39. HULLADÉK (2 írás)

Átírás

1 39. HULLADÉK (2 írás) Csalló Attila: Szelektív hulladékgyűjtés az iskolában A) Általános célok, elvek, szabályok Napjainkban egyre gyakrabban hallunk a növekvő mennyiségű, és egyre több veszélyes anyagot tartalmazó hulladékok okozta környezeti problémákról. Mindeközben vészesen fogynak nyersanyagaink és energiahordozóink. A felnövekvő nemzedéknek, éppen ezért rendelkeznie kell a korszerű hulladékgazdálkodás ismereteivel és a szükséges készségekkel. A környezettudatos magatartásformák kialakításánál kiemelkedő jelentősége van az iskolai környezet példamutatásának, ezért fontos a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése. Ha már az iskolában sikeresen működtetünk egy szelektív hulladékgyűjtési rendszert, akkor a gyerekek a megtanult cselekvésformákat otthon is gyakorolják, és a tapasztalatokat átadják családtagjaiknak, ismerőseiknek. Ezáltal remélhetőleg a települési szelektív gyűjtés működését, eredményességét alapozzuk meg. Az egész folyamat csak akkor lesz eredményes, ha a résztvevők egyértelműen tudják, mit miért tesznek, és látható, kézzelfogható eredménye van a folyamatnak. Ezért jelentős szerepe van a bevezetés előtti, és a működtetés közbeni hulladékos szemléletformálásnak. Milyen hulladékokat gyűjthetünk szelektíven? Minden olyan hulladékot külön lehet gyűjteni, amelyet hasznosítani lehet: papír, üveg, műanyag, fémek, kombinált (Tetra Pak típusú) dobozok, szerves hulladék, veszélyes hulladékok, textilek stb. Azonban az iskolai szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének sikere a fokozatosságon múlik. Nem szerencsés egyszerre nagyon sokfelé válogatni a keletkező hulladékot. A gyerekeknek, tanároknak, dolgozóknak meg kell ismernie, meg kell szoknia az új módszert, erre pedig időt kell hagyni. A legkönnyebben járható út az, ha először csak egykét dolgot, pl. a papírt és a vegyes hulladékot gyűjtjük külön. Ha ez már jól megy, akkor fokozatosan kibővíthetjük a folyamatot más hulladékok különválogatásával (szerves anyagok, műanyagok, fémek, üvegek, veszélyes anyagok stb.). Azonban csak akkor vezessük be egy új komponens külön gyűjtését, ha annak elhelyezését, hasznosítását helyben (a településen, a kistérségben, szűkebb régióban), meg tudjuk oldani. Mit kezdjünk a különválogatott hulladékokkal? Egy iskolai hulladékgyűjtési rendszer akkor működik jól, gazdaságosan, ha a legtöbb hulladékkomponens elszállításáról, hasznosításáról mi magunk tudunk gondoskodni. Ebben az esetben a működtetésnek nincs jelentős anyagi vonzata. Nézzünk egy lehetséges példát: Az év közben összegyűlt papírt egy őszi és egy tavaszi papírgyűjtési akció alkalmával értékesíthetjük. A bevételeket fordíthatjuk az iskolában használt papírok beszerzésére (írólapok, fénymásolólapok, WC-papír stb.). Ahol lehet, használjunk újrapapírt! Az osztályokban külön gyűjtött tízórai maradékokat az iskolai konyha ételmaradékaival együtt szállíttathatjuk el, így biztosan szakszerűen, az előírásoknak megfelelően lesz hasznosítva. Fektessünk kellő hangsúlyt arra is, hogy a feleslegessé vált élelmet a

2 gyerekek ne rögtön a gyűjtőbe dobják, hanem ha állapota lehetővé teszi, osszák meg éhes társaikkal. Az udvaron, az iskolakertben keletkező zöld hulladékokat komposztálhatjuk. Komposztáló iskolai telepítése előtt minden esetben kérjük ki a helyi ÁNTSZ szakvéleményét! A veszélyes hulladékokat (elemeket), a veszélyes hulladékgyűjtő napon vagy a települési hulladékudvarban adhatjuk le. A papírt, a műanyag palackokat, az üveget, a fémdobozokat, a Tetra Pak típusú dobozokat a települési hulladékgyűjtő szigeteken vagy a hulladékudvarokban lehet elhelyezni. A szállítást végezhetik aktív szülők (vállalkozók), az önkormányzat stb.. Amennyiben olyan hulladékkomponenseket is gyűjtünk, melyet el kell szállíttatnunk erre szakosodott cégekkel, akkor a működtetés sok pénzbe kerülhet. B) Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének lépései A jól működő, sikeres iskolai szelektív hulladékgyűjtési rendszer bevezetéséhez a következő tevékenységeket célszerű elvégezni az iskolában: 1. Állapotfelmérés Az első lépés a hulladékhelyzet feltérképezése a településen, a régióban. Gyűjtsünk információkat arról, hogy mennyi hulladék keletkezik, hogyan és hol helyezik el és semmisítik meg. Milyen országos és helyi rendeletek szabályozzák a hulladékkezelést, melyek az önkormányzat távlati elképzelései. Fontos az esetlegesen már létező folyamatok, részfolyamatok összegzése. (Például: veszélyes hulladékgyűjtés, vagy működő hulladékudvar a településen, elemgyűjtés települési szinten, iskolai papírgyűjtés valamilyen rendszerességgel, kapcsolat valamilyen hulladékkezelő céggel stb.) Nagyon lényeges kérdés a jelenleg keletkező szemét jellemzőinek pontos ismerete az iskolánkban. Meg kell mérnünk azt, hogy mennyi hulladék keletkezik naponta, hetente. Meg kell határozni a keletkező hulladék összetételét. (Milyen anyagokból tevődik össze?) Milyen a keletkező hulladékfajták térfogataránya? Melyek a hasznosítható összetevők? Mennyi komposztálható hulladék keletkezik naponta, havonta, évente? Elfér-e egy ilyen mennyiségű anyagot befogadó komposztáló az udvaron? Esetleg van-e a településen központi komposztáló? Az iskolai konyha tudja-e fogadni az iskolában keletkező tízórai maradékokat? 2. Elmélet és gyakorlat megismerése A sikeres program fontos feltétele, hogy mindenki, aki az iskolában dolgozik, tanul, először ismerje meg az új módszer elméleti és gyakorlati hátterét. Az első lépés az alapfogalmak tisztázása: megelőzés, szemét, hulladék, szelektív hulladékgyűjtés, hasznosítás (recycling), ártalmatlanítás. A második lépés az iskolában bevezethető szelektív hulladékgyűjtés folyamatának megismerése, melynek lényege, hogy a keletkező hulladékból különgyűjtéssel kiemeljük a veszélyes hulladékokat (elemek, filctollak, izzók, festékkazetta stb.), a még hasznosítható összetevőket, ezáltal csökkentjük az elszállítandó szemét mennyiségét és veszélyességét. A hasznosítható anyagokból pedig másodlagos nyersanyagokat kapunk. A megismerési szakaszban a következő tanuló -csoportokat célszerű alakítani: koordináló tanár(ok), a tantestület,

3 technikai dolgozók (takarítók, kertész, karbantartó, portás, konyhai dolgozók, fűtő stb.) és adminisztratív dolgozók, tanulók osztályonként. Legfontosabb szerepe a koordináló pedagógusoknak van. Az ő felkészültségükön, meggyőzőképességükön múlik a program sikere. Valószínűleg nekik kell meggyőzniük az iskola vezetését a szelektív gyűjtés bevezetéséről. A tanárok felkészítése egy rendhagyó tantestületi értekezlet (esetleg továbbképzés) keretein belül oldható meg. A technikai dolgozók felkészítése a koordináló tanár és a gazdasági vezető feladata lehet. A gyerekek felkészítését az osztályfőnökök, tanárok végzik az osztályfőnöki órákon, témanapokon az oktatócsomag segítségével. 3. A szükséges tárgyi feltételek megteremtése Egy induló program működtetéséhez mely a papír, az ételmaradékok szelektív gyűjtését, az udvaron és az iskolakertben keletkező zöld hulladékok házilagos komposztálását és a veszélyes összetevők elkülönítését jelenti egy nyolc évfolyamos iskolában előreláthatólag a következő dolgokra lesz szükség: 2 db fedeles hulladékgyűjtő termenként, az egyik lehet zöld színű a szerves hulladékok számára, a másik lehet a régi, az egyéb, általunk nem hasznosítható hulladék számára. 1 db papírgyűjtő termenként. Ezek készülhetnek kartondobozból, vagy fából, melyet technikaórán is elkészíthetnek a gyerekek. Ez a gyűjtő esztétikusabb, és mivel a gyerekek saját kezű munkája, talán jobban is vigyáznak rá. 2 db gyűjtőedény a veszélyes hulladékok számára a tanári szobába és az irodába. 2 gombolyag kötöző spárga az összegyűlt papír kötegelésére. Ennek mennyisége az iskola méretétől függően változhat. Minden szemetes oldalára/mellé/fölé fóliázott használati útmutató. (Ezeket a jelöléseket gyerekek is megtervezhetik iskolai pályázat keretében!) Fontos, hogy a jelölések legyenek egyszerűek, érthetőek! 1 db normál komposztáló az iskolaudvarra, iskolakertbe. Ide kerülnek majd az ételmaradékon kívüli komposztálható zöld hulladékok. Fél köbméter termőföld a komposztálókhoz az egyes rétegek takarására. Lapát, gereblye és locsolókanna a komposztdombok kezeléséhez,. Az összegyűjtött papír tárolására megfelelő hely. Fontos, hogy csak a zsír- és szennyeződésmentes papírt gyűjtsük külön. A hulladékválogatáshoz, felméréséhez műanyag zsákok (kb. 30 db), műanyag kesztyűk (kb. 40 pár), fóliák (kb. 10 m 2 ) Kétszeres mennyiségű szemetes zsák a takarítóknak. Az egyik felébe az ételmaradékokat gyűjtik, a másik felébe az egyéb hulladékokat. Ezeknek a dolgoknak egy része már valószínűleg rendelkezésre áll. Sok mindent magunk is előállíthatunk belőlük. Egy ilyen típusú rendszer 2005-ös áron kb. 100 ezer forintból alakítható ki. A rendszer további bővítése folyosói gyűjtőszigetek kialakításával komponensenként (konténerenként) ezer forintot igényel. 4. Személyi feladatok megbeszélése, rögzítése Azért, hogy a szelektív hulladékgyűjtés mindenki számára csak kis többletmunkával járjon, pontosan rögzíteni kell a feladatköröket. Fontos a résztvevők meggyőzése, hogy ne érezzék ezt újabb tehernek. Ezek után a program csak szemléletváltást és odafigyelést igényel. A következőkben egy lehetséges feladatmegosztást mutatunk be:

4 Osztályfőnökök: Szerepük a program előkészítésében van. Néhány osztályfőnöki órát fordítsanak a hulladékokkal kapcsolatos kérdésekre, a bevezetendő módszerrel kapcsolatos teendőkre. Kiemelkedő szerepük van (főleg az első hónapokban) a rendszeres ellenőrzésben és értékelésben. Tanárok: Osztálytól függetlenül (pl. ügyeletben, szünetekben) figyeljék a tanulók szemét-elhelyezési szokásait. Segítsék őket a folyosón, szaktantermekben. Gazdasági vezető: Módosítja a szemétszállítási szerződést a sikeres bevezetés után, és ellátja a szükséges anyagok beszerzésével kapcsolatos feladatokat. Diákönkormányzatot segítő tanár: Feladata az ösztönző rendszer kidolgozása, az esetleges verseny figyelése, értékelése. Folyamatos beszámoló az iskolai fórumokon. Takarítók: Az osztályokban keletkező válogatott hulladékot külön zsákba gyűjtik. (Nem feladatuk a szemét szétválogatása!) Szerepet kaphatnak az értékelésben is. Kertész, karbantartó: A komposztáló domb kezelése. Hetesek: Figyelik ők is a szemetesek állapotát és használatát. Ha a papírgyűjtő megtelt, akkor a szünetben összekötegelik, és elviszik a tárolóba. Koordináló tanár: A kezdeti időszakban ő szervezi meg a rendszer kiépítését, bevezetését. Figyeli, szervezi annak működtetését, értékeli azt, és javaslatokat tesz a korrigálásra, bővítésére. 5. Az ösztönző rendszer Nagyon fontos (főleg kezdetben) a folyamatos ösztönzés, ellenőrzés és értékelés. Cél a hulladék minél alaposabb szétválogatása, s nem a mennyiség (ld. megelőzés elve!). A minőség a fontos! Az eredmény ugyanakkor kevesebb szemét, a szemétszállítási díj csökkenése, a kisebb környezeti terhelés. A szelektív gyűjtéssel megtakarított összeget (a fenntartóval való egyezség alapján) fordíthatjuk jutalmazásra. Odaadhatjuk a legjobb osztályoknak erdei iskola, vagy tanulmányi kirándulás támogatásaként, jutalomkönyvekre stb. Egy ilyen verseny értékelési szempontjai a következők lehetnek: A beállított szelektív hulladékgyűjtők csak a megfelelő hulladékot tartalmazzák-e? A papírgyűjtő láda állapota és tartalma rendben van-e? A maradék (vegyes) szemétnek rendszeresített kukában van-e még hasznosítható hulladék? A versenyt a diákönkormányzat képviselői pontozhatják a takarító nénik közreműködésével. Minden hulladékgyűjtő háromfokozatú skálán, szimbólumokkal értékelhető ( ).A verseny állását az iskolagyűléseken, iskolaújságban és/vagy faliújságon tehetjük közzé. C) Egy konkrét példa: a Templomdombi Általános Iskola szelektív hulladékgyűjtési rendszere Iskolánk, a szentendrei Templomdombi Általános Iskola, már több mint hat éve működtet egy szelektív hulladékgyűjtési modellt, amely ma már összehangoltan működik a városi hulladékgyűjtő szigetekkel. Iskolánk minden tantermében, irodahelységében, a házon belüli szelektív gyűjtési rendszer mintájára három hulladékgyűjtőt helyeztünk el. Egy kisebb, fedeles edényben gyűjtjük az ételmaradékokat. A szennyeződésmentes papírhulladék tárolására fa rekeszeket használunk, melyet a tanulók készítettek. A harmadik hulladékgyűjtőben a vegyes hulladékokat tároljuk. Ebbe kerül minden olyan hulladék, melyet a termekben és a folyosókon található szelektív hulladékgyűjtőkbe nem lehet elhelyezni.

5 A folyosóra gyűjtőszigetet telepítettünk (PET-palack, üveg és nagyobb méretű papírhulladék. Az összegyűlt papírt kötegeljük, majd a papírgyárba szállíttatjuk el. Az ételmaradékainkat a városi menza hulladékaival együtt hasznosítják. Az üveget és a műanyag palackokat a városi gyűjtőszigetek konténereibe helyezzük el. A használt elemeket a folyosói gyűjtőkbe kell tenni. A többi veszélyes hulladékot a tanáriban és a szertárban gyűjtjük. A festékkazettákat a tanáriban található zöld konténerben tároljuk, majd a következő beszerzés alkalmával beváltjuk őket. Az ilyen kazetták többsége még újratölthető. Az egyéb szilárd veszélyes anyagokat (izzók, javítófestékek, filctollak stb.) az ugyanitt elhelyezett piros színű veszélyeshulladék-gyűjtő konténerben gyűjtjük, amit az évente kétszer megszervezett városi veszélyes-hulladékgyűjtő akció során adunk le. Hulladékgyűjtő rendszerünk bevezetését egy témanap, kibővítését egy ismeretterjesztő programsorozat kísérte. Iskolagyűlések keretében, melyen minden tanuló és nevelő részt vett, kb perc terjedelemben jártunk körül minden témát. A foglalkozásokat a kevesebb, az több elv, a szakszerűség és a fokozatosság jellemezte. Szelektív hulladékgyűjtő programunk eredményei, hatásai: Korszerű szelektív hulladékgyűjtő rendszert ismerhetnek meg és használhatnak tanulóink és dolgozóink. A gyerekek és a felnőttek tájékozottabbak lettek a hulladékgazdálkodási ismeretek terén. Tanulóink motiváltabbak lettek a szelektív hulladékgyűjtők helyes használatára. A lerakásra kerülő iskolai hulladék mennyisége csökkent. A szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége, tisztasága nőtt. Csökkent az egyutas csomagolóanyagok használata. A tanulók családtagjaikra gyakorolt hatásának következtében remélhetőleg nőtt a városi hulladékgyűjtő szigetek konténereiben levő hulladék tisztasága és a szelektíven kezelt hulladék mennyisége is. Egész programunk eredményeképpen nőtt a tanulók, a szülők és a pedagógusok környezettudatossága is.

6 Iván Márta: A szelektív hulladékgyűjtés megismerése, gyakorlata - Az osztályban elsőtől kezdve figyelünk arra, hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen: papír kéztörlő és szalvéta helyett textilből készültet használunk, minden gyereknek van pohara, az osztályban mindig van friss víz, s harsány dicséretet kapnak azok a csemeték, akik abból isznak, a bolti löttyök helyett (a szénsavas üdítő és a cola behozatala a szülők előzetes tájékoztatása után hatalmi szóval tiltott). Mindig megerősítést kapnak azok a vélemények, spontán megnyilatkozások, amelyek a megfelelő szokásokat erősítik. Szabadidőben és tanítási órán is törekszünk a papírtakarékosságra, megtanítom a gyerekeknek a takarékos szabást, nyírást; rajzoláshoz, jegyzeteléshez szívesen fogadunk a szülőktől egy oldalon már használt lapokat s magam is mindig egy lap két oldalára fénymásolok, ha csak egy mód van erre. - A mégis keletkező hulladékot igyekszünk a lehető legkisebbre gyűrni, taposni, lapítani, hogy minél kisebb helyet foglaljon el a kukában mindezt főként példa alapján, hiszen a kicsik még szívesen utánozzák a tanító nénit, főként, ha dicséret, simogatás formájában azonnali megerősítést is kapnak - Második osztályban tartalmazza a tananyag a szelektív hulladékgyűjtés megismerését. Ekkor már ismerik a különböző anyagokat, azok lényeges tulajdonságait. Egy szép napon kiterítünk néhány újságlapot (kiválóan alkalmasak erre a hatalmas reklámkiadványok), s kiborítjuk az osztályban található szemetes edényt (ilyenkor meg szoktam kérni a takarítót, hogy ne ürítse ki előző délután a szemetet). Nekiállunk, s fajtánként szétválogatjuk a hulladékot. Közben minden darabról megbeszéljük, milyen anyagból van, megfelelően összegyűrte-e a gazdája, elkerülhető lett volna-e a szemétbe kerülése stb. (Ha szükséges, én is beteszek néhány darabot, hogy többféle anyag legyen benne.) Ilyenkor persze értelemszerűen szóba kerülnek táplálkozással kapcsolatos vélemények, tanácsok is, azt is megbeszéljük. A gyerekek információit felhasználva kezdünk beszélgetni az egyes anyagfajták lebomlásáról, illetve arról, melyeket lehet újrahasznosítani, milyen kárt jelenthetnek a környezet számára. Erről tapasztalataim szerint nagyon sokat hallottak, tudnak már a kicsik is, mindig van miről beszélgetni. A hulladékot annak megfelelően szortírozzuk, ahogyan a szelektív hulladékgyűjtőbe is betehetnénk. Ez, ha másként nem, kérdésre általában eszébe jut valakinek, hiszen kerületünkben most már több helyen is található ilyen sziget. Így aztán a szétválogatott hulladékot zacskókba tesszük és a legközelebbi hulladékgyűjtő szigethez visszük. Ez jelenleg a Podmaniczky utcában található. Bedobáljuk a megfelelő helyre oly módon, hogy minden gyerek több tartálynál is sorra kerüljön, s minden darabnál rögzítjük az anyag fajtáját és a tartály feliratát, színét. Persze megnézzük a hulladékgyűjtő környezetét is, s ebből következtetünk a használatára, a hulladék elszállítására stb. - visszatérve az iskolába még beszélgetünk az élményekről, majd otthoni feladatnak adom a következőket: figyeljék meg, mennyi és milyen hulladék keletkezik a családjukban, s erről készítsenek jegyzőkönyvet (a lapot előre elkészítem és odaadom, nekik csak jegyzetelni kell) próbálják szüleiket rávenni legalább részlegesen szelektív hulladékgyűjtésre (pl. először a műanyag palackokat, felesleges üvegeket vigyék együtt a szigethez, gyűjtsék külön az elemeket ezt az iskolai gyűjtőbe dobhatják) - a következő napokban felszínen tartom a témát - szinte minden órán lehetőség van erre. Alkotunk, illetve megoldunk ehhez kapcsolódó szöveges feladatokat matematika órán, elolvassuk az egyes termékek csomagolásán lévő ismertetőt, kiszámoljuk a lejárati időig hátralévő napokat, ezekkel is tudatosítva a gyerekekben, hogy semmit se vegyenek meg tájékozódás nélkül. Készítünk plakátokat, melyekkel a szelektív hulladékgyűjtésre hívják fel a figyelmet ha lehetséges, ezt kiteszik a gyerekek a saját lakóházukban.

7 - később, az otthoni megfigyelések alapján statisztikát készítünk az egyes hulladékfajtákról (műanyagpalack, elemek, olaj stb.), s gyakoroljuk ezek elemzését, a diagramok leolvasását - az elkészült jegyzőkönyvek alapján beszámolókat tartanak az otthoni tapasztalatokról, illetve az esetleg már elért otthoni eredményekről A téma feldolgozása során folyamatosan használjuk az ÖKO-Pannon Kht. kiadványait, melyek között szerepel kifestő, képregény, rejtvény-gyűjtemény, DVD és video kazetta, különféle kiadványok a szelektív hulladékgyűjtésről és apróbb ajándékok (jegyzetfüzet, füzet címke, kártyanaptár). Ezek jelentős része alkalmas a páros és csoportmunkában való alkalmazásra is. Ugyancsak rendszeresen elővesszük a témához készült társasjátékot is. Nagyon fontos, hogy a tananyagszerű feldolgozás után is folyamatosan figyeljünk a szokások alakítására, a pozitív vonások erősítésére, a folyamatos példamutatásra mind a fogyasztási szokásokat, mind a hulladékkezelést illetően. Legszűkebb környezetünk, önmagunk és társaink megismerése: ismerkedő játékokkal igyekszünk egymást, illetve később újonnan érkezett társaink nevét megjegyezni Névismétlős: - mielőtt megmondanád a neved, ismételd el az előtted bemutatkozókét - a bemutatkozó gyerek neve mellé egy mozdulatot is mutat, ezzel együtt kell ismételni a következőknek Szervusz: - A gyerekek körben ülnek székeken, egynek nincs széke. Ő kívül sétál, megérinti egy társa vállát. Ekkor a megérintett elindul ellentétes irányba, s amikor összetalálkoznak, kezet nyújtanak és bemutatkoznak. Ezután elhangzik a Fussunk! kifejezés. Nekiiramodnak, s igyekeznek elfoglalni az üres széket. Akinek nem sikerül, az folytatja a játékot. Ha - Ha már ismerik egymást, köszöntsék a másikat a kézfogás után, majd rögtönözzenek néhány mondatos párbeszédet egymás szemébe nézve, mielőtt futni kezdenek. ha már megtanultuk a társak nevét, tovább folytatjuk a mélyebb ismerkedést egymással: Keresek egy gyereket (Halló, halló ): jó, ha a tanító kezdi: Keresek egy gyereket, aki s addig sorol a gyerekről külső, később majd belső tulajdonságokat, amíg az érintett gyerek magára nem ismer, s azt nem mondja: Itt vagyok! (A Halló, halló változat telefonhívásra utal, ekkor az illető gyerek fölveszi a telefont, majd ő hív föl egy másik gyereke.) Mesél a játék: a gyerekek behozzák kedvenc játékukat, majd a Bemutatom a kezdetű mondattal kezdik mondanivalójukat. Társaik kérdéseket tehetnek fel a beszámoló után (szükség esetén segítsen a tanító is). Mesél a gyerek: párokat alakítunk (pl. kártyalapokkal, kis- és nagybetűkkel stb.), majd a gyerekek néhány percig beszélgetnek egymással valami olyasmiről, amit addig még nem tudtak róla, illetve meghatározott kérdésről (kedvenc étele, állata, ruhája színe stb., ezzel kapcsolhatjuk a játékot az éppen aktuális témához is). A beszélgetés után beszámolnak társaiknak a hallottakról. Félelem a kalapban: Minden gyerek lapot kap három elkezdett mondattal:annak örülnék, Attól félek, Azt szeretném A gyerekek név nélkül fejezik be írásban a mondatokat, majd egy kosárba teszik a lapokat. Mindenki húz egy lapot, felolvassa az írottakat. Ezután beszélgetünk az olvasottakról így a gyerekek bátrabban mondhatják el gondolataikat. Névjegykártya: minden gyerek névjegykártyát készít magáról, amelyre ráírja jellemzőnek tartott tulajdonságait, képességeit. A lapokat összegyűjtjük, majd mindenki húz belőle. Felolvassa a leírtakat, majd közösen próbáljuk kitalálni, kiről lehet szó.

8 Saját címer készítése: készítsenek olyan címert, amely jellemző rájuk, amelyről úgy gondolják, hogy felismerhetők lennének. Képességeink fája: nagyméretű fát rajzolunk annyi ággal, amennyi gyerek az osztályba jár. Az ágakon lévő levelekbe a gyerekek folyamatosan írhatják a rájuk jellemző, esetleg menet közben megszerzett képességeket. Néha megbeszélhetjük a változásokat. Szívesen segítenék neked abban, hogy :véletlenszerű köralakítás után a jobbra álló társhoz fordulva, szemébe nézve fejezik be a gyerekek a mondatot. A kör meg is fordul. Veled szívesen : a játék menete ugyanaz, mint az előzőé. Kedves tárgyaim: a gyerekek kedvenc tárgyaikat hozzák be, s beszámolnak arról társaiknak, hogy miért éppen azt választották. Ha már jól ismerik egymást, betehetik tárgyaikat egy kosárba, s onnan kihúzva a többiek próbálják kitalálni, kié lehet. Ezután következhet a tárgyról szóló beszámoló. A gyerekek rendületlenül vágynak arra, hogy állatot tarthassanak. A kedvtelésből tartott állatok azonban sok környezeti problémát okozhatnak mind a lakásban, mind a városban. Ezért foglalkozunk rendszeresen ezzel a témával. Célom a felelős állattartás alapjainak lerakása. Egy rajzórán, akkor, amikor az állatokról szóló olvasmányokat olvassuk s ezzel párhuzamosan az állatokról tanulunk környezetismeretből, megkérem a gyerekeket, hogy rajzolják le a velük élő állatot, illetve azt, hogy milyen állatot szeretnének tartani, ha tehetnék. A művek elkészülése után mindenki elmesélheti, amit a rajzzal kapcsolatosan mondani szeretne,majd csoportosítjuk a rajzokat halak, hüllők, kétéltűek, madarak, emlősök ami csak előfordul. Ezután megbízom a gyerekeket, hogy tudjanak meg minél többet arról a csoportról, ahova a saját rajzuk is került. Erre a kutatómunkára egy hetet kapnak. Az azonos témával foglalkozók egy csoportot alkotva, közösen hoznak létre egy tablót, amelyen elhelyezik a gyűjtött anyagot, majd ismertetik a többiekkel a megszerzett ismereteket, információkat. A következő feladat annak megismerése, milyen feltételei vannak az egyes állatok otthoni tartásának, mi kell ahhoz, hogy az állat jól érezze magát. Erről ismereteket szereznek egy állatkereskedésben (célszerű a látogatás előtt egyeztetni a tulajdonossal, hogy megfelelő időpontot válasszunk), interjúkat készíthetnek ismeretségi körükben illetve a lakóházukban, s természetesen beszámolnak tapasztalataikról az állattulajdonos gyerekek is. Térjenek ki a költségekre, az időráfordításra, a kötelezettségekre és főként a felelősségre. Jó, ha ekkor a pedagógus is bekapcsolódik akár saját beszámolóval, akár kérdésekkel, különös tekintettel a gondozásra fordított időre és kitartásra vonatkozóan. A csoportok a következő tablót az állattartás feltételeiről készítik előfordulhat, hogy több kisebb munka készül, hiszen eltérés lehet főként az egyes emlős (de esetleg más) állatok tartási feltételei között. Természetesen ezt a csoportmunkát is részletes beszámoló követi, s a munkák továbbra is a gyerekek előtt maradnak. Ezután vitát rendezünk a felelős állattartásról ha van olyan tanulónk (esetleg tanulóink), akik nem szeretnének állatot tartani, ők képviselik az egyik oldalt, a többiek a másikat. Ha nincsenek ilyen gyerekek, akkor sorsolással döntsük el, kik képviseljék az ellenzőket. A tanító ahhoz a csoporthoz üljön, ahol kevesebben vannak. A demokratikus vita szellemében igyekezzenek érvelni, vitatkozni, nézeteiket ütköztetni egyenlő arányban kapjanak szót, hallgassák végig egymást, kerüljék az egymást minősítő megjegyzéseket. Próbáljanak meg egyezségre jutni abban a tekintetben, hogy mi kellene ahhoz, hogy a nézetek közeledjenek, s kialakulhasson a békés egymás mellett élés. Újabb rajzos feladat készül ezúttal a kedvenc vagy vágyott állatot abban a környezetben kell ábrázolni, ahol igazán kellemesen érezné magát. A téma során (de évközben bármikor) lehetőséget adok a csemetéknek, hogy behozzák néhány napra (max. 5) kedvencüket, amely akváriumban, terráriumban, ketrecben,

9 kalickában él. Természetesen a kutyákat, cicákat is megcsodáljuk a megfelelő egyeztetés után. A téma befejezéseként fogalmazást írnak a gyerekek arról, hogyan lehetnének még jobb gazdái meglévő állatuknak, illetve leírják, hogy a megszerzett ismeretek tapasztalatok birtokában szeretnének-e még mindig állatot tartani, s megindokolják: - ha igen, hogyan tennék, milyen lenne egy napjuk; - ha nem, miért gondolták meg magukat. A téma feldolgozása során folyamatosan használjuk a Fehérkereszt Állatvédő Liga Állatbarát gyerekek könyve című kiadványát, mely ismertetőt, képregényt, rejtvényeket, tesztet, kérdőívet tartalmaz, s ismerteti gyereknyelven az állatvédelemről szóló törvényt is. Az egyes lapokat a megfelelő anyagrésznél használjuk, illetve időkitöltőként is szükség lehet rájuk.