Zalai György CSORVÁS XVI. SZÁZADBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Zalai György CSORVÁS XVI. SZÁZADBAN"

Átírás

1 Zalai György CSORVÁS A XVI. SZÁZADBAN

2 I. Csorvás története a XVI. században három szakaszra bontható. Elsı szakaszának tekinthetjük a század elsı felét, amely folytatása volt a falu megalakulása utáni fejlıdésének ben török megszállás alá került és 1566-ig Gyula török megszállásáig az aradi szandzsákba tartozott, különleges "kettıs hatalom" nyomása alatt élt. A gyulai vár elfoglalása és ezt követı békekötés utáni évek kedveztek a falu fejlıdésének. Ezt a szakaszt a falu 1596-ban bekövetkezett pusztulása zárta le. A századforduló éveiben folytatódott a falu fejlıdése. Ezekben az években épült templom, amely kıbıl, téglából építve, márványlappal fedett oltárát és a templom méreteit tekintve már népes és viszonylag jómódú falut feltételez. A századforduló körüli évtizedekben a történészek által pusztásodásnak nevezett folyamat alakult ki a falvakban. A népesség csökkent, egyre több lett az elhagyott telek. Már voltak falvak, amelyek teljesen elnéptelenedtek. Ennek okait a falusi jobbágyság helyzetének romlásában, nagymérető differenciálódásában jelölték meg. /1/ A századfordulót követı évtizedekben erısödött ez a folyamat, a falvak népessége fogyott, a városoké és a nagyobb falvaké gyarapodott. Egyre többen hagyták ott a falut és költöztek a kedvezıbb létfeltételeket nyújtó városokba. Hogy ez a folyamat Csorvást is elérte és a század közepére igen elırehaladottá vált, arról tanúskodik Békés megye helységeinek birtokviszonyait és adózását tartalmazó jegyzék. /2/ Ebben Csorvás portáinak száma 13. A porta a jobbágyadózás egysége volt, az a belsı telek, amelynek kapuján befért a szénával rakott szekér és amelyhez a külsı telek, a határban használt föld tartozott. A portára kivetett adót kapuadónak is nevezték. A kivetett adót függetlenül attól, hogy hányan élnek a portán, közösen fizették. Az adólajstromból kitőnik, hogy a 13 porta közül csak öt fizet adót, összesen hét jobbágy. Hét portán olyan jobbágycsaládok éltek, akik együtt sem rendelkeztek az elıirt 3 forint vagyoni minimummal. Mindez már önmagában is mutatja a pusztásodás jellemzı tüneteit A következı rovatokból látható, hogy nem 13 porta volt a faluban. A második rovatba azok a porták tartoznak, amelyeknek lakóit az összeírók olyan szegényeknek minısítették, hogy fel sem vették ıket az adózók közé, hanem számukat "több" beirással jelezve "kedvezményes"-ként mentesítették már az adókivetés alól. A következı rovatban "puszta jobbágytelek címmel jegyezték az elhagyott üres portákat. Szám helyett itt is "több" jelzi, hogy nem egy ilyen telek volt. Az újonnan létesült jobbágytelek rovata üres, nincset jelez. A következı rovatok: urasági major, szolga, zsellér, iparos, kereskedı: mind üres, volt viszont "több", adófizetés alól mentesített személy. A falunak ez az "állapota" nem alakulhatott ki néhány év alatt. A templomépítı falutól a 7 adófizetésre képes jobbágyig évtizedek múlhattak el fokozódó szegénységben. Hasonló helyzetben voltak más falvak is. Feltőnı, hogy ezek többsége nemesi falu, ezek is az Ábránffyak falvai. Csaba és Mezımegyer rovatai üresek, Csorvás és Gerendás 13, Kétsoprony 8, Szarvas 7, Apáca és Csákóhegyes 6-6 portával szerepel a jegyzékben. A többi rovat, mint Csorvásnál, "több" vagy üres. A Békés megyében lévı birtokaik közül Vésztı, Fás és Mágor együtt 31 portával "emelkedik ki" az Ábránffy-falvak sorából. Mindez azt is mutatja, hogy egykor Békés megye leggazdagabb családjának, az Ábránffy családnak a "fénykora" véget ért. Az évi birtokviszonyokat mutató jegyzékben nincs Ábránffy az ötven portán felüli birtokosok között. Az ötven portánál kevesebbel rendelkezık között az Ábránffy család 61 portájával szemben a családba /és birtokban/ beházasodó Dóczy, Kackfy, Nadányi, Simay, Veér családoknak 161 portája volt. /3/ Az Ábránffyak egykor hatalmas birtoka elaprózódott, nagyobb része házasságok révén, más részek eladása útján kikerült a család birtokából. A család öröklési rendje szerint az elhalt birtokából az örökösök egyenlı részt örököltek. A Mátyás királytól kapott falvaknak, közülük Csorvásnak Ábránffy Tamás egyedüli birtokosa volt. Halála után minden falunak három birtokosa lett. Unokái már egy- egy falunak 1/8-ad részét örökölték. Csorvás egyik földesurának, Ábránffy Jánosnak 29 faluban volt részbirtoka: Békés megyében 13, Arad megyében l0, Zaránd megyében 6. Az Ábránffyak nem csak birtokaik eladásából vagy zálogba adásából szerzett pénzzel fedezték kiadásaikat, hanem jobbágyaik szolgáltatásaiból, a földesúrnak járó kilencedekbıl, stb, az akkori urbárium elıírásai szerint. " Valószínő, hogy az elszegényedı birtokosoknak sokkal több pénzt kellett kicsikarnia jobbágyaiktól, ha színvonalukat tartani akarták" mint a gyulai uradalomnak az uradalomhoz tartozó falvak jobbágyaitól. /4/ II. Lajos király meghalt Mohácsnál 1526-ban. Az Ábránffyak tevékeny részt vettek abban a küzdelemben, amely Haubsburg Ferdinánd és Szapolyai János között folyt a trónért. Az 1505-ben tartott rákosi országgyőlés határozata szerint csak magyar ülhet a királyi trónon. Ennek a határozatnak a kimondásában, mint Békés megyei nemesek küldötte, két Ábránffy jelentıs szerepet játszott. Ez arra kötelezte ıket, hogy mellette legyenek az "idegen" Haubsburggal szemben. A küzdelem 14 évig folyt. Szapolyai oldalán hol nyertek, hol vesztettek, egy idı után csak vesztettek. Közben mind jobban elszegényedtek. Végül a család egysége is felbomlott, egyes tagjai átálltak Ferdinánd táborába. Mindez úgy "illik" Csorvás történetébe, hogy a falu lakosai, mint az Ábránffyak jobbágyai viselték a rájuk esı részét e sokba kerülı küzdelemnek. Ez nem csak az urbárium megadásában jelentett növekvı terheket, hanem a jól gazdálkodó, jobbágyaival törıdı gazda hiányával is. Hogy az Ábránffy családnak 13 faluban 42 portája volt, Komlósynak Orosházán és két kis faluban 36, jelzi a két gazda és gazdálkodása közti különbséget ben "...mint valami zuhogó zápor mosta végig Békés megyét is a parasztlázadás. " Dózsa György Pestrıl Cegléden, Tisza-Varsányon keresztül Mezı-Túrra, és így egyenesen megyénk felé tartott. Túrnál 8oo-al szaporodott

3 kereszteseinek száma. Ezek között bizonyára voltak a Túr közelébe esı Békés megyei falvak lakosai közül valók is.egére, a Körös bal partjára vonult, s itt számolta meg seregét. Volt ekkor 5ooo embere. Egérıl Békésre ment, s itt tábort ütött. Állítólag itt ismertette felhívását a keresztes hadjáratra s itt gyarapította seregét Balog István deák, Lırinc pap és mások úgy, hogy midın Gyulára ért és ott a mezın táborba szállt, állítólag már 33.ooo fegyverese volt". /5/ A történetírók részletesen leírták a parasztháború történetét /6/ Ez alkalommal csak azt kutatjuk, hogy e "zuhogó zápor" elérte Csorvást, hogyan érintette a falu lakosságát. A fentebb idézett leírás nem említ dátumokat Dózsa seregének vonulásáról. A dátumok azonban fontosak. Dózsa május 9-én bontott tábort Pest alatt, 21-én ért Egére, ahol "volt ekkor 5ooo embere". Másnap, 22-én Békésre ment, ahol "hada 2o.ooo fıre gyarapodott". Május 24-én "Gyulára ért, ahol már "állítólag 33.ooo harcosa volt". Hihetetlennek tőnik, hogy Pestrıl Békés megyébe vezetı úton 12 nap alatt ötezren, Békés megyében öt nap alatt huszonnyolc-ezren léptek be Dózsa seregébe. Ebben az idıben Békés megye egész népessége volt 2o.ooo körüli a népességkutatók megállapítása szerint. A fegyverforgató férfiak száma nem lehetett több 7-8 ezernél. Kétkedésünk azonban mérséklıdik, ha figyelembe vesszük az elızményeket ban Bakócz Tamás esztergomi érsek részt vett a pápaválasztáson. A megválasztott pápa, X Leó azzal bízta meg, hogy szervezzen keresztes hadjáratot a török ellen. Bakócz 1514 április 16-án hirdette ki a pogány török elleni szent háborúra, a keresztes hadba hívó pápai bullát. Az otthon, a család védelmére szólított fel minden fegyverforgató férfit, a jobbágyok kötelességévé tette az ország megoltalmazását. A hadsereg szervezésével Dózsa Györgyöt bízza meg. /7/ A toborozás már áprilisban megkezdıdött. A váradi püspökség, amelynek egyházmegyéjébe négy megye tartozott, -köztük Békés megye-, élen járt a toborozásban. A szerzeteseket ellátták a toborozásra felhatalmazó írással, akik minden faluba kimentek igehirdetésre és felszólították a férfiakat a "szent háborúban" való részvételre, a keresztes hadba való belépésre. A falu plébánosának volt a feladata a jelentkezık számbavétele, összegyőjtése, a csapat vezetıjének megválasztása és a kijelölt gyülekezıhelyre indítása. Ilyen toborzási központ volt Gyula és Békés a megyében. A földesúrnak kötelessége volt jobbágyát elengedni. /8/ A toborozás már egy hónapja folyt, amikor Dózsa Békésre ért seregével. Pesti táborbontásának, Cegléden át a Tiszántúlra, a Tiszán átkelve Gyula felé haladásának híre messze meghaladta a sereg haladását. A Tiszántúlon toborzottakat nem Pestre, hanem a fısereghez irányították, Békésre és Gyulára. Mire Dózsa Békésre, majd Gyulára ért, odaértek a Bihar, Arad, Zaránd megyében toborzottak is. A Békés megyében toborzottakkal együtt már lehettek húszezren. Semmi sem indokolja azt a feltevést, hogy csorvási jobbágy nem volt a toborzottak között. Csorvás földesura, Ábránffy János ebben az idıben jött haza a krakkói egyetemrıl, ahol mint fıesperes jogtudori diplomát szerzett. A pápa felhívása, a váradi püspökséghez tartozása valószínősíti, hogy a birtokában lévı falvak plébánosait, közöttük a csorvási plébánost nem tiltotta, hanem késztette a toborzásra. Azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Békésen táborozó és közel egy hétig Csorváshoz viszonylag közel lévı 2o-3o ezer ember ellátásához szükséges élelem beszerzése Csorvást is elérte, s a faluban megforduló keresztesek is hívhatták magukkal a férfiakat. "A sereg útja Békésbıl Orosháza vidékén át vezetett Csanádba. E vidéken áthaladva a toborzás bizonyára eredményesen folyt." /9/ Nem kizárható az a feltételezés, hogy csorvási jobbágy is csatlakozott a sereghez. A parasztlázadást megtorló törvények a csorvási és más Tiszántúli falu jobbágyait nem sokáig sújtották. Temesvárral, Araddal majdnem egy idıben Szolnokot is elfoglalták a törökök. "Szolnok és a Maros felıl egyszerre, nyomról-nyomra közeleg a török áradat." /lo/ A közöttük lévı térségnek szinte közepén volt Csorvás. Akár a Tisza, akár a Maros felöl menekültek a gyulai vár oltalmában bízva, érintették vagy közelében jártak. Akiket utolért az "áradat", ott maradtak, vagy ideiglenesen, amíg vissza vagy tovább nem mentek. Bizonyára voltak akik végleg ott maradtak. Ezt valószínősíti, hogy a késıbb érkezıkkel együtt úgy növelték a lakosok számát, hogy négy év múlva ötször annyi adózó jobbágy volt a faluban, mint 1552-ben. Az 1552-ben szegénységük miatt nem adózó, "több"porta jobbágya közül is volt aki adófizetıvé vált. A menekülık szegényen érkeztek, legfeljebb azt hozták magukkal, ami a szekérre fért, vagy a hozzáköthetı lábasjószágot. Letelepedésük után két-három év is eltelhetett, mire adóképessé váltak. Ez lehet a magyarázat arra, hogy 1556-ban 26 adózó portát talált a faluban az összeíró, /11/ Temesvár elfoglalása után Gyula vára maradt magyar kézen a Maros feletti Tiszántúlon Szolnok és Békés megye Északi határáig. A Gyula elıtti térség szinte állandó portyázó területe volt a török várakból, Gyula várából induló kisebb-nagyobb csapatoknak. Csorvás is ebbe a térségbe tartozott, útjába esett a portyázó csapatoknak. Feljegyzés csak azokról a portyákról maradt, amelyek török és magyar csapatok ütközésérıl készültek. Ilyen volt a Gyuláról és Lippáról portyára járó csapatok ütközése Szénás mellett, ahol az összecsapásban elesett Bothos János és fogolyként magukkal vitték a törökök Aradi Istvánt. /12/ Gyula várának elfoglalása (1566-ban) és az 1568-ban kötött drinápolyi béke után békésebb idıszak következett. Alig harminc évig tartott, azonban lehetıséget adott arra, hogy nagyobb külsı hatásoktól mentesen alakuljon a falu népessége, kialakuljon a termelés folyamatossága, módja, biztonságosabbá váljon a vásárra, piacra járás, fejlıdjön az árutermelés. Csorvás történetének ez az idıszaka legalkalmasabb arra, hogy áttekintsük a falu népességének és mezıgazdaságának a század második felében végbement fejlıdését.

4 II. A század közepén új fejezet kezdıdött Csorvás történetében ben megkezdıdött a török hadsereg felvonulása Temesvár és a Maros-menti várak elfoglalására. Szeptember végén elfoglalta Csanádot, október elején megszállta Lippa várát, a hónap vége felé Temesvárt is ostromolta, azonban kilenc napi sikertelen ostrom után visszavonult, a Tiszán átkelve "téli pihenıre" tavaszán ismét hadjáratot indított az elızı évben már elfoglalt, majd elhagyott területen. Június elején már hozzáfogott Temesvár ostromához és kéthónapos ostrom után szeptember elején el is foglalta. Az ostrom idején a védıseregben volt Ábránffy Imre is, ott esett el a "törökverı hıs", Csorvás elsı földesurának dédunokája. /13/ Temesvár, Arad és Szolnok elfoglalása után a törökök megszállták Gyula és környéke kivételével a Tiszántúl középsı részét Békés és Szolnok megye északi határáig. E térségben a magyar közigazgatás azonnal megszőnt, vezetıi elmenekültek. A törökök megkezdték a birodalomban alkalmazott közigazgatás bevezetését. Temesvár székhellyel megalakították a temesvári vilajetet. Területét szandzsákokra, ezek területét nahijékre osztották. Csorvás az aradi szandzsák területén kialakított békési nahije faluja lett. A törökök eltöröltek minden addigi jogszabályt, helyébe bevezették saját törvényeiket, gazdasági, társadalmi, politikai rendszerüket. "A meghódolás percében megszőnt mindaz, ami addig fennállt. Megbomlott az egyházi szervezet, összeroskadt az államhatalom, megszőnt minden nemesi jog és szabadság. Az eddig való törvénykezést, adózást, községi szervezetet mind halomra döntötte a betört idegen hatalom. A régi jogok, régi kötelességek nem nyúltak át az új idıkbe.'/14/ Ez a helyzetleírás a "meghódolás percére" vonatkozott, arra az idıre, amelyben a törökök megszállták elıbb a Tiszától Nyugatra, majd Keletre az ország középsı részét. A következı évtizedekben a lakosság kétfelé, sıt ahol a földesúr a megszállt területen kívülrıl is érvényesíteni tudta elhagyott birtokán maradt jobbágyainál korábban gyakorolt jogait, ott háromfelé adóztak: a török szultánnak, a magyar királynak és a földesúrnak. Amíg Gyula várát el nem foglalták a törökök,a királyi adószedık minden évben kivetették és beszedték a királyi adót. A régi jogok közül meghagyták a községekben a falu bíróját korábbi jogainak és részben kötelezettségeinek érvényesítésében azzal a különbséggel, hogy felettese nem a szolgabíró és a földesúr volt, hanem a nahijében kinevezett bég és kádi. A lakosságot meghagyták vallásának gyakorlásában. Az egyházi szervezet nem a török megszállás miatt bomlott meg, hanem a század középsı harmadában "lezajló" reformáció bontotta fel. Ami nem kevésbé fontos, hogy a XVI. század utolsó harmadában, a tizenötéves háború kezdetéig "e vidék sem élt rosszabbul, mint magyar urai alatt". /16/ "E vidék" Békés megye, Csaba és a környékbeli falvak. A meghódított területen minden föld a török kincstár, illetve a török szultán birtoka lett, amelyet a török hőbéri rend szerinti kategóriába soroltak. Felbecsültették a városok, falvak jövedelmét, és a jövedelem arányában alakították ki a birtokkategóriákat. A legmagasabb kategória a szultáni birtok, a khász volt, amely vagy a kincstár kezelésében a kincstárnak adózott, vagy a legmagasabb rangú tisztek, tisztségviselık jövedelmét adta, amíg az tisztségét betöltötte. A második kategóriába azok a birtokok tartoztak, amelyeknek évi jövedelme akcse felett volt, török neve ziamet. (50 akcse = 1 magyar forinttal) Birtokosa szpáhi tiszt, "középszintő" tisztviselı volt, rangjuknak, tisztségüknek megfelelı jövedelmet adó birtokon. Harmadik kategóriába tartoztak a akcsétöl akcséig jövedelmezı birtokok, neve "timár" birtokok. Birtokosa szpáhi altiszt, illetve zsoldos katona volt, akiket nem a kincstár fizetett, hanem általában egy falut, kisebbetnagyobbat kaptak, amelynek parasztjai nekik fizették az adót. Hogy a falvak hányféle adót és mennyit fizettek, annak bemutatására szolgáljon Gerendás falu adókivetése: Adótételek Gerendás A jövedelem Kapuk száma Búzatized kile Kevert tized kile Báránytized adója Kender-káposzta adó Méhkas adó Sertésadó Mennyasszonyadó Hordóadó Tőzifa- és szénadó Esetleges büntetıpénz /ötven akcsével számítva/ /16/

5 Csorvást itt nem vehetjük példának, mert khász birtok volt, és jövedelmét átalányösszegben állapították meg. E kétféle adókivetés, a khász birtokok átalányösszegben, timár és ziámet birtokok tételes kivetéssel való adóztatásának keletkezése az évi összeíráskor történt a temesvári vilajet csanádi és gyulai szandzsákságban. Addig itt is a tételes adókivetést alkalmazták. A évi összeírás elıtt e két szandzsák khász birtokain élı adózó jobbágyok, ekkor már "raja" elnevezéssel, panaszt tettek a szultánnál az adószedık erıszakoskodásai miatt, és kérték, hogy adójukat egy összegben "átalányban" állapítsák meg és évi három részletben fizethessék. A temesvári vilajet födeftendárja egyetértett e kívánsággal elıterjesztést készített ennek módjáról. A szultáni tanács úgy a kérelmet, mint annak teljesítésére elıterjesztett módot jóváhagyta, és azt évi, majd az évi összeírásban a khász birtokok jövedelmét átalányösszegben határozták meg./17/ (A történészek számára ez ma veszteség. Az "átalányban" eltőnt a khász falvak "adathagyatékából" mindaz, amely a nem khász falvakból fennmaradt.) A békési nahijébe 72 falu tartozott. Csorvás egyike volt a legtöbb adót fizetı falvaknak: A békési nahije falvai közöl a legtöbb adót fizetı falvak (akcse) Helység Décse 5o.ooo 89.ooo Kondoros 35.0OO 65.ooo Szénás 35.OOO 7o.ooo Csorvás 3o.ooo 65.ooo Gerendás 2o.l8o 36.ooo Szentetornya 3o.ooo 65.ooo Endröd 3o.ooo 39.OOO Királyság 25.ooo 5o.ooo Kétsopron 2o.ooo 35.OOO Csabacsőd 2o.l79 Mindösszesen: ooo Szembetőnı, hogy egy térségben, egymás szomszédságában volt Décse, Endrıd és Kondoros közelében, Királyság Gádoros pusztájával Szénás és Szentetornya szomszédja volt Csabacsőd és Gerendás kivételével mindegyik khász birtok. A gyulai szandzsák területén 23 khász birtok volt, ebbıl 14 a békési nahijében. Hogy a szandzsák 241 faluja közül melyik legyen khász birtok, azt a faluból szedhetı jövedelem, ennek állandósága és várható növekedése alapján állapították meg. A khász birtokokat a szultán a temesvári vilajetet irányító pasának adta, jövedelmükkel a pasának adóztak. Nyilvánvaló, hogy a kormányzóság legfıbb urának a legjobban jövedelmezı falvak lettek a birtokai. Ezek között is a legjobbak voltak a fenti kimutatásban szereplı khász falvak. Ha a 23 khász falu jövedelmét loo%-nak vesszük, akkor azt látjuk ennek 41,9 %-át ez a nyolc khász falu adta A legjobb ötnek a család száma azt is megmutatja, hogy hányan állították elı ezt a jövedelmet. /19/ A békési nahije legtöbb családdal és jövedelemmel összírt falva: Falu család jövedelem család jövedelem Décse 18o 5o.ooo ooo Csorvás 125 3o.ooo OOO Szentetornya 119 3o.ooo ooo Szénás OOO 145 7o.ooo Kondoros OOO ooo Összesen: 616 I ooo A törököknek fizetett adó mellett fizették a falvak a magyar királyi adót is. Az elsı drinápolyi békekötéskor kötött megállapodás szerint a meghódított területen a török szultán és a magyar király is szedhet adót, s ebben egyik sem gátolja a másikat. Békés megyében a királyi adó kivetését és beszedését a szolgabírók közremőködésével az országos adószedı végezte. Az adózás alapja a porta /kapu/ volt. Csorvás falu adózását az alábbi táblázat mutatja:

6 Csorvás adófizetésre kötelezett kapuinak és jobbágyainak a száma Adózó o Kapu Jobbágy o Adó/forint/ o 5o.4 42.o 41.6 /20/ A töröknek, a magyar királynak fizetett adó mellett minden termésbıl és egyebekbıl tizedet adtak a jobbágyok az egyháznak is. Az egyházi tized adását még Szent István király rendelte el annak a vallási tételnek az alapján, hogy akinek Isten tizet adott, a tizediket adja Istennek. /21/ Az Árpád kor végéig mindenki köteles volt minden termésbıl tizedet adni. Ezután 1848-ig a dézsmakötelezettség alapja a paraszti mőveléső föld lett. Akik nem rendelkeztek dézsmaköteles terményekkel, azok "kereszténypénzt" fizettek, évi 2-12 dénárt helyileg megállapítottan. Csorváson 1563-ban öt személy fizetett 15 dénárt. /22/ A dézsma adás alól felmentést kapott a bíró, ha segédkezett a dézsma megállapításában és beszedésében. A tizedszedés és a beszedett tized felhasználási joga az egyházmegye püspökét illette. A dézsmát a XV. század elején az egyház maga szedte be, a század utolsó harmadában. Mátyás király adott elıször arra engedélyt, hogy "ha a fıpapságot erre nagy szükség kényszeríti a dézsmaszedés jogát bérbe adhatja". A XVI. században már több törvény rendelkezik a bérbeadásról. Elsısorban a földesurak vehették bérbe a birtokához tartozó falvakban szedhetı dézsmát. Ezt a jogot késıbb a Magyar Kamara vette birtokba, beszedését a királyi adószedık gyakorolták. A törököknek a végvárak elleni támadásainak korában a Kamara a végváraknak engedte át, közöttük a gyulai várnak tıl a gyulai szandzsák területén a dézsma felét a törökök szedték. A gyulai vár eleste után a váradi püspökség megbízottai szedték a dézsmát, "tizedelési és szabad mozgási engedélyt szereztek a török hatóságoktól, keresztül-kasul járták a falvakat" szedték a tizedet. /23/ Csorvás dézsma adásáról az 156o. évi termény tized-jegyzékbıl tájékozódhatunk. Ez névszerint tartalmazza 65 földmővelı jobbágynak a nevét is, akik tizedet adtak búzából és árpából. A jegyzék alkalmas arra is, hogy tájékozódjunk az akkori gabonatermelésrıl. /24/ Az aratás sarlóval vágott, kévébe kötött, keresztekbe rakott és asztagba hordott gabonánál ért véget. Ennek a munkafolyamatnak a közepén volt a tizedelés. A tizedet két keresztbıl álló "gelima" /magyarul:kalangya/ száma alapján állapították meg. A tizedeknek megjelölt kereszteket /gelimákat/ vitték elıször a dézsmaasztagba, csak ezután kezdhetett hozzá a dézsmát adó a neki maradt keresztek összehordásához. A jegyzék latin nyelven készült, gelimában számolt, mi is gelimában számolunk. A jegyzék szerint 62 gazdának 2o77 gelima gabonája termett, háromnak pedig l10 boglya. Boglyába azt a gabonát rakták, amely valamilyen okból ritkán kelt, fejlıdésében rövid szárú lett és alig, vagy nem is nıttek kalászai a közte lévı gyomnövények fölé. Az ilyen gabonát kaszálták és boglyákba győjtötték össze. Két boglya számított dézsmáláskor egy kalangyának. A továbbiakban ezzel az átszámítással nyert 2132 gelimával számolunk. Az árpatermés csak 16 boglya volt. Ebben az évben zabot nem termeltek. Más években is keveset, rozsot, tavaszi búzát, kölest nem termeltek, a dézsmajegyzékekbıl erre lehet következtetni./25/ A jegyzékekbıl látható az egyes temelık termésének a mennyisége gelimában. Ezt nagyságcsoportokba rendezve látható a falu parasztságának a differenciáltsága: A búzatermelés /gelima/ megosztása a termelık között. 65 személy termelt összesen 2132 gelima búzát /gelima = gel, temelöi ár = ter./ I.3o gel. alatt II. 3o-5o gel. között III. 5o-loo gel között IV. loo gel felett ter.s gel.sz. ter.sz. gel.sz. ter.sz. gel.sz. ter.sz. gel.sz. z o 4 6o 1 loo o 1 12o 24 2o 4 4o o 6 lo összesen: o5 38o A kimutatásból látható: az I. csoportban az összes termelınek több mint fele, 52 %-a tartozik és a termés 25 %-át termelték. Tizenegy termelınek volt értékesíthetı búzája. Jövı évi vetımagját a termelık legkevesebb harmadának

7 vennie kellett, vagy megkeresnie aratási cséplési vagy más munkával. A vetésterület az akkor szokásos királyi holddal számítva 2oo-25o hold lehetett. A növénytermesztésben a búzatermelés volt a meghatározó. A búza, árpa, zab mellett azonban a családok sokmindenben önellátóak voltak és ehhez megtermelték a szükséges alapanyagokat. A konyhára borsót, lencsét, káposztát, répát, stb. Tököt, hogy magjából olajat nyerjenek a mécsvilágításhoz, fızéshez, sütéshez. Kendert vagy lent, vagy mindkettıt, hogy fonalat csináljanak a háziszıttes készítéséhez. Az állattenyésztésrıl kevés adatot találunk. A dézsmajegyzékben a juh /báránytized/ a török adóösszeírásokban a sertésadó, vámjegyzékben a szarvasmarha, a vásárok feljegyzéseiben a ló is elıfordul. Külön tanulmányra volna szükség, hogy a falu XVI. századi mezıgazdasági termelését részleteiben megismerjük. III. A népesség alakulásának áttekintésére készült a mellékelt kimutatás. A kimutatásban csak családnevek /vezetéknevek/ szerepelnek abból a meggondolásból, hogy a családfık száma olyan törzsszám, olyan alapegység, amelybıl kiszámítható a népesség, a házak, porták, kapu, telek száma, amelyek mint kisebb terület alapszámai további számításokat tesz lehetıvé. Névelemzés más dolgozat tárgya lehet, ezért a keresztnevek hiánya nem mérvadó. A kimutatásban csak a falu adózó családfıi szerepelnek. 156o-ban ezek közül is csak a terménytizedet adó földmővelı jobbágyok. 188o-ban pedig csak az Ábránffy család birtokmegosztásában szereplı jobbágyok. Rajtuk kívül éltek a faluban nem adófizetı családfık is, ezekrıl nem készült jegyzék. Népességkutatók ezek arányát az össznépességben 5- lo%-ra becsülik. A kimutatás 156o-ban 66, 1567-ben 125 családfıt jelez. E szerint hét év alatt kétszeresére nıtt a családok száma. Ha tekintetbe vesszük a fentebb említett összeírás-különbséget, akkor is feltőnıen nagy a különbség. Bár adataink erre nincsenek, azonban feltételezhetı, hogy 66 földmővelı mellett már voltak a mezıgazdaságban használatos eszközöket készítı-javító iparosok /kovács, bognár/ a népesség száma valószínősíti, hogy volt lábbelikészítı-javító varga, addig csak városokban beszerezhetı dolgok "sótól a sarlóig" árusítására kereskedı, stb. Ezek számaránya nem lehetett több az említett 5-lo%-nál. A nem adófizetı családfıket is számítva a 66 földmővelı jobbágy a falu összcsaládjának 8o- 9o%-át adhatta. A különbség okát-forrását azokban az eseményekben találjuk, amelyek az 1567 elıtti években történtek. A törökök által 1552-ben meg nem szállt Gyula -környéki falvak lakói nehéz helyzetbe kerültek. A vár ellátása korábban négy megye terhe volt után a Gyula környékén lévı, meg nem szállt falvakra hárult. Egyetlen példával is érzékeltethetı e terhek súlya ben a várırség létszáma 767 lovaskatona volt. Hogy a lovaknak mennyi takarmányra, a katonáknak mennyi élelemre volt folyamatosan szüksége, és ennek beszerzése elsısorban e falvakból történt, mutatja helyzetük tarthatatlanságát. Már 1561-ben megrótta a király a vár kapitányát, az ö magatartásának tulajdonítva, hogy a gyulai uradalom falvaiból "körülbelül 8ooo jobbágy szállását elhagyva részben Törökországba, részben a lázadók területére költözött. Ennek egyedüli oka, hogy méltánytalanul bánsz velük." /26/ A 8ooo jobbágy az elsı években o-ban költözött el lakóhelyérıl. Bizonyos, hogy nagy többsége nem "Törökországba", hanem a közelebbi "lázadók területére" azaz a töröknek meghódolt, akkor már viszonylag rendezıdött helyzetben lévı Gyulán túli falvakba. Ezekben föld volt bıven, a földesúr elmenekült, a török mindjárt földet adott és kedvezményt. Érdeke volt, hogy a föld teremjen, több legyen a beszedhetı adó Az odaköltözés menekülés volt a várnak adandó, egyre több és nehezebben teljesíthetı szolgáltatások alól. Közöttük lehettek akik Csorváson telepedtek le. Hogy 156o és 1567 között közel kétszeresére nıtt a családok száma, abban jelentıs szerepe lehetett a leírtaknak. Az 1567-évi összeírásban jelenlévı 125 családfı közül 33 nincs a következı, évi összeírásban. Ugyanebben az idıben az évi 125-röl 147-re nıtt az összeírtak száma. Ebbıl látható, hogy 33-an elköltöztek a faluból a 12 év alatt, 83-an pedig beköltöztek a faluba A növekedés forrása ilyen nagy mértékben ennyi idı alatt csak beköltözés lehetett. Hogy honnan költöztek be ennyien, vagy honnan jött a beköltözık nagyobb része, ennek keresésében ismét Gyulához érünk végétıl egyre gyakrabban jött a hír Gyulára, hogy a török nagy haddal készül a vár elfoglalására elején már azt is tudták Gyulán, hogy Temesváron összegyőjtött hadak csak a jég olvadására várnak, hogy ostrom alá vegyék Gyula várát. A várból indított felderítı-portyázó csapatok "érzékelték", hogy az útjukba esı falvak lakosai "amit csak lehet" mindent elrejtenek. /27/ A Temesváron összegyőjtött hadak május elején átkeltek a Maroson és Pankota felé indultak a gyulai vár ostromára. Június elején a Tiszán is átkeltek a vár elfoglalására vonuló hadak. A Pankota felöl közeledı törökök elıl Gyula vára felé menekültek a falvak lakosai, ott a már menekülı gyulai lakosokhoz csatlakozva mentek a Gyulán túli falvakba. A gyula környéki falvak elnéptelenedtek, a menekülıket befogadó falvak népessége megnıtt. Közöttük Csorvás falué is. Az évi összeírásból "eltőnt" és az évi összeírásban "feltőnt" családok közül 8, illetve lo megtalálható Csákóhegyes kivételével a határszomszéd falvak közötti "lakosságcserére" mutat. A Csorvásra beköltözık között vannak, akik a szomszéd falu évi összeírásában azonos családnevő családfı fiának a keresztnevét viselte. Ez azt jelenti, hogy Csorvásra nısült. Csorvással szomszédos minden faluban gyakori az azonos családnév, valószínő, hogy

8 rokonsági kapcsolatot jelent. Csorvás és a szomszéd falvak népességének alakulását mutatja az alábbi táblázat: /28/ Csorvás és a határszomszéd falvak népessége az és évi összeírások alapján. A személyek száma a családok ötszöröse Helység család népesség család népesség Í.Csorvás Csaba 78 39o Csákóhegyes 33 16o 36 18o 4.Gerendás lol 5o o 5.Kétsoprony 44 22o ı.kondoros o 4oo 7.Orosháza o 8.Szénás Szentetornya llo 55o o A népesség számát csak az összeírások alapulvételével tudjuk valószínősíteni. A legtöbb segítséget a török összeírások adnak. A családfı mellett összeírták annak 15 éven felüli fiúgyermekét, a vele egy házban élı testvérét és annak családi állapotát is: nıs vagy nıtlen. A történészek általánosnak az öt fıbıl álló családot tekintik. Becsléssel megállapítják az összeírásba fel nem vett családok számát és az összeírtakkal együttvéve alkalmazzák az ötös szorzót. Fenti táblázatban csak az összeírt családok ötszöröse szerepel. A török összeírások alkalmasak más számítási mód alkalmazására is. Mindkettı alkalmazása közelebb visz a valós helyzethez. A népességi statisztikában alkalmazott számítások a nemek /férfi-nı/ arányát loo évre visszamenıen 5o-5o %-ban mutatja, egy-két % ingadozással. A korcsoportok közül a 15 éven aluliak aránya szinte tartósan 25 %. Ha ezeket figyelembevéve próbáljuk megállapítani a lakosság számát az alábbiakat látjuk: Az évi és évi török összeírás szerint Csorváson Családfı 1567-ben ben éven aluli fiú 86 llo 15 éven aluli testvér 19 6 Összesen 23o 263 Hozzá 15 éven alul Együt t fí.nem 3o5 35o A nınemő népesség 3o5 35o Össze nem írt 6o 77 Mindösszesen 67o 777 Ha hozzávesszük az elızı kimutatás népesség számához is az össze nem írtaknak vett lo %-ot szinte teljesen egyezı népességszámot látunk. A magyar királyi adóösszeírásokban és a dézsmajegyekben nem vették be a falu bíróját: Kondorossy Gergelyt, mivel szolgáltatásaiért mentességet kapott. Felvették azonban a többi bírót, ugyanis minden földesúrnak volt a faluban bírója, a "jobbágybíró," aki földesura megbízásával, a földesúr gazdatisztjének az irányítása alatt intézte a faluban lévı birtok és jobbágyainak helyi dolgait. 156o-ban a gyulai várkapitány elleni vizsgálat jegyzıkönyve szerint öt csorvási bíró tett tanúvallomást. A falu bírója: Kondorossy Gergely, egyben Székely Márton földesúr jobbágybírója; Bakó Demeter; Ábránffy István; Bojthos Benedek; Nagy Balázs; Pogan /Pogány/ Péter; özv. Szterzenkovicsné; Nagy Balázs pedig Székely Miklós jobbágybírója. Két földesúrnak: Ábránffy Boldizsárnak és Pejkes Péternek 2-2 jobbágya volt, oly szegények, hogy nem is adóztak. /29/ A négy összeírásban szereplı 15o családnév alkalmas a falu népességének több szempontból való vizsgálatára. Elsı olvasásnál látható, hogy a családnevek keletkezésének szinte minden formája jelen van a jegyzékben: személynévbıl, foglalkozásból, nemzetiségbıl, testi tulajdonságból, jellemzı magatartásból (Jámbor, Kegyes, stb.) természeti környezetbıl, folyónévbıl, növény- és állatnevekbıl (Kígyós, Nádas) stb. Az is szembetőnı, hogy egy-két család kivételével magyar nemzetiségő az egész lakosság stb. E dolgozat célját meghaladja mindennek részletesebb tárgyalása.

9 Az egyház részvétele a keresztes hadjárat elıkészítésében, a toborzásban és ennek eredménye megmutatta, hogy milyen erıs volt az egyházi hierarchia egysége és fegyelme, ha híveinek tömeges mozgósításával erısíthette tekintélyét és súlyát a katholikus egyház európai szervezetében és az országon belül folyó hatalmi harcban. Azt is megmutatta, hogy milyen erıs a lakosság közvetlen érintkezésében élı szervezeteinek, elsısorban a helyi plébániáknak és mellettük a szerzeteseknek befolyása a jobbágyság körében. A toborzás a már minden települést elérı egyházi szervezetek, elsısorban a plébániák nagy erıpróbája volt. A keresztes hadjárat meghiúsulása már nem a plébániákon és szerzeteseken múlott. A XVI. század elsı felében befejezıdött az egyházi szervezet kialakulása. "Minden valamirevaló községben megalakultak a plébániák, amelyek a plébánia nélküli településeken is ellátták az egyházi teendıket." /3o/ A plébániának, templomnak a falu földesura adott telket, jobbágyaival részt vett a parókia, a templom építésében. Hogy Csorváson mikor jött létre a plébánia és mikor épült a templom, csak valószínősíteni tudjuk, dokumentálható ismereteink errıl nincsenek. Az Ábránffyak - Csorvás földesurai - egyháztámogató, sıt az egyház életében és szervezetében is jelentıs szerepet betöltı tevékenységérıl számos dokumentum tanúskodik. Már 1388-ban monostort tartottak fenn Gerlán, 1489-ben Ábránffy Bálint 3oo forint alapítványt tett a váradi székesegyházban örökös szent misére. Ábránffy Mátyás a lippai kolostor számára adakozik ben kolostort építenek Gerlán, hét szerzetest fogadnak a kolostor falai közé ben Ábránffy VII. János a papi pályát választva Krakkóba megy egyetemre, mint fıesperes és az egyház jogtudora tér vissza négy év után. Valószínő, hogy az Ábránffy család fénykorában, a XV. század utolsó harmadában jött létre a plébánia és a századforduló éveiben épült a templom. /31/ A plébánia jövedelme a beszedett egyházi tized egy részébıl, másrészt híveinek adományaiból és egyházi szolgáltatásaiért kapott javadalmakból származott. /Házasság, keresztelı, temetés, az elhalt lelkiüdvéért tartott mise, stb/ Hogy a beszedett egyházi tizedbıl mennyi jutott a plébánosnak, azt a tized szedésére és felhasználására jogosult váradi püspök határozta meg. Törvény szerint 1/4-ét kellett volna legalább kapnia a plébánosnak, azoban ha a püspök szükségesnek ítélte, ennél többet is adhatott, akár a teljes beszedett tizedet is a faluban hagyta. A püspököt ennek megítélésében a tanácsadó testülete, a káptalan segítette. Csorvás földesura Ábránffy János fıesperes volt már 1511-ben, Gyula plébánosa volt nyolc évig, majd váradi kanonok öt évig, a tanácsadó testületnek rangban második tagja. Hogy a csorvási plébániának mennyi maradjon a beszedett tizedbıl, arra két dologból következtethetünk. Egyik történész megállapítja, mely szerint a csorvási plébánia "meglehetısen javadalmazott" volt. /32/ Másik a trienti zsinatra utazó magyar küldöttség költségeihez való hozzájárulás összege, három forint. Önmagában ez nem ad különösebb információt, még akkor sem, ha tudjuk, hogy egy hízott ökör árának megfelelı összeg volt. Az adakozás körülményeibıl azonban következtetni lehet ennek jelentıségére és a plébános egyházon belüli magatartására. "Az egyetemes zsinatok történetében kevés olyan található, amelynek akkora hatása lett volna az egyház életére, és olyan maradandóan határozta volna meg a késıbbi történetét, mint a trienti zsinat". /33/ A reformációnak abban a szakaszában ülésezett három ülésszakán között, amely katolikus vallásból kiváló protestáns vallás önálló egyházzá alakulásához vezetett. A küldöttség, amelynek költségeihez a püspökség adományozására szólította a plébániákat, a zsinat második ülésszakára utazott ben az egyház szakadásának, a "reform-papok" kiválásának kezdeti idıszaka volt. Két évvel elıtte mondta ki a tordai országgyőlés a "lutheranizmus és a pápizmus" - azaz a katholikus és protestáns vallás egyenjogúságát e törvény lehetıvé tette, hogy aki akar, büntetlenül kiléphet az egyházból és belép más egyházba. A váradi püspökség nehéz helyzetben volt. Fıesperességei közül a szeghalmi és békési föesperessége plébániáinak többségében erıs volt a reformáció hatása. Gyula földesurai ezekben az években a reformátoroknak kedveztek. /34/ Az adakozásra szólító püspökségi felhívásra a békési esperesség 4o plébánosa közül csak 12 tett eleget, a szeghalmi föesperesség 31 plébánosa közül 13. Az adakozás nyílt állásfoglalásnak számított a "pápizmus és azt képviselı váradi püspökség mellett, a csorvási plébános ennek tett eleget. /35/ A falu közösségi életének szervezeti formája az egyház volt, szervezıje és vezetıje a plébános, központja a templom és a plébánia. A faluban a plébános volt legközvetlenebb és legtartósabb kapcsolatban a lakossággal. Születéstıl a temetésig részt vett a családok minden fontosabb eseményében, intézte a hozzáfordulók "ügyeit", megírta kérelmeiket, szóvátette panaszaikat. A plébániai székhelyeken már a XV. században volt iskola. A plébániák mőködését általános érvényő egyházi szabályok irányították. Iskoláik is azonos feladatot láttak el, a tanított "tárgyak" azonosak voltak. Ebbıl következik, hogy a csorvási plébánia mellett is volt iskola, a tanítás rendje, módja, tárgya olyan volt, mint más falusi iskolákban. A vallás fıbb tételeit a plébános tanította A vallásos énekeket a pap vagy /és/ a kántor. A falusi templomokban ekkor még nem volt orgona, éneklı fiúk éneke kísérte a szertartást. A "világi tárgyakat", a betők ismeretét, írását, olvasást, számolást alapfokon tanították, kisebb faluban a plébános, nagyobb falvakban iskolamester. A földesúr birtokán lévı kolostor szerzetesei kijártak a falvakba, a plébániai iskolába, részt vettek a tanításban. /36/ Csorvás történetébıl írt fejezetek között ez az ötödik. Vázlatos áttekintést adnak a tatárjárásról a mai Csorvás megalakulásáig. E fejezet és többi is, összehasonlításokat tesznek a Csorvással határszomszéd és más helységek között, ezért célszerőnek lehet tekinteni annak a térségnek a vázlatos áttekintését, amelynek településszerkezetét, településrendjét, a települések történetét azonos természeti történelmi, társadalmi gazdasági és kulturális viszonyok határozták meg, amelyben Csorvás feltehetıen nyolc, dokumentálhatóan közel öt és fél évszázada él.

10 10 E térséget ismerteti a Maros-Körös-közi nagytáj két kistájának mellékelt térképváltozata. /37/ E jelzett terület a marosi hordalékkúp Magyarországra esı részének a központi, és ahol Csorvás fekszik, annak északi szárnya. Tıle Északra és Keletre a Körösök, Délre és Nyugatra a Maros és a Tisza ad részben más jelleget a szomszédos kistájaknak. Bár a Csorvással határszomszéd Szénás, Kondoros, Kétsopron, Telekgerendás már a Körösökre támaszkodó vízrendszer területét felölelı Békési-síkként jelölt kistájhoz tartoznak, fıbb természeti mutatóik lényegében azonosak Csorváséval. A napsütéses órák évi összege 2000, nyáron 810 körüli. Az évi középhımérséklet 10 C fok, a vegetációs idıszakban 17 C fok körüli. A csapadék átlaga mm, a vegetációs idıszakban 3oo-320 mm. Ez az azonosság valószínővé teszi, hogy az összehasonlításokban látható azonosságok fenti és más hasonlóságokból származnak, a különbségek, eltérések általában egyedi okoknak tulajdoníthatók. A falu területe történelmének minden szakaszában ugyanaz volt. Az évi úrbérrendezés, majd Harruckern uradalom felosztása az örökösök között Csorvás területét, hektárra átszámítva, kerek számmal 9000 hektárral vette. Ez a terület lett a mai Csorvás határa megalakulásakor, 1857-ben, katasztrális holdban számítva hold. Az elıtti idıkbıl. Csak arról vannak ismereteink, hogy mely helységekkel van közös határa a falunak. Határvitái nem voltak. A szomszéd falvak határvitáiban Csorvás határát mindig rendben találták. Gerendásnak 1525-ben, Orosházának 1735-ben, Szentetornyának 1771-ben volt határjárása a falu pontos határának megállapítása céljából. A Csorvással közös határszakaszt, mindig valósnak állapították meg. A falu írásban elıször megnevezett bírója Elekes Gergely ben, Szentetornya birtokbaadásánál részt vett annak határjárásában, a csorvási határát rendben lévınek találták. A falvak területét a középkorban nem mértékegységgel állapították meg, nem mérték fel, hogy hány ilyen vagy olyan hold, stb hanem a kijelölt határokkal közbefogott terület volt a falu területe. Ez a terület - illetve ez a határa a falunak megvolt már 1436-ban, amikor Zsigmond király Hunyadi János birtokába adta, megvolt amikor Mátyás király ban Ábrahámffy Tamásnak adományozta, 1719-ben, amikor mint Csorvás puszta Harruckern birtokába jutott, ben az újjáalakult község határa is azonos volt a község mai határával. A falu nevének eredetérıl nincs dokumentált ismeretünk. Csorvás néven jelent meg elıször írásban 1436-ban a Hunyadinak adományozott birtokok között. Bizonyos, hogy nem egy nevenincs területet akkor neveztek el Csorvásnak, hogy neve legyen az adománynak. Az írásban elıforduló falvaknak, pusztáknak szükségképpen múltjuk volt. Egy-két évszázad is elmúlhatott, amikor valamilyen esemény, birtokadományozás, birtokcsere vagy más okból írásba foglalták a nevét. A falunevek keletkezését kutató történészek megállapították, hogy a falvak elnevezése szoros összefüggésben volt a személynevekkel, leggyakrabban a földesurának nevével,...háza, falva, telke, stb., környezetével: a terület domborzatával:..domb,...hegy, stb., stb. Csorvás azoknak a településeknek a csoportjába tartozott, amelynek névválasztását nem befolyásolta a földesúrhoz tartozása, sem más, vallási vagy egyéb körülmény. A faluvá nıtt település lakói a környezet legjellemzıbb, legállandóbb szembetőnı tulajdonságáról, homokos talajáról nevezték el lakóhelyüket Csorvásnak. "A falu neve annyit jelent; mint homokos". /38/ Az 158o év "búcsúztatja" az Ábránffy családot Csorvás történetébıl. Az egykor oly népes elıkelı család. Békés megyében és a szomszéd megyékben is a legtöbb birtokkal rendelkezı nemes família, amelynek tagjai között volt "törökverı hıs", Temesvár török ostrománál "hısi halott", a trónviszályban a törökök szövetségese, Békés megye fıispánja, Zaránd megye alispánja, titeli bán, gyulai várnagy, váradi kanonok, és sok más tisztség viselıje, a század végére eltőnt Békés megye életébıl. Gyula évi ostroma elıtt az utolsó Ábránffy is elhagyta a megyét. A várat védık között "nem voltak ott Békés megye fiai, az Ábránffyak, a Nadányiak, a Harangiak, Székelyek, Veérek". /29/ Valamennyien a "nagy rokonság" tagjai. "Ábránffy István az ostrom elıtt kihúzódott Gyuláról", a többiek már elıtte távoztak. Akiknek még volt Bihar megyében birtoka az ott telepedett le, akinek már nem volt, távoli rokonnál, barátnál talált menedéket Heves, Zemplén, Ung megyében. 158o nyarán összejött a család három tagja Új Bécs Várad mellett Nagycsécsi Klára, Ábránffy István özvegyének a birtokán, hogy megosszák egymás között a Békés megyei birtokokat. A háziasszony mellett részt vett az osztásban Ábránffy Borbálának a leánya Vancsodi Nagy Erzsébet. E névszerinti felsorolást az indokolja, hogy ık voltak az utolsó Ábránffyak, akik döntöttek arról, hogy kié legyen Csorvás. A birtokmegosztás "de jure" volt, "de facto" nem is lehetett, már 28 év óta török megszállta területen volt. Ott is maradt még száz évig, közben az Ábránffy család kihalt. Az évi kimutatás 158o. évi rovatában szereplı 41 jobbágy aligha értesült arról, hogy kinek lehettek a jobbágyai. Az Ábránffy család Csorvás földesura volt 1458-tól a falu pusztulásáig. A falu az Ábránffy család történetével sikereivel vagy kudarcaival gyarapodva vagy szegényedve élte a jobbágyfalu életét. A fejezet függeléke erre emlékeztet. A középkori Csorvás történetének utolsó, tragikusan végzıdı, idıben rövid, következményében 26o évre kiható fejezete 1593-tól számítható. Ekkor kezdıdött a "tizenötéves háború", amelynek harmadik éve elérte Csorvást és a "földdel tette egyenlıvé." A háborút megelızı években a törökök több kísérletet tettek újabb területek meghódítására az ország délnyugati határán. Ezek során támadt helyi összecsapások "nıttek" háborúvá a török szultán hadüzenetével 1593 augusztusától kezdıdıen tizenöt évig tartott. A háború 1595-ben mind közelebb ért "Csorváshoz". A királyi hadak visszafoglalták Lippát, Szolnokot, a gyulai várat

11 11 az a - török szempontból "veszély" fenyegette, hogy Lippa, Szolnok után visszafoglalják a király csapatai, ezzel elvész számukra a Tiszántúl. A gyulai szandzsák és a gyulai vár ura, hogy a várat megerısítse, bevitte Gyulára a Szarvason és Békésen lévı "helyırségét".szarvast a Szolnokot elfoglaló Királyi csapat egy egysége 1595 októberében "meg is szállottá". /4o/ 1596 tavaszán a temesvári vilajet és vár ura, hogy visszafoglalja Lippát és megerısítse a gyulai vár helyzetét parancsot adott a Gyır mellett áttelelt tatár hadaknak, hogy segítésére jöjjenek. A tatár hadak már áprilisban Békés megye területére értek és "Lippa felé haladva elpusztították az itteni lakosságot, részint legyilkolták, részint rabságra magukkal hurcolták, az egész vidéket feldúlták". /41/ 75 település pusztult el, közöttük volt Csorvás. 26o évig puszta lett , 1997-, 1998-ban Csorvás történetének három legjelentısebb évfordulójára emlékezünk. Négyszáz éve, hogy 1596-ban elpusztult a falu. 14o éve, hogy 1857-ben megalakult a mára " majdnem várossá fejlıdött" község. 54o éve, hogy Mátyás király Ábrahámffy II. Tamásnak adományozta Csorvás falut. Emlékezzünk október hó Zalai György

12 Forrásjegyzék l.szabó István: Hanyatló jobbágyság a középkor végén. Századok Maksay Ferenc: Magyarország birtokviszonyai a XVI. századközepén. I.k. Budapest. 199o. 3.Ugyanott/U.o./ 4.Karácsonyi János: Békés vármegye története I.k. 2o6. oldal. Gyula, Dobay nyomda U.o. 6.Márki Sándor: Dózsa György. Bp Szerémi György: Magyarország romlásáról. Bp. Fordította Juhász Sándor Barta Gábor - Fekete Nagy Antal: Parasztháború 1514-ben. Gondolat K U.o. Barta G. idézett mő. /im./ 8.U.o. 9.Orosháza története. I.k.23o. Orosháza lo.karácsonyi J. im. ll.u.o. 12.Virágh Ferenc: Török hódoltság Gyula térségében Békéscsaba. 196o. 13.Szántó Imre: A Temes-vidék és a Maros-menti várak török uralomra jutása 1552-ben. Századok sz. 14. Velics Antal: Magyarországi török kincstári defterek. Budapest. 188o. II..k. Bevezetés. XVIII.o. 15.Békéscsaba története. I.k. 261.o. 16.Káldy Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567 és évi összeírása. Békéscsaba U.o. 18.U.o. 19.U.o. 2o.Karácsonyi J. im., - Gyula Város Oklevéltára 229,33o, 433. sz. 2l.Ila Bálint: A dézsma adminisztrációja. Levéltári Közlemények Országos Levéltár. /OL./Regesta decimarum sz. filmtári doboz. 23.A történeti statisztika forrásai Szerk.: Kovacsics József. Bp OL.Reg.dec. Békés megyei terménytizedek. 156o. év., 96oo.sz. filmtári doboz. 25.Uo. A búza, árpa tizedjegyzéke év. Békés megye. 993o.sz. filmtári doboz. 26.Kristó Gyula: Olvasókönyv Békés megye történetéhez. I.k. Békéscsaba IV.rész. 12.sz. 27.Békés Megyei Régészeti és Mővelıdési Társaság Évkönyve. 188p., 8.k. 28.Káldy im. 29.Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. II.K. Békés megye összeírása o.Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. Nagyvárad I-III.k. 31.Karácsonyi im.i.k.ix.fejezet o. 32.U.o. 33.A Római Katholikus Egyház története. I.k. 34.Zoványi Jenı: A reformáció Magyarországon ig. Genius K. Debrecen, Schematismus historicus venerábilis Cleri... Nagyvárad, o. 36.Békefi Roland: A népoktatás története Magyarországon 154o-ig. A káptalan iskolák története. Bp. 19o6. 37.Magyarország kistájainak katasztere. I.Bp. 199o. MTA Földrajzkutató Intézete 38.Karácsonyi J. im.i.k.69.o. 39.Karácsonyi János: A gyulai vár ostroma 1566-ban. Hadtörténelmi közlemények o.U.o.Békés Vármegye története. I.K. XIII. fejezet. 280.o. 41.Borovszki Samu: Egy alajbég telepítései. MTA. Értekezések a történettudomány körébıl. XlX.k. 19ol.év.

13 I.melléklet Sorszám név 156o o összesen 1. Ach Ács Bachy Bajtor Bakó Bakos Bálik Balog Baracski o. Baros Bácsi Benedik Berber Bérei Bereczki Berta Bertalan Bod Bódog o. Bocska Bojdi Bojtos Bóka Bokó Bondi Borbás Boros Borsos Bot 1 1 3o. Bota Botgos Botos Brasky Csajda Császár Csík 1 1 A családnevek száma és elıfordulása az alábbi években Danek Dákos Dobogó Dormandy Dósa Dunai Elekös Éliás Fakó Farkas Feketı Feldes Ferencz 1 1 5o. Filep Filep Fodor Futós Geraly Gazdák Gyıri Gyurjás Hajda Hanta 1 1 6o. Ihosz Jámbor Józsa Lódi Juhos Kalmár Karai Katana Kádas Kegyes o. Körösi Kazdak Keresztes , Keséi

14 74. Kígyós Petár Kiss Raski Kistóty Rékás Kincstely Sik Koldus Siki Komlósi Sipka 1 1 8o. Kondoros o. Sipos Kontyos Solom Kóré Sós Kovács Sörös Ködmen Szabó Kölösy Szálai Körösi Szako Kristóf Szapus Kun Szántó Kutas Szentös 1 1 9o. Lábas o. Székos Lesi Szondi Lesei Tar Lesár Taskó Lestyenı Taskol Lénárti Tomajdi Lırincz Tomas Major Tot Makrai Török Mandós Túr oo. Mészáros o. Túri J 1o1. Nagy Tó 1o2. Nagytéry Őj 1 1 1o3. Nádas o 143. Uras 1 1 1o4. Nyilos Vagan 1 1 1o5. Nyíri Varga o6. Oláh Vágó 2 2 1o7. Pálfi Vég o8. Piros Verıes 2 2 1o9. Pócsa Verös o. Pogan Vraski Polbér Zahos Polgár Záz Povácsy 1 1 Összesen:

15 II. melléklet: Az Ábránffy család származás táblázata

16 III. mellélet: Csorvás térbeni helyének vázlata BÉKÉSI-SÍK A kistáj Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén helyezkedik el. Területe 1250 km 2 (a középtáj 24,3%-a, a nagytáj 2,6%-a). Települések: l=békéscsaba, 2=Csabacsüd, 3=Csárdaszállás, 4=Endrıd (Gyomaendrıd) 5=Ger1a(Békéscsaba), 6=Gyoma (Gyomaendrıd), 7=Hunya, 8=Kamut, 9=Kardos, l0=kétsoprony, ll=kondoros. 12=Mezıberény, 13=Mezımegyer, 14=Murony, l5=nagyszénas, 16=Örménykút, 17=Szarvas. 18=Telekgerendás;.: Települések: l=almáskamarás, 2=Árpádhalom, 3=Csanádapáca, 4=Csorvás, 5=Dombiratos, 6=Elek, 7=Gábortelep (Medgyesbodzás), 8=Gádoros, 9 =Gerendás, 10=Gyopárosfürdı (Orosháza), ll=kardoskút, 12=Kaszaper, 13=Kevermes, 14=Kétegyháza, l5=lökösháza, 16=Magyarbánhegyes, 17=Medgyesbodzás, 18=Medgyesegyház, 19=Nagybánhegyes, 20=Nagykamarás, 21=Nagymágocs, 22=Orosháza, 23=Pusztaföldvár, 24=Pusztaottlaka, 25=Rákóczitelep (Orosháza), 26=Reformátuskovácsháza (Mezıkovácsháza), 27=Szabadkígyós, 28=Szentetornya, 29=Újkígyós BÉKÉSI-HÁT A kistáj Békés és Csongrád megye területén helyezkedik el. Területe 1300 km 2 (a középtáj 25,2%-a, a nagytáj 2,6%-a).

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz

KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Biztonság 2014 Kereskedelmi és Szolgáltató Kft Cégjegyzék száma 8500 Pápa, Második utca 25. 1 9 0 9 5 1 0 0 3 5 KIEGÉSZITÖ MELLÉKLET A 2008. évi beszámolóhoz Általános összefoglalás A kiegészítı melléklet

Részletesebben

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék

XIII.10. 1752-1884. 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.10. MONYORÓKERÉKI GRÓF ERDİDY CSALÁD IRATAI 1752-1884 1 doboz 0,13 fm /864 fólió/ Raktári hely: 22/402/8 Iratjegyzék 1. doboz 1.

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása

A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása A Heves megyei egyéni vállalkozók 2011. évi tevékenységének alakulása Az elmúlt évek válsághatásai a társas vállalkozásokhoz képest súlyosabban érintették az egyéni vállalkozásokat, mivel azok az egyre

Részletesebben

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ Recsk Nagyközségi Önkormányzat 3245. Recsk, Kossuth L. út 165. Tel.: 36/578-310, Fax: 478-022 Email: polghiv.recsk@axelero.hu SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2004. Készült: 2004. december Jóváhagyta:

Részletesebben

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN

VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Egyetemi doktori (PhD) értekezés tézisei VERSENYKÉPESSÉG ÉS EGÉSZSÉGKULTÚRA ÖSSZEFÜGGÉSEI REGIONÁLIS MEGKÖZELÍTÉSBEN Készítette: Dr. Balatoni Ildikó doktorjelölt Témavezetı: Prof. dr. Baranyi Béla az MTA

Részletesebben

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon

Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon SZAMOSI LÓRÁNT Mohács közvetlen előzményei, az ország három részre szakadása és a török berendezkedése Magyarországon A. A Jagelló-kori változások A Jagelló-kor hivatalosan 1490-től 1526-ig tart. A korszak

Részletesebben

Alapító Okirat 1. A költségvetési szerv

Alapító Okirat 1. A költségvetési szerv Alapító Okirat 1 (..) települések Képviselő-testületei a helyi Önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. Törvény 41. -ában foglalt felhatalmazás alapján az 1997. évi CXXXV. Törvény 16. -a alapján, az államháztartásról

Részletesebben

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT

SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT 2013. február 13. SAJTÓANYAG BEMUTATTÁK A BALATONRÓL KÉSZÜLT KUTATÁSOK EREDMÉNYEIT A Balaton turisztikai régió kiemelt szerepet játszik a magyar turizmusban: a KSH elızetes adatai szerint 2012-ben a kereskedelmi

Részletesebben

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014)

Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) Keszthely Város Önkormányzata Intézkedési Terve a Közoktatási Feladatok Ellátására és az Intézmények Mőködtetésére, Fejlesztésére (2008-2014) 2 Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. HELYZETELEMZÉS... 4

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V Szám: K.83-23/2010. J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült: Kislıd Község Önkormányzata Képviselı-testületének 2010. december 8-án 17 órakor kezdıdı rendes, nyílt ülésérıl. Az ülés helye: Mővelıdési Ház, Kislıd

Részletesebben

1.1. Családi név: 1.2. Születési név: 1.3. Utónév/Utónevek: 1.4. Születési idı: év hó nap 1.5. NIP-szám: 1.6.

1.1. Családi név: 1.2. Születési név: 1.3. Utónév/Utónevek: 1.4. Születési idı: év hó nap 1.5. NIP-szám: 1.6. 5/B számú pótlap KIEGÉSZÍTİ ADATOK LENGYELORSZÁGBAN SZERZETT BIZTOSÍTÁSI/SZOLGÁLATI IDİ ESETÉN 1. Az igénylı személyi adatai 1.1. Családi név: 1.2. Születési név: 1.3. Utónév/Utónevek: 1.4. Születési idı:

Részletesebben

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y)

DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) DROGHASZNÁLAT A VESZPRÉMI EGYETEMISTA FIATALOK KÖRÉBEN ( K U T A T Á S I Z Á R Ó T A N U L M Á N Y) KÉSZÜLT A KÁBÍTÓSZERÜGYI EGYEZTETİ FÓRUM (VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT) MEGBÍZÁSÁBÓL VESZPRÉM,

Részletesebben

BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG DECEMBER HAVI TRAFFI VEZÉNYLÉSEK IDŐPONTJAI ÉS HELYSZÍNEI

BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG DECEMBER HAVI TRAFFI VEZÉNYLÉSEK IDŐPONTJAI ÉS HELYSZÍNEI BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG DECEMBER HAVI TRAFFI VEZÉNYLÉSEK IDŐPONTJAI ÉS HELYSZÍNEI 2014. december hónapra tervezett sebességmérések Nap Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 06.30-08.30

Részletesebben

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t

B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t B o r d á n y K ö z s é g i Ö n k o r m á n y z a t Szociális szolgáltatástervezési koncepció 2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 2 II.A szociálpolitika koncepcionális alapjai, településpolitikai, társadalompolitikai

Részletesebben

Történelem érettségi adattár

Történelem érettségi adattár Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...5 Kronológia...6

Részletesebben

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve

Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás. Közoktatás-fejlesztési Terve Társulási Tanács által a 126/2009. (VI. 29.) TKT és 161/2009. (VIII.31.) TKT számú határozattal elfogadva. Koppány-völgye Többcélú Kistérségi Társulás Közoktatás-fejlesztési Terve 2009. június 29. Készült

Részletesebben

Békés Megyei Igazgatóság. 5600. Békéscsaba, Dózsa György út 15. www.nak.hu M E G H Í V Ó

Békés Megyei Igazgatóság. 5600. Békéscsaba, Dózsa György út 15. www.nak.hu M E G H Í V Ó Békés Megyei Igazgatóság 5600. Békéscsaba, Dózsa György út 15. www.nak.hu M E G H Í V Ó a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Békés Megyei Szervezetének elnökségi ülésére Helyszín: Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Részletesebben

BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG NOVEMBER HAVI TRAFFI VEZÉNYLÉSEK IDŐPONTJAI ÉS HELYSZÍNEI

BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG NOVEMBER HAVI TRAFFI VEZÉNYLÉSEK IDŐPONTJAI ÉS HELYSZÍNEI BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG NOVEMBER HAVI TRAFFI VEZÉNYLÉSEK IDŐPONTJAI ÉS HELYSZÍNEI 2014. november hónapra tervezett sebességmérések Nap 1. Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 06.30-08.30

Részletesebben

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG

LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Várszegi Asztrik OSB LEGÁNYI NORBERT FİAPÁT ÉS AZ OBLÁTUSSÁG Az oblátusintézmény végigkíséri a szerzetesség történetét, korszakonként más és más hagyományt alakítva ki magának. Az obláció Istennek adott

Részletesebben

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot.

Szemere, a Lipcsey, a Király, az Okolicsányi, a Veresmarty családot. Településünkről Magyarország Észak Alföldi Régiójához tartozó Jász Nagykun Szolnok megye észak keleti csücskében, a Tiszafüredi Kistérségben található Tiszaigar települése. A község Tiszafüred Városától

Részletesebben

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május

Gulyás Emese. Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1. 2010. május Gulyás Emese Nem látják át, és nem veszik igénybe a fogyasztóvédelmi intézményrendszert a magyarok 1 2010. május A közvélemény-kutatás a Tudatos Vásárlók Egyesülete, az Új Magyarország Fejlesztési Terv

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára

A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára A Dunajec gyöngyszeme: Nedec vára Nedec vára a Dunajec felıl A Balaton észak-nyugati csücskének környékén több település is ápol lengyel partnerkapcsolatokat, elsısorban Dél-Lengyelországban, azaz Kis-

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI

A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A ROMÁNIAI NÉPSZÁMLÁLÁS ELİZETES EREDMÉNYEI A Romániában 1977. január 5-én tartott népszámlálás elızetes eredményeit a központi népszámlálási bizottság a Revista de statistică 1977. júniusi számában közölte.

Részletesebben

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL NÉHÁNY GONDOLAT AZ ELMÚLT KÉT ÉVTIZED ALFÖLDI VÁLTOZÁSAIRÓL Csatári Bálint * 1. Bevezetı Kétségtelenül izgalmas szellemi kihívás és vállalkozás egy viszonylag rövid, esszészerő tanulmányban összegezni

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj-49/2007/064. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Citibank Zrt. Budapest a Shell Hungary Zrt. Budapest a Magyar Légiközlekedési Zrt. Budapest a Magyar Telekom Nyrt.

Részletesebben

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA

GÖDÖLLİ VÁROS KÖZLEKEDÉSI KONCEPCIÓJA JAVASLATOK 1. KÖZÚTI HÁLÓZAT FEJLESZTÉSI JAVASLATA 1.1. Javaslat az úthálózati funkciók fejlesztésére A Gödöllıt érintı országos hálózati elemek (gyorsforgalmi utak, országos fıutak) várható fejlesztése

Részletesebben

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban

14-469/2/2006. elıterjesztés 1. sz. melléklete. KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban KOMPETENCIAMÉRÉS a fıvárosban 2005 1 Tartalom 1. Bevezetés. 3 2. Iskolatípusok szerinti teljesítmények.... 6 2. 1 Szakiskolák 6 2. 2 Szakközépiskolák. 9 2. 3 Gimnáziumok 11 2. 4 Összehasonlítások... 12

Részletesebben

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta)

Polgár Város. Integrált Városfejlesztési Stratégiája. (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (A Képviselı-testület 73/2008 (V.22.) sz. határozatával elfogadta) 2008 Polgár Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája A tanulmány kidolgozásában

Részletesebben

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont

Neved:. Elért pontszámod:... / 90 pont Neved:. Iskolád: Elért pontszámod:... / 90 pont 1. A keresztrejtvény megfejtésébıl megtudhatod, milyen jelképek díszítették az Egri csillagok címő regénybıl ismert Jumurdzsák amulettjét. (A szóközöket

Részletesebben

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján

TÉZISEK. Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Széchenyi István Egyetem Regionális és Gazdaságtudományi Doktori Iskola Budaházy György TÉZISEK Közszolgáltatások térbeli elhelyezkedésének hatékonyságvizsgálata a földhivatalok példáján Címő Doktori (PhD)

Részletesebben

Lajosmizse Város Önkormányzat. ülésérıl 2010. december 14. Város Önkormányzata Képviselı-testületének

Lajosmizse Város Önkormányzat. ülésérıl 2010. december 14. Város Önkormányzata Képviselı-testületének Lajosmizse Város Önkormányzat Mezıgazdasági és Gazdaságfejlesztési Bizottsága I/3/42/2010. Lajosmizse Város Önkormányzat Mezıgazdasági és Gazdaságfejlesztési Bizottsága ülésérıl 2010. december 14. Az ülésen

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Sellyei-szigetvári kistérség

Sellyei-szigetvári kistérség Sellyei-szigetvári kistérség Régió: Dél-Dunántúl Megye: Baranya Sellyei Turisztikai és Szolgáltató Iroda 7960 Sellye, Dózsa Gy. u. 1. e-mail: turisztika@sellye.hu sellyetourinfor@freemail.hu telefon: 73/580-900

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Történelem érettségi adattár

Történelem érettségi adattár Történelem érettségi adattár www.diakkapu.hu 2008. augusztus 26. A középkor Tartalom Bevezetı...2 Érettségi témakörök...2 Fogalmak...2 Személyek...4 Kronológia...5 Topográfia...5 Térképek...7 Bevezetı

Részletesebben

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK

BEVEZETİ I. ELVI ALAPOK BEVEZETİ A szociális szolgáltatástervezési koncepció elkészítését nem csupán törvényi szabályozás írja elı, hanem a mindinkább elıtérbe kerülı szükséglet-feltáró és azt követı tervezési folyamatok. A korábbi

Részletesebben

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s

Az ülés helye: Balmazújváros Város Polgármesteri Hivatal díszterme. I. N y i l v á n o s ü l é s BALMAZÚJVÁROS VÁROS POLGÁRMESTERE MEGHÍVÓ Balmazújváros Város Önkormányzat Képviselı-testületének Szervezeti és Mőködési Szabályzatáról szóló 16/2010. (XI. 25.) sz. rendelete 4. (1) bekezdése alapján a

Részletesebben

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon

Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Lengyel I. Lukovics M. (szerk.) 2008: Kérdıjelek a régiók gazdasági fejlıdésében. JATEPress, Szeged, 167-173. o. Inaktivitás és mezıgazdasági munkavégzés a vidéki Magyarországon Czagány László 1 Fenyıvári

Részletesebben

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke)

Az állami tulajdon sorsa. (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Duna Charta és az Élılánc Magyarországért konferenciája: Vagyonleltár Budapest, 2008. szeptember 27. Az állami tulajdon sorsa (Dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevıszék elnöke) Tisztelt Hallgatóim! Megköszönve

Részletesebben

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1

LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN. információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010 2011/1 LOVASKOCSIVAL AZ INFORMÁCIÓS SZUPERSZTRÁDÁN Magyar egyetemi honlapok információtartalma 2006-2010

Részletesebben

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM KÉZMŰVES TERMÉKEKHEZ NYILATKOZAT

VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM KÉZMŰVES TERMÉKEKHEZ NYILATKOZAT 3/b számú melléklet VÉDJEGYHASZNÁLATI KÉRELEM KÉZMŰVES TERMÉKEKHEZ NYILATKOZAT Jelen nyilatkozat alapján a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság (székhely: 5540 Szarvas, Anna-liget 1.) mint védjegyjogosult

Részletesebben

Békés

Békés Járás Település Nyertes pályázó Közintézményi IH Üzleti IH Lakossági IH Engedélyezési terv beadásának tervezett határideje Kivitelezés megkezdés tervezett határideje Kivitelezés befejezés tervezett határideje

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS

A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS A NEVELİSZÜLİI RENDSZER KUTATÁSA PILOT KUTATÁS MTA Gyerekprogram Iroda Delphoi Consulting A nevelıszülıi rendszer kutatása pilot kutatás Tartalom Rövid összefoglaló... 3 Háttér... 4 A nevelıszülıi rendszer

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELİIFEL 001-2008) QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe

ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELİIFEL 001-2008) QBE Insurance (Europe) Limited Magyarországi Fióktelepe ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA (MJK: KÖNYVELİIFEL 001-2008) KÖNYVELİIFEL 001-2008 Érvényes: 2008. 10. 01.-tıl 1/9 ATLASZ KÖNYVELİK FELELİSSÉGBIZTOSÍTÁSÁNAK SZABÁLYZATA I). BIZTOSÍTOTTAK

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 1 JÓVÁHAGYOTT VERZIÓ! PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Pilis Város Önkormányzatának Képviselı-testülete Pilis Város Egészségügyi Szolgáltatás-tervezési Koncepcióját

Részletesebben

BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG JANUÁR HAVI TRAFFI VEZÉNYLÉSEK IDŐPONTJAI ÉS HELYSZÍNEI

BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG JANUÁR HAVI TRAFFI VEZÉNYLÉSEK IDŐPONTJAI ÉS HELYSZÍNEI BÉKÉS MEGYEI RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG JANUÁR HAVI TRAFFI VEZÉNYLÉSEK IDŐPONTJAI ÉS HELYSZÍNEI 2016. január hónapra tervezett sebességmérések Nap 1. Mérés tervezett ideje Mérés tervezett helye 06.15-08.55 Békéscsaba,

Részletesebben

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai

SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN. 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai SZİKE ISTVÁN A BŐNÜLDÖZÉS ÉS BŐNMEGELİZÉS ÖSSZEFÜGGÉSEI HATÁRİRSÉGI TAPASZTALATOK ALAPJÁN 1. A Határırség bőnüldözıi feladatai A Határırség 1997. november 01-tıl kezdıdıen lát el bőnüldözési feladatokat

Részletesebben

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I.

Város Megnevezés Utca. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Általános Iskola Szent I. Almáskamarás Város Megnevezés Utca Idősek Klubja Dózsa Gy. Tornaterem Szent I. Művelődési Ház Szent I. Templom Szent I. Plébánia Szent I. Óvoda Dózsa Gy. Általános Iskola Szent I. Battonya Békés Békéscsaba

Részletesebben

Ezer éve a Körösök mentén

Ezer éve a Körösök mentén 3 Ezer éve a Körösök mentén Elõszó az összeállításhoz A Bárka olyan, a magyar kultúra egészében gondolkodó, az egyetemes magyar irodalom, mûvészetek és társadalomtudományok értékeinek, eredményeinek teret

Részletesebben

Szolgáltatástervezési Koncepció

Szolgáltatástervezési Koncepció Szolgáltatástervezési Koncepció Gyır Megyei Jogú Város Önkormányzata szociális szolgáltatási feladataira 2003 Tartalomjegyzék I. Bevezetés II. Gyır Város általános helyzetképe II/1. Gyır Megyei Jogú Város

Részletesebben

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata

Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Az NFSZ ismer tségének, a felhasználói csopor tok elégedettségének vizsgálata Készült: a TÁMOP 1.3.1. kódszámú kiemelt projekt 3.2. alprojektjének keretében a TÁRKI Zrt. kutatásaként Összefoglaló tanulmány

Részletesebben

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében

A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében A Dél-alföldi régió gazdasági folyamatai a 2009. évi társaságiadó-bevallások tükrében Készítette: Szeged, 2010. december 20. Tartalomjegyzék I. AZ ELEMZÉS MÓDSZERTANA... 3 II. ÖSSZEFOGLALÓ... 3 III. A

Részletesebben

J E G Y Z İ K Ö N Y V

J E G Y Z İ K Ö N Y V J E G Y Z İ K Ö N Y V Készült Kaposmérı Községi Önkormányzat Képviselı-testülete 2014. május 27-én megtartott soron következı ülésérıl Jelen vannak: Berecz Pál képviselı Dr. Árva-Lóky Zsófia képviselı

Részletesebben

A felén már túl is vagy, most következzenek az. Esszéfeladatok. Mielıtt neki kezdesz, figyelmesen tanulmányozd át a játékszabályokat :

A felén már túl is vagy, most következzenek az. Esszéfeladatok. Mielıtt neki kezdesz, figyelmesen tanulmányozd át a játékszabályokat : Név: E-mail cím: A felén már túl is vagy, most következzenek az Esszéfeladatok Mielıtt neki kezdesz, figyelmesen tanulmányozd át a játékszabályokat : A feladatok megoldási sorrendje tetszıleges. A feladatok

Részletesebben

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód

Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István: Idıfelhasználás és életmód (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf Falussy Béla Harcsa István (1990):

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ. Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Készítette: Takács Szilvia Mátyás Tibor Attila TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETİ... 1 2. A 2007. I. FÉLÉVI MONITORING VIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI... 1 3. A MONITORING

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

JÁTÉKVEZETÕ-ASSZISZTENS-ELLENÕR KÜLDÉS Győri László Játékvezető Alapítvány 20 / 2009-2010. módosított

JÁTÉKVEZETÕ-ASSZISZTENS-ELLENÕR KÜLDÉS Győri László Játékvezető Alapítvány 20 / 2009-2010. módosított 20 JÁTÉKVEZETÕ-ASSZISZTENS-ELLENÕR KÜLDÉS Győri László Játékvezető Alapítvány 20 / 2009-2010. módosított 2010. március 19 - március 25. NB III. Alföld csoport - 2010. március 20. (szombat) Kezdés Játékvezető

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója

Bács-Kiskun Megyei Földhivatal. 2008. évi szöveges beszámolója 6000 Kecskemét, Nagykırösi u. 32 Tel: 76/481-045, Fax: 76/481-450 Szám: 28.088/20/2009 Bács-Kiskun Megyei Földhivatal 2008. évi szöveges beszámolója 1. FELADATKÖR, SZAKMAI TEVÉKENYSÉG Bács-Kiskun Megyei

Részletesebben

1. melléklet 1. 1 Módosította a 3/2014. (II. 5.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos 2014. február 6.

1. melléklet 1. 1 Módosította a 3/2014. (II. 5.) önkormányzati rendelet 1. -a. Hatályos 2014. február 6. . melléklet Békési kirendeltség (5630 Békés, Durkó u. 6., telefon: +3666/4-49, mail: bekes@bmkemenysepro.hu): Békés, Bélmegyer, Csárdaszállás, Kamut, Köröstarcsa, Mezőberény, Murony, Tarhos, Vésztő. Mezőkovácsházi

Részletesebben

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok

8. Cím. Biztosítási szerzıdések. I. Fejezet Közös szabályok 8. Cím Biztosítási szerzıdések I. Fejezet Közös szabályok 5:360. [A biztosítási szerzıdés fogalma] Biztosítási szerzıdés alapján a biztosító a szerzıdésben meghatározott biztosítási kockázat viselésére

Részletesebben

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI

CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Kis Zoltán CSATLAKOZÁSUNK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ - A MAGYAR MEZİGAZDASÁG ÉS A JÁSZSÁG A LEHETİSÉGEI Az ezredforduló felé közeledve egyre reálisabbnak és kézzelfoghatóbbnak tőnik Magyarország csatlakozása a

Részletesebben

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév

A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei. 2014. I. negyedév Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja A Negyedéves munkaerı-gazdálkodási felmérés Heves megyei eredményei A foglalkoztatottak számának változása körzetenként 250 200 150 100 50 0-50 2014.03.31

Részletesebben

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT P I R O S K A Ó V O D A 1171 Budapest, Pesti út 368. SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT Budapest, 2009. augusztus 31. Készítette: Bagdi Sándorné óvodavezetı TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések...2

Részletesebben

Újabb emlékhelyek Edelényben

Újabb emlékhelyek Edelényben Újabb emlékhelyek Edelényben Az Edelényi Füzetek 32. köteteként jelent meg 2004 tavaszán az Emlékhelyek Edelényben címő könyv, amely a városban található emléktáblákat, szobrokat, emlékmőveket és a nevezetes

Részletesebben

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága

Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Petrás Ede A felsıfokú szakképzések települési beágyazottsága Elıadásom azokkal a kisvárosokkal foglalkozik, amelyekben az elmúlt másfél évtized során felsıfokú szakképzı intézmény alakult. Értelmezési

Részletesebben

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat)

Frey Mária. Szintetizáló tanulmány. (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Frey Mária Aktív munkaerı-piaci politikák komplex értékelése a 2004-2009. közötti idıszakban Szintetizáló tanulmány (Önkormányzati felméréssel kiegészített változat) Készült a Foglalkoztatási és Szociális

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához

ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához ÚTMUTATÓ a 2008. évi b típusú Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap kiállításához Általános tudnivalók A Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (a továbbiakban: nyilvántartó lap) kiállítását a

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017.

KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017. KOMLÓI KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS KISTÉRSÉGI KÖZOKTATÁSI INTÉZKEDÉSI TERVE 2012-2017. A kistérségi közoktatási intézkedési terv aktualizálása Komló, 2012. április 27. Polics József Elnök

Részletesebben

A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl

A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A somogy megyei hadkiegészítés 1955-tıl A Honvédelmi Tanács határozata értelmében 1955. július 01.- hatállyal alakult meg a Somogy Megyei Kiegészítı Parancsnokság kaposvári székhellyel. Elsı parancsnoka

Részletesebben

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban

A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban A megváltozott munkaképességő munkavállalókkal való együttmőködés 2007. évi tapasztalatai a Dél-dunántúli régióban I. A megváltozott munkaképességő álláskeresık létszámadatai Régiónk munkaerı-piaci helyzetét

Részletesebben

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg)

KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) KISKÖREI ÖNKORMÁNYZAT 12/1991./XI.12./ rendelete az idegenforgalmi adóról (Módosítással egységes szöveg) A helyi önkormányzatról szóló 1990. évi LXV. sz. törvénnyel összefüggésben elengedhetetlenül fontossá

Részletesebben

10. / Szakács. Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás. Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta Javítás

10. / Szakács. Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás. Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta Javítás Tanulói adategyeztető 10. / Szakács Tanuló neve: Balázs Erik Károly Javítás Oktatási azonosító: 76830010947 Juhász Andrea Számlázási cím: 5712 Szabadkígyós, Ókígyósi út 92. Tanuló neve: Balázsházi Renáta

Részletesebben

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM.

VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. VEZ ETÉKNEVEK ÉS TÖRTÉNELEM. Közismert tény, hogy a magyar vezetéknevek kialakulása a XIV. században kezdödött ; először fó1eg a nemeseknél, de a XV. század folyamán már gyakori az öröklődő név a jobbágyok

Részletesebben

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet)

Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról. I. Fejezet Általános rendelkezések. (Egységes szerkezet) Bánd Községi Önkormányzat 8/2003. (XI. 24.) ÖK. számú RENDELETE A helyi adókról I. Fejezet Általános rendelkezések (Egységes szerkezet) 1.. Az adókötelezettség Bánd Községi Önkormányzat illetékességi területére

Részletesebben

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei

Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei Kollányi Bence: Miért nem használ internetet? A World Internet Project 2006-os felmérésének eredményei A World Internet Project magyarországi kutatása országos reprezentatív minta segítségével készül.

Részletesebben

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után

A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után Dr. Kovács Zoltán 1 A városi táj átalakulása Magyarországon a rendszerváltozás után A címben jelzett városi táj alatt a városok belsı terének természeti, épített (mőszaki), gazdasági és társadalmi elemekbıl

Részletesebben

TÁRGY: Tájékoztató Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról

TÁRGY: Tájékoztató Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról AZ ELİTERJESZTÉS SORSZÁMA: 271 MELLÉKLET : - db TÁRGY: Tájékoztató Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. I-III. negyedévi gazdálkodásáról E L İ T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék

XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796. 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17. Iratjegyzék MAGYAR NEMZETI LEVÉLTÁR VAS MEGYEI LEVÉLTÁRA VAS MEGYE SZOMBATHELY XIII.21. GÉRCEI KUTASSY-KARTORY CSALÁD IRATAI 1408-1796 1 doboz 0,13 fm /187 fólió/ Raktári hely: 22/402/17 Iratjegyzék 1. d. I. sorozat

Részletesebben

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére

Egyéb elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. április 30-i ülésére Tárgy: Integrált Városfejlesztési Stratégia elfogadása Elıkészítette: Gál András Mőszaki Osztály Csökmei László Erik fıépítész Véleményezı Pénzügyi Bizottság bizottság: Sorszám: IV/10. Döntéshozatal módja:

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban

Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Felhasználói tulajdonú főtési rendszerek korszerősítésének tapasztalatai az Öko Plusz Programban Várt és elért megtakarítások Némethi Balázs Fıtáv Zrt. 2009. szeptember 15. 1 Elızmények A Fıtáv az Öko

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ febr.

TÁJÉKOZTATÓ febr. TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2011. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez képest Fıben

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 1-7 Akác Andrea 1 Bányai Dóra 2 Dr. Centeri Csaba 3 TÁJVÁLTOZÁS MÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSA A FELSİ-TARNA-VIDÉKEN BEVEZETÉS A Tarna vidéken már az elızı évszázad elején felismerték a felelıtlen erdıirtások okozta

Részletesebben

DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005

DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Elızmények DR. HUBAI JÓZSEF * Magyarország természeti erıforrásainak gazdálkodása dása az Európai Unióban, 2004/2005 Natural resources management in Hungary, a member state of the EU, in 2004/2005 Hungary

Részletesebben