A társadalmi felelősségvállalás elmélete és gyakorlata, konkrét hazai példákon bemutatva

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A társadalmi felelősségvállalás elmélete és gyakorlata, konkrét hazai példákon bemutatva"

Átírás

1 BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA, Külkereskedelmi Főiskolai Kar A társadalmi felelősségvállalás elmélete és gyakorlata, konkrét hazai példákon bemutatva Konzulens: Dr. Kisváradi György Docens Név: Kiss Anita Szak: kereskedelem és marketing Tagozat: nappali Év: 2009

2 1 Tartalomjegyzék Előszó A társadalmi felelősségvállalás elmélete A társadalmi felelősségvállalásról Kinek kell társadalmilag felelősen viselkednie? A társadalmi felelősségvállalás szükségessége Felelős gazdálkodás A CSR fogalma A CSR eszközeinek sokszínű palettája, területei A társadalmi felelősség stratégiába való beépítése CSR a fenntartható fejlődés alapja CSR hatásai A vállalati társadalmi felelősségvállalás kialakulása, kezdete, történelmi vonatkozásai A Corporate Social Responsibility kialakulása Adományozás, mecenatúra, támogatás valamint a szponzorálás Az adományozás (Donation) A szponzorálás (Sponsorship) Mecenatúra (Patronage) Magyar mecénások CSR Magyarországon A CSR motivációs tényezői a vállalat részéről CSR gyakorlati beépülése a stratégiába A társadalmi felelősségvállalás gyakorlati megvalósulása Kérdőíves felmérés eredményeinek részletezése A Prima Primissima Díj Bemutatása A Prima Primissima díj születése A Prima Primissima Alapítvány A Prima Primissima díjról Kik lehetnek díjazottak? A Prima Primissima Díj támogatói A Junior Príma Díj Befektetés a jövőbe A Megyei Príma Díj Az eddig elért eredményekről Demján Sándor Alapítvány Vodafone Magyarország Zrt Összegzés...68 Mellékletek...69 Irodalomjegyzék...82

3 2 Előszó Gazdag szakirodalom foglalkozik azzal, hogy miként lehet egy vállalatot sikeressé, eredményessé tenni. Így az alapvetően nyereségorientált vállalatok számára számos eszköz áll rendelkezésre ennek elérésére. Ezek egyike lehet a vállalatok társadalmi felelősségvállalása, vagyis angolul corporate social responsibility, azaz CSR. A CSR-t mint, tudományt egyre több szakember ismeri el, mint a vállalat egészére kiterjedő, stratégiai szerepet is magában hordozó vállalatvezetési elvet. Diplomamunkám alapvető céljaként fogalmaztam meg bemutatni a magyarországi vállalati társadalmi felelősségvállalás gyakorlatát, a hozzá tartozó elméleti ismeretek felvillantásával. Sok esetben nem lehet pontos és teljes mértékben helyes megállapításokat tenni, hiszen, még ez a témakör egyáltalán nem kiforrott, és nincs is erre vonatkozóan egységes szakirodalom, amelyet követhetnék, követhetnénk. A legtöbb magyar nyelvű társadalmi felelősségvállalással foglalkozó könyv, fordítás, illetve egyes esetekben magyar példákkal kiegészített adaptálás. A vállalatok társadalmi felelősségvállalás vizsgálatát azért választottam dolgozatom témájának, mert aktualitása, valamint a benne rejlő lehetőségek miatt felkeltette az érdeklődésemet. A vállalatok társadalmi felelősségvállalása, mint vállalat irányítási elv napjainkban indult útjára, ilyen formán aktualitása megkérdőjelezhetetlen. A feldolgozás során olyan ismeretekre tehetek szert, melyek a jövőre nézve hasznosak lehetnek számomra. Dolgozatom során azt fogom vizsgálni, hogy lehet-e egy vállalatnál üzleti érdekei mellett, az egyéb vállalati értékeken túlmutató etikai érdekviszonyokat találni. Vagyis a kérdés az, hogy a vállalat nyereség orientáltsága, valamint a közösségi szempontok milyen hatás mellett érvényesülhetnek a piacgazdaság keretei között. Legfőképp, hogy a vállalatok társadalmi szerepvállalása, befolyásolja-e és milyen mértékben a vállalati tevékenység eredményét. Egy bizonyos, hogy a vállalat is részét képezi a közösségnek, és ez által célszerűvé válik számára, hogy jó viszonyt ápolva, megfeleljen a közösség céljainak is.

4 3 Szakdolgozatomat három fő részre osztottam. Elsőként a társadalmi felelősségvállalás elméleti részét tekintem végig, tisztázva annak fogalmát, működését. Ennek során kitérek arra is, hogy melyek azok a problémák, amelyek megoldásához nem elegendő az országok vezetőinek cselekedni, a gazdasági szektor szereplőire is szükség van. A második részben a társadalmi felelősségvállalás történelmi vonatkozásai mellett, kitérek annak kialakulására, valamint ismertetem jelenlegi helyzetét, megítélését. A harmadik fejezetben gyakorlati szempontból vizsgálom kérdőíves felmérésen keresztül, hogy a Magyarországon élők mennyire ismerik a vállalati társadalmi felelősségvállalás jelentését, és tényleges megvalósulását. Majd konkrét hazai példákon keresztül mutatom be a társadalmi felelősségvállalás gyakorlatban történő megvalósulását a Prima Primissima, a Demján Sándor Alapítványon, valamint a Vodafone Magyarország Zrt. ilyen terű tevékenységén keresztül.

5 4 1. A társadalmi felelősségvállalás elmélete 1.1. A társadalmi felelősségvállalásról Napjainkban a társadalmi felelősségvállalás leginkább az Amerikai Egyesült Államokban, és a fejlett országokban indult hódító útjára. Ezeken, a helyeken a hozzá kapcsolt elméleti tudás is sokkal magasabb szintű, mint hazánkban. Magyarországon a társadalmi felelősségvállalás most kezd kibontakozni. Első lépésként a legtöbb vállalat a környezetvédelemre próbál koncentrálni. A társadalmi problémák kezelése, azok megoldásának támogatása egyre nagyobb hangsúlyt kap a vállalatok életében is. A különböző területek céltudatos támogatása a vállalati kultúra fejlesztésének és a vállalatról kialakult kép tökéletesítésének hasznos eszközét, módszerét jelenti. (Fazekas I.- Nagy A., 2000, p. 25) A felelősségi elv lényegét, és annak gazdaságra, társadalomra, környezetre gyakorolt hatását megragadó elmélet gyakorlatban való alkalmazása csupán az elmúlt évtizedekben vált globálisan elterjedté. A felelős viselkedés nyomai a gazdaságtörténetben mindig is tetten érhetők. Az alattvalókról való gondoskodás a történelem minden önkényuralmi rendszerében bizonyos értelemben elvárt szokás, sőt törvény is volt. Hasonlóképp a szegények vagy a művészetek támogatása, az adományozás a tehetősebbek részéről évezredes hagyomány. Azt a közgazdaságtan története már a korai kapitalizmusban is feljegyezte, hogy az üzletember nem csak haszongyártó, hanem társadalomalkotó felelős személy is. (Angyal Á., 2009, p.14) 1.2. Kinek kell társadalmilag felelősen viselkednie? Ilyen formában feltett kérdésre, azt válaszolhatnánk, hogy mindenkinek, hiszen mindenkinek fontos a jövője, és azért tenni is kell. Így van ez a vállalatok szintjén is. Azt azonban meghatározni, hogy a vállalaton belül ki felelős ezért egyáltalán nem könnyű. Az alkalmazottak felelőssége lenne? Az alkalmazottak, mint magán személyek természetesen egyénileg tehetnek a társadalomért, a környezetért, azonban ők valószínűleg saját önerőből nem képesek nagy horderejű tettekre. Akkor talán a vállalat vezetőié, vagy a tulajdonosoké?

6 5 Erre a kérdésre a válaszom igen. A vállalat vezetői, elsősorban a felsővezetők, tulajdonosok azok, akik kezében megvan az a hatalom, hogy képesek legyenek valami jó kezdeményezést útjának indítani, és elérni azzal a kívánt célt. Ez a jó lehet a környezetvédelem, a rászorultak támogatása, akár egy alapítvány létrehozásán keresztül is, vagy egy új játszótér létesítése is. Még számtalan példát lehetne itt felsorolni, ami a CSR témakörébe tartozik. Véleményem szerint fontos, hogy a vállalatok, ne csak divatos PR fogásként tekintsenek a CSR-re, hanem valóban felelősen kívánjanak cselekedni. Ez nem azt jelenti, hogy mindent a közért kell tenniük, hiszen első sorban a saját fennmaradásukról kell gondoskodniuk, ezáltal gondoskodni arról is, hogy az általuk foglalkoztatottaknak megélhetése, biztos munkája legyen, tisztességes működéssel hozzájáruljanak a vállalat gazdasági tevékenységéhez. Megítélésem szerint alapvetően ezért tartoznak felelősséggel. Vajon kötelező-e a vállalatoknak támogatni a társadalmat, illetve a környezetüket? Egyáltalán kötelezhetőek-e erre? Ha igen milyen mértékig, és melyik az, az intézmény, amely előírhatja ennek irányelveit. Ki tehetné kötelezővé a vállalatok számára, arra nem nehéz választ adni; az államnak, illetve az Európai Unió intézményének van meg az ehhez szükséges hatalma. Az Európai Unió által alkotott jogszabályok kötelezően vonatkoznak a tagállamokra is. Azt, hogy a kötelezővé tétel milyen mértékig terjedhet, erre nehéz választ adni. Arról sem egyszerű dönteni, hogy mi adja a kötelező társadalmi felelősségvállalás alapját. A vállalatok mérete alapján kellene meghatározni, hogy ki köteles támogatni a társadalmat, vagy bevételének, vagy inkább nyereségének tükrében. De alapjául szolgálhat a vállalat környezetre, a társadalomra gyakorolt hatása is. Véleményem szerint ezen tényezők együttes figyelembevétele mellett kellene megállapítani a kötelező vállalati felelősségvállalást. A nyereség mértéke lehetne a kötelezően vállalt felelősség alapja, figyelembe kellene venni a szervezet a környezetére gyakorolt hatását, meg kellene vizsgálni az ökológiai lábnyomát, figyelembe véve a már létező környezetvédelmi előírásokat is. Látható, hogy a kötelező felelősségvállalás mértékének megállapítása igen összetett és bonyolult feladat. Jelenleg egyik vállalatnak sem kötelező a társadalmi felelősségvállalás, a CSR tevékenység teljes mértékben önkéntes alapon működik. Nem rendelkezik jogszabályi háttérrel, sem külföldön, sem hazánkban. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy ne léteznének törvények, szabályok a szervezetek működésére, működtetésére, a

7 6 munkavállalókkal kapcsolatos előírásokra vonatkozóan. Hiszen például az alkalmazottakat illetően a Munka Törvénykönyve pontosan előírja a kötelességeket és jogokat, vagy a környezetvédelmi előírásokat is említhetném. Az Európai Unióra vonatkozóan: Fontos, hogy az Európai Unió megfogalmazta új irányelvét a különböző vállalatok éves beszámolójáról, mely már kitér a pénzügyi beszámolási kötelezettségen túl a környezetvédelmi és a foglalkoztatás kérdéseire vonatkozó információk közlésére is. A vállalatok szociális felelősségére az ILO háromoldalú nyilatkozata irányadó. (Ligeti Gy., 2007, p.99) Az ILO, vagyis az International Labour Organization, (magyarul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet), tevékenységét jelenleg a válság elleni fellépés határozza meg. Nagy hangsúlyt fektetnek a válság munkavállalókra gyakorolt hatásának javítására, a foglalkoztatás fenntartására, a szociálisan rászorulók segítésére, a munkavállalók mobilitásának fejlesztésére, oktatási, képzési programok biztosítására, mindamellett, hogy a rövidtávú intézkedések összhangban legyenek a gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatósággal. Álláspontom szerint a vállalati felelősségvállalás nem tehető, vagy csak nagyon nehezen tehető kötelezővé addig, amíg a társadalom tagjai, az egymástól független individuumok nem érzik jogosnak, és teljes mértékben szükségesnek a társadalom-, illetve a környezettudatos magatartást. Mindenképpen az alapoknál kell elkezdeni, a vállalatok szintjén is. Nem csupán a vállalat vezetőinek, tulajdonosainak szükséges belátni a felelősségvállalás létjogosultságát, hanem a szervezet egészének, és egyes részeinek külön-külön is. Emellett belegondolva a kötelezővé tétel igen bonyolult lenne. Tehát bíznunk kell abban, hogy a vállalatok maguktól is hajlandók lesznek e tevékenység önkéntes alapú felvállalására, amely részükre is hasznot hozna, de erről majd a későbbiekben A társadalmi felelősségvállalás szükségessége A társadalmi felelősség szükségességének kiinduló pontja a társadalmi és környezeti értékek romlása, rombolása elleni fellépés. Globális világunkban ez a társadalom minden egyes tagját érinti, így a vállalatok sem bújhatnak ki a problémák megoldását szolgáló törekvések alól. A gazdasági célok előtérbe helyezése felgyorsítja a környezet károsítását, és még inkább kiélezi a társadalom egyes tagjai között az erőforrások megszerzéséért folytatott harcot.

8 7 A környezeti, és végső soron a társadalmi problémák a gazdaság, az elmúlt évtizedekben hirtelen bekövetkezett teljesítmény növekedése, valamint a Föld túlnépesedése által előhívott hatásának köszönhető. A globális világ, valamint a kapitalizmus egy új hatalom megjelenésénél játszott kiemelkedő szerepet, - mely nem mondható teljes mértékben újnak -, azonban céljai alapján, melyek első sorban a profit maximalizálására irányulnak, igenis annak mondható. Ez a hatalom nem más, mint a tőkés társadalom egy szűkebb rétege, akik a tőke, és az erőforrások nagy része fölött rendelkezhetnek. Véleményem szerint ezek az intézmények tehetnek a legtöbbet annak érdekében, hogy a gazdasági növekedés mellett, a társadalmi, környezeti fejlődés is megvalósulhasson. A természeti környezet rombolása A természeti környezet egyre nagyobb igénybevételnek van kitéve, az ember ökológiai lábnyomát szenvedi a Föld. Az ember ökológiai lábnyomának jelentése: egy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű területre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. Ez nem csupán anyagi szempontból fontos, hanem az élet, az egészség fenntartásából is. A környezettudatos viselkedés nem lehetne máskor aktuálisabb elvárás, mint napjainkban, mivel a természet folyamatos kiaknázása mellett nem fordítunk kellő figyelmet annak regenerálódásának elősegítésére. Nem csak a globális felmelegedésről van szó, hanem a fajokat veszélyeztető kihalásról, a termőterületek kimerüléséről is, melynek következtében még nagyobb lehet az éhezés a Földön. Vannak országok, amelyek többet fogyasztanak, mint amennyit saját országukban a természeti adottságokból fakadóan meg lehet termelni, és egyre több hulladékot bocsátanak ki. A természeti erőforrásokkal való gazdálkodásban is meg kell találni azt az egyensúlyi szintet, mely nem lépi át a már visszafordíthatatlan határértéket jelentő vonalat. Ebben nagy szerepe van a nagyvállalatoknak, amelyek a gazdaság legfőbb szereplői, és birtokolják azt a tőkét, és ez által azt a hatalmat, ami képes segíteni a környezeti problémák megoldásában.

9 8 Társadalmi romlás A globalizáció hatásai a társadalomban is észrevehetők. A folyamatos versenyhelyzet, és a megfelelés kényszere mellett a társadalmi kapcsolatok romlásában közrejátszik a tömegtermelés mellékterméke révén létrejövő beszürkülés, az individum elnyomása is. Az erőforrásokért folytatott folyamatos harc pedig társadalmi feszültséghez vezet. A társadalmak egyre inkább szétválnak. Egy olyan csoportra, akik mindent megengedhetnek maguknak, anyagi kényelemben élnek, és azokra a szegényekre, akiknek minden nap küzdés, a saját fenntartásuk érdekében. Az egyenlőtlenség jeleit nem mutatja a Föld összjövedelme, azonban a szélsőségekre odafigyelve, világossá válik a súlyos probléma. A Föld népességének 50 százaléka napi 2 dollárnál kevesebb pénzből él, míg az össznépesség 20 százaléka fogyasztja el a megtermelt javak 88 százalékát. A probléma súlyosságát alátámasztó adat, hogy 48 legszegényebb ország összeadott GDP-je kevesebb, mint a világ három leggazdagabb emberének összjövedelme. (Dr. Takács I., 2009) Ennek feloldása érdekében a gazdaságpolitikának nagyobb hangsúlyt kellene fordítania az erőforrások újra elosztására, nem pedig a növekedésre, mely ilyen egyenlőtlen társadalmi viszonyok között igen nehezen valósítható meg. Tehát a felelős társadalmi viselkedésből az államnak, mint az országot irányító hatalomnak is ki kell vennie tevékeny részét. A munkanélküliség problémája Az erőforrások egyenlőtlen elosztása mellet, a foglalkoztatásban jelentkező problémák is súlyos helyzetet idéznek elő. A munkanélküliség mértéke, az elbocsátások, a leépítések száma a válság hatására késleltetetten nőtt. (Számos kutató szerint a gazdasági fellendülés megindult, de a munkanélküliség nem érte el tetőpontját.) Az ebből adódó pénzügyi bizonytalanság hatása a középosztály zsugorodását eredményezi, még inkább kétfele válik a társadalom, szegényekre és gazdagokra, és az átmenetet képező középosztály mind inkább eltűnőben van. A munkanélküliek számának növekedését tovább emeli az a tény is, hogy a mai technológiai megoldások egyre kevesebb emberi közreműködést igényelnek, ezáltal a humán erőforrások beszűkülnek. Az egyes munkavállalók közti szakadékot tovább mélyíti az a tény is, hogy munka és munka díjazása között különbség van. Míg a magasabb szinten elhelyezkedő alkalmazottak munkakörülményei megfelelőek, jól megfizetett munkából él-

10 9 nek, addig a perifériás területeken dolgozók alacsony fizetéssel rendelkeznek, és munkakörülményeik sem mondhatók kielégítőnek. Természetesen ez nem minden vállalatra húzható séma, általánosságban azonban elmondható, hogy igenis ez a helyzet. Gondoljunk bele, hogy az a munkás, aki szakmai tudásával keresi a kenyeret nem biztos, hogy kevesebbet dolgozik, mint egy vezető beosztású alkalmazott. Olyan munkahelyek létrehozására kellene törekedni, amelyek nem csak az anyagi megélhetés forrását biztosító szervezetek képét tükrözik, ahol a munkakörülmények, valamint a feltételek lehetővé teszik a hatékony, kiegyensúlyozott munkavégzést. Nem kell rettegni attól, hogy mikor kapom meg a felmondásom, kivel kell megküzdenem, hogy továbbra is ott dolgozhassak, nagyon fontos, hogy tényleg aktív részese legyek egy gazdasági szervezetnek. A túlfogyasztás A Föld népességének egészére túlfogyasztás jellemző. Ez a kijelentés hordoz magában ellentmondásokat, mivel nem minden országra érvényes, illetve csak a társadalmak egy részére jellemző. Ezt a túlfogyasztást korábban kompenzálták a szegényebb területek alulfogyasztásai, azonban mára az erőforrások szűkössége, valamint azok egyenlőtlen elosztása miatt a WHO felmérése szerint egy milliárd ember éhezik. Szörnyű tény, hogy naponta gyerek hal éhen. (Dr. Takács I., 2009) Az emberek bizonyos szükségletekkel rendelkeznek, az elsődleges szükségletek a táplálékra, a ruházatra, valamint a lakhelyre irányulnak. Ezen szükségletek kielégítésére az egyéneknek jövedelemre van szüksége. A megszerzett jövedelem vagy elegendő, vagy sem. Amennyiben elegendő, sőt még meg is haladja az egyéni szükségleteket abban az esetben felesleges jövedelem keletkezik. Ezt a felesleges jövedelmet a többség újabb vásárlások során elkölti, ami már meghaladja az alapszükségletek kielégítését. Ekkor jön létre a túlfogyasztás. A túlfogyasztás gyökerei azokhoz az emberekhez, társaságokhoz vezetnek, amelyek a pazarló költekezésükkel rossz példát állítanak a társadalmak felé Felelős gazdálkodás A felelősség oksági viszonyból eredő követelmény, amely elszámolási, beszámolási kötelezettséggel jár. A felelősség mások felé történő számadás és annak megítélése révén érvényesül. (Angyal Á., 2009, p.22)

11 10 Ahhoz, hogy egy vállalat gazdálkodási tevékenysége felelős legyen, elsősorban a vezetőknek kell elfogadnia, és megértenie, hogy az etikus vállalatműködtetés, a szociális felelősség jó üzlet. A felelős gazdálkodásnak az értékek alapján kell működnie, persze kérdés, hogy egy vállalat mit tart fontosnak, számára mely tényezők képviselnek értéket. Emellett figyelembe kell venni azt a tényt is, hogy a szociális értékek miatt kiálló, és ennek alapján vezetett vállalat nem biztos, hogy képes a fejlődésre. Fejlődés nélkül egyik vállalat sem húzhatja sokáig. Tehát a fejlődést, és egyáltalán a fenntarthatóság kérdését össze kell tudnia egyeztetni egymással. A fejlődésnek, valamint a globális világnak is vannak a társadalomra nézve káros következményei; az uniformizálás az egyik ilyen, mely főként a tömegtermelésben előállított termékeknek köszönhető, melyet végső soron a világot behálózó nagyvállalatoknak köszönhetünk. Nem szólva arról, hogy a globális gazdaság végső soron egy összeolvasztott, egyneműsített kultúra kialakulásához vezet. Ezért van szükség arra, hogy figyelmet szenteljünk nemzeti kultúránk megőrzésére, és ha lehetőségünk van rá, támogassuk is azt. A multinacionális cégek terjeszkedése meggátolhatatlan, a világ fejlett országaiban már mindenütt jelen vannak, az ő fejlődésükhöz terjeszkedésükhöz szükségük van olyan kiaknázatlan területekre, melyekre gazdaságossági okok miatt még nem sikerült belépniük. Ezek a területek fejletlen országokban, a harmadik világ országaiban találhatóak, ahol a szegénység nagymértékben hat a gazdaságra. Ezekben, a fejlődésnek induló országokban is rejlenek lehetőségek. A nagyvállalatoknak ez igen nagy befektetéssel járna, és hosszú távon térülne meg, viszont egy új fogyasztói piacot szerezhetne, azonban figyelembe kell venni, hogy ezekben az országokban az ottani árszínvonalhoz mérten kellene kialakítani a termékek árait. Ha a termelés helyi szinten megvalósítható, abban az esetben az olcsóbb munkadíjak miatt az előállítás költségei is alacsonyabbak lennének. Ez miért előnyös az ott élőknek? A munkahelyteremtés mellett, az infrastruktúra fejlődése, a szélesebb termékválaszték, valamint a vállalat által fizetett adók sokat segíthetnének az ország, vagy épp az adott város fejlődésén.

12 A CSR fogalma A CSR ismertsége felszínes, valaki azt mondja, ismeri, valaki csak tanulja az elméletét, illetve a vállalatok próbálják minél inkább felkutatni, és használni annak lehetőségeit. A társadalmi felelősségvállalás fogalmának értelmezése Magyarországon is más, és más. Ez nem csupán a társadalom egyes tagjaira, hanem a vállalatok szakembereire is jellemző. Egyesek elegendőnek tartják azt, hogy az adott vállalat eleget tesz a törvények által előírt kötelezettségeinek, vannak olyanok, akik a környezetvédelmi szempontokat tartják a legfontosabbnak, és természetesen vannak olyanok is, akik a kötelezően előírtakon túlmutató felelős tevékenységeket sorolják a CSR fogalma alá. A társadalmi felelősségvállalás Philip Kotler meghatározása szerint a következő: A vállalati társadalmi felelősségvállalás azt az elkötelezettséget jelenti, amely során a vállalat a közösség jólétének érdekében folytat önkéntesen, szabadon választott üzleti gyakorlatot, amit erőforrásaival is támogat. (Kotler P. and Lee N., 2007, p.11) A társadalmi felelősségvállalás lényegét tekintve, egy olyan vállalatok által kezdeményezett kölcsönös viszony, amely törekszik arra, hogy mindkét fél nyertesként kerüljön ki a szituációból, úgy, hogy, a társadalom számára gazdasági, környezeti haszonnal járjon, és a vállalat számára lehetőleg ez gazdasági előnyöket is jelentsen. (Kreatív csoport, 2009) Angyal Ádám 2009-ben megjelent könyvében a CSR ezen értelmezései is szerepelnek: A CSR a vállalkozásoknak az a tartós elkötelezettsége, hogy etikusan viselkedjék és hozzájáruljon a gazdasági fejlődéshez, miközben javítja a munkavállalók és családtagjaik, valamint a helyi közösség és az egész társadalom életminőségét. (Angyal Á. idézi, WBCSD A fenntartható fejlődés üzleti világtanácsa, 2009, p. 25) A vállalatok társadalmi felelősségvállalása annak a módja, ahogy az üzleti szféra figyelembe veszi működésének gazdasági, társadalmi, környezeti hatásait, vagyis miként maximalizálja az eredményeket, és miként minimalizálja a negatív következményeket. Egy olyan önkéntes tevékenység, amely túlmutat a szabályozói elvárásokon teljesítve a vállalat növekedésével szemben támasztott és a szélesebb társadalmi elvárásokat. (International Business Leaders Forum) (www.rtg.hu, :23)

13 12 A CSR lényege, hogy a vállalatok úgy irányítják üzleti tevékenységüket, hogy átfogóan kedvező benyomást tegyenek a társadalomra. (Angyal Á. idézi M. Bakr, társadalomkutató, 2009, p. 25) 1.6. A CSR eszközeinek sokszínű palettája, területei A CSR eszközei igen nagy számban állnak rendelkezésre a vállalatok számára, az Európai Unió katalógusa szerint öt kategóriába gyűjthetők össze: magatartási irányelvek, mely tulajdonképpen a vállalat etikai kódexében foglaltak alapján érvényesül. Az etikai kódex tartalmazza a vállalat által képviselt értékeket, elfogadott szabályokat, magatartási formákat; vállalatirányítási szabványok, melyek biztosítják a maghatározott szabályok szerinti működést, ezek: OHSAS (nemzetközi szabvány, mely a biztonságos, egészséges munkavégzési feltételekkel foglalkozik), SA 8000 (a munkakörülményekkel, munkafeltételekkel foglalkozik), AA 1000 (célja, hogy bevonja a vállalat életébe az érintetteket is, hogy ezen keresztül is megvalósulhassanak az etikai szabályok), ISO (egy új ISO szabvány, mely kifejezetten a CSR-re vonatkozik); jelentések, egyik legáltalánosabb formája a General Reporting Initiativ (GRI), önkéntes alapon működik, egységes irányelvek alapján lehet elkészíteni, tartalmaznia kell: a vállalat általános jellemzését, stratégiáját, céljait, fenntarthatósági intézkedéseit, a tulajdonosi szerkezet adatait, elért eredményeit, lényeges változásokat, információk forrásait, hazai és nemzetközi együttműködéseket, külső és belső kapcsolatokat, a vezetés gyakorlatát, teljesítménymutatókat, stb ; terméktanúsítványok, célja, hogy a címkék megfelelő tájékoztatást nyújtsanak a termékről társadalmilag felelős befektetések, a befektetők nem csak a hozamot, hanem a pénz felhasználását is szem előtt tartják. Philip Kotler és Nancy Lee, A vállalatok társadalmi felelősségvállalása című könyve alapján a vállalatok hat főbb kezdeményezéstípusát azonosították be, a felelősségvállalást illetően, amelyek valamelyikébe a legtöbb támogatás besorolható.

14 13 Célhoz rendelt promóciók: ebben az esetben a vállalkozások pénzügyi, természetbeni hozzájárulást nyújtanak. Lehetséges, hogy a vállalat egyedül vállalja a támogatást, de az is, hogy közös összefogással más cégekkel. Főként kommunikációs eszközökkel próbálják meggyőzni az embereket az adott ügy fontosságáról. Cél a tudatosság és fontosság megteremtése, a figyelemfelkeltés, és a további ösztönzés, önkéntességre, adakozásra, adományozásra való buzdítás. Ügyhöz kapcsolt marketing: a vállalat arra tesz ígéretet, hogy a bevétele egy részét jótékony célra ajánlja fel. Ezt az összeget értékesített termékmennyiség után különíti el az adott cél megsegítésére. Vállalati társadalmi marketing: a közösségi ügyek támogatása, úgy mint; egészségügy, közbiztonság, jólét és környezetvédelem. Az ehhez kapcsolt tevékenységükkel próbálják ösztönözni a közösséget a felelősebb szociális magatartásra. Vállalati jótékonykodás: a leghagyományosabb kezdeményezés. Ebben az esetben közvetlen adomány formájában jut el a segítség a jótékonysági szervezet számára, mely többnyire pénzbeli, de előfordul a természetbeli is. Közösségi önkéntes tevékenység: a vállalat saját környezetében dolgozókat, munkatársakat, üzleti partnereit ösztönzi arra, hogy vállaljanak önkéntes munkát. Társadalmilag felelős üzleti gyakorlat: közösségi jóléti (pl.: oktatási), környezetvédelmi célokat támogatandó saját kezdeményezésre befektetéseket végeznek a vállalatok, illetve együttműködhetnek más szervezetekkel A társadalmi felelősség stratégiába való beépítése A szervezetek üzletpolitikájának kialakításában különböző tényezők játszanak szerepet, attól függően, hogy melyiket tartják a legfontosabbnak. A marketing tevékenységüket ez alapján öt koncepció szerint alakíthatják ki. Ezek: A termelési koncepció, mely esetén, a magas termelékenységen, és a széles körű elosztáson van a hangsúly.

15 14 A termékkoncepció, mely szerint a termékek minősége a legfontosabb, és a vevők, a számukra egyre magasabb értéket jelentő termékeket preferálják. Az értékesítési koncepció, mely a magasabb értékesítés érdekében rendkívül intenzív vásárlásösztönzési politikát alkalmaz. A marketing-koncepció lényege, hogy a szervezetnek fel kell tudnia mérni a fogyasztói igényeket és azokat a versenytársakénál hatékonyabban kell tudnia kielégíteni. Ma már leginkább ez a koncepció szolgál alapul a vállalatok üzletpolitikájának kialakításakor. Van egy ötödik koncepció is, mely egyre inkább elterjedőben van, mely az előzőekkel ellentétben nem csupán a profit maximalizálását tűzte ki legfőbb céljául, hanem a társadalom, és környezet tudatos vállalati viselkedésre is nagy hangsúlyt fektet. Mintegy a marketing-koncepció kiterjesztéseként, megjelent a társadalom-központú marketing-koncepció, amely megkérdőjelezi, hogy a fogyasztói igények teljes mértékben való kielégítése hosszú távon szolgálják a társadalom, így a vásárlók igényeit is. Nagy többségében a válasz erre valószínűleg a nem lesz. Belegondolva egy termék, tegyük fel egy töltött sütemény ugyan teljes mértékben ki tudja elégíteni a fogyasztó elvárását abból a szempontból, hogy elég puha, elég édes, elég könnyű, a tésztája levegős, hosszú ideig tárolható, azonban mind ezek eléréséhez jó néhány adalék anyagra; színezékre, tartósítószerekre, savanyúságot szabályozó szerekre volt szüksége. Mindezek mellett, a készítményeknek szénhidrát, illetve zsír tartalma igen magas, minek következtében a termék fogyasztása hosszú távon korántsem mondható egészségesnek. Arról nem is beszélve, hogy az egyes termékek előállításakor mennyi káros anyag keletkezhet és a csomagolásból keletkező hulladék kezelésének megoldása sem egyszerű feladat. Ezen tényezők miatt vált szükségessé a társadalom központú marketing-koncepció életre hívása. E szerint a vállalatoknak mérlegelniük kell, hogy mindenképp a profit maximalizálását tartják-e továbbra is a legkívánatosabb célnak, vagy utat engedve a felelős viselkedésnek az anyagi célokon kívül beépítik stratégiájába a környezet-, és társadalomtudatos etikus viselkedést is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a vállalatnak a profit maximalizálást háttérbe kell szorítania, sőt a legtöbb esetben a társadalmi felelősségvállalással a forgalom növekedését és a nyereség emelkedését értek el. A CSR tevékenység stratégiába való beépítése célszerű, és ajánlott is, mivel a vállalati társadalmi felelősségvállalást nem mint marketing, és nem is mint PR esz-

16 15 közt, hanem, mint a vállalat teljes tevékenységére kiterjedő vezetési szemléletet kell értelmezni, és alkalmazni. (Kreatív csoport, 2009.) Miután egy vállalat eljutott arra a szintre, hogy döntést hoz, és beépíti a felelősségvállalást a stratégiájába, szükséges lehet egy ezért felelős csoportot, részleget, esetleg osztályt létrehozni, annak működtetése, felügyelete érdekében. (Megjegyezném, hogy korábban ezekért a támogatásokért, többnyire csak egy ember volt felelős, ezzel nagy terhet róva rá. Ma már ezek a döntések nem egyéniek, team munkával születnek.) Emellett fontos a támogatni kívánt ügy kiválasztása, mivel célszerű, hogy illeszkedjen a vállalat kommunikációs célkitűzéseibe, és ezzel a felelős lépéssel ne zavarja össze a fogyasztót. Pozitív példaként állhat itt a brit Body Shop, mely történetét egy angol város, egy kis üzletében kezdte. A tulajdonosnő csak természetes alapanyagokból készült termékeket, ápolószereket kínált és kínál eladásra. Nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy a termékek kifejlesztése során ne kerüljön sor állatkísérletekre. Ezt a környezet-, illetőleg társadalomtudatos stratégiát támogatja az, a hatékonynak bizonyult kommunikációja is, mely első sorban a környezet javítására, az esőerdők megmentésére, az állatvilág pusztulásának megakadályozására irányul. Ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy a vállalat stratégiája hűen tükrözze annak elhívatottságát, melyet a vásárlók azonosítani tudnak a termékkel. Ahhoz, hogy a vállalatok kötelezőnek érezzék a társadalmi felelősségvállalást, a vállalat minden egyes elemének hinnie kell benne, akarnia kell a változást, hogy képesek legyenek alkalmazkodni is ehhez. A vállalatok társadalom, illetve környezettudatosságának természetesen nem azt kell jelentenie, hogy a vállalatok adják fel profitorientált viselkedésüket, a nyereség ugyanúgy a középpontban marad, csupán nem mindenáron kell törekedni annak növelésére. A stratégia, a márkamenedzsment és a CSR helyes egyensúlya a vállalatnak fenntartható versenyelőnyt hoz. Ehhez azonban a CSR-t hatékonyan be kell illeszteni minden üzleti tevékenységbe. (Subáné Varga J., 2005, p.19) A támogatás a stratégia része: Van támogatási stratégia; a stratégiát a vállalat felső vezetése elfogadta, az alkalmazottak is a magukénak vallják, a stratégiának megfelelő döntések születnek,

17 16 a döntések teljes körűen dokumentálva vannak, van felelős személy, szervezeti egység. Nincs a stratégiába beépülő társadalmi felelősségvállalás; egyértelmű, hogy nincs a vállalatnak erre vonatkozó stratégiája, a szponzorálási tevékenységről még mindig a vállalat vezetője, részrehajlóan dönt, nincs kellően részleteiben elemezve, nem konkrét, nem tervezett, spontán, a vállalat támogatási tevékenységét nem egy konkrét cél érdekében folytatja, nem a marketing egyik eszközének tekinti azt, hanem csak jótékonykodni akar. Az alkalmazottak azonosulása a választott támogatással nagyon fontos a vállalat számára, hiszen ha ők nem értenek egyet ebben, akkor a társadalom fele sugárzott kép sem lesz megfelelő, sőt a visszájára is fordulhat CSR a fenntartható fejlődés alapja Fenntartható fejlődés, azaz sustainable development. A fenntartható fejlődés fogalmának tisztázásában az ENSZ által kiadott, Brundtland-jelentés segíthet, mely szerint ez egy olyan fejlődési folyamatot jelent, mely kielégíti a jelen igényeit anélkül, hogy csökkentené a jövendő generációk képességét, hogy kielégítsék saját szükségleteiket. (Angyal Á., p.43) Nagyon fontos megjegyeznünk, hogy a fenntartható fejlődés nem egyenlő a fenntartható növekedéssel. A növekedés gazdaságilag ugyanis több hasznot jelent a vállalat számára, és vannak korlátai is, melyen túl nem lehetséges a növekedés. A fejlődés viszont valaminek a javulását jelenti. Ahogy Tóth Gergely, A valóban felelős vállalat című könyvében is írta a növekedés azt jelenti, hogy valami nagyobb lesz, a fejlődés pedig azt, hogy jobb. Egyértelműen kimondhatjuk, hogy a CSR egyre szélesebb körben való elterjedésével, annak szükségessége nem csupán mint lehetséges eszközként szerepel, mely támogatja a vállalati tevékenységet, hanem részéve kell válnia a vállalat vezetési

18 17 elveknek, ezzel szolgáltatva alapot a fenntartható fejlődésnek. (Kreatív csoport, 2009) Vállalatok célja: Profit maximalizálás Társadalmi haszon Környezeti haszon A profit maximalizálás és a CSR már egyre kevésbé választhatók el egymástól. (Subáné Varga J., 2005, p.15) Az elméletinek tűnő vita mélyén az a kérdés lapul, hogy lehet-e egyáltalán az üzleti érdekek közepette etikai, a vállalati érdekeken túlmutató megközelítéseket is tartalmazó egyéb érdekviszonyokat találni. A pontosság kedvéért rámutatunk, hogy az erkölcsi megközelítés, tágabban a társadalmi szempontok érvényesítése gazdaságfilozófiai viták témája. Az alapkérdés az, hogy a vállalati önérdek (individuális érdek) és a közösségi (kollektív) szempontok együttesen képesek-e érvényesülni a kapitalizmus, a piacgazdaság keretei közt. A mai uralkodó nézetek szerint a siker egyik fontos tünete és egyben mércéje is, hogy egy cég miként tud közösségi céloknak is megfelelni. (Angyal Á., 2009, p. 13) 1.9. CSR hatásai A fogyasztói igények ma már nem csak a termék fizikai valójára irányulnak. Az embereket, a potenciális vásárlókat egyre több impulzus éri egész életük során. Ennek a megnövekedett impulzus szintnek köszönhetően a fogyasztóknak egyre magasabb szintű elvárásai fogalmazódnak meg. Már nem csak a terméket akarják megvásárolni, melynek minősége, biológiai hatása kifogástalan, hanem egy érzést is keresnek, a termékkel együtt. Ezeket, az érzéseket a marketing hívatott közvetíteni. A marketing szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a fogyasztó érzelmeire hatva ösztönözzék őt a vásárlásra. Ennek egyik eszköze lehet a társadalmi felelősségvállalás is, melyen keresztül a vásárlót arra készteti, hogy egy olyan vállalat termékét, szolgáltatását vegye igénybe, amelyik társadalom-, illetve környezettudatos politikát folytat. Valószínűleg egy jó ügyet szolgáló termék megvásárlásakor a vevő úgy érzi, hogy ő is hozzájárult ahhoz a nemes célhoz, és ez elégedettséggel, örömmel töltheti el.

19 18 A vállalatok társadalmi felelősségvállalásának hatásai összefoglalva a következők: növeli a hatékonyságot a belső CSR miatt, vagyis a fokozza az alkalmazottak elkötelezettségét, javítja, emeli a cég megbecsültségét, mind az alkalmazottak, mind a fogyasztók, mind az üzleti partnerek szemében, a megfelelően kiválasztott támogatás segít, hogy a vásárlók a vállalat felelősségvállalásán keresztül jobban megismerjék annak értékeit és céljait, hitelesebbé válhat a vállalat, a vállalat image-a javul, ez által a márka érték nő. Ezt bizonyítja a is: Minden szervezet számára a CSR jelentősége egyenes arányban nő a vállalat márkájának értékével., (Subáné Varga J., 2005, p.19) a vásárlók inkább egy olyan vállalat termékét választják, amely rendelkezik felelősségvállalási tevékenységgel, így tehát versenyelőnyt jelenthet, hozzájárul a vállalat hosszú távú fenntarthatóságához, segítségével új kapcsolatok építhetők ki az érintettekkel, a megfelelő CSR tevékenység hosszú távon a nyereség növekedéséhez vezet, a társadalmi felelősségvállalásnak mikroökonomiai hatása mellet létezik makroökonomiai hatása is; a támogatások révén a vállalat jó hírnévre tehet szert, és az általa támogatottak révén valamely nemzeti érték megőrzése is megtörténhet. Ez pedig közvetve az ország image javulását szolgálja. Ilyen formán az államnak is fontos támogatnia ezeket a kezdeményezéseket, hiszen ezen eszmei, vagy épp tárgyi értékek a nemzeti vagyon gyarapodásához járulnak hozzá, a nem megfelelő, a gyakorlatban nem megvalósuló felelősségvállalási tevékenység hiteltelenné teheti a vállalatot külső, és belső környezete felé egyaránt, veszélye fenn áll, hogy a fogyasztó úgy érzi, amennyiben egy ügyet támogató vállalat termékét vásárolja meg, akkor ezzel eleget tett filantrópiai kötelezettségének, és ennél fogva további adományokat nem ajánl fel az ügy érdekében.

20 19 2. A vállalati társadalmi felelősségvállalás kialakulása, kezdete, történelmi vonatkozásai 2.1. A Corporate Social Responsibility kialakulása Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül a vállalatok felelősségvállalása, mind társadalmi, mind környezeti szempontokból. A jóléti államok meggyengülésével a multinacionális cégeknek egyre nagyobb szerep jutott a gazdaságot illetően. A globalizáció révén az államhatárokat is átlépő vállalatokra egyre kisebb befolyással vannak a kormányok. A globalizáció hatására azonban a civil szervezetek is megerősödtek, és hangot adtak a vállalatok társadalom számára negatív irányú tevékenységének. Ennek révén számos botrány robbant ki, következésképp a gazdaság szereplőinek is szembesülnie kellett felelősségvállalási kötelezettségével. A CSR kialakulásának története az Amerikai Egyesült Államokba, az 1950-es évekbe nyúlik vissza. Howard Bowen 1953-ban megjelent, "Az üzletember társadalmi felelősségei" című műve a téma irodalmának egy modern szakaszát indította el. Az író meghatározása szerint a társadalmi felelősség " az üzletember azon kötelessége, hogy olyan álláspontra törekedjen, olyan döntéseket hozzon és olyan cselekvést kövessen, mely a társadalom céljai és értekei értelmében kívánatos". (www.rtg.hu, , 23:44) Ő fogalmazta meg először, hogy a gazdaságot a jövőben ennek a társadalmi felelősségnek kiemelkedő helyet kell elfoglalnia. Ez az első időszak, melyben a felelősség tekintetében a hangsúly az egyénre terelődik, vagyis a menedzserre. A 60-as években számos írás tett arra kísérletet, hogy pontosan meghatározza, mit is jelent a felelősségvállalás fogalma. Keith Davis a társadalmi felelősség és az üzleti hatalom kapcsolatáról vallott nézetei által vált ismertté. Megfogalmazása szerint ennek a kettőnek egyensúlyban kell állnia egymással. Úgy gondolta, hogy bebizonyítható, hogy ez a hozzáállás hosszú távú gazdasági nyereséget hozhat a vállalat számára. Ez az elképzelés az 1970-es, 1980-as években általánosan elfogadottá vált. Ebben az időszakban már megjelent a társadalmi elvárás gondolata, a társadalmigazdasági jóléthez való hozzájárulás. J.W. McGuire tollából egy olyan meghatározás látott napvilágot, mely pontosabban fogalmazta meg a társadalmi felelősségvállalás lényegét, mi szerint a társadalmi felelősség azt feltételezi, hogy a vállalatnak a társadalom felé nem csupán gazdasági, és jogi kötelezettségei vannak, hanem bizo-

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében

CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében CSR IRÁNYELV Tettek a fenntartható fejlõdés érdekében A Toyota alapítása óta folyamatosan arra törekszünk, hogy kiváló minõségû és úttörõ jelentõségû termékek elõállításával, valamint magas szintû szolgáltatásainkkal

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés

Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés Új szabvány a társadalmi felelősségvállalás fejlődéséért: ISO 26000 ÉMI-TÜV SÜD kerekasztal-beszélgetés 2012.04.26. ÉMI-TÜV SÜD Kft. 1 7 May 2012 Az RTG Vállalati Felelősség Tanácsadó Kft. és az ISO 26000

Részletesebben

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás

CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás CSR Felelősség Társadalmi felelősségvállalás,,marketing, public relations és reklám az egészségügyben'' XV. Országos Konferencia Budapest, 2012. február 16-17. Barát Tamás Főiskolai tanár, a CCO Magazin

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

Dr. Szuchy Róbert, PhD

Dr. Szuchy Róbert, PhD Az ületi bizalom erősítése Magyarországon a felelős vállalatirányítás fejlesztéséve Budapesti Gazdasági Főiskola Dr. Szuchy Róbert, PhD Társadalmi értékteremtés és felelős vállaltirányítás Budapest, 2012.

Részletesebben

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött?

2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. 3. Mi a CSR Mátrix? 4. Mítoszok a csr-ról? 6. Mi a CSR? 2014.02.10. Mi van a név mögött? 2. Mi az EMVFE? Hol kezdjük? - CSR iránytű 2014. 02. 08. Mi van a név mögött? Miértek Célok és eszközök Mi tettünk eddig? Miért érdemes hozzánk csatlakozni? www.hungariancsr.org 3. Mi a CSR Mátrix? Kik

Részletesebben

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot?

Társadalmi felelősségvállalás. Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Társadalmi felelősségvállalás Miért támogatja a MOL az iskolai közösségi szolgálatot? Mi a társadalmi szerepvállalás? ALAPGONDOLAT Nem elég kiemelkedő gazdasági teljesítményt nyújtani, meg kell találnunk

Részletesebben

Vállalatok társadalmi felelıssége

Vállalatok társadalmi felelıssége Vállalatok felelıssége Matolay Réka Budapesti Corvinus Egyetem E tantárgy 1. Közelítésmódok és eszközök (2008. szeptember 20.) Matolay Réka 2. Értelmezés a fenntarthatóság bázisán (2008. október 4.) Tóth

Részletesebben

A gazdálkodás és részei

A gazdálkodás és részei A gazdálkodás és részei A gazdálkodás a szükségletek kielégítésének a folyamata, amely az erőforrások céltudatos felhasználására irányul. céltudatos tervszerű tudatos szükségletre, igényre összpontosít

Részletesebben

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás)

Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Saját vállalkozás Értékesítések (összes, geográfiai -, ügyfelenkénti-, termékenkénti megoszlás) Piaci részesedés Haszonkulcs Marketing folyamatok Marketing szervezet Értékesítési/marketing kontrol adatok

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23.

Bevezető kérdés. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 2013.09.23. Mitől felelős egy vállalat, egy vállalkozás? dr. Győri Zsuzsanna KÖVET Egyesület 2013. szeptember 19. Bevezető kérdés Mi jut eszükbe, ha meghallják a felelős vállalat kifejezést? 1 Felelősség a közjóért

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC

MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC MARTIN JÁNOS SZAKKÉPZŐ ISKOLA MISKOLC Martin János Szakképző Iskola A Martin János Szakképző Iskola felvállalta a sajátos nevelési igényű fiatalok speciális képzését és számtalan új ötlettel, differenciált

Részletesebben

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest

Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés. Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest Fenntartható fejlődés és fenntartható gazdasági növekedés Gyulai Iván 2013. november 20. Budapest A fenntartható fejlődés mítosza A jelen szükségleteinek kielégítése a jövő sérelme nélkül. A jelen szükségleteinek

Részletesebben

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS amely létrejött a Rábaközi Tájtermék Klaszter tagjai között (a továbbiakban Tagok) az alábbi feltételekkel: Az együttműködési megállapodás megkötésének célja, hogy a klaszter

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a

Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a Brundtland jelentés szerinti definíció: a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék

Részletesebben

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön.

ISO 14001:2004. Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS. A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. ISO 14001:2004 Környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és EMAS A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. 1 A környezetvédelem szükségessége Használat Termelés Hulladék Kivonás

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség

Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Felelősségvállalás a pénzügyi szektorban: transzparencia és hitelesség Konferencia a lakossági pénzügyek egyes kérdéseiről MeH - PSZÁF 2007. május 22. Braun Róbert egyetemi docens, Corvinus Egyetem ügyvezető,

Részletesebben

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA

Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÁGAZATOK ÖKONÓMIÁJA 11. Előadás Az üzleti terv tartalmi követelményei Az üzleti terv tartalmi követelményei

Részletesebben

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül

Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Esélyegyenlőség támogatása, diszkriminációmentesség segítése vállalaton belül és kívül Delfin Díj 2013 mit tesz a Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet az esélyegyenlőség érdekében? A Fogyatékosügyi Kommunikációs

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél

BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél BROADINVEST ÉPÍTŐIPARI SZOLGÁLTATÓ ÉS KERESKEDELMI KFT. Gépbeszerzés a Broadinvest Kft-nél Szakmai anyag a Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájából a Térségi és helyi

Részletesebben

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében?

02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? VIZSGATÉTELEK 01. Tétel - Melyek az üzleti etika alapvető komponensei? 1. 02. Tétel - Mi az etika szó jelentése, honnan származik és hol a helye a tudományok rendszerében? 04-05. Mennyiben van döntési

Részletesebben

MARKETINGKÓDEX jägermeister

MARKETINGKÓDEX jägermeister MARKETINGKÓDEX jägermeister Bevezetés A szeszes italok kulturális örökségünk részét alkotják, fogyasztásuk több évszázados hagyománynak örvend: a felelősségteljes alkoholfogyasztás felnőttek milliói számára

Részletesebben

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések

Minoség. Elismerés. Mobilitás. Oktatás /képzés. Standardok. Foglalkoztathatóság. Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések Minoség Elismerés Mobilitás Oktatás /képzés Standardok Foglalkoztathatóság Munkaerő piaci igényekre épülő képzési programok és képesítések A VSPORT+ projekt A VSPORT+ projekt fő célja, hogy a főbb szereplők

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21.

JVSZ CSR szakszeminárium, 2009.05.21. CSR az érdekképviseleti szervezeteknél Fertetics Mandy ügyvezető, vezető tanácsadó Urbán Katalin ügyvezető, vezető tanácsadó Alternate Kft. Mai program Délelőtt: Alternate Kft. bemutatása Mi fán terem

Részletesebben

Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft.

Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft. Pro Bono platform és hatásmérés Lévai Gábor Civil Support Nonprofit Kft. Társadalmi hatás logikája Models of Impact by Verynice.co - Termék www.modelsofimpact.co Models of Impact by Verynice.co - Szolgáltatás

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX

Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX Családi Vállalkozások Országos Egyesülete ETIKAI KÓDEX 2014 Tartalomjegyzék Az Etikai Kódex alkalmazási köre... 3 Magatartás az Egyesületben, illetve azon kívül... 3 A jogszabályok betartása... 3 Kapcsolat

Részletesebben

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak.

A munkahelyi biztonság és egészségvédelem mindenkit érint. Jó Önnek. Jó a vállalkozásoknak. Egészséges munkahelyek Kezeljük a stresszt! A munkahelyi stressz és a pszichoszociális kockázatok kezelése Balogh Katalin EU-OSHA Nemzeti Fókuszpont Stressz-M Kutatási tájékoztató Budapest BME Q 2015.

Részletesebben

TAGSÁGI JELENTKEZÉSI LAP

TAGSÁGI JELENTKEZÉSI LAP TAGSÁGI JELENTKEZÉSI LAP Az alábbi űrlap kitöltésével, valamint a tagsági nyilatkozat aláírásával jelentkezhet a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) tagjainak a sorába. CÉGRE/SZERVEZETRE

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés

Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Szociális gazdaság és vidékfejlesztés Budapest, 2013.02.27. Dr. G. Fekete Éva A modernizáció / globalizáció ára Munkakészlet csökkenése Tudásigény emelkedése Munkanélküliség szegénység Modernizáció Technikai

Részletesebben

Gyakornoki képzési program

Gyakornoki képzési program Gyakornoki képzési program A a MediaGo Holding független érdekszövetség tagjaként jött létre 2009-ben. Missziónk a pályája elején lévő fiatal munkaerő elhelyezkedésének segítése, ezen keresztül a strukturális

Részletesebben

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek

ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek BUSINESS ASSURANCE ISO 9001 kockázat értékelés és integrált irányítási rendszerek XXII. Nemzeti Minőségügyi Konferencia jzr SAFER, SMARTER, GREENER DNV GL A jövőre összpontosít A holnap sikeres vállalkozásai

Részletesebben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben

Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Helyi hálózatok szerepe a vidékfejlesztésben Tószegi-Faggyas Katalin vidékfejlesztési igazgató Vidékfejlesztési és Szaktanácsadási Igazgatóság Tudásmegosztó Nap - Székesfehérvár, 2014. november 27. A vidékfejlesztés

Részletesebben

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ Jog: definíció? Nincs egységes jogi definíció Európában, de még a legtöbb országban sem. USA megközelítés:

Részletesebben

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései

Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet Vidékgazdaság és élelmiszerbiztonság főbb összefüggései Készítette: Gódor Amelita Kata, PhD hallgató Enyedi György

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2014. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14.

Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing kommunikáció Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 14. Marketing A fogalom 1. vállalati tevékenység piaca szolgáltatások 2. filozófia Szemléletmód A vállalat

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Technológia és felelősség

Technológia és felelősség Technológia és felelősség Napjaink emberisége folyamatosan önmaga alkotásaival konfrontálódik, miközben egyre kevesebb köze k lesz a természethez, de megőrzi a természethez hasonló törékenységét. Mittelstrass

Részletesebben

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások

Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL

A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL A NONPROFIT INFORMÁCIÓS ÉS OKTATÓ KÖZPONT (NIOK) ALAPÍTVÁNY 2013. ÉVI BESZÁMOLÓJA A KAPOTT ADOMÁNYOK FELHASZNÁLÁSÁRÓL Érkezett adományok áttekintés... 2 Könyvvizsgálat adomány... 2 Adhat Vonal támogatása...

Részletesebben

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.

Munkahelyi lelki. keretében. Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness. Munkahelyi lelki egészségfejlesztés a C(S)R keretében Radácsi Gergely CEU Üzleti Kar Üzlet és Társadalom Kutatóközpont Tel: +36 30 282 5171 Email: radacsig@ceubusiness.org A KUTATÁS CEU Business School,

Részletesebben

Kutatás és kommunikáció

Kutatás és kommunikáció TÁJÉKOZTATÓ Bemutatkozás A CivilArt Alapítvány 2005. októberében alakult azzal a céllal, hogy növelje a non-profit szektor ismertségét és érdekérvényesítési képességét kommunikációs anyagok és társadalomtudományi

Részletesebben

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik.

Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Jövőkereső. Mi köti össze a szociális, gazdasági és környezeti kérdéseket? Milyenek a kilátásaink? Nem minden az aminek látszik. Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács www.nfft.hu Mit látunk a jelenségek

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Jogi és menedzsment ismeretek

Jogi és menedzsment ismeretek Jogi és menedzsment ismeretek Értékesítési politika Célja: A marketingcsatorna kiválasztására és alkalmazására vonatkozó elvek és módszerek meghatározása Lépései: a) a lehetséges értékesítési csatornák

Részletesebben

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN

A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN A TURISZTIKAI TERMÉKFEJLESZTÉS HELYI SAJÁTOSSÁGAI VÍZPARTI TELEPÜLÉSEKEN Sulyok Judit (vezető kutató, Magyar Turizmus Zrt. / doktorjelölt, SZE Regionális- és Gazdaságtudományi Doktori Iskola) Turizmus

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez.

Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. Schindler Útmutató A cél meghatározása. Az út kijelölése. Stratégiai iránymutatás a felvonó és mozgólépcső piacon való siker eléréséhez. 2 l Schindler Útmutató Kötelezettségvállalásunk Kedves Kollégák,

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata

A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. zöld közbeszerzésről szóló tájékoztatójának kivonata A zöld közbeszerzésről néhány szóban Mit jelent a zöld közbeszerzés? A zöld közbeszerzés a közszféra olyan beszerzési

Részletesebben

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető

A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A HÁROM SZEKTOR EGYÜTTMŰKÖDÉSI JELLEMZŐI 1. Bevezető A regionális szintű kezdeményezéseknél elsődlegesen a három szektor az önkormányzati, a vállalkozói és a civil szféra kölcsönös egymásra utaltsága teremti

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer

A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer A helyi ellátási rendszerek értékelése nem-növekedési keretben Egy lehetséges szempontrendszer DOMBI Judit PhD-hallgató Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani Doktori Iskola Magyar

Részletesebben

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek

VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK. 1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek VENDÉGLÁTÓ-IDEGENFORGALMI ÉRETTSÉGI VIZSGA I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK A) KOMPETENCIÁK A középszintű érettségi vizsgán a számon kérhető témakörök megegyeznek a kerettantervek témaköreire és fogalmaira vonatkozó

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Élelmiszeripari intézkedések. Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Élelmiszeripari intézkedések Gyaraky Zoltán főosztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály Magyar élelmiszeripar főbb adatok, 2011 Feldolgozóiparon belül a harmadik legjelentősebb ágazat, mintegy 2271

Részletesebben

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet

Dr. Szántó Szilvia. Marketingkörnyezet Dr. Szántó Szilvia Marketingkörnyezet Az előadás témái 1./ Marketingkörnyezet jellemzése 2./ A mikrokörnyezet alkotóelemei 3./ A makrokörnyezet jellemzése Marketingkörnyezet Azok a külső tényezők és erők,

Részletesebben

Települési ÉRtékközpont

Települési ÉRtékközpont TÉR Települési ÉRtékközpont Lajosmizse Város Önkormányzata településüzemeltetési és -fejlesztési program kidolgozása KÉPZÉS Stratégiák szerepe 2009. A közpolitika fogalma Közpolitika: az aktuálpolitika

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai

Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Alkohol-megelőzés a munkahelyi politikákban OAC-projektek tapasztalatai Kerek Judit EMEGY Alcím mintájának szerkesztése www.emegy.hu Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület Célunk: Elősegíteni, hogy a dolgozók

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon

Marketing Megfeleljen a vásárlók igényeinek nyereséges módon Marketing Marketinget gyakran tekintik mint a munka létrehozása, a termékek és szolgáltatások promóciója és szállítása az egyéni fogyasztók vagy más cégek, az úgynevezett üzleti ügyfelek számára. (A legrövidebb

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020

Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 ÉLELMISZER-FELDOLGOZÁS NÉLKÜL NINCS ÉLETKÉPES MEZŐGAZDASÁG; MEZŐGAZDASÁG NÉLKÜL NINCS ÉLHETŐ VIDÉK Magyarország közép és hosszú távú Élelmiszeripari Fejlesztési Stratégiája 2014-2020 Dr. Bognár Lajos helyettes

Részletesebben

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján

A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján A biodiverzitás megőrzésének környezeti, társadalmi és gazdasági hatásai az NBS hatásvizsgálata alapján Kovács Eszter, Bela Györgyi Természetvédelmi és Tájgazdálkodási Intézet, Szent István Egyetem, Gödöllő,

Részletesebben

A vállalkozások pénzügyi döntései

A vállalkozások pénzügyi döntései A vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma A pénzügyi döntések típusai A döntés tárgya szerint A döntések időtartama szerint A pénzügyi döntések célja Az irányítás és tulajdonlás különválasztása

Részletesebben

A környezetvédelem szerepe

A környezetvédelem szerepe A környezetvédelem szerepe Szerepek a környezetvédelemben 2010. június 17. 7. Tisztább Termelés Szakmai Nap TÖRTÉNETE Az emberi tevékenység hatásai a történelem során helyi, térségi, országos, majd ma

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Czirják László bemutatkozás

Czirják László bemutatkozás Czirják László bemutatkozás Társalapitó és ügyvezető partnere az ieurope Capital regionális magántőke befektetési alapnak - www.ieurope.com A United Way Magyarország Alapitvány elnöke - www.unitedway.hu

Részletesebben

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ

MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ MARKETING- KOMMUNIKÁCIÓ Az előadás témái 1./ A marketingkommunikációs mix tartalma 2./ Reklám 3./ Eladásösztönzés 4./ Személyes eladás 5./ PR Kommunikációs mix Reklám Eladásösztönzés Public Relations Személyes

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

A szelíd turizmus kritériumai

A szelíd turizmus kritériumai A szelíd turizmus kritériumai Történet röviden 60-as évektől fokozódó kritikák Stockholm, 1972: Környezet és fejlődés Brundtland-jelentés, 1974 Rio de Janeiro, 1992: Föld Csúcs Ökoturizmus fogalmának megjelenése

Részletesebben

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében

A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében 531 JEGYZETLAPOK Domokos Ernő Krájnik Izabella A marketing tevékenység megszervezése a sepsiszentgyörgyi kis- és közepes vállalatok keretében A kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata. Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke A tehetséggondozás és a gazdasági élet szereplőinek kapcsolata Dr Polay József Kuratóriumi elnök A Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke EU célkitűzések Az Európa Parlament ajánlása 1994./1248

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK

SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK GAZDÁLKODÁSI ÉS MENEDZSMENT SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 2013 Figyelem!!! A szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat a hallgatónak a témát kijelölő kari sajátosságok figyelembe

Részletesebben

Információbiztonság irányítása

Információbiztonság irányítása Információbiztonság irányítása Felső vezetői felelősség MKT szakosztályi előadás 2013.02.22 BGF Horváth Gergely Krisztián, CISA CISM gerhorvath@gmail.com Találós kérdés! Miért van fék az autókon? Biztonság

Részletesebben

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 2009.11.23. COM(2009)642 végleges 2008/0221 (COD) A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK az EK-Szerződés 251. cikke (2) bekezdésének második albekezdése

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK

KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK KERESKEDELEM ÉS MARKETING SZAK Kedves Hallgató! Ön tanulmányainak fontos állomásához érkezett, szakdolgozati téma választása előtt áll. A helyes döntés befolyásolhatja

Részletesebben

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505

Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító: 1 018 505 A Szigetköz Mosoni-sík Leader Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Természeti és kulturális örökségünk fenntartható hasznosításának támogatása Célterület azonosító:

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI

(Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI Vigyázz Kész - Rajt (Az adományszervezés alapjai) AMBRUS KIRY NOÉMI MI AZ ADOMÁNYSZERVEZÉS? Forrásteremtés Az adományszervezési (fundraising) stratégia a szervezet működéséhez, céljainak megvalósításához

Részletesebben