Veszélyes hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása. II. Hulladékgazdálkodási Technológus

Átírás

1 Veszélyes hulladékok gyűjtése, ártalmatlanítása II. Hulladékgazdálkodási Technológus hallgatók számára

2 A veszélyes hulladék fogalma A hulladék:mindazok az anyagok, amelyek a tulajdonos számára feleslegessé váltak, zavarják vagy veszélyeztetik az élet-és termelőtevékenységet, nincs piaci értékük. Veszélyes hulladék mindaz a termelési vagy egyéb tevékenység során visszamaradt anyag, amely, vagy amelynek bármely bomlásterméke az emberi életre egészségre, ill. az élővilágra közvetlenül vagy közvetve, azonnal vagy késleltetetten károsító hatást fejt ki, és amelyet a termelő nem képes felhasználni értékesíteni vagy értékesíteni.

3 A Veszélyes hulladékok tulajdonságai Veszélyes hulladék rendelkezik az alábbi tulajdonságok valamelyikével, vagy többel is Tűzveszélyesség, Reakcióképesség (beleértve a korrozivitást) Mérgezőhatás Karcinogén Teratogén Mutagén Ökotoxikus Fertőzőképképesség Radioaktivitás

4 Tűzveszélyesség A tűzveszélyesség megállapítása a lobbanáspont alapján történik (általában folyadékokra vonatkozik). A lobbanáspont az anyagnak az a legkisebb hőmérséklete, amelyen az anyag még nem gyullad meg, de gőze lángra lobban. A tűzveszélyességi osztályok: A osztály: fokozottan tűz-és robbanásveszélyes B osztály: tűz- és robbanásveszélyes C osztály: tűzveszélyes D osztály: mérsékelten tűzveszélyes E osztály: nem tűzveszélyes

5 Tűzveszélyes hulladékok Folyadékok 60 C-nál kisebb lobbanásponttal Azok a nem folyadékok, amelyek normál nyomáson és hőmérsékleten súrlódásra, vízfelvételre, spontán vegyi változásra meggyulladnak, és hevesen égnek. Nyomás alatt lévő gyúlékony gázok Erős oxidálószerek

6 Tűzveszélyes hulladékok elhelyezése Lerakásuk települési szeméttelepen nem engedhető meg Tűzveszélyes anyagok meggyulladásakor olyan anyagok égése is bekövetkezhet, amelyek önmagukban nem veszélyesek, de égésükkor mérgező anyagok keletkeznek.

7 Reakcióképeség Reakcióképes a hulladék, ha megvan a következő bármelyik tulajdonsága Normál hőmérsékleten és nyomáson nem stabil, robbanásveszélyes Vízzel hevesen reagál, mérgező gáz, gőz vagy füst keletkezik Levegővel tűzveszélyes, robbanó, maró, mérgező elegyet képez korrozív

8 Robbanóképes anyagok A robbanás nagy sebességű hőtermelő reakció, amely nagy mennyiségű és magas hőmérsékletű gőz képződésével és jelentős nyomásnövekedéssel jár. Egyes éghető gőzök, gázok és porok különösen veszélyes elegyeket képezhetnek levegővel.

9 Levegővel és vízzel hevesen reagáló anyagok Egyes folyadékok vagy sűrített, ill. nyomás alatt tartott gázok -a hőmérséklettől függően a levegővel gyulladóképes, maró vagy mérgező elegyet képeznek. Más anyagok vízbe jutva vagy azzal érintkezve lépnek heves reakcióba. A következmény lehet robbanóképes, maró, mérgező gáz-levegő, ill. gőz-levegő elegy vagy maró, mérgező oldat képződése

10 Hőhatásra és ütésre érzékeny anyagok A folyadékok, sűrített gázok, sőt szilárd anyagok között is vannak olyanok, amelyek normál nyomáson és hőmérsékleten nem stabilak, hőhatásra vagy ütésre polimerizálódnak, kondenzálódnak vagy bomlanak. A folyamat hőfejlődéssel jár együtt, további külső energia nélkül továbbhalad, és a reakció sebességétől függő idő alatt az anyag a kritikus robbanást előidéző hőmérsékletig hevül.

11 Korrodáló anyagok A korrozív tulajdonságú gázok, folyadékok, oldatok megtámadják a tárolóedényeket, szerkezeti elemeket és idő előtt alkalmatlanná teszik azokat funkcióik betöltésére. Ha a hulladék korrodáló hatását nem vesszük figyelembe, a tárolás és szállítás során baleset és környezetszennyezés, a hulladék elhelyezésekor mindezeken túl szerkezeti anyagok károsodása is bekövetkethet.

12 Mérgező hatás A termelés során egyre több mérgező anyagot tartalmazó, ill. összetétele miatt mérgező tulajdonságú hulladék keletkezik. Méregező hatásúnak kell tekinteni azokat a vegyi anyagokat és készítményeket, amelyekből tudományos adatok, ill. a gyakorlati tapasztalatok szerint 1 g vagy ennél kisebb mennyiség az ember vagy háziállatok testébe jutva, vagy azzal érintkezve annak halálát, ill. a szervezetnek súlyos vagy tartós megbetegedését okozzák.

13 Mérgezési formák Heveny (akut): egyszeri nagy dózis hatására létrejövő mérgezés. A súlyosság a méreg mennyiségétől függ, általában egy vagy több fiziológiai folyamat erősen károsodik. Félheveny (szubakut): a heveny mérgezést okozónál valamivel kevesebb, de ismételten a szervezetbe jutó méreganyag hatására keletkezik. Idült (krónikus): Kifejlődéséhez általában hónapok, évek szükségesek, és a ritkán jellegzetes tünetek miatt inkább betegség, mint mérgezés gyanúját kelti.

14 A szervezetbe való bejutás helye és a felszívódás Légutakon Szájon Bőrön Méregtelenítés, kiürítés A vegyületek többsége a májban metabolizáción megy keresztül. Ennek eredményeként a vegyületek kiválasztásra alkalmas formát vesznek fel, és a vesén, illetve a bélrendszeren keresztül választódnak ki. A vérkeringésbe jutott anyagok a vesén keresztül választódnak ki. A belégzett anyag a kilégzéssel távozik.

15 Dózisösszegződés, hatásösszegződés Ha a naponta felszívódó mennyiség meghaladja a kiürülő mennyiséget a méreg felhalmozódik. Ez a kumuláció. Két vagy több méreg szervezetbe kerülésekor Az eredeti hatások összegződnek (additív szinergizmus) A két anyag hatása összegénél erősebb hatás jön létre (potenciális szinergizmus) Az összetevők csökkentik vagy megszüntetik egymás hatását (antagonizmus).

16 Speciális reakciók Túlérzékenység, allergia: az anyag a szervezet immunrendszerét megváltoztatva vált ki reakciót. Ebben a szenzibilizált állapotban a normális hatásos dózis kis hányada is képes hatást kiváltani. Karcinogén hatás: A nyugalmi időszak után kialakuló rejtett mérgezés a vegyi anyagoktól származó daganatkeltés. Genetikai hatás: bizonyos anyagok hosszabb nyugalmi időszak után okoznak megbetegedést, vagy a károsodás csak az utódokon jelentkezik. Mutagén hatás: rejtett károsodás következik be a DNS állományban. Valamely későbbi generáció betegedik meg. Teratogén hatás: Fejlődési rendellenesség okozása.

17 Kvantitatív toxikológia; fogalmak LD 50 (letális dózis): az anyagnak az a tömegegységre vonatkoztatott mennyisége, amely egyszeri kezelés után 14 napon belül elpusztítja a kísérleti állatok felét. LC 50 (letális koncentráció): a gáz vagy gőznemű anyag levegőben mért koncentrációja mg/m 3 -ben, amely egyszeri alkalommal 3 h-n át belélegezve a kísérleti állatok felének pusztulását eredményezi. Az LD 50 érték megállapításához elvileg három különböző állatfajon kell a kísérletet elvégezni, amelyek közül egy nem rágcsáló. A gyakorlatban ezt általában patkányokon esetleg egereken végzik.

18 A toxicitás osztályozása A mutató Rendkívül veszélyes Nagyon Mérsékelten Kismértékveszélyes veszélyes ben LD50 per os mg[kg] < >5000 LD50 percutan mg[kg] < >2500 < LC50 mg[m3] >50000

19 A mérgező anyagok osztályozása az emberre való hatás alapján a tapasztalatok alapján A mérgező anyag minősítése Rendkívül mérgező Igen mérgező Mérsékelten mérgező Enyhén mérgező Gyakorlatilag nem mérgező Viszonylag ártalmatlan A mérgező anyag mennyisége [mg/kg] testtömeg < >15000

20 Fertőzőképesség Fertőzés: a kórokozó behatol a szervezetbe, megtelepszik, és hatást gyakorol a szervezetre Fertőző betegség és járványok kialakulásához szükséges: Fertőzőforrás A fertőzés terjedésének lehetősége Fogékony emberi szervezet

21 A fertőzés forrása: az az élőlény, amelyben valamely fertőző betegség kórokozója élősködik. A fertőzés terjedésének módjai: Kontakt fertőzés (közvetlen érintkezés) Környezeti tényezők által közvetítettfertőzés Fogékonyság

22 Radioaktivitás Radioaktív hulladékok keletkezésével járó tevékenységek Uránbányászat Nukleáris reaktorok (kutató vagy oktató) üzemeltetése Nukleáris energiatermelés Radioaktív izotópok gyártása és felhasználása (oktatás, kutatás, egészségügy) Katonai alkalmazások

23 2000 évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról Speciális keresések: jogszabályok Évszám, Sorszám Esetleg kereső kifejezés (pl. hulladékgazdálkodás) megadása I. fejezet: Alapfogalmak 3.. B. pont a veszélyes hulladék fogalma. V. fejezet: Veszélyes hulladék (2. számú melléklet)

24 A 16/2001 (VII. 18) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről EWC kódok (Európai Hulladék Katalógus)

25 További rendeletek 267/2004. (IX. 23.) Kormány rendelet a hulladékká vált gépjárművekről 264/2004. (IX. 23.) Kormány rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről 15/2004. ( X. 8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól. 98/2001. (VI. 15.) Kormány rendelet melléklete: a K és Sz jegyek. 47/2003. (VIII. 8.) ESzCsM rendelet a radioaktív hulladékok átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének egyes kérdéseiről, valamint az ipari tevékenységek során bedúsuló, a természetben előforduló radioaktív anyagok sugár-egészségügyi kérdéseiről. 15/2009. (III. 6.) FVM rendelet a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004 (V. 15.) rendelet módosításáról.

26 További rendeletek 103/2003 (IX. 11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszköz hulladékok kezeléséről. 71/2003 (VI. 27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állategészségügyi szabályairól. 4/2001 (II. 3.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól. 20/2005 (VI. 10) EüM rendelet a humán gyógyszerek és csomagolásuk hulladékainak kezeléséről. 1/2002 (I. 11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről. 181/2008 (VII. 8.) Korm. Rendelet az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről. 20/2008 (VIII. 30.) KvVM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezeléséről.

27 A hulladékkezelés folyamata A hulladékkezelés folyamata Helyszíni gyűjtés és tárolás Szállítás Feldolgozási eljárások Elhelyezés

28 Hulladékok helyszíni gyűjtése és tárolása; általános szempontok A hulladékkezelés első lépése, a termelési technológia részét kell hogy képezze. A gyűjtés döntően meghatározhatja a kezelés további műveleteit, ezért célszerű az alábbi szempontok figyelembe vétele Tűzveszélyes anyagok esetén korlátozni kell a tároló kapacitását. Külön kell gyűjteni az újrafelhasználást, feldolgozást, ill. elhelyezést igénylő, és az egymástól eltérő tulajdonságú hulladékot. A hulladékgyűjtő rendszer nem lehet kapcsolatban a csatornahálózattal. Gondoskodni kell a zavartalan elszállítás lehetőségéről. A gyártás során keletkezett hulladékok mennyiségét és minőségét a technológiai anyagforgalom alapján kell mérni és nyilvántartani. A hulladékhasznosítást megkönnyíti, ha a hulladék homogén. Meg kell szervezni az ütemes dzállítást.

29 Folyékony hulladék Kis mennyiségben képződő oldószerek, vagy tömény oldatok gyűjtésére fémhordókat, üveg-illetve műanyag ballonokat alkalmaznak. Korrozív folyadék gyűjtésére üveg, polietilén vagy polipropilén ballonok használhatók. A fokozottan tűz-robbanásveszélyes vagy a toxikus folyadékok gyűjtésére lemezhordó javasolt. A hulladékok gyűjtésére és tárolására igénybe vett eszközöket meg kell jelölni, feltüntetve rajtuk a hulladék származását, azonosító jelét. A tároló edényeket elzártan kell tárolni.

30 Iszap jellegű hulladék anyagok Nagy részük szivattyúval csővezetéken nem továbbítható, de a szilárd anyagok tárolására alkalmas módszerek sem megfelelőek. Általánosan alkalmazott gyűjtési módszer az ugyancsak hulladék dobokba való betöltés. Ezek gépi úton mozgathatók. Ezeket a dobokat zárt állapotban kell tartani. Nagyobb mennyiségben keletkező iszap, zagy merev falú vagy flexibilis konténerekben is gyűjthető.

31 Szilárd anyagok A tárolás módszerét döntően meghatározza a vízoldhatóság és a szerves szennyezettség. A káros emissziótól mentes anyagok folyadékzáró betonmedencében gyűjthetők. A káros emissziójú komponenseket tartalmazó veszélyes hulladékokat zárt konténerben kell gyűjteni.

32 A veszélyes hulladékok szállítása A veszélyes árukszállítására vonatkozó előírások. Különbözőségek A veszélyes áru általában egykomponensű, ismert összetételű, a veszélyes hulladék összetétele változó, ill. kevéssé ismert. A veszélyes hulladékot esetleg veszélytelen anyag hígítja. Gyakran ömlesztett formában szállítják.

33 Szabályok RID: A veszélyes áruk vasúti fuvarozására vonatkozó nemzetközi szabályzat ADR: Európai egyezmény veszélyes anyagok nemzetközi közúti szállítására ADN: Európai egyezmény veszélyes anyagok nemzetközi szállítására a belföldi vízi utakon

34 ADR besorolás 1. Osztály (kizárólagos) Robbanóanyagok és tárgyak 2. Osztály (kizárólagos) Gázok 3. Osztály (szabad) Gyúlékony folyadékok 4.1. osztály (szabad) Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok, szilárd érzéketlenített robbanóanyagok 4.2. osztály (kizárólagos) Öngyulladásra hajlamos anyagok 4.3. osztály (kizárólagos) Vízzel érintkezve gyúlékony gázt fejlesztő anyagok 5.1. osztály (szabad) Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok 5.2. osztály (kizárólagos) Szerves peroxidok 6.1. osztály (szabad) Mérgező anyagok 6.2. osztály (kizárólagos) Fertőző anyagok 7. osztály (kizárólagos) Radioaktív anyagok 8. osztály (szabad) Maró anyagok 9. osztály (szabad) Különféle veszélyes anyagok ée tátgyak

35 Robbanó anyagok és gázok jelölései Robbanóanyagok és tárgyak Gyúlékony gázok Nem gyúlékony, nem mérgező gázok Mérgező gázok

36 Gyúlékony folyadékok és szilárd anyagok jelölései Gyúlékony folyadékok Gyúlékony szilárd anyagok Öngyulladásra hajlamos anyagok Vízzel érintkezve gyúlékony gázt fejlesztő anyag

37 Gyújtó hatású (oxidáló) anyagok Szerves peroxidok Mérgező (toxikus) anyagok Fertőző anyagok

38 Radioaktív anyagok Maró anyagok Különféle veszélyes anyagok és tárgyak

39 Biztonsági rendszabályok Fuvarokmány tartalmazza a következőket A veszélyes anyag megnevezését, ADR, RID vagy ADN besorolását, az anyagot jelző azonosítási számot. A vezető részére szóló, balesettel és tűzzel kapcsolatos írásbeli utasításokat A veszély természetének ismertetését A teendőket, ha emberek kerülnek érintkezésbe az anyaggal A tűz esetén szükséges tennivalókat, kiemelve a nem alkalmazható tűzoltó eszközöket Intézkedéseket arra az esetre, ha az anyag az úttesten szétszóródik.

40 Feldolgozási eljárások 1. Újrahasznosítás. 2. Gáz- és gőzfázisú hulladék kezelése. A keletkezés helyén kell ártalmatlanítani. Három fő csoport: Szervetlen gáz gőz Szerves gáz gőz Szerves szervetlen elegy 2.1. Kondenzáció A kondenzátor felületen való hőáram: Φ=kA t 2.2. Adszorpció nagy fajlagos felületű szilárd anyagokon A Langmuir izoterma: c=c p/(p+b)

41 Adszorbensek fizikai adati Adszorbens Sűrűség kg/m3 átlagos pórus fajlagos 2/g -10 felület m méret 10 m Aktív szén 1,75-2,1 Szilikagél 2,1-2, , ,6-0, Aktív Al2O3 Zeolitok

42 2.3. Gázok abszorpciója folyadékokban. Gázok oldhatósága a gáz parciális nyomásával egyenesen arányos, de a hőmérséklet növekedésével csökken Gázok oxidatív kezelése. A szennyező komponens lehet Szerves oldószer gőz Gáz Szerves szilárd por, amit gáz magával ragadott

43 3. Cseppfolyós hulladék kezelése 3.1. lebegő szilárd anyagok eltávolítása szűréssel 3.2. adszorpciós kezelés: a folyamat most is a Langmiur izoterma írja le csak a nyomás helyett a koncentráció szerepel folyadékok szétválasztása desztillálással 3.4. folyékony hulladék szétválasztás extrakcióval: a Nernst féle megoszlási törvény: c 1 /c 2 /K d 3.5. Ioncserés kezelés

44 3.6. Fordított ozmózissal való kezelés: ha a nagyobb koncentrációjú oldatott nyomás alá helyezzük, akkor az oldószer diffúziója a hígabb oldat felé történik, a tiszta oldószer mennyisége növelhető Nagy víztartalmú folyékony hulladékok oxidatív kezelése Vegyi úton; nem igazán használatos. Elektromos árammal történő vízbontáskor felszabaduló atomos oxigén felhasználása. Oxidatív kezelés levegővel is történhet.

45 4. Szilárd hulladékok ártalmatlanítás előtti kezelésének célja, hogy a hulladék Optimális szemcseméretű, Jól kezelhető, és Homogén legyen. Ezt elérendő, a leggyakrabban alkalmazott eljárások: 4.1. Aprítás 4.2. Szemcsézés, brikettezés 4.3. Előkezelés olvasztással 4.4. Homogenizálás

46 Aprítás A hulladékaprító berendezések működése a Szakításon, Összenyomáson, Ütésen, stb. alapul. Száraz, rideg anyagok, ill. nem helyesen kiválasztott őrlőberendezés típus esetén a kis mérettartomány van túlsúlyban, ami nem kedvező.

47 Szemcsézés, brikettezés A hulladékporok csak nehezen kezelhetők, ezért a további feldolgozás előtt agglomerálni kell. A szénfeldolgozásban ismert brikettezés Adagolás silóból csigás keverőbe Kötőanyag adagolás, mely legcélszerűbben szintén hulladék, pl. kátrány, műgyantaoldat, szennyezett üstmaradék, oldószer, biológiai iszap. Tüzelés esetén a kötőanyag égéstermékei nem szennyezhetik az atmoszférát. A csigás keverő brikettező hengerre adagolja a por és a kötöanyag keverékét.. Műanyagok esetén granulálás.

48 Por alakú hulladék brikettezése 1: siló 2: cellás adagoló 3: csigás keverő 4: kötőanyag tároló 5: brikettező hengerpár

49 Előkezelés olvasztással Célszerű a könnyebb kezelhetőség érdekében a C-on megolvadó porok olvasztása. Az olvadékot keverővel ellátott berendezés képeszi. Többkomponensű keverékek megolvasztása nem javasolható, ha a megolvasztás hőmérsékletén gáz-, vagy gőzfejlődés megy végbe. A kapott homogén olvadék többféleképpen szilárdítható meg. Fém tartályba való csorgatás, Megdermesztés cseppek formájában, Csöveken való kicsorgatással, Olvadéknak vízbe való csorgatása (ha vízben rosszul oldódik).

50 Homogenizálás Gázáramos keverők: nagy tömegű, kisméretű szemcsés anyag homogenizálására. Mechanikus keverők, pl. dobkeverő, csigás keverő. Örvénylő keverők.

51 Szerves hulladékok hőkezelése, pirolízise A pirolízis általában oxigénmentes, vagy szabályozott oxigén tartalmú gáztérben való hevítés. Szárítás: C-on, miközben az illékony komponensek és a víz távozik. Hőbomlás: C-on megkezdődik a polimerek és nagyobb molekulák bomlás, ami közelítőleg 510 C-ig tart. Eredményképpen gáz, folyadék és szilárd (maradék) terméket keletkezik.

52 Hulladékok feldolgozása égetéssel Hulladékok elhelyezése

53 Vegyipari veszélyes hulladékok I. A vegyiparban képződő veszélyes hulladékok száma több ezer. 1. Szervetlensav-hulladékok Kénsavtartalmú hulladék oldatok. A különféle technológiákból kikerülő hulladéksavak általában 2-20 tömegszázalékosak, szervetlen sókkal és szerves anyagokkal szennyezettek. A fontosabb kezelési módok: Semlegesítés, Betöményítés, Hulladék savként való hasznosítás

54 Semlegesítés Lúgokkal történhet. Környezetvédelmi szempontból olyan lúgot kell használni, hogy a képződő szulfátsó a talajvízbe való oldódás veszélye nélkül tárolható. Kalcium-hidroxid. A kalcium-szulfát vízben rosszul oldódó, jól ülepedő csapadék, ülepítéssel elválasztható. Ammónium-hidroxid. Az ammónium szulfát jól kristályosítható, és szűrhető. Az így nyert ammónium- szulfát lehet vegyipari alapanyag, vagy műtrágya.

55 Betöményítés és közvetlen felhasználás A tiszta, híg kénsav betöményíthető Bepárlással energiaigényes Vízelvonással kéntrioxid Leggyakoribb felhasználás a szuperfoszfát műtrágya gyártás Feltételek: A kénsav legalább 75 tömegszázalék legyen, Nem tartalmazhat a növényzetre káros szennyezéseket.

56 1.2 Hulladék sósav A sósavgáz elnyeletése: a gázfázisban képződő sósavhulladék abszorberekben nyelethető el A szilárd részecskéket szűréssel, a szerves szennyezéseket mosással, adszorpcióval lehet kinyerni. A híg sav, ha nem szennyezett, desztillációval betöményíthető. A hulladék sósav felhasználható, ha megbontják, és klórgázt használják fel. A sósav bontható oxidációval Eletrolízissel.

57 2. Nehézfémsó hulladékok A kibocsátás forrásai Redukálóanyagként használt fémek, Katalizátor veszteségek, Korrózió. Kicsaphatók alkáliákkal Leválaszthatók Ioncserével, Fordított ozmózissal, Elektrolízissel.

58 3. Ipari robbanó-és robbantóanyagok. A gyártási hulladékok ártalmatlanítása égetéssel történik. Csomagolóanyagok, eszközök mentesítése, a gyártási hulladékhoz hasonlóan égetéssel történik. A tárolás, vagy egyéb okok miatt instabillá váló anyagok ártalmatlanítása felszíni robbantással vagy égetéssel történik.

59 4. A kőolaj feldolgozás hulladékai Gázfázisú hulladékok ártalmatlanítása: H 2, CO, H 2 S, C 2 H 2 nagyrészük gazdaságos feldolgozása megoldatlan, kezelésük biztonságtechnikai okokból az elégetés. Folyékony halmazállapotú hulladék kezelése: A folyékony hulladék nagyrészt vizes emulzió. Az innen leválasztott olaj energiahordozóként felhasználható. A szilárd hulladékok kezelése: Üstmaradékok felhasználhatók hulladékégető kemencékben, Savgyanták az alapolajok kénsavas kezelése során keletkeznek, égetésre felhasználhatók. Semlegesítésből, derítésekből, szűrésekből származó iszapok.

60 Kohászat, öntészet, felületkezelés hulladékai A kohászatban és az öntészetben nagy mennyiségű por-és gázhalmazállapotú hulladék keletkezik. A portartalmú hulladék főleg az előállítandó fémet tartalmazza. Ezek lehetnek: Cd, Cu, Zn, Pb, Cr, Ni, As. A por eltávolítható száraz vagy nedves eljárással, a leválasztott fémeket visszavezetik a termelésbe. Gázhalmazállapotú szennyezők: SO 2, NO x, F 2 A folyékony hulladékok nagy része gáztisztítás, fémfelület tisztítása, berendezések hűtése során keletkezik. Szilárd hulladék öntödékben a formázás és a magkészítési eljárásokban keletkezik.

61 A mezőgazdaságban keletkező veszélyes hulladékok Növényvédő szerek csoportosítása aszerint, hogy milyen élőlényre fejtik ki hatásukat. Inszekticid: Fungicid: Herbicid Egyéb: 2500 t t t 3000 t

62 Növényvédő szerek csoportosítása Hatóanyag csoport hatóanyag szerint Hatóanyag száma Halogénezett szerves vegyületek 98 Foszfortartalmú vegyületek 93 Nitrogéntartalmú vegyületek 209 Fém-organikus vegyületek 86

63 A növényvédő szerek toxicitása A kereskedelmi forgalomban lévő növényvédő szerek besorolása mérgező hatás szerint: Kifejezetten veszélyes Közepesen veszélyes Mérsékelten veszélyes Gyakorlatilag nem veszélyes A növényvédő szerek un. technikai tisztaságú készítmények, a hatóanyag mellett jelenlévő szennyező anyagok is veszélyesek lehetnek. A készítményhez kevert adalékanyagok (emulgeáló szerek, nedvesítők, oldószerek) megváltoztathatják az anyag felszívódását A bomlástermékek is toxikusak lehetnek

64 A növényvédő szerek tűz-és robbanásveszélyessége A növényvédő szerek túlnyomó többsége éghető, némelyike gyúlékony, ill. robbanásveszélyes. Égéskor a közönséges termékeken (CO 2, CO) felszabadulhatnak Halogén, Kén, Foszforvegyületek, Nitrogén oxidok Tökéletlen égéskor a füstgázban lehetnek a hatóanyag molekulái, vagy ennek kisebb-nagyobb molekulatömegű bomlástermékei. Bizonyos szerek tartalmazhatnak olyan funkciós csoportokat (pl. klorátok), melyek következtében a hulladék robbanásveszélyes. Por alakú szerves, ill. kéntartalmú szerek bizonyos por koncentrációnál robbanásveszélyesek. Bármelyik tűzveszélyességi osztályba tartozhatnak.

65 Hulladék kezelési módszerek Égetés A leggyakrabban alkalmazott módszer. Ártalmatlanítja a csomagolóanyagot is. Az égetés során veszélyes gázkomponensek is képződnek (cianidok, foszgén, NO x -ek, stb.) ezért különösen fontosak az Utóégető kamrák, Füstgázmosó, Porleválasztó berendezések. Az égetés folyamatos füst- és salakvizsgálatot igényel. Egyik fázisban sem fordulhatnak elő toxikus termékek.

66 Kémiai eljárások Hidrolízis: szerves foszforsav-észterek, fenil-karbamát típusú szerek ártalmatlanítására használható savas vagy lúgos hidrolízis. A bomlástermékek kevésbé toxikusak. A lebontás hatásfoka függ a vegyülettől, a reakcióidőtől, a ph-tól és a hőmérséklettől. Halogénezett szerek: a hidrolízis elég lassú folyamat Foszfortartalmú vegyületek: általában jól hidrolizálhatók Nirogén tartalmú szerek: a hidrolízis lúgos közegben gyors, savas közegben lassú Nedves oxidáció: azok a hulladékok, amelyek vizes oldatban emulzióban vagy szuszpenzióban vannak C on bar nyomáson oxidálhatók. Az oxidációs térben való tartózkodás ideje min. Az eljárás jól alkalmazható Klórozott szénhidrogénekre, Amino-klór-triazinokra, Foszforsav észterekre, Karbamát típusú hulladékokra

67 Hulladékok teljes klórozása klórozott szénhidrogének ártalmatlanítására: bar nyomáson és C hőmérsékleten vagy Légköri nyomáson és C hőmérsékleten A reakciótermék szén-tetraklorid foszgénnel szennyezve. Adszorpciós, ioncserélő eljárások alkalmazhatók növényvédő szert tartalmazó szennyvizek tisztítására.

68 A hulladékok fajtái Csomagolóanyagok: veszélyes hulladéknak kell tekinteni. Fel nem használt permetlé, mosóvíz szennyvízkén jelentkezik, amelyben a hatóanyag koncentráció tized % néhány % közt változik. Fel nem használt növényvédő szer: a növényvédő szer raktárban évente ki selejtezni a fel nem használt szereket Felhasználható, de szükségtelenné vált Szavatossági ideje lejárt Idegen anyagokkal szennyeződött Azonosíthatatlanná vált Felhasználási engedélyét visszavonták A hulladékok ideiglenes tárolására ugyanazok a szabályok érvényesek, mint a növényvédő szerek tárolására.

69 Egészségügyi intézmények hulladékai Az egészségügyi intézmények veszélyes hulladékai lehetnek Fertőzők Mérgezők Radioaktívak A veszélyes hulladékok nagy része fertőző anyag Humán biológiai anyagok (szervek, amputált végtagok, szervdarabok stb.) Kísérleti biológiai anyagok (állati termékek,szervek, mikrobiológia tenyészetek, táptalajok, stb.) Fertőzött anyagok, eszközök (használt kötszer, tampon, szonda, gumikesztyű, ampullák, szennyezett papírok, fertőzött ételmaradékok, stb.) Mérgező anyagok: vegyszerek, gyógyszermaradékok, mérgező vizsgálati anyagok csomagolóanyagai.

70 A hulladékok kezelése Gyűjtés: Szelektív Átmeneti tárolás Ártalmatlanítás Megfelelő mód az égetés, amely helyi kis berendezésekben megvalósítható Ezek az égető berendezések mindig póttüzeléssel üzemelnek (a hulladék nagyon heterogén, nem éghető anyagok is vannak benne, víztartalmuk is nagyon különböző), ez a póttüzelés olaj vagy gáz. A keletkező füstgázok utóégető kamrába kerülnek. A kikerülő salak nagyobbrészt porszerű, kb. 30 %-ban üveget és fémet tartalmaz. A vízzel kioldató ionok nehézfémeket nem tartalmaznak. A salak vizes kivonata melegvérűekre nem toxokus.

71 Élelmiszeripari hulladékok A keletkező hulladék nagy része szennyvíziszap, de jelentős a szilárd hulladék mennyisége is. A veszélyesség a bennük előforduló kórokozó mikroorganizmusoktól származik. Elszaporodnak a rovarok és rágcsálók, fertőzés még a szennyező forrástól m távolságban is fennáll. Jellegzetes ágazatok Húsipar Tejipar Konzervipar

72 Húsipar Nagy mennyiségű szennyvíziszap keletkezik, amely tartalmaz állati fehérjéket, vért, zsírt, húsdarabokat, szőrt, gyomor- és béltartalmakat. Az iszap szennyvíz-ülepítő zsírfogó aknákban gyűlik össze, és onnan rendszeresen kitermelik. Tejipar A szennyvíziszap döntő része nem az üledék, hanem felülúszó anyag. Szilárd hulladék főleg a lefölözés során keletkező centrifuga iszap. Konzervipar A szennyvizek előtisztítására rácsokat, ülepítőket, dobszűrőket, rázószitákat alkalmaznak. A szennyvíziszap gyümölcs-és zöldségmaradékot tartalmaz. A szilárd hulladék különböző zöldség- és gyümölcs maradvány

73 Az élelmiszergyártás mindenhulladéka értékes anyagokat tartalmaz (pl. állati eredetű nyersanyagok feldolgozása során fehérje), ezért a kezelés főleg nem ártalmatlanítás, hanem feldolgozás. Az állati eredetű nyersanyagok feldolgozása során a legtöbb esetben takarmány húslisztet állítanak elő.

74 A húsliszt előállításának lehetséges eljárásai:

75 Élelmiszeripari hulladékok Sok élelmiszeripari hulladék a mezőgazdaságban felhasználható takarmány, trágya vagy mezőgazdasági ipari nyersanyag formájában. A felhasználásra, feldolgozásra nem alkalmas élelmiszeripari hulladékok ártalmatlanítására az általánosan használt módszerek: Égetés, Lerakás Komposztálás

76 Radioaktív hulladékok kezelése, fogalmak Radioaktív hulladék: a hulladékban lévő radioaktív izotóp ivóvízre, levegőre vonatkoztatottmaximálisan Megengedhető Koncentrációját. (MMK érték) vették figyelembe. Szilárd radioaktív hulladéknak kell tekinteni azt a hulladékot, amelyben a radioaktív izotóp koncentrációja meghaladja a kérdéses radioaktív izotóp ivóvízre vonatkoztatott MMK érték 1000 szeresét, és összaktivitása meghaladja az engedély nélkül felhasználható, szabadszintű radioaktív izotóp mennyiségét. Radioaktív szennyvíz: a radioaktív koncentráció meghaladja az adott izotóp ivóvízre vonatkoztatott MMK érték 100-szorosát Biológiai radioaktív hulladék: a radioaktív koncentráció meghaladja az ivóvízre vonatkozó MMK szeresét Légnemű hulladék: a radioaktív koncentráció meghaladja a levegőre vonatkoztatott MMK értéket.

77 A radioaktív hulladékok osztályozása Halmazállapot Hulladékkezelési módszerek Égethető, nem égethető Préselhető, nem préselhető Felezési idő Rövid: T 1/2 < 30 nap. A keletkezési helyen tárolható a lebomlásig. Hosszú: T 1/2 > 30 nap. Központi helyen kell elhelyezni. A kibocsátott sugárzás fajtája. A hulladék csomagolóanyag felületén mérhető dózisteljesítmény. A hulladékban lévő radioaktív izotóp koncentrációja.

78 Szilárd radioaktív hulladékok osztályozása Osztály P D a hulladék felületén mgy/h Általános jellemzők és előírások 1. P D <=1,74 β- és γ sugárzókat tartalmaz 2. 1,74<P D <=17,4 α sugárzót nagyon kis mennyiségben 3. P D >17,4 α sugárzót nagyon kis mennyiségben 4. α sugárzó izotópokat tartalmaz A koncentrációt Bq/cm 3 -ben kell kifejezni Kritikus állapot szempontjából nem veszélyes. Nagyon kis mennyiségben b- és g sug. lehet

79 Folyékony radioaktív hulladékok Osztály Aktivitás konc: Bq/cm 3 osztályozása 1. A<=3,710-2 Sugárárnyékolás nem kell 2. 3,710-2 <A<=37 Sugárárnyékolás általában nem kell 3. 37<A<3700 Sugárárnyékolás általában kell <A<3,710 8 Sugárárnyékolás általában kell 5. 3,710 8 <A Sugárárnyékolás általában kell Feldolgozás általában nem kell Feldolgozás az esetek többségében kell Feldolgozás kell Feldolgozás kell Hűtés szükséges

80 Légnemű radioaktív hulladékok osztályozása Osztály Aktivitás konc: Bq/cm 3 Általános jellemzők és előírások 1. A<=3,710-6 Kibocsátás előtt általában nem kell kezelni 2. 3,710-6 <A<=3,710-2 Kibocsátás előtt szűrni kell 3. 3,710-2 <A A szűrésen kívül egyéb tisztítási műveletek is szükségesek