2013. II. évfolyam 1. szám

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "2013. II. évfolyam 1. szám"

Átírás

1 2013. II. évfolyam 1. szám Épülethéjak fontossága Mit nevezünk könnyűszerkezetnek? Üveghomlokzatok transzparenciazavarai SCHÜCO, JANSEN újdonságok Alumínium profilú tűzgátló szerkezetek

2

3 FÉMSZERKEZETEK TERVEZÉS-GYÁRTÁS-ÉPÍTÉS MKE A MAGYAR KÖNNYŰSZERKEZETES EGYESÜLET ÉS AZ ALUTA ALUMÍNIUM ABLAK ÉS HOMLOKZAT EGYESÜLET KÖZÖS SZAKMAI HÍRLEVELE II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM TAVASZ A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG ELNÖKE: FEGYVERNEKY SÁNDOR A SZERKESZTŐBIZOTTSÁG TAGJAI: DÖMÖTÖR ÁLMOS, FILE MIKLÓS, KISS TAMÁS, DR. DUDÁS ANNAMÁRIA, DR. HORVÁTH LÁSZLÓ, KRISTÓFI ÁKOS, KOTORMÁN ISTVÁN, DR. SEREGI GYÖRGY, DR. DOBSZAY GERGELY, SZŰCS IMRE FŐSZERKESZTŐ: DR. CSIZMADIA LAJOS SZERKESZTŐSÉG: 1119 BUDAPEST, CSORBAI UTCA 22/D. TEL./FAX: MOBIL: TÖRDELÉS: MÁLNÁSI-CSIZMADIA ÖRS Tartalomjegyzék FEGYVERNEKY SÁNDOR: Az épülethéjak fontossága, az ALUTA minőségi kézikönyv bemutatása 4 DR. SEREGI GYÖRGY: Mit nevezünk könnyűszerkezetnek? 5 DÖMÖTÖR ÁLMOS: Természetes füst- és hőelvezető berendezések viselkedése aerodinamikailag hatásos keresztmetszet meghatározása 20 TÓTH SÁNDOR: Transzparencia zavarok az üveghomlokzatok tervezésekor 24 JÁMBOR ÁRPÁD: Praktikus javaslatok, költséghatékonyságnövelés a motoros nyílászárók területén 29 FARKAS GÁBOR, ASZTALOS ISTVÁN: Strukturális üvegezés Az összetett építészeti arculat és az innovatív technológia egysége 31 EILES KÁROLY: Az ember, természet, technológia mottó jegyében Schüco és Jansen újdonságok 34 VINCZE BÉLA: A DORMÁ-ról általában 36 CZIGLER GÉZA: Korszakváltás a tűzgátló rendszerek területén 38 SZÉLL ANDREA: Láthatatlan megoldás mesterfokon 40 BÉRCY TAMÁS, PAPP GERGELY, SOMOSKŐI GÁBOR: Hegesztés túl a határon összetett gyártási feladatok megvalósítása korszerű hegesztéstechnológiai támogatással 44 MKE hírek 49 ALUTA konferencia meghívója 50 3

4 Az épülethéjak fontossága, az ALUTA minőségi kézikönyv bemutatása Fegyverneky Sándor klasztermenedzser, ALUTA Egyesület Elnöke Akorszerű épületeknél a külvilágot és az épület használati belső tereit elválasztóösszekötő homlokzati szerkezetek az épülethéjak. Ezen épülethéjaknak néhány centiméteres vastagságukkal, illetve vékonyságukkal sokféle követelménynek kell egyre magasabb szinten megfelelni. Az épülethéjak iránti követelmények közül igen fontos a megjelenés esztétikáját, a városképi látványt nyújtó homlokzati struktúra. A tervező által választott osztásrend, az anyagok felületkezelése, az üvegek látható tulajdonságai az épület egyediségét biztosítják. Az épülethéj a tervezői kreativitás fontos területe. Az épületfizikai követelmények teljesülése is alapvető. A külső hidegtől, illetve melegtől, a széltől, a csapadéktól védeni kell az épület belvilágát. A napsütés elleni árnyékolás a helyiségek szabályozott, természetes szellőztetésének és bevilágításának biztosítása ugyancsak az épülethéj síkjában megoldandó műszaki feladat. A biztonsági követelmények teljesülése során gondoskodni kell a betörésvédelemről, a szabályozott beléptetésről, a kimenekülésről. A tűzvédelem során a tűzterjedés, a tűzátcsapás, az épülethéj tűzállósága, az épületben lévők kimenekítése, a hő- és füstelvezetés mind a tervezéskor és a gyártás-építés során teljesítendő követelmény. A külvilág zajának kirekesztése, a betekintés elleni esetleges védelem, kitekintés biztosítása is fontos. Az energiamegtakarítás ugyancsak az épülethéj síkjában megoldandó műszaki feladat. A homlokzati szerkezetek hőszigetelő képessége, légtömörsége, hőhídmentessége, megfelelő árnyékoltsága, nyithatózárhatósága biztosítja a kívánatos hő benttartását, a nemkívánatos meleg illetve hideg kint tartását, a szükséges fűtési- és hűtésienergia csökkentését. Mindezen követelmények csak a méretpontosság, a szerelhetőség és az előregyárthatóság magas színvonalán, relatív alacsony szerkezeti súllyal teljesülhetnek hatékonyan. A fém, üveg homlokzati szerkezeteket környezetbarát építőanyagnak nevezhetjük, mert a ciklikus homlokzatcserék vagy épületbontások esetén ezek az anyagok a gyártásba szinte maradéktalanul visszavezethetők, újra hasznosíthatók. A korszerű fém-üveg homlokzatok, nyílászárók, üvegtetők alkotta épülethéjakkal kapcsolatos komplex követelményrendszer teljesítése igen összetett tervezői-gyártói-kivitelezői feladat. E feladatok megvalósítása során felgyülemlett szakmai tudást ajánljuk az érdeklődő műszakiak figyelmébe. Az ALUTA Egyesület és Klaszter tagvállalatainak tapasztalatait összegző szakkönyvsorozat immáron harmadik kötete jelenik meg év tavaszán. Alumínium homlokzati szerkezetek tervezése és kivitelezése címmel a szakma legjobbjai önkéntes munkával állították elő a könyv tartalmát. A lektori munkát a BME, a kiadói feladatokat a TERC Kft. végezte. A szükséges pénzt részben az ALUTA Klaszter Európai Uniós és hazai állami forrásból pályázat útján biztosította. Köszönet a szervezőknek, közreműködőknek! 1. ábra. a kézikönyv borítója 4

5 Mit nevezünk könnyűszerkezetnek? Dr. Seregi György Széchenyi-díjas építőmérnök Szakmai körökben többször felmerült a könnyűszerkezetes építés, és ezen belül a könnyűszerkezetek meghatározása, definiálása. A közvéleményben általában negatív felhangok kíséretében manapság azokat a készházakat értik, melyeket nem téglából falazott, fából készült fedélszékeken elhelyezett cserépfedéssel, hagyományos módszerekkel a kőművesek, ácsok építenek, hanem amelyek fal- és tetőszerkezetét előregyártott elemekből (építőlemezek közötti, többrétegű könnyű hőszigetelő anyagokból álló) fém-, vagy fa vázra, száraz kapcsolatokkal a helyszínen szerelik össze. A negatív felhangok pedig abból adódnak, hogy ennek az építési módnak készházakra történő alkalmazása mintegy húsz éves múltra tekint vissza hazánkban, kevés a tapasztalat, a kiforrott, minősített építési rendszer, minek következtében előfordulnak megoldatlan csomópontú barkácsolt típusok is. Sokan azt is elfelejtik, hogy egy ilyen épület másként működik mint egy hagyományos, következésképpen másként is kell használni. Mondanom sem kell, hogy ez a felfogás az építési módok fejlődése ismeretének hiányából származik. A könnyűszerkezetes építés kezdete ugyanis a múlt század derekára, vagyis a II. világháború végére tehető Európában (Amerikában a könnyűszerkezetek elődje: a favázas, helyszínen szerelt lakóházak még korábban alakultak ki), igaz hogy akkor is a lakásépítés területén alkalmazták. Elsőként rögtön egy igen fejlett változatot gyártottak, ami egy teljesen felszerelt szekcióból, előregyártott épület szeletből (teherbíró padló, tető, falak, belső berendezések) állt, melyeket egyben szállítottak és szereltek kész épületté a helyszínen (1. ábra). Mindezt az a kényszer szülte, mely abból adódott, hogy az angol hadiipari repülőgépgyárak háború utáni rendelésállománya hirtelen lecsökkent és London lakásállományának jelentős részét a V2 szétbombázta. A szabad ipari kapacitásokat tehát bevonták a megnövekedett építési feladatok elvégzésére, a malteros kanalat felváltotta a csavarkulcs. Az előregyártás ilyen magas foka magában hordozta ezeknek az épületeknek legnagyobb gyengéjét: a variabilitás teljes hiányát, mely kényszer lakásként elfogadható volt, a béke éveiben azonban már az 1. ábra igények kielégítésére alkalmatlan volt. A fejlett, akkoriban csúcstechnológiával készült, rendszerint fémbázisú épületelemeket később a csarnoképítés területén kezdték alkalmazni, és erre a célra egyszintes építési rendszereket fejlesztettek ki. Nyugat-Európában az 50-es 60-as évek ipara és mezőgazdasága a háború utáni újjáépítés szükséglete- 5

6 3. ábra 2. ábra inek megfelelően robbanásszerűen fejlődött, amely több millió m 2 csarnokot igényelt azzal a követelménnyel, hogy az építési idő, valamint a munkaóra ráfordítás a minimális legyen. Ezt az igényt acélvázas, könnyűszerkezetes, tipizált elemeket tartalmazó, zárt építési rendszerekkel lehetett kielégíteni. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a hozzá tartozó alrendszereket (váz, külső térelhatárolás, válaszfal stb.) más rendszerekbe nem lehetett beépíteni (2-3. ábra). Az ipari fejlődés motorja a XX. század közepétől napjainkig a gépkocsigyártás volt. Az ehhez kapcsolódó infrastruktúra (mely szintén robbanásszerűen fejlődött) igényelte benzinkútállomások, autószervizek, bemutatótermek, védőtetők építését. Voltak olyan egyszintes könnyűszerkezetes építési rendszerek, amelyeket speciálisan ezek megépítésére fejlesztettek ki. Más rendszerek, az irodaépítést (4. ábra), vagy a lakótelepek ABC áruházainak gyors megépítését segítették. Ebbe a körbe tartoznak a sportlétesítmények is, mely számos tornaterem, edzőterem, uszoda stb. könnyűszerkezetes megoldásával tette lehetővé az igények kielégítését. Hagyományos módszerekkel ezeket a feladatokat a munkaerőhiány, valamint a hosszú építési idő miatt nem lehetett volna megoldani. A békeévek életszínvonalának fejlődésével, a as években a városok, falvak kulturális, oktatási feladatai is gyarapodtak. Ezek épületigényét többszintes, cellás (sűrűn válaszfalazott, teherviselő födémeket alkalmazó) könnyűszerkezetes rendszerekkel oldották meg. Ezek az iskola-, irodaépítésre alkalmas megoldások először szintén zárt rendszerűek voltak. Már a múlt század végén bebizonyosodott, hogy a zárt rendszerek nem elég rugalmasak, az épületek pedig nem elég változatosak, monotonitást eredményeznek. Ennek feloldására kezdtek kifejlődni a nyílt rendszerek, amelynek alrendszerei önálló életet kezdtek élni. Ezeket az alrendszereket széles körben a mai napig alkalmazzák, nem csak könnyűszerkezetes rendszereknél, hanem a hagyományos tégla, vagy más szilikát bázisú építőanyagból készült (pl. vasbe- 4. ábra 6

7 ton vázas) épületeknél. Ezeknek az alrendszereknek az alkalmazásával létrejött megoldásokat sok esetben száraz építési módnak is nevezik, mert kötésmódjuk nem vizes technológiával (habarccsal, betonnal stb.), hanem csavaros, pattintós, vagy éppen húzószegecses gyorskötéssel történik. Ilyenek például a szerelt válaszfalak, álmennyezetek, épületgépészeti megoldások. 6. ábra 5. ábra Ide sorolhatók az acél- alumínium- és műanyag függönyfalak is, melyek a könnyűszerkezetes építés alrendszerei, még akkor is, ha ezeket önállóan, több vázszerkezetre szerelhetően, több célra fejlesztették ki (5. ábra) Az előzményeket, az építési mód alapelveit (ipari előregyártás, helyszíni szerelés) itt is Amerikában kell keresni, ahol már a múlt század első felében a felhőkarcolókat acél vázzal és emelet magas falpanelekkel tudták megépíteni. Igaz, hogy ezeket a karosszéria jellegű, hőszigetelt elemeket akkor még nem könnyűszerkezetnek hívták, mert voltak szilikát bázisú megoldások is. Véleményem szerint a könnyűszerkezet mint terminus technikus szóhasználat alkalmazása a mai függönyfalaknál azért is indokolt, mert ezek anyagaiknál (elemkomponenseiknél) fogva is a könnyű építőanyagok kategóriájába tartoznak. Helytelen volna a könnyűszerkezetes építést leszűkíteni a magasépítés területére. Mert ha ezen építési mód általános megfogalmazásából indulunk ki, mely szerint az a könnyűszerkezet, amelynek saját tömege lényegesen kisebb, mint a hagyományos megoldásoké, az építőelemek gyártása korszerű ipari technológiákkal történik, a helyszíni építés pedig szerelés jellegű, akkor ezen elvek alkalmazásával a mérnöki- és az általános szerkezetépítés területén is számos lehetőséget, alkalmazási példát találunk. Nem vitatható, hogy a kábel- vagy a ponyva szer- kezetek, vagy a hagyományos acélból építettnél fele annyi saját tömegű alumínium billenő hidak (6. ábra), futódaruk, szétnyitható nagyfesztávolságú tetőszerkezetek, toronyszerű építmények könnyűszerkezetek. A magyar mérnökök ezeket a megoldásokat, összekapcsolva az anyagtakarékossággal évtizedek óta alkalmazzák. A nyugat-európai, ezen belül a német gazdaságossági felfogás szerint egy szerkezetnél (legyen az csarnokváz, tetőszerkezet, vagy bármilyen általános technológiai célú acélszerkezet) a munkaigényesség minimalizálása (optimalizálása) megelőzi az anyagtakarékosságot, a közép-kelet európai, így a magyar felfogás szerint pontosan fordított a gazdaságosság célkitűzése: az anyagfelhasználást kell csökkenteni még akkor is, ha ennek vonzata némi többletmunkával jár. Mindez abból adódik, hogy nálunk az anyag drága, a munkabér pedig alacsony. Az anyagár különbség azonban minimális (10-20%), a munkabér különbség azonban jelentős (7-8 szoros) a két gazdasági zóna között. Magyarország nyersanyagokban szegény ország, az acél előállításához szükséges vasércet, a műanyagok gyártásának alapanyagát a kőolajat, vagy a faszerkezetekhez szükséges fenyő-fűrészárut importból kell megvásárolnunk, vagy félkész-termékként szintén külföldről kell beszereznünk. Pozitív külkereskedelmi egyenlegünk fenntartása érdekében az építőiparnak mindig is kevés lehetősége, kerete volt ezen anyagok importálására. Fontosabb iparágak pl. az autóbuszgyártás, vagy a műszeripar re exporttal jobban ki tudta termelni a maga importját, mint az építőipar, ezért az építőiparban és a szerkezetgyártásban az anyagtakarékosságnak kiemelt jelentősége van. Ez nem csak a kapitalista gazdálkodás követelménye, fokozottan így volt ez a szocializmusban is. Az én mérnök-generációm ezen nevelkedett, az oktatásban és a tervezésben erre fókuszált. Az anyagtakarékosság jegyében célszerű hidegen hengerelt szelvényekből rácsos tartókat, tömör tartóknál pedig hegesztett, változó keresztmetszetű, 7

8 Az anyagminőség jele m 3 -enkénti tömeg, γ, Szakítószilárdság Szakadóhossz kn/m 3 R m, kn/m 2 l = Rm γ A 38 78,5 38, C 75,5 52, AlMg 3 s 27,0 18, AlMgSi 1 n 27,0 31, Cu /réz/ k 89,5 40, táblázat. Építési célú fémek szilárdságának és saját tömegének összehasonlítása nyomaték követő megoldást, általánosságban pedig könnyű acélszerkezeteket tervezni. Csarnokok másodrendű tartószerkezeteit (szelemen, szélrács, falváz) melegen hengerelt profilok helyett, hidegen hengerelt vékonyfalu, művileg horganyzott szelvényekből kialakítani (7. ábra). Nagy hagyományai vannak hazánkban az anyagtakarékos, ragasztott faszerkezeteknek. Ezekkel komoly faanyag megtakarításokat lehet elérni. A különféle műanyagokat széles körben alkalmazzák könnyű szigetelőanyagoknál (haboknál), nyílászáróknál, kábel- és ponyvaszerkezetek térelhatárolásánál. Az alumínium amely az egyetlen hazai nyersanyagbázisra épülő, szerkezetépítésre is alkalmas anyag sajtolhatósága lehetőséget nyújt könnyű, az igénybevételek felvételére legalkalmasabb szelvények kialakítására. Ezeket a szelvényeket nagyfesztávolságú hidak pályaszerkezeténél, mozgatható hidak tartóinál, daruk, állványzatok, függönyfalak, nyílászárók, üvegtetők könnyű anyagtakarékos megoldásánál alkalmazzák. Ha a könnyűszerkezetek fentebb említett általános megfogalmazásából indulunk ki, megállapíthatjuk, hogy a mérnöki- és az általános szerkezet- 7. ábra építésben az anyagtakarékos megoldások is a könnyűszerkezetes építés fogalomkörébe sorolhatók abban az esetben, ha azok saját tömege lényegesen kisebb a hasonló rendeltetésű hagyományos megoldásnál. Úgy is fogalmazhatunk, hogy minden könnyűszerkezet anyagtakarékos, de nem minden anyagtakarékos szerkezet könnyűszerkezet, hiszen egy nehéz acélszerkezetet is meg lehet tervezni anyagtakarékosan. Végül vannak olyan szerkezetek, melyek nem az építés, hanem a járműipar fogalomkörébe tartoznak, és amelyeket anyaguknál fogva nevezhetünk könnyűnek. Természetesen ezeknek is ki kell elégíteni a könnyűszerkezetekre vonatkozó általános meghatározást. Olyan anyagokat sorolhatunk ide, melyeknek szilárdsága saját tömegükhöz viszonyítva magas. Jellemző erre, ha a saját tömegével terhelt prizmatikus, állandó keresztmetszetű rúd l szakadóhossza, mely néhány fémnél az 1. táblázatban látható l = R m γ ahol R m a szakítószilárdság, γ az anyag köbméterenkénti tömege. Ezt a követelményt leginkább az alumíniumötvözetek elégítik ki, de ide sorolhatók a magas szilárdságú acélok, az első osztályú keményfából készült rétegelt - ragasztott faanyagok, vagy a szerkezetépítésre alkalmas műanyagok. Az ellentétes oldalon a téglát, a követ, vagy a vasbetont lehetne említeni. Ilyen anyagok felhasználásával készülhetnek járművek (repülőgépek, hajók, gépkocsi alkatrészek, egységek, sínjárművek) vagy ezek kiegészítő elemei: pl. a tehergépkocsi platója, a vitorlás hajó árboca, a motorkerékpár oldalkocsija, vagy az uszályok mozgatható lefedése stb. (a motorházak gyártásánál már könnyűfém öntvényeket használnak). Az itt említett csoport gazdaságosságát más szempontok szerint kell vizsgálni, mint az építésben al- 8

9 kalmazott könnyűszerkezetekét. Elsősorban az üzemeltetési költségeknél van változás, mert az egyszeri építési (beszerzési) beruházás költsége minden esetben felmerül. A hosszú távú üzemeltetés költségmegtakarítása (befogadóképesség, üzemanyag felhasználás, villamos energia költség stb.) viszont számottevő lehet. Ezeknél a könnyűszerkezeteknél az energia megtakarítás prioritást élvez az anyagtakarékossággal szemben. Az is természetes, hogy egy repülőgépnél nincs is összehasonlítási alap, mert légi járművet még senki sem próbált meg vasbetonból (még könnyű betonból sem) megépíteni. A repülőgépek anyagából a dúralumíniumból viszont igen, mert ennek az anyagnak a szilárdsága legnagyobb a saját tömegéhez képest. Az energiatakarékos járművek fejlesztésénél az említett könnyű anyagok beépítése a XXI. század nagy kihívása, ezek tömeges gyártására az egész iparágnak fel kell készülni, a gyártási technológiákat ki kell dolgozni. Ezek után foglaljuk össze a könnyűszerkezetek családfáját. f) Kandeláberek, toronyszerű építmények g) Futódaruk, általános technológiai fémszerkezetek 3. Járműipari könnyűszerkezetek a) Repülőgépek b) Közúti járművek c) Sínjárművek d) Hajók, csónakok, vízi járművek A továbbiakban próbáljuk meg az egyes csoportok főbb jellemzőit, tulajdonságait meghatározni, a lehetőségekhez képest számszerűsíteni. Mit értünk az alatt, hogy egy könnyűszerkezetnek lényegesen kisebb a saját tömege, mint a hagyományos megoldásnak. 1. Magasépítési könnyűszerkezetek 1. Magasépítési könnyűszerkezetek a) Építési rendszerek i. Egyszintes csarnokok ii. Többszintes, cellás rendszerek iii. Készházak, lakóházak A. Egyszintes lakóházak B. Kétszintes lakóházak b) Önálló alrendszerek i. Vázak ii. Külső térelhatárolások iii. Függönyfalak, üvegtetők, portálok, nyílászárók iv. Tetőrendszerek v. Válaszfalak vi. Álmennyezetek 2. Mérnöki könnyűszerkezetek a) Szétnyitható hidak, hidak pályaszerkezetei, kikötőhidak, gyaloghidak b) Egyedi, nagy fesztávolságú tetőszerkezetek, szétnyitható tetők c) Silók d) Kábel és ponyvaszerkezetek e) Kandeláberek, toronyszerű építmények Az építési rendszerek a tömeggyártás elősegítésére alakultak. Az általános rendszerelméletek alapján alrendszereket alakítottak ki, amelyek egyszintes csarnok rendszereknél az alábbiak voltak: alapozás-padló; vázszerkezet; külső fal; tetőfedés; álmennyezet; épületgépészet (fűtés, szellőzés, világítás, automatika stb.); Ezeket rendszerkomponensekre (pl. a vázszerkezetnél: főtartó, szelemen, falváz, merevítések), végül alkatrészekre (pl. a főtartónál: oszlop, gerenda) bontottak. Az alrendszerek összeépítése, más szóval a csomópontok kialakítása kötött és minősített volt. A rendszerelvű építés alapja a tipizálás és a modulkoordináció. Ez biztosította a tömeggyártás követelményét: az elemek számának csökkentését. A többszintes cellás rendszereknél bővült az alrendszerek (pl. közbenső födém, tetőfödém, lépcső stb.) és főleg a rendszerkomponensek (pl. tetőbevilágító elem) száma, szigorodtak a hőtechnikai és a tűzrendészeti követelmények. 9

10 A könnyűszerkezetes készházak építésére külön rendszereket dolgoztak ki. Ezek alapkövetelményeiben megegyeznek az egy- illetve kétszintes cellás rendszerekkel, kibővítve azzal a többlettel, melyet az állandó emberi tartózkodásra alkalmas épületeknél az évről-évre szigorodó hőtechnikai követelmények jelentenek. A rendszernek tartalmaznia kell az összes főbb csomópont (falcsatlakozás az alaphoz, nyílászárókhoz, tetőhöz, födém- falcsatlakozás megoldását, épületgépészeti elemek felerősítését, áttörését stb.) megoldását, vagyis nem csak az alrendszerekét, hanem ezek összeépítési módját is. A könnyűszerkezetes építési rendszerek legfontosabb eleme és egyben jellemzője a falszerkezet. Ezek építőlemezekből (fémlemez, gipszkarton, faforgács stb. alapanyagú külső-belső héj), és könnyű hőszigetelő anyagokból (ásványgyapot, üvegpaplan, műanyag hab) összeállított többrétegű falak, melyek légréteget, párazárást is magukban foglalnak. A többrétegű falakat a helyszínen szerelik össze, vagy üzemben állítják össze panelekké. Hőátbocsátási tényezőjük, a szigetelés vastagságától függően könnyen eléri, vagy meghaladja a jövőben előírt U=0.2 W/m 2 K értéket. 30 cm vastag könnyű hőszigeteléssel pedig kielégíthetők a passzív házakra előírt követelmények. A csarnok rendszereknél gyors szerelést tesz lehetővé a két fémlemez közötti poliuretánhab hőszigeteléssel ellátott egy- vagy két emelet magas panelekből kiképzett fal- vagy tetőszerkezet. A tetőfedési alrendszer elvi felépítése azonos a falszerkezetekével. Mindenkor természetesen be kell tartani a megfelelő, fokozott statikai, vízzárási, és hőfizikai követelményeket. A könnyűszerkezetes falak és tetők saját tömege kg/m 2 között mozog, míg egy 50 cm vastag tömör mészkőfalé 1350 kg/m 2 egy 40 cm vastag soklyukú téglából készült falé 520 kg/m 2 egy 15 cm vastag vasbeton falé 360 kg/m 2 Az önálló alrendszerek jellemzője, hogy könnyűszerkezetes zárt- vagy nyitott rendszerekbe éppúgy beépíthetők, mint hagyományos vázas -, vagy falazott építési móddal készülő épületekbe. Például egy könnyűszerkezetes válaszfal kapcsolatát úgy oldják meg, hogy bármilyen (vb. vázas, falazott, vagy acél vázas) típusú épület válaszfalazására alkalmas legyen. A könnyűszerkezetes acél vázakra jellemző, hogy ahol lehetséges 5 mm falvastagság alatti hidegen hengerelt nyitott- vagy zárt szelvényeket alkalmaznak mind a főtartóknál, mind a másodrendű tartóknál (szelemeneknél, szélrácsoknál, merevítőknél). A főtartók típusának kiválasztásánál kedvelik a rácsos, vagy az ívelt tartókat. Tömör tartóknál a melegen hengerelt széles talpú szelvények helyett vékony gerincű, változó magasságú hegesztett tartókat terveznek. Itt is felmerül a kérdés, hol van a határ a hagyományos vázak és a könnyűszerkezetes megoldások között, mit nevezhetünk lényegesen kisebb tömegűnek, ami az utóbbit jellemzi? Számos összehasonlító vizsgálat alapján iránymutatásként megállapíthatjuk, hogy egy 12 m fesztávú könnyűszerkezetes csarnok váz kg/m 2 saját tömegből megoldható, a hagyományos váz kg/m 2 értékével szemben. Ez kb % anyagmegtakarítást jelent, ami acélszerkezeteknél már jelentősnek mondható. Ez a különbség pl. egy m 2 -es (gépkocsi) gyártó csarnoknál 260 tonna acél megtakarítását jelenti. A vékonyfalú szerkezetek stabilitásvizsgálatánál (elcsavarodó kihajlás, elemi részek horpadása stb.), felületkezelésénél, valamint a tűzvédelménél gondo- vagyis lényegesen kisebb bármilyen hagyományos tégla-, vagy beton falnál. Fontos megállapítani, hogy a könnyűszerkezetes építési mód nem egyetlen meghatározója a térelhatárolások saját tömege. Jellemzője még a modern ipar technológiai kultúrájával és anyagaival előállított építőelemek előregyártása, szállítása és száraz kapcsolatokkal történő gyors helyszíni összeszerelése, a munkaóra ráfordítás csökkentése, és az egész folyamat számítógépes vezérlése. 8. ábra 10

11 sabb és részletesebb vizsgálatokat kell végezni, mint a középnehéz-, vagy nehéz acélszerkezeteknél. Az ebből adódó többlet ráfordítás (horganyzás, tűzvédelem) azonban 5% alatt marad. A külső térelhatárolások és a tetőrendszerek az építési rendszerek alrendszereiből fejlődtek önállóvá oly módon, hogy kapcsolataikat megoldották (esetleg kiegészítő elemekkel) a legkülönbözőbb beépítési lehetőségekre, azzal a céllal, hogy elemkomponenseik gyártási mennyiségét, szérianagyságát növeljék (8. ábra). Típus elemeiket minél több változatnál fel tudják használni, akár egy gépkocsi márka különböző típusainak azonos alkatrészeit. Ezek az alrendszerek rugalmasan tudják követni a hőfizikai követelmények kielégítését is, általában a rétegek számának és a hő-hangszigetelő anyag vastagságának növelésével, a fokozott követelményű nyílászárók (hőhídmentes, többrétegű üvegezéssel, árnyékolással ellátott) beépítésével. Ezért tudják a legtöbb térelhatárolási alrendszer különféle változatait (melyek azonos gyártási technológiával készülnek) alkalmazni egyszerű ipari csarnoknál éppúgy, mint irodaépületnél, vagy akár középületeknél. Külön kell megemlíteni a függönyfalakat, üvegtetőket, portálokat, melyeknél a nyílászárók, üvegezett felületek hányada eléri a homlokzati felület 50%-át, 9. ábra egyes esetekben a 100%-át. Ezekre alumínium- vagy acélszerkezetű rendszereket fejlesztettek ki, jellegzetességük, hogy a vasbeton- vagy acél épületváz elé vannak felfüggesztve. Irodaépületek, középületek követelményeit hivatottak kielégíteni. Bordázatukat, vázukat, nyílászáróikat sajtolt alumínium, vagy hidegen hengerelt acél célprofilokkal oldják meg, melyek alkalmasak az üvegek és különféle kapcsoló elemek, tömítőanyagok befogadására. Szelvényeik anyaguknál, falvastagságuknál, kialakításuknál fogva már önmagukban megfelelnek a könnyűszerkezetes építés kritériumainak. Lényegesen könnyebbek a falazott megoldásoknál, elemeit speciális gépekkel, felületkezelőkkel ellátott üzemekben, csúcstechnológiával gyártják, a hagyományos építési módnál többszörös termelékenységgel szerelik. Magas épületek (toronyházak) építését ma már el sem lehet képzelni nélkülük (9. ábra). Vannak bordás; elemes, vagy keretes és teljes üvegezésű (strukturális) rendszerek. Ezek homlokzati megjelenése látható bordás, vagy belső bordás, kívül egysíkúan üvegezett. A könnyű szerelt válaszfalakat, álmennyezeteket bizonyos gyártók igyekeztek kivonni a könnyűszerkezetes építési rendszerek fogalomköréből és a jól hangzó száraz építési mód kifejezést használják. Annak ellenére, hogy ez a meghatározás is jellemzi ezeket a gyártmányokat, nem kérdéses, hogy ezek is a könnyűszerkezetes építési mód alrendszerei. Az is igaz, hogy önálló alkalmazásuk a legszéleskörűbb, hiszen manapság ritka az olyan épület, ahol falaznák a válaszfalakat. További előnyük, hogy könnyen áthelyezhetők. Vázuk, kitűző (felfüggesztő) profiljuk a könnyűszerkezeteknél széles körben alkalmazott hidegen hengerelt, vékonyfalú, sendzimír horganyzott alapanyagból gyártott szelvény, burkolatuk egy emelet magas gipszkarton lemez, melyek között könnyű szigetelőanyag van. Gyorsan szerelhetők, száraz kötéssel (csavarozással) csatlakoznak az épület padlójához, mennyezetéhez, vázához. Mi ez, hanem nem könnyűszerkezet? A fenti, kőzetgyapot szigetelésű válaszfalak saját tömege kg/m, míg a falazott, vakolt válaszfalaké kg/m. Hasonló elvek szerint gyártják az álmennyezeteket is. Kivitelük lehet sávos (folyamatos hengerléssel 11

12 készülő), vagy tálcás megoldás. Anyaguk fém, műanyag, gipszkarton stb., melyek a könnyűszerkezetes építés alapanyagai. 2. Mérnöki könnyűszerkezetek A mérnöki szerkezetek hagyományos anyaga az acél, és a vasbeton, korábban (ritkábban) az I II.o. fa. A mérnöki könnyűszerkezeteké a könnyű acél az ötvözött alumínium és a szilárdságilag igénybevehető műanyag. Határeset a nagy fesztávolságú acél hidak ortotrop pályalemeze, mely kétirányban bordázott a hídépítési gyakorlatban vékonyfalúnak minősíthető hajlított trapéz hullámlemezből áll, és amelyik lényegesen könnyebb a vasbeton pályalemeznél. A könnyűszerkezetek szélesebb körű értelmezésébe az ilyen típusú acél pályalemez feltétlenül belefér. 11. ábra 10. ábra A hídépítés egyik jövőbeli anyaga kétségkívül az ötvözött alumínium. A magyar mérnökök ennek kísérletezésében élen jártak. Dr. Bölcskey Elemér már az ötvenes években megtervezte a szabadszállási 12,5 m fesztávolságú gerinclemezes közúti hidat AlMgCu ötvözetből szegecselt kötésekkel, e sorok szerzője pedig a hatvanas évek elején egy 20 m fesztávolságú kikötőhidat AlMg 4,5 ötvözetből, amely hullámlemezből készült hajlított héjszerkezet, hegesztett kötésekkel. A hasonló, melegen hengerelt acél szelvényekből összeállított rácsos tartóval szemben 60%-os súlymegtakarítást lehetett elérni, részben az anyagválasztás, részben a keresztmetszet kialakítás miatt (10. ábra). A hajlított héj tömör oldalfala ugyanis egyben a gyaloghíd korlátja (11. ábra). A szabadszállási hidat korróziós okok miatt indokolatlanul lebontották, a kikötőhíd 40 éve üzemel a budapesti Vigadó téren (12. ábra). Az alumíniumötvözetek szilárdsága közel azonos a folytacéléval, sűrűsége azonban annak csupán harmada. Mégsem lehet a szerkezetek saját tömegénél érvényesíteni ezt az arányt, mert az alumínium rugalmassági modulusa is csak harmada az acélénak, ami a szerkezetek nagyobb alakváltozásában mutatkozik meg. Ez utóbbi miatt (anyagtöbblettel) növelni kell az alumínium szerkezetek merevségét. Számos megvalósult példa mutatja, hogy hajlított és nyomott szerkezeteknél az elérhető súlymegtakarítás max. 50%. Ez nem csak hidaknál, hanem egyéb mérnöki szerkezeteknél (tetőszerkezeteknél, futódaruknál stb.) is általános (közelítő) szabályként elfogadható. Miután az alumíniumötvözetek ára négy-ötszöröse az acélénak az előbbiek beépítése csak akkor gazdaságos, ha a saját tömeg részesedése magas a hasznos teherhez képest (nagy fesztávolság), a szerkezetek szállítása rossz útviszonyok között történik (pl. antenna torony), vagy a kisebb tömegből adódóan energia megtakarítás következik (pl. futódaru). Egyszóval a kisebb tömegből kifolyólag többlet megtakarítás mutatható ki.. Ezt használták ki az aberdeni (Anglia) 21,3 m fesztávolságú nyitható (billenő) hídnál, 12

13 mely ily módon biztosítja a hajóforgalmat. (Épült: 1953-ban AlMgSi ötvözetből, szegecselt kötésekkel). Nagy fesztávolságú hidaknál (pl.duna hidaknál), egyes számítások szerint 200 m felett a saját tömeg a mértékadó a hasznos teherhez képest. Miután azért építünk hidat, hogy a hasznos terhelés minél nagyobb lehessen, mert a járművek tömege és gyakorisága folyamatosan növekszik, ezért a hidak saját tömegének csökkentése fontos célkitűzés. A pályaszerkezet egy híd össztömegének 40-50%- át is kiteszi ezért ennek csökkentésével lehet a legkönnyebben megtakarításokat elérni. Az USA hidászai már a 40-es években építettek sajtolt profilokból alumínium pályaszerkezetet függő hidaknál és mintegy 50%-os megtakarítást értek el a vasbeton pályaszerkezetekhez képest. Dr. Széchy Károly az Árpád-híd építésénél vetette fel alumínium pályaszerkezet megépítését. Ezt azonban a háború miatt elvetették és már (a többi javaslattal ellentétben) kísérleti szakaszt sem építettek. Magam részéről felvetem, hogy Duna hídjaink felújításánál hasznos volna alumínium ortotrop pályalemezt kikísérletezni. Ezzel még a hasznos terhelést is lehetne növelni, vagy az elöregedett (elfáradt) főtartók terhelését csökkenteni és ezáltal a híd élettartalmát megnövelni. Felvetésem számításba jöhetne pl a Szabadság-, a Margit- és az Árpád híd legközelebbi felújításánál. 100 m feletti fesztávolságú csarnokok esetén, ahol a saját tömeg hatása eléri a meteorológiai terhelésekét szóba jöhet könnyű acél vagy alumíniumszerkezet alkalmazása. Sportcsarnokoknál, futballpálya (szétnyitható) lefedésénél vékonyfalú acél zárt szelvényekből kialakított rácsos főtartókkal és könnyű másodrendű tartórendszerekkel értek el látványos és gazdaságos eredményeket. 13. ábra Kétirányú görbülettel készült rácsos ívekkel, melyek sajtolt alumínium profilokból állnak alakították ki a 110 m átmérőjű Dome of Discovery kupolát, melynek anyagfelhasználása 23,7 kg/m 2 volt. A kanadai Triodetic kupolákat m közötti átmérővel építették csővázas, csavarozás nélküli kapcsolatokkal 11,2 14,7 kg/m 2 anyagfelhasználással alumínium ötvözetből. A BNV NIM kiállítási kupolacsarnokának (13. ábra) átmérője 41,8 m, anyagfelhasználása 15 kg/m 2 volt /1/. Hártyafelületen elhelyezkedő háromszögekből épült AlMgZn (Hegal) ötvözetből. A kupolák saját tömegére vonatkozó adatok a burkolat nélküli vázra vonatkoznak. Ha egy 40 m átmérőjű kupolaszerkezet m 2 -re eső saját tömegét összehasonlítjuk a különböző anyagokból készültekkel az alábbiakat kapjuk /2/: kőből falazva kg/m 2 vasbeton szerkezet 500 kg/m 2 vékony vasbeton héj 300 kg/m 2 acélszerkezet 30 kg/m 2 alumíniumszerkezet 12 kg/m ábra Ezek az adatok (még az acélszerkezetből építettek is!) lényeges különbséget mutatnak a hagyományos anyagokból készülő hasonló építményekkel szemben, nem beszélve arról, hogy egy 183 m átmérőjű kupolát vasbetonból tudomásom szerint még nem is építettek. 13

14 14. ábra A Komjádi uszoda 40 m fesztávolságú szétnyitható dongahéj tetőszerkezetét (14. ábra) sem lehetett volna megépíteni vasbetonból, mert a mozgatható rész alapterülete 720 m 2, tömege alumíniumból csupán 18 tonna (25 kg/m 2 ). Ennek szinkron mozgatása csak ilyen könnyű rugalmas anyaggal képzelhető el. Az AlMgSin anyag alkalmazását korróziós okok is indokolták, mert még horganyzott acélból sem lehetett volna 1,2 mm vastag (inkább vékony) kétrétegű hullámlemezből maradandó önhordó szerkezetet építeni. Silóknál, távvezeték oszlopoknál, kandelábereknél, mobil telefonhálózatok átviteli tornyainál a kis saját tömeg mellett két tényező indokolja könnyű acél, vagy alumíniumszerkezet alkalmazását: az egyik, a fejlett gyártástechnológiával készülő csereszabatos elemek üzemi előregyártása, a másik, ezek helyszínre szállítása kiépítetlen útvonalon és csavaros kapcsolatokkal történő gyors összeszerelése. Silóknál vízszintesen elhelyezett 1,5 2,5 mm vastag horganyzott acél-, vagy gyengén ötvözött alumínium hullámlemezből alakítják ki a szerkezetet, amit oszlopok merevítenek (15. ábra). Ezeknek a könnyűszerkezetes fém silóknak az átmérője m; palástmagassága 13,5 18 m; teljes magassága 18,5 22 m; térfogata m 3 =2 500 tonna. A vasbeton silók zsaluzása, helyszíni betonozása az adott körülményeknél nehézkes és hosszadalmas. A távvezeték oszlopokat, tornyokat könnyű rácsos tartókból állítják össze szabad szereléssel. Futódaruk hídszerkezeteinek alumíniumötvözetből történő megépítése már a hatvanas évek elején felmerült Magyarországon. Ez azonban a kísérleti stádiumon nem jutott túl az akkori alacsony energia árak miatt. Ma ez megváltozott, érdemes volna a futódaruk gazdaságosságát ismét megvizsgálni, mert a drágább könnyűszerkezet alkalmazását a kisebb mozgatandó tömeg energia megtakarítása indokolja. Alumínium ötvözetből homlokzati állványokat nagy mennyiségben készítettek már az ötvenes években hazánkban. A különböző hosszúságú csöveket öntött (Mills) bilincsekkel csavarozással fogták össze. Ezek a csőállványok kézi erővel könnyen szerelhetők, és anyaguk (AlMgSi0,5 ötvözet) folytán korrózió ellenállók voltak. Az alumínium mozgatható állványok, létrák ma is piacvezetők. Gyors összeszerelhetőségük, könnyű mozgathatóságuk, csekély karbantartási igényük teszik versenyképessé ezeket a szerkezeteket. 15. ábra 3. Járműipari könnyűszerkezetek A járműipar szerkezeti anyagai közül az acélt és az alumíniumot érdemes összehasonlítani. Az előbbit használják még manapság is a legáltalánosabban, az utóbbival lehet viszont jelentős könnyítéseket elérni. A műanyagokat leginkább a kiegészítő elemeknél (ablakoknál, burkolatoknál stb.) alkalmazzák, melyekkel szintén lehet csökkenteni az össztömeget. A légi közlekedésben az alumínium az 1897-ben tervezett és megvalósított első merevszerkezetű léghajóval indult világhódító útjára. Ennek példájára kezdték használni a repülőgépeknél is ezt az anyagot, mely nélkül a nagyteherbírású gépek építése el sem képzelhető. A szárazföldi és vízi közlekedésben is megtalálta a könnyítések területét az alumínium. Már a múlt század utolsó negyedében tíz évente megkétszereződött felhasználása, minek következtében megjósolhatjuk, hogy századunkban, elsősorban 14

15 a közúti járműveknél a légi járművekhez és a motorház öntvényekhez hasonlóan uralkodóvá válik az ötvözött alumíniumból készült karosszériák alkalmazása. Ezt indokolja az alumíniumötvözeteknek az acélt megközelítő szilárdságával együttjáró kis sűrűsége; jó alakíthatósága, megmunkálhatósága, az ismert kötésmódok (hegesztés, szegecselés, ragasztás) alkalmazhatósága; a bonyolult, többcélú sajtolt szelvények alkalmazása, melyek révén ki lehet alakítani építőszekrény-elven alapuló szerkezetet, gyártási részegységeket; nagy energiaelnyelő képességét ki lehet használni (pl. ütközésnél); jó a korrozió ellenálló képessége, minek következtében kisebb anyagvastagságokat, és egyszerűbb felületkezelést, ritkább karbantartást kell alkalmazni. Az alumínium hátrányára leginkább magas alapanyag ára hozható fel, melyet tömegcsökkentése csak részben enyhít. Ez utóbbi révén az igazi kiegyenlítést az energia- és energiaköltség megtakarítása jelenti, mely bizonyos üzemóra után már megtakarítást is jelent. A nyersanyag-előállítás és az üzemi hajtóanyag energiatartalmát figyelembe véve Jenkinson szerint (járművek átlagos élettartama alatt, alumíniummal könnyített megoldással) többszörös megtakarítást lehet elérni az acéllal épített járművekkel szemben. Ennek értékei: hajóknál 8,5; gyors (expressz) vonatoknál 6,1 12; közúti tehergépkocsiknál 9,5; repülőgépeknél Más gyakorlati számítások szerint járműszerkezeteknél alumínium alkalmazásával az acélhoz képest fele annyi tömeget kell beépíteni, vagyis 2 tonna acél helyett 1 tonna alumíniumot. Az alumíniumötvözetek mechanikai energiaelnyelő képességét a deformációs munka A = Cσ 2 /E képletéből kiindulva határozhatjuk meg. Ha a σ feszültség értéke az acélénak csak 0,7-szerese, akkor is kb. 1,48- szoros az energia elnyelő-képesség az acélhoz képest. (E acél = 3 E alu.). Duralumínium beépítése esetén (pl. repülőgépeknél) a deformációs munka különbsége a két anyagnál eléri a 2,0-szeres értéket, amit ütközésekkor, a személyek épségének megóvásánál nem lehet pénzben kifejezni, mert az emberi életnek nincs ára. Repülőgépek Repülőgépek szerkezeti anyagaiként a Cu tartalmú ötvözeteket, közismert nevükön a duralumíniumot használják, mint pl. az alakítható AlCuMg, AlCu- SiMn, újabban az AlZnMgCu ötvözeteket. Ezek szilárdsága meghaladja az A37-es folytacélét. Duralumíniumból épült már az első világháborúban, sorozatgyártással, a híres Junkers (Ju4) vadászgép, amit az orosz Tupoljev gépek követtek. A mai fejlődés követése nem e tanulmány feladata, mert sajnos hazánkat ez az iparág nagyságrendjénél fogva nem érinti, csak csodálói lehetünk az évről-évre megjelenő több száz személyt, nagy mennyiségű árut, katonai felszerelést (harckocsikat) szállító óriásgépeknek, melyek anyaga kizárólag alumíniumötvözet (16. ábra). 16. ábra Viszont dicsekvésre ad okot az alumínium felhasználása Magyarországon a vitorlázó- és sportrepülőgépek tervezésében és gyártásában. A 70-es évek közepén e sorok írója járt abban az esztergomi üzemben, ahol többek között a Gébicset, a Góbét gyártották, és barátságot kötött Rubik Ernő konstruktőrrel, aki szellemi vezére volt ezek kifejlesztésének, mind tervezési, mind alumínium-technológiai szinten. Ezek egy részét az építési alumíniumszerkezetek gyártásánál is fel tudtuk használni. A könnyűfémből készült repülőgépek fejlesztésének legnagyobb hozama a szerkezetgyártásban, hogy kidolgozták a vékonyfalú héj- és szendvicsszerkezeteket, valamint az alumínium kötésmódjait (hegesztés, szegecselés, ragasztás), ami óriási költséggel és nagyszámú kísérlettel (törési próbák, szélcsatorna vizsgá- 15

16 latok, metallográfiai vizsgálatok stb.) járt, és amit a járműipar, vagy a szerkezetgyártás más területein is fel lehet használni. Közúti járművek Közúti járműveknél az alumínium felhasználás kezdetét 1923-tól lehet számítani, amikor is az USA-ban több személygépkocsi prototípusánál alumíniumötvözetből készítették az alvázat, a karosszériát és a gépészeti részek nagy részét. Ezzel a kocsi saját tömegét 33%-al csökkentették. A mai ötvözetekkel ez az érték 40-50%-ot is elérhet, ami már jelentős energia megtakarítással (üzemanyag felhasználással) jár. A gazdaságossági vizsgálatoknál még nagyobb tétel a karbantartási költségek csökkenése, és a jármű élettartamának meghosszabodása. Személygépkocsiknál a könnyítéseket a XX. században elsősorban a gépészeti berendezéseknél (motor, klíma, benzin szivattyú-, lengéscsillapító ház, vízhűtők, fékalkatrészek stb.) használták. A múlt század végén a szerkezeti anyagfelhasználás az alábbiak szerint becsülhető: acél és acélöntvény 46%; alumíniumötvözet 35%; műanyag 11,5%; Nem nehéz megjósolni, hogy a XXI. században az energiatakarékosság jegyében az alumíniumés a műanyag karosszériák mind nagyobb szerepet kapnak a személygépkocsik fejlesztésénél. Példaként az Audi A8-as típusát említjük. A felsőkategóriás limunizoknál az alumínium karosszériák első nemzedékét már 1994-ben kihozták, aminek folyamatos fejlesztésével napjainkban már elérték, hogy az A8- as könnyűszerkezetes jósági foka (mely a karosszéria saját tömegének aránya annak torziós merevségével) 20%-al magasabb elődjénél ( ábra). A 231 kg-os karosszéria 40%-al könnyebb az acél konstrukciónál. A könnyűszerkezetes karosszériát 13 féle alumínium ötvözetből, az ASF (Alumínium Space Frame) építési módon belül bionikus elvek alapján alakították ki. A karosszéria összeállításnál mechanikus (szegecs, önmetsző csavar) és termikus (ponthegesztés, MÍG- ill. lézerhegesztés) kötésmódokat egyaránt alkalmaztak. Az Audi élen jár a szénszál erősítésű műanyagelemekből szerelt karosszériák fejlesztésénél is (Audi R8 Spyder). De a versenyben a Jaguár is igényt tart arra, hogy ők fejlesztették ki az első alumínium karosszériát (19. ábra). Autóbuszokon, tehergépkocsikon a felépítmények könnyítésével tudtak jelentősebb tömegcsökkentést elérni. Napjaink fejlesztése személygépkocsiknál már a karosszériára is kiterjed és jóformán nincs olyan ismertebb márka, melyből ne ajánlnak alumínium változatot. Magánál a karosszériánál, mivel a falvastagság azonos az acéléval, a saját tömeg harmadára csökken. Az öntvényeket rendszerint öalsi8cu3, a karosszériákat AlMg, AlMgSi ötvözetekből készítik. Az öntvényből készült alumínium keréktárcsákhoz nagyrészt hulladékanyagot használnak fel, ami jelentős energia (és ár) megtakarítást jelent. Az utánfutó lakókocsikban azért is használnak könnyű anyagokat (alumíniumot, műanyagot) mert engedélyezéskor a vontatott tömeget a vontató jármű össztömegéhez viszonyítottan számítják. Egy lakókocsiban kg alumínium beépítésével ugyanennyivel csökkenthető a saját tömeg. Autóbuszoknál a nagy felületek miatt az alumínium karosszériákkal jelentős súlycsökkentés érhető el. A londoni híres emeletes buszok felépítményeinél kg alumíniumot használnak fel. A szendvics szerkezetű felépítményeket is autóbuszokhoz fejlesztették ki. Alvázat nem kívánatos alumínium ötvözetből készíteni, mert a dinamikus- és az ismétlődő terhelésekre alacsony a fáradási határuk és a megengedhető terhelések száma meghatározhatatlan, folyamatosan gyengülő. Műanyag karosszériás buszokat gyárt a magyaramerikai cég: a NABI. Értékesíteni csak Los Angelesben tudták, mert Európában még nem fizetik meg a drágább, de könnyebb karosszériát. Tehergépkocsik felépítményeinél az alumínium rúdsajtolási lehetősége jól kihasználható. Ezek olyan 17. ábra 16

17 megtétele és 0,7 liter benzin megtakarítása esetén km megtétele (2,5-4 év) szükséges a többletenergia visszatérüléséhez. Ez után már megtakarítás jelentkezik mind a tulajdonos, mind a népgazdaság részére. Sínjárművek 18. ábra Sínjárműveknél (személy- és motorkocsiknál, teherés tartálykocsiknál) elsősorban ott érdemes könnyűfémet beépíteni, ahol gyakori gyorsítások, fékezések szükségesek, mert ezeknél a gyakori mozgatás a teljes energiaszükséglet 2/3 részét adják. Ilyen járművek a villamosok és a metrókocsik. A terjedelmes felépítménynél olyan célprofilokat alkalmaznak, melyekkel nem csak könnyítést, hanem jelentős munkaóra megtakarítást is el lehet érni. Erre mutat példáta 20. ábrán látható csomópont, mely a párizsi metró többcélú, sajtolt tetőkeretét mutatja be. 19. ábra profilok, amelyek vagy egymásba fordíthatók, vagy pattinthatók, vagy csúsztathatók és összekapcsolásuk révén teherviselő fal- vagy padlófelületek alakíthatók ki. Ezekkel a megoldásokkal nagysorozatú, építőszekrény elvű gazdaságos szerkezeteket készítenek, melyek számtalan típushoz felhasználhatók, akár az önálló építési könnyűszerkezetes alrendszerek (pl. válaszfalak). Célszerű a motorkerékpárok oldalkocsiját is alumíniumból készíteni, hogy ugyanazt a pótkocsit kisebb teljesítményű vezérgéphez lehessen csatolni, a lakókocsikhoz hasonlóan. A kerékpárok reneszánszukat élik napjainkban, a széles választékban mind több az alumínium vázas megoldás. A könnyítésnek különösen a túrakerékpároknál van nagy jelentősége. A könnyűszerkezetes megoldások megtérülését miután az anyagárak és az üzemanyag árak és ezek aránya is folyamatosan változik, helyesebb ha a befektetett és a visszatérülő energiák mérlegét készítik el. A gyakorlati tapasztalat szerint egy átlagos közúti gépjármű 100 kg tömegcsökkentésnél 0,7 literrel kevesebb üzemanyagot fogyaszt. Az alumínium anyaggyártás energiamennyiségét kell tehát összehasonlítani a megtakarított üzemanyag energiatartalmával. Egy ilyen számítás szerint km 20. ábra Vasúti teherkocsiknál három területen érdemes alumínium beépítésével könnyítéseket alkalmazni: 1. Nagy befogadóképességű tartály- és autószállító kocsikban. 2. Az acél felépítményt károsító anyagok szállításánál (pl. kéntartalmú szén, foszfát, kénsav, fenol stb.). 3. Hegyivasutak teherkocsijaiban. 17

18 21. ábra Külön kell szólni a sínjárművek nyílás- és térlezárók alumínium szerkezeteiről, melyek fejlesztésében és felhasználásában Franciaország mellett hazánk is úttörő tevékenységet végzett (21. ábra). Ezeknél a mozgatás könnyítése, a tömítés fokozása, a korrózió elkerülése a cél. A többcélú alumínium profilokkal mindezek kielégíthetők és olyan szerelési egységek képezhetők, melyek a karosszériába kompletten beépíthetők. Magyarországon a Ganz Vagongyárban gyártottak teljesen alumíniumötvözetből (AlMg4,5) készült villamos motorkocsikat (1958), majd nagyvasúti sínjárműveket a Rába-Balaton motorvonat számára (1960). Európában és külföldön később a nagysebességű expresszeknél használtak könnyített kocsiszekrényeket. Jelenleg a Stadler Rail Csoport Szolnoki Gyárában gyártanak db/év alumínium hegesztett kocsitestet motorvonatok részére. A mai konstrukciók már nem lemezből, hanem AlMgSi anyagú sajtolt alumínium profilokból készülnek építőszekrény elve alapján ( ábra), és hosszvarrathegesztő automatákkal valamint hegesztő robotokkal állítják össze. Folyamatosan fejlesztik a korszerű festési, CNC megmunkálási és -alumíniumhegesztési kapacitásukat. A beépített könnyű anyagok megtérülési idejét itt is célszerű a felhasznált energiamennyiségek össze- 23. ábra 24. ábra hasonlításából kiszámítani, vagyis az alumíniumszerkezetbe befektetett többletenergíából levonni a vontatási energiamegtakarítást. Ez a visszatérülési idő metrókocsiknál 1,2-2,5 év, városi villamos motorkocsiknál 1-2 év. 22. ábra 18

19 Hajók, csónakok, vízi járművek A hajóépítésben a könnyítések lehetséges anyagai között az alumíniumötvözeteket és a műanyagokat említhetjük. Ez utóbbiakat szinte kizárólag a kishajóknál, csónakoknál, sporthajóknál (vitorlásoknál) használják, az alumíniumot pedig az említetteken kívül főleg közepes méretű hajóknál, jórészt ezek felépítményeinél. Az említett anyagok kis sűrűsége mellett a tengervíz és a tengeri atmoszféra elleni jó korrózióellenállóképességük, valamint az, hogy ezek nem mágneses anyagok. Az alumíniumot a fent említett előnyök kihasználása érdekében nagysebességű hajóknál (őrhajóknál, vízi rendőrségi-, hordszárnyas, légpárnás és bálnavadász hajóknál) rohamcsónakoknál; vízibuszoknál, jachtoknál (25. ábra); kis mélységű vizeken közlekedő hajóknál (parti mentőhajóknál, bárkáknál, uszályoknál); mentőcsónakoknál, sporthajóknál (vitorlásoknál) illetve ezek alkatrészeinél (pl. árbócainál); közepes és nagy hajók felépítményeinél; - uszályok nyitható lefedésénél. Ezen anyagok nem mágneses tulajdonságát azért kedvelik, mert a fémtömegek nem befolyásolják a navigációs műszereket. 25. ábra Alumínium beépítése esetén gondosan kell megoldani a vas és a könnyűfém közötti kontakt korróziót, mert ez utóbbit a nedves környezet fokozottan elősegíti. Gondot okozhat ha az acél hajótestet összeépítik alumínium felépítménnyel, hogy a két fém hőtágulási együtthatójában nagy a különbség. Az alumíniumé ugyanis kétszer akkora, mint az acélé, ráadásul az előbbi erősen ki van téve a napsütésnek, az utóbbit viszont a víz folyamatosan hűti. A hőtágulást megfelelő hézagokkal, tömítésekkel, csúszó kötésekkel biztosítani lehet. A gazdaságossági vizsgálatoknál a karbantartási (festési)- és az üzemanyag megtakarításon felül, valamint a hordképesség növelésén túl figyelembe kell venni, hogy pl. alumínium felépítmény esetén a rendszer súlypontja lejjebb kerül, ami növeli a hajó stabilitását a hajó szélességének növelése nélkül. Automata ajtó specialista 19

20 Természetes füst- és hőelvezető berendezések viselkedése aerodinamikailag hatásos keresztmetszet meghatározása Dömötör Álmos tervezési tanácsadó GEZE Hungary Kft. Első pillanatra talán meglepő, hogy egy fémszerkezetekrők szóló kiadványban ezzel a témakörrel foglalkozunk. De ha jól belegondolunk és a gyakorlati tapasztalatunkat is figyelembe vesszük, a természetes hő- és füstelvezető rendszerek valójában motorosan működtetett fém szerkezetű nyílászárók, fém szerkezetű függünyfalba és üvegtetőbe beépített acél, vagy alumínium ablakok, ajtók. Ez persze nem zárja ki, hogy más alapanyagú nyílászárókat is működtetni tudjunk. Azonban kétségtelen, hogy fém szerkezetű nyílászárók a legalkalmasabbak erre a feladatra. Napjainkban szinte minden a biztonságról szól. Nincs ez másként a mérnöki tudományoknál sem. A tűzvédelem is hasonlóan elsősorban az emberi életet védi, csak ezután jön a javak védelme. Meggyőződésem szerint fontos olyan peremterületekkel foglalkoznunk, melyek elsősorban nem magukról a fém szekezetekről szólnak, de szorosan kapcsolódnak a fém szerkezetekhez, illetve műszaki értelemben vett kiteljesedésükhöz a fém szerkezetek elengedhetetlenek. Ezért választottem ezt a témát, ezt a peremterületnek minősülő témakört. A tűzesetek újra és újra szomorú aktualitást adnak ennek a témának. Az új OTSZ Szerint: 3. Értelmező rendelkezések, tűzvédelmi tervezés fogalmai Hő- és füstelvezetés: olyan műszaki megoldás, amely tűz esetén alkalmas a helyiségben vagy tűzszakaszban keletkezett, vagy oda behatolt hőnek, füstnek és égésgázoknak szabadba való elvezetésére Általános rendelkezések 505. (2) A hő- és füstelvezetésről jogszabály szerint, ennek hiányában a tűzvédelmi szakhatósággal egyeztetett módon kell gondoskodni. (3) A hő- és füstelvezető rendszert úgy kell megtervezni, létesíteni, üzemeltetni és karbantartani, hogy tűz alkalmával működőképes legyen, a füstöt és a forró égésgázokat folyamatosan a szabadba vezesse, és biztosítsa a padlószint fölött a füstmentes levegőréteget. A tűzesetek vizsgálata során megállapítható, hogy a legnagyobb ellenség az épületben keletkező füst és hő. Ennek tervezett természetes elvezetése többszörös haszonnal jár. A megfelelően kialakított természetes hő- és füstelvezető rendszer működése esetén emberéleteket ment meg. Az épületben tartózkodók számára a menekülés biztonságos, a menekülési útvonal füstmentes, és az épületszerkezet (fémszerkezetű épület esetén különösen fontos) nem kap hőterhelést, nem megy idő előtt tönkre, és nem veszélyezteti az épületből kimenekülőket, sem az épületet oltó tűzoltókat. A tűzoltók számára a megfelelően kialakított és működtetett hő- és füstelvezetés megkönnyíti a tájékozódást, a tűzfészek feltárását, a tűz eloltását. Ennek fényében érthetetlen, hogy az új OTSZ bizonyos épületek esetén a korábbiaktól eltérően nem kéri természetes hő- és füstelvezető rendszer kiépítését. Szakmai meggyőződésem, hogy ennek ellenére nem tilos ilyen jellegű rendszerek kiépítése, és üzemeltetése, még akkor sem, ha nem kötelező. Természetes hő- és füstelvezető rendszerek működtetése Első dolog a természetes hő- és füstelvezető rendszerek megtervezése, melynél figyelembe kell venni a rendszer működését. A tűz keletkezését leggyorsabban az ember észleli. Az emberi észlelés és helyzetértékelésnél nincsen jobb 20

Könnyűszerkezetes Akadémia 2011. szeptember 29. Könnyűszerkezetek alumínium anyagai

Könnyűszerkezetes Akadémia 2011. szeptember 29. Könnyűszerkezetek alumínium anyagai 1 Könnyűszerkezetes Akadémia 2011. szeptember 29. Könnyűszerkezetek alumínium anyagai Dr. Seregi György Széchenyi-díjas okl. építőmérnök, c. egyetemi docens Az Al99,5 anyagok szilárdsági tulajdonságai

Részletesebben

Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több?

Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több? Hő- és füstelvezetés az új OTSZ tükrében. Öt kérdés - egy válasz. Vagy több? TSZVSZ Magyar Tűzvédelmi Szövetség Szakmai nap Siófok, 2011. 11. 17. Nagy Katalin Füsthőmérséklet Tűz keletkezése Teljesen kifejlődött

Részletesebben

ACÉLSZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2009. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT

ACÉLSZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2009. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT ACÉLSZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2009. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT PÉLDÁK PÉLDÁK PÉLDÁK PÉLDÁK FOGALOMTÁR ELŐREGYÁRTÁS üzemi jellegű körülmények között acélszerkezetek előállítása,

Részletesebben

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott

Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott Amióta megelőző tűzvédelem (több ezer éve) van, az mindenekelőtt a tapasztalatokon, vizsgálatokon alapuló szabványokra, rendeletekben meghatározott előírásokra támaszkodott (normatív előírások). A mérnöki

Részletesebben

Construma 2010. 04.15.

Construma 2010. 04.15. TŰZVÉDELMI SZOLGÁLTATÓK ÉS VÁLLALKOZÓK SZÖVETSÉGE Construma 2010. 04.15. Van megoldás az elavult, helytelen kialakítású, rossz tűzvédelmi adottságú épületek biztonságának növelésére. Napjainkban a zöldmezős

Részletesebben

Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus

Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Fa- és Acélszerkezetek I. 1. Előadás Bevezetés Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Okt. Hét 1. Téma Bevezetés acélszerkezetek méretezésébe, elhelyezés a tananyagban Acélszerkezetek használati területei

Részletesebben

OTSZ 5.0 konferencia

OTSZ 5.0 konferencia OTSZ 5.0 konferencia Kockázati egységek / kockázati osztálya Nagyon alacsony kockázati osztály: NAK Alacsony kockázati osztály: Közepes kockázati osztály: Magas kockázati osztály: AK KK MK MÉRTÉKADÓ KOCKÁZATI

Részletesebben

Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint

Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint Tartószerkezetek tervezése tűzhatásra - az Eurocode szerint Dr. Horváth László egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidak és Szerkezetek Tanszék Tartalom Mire ad választ az Eurocode?

Részletesebben

KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV

KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV KÖLTSÉGHATÉKONY MEGVALÓSÍTÁS, OLCSÓ FENNTARTHATÓSÁG, MAGAS ÉLETMINŐSÉG! OPTIMUMHÁZ TERVEZÉSI-IRÁNYELV az alacsony energiaigényű lakóépületekre vonatkozó követelményrendszer Megjelent: Budapest, 2014 Szerző:

Részletesebben

GYŐR ARÉNA, Győr-Kiskút liget, Tóth László utca 4. Hrsz.:5764/1. multifunkcionális csarnok kialakításának építési engedélyezési terve

GYŐR ARÉNA, Győr-Kiskút liget, Tóth László utca 4. Hrsz.:5764/1. multifunkcionális csarnok kialakításának építési engedélyezési terve GYŐR ARÉNA, Győr-Kiskút liget, Tóth László utca 4. Hrsz.:5764/1 multifunkcionális csarnok kialakításának építési engedélyezési terve STATIKAI SZÁMÍTÁSOK Tervezők: Róth Ernő, okl. építőmérnök TT-08-0105

Részletesebben

Szeretettel köszönti Önöket a

Szeretettel köszönti Önöket a Szeretettel köszönti Önöket a A tevékenységi köre - Tűzgátló- és egyéb technikai fém nyílászárók fejlesztése, gyártása - Tűzgátló üvegek gyártása (EI30, EI60, EI90) - Voest Alpine típusú szerkezetek gyártása

Részletesebben

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium

TŰZVÉDELEM. Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium TŰZVÉDELEM Győr Tánc- és Képzőművészeti Általános Iskola, Szakközépiskola és Kollégium 2014. december 5.-én kiadásra került az új 54/2014 BM rendelet, az új Országos Tűzvédelmi Szabályzat. A jogszabály

Részletesebben

GLEN R FALSZERKEZET FÖDÉM 39 CM-ES FÖDÉMSZERKEZET 41 CM-ES TÖMÖR, HOMOGÉN FALSZERKEZET. 180 m 2 LOGLEN favázas mintaház fázisainak bemutatása

GLEN R FALSZERKEZET FÖDÉM 39 CM-ES FÖDÉMSZERKEZET 41 CM-ES TÖMÖR, HOMOGÉN FALSZERKEZET. 180 m 2 LOGLEN favázas mintaház fázisainak bemutatása FALSZERKEZET FÖDÉM CM-ES TÖMÖR, HOMOGÉN FALSZERKEZET KÜLSŐ ÉS BELSŐ VAKOLÁST NEM IGÉNYEL cm Acél vázszerkezet 0, cm Feltöltő nyílások Ø 8 cm cm cm Üvegszövet háló Burkolat 7 7 8 9 CM-ES FÖDÉMSZERKEZET

Részletesebben

Új j OTSZ (28/2011. (IX. 06.)) BM rend. stelvezetés, s, valamint a letek

Új j OTSZ (28/2011. (IX. 06.)) BM rend. stelvezetés, s, valamint a letek Új j OTSZ (28/2011. (IX. 06.)) BM rend. Hő-és s füstelvezetf stelvezetés, s, valamint a hasadó és s hasadó-ny nyíló felületek letek új j szabályoz lyozása Dr. Zoltán n Ferenc (Ph.D) ZOFE-FIRE FIRE Kft.,

Részletesebben

Személyre szabott épületrendszer

Személyre szabott épületrendszer Személyre szabott épületrendszer 11 15 11 7 9 8 3 20 12 5 18 10 19 4 16 13 6 17 2 1 12 1. Főtartó keret: Keretoszlop 2. Főtartó keret: Keretgerenda 3. Szélrács 4. Szelemen 5. Falváztartó 6. Tetőburkolat

Részletesebben

ÉPSZERK / félév

ÉPSZERK / félév ÉPSZERK-5 2015/2016. 2. félév NAGY MAGASSÁGÚ VÁLASZFALAK KÜLÖNLEGES VÁLASZFALAK Előadó JUHARYNÉ DR. KORONKAY ANDREA egyetemi docens BME ÉPÜLETSZERKEZETTANI TANSZÉK CSARNOK VÁLASZFAL RAKTÁR CSARNOKTÉR FELADAT

Részletesebben

Teherfelvétel. Húzott rudak számítása. 2. gyakorlat

Teherfelvétel. Húzott rudak számítása. 2. gyakorlat Teherfelvétel. Húzott rudak számítása 2. gyakorlat Az Eurocode 1. részei: (Terhek és hatások) Sűrűségek, önsúly és az épületek hasznos terhei (MSZ EN 1991-1-1) Tűznek kitett tartószerkezeteket érő hatások

Részletesebben

Acélszerkezetek fenntarthatósága és valorizációja. Esettanulmányok

Acélszerkezetek fenntarthatósága és valorizációja. Esettanulmányok Acélszerkezetek fenntarthatósága és valorizációja Esettanulmányok Június 2014 Napirend 12/14/2014 2 12/14/2014 3 A tanulmány témája A tanulmány célja egy különböző struktúrákkal felépített irodaépület

Részletesebben

KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK

KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK KÖZRAKTÁRAK KULTURÁLIS ÉS KERESKEDELMI ÉPÜLETTÉ ALAKÍTÁSA TŰZVÉDELMI SAJÁTOSSÁGOK Takács Lajos Gábor Okl. építészmérnök BME Épületszerkezettani Tanszék KÖZRAKTÁRAK ÉPÜLETEGYÜTTES Eredeti épület-együttes:

Részletesebben

Tervezéstől a használatbavételig a természetes hő- és füstelvezetés megoldási lehetőségei Tűz VÉDELEM szeminárium

Tervezéstől a használatbavételig a természetes hő- és füstelvezetés megoldási lehetőségei Tűz VÉDELEM szeminárium Tervezéstől a használatbavételig a természetes hő- és füstelvezetés megoldási lehetőségei Tűz VÉDELEM szeminárium Balatonföldvár, 2010. október 13. Nagy Katalin Miről is legyen? szó???????? 3/2003. BM-GKM-KvVM

Részletesebben

A MEGJELENÉS ELŐTT ÁLLÓ ALUTA KÖNYV BEMUTATÁSA

A MEGJELENÉS ELŐTT ÁLLÓ ALUTA KÖNYV BEMUTATÁSA A MEGJELENÉS ELŐTT ÁLLÓ ALUTA KÖNYV BEMUTATÁSA Előadó: Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona okleveles építőmérnök, egyetemi docens, BME Magasépítési Tanszék Horváth Imréné Dr. Baráti Ilona okleveles építőmérnök,

Részletesebben

ELŐREGYÁRTOTT SZERKEZETEK TÍPUSAI, ALKALMAZÁSA, ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK

ELŐREGYÁRTOTT SZERKEZETEK TÍPUSAI, ALKALMAZÁSA, ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK ELŐREGYÁRTOTT SZERKEZETEK TÍPUSAI, ALKALMAZÁSA, ELŐNYÖK, HÁTRÁNYOK DR. FARKAS GYÖRGY TANSZÉKVEZETŐ, EGYETEMI TANÁR BETONSZÖVETSÉG KONFERENCIA 2009. 10. 26. AZ ELŐREGYÁRTÁS FOGALMA BETON, VASBETON ÉS FESZÍTETT

Részletesebben

ÉPÍTÉSZETI TERMÉKGYÁRTÓ KÖZPONT

ÉPÍTÉSZETI TERMÉKGYÁRTÓ KÖZPONT ÉPÍTÉSZETI TERMÉKGYÁRTÓ KÖZPONT ÉPÍTÉSZETI TERMÉKGYÁRTÓ KÖZPONT A magyar építőipari piacon több, mint 20 éve jelenlévő MATECH Magyar Technológiai Kft. Építészeti Termékgyártó Központ a KÉSZ csoport tagjaként

Részletesebben

RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint 2015.07.08.

RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új Tűzvédelmi Műszaki Irányelvek szerint 2015.07.08. ASSA ABLOY is the global leader in door opening solutions, dedicated to satisfying end-user needs for security, safety and convenience RWA - Hő- és füst elvezető rendszerek Gyakorlati megoldások az új

Részletesebben

Légcsatornák és idomok

Légcsatornák és idomok A szellőzési rendszerek terveiben szereplő légcsatornák kör vagy négyszög keresztmetszetűek lehetnek. Anyagukat a tervező határozza meg, amely általában horganyzott acél, alumínium vagy rozsdamentes acél

Részletesebben

A világító elem polikarbonát része 100%-ban újrafelhasználható, és a gyártás során keletkezett hulladék is újrahasznosítható.

A világító elem polikarbonát része 100%-ban újrafelhasználható, és a gyártás során keletkezett hulladék is újrahasznosítható. Alkalmazási terület A Kingspan KS 1000 WL38 (Wall-Lite) panel egy fényáteresztő falpanel, mely egyszerűen kombinálható a KS1000 AWP falpanelekkel. Jó hőtechnikai tulajdonságai révén ideális megoldást jelent

Részletesebben

37. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, 2010. október 20-21. Tihany

37. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, 2010. október 20-21. Tihany 37. FAGOSZ Faipari és Fakereskedelmi Konferencia, 2010. október 20-21. Tihany A hazai faépítés, fafogyasztásra gyakorolt hatása előadók: Kárpáti József ÉVOSZ Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat elnöke

Részletesebben

- Elemezze a mellékelt szerkezetet, készítse el a háromcsuklós fa fedélszék igénybevételi ábráit, ismertesse a rácsostartó rúdelemeinek szilárdsági

- Elemezze a mellékelt szerkezetet, készítse el a háromcsuklós fa fedélszék igénybevételi ábráit, ismertesse a rácsostartó rúdelemeinek szilárdsági 1. - Elemezze a mellékelt szerkezetet, készítse el a háromcsuklós fa fedélszék igénybevételi ábráit, ismertesse a rácsostartó rúdelemeinek szilárdsági vizsgálatát. - Jellemezze a vasbeton három feszültségi

Részletesebben

ÉPÜLETSZERKEZETTAN 1 FÖDÉMEK II. HAGYOMÁNYOS FÖDÉMEK, GERENDÁS FÖDÉMEK, TERVEZÉSI SZERKESZTÉSI ELVEK

ÉPÜLETSZERKEZETTAN 1 FÖDÉMEK II. HAGYOMÁNYOS FÖDÉMEK, GERENDÁS FÖDÉMEK, TERVEZÉSI SZERKESZTÉSI ELVEK Dr. Czeglédi Ottó ÉPÜLETSZERKEZETTAN 1 FÖDÉMEK II. HAGYOMÁNYOS FÖDÉMEK, GERENDÁS FÖDÉMEK, TERVEZÉSI SZERKESZTÉSI ELVEK ÉPSZ 1. EA/CO FÖDÉMEK II. 1 Födémek fejlődése, története (sík födémek) Hagyományos

Részletesebben

MB 45 Alumínium ablak

MB 45 Alumínium ablak MB 45 Alumínium ablak Az MB-45 elnevezésű ablak a legkorszerűbb technológiára épülő, hőszigetelést nem igénylő alumínium rendszerű ablakok egyik kiemelkedő tagja. Egyaránt felhasználható kültéri és beltéri

Részletesebben

PASSZÍVHÁZAK TŰZVÉDELMI KÉRDÉSEI DR. TAKÁCS LAJOS GÁBOR okl. építészmérnök, egyetemi adjunktus BME Épületszerkezettani Tanszék Email: ltakacs@epsz.bme.hu SZIKRA CSABA Okl. épületgépész mérnök, tanszéki

Részletesebben

MEGHÍVÓ. A 15. sz. FÉMSZERKEZETI KONFERENCIÁRA. (Fémszerkezetek az energiagazdálkodás szolgálatában)

MEGHÍVÓ. A 15. sz. FÉMSZERKEZETI KONFERENCIÁRA. (Fémszerkezetek az energiagazdálkodás szolgálatában) Magyar Könnyûszerkezetes Egyesület (MKE) Magyar Acélszerkezeti Szövetség (MAGÉSZ) www.konnyuszerk.hu www.magesz.hu Alumínium Ablak és Homlokzat Egyesület (ALUTA) www.aluta.hu MEGHÍVÓ A 15. sz. FÉMSZERKEZETI

Részletesebben

Csarnokok. előre gyártott vasbetonból

Csarnokok. előre gyártott vasbetonból Csarnokok előre gyártott vasbetonból Egy projekt különböző résztvevőinek elvárásai?! Építész: építészeti, esztétikai szempontok figyelembevételét kéri (ez nehezen számszerűsíthető igény), - mekkora legyen

Részletesebben

alkalmazástechnika mon o-c ov er é rvé nye s : 2007. május 1-től

alkalmazástechnika mon o-c ov er é rvé nye s : 2007. május 1-től alkalmazástechnika mon o-c ov er é rvé nye s : 2007. május 1-től A MOno-cover tetőrendszer Kétségtelenül az épület egyik legfontosabb része a tető. A modern építészetben már gyakran az 5. homlokzatként

Részletesebben

GÉPÉSZETI HELYISÉGEK KIALAKÍTÁSA TETŐTÉRBEN

GÉPÉSZETI HELYISÉGEK KIALAKÍTÁSA TETŐTÉRBEN GÉPÉSZETI HELYISÉGEK KIALAKÍTÁSA TETŐTÉRBEN Budapest X. Szent László tér 29. HRSZ: 39122, 39123 : KIVITELI TERVDOKUMENTÁCIÓ Dátum: Építtető: Generál tervező: 2016. december Kőbánya Önkormányzata Budapest

Részletesebben

NYÁRI INSTACIONER HŰTÉSI HŐTERHELÉS SZÁMÍTÁSA. ( MSZ / 4-78 alapján )

NYÁRI INSTACIONER HŰTÉSI HŐTERHELÉS SZÁMÍTÁSA. ( MSZ / 4-78 alapján ) NYÁRI INSTCIONER HŰTÉSI HŐTERHELÉS SZÁMÍTÁS ( MSZ 04. 140 / 4-78 alapján ) Feladat : Határozza meg a mellékelt építészeti rajzzal megadott épület eredő hőés nedvességterhelését, az állapotváltozás irányjelzőjét

Részletesebben

Szerkezetek Szerelésének Szervezése

Szerkezetek Szerelésének Szervezése Szerkezetek Szerelésének Szervezése - Az eloregyártás elonyei, hátrányai - Szereléstechnológia tervek szükségessége - Az eloregyártott VB szerkezet versenyképessége az acél- és ragasztott faszerkezetekkel.

Részletesebben

1.10 VL. Négyszög légcsatorna. Légcsatorna rendszerek. Alkalmazás: A VL típusjelû, négyszög keresztmetszetû

1.10 VL. Négyszög légcsatorna. Légcsatorna rendszerek. Alkalmazás: A VL típusjelû, négyszög keresztmetszetû Alkalmazás: A VL típusjelû, négyszög keresztmetszetû l é g c s a t o r n a e l e m e k a l k a l m a z á s á v a l a nyomáskülönbség, a légsebesség és a szükséges légtömörség tekintetében többféle igény

Részletesebben

Fürdőkultúra, wellness, fitness

Fürdőkultúra, wellness, fitness Fürdőkultúra, wellness, fitness 74 HÁZ és KERT Fürdőkultúra, wellness, fitness Fürdőkultúra, wellness, fitness HÁZ és KERT 75 76 HÁZ és KERT Fürdőkultúra, wellness, fitness A fürdőmedencék anyagát és szerkezeti

Részletesebben

Hő és füst elleni védelem, TvMI szerint. az új OTSZ és. Nagy Katalin TMKE elnöke Visegrád, TSZVSZ - Országos Tűzvédelmi Konferencia

Hő és füst elleni védelem, TvMI szerint. az új OTSZ és. Nagy Katalin TMKE elnöke Visegrád, TSZVSZ - Országos Tűzvédelmi Konferencia Hő és füst elleni védelem, az új OTSZ és TvMI szerint Nagy Katalin TMKE elnöke Visegrád, 2014. 10. 02. TSZVSZ - Országos Tűzvédelmi Konferencia Szabályozási elv OTSZ kötelező követelmény TvMI önkéntes

Részletesebben

Tartalom. 1. A BauMix Kft. és az ÖKOCELL hőszigetelő termékek. 2. Az ÖKOCELL tető-hőszigetelés. 3. Az ÖKOCELL könnyűbeton tetőszerkezeti hatása

Tartalom. 1. A BauMix Kft. és az ÖKOCELL hőszigetelő termékek. 2. Az ÖKOCELL tető-hőszigetelés. 3. Az ÖKOCELL könnyűbeton tetőszerkezeti hatása 2 Tartalom 1. A BauMix Kft. és az ÖKOCELL hőszigetelő termékek 2. Az ÖKOCELL tető-hőszigetelés 3. Az ÖKOCELL könnyűbeton tetőszerkezeti hatása 3.1. A súly 3.2. Épületszerkezeti hatás 3.3. Éghetőség 3.4.

Részletesebben

- Elemezze a mellékelt szerkezetet, készítse el a háromcsuklós fa fedélszék igénybevételi ábráit, ismertesse a rácsostartó rúdelemeinek szilárdsági

- Elemezze a mellékelt szerkezetet, készítse el a háromcsuklós fa fedélszék igénybevételi ábráit, ismertesse a rácsostartó rúdelemeinek szilárdsági 1. - Elemezze a mellékelt szerkezetet, készítse el a háromcsuklós fa fedélszék igénybevételi ábráit, ismertesse a rácsostartó rúdelemeinek szilárdsági vizsgálatát. - Jellemezze a vasbeton három feszültségi

Részletesebben

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás KAROSSZÉRIA JAVÍTÁS I.

SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás KAROSSZÉRIA JAVÍTÁS I. SZERVÍZTECHNIKA ÉS ÜZEMFENNTARTÁS előadás KAROSSZÉRIA JAVÍTÁS I. Szerkezeti kialakítás Alvázas szerkezet, ahol az alváz és a felépítmény, ill. elkülönített utastér külön egységet képez. Önhordó kocsiszekrény,

Részletesebben

Rakományrögzítés. Ezek lehetnek: A súrlódási tényező növelése, Kitámasztás, Kikötés, lekötés. 1. A súrlódási tényező növelése

Rakományrögzítés. Ezek lehetnek: A súrlódási tényező növelése, Kitámasztás, Kikötés, lekötés. 1. A súrlódási tényező növelése Rakományrögzítés A szállító járműre felrakott áruk, termékek a szállítás során fellépő hatások (rázkódás, gyorsulás, fékezés, kanyarodás, stb.) miatt elmozdulhatnak, elcsúszhatnak, felborulhatnak. Ennek

Részletesebben

KEZELHETETLEN TETŐTEREK?

KEZELHETETLEN TETŐTEREK? KEZELHETETLEN TETŐTEREK? DR. TAKÁCS LAJOS GÁBOR okl. építészmérnök, egyetemi adjunktus BME Fedélszerkezetek történeti fejlődésének tűzvédelmi vonatkozásai A nagy történeti várostüzek általában a tetők

Részletesebben

A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói.

A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói. A teljesítménynyilatkozatok tartalma, felhasználása és gyakorlati buktatói. 2014 Előadó: Nyíri Csaba tűzvédelmi szakértő Elérhetőség: Tel: 20-261-79-37 e-mail:nyiri@t-online.hu Web:nyirituzvedelem.hu 1

Részletesebben

Szekszárd, Szent László Középiskola építéskivitelezési munkáinak műszaki ütemterve "A" épület építési munkái válaszfalak bontása lapburkolatok, padlóburkolatok bontása válaszfalak építése belső ajtók bontása,

Részletesebben

III. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA

III. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA III. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA 2013. március 21-22. Balatonföldvár III. TŰZVÉDELMI KONFERENCIA AZ ÉPÍTÉSZETI TŰZVÉDELMI TERVEZÉS LÉPÉSEI ÉS BUKTATÓI E L Ő A D Á S V Á Z L A T 1. Bemutatkozás 2. A tűzvédelmi

Részletesebben

Nagy Katalin Kupola anomáliák mikor hő-és füstelvezető és mikor fix vagy szellőztető?

Nagy Katalin Kupola anomáliák mikor hő-és füstelvezető és mikor fix vagy szellőztető? Nagy Katalin Kupola anomáliák mikor hő-és füstelvezető és mikor fix vagy szellőztető? Egyre többször találkozhatunk olyan teljesítményigazolásokkal, amelyek kifinomultan keverik két szabvány teljesítményjellemzőre

Részletesebben

Kiváló energetikai minőség okostéglával! OKOSTÉGLA A+++

Kiváló energetikai minőség okostéglával! OKOSTÉGLA A+++ Kiváló energetikai minőség okostéglával! A+++ Megoldás falazatra Miért fontos a megfelelő téglaválasztás? Amikor téglaválasztás előtt állunk, gyakran nem is tudatosul bennünk, milyen fontos döntést kell

Részletesebben

Mikor tervezték, engedélyezték?

Mikor tervezték, engedélyezték? Az épületek használatbavételi eljárásai során egyre többször jelent gondot, hogy a légcsatornák átvételekor nem állnak rendelkezésre a szükséges tanúsítványok. Ez rendszerint nem gyártói hanyagságra vezethető

Részletesebben

Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft

Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Vértesy Mónika energetikai tanúsító é z s é kft Milyen döntések meghozatalában segít az energetikai számítás? Rendelet írja elő a tanúsítást 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról Új épületeknél már kötelező

Részletesebben

ACO MARKANT. EnEV. ACO Therm ablakkeret műanyagból. ACO Fränkische ACO MARKANT ACO DRAIN ACO DRAIN

ACO MARKANT. EnEV. ACO Therm ablakkeret műanyagból. ACO Fränkische ACO MARKANT ACO DRAIN ACO DRAIN ACO Therm ablakkeret műanyagból Mind falazatba, mind betonfalba azonnal be lehet építeni. esztétikus és hõszigetelt ablakkeret az ablak helyének kihagyása helyett a keret egyszerûen beépíthetõ nincs szükség

Részletesebben

Átalakítás, bővítés hatósági oldalról

Átalakítás, bővítés hatósági oldalról Átalakítás, bővítés hatósági oldalról Egerszegi Zsuzsanna tű. őrnagy kiemelt főreferens Hatósági és tervezői oldalról a legnagyobb kihívást a meglévő épületek átalakítása és bővítése jelenti. A két oldalnak

Részletesebben

Válaszfalak és térelhatároló falak

Válaszfalak és térelhatároló falak III.. szerkezeti csomópontjai Szerelt fal csatlakozása tiszta padlóhoz 2. 4. Szerelt fal csatlakozása nyers födémhez 4. 9 2. Szerelt fal csatlakozása padlóhoz úsztatott padló megszakítással 2. 4.. Rigips

Részletesebben

WYW BLOCK.... több mint tégla.

WYW BLOCK.... több mint tégla. WYW BLOCK... több mint tégla. WYW BLOCK ZRT. CÉGISMERTETŐ A WYW Block Zrt. alapanyagot gyárt építési technológiák széles köréhez. A WYW Block építőanyag gyár 16 000 m 2 -es gyártócsarnokaiban polisztirol

Részletesebben

Műszaki leírás. 1101 Budapest, X. Albertirsai út 10. BNV 40. számú pavilon

Műszaki leírás. 1101 Budapest, X. Albertirsai út 10. BNV 40. számú pavilon Műszaki leírás 1101 Budapest, X. Albertirsai út 10. BNV 40. számú pavilon Az épület, 1101 Budapest, X. Albertirsai út 10. szám alatti 39206/31 helyrajzi számú ingatlanon helyezkedik el. Az épület: egyhajós,

Részletesebben

Szúrópont Építési Kivitelezési terve. Megjegyzés: - A terv a vonatkozó szakági tervfejezetekkel együtt érvényes!

Szúrópont Építési Kivitelezési terve. Megjegyzés: - A terv a vonatkozó szakági tervfejezetekkel együtt érvényes! Megjegyzés: - A terv a vonatkozó szakági tervfejezetekkel együtt érvényes! - A méretek a helyszínen ellenőrizendőek! Terv megnevezése: Szúrópont Építési Kivitelezési terve Megrendelő: BES-ÁSZ Kft. Építés

Részletesebben

Megvalósult munka: SAVCOR FACTORY Project 30 2090 Komárom, Monostori Ipari Park, Hrsz: 7128/5, Hungary

Megvalósult munka: SAVCOR FACTORY Project 30 2090 Komárom, Monostori Ipari Park, Hrsz: 7128/5, Hungary 2005. ÉV TETŐJE pályázat Benyújtó: ENTEROL KFT 2040 Budaörs, Károly király út 90. Megvalósult munka: SAVCOR FACTORY Project 30 2090 Komárom, Monostori Ipari Park, Hrsz: 7128/5, Hungary Tárgy: Tetőszigetelési

Részletesebben

Hőszigetelések anyagainak helyes megválasztása

Hőszigetelések anyagainak helyes megválasztása Hőszigetelések anyagainak helyes megválasztása 5 kwh/m² Dr. Józsa Zsuzsanna BME Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék ÉPÜLETHATÁROLÓ SZERKEZETEK HŐÁTBOCSÁTÁSI KÖVETELMÉNYEI U f (W/m 2 K) Ország Külső

Részletesebben

SZAKIPARI (BEFEJEZÕ) MUNKÁK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA

SZAKIPARI (BEFEJEZÕ) MUNKÁK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA SZAKIPARI (BEFEJEZÕ) MUNKÁK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA THE TECHNOLOGY OF FINISHING WORKS BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2007/2008. ELÕADÓ: KLUJBER RÓBERT FOGALOMTÁR TECHNOLÓGIA tervezett célirányos eljárás/módszer vagy

Részletesebben

ALAPVETŐ CÉLUNK, HOGY MINŐSÉGI INNOVATÍV TERMÉKEKKEL LÁSSUK EL ÜGYFELEINKET

ALAPVETŐ CÉLUNK, HOGY MINŐSÉGI INNOVATÍV TERMÉKEKKEL LÁSSUK EL ÜGYFELEINKET Miért a CELLSPAN Cégünk 2004-ben alakult, magyar tulajdonosok által. A cég vezetése több mint 10 éves szakmai tapasztalattal bír az acélszerkezetes épületek kivitelezésében ezért ügyfeleink zökkenőmentes

Részletesebben

ELŐREGYÁRTOTT VB. SZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2013. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT

ELŐREGYÁRTOTT VB. SZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2013. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT ELŐREGYÁRTOTT VB. SZERKEZETEK ÉPÍTÉSTECHNOLÓGIÁJA BME ÉPÍTÉSKIVITELEZÉS 2013. ELŐADÓ: KLUJBER RÓBERT FOGALOMTÁR ÜZEMI ELŐREGYÁRTÁS üzemi jellegű körülmények között vasbeton szerkezetek előállítása HELYSZÍNI

Részletesebben

A nyílászárók szerepe az épület-felújításoknál ABLAKCENTRUM

A nyílászárók szerepe az épület-felújításoknál ABLAKCENTRUM A nyílászárók szerepe az épület-felújításoknál ABLAKCENTRUM Megoldások értéknövelő felújításokra tetőn és homlokzaton Mit várunk el egy ablaktól? Mit várunk el egy ablaktól? -Természetes fény beeresztése

Részletesebben

ÁRLISTA HASZONGÉPJÁRMŰVEKRE ÉPÍTHETŐ FELÉPÍTMÉNYEKRE

ÁRLISTA HASZONGÉPJÁRMŰVEKRE ÉPÍTHETŐ FELÉPÍTMÉNYEKRE ÁRLISTA HASZONGÉPJÁRMŰVEKRE ÉPÍTHETŐ FELÉPÍTMÉNYEKRE Az árlista nem teljes körű, az átalakításokkal kapcsolatos információkért keressen bennünket elérhetőségeinken! ZÁRT FURGONOK UTÓLAGOS HŐSZIGETELÉSE

Részletesebben

Boróka. készházak. Erdészeti és Faipari Kft.

Boróka. készházak. Erdészeti és Faipari Kft. Boróka készházak Boróka készházak A Boróka készházak nagypaneles technológiával készülô favázas házcsalád. Készházaink modern formavilágukkal és a természettel harmonizáló megjelenésükkel korunk stílusalkotó

Részletesebben

CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK

CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK CONSTEEL 8 ÚJDONSÁGOK Verzió 8.0 2013.11.20 www.consteelsoftware.com Tartalomjegyzék 1. Szerkezet modellezés... 2 1.1 Új szelvénykatalógusok... 2 1.2 Diafragma elem... 2 1.3 Merev test... 2 1.4 Rúdelemek

Részletesebben

Austrotherm Kft. AMITŐL A VÍZ A LEFOLYÓBA TALÁL. ALAPRAJZ Építész tervezői napok Budapest 2006. Június 8.

Austrotherm Kft. AMITŐL A VÍZ A LEFOLYÓBA TALÁL. ALAPRAJZ Építész tervezői napok Budapest 2006. Június 8. AMITŐL A VÍZ A LEFOLYÓBA TALÁL ALAPRAJZ Építész tervezői napok Budapest 2006. Június 8. Egyhéjú melegtetők elvi rétegfelépítése Használatot biztosító réteg Csapadékvíz elleni szigetelés Gőznyomás kiegyenlítő

Részletesebben

Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai.

Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai. Építőipari tűzvédelmi rendszerek szükséges átadási dokumentumai. Miért aktuális ez a téma Kivitelezés minőségének hatása a tűzvédelem területén: 1. Egységes szabályok (alapkövetelmények) kivitelezők részére

Részletesebben

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2008. III. NEGYEDÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK

A SZABVÁNYÜGYI KÖZLÖNYBEN 2008. III. NEGYEDÉVBEN KÖZZÉTETT FONTOSABB KATASZTRÓFAVÉDELMET, ILLETVE TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK TŰZVÉDELMET ÉRINTŐ SZABVÁNYOK *MSZ EN 443:2008 *MSZ EN 1439:2008 *MSZ EN 1440:2008 Védősisakok épületekben és más szerkezetekben végzett tűzoltáshoz (MSZ EN 443:2003 helyett, SzK: 8) LPG-berendezések és

Részletesebben

TERMÉKVÁLASZTÉK. Acél könnyűszerkezetes termékek és komplett rendszerek, teljeskörű szolgáltatással

TERMÉKVÁLASZTÉK. Acél könnyűszerkezetes termékek és komplett rendszerek, teljeskörű szolgáltatással TERMÉKVÁLASZTÉK Acél könnyűszerkezetes termékek és komplett rendszerek, teljeskörű szolgáltatással 1 A Swedsteel-MetecnOról A Swedsteel-Metecno a Metecno Csoport magyarországi üzletága. A Metecno Csoport

Részletesebben

tető CupaClad Átszellőztetett terméspala homlokzatburkolati rendszer TERMÉSPALA

tető CupaClad Átszellőztetett terméspala homlokzatburkolati rendszer TERMÉSPALA tető CupaClad Átszellőztetett terméspala homlokzatburkolati rendszer TERMÉSPALA CupaClad átszellőztetett homlokzatburkolati rendszer 2 TETŐ HORN TERMÉSPALA FORGALMAZÓ ÉS TÉGLÁNY KIVITELEZŐ FEDÉSEK KFT.

Részletesebben

Magasépítéstan alapjai 13. Előadás

Magasépítéstan alapjai 13. Előadás MAGASÉPÍTÉSTAN ALAPJAI Magasépítéstan alapjai 13. Előadás BME MET Előadó: 2014/2015 II. szemeszter egyetemi docens, BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszék BME MET 2014 / 2015 II. szemeszter 13. Előadás

Részletesebben

11. rész. Metró tűzvédelem. Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat

11. rész. Metró tűzvédelem. Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat BME Közlekedésautomatikai Tanszék Metrók, metró biztonsága Oktatási vázlat 11. rész Metró tűzvédelem Tervezés Tűzjelző rendszer Oltóberendezések Szellőző berendezések Tűzi-víz hálózat Jármű tűzvédelem

Részletesebben

LAPOSTETŐK TŰZÁLLÓSÁGI KÉRDÉSEI A KORSZERŰSÍTETT ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL

LAPOSTETŐK TŰZÁLLÓSÁGI KÉRDÉSEI A KORSZERŰSÍTETT ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL LAPOSTETŐK TŰZÁLLÓSÁGI KÉRDÉSEI A KORSZERŰSÍTETT ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL Geier Péter ÉMI Nonprofit Kft. III. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia 2011.04.07. BEVEZETŐ (Idézet az előadás konferencia

Részletesebben

Szakmai ismeretek. Melyek a céljai a munkavédelemnek, a környezetvédelemnek és a tűzvédelemnek?

Szakmai ismeretek. Melyek a céljai a munkavédelemnek, a környezetvédelemnek és a tűzvédelemnek? Szakmai ismeretek 1. a./ Mi a hő, melyek a hő terjedésének formái, mi a hőszigetelés? Melyek a céljai a munkavédelemnek, a környezetvédelemnek és a tűzvédelemnek? b./ Ismertesse az ipari és épületgépészeti

Részletesebben

RR fa tartók előnyei

RR fa tartók előnyei Rétegelt ragasztott fa tartók k vizsgálata Dr. Koris Kálmán, Dr. Bódi István BME Hidak és Szerkezetek Tanszék RR fa tartók előnyei Acélhoz és betonhoz képest kis térfogatsúly Kedvező szilárdsági és merevségi

Részletesebben

Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA. Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető

Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA. Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető Ha fontos a biztonság! ÉGHETŐ HOMLOKZATI HŐSZIGETELŐ RENDSZEREK BIZTONSÁGOS MEGOLDÁSA Készítette: Pozsonyi László alkalmazástechnikai vezető A BIZTONSÁG az emberiség történetében mindig is az élet és a

Részletesebben

KONFERENCIASOROZAT 2015 KONFERENCIASOROZAT 2015. PREFA Hungária Kft. www.prefa.hu judit.nemere@prefa.com +36 (30) 6866786 2040 Budaörs, Gyár utca 2.

KONFERENCIASOROZAT 2015 KONFERENCIASOROZAT 2015. PREFA Hungária Kft. www.prefa.hu judit.nemere@prefa.com +36 (30) 6866786 2040 Budaörs, Gyár utca 2. KONFERENCIASOROZAT 2015 KONFERENCIASOROZAT 2015 PREFA Hungária Kft. www.prefa.hu judit.nemere@prefa.com +36 (30) 6866786 2040 Budaörs, Gyár utca 2. SZERVEZŐK SZAKMAI VÉDNÖK MÉDIATÁMOGATÓK » Alapítás éve:

Részletesebben

ÉPSZERK / félév. Előadó: JUHARYNÉ DR. KORONKAY ANDREA egyetemi docens

ÉPSZERK / félév. Előadó: JUHARYNÉ DR. KORONKAY ANDREA egyetemi docens ÉPSZERK-5 2013/2014. 2. félév NAGY MAGASSÁGÚ VÁLASZFALAK Előadó: JUHARYNÉ DR. KORONKAY ANDREA egyetemi docens Válaszfalak fogalma: épületen belüli, függőleges térelválasztó szerkezetek Jellemzők: nem hordanak

Részletesebben

S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N.

S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N. S T A B I L A N A Z É L V O N A L B A N. Tűzvédelem egy építőipari fővállalkozó szemszögéből Összeállította: Reiger László vállalkozási főmérnök VER-BAU KFT. Kecskemét S T A B I L A N A Z É L V O N A L

Részletesebben

Emelési segédszerkezetek

Emelési segédszerkezetek Emelési segédszerkezetek Emelési segédszerkezetnek hívunk minden olyan ideiglenesen igénybevett berendezést, amely az elemek megfogására, megforgatására, az emelés közbeni többlet igénybevételek felvételére,

Részletesebben

Könnyűszerkezetes burkolatokkal megújuló épületek

Könnyűszerkezetes burkolatokkal megújuló épületek Könnyűszerkezetes burkolatokkal megújuló épületek Épület felújítások könnyűszerkezetes fém építőelemek alkalmazásával Tartalomjegyzék A Hoesch Építőelemek Kft. által forgalmazott könnyűszerkezetes termékek

Részletesebben

Általános műszaki megjegyzések függönyfalszerkezetekhez

Általános műszaki megjegyzések függönyfalszerkezetekhez Tartalomjegyzék: 1. Általános megjegyzések 1.1 VOB 1.2 Tervezett építkezés 1.3 Építtető 1.4 Tervezés/építésvezetés 1.5 Kivitelezés kezdete 1.6 Kivitelezés időtartama 1.7 Ajánlatleadás 1.8 Kötbér 1.9 Ajánlattevő

Részletesebben

A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról

A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról A.. rendelete az épületenergetikai követelményekről, az épületek energiatanúsítványáról és a légkondicionáló rendszerek időszakos felülvizsgálatáról 3.sz Melléklet Követelményértékek 1 1. A határoló-és

Részletesebben

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre

Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Foglalkozási napló a 20 /20. tanévre Épület- és szerkezetlakatos szakma gyakorlati oktatásához OKJ száma: 34 582 03 A napló vezetéséért felelős: A napló megnyitásának dátuma: A napló lezárásának dátuma:

Részletesebben

FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR

FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR MAGASÉPÍTÉSI ACÉLSZERKEZETEK 1. AZ ACÉLÉPÍTÉS FERNEZELYI SÁNDOR EGYETEMI TANÁR A vas felhasználásának felfedezése kultúrtörténeti korszakváltást jelentett. - - Kőkorszak - Bronzkorszak - Vaskorszak - A

Részletesebben

A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei

A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei A hő- és füstelvezetés méretezésének alapelvei Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu 2012. Bevezető OTSZ Preambulum (célok

Részletesebben

POLIÉDER FELÜLETŰ, BELSŐ ÜREGES, TÉRELVÁLASZTÓ ÉPÜLETSZERKEZET

POLIÉDER FELÜLETŰ, BELSŐ ÜREGES, TÉRELVÁLASZTÓ ÉPÜLETSZERKEZET 1 POLIÉDER FELÜLETŰ, BELSŐ ÜREGES, TÉRELVÁLASZTÓ ÉPÜLETSZERKEZET Leírás 2 A találmány egy belső vagy külső tér-elválasztó épületszerkezet. Ez hasonlítható a hagyományos könnyűszerkezetes fal és födémszerkezethez,

Részletesebben

Fa- és Acélszerkezetek I. 10. Előadás Faszerkezetek I. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus

Fa- és Acélszerkezetek I. 10. Előadás Faszerkezetek I. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Fa- és Acélszerkezetek I. 10. Előadás Faszerkezetek I. Dr. Szalai József Főiskolai adjunktus Tartalom Fa, mint anyag általános tulajdonságai Előnyök-hátrányok Faipari termékek Faszerkezetek jellemző alkalmazási

Részletesebben

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ACO LICHT polikarbonát tetőrendszer

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ACO LICHT polikarbonát tetőrendszer MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ ACO LICHT polikarbonát tetőrendszer ACO felülvilágítás Tartalom oldal 3. ACO LICHT Norlux polikarbonát-alumínium profil szerkezetek 3.1 ACO LICHT Norlux rendszerismertetõ 3 3.2 Alkalmazási

Részletesebben

ÉPÜLET FALSZERKEZETEK KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL. Simon Andrea

ÉPÜLET FALSZERKEZETEK KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL. Simon Andrea ÉPÜLET FALSZERKEZETEK KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSE ÉLETCIKLUS ELEMZÉSSEL Simon Andrea VÁZLAT 1. Problémafelvetés 2. Elemzés módszertana 3. Életciklus-szakaszok 4. A mintaépület bemutatása 5. Eredmények kiértékelése

Részletesebben

ZARGES fellépők és munkadobogók

ZARGES fellépők és munkadobogók Összecsukható fellépő ZARGES fellépők és munkadobogók sokoldalúak, praktikusak és jól használhatók. Különösen praktikus a kis magasságban végzett munkákhoz. Minimális helyigény a tárolásnál és szállításnál.

Részletesebben

Tervezési segédlet motorok és vezérlések kiválasztásához. természetes szellőztetés és füstelvezető rendszerekhez

Tervezési segédlet motorok és vezérlések kiválasztásához. természetes szellőztetés és füstelvezető rendszerekhez Tervezési segédlet motorok és vezérlések kiválasztásához természetes szellőztetés és füstelvezető rendszerekhez KIFELÉ NYÍLÓ LKOK WMX MOTOROK 1-5 lépés lumínium profil Fa profil Műanyag profil 1. lépés

Részletesebben

120 éves a Mária Valéria híd

120 éves a Mária Valéria híd 120 éves a Mária Valéria híd A régi és új találkozása a 2001. évi felújításnál - Hajóhíd 1842-1895 A híd rövid története -1893-ban felerősödött az igény állandó vashídra, meghívásos versenypályázat Cathry

Részletesebben

KARTONPALLET papír raklap. Az ideális raklap a legjobb áron

KARTONPALLET papír raklap. Az ideális raklap a legjobb áron KARTONPALLET papír raklap Az ideális raklap a legjobb áron általános termékek Erősített raklapok Szabvány méretű raklapok Keretek Raklap láb Könnyített raklapok Koncepció KARTONPALLET méretpontos, egyedi,

Részletesebben

Íves csarnoktetők nagytáblás lefedése

Íves csarnoktetők nagytáblás lefedése Íves csarnoktetők nagytáblás lefedése Csarnoképületek csoportosítása szerkezet szerint Főtartókra felépített rendszerek Csuklós csomópontú rendszerek (egyenes- és íves tengelyű főtartók) Keretfőtartós

Részletesebben

Öszvér oszlopok kialakítása, THÁ, nyírt kapcsolatok, erőbevezetés környezete. 2. mintapélda - oszlop méretezése.

Öszvér oszlopok kialakítása, THÁ, nyírt kapcsolatok, erőbevezetés környezete. 2. mintapélda - oszlop méretezése. Öszvérszerkezetek 4. előadás Öszvér oszlopok kialakítása, THÁ, nyírt kapcsolatok, erőbevezetés környezete. 2. mintapélda - oszlop méretezése. készítette: 2016.11.11. Tartalom Öszvér oszlopok szerkezeti

Részletesebben

FALFŰTÉS/-HŰTÉS valamint MENNYEZETHŰTÉS/-FŰTÉS A SZÁRAZÉPÍTÉSZET RÉSZÉRE A ModulWand. A ModulDecke.

FALFŰTÉS/-HŰTÉS valamint MENNYEZETHŰTÉS/-FŰTÉS A SZÁRAZÉPÍTÉSZET RÉSZÉRE A ModulWand. A ModulDecke. www.variotherm.hu FALFŰTÉS/-HŰTÉS valamint MENNYEZETHŰTÉS/-FŰTÉS A SZÁRAZÉPÍTÉSZET RÉSZÉRE A ModulWand. A ModulDecke. FŰTÉS. HŰTÉS. KOMFORT. A Variotherm új értelmet ad a falaknak és a mennyezeteknek!

Részletesebben