Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK. Levelező tagozat. Public Relations szakirány

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK. Levelező tagozat. Public Relations szakirány"

Átírás

1 Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Public Relations szakirány A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐK HELYZETE ÉS LEHETŐSÉGEI MA MAGYARORSZÁGON: PARTNERÜNK EURÓPA PROJEKT A LÁTÁSSÉRÜLTEK KÉPZÉSÉNEK SZOLGÁLATÁBAN Készítette : Kovács Katalin Budapest, 2006

2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék 2 Bevezetés 4 1. Fogyatékossággal élők helyzete Magyarországon A fogyatékossággal élők helyzete a foglalkoztatás területén A fogyatékossággal élők helyzete az oktatás és képzés terén Iskolarendszerű oktatás és képzés Felnőttképzés Iskolarendszerű felnőttképzés Munkaerő-piaci képzések Munkahelyi keretek között folyó felnőttképzés Hiányosságok a képzés területén Hátrányos helyzetű csoportok védelmének történeti előzményei Az ENSZ által deklarált jogok a fogyatékossággal élők védelmében Az Európai Unió fogyatékosügyi politikája A fogyatékossággal élő személyek jogai a közösségi elsődleges 22 jogban A Munkavállalók Alapvető Szociális Jogairól szóló Közösségi 24 Charta A fogyatékossággal élő személyek jogai a közösségi másodlagos 25 jogban A fogyatékossággal élő személyek jogai a közösségi puha jogban A Madridi Nyilatkozat Az Európa Tanács Politikai nyilatkozata A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program bemutatása A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program prioritásai Társadalmi kirekesztés elleni küzdelem a munkaerőpiacra történő 32 belépés segítségével (2.prioritás) Az oktatás és képzés támogatása az egész életen át tartó tanulás 35 tükrében (3.prioritás) Az oktatás és szociális infrastruktúra fejlesztése (5.prioritás) 38 2

3 4. Partnerünk Európa Projekt Partnerünk Európa Projekt bemutatása Partnerünk Európa Projekt szervezeti jellemzői Partnerünk Európa Projekt célja és tevékenysége A Partnerünk Európa Projekt és a HEFOP prioritásainak 46 megfeleltetése A Partnerünk Európa Projekt a HEFOP 2. prioritásának 46 tükrében A Partnerünk Európa Projekt a HEFOP 3. prioritásának 47 tükrében A Partnerünk Európa Projekt a HEFOP 5.prioritásának 48 tükrében 4.2 A Partnerünk Európa Projekt és a nyilvánosság Közvélemény kutatás módszertana Kérdőívek értékelése 54 Mellékletek 59 1.sz. Melléklet 59 2.sz. Melléklet 60 Irodalomjegyzék 61 Táblázatok és grafikonok jegyzéke 62 3

4 Bevezetés Magyarországon 2001-ben 577 ezren vallották magukat társadalmi életükben súlyosan akadályozott fogyatékos embernek. 1 Közöttük több tízezres nagyságrendben vannak olyanok, akiknek veleszületett vagy szerzett fogyatékossága súlyos. A mindennapokban ritkán találkozhatunk velük, mert gyakran otthonukban, vagy intézetbe zárva élnek, az utcára lehetőségek hiányában és egyedül ki sem jutnak. A vakok, értelmi sérültek, nagy nehézségek árán tudnak csak tájékozódni, a kerekesszéket használó mozgássérültek az utcákon, a boltokban nem tudnak közlekedni, a siketek, vagy súlyos beszédfogyatékosok nem tudnak kommunikálni. Az a tény, hogy a valóságban nem tudnak élni bizonyos jogaikkal, nem csak az ő, hanem egy szélesebb személyi kör, hozzátartozóik és családjuk életlehetőségeit is korlátozza. Dolgozatomban azt a kérdéskört vizsgálom meg, hogy a fogyatékossággal élőknek milyen lehetőségeik vannak ma Magyarországon, mi jellemzi helyzetüket, különös tekintettel a foglalkoztatás, oktatás és képzés területére. Fontos hangsúlyt kap vizsgálatomban egy, a helyzetük javítását célzó projekt működésének bemutatása. Kutatásom középpontjában egy 2005-ben elinduló új kezdeményezés áll, amely látássérültek képzését tűzte ki célul. A Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete által jegyzett pályázat során létrejött Partnerünk Európa Projekt látássérült fiataloknak ad lehetőséget arra, hogy részt vegyenek egy 14 hónapos képzésben, amely hozzájárulhat a résztvevők felzárkóztatásához és későbbi sikeres elhelyezkedéséhez. Témaválasztásom legfőbb oka az adott téma aktualitása és fontossága, amely az EU integrációt követően különösen időszerűvé vált. Az EU Operatív Programjai közül a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (továbbiakban HEFOP) foglalkozik az oktatás, képzés kérdéskörével, felvázolja az adott területen szükséges továbblépési lehetőségeket. Ezek alapján választ keresek arra a kérdésre, hogy az adott projekt mennyiben áll összhangban a HEFOP által megfogalmazott prioritásokkal, és ezzel hogyan járul hozzá a fogyatékossággal élők lemaradásának, hátrányos helyzetének mérsékléséhez. 1 Forrás: KSH (2001) 4

5 Dolgozatom első részében másodelemzés során a jelenlegi magyarországi képzési, oktatási állapotot mutatom be a magyar lakosságra és azon belül a fogyatékossággal élők körére levetítve. Az elemzésben fő hangsúlyt kap a foglalkoztatás és az oktatás helyzetének ismertetése, különös tekintettel arra, hogy milyen arányban vesznek részt a fogyatékossággal élők az iskolarendszerű képzésben és a felnőttképzésben. A második fejezetben a fogyatékossággal élő társadalmi csoportok védelmének történeti előzményeivel ismerkedhetünk meg az ENSZ és az Európai Unió fogyatékosügyi politikájának bemutatásával. A harmadik részben az EU Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programjának stratégiáját mutatom be, azon prioritásokat és intézkedéseket, amelyek a speciális helyzetű lakosságcsoportokra vonatkoznak, és amelyeknek célja az esélyegyenlőség biztosítása a képzésben, foglalkoztatásban és a társadalmi szerepvállalásban. Szakdolgozatom negyedik fejezete a fogyatékossággal élők érdekeit szolgáló civil szervezet által létrehozott Partnerünk Európa Projekt működését mutatja be, különös tekintettel arra a kérdésre, hogy a projekt a HEFOP prioritásain belül mely területek fejlesztését célozza meg. Vizsgálatom során arra is választ keresek, hogy mennyire ismert az operatív program és az adott projekt az épek körében, mennyire tájékozott a közvélemény a fogyatékossággal élők jelenlegi helyzetével, valamint az adott projekt tevékenységével. Vizsgálatomat közvélemény kutatással, kérdőíves módszer segítségével végeztem el. 5

6 1. Fogyatékossággal élők helyzete Magyarországon Dolgozatom első fejezetében a magyarországi foglalkoztatási és oktatási helyzet állapotáról kapunk képet, különös tekintettel a fogyatékossággal élők helyzetére. Az elemzés során bemutatom a fogyatékossággal élők képzésben és foglalkoztatásban való részvételét, az adott területeken lévő lehetőségeket illetve korlátokat. Helyzetelemzésem megállapításai elsősorban a 2001-es népszámlálás során összegyűlt adatok elemzésén alapul, amely a Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a közelmúlt legátfogóbb statisztikai felmérése ebben a tárgykörben. A foglalkoztatás és képzés területe szorosan összefügg, hiszen a megfelelően képzett humán erőforrás a gazdasági fejlődés tartós növekedésének elengedhetetlen feltétele. A gazdasági fejlődés szempontjából kulcsfontosságú tényező a versenyképes munkaerő megfelelő felkészítése, hiszen a tudás, ismeretek és készségek hiánya veszélyeztetheti a versenyképes gazdaság növekedését. A versenyképes gazdasághoz versenyképes tudás átadása és megszerzése szükséges, amely az új típusú tudásalapú társadalom alapfeltétele. 1 A megfelelő tudás elsajátításához, és az egész életen át tartó tanulás feltételeinek biztosításához az oktatás, képzés minőségének javítása szükséges mindenki számára, így a fogyatékossággal élők és épek számára egyaránt. A rendszerváltás óta eltelt időszakban a fogyatékossággal élők helyzetének javítása, állampolgári és szociális jogainak erősítése egyre jobban előtérbe került. A törvényalkotás több lényeges pontban is érintette az előbb említett kérdésköröket. Elsőként a közoktatási törvényt 2 kell megemlíteni, melynek jelentősége, hogy a fogyatékossággal élő gyermekek jogává tette az integrált oktatásban való részvételt. Az évi közoktatási törvény, valamint annak évi módosítása alapvető feltételként határozza meg az egyenlő bánásmód biztosítását, valamint a tanulók hátrányos megkülönböztetésének megszüntetését a közoktatás minden területén. A fogyatékossággal élők esélyegyenlőségével foglalkozó szociális törvény rendszerbe foglalta a pénzbeli és természetbeni juttatásokat és szociális szolgáltatásokat, az ellátási felelősséget pedig a helyi önkormányzatok szintjére delegálta. A törvény 1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (2003) 7-32.o. 2 Közoktatásról szóló évi LXXIX. Törvény (1993) 6

7 jelentősége abban áll, hogy rendelkezéseivel megerősítette a fogyatékossággal élők Alkotmányban is deklarált, teljes jogú társadalmi tagsághoz fűződő jogát, kijelölte a társadalmi részvétel megvalósulásának célterületeit, köztük az oktatás, képzés területét, ezen kívül pedig konkrét intézkedéseket is megfogalmazott A fogyatékossággal élők helyzete a foglalkoztatás területén A fogyatékossággal élő emberek a magyar társadalom egyik leghátrányosabb helyzetű csoportjába tartoznak, hiszen ők azok akik leginkább ki vannak téve a kirekesztődés veszélyének. Legtöbbjük számára nem csak egészségi állapotuk, hanem rossz társadalmi körülményeik is nehezítik életüket, és ezáltal szinte lehetetlenné válik az, hogy társadalmilag elfogadott életvitelt folytassanak. Legnagyobb problémát a munkaerő-piac területén meglévő esélyegyenlőtlenség jelenti. A KSH 2002-ben kiadott felmérése alapján 656 ezer munkavállalási korúnak minősülő tartós egészségi problémát jelzők közül kevesebb, mint 95 ezren voltak jelen a munkaerőpiacon, ebből is közel 10 ezren munkanélküliként. 2 Az aktív korú fogyatékossággal élők munkavállalási esélyei lényegesen rosszabbak a népesség többi részénél. Munkakeresésnél sokszor kerülnek hátrányba burkolt diszkrimináció következtében, amely a nyílt munkaerőpiacra lépést teszi számukra lehetetlenné. További problémát jelent a fogyatékossággal élők képzésének, átképzésének nehézsége, illetve a védett foglalkoztatás lehetőségeinek beszűkülése. Egy társadalom erkölcsi, jogi, mentális állapotát jól jellemzi az, hogy miképpen tudja segíteni hátrányos helyzetbe került tagjainak munkavállalását, munkaerőpiacon történő elhelyezkedését. Társadalmi beilleszkedésüket és elfogadásukat nagy mértékben segítheti, ha elhelyezkedhetnek, és megélhetésüket munkából származó jövedelmükből tudják biztosítani. Magyarországon a rendszerváltást követő évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez természetesen a fogyatékossággal élők munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. Statisztikai adatok mutatják, hogy a gazdasági aktivitás évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról (1998) 2 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (2003) o. 7

8 tekintetében már 1990-ben is jelentősek voltak a különbségek fogyatékossággal élők és épek között. Ez a különbség a gyökeres munkaerő-piaci változások következtében tovább nőtt. Amint azt a következő táblázatban látjuk, az egyébként sem magas foglalkoztatotti arány, amely 1990-ben közel 17 százalék volt a fogyatékossággal élők körében, szemben az épek 44 százalékával, 2001-re tovább csökkent. A 2001-es statisztikák szerint a fogyatékossággal élőknek csupán 9 százaléka rendelkezik munkahellyel, és képes önmagát saját keresetéből eltartani. A népesség fogyatékosság és gazdasági aktivitás szerint, 1990, 2001 (százalék) 1.sz. táblázat Gazdasági aktivitás összesen fogyatékos személyek nem fogyatékos összesen fogyatékos személyek nem fogyatékos Foglalkoztatott 43,6 16,6 44,6 36,2 9 37,8 Munkanélküli 1,1 0,7 1,1 4,1 2 4,2 Inaktív kereső 25,6 57,5 24,5 32,4 76,7 29,8 Eltartott 29,7 25,2 29,8 27,3 12,2 28,2 összesen Forrás : KSH (2001) A fogyatékossággal élő emberek gazdasági aktivitása természetesen nagy mértékben függ fogyatékosságuk típusától. Elsősorban azok tudnak munkát vállalni a mai körülmények között, akiknek fogyatékossága kevésbé súlyos. Ilyen esetben egy jól működő szociálpolitikai rendszer elsődleges feladata lenne, hogy minden fogyatékossággal élő ember számára, aki képes valamilyen munkatevékenységre, biztosítson megfelelő munkalehetőséget. A fogyatékosság összevont típusa szerinti kategóriákon belül leolvashatjuk, hogy a fogyatékossággal élők csoportjai közül a látássérültek közül kerül ki a legtöbb foglalkoztatott, hiszen 13 százalékuk végez valamilyen munkatevékenységet. A következő táblázatban áttekinthetjük, hogy a különböző típusú fogyatékossággal rendelkező személyek milyen mértékben vesznek részt a gazdasági folyamatokban, milyen arányban oszlik meg a foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma. 8

9 A fogyatékos személyek gazdasági aktivitás és a fogyatékosság összevont típusa szerint (százalék) Inaktív kereső 2.sz. táblázat A fogyatékosság összevont típusa összesen Foglalkoztatott Munkanélküli együtt saját jogú nyugdíjas, járadékos rokkantsági nyugdíjas, baleseti járadékos Eltartott Testi fogyatékos ,5 85, ,1 5,8 Látássérült ,9 72,3 44,1 18,8 11,7 Értelmi fogyatékos ,2 47,2 8,5 33,1 44,6 Hallássérült ,2 52,1 16,4 9,8 Egyéb fogyatékos , ,4 45,7 11,8 Összesen ,7 35,9 34,1 12,2 Forrás : KSH (2001) Az ugyan kis létszámú, de elhelyezkedni tudó fogyatékossággal élő személyek körében is érzékelhetők voltak azok az átalakulási folyamatok, amelyek a foglalkoztatottak egészét jellemezték a gazdasági átalakulás nyomán. Az 1990-es évek óta megfigyelhető az a változás, miszerint a foglalkoztatottak között a vezető, értelmiségi és egyéb szellemi foglalkozásúak aránya lényegesen megnőtt. Az 1990-es év közel 34 százalékos arányához képest 2001-ben a foglalkoztatottak 41 százaléka végez szellemi munkát. Ennek a folyamatnak egyik meghatározó oka az, hogy a munkaerőpiacon történő leépítések elsősorban a fizikai munkát végzőket érintették. Ez a tendencia azt mutatja, hogy a gazdaság szerkezete egyre inkább a képzettek alkalmazását igénylő gazdasági ágazatok, tevékenységek felé mozdult el. Az imént vázolt folyamat a fogyatékossággal élő munkavállalók körében is lezajlott. Az alábbi táblázat adataiból kiolvasható, hogy a szellemi tevékenységet folytatók aránya lényegesen megnőtt, hiszen a fogyatékossággal élő foglalkoztatottak aránya az 1990-es felmérés szerinti 27 százalékról 2001-re 37 százalékra emelkedett. Nyilvánvaló, hogy a fogyatékosság típusa is nagy mértékben befolyásolja azt, hogy a fogyatékos személyek milyen jellegű munkát tudnak elvégezni. Az értelmi fogyatékos réteg például, amely még tud munkát vállalni, leginkább a fizikai munka területén talál lehetőséget, míg a látássérültek körében nagyon jelentős a szellemi tevékenységet, irodai munkát végzők száma. 9

10 A foglalkoztatottak összevont nemzetgazdasági ág, foglalkoztatási főcsoport és fogyatékosság szerint, 1990, 2001 (százalék) 3.sz. táblázat Megnevezés összesen fogyatékos személyek nem fogyatékos összesen fogyatékos személyek nem fogyatékos Mezőgazdaság éserdőgazdálkodás 15,6 16,1 15,6 5,5 6,5 5,5 Ipar, építőipar 37,6 46,2 37,5 32,9 38,1 32,8 Szolgáltatási jellegű ágazatok 46,8 37,7 46,9 61,6 55,4 61,7 Összesen Vezető értelmiségi 16,4 12,4 16,4 20,5 18,3 20,5 Egyéb szellemi 17,1 14,5 17,2 20,3 18,7 20,4 Szolgáltatási 8,6 5,6 8,7 15,8 11,3 15,8 Mezőgazdasági 4 4,5 4 3,1 4,3 3,1 Ipari, építőipari 40,1 40,3 40,1 31,5 33,4 31,4 Egyéb foglalkozású 13,7 22,8 13,6 8,8 14,1 8,8 Összesen Forrás : KSH (2001) A HEFOP elemzése szerint 1 a gazdasági életben lezajlott változásokat gazdasági szerkezet-átalakulás követte, amely egy új minőségű fejlődés lehetőségét rejti magában. A gazdasági folyamatok azt mutatják, hogy felgyorsult az alacsony képzettséget igénylő munkák elvándorlása az olcsó munkaerővel rendelkező területek felé, melyek a tömegtermelés nagy felvevő piacaivá válhatnak a jövőben. A fejlett országok további gazdasági fejlődésének kulcsa humán erőforrásaik minőségének, képzettségének javítása, és azok megfelelő hasznosítása, hiszen a munkaerő kereslet növekedésére elsősorban az információs társadalom kialakulásához kapcsolódó részterületeken, illetve a tudás-intenzív gazdasági ágak terén lehet számítani. A folyamat során tehát egyre inkább előtérbe kerül a képzés, oktatás kérdésköre. 1.2 A fogyatékossággal élők helyzete az oktatás és képzés terén A munkaerőpiacra való visszatérés, illetve beilleszkedés elősegítésének különösen fontos eszköze a képzés. A jelenlegi képzési rendszer fonákjára mutat rá a 1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (2003) 19.o. 10

11 HEFOP elemzése, mely szerint a foglalkoztatási szolgálat képzési programjai ma elsősorban a pályakezdő fiatalok képzésére irányulnak, és az iskolarendszerű képzésben megszerzett ismeretek kiegészítését jelentik. 1 Az iskolarendszerű képzés rugalmatlansága és a gazdaság igényeihez való nem megfelelő alkalmazkodása miatt a fiatalok jelentős része nem rendelkezik azokkal az ismeretekkel és készségekkel, amelyek a munkaerő-piaci beilleszkedéshez szükségesek, ezért az elhelyezkedni nem tudók a munkaerő-piaci képzések keretében sajátítják el azokat. A képzések tehát leginkább a középiskolai végzettséggel megszerezhető kiegészítő ismeretekre irányulnak, és inkább az egyéni tanulási ambíciókat szolgálják, nem pedig a leghátrányosabb helyzetűek foglalkoztathatóságának javítását. A képzetlen, támogató szociális háttér nélküli, tanulási nehézségekkel küszködő, gyakran motiválatlan csoportok esetében a munkaerőpiacra való beilleszkedés elősegítéséhez új típusú képzési formákra van szükség. Olyanra, amely gyakorlatorientált, a kereső munkával, foglalkoztatással kapcsolatos, illetve amely a vállalkozások és a foglalkoztatási szolgálat együttműködésére épül. Emellett olyan támogató szolgáltatási és tanácsadási rendszer kialakítására is szükség van, amely az egyéni szükségletekhez igazodik Iskolarendszerű oktatás, képzés Az esélyegyenlőség megteremtésének egyik legfontosabb intézménye az iskola. Az iskola nem csupán a szocializáció fontos színtere, hanem itt dőlnek el a későbbi munkaerő-piaci lehetőségek is. A fogyatékossággal élő emberek munkavállalási esélyeit egyértelműen behatárolja a népesség egészénél alacsonyabb iskolai végzettség. Döntő többségük legfeljebb az általános iskolát végzi el, a felsőfokú tanulmányokhoz nélkülözhetetlen érettségit adó középiskolába pedig már csak igen kevesen jutnak el. A jelen helyzeten változtatni kívánó kormányzati törekvések, a különböző jogi szabályozások, vagy éppen a pályázati úton elnyerhető támogatások lehetősége figyelemreméltó, mégsem elégséges az előítéletek megfékezésére, illetve az akadályokkal teli környezet gyors átalakítására. A fogyatékos gyermekek iskoláztatása, 1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (2003) o. 11

12 közlekedésének megoldása ma még elsősorban a család feladata, és a család anyagi helyzetétől is függ, hogy milyen mértékben tudja ezt számukra biztosítani. Minden bizonnyal az előbb említett pozitív változásoknak, törekvéseknek is köszönhető, hogy az utóbbi évtizedben a népesség többségéhez hasonlóan a fogyatékossággal élők körében is emelkedett az iskolai végzettség szintje. Általánosságban elmondható, hogy a lakosság képzettségi szintje javuló tendenciát mutat. Statisztikai adatok szerint a fogyatékossággal élők csoportjában is jelentősen csökkent a legfeljebb általános iskolát, tehát 8 osztályt végzettek aránya, miközben számottevően emelkedett a közép- és felsőfokú végzettségűeké. Ugyanakkor a statisztikai adatok azt is mutatják, hogy a fogyatékos emberek iskolai végzettsége jóval alacsonyabb az épek végzettségénél. Az alábbi táblázatból kiolvasható, hogy a fogyatékossággal élők 70 százaléka legkésőbb az általános iskola 8. évfolyama után befejezi tanulmányait. Ez igen magas arányt képvisel, a korábbi 1990-es év 80 százalékos adatához képest azonban 10 százalékos csökkenést mutat, azaz 10 százalékkal több fogyatékossággal élő tanuló került be a középiskolákba és végzett szakmai oklevéllel, vagy érettségivel. Felsőfokú végzettséggel a fogyatékos emberek csupán 5 százaléka rendelkezik. A 7 éves és idősebb népesség fogyatékosság és a legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint, 1990, 2001 (százalék) 4.sz. táblázat Iskolai végzettség fogyatékos nem fogyatékos fogyatékos nem fogyatékos Általános iskola 8. évfolyamnál alacsonyabb 50,1 30,6 31,6 19,3 Általános iskola 8. évfolyam 30,6 31,8 38,8 30,2 Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 5,7 13,2 10,3 17,1 Középiskola érettségivel 9, ,3 23,3 Egyetem, főiskola stb. 4 7,4 5 10,2 Összesen Forrás : KSH (2001) 12

13 Kutatásom szempontjából lényeges csoportra, azaz a látássérült emberek csoportjára levetítve azt láthatjuk, hogy körükben a legnagyobb azoknak az aránya, akik középfokú, illetve felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. Ezzel a ténnyel is magyarázható, hogy a foglalkoztatás területén viszonylag több lehetőségük van, hiszen nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, elsősorban szellemi tevékenységet igénylő munkakörökben. A következő táblázat mutatja a fogyatékosság és a legmagasabb befejezett iskolai végzettség közti kapcsolatot. A 15 éves és idősebb fogyatékos személyek legmagasabb befejezett iskolai végzettség és a fogyatékosság típusa szerint (százalék) 5.sz. táblázat Fogyatékosság típusa Összesen Az általános iskola első évfolyamát sem végezte el 1-3. évfolyam Általános iskola 4-7. évfolyam 8. évfolyam Középiskola érettségi nélkül, érettségi szakmai vel oklevéllel Egyetem, főiskola stb. Mozgássérült 100 1,1 1,5 25,2 41, ,3 5,3 Alsó,felső végtag hiánya 100 0,9 1,7 22,8 43,9 11,2 14,2 5,3 Egyéb testi fogyatékos 100 1,4 1, ,5 15,9 17,1 5,5 Gyengénlátó 100 0,9 1,9 26, ,9 6,7 Egyik szemére nem lát 100 0,9 2 27,5 38,7 9,4 14,9 6,6 Vak 100 3, ,1 5 13,9 5,5 Értelmi fogyatékos ,5 6,2 19,7 33,3 3,2 2,5 0,6 Nagyothalló 100 1,4 2,7 33,4 37,2 7,5 12,4 5,4 Siket,siketnéma, néma ,1 3,3 18,9 43,6 14,6 7,2 2,4 Beszédhibás 100 4,7 4,2 20,8 41,3 12,2 12,5 4,2 Egyéb ,3 14,3 42,6 16,1 18,8 5,9 Összesen 100 4,1 2,1 22,7 40,2 10,7 14,9 2,2 Forrás : KSH (2001) Felnőttképzés Az 1990-es évek elején, a munkaerőpiac radikális átrendeződésével egyidejűleg átalakult és meglehetősen meggyengült a felnőttképzés intézményrendszere. A HEFOP elemzése szerint a következő fő okok játszottak szerepet ebben a folyamatban 1 : - a munkahelyek és a foglalkoztatottak számának jelentős csökkenése lehetővé tette, hogy a munkáltatók válogassanak a munkavállalók között. Különösebb 1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (2003) o. 13

14 erőfeszítések és nagyobb anyagi ráfordítások nélkül javult tehát a munkaerőállomány összetétele, valamint képzettségének színvonala; - a tulajdonosi szerkezet átalakítása, a privatizáció, a nagyvállalatok szétaprózódása megrendítette a szakképzés és ezzel együtt a felnőttképzés korábban kiépült erős intézményi, vállalati hátterét. Így tehát teljesen új alapokon kezdett megszerveződni a munkaerő-piaci képzés, amely első lépésben a munkanélküliek és a veszélyeztetett munkavállalók foglalkoztathatóságát kívánta javítani. Az utóbbi években az élethosszig tartó tanulás előtérbe kerülésével a munkaerőpiacon tapasztalható strukturális feszültségek hatására megindult a felnőttképzés finanszírozásának, intézményrendszerének fejlesztése Az iskolarendszerű felnőttképzés Az iskolarendszerű felnőttképzés keretein belül az esti és levelező képzési forma jelentős lehetőséget kínál azoknak, akik valamilyen oknál fogva csak több lépcsőben tudnak közép- vagy felsőfokú végzettséget szerezni. Pályamódosításra ad lehetőséget azok számára, akik nem a legmegfelelőbb képzési utat választották eddigi tanulmányaik során, a gyengébb iskolai teljesítménnyel rendelkezőket pedig kiegészítő, korrekciós tevékenységként segítheti nappali tanulmányaik mellett. Az esti és levelező oktatás szerepe az alapfokú oktatásban fokozatosan szűkül, a középiskolákban pedig a kiegészítő képzés felé tolódik el. Az általános iskolai felnőttoktatásban a résztvevők száma 2001/2002-re 3 ezer fő alá csökkent. A középiskolai felnőttoktatásban tanulók számának növekedése is mérsékelt maradt, 2001/2002-ben alig több mint 95 ezren vettek részt ilyen jellegű oktatásban. A fentiekkel összefüggésben az esti, levelező és távoktatási programok különösen a felsőfokú oktatásban népszerűek: a hallgatók száma 2001/2002-ben már meghaladta 156 ezer főt, oklevelet közel 18 ezren szereztek. 1 Ezt a folyamatot követhetjük nyomon az alábbi diagrammon. 1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (2003) 25.o. 14

15 Oktatási adatok, sz. grafikon % I. 2. ábra: A tanulók számának alakulása az iskolarendszer felnőttoktatásban, Általános iskolai tanuló Középiskolai tanuló Egyetemi, főiskolai hallgató Forrás: KSH (2001) Munkaerő-piaci képzések A munkanélküliség kezelésében, a munkanélkülivé válás megelőzésében jelentős szerepe van a képzésnek és átképzésnek. Amint arra a HEFOP elemzése rámutat, a képzési intézményrendszer jelentős átrendezésen ment keresztül az elmúlt évtized alatt. 1 Az átalakulás következtében kibővült a képzésszolgáltatók köre, ezen belül pedig nagy számú képzési vállalkozás jelent meg. Az állami támogatást élvező regionális munkaerő-fejlesztő és képzőközpontok létesítése jelentős szerepet játszik a munkanélküliség enyhítésében lehetőséget adva a munkanélküliek ismételt foglalkoztatására. A munkaerő-piaci képzés másik nagy csoportját a nem állami, nem profitorientált szervezeti tevékenység alkotja. A munkanélküliek képzésébe bekapcsolódó alapítványok, művelődési intézményhálózatok, teleházak szerepe egyelőre még kisebb, de mindenképpen jelentős mértékben járulnak hozzá a felnőttképzés sikeréhez. Az intézményes hálózatokhoz nem kapcsolódó egyéni önképzés, informális tanulás számos különböző formája nagy lehetőségeket teremt a felnőttképzés területén, jelentősége pedig folyamatosan növekszik Munkahelyi keretek között folyó felnőttképzés A munkahelyeken belüli szakmai képzéseknek kiemelt jelentősége van mind a gazdasági növekedés, mind a munkanélküliség megelőzése és kezelése szempontjából. 1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (2003) o. 15

16 A vállalatok humánerőforrás fejlesztésre fordított kiadásai egyre fontosabb tényezői a vállalat jelenlegi és főként jövőbeli potenciális hatékonyságának, versenyképességének. A vállalatok képzésre irányuló befektetéseiről, képzési gyakorlatáról ugyanakkor viszonylag kevés információ áll rendelkezésre. A leggyakrabban alkalmazott képzési forma a tanfolyam és a munkahelyi körülmények között végzett oktatás, de a távoktatás és a számítógéppel segített önálló tanulás is növekvő szerepet játszik. A vállalat mérete is döntő abból a szempontból, hogy egy adott vállalkozás bizonyos évben szervez-e alkalmazottai számára továbbképzést, természetesen ez lényegesen könnyebb a nagyobb anyagi forrással rendelkező nagyvállalatok számára. A képzést biztosító szervezetek arányát a vállalkozás mérete mellett az is jelentősen befolyásolja, hogy egy adott vállalkozás a gazdaság melyik ágában működik. Szakmai oktatást a legnagyobb arányban a szolgáltatási szektor vállalatai (pénzügy, távközlés, stb.), valamint a közművállalatok (villamos energia-, gáz-, vízellátás, stb.) biztosítanak. Az átlagtól lényegesen elmaradó gazdasági ágazatok közé a textilipar, ruhaipar, bőripar tartozik, illetve a vendéglátás, valamint a bányászat és az építőipar. A legnagyobb arányban oktatást nyújtó vállalkozások az olyan szektorokból kerültek ki, melyek gyors ütemű technológiai és szervezeti változásokon mentek keresztül az utóbbi években Hiányosságok a képzés területén Az előzőekben láthattuk, hogy az elmúlt évtized során jelentős fejlődésen ment keresztül a képzési rendszer mind a köz- és felsőoktatásban, mind pedig a felnőttképzés területén. A képzési formák sokszínűsége miatt egyre többen veszik igénybe az újabb képzési lehetőségeket, utat nyitva ezzel a munkavállalók sikeresebb útkereséséhez. Az elért eredmények ellenére azonban számos olyan probléma merül fel, amely abból adódik, hogy a képzési rendszer még mindig nem tud megfelelő rugalmassággal és gyorsasággal alkalmazkodni a gazdaság és a munkaerőpiac változó igényeihez. A HEFOP elemzése olyan kulcsfontosságú problémákra világít rá, amelyek a képzési rendszer alapjait érintik. Rámutat az oktatási rendszer hiányosságaira, a képzési 1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (2003) o. 16

17 rendszer és a gazdaság közötti laza kapcsolatokra, valamint fő témámhoz kapcsolódóan az iskolarendszer társadalmi kirekesztődés elleni szerepének gyengeségére. A következőkben lássuk tehát a képzési rendszerrel kapcsolatos legfontosabb kritikai észrevételeket. 1 Az oktatási, képzési rendszer és a gazdasági igények közti feszültségek Ideális esetben a képzési rendszernek a munkaerő-piaci elvárásoknak megfelelően kellene működni. Jelenleg azonban azt láthatjuk, hogy az oktatási rendszer és a gazdaság közti gyenge kapcsolat következtében a képzési rendszerből kilépők képzettségi szintje és jellege nem felel meg a munkaerőpiacon jelentkező igényeknek. Bizonyos szakmákban túlképzés folyik, például a bölcsészképzésben, vagy a pedagógusképzésben, míg más területeken súlyos hiány van szakképzett munkaerőből, különösen a dinamikusan fejlődő régiókban, ahol kvalifikált szakmunkásokra lenne szükség. Hiányoznak a képzési rendszerből a gazdasági környezethez megfelelően alkalmazkodó, önállóan fejlődni képes szakképző intézmények. Megoldatlan az oktatásból a munka világába történő átmenet újszerű problémáinak komplex kezelése. Hiányzik egy egységes pályaválasztási orientációs és tanácsadó rendszer. Ennek oka egyrészt a megfelelően képzett szakemberek hiánya, másrészt az oktatási, képzési és a munkaerő-piaci intézmények információs rendszerei összekapcsolásának hiánya. Hiányosságok az alapkészségek és kulcskompetenciák oktatásában A jelenlegi képzési rendszer nem biztosítja megfelelően azon képességek és készségek elsajátítását, amelyek elengedhetetlenek lennének a munkaerőpiacra történő sikeres belépéshez. Másfelől hátrányt jelent ez a mindennapi életvitel vezetésében, illetve az élethosszig tartó tanulás alapfeltételeinek megalapozásában is. Jelentős hiányosságok mutatkoznak az alapkészségek és kulcskompetenciák területén, a szociális és életviteli kompetenciák, az aktív tanulási és kommunikációs készségek átadásában, illetve a környezet- és egészségtudatos életszemlélet közvetítésében. 1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (2003) o. 17

18 Hasonlóan nagy lemaradás tapasztalható a tanulók és általában véve a lakosság egésze számára a gazdasági igények szempontjából kulcsfontosságú idegen-nyelvi és informatikai ismerete terén, amely leginkább a tananyagok elavult tartalmára, a pedagógusok megfelelő készségeinek hiányára és az oktatás feltételeinek elégtelenségére vezethető vissza. Lemaradás a hátrányos helyzetű fiatalok oktatásában A közoktatási rendszer nem tudott kellő gyorsasággal és rugalmassággal reagálni a társadalmi és kulturális változások újszerű jelenségeire sem. Ezzel összefüggésben, jelentős lemaradás tapasztalható a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi és munkaerőpiaci integrációjának elősegítése, valamint speciális oktatási és képzési igényeinek az integrált oktatás keretei között történő kielégítése terén. Amint azt már az előző statisztikai elemzések során láthattuk, a leghátrányosabb helyzetű családok gyermekeinek már óvodai oktatásban való részvétele is az átlagnál jóval alacsonyabb. A hátrányos helyzetű gyermekek később is kisebb eséllyel maradnak bent az alapfokú oktatásban, majd kerülnek be a közép- és felsőoktatásba. Viszonylag magas a hátrányos helyzetű rétegek iskolai lemorzsolódása, és az átlagosnál gyengébb tanulmányi teljesítményük is. Nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony a fogyatékossággal élő fiatalok körében az integrált oktatásban résztvevők aránya. Az iskolarendszerben tapasztalható esélyegyenlőség A hátrányos helyzetű gyermekek integrációját nagy mértékben nehezíti a magyar oktatási rendszerben tapasztalható esélyegyenlőtlenség és a rendszer erőteljes szelektivitása, amely a már korábban említett jogi szabályozások ellenére létező probléma. A magyar oktatási rendszerben a tanulói teljesítményt elsősorban a társadalmi-gazdasági háttér befolyásolja. Ennek következtében sajnálatosan azt láthatjuk, hogy az adott rendszer legkevésbé az alacsonyabb iskolai végzettségű, a 18

19 kulturális javakkal kevésbé ellátott, és a szegényebb családokból származó gyermekeknek biztosítja az oktatásban való részvétel egyenlő esélyeit. További fejlesztésre szorul az oktatási integrációs törekvések megerősítése a pedagógusképzésen keresztül, amely a megfelelő integráló és differenciáló pedagógia módszerek átadásával, illetve a kirekesztődött társadalmi csoportokkal kapcsolatos ismeretek pedagógusképzésbe és pedagógus-továbbképzésbe történő beillesztésével valósítható meg. Korszerűtlen, területileg kiegyensúlyozatlan infrastruktúra a közoktatásban Az oktatási, képzési rendszer, azon belül is leginkább a köz- és a felsőoktatás színvonala és fizikai infrastruktúrája a legtöbb területen elmarad az EU tagállamok átlagától, valamint a gazdasági-társadalmi változások és a technológiai fejlődés követelményeitől. A közoktatási épületek többségének jelenlegi állapota nem tükrözi a megváltozott társadalmi és környezeti viszonyokat. Felmérések szerint 1 az épületek 65%-ának nem kielégítő a műszaki állapota, és a többi intézmény komfortfokozata is alacsony, amely nem biztosítja a biztonságos és kényelmes használatot. Napjainkban is még kulcsfontosságú problémaként jelenik meg az a tény, hogy az intézmények legnagyobb része nem használható akadálymentesen, ez pedig tovább rontja a fogyatékossággal élők integrálódásának esélyét. Különösen súlyos a helyzet a fogyatékos gyermekekkel foglalkozó, gyógypedagógiai és integrált oktatást folytató intézmények, valamint a kollégiumok esetében. Településtípusok, regionális elhelyezkedés szerint lényeges különbségek tapasztalhatók bizonyos képzési szintekhez és típusokhoz, valamint az oktatási, pedagógiai szolgáltatásokhoz történő hozzáférés, és az oktatás eszközellátottsága tekintetében. Részben a fenti tényezők is magyarázzák azt a tényt, hogy miért van számottevő különbség az eltérő típusú településen tanuló diákok tanulmányi teljesítménye között. A felsőoktatás épület- és eszközellátottsága sem tudta követni az egyetemi, főiskolai képzés gyorsütemű növekedését. 1 Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program (2003) o. 19

20 Az oktatási rendszer hatékonyságának problémái A képzési rendszer hatékonyság-javításának alapfeltétele a megfelelően működő minőségfejlesztési, értékelési valamint intézményfejlesztési rendszerek kialakítása, amely a hazai oktatás különböző szintjein még nem valósult meg. További fontos tényező az oktatás költséghatékonyságának megteremtése. Ebből a szempontból fontos problémát jelent a jelenlegi demográfiai folyamatok alakulása, hiszen köztudott, hogy az iskoláskorú népesség száma fokozatosan csökken. Ennek következtében az egy tanárra jutó diák száma csökken, amely növeli az egy diákra jutó költségeket. A megnövekedett költségek azonban nem jelentik az oktatás színvonalának, minőségének javulását. 2. Hátrányos helyzetű csoportok védelmének történeti előzményei Dolgozatom következő fejezetében egy történeti áttekintés keretében mutatom be az ENSZ által, valamint az Európai Unió fejlődéstörténetén belül hozott, hátrányos helyzetű emberek jogainak védelmével foglalkozó legfontosabb intézkedéseket, jogszabályokat és programokat. A hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok hátrányai leküzdéséhez nem elegendőek a jelenlegi szociális ellátórendszer eszközei, mindez szélesebb körű társadalompolitikai beavatkozást igényel. A társadalmi integráció megvalósulása nem szűkíthető le az akadálymentesítés kérdésére, hiszen a problémák elsősorban a deklarált jogok megvalósulatlanságában és a társadalmi attitűdökben gyökereznek. 2.1 Az ENSZ által deklarált jogok a fogyatékossággal élők védelmében Az ENSZ már 1975-ben deklarálta a fogyatékos emberek gazdasági és társadalmi biztonsághoz, azaz a megfelelő életszínvonalhoz, foglalkoztatáshoz, a 20

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8

2006 CÉL Összesen 66,0 64, ,3 57,0 58,7 Nők 58,4 57, ,1 51,8 53, ,3 43, ,6 33,3 34,8 A képzés, mint a foglalkoztathatóság növelésének eszköze Sumné Galambos Mária 2008. március 4. Foglalkoztatottak aránya, célok EU átlag Magyarország 2006 CÉL CÉL CÉL 2006 EU-15 EU-25 2010 2008 2010 Összesen

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Az Új Magyarország Fejlesztési Terv és a szociális ágazat Oross Jolán SZMM Tervezési és Fejlesztési Titkárság, Társadalmi befogadás iroda. Hajdúszoboszló, 2008. április 22. Miről lesz szó? Az uniós forrásokból

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban

A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban A fogyatékosság és foglalkoztatás Írországban Áttekintés A férfiak részvétele a munkában Összehasonlító adatok (Népszámlálás 2002) 100 80 60 40 egyéb fogyatékosok 20 0 20-24 25-34 35-44 45-54 55-64 A nők

Részletesebben

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség

Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Horizontális szempontok: környezeti fenntarthatóság esélyegyenlőség Czippán Katalin 2004. június 24. Európai Tanács 1260/1999 rendelete preambuluma: Mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erősítését

Részletesebben

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató Az élethosszig tartó tanulás megalapozása: a regionális képző központok közreműködése a foglalkoztatási rehabilitációban Az oktatás a jövőről való gondoskodás Arisztotelész Dr. Fodor Imréné PRKK igazgató

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen

Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Rácz Andrea Küzdelem a társadalmi kirekesztettség ellen Az Európai Unióban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kérdéskörét a 70-es évek közepéig a Közösség a tagállamok belügyének tekintette, az

Részletesebben

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEZETEK ÉS KAMARÁK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Érdekképviseleti szervezeteknek

Részletesebben

hatályos:

hatályos: 1886/2016. (XII. 28.) Korm. határozat az Egészséges Magyarország 2014 2020 Egészségügyi Ágazati Stratégia 2017 2018 évekre vonatkozó cselekvési tervéről A Kormány hatályos: 2016.12.28 - a) elfogadja az

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM Foglalkoztatás Versenyképes munkaerő Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5-6. prioritás Nemzetgazdasági Minisztérium Munkaerőpiaci Programok Főosztály Foglalkoztatáspolitikai

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás

Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok

Részletesebben

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5.

Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései. a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. Foglalkoztathatóság ösztönzése és a vállalati alkalmazkodóképesség fejlesztései a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program 5. prioritásában 2014. május 28. I. Európai Szociális Alapból tervezett

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea

Hasznos információk a fogyatékosságról. Összeállította: Kovács Tímea Hasznos információk a fogyatékosságról Összeállította: Kovács Tímea Mi a fogyatékosság? A fogyatékosság nem betegség, hanem egy tartós vagy véglegesült állapot. A fogyatékos ember, aki tartósan vagy véglegesen

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv 2011.

Esélyegyenlőségi terv 2011. Esélyegyenlőségi terv 2011. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, Újhartyán Község Önkormányzata az alábbi esélyegyenlőségi tervet alkotja

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret A társadalmi befogadás és részvétel erısítése a 2007-2008-as és a 2009-2010-es Akcióterv keretében 2009. június 22. Új Magyarország Fejlesztési Terv- Nemzeti Stratégiai Referenciakeret Magyarország 2007-2013

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14

A szakképz lat rben. Hajdúszoboszl. szoboszló,2007.december 14 A szakképz pzés és s felnőttk ttképzés s hatása a foglalkoztatásra, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat lat új j szerepkörben rben Hajdúszoboszl szoboszló,2007.december 14 1 A képzés és foglalkoztatás

Részletesebben

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20.

AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE. dr. Juhász Péter 2008. november 20. AZ INFO-KOMMUNIKÁCIÓS AKADÁLYMENTESSÉG JOGI HÁTTERE dr. Juhász Péter 2008. november 20. Akadálymentesítés akadálymentesítés = rámpa Az akadálymentesség értelmezhető fizikai szempontból rámpa térdszabad

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái.

Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Közösségi és civil együttműködések a hátrányos helyzet leküzdésében. Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek munkaesély alternatívái. Szalka Anita 2011. November 15. 2011.12.02. 1 A közösségi

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete

A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) évre szóló éves fejlesztési kerete A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP) 2015. évre szóló éves fejlesztési kerete Vállalkozások versenyképességének javításáról szóló 1. prioritás azonosító jele neve VEKOP-1.2.1-15 Mikro-,

Részletesebben

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet

Részletesebben

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei

A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei A sajátos nevelési igényő gyermekek, tanulók nevelésének, oktatásának oktatáspolitikai irányelvei Nagy Gyöngyi Mária szakmai tanácsadó Közoktatási Fıosztály Nagy Gyöngyi OKM 1 Alapok I. Az EU közösségi

Részletesebben

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM 8. PRIORITÁSÁNAK PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEI 2016.06.17. Gerzsényi Ágnes Munkaerőpiaci Programok Főosztály VEKOP - VERSENYKÉPES

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE

A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE A CO&CO COMMUNICATION KFT ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE CO&CO COMMUNICATION - ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV - 1.oldal A Co&Co Communication Kft esélyegyenlőségi terve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Részletesebben

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról

Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról Partnerségi konferencia a helyi foglalkoztatásról KEREKASZTAL BESZÉLGETÉSEK ÖSSZEFOGLALÁSA 2010. március 9. Kistérségi együttműködés a helyi gazdasági és foglalkoztatási potenciál erősítésére Projektazonosító:

Részletesebben

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei

Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése című kiemelt projekt országos célkitűzései és eredményei Bacsó Orsolya Nemzetgazdasági Minisztérium 2013. február 13.

Részletesebben

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23.

HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások. Monitoring info-nap 2006. Május 23. HEFOP/2.3.2. Fejlesztésközpontú alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások Monitoring info-nap 2006. Május 23. A program szakmai háttere A hátrányos helyzet lehetséges okai Objektív okok, pl.: Alacsony iskolai

Részletesebben

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK

A projekt bemutatása. Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK A projekt bemutatása Készítette: Bartal Attila, projektvezető MEREK 1. Projektkörnyezet 2. A projekt céljai 3. Tanulságok 1. Környezet MEREK: Mozgássérült Emberek Rehabilitációs Központja Nemzeti Erőforrás

Részletesebben

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE

E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2011. JÚNIUS 16-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM 667/2011. MELLÉKLETEK: 6 DB TÁRGY: Tájékoztató a Baranya megyei szakképzés helyzetéről, különös tekintettel

Részletesebben

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI

A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI A MUNKANÉLKÜLISÉG FOGALMA ÉS TÍPUSAI BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkanélküliség Munkanélküliségről akkor beszélünk, ha a munkaerő kínálat meghaladja

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során

Tudománypolitikai kihívások a. 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Tudománypolitikai kihívások a 2014-2020-as többéves pénzügyi keret tervezése során Dr. Kardon Béla Főosztályvezető Tudománypolitikai Főosztály Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság A kormányzati K+F+I

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28.

Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós Budapest Az esélyek városa? kötetbemutató. Budapest, 2012. február 28. Hogyan segíthetjük elő a fogyatékos emberek különbözőségének tiszteletét és elfogadásukat az emberi sokszínűség részeként egy szakmai szolgáltató szervezet munkája által? Szauer Csilla Szentkatolnay Miklós

Részletesebben

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA KUTATÓHELYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kutatóhelyeknek szóló pályázatok az egyes Operatív Programokban

Részletesebben

ÁROP-1.A

ÁROP-1.A ÁROP-1.A.3-2014-2014-0091 TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A SALGÓTARJÁNI JÁRÁSBAN, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOK CÉLKITŰZÉSEINEK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN CÍMŰ PROJEKT KERETEIT

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Köznevelési stratégia

Köznevelési stratégia Köznevelési stratégia 2013 Stratégia alkotás módszertana Hazai és nemzetközi dokumentumok elemzése Helyzetelemzés SWOT elemzés Célok meghatározása Stratégiai beavatkozások meghatározása Indikátorok meghatározása

Részletesebben

v e r s e n y k é p e s s é g

v e r s e n y k é p e s s é g anyanyelv ápolása kulturális tevékenysége k gyakorlása művészi alkotás szabadsága v e r s e n y k é p e s s é g közös társadalmi szükségletek ellátása K Ö Z K U L T Ú R A közkulturális infrastruktúra működése

Részletesebben

MKIK szerepe a szakképzésben

MKIK szerepe a szakképzésben MKIK szerepe a szakképzésben Bihall Tamás alelnök Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Budapest, 2009. június 26. Kamarai feladatok, elért eredmények Tanulószerződés intézménye Vizsgaelnöki és tagi delegálás

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek

Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Speciális csoportok jogvédelme I.: Fogyatékos személyek Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Előadók: dr. Badics Judit és dr. Bodnár Zsolt Budapest, 2015. január 23. TÁMOP

Részletesebben

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma

Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok. Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Jó gyakorlatok a fogyatékosok foglalkoztatásában és rehabilitációjukban észt tapasztalatok Sirlis Sõmer Észt Szociális Ügyek Minisztériuma Tartalom Történelmi háttér A közelmúlt irányvonalai A foglalkoztatási

Részletesebben

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar

GERONTOLÓGIA. Dr. SEMSEI IMRE. 4. Társadalomi elöregedés megoldásai. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar GERONTOLÓGIA 4. Társadalomi elöregedés megoldásai Dr. SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar A keynes-i elvek alapján felépülő jóléti rendszerek hosszú évtizedekig sikeresek voltak, hiszen univerzálissá

Részletesebben

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához

Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Felsőoktatási intézmények tevékenységének minőségi dimenziói c. párbeszéd konferenciához Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Busch Irén Baja, 2005. szeptember 13. www.bacsmmk.hu,, e-mail: bacsmmk@lab

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében

Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Újdonságok és lehetőségek az Európai Szociális Alap segítségével a gyerekek érdekében Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek szeminárium Budapest, 2014.

Részletesebben

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV PETŐFI MŰVELŐDÉSI KÖZPONT 6622 Nagymágocs, Szentesi út 40. ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, a Nagymágocsi Petőfi Sándor Művelődési

Részletesebben

A K+F+I forrásai között

A K+F+I forrásai között Joint Venture Szövetség EU 2014-2020 Konferencia 2014. január 30. A K+F+I forrásai 2014-2020 között Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal EU tematikus célok Kötelező illeszkedés OP-k

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető

as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető 2014-2020-as uniós költségvetés: lehetőség előtt a lakásügy? Dr. Pásztor Zsolt ügyvezető Kb. 8000 milliárd Ft 2007-2013 Lakásberuházás korlátozott lehetőségek Forrás nagysága: operatív programnak nyújtott

Részletesebben

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában

Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában Innovatív elemek a foglalkoztatási projektekben, az OFA NKft. szerepe a projektek megvalósításában X. Országos tranzitfoglalkoztatási konferencia A civil szervezetek szerepe a munkaerőpiacon hátrányos

Részletesebben

A Stratégia rendszerének bemutatása

A Stratégia rendszerének bemutatása A Stratégia rendszerének bemutatása Csicsely Ágnes Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatások Főosztály A Stratégia elkészítésének indokai a) Jogszabályi kötelezettség A fogyatékos

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE

A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A PEDAGÓGIAI- SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK 2014. ÉVI HELYZETKÉPE EMPIRIKUS KUTATÁSOK EREDMÉNYEINEK ÖSSZEGZÉSE GASKÓ KRISZTINA

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOK A MUNKAERŐPIACON

SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOK A MUNKAERŐPIACON SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOK A MUNKAERŐPIACON BENKEI-KOVÁCS BALÁZS HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA Munkaerő-piaci szempontból speciális csoportok 1. Alacsony iskolai végzettségűek

Részletesebben

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg.

2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST. A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. A FIATALOK FOGLALKOZTATÁSÁNAK ELŐMOZDÍTÁSA PROJEKT KONFERENCIA 2013. NOVEMBER 13. 9.00. 13.00. Gundel Étterem, BUDAPEST A projektesemény az Európai Bizottság társfinanszírozásában valósul meg. 09.00-09.30

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV A 2010. MÁJUS 31-TŐL 2012. DECEMBER 31-IG TERJEDŐ IDŐSZAKRA Elismerve minden embernek azt a jogát, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen Kisbér Város Önkormányzata az alábbi

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET

EURÓPAI PARLAMENT. Foglalkoztatási és Szociális Bizottság JELENTÉSTERVEZET EURÓPAI PARLAMENT 2004 2009 Foglalkoztatási és Szociális Bizottság IDEIGLENES 2006/2105(INI) 19.7.2006 JELENTÉSTERVEZET A fogyatékkal élık helyzete a kibıvült Európai Unióban: az Európai Akcióterv 2006-2007

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben