A Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokság az 1956-os forradalom és szabadságharc idején

Átírás

1 A Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokság az 1956-os forradalom és szabadságharc idején Az anyagnak a régi csapattörténet parancsnokságon fellelhetı gépelt változata szolgált alapjául, melyet az 1956-os forradalom és szabadságharc 50 éves évfordulója alkalmából tesszünk közzé. Az anyag közérthetıbb magyarázata végett mellékelten elkészült a megye kronológikus katonai krónikája, valamint a megyében diszlokált katonai alakulatok listája. Mi is történt tehát a Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokságon az idıszak vezetıinek interpretálásában? A Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokság július 01.-én alakult kaposvári székhellyel. A megyei parancsnokság minden járási székhelyen létrehozta a járási kiegészítı parancsnokságokat. A megyei kiegészítı parancsnokság a kaposvári városi és járási kiegészítı parancsnokság helyén alakult meg. A parancsnokság fı épülete a Rákóczi téri épület lett. 1 A megyei parancsnokság Rákóczi-tér 3. szám alatti épületének alaprajza A megyei parancsnokság szervezete ekkor az alábbiak szerint alakult: a) Parancsnokság - Parancsnok, parancsnok politikai helyettes, tiszthelyettes, polgári alkalmazott, elhelyezési tiszt b) Mozgósítási és nyilvántartó osztály - osztályvezetı (Pkh.), M. osztályvezetı helyettes, M. nyt. és megh. tiszt (3 fı) c) Személyzeti osztály - osztályvezetı, osztályvezetı helyettes, nyilvántartó tiszt, polgári alkalmazott d) Behívási osztály - osztályvezetı, fıelıadó, elıadó (3 fı), nyilvántartó tiszthelyettes 1 A megyei kiegészítı parancsnokságok rendszerének felállításáról és az addigi honvéd kerületi rendszer felszámolásáról a Honvédelmi Tanács 1955 júniusában döntött. A konkrét feladatokat a MNVK Szervezési és Mozgósítási Csoportfınök 00700/1955. számú intézkedése szabta meg. A Somogy Megyei Kiegészítı parancsnokság elsı parancsnoka Milovecz József alezredes lett, aki december 31-ig volt vezetıje az intézménynek. A szervezet központja Kaposvár székhellyel került kijelölésre. Alárendeltségében minden járási székhelyen megalakultak a Járási Kiegészítı Parancsnokságok : Kaposvár, Barcs, Csurgó, Fonyód, Tab, Nagyatád, Marcali, Siófok településeken.

2 2 e) Gazdasági és pénzügyi részleg - részlegvezetı tiszt, pénzügyi tiszthelyettes, raktárvezetı tiszthelyettes, gépkocsivezetı, gondnok f) TÜK (ügyviteli) részleg: - részlegvezetı tiszt, T. ügykezelı tiszthelyettes, T. ügykezelı polgári alkalmazott, gépíró polgári alkalmazott (3 fı) Jármővek: 1 személygépkocsi, 1 tehergépkocsi, 1 motorkerékpár, 1 kerékpár Járási Kiegészítı parancsnokságok szervezete az alábbiak szerint alakult: a) járási kieg. Parancsnok b) M. alosztály - alosztályvezetı ( kieg. Pkh.), nyilvántartó tiszt c) Személyzeti részleg - részlegvezetı tiszt d) Behívási részleg - részlegvezetı tiszt, TÜK tiszthelyettes e) Pénzügyi, anyagi részleg - részlegvezetı tiszthelyettes, gépíró, takarító A járási kiegészítı parancsnokságok szervezete 2-3 járásban ettıl 1-2 tiszttel magasabb volt, amit a járás területének nagysága, illetve a had és sorkötelesek nagyobb létszáma indokolt. Az új szervezet operatívabb mőködést tett lehetıvé a kerületi rendszerhez képest. A megyei parancsnokság állományából 1-2 fı helyett kapott a megyei párt és tanács vezetıi szerveiben, így a parancsnokság számára közvetlenül ismertté váltak a megyei vezetıi szervek intézkedései is, illetve azok háttere. Egyúttal a parancsnokság akkori vezetıi elınyként könyvelhették el, hogy a megyei vezetés konkrétabban is megismerhette a megyei kiegészítés feladatrendszerét és a napi kapcsolat lehetıvé tette a napi információcserét, ami egyúttal gyakoribb segítségnyújtásban is megmutatkozott a részükrıl. A megyei kiegészítı parancsnok tagja volt a megyei pártbizottságnak, valamint a megyei tanácsnak. A politikai helyettes tagja lett a városi pártbizottságnak és a városi tanácsnak. A járási kiegészítı parancsnokok többsége tagja lett a járási pártbizottságoknak, vagy a tanácsoknak. Milovecz József megyei parancsnok

3 3 A katonai nyilvántartó szervek a járási rendırkapitányságok épületeiben maradtak, de a kiegészítı parancsnokságokkal való kapcsolatuk rendszeresebbé vált. A sorkötelesek ennek az elhelyezési módnak az elınyeit élvezhették, hisz a hivatalos ügyintézés során egy helyen lehetett mindent elintézni. A siófoki járási kiegészítı parancsnokság vezetı állománya A sorozásokra, behívásokra történı beutazás könnyebbé vált, hiszen a hadkötelesek kisebb távolságokra utaztak. A sorozások, bevonulások szervezettebbé váltak, kultúráltabb körülmények között zajlottak. A sorozási napok végén a besorozottak általában nemzeti színő szalagot kaptak a megjelent lányoktól. A járási hadkiegészítı parancsnokságok elhelyezési problémáik ellenére 1956 végére valamennyi járási parancsnokság felállításra került. Szalagozás Siófok A parancsnokság személyi állománya október 23.-ig folytatta a meghatározott szakfeladatok végrehajtását. Az év szeptemberében az elöljáró csoportfınök látogatást tett a megyei parancsnokságon, fıleg az elhelyezést és a felszereltséget tekintette meg. Október 23.-án hajnalban riasztották a személyi állományt, tájékoztatták ıket a budapesti eseményekrıl. A kiegészítı parancsnokságok október 23.-át megelızı idıszakban erısen le voltak terhelve, egyrészt megalakulásukkal kapcsolatban, másrészt pedig különbözı terveik elkészítésével. A politikai életben zajló események, vagy a lengyel kérdés csak hézagosan jutott tudomásukra. Azt azonban tudták, hogy több ezer tiszt és tiszthelyettes rendelkezési állományba került és a leszerelési parancs a zsebükben volt. Ez a tény foglalkoztatta a tiszteket, mert nem tudták, hogy mikor kire fog sor kerülni és jövıjüket bizonytalanság fedte. 2 Október 23.-án a csoportfınökség a kieg. részére összetartást rendelt el. A személyi állomány a kieg. parancsnokságon tartózkodott, melynek okát nem ismerte, még a találgatásokat illetıen is jelentıs eltérések voltak. Október 23.-án kor nem hivatalosan, de Budapestrıl Kaposvárra érkezı személyek a mai Dorottya szálló portáján olyan tájékoztatást adtak, hogy Budapesten az tól megkezdıdött az akkora kétszázezer fıre felfejlesztett Magyar Néphadsereg visszafejlesztése ıszén a létszámcsökkentések következtében az alakulatok személyi állománya végzi a felszámolást, mások az új helyırségekbe történı áttelepüléssel volt elfoglalva. Az 1956 évi létszámcsökkentés eredményeként fı távozott a Magyar Néphadseregbıl. Az egzisztenciális bizonytalanságok, a tiszti hivatás lebecsülése és a koncepciós perekben kivégzett fıtisztek újratemetése következményeként meglazult a hadsereg politikai, fegyelmi helyzete, ami együtt járt a harcérték csökkenésével. Közérzetet befolyásoló tényezı lehetett a megyei kiegészítı parancsnokság állománya részére, hogy a központi irányítás ezen idıszakban tervezte a közigazgatás regionális átszervezését, ami a parancsnokság szervezetét bizonyára érintette volna.

4 4 egyetemisták és írók, és az ezek által megnyert egyéb értelmiségi csoportok és mások, pld. a Zrínyi M. Katonai Akadémia, a Petıfi Politikai Tiszti Iskola és egy sor más üzem dolgozói felvonulást szerveznek. A tüntetés a Petıfi szobornál kezdıdött és a tüntetık olyan jelszavakat hangoztattak, hogy Új választásokat, többpártrendszert, Ruszkik haza, Le a kormánnyal. A híreket a kieg. parancsnok is hallotta, azokról tájékoztatta az állományt. Az állomány egy része a hallottakat vagy nem hitte el, vagy erısen kételkedett benne. Arra a kérdésre, hogy ez forradalom vagy ellenforradalom, senki sem tudott válaszolni. A találgatások és a véleménynyilvánítások éjszakája volt ez. Az elöljárótól tájékoztatást nem kaptunk és a rádió sem közölt használható információt. Az elkövetkezı napok is a bizonytalanság közepette teltek. A parancsnokság valószínőleg hiteles, felsıbb tájékoztatás nélkül tevékenykedett. Tudomásul vették, hogy gyors ütemben alakulnak a munkástanácsok, a nemzetırség, forradalmi tanácsok, valamint a régi pártok. A megyei pártbizottság a kialakult helyzetet többször is értékelte, a felsı vezetés állásfoglalása szerint a fegyveres erıket a rend megteremtésére nem lehetett igénybe venni. 3 A megyei pártbizottság döntése értelmében a kiegészítı parancsnokság 18 tartalékos tisztet hívott be a hadosztályhoz, ahol ezek beöltöztek és el lettek látva fegyverrel, aktivizálásukra azonban nem került sor. A kiegészítı parancsnokság tisztjei a városi pártbizottság felkérésére több üzemben (Textilmővek, Mezıgazdasági Gépgyár, Kaposvári Vasüzem, Tejüzem, Cukorgyár) rendezett munkástanács választásokon megjelentek és pusztán jelenlétükkel igyekeztek kedvezıbb döntéseket kicsikarni. 4 Október 28-án a kiegészítı parancsnokság géptávírón intézkedést kapott (Király Béla vezérırnagy aláírással 5, hogy 270 tartalékost, fıleg tábori tüzér kiképzettségüt hívjon be. Felhívás 3 Október 27-én kerül sor az elsı összecsapásra Kaposváron a tüntetık és a helyi hatalom képviselıi között. A felkelık megostromolják a Megyei Börtönt, de a börtön védelmére kirendelt kisebb katonai egység riasztólövésekkel és könnygázgránát bevetésével verik vissza a támadókat. Fegyverhasználatra valószínőleg a megyei pártbizottság titkára nem mert engedélyt adni. Ennek ellenére a szovjet emlékmő ledöntésével próbálkozó csoport feloszlatásakor feltehetıleg vétlen lövéssel egy-két tüntetı megsebesül. 4 Október 25-én délután a megyei pártbizottság felsıbb utasításra szervezésbe fog a nemzeti bizottságok és az üzemi munkástanácsok megalakítása céljából, melyen kérésükre a megbízhatónak vélt fegyveres erık tagjainak részvételével a pátvezetés által megfelelı választási eredményeket akartak konstruálni. A munkástanácsok választása folyamán került sor az elsı nagyobb megmozdulásra október 26-án Kaposváron a Petıfi szobornál. 5 A dátum valószínőleg pontatlan, hiszen Király Béla vezérırnagy csak október 30-tól tölti be a fegyveres erık és csoportok képviselıibıl megalakult Forradalmi Karhatalmi Bizottság (Bizottmány) elıkészítı bizottság vezetıjének tisztét. Ezen a napon bízza meg Nagy Imre miniszterelnök Király Bélát és Kopácsi Sándort, a fıváros rendırfıkapitányát, hogy nemzetırség néven új karhatalmi testületet szervezzenek. Valószínőleg csak ekkortól kezdıdıen kerülhet Király tábornok elöljárói elrendelı helyzetbe.

5 5 A parancsnokság a tüzérképzettségüek közül 270 fıt kiválasztott és a behívóparancsokat kézbesítette. E feladat végrehajtását már a katonai tanács tagjai ellenırizték. 6 A behívottak orvosi vizsgálaton vettek részt a gimnáziumban. Innen fıs csoportokban önállóan útba lettek indítva a Zalka Máté laktanyába. Az útbaindítás elıtt a megyei kiegészítı parancsnok, valamint a parancsnokság tisztjei a párttagokat és személyes ismerıseiket arra kérte, hogy menetközben gyızzék meg a tartalékosokat arról, hogy ésszerőbb, ha most nem vonulnak be, hanem elszélednek, elbujkálnak, amíg a helyzet úgy kívánja. Ennek eredményeként a behívott 270 fıbıl a Zalka Máté Laktanyában 52 fı jelentkezett. 7 Ezek felszerelésére nem került sor, mint ahogyan arra sem, hogy bárkit ezért felelısségre vontak volna. 8 Október 29.-én a megyei pártbizottság azt a feladatot adta a megyei kiegészítı parancsnokságnak, hogy Kaposváron a Bajcsy Zsilinszky utcában levı 96 pártiskolást lássa el fegyverrel és valamilyen katonai formációt alakítson belılük, melynek parancsnoka a megyei kiegészítı parancsnok, politikai helyettese pedig Kutas János FB osztályvezetı. A pártiskolásokat a rájuk vonatkozó elképzelésekrıl Pankász Ferenc a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta. A pártiskolások fegyverrel való ellátása, raj és szakaszba történı beosztása megtörtént, a fegyverrel való ismerkedés is kezdetét vette. E napon azonban a délutáni órákban a megyei pártbizottság tagjait letartóztatták és börtönbe kisérték. 9 Errıl a pártiskolások tudomást szereztek, pánikszerően összecsomagoltak és elhagyták a pártiskola épületét. A fegyvereket a parancsnok a kiegészítı parancsnokság raktárába szállította. Október 29.-én a megyei parancsnokságon megalakult a katonai tanács. A parancsnokot a személyi állomány állásfoglalása ellenére leváltották és átvették a vezetést. A politikai helyettes illetményét nem engedték folyósítani, azzal az indokkal, hogy megszőnt a helye A megyei hatalomváltást követıen a Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács 31-én este dönt a Nemzetırség szervezésének felgyorsításáról és csak ekkor rendelik el a részleges mozgósítást. A mozgósítás ténylegesen 01- én indul a Nemzeti Tanács képviselıinek jelenlétében. 7 A mozgósítottak - visszaemlékezések szerint fı -november 02-án érkeznek meg a kaposvári lövészezredhez, akiket Miseta fıhadnagy kísér a kieg.-rıl. Az ezred Sajti alezredes parancsára két páncéltörı tüzérosztály feltöltését hajtja végre a város körkörös védelmének céljából, egy esetlegesen bekövetkezı szovjet támadás ellen. 8 A forradalom leverését követıen a katonai alakulatok jelentést készítenek az október 23-át követı eseményekrıl. A lövészezred jelentése szerint november 03-án mindent megtesznek a páncéltörı tüzérosztály felállítására. Ezen a napon László fıhadnagy parancsára már 226 tartalékost szerelnek fel. A Farkas százados által vezetett mőszaki kisegítı század a Császár-réten a harckocsik elleni harcot gyakorolják. Soós fıhadnagy parancsot kap Sajti alezredestıl a páncéltörı tüzérosztály részére M. készlető lövegek átszállítására. Ezt egész éjjel végzi, de befejezni már nem tudja.(m. Kiss Sándor: Olvasókönyv (Forradalom Somogyban 1956) Püski, Bp p.) A forradalom leverését követıen Miseta fıhadnagyot többek között ellenforradalmi magatartásáért, valamint mivel a Tiszti nyilatkozatot nem írja alá eltávolítják a hadseregbıl. 9 A pártbizottság tagjainak lemondatása és ırizetbe vétele október 30-án 12 óra körül - történt Kaposváron a Megyei Pártbizottság épülete elıtt tüntetık követelésére. Valószínőleg a feladatot 29-én kaphatta a kieg., de a végrehajtásra 30-án került sor. 10 A honvédelmi miniszter október 29-én adja ki a Forradalmi Katona Tanácsok (FKT)megválasztására vonatkozóparancsát, mely az alakulatokhoz 30-án jutott le. Mivel az FKT választás a kaposvári hadosztályparancsnokságon is csak 30-án történik meg és az alakulatok többsége is ekkor választ, a kiegészítı parancsnokság FKT-jának megalakulása is 30.-ra tehetı. A tanács elnöke Koncz Béla lett. A parancsnok leváltására illetve felfüggesztésére az FKT-k ideiglenes mőködési szabályzata adott lehetıséget.

6 6 Október 30.-án a katonai tanács rejtjelzett táviratot kapott Király Béla vezérırnagy aláírásával, amelyet még késı este rejtjelezve a Nagyatádi kiegészítı parancsnokságnak továbbítottak. A rejtjelzett szöveg lényege az volt, hogy a nagyatádi lövész ezred részére 500 fı különbözı katonai szakképzettségő tartalékost hívjon be. A megyei kiegészítı parancsnokság az október 30.-án érkezett távmondatot a novemberben érvényes kóddal továbbította, de a novemberi kód még nem állt a járási kiegészítı parancsnokság rendelkezésére. November elsején a délutáni órákban a nagyatádi parancsnokság jelentette, hogy a szöveget nem tudják megfejteni, teljesen értelmetlen a szöveg. A megfejthetetlenség oka a megyei kiegészítı parancsnokságon tisztázódott, ekkor a katonai tanács tagjai úgy döntöttek, hogy a beosztásából már leváltott megyei parancsnokkal leutaznak Nagyatádra és személyesen irányítják a behívások végrehajtását. November 02.-án hajnalban indultak Nagyatádra és csak a reggeli órákban érkeztek meg. Az történt ugyanis, hogy Somogyszobon a helyi nemzetırség a katonai tanács tagjait igazoltatta, majd vendégül látta ıket, ami körülbelül 2-3 óra kiesést jelentett. A nagyatádi járási kiegészítı parancsnokság katonai tanácsa tagjaitól a katonai alakulat katonai tanácsa kérte, hogy a tartalékos hadkötelesek behívását az alakulat állományának rendezéséig halassza el. Hogy a kérésnek volt-e valós alapja, vagy sem, azt nem lehetett megállapítani. A járási pk.-ot a megyei parancsnok bizalmasan kérte, hogy ha elrendelik a tartalékosok behívását, akkor valamilyen idıhúzó taktikát alkalmazzon, és érje el, hogy minél késıbb és kisebb számban adjanak át. A megyei kieg. katonai tanácsának tagjai, valamint a parancsnok ezután visszautazott Kaposvárra. A behívásokra késıbb sem került sor. 11 A megyeszékhelyre való visszaérkezéskor derült ki, hogy a megyei parancsnok ellen letartóztatási intézkedés van folyamatban félmillió forint elsikkasztása miatt. 12 A parancsnok ezért néhány bizalmas tiszt segítségével elrejtızött a parancsnokság gondnokának lakásán. Az ellenforradalmárok szempontjából a parancsnokság nem tartozott a legexponáltabb szervek köré. 13 A parancsnokság munkatársai három letartóztatás elıtt álló személyt helyeztek biztonságba, illetve a megyébıl biztonságos helyre szállították. A kiegészítı parancsnokságokat jelentısebb anyagi kár nem érte, irataik biztonságban megmaradtak. Kisebb inzultációk voltak: a megyei nemzetır parancsnok több civil fegyveressel együtt behatolt a parancsnok irodájába és közölték, hogy átvették a parancsnokságot és nélkülük nem lehet semmit sem lehet csinálni. Vagy a hadosztály katonai tanács vezetıje kijelentette, hogy a hadosztály parancsnoki teendıket átvette és minden a helyırségben levı alakulat köteles parancsait teljesíteni, önálló intézkedést megtiltanak A visszaemlékezések alapján történt behívás Nagyatádon. A behívottak közül kb fıt áthelyeztek a Nemzetırséghez. A nemzetırség munkájában tevékenyen vettek részt a sorkatonai idejüket Nagyatádon töltı egyetemisták. (M. Kiss Sándor: Olvasókönyv ; Király Imre visszaemlékezése 181.p.) 12 Nem találtam erre vonatkozó adatot. 13 Kunszabó Ferenc a forradalom kaposvári vezéralakjának visszaemlékezésében a következıket olvashatjuk: November elsején, csütörtök reggel összetelefonáltuk az ismerıs tiszteket, akikkel aztán a Hadkiegészítı Parancsnokságon találkoztunk, mert az nyugodt hely volt. (M. Kiss Sándor: Olvasókönyv. Kunszabó Ferenc visszaemlékezése 70.p.)

7 7 A megyei, de a járási kieg-ek többségénél is elıfordult, hogy a katonai tanács tagjai kiosztották a tiszt és tiszthelyettesek között a személyi dossziékat a minısítés megismerése végett. A minısítések megismerése azonban említésre méltó hangulatromlást, szélsıséges magatartást nem eredményezett, mert a minısítések alapvetıen a valós helyzetet tükrözték. A tisztek és a tiszthelyettesek a minısítési okmányaikat néhány órán belül, megjegyzés vagy az okmányba történı bejegyzés nélkül visszaadták a személyügyi részlegnek. Hogy is értékelte november 04-e után elmúlt hetek eseményeit a megyei kiegészítı parancsnokság vezetése? Az ellenforradalom leverése után a konszolidáció idıszaka azzal kezdıdött, hogy egymás között a kieg. állománya megpróbálta tisztázni, hogy mi is történt a két hét alatt. A kiváltó okokról természetesen szó sem esett, de annál több a megtörtént eseményekrıl és arról, hogy az elöljáró az ellenforradalom ideje alatt sem megfelelı intézkedést, sem pedig semmiféle tájékoztatást nem adott. Ebbıl következtettünk arra, hogy a csoportfınökség is magára maradt. A beszélgetések során felvetıdtek az elmúlt két hét eseményei. Legalapvetıbb az MDP feloszlatása október 30-án a kaposvári 26. le. Kat. Tanácsának (lövészezred) megalakulása és az ottani jelenetek, ahogy eltávolították a megbízhatatlan tiszteket, vállapjaikat letépték. Vagy a kaposvári ho. és a hozzátartozó alakulatoktól 13 tisztet, pk. és pártmunkást tartóztattak le, továbbá kb. 20 államvédelmi bebörtönöztek. A HM rendelet (okt.31.), a Forr. Kat. Tanácsok megalakulására a M. PB és a J. PB tagok börtönbe vezetése mind-mind téma volt. De szó esett a tsz-ekrıl is, többek között, hogy a Ráksi Új Élet, a Barcsi Vörös Csillag, a Répási Tsz és még jó néhány nem oszlott fel. A személyi állomány magabiztosságát, derőlátását és fellélegzését jelentette a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulása, késıbb pedig a megalakult MSZMP és felhívása a pártba való belépésre /1956. nov. 6./ Az úgynevezett Tiszti nyilatkozatot aláírása után a kieg. állományából néhányan kiváltak, és az ellenforradalom alatti magatartás alatt néhány tiszt ellen fegyelmi eljárás lett folyamatba téve. A tiszti nyilatkozat aláírásának megtagadása és az ellenforradalom alatti ellenséges magatartás miatt leszereltük Miseta fhdgy-t, Tóth szds-t. 14 Sajti alezredes a hadosztályparancsnoki teendık átvételével átveszi Kaposvár Helyırségparancsnoki teendıit is. (Kléninger József nyá. honvéd ırnagy 1956-os visszaemlékezései, Wien. Paul Zsolnay Verl megjelent az M. Kiss Sándor féle könyvben is-113 p.) Óvári József visszaemlékezéseiben (Óvári József: Kaposvár 1956 (A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács (1956. október 30) emlékére. Szerzı kiadása, Budapest 2005.) Adorján századost, Sajti alezredes helyettesét jelöli meg helyırségparancsnokként, aki a hadosztály FKT intézı bizottságának vezetıje. A Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban (válogatott dokumentumok) SML, Kaposvár címő könyvben (423 p.), szintén Adorján századost tüntetik fel Kaposvár Helyırségparancsnokának.

8 8 November 4-én hajnalban a szovjet csapatok az ellenforradalom felszámolását a taszári laktanya elfoglalásával és a Kaposváron, illetve a járási székhelyeken bebörtönzöttek kiszabadításával megkezdte és rövid idı alatt be is fejezte. Az ellenforradalmi vezetık jelentıs számban elhagyták a várost. A parancsnok jelentkezett a szovjet parancsnoknál, aki tudomást vett a kieg. helyzetérıl. A szovjet városparancsnok felhívása A parancsnokság, mert az elöljárótól a jövıre vonatkozólag nem kapott utasítást, a következıket határozta meg feladatként: 1./ A pártszervezetek megalakítása 2./ A megye területén kint levı honvédségi anyagok felkutatása és begyőjtése. 3./ A körülményekhez viszonyított normális munka folytatása. A megyében levı alakulatok nagy száma miatt karhatalmi szolgálatra nem került sor néhány járási kieg.pság. kivételével, mert ott nem volt más katonai egység. A kieg-ek 8-10 honvédségi gépkocsit találtak meg különbözı helyeken, nagy mennyiségő fegyvert, lıszert és különbözı ruhaanyagot, csizmát győjtöttek össze. Az összegyőjtött honvédségi tárgyakat visszaszállították az alakulatokhoz. A Magyar Néphadsereg Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokság az 1956-os forradalmi eseményekben összességében inkább passzívan vett részt. A forradalmi szervek által kiadott intézkedések végrehajtásra kerültek, de a csapattörténet összeállítói szerint ahol lehetett ezek végrehajtását lassították, bár meg nem akadályozták. A parancsnokság állományának többsége is inkább passzív szerepet vállalt. Az aktívan a forradalom oldalára álltak a tiszti nyilatkozat aláírásakor, illetve az igazoláskor kiváltak a hadsereg kötelékébıl. A kiegészítı parancsnokság pedig folytatta addig megszokott tevékenységét, de a már Kádári-korszaknak nevezett idıszak kereti között. Összeállította: Mészáros Károly

9 9 Felhasznált és ajánlott irodalom Általános hadtörténeti munka (Somogyi vonatkozású információk nem tartalmaz): Horváth Miklós: 1956 hadikrónikája. Akadémiai Kiadó. Bp Somogyi vonatkozásokat is tartalmazó hadtörténeti munkák: Dr. Horváth Miklós: 1956, Katonai kronológia. MH OKAK, Bp Dr. Berki Mihály: Hadsereg vezetés nélkül. Magyar Média, Bp Kléninger József nyá. honvéd ırnagy 1956-os visszaemlékezései,. Paul Zsolnay Verl. Wien Megj.:megjelent az M. Kiss Sándor féle könyvben is! Somogyi vonatkozású anyagok: M. Kiss Sándor: Olvasókönyv (Forradalom Somogyban 1956) Püski, Bp Szántó László: Az 1956-os forradalom Somogyban (válogatott dokumentumok) SML, Kaposvár Óvári József: Kaposvár 1956 (A Somogy Megyei Forradalmi Nemzeti Tanács (1956. október 30) emlékére. Szerzı kiadása, Budapest Kovács Andor: Forradalom Somogyban: az 1956-os forradalom és elızményei a csurgói járásban (Tanuk-korukról sorozat). Magyar Öregdiák Szövetség. Bessenyei Kör. New Brunswick, Részben 56-os somogyi hadtörténeti információkat is tartalmazó munkák: Fehér János: Város a városban (A marcali belsı laktanya és a mőszaki zászlóalj története) Marcali Helytörténeti Füzetek 18.szám, Marcali Bakos Péter-Balogh Miklós: Volt egyszer egy helyırség (A marcali külsı laktanya története ) Marcali Helytörténeti Füzetek 23. szám, Marcali Tóth György ( Társzerzı: Puskás Béla ): Radarok a végeken. Kaposvár, plakátjai és röplapjai (Szerk.:Izsák Lajos, Szabó József, Szabó Róbert, Zrínyi Kiadó, Bp A forradalom hangja. Magyarországi rádióadások október 23 november 9. Szerk. Varga László és Kenedi János. ( Századvég füzetek 3.)Budapest, Századvég Kiadó Nyilvánosság Klub vidéki sajtója. Összeállította és szerkesztette Izsák Lajos, Szabó József, Szabó Róbert. Budapest, Korona Kiadó, (Tudósítások '56-ból)