Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar APÁCZAI-NAPOK 2006 HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TANULMÁNYKÖTET II.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar APÁCZAI-NAPOK 2006 HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TANULMÁNYKÖTET II."

Átírás

1 Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar APÁCZAI-NAPOK 2006 HAGYOMÁNY ÉS FEJLŐDÉS NEMZETKÖZI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA TANULMÁNYKÖTET II. Győr * 2007

2 A kiadásért felel Dr. Cseh Sándor dékán Szerkesztő Dr. Lőrincz Ildikó dékánhelyettes Borítófedelet tervezte: Szunyogh Ferenc grafikusművész Tördelés: Nemes Zsolt A kötetet kiadja: NYME Apáczai Csere János Kar ISBN Terjedelem: Példányszám: 500 Nyomta és kötötte: Palatia Nyomda

3 Tartalom Érték és kultúra... 7 Barcsi Tamás: Alternatív életmódok és értékek a nyugati kultúrában... 8 Bertók Rózsa: Az arisztotelészi értékek táblája és a mai értékválasztások változásai Bozsó Renáta: Helyi-érték, Teleház és közművelődés a Dél-Alföldön Czeglédi Csilla: A nők munkaerő-piaci helyzetének kultúrafüggő sajátosságai Csizmadia Szilárd: Az elöregedő társadalom Közép-Kelet-Európa fővárosaiban Dernóczy Adrienn: Feltételezések a színek területén Freiberg Björn: Aktuális európai értéktrendek: A Civilizációk Szövetsége Hegyi Barbara: A városverseny közvetett hatása a társadalmi különbségekre és törésvonalakra Hofer Mária:A biofogyasztás szerepe mai értékrendünkben Honvári János: Magyarország tőkés országokkal szembeni rendezetlen adósságai a II. világháború után Horváth Nóra :Kulturális örökségünk eltitkolt fejezetei filozófusok gondolatai a pederasztiáról Jávorszky Edit: Az Ödipusz-komplexus D.H.Lawrence személyes életében és Szülők és szeretők című regényében Konczosné Szombathelyi Márta :Új trendek és kihívások a felsőoktatásban Kovács Norbert: Meghatározó-e a múlt a magyar biztosítási piac szerkezetében? Lanczendorfer Zsuzsanna: A humor és a tréfás műfajok szerepe egy ember életében Lénárt Imre: A középiskolás diákok értékrendje a mai Magyarországon Nándori Eszter: The conditions of the roma minority in Borsod-Abaúj- Zemplén county Nemes Zsolt: Hagyomány és érték az informatika korában egy informatikus szemével Pinczésné Palásthy Ildikó: Kihívások és megfelelések(?) Pongrácz Attila: Gazdaságtörténet és magyar-brazil kapcsolatok Ónody Olivér munkásságában Remsei Sándor:Felsőoktatás-finanszírozási modellek Sohár Anikó: Hová tűnt az érték és a hagyomány? A műfordítás helyzete a rendszerváltás után Szigeti Cecília: Versenyképesség és fenntarthatóság az oktatásban

4 Szirmai Éva: Politikai ünnepek eredetmítoszai Hagyomány és kultusz a totalitárius rendszerekben T. Kiss Tamás: A két világháború közötti elitképzést szolgáló ösztöndíjrendszerről T. Molnár Gizella:Identitás és mindennapi kultúra Takács Dávid: A szerelem gazdaságtana. A közgazdaságtan alapelvei a párválasztásban Tárkányi Eszter: A presztízskereső fogyasztói magatartás sajátosságai Újvári Edit Az európai kultúra értékválságának kérdése Johan Huizinga kultúraelméletének tükrében V. Juhász Nyitó Klára: A magyar népi kultúra értékeinek továbbadásának lehetőségei és szükségessége a tanítóképzésben Mozgási kompetencia fejlesztése a testnevelés és sport területén Konczos Csaba :Tudatos tervezés vagy sodródás az EU-s nevelési koncepció? A testnevelés helye és elismerése az EU-s országokban Bánhidi Miklós: A sport szerepe a turizmusban Huszár Anikó - Vécseyné Kovách Magdolna: Az élethosszig tartó sport pedagógiai irányelvei Bucsy Gellértné :Egy digitális tankönyv hatása a szociálpedagógus hallgatók tantárgyválasztására a testkulturális területen Takács Bence: A mozgó kép, gondolatok a magyarországi sport-televíziózás fejlődéséhez Simon István: Az úszás szerepe a soproni utánpótlás korú versenyzők rehabilitációjában, különös tekintettel a mozgásszervi betegségekre, sérülésekre Barthalos István: Gondolatok a felnőtt úszásoktatásról Szalóki Richárd - Bánhidi Miklós: Hidrokörnyezet és turizmus Hegedüs Imréné, Kiss Gábor: Ajánlás a kislabdahajítás oktatására egy vizsgálat tükrében Tesvérmúzsák Vizuális alkszekció Platthy István: Az eredendő kifejezésmód, a korai gyermekrajz-fejlődési folyamat összehasonlító elemzése a szelf-érzetek alakulásával Borbély Károly: Művészet és lélek Szabó Julianna: Zeneiség és plaszticitás a XIX. század művészetében Fleck Erika: Beszélő képek - a Pécsi Zeneműhely néhány zene ihlette képének szimbolikája

5 Váray Ibolya Anna: MOKKA, Modern Képzőművészeti Kreatív Alkotóműhely bemutatása Zenei alszekció Bliznákné Dudás Julianna: A barokk zenei sajátosságok, mint az imitáció, az orgonapont, a concertálás megjelenése Bartók Béla: 44 hegedűduójának néhány kompozíciójában Burián Miklós: A tantervfejlesztés közelmúltja, jelene és várható jövője korunk információs globalizálódó és lassanként beköszöntő tudástársadalmában Dombi Józsefné: Mozart művészetének keresztmetszete a tanítóképzőben Döbrössy János: Deák-Bárdos György írásai, pedagógiai művei Orosz-Pál József: Miért szép? Bartók Ne menj el! című kórusműve Varjasi Gyula: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai Zenetanári hangcerseny Felsőoktatási könyvtárak jövőképe Tompáné Székely Zsófia, Siposné Major Erika: Minőségbiztosítási alapelvek és gyakorlati megvalósításuk az Apáczai Csere János Kar könyvtárában Nyitrai Erzsébet: Internethasználat a győri Széchenyi István Egyetem Egyetemi Könyvtárban és a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Főiskolai Kar Könyvtárában Hagyomány és fejlődés a kollégiumok életében Bálint Imre: A felsőoktatási kollégiumok dilemmái Boda Attila: Kinek a véleményére legyünk kíváncsiak a kollégiumi lakhatási igények felmérésekor? Pongrácz Attila: Egyházi fenntartású felsőoktatási kollégiumok az ezredforduló Magyarországán

6 6

7 ÉRTÉK ÉS KULTÚRA Szekcióvezető Dr. Gál Zoltán főiskolai tanár

8 Apáczai-napok 2006 Barcsi Tamás Alternatív életmódok és értékek a nyugati kultúrában I. Bevezetés Előadásomban korunkat meghatározó kulturális alapfogalmakhoz értékeket rendelek, majd ezekkel szembeállítva alternatív kulturális alapfogalmakat és értékeket határozok meg, amelyek értelmezése és cselekvésünk során való figyelembevétele hozzásegíthet bennünket ahhoz, hogy a hatékonyság világából eljussunk a harmónia világába. II. Napjaink néhány kulturális (civilizációs) alapfogalma és értéke 1. Fejlődés és hatékonyság Mit értünk fejlődés alatt a nyugati civilizációban? Az újkortól kezdve többek között egyfajta magatartásváltozást (a civilizált viselkedés kialakulását), technicizálódást, illetve a kényelem és a jólét fokozódását. Norbert Elias: A civilizáció folyamata című könyvében részletesen vizsgálja a 16. és a 18. század között a nyugati laikus felső réteg vonatkozásában megfigyelhető viselkedésváltozást, pontosabban a civilizált viselkedés mércéjének átalakulását. Talán eltüntetési folyamatnak nevezhetnénk azokat a viselkedésváltozásokat, amelyeket Elias részletesen bemutat (a 16. és a 18. század között keletkezett viselkedési kódexek elemzésével), az emberek egyre jobban eltüntetik, elfojtják mindazt ami állati, ami közönséges, illetlen, fokozódik az önkontroll kényszere, megváltozik a szégyen- illetve a feszélyezettségküszöb. 1 A civilizált viselkedés Elias által bemutatott mércéje alapvetően napjainkban is érvényes, azonban a tömegtársadalmak létrejötte és a hatvanas évek kulturális forradalma és annak következményei némileg átalakították ezt a mércét is. A 20. században tömegek viszonylagos felemelkedésének, oktatáshoz jutásának, a városiasodásnak, a tömegkommunikáció fejlődésének hatására a civilizációs-mérce általánossá vált, ugyanakkor egyszerűsödött, vesztett kifinomultságából. A fejlődés értelmezhető technikai fejlődésként is, hiszen az elmúlt háromszáz évben (különösen az elmúlt 130 évben) olyan mértékű technikai fejlődés ment végbe az emberi világban, mint előtte soha. Ennek a fejlődésnek alapját tudományos felfedezések alkotják. A gépek, a technikai vívmányok segítségével világunk kényelmesebb lett, a gépek szerepet játszottak a civilizált magatartásmódok fenntartásában, könnyebbé tették 1 Norbert Elias: A civilizáció folyamata (Gondolat, Bp., 2004) 8

9 Érték és kultúra életünket. Azonban számos veszélyt rejt magában ez az elgépiesedés. Lewis Mumford korunkat, mint a Megagépezet korszakát mutatja be, ezen elsősorban a társadalom gépszerű megszerveződését érti. Mumford rámutat ennek kialakulására, és újjáértelmeződésére a 18. századtól kezdve. 2 A Megagépezetet alkotó gép-emberek gépeken dolgozva gépeket állítanak elő, gépekkel közlekednek, gépek segítségével szórakoznak és kommunikálnak, így függőségbe kerülnek a gépekkel, technika nélkül már el sem tudják képzelni életüket, sőt még több, tökéletesebb gépet igényelnek. Többen a gépek lázadásáról vizionálnak, ekkor már nem az ember uralkodik a gépeken, hanem a gépek uralkodnak az emberen. Ez a gépek kultuszának, a gépektől való függőségnek a korszakában már meg is valósult bizonyos mértékben, persze nem úgy, ahogy azt a sci-fi írók elképzelték. A gépszerű megközelítés oda vezet, hogy mindennek meghatározott rend szerint kell történnie a racionális Rend társadalmában, amelyben a hatalom a Rend fenntartásának technikai hatalma, ahol kiküszöbölnek mindent, ami rendellenes, azaz ami a Rend számára veszélyes vagy használhatatlan (lásd erről Foucault elméletét a hatalom mikrofizikájáról). A 20. században az ideológiákra épülő totális rendszerek (amelyek mindegyikében fontos szerepet játszott a fejlődés sajátosan értelmezett gondolata: kommunizmus, fasizmus, nácizmus), tehát az ideológiailag alátámasztott Rend társadalmai embermilliók életét követelték. A Holocaust a technikai racionalitás embertelen irracionalitásba fordulásának elborzasztó jelképe is. A civilizáció barbársága korábban is ismert volt, mint a civilizáció terjesztésének barbársága (spanyol hódítók Amerikában, gyarmatosítás, a nyugat meghódítása Észak- Amerikában), de a Holocaust magukat civilizáltnak tartó emberek hétköznapi rutinfeladatként, illetve az ideologikus Rend világának fenntartásáért és megjobbításáért hozott szükségszerű, tehát racionális tevékenyégként élték meg mélyen civilizáció-ellenes tetteiket (emberek koncentrációs táborban tartása, gázkamrákban való tömeges elégetése, népirtás). A pusztító irracionalitást a kapott parancs gépies végrehajtásának kényszere, a Rend ideológiája, a gyilkolás technikai kidolgozottsága (a halál tömegtermelése ) változtatta mindennapivá és racionálissá a végrehajtók számára. A Holocaust a nyugati civilizáció, fejlődés barbárságba fordulásának mindenkor fennálló lehetőségét is szimbolizálja. Ez a barbárságba fordulás szinte észrevétlenül is végbemehet: ehhez nem feltétlenül kell valamilyen ideológia, létrejöhet pl. a jólét barbársága, a gépkorszak barbársága (ezek ötvöződhetnek egymással), a megmaradt természeti erőforrásokért való harc barbársága, de kialakulhat egy konkrét kiváltó esemény hatására is, mint összeomlás : pl. egy ökológiai vagy nukleáris katasztrófa után kialakuló, a túlélők akár civilizáció előtti szintre 2 Lewis Mumford: Az ember öröksége (Filozófiai Figyelő, 1988/1-2) 9

10 Apáczai-napok 2006 süllyedő világa (irodalmi negatív utópiákban ezek megjelennek, néhány példa: az ideológia barbársága: Orwell: 1984, a jólét és a technika barbársága: Huxley: Szép új világ, az összeomlás barbársága: Merle: Malevil, Védett férfiak). A fejlődés felfogható a kényelem és a jólét fokozódásaként is. Ennek alapját az új tudományos és technikai felfedezések jelentették, az új gépek, technikák vitathatatlanul hozzájárultak a jobb élet- és munkafeltételekhez. A nyugat jóléti államaiban, a társadalmi változásoknak is köszönhetően a munkások megfelelő bért kaptak egyre könnyebbé váló munkájukért, és mindemellett egyre több szabadidővel rendelkeztek, amelynek eltöltésére számos szórakozási lehetőség állt rendelkezésükre. Azonban a helyzet nem ennyire szívderítő. Ennek lényegét jól összefoglalja Marcuse, aki úgy véli, hogy a gépesített munka, mint élethossziglani foglalatosság továbbra is megerőltető, eltompító, embertelen rabszolgaság; sőt még megerőltetőbb, mivel fokozódik az ütem, fokozódik a gép kezelőjének (inkább mint a terméknek) az ellenőrzése, s fokozódik a munkások egymástól való elszigeteltsége. 3 Az eldologiasodás folyamata folytatódik: ez a létezési mód nem szűnik meg attól, ha a dolog megelevenedik és maga választja meg anyagi és szellemi táplálékát, ha nem érzi dolog-létét, ha csinos, tiszta, mozgékony dolog. 4 A nyugati civilizáció a Szabadság Rendje és a Verseny Rendje (a későbbiekben Rend alatt ezt értem). A társadalmi és gazdasági folyamatok alapvetően a verseny-logika alapján működnek, némileg túlozva azt mondhatjuk: a verseny totalizálódik, az élet minden szféráját a verseny-szemlélet határozza meg, a hatékonyság mint fontos érték jelenik meg, azaz a siker (a versenyben való győzelem ) érdekében a rendelkezésre álló anyagi és szellemi energiákat maximálisan ki kell használni. Az emberi tényező is a verseny, a siker, a termelés eszköze, aki az anyagi biztonság megteremtéséért, fenntartásáért vállalja (sok esetben vállalni kényszerül) az eszköz-szerepet. Nyugaton a jó élet felfogása a Rendnek megfelelő értelemben torzult el, a jól-lét a jóléttel azonos: a kényelmes, anyagi javakkal bőségesen ellátott életet, a szabadidő szórakoztató kikapcsolódásra fordításának egyre sokrétűbb lehetőségét jelenti. A fejlődés, mint társadalmi cél a nyugati világban az anyagi, technikai javak, a kényelem fokozódását jelenti, amely felesleges használati-kényelmi tárgyakkal árasztja el a társadalmat, miközben a természeti környezetet tönkreteszi: a fejlődés a fejlődésért, az öncélú, értelem-nélküli fejlődés világában élünk. A fejlődés fogalma egyre inkább kiüresedik, egyre bizonytalanabb lesz a jelentése, egyre inkább az őrült, értelem nélküli teljesítményfokozással, a de-humanizáció, a barbárság 3 Herbert Marcuse: Az egydimenziós ember (Kossuth, Bp., 1990) 47. o. 4 I. m. 55. o. 10

11 Érték és kultúra korának ígéretével hozható összefüggésbe. Akár beszélhetünk a fejlődés paradoxonáról is: a nyugati értelemben felfogott fejlődés sok szempontból vissza-fejlődést, sőt a civilizáció barbárságba fordulásának lehetőségét jelenti. Továbbá: az öncélúvá, felesleges javak előállításává vált nyugati társadalmi fejlődés szembeállítható a Föld azon részeinek társadalmaival, ahol valóban szükség volna fejlődésre, mert emberek nem méltóságuknak megfelelő életet élnek, éheznek, nyomorognak. 2. Információ és tudás Napjaink nyugati társadalmai információs társadalmak, amely fogalomnak különböző értelmezései lehetnek. Beszélhetünk információs társadalomról, mint poszt-indusztriális társalomról, amely az Információs Technikai Forradalom következtében bontakozik ki. Új technikák jelennek meg (mikroelektronika, számítógép-tudomány, távközlés/híradástechnika, optoelektronika) amelyek nyersanyaga az információ. 5 Az információs társadalom tudástársadalmat azaz tudás-alapú és tanulás alapú társadalmat is jelent. Az új technikai eszközök ontják az információt, azonban a tudás összefüggéseiben fölfogott információ (Nyíri Kristóf), tudás-alapú társadalomról tehát csak abban az esetben beszélhetünk, ha az információs kor többet jelent információk bőségének áramlásánál. 6 Tagadhatatlan, hogy a tudás felértékelődött napjainkban, de ez csak a tudás bizonyos fajtáira igaz. Jean-François Lyotard: A posztmodern állapot című híres írásában kifejti, hogy a tudás státusa megváltozik, amikor a társadalmak a posztindusztriális, a kultúrák pedig a posztmodern korba lépnek (ez az átmenet legkésőbb a 20. század ötvenes éveinek végén kezdődik). Lyotard a posztmodern korszak legfőbb jellemzőjének azt tartja, hogy vége a nagy elbeszéléseknek, a metanarratíváknak. A tudás ezen nagy legitimáló elbeszélései delegitimálódnak a II. világháborút követő korszakban és a tudás (a kutatás és az oktatás) ezt követően elsősorban a teljesítményelv révén legitimálódik. A hivatalra orientálódott egyetemista, az állam, a felsőoktatási intézmény a Mi az igazság? kérdése helyett a Mit szolgál ez? kérdését teszi fel. A tudás elüzletiesedésének kontextusában ezen utóbbi kérdés legtöbbször azt jelenti: Eladható-e? A hatalom növelésének kontextusában pedig: Hatékony-e? írja Lyotard. 7 Azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, ha azt állítom, hogy korunkat a tudás paradoxona is jellemzi. Egyre nagyobb tudásmennyiség 5 Dr. Farkas János: Elméletek az információs társadalomról, 6 Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra, 7 Jean-François Lyotard: A posztmodern állapot (In: J. Habermas - J.-F. Lyotard R. Rorty: A posztmodern állapot, Századvég, Bp., 1993), idézet: 111. o. 11

12 Apáczai-napok 2006 halmozódik fel, ugyanakkor a nagy életkérdések vonatkozásában elvesztettük az igazodási pontokat. Korábban voltak nagy legitimáló elbeszélések, (mítoszok, illetve metaelbeszélések ) amelyek válaszokat kínáltak ezekre a kérdésekre, Mindez nem azt jelenti, hogy napjainkban ne lennének jelen elbeszélések (ezt Lyotard is elismeri), sőt túlságosan is sok elbeszélés, igazodási pont létezik, amelyből mindenki kiválaszthatja a neki megfelelőt. Mivel ez felelősséget jelent, talán megkockáztathatjuk, hogy a legtöbb ember (úgy téve, mintha ez a felelősség valójában nem is létezne) a legkönnyebben elérhető pragmatikus elbeszéléseket választja (ha választ egyáltalán, talán inkább: elfogadja azokat kritika nélkül, illetve befolyásuk alá kerül) vagy csak bolyong az elbeszélések sűrű erdejében. Ide kapcsolhatjuk azt a jelenséget is, amelyről fent már szó volt: nőtt a tudás értéke, ugyanakkor csökkent is. Napjainkban csekély értéke van az önmagáért való tudásnak (illetve csak kevesen ismerik fel, hogy ennek van igazán értéke), az olyan tudásnak, amit nem lehet közvetlenül bizonyos célok érdekében felhasználni Ezt a tendenciát igazolja a humán tudományok és a művészetek leértékelődése. Az emberek egyre kevésbé érzik úgy, hogy nekik kell rákérdezniük saját életükön keresztül a létre, és beérik hagyományos (sokszor elavult, nem hiteles) vagy divatos (New age, új szekták, ezoterika) konzervválaszokkal, a valódi művészeti és intellektuális élmények helyett konzervművészettel (televízió, kommersz filmek és irodalom). 3. Fogyasztás és önmegvalósítás A mai nyugati ember fogyasztva szórakozik és szórakozva fogyaszt. A Valósítsd meg önmagad! jelszó a Verseny-Rend legfőbb propagandajelszava. Valódi jelentései: Légy sikeres a versenyben!, illetve: Szórakozz!, azaz: Fogyassz! A Rendben mindenki sikeres, aki rendesen dolgozik, termel, legalábbis a Rend propagandája szerint. Valójában sokan vannak, akik belekényszerülnek a Rendbe, de nem hisznek a sikerpropagandában (átérzik, hogy eszközként használják őket), így a munkát csak szükséges rossznak tekintik, amit el kell végezniük megélhetésük érdekében, a sikeremberek szánalommal vegyes gúnnyal tekintenek rájuk: az örök vesztesekre. Az igazi vesztesek, a vesztesek vesztesei sincsenek kevesen: munkanélküliek, létminimum alatt, mélyszegénységben élők, koldusok, hajléktalonok. A sikerre kondicionált emberek nem akarnak tudni az igazi vesztesekről, a szegénységről, mert az egyik legnagyobb szorongásuk éppen abból fakad, hogy ők is ilyen sorsra juthatnak, amely teljesen ellentmond a Rend racionalitásának: a szegénység irracionális jelenség a sikertársadalomban, amit ezért megpróbálnak eltüntetni (gettók, szegénytelepek, a koldusok kiutasítása a belvárosokból) vagy amennyire lehetséges, racionalizálni ( hiszen maguknak köszönhetik: mert nem dolgoztak, tanultak, mert rossz életet 12

13 Érték és kultúra éltek ). Mivel a sikertársadalmon belül mindenki sikeres és a sikeresség külső jegyeit a Rend legfőbb propagandaeszköze, a tömegmédia határozza meg, ezért valójában mindenki a tömegmédia által diktált korszerű ízlésnek megfelelően rendezi be az életét. Az emberek lélektelen munkát végeznek, tele vannak frusztrációval, szorongással, amit csak a fogyasztással, a szórakoztató kikapcsolódással tudnak enyhíteni. A Verseny-Rendben az egyén csak mint termelő és mint fogyasztó fontos (mindkét minőségében a Rend fenntartását szolgálja). A szolga-munkák közötti, illetve a fogyasztási cikkek közötti választás nem jelent valódi választást. Ezeket a jelenségeket nevezhetjük akár az individualizáció paradoxonának is: az individualizáció kultúrája valójában a homogenizáció kultúrája. A választási lehetőségek kultúrája a valódi alternatívák hiányának kultúrája. A szabadság kultúrája a meghatározottság kultúrája. Az önmegvalósítás üres és manipulatív jelszó csupán. III. Alternatív kulturális alapfogalmak és értékek Korunkat a paradoxonok világaként értelmeztem, röviden szóltam a fejlődés, a tudás és az individualizáció paradoxonáról. Mindezek részei a ráció paradoxonának: napjaink racionális nyugati civilizációja sok vonatkozásában irracionális. Ez azt eredményezi, hogy a világ tudományos megismerhetőségébe, az ész mindenhatóságába vetett hit megkérdőjeleződik, az univerzális igazság-kritériumok, a metanarratívák érvénytelenné válnak, sokan vélik és érzik úgy hogy korunk a széttöredezettség, a bizonytalanság világa. A nyugati civilizáció (és az egész emberi civilizáció) válságban van, erre számos gondolkodó mutatott és mutat rá. A válság különbözőképpen értelmezhető, elsősorban mint ökológiai válság, tehát a természetpusztítás következményeként kibontakozó válság, mint társadalmi, az emberi kapcsolatokban megnyilvánuló válság (eszköz-szemlélet, verseny-logika), mint a jól-lét, azaz a jó élet felfogásának a válsága jelenik meg. Mindezek hátterében pedig gondolkodási, világszemléleti válság áll. A pesszimisták úgy gondolják, hogy a civilizáció valamilyen barbárságba fordulása elkerülhetetlen, mások úgy vélik, hogy a jövő negatív forgatókönyve helyett összefogással, újfajta élet- és világszemlélettel egyfajta pozitív forgatókönyv is elképzelhető (László Ervin). 8 A kínai nyelvben a válságot a wei-ji szóval fejezik ki, amely a veszély és a lehetőség szóból áll össze. 9 A barbárság és pusztulás veszélyének elkerülése, egy jobb világ megteremtésének lehetősége valamennyiünkön múlik: új alapokra kell helyeznünk a természeti környezethez és embertársainkhoz való 8 László Ervin: Meg tudod változtatni a világot (Magyar Könyvklub, Bp., 2002) 9 Fritjof Capra: Az áradat megfordulása, 13

14 Apáczai-napok 2006 viszonyunkat, ehhez jelenthetnek vezérfonalat az alább néhány mondatban elemzett alternatív alapfogalmak és értékek. 1. Fenntartható fejlődés és gondoskodás Az ember a természet uraként cselekszik, és a természet emberi szolgálatba állítását, kizsákmányolását magától értetődőnek veszi. Az újkor természet-felfogása a modern kor természet-pusztításának hivatkozási alapjává vált. Descartes metafizikája, John Locke gazdaságfilozófiája és Adam Smith gazdaságtani nézetei szerves egységet alkotnak (Tóth I. János). A karteziánus közgazdaságtan a természeti javakat bőségesen rendelkezésre álló szabad javaknak tekinti. 10 Nyilván ma már ez az álláspont nem tartható. A környezetpusztítás az ember életfeltételeit veszélyezteti a Földön. Hans Jonas az emberi cselekvés megváltozott természetéről ír, és utal arra, hogy az ember felelőssége hatalmával együtt nő, illetve a felelősség új dimenziói jelennek meg. Nem az individuális cselekvő és cselekvés, hanem a kollektív cselekvő és cselekvés játszik szerepet; sokkal inkább a meghatározatlan jövő, mint a cselekvés egykorú tere adja a cselekvés releváns horizontját; a cselekvés helyét az előállítás foglalta el, így az erkölcsnek be kell hatolnia erre a területre is. A hagyományos etika újragondolására van szükség, a kanti kategorikus imperatívusz helyett Jonas a következő imperatívuszt fogalmazza meg: Cselekedj úgy, hogy cselekvésed hatásai összeegyeztethetők legyenek a valódi emberi élet földi megmaradásával. Ugyanakkor Jonas utal arra, hogy a természet önmagáért is tiszteletet érdemel. Mivel a jövő generációk és a természeti lények nem rendelkeznek jogokkal, ezért velük szembeni kötelességeink függetlenek a viszonosságtól: az emberi felelősség alapvetően gondoskodó jellegű Ökológiai szemlélet és tisztelet Napjainkra számos ökológiai irányzat (Gaia-elmélet, állati jogok, holisztikus megközelítések: pl. föld-etika, mélyökológia, ökofeminizmus, társadalmi ökológia, ökofenomenológia, stb.) alakult ki, melyek képviselői újragondolják az ember és természet viszonyát és hangsúlyozzák, hogy a természetnek nemcsak instrumentális, hanem belső értéke is van. Sokan az ökológiai elméletek előfutárának tekintik Spinozát, aki Etika című művében 10 Tóth I. János: Fejezetek a környezetfilozófiából (JATE Press, Szeged, 2005) o. 11 Hans Jonas: Az emberi cselekvés megváltozott természete (In: Környezet és etika. Szöveggyűjtemény, szerkesztette: Lányi András és Jávor Benedek, L Harmattan Kiadó, Bp., 2005), ill. Tóth I. János: i.m o., idézet: 180. o., ld. még: Hans Jonas: Miért tárgya a technika az etikának? Öt ok (In: Legyenek-e a fáknak jogaik? Környezeti-etikai szöveggyűjtemény, Typotex, 1999, szerkesztette és fordította: Molnár László) 14

15 Érték és kultúra azonosítja a szubsztanciát, a természetet és Istent, a természetet egyetlen individuumként gondolja el, amelynek részei változnak, anélkül, hogy az egész individuum változna. A szubsztancia attribútumai a gondolkodás és a kiterjedés, a szubsztancia megnyilvánulásai a moduszok, amelyeket önfenntartási törekvés jellemez. Az ember is csak egy modusz a többi között, az észhasználat miatt sem emelkedik ki a természetből, mert ez az önfenntartás egyik eszköze (bár csak az ember, a bölcs ember képes Isten, azaz a természet értelmi szeretetére, azaz a boldogságra). 12 Ma is számos egység-elméletet találunk. Ilyen, pl. a James Lovelock által megfogalmazott Gaia-koncepció, amely szerint az élet, a Gaia (a Föld bioszférája, légköre, vizei, kőzetöve, talaja) önszabályozó képességgel rendelkező összetett egység, egy globális méretű élőlény. 13 Az etikai elméletek közül a humán szubjektum-fogalom kiterjesztését végzik el az állatjogi koncepciók. Peter Singer támadja az emberi méltóság doktrínáját, az embereket fajsovinizmussal vádolja, és az utilitarizmus benthami változatának amely az öröm és a fájdalom érzésének képességét tartja az erkölcsi figyelembevétel alapjának logikáját követve, azt állítja: a magasabb rendű állatokat, amelyek szintén rendelkeznek ezekkel a képességekkel, az emberrel azonos módon kell megítélni. 14 Az individualisztikus elméletek korlátozottak, csak a magasrendű állatok jogainak figyelembevételére szólítanak fel, semmit sem mondanak a többi élőlény értékéről, és az ökológiai közösség egészéről. Az utóbbi védelmére helyezi a hangsúlyt Aldo Leopold föld-etikája, amely hangsúlyozza, hogy az etikának ki kell terjednie a terjednie az embernek a földhöz, az azon élő növényekhez és állatokhoz való viszonyára. Az élet piramisáról ír, amelyben az ember egy a piramis magasságát és bonyolultságát adó elemek közül, az életközösséget energia-szökőkútként ragadja meg, mely a talaj, a növények és állatok láncolatain keresztül tör a magasba, az energiát felfelé vezető ágak a táplálékláncok, a halál és a lebomlás a visszahulló víz. A föld-etika alapelve a következő: Valami akkor jó, helyes, ha segít megőrizni az élő közösségek egységét, stabilitását és szépségét. Rossz, ha nem így cselekszünk. 15 Holmes Rolston III az individualisztikus és a holisztikus felfogást kapcsolja össze elméletében. Rolston rámutat, hogy a vadonban nincsenek jogok, a természet közömbös az egyes egyedek jólétével szemben. Egy környezeti etika az emberitől eltérő ismérvekkel rendelkezik: a kultúra jó az embereknek, viszont gyakran rossz az 12 Benedictus de Spinoza: Etika (Gondolat, Bp., 1979), környezetfilozófiai szempontú elemzését lásd: Tóth I. János: i.m o. 13 Tóth I. János: i.m o. 14 Peter Singer: Minden állat egyenlő (In: Környezet és etika) 15 Aldo Leopold: Föld-etika (In: Természet és szabadság, Osiris, Bp., 2000, szerkesztette: Lányi András), idézet: 115. o., ld. még: J. Baird Callicot: A földetika fogalmi megalapozása (In: Környezet és etika) 15

16 Apáczai-napok 2006 állatoknak, a túl sok emberi gondoskodás vadságukat mesterséges alkotássá változtatná. Ugyanakkor felismerhetjük azt is, hogy minden organizmus önmagában való értéket képvisel: az organizmus spontán, önmagát megtartó rendszer, amely fenntartja és reprodukálja magát, véghez viszi programját, tehát több puszta fizikai okok összességénél. Létezik az okokat felügyelő és igazgató információ, ez végcélt, egyfajta öntudatlan célt, teloszt ad az organizmusnak. Mindezt az információt a DNS hordozza. Az a fizikai állapot, melynek elérésére az élőlény törekszik, amire programozva van, értékes állapot: értéke ebben a teljesítményben mutatkozik meg. Minden lénynek megvan a maga-módján-való-java és minden lény úgy védi a maga javát mint jó dolgot. Az érték nem emberi eredetű, hanem az élet természetéből fakad. Rolston további érvekkel támasztja alá, hogy nemcsak az élő egyed, hanem a faj is értékes és védelmet érdemel: a genetikai állomány, amelybe a telosz kódolva van, legalább annyira a faj tulajdona, mint az egyedé, melyen keresztülhalad. Az ökoszisztémák esetében nem beszélhetünk törekvésekről, szerveződési központról, genomról. Az ökoszisztémának nincs feje, de fejlődésének van iránya, ez pedig a minél nagyobb fajdiverzitás felé mutat, az ökoszisztéma nem szuperorganizmus, de valamiféle vitális mező. Ezt egy új fogalommal, a rendszer-érték fogalmával írhatjuk le: kötelességeink vannak magával a rendszerrel szemben, amely létrehozza és védelmezi egy élőlényközösség alkotórészeit. 16 Arne Naess, a mélyökológia atyja, a Gestalt-alapú világlátást ajánlja a redukcionalista szemlélet helyett: ez a kapcsolatokat tekinti elsődlegesnek, mivel a bioszféra egymással kölcsönös függőségben lévő elemek hálózata, amelyek csak együtt életképesek. 17 Összefoglalva: minden élőlényben belső értéket (a biotikus közösségben rendszer-értéket ), az emberben sajátos belső értéket, amelyet emberi méltóságnak nevezünk, ismerünk fel. Az ember része a természetnek, de megkülönböztető sajátosságokkal is rendelkezik. A természet az ember számára Élet-közösséget jelent. Az Élet minden megvalósulási formájában tiszteletet érdemel. Ez nem azt jelenti, hogy az ember nem használhatja fel a természeti létezőket élete fenntartásához, de ezt az Élet csodálatos és titokzatos rendjének, a biotikus közösség és az egyes élő természeti entitások méltóságának tiszteletben tartásával kell tennie. Az élettelen természet erőforrásainak kiaknázásakor is az Élet fenntartásának biztosítása ill. a természeti képződmények, tájak szépségének megőrzése jelenti a korlátozó tényezőt. 16 Holmes Rolston III: A környezeti etika időszerű kérdései (In: Környezet és etika), ld. még: Holmes Rolston III.: Van-e környezeti etika? (In: Legyenek-e a fáknak jogaik?) 17 Tóth I. János: im o. 16

17 Érték és kultúra 3. Alkotás és önmegvalósítás Vissza kell találunk az önmegvalósítás valódi értelméhez, mert ez többet is jelenthet, mint fogyasztási javakban való tobzódást, felesleges javak felhalmozását, gépektől való függőséget, szórakoztató kikapcsolódást. Az önmegvalósítás alapját a szabadság lehetősége adja meg. Szó volt róla, hogy nyugaton a választás sokszor csak látszólagos, továbbá, hogy az embert számos meghatározottság köti (képességbeli, anyagi, környezeti). A választás valóban csak látszólagos, ha beleragadunk az elvárt, a mindenki által követett életsémában, és saját életünk nem más, mint ennek az adott sémának a kitöltése. Emberi méltóságunk egyik fő összetevője önmagunk létrehozását, cselekedeteinkkel való megalkotását lehetővé tévő szabadságban rejlik, ezért vállalva a kockázatot el is térhetünk ettől a sémától. Önmagunk kiteljesítésére kell törekednünk, amely csak az embertársakkal és a természettel egységben történhet meg, semmi esetre sem azok ellenében. Az eszköz- és verseny-szemléletet, az individualizmust, a minden áron való leigázni akarást a valódi kiteljesedés cél-szemléletté, együttéléssé, kooperációvá és harmóniává változtatja. A mechanikus és lélektelen munkát végző eszköz-ember a munkatevékenységet alkotásként felfogó és megélő emberré változik. Az értelem nélküli fogyasztást és felhalmozást, a kikapcsoló szórakozást felváltja a valódi szükségleteknek megfelelően berendezett és a művészetekben feloldódó élet. Naess önmegvalósításon a személyiség kitágítását és elmélyítését érti, a természettel való azonosulást, az ökológiai én kialakítását, túllépve az élőlényeket elválasztó különbségeken. 18 László Ervin megkülönbözteti a modernek kultúráját az alkotók kultúrájától, akiket többek között az jellemez, hogy hiteles árukat és szolgáltatásokat kívánnak, szeretnek belemerülni az események sűrűjébe, nem felületesek, annak az élményiparnak a fogyasztói, amely nem anyagi javakat, hanem gondolatébresztő vagy felvillanyozó tapasztalatokat kínál, és holisztikus szemléletet vallanak. László szerint nyugaton egyre inkább növekszik az alkotók népessége. 19 Ide kapcsolódva jegyzem meg, hogy terjednek az alternatív életmód-mozgalmak, mint amilyen pl. az önkéntes egyszerűség mozgalma, de ide sorolható az alulról építkező közösségek számának és jelentőségének gyors növekedése is. 20 Mindezek gyökereit megtaláljuk a 60-as évek diákmozgalmaiban, illetve a hippi-mozgalomban, amelyek kulturális illetve életmód-forradalmat robbantottak ki (ahol fontos szerepet játszott a valódi szabadság fontosságának a hangsúlyozása, a fogyasztói társadalom kritikája, az erőszak és a háború elutasítása, a közösségiség, a szolidaritás). Bár sokan úgy vélik, hogy mindez csak néhány évig tartó 18 Arne Naess: Önmegvalósítás (In: Környezet és etika) 19 László Ervin: i. m o. 20 Marosán György: Az esélyek új korszaka (Esély, 2004/5) 17

18 Apáczai-napok 2006 életmód-lázadás volt a fennálló Renddel szemben, ezt követően a lázadók sem az általuk megfogalmazott értékek alapján élték életüket, tehát a kivonulás nem jelenthet releváns választ a társadalmi problémákra. Véleményem szerint a fennálló kultúra élet- és világszemléletének tarthatatlansága, a változtatás elkerülhetetlensége a 20. század közepétől egyre inkább nyilvánvalóvalóvá válik: a 60-as évekbeli útkeresések ezt fejezték ki, de ez a belátás hívta életre az ökológiai mozgalmakat, illetve napjaink életmód-mozgalmait is. Egyéni szinten eljuthatunk a hatékonyság világából a harmónia világába, de hogy ez társadalmi szinten is lehetségese, az igencsak kérdéses. Mindenesetre rajtunk múlik. Irodalom Callicot, Baird (2005): A föld-etika fogalmi megalapozása. In: Környezet és etika. Szöveggyűjtemény, szerkesztette: Lányi András és Jávor Benedek, L Harmattan Kiadó, Bp. Capra, Fritjof: Az áradat megfordulása. Elias, Norbert (2004): A civilizáció folyamata. Gondolat, Bp. Farkas János: Elméletek az információs társadalomról. Jonas, Hans (2005): Az emberi cselekvés megváltozott természete. In: Környezet és etika Jonas, Hans (1999): Miért tárgya a technika az etikának? Öt ok. In: Legyenek-e a fáknak jogaik? Környezeti-etikai szöveggyűjtemény. szerkesztette: Molnár László, Typotex László Ervin (2002): Meg tudod változtatni a világot. Magyar Könyvklub, Bp. Leopold, Aldo (2000): Föld-etika. In: Természet és szabadság. szerkesztette: Lányi András, Osiris, Bp. Lyotard, Jean-François (1993): A posztmodern állapot. In: J. Habermas, J.-F. Lyotard, R. Rorty: A posztmodern állapot, Századvég, Bp. Marcuse, Herbert (1990): Az egydimenziós ember. Kossuth, Bp. Marosán György (2004): Az esélyek új korszaka. In: Esély, 5. sz. Mumford, Lewis (1988): Az ember öröksége. In: Filozófiai Figyelő, 1-2. sz. Naess, Arne (2005): Önmegvalósítás. In: Környezet és etika Nyíri Kristóf: Információs társadalom és nemzeti kultúra. Rolston III, Holmes (2005): A környezeti etika időszerű kérdései. In: Környezet és etika Rolston III, Holmes (1999): Van-e környezeti etika? In: Legyenek-e a fáknak jogaik? Singer, Peter (2005): Minden állat egyenlő. In: Környezet és etika Spinoza, Benedictus de (1979): Etika. Gondolat, Bp. Tóth I. János (2005): Fejezetek a környezetfilozófiából. JATE Press, Szeged 18

19 Érték és kultúra Bertók Rózsa Az arisztotelészi értékek táblája és a mai értékválasztások változásai A XXI. századra az európai társadalmak központi problémájává vált a közösségek erkölcsi színvonalának csökkenése és ezzel összefüggésben az értékek válságos helyzete. Az értékválságok értékváltozásokkal is terheltek, ezért nagymértékben rontják az egyéni eligazodás biztonságát mind a kisebb, mind a nagyobb közösségekben. A megoldási módot illetően sokféle javaslat és próbálkozás napvilágot látott, ezek egyike az értéketikák újjáélesztése és gyakorlattá tétele. Ennek a gondolatnak elméleti és praktikus nehézségei is vannak, mindenesetre a világos képletek meglátása érdekében vegyük sorra ezeket: (1) az európai etika történetében alig van értéketika (2) az értéketikához a dolog természetéből adódóan értékek kellenek, (3) az értékek nem nőnek ki a földből, nem megvásárolhatók, nem elhatározás kérdései, nagyon lassan válnak elfogadottá, a régiekhez való ragaszkodás nem mindig racionalizálható, (4) az értékekhez konszenzus kell és (5) az értékek közvetítésének és/vagy átörökítésének a feladata sem egyszerű. A fenti probléma-halmazt látva vizsgáljuk meg egy vitathatatlan értéketikán ezek fennállását! (Az erénytábla elemzése német nyelven olvasható: Rózsa Bertók: Die Tugendtafel des Aristoteles. In.: Revue Roumaine de Philosophie. Band 44. Jahr Seiten ) Az arisztotelészi tábla szemléletesen mutatja az értékeket és az értékek relációit is: Az értékek három minősége határozható meg, melyek a középhez való viszonyuktól függően kerülnek egyik vagy másik szélre. A 14 értéksor így mindenhol egy közép és két szélső értéket tartalmaz, melyek közül minden esetben a közép a követendő. Az érdekessége a táblának az, hogy a duális (jó és rossz), (előnyös és káros) szokásos szerkezete helyett egy árnyaltabb értéktartományt kapunk, melyben a jók egyfelé, a közép felé tartanak, a rosszak sokfélék. nehéz dolog derekasnak lenni, hiszen minden egyes esetben a közepet megragadni nehéz. Kört rajzolni például mindenki tud, de már a kör középpontját meghatározni nehéz dolog. (MM 1187a Gondolat, Bp., p.159.) A tartalmi elemzéssel kimutatató, hogy minden értéksor vagy viselkedési, viszonyulási szabálynak adja az alapját, vagy jellemérték. A két tartalmi különbség persze összefügg, hiszen egyes cselekedetekhez csak bizonyos jellemek kapcsolódhatnak, egyes jellemvonásúak bizonyos cselekedeteket hajtanak csak végre. A jelentősebb különbség talán a jellemnek, mint állandósult meghatározónak a tulajdonságában, a cselekedetnek a gyakorlati orientáltságában illetve aktualitásában érhető tetten. 19

20 Apáczai-napok 2006 Az összes lehetséges viszonylat mind a jellem, mind a cselekedet szempontjából egyszerre követendő és elérendő, nincsenek alternatívák, hanem a tökéletesség felé vezető úton való előrejutás mértéke szabja meg a különbségeket. Ennek egyik tanulsága, hogy van tökéletesség, van etalon, van egy Szókratész-minta, a másik, hogy zártnak tételezi a poliszközösséget. Ez utóbbi a mi témánk szempontjából azért jelentős, mert egyetlen értékre, vagy érték-relációra sem mondható, hogy ne lenne ismert mindenki számára. Mindenki, minden cselekedetében tudja mi a jó és hogyan lehet azt elérni. Az értékek adottak és nem spontán választhatók és változtathatók, mert csak ilyen körülmények között lehet ellenőrizni is őket. A visszacsatolás lehetősége a cselekedetek vonatkozásában mindig a gyakorlati megvalósulásuk biztonságát segíti és átjárhatóvá teszi a közösségeket. A táblázat konkrét értéksorai mellet találhatunk magyarázatokat egyfelől a sorok alapvető szempontjaira vonatkozóan, másfelől olyan nagy szabályok tekintetében, melyek mindegyik értékre érvényesek. Minden oszthatóban megkülönböztethetjük a többet, a kevesebbet és az egyenlőt. Ez lesz körülbelül a mennyiségi arányosítás nagy szabálya. Az arányok mérésének alapja a közép, a közép az, amiben nincs szélső, a szélső az, amiben nincs közép. Mivel a szélső kétirányú eltérés: egy túlzás és egy hiány, a sok és a kevés között van a mérték, így áll össze szerkezetileg a három érték. Ez utóbbi jellemzőnek a fő szabálya a mértéktartás a közép-értéken. A mértéktartás a görög kardinális erények egyike, ami megtalálható Arisztotelész előtt is és később is nagyon sokféle előfordulása ismert. Tulajdonképpen van egy negyedik értéktényező is, ez pedig a reláció alapja, az a szempont, ami alapján vizsgálja a filozófus, hogy milyen is a konkrét helyzet. A mértékletesség önmagában alkot egy értéket középen. A középtől való eltérés az érzéketlenség és a mértéktelenség, a viszonyítás alap-érték a mértékek arányának az érzékelése. Ez azért fontos, mert maga az érzéketlenség mint hiány nem csak a középtől való eltérést mutatja, tehát az értéktábla szerinti szélsőséget, hanem a cselekvőnek a mértékek arányára vonatkozó érzékelésbeli tévesztését is, mert hiányt szenved ebből a képességéből és így törvényszerű, hogy elhibázza a közepet. Érdekes módon a túlzás oldalon lesz a mértéktelenség, ami a fosztóképző miatt hiányra asszociáltat bennünket, mégis a mérték érzékelésének eltúlzása és ezáltal az aránytalanság különböző formáit fejezi ki vele. Az aránytalanság fennállhat sok tekintetben: a.) a mennyiség eltévesztése például a fogyasztásra vonatkozóan; b.) az arány eltévesztése a fogyasztó és a fogyasztandó étel vagy bármi tekintetében; c.) a megfelelés eltévesztése (lehet valami egyenlő és mégis igazságtalan, ha a fogyasztók személyétől eltekintenek, pld elfeleznek valamit egy távfutó és egy csecsemő között) 20

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Benyák Anikó (Pszichológia)

Benyák Anikó (Pszichológia) (Pszichológia) 014 1., Árendás Anikó Nevelőszülők és nevelt gyermekek több szempontú vizsgálata Előadás a 014. október -én tartott XVIII. Apáczai-napok Tudományos Konferencián. NYmE-AK, Győr (014) 013.,

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 080 ÉRETTSÉGI VIZSGA 008. május 6. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM . Esszék

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben.

Egység. Egység. Tartalom. Megjegyzés. Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Tartalom Az egység jelentősége, jellemzői és különböző megjelenései. Az egység szerepe ebben a műben. Megjegyzés Az egység a mű egyik alapelve. Fogalmát, különböző megjelenéseit több téma tárgyalja a műben,

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel)

Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel) Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel) Arisztotelesz (384-322) Minden ember vagy Platón vagy Arisztotelész hívének született (F. Schlegel) Élete

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Környezetvédelem (KM002_1)

Környezetvédelem (KM002_1) (KM002_1) 11. Fenntartható erőforrásgazdálkodás és fejlődés 2007/2008-as tanév I. félév Dr. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, MTK, BGÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Fenntartható fejlődés a fenntartható fejlődés

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz

Művészeti kommunikáció. alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Művészeti kommunikáció 2008 tavasz Művészeti kommunikáció alapkérdések, avagy miért élnek sokáig a művészetfilozófusok? Danto esete Hamupipőkével Danto fő kérdése, hogy - két teljesen egyforma dolog közül hogyan választjuk ki azt, amelyik

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 6. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Molnár Krisztina 3 Az angyali üdvözlet Három festmény A KIADVÁNY KHF/4531-13/2008 ENGEDÉLYSZÁMON 2008. 12.

Részletesebben

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015

A nevelés eszközrendszere. Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelés eszközrendszere Dr. Nyéki Lajos 2015 A nevelési eszköz szűkebb és tágabb értelmezése A nevelési eszköz fogalma szűkebb és tágabb értelemben is használatos a pedagógiában. Tágabb értelemben vett

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés?

Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Mitől (nem) fenntartható a fejlődés? Globális gondok Válaszok és tévutak a XXI. század elején Gyulai Iván Ökológiai Intézet Melyek a problémák? Nincs elegendő erőforrás a gazdasági növekedés fenntartásához

Részletesebben

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea.

A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása. A rekreáció elmélete és módszertana 1. ea. A rekreációval kapcsolatos fogalomrendszer feltárása re- kreáció Szűkebb értelmezésben: feltöltődés kalandsport, unikumsport más sportok rekreáció = sport A rekreáció eszmei és gyakorlati válasz, - tevékenységrendszer

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

FÉSZEK PROGRAM A CONGREGATIO JESU EGRI WARD MÁRIA ISKOLÁJÁBAN BÁNHEGYI ANDREA OKTATÁSI SZAKÉRTŐ NOVEMBER

FÉSZEK PROGRAM A CONGREGATIO JESU EGRI WARD MÁRIA ISKOLÁJÁBAN BÁNHEGYI ANDREA OKTATÁSI SZAKÉRTŐ NOVEMBER A jó nevelés azt jelenti, hogy helyesen reagálunk gyermekünk helytelen viselkedésére (John Rosemond) FÉSZEK PROGRAM A CONGREGATIO JESU EGRI WARD MÁRIA ISKOLÁJÁBAN BÁNHEGYI ANDREA OKTATÁSI SZAKÉRTŐ 2014.

Részletesebben

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás

X. Változásmenedzselés - kultúraváltás BBTE, Politika-, Közigazgatás- és Kommunikációtudományi kar, Szatmárnémeti egyetemi kirendeltség X. Változásmenedzselés - kultúraváltás Emberi Erőforrás Menedzsment 2013 Január 12 Gál Márk PhD Közigazgatási

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Mi köze a sógunoknak a leanhez?

Mi köze a sógunoknak a leanhez? A menedzsment szerepe a Lean és Six Sigma programok eredményességében Mi köze a sógunoknak a leanhez? A Japán Ipari Menedzsment történeti és társadalmi alapjai Tóth László Tartalomjegyzék 1. Bevezetés

Részletesebben

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások

Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások Oktatási Hivatal Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny 2011/2012. tanév Filozófia - Első forduló Megoldások 1. A következő állítások három filozófusra vonatkoznak. Az állítások számát írja a megfelelő

Részletesebben

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012.

Globális kihívások a XXI. század elején. Gyulai Iván 2012. Globális kihívások a XXI. század elején Gyulai Iván 2012. Melyek a problémák? Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások

Részletesebben

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában

Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Az Öko-völgy Program szerepe a fenntartható nemzeti kultúra kialakításában Sölétormos Jenő (Gaura Sakti das) Krisna-völgy elnöke Definíciók A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés

Turizmus. Környezetvédelem a turizmusban. Ökoturizmus. Fenntartható fejlődés Turizmus Környezetvédelem a turizmusban Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely képes kielégíteni a jelen szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációinak lehetőségeit saját szükségleteik

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció II. Daruka Eszter egyetemi tanársegéd BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.19. 1 Szociális tanuláselmélet Az emberekben az utánzásra való hajlam

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

A létezés lehetőségének

A létezés lehetőségének 1. A létezés lehetőségének megbecsülése Mit jelent létezni? Mi lehet a különbség a létezés és a nemlétezés között? Mit értünk általában azon, hogy valaki számunkra nem létezik? Van ilyen az életedben?

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról Hajdúszoboszló Város Önkormányzatának Képviselőtestülete a Kulturális

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Generációk az információs társadalomban

Generációk az információs társadalomban Generációk az információs társadalomban Infokommunikációs kultúra, értékrend, biztonságkeresési stratégiák Projekt záró workshop TÁMOP-4.2.1/B-09/1/KONV-2010-0005 Program 2012. június 21-22. Hely: Szeged,

Részletesebben

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve

A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve A Szekszárdi I. Béla Gimnázium Helyi Tanterve Négy évfolyamos gimnázium Etika 2015. Készítette: a gimnázium humán szakmai munkaközössége Az alábbi helyi tanterv a kerettantervek kiadásának és jogállásának

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Politológia 2. I. Politikai rendszer funkciói II. A politikai rendszer elemei 2013. I. Politikai rendszer funkciói 1) A társadalom felé 2) A politikai rendszeren

Részletesebben

FEJEZETEK A KÖRNYEZETFILOZÓFIÁBÓL

FEJEZETEK A KÖRNYEZETFILOZÓFIÁBÓL TÓTH I. JÁNOS: FEJEZETEK A KÖRNYEZETFILOZÓFIÁBÓL SZERZŐK ÉS IRÁNYZATOK JATEPRESS, SZEGED 2005 LEKTORÁLTA: LÁNYI ANDRÁS A környezeti válság jelenségeire először ökológusok és természetjárók (A. Leopold,

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest

Budapest, Február 7-9. Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Desztinációs Menedzsment Nemzetközi Konferencia Budapest, 2007. Február 7-9. Desztinációs Menedzsment Koncepció és Magyarország esete Dr. Lengyel Márton Heller Farkas Főiskola, Budapest Koncepció Desztinációs

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana

Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Hullott körték Paradicsoma a Komplex Ifjúságsegítő Modell módszertana Belvárosi Tanoda Alapítvány http://www.youthopportunity.eu/kim/index.htm Fiatalok Tematikus Hálózat (Támogatta: az EQUAL) 2009. május

Részletesebben

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás

Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Projekt első hete Környezet szennyezés Hulladékgazdálkodás Napjaink környezeti kihívásai arra hívják fel a figyelmet, hogy ha nem változtatunk a szemléletünkön, ha nem valósítjuk meg cselekedeteinkben

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő

MISSION:Possible. figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás. Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible figyelemfelkeltés, ismeret-átadás, aktivizálás Hargitai Lilla Kommunikációs szakértő MISSION:Possible MISSION:Possible Miért nem beszél a szűrésekről a média? - Elkötelezettség hiánya,

Részletesebben

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége

A Dél-Alföldi régió innovációs képessége A Dél-Alföldi régió innovációs képessége Elméleti megközelítések és empirikus elemzések Szerkesztette: Bajmócy Zoltán SZTE Gazdaságtudományi Kar Szeged, 2010. SZTE Gazdaságtudományi Kar Szerkesztette Bajmócy

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik

VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, »A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik 96 W E E G E E VÍZBEFÚLT FÉRFI CONEY ISLAND-EN, New York, 1940»A Z emberi együttérzés alapja az, hogy a földi élethez kötôdik « EGYÜTT ÉREZNI VALAKIVEL PETER KEMP AZ emberi együttérzés alapja az, hogy

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából

Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők. élelmiszer-biztonság szempontjából Fogyasztói szokások az étrendkiegészítők körében az élelmiszer-biztonság szempontjából Németh Nikolett Szent István Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola Bükfürdő, 2016. április 7-8.

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD!

HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! Peggy McColl HASZNÁLD A SORSKAPCSOLÓD! ÉDESVÍZ KIADÓ BUDAPEST A fordítás az alábbi kiadás alapján készült: Peggy McColl / Your Destiny Switch Hay House, Inc., USA, 2007 Fordította

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Mi a motiváció? Nem egy személyiségvonás Nem tulajdonság Nem szervezeti cél Nem önfeladás. Az emberi tevékenység ösztönzése Belső tudati állapot

Mi a motiváció? Nem egy személyiségvonás Nem tulajdonság Nem szervezeti cél Nem önfeladás. Az emberi tevékenység ösztönzése Belső tudati állapot Motivált tanárok? Mi a motiváció? Nem egy személyiségvonás Nem tulajdonság Nem szervezeti cél Nem önfeladás Az emberi tevékenység ösztönzése Belső tudati állapot Herzberg kéttényezős modellje A motiválás

Részletesebben

A fenntartható fejlődés globális kihívásai

A fenntartható fejlődés globális kihívásai A fenntartható fejlődés globális kihívásai Társadalmi igazságtalanság, növekvő konfliktusok, fokozódó szegénység Erkölcsi hanyatlás A környezet degradációja, az erőforrások szűkössége a növekedés fenntartásához

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

i-1 Politikai tudáselméletek

i-1 Politikai tudáselméletek i-1 Politikai tudáselméletek ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet Politológus és jogász hallgatók részére ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Politikatudományi Intézet politológus és jogász

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára

UEFA B. Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára Általános pedagógiai ismeretek a labdarúgásban dolgozó edzők számára A pedagógia fogalma: Kettős értelemben használt komplex fogalom. Egyrészt a nevelés elmélete, neveléstudomány, másrészt a nevelés gyakorlati

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata

Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata Némedi Mária Margareta A békés világtársadalom lehetőségének és lehetetlenségének szociológiaelméleti vizsgálata mari szerzői kiadása - Budapest 2012 ISBN 978-963-08-4652-3 Semmilyen jog nincs fönntartva!

Részletesebben

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012

Életkor és diszkrimináció. Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Életkor és diszkrimináció Dr. Gregor Katalin Egyenlő Bánásmód Hatóság 2012 Összefüggések Idősödő Európa, idősödő Magyarország Növekvő kihívást jelent az életkor miatti sztereotípiák kezelése különösen

Részletesebben

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán

A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai. Nagy Péter Pápai Zoltán A jelentős piaci erő (JPE) közgazdasági vonatkozásai Nagy Péter Pápai Zoltán 1 A piaci erő közgazdasági fogalma A kiindulópont a tökéletes versenyhez való viszony Tökéletes verseny esetén egyik szereplőnek

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A közgazdasági elméletek történeti áttekintése, jelenlegi irányzatai 3.lecke

Részletesebben

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata

ESETMEGBESZÉLÉS. Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS Az esetmegbeszélés folyamata ESETMEGBESZÉLÉS A családsegítő szolgálat általános és speciális segítő szolgáltatást nyújt, ellátásokat közvetít, szervezési és gondozási tevékenységet végez

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Családjogi perek és a gyermeki jogok

Családjogi perek és a gyermeki jogok Családjogi perek és a gyermeki jogok Budapest, 2007. február 7. Rezidensképzés-HEFOP-3.3.1 Dr. Barinkai Zsuzsanna Fő megállapítások o Család konfliktusok megoldására a jog eszközei korlátozottan alkalmasak

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában

21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában 21. Dragán György: A beavatás szerepe az emberi életben, a pszichológiában és az iskolában A beavatás szerepe az emberi élet alakulásában nagyon fontos momentum. Péley Bernadett ennek egy hosszú tanulmányt

Részletesebben

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

FILOZÓFIA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Filozófia emelt szint 0811 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. május 20. FILOZÓFIA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A vizsgarész (20 pont) 1. B

Részletesebben

A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1

A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1 A MŰVELŐDÉS KÉT OLDALA VÁZLAT A KULTÚRAKÖZVETÍTÉS NÉHÁNY ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI PROBLÉMÁJÁRÓL 1 Úgy cselekedj, hogy akaratod szabálya egyúttal általános erkölcsi törvény alapjául szolgálhasson. 1 (Hétköznapi

Részletesebben

9. Az állam szerepe és felelőssége

9. Az állam szerepe és felelőssége 9. Az állam szerepe és felelőssége Történelmi korszakok XVII. sz. caritas, egyházi szerep 1601- szegénytörvény Anglia (érdemes és érdemtelen szegények), 1871- Magyarországi szegénytörvény: illetőségi község.

Részletesebben

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni.

Megcélozni a legszebb álmot, Komolyan venni a világot, Mindig hinni és remélni, Így érdemes a földön élni. Ajánlás A családtörténet feltárása hidat épít múlt és jövõ között, összeköti a nemzedékeket oly módon, ahogyan azt más emléktárgyak nem képesek. Azok a változások, melyek korunk szinte minden társadalmában

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ

SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ SZAKDOLGOZATI TÁJÉKOZTATÓ Wesley János Lelkészképző Főiskola Szociális munka szak 2010 október TARTALOM I. BEVEZETŐ... 3 II. A SZAKDOLGOZAT ELKÉSZÍTÉSÉNEK RENDJE... 4 II. 1. Témaválasztás, leadás, felmentés...

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

1. Szociálpolitika fogalma, célja

1. Szociálpolitika fogalma, célja A szociálpolitika 1. Szociálpolitika fogalma, célja a társadalomhoz kötődik, a társadalompolitika része rendkívül gyakorlatorientált, sok tudományterület eredményeit foglalja magába =multidiszciplináris

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

Barcsi Tamás. A kivonulás mint lázadás

Barcsi Tamás. A kivonulás mint lázadás Barcsi Tamás A kivonulás mint lázadás Barcsi Tamás A KIVONULÁS mint lázadás A kultúrától az ellenkultúráig, avagy a megtalált szabadság Pécs, 2012 Publikon Kiadó Jelen könyvet, illetve annak részeit a

Részletesebben

Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN

Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN IDENTITÁS Urkom Aleksander AZ IDENTITÁS PERCEPCIÓJA A SZERB MINT IDEGEN NYELV TANULÁSA SORÁN Ha megkíséreljük definiálni mit is értünk identitás alatt, egy nehéz és összetett kérdéskörrel találjuk szembe

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben