Forgács Erzsébet: Igazságérzés és jogi kultúra.

Átírás

1 Frgács Erzsébet: Igazságérzés és jgi kultúra. A jg több, mint a vitás kérdések megldására összegyűjtött szabályk összessége. Egy társadalmi és szellemi valóság kifejezése. Mint igazság- és igazságsság érzés minden emberben elemi módn a lénye mélyéig jelen van. (Reinhald Einhlz) Az őszi szünetben a Gödöllői Waldrf Iskla szervezésében négy naps kurzus vlt a fenti címmel jgról, etikáról, szabályzásról, igazságsságról, egyén és közösség visznyáról. A Svájcból érkezett előadók célja az vlt, hgy elindítsanak egy lyan munkát, amely az egyén(ek) és a közösség(ek) visznyának pntsabb megértésére, megélésére, feltárására alapzva lehetőséget ad egyfelől az elméleti alapk felvázlására, másfelől a közösségeinkben (isklai, családi, munkahelyi stb.) megélt knfliktusk, feszültségek feltárására, eredményesebb kezelésére. Az előadók bemutatásáhz néhány fntsabb életrajzi adat: FALK FEIND 1941-ben született, Waldrf isklai, majd egyetemi tanulmányait Münchenben és Göttingenben végezte. Ezután ben tanári képesítést szerzett Drnachban között sztálytanítóként dlgztt Baselben, majd között Snnhalde Gemben-ben, egy gyógypedagógiai intézményben flytatta sztálytanítói tevékenységét, ahl között az iskla vezetője is vlt. VOLKER OTTO gyógypedagógus, Waldrf szülő, aki nylc évig dlgztt egy nyugat-svájci gyógypedagógiai intézményben. Ő is elvégezte a Rudlf Steiner tanárképzőt Drnachban, majd ugyancsak Svájcban 21 éven át autista személyekkel fglalkztt től tagja az akkr megalapíttt Független Jgi Csprtnak (Jura Nva) Drnachban. TRAUTE ZIMMERMANN: 1953-ban születtet egy plitikailag aktív családban Németrszágban től gazdasági és adminisztratív besztásban tevékenykedett Baselben. Közben 1987-ben személyzeti szakképzésben vett részt. Szakterülete az intézmények szciális és gazdasági aspektusa közötti szűntelen feszültség prblematikája. Az elméleti előadáskat, ugyancsak Svájcból SIRPA SUHNER a festéssel, és isklánkból KOLINGER MARGÓ az euritmiával tette teljessé. A festés témája absztrakt vagy knkrét figuratív frmában A mese egy kiválaszttt mtívuma vlt. Az euritmián pedig a fönt-lent, könnyű-nehéz megtapasztalása után próbáltuk megélni a közös közepet, majd a te és én, én és te, mi vagyunk gyakrlat elmélyítése következett. Nvember másdikán délután a megnyitón rövid visszatekintésben emlékeztünk meg a magyarrszági antrpzófiai mzgalm életútjáról, és a Waldrf pedagógia meghnsdásáról. Itt számlt be a Szadai Waldrf Óvda egyik lelkes ifjú óvónője, Kiss Bernadett a kis-svábhegyi első Waldrf iskláról, melyet Nagy Emilné Dr. Göllner Mária ( ) alapíttt, és nylcévi fennállás után kellett bezárni 1933-ban, a Hitler hatalmra kerülésével megváltztt plitikai helyezet miatt. Képeket mutattt be az épületről, ami még ma is áll, ám meglehetősen rssz állaptban, és a tvábbi srsa teljességgel biznytalan. Igyekezett minket ráébreszteni annak a jelentőségére, hgy mennyire fnts tudatsan fglalkznunk azzal a szellemi hagyatékkal, mely innen ered, s lyan jelentős személyiségek bábáskdtak felette, mint Albert Steffen (antrpzófus író, festő). Rögtön ezután következett Nagy Miklós színész előadásában J. W. Gethe műve: A mese (a zöld kígyóról és a szép lilimról). F. Feind A mesére építette előadását, melyben a jelen krszak prblémáit a francia frradalmmal és a hármas tagzódás eszméjével kapcslta össze. Schiller esztétikai neveléséből kiindulva juttt el a mesében szereplő négy király jellemzéséhez. Schiller beszél az anyagi és a frma-ösztönről. Az anyagi a fizikaisághz, a frma a szellemi tartalmhz köthető. A kettőt egy harmadik, a játék-ösztön kapcslja össze. A gyermek játékában a szellem áthatja az anyagt. Az ember csak tt játszik, ahl a szó teljes értelmében ember, és csak tt egész ember, ahl játszik. (Shiller). Gethe erről így ír: A játék a szellem nagy szabadságát nyilatkztatja meg. A játék nem akarja a realitást, hanem a látszatt (Schein). A látszat rkn az eszmével; kép, festmény az ideáról. Igen, ő maga az idea a $1

2 realitás minimumával megtestesülve, vagy abban megnyilatkzva. Tehát a játék-ösztön, ami a természeti törvények és az ész törvénye fölé emelkedik, az embert fizikailag és mrálisan a szabadság szférájába helyezi. A jg is csak a szellem által lesz eleven, enélkül csak üres paragrafus marad. A szellemi életből kell az igazságtalanságt félresöpörni. A mese hárm királya először a földalatti, utána a föld feletti szentélyben jelenik meg. Arany király: bölcsesség Ezüst király: látszat (Schein, visszfény) Érckirály: erő(szak) Van még egy negyedik is, a Kevertkirály, aki a közpntsíttt hatalm képviselője, ő egyedül van. A lidércek elszívják az aranyát, ezáltal elveszíti a bölcsességet és összemlik, mint a diktatúrák a történelemben. Itt jelenik meg a hármas tagzódás és a francia frradalm példája: egy princípium dminanciája csak a másik kettő kárára történhet. Rudlf Steiner A beavatás kapuja című misztérium drámájában elevenítette meg a négy királyt. Itt a szentélyben Benedictus keleten, Thedsius délen, Rmanus nyugatn és Rethardus északn van. Nevük jelentése szerint: Benedictus = a jót mndó Thedsius = az Isten után vágyó Rmanus = az erős Rethardus = visszafgó, visszatartó erő A négy király nemcsak biznys erényeket reprezentál, hanem a kultúrkrszakk megtestesítője is. Arany király: arany kr, az egyiptmi babilni kultúra (kb. Kr. e ) Ezüst király: ezüst kr, a görög-latin kultúra (kb. Kr. e. 747 Kr. u ig) Érckirály: jelenkr, germán-anglszász kultúra (1413, és még 1700 év) Ezek mind dupla, kettős kultúrák, melyekből az egyik a belső, a másik a külső aspektus hrdzója. Az arany krban a külső társadalmi szerveződésben a szellemi élet, a jgi-állami élet és a gazdaság abszlút egységben vlt. Ez az érzőlélek ideje, itt a társadalmi élet az ösztönszerű működésben ölt testet, a szciális ösztönre alapzva. Az ezüstkrban megjelenik a kettősség, a társadalmi életet a tekintély elve uralja (római egyház és papság). Közép-Európában ezt a kettősséget a császárság és a papság harcában fedezhetjük fel. Ez az értelmi vagy kedélylélek krszaka. A jelenkr felé haladva az intellektuális képességek felébredésével kifejlődik a szabad ítélőképesség és átlépünk a tudati lélek szintjére. A társadalmban ennek felel meg a gazdasági élet kialakulása. A szciális élet hármassága az érckirály uralma alatt jöhetett létre, a gazdasági életen keresztül. Mst ez önállósítja magát az iparsítás következtében Angliában. A gazdaság mindig arra törekedett, hgy a világt glbalizálja. Ügyvédek és plitikusk a gazdaság erős beflyása alatt állnak. Rmanusnak a kard nem a bal, hanem a jbb kezében van, nem úgy mint A mesében. Ha a magasabb és megtisztult emberiségnek a szimblikus kifejeződését látjuk a királyságban, akkr a krnázásnál használt jelképek is mélyebb tartalmat nyernek: A krna: a fejen a megtisztult, bölcs gndlkdás. A palást: a középső, ritmikus rész szeretetteli burka, az érzés. A jgar: az akarati beavatás képe. De előfrdul a krna, jgar és kard hármassága is. Ebben a jelképrendszerben a jgar a pásztrbthz hasnlóan a krmányzás, a király ritmikus-kiegyenlítő hatásának a képe, a kard pedig az erő, a hatalm, az akarat szimbóluma. Ez a frma jelenik meg Gethénél A mesében. Az angl-amerikaiaknak a feladatuk a gazdaság fejlesztése, Közép-Európáé pedig, hgy a keleti bölcsességet és a nyugati gazdagságt egyensúlyban tartsa. A francia frradalmnak megvlt a lehetősége erre, de elbuktt. A közép csak akkr tud működni, ha Krisztustól áthattt. Az előadása flytatásában Feind úr felvázlta, hgy a szellem száműzése miként vezetett az első világhábrúhz. Külön kitért a magyark vnatkzásában Sissi szerepére, aki ezt a szellemi űrt lett vlna hivattt betölteni, de megölték. A hábrú vége előtti utlsó évben 1917-ben Rudlf Steiner kidlgzta a hármas tagzódás elvét. A hábrú után új erők kezdtek éledezni ben létrejött az első Waldrf iskla, de ez az impulzus sem biznyult életképesnek. Egyrészt az egymás közti knfliktusk miatt, másrészt a nemzeti szcializmus terjedése kán. Hitler ttális diktatúrája miatt Steiner nem maradhattt Németrszágban. Harmadszr 1989-ben lett vlna esély a hármas tagzódás megvalósítására, és amikr Grbacsv közreműködésével megszűnt az egységes Szvjetunió. De a Kelet-Német fal lebntása után Khl kancellár plitikájában is a centralizált hatalmi törekvések uralkdtak. Németrszág bennmaradt a NATO-ban és Grbacsv ellenségévé vált, így ez a lehetőség is kudarcba fulladt. Végül feltettük a kérdést, hgy mi, mint egyes emberek mit tudunk tenni? A hármas tagzódásnak lényünket kell fejlesztenie. Bennünk kell, hgy frmálódjn a gndlkdás, az érzés és az akarat szintjén, de kmlyabban kéne vennünk az antrpzófus intézmények hármas tagzódását is. $2

3 Kisebb közösségek hrdzhatják ezt az impulzust. Minden ember mindhárm területhez tartzik és a hármas tagzódású szciális rganizmusba úgy illeszkedik, hgy a hárm részt ő maga kapcslja össze egymással. A következő délutánn Vlker Ott kezdte meg előadásait arról, hgy mi a jg, a szabályzás és az igazság. Az emberiség és a jg fejlődése közvetlen kapcslatban áll. Az egyéni szabadság erősödésével megjelenik annak szükségessége is, hgy a társadalmi együttélést is egyre tudatsabban alakítsák. Ez fejeződik ki a jgban. Ha az embert, mint a jg tárgyát szemléljük, azt játjuk, hgy a jg az ember lényiségének szellemi részéhez kötődik, ahgyan a szellemi-kulturális élet a lélekhez, és a gazdasági élet a fizikai testhez. Ha aznban a benne alapvetően működő lelkierőt nézzük, akkr elsősrban az emberi érzéshez (és ez által a lelki szféráhz) tartzónak látjuk, miként a szellemi életet a gndlkdáshz, a gazdaságit pedig az akarathz köthetjük. Az emberi tudatsdásnak megvannak az árnyldalai is: az ember miközben önmagát keresi ebben a tudatsdási flyamatban, egyre inkább elveszíti a valódi kapcslatt és összefüggéseket az élettel. Ez a szabadság ára, de a tudatsdás feltétele is, és egy elhalási flyamat is egyben, amennyiben a gndlatk már csak a szellem haltt árnyékai. Az emberiség feladata, hgy ezt legyőzze, s ez alól a jgi élet sem kivétel. V. Ott Gustav Radbruch jgfilzófustól a jg négyes tagltságát vázlta fel, mely összhangban van Steiner felsztásával is. Rudlf Steiner azt mndja, hgy az isteni szellemi a kzmszban a következő fkzatkn keresztül jelenik meg: 1. A saját lényisége által. 2. A lényiség megnyilatkzásában. 3. A hatásán keresztül, amikr a lényiség visszahúzódik a megnyilatkzásból. 4. A létrehztt művön keresztül, amikr a megmutatkzó világegyetemben az isteni már csak a frmáiban van jelen. G. Radbruch sémája ehhez. IV II I III Szilárd Flyékny Légnemű Tüzes (fizikai) (éteri) (asztrális) (én) Fizikai szint: ide tartzik a pzitív jg, az ksági jg (pl. egy biznys bűncselekmény egy meghatárztt büntetést vn maga után.) Éteri szint: a jgértelmezés területe (van egy tól-ig határ a büntetés kiszabásánál a civil jgban is.) Asztrális szint: a jgi elvek és a jgi értékek területe, amelyben az emberi alapjgk a mérvadók (pl. az emberi méltóság sérthetetlen, vagy az életé az előny.) Én szintje: az igazságsság, mint az egész jgi szférát átitató elem. $3

4 Tvábbi összefüggésben: lényszerű igazságsság (lényiség) a jgi értékrend (érték/mű) a jgi kultúrát hrdzó magatartásfrmák (értelem) és a külső, pzitív jg (lét) A fizikai az egymás mellettiség szintje, Az éteri az egymás miattiságé, Az asztrális, az egymásért lenni, Az én az egymásban lenni szintje. Példákban: fizikai: a ne ölj parancsa éteri: a békés egymás mellett élés asztrális: a másik fél kmlyan vétele (párbeszéd) én (szellemi): feltétlen igenlése a másiknak Reinald Eihhlz-ék dlgzták ki a Jura Nva csprtban (mely között a Getheanum szciál-tudmányi szekciójának vlt része) a jgi erények és az állatövi jegyek tizenkettességének rendszerét. (A legelső minden jegynél Rudlf Steiner terminlógiája). MÉRLEG realizmus, egyenlőség, testvériség SKORPIÓ dinamizmus, feláldzás készsége, átváltztatás ereje SZŰZ fenmenalizmus, értékelés, daadás NYILAS mnadizmus, kezdeményező készség, civil kurázsi OROSZLÁN szenzualizmus, egyetértés, közösségi érzés BAK spiritualizmus, felelősség, együttérzés AZ IGAZSÁG szellemi élet A SZÉPSÉG kapcslat/jg A JÓ gazdasági élet RÁK materializmus, szabadság, hasznsság VÍZÖNTŐ pneumatizmus, lemndás, jóakarat IKREK matematizmus, fenntarthatóság, csprtszellem HALAK pszichizmus, bizalm, védettség BIKA racinalizmus, beleegyezés készsége, KOS idealizmus, önrendelkezés, adakzás $4

5 Az alapvetések tisztázását képelemzés követte. Különböző akvarellek megtekintésével az egymás mellett és a külön-külön ható erőtereket figyeltük meg, és megpróbáltuk megfgalmazni, hgy mi is az a köztes tér. Ezt a témát flytattuk másnap délelőtt is, ahl eljutttunk egyfajta kifrdíttt hármas tagzódáshz : gazdaság szabadság, jg testvériség, szellem egyenlőség. Ezen a napn Traute Zimmermann témája következett délután a jg és kegyelem kérdéséről, és a jgi keretek bemutatásáról, Hannah Arendt és Ingebrg Bachmann művein keresztül. Hannah Arendt a mdern plitikai filzófia egyik legnagybb hatású mdern gndlkdója 1906-ban született Németrszágban. Heidegger és Karl Jaspers tanítvány vlt ban elhagyta hazáját és Franciarszágból, 1941-től pedig az Egyesült Államkból szervezte a hitlerizmus üldözötteinek mentését. New Yrkban vlt prfesszr, de Princetntól Kalifrniáig sk neves egyetemen taníttt ben halt meg. Az Eichmann-jelenség kapcsán rávilágít az európai filzófiai hagymányban szükségképpen irracinálisnak tetsző gnszság-fgalmra, ahgy az az európai történelem katasztrófája srán egy ember tevékenységében testet öltött. Arendt tudósítóként végigülte az Eichmann-per tárgyalásait, és a gnsz banalitásáról írt, és arról, hgy napjaink emberének mekkra gndt kz az ítélőerő kérdése, amely minden idők egyik közpnti jelentőségű mrális kérdését érinti. S minthgy a tiszteletreméltó társadalm egésze ilyen, vagy lyan módn behódlt Hitlernek, gyakrlatilag eltüntek a társadalmi magatartást meghatárzó erkölcsi maximák és a lelkiismeretet vezérlő vallási parancslatk, így a ne ölj parancsa is. Azn kevesek, akik még mindig különbséget tudtak tenni jó és rssz között, valóban csak saját ítélőerejükre hagyatkzhattak. ( ) A belátás, hgy hasnló körülmények között saját magunk is vétkezhettünk vlna, életre keltheti a megbcsátás szellemét. Nem a kegyelem, hanem az igazságsság a tárgya az ítélőszéknek, s a tapasztalatk szerint a közvélemény mindenhl abban jut egyetértésre, hgy senkinek sincs jga más fölött ítélkezni. ( ) A büntetőbíróság egyetlen feladata, hgy a személyes ártatlanság és a bűnösség kérdésében döntsön, vagyis, hgy igazságt szlgáltassn mind a vádltt, mind az áldzat számára. (Hannah Arendt: Eichmann Jeruzsálemben. Bp., Osiris, 2000.) Híres és nagy vitát kavart mndata: Az igazság elvárható az embertől (elképzelhető, feltételezhető róla). Ingebrg Bachmann ( ) sztrák költő, elbeszélő, hangjáték író, esszéíró, műfrdító, az európai irdalm meghatárzó alakja. Máig is tisztázatlan körülmények között halt meg: egy égve felejtett cigaretta kzta halálát tűz, melyről több művében is úgy ír, mint a megtisztulás, a felldzás egyetlen lehetőségéről. Gyakran ismétlődő témája az ember önmagával való szembesülése. A kimért idő című verseskötetéből (Pécs, Jelenkr, 2007.) megismerhetjük az énekelve gndlkdó és gndlkdva éneklő női lírai én egyszerre kmr és bátr, nőiesség és férfiasság között vibráló megnyilatkzását. Az este ünnepélyes pillanata vlt, amikr isklánk 11. sztályából két diák és az sztályfőnökük előadtak néhányat Bachmann versei közül. Egy példa a sk közül: Párizs Az éjjel kerekére kötözve, dübörgő flysók mélyén alszanak az elveszettek, ám ahl mi vagyunk fény van. Két karunk virágk töltik, sk-sk év mimózái; arany hull szakadatlan, két híd közt a flyóba. Kapu előtt a kő: Fénynél is hidegebb, S a szökőkutak medencéi félig már kiürültek. Mi lesz, mndd, ha hnvágyunk fglyaként lbgó hajunkig, $5

6 itt maradunk és kérdjük: mi lesz, ha kiálljuk mindezt a szépséget? Fényszekér hiába vett fel, s virrasszunk bár, tvavesztünk a géniuszk tejútjain, ám ahl híjunk, tt éj van. Szmbtn délelőtt T. Zimmermann saját bigráfiáján keresztül tért ki a plitikai jgra és a jelen kérdéseire. Láthattuk, hgy mennyire aktuálisak Hannah Arendt idevágó felvetései: Még sha senkinek nem vltak kétségei affelől, hgy az igazság és a plitika meglehetősen hadilábn állnak egymással, és tudmásm szerint még sha senki nem srlta az igazsághz való hűséget a plitikai erények közé. A hazugságkról mindig is azt tarttták, hgy azk nem csupán a plitikus vagy a demagóg, hanem az államférfi mesterségének is szükséges és jgs eszközei. Miért van ez így? És mit jelent ez egyrészt a plitika világának természetére és méltóságára, másrészt az igazság és az igazsághz való hűség természetére nézve? Vajn az igazság lényege az, hgy tehetetlen, s a hatalmé, hgy álnk? És mennyire valóságs az igazság, ha nincs hatalma a közügyek világában, amely az emberi élet minden más szférájánál erőteljesebben szavatlja a létezés valóságát a megszülető s halandó emberek, vagyis azn lények számára, akik tudják, hgy a nemlétből tűntek fel és hamarsan ismét da térnek vissza? Végül pedig nem épplyan semmitérő-e a tehetetlen igazság, mint amilyen az igazsággal mit sem törődő hatalm? (Hannah Arendt: Múlt és jövő között. Bp., Osiris, 1995.) Befejezésül mód nyílt arra is, hgy kérdéseket tegyünk fel, és több irányból közelítsünk egy-egy kérdéscsprthz. Az idő szűke miatt aznban a legtöbb prblémát csak érinteni tudtuk, de az előretekintés szempntjából is fnts vlt ezek számba vétele. Például: A hármastagzódás megvalósíthatósága a családban, Idősek és fiatalk helye a struktúrákban, Önmagunk feladása nélkül hgyan tudjuk az elszigetelődést, a szektásdást elkerülni, stb. A válaszk keresése mindannyiunk feladata, hiszen különféle közösségi csprtknak is részei vagyunk, ahl kötelességünk saját véleményt frmálni a flyamats megismerésre törekvés alapján, amely a szellemi, jgi és gazdasági életre egyaránt érvényes. Végezetül Rudlf Steiner szavait idéztük A szciális élet kérdései című könyvéből (Mandátum, 1990.): A szciális kérdés nem lyan dlg, amit mst néhány ember, vagy akár parlamentek megldhatnának, és ezzel végérvényesen el lehetne intézni. A világtörténelmi fejlődés minden pillanatában újra meg kell ldani. Ahgyan egy rganizmus, miután jóllaktt, egy idő múlva mindig újra megéhezik, hasnlóképpen a szciális rganizmus a rendezettségből mindig újra rendezetlenségbe jut. A szciális visznyk rendezettségét biztsító uiverzális rvsság épp úgy nem létezik, amennyire nem létezik lyan táplálék sem, amely véglegesen jóllakat. Az emberek aznban létrehzhatnak közösségeket, amelyekben elevenen együttműködve az életet mindig újra szciális irányba terelik. Ilyen közösség a szciális rganizmus önmagát irányító szellemi tagja. $6