Folyamatos ellenőrzési útmutató

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Folyamatos ellenőrzési útmutató"

Átírás

1 Folyamatos ellenőrzési útmutató A BIOGÁZ ÉS BIOMETÁN ÜZEMEK MEGFELELŐ MŰKÖDTETÉSÉHEZ ÖSSZEFOGLALÓ Szerzők: Sandra Esteves, Sustainable Environment Research Centre, University of Glamorgan (Wales, UK) Martin Miltner, Vienna University of Technology (Ausztria) Sascha Fletch, Landes Energie Verein (LEV) Steiermark (Ausztria) Promotion of bio-methane and its market development through local and regional partnerships A projekt támogatója, az Intelligent Energy Europe program Szerződés szám: IEE/10/130; Feladat szám: Task 5.2; Készült: 2012 október/2013 június (gazdasági adatok)

2 1. Bevezetés A biogázüzem fermentációs teljesítmény, a szubsztrátumok és a folyamat végeredményeként keletkező anyagok ellenőrzése Útmutató az ellenőrzési paraméterekhez és rendszerekhez Általános üzemi jellemzők Mérési elvek és technikák Az alapanyag jellemzői Az alapanyag száraz és szerves anyag jellemzői Alapanyag elem analízis Inhibíció többlet és hiány Szakaszos és folyamatos laboratóriumi fermentációs mérések Hidraulikus retenciós idő és a szervesanyag terhelés Az anaerob fermentáció jellemzői Hőmérséklet Gátló összetevők keletkezése az anaerob fermentációs folyamat során (illékony szerves zsírsavak VFA, hosszú szénláncú zsírsavak LCFA, ammónia és szulfid) Szilárd fázis jellemzése Mikrobiológiai technikák és kémiai indikátorok (enzimatikus aktivitás) Folyékony fázis jellemzése Oxidáció redukáló képesség ( ORP ) Oldott hidrogén gáz (H2)koncentráció Illékony zsírsavak, pufferkapacitás és ph Gáz fázis jellemzése Biogáz termelési aránya és hozam Biogáz összetétel (metán CH4, szén dioxid CO2, hidrogén H2, kénhidrogén H2S) Vizsgálati paraméterek a részletesebb gázfázis jellemzéséhez (biogáz tisztítás, biometán előállítás) Fermentlé tulajdonságainak jellemzése Biogáz/biometán kihozatalt növelő intézkedések Szubsztrátum tulajdonságai, kofermentációs és szubsztrát előkezelési lehetőségek Fermentációs folyamat tervezés és működtetés Fermentor működésének vizsgálata A fermentáció hőmérsékletének irányítása A fermentor keverésének irányítása Mikrobiális közösség fenntartása vagy cseréje...63

3 A lúgosság szabályozása és a nyomelemek jelenlétey Mérgező és gátló hatást kifejtő összetevők eltávolítása Biogáz tisztító egység tervezése és üzemeltetése Biogáz és biometán üzemek monitoringának előnye és költsége Jellemző analitikai műszerek költségei, laboratóriumi mérések és üzemi ellenőrzési szerződések A monitoring következtében elért gazdasági haszon az üzemi teljesítmény növekedésében Speciális megjegyzés a biogáztisztító üzemekkel kapcsolatosan Következtetések Irodalom Melléklet Biogáz tisztító rendszer jellemzői...76 Jogi nyilatkozat: A kiadvány tartalmáért kizárólag a készítők felelnek. A tartalom nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió véleményét. Sem az EACI, sem pedig az Európai Bizottság nem vonható felelősségre az itt található információk bármilyen felhasználásáért. A jelentésben található adatok valós információkat tartalmaznak széles közönség számára a biogáz alapjairól, az alkalmazott technológiákról, felhasználható szubsztrátumokról, üzemeltetési lehetőségekről és a kapcsolódó piaci lehetőségekről. A szerzők nem vállalnak semmilyen jogi felelősséget a dokumentumban található információk, adatok felhasználásából eredő közvetlen vagy közvetett kár vagy veszteség miatt. Copyright: Jelen kiadvány részletekben vagy teljes egészben történő sokszorosítása tilos a szerzők előzeteses engedélye nélkül. Az összefoglaló jelentés (5.2. feladat) 8 db. európai nyelvre került lefordításra. A teljes jelentés azonban csak angol nyelven elérhető. A fotókhoz tartozó szerzői jogok a University of Glamorgan tulajdonát képezik.

4 1. Bevezetés Jelen kiadvány célja bemutatni a biogáz és biometán üzemek folyamatos monitoringának jelentőségét és az ezzel elérhető pozitív hatásokat. Mindezeken túl áttekintést ad számos üzemeltetési paraméterről: a mintavételezési és ellenőrzési rendszerekről, a széles körben alkalmazott szubsztrátumok típusáról valamint a termelt biogáz és a kierjedt fermentlé jellemzőiről is. A dokumentum egyúttal magába foglalja a lehetséges ellenőrzési megoldásokat, a biogáz tisztítási eljárásokkal kapcsolatosan, ellenben nem tér ki az ellenőrzési intézkedések, rendszerek felülvizsgálatára. A szerzők reménye szerint, az itt található információk segítségével a biogázüzemek megfelelően nyomon követhetővé és szabályozhatóvá tehetők a következők tekintetében: a) a szubsztrátum fermentorban való tartózkodási idejének (HRT hidraulic retention time) valamint a szerves anyag terhelés mértékének meghatározásában, b) az optimális alapanyag kiválasztásában, c) a,,hulladék anyagok magas szintű feldolgozásában, d) maximálisan elérhető szerves anyag lebontásában, e) megfelelő minőségű biogázüzemi kierjedt fermentlé valamint biometán előállításában, f) a kierjedt fermentlé hasznosítási lehetőségeinek feltárásában, lokális szinten, g) a termelt biometán értékesítési csatornáinak feltárásában (pl. alternatív üzemanyagként vagy földgázhálózatba történő betáplálással), h) az üzem állásidejének csökkentésében, i) az üzem méretének és működési költségének csökkentésében: pl. kémiai anyagok adagolásának ill. a hőterhelés csökkentésében, j) az üzem környezetre gyakorolt kedvező hatásainak fokozása, káros tényezők csökkentése. Végeredményben, ezen tulajdonságok pozitív hatással lehetnek az üzemek gazdaságosságra a következő pontok tekintetében: a) hosszú távú technológia biztosítása, b) üzemeltetéssel kapcsolatos rugalmas intézkedések meghozatala, c) az üzem,,jó szomszédként való működése, d) környezeti és gazdasági előnyök realizálása, e) e. a hivatalos szervek és a széles nyilvánosság elvárásainak kielégítése További kitűzött feladat, elősegíteni a biogáz valamint a biometán technológiákat érintő legújabb fejlesztések minél gyorsabb elterjedését és elfogadtatását. Különösen a széleskörű nyilvánosság és a tervezési hivatalok vonatkozásában, kiterjesztve ezt a kormányzati politikák és pénzügyi támogatások irányába is 4

5 2. A biogázüzem fermentációs teljesítmény, a szubsztrátumok és a folyamat végeredményeként keletkező anyagok ellenőrzése Az anaerob fermentáció biokémiai folyamat, amely zárt térben (oxigén jelenléte nélkül) játszódik le, ahol az átalakulás során a szerves anyagból mikroorganizmusok kollektív munkájának eredményeként főként metán és szén-dioxid tartalmú gáz keletkezik (1. ábra). A folyamat végeredményeként kapott gázt nevezzük biogáznak. A fermentációs folyamat egyes lépései lezajlódhatnak több különálló vagy akár egy darab fermentoron belül is. Az anaerob fermentációs folyamat eredményeként képződött biogáz felhasználható megújuló alapú villamos energia és/vagy hőenergia termelésre, továbbá tisztítás után (káros, nem kívánt összetevők eltávolítása) gépjárművek üzemanyagként vagy a földgázhálózatba való betáplálással is hasznosítható. A termelődött biogáz mellett a másik kikerülő anyag az üzemből a fermentlé, amely értékes talajerő után pótlónak számít. A biogáz előállítás előnye a többi megújuló energia termelő eljárással összehasonlítva, hogy hatékony és környezetbarát szerves hulladék kezelő eljárást is jelent egyben. Számos környezetre gyakorolt hatása közül kiemelendő: a hulladékkezelés, a környezetszennyezés csökkentése, a megújuló energiatermelés és a növényi tápanyagok újrahasznosítása Számos kutatás-fejlesztési program létezik napjainkban is, amely a kierjedt fermentlé hasznosítását célzott elősegíteni. Az egész világot figyelembe véve több, mint 8000 biogázüzem működik (a mikro biogázüzemeket figyelmen kívül hagyva). Európában található jelenleg a legnagyobb beüzemelt biogázüzem kapacitás, amely folyamatosan növekvő tendenciát mutat. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) adatai alapján több, mint 170 biometán üzem működik már világszerte, eltérő szubsztrátum fajtával. A létesítményekben megtermelt biogázt tisztítást követően - alternatív üzemanyagaként vagy a földgázhálózatba történő betáplálással hasznosítják. 5 P age

6 Hidrolízis Összetett szerves anyagok (szénhidrátok, fehérjék és lipidek) lebontása kisebb molekulákra Acidogenezis/Fermentáció Hidrogén előállítás, szén-dioxid (CO 2 ) és illékony zsírsavak (VFAs) Acetogenezis Alkoholok és VFAs (>C2) alakítunk át acetáttá, hidrogén és szén-dioxid; hidrogén és szén-dioxid szintén át lehet alakítani acetáttá Methanogenezis Acetát, hidrogén és szén-dioxid átalakítása metánná 1. ábra. Biogázüzemi fermentációs folyamat Az anaerob fermentáció egy sokoldalú folyamat, amely lehetőséget biztosít számos szerves anyag típus feldolgozására, legyen az önkormányzati, ipari, mezőgazdasági, hulladékgazdálkodási mellékterméktől kezdve az energia növényekig szinte bármi. A folyamat ezen sokoldalú alkalmazhatósága, számos kihívást jelent azonban a gyakorlati alkalmazás során. A fermentációs folyamatnak képesnek kell lennie alkalmazkodnia a betáplálásra kerülő alapanyagok eltérő köréhez, melyeket különböző fizikai és kémiai tulajdonságok jellemeznek. Figyelembe kell venni, az alapanyag összetétel akár napi vagy heti szintű változását is, amely némely esetben káros, gátló hatást is kifejthet a folyamat egészére. Fentieken túl, fontos tisztában lenni azzal, hogy az anaerob fermentációban résztvevő mikroorganizmusok összetett és állandóan változó közösséget alkotnak, ahol a mechanikus, mikrobiológiai valamint fizikaikémiai tényezők szorosan összekapcsolódnak és befolyásoló hatást is kifejthetnek egymásra. A tématerület keretein belül az elmúlt négy évtizedben a szakértők (mikrobiológusok, vegyészek, mérnökök, matematikusok) összefogásának eredményeként a biogáz előállítás egy megfelelő alapokon nyugvó, napjainkban is fejlődő iparággá fejlődött. Tisztában kell lenni azonban, hogy a mikrobiológiai tevékenységek egésze és összefüggései nem teljes mértékben ismertek még napjainkban. A folyamat stabilitása erősen függ az elsődleges baktérium és archeák (pl. baktérium, acetogének, metanogének) metabolic csoportok között kialakuló kritikus egyensúly változásától. 6 P age

7 Az anaerob fermentáció folyamata alapvetően stabilnak tekinthető, de felléphetnek olyan zavaró tényezők, mint: a) túlterhelés a szerves vagy hidraulikus betöltési arányban, b) mérgező vagy gátló vegyületek jelenléte, amelyek gátolhatják a fermentációt azáltal, hogy károsíthatják az aktív mikroorganizmusokat és csökkenthetik az enzimek hatékonyságát (aktivitását), c) tápanyagok és nyomelemek hiánya, amelyek nélkülözhetetlenek a mikróbák fenntartásához és növekedéséhez, d) eltérés az optimális üzemeltetési hőmérséklettől. A fermentációs folyamat szakaszai eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, melyek közül a legnagyobb kihívást a hidrolízis és a methanogenezis szakasza jelenti. A hidrolízis lényeges lépése a fermentációnak, ugyanis meghatározza annak lezajlási idejét. A teljes hidrolízis aránya nagymértékben függ a felhasznált szubsztrátum méretétől és formájától, a felülettől, a mikrobiológiai koncentrációtól, az enzim termelődésétől és az adszorpciótól. A metanogenezis határozza meg a könnyebben lebontható szubsztrátok rothasztási idejét. Azon rendszereknél melyeknél rövid retenciós idő figyelhető meg, ott valószínűsíthetően a mikrobák nettó veszteségéhez vezethetnek a rothasztón belül, mivel a methanogének lassan növekszenek. Egy fermentor működése általában nem egy mikroba csoport által változik a nem megfelelő szintre. Spanjers és van Lier 2006-ban készült publikációjában, 400 darab biogázüzem felmérését végezték el többségében szennyvíztisztító telepekhez kapcsolódóan. Megállapításra került, hogy ezen üzemek 95%-ánál az alkalmazott in-situ és az in line eszközök, csak a ph érték, hőmérséklet, vízáramlás, biogáz áramlás, szint és nyomás tulajdonságok mérésére terjedtek ki. Hasonló következtetésre jutott Madsen et al. (2011), amelyben megállapították hogy a legtöbb üzem ex situ analízist alkalmaz, kivétel képez ez alól a ph érték, a redox potenciál és a gáz termelődés nagyságának mérése, ahol in-situ vagy in-line a széles körben alkalmazott mérési mód. Jóllehet az ipar részéről nagy igény mutatkozik az anaerob fermentáció teljesebb és jobb megértésére eddig csak a távoli monitoring technikák beépítése terjedt el. Sok esetben a folyamat instabilitását elkerülhetjük a jóval a maximális kapacitási szint alatti üzemeltetéssel, ami által csökken a szubsztrátum átbocsátása a rendszeren. Tekintetbe kell venni, hogy a mikroba közösségeknek az életműködésük fenntartásához szerves anyagokra van szükségük. Ezen tényezők miatt, a fermentorok alultápláltsága és hosszú retenciós idővel történő üzemeltetése nem feltétlenül javít a hulladékkezelés és a teljesebb értékűbb szerves anyag átalakulás folyamatán. Természetesen a mikrobiális kultúra növekedése is korlátozottá válik a tápanyaghiány okán. Az anaerob fermentáció során lejátszódó mikrobiológiai folyamatok igen összetettek. A mikroorganizmusok aránya ill. a magas fokú átalakulási aránya a mikrobáknak, csak abban az esetben következhet be, ha a rendszer töltöttségi szintje viszonylag magas. Erre jó példát mutathat a methanogánek esetén a Methanosarcina sp. (e.g. De Vrieze et al., 2012). A magas feltöltési arány ellenére, azon fermentorok esetén, ahol ezen mikrobák vannak túlsúlyban a rendszerben egy csökkent minőségű kierjedt fermentlevet kapunk a folyamat 7 P age

8 végeredményeként. Felléphet olyan eset is, amikor a fermentlének egy tisztító lépésen kell átesnie. Ilyen lehet a magas szerves anyag tartalom vagy a magas illó zsírsav tartalom miatt fellépő kellemetlen szaghatás, amely fitotoxikusságot okozhat a növényeknél. Ugyancsak jelentős különbségek adódnak az alapanyag előkezeléseket (pl.: tárolási feltételek vagy összetettebb előkezelési módszerek) figyelembe véve, amelyek célja általában a hidrolízis folyamatának felgyorsítása. Ezen előkezelési módszereknek közvetlen befolyásoló hatása van a ph-érték, ammónium és az illékony zsírsavak összességére. Számos egyéb tényező létezik természetesen még, amelyek befolyásoló hatással bírnak a fermentor üzemeltetésekor. Az ún. iszaptakarású túlfolyásos anaerob (UASB - upflow anaerobic sludge blanket ) reaktorokat általában úgy tervezik, hogy az üzemeltetés megoldható legyen alacsony szuszpendált szilárd anyag mellett, ill. a zsírok képesek legyen magasabb szerves anyag szint befogadására valamint csökkenthessék a hidraulikus retenciós időt, mindezt összehasonlítva kevert, folytonos tankreaktorral (CSTR - Continuous Stirred Tank Reactor). Ez annak köszönhető, hogy képesek fenntartani a mikroba populáció számát a fermentoron belül, ugyanakkor a granulátumokban jelentősen lecsökken a mikrobák kimosódása. Ezen túlmenően, a szemcsés szerkezet kis mértékű védelmet biztosít az érzékeny metanogének számára, amelyek rendszerint a granulátum középpontjában találhatók. Nagyszámú szakirodalom áll rendelkezésre, amely bemutatja az ismert akadályozó tényezőket a fermentációban és javaslatokat ad az optimális rendszer teljesítményt illetően (p.l. Chen et al., 2008; Fricke et al., 2006). Mindamellett a további szubsztrátum variációk valamint az igen összetett biokémiai folyamatok között számos biokémiai kölcsönhatás felléphet. Mindezek a tényezők eredményezik, hogy a folyamat teljesítménye nehezen kalkulálható előzetesen. Egynémely ezekből az összetett hatásokból eredményezi például azt, amikor a rothasztás végbemegy különböző fémek és ammónia jelenlétében is, ami aztán nehézségeket okozhat az elemek konkrét értékének későbbi meghatározásában. Léteznek egyéb jelentős befolyásoló tényezők is, mint a különböző összetevők hozzáférhetősége, pl. a szükséges nyomelemek, amelyek jelenlétét folyamatosan vizsgálják. Jóllehet nehezebb kimutatni jelenlétüket mikrobiális kultúrában, sőt bizonyos vegyületek (a szubsztrát részeként adtunk hozzá, vagy kémiai adagolás során pl. lúgosítás vagy H2S szabályozás) megváltoztathatják számos elem hozzáférhetőségét és pl. üledéket generálhatnak. Az ismertetett különbségekkel és változatokkal, ahelyett, hogy túlméretezett fermentorokat építenénk és fokoznánk a megoldandó problémák számát, számos más lehetőség áll rendelkezésre, ahhoz hogy növeljük a biogázüzem hatásfokát. Ezek elérhetőek az aktív és rendszeres alapanyag jellemzők megfigyelésével, úgy, mint a biogázüzemek folyamat mátrixával és végtermékének minőségével. A fermentáció folyamatának minél szélesebb körű megértése kulcsfontosságú az üzemeltetőnek, hogy képesek legyenek a megfelelő intézkedéseket hozni. Ezek vonatkozhatnak a felhasznált szubsztrátum cseréjére, ph puffer hozzáadagolására, tápanyag és nyomelemekre, a szerves és a hidraulikus terhelési arányok változtatására, bevezetve a szubsztrát előkezelését vagy a fermentlé utólagos kezelését esetleg egy kiegészítő ammónia eltávolítási eljárást. Lényeges, hogy a kutatási tevékenységek tovább folytatódjanak, amely elősegítheti az egész fermentációs folyamat és a monitoring technikák teljesebb megismerését, ezáltal elősegítve a biogázüzemek optimalizálását és a működési költségeik csökkentését. Alapvető dolog, hogy a 8 P age

9 további kutatási tevékenységek ne csak laboratóriumi körülmények között hanem ipari keretek között is vizsgálva legyenek. Természetesen léteznek határok, a monitoring és irányítási rendszer tekintetében. Fontos hogy megértsük, nem mindig lehetséges a jelentősen eltérő szubsztrátokkal való üzemelés, vagy az általánostól eltérő működése a létesítménynek. Az üzem tervezésében végrehajtott változások, némi időt vehetnek igénybe és zavart okozhat a normálistól eltérő működést illetően, valamint jelentős befektetést is igényelhet. Továbbá, hogy az ellenőrzési és beavatkozási tevékenységet fenntartsuk a rothasztó működésének és hatékonyságának fejlesztési előnyeinek érdekében, több lehetőség is van, hogy kimutassuk az rothasztási minőséget. A biogáz és biometán minőségi jellemzőit is folyamatosan, ahol nincs erre mód ott rendszeres időközönként ellenőrizni szükséges. A termelt biometánnak mindenkor az előírásoknak megfelelőnek kell lennie, emiatt kötelező nyomon követni a releváns minőségi és a mennyiségi paramétereket a biometán végső felhasználásától függően. A gázhálózatba történő betáplálás esetén találhatóak a legszigorúbb előírások a biometán elvárt paramétereire, de természetesen magas fokú követelményekkel kell számolnunk alternatív üzemanyagként való hasznosításkor is. A törvényi előírásoknak megfelelően számos egyéb jellemzőnek a méréséről és tárolásáról kell még gondoskodni a gáztisztítás során,- figyelembe véve az alkalmazott technológiát - a későbbi visszaellenőrizhetőség okán. Az ellenőrzéseket nem csupán az üzembe helyezés alatt, de az erőmű üzemeltetése során folyamatosan mérni szükséges. A kapott mérési eredmények rendkívül hasznosak, mert előre jelezhetik a létesítmény üzemmenetében beálló változásokat. Az adatok segítségével fokozhatóvá válik a teljesítmény szint, növelhető a hatásfok és csökkenthető a fellépő gátló hatású tényezők száma. Összességében elmondható a megfelelően kezelt és tárolt adatok, valamint a helyes szerviz tevékenység (gépek szervízelés, fogyóeszközök és kemikáliák pótlása) nagymértékben hozzájárulhat az üzem rendelkezésre állási idejének növelésében. 9 P age

10 3. Útmutató az ellenőrzési paraméterekhez és rendszerekhez A biogáz, illetve a biometánüzemeknél számos jellemző változásának a nyomonkövetése történik meg, az üzemek különböző szintjein. A szerzők által ismertetett jellemzők irodalmi adatokon, valamint több éves európai üzemeltetési gyakorlaton alapszanak. 2. ábra. A biogáz/biometán előállítás jellemzőinek együttese A biogáz/biometánüzemek vizsgálandó jellemzői megfelelően elkülöníthetők a 3. ábrának megfelelően. A Biomethane Regions pályázat keretein belül elkészített monitoring jellemzőket ismertető teljes jelentés együttes kezelése a projekt 5.2 feladatával egy sokkal komplexebb leírást ad az egyes vizsgálati jellemzőkről. Az ismertetett paraméterek együttes értékelése megfelelő rálátást biztosít az üzemeltetésre és számos előnyös változtatás kieszközölhető általa. Az egyes erőművek esetén, nem mindegyik paraméternek szükséges a nyomon követése. Felmerülhetnek azonban olyan speciális körülmények is, amelyek egyéb jellemzők nyomon követését is kieszközölhetik. Elmondható, a biogázüzemek szubsztrátumainak és a kierjedt fermentlének a tekintetében nem sikerült eddig még kialakítani egy egységes nyomon követési rendszert a szakembereknek, ami azt eredményezi, nem létezik egy egységes előírás azokról a jellemzőkről, amelyeknek a monitorozását feltétlenül szükséges elvégezni. Mindössze néhány vizsgálati jellemző esetében sikerült meghatározni egy optimális szintet az ellenőrzéshez. A vizsgálatok gyakoriságának optimális vagy minimális szintje még szintén nem 10 Page

11 került meghatározásra. Felismerték azonban, hogy az ellenőrzések gyakoriságának fokozása előnyöket generálhat, azonban némi extra költséggel számolnunk kell (növekvő analitikai labor költségek, érzékelő és elemző műszerekbe történő beruházás, fokozódó munkaerő költségek az un. ex-situ analízisekhez, érzékelők kalibrálása és karbantartása stb.). Miután az ellenőrző berendezések beszerelésre kerülnek szükséges, hogy a kezelő személyzet szakszerűen képes legyen értelmezni az érzékelők adatait, a biokémiai analízisek eredményeit, valamint az egymásra gyakorolt hatásokat. Lényeges a lehetséges beavatkozási lehetőségeket megfelelő időben felmérni, így a korrigáló intézkedések megléphetők. A problémák megjelenésekor azonnali, gyors beavatkozás elkerülhetetlen, ellenkező esetben kedvezőtlen hatások jelentkezhetnek az üzemmenetben. Az ellenőrzési protokollok valamint előírások a biometán előállítás vonatkozásában részben már rendelkezésre állnak, de ezek alkalmazása az egyes országokban eltérőek lehetnek. A biometán minőségi ellenőrző rendszere már megfelelően kidolgozott és rendelkezik a különböző mellékösszetevőkre vonatkozó határértékekkel, azaz a szén-dioxid, a kén-hidrogén, az összes kén, az ammónia, az oxigén és a nedvességtartalom esetén. A metán tartalom a legtöbb esetben tulajdonképpen nem kerül közvetlenül említésre, így a gáz összetétele és minősége fűtőértékben, wobbe indexben, sűrűségben vagy relatív sűrűségben kerül meghatározásra. Az ellenőrzések gyakoriságára és az adatok rögzítésére szolgáló előírások az esetek nagy többségében eltérőek lehetnek. Nem szükséges minden esetben az összes paraméter változását folyamatosan nyomon követni (az ellenőrzések közötti időtartam 15 perc általában). Mindazonáltal a pontos monitoring jellemzőket, szabályokat törvény vagy a földgáz hálózat üzemeltetője írja elő. Az anaerob fermentáció nyomon követése: a szubsztrátum átalakulásának változásával (kémiai oxigén igény KOI; szárazanyag, szervesszárazanyag), egyéb jellemzők megfigyelésével (illékony zsírsavak, ph, H2, CO, lúgosság) és a keletkező gáz minőségével jellemezhető (gáztermelés volumene, metán, szén-dioxid). Megállapítható, hogy az illékony zsírsavak értékes ellenőrzési paraméternek számítanak, továbbá, a ph értéknek késleltetett reakciója van azonban az extrém változatozása a H2 parciális nyomás beállásának sok esetben nehézkes értelmezést tesz lehetővé. Egyéb jellemzők nyomon követése is megvalósulhat, kapcsolódva a mikrobiológiai közösséghez (figyelembe véve a populációk sokaságát és különbözőségét), valamint azok aktivitását. Az utóbbi időkben a mikrobiológiai analízisek egyre jelentősebb teret nyertek. A 4. ábra ismerteti a lehetséges ellenőrzési szempontokat, amelyek hasznosíthatóak a fermentor működésének megfigyeléséhez. A legtöbb paraméter részletesebb leírása megtalálható a Biomethane Regions pályázat keretein belül elkészített teljes jelentés szövegében, amely tartalmazza az 5.2 feladatot is. 11 P age

12 KIERJESZTETT ALAPANYAG FERMENTÁCIÓ ANYAG GÁZTISZTÍTÁS 3. ábra. Az egyes szakaszok nyomon követési jellemzői a biogázüzemek működését illetően 12 P age

13 BIOGÁZ GÁZ ÖSSZETÉTEL GÁZ TERMELÉS KELETKEZ Ő GÁZOK KÍSÉRŐ ÖSSZETEVŐK CH 4 NH 3 HS 2 CO 2 H 2 CO SZILÁRD A SZILÁRD FÁZIS BIOKÉMIAI JELLEMZ ŐI FOLYÉKONY ILLÉKONY SZILÁRD ANYAGOK ÖSSZES SZÁRAZANYAG INERT ANYAGOK FÉMEK A FOLYÉKONY FÁZIS KÉMIAI JELLEMZ ŐI SZÉNHIDRÁTOK, PROTEINEK, LIPIDEK ANAEROB NEM LEBOMLÓ METANOGÉNEK SEJTEK SORBA RENDEZÉSI TECHNIKÁK DNA VFA KONDUKTIVITÁS FÉMEK BA ph ORP AMMÓNIA INAKTÍV AKTÍV KOENZIMEK IMMUNOLÓGIA MEMBRÁNLIPIDEK AKTIVITÁSI TESZT MIKROKALOMETRIA ATP NAD... NADH ENZIM MÉRÉSEK 4. ábra. Az anaerób fermentorokban lejátszódó három folyamatnak a jellemzői Az 5. ábra szemlélteti a technológiáját, a széleskörűen alkalmazott monitoring és adatgyűjtési metódusnak. IN-SITU ELLENŐRZÉS EX-SITU ANALÍZIS FERMENTOR EGY VONALBAN LÉV Ő ELLENŐRZÉS ON-LINE ADATOK (VALÓS IDEJŰ, VAGY MÚLTBÉLI ADATOK) KAPOTT ADATOK / OFF-LINE ÜZEMEN BELÜLI ANALÍZIS KÜLS Ő LABORATÓRIUMI ANALÍZIS MINTA FLUXUSOK ADAT FLUXUSOK 5. ábra. Monitoring és adatgyűjtési rendszer 13 P age

14 Az eredményes működése a monitoring rendszereknek sikeresen elérhető a megfelelően elhelyezett érzékelőkkel és az alkalmazott mintavételi protokollokkal. Ezek nagy hatékonysággal alkalmazhatóak az üzem bármelyik részfolyamatánál, amikor az alapanyag jelentősen heterogén és a mintáknak a tárolása nagymértékben befolyásolhatja a tulajdonságaikat. Az in-situ monitoring esetén az érzékelők kevésbé érzékenyek, a felhasznált alapanyag minőségváltozására, valamint a nem reprezentatív minták nyomon követésére (jól átkevert fermentor esetén). Az eltömődési problémák jelentős fennakadásokat okozhatnak, különösen, ha az érzékelők a nedves/szilárd fázissal érintkezhetnek. Az érzékelők, szondák és mintavételi helyek kiválasztásában nagyfokú körültekintéssel kell eljárni. Az érzékelők eltömődése in-situ és in-line monitoring esetén nagyobb valószínűséggel előfordulhat, amikor a híg- és szilárd fázisú anyaggal közvetlen kapcsolatba kerülnek. Ilyen esetekben a tisztítási és karbantartási műveleteket megfelelő gyakorisággal szükséges végrehajtani, ha csak az érzékelők nem képesek öntisztulásra. Az érzékelők néhány alkalommal olyan helyekre kerülhetnek telepítésre, ahol a rothasztóban lévő anyag gyengén átkevert, kis mértékű szervetlen anyag lerakódására lehet számítani, vagy a rothasztó felső rétegén habzás, ill. kéreg kialakulása történhet meg. Vannak esetek azonban, amikor az alkalmazott érzékelő szerepe ezen speciális kondíciók mérése szolgálnak. Az ismertetett okok miatt, a mintavételi helyek és érzékelők elhelyezését körültekintően át kell gondolni és szükséges lehet néhány esetben flexibilis változatokat beszerelni már a kezdeti megvalósítás során. A több mintavételi helyről, több paramétert érintő gyakori monitoring megfelelő stratégiát biztosít a változások nyomon követésére, ezáltal lehetővé válik a beavatkozás néhány minta nem megfelelő heterogenitása, érzékelők eltömődése vagy egyéb zavarok esetén is. Az ideálisnak tekinthető monitoring rendszernek in-situ vagy in-line jellegűnek kell lennie, ill. automata és folyamatos üzeműnek, amely képes valós idejű adatok szolgáltatására. Ez elősegítheti a minimális beavatkozás szükségességét, ami emellett biztosítja a problémák korai felismerését és ezáltal az elkerülhetetlen lépések megtételét a mikrobiológiai helyzet és teljesítmény kiegyensúlyozása érdekében. Ennek köszönhetően lehetővé válik a távoli, azonnali beavatkozások végrehajtása, amely nagyfokú könnyűséget jelent az üzemeltetésben. Jelenleg sajnálatosan nem minden jellemző mérhető automatikusan in-situ, vagy in-line módokon folyamatos jelleggel, valamint valós időben történő on line adatgyűjtéssel. Néhány esetben technikai nehézségek, míg máskor a túlzottan magas költségek végett teljesíthetetlenek ezen feltételek. Ilyen nehézséget okozhatnak az érzékelők költsége és működtetése, a szondák és elemző műszerek viszonylag magas ára, valamint előfordulhatnak olyan esetek, amikor szükséges lehet a minták előkezelését elvégezni. Így megakadályozhatjuk az eltömődések kialakulását, amelyek a mintában jelenlévő mikrorészecskékből adódhatnak. Egy mérési módszer kiválasztásnál szükséges megfontolni az elérni kívánt mérési pontosságot és az alkalmazni kívánt mérőműszer jellemzőit is. A mérőeszközöknek rendszeres karbantartáson és kalibráción is át kell esniük meghatározott időközönként. Fokozott figyelmet kell fordítani az alkalmazott mérés elveire valamint a lehetséges befolyásoló tényezőkre, melyek felléphetnek a folyamat során. Fontos, hogy a berendezések, érzékelők csak olyan környezeti feltételek mellett kerüljenek üzemeltetésre, amelyekre tervezték őket. A mintavételi módszerek erőteljes befolyásoló hatással bírnak az ún. ex-situ és az in-line ellenőrzésekkor (főleg szakaszos üzem esetén jellemző, mivel sok esetben nehezen biztosítható a minta frissessége és a reprezentatív. 14 P age

15 mintavételezése). Amennyiben a szubsztrátum beadagolása szakaszosan történik meg az adott nap, ill. hét folyamatán, ez eltéréseket okozhat a kapott monitoring eredményeiben a fermentor tartalmát és a keletkező biogáz összetételét illetően. Példaként említhető, ha a fermentor feltöltését nem végzik el a hétvégén vagy jelentős mértékben csökkentik, jelentős különbözőségeket mutathat már egy hétfői, ill. egy csütörtöki reaktor tartalom és biogáz összetétel összehasonlítása is (pl. ha a csütörtöki napon a feltöltés sokkal intenzívebben valósult meg, mint az azt megelőzőkön). A szakaszos vagy nem szakszerűen végrehajtott reaktor keverési eljárás egyenetlen összetételt okozhat a reaktoron belül. Ennek kimutatható hatása észlelhető a minta homogenitására, a fermentorból való eltávolítást követően. A műanyag mintagyűjtő tartályok képesek elnyeletni kis mennyiségét az illékony zsírsavaknak és egyéb vegyületeknek. Az anaerob fermentációs folyamat komplexitása valamint az egyes szubsztrátoknak, fermentor típusoknak és üzemek céljainak széles skálája indokolja a nem szokványos megfigyelő rendszer, a kiválasztott mért paraméterek és a mérési gyakoriság megválasztását. Attól függően, hogy milyen típusú az adott üzem különböző megfigyelő rendszerek javasoltak. A megfigyelő rendszer három különböző fázisra bontható: 1. Indulás 2. Normál üzemmenet, ami magába foglalja a majdnem kész állapotot, egyúttal az átmeneti körülményeket 3. Leállás Valamennyi fázisa a üzemeltetésnek sajátos követelményekkel bír a megfigyelőrendszerre nézve. Az adatgyűjtés gyakorisága sokkal kisebb lehet egy olyan üzem esetében, amelyik a 2. fázisban van: számos biogázüzem, amelyik főleg egyfajta energianövény feldolgozására van beállítva. Mindazonáltal a mintavétel sűrűsége sokkal gyakoribb kell legyen és több paramétert kell vizsgálni egy 1. fázisban levő üzem esetén (különösen amikor egy másik fermentorból származó oltóanyag másképpen viselkedik), valamint átmeneti üzemműködés esetén, amikor is különböző szerves hulladékot dolgoznak fel és gyakorinak nevezhető a szubsztrátum norma váltás.) 15 P age

16 Figyelni kell, hogy már kisebb változtatások a bemenő szubsztrátum összetételében vagy az üzemmenetben is jelentős befolyásoló hatással lehetnek a biogázüzem teljesítményére. Következésképpen a monitoring periódusokat három hidraulikus retenciós időhöz (HRT) lenne szükséges beállítani, amely néhány biogázüzem esetén több hónapot is magában foglalhat. Ilyen esetekben az ellenőrzéseknek meglehetősen gyakorinak kell lenniük az adott időszakra vonatkozólag. A monitoring paraméterek tendenciái értékesebbé válnak ilyenkor, mintha csak bizonyos szintek/értékek elkerülése lenne a végcél. Az optimális fermentor állapotától való eltérés fellépésekor a késlekedés ártalmas hatást fejthet ki a megfelelő fermentor koncentráció vonatkozásában. Példaként említhető, a nátrium könnyű fémionjai, a kálcium, a kálium vagy az ammónia, amely csak a nem kívánt szint elérésekor képes gátló hatás kifejtésre. Mindemellett a növekvő koncentráció tendenciái megmutatják, hogy melyik az a pont, amelytől már lehet számítani a kedvezőtlen, káros hatások megjelenésére. Bizonyos fajta szubsztrátumok és üzemeltetési kondíciók feltételezhetően kezdetben nem tolerálják, de a későbbiekben egy kedvezőbb betáplálási rendszer lehetővé teszi a mikrobiológiai populáció adaptálását és változását. A fermentor a későbbiekben képessé válhat ezen összetevők vagy ilyen üzemeltetési körülmények közötti üzemmenetre is. Nem lehet általánosan elfogadott paramétereket és racionális ellenőrzési gyakoriságot megadni amely mindegyik biogázüzem esetén ugyanolyan megfelelően funkcionálhat (ami a korábban bemutatott összes jellemző vonatkozásában jó mintaként szolgálhat). Az üzemeltetőknek létfontosságú, hogy meglegyen a megfelelő rálátásuk az egyes üzemeltetési tényezőkre. Az 5. ábra szemlélteti azon problémák összességét, amelyet az üzemvezetőnek rutinszerűen meg kell tudni válaszolnia. Minél több igenlő válasz adható az 5. ábrán ismertetett kérdésekre adni, annál átfogóbb monitoring rendszer működtetésére van szükség az adott üzemben. 16 P age

17 5. ábra. Kérdések, amelyet az üzemeltetőknek időről-időre meg kell tudniuk válaszolni Három általános csoport jelölhető ki a rothasztó működésével kapcsolatosan, amellyel jelezhető az adott kockázati szint és javaslat tehető a megfelelő ellenőrzési rendszer alkalmazására. Minden esetben szükséges a hőmérsékletet mérni, illetve gondoskodni a megfelelő tartományban való tartáséról. Külső levegőnek a fermentorba való kerülése semmilyen körülmények közt nem valósulhat meg. A fermentorok beoltására induláskor javasolt egy már jól üzemelő fermentorból mintát venni. Ideális esetben egy hasonló szubsztrátummal üzemelő egységből sikerül megoldani a beoltást, így nagyobb valószínűséggel elérhető a kívánt eredmény. Sok esetben a megfelelő mikrobiológia egység eléréséhez és fenntartásához több különböző forrásból származó inokulum mixtúrája szükségeltetik. Az inert anyagok eltávolításának, a fermentorba történő feladás előtt már meg kell történnie vagy a későbbiekben egy megfelelő kiválasztási eljárással szükséges ezt megoldani. Ellenkező esetben a reaktorban felhalmozódhat homok vagy egyéb más üledék, amely ronthatja a folyamat hatékonyságát és a keverésnél is problémát jelent. 17 P age

18 A osztály optimális biogázüzem alacsony kockázati szint Az ellenőrzési rendszer kevésbé kiterjedt és gyakoriságú: - normális üzemmenet esetén, amikor a szubsztrátum nincs a maximum vagy annál magasabb szerves anyag ill. hidraulikus feltöltési arányú szintre töltve, - az üzemeltetés hosszú időn keresztül ugyanazon kondíciók mellett valósul meg, pl. ugyanazzal az anyaggal, ugyanolyan feltöltési szinttel, - akadályozó tényezők nem jelentkeznek az üzemmenetben (a tápanyagok és fémek szintje normális, nem jelentkeznek ún. biocidek és a puffer kapacitás is megfelelő). Ilyen körülmények között a mérések végrehajthatók folyamatos vagy szabályos időközönként biogáz térfogatáram, ill. összetétel vizsgálatával is. Ezeken túl a ph érték hetente történő regisztrálása ajánlatos, a hidrogén-karbonát lúgosságának és az illékony zsírsavak teljes koncentrációban való változásainak ellenőrzése mellett. Az ismertetett intézkedések alkalmazásával lehetővé válik a fermentor működésének szakszerű nyomon követése. A szubsztrátok jellemzőinek vizsgálata heti rendszerességgel ajánlott, amely magába foglalja legalább a szárazanyag és szerves anyag tartalom ellenőrzését is, így ellenőrizve a fermentor feltöltésének minőségi és mennyiségi paramétereit. Az egyéb jellemzők ellenőrzése történhet alkalmanként, ezzel eleget téve összefoglalóan a teljesítmény ellenőrzésének és az egyes hazai szabályozási előírásoknak is. További jellemzők nyomon követésére abban az esetben lehet szükség, ha változás áll be pl. az összes sav, a lúgosság szintjének, a biogáz hozamnak, a szubsztrátum vagy a kierjedt fermentlé jellemző értékeiben. Az ilyen monitoring rendszerek alkalmazásával elkerülhetővé válnak a jelentős meghibásodás lehetőségei.,,b osztály Biogázüzem működése időszakosan jelentkező problémák mellett közepes kockázati szint A következőkben ismertetett jellemzők nyomon követése ajánlott, amikor a szerves anyag és a hidraulikus feltöltési arány nem éri el, ill. nem is lépi túl a maximális szintet. Az üzemeltetéskor jelentkezhet néhány speciális jellemző, úgymint az alkalmazott szubsztrátumok különböző fajtái, valamint az eltérő hidraulikus feltöltési arányok. Az üzemeltetés optimalizálásának érdekében, a szubsztrát jellemzőit egy adott héten legalább egyszer szükséges vizsgálni, azonban bárminemű zavar esetén ennek gyakoriságát növelni szükséges. Erre például szolgálhat a C: N: P: S arány, a nátrium, a kálcium vagy a hélium aránya, ami nagymértékben függ a felhasznált alapanyagtól. A keletkező biogáz mennyiségét és összetételét folyamatosan, a fermentor tartalmának jellemzőit pedig egy héten legalább 3 alkalommal szükséges ellenőrizni. Ellenőrizendő paraméterek: a lúgosság, a különböző illékony zsírsavak (ecetsav, propionsav, vajsav, sizóvajsav, valeriánsav és ISO valerián sav). A ph érték változásának ellenőrzését is 18 P age

19 megfelelő gyakorisággal kell elvégezni figyelembe véve a felhasznált alapanyagot a nyomelemek, az ammónia és néhány alkáli fém tekintetében. A normális állapottól való eltérés észlelésekor komplexebb vizsgálat szükségessége merülhet fel, valamint ajánlatos az különböző jellemzők ellenőrzési gyakoriságát is megnövelni.,,c osztály Maximális feltöltési arányú biogázüzem, nagyszámú időszakosan fellépő jellemző mellett - Magas kockázati szint Szigorú ellenőrzési rendszer jelenléte mellett üzemelhetnek ezen üzemek, amikor a fermentorra az alábbiak jellemzők: - a fermentáció maximális fermentor töltöttségi arány vagy rövid retenciós idő mellett valósul meg, - előfordulhatnak olyan tényezők, amelyek eredményezhetik az alapvető tápanyagok és nyomelemek hiányát, - káros anyagok kerülhetnek feladásra vagy képződhetnek magában a fermentorban pl. jelentős mennyiségű alkáli (föld) fém, hosszú láncú zsírsavak, ammónia, továbbá bizonyos biocidek (pl. tisztítószerekből), - nagy gyorsasággal bekövetkező változások a szubsztrátum összetételében Ilyenkor az egyes ellenőrzési metódusok alapvető fontosságúak a keletkező biogáz, a felhasznált szubsztrátumok, ill. a fermentorból kikerülő kierjedt fermentlé vonatkozásában is. Előnyös lehet, ha a mérések folyamatosan vagy fél-folyamatosan történnek, az adatok továbbítása pedig ( in-situ vagy on-line ) valós időben történik. Amennyiben ún. ex-situ vagy manuális biokémiai analízis kerül alkalmazásra, akkor a kapott adatok kinyerését a legrövidebb időn belül el kell végezni a rendszerből, hogy a kívánatos beavatkozási lépéseket gyorsan végre lehessen hajtani. Ezen tényezőkön túl on-line módon ajánlatos nyomon követni a keletkező biogáz térfogatáramának, valamint a keletkező metán és kénhidrogén tartalom arányát és ezek változását. Napi szinten figyelni kell a szerves anyag lebomlását, a lúgosságot, az illékony zsírsavakat, az ammóniát és a szubsztrátumtól függően pedig az egyes alkáli (föld) elemeket is. A nyomelemek változását szintén megfelelő gyakorisággal szükséges nyomon követni. A fermentációval kapcsolatos problémák feltárásához, amennyiben a korábban ismertetett eljárások nem hoznak eredményt ajánlatos végrehajtani a bakteriális enzim aktivitás és a mikrobiális feltárást érintő vizsgálatokat is. Számos magas hatásfokkal működő fermentor alacsony hidraulikus retenciós idővel dolgozik (kevesebb mint 4 nap). Az alacsony hatásfokkal szuszpendált szilárd anyag tartalmú szubsztrátok, amelyek immobilizált mikrobiológiai közösségekkel rendelkeznek, igényelhetik az ilyen fajta monitoring rendszer meglétét. Minél több jellemző kerül nyomon követésre, annál könnyebben és szakszerűbben lehet beavatkozni. 19 P age

20 az üzemmenetbe. Nem létezik olyan, hogy felesleges ellenőrzési paraméter, ugyanis minél előbb jutunk hozzá az üzemmenettel kapcsolatos adott információkhoz annál előbb leszünk képesek a megfelelő válaszreakció megtételére. Meghatározó, hogy a kapott mérési adatokhoz időben hozzá lehessen férni és feldolgozásra is kerüljenek, ami a megfelelően képzett és tapasztalt üzemeltető feladata. Egy bevált monitoring rendszer megfelelő képet képes adni az üzemeltető részére az egész fermentációs folyamat aktuális állapotáról. A speciális jellemzők adott időközönkénti megfigyelése biztosítja, hogy a kritikus szituációk még a felmerülésük előtt kezelhetőek legyenek. Olyan üzemeknél, ahol nem követik figyelemmel bizonyos szükséges paraméterek változását, nehéz elérni az optimális működési állapotot. A fermentációs folyamat nem kívánt leállásakor már sokkal nehezebb feltárni a tényleges kiváltó okot. Azon biogázüzemeknél, ahol nincsen megoldva a hatékony monitoring rendszer, a fermentációs teljesítmény optimális szint alá eshet könnyedén. Rosszabb esetben az egész fermentáció megállhat, az újraindítási folyamata pedig több hónapig is eltarthat. Ezen túl számos előnyt jelenthet több paraméter értékének megfelelő gyakoriságú monitorozása, valamint a kapott adatok feldolgozása, katalogizálása és tárolása. A kapott mérési információkat olyan katalógus szerint szükséges rendszerezni, amely egyszerűen és közérthetően értelmezhető egy másik üzemeltető számára is. Gyakori, hogy az alapanyag típusának, ill. a naponta betáplált szerves anyag szintjének változtatását nem mindig rögzítik, így a folyamatban beálló változásokra adandó válasz nem történhet meg a kívánt időben. Azon biogázüzemeknél, ahol nincs alkalmazva megfelelő ellenőrző rendszer szükség lehet kisebb mennyiségű minta elraktározására egy erre a célra elkülönített mintatároló hűtőszekrényben néhány hónap erejéig. Így, amennyiben szükségessé válik a későbbiekben valamilyen utólagos analízis, könnyedén el lehet azt végezni. Számos kutatási beszámoló rendelkezésre áll a biogázüzemi monitoring jellemzők, valamint rendszerek vonatkozásában (pl. Madsen et.al, 2011, Boe et. al. 2010; Monson et al. 2007). További fejlesztések szükségesek a biokémiai folyamatok minél szakszerűbb megismerése végett, azért, hogy a beálló változásokra idejében lehessen reagálni. Lényeges továbbá az ellenőrzési rendszerek fejlesztése, valamint új monitoring technikák kidolgozása, hogy általuk komplexebbé és költséghatékonyabbá váljanak az egyes ellenőrzési technikák. Éppen ezért továbbra is rendkívül fontos a különböző egyetemi kutatási eredmények, céges kiadványok fokozott figyelemmel követése, a legújabb eredmények megismerése céljából. Az újonnan kifejlesztett ellenőrzési technikák, érzékelők és elemzők képesek lehetnek a zavaró tényezők kiszűrésére a mérés során valamint az eltömődések kezelésére, automata üzemmenetre, ráadásul az adatok valós időben történő tárolására és megjelenítésére. 20 P age

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2012/3. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2012/3. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2012/3. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2012. augusztus - szeptember Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató

Részletesebben

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel

Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezettudományi Centrum Anaerob fermentált szennyvíziszap jellemzése enzimaktivitás-mérésekkel készítette: Felföldi Edit környezettudomány szakos

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/2. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/2. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2014/2. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2014. április - június Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2011/1. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2011/1. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2011/1. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2011. szeptember október Készítette: AGROWATT KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ építkezési

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/1. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/1. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2014/1. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2014. január - március Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA

CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA CELLULÓZTARTALMÚ HULLADÉKOK ÉS SZENNYVÍZISZAP KÖZÖS ROTHASZTÁSA Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Szalay Gergely technológus mérnök Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep Kapacitás: 200 000 m 3 /nap Vízgyűjtő

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/3. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/3. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2013/3. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2013. július - szeptember Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen

A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen A mintavétel, az online mérések és a laboratóriumi analízis egymásra épülő rendszere a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telepen Bakos Vince, vízminőség osztályvezető Deák Attila, üzemeltetési és technológus

Részletesebben

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó

az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó az Északpesti Szennyvíztisztító Telepen Telek Fanni környezetvédelmi előadó Digitális analizátorok és ionszelektív érzékelők Digitális mérések a biológiai rendszerekben: NO 3 N NH 4 N Nitrogén eltávolítás

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft.

Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. Jegyzőkönyv Arundo biogáz termelő képességének vizsgálata Biobyte Kft. 2013.10.25. 2013.11.26. 1 Megrendelő 1. A vizsgálat célja Előzetes egyeztetés alapján az Arundo Cellulóz Farming Kft. megbízásából

Részletesebben

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai

2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A pápai szennyvíztisztító telep szabályozásának sajátosságai Történet 1964. üzembe helyezés 1975. húsipari szennyvíz

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/4. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/4. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2013/4. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2013. október - december Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület SEE-REUSE. Somogydöröcske Nyugati utca 122. FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM

Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület SEE-REUSE. Somogydöröcske Nyugati utca 122. FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM Völgy Hangja Fejlesztési Társaság Közhasznú Egyesület Somogydöröcske Nyugati utca 122. FELNŐTTKÉPZÉSI PROGRAM Biogáz telep kezelője (óraszám: 64 óra) A képzés nyilvántartásba vételi száma:.. 2014. KÉPZÉSI

Részletesebben

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS

MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS MŰANYAG HULLADÉK HASZNOSÍTÓ BERENDEZÉS HÍDFŐ-PLUSSZ IPARI,KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ KFT. Székhely:2112.Veresegyház Ráday u.132/a Tel./Fax: 00 36 28/384-040 E-mail: laszlofulop@vnet.hu Cg.:13-09-091574

Részletesebben

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power

Elgázosító CHP rendszer. Combined Heat & Power Mobil biomassza kombinált erőmű Hu 2013 Elgázosító CHP rendszer Combined Heat & Power Elgázosító CHP rendszer Rendszer elemei: Elgázosítás Bejövő anyag kezelés Elgázosítás Kimenet: Korom, Hamu, Syngas

Részletesebben

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában

Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Stratégia és fejlesztési lehetőségek a biológiailag lebomló hulladékok energetikai hasznosításában Bocskay Balázs tanácsadó Magyar Cementipari Szövetség 2011.11.23. A stratégia alkotás lépései Helyzetfelmérés

Részletesebben

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás

Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Iszapkezelés, biogáz előállítás és tisztítás Települési szennyvíz tisztítás alapsémája A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok Tápanyagok

Részletesebben

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás

Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Energiagazdálkodás és környezetvédelem 4. Előadás Termikus hulladékkezelési eljárások Kapcsolódó államvizsga tételek: 15. Települési hulladéklerakók Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei,

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei

Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI

Részletesebben

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel

TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2012/4. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2012/4. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2012/4. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2012. október - december Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL

SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL SZENNYVÍZKEZELÉS NAGYHATÉKONYSÁGÚ OXIDÁCIÓS ELJÁRÁSSAL Kander Dávid Környezettudomány MSc Témavezető: Dr. Barkács Katalin Konzulens: Gombos Erzsébet Tartalom Ferrát tulajdonságainak bemutatása Ferrát optimális

Részletesebben

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016)

Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből. csontszén szilárd fermentációjával (HU A2-2016) Új zöld ipari technológia alkalmazása és piaci bevezetése melléktermékekből előállított magas foszfor tartalmú csontszén szilárd fermentációjával (HU09-0114-A2-2016) Edward Someus, Terra Humana Ltd. 2016.Szeptember

Részletesebben

Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.

Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ko-szubsztrát rothasztás tapasztalatai az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telepen Román Pál és Szalay Gergely - Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Ko-szubsztrát rothasztás definíciója, előnyei A társított

Részletesebben

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest

Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest Konferencia A bioenergia hasznosítási lehetőségei AHK Budapest 2010.11.08. Energie Germany GmbH PPM = Peter Paul Münzberg Diplomás fizikus 1996 óta foglalkozik biogáz és biodízel üzemek építésével, illetve

Részletesebben

On-line és off-line helyszíni hibagáz analízis. Czikó Zsolt MaxiCont Kft. 2009/10/16 1

On-line és off-line helyszíni hibagáz analízis. Czikó Zsolt MaxiCont Kft. 2009/10/16 1 On-line és off-line helyszíni hibagáz analízis Czikó Zsolt MaxiCont Kft. 2009/10/16 1 Előadás vázlata: Oldott gáz analízis (DGA) Off-line On-line Foto-akusztikus eljárás GE Energy DGA eszközei Készülékek

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag

MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG COGEN HUNGARY. A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag ? A biogáz hasznosítás helyzete Közép- Európában és hazánkban Mármarosi István, MKET elnökségi tag Tartalom MAGYAR KAPCSOLT ENERGIA TÁRSASÁG A biogáz és a fosszilis energiahordozók A biogáz felhasználásának

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával Projekt bemutatása ELSŐ MAGYAR ENERGIATÁROLÁSI KLASZTER NONPROFIT KFT. V e z e t ő p a r t n e r

Részletesebben

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN

SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN SZAKMAI SZIMPÓZIUM BERUHÁZÁSOK A MEGÚJULÓ ENERGIÁK TERÉN 2012.09.25. Biogáz Németországban (2010) : Működő üzemek: 5.905 (45) Épített kapacitás: 2.291 MW Termelt energia: 14,8 M MWh Összes energiatermelés:

Részletesebben

Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában. On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző. Méréstartomány: 0 10% H 2 O % NaOCl

Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában. On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző. Méréstartomány: 0 10% H 2 O % NaOCl Automata titrátor H 2 O 2 & NaOCl mérésre klórmentesítő technológiában On-line H 2 O 2 & NaOCl Elemző Méréstartomány: 0 10% H 2 O 2 0 10 % NaOCl Áttekintés 1.Alkalmazás 2.Elemzés áttekintése 3.Reagensek

Részletesebben

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból

A szén-dioxid megkötése ipari gázokból A szén-dioxid megkötése ipari gázokból KKFTsz Mizsey Péter 1,2 Nagy Tibor 1 mizsey@mail.bme.hu 1 Kémiai és Környezeti Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem H-1526 2 Műszaki Kémiai Kutatóintézet

Részletesebben

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás

Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Környezetvédelmi műveletek és technológiák 5. Előadás Szennyvíz keletkezése, fajtái és összetétele Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem RKK KMI 2010. SZENNYVÍZ Az emberi tevékenység hatására kémiailag,

Részletesebben

Ózon fertőtlenítéshez és oxidációhoz ProMinent Környezetbarát ózon előállítás és adagolás

Ózon fertőtlenítéshez és oxidációhoz ProMinent Környezetbarát ózon előállítás és adagolás Ózon fertőtlenítéshez és oxidációhoz ProMinent Környezetbarát ózon előállítás és adagolás Printed in Germany, PT PM 020 07/08 H MT18 A 01 07/08 H Ózon előállítás és adagolás OZONFILT OZVa ózonberendezések

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10. A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, 2015. szeptember 10. dr. Dér Sándor címzetes egyetemi docens MKK Környezettudományi Intézet Hulladékgazdálkodási és Környezettechnológiai Tanszék A jelenleg

Részletesebben

A HACCP minőségbiztosítási rendszer

A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP minőségbiztosítási rendszer A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem

Részletesebben

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék

Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás. Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Ipari vizek tisztítási lehetőségei rövid összefoglalás Székely Edit BME Kémiai és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék Kezelés Fizikai, fizikai-kémiai Biológiai Kémiai Szennyezők típusai Módszerek Előnyök

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor

Innovációs leírás. Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innovációs leírás Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor 0 Hulladék-átalakító energiatermelő reaktor Innováció kategóriája Az innováció rövid leírása Elérhető megtakarítás %-ban Technológia költsége

Részletesebben

A ko-fermentáció technológiai bemutatása

A ko-fermentáció technológiai bemutatása A ko-fermentáció technológiai bemutatása Flávy Kft. Készítette: Kereszturi Péter, projekt manager (k.ny.sz:13-9158) Forgács Attila, energetikus mérnök Tuba Dániel, technológus mérnök Flávy Kft. bemutatása

Részletesebben

Proline Prosonic Flow B 200

Proline Prosonic Flow B 200 Proline Prosonic Flow B 200 Ultrahangos biogázmérés Slide 1 Mi is a biogáz? A biogáz tipikusan egy olyan gáz ami biológiai lebomlás útján keletkezik oxigén mentes környezetben. A biogáz előállítható biomasszából,

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/1. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2013/1. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2013/1. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2013. január - március Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

A hulladék, mint megújuló energiaforrás

A hulladék, mint megújuló energiaforrás A hulladék, mint megújuló energiaforrás Dr. Hornyák Margit környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási szakértő c. egyetemi docens Budapest, 2011. december 8. Megújuló energiamennyiség előrejelzés Forrás:

Részletesebben

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010.

és/vagy INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. ÖNKORMÁNYZATOK ÉS BIOGÁZÜZEMEK INWATECH Környezetvédelmi Kft. 2010. INWATECHKörnyezetvédelmi Kft. Budapest, XI. kerület, Serleg u 3. AKTÍV ÖNKORMÁNYZATOK NYZATOK MEGJELENÉSE MINT: - kistérségi összefogója

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén

A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén A kisméretű szennyvíztisztító továbbfejlesztése a megújuló energiaforrás előállítása és hasznosítása révén TET 08 RC SHEN Projekt Varga Terézia junior kutató Dr. Bokányi Ljudmilla egyetemi docens Miskolci

Részletesebben

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft. Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika

Részletesebben

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia

Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás. megelőzése és csökkentése érdekében. NÉB)( Maradék nélkül konferencia Az európai élelmiszeripar tevékenysége az élelmiszer-veszteség és pazarlás megelőzése és csökkentése érdekében NÉB)( Maradék nélkül konferencia 2016. november 18. Szöllősi Réka Élelmiszer-feldolgozók Országos

Részletesebben

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/3. ütem -

KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM. - AKF2014/3. ütem - KUTATÁS + FEJLESZTÉS PROGRAM - AKF2014/3. ütem - AGROWATT biogáz kutató központ Kecskemét, 2014. július - szeptember Készítette: AGROWATT Nonprofit KFT. 1 Előzmények: Az Agrowatt Kft. biogáz kutató központ

Részletesebben

EEA Grants Norway Grants

EEA Grants Norway Grants Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants Dr. Mézes Lili, University of Debrecen, Institute of Water and Environmental Management 28 October 2014 HU09-0015-A1-2013

Részletesebben

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén)

Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Gáz halmazállapotú energiahordozók és biohajtóanyagok (biogáz, biohidrogén) Bagi Zoltán 1, Dr. Kovács Kornél 1,2 1 SZTE Biotechnológiai Tanszék 2 MTA Szegedi Biológiai Központ Megújuló energiaforrások

Részletesebben

Megbízható mérés és szabályozás

Megbízható mérés és szabályozás Megbízható mérés és szabályozás Pontosság tervezéssel www.prominent.com Az optimális adagolás garanciája az adagolószivattyú, a szabályzó és az érzékelő tökéletese együttműködése. A ProMinent maximális

Részletesebben

Pirolízis a gyakorlatban

Pirolízis a gyakorlatban Pirolízis szakmai konferencia Pirolízis a gyakorlatban Bezzeg Zsolt Klaszter a Környezettudatos Fejlődésért Environ-Energie Kft. 2013. szeptember 26. 01. Előzmények Napjainkban világszerte és itthon is

Részletesebben

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA

XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA XVII. HULLADÉKHASZNOSÍTÁSI KONFERENCIA ÚJ IRÁNYOK A SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSBAN - AVAGY MERRE MEGYÜNK, MERRE MENJÜNK? Farkas Hilda PhD C. egyetemi tanár Előzmények Magyarország első Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23.

Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. Családi méretű biogáz üzemek létesítése Ambrus László Székelyudvarhely, 2011.02.23. AGORA Fenntartható Fejlesztési Munkacsoport www.green-agora.ro Egyesületünk 2001 áprilisában alakult Küldetésünknek tekintjük

Részletesebben

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége

Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Több komponensű brikettek: a még hatékonyabb hulladékhasznosítás egy új lehetősége Készítette: az EVEN-PUB Kft. 2014.04.30. Projekt azonosító: DAOP-1.3.1-12-2012-0012 A projekt motivációja: A hazai brikett

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Biogáz konferencia Renexpo

Biogáz konferencia Renexpo Biogáz konferencia Renexpo A nyírbátori biogáz üzem üzemeltetésének tapasztalatai Helyszín: Hungexpo F-G pavilon 1. em. Időpont: 2012.05.10. Előadó: Dr. Petis Mihály Helyzet és célok Hiányos és bizonytalan

Részletesebben

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen

NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT

Részletesebben

A HACCP rendszer fő részei

A HACCP rendszer fő részei A HACCP története Kialakulásának okai A HACCP koncepció, bár egyes elemei a racionális technológiai irányításban mindig is megvoltak, az 1970-es évekre alakult ki, nem kis mértékben az űrutazásokhoz szükséges

Részletesebben

Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal

Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal ProMinent ProLySys eljárás Fölösiszap mennyiségének csökkentése ózonnal Vizkeleti Zsolt értékesítési vezető ProMinent Magyarország Kft. 2015. szeptember 15. Szennyvíztisztító telep ProMinent Cégcsoport

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Heinz és Helene Töpker, Haren, Németország. Tervezés Kivitelezés Szerviz

Heinz és Helene Töpker, Haren, Németország. Tervezés Kivitelezés Szerviz Heinz és Helene Töpker, Haren, Németország Tervezés Kivitelezés Szerviz 2 BIOGÁZ, TERMÉSZETESEN. BIOGÁZ. A JÖVŐ ENERGIAFORRÁSA. Mi a közös a tehénlepény és hatórányi kerékpározásban? Mindkettő ugyanakkora

Részletesebben

Bio Energy System Technics Europe Ltd

Bio Energy System Technics Europe Ltd Europe Ltd Kommunális szennyviziszap 1. Dr. F. J. Gergely 2006.02.07. Mi legyen a kommunális iszappal!??? A kommunális szennyvíziszap (Derítőiszap) a kommunális szennyvíz tisztításánál keletkezik. A szennyvíziszap

Részletesebben

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása

Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Szennyvíziszap- kezelési technológiák összehasonlítása Hazánkban, a környező országokban és az Európai Unió más tagországaiban is komoly feladat az egyre nagyobb mennyiségben keletkező kommunális szennyvíziszap

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

A megbízható laboratórium

A megbízható laboratórium www.krlabor.hu Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV - 2012-0012 Kik va g yu nk A Károly Róbert 2014. óta a Károly Róbert Főiskola Tass-pusztai Tangazdaságának területén működik,

Részletesebben

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége

A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége A biogáz jelentősége és felhasználási lehetősége Biogáz Unió Zrt. - a természettel egységben A XXI. század egyik legnagyobb kihívása véleményünk szerint a környezettudatos életmód fontosságának felismertetése,

Részletesebben

A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei.

A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel. Doktori értekezés tézisei. A szennyvíztelepi biogáz termelő fermentációs folyamatok nyomon követése kémiai és biokémiai módszerekkel Doktori értekezés tézisei Kardos Levente Témavezető: Dr. Záray Gyula, egyetemi tanár, DSc Konzulens:

Részletesebben

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban

Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Szakértesítő 1 Interkerám szakmai füzetek A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban A folyósító szerek viselkedése a kerámia anyagokban Bevezetés A kerámia masszák folyósításkor fő cél az anyag

Részletesebben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben

Radioaktív hulladékok kezelése az atomerőműben Radioaktív kezelése az atomerőműben 1 Elter Enikő, Feil Ferenc MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Tartalom Célok, feladatmegosztás Hulladékkezelési koncepciók Koncepció megvalósítás folyamata A kis és közepes aktivitású

Részletesebben

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv

A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói. Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság. mérés. mérési elv Mérések, mérési eredmények, mérési bizonytalanság A mérések általános és alapvető metrológiai fogalmai és definíciói mérés Műveletek összessége, amelyek célja egy mennyiség értékének meghatározása. mérési

Részletesebben

ÚJ! Fluke 438-II Hálózat- minőség és motor analizátor

ÚJ! Fluke 438-II Hálózat- minőség és motor analizátor Ismerje meg villamos motorja teljesítőképességét mechanikus érzékelők használata nélkül ÚJ! Fluke 438-II Hálózat- minőség és motor analizátor Végezzen hibakeresést közvetlenül, on-line, üzemben lévő motorján

Részletesebben

HUMANCORP LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS. rendszerek A ZENEER RO

HUMANCORP LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS. rendszerek A ZENEER RO LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS HUMANCORP rendszerek A ZENEER RO kompakt víztisztító berendezés család egy hálózati vízrõl mûködõ fordított ozmózis alapú rendszer, mely háromféle teljesítményben

Részletesebben

EIT-KIC-MÜC ÁRAMTERMELÉS BAKTÉRIUMOKKAL: EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, LIMITÁCIÓK

EIT-KIC-MÜC ÁRAMTERMELÉS BAKTÉRIUMOKKAL: EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, LIMITÁCIÓK EIT-KIC-MÜC ÁRAMTERMELÉS BAKTÉRIUMOKKAL: EREDMÉNYEK, LEHETŐSÉGEK, LIMITÁCIÓK Előadó: Antal Péter Tudományos munkatárs, BAY-BIO Miskolc, 2015.11.25. EIT-KIC-MÜC PROJEKT KERETEIN BELÜL FELADATAINK: MÜC elektród

Részletesebben

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28.

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants HULLADÉKCSÖKKENTÉS Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem HU09-0015-A1-2013 1 Beruházás oka A vágóhidakról kikerülő baromfi nyesedék

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Intelligens Digitális Szenzortechnika

Intelligens Digitális Szenzortechnika Kézi zavarosságmérő IDS elektróda a MultiLine IDS műszerekhez helyszíni mérések céljára Egyszerű 2- vagy 3-pontos kalibrálás Multi-paraméteres mérésekhez alkalmazható Az új VisoTurb 900 IDS egy IR fényforrással

Részletesebben

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla

Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány, földtudományi szakirány 2010. Témavezető: Dr. Munkácsy Béla BIOGÁZ MINT MEGÚJULÓ ALTERNATÍV ENERGIAFORRÁS LEHETŐSÉGE A MAGYAR MEZŐGAZDASÁGBAN ÉS AZ ENERGIAGAZDÁLKODÁSBAN A PÁLHALMAI BIOGÁZÜZEM PÉLDÁJÁN SZEMLÉLTETVE Küzdi Gyöngyi Ágnes ELTE TTK Környezettudomány,

Részletesebben

1. A pályázó adatai. 2. A pályázat rövid címe: ProSid TM MI 700, az új generációs, korróziómentes propionsavas szemesgabonatartósító

1. A pályázó adatai. 2. A pályázat rövid címe: ProSid TM MI 700, az új generációs, korróziómentes propionsavas szemesgabonatartósító " M a g y a r Á l l a t t e n y é s z t é s é r t T e r m é k d í j P á l y á z a t 2 0" 1 5 P á l y á z a t i k a t e g ó r i a: I. A g r á- ir n f o r m a t i k a, T a r t á s t e c h n o l ó g i a é

Részletesebben

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser

Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágya előállítása. sewage sludge becomes fertiliser Szennyvíziszapból trágyát! A jelenlegi szennyvízkezelési eljárás terheli a környezetet! A mai szennyvíztisztítók kizárólag a szennyvíz

Részletesebben

Mikroalga szaporítás lehetőségei Laboratóriumtól a terepi megvalósításig

Mikroalga szaporítás lehetőségei Laboratóriumtól a terepi megvalósításig Mikroalga szaporítás lehetőségei Laboratóriumtól a terepi megvalósításig Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Biotechnológiai Intézet Koós Ákos A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú

Részletesebben

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1111/2006 számú akkreditálási ügyirathoz A MIVÍZ Miskolci Vízmû Kft. Környezet- és vízminõségvédelmi osztály Laboratórium (3527 Miskolc, József Attila u.

Részletesebben

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft.

UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Testreszabott megoldások a biomassza energetikai hasznosításának tervezéséhez TÓTH András - Minőségbiztosítási vezető UNIFERRO Kazán és Gépgyártó Kft. Testreszabott megoldások

Részletesebben

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT /2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-0991/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A MÉLYÉPTERV Kultúrmérnöki Kft. Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Vizsgálólaboratórium

Részletesebben

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához 1 Nemzeti Workshop Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához Berczeli Attila Campden BRI Magyarország

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe

ÖSSZEFOGLALÓ. A BREF alkalmazási területe ÖSSZEFOGLALÓ A kovácsüzemek és öntödék BREF (elérhető legjobb technika referencia dokumentum) a 96/61/EK tanácsi irányelv 16. cikke (2) bekezdése szerint végzett információcserét tükrözi. Az összefoglalót

Részletesebben