Ez a hely a tiéd Kulturális és Településfejlesztési Egyesület Alapszabálya

Átírás

1 a Az Ez a hely a tiéd Kulturális és Településfejlesztési Egyesület közgyűlése a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény rendelkezéseire figyelemmel alulírott napon az Egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el: I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. Az Egyesület neve, székhelye, vezetői tisztségviselői (1) Az Egyesület neve: Ez a hely a tiéd Kulturális és Településfejlesztési Egyesület (2) Az Egyesület székhelye: Magyarország, 5143 Jánoshida, Fő utca 28. (3) Az Egyesület első vezető tisztségviselői: 2.. Az Egyesület célja a) Az Egyesület elnöke: Kajos Gábor b) Az Egyesület alelnöke: Szirákiné Rigó Katalin c) Az Egyesület elnökségi tagja: Eszesné Menyhárt Mónika d) Az Egyesület elnökségi tagja: Vakhal Zoltán e) Az Egyesület elnökségi tagja: Dr Voller Angéla (1) Az Egyesület célja hogy: a) értékteremtő és értékmegőrző közösséget hozzon létre Jánoshidán mindazok számára, akik felelősséget éreznek lakóhelyük és szülőföldjük iránt b) népszerűsítése az egészséges életmódot és a szabadidősportot Jánoshidán c) hozzájáruljon Jánoshida faluképének fejlődéséhez d) segítse Jánoshida történelmi és kulturális örökségének ápolását (2) Az Egyesület e célokat a következő tevékenységekkel valósítja meg: a) faluszépítő tevékenységek megszervezése b) Jánoshida múltjához köthető dokumentumok és fényképek digitális gondozása c) egészségfejlesztési és környezettudatos magatartási alternatívákat népszerűsítő programok szervezése d) közösségépítés és a szabadidő tartalmas eltöltése érdekében kulturális programok, közösségfejlesztő tevékenységek kezdeményezése, szervezése és életben tartása e) közadakozások szervezése f) más települések közösségépítő gyakorlatainak tanulmányozása, együttműködés és kapcsolattartás a hasonló célokkal működő hazai és külföldi civil szervezetekkel g) pályázatok készítése a célok megvalósításának anyagi fedezetének biztosítása érdekében h) javaslatok és kérések megfogalmazása Jánoshida Község Önkormányzatának Képviselő-testülete felé Utolsó módosítás: /20

2 3.. Az Egyesület szervezeti felépítése: a) Közgyűlés, mely az Egyesület döntéshozó szerve b) Elnökség, mely az Egyesület ügyvezetését látja el c) Munkacsoportok, melyek az Egyesület céljainak megvalósítására, az egyes célok mentén elkülönülő feladat-és hatáskörrel rendelkező, az Egyesület tagjaiból álló szervezeti egységek II. KÖZHASZNÚSÁG 4.. Az Egyesület közhasznú tevékenységei (1) kulturális tevékenység a) közfeladat: közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolása jogszabályhely: a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló évi XX. törvény 121. a)-b) (2) kulturális örökség megóvása a) közfeladat: kulturális örökség helyi védelme jogszabályhely: a kulturális örökség védelméről szóló évi LXIV. törvény 5. (1) b) közfeladat: az épített környezet alakítása és védelme jogszabályhely: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6. (1) b) c) közfeladat: a nemzeti emlékhelyek védelme és hozzáférhetővé tétele jogszabályhely: a kulturális örökség védelméről évi LXIV. törvény 61/B (3) d) közfeladat: települési értéktár gondozása jogszabályhely: a magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló évi XXX. törvény 3. (3) (3) sport a) közfeladat: az egészséges életmód és a szabadidősport gyakorlása jogszabályhely: a sportról szóló évi I. törvény 49. c)-e) 5.. Az Egyesület (1) tagjain kívül más is részesülhet a közhasznú szolgáltatásaiból (2) gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy az ban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez (3) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az ban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja (4) közvetlen politikai tevékenységet nem végez, választásokon jelöltet nem állít, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt Utolsó módosítás: /20

3 (5) a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készít, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni (6) a beszámoló jóváhagyása minden év május 31. napjáig történik meg (7) az beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet (8) az által nyújtott cél szerinti juttatások és szolgáltatások a tagok számára hozzáférhetők, megismerhetők (9) Az Egyesület szolgáltatásait, a jelentéseket és beszámolókat a következő helyeken teszi közzé: janoshida.hu (10) Amennyiben az Egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szervet hoz létre, és át a felügyelő szerv működésére vonatkozó szabályokkal kiegészíti. (11) Az Egyesület hatvan napon belül kéri a közhasznú jogállásának törlését, ha a közhasznúvá minősítés feltételeinek nem felel meg. (12) Az Egyesület közhasznú jogállásának megszűnésekor esedékes köztartozásait rendezi, illetve közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíti. 6.. A határozatokra vonatkozó szabályok (1) A Közgyűlés és az Elnökség határozatait az Elnök által megbízott elnökségi tag a Határozatok Könyvében vezeti. A határozatokat ügyszámmal kell ellátni, amelynek első része l-től induló növekvő sorszám, törve a határozathozatal dátumával (év, hó, nap), valamint megjelölve, hogy közgyűlési határozat (Kgy. hat.) vagy az Elnökség határozata (E. hat.) (2) A Határozatok Könyvébe be kell vezetni: a) a határozat teljes tartalmát b) hatályba lépésének napját, illetve időtartamát c) milyen arányban szavazták meg a határozatot. (3) A Közgyűlés, illetve az Elnökség döntéseiről a tagokat az Elnökség haladéktalanul értesíti. Az értesítés történhet telefaxon, -ben vagy ajánlott küldeményként. (4) Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe és az Egyesület egyéb, nyilvános irataiba bárki betekinthessen, és a megtekintett iratokról saját költségére másolatot készíthessen. Utolsó módosítás: /20

4 III. TAGSÁG 7.. A tagsági jogviszony keletkezése (1) Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével, az alapítást követően a belépési kérelemnek az Elnökség általi elfogadásával keletkezik. (2) Az Elnökség annak a személynek a belépési kérelmét fogadhatja el, aki a belépési nyilatkozatban a) elfogadja az Egyesület céljait b) magára nézve kötelezőnek ismeri el az Egyesület át c) vállalja a tagdíj határidőben történő megfizetését d) vállalja az Egyesület tagjaira előírt egyéb kötelezettségek teljesítését, különösen az Egyesület tevékenységében történő rendszeres részvételt és az Egyesület céljának megvalósítására irányuló folyamatos közreműködés kötelezettségét. (3) A tagfelvételi kérelmet az Elnökséghez írásban kell benyújtani. (4) A tagfelvételi kérelemről a kérelem benyújtását követő 30 napon belül az Elnökség határoz. (5) A tagokat az Elnökség nyilvántartásba veszi, és a rendelkezésre álló adatokat (név, lakcím, telefonszám, cím) adatvédelmi szabályoknak megfelelően őrzi. (6) A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. (7) 18 év alatti személy tagfelvételi kérelméhez a törvényes képviselője hozzájárulása szükséges. (8) 14 év alatti fiatalkorú nem lehet az Egyesület tagja 8.. Az Egyesület különleges jogállású tagságai: (1) pártoló tagság; az ilyen tag az Egyesület tevékenységében csak vagyoni hozzájárulással vesz részt (2) tiszteletbeli tagság; az ilyen tagot az Egyesület tagjai választják meg e tagságra 9.. Pártoló tag (1) Az Egyesület pártoló tagja lehet minden olyan természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki az Egyesület át elfogadja, valamint erkölcsileg és anyagilag támogatja az Egyesület működését. (2) A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs, az Egyesület nyilvántartásába nem tekinthet be, Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívására nem jogosult. (3) Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a teljes jogú tagokéval. Utolsó módosítás: /20

5 10.. Tiszteletbeli tag (1) Az Elnökség javaslatára a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel elfogadott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel bármely természetes személyt. (2) A tiszteletbeli tagság a felkért személy írásbeli elfogadó nyilatkozatával jön létre. (3) A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokkal és kötelezettségekkel nem jár azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, továbbá köteles az rendelkezéseit betartani. (4) A tiszteletbeli tag vezető tisztségviselővé nem választható. (5) A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazattöbbségével jogosult megvonni Az Egyesület tagjainak jegyzéke (1) Az Egyesület elnöksége az Egyesület tagjainak nevét, lakóhelyét, telefonszámát és e- mail címét tagjegyzékben tartja nyilván. (2) Az Egyesület tagjegyzékébe haladéktalanul be kell jegyezni annak a személynek az (1) pontban felsorolt adatait, akit az Elnökség az Egyesületbe tagnak felvett. (3) Az Egyesület tagjegyzékéből haladéktalanul törölni kell annak a személynek a nevét és lakóhelyét, akinek a tagsági jogviszonya megszűnt. (4) A hatályos tagjegyzéket a hatályos mellékleteként kell csatolni. (5) A tagjegyzék nem nyilvános; az Elnökség gondoskodik a tagjegyzékbe foglalt személyes adatok megfelelő megóvásáról Az Egyesület tagjának jogai (1) Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik. (2) Az Egyesület tagja jogosult az Egyesület tevékenységében részt venni. (3) A Közgyűlés határozatainak meghozatalában különleges jogállású tag kivételével szavazati joggal rendelkezik (4) Az Egyesület tevékenységével, illetve működésével kapcsolatban észrevételeket, javaslatokat tehet. (5) Az Elnökség tagjaitól felvilágosítást kérhet az Egyesület tevékenységéről. (6) Indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira. (7) Betekinthet az Egyesület nyilvántartásaiba. (8) Jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait. (9) Az Egyesület tagja részt vehet az Egyesület rendezvényein. Utolsó módosítás: /20

6 (10) Összeférhetetlenségi és elfogadó nyilatkozata alapján az Egyesület bármely vezető tisztségére megválasztható és újraválasztható. (11) Az Egyesület valamennyi tagja a vezető tisztségviselő megválasztásakor és az Egyesület legfőbb szervének egyéb határozatai meghozatalakor személyenként egy szavazattal rendelkezik. (12) A tagok egytizede írásban az ok és a cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti. (13) A tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja Az Egyesület tagjának kötelezettségei (1) Az Egyesület tagja köteles aktívan részt venni az Egyesület céljainak megvalósításában. (2) Az Egyesület tagja köteles megfizetni a tagdíjat kivéve a tiszteletbeli tag. (3) Az Egyesület tagja köteles megtartani, illetve teljesíteni Közgyűlés határozataiban foglaltakat. (4) Az Egyesület tagja köteles az ban meghatározott tagi kötelezettségek teljesítésére. (5) Az Egyesület tagja nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását, és az Egyesület tevékenységét A tagsági jogviszony megszűnése (1) A tagsági jogviszony megszűnik: a) a tag kilépésével b) a tagsági jogviszony Egyesület általi felmondásával c) a tag kizárásával d) a tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével. (2) A tag tagsági jogviszonyát az Egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti A tagsági jogviszony felmondása (1) Ha a tag nem felel meg a tagság feltételeinek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos felmondási idővel írásban felmondhatja. (2) A felmondásról az Elnökség előterjesztésére az Egyesület Közgyűlése dönt. Utolsó módosítás: /20

7 16.. Taggal szembeni eljárás szabályai (1) A jogszabályt, az t vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén alkalmazható jogkövetkezmények a figyelmeztetés és az Egyesület rendezvényétől, illetve rendezvényeitől történő eltiltás legfeljebb egy év időtartamra. (2) A jogszabályt, az t vagy az egyesületi határozatot sértő, vagy az Egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás miatt jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárást az Elnökség javaslatára a Közgyűlés rendeli el. (3) A jogkövetkezmény alkalmazására irányuló eljárásban az érintett egyesületi tagot az Egyesület elnöke vagy az Egyesület Alelnöke, vagy a Közgyűlés által e feladatra kijelölt más személy (a továbbiakban: vizsgáló) jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja. (4) A vizsgáló jegyzőkönyv felvétele mellett meghallgatja továbbá azokat a személyeket is, akik az ügyre tartozó bizonyítandó tényekről tudomásul bírnak. A vizsgáló okiratokat szerez be, tisztázza a tényállást, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján 30 napon belül elkészíti a Közgyűléshez címzett határozati javaslatát. (5) A határozati javaslat elkészítésétől számított tizenöt napon belül az Elnök vagy az Alelnök köteles összehívni a közgyűlést. A Közgyűlés megtárgyalja a vizsgáló által jogkövetkezmény alkalmazása tárgyában hozott határozati javaslatot. (6) A vizsgálat adatainak ismeretében bármely egyesületi tag indítványozhatja a határozati javaslat módosítását, illetve módosított tartalmú határozati javaslat elfogadását. (7) Az összehívott Közgyűlés a megvitatott, illetve módosított határozati javaslatról az ügy megtárgyalását követően nyomban határoz. (8) A Közgyűlés az egyesületi taggal szemben hátrányos jogkövetkezményként fentieknek megfelelően figyelmeztetést, az Egyesület valamely rendezvényétől, illetve rendezvényeitől legfeljebb egy év időtartamra eltiltást alkalmazhatja. (9) A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatban fel kell tüntetni a jogorvoslati jogra vonatkozó tájékoztatást. A jogkövetkezmény alkalmazásáról rendelkező közgyűlési határozatot meg kell indokolni. A határozatot a taggal írásban közölni kell. (10) A hátrányos jogkövetkezménnyel sújtott tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát A tag kizárása (1) A tagnak jogszabályt, az Egyesület át vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a Közgyűlés bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Utolsó módosítás: /20

8 (2) A tag kizárására irányuló kezdeményezést az Elnökséghez kell bejelenteni. A bejelentett kezdeményezést az Elnök vagy az Elnök akadályoztatása esetén az Alelnök terjeszti a Közgyűlés elé. A kizárásra irányuló eljárás megindítását a Közgyűlés határozattal rendeli el. A kizárás elrendelésére irányuló eljárásban a személyek meghallgatására, a tényállás tisztázására, a jegyzőkönyv felvételére, a határozati javaslat előterjesztésére, megtárgyalására, és a határozat hozatalra az 16. -ban foglaltak az irányadóak. (3) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A határozatot a taggal írásban közölni kell. (4) A kizárásról rendelkező határozattal szemben fellebbezésnek nincs helye, a kizárt tag az Egyesület székhelye szerint illetékes törvényszéktől kérheti a közgyűlési határozat felülvizsgálatát. IV. KÖZGYŰLÉS 18.. A Közgyűlés ülésezése, nyilvánossága és hatásköre (1) A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. (2) A Közgyűlés nyilvános, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. (3) A Közgyűlés a tagok összessége, amely az Egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. (4) A Közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az megállapítása és módosítása; b) éves tagdíj mértékének megállapítása c) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása d) az Elnökség és az Elnök megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása e) az éves munkaprogram és költségvetés elfogadása f) az Elnökség az éves beszámolójának és az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt i) a tagnyilvántartás rendjének meghatározása j) gazdasági, vállalkozási tevékenység elhatározása Utolsó módosítás: /20

9 k) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés l) a végelszámoló kijelölése m) azok a kérdések, amelyeket az vagy bármely jogszabály a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal A Közgyűlés határozathozatala (1) A Közgyűlés határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A Közgyűlés a határozatait nyílt szavazással hozza. Bármelyik tag indítványára a Közgyűlés úgy határozhat, hogy a megjelölt napirenddel kapcsolatban titkos szavazással határoz. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. (2) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója; e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. (3) Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az nak megfelelő cél szerinti juttatás. (4) A Közgyűlésen hozott határozatokat a szavazatszámlálók jelentése alapján a levezető elnök szóban kihirdeti. (5) Az Egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (6) Az Egyesület céljának módosításához és az Egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. (7) Mindazokban az ügyekben, amelyekben a határozathozatalhoz nem szükséges a jelenlévő tagok vagy a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, a Közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozzák meg. Utolsó módosítás: /20

10 20.. Határozathozatal ülés tartása nélkül (1) Az a határozathozatalt ülés tartása nélkül is lehetővé teszi. Az ilyen határozathozatalt az ügyvezetés a határozat tervezetének a tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az ügyvezetés részére. (2) Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során az határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az ügyvezetés részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. (3) Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a legfőbb szerv ülését az ügyvezetésnek össze kell hívnia. (4) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül az ügyvezetés megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja A Közgyűlés összehívása (1) A Közgyűlést az Elnök akadályoztatása esetén az Alelnök írásban a javasolt napirend közlésével az Egyesület székhelyére vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyre hívja össze. (2) A Közgyűlést elektronikus vagy papíron kinyomtatott meghívóval kell összehívni. A meghívót olyan időben kell kézbesíteni a tagok részére, hogy a kézbesítés napjától a tervezett közgyűlés napjáig terjedő idő legalább nyolc nap legyen. A meghívóhoz csatolni kell a már rendelkezésre álló határozati javaslatokat és az előterjesztők indokolását. (3) A meghívónak tartalmaznia kell a) az Egyesület nevét és székhelyét b) a Közgyűlés időpontját c) a Közgyűlés helyszínének megjelölését d) a Közgyűlés napirendjét e) figyelemfelhívást határozatképtelenség esetére f) azt a figyelmeztetést, hogy a megismételt Közgyűlés az írásban közölt napirendi pontok tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes g) a Közgyűlés összeghívására irányuló meghívóban megjelölhető a megismételt Közgyűlés napja is Utolsó módosítás: /20

11 (4) A meghiúsult Közgyűlés és a megismételt Közgyűlés között legalább nyolc napnak kell eltelnie. (5) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák A Közgyűlés helyszíne (1) Az Egyesület az ülését a székhelyén vagy a tagok többségének előzetes jóváhagyásával meghatározott más helyen tartja. (2) Ha az Egyesület ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához A Közgyűlés lebonyolítása (1) A Közgyűlésen szavazati joggal vehet részt az Egyesület minden tagja a pártoló és a tiszteletbeli tag kivételével. (2) A Közgyűlésen az Egyesület tagja csak személyesen gyakorolhatja a szavazati jogát. (3) Az Egyesület ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. (4) A Közgyűlést az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén az Egyesület alelnöke vagy elnökségi tagja vezeti. (5) A közgyűlési tisztségviselő, a levezető elnök, a szavazatszámlálók, illetve más személy megválasztására bármelyik egyesületi tag javaslatot tehet. A közgyűlési tisztségviselők, a levezető elnök, a szavazatszámlálók megválasztásáról a Közgyűlés a szavazati joggal rendelkező tagok szótöbbségével határoz. (6) A Közgyűlés titkos szavazás útján dönt bármely kérdésben, ha azt a szavazásra jogosultak 1/3-a indítványozza. A titkos szavazás indítványozását szóban egyszerű kézfeltartással kell jelezni a Közgyűlést levezető elnök felé. A levezető elnök határozata után a Közgyűlés az indítványozott kérdés tekintetében megtartja a titkos szavazást. (7) Szavazategyenlőség esetén nyílt szavazáskor a javaslatot elvetettnek kell tekinteni, titkos szavazáskor a szavazás egy alkalommal megismételhető, ismételt szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni Jegyzőkönyv vezetése (1) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni. (2) A jegyzőkönyvben meg kell jelölni a a) közgyűlés helyét, b) idejét, c) továbbá a jelenléti ívre utalással fel kell sorolni a közgyűlésen megjelent személyeket. Utolsó módosítás: /20

12 (3) A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a javasolt, illetve elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontokkal kapcsolatban hozott határozatokat. (4) A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke, a jegyzőkönyvvezetőnek megválasztott személy és a közgyűlés tagjai közül választott hitelesítő aláírásával hitelesíti A Közgyűlés összehívásának kötelezettsége (1) Az Elnök vagy az Elnök akadályoztatása esetén az Alelnök köteles a Közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha a) azt a bíróság elrendeli b) az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi c) az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni d) az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. (2) Az (1) pont alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni. (3) A Közgyűlést össze kell hívni, ha legalább a tagok 10%-a az ok és a cél írásban történő megjelölésével kívánja. A tagok írásbeli kérelme alapján az Elnök a kérelem beérkezést követő 30 napon belül, a kérelemben megjelölt ok megjelölésével, gondoskodik a Közgyűlés összehívásáról. V. ELNÖKSÉG 26.. Az Elnökség tagjaira vonatkozó szabályok (1) Az Elnökség tagjai az Egyesület vezető tisztségviselői. Az Egyesület ügyvezetését az Elnökség látja el. (2) A vezető tisztségviselőket az Egyesület tagjai közül kell megválasztani. A pártoló és a tiszteletbeli tag vezető tisztségviselővé nem választható. (3) A vezető tisztségviselői megbízás a tisztségnek a megválasztott által történő elfogadásával jön létre. (4) Az Elnökség öt tagból áll. Az Elnökség tagjai: az Elnök, az Alelnök és a 3 elnökségi tag. (5) A vezető tisztségviselők megbízatása a megválasztásuk napjától számított öt év időtartamra szól. (6) Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, valamint az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. Utolsó módosítás: /20

13 27.. Az elnökségi ülés szabályai (1) Az elnökség ülésének összehívására, az elnökségi ülés helyének meghatározására, az elnökségi ülés meghívójának tartalmára, az elnökségi ülés napirendjére, az elnökségi ülés határozatképességére, az ülés lebonyolítására, és az elnökségi ülés jegyzőkönyvének elkészítésére, valamint a határozatok kihirdetésére az Közgyűlésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az elnökségi határozatokat az elnökség elektronikus úton vagy postai úton nyolc napon belül megküldi a tagok, illetve az érdekelt személyek részére. (2) Az Elnökség határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a javaslatot elvetettnek kell tekinteni Az Egyesület ügyvezetése (1) Az Egyesület irányításával kapcsolatos olyan döntések meghozatalára, amelyek nem tartoznak a Közgyűlés hatáskörébe, a vezető tisztségviselőkből álló Elnökség jogosult. (2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési tevékenységét az Egyesület érdekének megfelelően köteles ellátni. (3) Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik: a) az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése; d) az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) az Egyesület jogszabály és az szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése; g) az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése; l) az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az ban előírt intézkedések megtétele m)az felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés n) az Egyesület belső és külső kommunikációjának irányítása és felügyelete Utolsó módosítás: /20

14 29.. A vezető tisztségviselők feladatai (1) Az Egyesület elnöke a) irányítja az Egyesület munkáját, b) ellátja az Egyesület képviseletét, c) az elnökség határozata alapján önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni, d) összehívja és levezeti a közgyűlést és az elnökségi üléseket, e) tájékoztatja a tagokat az Egyesület munkájáról, f) előkészíti a Közgyűlés és az elnökség üléseit, biztosítja működését, g) gondoskodik a határozatok végrehajtásáról, és a naprakész nyilvántartás vezetéséről. h) az Alelnökkel együtt utalványozási jogot gyakorol. (2) Az Egyesület alelnöke a) az Elnök konzultánsaként működik, az Elnök által meghatározott operatív feladatokat látja el, b) elvégzi, illetve irányítja az Egyesület tevékenységével kapcsolatos szervezési és adminisztrációs teendőket, c) az elnökség határozata alapján önállóan jogosult az Egyesület nevében és képviseletében harmadik személlyel szerződést kötni, d) az Elnök akadályoztatása esetén vezeti a Közgyűlést és/vagy az Elnökség ülését, e) felügyeli az Egyesület gazdasági ügyeit, vezeti a pénztárt, f) beszedi és nyilvántartja az Egyesület működéséhez szükséges tagi hozzájárulásokat, g) kapcsolatot tart a könyveléssel, h) rendszeresen tájékoztatja az elnökséget az Egyesület vagyoni helyzetéről, i) évente egy alkalommal beszámol az Egyesület gazdasági helyzetéről és tevékenységéről a közgyűlésnek A vezető tisztségviselővel szembeni követelmények és kizáró okok (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. (2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. (3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. (5) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Utolsó módosítás: /20

15 31.. Titoktartási és felvilágosítási kötelezettség (1) A vezető tisztségviselő az Egyesület tagjai részére köteles a Egyesületre vonatkozóan felvilágosítást adni, és számukra a jogi személyre vonatkozó iratokba és nyilvántartásokba betekintést biztosítani. (2) A felvilágosítást és az iratbetekintést a vezető tisztségviselő a jogosult által tett írásbeli titoktartási nyilatkozat tételéhez kötheti. (3) A vezető tisztségviselő megtagadhatja a felvilágosítást és az iratokba való betekintést, ha ez az Egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére nem tesz titoktartási nyilatkozatot. Ha a felvilágosítást kérő a felvilágosítás megtagadását indokolatlannak tartja, a nyilvántartó bíróságtól kérheti az Egyesület kötelezését a felvilágosítás megadására A vezető tisztségviselő felelőssége (1) A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során az Egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel az Egyesülettel szemben Az Egyesület képviselete és jegyzése (1) Az Egyesület törvényes képviseletét a vezető tisztségviselő (Elnök, Alelnök, elnökségi tag) látja el. (2) A vezető tisztségviselő képviseleti jogát önállóan gyakorolja. (3) Az Egyesület jegyzése úgy történik, hogy az Egyesület nevéhez a vezető tisztségviselő önállóan csatolja a névaláírását a hitelesített aláírási címpéldány (névaláírási nyilatkozat) szerint A vezető tisztségviselő megbízatás megszűnése (1) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével c) visszahívással d) lemondással e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével. (2) Az Egyesület tagjai a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják. (3) A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Utolsó módosítás: /20

16 (4) Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá. (5) Az Egyesület megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig, a) amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, b) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, c) amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. (6) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. VI. MUNKACSOPORTOK 35.. Munkacsoportok működése (1) Az Egyesület munkáját munkacsoportok segíthetik. (2) A munkacsoportok tevékenységüket a többi munkacsoporttal összehangoltan, az egyesületi célok teljes körű szem előtt tartásával végzik Munkacsoportok létrehozása (1) Az egyesület tagjai közül bármely három tag, munkacsoportot létrehozását kezdeményezheti az Egyesület célkitűzéseivel összhangban. (2) A munkacsoport létrehozásáról a Közgyűlés egyszerű többséggel dönt, miután megismerte a munkacsoport célkitűzéseit. (3) A munkacsoportok feladatait, illetve hatáskörét az Elnökség határozza meg Munkacsoportok tagsága (1) Az Egyesület tagjai közül bárki csatlakozhat egy munkacsoporthoz, a tagsága megszűnik az egyesületi tagság megszűnésével, vagy a tag egyoldalú munkacsoport elnökéhez címzett írásbeli nyilatkozatával. (2) Munkacsoport tagja kizárólag egyesületi tag lehet. (3) Egy tag egyidejűleg több munkacsoportnak is tagja lehet. Utolsó módosítás: /20

17 38.. Munkacsoportok vezetősége (1) A munkacsoportok megalakulásuk jóváhagyása után legkésőbb 30 nappal kötelesek egy munkacsoport vezetőt és helyettes vezetőt választani, és erről értesíteni az Elnökséget. (2) A munkacsoport vezetője tanácskozási joggal részt vehet az Elnökség ülésein, az Elnökség ülésére neki meghívót kell küldeni. (3) A munkacsoport munkájáról évente egy alkalommal a közgyűlés előtt a munkacsoport vezetőjének kötelessége beszámolni, a beszámolót a Közgyűlésnek el kell fogadnia. (4) Munkacsoport vezetője nyilvántartást vezet a munkacsoport tagjairól Munkacsoportok megszűnése (1) A munkacsoportot saját tagjai egyszerű többséggel, illetve a Közgyűlés szüntetheti meg, különösen abban az esetben amennyiben az Egyesület alapszabályába ütköző tevékenységet végez vagy a munkacsoport célja megvalósult. VII. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA 40.. (1) Az Egyesület a rendelkezésre álló vagyoni eszközökkel, az Elnökség által jóváhagyott költségvetés, valamint mindenkor hatályos pénzügyi számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik A tagok vagyoni hozzájárulása (1) A tagok vállalják, hogy az Egyesület részére vagyoni hozzájárulást nyújtanak tagdíj formájában, melynek értéke az alapítás évében személyenként 3000 Ft, azaz háromezer Forint. Év közben csatlakozók az adott töredék évben a felvételt követően a hátralévő hónapok figyelembevételével részarányos díjat fizetnek 300 Ft/hó összegben. (2) A mindenkori éves tagdíj mértékét az Egyesület rendes évi közgyűlése állapítja meg. (3) A vagyoni hozzájárulást (tagdíjat) a tagok az Egyesület pénztárába készpénzes befizetéssel, vagy az Egyesület nevére nyitott bankszámlára átutalással tudják rendezni. (4) A vagyoni hozzájárulást (tagdíjat) a tagsági viszony létrejöttének időpontjában, azt követően minden évben február 15-éig kell befizetni Az Egyesület bevételei (1) A tagdíjból származó bevétel. (2) A tagoktól, vagy más adományozóktól az Egyesület céljaira, vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány. Utolsó módosítás: /20

18 (3) A tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel. (4) Az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz, közvetlenül kapcsolódó bevétel. (5) A szervezet eszközeinek befektetéseiből származó bevétel. (6) Egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel. (7) A vállalkozási tevékenységből származó bevétel. (8) A rendezvények bevételei. (9) Meghatározott célokra eszközölt gyűjtések bevételei. (10) Költségvetési támogatás: a) pályázat útján, valamint egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatás b) az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból származó, a költségvetésből juttatott támogatás c) az Európai Unió költségvetéséből vagy más államtól, nemzetközi szervezettől származó támogatás d) személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege (11) Az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel (12) Más szervezettől, illetve magánszemélytől kapott adomány (13) Befektetési tevékenységből származó bevétel (14) Az (1)-(14) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel 43.. Az Egyesület bevételeinek felhasználása, nyilvántartása (1) Az Egyesület gazdálkodó (vállalkozási) tevékenysége nyomán létrejövő nyereség kizárólag az ban meghatározott célok, feladatok teljesítésére használható fel. (2) Az Egyesületnek a cél szerinti tevékenységből, illetve a vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani. (3) Megszűnés esetén az Egyesület tartozásainak, kiegyenlítése után a fennmaradó vagyonról annak hovafordításáról a Közgyűlés dönt. (4) Az Egyesület elnöksége mindenkor a hatályos pénzügyi számviteli jogszabályok rendelkezései szerint gazdálkodik, a jóváhagyott költségvetés alapján. (5) Az adókedvezmény igénybevétele érdekében az Egyesület az adomány átvételénél, illetve az adomány összegének számlára érkezését követően igazolást állít ki és a megállapodás egy példányával együtt, megküldi az adományozónak Az Egyesület költségei (1) A működés érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) (2) Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) Utolsó módosítás: /20

19 (3) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások) (4) Egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani A gazdálkodással kapcsolatos egyéb rendelkezések (1) Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Tagjai a tartozásaiért a tagdíj megfizetésén túl saját vagyonukkal nem felelnek. (2) Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel. (3) Az Egyesület vagyontárgyait szerződéses keretek között használatra tagjai részére átadhatja. (4) Amennyiben az Egyesület befektetési tevékenységet végezne, Közgyűlése köteles befektetési szabályzatot készíteni és elfogadni. (5) A bankszámla felett rendelkezni jogosult tisztségviselők: a) Elnök és Alelnök vagy b) Elnök és elnökségi tag vagy c) Alelnök és elnökségi tag VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE 46.. (1) Az Egyesület megszűnik, ha a Közgyűlés a feloszlását vagy más egyesülettel való egyesülését kimondja, vagy a bíróság feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja. (2) Egyesület csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét. (3) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az ban meghatározott ennek hiányában a nyilvántartó bíróság által kijelölt, az Egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. (4) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. (5) A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra. (6) A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a) az Egyesület megvalósította célját vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy b) az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Utolsó módosítás: /20

20 47.. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén (1) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az Egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül az Egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kellett adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni. (2) Az Egyesület megszűnését megelőző két évben a vezető tisztségviselők az Egyesület megszűnésétől számított két évig egyetemlegesen kötelesek helytállni az Egyesület hitelezőivel szemben mindazon tartozásokért, amelyeket az Egyesület vagyona vagy a vagyoni hozzájárulást nem szolgáltató egyesületi tagoknak a jogi személy általános szabályai szerinti helytállási kötelezettsége nem fedezett. IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 48.. (1) Az által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló évi V. törvény; és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló évi CLXXV. törvény, továbbá a civilszervezetek gazdálkodásáról szóló jogszabályok rendelkezései irányadók. (2) Az Egyesület alapító tagjainak listáját az nem nyilvános melléklete tartalmazza. (3) Az Egyesület alakuló ülésének jelenléti íve nem nyilvános. (4) Ezt az t az alapító tagok elolvasták, és mint az akaratukkal mindenben megegyező alapítói nyilatkozatukat egyhangú határozattal elfogadták. Jánoshida, december 4. Kajos Gábor Elnök Igazoljuk, hogy az t az Elnök előttük írta alá: Eszesné Menyhárt Mónika tanú Vakhal Zoltán tanú Utolsó módosítás: /20