ZÖLD ÉS BIOHULLADÉKOK KOMPOSZTÁLÁSA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ZÖLD ÉS BIOHULLADÉKOK KOMPOSZTÁLÁSA"

Átírás

1

2 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály ZÖLD ÉS BIOHULLADÉKOK KOMPOSZTÁLÁSA Hulladékgazdálkodási Szakmai Füzetek 9. Készítette a Köztisztasági Egyesülés munkacsoportja Budapest, május

3 Grafikai tervezés és nyomdai előkészítési munkák: LINE & MORE Kft.

4 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK 1. A zöld- és biohulladék kezelés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban A komposztálás jogi és műszaki szabályozásának áttekintése, az ezekből eredő kötelezettségek és feladatok A zöld- és biohulladék komposztálással kapcsolatos önkormányzati és lakossági feladatok A zöld- és biohulladék begyűjtés lehetséges módjai, azok alkalmazási feltételei A zöld- és biohulladék komposztálás technológiája, alkalmazási feltételei és módszerei A komposztálásról általában A komposztálási eljárások változatai A megfelelő komposztálási eljárás kiválasztása A komposztálótelep kialakításának és üzemeltetésének feltételei A komposzt minőségi paraméterei A komposzt felhasználása A komposzt értékesítésének előkészítése A komposzthasznosítás kritériumai, a minősítés követelményei, előírásai, termékértékesítési lehetőségek A komposztálás gazdasági kérdései A komposztértékesítés marketingje melléklet: A komposztminősítés kritériumrendszere, a minősítés rendje, alkalmazástechnikai követelmények

5

6 1. A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KEZELÉS HELYZETE ÉS SZEREPE A HULLADÉKGAZDÁLKODÁSBAN A hulladékgazdálkodás stratégiai elemeinek figyelembevételével kerültek meghatározásra részben a Nemzeti Környezetvédelmi Programban, részben a hulladékgazdálkodásról szóló évi XLIII. törvényben (a továbbiakban: Hgt.) olyan hoszszú távú célkitűzések, amelyek a települési szilárd hulladékok kezelését a jövőben jelentősen megváltoztatják: a települési hulladékkezelésben ki kell alakítani a hasznosítható és a veszélyes komponensek szelektív gyűjtésének infrastrukturális hátterét és fokozatosan be kell vezetni a szelektív gyűjtési módszereket, az EU irányelveknek megfelelően fokozatosan redukálni kell a lerakásra kerülő hulladék biológiailag bontható szervesanyag-tartalmát (2004 július 1.-ig 75%-ra, 2007 júl.01.-ig 50%-ra, és július 01.-ig 35%-ra) 2006-ig el kell érni, hogy a hulladékká vált csomagolóanyagok legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen. 1 Európában a hulladék másodnyersanyagkénti, illetőleg energetikai hasznosítását kívánják elősegíteni a tagállamok számára kötelező irányelvek, amelyek egyrészt a csomagolóanyagokra, csomagolási hulladékok kezelésére (94/62/EK irányelv), másrészt a lerakásra kerülő hulladék biológiailag bontható szervesanyag-tartalmának redukálására (99/31/EK irányelv) vonatkoznak. A már említett hosszú távú hazai célkitűzéseket ezeknek figyelembe vételével határozták meg. Ezek a célkitűzések egyrészt a szelektív gyűjtéssel kapcsolt másodnyersanyag hasznosítással és a szervesanyagok komposztálásával, valamint a termikus hasznosítási eljárások (égetés, hőbontás, gázosítás) alkalmazásával érhetők el. A teljeskörűen begyűjtött települési szilárd hulladékmennyiségnek átlagosan jelenleg kb %-át gyűjtik szelektíven az európai országokban, de néhány esetben (pl. Németország, Hollandia, Svédország, Svájc, Ausztria) ez az arány jóval magasabb. A biológiailag bontható szervesanyag-tartalom komposztálással (vagy egyéb úton) történő hasznosításának európai átlaga kb.15% (Ausztriában 29%, Dániában 89%, Franciaországban 17%, Hollandiában 95%, Spanyolországban 17%, Olaszországban 13%, Németországban 60-75%) Jellemző, hogy azokban az országokban magasabb a másodnyersanyagkénti hasznosítás mértéke, ahol a termikus eljárások is egyre meghatározóbbak. A komposztálásos hasznosítás tekintetében viszont nem ilyen egyértelmű a helyzet. A jelzett országos átlagoktól természetesen egyes körzetekben, városokban igen 5

7 A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KEZELÉS HELYZETE 1 eltérő értékek tapasztalhatók. Ezt a fejlesztési tendenciát alapvetően az életmódtól, életszínvonaltól és fogyasztási szokásoktól függő hulladék összetételbeni és mennyiségi változásai indokolják. Összetételében folyamatosan növekszik a hasznosítható anyagok és az energetikailag kedvezőbb alkotók, illetve tulajdonságok aránya. Hazai viszonylatban várható változások 2010-ig: erőteljesen növekszik a papír (várhatóan 25-30%-ra) és átmenetileg a műanyagok (várhatóan 15-17%-ra) részaránya, enyhébben nő az üveg és a fém részaránya, csökken a szervetlen maradékok (várhatóan 20% alá) és a szerves bomló frakció (várhatóan 25-30%-ra) részaránya, a hulladék átlagos fűtőértéke kj/kg-ra növekszik. A biohulladék mennyisége, összetétele és térfogattömege évszakonként változó. A mennyiségek tekintetében a mélypont a téli hónapokban, legmagasabb érték május-júliusban tapasztalható. A magas nedvességtartalom és az alacsony szervetlen részarány miatt a biohulladék éves átlagos térfogattömege 0,6 t/m 3 értékkel vehető figyelembe. A biohulladék átlagos nedvességtartalma kb %, szervesanyagtartalma azonban mindössze m/m-%, különösen tavasszal és kora nyáron van a biohulladékban kis arányban szerves anyag. Ezzel szemben a zöldhulladék (ágnyesedék, kerti és zöldfelületi hulladékok) relatíve magas, m/m% szervesanyag-tartalommal rendelkezik, átlagos térfogattömege 0,25 t/m 3. A külföldi tapasztalatok alapján Európában lakosonként évente együttesen kb kg zöld- és biohulladék keletkezésével lehet számolni. Ebből kb kg/fő/év a biohulladék és mintegy kg/fő/év a zöldhulladék aránya. A külföldi tapasztalatok (pl. Bécs város évtizedes gyakorlata) alapján a komposztálással potenciálisan hasznosítható biohulladék mennyiségének reálisan legfeljebb 40-60%-a dolgozható fel a gyakorlatban, még egy aránylag jól működő szelektív gyűjtési rendszer esetén is. Mivel a biohulladék elkülönített gyűjtése a szelektív gyűjtés megvalósításához kötött és ennek teljes kiépítésére a rendelkezésre álló pénzügyi források korlátozottsága, valamint a hatékony lakossági együttműködés időigénye miatt legalább 5-7 éves fejlesztési időigény szükséges, ezt az arányt kizárólag hosszú távon lehet célkitűzésként megjelölni. Egy komposztáló létesítmény tervezésénél konkrét hazai adatok hiányában a nemzetközi tapasztalatokból adódó, átlagosan 30 kg/fő/év zöldhulladék értékből lehet 6

8 A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KEZELÉS HELYZETE kiindulni. (Nem ismert az erdőterületekről és a kertes területekről származó zöldhulladék mennyisége; külföldi tapasztalatok szerint egy hektár erdősített parkfelületről évente kb m 3 zöldhulladék keletkezésével lehet számolni, melynek potenciálisan legfeljebb 60-80%-os hasznosítási aránya tervezhető.). A megvalósítandó létesítmény(ek) kapacitását össze kell hangolni a gyakorlati lehetőségekkel, realitásokkal. Tekintettel arra, hogy a zöldhulladék gyűjtése, viszonylag egyszerűen és gyorsan megoldható, először a komposztálást a zöldhulladék feldolgozására kell koncentrálni. A biohulladék feldolgozását, mivel ez a szelektív gyűjtési rendszer kiépítésének a függvénye, csak fokozatosan, a szelektív gyűjtés megvalósításának ütemében célszerű ehhez kapcsoltan tervezni. Az is nyilvánvaló, hogy a lerakásra kerülő hulladékmennyiség szervesanyag-tartalmának redukálása élvez prioritást. Az égetésre kerülő részarány szervesanyagtartalmának csökkentésére a fokozatosan bevezetendő, másodnyersanyag visszanyerésre irányuló szelektív gyűjtés fűtőérték-redukáló hatásának kompenzálására hosszabb távon van szükség. 1 7

9

10 2. A KOMPOSZTÁLÁS JOGI ÉS MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSÁNAK ÁTTEKINTÉSE, AZ EZEKBŐL EREDŐ KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELADATOK A települési szilárd hulladék biológiailag lebontható szervesanyag-tartalmának kezelésére vonatkozó szabályozás a Hgt.-ben megfogalmazott általános szabályok alapján vezethető le, illetőleg indirekt szabályozással a hulladéklerakóra csökkenő mennyiségben vihető zöld- és biohulladék mennyiségből következtetéssel állapítható meg. A törvény végrehajtását segítő kormányrendelet és miniszteri rendelet szintű jogszabályok a speciális szabályokat tartalmazzák. A kezelt zöld- és biohulladék végtermékének a komposztnak kereskedelmi forgalomba hozatala az FVM előírásait veszi figyelembe. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a biohulladékok kezeléséről és a komposztálás környezetvédelmi követelményeiről jogszabályt alkotott, a Hgt. felhatalmazása alapján. A rendelet hatálya a települési szilárd hulladék szervesanyag-tartalmú részének kezelésére, főleg a kezelés környezetvédelmi követelményeire vonatkozik, nem terjed ki a kezelés eredményeként keletkező komposzt vagy más termék minősítésére, tekintettel arra, hogy a minősítést a földművelésügyi miniszter rendelete alapján kell végezni és a forgalmazást engedélyeztetni. A KvVM rendelet hatálya kiterjed a biohulladék-kezelő telep létesítésével, kialakításával és üzemeltetésével kapcsolatos feltételekre. 2 Nem vonatkoznak az előírások a mező- és erdőgazdasági tevékenység során keletkező felszínen visszamaradó növényi maradványokra, valamint a hulladéklerakókban természetes módon keletkező biogázra. A rendelet hatálya az állati hulladékra csak annyiban terjed ki, amennyiben arról külön jogszabály másképp nem rendelkezik. A rendelet meghatároz néhány definíciót, így a biohulladékét és a zöldhulladékét. A rendelet alkalmazásában: biohulladék: minden olyan növényi és állati eredetű szerves hulladék, amely aerob vagy anaerob úton biológiailag lebomlik vagy lebontható zöldhulladék: olyan biohulladék, amely kertekből, parkokból származik [(fanyesedék, ág, gally, fű, lomb (úttisztításból származó hulladék kivételével), fűrészpor, faforgács, és egyéb fás hulladék]. Fontos szabálya fűződik a jogszabálynak a stabilizált biohulladékhoz, amely a kevert hulladékból (kevert hulladék: a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet alapján EWC kóddal jelölt hulladék), illetve a maradék 9

11 A KOMPOSZTÁLÁS JOGI ÉS MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSA hulladék mechanikai-biológiai kezeléséből származó hulladék. Ez a jogszabály a komposztálás fogalmát lényegesen szűkíti az FVM rendelethez képest, amikor csak a szelektíven gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil mikro- és makroorganizmusok segítségével történő - biológiai lebontását határozza meg. 2 Új fogalom a házi (kiskerti) komposztálás: a háztartásból származó biohulladék saját kertben történő komposztálása, valamint a kész komposzt felhasználása saját célra, és a stabilizálás: biohulladék bomlóképességének csökkentése olyan mechanikaibiológiai eljárással, amelynek következtében a szagemisszió minimalizálódik a légzési intenzitás egyidejű csökkenése mellett; kezelt biohulladék: a biológiai kezelés során keletkezett komposzt, illetőleg szilárd lebontási maradék; Alapfeltétel, hogy komposztálás esetén a biohulladékot a keletkezés helyén elkülönítetten kell gyűjteni, és el kell kerülni annak egyéb hulladékkal vagy anyaggal való szennyeződését. A biohulladék elkülönített begyűjtését követően azt kezelni kell. A biohulladékkezelő telep létesítése telepengedély-köteles tevékenység. A biohulladék-kezelő telep létesítésénél figyelembe kell venni: az ellátott körzet nagyságát, pl. a lakosszámot, ingatlanszámot, a hulladéktermelők számát, a kezelni tervezett hulladék összetételét, mennyiségét, ami befolyásolja a kezelőtelep tervezett kapacitását, a kezelőtelep közlekedési kapcsolatát, közműigényét, a hulladék ártalmatlanítását szolgáló létesítményekkel való kapcsolatát (közlekedési, forgalomtechnikai stb.), gazdaságossági szempontokat. A biohulladék-kezelő telep működését üzemeltetési szabályzatban rögzítik. Ez vonatkozik az adminisztrációra, ezen belül a szállítás rendjére, a hulladékfajták mennyiségi és minőségi nyilvántartására, a hulladékkezelés rendjére, a munkavégzés munkavédelmi kérdéseire, a tűzvédelmi szabályok betartására, a nyitvatartásra. 10

12 A KOMPOSZTÁLÁS JOGI ÉS MŰSZAKI SZABÁLYOZÁSA A kezelő telep kialakításának feltételeinél figyelembe kell venni a felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 33/2000. (III. 17.) Korm. rendelet szabályait is. Ha a biohulladék-kezelő telep lakosságnál keletkező biohulladékot is fogad, úgy annak működési rendjéről az önkormányzat, illetőleg az üzemeltető tájékoztatja a lakosságot. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a leadható hulladék fajtáira, mennyiségére vonatkozó információkat, az igénybevétel feltételeit (szállítás, nyitva tartás, ingyenesség stb.), tájékoztatást a létesítmény használatának előnyeiről, a káros környezeti hatások megelőzésének módjairól stb. Hazai viszonyok között a komposzt iránt jelenleg a kereslet mérsékelt, ezért a komposzt értékesítése nehéz feladat. Értékesítési lehetőség hiányában a komposzt egyik felhasználási lehetősége a régi rekultiválandó lerakók felületének borítása. A rekultiválás az előírások szerint mintegy 1 m vastag réteg kialakítását jelenti. A legfelső záró rétegnek mindenképpen termőképes talajnak kell lennie, amelyhez a komposzt felhasználható. 2 Megjegyzés: A biohulladéknak van olyan része, amely nem kerül szelektíven gyűjtésre és így komposzt előállításra, illetőleg anaerob biológiai lebontásra, mert erre a célra nem alkalmas (pl. mert biológiailag lebomló anyagtartalmú, azonban más anyaggal szennyezett vagy olyan apró darabokból áll, hogy nehéz a szelektálása). Ez a maradék hulladék. Az ilyen biohulladékot, illetve kevert hulladékot lerakás előtt mechanikai-biológiai eljárással stabilizálni kell vagy energiahordozóként történő felhasználását kell biztosítani. A rekultiválási réteg egyik részéhez nem a legfelső záró felülethez, használható stabilizált biohulladék és stabilizált maradék hulladék is. Ez a felhasználási mód nem engedélyköteles, ha a stabilizálás telephelyen belül történik és, ha az adott területen annak mértéke nem haladja meg a 200 t/ha szárazanyag mennyiséget. A stabilizálással kielégíthető az az előírás, hogy a lerakásra kerülő hulladékot előkezelésnek kell alávetni, de egyidejűleg az is teljesül, hogy a biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék lerakását csökkenteni kell, hiszen a stabilizálás által a lebomlás (legalább is nagyrészt) teljesül. 11

13

14 3. A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁSSAL KAPCSOLATOS ÖNKORMÁNYZATI ÉS LAKOSSÁGI FELADATOK A zöld- és biohulladékkal kapcsolatos feladatokat követelményeket a hulladékgazdálkodási törvény és végrehajtási jogszabályai egyértelműen meghatározzák. Az általános alapszabályok ezekre a hulladékokra is érvényesek, vagyis: A hulladékban rejlő anyag és energia hasznosítása érdekében törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására, a nyersanyagoknak hulladékkal történő helyettesítésére. A keletkezett hulladékot, ha az ökológiailag előnyös, műszakilag lehetséges és gazdaságilag megalapozott, hasznosítani kell. Ezt a célt szolgálja a komposztálás. Amennyiben a hasznosítás gazdasági és technológiai feltételei adottak, a hulladékot a hasznosítás elősegítése érdekében a hasznosítási lehetőségeknek megfelelően elkülönítve kell gyűjteni (szelektív hulladékgyűjtés). Ártalmatlanításra csak az a hulladék kerülhet, amelynek anyagában történő hasznosítására vagy energiahordozóként való felhasználására, a műszaki, illetőleg gazdasági lehetőségek még nem adottak, vagy a hasznosítás költségei az ártalmatlanítás költségeihez viszonyítva aránytalanul magasak. 3 A hulladékgazdálkodási törvény meghatározza a fogyasztó és az ingatlantulajdonos feladatait is, így a lakosságra vonatkozó szabályok a következők szerint foglalhatók össze: Az ingatlan tulajdonosa (birtokosa vagy használója) köteles az ingatlanán keletkező települési szilárd hulladékot az előírások szerint a környezet szennyezését megelőző, károsítását kizáró módon gyűjteni, továbbá az annak begyűjtésére feljogosított hulladékkezelőnek átadni. Az ingatlantulajdonos a települési hulladék egyes összetevőit (pl. a biohulladékot) az önkormányzat rendeletében előírtaknak megfelelően köteles elkülönítetten, a környezet veszélyeztetését kizáró módon gyűjteni; a meghatározott begyűjtőhelyre vinni vagy a begyűjtésre feljogosított hulladékkezelőnek átadni. A fogyasztó köteles a szervezett hulladékbegyűjtést, ideértve a szelektív hulladék begyűjtési rendszereket is igénybe venni. Szigorú előírásokat fogalmaz meg a törvény a települési önkormányzatokra: A települési önkormányzat kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlantulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatást szervez és tart fenn. A közszolgáltatás kiterjedhet begyűjtőhelyek hulladékgyűjtő udvarok, átrakó- 13

15 KOMPOSZTÁLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK állomások, gyűjtőpontok -, előkezelő és hasznosító - válogató, komposztáló stb. telepek létesítésére és működtetésére is. A települési önkormányzat a helyi feltételekhez igazodva, rendeletében előírhatja a települési szilárd hulladék egyes összetevőinek szelektív gyűjtését, közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, illetőleg meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat. Az előző általános követelmények teljesítése a biohulladék kezelésének esetében tehát az önkormányzat részéről a közszolgáltatás keretében megszervezett szelektív hulladékgyűjtés, és annak kihirdetése helyi rendeletben, míg a lakosság részéről annak igénybevételét jelenti. 3 A szelektív hulladékgyűjtés megoldása többféle lehet hulladékudvar, háztól történő elkülönített begyűjtés, a lakosság részére pedig fennáll annak a választási lehetősége, hogy a saját biohulladékát maga kezeli, komposztálja. A végrehajtási jogszabályok részletes előírásokat is tartalmaznak a szelektív gyűjtésre vonatkozóan, amelyek közül a hasznosítható hulladék -ra vonatkozókat kell alkalmazni a biohulladékra: A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárolásra szolgáló berendezésben (pl. konténerben) történhet, a további kezelésnek megfelelő módon elkülönítve. A települési szilárd hulladék gyűjtésére szolgáló gyűjtőedényt a szolgáltatással érintett ingatlanon belül kell tárolni. A hulladékgyűjtő udvar, illetve gyűjtősziget használatáért a közszolgáltatást igénybe vevő ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatás díján felül külön díjazás nem számítható fel. Elkülönített gyűjtés esetén az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag lebontható hulladék szervezett begyűjtésének és elszállításának feltételeit az önkormányzat rendeletben szabályozza. 14

16 4. A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK BEGYŰJTÉS LEHETSÉGES MÓDJAI, AZOK ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI A települési szilárd hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalma döntő többségben zöld-, illetőleg biohulladékból tevődik össze. A zöld- és biohulladékot célszerű már a keletkezés helyén a háztartáson belül elkülönítetten gyűjteni, természetesen igazodva ahhoz, milyen a hulladékkezelési közszolgáltatás keretében a biohulladék begyűjtés és elszállítás rendszere (ha ilyen megoldást az önkormányzat biztosít). A lakóingatlanon belüli szelektív gyűjtés minimálisan azt igényli, hogy a közszolgáltató szállítóeszközéhez illeszkedő gyűjtőedénnyel rendelkezzen a lakos, vagyis pl. biztosított legyen egy második gyűjtőedény erre a célra. Hogy pontosan milyen gyűjtőedény rendszeresítése a legcélszerűbb, azt a közszolgáltató gyűjtőrendszere határozza meg, hiszen az ingatlanon történő gyűjtés eszközeit legyen az biohulladék vagy vegyesen gyűjtött hulladék a közszolgáltató gyűjtőjárművének kell kiürítenie. Ezt a szabályt csak abban az esetben kell figyelembe venni, ha a biohulladékot saját célra használja fel a lakos (pl. állattal feletetés vagy saját célra komposztálás). A szóba jöhető megoldások: a biohulladékot a lakóingatlanról a közszolgáltató gyűjti be, megadott időközönként., a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba vagy komposztálótelepre, a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát, 4 A biohulladéknak a lakóingatlanról a közszolgáltató által történő begyűjtése olyan gyűjtőedényt igényel, amely biztosítja a hulladék biztonságos gyűjtését és a gyűjtő célgépbe történő ürítését is lehetővé teszi. Az edény megválasztásánál a keletkező mennyiség függvényében tekintettel az ürítési gyakoriságra, valamint a hulladék bomlására az edénytérfogat megválasztása fontos tényező. A biohulladék elkülönített gyűjtése mellett tekintettel arra, hogy a háztartásban keletkező hulladék kb %-a biohulladék természetesen továbbra is szükség van a többi hulladék gyűjtésére és elszállítására és ehhez szabványos gyűjtőedényre. Ha a biohulladékot a lakos szállítja el a közszolgáltatás részeként működő hulladékgyűjtő udvarba vagy komposztálótelepre, az elszállítási gyakoriságot a lakos maga szabhatja meg, érdemes azonban a szaghatások elkerülése érdekében ezt rendszeresen megtenni, figyelemmel a fogadó létesítmények nyitvatartási idejére. A gyűjtéshez a saját beszállítás esetén is szükséges saját gyűjtőedény rendszeresítése. 15

17 A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK BEGYŰJTÉS LEHETSÉGES MÓDJAI A legegyszerűbb megoldás, amikor a lakos saját ingatlanán maga kezeli biohulladékát (házi komposztálás). Már a biohulladék szelektív gyűjtésének bevezetése előtt fel kell mérni azt, milyen mennyiségű és összetételű, szerkezetű biohulladék keletkezésével és begyűjtésével kell számolni egy település esetében. Ezt a felmérést célszerű a közszolgáltatónak elvégeznie, és legalább a következő szempontokra figyelemmel kell azt megvalósítani: milyen számú lakóingatlanról kell megoldani a begyűjtést, ezen belül milyen a családiházas, zárt beépítésű övezetek aránya, milyen a lakosok életvitele, milyen és mennyi biohulladék keletkezésével kell számolni. 4 A lakóingatlanok és az ott élők száma befolyással van a begyűjtendő hulladék mennyiségére, főleg a háztartásban (konyhában) keletkező zöldség- és gyümölcsmaradékra. A zárt beépítésű területekről a konyhai hulladék teljes mennyisége a gyűjtőedénybe kerül, szelektív biohulladék gyűjtése esetén az e célra rendszeresített edénybe. A családi házas övezetek esetében a konyhai hulladékon kívül a kertben (virágos és/vagy veteményes) keletkező zöldhulladék is keletkezik. Hogy ez biohulladékot befogadó gyűjtőedénybe kerül-e vagy saját felhasználásra (házi komposztálás), ezt a felmérésnek kell kiderítenie (és függ attól is, hogy a közszolgáltatás keretében tervezett biohulladék gyűjtése milyen költségeket jelent a lakosok számára). A lakosok életvitele befolyással van biohulladékuk kezelésére is: a több idővel rendelkező, kisebb jövedelmű lakosok, valamint azok, akik nem csak saját célra termelnek növényeket, nyitottabbak a biohulladék saját kezelésére. A keletkező biohulladék mennyiségét jelentősen befolyásolja a lakóingatlanok növényesítettsége. Nem csak azt kell azonban figyelembe venni milyen arányban fedi növényzet a területet, azt is számításba kell venni, hogy ebből milyen a fák, bokrok és a lágyszárúak aránya. A fák, bokrok tavasszal-ősszel jelentenek biohulladékot (nyesésből származó gallyak), amit célszerű aprítani, míg a fű és a kisebb méretű zöldségek, gyümölcsök és virágok nagyobb nedvességtartalmú nyiradékot jelentenek. A közszolgáltatónak kell döntenie arról természetesen az önkormányzat beleegyezésének megszerzése mellett, hogy milyen módszert választ a szelektív gyűjtéshez. A cél, hogy a biohulladék ne kerüljön a hulladéklerakóba, vagyis ne vegyesen gyűjtött hulladék begyűjtésére kerüljön sor, és az elkülönítetten gyűjtött biohulladék hasznosítható legyen. A lakóingatlanok esetében legegyszerűbben és legolcsóbban a zsákos megoldás bevezetésével oldható meg a szelektív gyűjtés az év nagyobb részében, amit a tavaszi és őszi időszakban kiegészíthet a zsákban 16

18 A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK BEGYŰJTÉS LEHETSÉGES MÓDJAI nem elhelyezhető nyesedék külön gyűjtésének megszervezése. A nyesedéket az ingatlantulajdonos rendezetten összerakva, kötegelve a szállítás üteméhez igazodóan ideiglenesen tárolja, külön gyűjtőedény nélkül. A zsákos gyűjtés bevezetése esetén a zsákok begyűjtése történhet tömörítős célgéppel, illetve laza állapotban konténeres gyűjtőjárművel vagy nyitott platós tehergépjárművel. A zsákokat minimálisan hetente egyszer be kell gyűjteni. A tavaszi-őszi, zsákban nem elhelyezhető nyesedék összegyűjtését ebben az időszakban ugyancsak hetente egyszer ajánlatos megvalósítani. Ezt a hulladékot konténeres célgéppel vagy nyitott platós tehergépjárművel lehet gyűjteni és szállítani. A biohulladék szelektív gyűjtésének bevezetését nem feltétlenül kell a település teljes területére kiterjeszteni, megvalósítható ez oly módon is, hogy csak egyes lakóövezetekre terjeszti ki azt az önkormányzat. Ugyancsak praktikus eltérés javasolható a beépítés különbözőségére figyelemmel. Ilyen differenciált megoldás lehet a családi házas övezetek számára a nyesedék begyűjtésének külön megoldása akkor, amikor egyébként a település teljes egészére megoldják a zsákos gyűjtést. A zöld-, illetve a biohulladék begyűjtése egymástól elkülönített, független logisztikai rendszer kiépítését igényli. A zöldhulladék részben a kertes építési övezetekben, részben a közterületi és intézményi parkfelületeken, részben pedig az erdősített városi zöldfelületeken keletkezik, valójában a települési hulladékból minden nehézség nélkül külön begyűjthető és szállítható, attól elkülönített rendszerben megvalósítható (önálló vállalkozásként is). Tekintettel arra, hogy a zöldhulladékok keletkezésének jellemző időszaka a tavaszi és őszi időszak, a gyűjtés-szállítás gyakoriságát ezekre az időszakokra célszerű koncentrálni. Ez azt jelenti, hogy a begyűjtést hasonlóan a szervezett lomtalanításhoz évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) célszerű megvalósítani, az adott időszakokban előre meghatározott körzetenkénti ütemezéssel. A körzetek kijelölését az önkormányzat és a szolgáltató együttesen határozza meg. A tavaszi és őszi zöldhulladék begyűjtéséről, az egyes körzetek kiszolgálásának időbeni ütemezéséről a lakosságot megfelelő módon tájékoztatni kell. A begyűjtött zöldhulladék egyenesen a komposztáló létesítmény(ek)be kerül, ahol utóválogatás nélkül, de előkezelést (aprítást) követően közvetlenül komposztálható. A használatos gyűjtő-szállító célgépek a hagyományos hulladékgyűjtésben alkalmazott konténeres gyűjtőjárművek, vagy nyitott platós tehergépjárművek. A biohulladék gyűjtése a szelektív hulladékgyűjtés megvalósításának függvénye. A szelektív gyűjtési rendszer egyaránt tartalmaz hulladékudvarokat, valamint lakóházakhoz, intézményekhez kötött egyedi elhordásos módszereket. Lényegében ezek kombinációja. A biohulladék elkülönített gyűjtésének lehetőségére a lakóházon (telken) belüli egyedi gyűjtési pontoknál, illetve a hulladékudvarokban van 4 17

19 A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK BEGYŰJTÉS LEHETSÉGES MÓDJAI mód. Az ilyen módon szelektíven gyűjtött biohulladék, amely továbbra is óhatatlanul fog tartalmazni bizonyos mennyiségű zöldhulladékot (kertekből fű, lomb), hagyományos hulladékgyűjtő célgépekkel begyűjthető és szállítható. 4 A biohulladék szelektív gyűjtésére rendszerint a normál szabványedényzetet alkalmazzák (többnyire 120, vagy 240 l-es műanyag szabványedények). A biohulladék komposztálással történő feldolgozásához az anyag előzetes, tisztító célú válogatása (kézi válogató szalagon) nélkülözhetetlen. Az alkalmazott gyűjtési rendszert, mivel a kiszolgáló célgépek azonosak, célszerű a hagyományos, a szelektív gyűjtés maradékainak gyűjtésére szolgáló rendszerhez illesztve kialakítani, de eltérő járatrendszerben üzemeltetve is megtervezhető. A külföldi tapasztalatok alapján a szelektíven gyűjtött biohulladék gyűjtési gyakorisága szokásosan heti egy alkalom. Nagyobb tárolási időtartam közegészségügyi szempontból nem elfogadható (viszonylag gyorsan beindulnak a szervesanyagok bomlási folyamatai, különösen nyári időszakban). Ennek megfelelően kell a telepítendő gyűjtőedényzet űrtartalmát is megválasztani. Az elszállítás gyakoriságát a 16/2002(IV.10.) EüM rendelet bek. értelmében kell biztosítani. 18

20 5. A ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI ÉS MÓDSZEREI 5.1 A komposztálásról általában A komposztálás szelektíven gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények között, oxigén jelenlétében történő autotermikus és termofil biológiai lebontása, mikro- és makroorganizmusok segítségével. A komposztálás a települési (kommunális), illetve bizonyos termelési hulladékok (pl. élelmiszeripari, mezőgazdasági hulladékok) feldolgozására alkalmas, irányított, aerob biokémiai eljárás. Meghatározott feltételekkel olajok és zsírok feldolgozására is használható. A folyamatban résztvevő heterotróf mezofil és termofil mikroorganizmusok enzimrendszerei a szerves anyagokat biológiai oxidáció útján lebontják és ennek eredményeképpen stabil szerves anyagok, valamint szervetlen ásványi anyagok keletkeznek. Az eljárás végterméke földszerű, kb % nedvességtartalmú anyag (komposzt), amely humuszképző szerves anyag és növényi tápanyag-tartalma miatt (pl. foszfor, nitrogén, kálium, nyomelem) a talaj termőképességének növelésére hasznosítható. A mezofil termofil mezofil mikrobiológiai lebontási, átalakulási szakaszok eredményeképpen a hulladékban lévő patogén mikroorganizmusok nagy része elpusztul, a jól szabályozott folyamat eredményeképpen a hulladék esetleges fertőzőképessége megszűnik. Az érlelés során elszaporodik a gombákkal reprezentált makro fauna, megkezdődik a humin anyagok képződése a humifikáció, ami végül is az anyag hasznosításának folyamán zárul. A komposztálással csak a mikroorganizmusok számára hozzáférhető és toxikus anyagot nem tartalmazó szerves hulladékok bonthatók, ezért különösen fontos, hogy a kiindulási anyagban toxikus nehézfém vagy toxikus szerves anyag ne vagy csak minimális mennyiségben legyen (feldolgozás előtti hulladék minőségének ellenőrzése). 5 A komposztálás folyamatát döntően befolyásoló tényezők technológiailag jól szabályozhatók (komposztálandó anyag minősége, C és N tartalma, aprózottsága és homogenitása, a nedvességtartalom, a levegőellátottság, a hőmérséklet, a phérték) 19

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL

23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL 23/2003. (XII. 29.) KVVM RENDELET A BIOHULLADÉK KEZELÉSÉRŐL ÉS A KOMPOSZTÁLÁS MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEIRŐL A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI ÉS MÓDSZEREI 1. ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA

ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI ÉS MÓDSZEREI 1. ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA, ALKALMAZÁSI FELTÉTELEI ÉS MÓDSZEREI 1. ZÖLD- ÉS BIOHULLADÉK KOMPOSZTÁLÁS TECHNOLÓGIÁJA A komposztálás szelektíven gyűjtött biohulladék ellenőrzött körülmények

Részletesebben

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás

Hulladékkezelés. Gyűjtés-tárolás Hulladékkezelés Gyűjtés-tárolás feladatok az első technológiai lépés A hulladékkezelés technológiai folyamatának első fázisa a hulladék összegyűjtése és tárolása az elszállításig a keletkezés üteméhez

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár

A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra. Dióssy László KvVM szakállamtitkár A KvVM célkitűzései a környezetvédelemben, különös tekintettel a hulladékgazdálkodásra Dióssy László KvVM szakállamtitkár A fenntartható fejlődés és hulladékgazdálkodás A fenntartható fejlődés biztosításának

Részletesebben

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki:

Az R 4. -a az alábbi 12-14. pontokkal egészül ki: Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének 31/2005.(XII.19.) Kt. sz. rendelete Ercsi Város Önkormányzat Képviselőtestületének a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról szóló 35/2004.(XII.3.)

Részletesebben

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF

Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható egyszer használatos műanyag csomagolóeszközök - zsákos zöldhulladék gyűjtés Szép Károly, FKF Nonprofit Zrt. CÍM: 1081 Budapest, Alföldi u. 7. Az előadás

Részletesebben

2. Fogalmi meghatározások

2. Fogalmi meghatározások VILLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 5/2015. (II.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI HULLADÉKKEZELÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS RENDJÉRŐL, A TELEPÜLÉS TISZTASÁG EGYES KÉRDÉSEIRŐL VillányVáros Önkormányzatának

Részletesebben

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba

Újrahasznosítási logisztika. 1. Bevezetés az újrahasznosításba Újrahasznosítási logisztika 1. Bevezetés az újrahasznosításba Nyílt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók Zárt láncú gazdaság Termelési szektor Természeti erőforrások Fogyasztók

Részletesebben

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

(1) A Rendelet a következő 5/ A. -sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki: Barcs Város Önkormányzatának 7/2014. (VI.19.)önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelésről, a helyi közszolgáltatás kötelező igénybcvétcléri szóló 11/2004. (lil.26.)

Részletesebben

1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor.

1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 9 1. számú melléklet 23242526, 2728 1) A közszolgáltatás igénybevételére kötelezettek esetében a települési szilárd hulladék elszállítására heti egy alkalommal szerdai napokon kerül sor. 2) A települési

Részletesebben

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék

A HULLADÉK HULLADÉKOK. Fogyasztásban keletkező hulladékok. Termelésben keletkező. Fogyasztásban keletkező. Hulladékok. Folyékony települési hulladék HULLADÉKOK A HULLADÉK Hulladékok: azok az anyagok és energiák, melyek eredeti használati értéküket elvesztették és a termelési vagy fogyasztási folyamatból kiváltak. Csoportosítás: Halmazállapot (szilárd,

Részletesebben

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete

Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete Csemő Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2012. (II.29.) rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybe vételéről és a szelektív hulladékgyűjtésről

Részletesebben

Általános rendelkezések 1.

Általános rendelkezések 1. Kunszentmiklós Város Önkormányzat Képviselőtestületének 23/2004. (VII. 1.) önkormányzati rendelete a szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról Módosítva: Kihirdetve:

Részletesebben

I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1.. 2..

I. FEJEZET. Általános rendelkezések 1.. 2.. Szomor Község Önkormányzatának a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról szóló 13/2002.(XII.12.) számú rendelete. ( egységes szerkezetben ) Szomor Község Képviselő-testülete

Részletesebben

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén

Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Rendszer 2006 végén Az eddigiekben felhasznált 2000 millió Ft fejlesztési forrás eredménye képekben és a tervek Abaúj Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási

Részletesebben

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft.

A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében. Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. A Mecsek-Dráva projekt szerepe a térség versenyképességének növelésében Dr. Kiss Tibor ügyvezető igazgató BIOKOM Kft. Hulladékgazdálkodási fejlesztések indokoltsága A 2000 évi Hgt. és végrehajtási rendeletei

Részletesebben

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás

KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás KOMPOSZTÁLJ UNK EGYÜT T! leírás Komposztálás Otthoni komposztálással a természetes lebomlási folyamatoknak köszönhetően jó minőségű humusz nyerhető a konyhai és a kerti zöldhulladékokból, amelyek ideális

Részletesebben

A 2013.1.1. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék. 1. A rendelet hatálya 1. 2. Értelmező rendelkezések 1

A 2013.1.1. óta hatályos szöveg. Tartalomjegyzék. 1. A rendelet hatálya 1. 2. Értelmező rendelkezések 1 OptiJus Opten Kft. I. 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 438/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének

Részletesebben

385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről

385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről 385/2014. (XII. 31.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 1. és 31. pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22.

Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai. Fekete Katalin 2009. április 22. Az adatszolgáltatás, és nyilvántartás tapasztalatai Fekete Katalin 2009. április 22. A hulladékkezelési adatszolgáltatás,- és nyilvántartás tapasztalatai a települési szilárd hulladék fogalma TSZH-t érintő

Részletesebben

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs

A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai. 2011.04.16. Alsóörs A komposztálás és annak talaj és növényvédelmi vonatkozásai 2011.04.16. Alsóörs A növénytermesztés során a növények tápanyagot vonnak el a talajból. A tápanyagot a nagyüzemekben műtrágyával vagy/és szerves

Részletesebben

(egységes szerkezetben)

(egységes szerkezetben) 1 Székkutas Község Önkormányzat Képviselőtestületének 7/1999./V. 26./ Ktr. számú rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos kötelező közszolgáltatás igénybevételéről (egységes szerkezetben)

Részletesebben

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén

Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Komposztkészítés a Nyírségvíz ZRt Központi komposztáló telepén Cím: 4400 Nyíregyháza Csatorna u. Nyírségvíz ZRt. Központi Komposztáló telepe Telefonszám: 06-42-430-006 Előállított komposzttermékek kereskedelmi

Részletesebben

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e

CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e CSORVÁS NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999.(IX.29.) r e n d e l e t e a települési folyékony hulladék kezelésével kapcsolatos közszolgáltatás kötelező igénybevételéről (a módosításokkal

Részletesebben

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége

60 % 40 % Mai óra tartalma. HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű. Szilárd települési hulladék mennyisége HULLADÉKFELDOLGOZÁS 6.óra Szilárd települési hulladékok kezelése -III. Válogatómű Prof.Dr. Csőke Barnabás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék Mai óra tartalma Szilárd települési hulladékok mennyiségi

Részletesebben

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása Földgáz: CH4-97% Szerves hulladék TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása 2007. 07. 01: 50%-ra 2014. 07. 01: 35%-ra Nedvességtartalom 50% alatt: Aerob lebontás - korhadás komposzt + CO 2 50%

Részletesebben

7. A R. 7. p. pontjában az egyéb szilárd szövegrész helyébe a nagydarabos szöveg lép, a szolgáltató szövegrész helyébe a közszolgáltató szöveg lép.

7. A R. 7. p. pontjában az egyéb szilárd szövegrész helyébe a nagydarabos szöveg lép, a szolgáltató szövegrész helyébe a közszolgáltató szöveg lép. Pásztó Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 15/2013. (VI.24.) önkormányzati rendelete a köztisztaság fenntartásáról, a települési hulladékok kezeléséről szóló 15/2011. (VI.30) önkormányzati rendelet

Részletesebben

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések

Rendelet tervezet. Általános rendelkezések Rendelet tervezet Putnok Város Önkormányzat Képviselő-testületének./2014. (II.07.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladék gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó szabályokról

Részletesebben

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS. ipari hulladékgazdálkodás 04. dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ipari hulladékgazdálkodás 04 dr. Torma András Környezetmérnöki Tanszék Tartalom Készítette: dr. Torma A. Készült: 2012.09. 2 1. Kiemelten kezelendő hulladékáramok 2. Jogszabályi feladatok

Részletesebben

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról

Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2014.(VI.13.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról Kelebia Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság. A döntéshez egyszerű/minősített többség szükséges.

ELŐTERJESZTÉS. Ügyrendi és Szavazatszámláló Bizottság. A döntéshez egyszerű/minősített többség szükséges. ELŐTERJESZTÉS a települési hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról szóló 25/2013.(XII.19.) számú önkormányzati rendelet módosítására Tárgy: Előterjesztő: Sárrétudvari Nagyközség

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK

1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint I. fokú hatóság 1. ENGEDÉLYKÖTELES HULLADÉK KEZELÉSI TEVÉKENYSÉGEK A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény

Részletesebben

Európa szintű Hulladékgazdálkodás

Európa szintű Hulladékgazdálkodás Európa szintű Hulladékgazdálkodás Víg András Környezetvédelmi üzletág igazgató Transelektro Rt. Fenntartható Jövő Nyitókonferencia 2005.02.17. urópa színtű hulladékgazdálkodás A kommunális hulladék, mint

Részletesebben

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések

A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A szerves hulladékok kezelése érdekében tervezett intézkedések A települési szilárdhulladék-fejlesztési stratégiában (20072016) meghatározottak szerint Farmasi Beatrix tanácsos KvVM Környezetgazdasági

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22.

Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében. Előadó: Uhri László 2015. április 22. Nemzetközi tapasztalatok a szelektív hulladékgyűjtés és hasznosítás témakörében Előadó: Uhri László 2015. április 22. A Hulladék Keretirányelv előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-

Részletesebben

Bakonysárkány Község Önkormányzata 12/2004. (VI.28.). rendelete A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről

Bakonysárkány Község Önkormányzata 12/2004. (VI.28.). rendelete A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről Bakonysárkány Község Önkormányzata 12/2004. (VI.28.). rendelete A települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéről /Egységes szerkezetbe/ 6 Bakonysárkány Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

Mecsek-Dráva: Múlt- jelen- JÖVŐ

Mecsek-Dráva: Múlt- jelen- JÖVŐ Mecsek-Dráva: Múlt- jelen- JÖVŐ Érintett terület: 313 önkormányzat (Baranya-Somogy Tolna megyék) Érintett lakosság: 426 022 fő Általános adatok Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási Program- Települési Szintű

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről. A rendelet hatálya

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről. A rendelet hatálya 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

Házikerti. komposztálás. telei

Házikerti. komposztálás. telei Komposztálás Házikerti és s közössk sségi komposztálás Bezeczky-Bagi Beáta Magyar Minőségi Komposzt Társaság Komposztálásnak - a pontos definíció alapján - az elkülönítetten gyűjtött, biológiailag bontható

Részletesebben

A RENDELET TÁRGYI HATÁLYA

A RENDELET TÁRGYI HATÁLYA Nagyrada Község Önkormányzatának 8/2007. (XI.27.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodásról (Egységes szerkezetben a 9/204. (XI.28) /203.(IX.3) 8/203.(V.3.) /2009.(XII.7.) önkormányzati rendelettel)

Részletesebben

JAVASLAT komposztáló telep helyének kijelölésére

JAVASLAT komposztáló telep helyének kijelölésére JAVASLAT komposztáló telep helyének kijelölésére Előterjesztő: Város- és Sportlétesítményüzemeltető Intézmény vezetője Ózd, 2013. február 21. 1. A komposztáló telep létesítésének indokai: Ózd város belterületén

Részletesebben

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások

1.. A rendelet hatálya 2.. Fogalmi meghatározások SZIGETSZENTMIKLÓS VÁROS KÉPVISELŐ- TESTÜLETÉNEK 10/2005./IV.20./ sz. r e n d e l e t e a település FOLYÉKONY HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁVAL, KEZELÉSÉVEL kapcsolatos helyi közszolgáltatásról 22/2006.XII.20./ sz.

Részletesebben

BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2011. ( XII.15.) számú. r e n d e l e t e

BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2011. ( XII.15.) számú. r e n d e l e t e BUZSÁK KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2011. ( XII.15.) számú r e n d e l e t e a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról Buzsák Községi Önkormányzat

Részletesebben

A hulladékkezelési közszolgáltatásról

A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló község Önkormányzatának 6/2002. (XII. 04.) számú rendelete A hulladékkezelési közszolgáltatásról Diósviszló Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. a biohulladék kezelésérõl és a komposztálás mûszaki követelményeirõl

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. a biohulladék kezelésérõl és a komposztálás mûszaki követelményeirõl 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérõl és a komposztálás mûszaki követelményeirõl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399

Az EU hulladékpolitikája. EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Az EU hulladékpolitikája EU alapító szerződés (28-30 és 174-176 cikkelye) Közösségi hulladékstratégia COM (96)399 Hulladékgazd kgazdálkodási alapelvek szennyező fizet gyártói felelősség ( számonkérhetőség)

Részletesebben

A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések

A rendelet hatálya. Értelmező rendelkezések 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól. A rendelet hatálya 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének d) pontjában

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Tolna Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/1997. (III.25.) Ör. rendelete a települési szippantott szennyvíz összegyűjtésére, elszállítására és elhelyezésére irányuló közszolgáltatásról Tolna Város

Részletesebben

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése

A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése A vegyesen gyűjtött települési hulladék mechanikai előkezelése XX. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai Fórum és Kiállítás Szombathely, 2010. május 11-12-13. Horváth Elek, ügyvezető Gépsystem Kft. A Gépsystem

Részletesebben

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL

SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL SAJÓKÁPOLNA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 6/2008. (IV.18.) SZ. RENDELETE A SZEMÉTSZÁLLÍTÁSRÓL ÉS A KÖZTISZTASÁGRÓL Sajókápolna Község Önkormányzat Képviselőtestülete az egyes helyi közszolgáltatások

Részletesebben

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2002. (I.25.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2002. (I.25.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 1/2002. (I.25.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL (A 24/2007. (XII.21.) és a

Részletesebben

Általános rendelkezések 1..

Általános rendelkezések 1.. Vasszécseny Község Képviselő-testületének 10/2002. (XII.20.) számú rendelete a települési hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatás igénybevételéről Vasszécseny Község Képviselő-testülete a település

Részletesebben

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30.

A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI. Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. A SZENNYVÍZISZAPRA VONATKOZÓ HAZAI SZABÁLYOZÁS TERVEZETT VÁLTOZTATÁSAI Domahidy László György főosztályvezető-helyettes Budapest, 2013. május 30. BKSZT Tartalom Előzmények, új körülmények Tervezett jogszabály

Részletesebben

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít

Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei. A hulladékudvarok. a lomtalanítási akciók során sem szállít Hulladéktan - A szelektív hulladékgyűjtés módszerei A téma tartalma: A hulladékudvarban gyűjthető hulladékok A hulladékudvarok kialakítása Hulladékudvar példák Egy hulladékudvar Budapesten Kapcsolódó témák:

Részletesebben

A jelen rendeletben meghatározott gyűjtőedények ellenértékét az ingatlanhasználó fizeti meg a közszolgáltató részére.

A jelen rendeletben meghatározott gyűjtőedények ellenértékét az ingatlanhasználó fizeti meg a közszolgáltató részére. Monostorpályi Község Önkormányzata Képviselő - Testületének /2015. (..) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásáról szóló 20/2014. (XII. 23.) önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hgt.) 59. (2) bekezdésének

Részletesebben

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása

Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Állati eredetű veszélyes hulladékok feldolgozása és hasznosítása Dr. Kiss Jenő 1, Dr. Simon Miklós 2, Dr. Kádár Imre 3 Dr. Kriszt Balázs 4, Morvai Balázs 3, Horváth Zoltán 1 1 ATEVSZOLG Innovációs és Szolgáltató

Részletesebben

Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról

Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról MHK JogszabCly szolgcltatcs 1. oldal, összesen: 7 oldal Perkáta Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testülete 11/2013. (XI. 28.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodásról Perkáta Nagyközség Önkormányzata

Részletesebben

Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének. 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete

Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének. 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testületének 712001.(V/Il.24.) Önk. számú rendelete a települési szilárd hulladék kezelési közszolgáltatás igénybevételéről Bürüs község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál!

FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! FIGYELEM! Ez a kérdőív az adatszolgáltatás teljesítésére nem alkalmas, csak tájékoztatóul szolgál! KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.)

Részletesebben

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya

2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról. I. Fejezet. A törvény célja. A törvény hatálya 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról Az Országgyűlés a környezet védelme érdekében, különös tekintettel a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióval fennálló és más nemzetközi megállapodásokból

Részletesebben

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP

A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP A hulladékgazdálkodás pályázati lehetőségei- KEOP Huba Bence igazgató KvVM Fejlesztési Igazgatóság KEOP Operatív Program szintű forrásallokációja Természetvédelem 3% Energiahatékonyság 3% MEF 4% Fenntartható

Részletesebben

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető

KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető KEOP Hulladékgazdálkodási projektek előrehaladása Kovács László osztályvezető NKEK Nonprofit Kft. Vízügyi, Hulladékgazdálkodási és KA Divízió Hulladékgazdálkodási Osztály KEOP-1.1.1 Települési szilárdhulladékgazdálkodási

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések Martonvásár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 33/2005. (XI. 30.) rendelete a közterületek tisztán tartásáról, a települési szilárd hulladék gyűjtéséről és elszállításáról 1 Martonvásár Város önkormányzatának

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Lengyeltóti Városi Önkormányzat Polgármestere 8693 Lengyeltóti Zrínyi u 2. Szám: /2013. E L Ő T E R J E S Z T É S a Lengyeltóti Városi Önkormányzat Képviselő-testületének 2013. december 20-án tartandó

Részletesebben

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései

Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi kérdései Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Víz Keretirányelv Munkacsoport SZENNYVÍZISZAP 2013 - HALADUNK, DE MERRE? című konferenciája Szennyvíziszapok kezelése és azok koncepcionális pénzügyi

Részletesebben

Fenntartható fejlődés szakkör

Fenntartható fejlődés szakkör Fenntartható fejlődés szakkör Környezetbarát termékek Az újrahasznosítás lehetőségei 3-4. foglalkozás 2010.03.11. 2 1.Mit értünk környezetbarát terméken? Környezetbarát Termék védjegy Környezetbarát Termék

Részletesebben

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete

Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete Ágasegyháza Község Önkormányzat Képviselőtestületének 12/2006. (XII.19.) számú rendelete /egységes szerkezetben/ A település szilárd hulladék kezelésével kapcsolatos hulladékkezelési közszolgáltatásról

Részletesebben

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól Opten Törvénytár Opten Kft. I. 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól A 2010.01.01.

Részletesebben

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger

Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger SZENNYVÍZISZAP 2013 HALADUNK, DE MERRE? Szennyvíziszap hasznosítás Ausztriában napjainkban. ING. Mag. Wolfgang Spindelberger 1 Ami összeköt a közös múltunk Ami hasonló: Területe: 83 870 km2, lakossága:

Részletesebben

d.)a háztartásban kezdődő zöldhulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtésére és elszállításra

d.)a háztartásban kezdődő zöldhulladék és elkülönítetten gyűjtött hulladék összegyűjtésére és elszállításra Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő- testületének 6/2015.(IV.29.) önkormányzati rendelete A hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Serényfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a hulladékról

Részletesebben

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések

23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet. A rendelet hatálya. Értelmezı rendelkezések A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII.

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások-

Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- Európai Uniós támogatással létrejövő hulladékgazdálkodási projektek üzemeltetése, projektzárás - problémák és megoldások- 2009. április 23. (Szombathely) dr. Horváthné Nagy Orsolya osztályvezető Környezetvédelmi

Részletesebben

EGYSÉGES SZERKEZETBEN

EGYSÉGES SZERKEZETBEN 1 Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2002. /II.21./ rendelete a köztisztaság fenntartásának rendjéről és a hulladékkezelési közszolgáltatásról 1 EGYSÉGES SZERKEZETBEN Sárvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről

a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 1. és 31.

Részletesebben

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében

Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Hulladékgazdálkodás Budapest III. kerületében Óbudai Zöld Szabadegyetem Szabó Magdolna 2011. december 1. főtanácsadó Törvényi háttér Európa Tanácsi alapelvek, Környezeti akcióprogramok 1990. évi LXV. trv.

Részletesebben

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L

Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete. 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L Bak Község Önkormányzati Képvisel -testülete 11/1999. (XII. 30.) önkormányzati rendelete AZ EGYES HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSOK KÖTELEZ IGÉNYBEVÉTELÉR L A módosításokkal: 14/2004. (VI. 16.) ÖR, 11/2007. (X.

Részletesebben

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt

Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Mit kezdjünk a mechanikailag-biológiailag előkezelt hulladékkal? Előadó: Kövecses Péter városgazdálkodási igazgató GYŐR-SZOL Zrt Egységes vállalatba beolvadó társaságok INSZOL Győri Vagyongazdálkodó és

Részletesebben

Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv Békési Kommunális és Szolgáltató Kft.

Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv Békési Kommunális és Szolgáltató Kft. Közszolgáltatói Hulladékgazdálkodási Terv Békési Kommunális és Szolgáltató Kft. 2013. Bevezetés A Békési Kommunális és Szolgáltató Kft. 2012. június 1-én alakult, azzal a céllal, hogy a békési és más települések

Részletesebben

Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/2013.(X. 17.) önkormányzati rendelete

Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 11/2013.(X. 17.) önkormányzati rendelete Süttő Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2013.(X. 17.) önkormányzati rendelete a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról Süttő Község Önkormányzatának

Részletesebben

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA 2.1.1. Szennyvíziszap mezőgazdaságban való hasznosítása A szennyvíziszapok mezőgazdaságban felhasználhatók a talaj szerves anyag, és tápanyag utánpótlás

Részletesebben

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA

FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A RENDELET HATÁLYA FELSŐZSOLCA VÁROS KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2004. (VIII.27.) SZÁMÚ ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL (Az 1/2005. (II.25.)

Részletesebben

Műanyaghulladék menedzsment

Műanyaghulladék menedzsment Műanyaghulladék menedzsment 1. Előadás 2015. IX. 11. Dr. Ronkay Ferenc egyetemi docens Elérhetőség: T. ép. 314. ronkay@pt.bme.hu Ügyintéző: Dobrovszky Károly dobrovszky@pt.bme.hu A bevezető előadás témája

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések Veszprémvarsány Község Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2010. (XII.21.) rendelete a települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatos közszolgáltatásról Veszprémvarsány Község ÖKt. a hulladékgazdálkodásról

Részletesebben

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok

A magyarországi hulladékösszetétel alakulása. vizsgálati tapasztalatok FKF ZRt. Környezetvédelmi osztály A magyarországi hulladékösszetétel alakulása vizsgálati tapasztalatok XV. Nemzetközi Köztisztasági Szakmai fórum és kiállítás 2008.Április 22-24. Szombathely A hulladékbegyűjtéshez,

Részletesebben

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben)

Módosította: a 18/2014.(IX.29.) önk. rendelet. (egységes szerkezetben) Apátistvánfalva Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2014.(I.23.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Módosította:

Részletesebben

I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya

I. fejezet Általános rendelkezések A rendelet hatálya Bucsa Község Önkormányzat Képviselő- testületének 6/2011. (IV.1.) önkormányzati rendelete a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos közszolgáltatásról, a település közigazgatási területén Bucsa Község

Részletesebben

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat

MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE. Szakdolgozat Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet MICÉLIUM-KOMPOSZTÁLÁS FÉLÜZEMI KÍSÉRLETÉNEK KRITIKAI ÉRTÉKELÉSE Szakdolgozat Készítette: Lohárth

Részletesebben

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete. 4/2006. (II. 13.) Kt. rendelete

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete. 4/2006. (II. 13.) Kt. rendelete Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testülete 4/2006. (II. 13.) Kt. rendelete a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos hulladékkezelési helyi közszolgáltatásról, a köztisztaság fenntartásáról

Részletesebben

Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán

Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán Állati hulladékbegyűjtő, -átrakó állomás létesítés és üzemeltetési tapasztalatai Salgótarjáni Projekt kapcsán Előadó: Hajdu Diána VGÜ Kft. hulladékártalmatlanítási részlegvezető Állati hulladékkezelés

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004. év május 24.-i ülésére Tárgy: A közterületek tisztántartásáról és a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról

Részletesebben

a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről

a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről a közszolgáltató hulladékgazdálkodási tevékenységéről és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás végzésének feltételeiről A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. (1) bekezdés 1. és 31.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 158. 8500 PÁPA, Fő utca 12. Tel.: 89/324-585 Fax.: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2012. november 27-i ülésére Tárgy: Pápa

Részletesebben

Alaprendelet. Módosított rendelet

Alaprendelet. Módosított rendelet Alaprendelet 1. (1) Monostorpályi Község Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) az ingatlanhasználónál keletkező települési hulladék, a biohulladék, az elkülönítetten gyűjtött hulladék (azaz a szelektív

Részletesebben