A TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK ENERGIAJELLEMZŐI

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK ENERGIAJELLEMZŐI"

Átírás

1 Épületenergetika, HUHR/1001/2.2.1/0009 A TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK ENERGIAJELLEMZŐI Sanja Lončar-Vicković június 1

2 2

3 TARTALOMJEGYZÉK 1 BEVEZETÉS TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK Az örökség értéke A történeti épületek meghatározása A történeti épületek építési periódusai A történeti épületek száma és eloszlása Európa városi és vidéki tájain A történeti épületek tipológiája A közösség szerepe a történeti épületek jelentőségének és helyzetének meghatározásában A TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGA Az energia-ügy rövid története Az energiahatékonyság definíciói Európai jogszabályok az energiahatékonyság területén Az energiahatékonysághoz kapcsolódó európai jogszabályok a történeti épületek vonatkozásában A történeti épületek energiahatékonyságával kapcsolatos viták Az energiahatékony megoldások finanszírozása A TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁNAK NÖVELÉSÉRE IRÁNYULÓ HOLISZTIKUS MEGKÖZELÍTÉS A holisztikus megközelítés pártján A történeti épületek energiapotenciáljai A történeti épületek energiahatékonyságának növelését célzó stratégiák A történeti épületek energiahatékonyságának növelésére irányuló lépések A VIDÉKI ÉPÍTÉSZET MINT A PANNON-SÍKSÁG TÖRTÉNELMI ÖRÖKSÉGÉNEK RÉSZE A vidéki építészetről A pannon parasztház általános jellemzői Gépészeti szerelvények a pannon parasztházban Tetőszerkezetek és tetőfedések Födémek Tornácok Padlók Ajtók és ablakok ESETTANULMÁNYOK PÉLDÁK A VIDÉKI ÉPÍTÉSZET ELEMEINEK FELÚJÍTÁSÁRA KÖVETKEZTETÉS HIVATKOZÁSOK KÉPEK FORRÁSA

4 1 BEVEZETÉS "A kultúra... az a komplex egész, amely magában foglalja a tudást, a hitet, a művészetet, az erkölcsöt, a törvényt, a szokást és minden más képességet és sajátosságot, amelyre az ember a társadalom tagjaként tesz szert." Edward Burnett Tylor, A primitív kultúra (Primitive Culture), 1871 A történeti épületek energiahatékonysága egy összetett, érdekes téma, amiről fontos viták zajlanak az elmúlt években. Miért? Mert mind a kulturális és építészeti örökség védelme, mind az energiatudatosság olyan terület, melyben a teljes emberi társadalom egyetemes értékeket fedez fel, értékeket, melyek elfogyaszthatók, de nem megújíthatók. A 2. világháborút követően mindkét terület intenzíven fejlődött mind a szemlélet és dokumentálás, mind a konkrét intézkedések tekintetében. Az örökség védelme és újjáépítése meghatározott, és részben a háború utáni építészeti rehabilitáció komplexitásától és érzékenységétől függ, míg az energiahatékonyság olyan kérdés, melynek jelentősége a 20. század 70-es éveiben bekövetkezett olajválságot követően nőtt meg robbanásszerűen. Mindkét terület egy közös pontban találkozik - épületek formájában. Az épületek a kulturális örökség, kollektív emlékezetünk és nemzeti identitásunk hordozói. Az épületek a legnagyobb energiafogyasztók, és ez az a terület, ahol a világ energiafogyasztásának növekedési trendje leginkább lelassítható, megállítható vagy akár megfordítható. Történeti épületek, védett műemlékek, épületek, melyek jelentéssel bírnak számunkra - vajon túl fontosak ahhoz, hogy gondoljunk az energiahatékonyságukra is? Az energetikai jellemzőik javítására? Egyáltalán szükséges-e "javítani" azokat? Ahogy a világ a fenntarthatóság felé, mint földi túlélésünk legfőbb alapelve felé fordul, ahogy egyre kevesebb új épület készül, miközben egyre nagyobb számban újítják fel a régieket, és ahogy egyre több épületet minősítenek társadalmi, esztétikai vagy történelmi szempontból értékesnek, a történeti épületek energiahatékonysága egyre inkább a mérnökök - építészek, gépészek, villamosmérnökök - de éppígy egyre több szociológus, közgazdász, jogász és filozófus érdeklődésének középpontjába kerül. 4

5 2 TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK - EURÓPA ÉPÍTÉSZETI ÖRÖKSÉGE 2.1 Az örökség értéke Az elmúlt ötven évben a világot az egyre erősödő globalizáció jellemzi, annak minden pozitív és negatív folyományával együtt. A globalizáció egyes megnyilvánulásai "felülről" jönnek - az információ folyamatos áramlása, a multinacionális vállalatok, nemzetközi tőke- és globális piac formájában. Tanúi lehetünk a termelés decentralizációjának, a nemzetközi forgalmazásnak, a szabványosított technológiáknak és annak, hogy a világ gazdaságai egymásra vannak utalva. Számtalan, globális szinten is működő nemzetközi szervezetnek - mint például a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) - kell egyre több kritikával szembenéznie. 1. kép A globalizáció és ahogy mi látjuk - elpusztítja vagy felemeli a világot 2. kép Drezda romjai a 2. világháború után Másrészről jelen van az "alulról" jövő globalizáció, mely az emberi jogokhoz, a környezetvédelmi témákhoz és az energiahatékonysághoz, illetve a kulturális örökségvédelem területéhez kapcsolódik. Amíg a piacok és a gazdaság globalizációja a nemzetközi forrásokra és hatásokra támaszkodik, a másik fajta globalizáció azon módszerekből és folyamatokból fakad, melyek felnyitják szemünket a saját, helyi kulturális és gazdasági forrásokra. [20] 5

6 A 2. világháború után az emberiség közös örökségének megbecsülésére úgy tekintettek többek között, mint a világbéke megőrzésének egy elemére, illetve a szolidaritásban, toleranciában való együttműködésre és mindannyiunk közös felelősségére. Európa háborús pusztításait követően a 20. század es éveiben az elsődleges cél az újjáépítés volt. A háború következményei és az általa okozott problémák határozták meg az Egyesült Nemzetek újonnan felállított testületének, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO) tevékenységi körét. Az 1954-ben, a kulturális örökség témájában elfogadott első UNESCO egyezmény A kulturális javak fegyveres konfliktus esetén történő védelméről szóló hágai egyezmény revíziója volt. Az 1954-ből származó Egyezmény az építészet, művészet vagy történelem műemlékeire, régészeti helyszínekre, épületcsoportokra vonatkozik (utóbbiakat később kettébontották történeti városi és vidéki egységekre). 3. kép Bologna, történelmi városközpont A történeti építészeti elemek védelmét nemzeti szinten először Olaszországban kezdeményezték, ahol 1960-ban szövetség (L'Associazione Nazionale Centro Storico-Artistic, ANCSA) alakult a városközpontok védelmére. Ezen szövetség tevékenységének és az építészeti rehabilitáció új szemléletének eredményei láthatók már Assisi és Bologna városrendezési terveiben. A második nemzetközi kongresszust 1964-ben, Velencében tartották az építészek és műemlékvédelmi szakemberek részére, az itt elfogadott egyezményt ma Velencei Chartaként ismeri a világ. A Charta hangsúlyt fektet a közös örökség egységének felismerésére és a felelősségre, hogy megőrizzük azt a jövő generációinak, emellett lefekteti az alapokat és felállítja a történeti épületek "védelmének, újjáépítésének és dokumentálásának" közös 6

7 alapelveit. Minden ország az adott lehetőségein belül felelős ezen célkitűzés megvalósításáért. [20] A Világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló 1972-es UNESCO egyezmény azon a meggyőződésen alapul, hogy a kultúra minden emberi társadalom jólétének alapvető eleme. Így az emberiség öröksége, mintegy a kultúra termékeként, szükségszerűen kapcsolódik az emberek által elfogadott egyetemesség és értékek elvéhez. Ugyanakkor ez egy nagyon változatos, az adott helyhez és emberekhez kötődő örökség, mint ahogy ezt az UNESCO 2001-es, a Univerzális deklaráció a kulturális sokféleségről szóló, illetve a es, A kulturális kifejezések sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló egyezményében is elismerték. 4. kép A római Colosseum, egy olyan egyetemes érték, mely az egész emberiséghez hozzátartozik Az örökségvédelemhez fűződő szemléletek előmozdításának és mélyítésének eredményeképpen fokozatosan vált a kulturális és nemzeti örökség elfogadott egyetemes értékké. 2.2 A történeti épület meghatározása A címben használt értelemben a "történeti épület" kifejezés igen széles körben alkalmazható - nem csak az épületekre vonatkozik, hanem épületcsoportokra, együttesekre és környezetükre, valamint városi és vidéki tájakra is. Emellett a kifejezés magába foglalja a kiemelkedő 7

8 műemléki védelem alatt álló épületeket (angolul: listed, protected), melyek a kulturális örökség számos nemzeti és nemzetközi listáján vagy jegyzékében szerepelnek, de lehetnek olyan épületek vagy épületegyüttesek, melyek bár nem találhatók meg egy listán sem, mégis regionális vagy városi jelentőséggel bírnak. Így a "történeti" kifejezés nem valami "régire" utal, hanem az értékre, így válik a kulturális örökség jelzőjévé. [20] Az építészeti és kulturális javak védelmére vonatkozó irányelvek és ezzel együtt az ezen területen használt kifejezések fejlődése a Velencei Charta 1964-es elfogadásával gyorsult fel. A Charta a "műemlékek" fogalmát az épületről kibővíti az épületre és környezetére, illetve a műemlékek közé sorol olyan egyszerűbb szerkezeteket is, melyek az idők folyamán jelentős kulturális értéknek minősültek. A 70-es években fogadták el a Világörökség Egyezményt (1972) az UNESCO Történeti értékű területekre vonatkozó nemzetközi ajánlását (1976) és az Európa Tanács Amszterdami Nyilatkozatát (1975) Mindezek a dokumentumok, ideértve a belőlük eredő nemzeti törvényeket és szabályozásokat is, vezettek az örökségre és annak védelmére vonatkozó elv elmélyítéséhez és kiterjesztéséhez. Így a kor és a helyzet függvényében használták a történeti épületek, kulturális műemlékek, kulturális javak, örökségstruktúrák és hasonló kifejezések változatait. 5. kép Dubrovnik, UNESCO-világörökség A legfontosabb lista, melyben a védett kulturális és természeti helyszíneket rögzítik, az UNESCO Világörökség listája, melyet 187 ország ratifikált, s melyen (az 1972-es első regisztráció óta) 936 olyan helyszín szerepel, amit az emberiség közös örökségeként ismernek el, mivel a jövő nemzedékei számára fontos, megőrzendő egyetemes értékeket hordoz. A kifejezések, melyeket a szakmai és jogi forrásanyagokban éppúgy megtalálhatunk, mint a Horvát Köztársaságban jellemző gyakorlati alkalmazásban, öt elnevezésben két terminust tartalmaznak: vagyon, hagyaték és örökség, táj és tájkép. A törvényhozás gyakran kapcsolódik össze a kulturális vagyon és táj kifejezésével, míg a szakmai szövegek, valamint 8

9 a külföldi dokumentumok és írások fordításai túlnyomórészt a hagyaték, örökség és táj fogalmát használják 1. A definíciókat a Kulturális tulajdon védelméről és megőrzéséről szóló törvényben (OG 69/99), az Európai Táj Egyezmény ratifikálásáról szóló törvényben (OG12/02), a Horvát Köztársaság Biológiai és táji sokféleségére vonatkozó stratégia és akcióterv dokumentumában 2 (OG 81/99) és egyéb ágazati törvényekben lehet megtalálni, de ezek az elnevezések nem fogalmi, hanem lingvisztikai különbséget fejeznek ki. 2.3 A történeti épületek építési periódusai Az épület kora különösen meghatározó a kivitelezési módszerek és az ezekből fakadó energiajellemzők tekintetében. A történeti korokat többféleképp periodizálják, a "Tedd rendbe a házad" [31] elnevezésű horvát projekt osztályozása szerint hat szintje létezik, de a legtöbb európai osztályozás szerint a történeti épületek korszakai csupán két periódusra bonthatók - az 1900 előtt, illetve az 1900 és 1950 között épült házakra, mivel ezen időszak után az építészet területén csak nagyon kis számú védett kulturális javakat találhatunk. Ez a felosztás figyelembe veszi a 20. század 50-es éveiben bekövetkezett hatalmas ingatlan-bummot, és leegyszerűsíti a "történeti" épületek energiahatékonyságára vonatkozó eljárásokat. [4] 6. kép Az építőipar háború utáni fejlődése, 1961-ból származó illusztráció 1 A "Horvátország kulturális tájegységei - Azonosítás és az örökségvédelem helyzete, a Horvát Köztársaság kulturális tájegységeihez kapcsolódó problémák tükrében" című cikk szerzői a bevezető bekezdésben magyarázzák meg ezen témák terminológiáját és fogalmait (lásd Dumbović és Bilušić és Obad Šćitaroci, 2007). 2 A stratégia a Biológiai Sokféleség Egyezményének ratifikálására vonatkozó törvényre utal, Nemzetközi Egyezmények Hivatalos Közlönye, no.1/6-96 9

10 Honnan ered ez a felosztás? Az 1900 előtt emelt épületeket természetes anyagokból készítették - téglából, vályogból, fából, kőből -, és stabilitásukat bármiféle speciális, kiegészítő megoldás nélkül biztosították mind a szerkezet, energiafelhasználás vagy fenntartás tekintetében. Az 1900 utáni korszakból származó épületeknél olyan generikus anyagokat használnak, melyek nem találhatók meg a természetes környezetben - acél, alumínium, beton, műanyag -, s így érik el a tartósság, teherbíró képesség és energiahatékonyság magasabb fokát. Az energiahatékonyság jelentős mértékben függ a ház építési idejétől. Jelenleg ezen ismeretek nem befolyásolják túlzottan az épületek energiajellemzőinek javítását célzó törvénykezést és finanszírozási lehetőségeket, de egyre inkább figyelembe kell őket venni a jövőben. Ma nincs Európában a történeti épületek tipológiájáról, számáról, állapotáról és koráról szóló semmilyen osztályozott, átfogó információ. A legteljesebb ilyen jellegű anyagot Németországban, a darmstadti Lakás- és Környezetügyi Intézetben (Institut Wohnen und Umwelt (IWU) lehet fellelni, ahol az épületek energiahatékonyságának kiértékelése érdekében gyűjtötték össze ezen adatokat. Az adatbázis legfontosabb elemei az egyes építési korszakokhoz kapcsolódó épületek száma, tipológiája, jelenlegi állapota, energiaosztálya, építési technológiája és építőanyagai, mely adatok az energiamegtakarításban rejlő gazdasági potenciálra is rámutatnak. A korszakok (osztályok) a kivitelezési módszerekben bekövetkezett változásokon (az építőipar növekedésén), új szabályozások bevezetésén vagy történelmi töréspontokon (háborúk) alapulnak. Az adatbázisból kiderül, hogy Németország teljes épületállományának csaknem 50%-a az 1950-es és 1980-as évek közé eső periódusban készült, ami nagyjából 8,5 millió lakóegységet jelent. Az építőiparban az 1950-es és 1980-as évek között bekövetkezett fellendülés során általánosan alkalmazott szerkezeti megoldásoknak és a hőszigetelésre vonatkozó szabályozások hiányának köszönhetően ezen lakások jelentős százaléka bizonyul ma a legnagyobb energiafogyasztónak. [4] 7. kép Az építés változatossága - családi házak a középkorból és a 20. századból 10

11 2.4 A történeti épületek száma és eloszlása Európa városi és vidéki tájain Amennyiben az építés idején alapuló, az előző fejezetben tárgyalt alapvető osztályozás szerint akarjuk meghatározni a történeti épületek megközelítő számát Európában, minden 1945-ig (vagy 1950-ig, forrástól függően) emelt épületet számításba kell vennünk. Ezen épületek alkotják a kis- és nagyvárosok jellemző városközpontjait, az úgynevezett városképet. 8. ábra Az európai országok történeti épületeinek kimutatása, összértékben és százalékokban Ezen elemzés adatainak legfőbb forrása az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottságának (UNECE) 2004-ből származó publikációja, az "Európai és Észak-Amerikai Lakásügyi Adatok Közlönye, 2004". [29] 11

12 9. ábra A történeti épületek európai eloszlásának áttekintése a százalékok függvényében A fenti ábra Európa számszerűen meghatározható teljes meglévő épületállományának százalékos eloszlását mutatja, az energiahatékonysághoz, érdeklődési területekhez és lehetséges beavatkozásokhoz kapcsolódó legkritikusabb építési periódusokat véve számításba. Az Európai Unió 27 országában az 1919 előtt emelt épületek aránya körülbelül 14,3%, ami több mint 30 millió házat és nagyjából 65 millió embert jelent. Ez az arány országonként jelentősen eltér - Finnországban a legalacsonyabb 1,7%-kal, és Franciaországban a legmagasabb 22,8%-kal. Fontos megjegyezni, hogy ötből három olyan európai országban, ahol a legtöbb megépült ház található, ez az arány 20% körül van, és szintén magas az értéke Dániában, Ausztriában, Magyarországon (15,6%), Szlovéniában és Olaszországban. Ezen épületek nagy része Európa kulturális örökségéhez tartozik, és meghatározza az európai városok, falvak identitását. 12

13 Ha ebbe beleszámoljuk az 1919-től a 2. világháború végéig terjedő időszakot is, a "történeti" épületek aránya 26,4%-ra nő, ami több mint 55 millió házat, benne körülbelül 120 millió embert jelent. Négy európai országban teszik ki ezek a házak a kivitelezési alap több mint egyharmadát - az Egyesült Királyságban (39,4%), Spanyolországban (38,9%), Dániában (38,6%) és Franciaországban (34,9%). Csak kevés országban - Finnországban, Szlovákiában, Cipruson és Görögországban - alacsonyabb az 1945 előtt épült házak aránya 11%-nál. Bár az 1919 előtt épített házakhoz képest az ebből a korszakból származó épületek lényegesen kisebb számban kerülnek védelem alá kulturális javakként, jelenlétük mégis általános a városközpontokban is. [29] 10. ábra A történeti épületek horvátországi eloszlásának áttekintése a százalékok függvényében Azon műemléki épületek száma, melyek több szempontból is mentesülnek az energiahatékonyságra vonatkozó jogi szabályozás alól, számottevően alacsonyabb, mint az 1945 előtt épült összes ház. Németországban ez az arány nagyjából 4-5%. Ausztriában pedig körülbelül 2%. Viszont a műemlékvédelmi szakma elveiből és integrált, aktív védelemre irányuló fejlődéséből egy átfogóbb szemlélet következik. Jó példa Dánia, ahol nagyjából 900 épület áll védelem alatt (a nemzeti nyilvántartás szerint), és több mint (!) épületet jelölnek "védelemre érdemesnek". Érdemes megemlíteni Bologna példáját: a városközpont 3600 épületének 65%-a épült 1919 és 80%-a 1945 előtt. Annak érdekében, hogy a műemlékvédelem a régi város karakterét megőrizze, a védett műemlékek (kulturális javak) fogalmának kiegészítéseként bevezeti a "kordokumentum épület" kategóriáját, melyben MINDEN 1949 előtt épült ház beletartozik. [29] 2.5 A történeti épületek tipológiája A műemléki épületek kikerülhetnek a városi, lakó- és középületek vagy a vidéki építészet köréből is. Éppígy védelem alá vehetők az ipari épületek és együttesek. Az építészet, annak minden összefüggésében, az azt megalkotó és a benne élő emberek identitásából nő ki. [24] A vidéki építészet védelme egy speciális kérdés, mivel abban mindig tisztán, a városi példáknál sokkal hangsúlyosabban fejeződtek ki az építés helyszínének jellemzői, éghajlata, valamint földrajzi és társadalmi befolyásoló tényezői. Ilyenek például a Mediterráneum belső udvaros házai - az andalúz ház, az Abruzzo környékén található házak, a dalmát épületek - 13

14 vagy a macedón és török tömbházak, illetve az iszlám épületek, melyeket korábban széltoronnyal építettek a szellőzés elősegítésére, és tükröződő vízfelületekkel (medencékkel) egészítettek ki a párolgásos hűtés érdekében, míg a hideget a mészkő falak tárolták. Szintén ilyen, régióra jellemző épületek Közép-Európa parasztházai - a Schwarzwaldhaus, Haubarghaus, de a pannon területek hagyományos házai is Horvátországban, Magyarországon, Szerbiában és Romániában. A ganjak -kal (tornác) és utcára néző oromfallal épült szlavóniai és baranyai házak egyszerre testesítik meg az osztrák szabályozásokból ("ušoravanje", azaz falvak telepítése az utak mentén, telkek méretének egységesítése, tűzvédelem) eredő társadalmi befolyásoló tényezőket, valamint a száraz és meleg éghajlat jellemzőit (tornác a napvédelemre, a ház tájolása). Ezeket a házakat eredetileg a saját udvarukból kitermelt földből és sárból építették a szomszédok és a család segítségével, majd náddal vagy szalmával fedték őket. 11. kép Parasztház, Schwarzwald Az ipari építészet szintén egy olyan kategória, amit a funkcionalitás mint elsődleges jellemvonás határoz meg, "az ipari építészet egyrészről a műszaki ágazathoz és a termelési folyamatok területéhez tartozik, másrészről autonóm is - egy olyan épülettípus, mely az új gyártási követelményekre válaszul alakult ki, s mint ilyen, fontos építészeti és városfejlesztési elemnek tekinthető." 3 S mint ilyet, ezt az építészetet a létrehozás idejére jellemző gazdasági és műszaki körülmények, illetve az általa befogadott sajátos gyártási folyamatok ismeretében szükséges "olvasni". 12. kép Ipari épület romjai Eszéken 3 Zgodnja industrijska arhitektura na Slovenskem: vodnik po arhitekturi, Ljubljana: Zavod za varstvo kulturne dediščine Slovenije (published by the Sloven National Institute of Cultural Heritage), 2002, Sonja Ifko, Varovanje industrijske arhitekturne dediščine, 32. oldal 14

15 2.6 A közösség szerepe a történeti épületek jelentőségének és helyzetének meghatározásában "Végül a kulturális örökség védelme olyan témává válik, ami minden embert foglalkoztat majd, ez el is várható, hiszen mindannyian örökösök vagyunk." Jadran Antolović, Műemlék-járadék - a horvát tapasztalatok, Nemzetközi konferencia A kulturális örökségek energiamenedzsmentje címmel, Dubrovnik, 2011 Az építészeti örökség nem csupán egy műemléket, történeti helyszínt vagy védett és rehabilitált területet jelent. Része a fejlődés láncának, melyet a jövő generációi örökölnek majd. Ezért a kulturális javak energiamenedzsmentje a fenntartható fejlődés és a Világörökség Egyezmény alapvető értékeinek és céljainak szellemében fogant. [27] Ez az örökség, melyet a folyamat határoz meg, magába foglalja a történeti épületek védelmét, felújítását és revitalizációját, s így egy hozzáadott érték létrehozását a védelem alatt álló területek lakói és látogatói részére. A koncepcióból következik a helyi és nemzeti közösség bevonása annak érdekében, hogy egyéb érintettekkel (tulajdonosok, befektetők) együtt, az határozza meg az örökség újjáélesztésének folyamatához szükséges célokat és lépéseket. 13. kép New Lanark, az utópista Robert Owen által tervezett textilgyár és munkásfalu, a múltban és ma 15

16 3 A TÖRTÉNETI ÉPÜLETEK ENERGIAHATÉKONYSÁGA 3.1 Az energia-ügy rövid története Az 1973-es olajválság rávilágított azon problémákra, melyek az elmúlt negyven évnél sokkal korábban kezdődtek - az energiahordozók, főleg a kőolaj alapúak fogyasztásának fokozódása a termelés és a készletek csökkenésével egyidejűleg életmódunk fenntarthatatlanná válásához fog vezetni. 14. kép Az olajválság a 20. század 70-es éveiben, sorbaállás egy amerikai benzinkútnál Ez volt az az időszak is, amikor a lakástulajdonosok, építészek és kivitelezők először kezdtek az épületek energiaigényére, a fűtés, hűtés, mesterséges világítás és mesterséges szellőztetés költségeire is gondolni. Ezért a 20. század 70-es évei egyfajta felébredést jelentettek az "energiaálomból", amikor az amerikai műemlékvédők a kitűzött célokat a történeti épületek megóvásáról azok hatékonyabb működtetésére, illetve a környezetre gyakorolt negatív hatások csökkentésére is kiterjesztették, megerősítve szakmájuk társadalmi és gazdasági felelősségének gondolatát. Vagy A. Franchetti szavaival: "Mikor az ország többi része az energia megőrzéséhez fogott, a műemlékvédők szintén nekikezdtek a takarékoskodásnak." [14] Az Európai Unió energiahatékonysággal és fenntartható fejlődéssel kapcsolatos jelenlegi politikája egy hosszú hagyomány eredménye. A kezdetek az Emberi Környezetről szóló első ENSZ konferenciáig nyúlnak, amit 1972-ben Stockholmban tartottak meg. Ezt a 16

17 konferenciát, valamint az Európa Tanácsnak egy közös környezetpolitika kidolgozására vonatkozó döntését követte 1973-ban az első Környezetvédelmi Akcióprogram elfogadása, melyben kijelentették, hogy a környezetvédelem az Európai Közösség egyik kulcsfeladata. 15. kép Az olajválság a 20. század 70-es éveiben, benzinhiány Ezen kezdeti dokumentumot számtalan politikai eszköz és intézkedés, úgymint irányelvek és útmutatók megfogalmazása, megállapodások, ismeretterjesztő tevékenységek és támogató programok követték, melyek mindegyike azt tűzte ki célul, hogy az élet minden területén javuljon az energiahatékonyság, növeljék a megújuló energiaforrások felhasználását és megtalálják a módszereket a gazdasági növekedés és az energiafogyasztás fokozódásának szétválasztására. 16. kép Az 1972-ben Stockholmban az Emberi Környezetről tartott ENSZ konferencia jelentésének címlapja 1983-ban, ENSZ-szinten alakult meg a Brundtland-bizottság azzal a céllal, hogy áttekintse a környezet és természeti források felgyorsult pusztítását, és ezen folyamatok lehetséges hatását bolygónk társadalmi és szociális fejlődésére. A bizottság által levont következtetéseket ben tették közzé a Közös jövőnk című dokumentumban. Ebben a fenntarthatóságot olyan 17

18 fejlődésként határozzák meg, amely az igényeket anélkül elégíti ki, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját igényeik kielégítésére, s emellett az energia intenzív kiaknázásából fakadó környezeti károk láthatatlan tényezőit, valamint az emberiség nemmegújuló energiaforrásoktól való függését is számításba veszi. [14] 17. kép A Brundtland-bizottság "Közös jövőnk" elnevezésű jelentésének címlapja 1987-ből. Gro Harlem Brundtland, a bizottság elnöke A Közös jövőnk jelentés néhány alapvető következtetése az alábbiakban olvasható: - meg kell határozni az energiahatékonysághoz és az energia megőrzéséhez szükséges azon intézkedéseket, melyek csökkenteni fogják az elsődleges (primer) források fogyasztását, - védeni kell a bioszférát és helyi szinten szükséges csökkenteni a szennyezések egyes formáit, - komoly veszély fenyeget az éghajlatváltozásból (üvegházhatás) eredően, ami a gázok, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó szén-dioxid atmoszférába bocsátásából fakad, illetve - olyan alapvető politikai és intézményi változásnak kell bekövetkeznie, mely támogatja a beruházások átszervezését a kevesebb energiafogyasztás és nagyobb energiahatékonyság irányába. Az 1987-ben bemutatott Brundtland-jelentés és következtetései a jelentős nemzetközi politikai szereplők, s ugyanígy a teljes nyilvánosság figyelmét ráirányították az éghajlatváltozás veszélyes következményeire, és közös, nemzetközi elköteleződést kezdeményeztek az üvegházhatású gázok csökkentése és a fenntartható fejlődés irányelveinek felállítása iránt. Ezekre a következtetésekre a mai napig úgy tekintenek, mint a közvéleményben bekövetkezett fordulópontra környezetünknek a jövő nemzedékei számára történő megőrzésével kapcsolatban. [14] 18

19 3.2 Az energiahatékonyság definíciói Az energiahatékonyság kifejezésének legegyszerűbb definíciója a kevesebb energiafelhasználás azonos eredmény elérése mellett lehet. Az energiahatékonyság elve az energia ésszerű felhasználását jelenti az energiafogyasztás csökkentése által. Ha valami energiahatékony, annyit tesz, hogy kevesebb energia (üzemanyag) felhasználásával hajtja végre ugyanazt a munkát - vagy funkciót (fűtés vagy hűtés, világítás, különböző termékek előállítása, járművek meghajtása stb.). Napjainkban az energiahatékonyságot a fenntartható fejlődés céljainak eléréséhez vezető legolcsóbb és leggyorsabb útként ismerik el szerte a világon. Az energiahatékonyság terén végzett fejlesztések hozzájárulnak a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez, a jobb ipari versenyképesség kialakításához, munkahelyteremtéshez és az energiaellátás biztonságának növeléséhez. Ezért képezi az energiahatékonyság kérdése az Európai Unió egységes energiapolitikájának gerincét, melynek célja a teljes energiafogyasztásnak a kiindulási adatokhoz képest 20%-os csökkentése 2020-ra. [13] 18. kép Az energiahatékonyság szimbolikus ábrázolása Az energiahatékonyságot úgy definiálhatjuk, mint az energiafogyasztás és a szolgáltatások, javak vagy energia terén elért teljesítmény arányát. [34] Az energiahatékonyság jó eszköz annak kimutatására is, hogy egyes technológiák vagy alkalmazott eszközök miképpen játszanak szerepet az energia- és / vagy benzinfogyasztás csökkentésében bizonyos tevékenységek, például az otthonok energiafogyasztása vagy egy termék gyártása esetén. 19

20 Az energiahatékonyság javítása az energiaveszteség kiküszöbölését (csökkentését) jelenti a kényelemről, életminőségről vagy gazdasági tevékenységről való lemondás nélkül, amit éppúgy el lehet érni a termelés, mint az energiafogyasztás területén. 3.3 Európai jogszabályok az energiahatékonyság területén Az 1987-től napjainkig tartó időszakban alkották meg az energiaágazat fejlődését EU-szinten szabályozó legfőbb törvényhozói dokumentumokat: Fehér Könyv az Európai Unió energiapolitikájáról, január; A jövő energiája: megújuló energiaforrások, Fehér Könyv a közösségi stratégiáról és cselekvési tervről), november; Zöld Könyv az európai stratégiáról az energiaellátás biztonságáért), november; Zöld könyv az energiahatékonyságról, avagy Többet kevesebbel), június; Zöld Könyv az európai stratégiáról az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért), március; Energiahatékonysági akcióterv: A potenciálok realizálása - a kibocsátások 20%-os csökkentése 2020-ig), október; Európai energiapolitikai javaslatcsomag), január Az 2009/28/EK irányelv a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről, április Az Európai Közösség energiahatékonyságra vonatkozó stratégiája a 2006-ban közzétett Zöld Könyv az európai stratégiáról az energiaellátás fenntarthatóságáért, versenyképességéért és biztonságáért, valamint az Európai Bizottság által 2010-ben kibocsátott Energia 2020: A versenyképes, fenntartható és biztonságos energiaellátás stratégiája) dokumentumán alapul. Az első kihangsúlyozza, hogy új, átfogó európai energiapolitika kidolgozására van szükség. A dokumentum javaslatokat sorolt fel, és hat kulcsterületet nevezett meg, ahol cselekvésre van szükség. Az egyik ilyen a globális felmelegedés; a világ minden területének, köztük Európának is szembe kell néznie a gazdaságban és az ökoszisztémában jelentkező következményekkel, amennyiben semmi sem történik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére. Éppen ezért szükséges meghatározni egy átfogó, ambiciózus és hosszútávú szemléletet, mely az éghajlati változásokat és azok előrelátható következményeit veszi célba. Ezen megközelítés alapjának egyrészt a környezetvédelem célként való kitűzését, másrészt a versenyt és az energiaszükségletet lehet tekinteni. [9] Az Új Európai Energiahatékonysági Terv nagy hangsúlyt fektet a meglévő épületállomány felújítására, energiateljesítményük javítása, illetve a bennük alkalmazott szerelvények és berendezések energiahatékonyságának fejlesztésére. Az energiapiacok fejlesztésével a fogyasztók azok aktív résztvevőivé váltak. Ugyanakkor az is kiderül, hogy az EU-ban a fogyasztók kevesebb, mint 50%-a van tisztában saját energiafogyasztásának mértékével. Az általuk felhasznált energia mennyiségén kívül a fogyasztókat a csökkentés lehetséges eszközeiről: az energiahatékonyság, ezzel együtt költségeik és hasznuk növeléséről is informálni kell. Becslések szerint egy átlagos európai háztartás körülbelül Eurót tudna megtakarítani évente az energiahatékonyság eszközeinek alkalmazásával. [13] 20

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok

Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Tájvédelem - Nemzetközi kitekintés, jó gyakorlatok Holndonner Péter környezetstratégiai referens Nemzeti Környezetügyi Intézet Miről lesz szó? Tájvédelem eszközei (Három eltérő megközelítés) Anglia (3

Részletesebben

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek

Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Energetikai beruházások jelentősége Európában dilemmák és trendek Gerőházi Éva - Hegedüs József - Szemző Hanna Városkutatás Kft VÁROSKUTATÁS KFT 1 Az előadás szerkezete Az energiahatékonyság kérdésköre

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben

Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben Kapcsolt energia termelés, megújulók és a KÁT a távhőben A múlt EU Távlatok, lehetőségek, feladatok A múlt Kapcsolt energia termelés előnyei, hátrányai 2 30-45 % -al kevesebb primerenergia felhasználás

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

FENNTARTHATÓSÁG????????????????????????????????

FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? FENNTARTHATÓSÁG???????????????????????????????? Fenntartható fejlődés Olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk esélyeit arra, hogy

Részletesebben

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban

SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban SEAP- Fenntartható Energetikai Akciótervek fontossága, szerepe a települési energiagazdálkodásban III. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2012. június 19. Szabados Krisztián gazdasági

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2010. December 8. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában

Lehetőségek az agrár- és vidékfejlesztési politikában Az állami költségvetési rendszer környezetvédelmi felülvizsgálata mint a gazdasági válságból való kilábalás eszköze Konferencia az Országgyűlési Biztosok Irodájában, Budapesten, 2009. június 11-én Lehetőségek

Részletesebben

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági Kamara A megújuló energiák alkalmazásának szerepe és eszközei a vidék fejlesztésében, a Vidékfejlesztési Program 2014-20 energetikai vonatkozásai Nyíregyháza, 2014.06.27. Cseszlai István Nemzeti Agrárgazdasági

Részletesebben

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan

Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan Fenntartható építészet Égetett kerámia építőanyagok a korszakváltás küszöbén Régi és új kihívások Jogszabály változások az épületek energiahatékonyságára vonatkozóan 1 Új súlypontok az épületek energiahatékonyságának

Részletesebben

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója

Energiamenedzsment ISO 50001. A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Energiamenedzsment ISO 50001 A SURVIVE ENVIRO Nonprofit Kft. környezetmenedzsment rendszerekről szóló tájékoztatója Hogyan bizonyítható egy vállalat környezettudatossága vásárlói felé? Az egész vállalatra,

Részletesebben

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése

Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése Az energiahatékonysági irányelv 2012/27/EU átültetése 3% 1,5 % Győrfi Annamária Zöldgazdaság Fejélesztési Főosztály - főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 1 Az irányelv átültetésének

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT

MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT MŰEMLÉKVÉDELMI STRATÉGIA HARGITA MEGYÉBEN TÖVISSI ZSOLT 2013-2023 Műemlékvédelmi stratégia Hargita megyében MŰEMLÉKI LISTA Jogi státus a piramis csúcsa - mégsem garantált a védelem Műemlék740(együttes)és

Részletesebben

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft.

A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján. Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. A szén-dioxid mentes város megteremtése Koppenhága példáján Nagy András VÁTI Nonprofit Kft. Szén-dioxid semlegesség A vízió: 2025-ben Koppenhága lesz az első szén-dioxidsemleges főváros a világon. az összes

Részletesebben

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN

A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN A ZÖLD GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE A HOSSZÚTÁVON FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS BIZTOSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN Balassagyarmat, 2013.május 09. Mizik András erdőmérnök Ipoly Erdő Zrt. Miért Zöldgazdaság? A Zöldgazdaság alapelvei:

Részletesebben

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28.

Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Ajkai Mechatronikai és Járműipari Klaszter Energetikai Stratégiája 2011. február 28. Nagy István épületenergetikai szakértő T: +36-20-9519904 info@adaptiv.eu A projekt az Európai Unió támogatásával, az

Részletesebben

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem

Prof. Dr. Krómer István. Óbudai Egyetem Környezetbarát energia technológiák fejlődési kilátásai Óbudai Egyetem 1 Bevezetés Az emberiség hosszú távú kihívásaira a környezetbarát technológiák fejlődése adhat megoldást: A CO 2 kibocsátás csökkentésével,

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság

Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Az Európai Innovációs Partnerség(EIP) Mezőgazdasági Termelékenység és Fenntarthatóság Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Vidékfejlesztési Minisztérium Kontextus Európa 2020 Stratégia:

Részletesebben

Változási esettanulmány Assen város példáján

Változási esettanulmány Assen város példáján Változási esettanulmány Assen város példáján A kontextus és helyi kihívások bemutatása Assen városa ambiciózus fenntarthatósági célt tűzött ki maga elé,amely keretében 2015-ig (ill. 2020-ig) számos fenntarthatósági

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! gondolkodj globálisan - cselekedj lokálisan CÉLOK jövedelemforrások, munkahelyek biztosítása az egymásra épülő zöld gazdaság hálózati keretein belül, megújuló energiaforrásokra

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB

Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI. titkár CEAB Hungarian Real Estate Association Management(HAREM) European Real Estate Council CEPI dr Miklos Nemeth MIGSZ főtitkf titkár Főtitkár CEPI-CEAB CEAB CEPI Nemzetközi non-profi szervezet, Brüsszeli székhellyel,

Részletesebben

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1.

Az enhome komplex energetikai megoldásai. Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az enhome komplex energetikai megoldásai Pénz, de honnan? Zalaegerszeg, 2015 október 1. Az energiaszolgáltatás jövőbeli iránya: decentralizált energia (DE) megoldások Hagyományos, központosított energiatermelés

Részletesebben

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29.

AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL. 2013. Október 29. AZ ENERGIAIRÁNYÍTÁS RENDSZERSZEMLÉLETŰ MEGKÖZELÍTÉSÉRŐL 2013. Október 29. MENNYIRE KÖZPONTI KÉRDÉS HAZÁNKBAN AZ ENERGIAHATÉKONYSÁG? (az import aránya a teljes energiafogyasztáson belül - nukleáris fűtőanyaggal

Részletesebben

Átalakuló energiapiac

Átalakuló energiapiac Energiapolitikánk főbb alapvetései ügyvezető GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft. Átalakuló energiapiac Napi Gazdaság Konferencia Budapest, December 1. Az előadásban érintett témák 1., Kell-e új energiapolitika?

Részletesebben

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG?

KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? KÉNYSZER VAGY LEHETŐSÉG? Energiatudatos építészet, megvalósult projektek. Kormos Gyula Építész, épületenergetikai szakértő A globális átlaghőmérséklet alakulása 1860 és 2000 között Forrás: Harnos Zs; Gaál

Részletesebben

Az Energia[Forradalom] Magyarországon

Az Energia[Forradalom] Magyarországon Az Energia[Forradalom] Magyarországon Stoll É. Barbara Klíma és energia kampányfelelős Magyarország barbara.stoll@greenpeace.hu Láncreakció, Pécs, 2011. november 25. Áttekintés: Pár szó a Greenpeace-ről

Részletesebben

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11.

Amit a zöld beszerzésről tudni kell. Bevezetés. Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Amit a zöld beszerzésről tudni kell Bevezetés Varga Katalin Energiaklub Budapest, 2013. december 11. Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ projekt

Részletesebben

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november

Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén. Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Uniós irányelvek átültetése az épületenergetikai követelmények területén Szaló Péter helyettes államtitkár 2013. november Új szabályozások Kormány rendelet Az egyes épület-energetikai tárgyú, valamint

Részletesebben

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27

V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 V-Educa információs nap Pécs, 2015.03.27 DDRFÜ Nkft regionális fejlesztési ügynökség, alapítva: 1998 Tulajdonosok: Baranya Megyei Önkormányzat, Somogy Megyei Önkormányzat, Tolna Megyei Önkormányzat Profil:

Részletesebben

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén

Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház koncepció mentén Alaprajz Tervezői Napok - BME, Magasépítés Tanszék - Ea: Medgyasszay Péter PhD Fenntartható ház. Helyi műemlékvédelem alatt álló épület felújítása fenntartható ház mentén Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök,

Részletesebben

Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért. VELUX Magyarország Kft./2010.11.03.

Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért. VELUX Magyarország Kft./2010.11.03. Egy építőipari vállalkozás harca a fenntartható épületekért 1 VELUX Magyarország Kft./2010.11.03. 1 Fenntarthatóság építés építészet fejlődés közösség épület termékek fogyasztás FENNTARTHATÓ életmód VELUX

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság)

Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A fenntarthatóságot segítő regionális támogatási rendszer jelene és jövője ÉMOP - jelen ROP ÁPU Horizontális szempontok (esélyegyenlőség, fenntarthatóság) A környezeti fenntarthatóság érvényesítése A környezeti

Részletesebben

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5.

EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP. Magyar Építészetpolitika. Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. EURÓPAI ÉPÍTÉSZETPOLITIKAI FÓRUM EFAP Budapesti Nemzetközi Konferencia Magyar Építészetpolitika Soltész Ilona Országos Főépítészi Iroda 2011. május 5. A magyar építészetpolitika Kidolgozása 2008 óta folyik

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00

EURÓPAI PARLAMENT. Gazdasági és Monetáris Bizottsága. 2005.02.17.. PE 355.341v01-00 EURÓPAI PARLAMENT 2004 ««««««««««««2009 Gazdasági és Monetáris Bizottsága 2005.02.17.. MÓDOSÍTÁSOK 18-26 Véleménytervezet (PE 350.217v01-00) Corien Wortmann-Kool z energia-végfelhasználás hatékonyságáról

Részletesebben

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA

ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA ENERGETIKAI BEAVATKOZÁSOK A HATÉKONYSÁG ÉRDEKÉBEN SZABÓ VALÉRIA TARTALOM I. HAZAI PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 1. KEHOP, GINOP 2014-2020 2. Pályázatok előkészítése II. ENERGIA HATÉKONY VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉS LEHETŐSÉGEK

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye

Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Zöld stratégia a területfejlesztésben A ZÖLD megye Seszták Oszkár A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Elnöke Nyíregyháza, 2012. június 19. Vázlat I. Változások II. Múlt III. Stratégiai céljaink IV.

Részletesebben

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár

Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában. Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Az energiapiac helyzete Magyarországon a teljes piacnyitás kapujában Előadó: Felsmann Balázs infrastruktúra ügyekért felelős szakállamtitkár Tartalom I. Az új magyar energiapolitikai koncepció II. Ellátásbiztonság

Részletesebben

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata

Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Mezőtúron a fenntartható fejlődésért! - KEOP 6.1.0/B11 2011-0151 Rendhagyó interaktív tanórák óravázlata Interaktív tanórák a bevont oktatási intézményekben. 1. óra Az első óra elsősorban a figyelem felkeltését

Részletesebben

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV

SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV SEFTA-KER KFT. FENNTARTHATÓSÁGI TERV A Sefta-Ker Kft. felismerve a fenntartható fejlődés jelentőségét, egyúttal mélyítve munkatársainak e szemlélet iránti elkötelezettségét megalkotja fenntarthatósági

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon

Erősnek lenni vs. erősnek látszani. Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Erősnek lenni vs. erősnek látszani Számháború a 2011-2012-es ingatlanpiacon Ingatlanfejlesztés Építőipar A kettő nem létezik egymás nélkül! Ingatlanpiac a válság előtt Aranykor Tervezhető bérleti díjak

Részletesebben

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink

Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Az éghajlatváltozás mérséklése: a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia és a további feladataink Szabó Imre miniszter Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tartalom 1. A feladatok és végrehajtásuk szükségessége,

Részletesebben

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban

Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Villamos hálózati csatlakozás lehetőségei itthon, és az EU-ban Molnár Ágnes Mannvit Budapest Regionális Workshop Climate Action and renewable package Az Európai Parlament 2009-ben elfogadta a megújuló

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011

Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 Új Széchenyi Terv Zöld Beruházási Rendszer Mi otthonunk felújítási és új otthon építési alprogram Pályázat kódszáma: ÚSZT-ZBR-MO-2011 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Nemzeti Fejlesztési Miniszter az ENSZ Éghajlatváltozási

Részletesebben

Az önkormányzati energiagazdálkodás néhány esete Dr. Éri Vilma Éghajlatváltozás, energiatakarékosság, környezetvédelem és kármentesítés VIII. Környezetvédelmi Konferencia Dunaújváros, 2006. június 6. Amiről

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA

ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA ÉPÜLETENERGETIKAI CIVIL AKADÉMIA Dr. Maráczi Zsolt Társaság a Lakásépítésért Egyesület, ügyvezető elnök EU-források felhasználása az energia hatékony lakásberuházásoknál a 2014-2020 közötti időszakban

Részletesebben

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17.

2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. 2010. Klímabarát Otthon 2010.02.17. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném Önöket értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben a megküldött pályázati anyag illeszkedik az Önök elképzeléseihez, kérem,

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN

Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN Smart grid Hugary konferencia ENERGIATUDATOSSÁG AZ ÖNKORMÁNYZATOKBANNYZATOKBAN 2006 NOVEMBER 30 Budapest Quirin Andrásné, Bp III.ker. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat EU-referens, projektvezető Fenntartható

Részletesebben

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó

e 4 TÉGLAHÁZ 2020 Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó Ház a jövőből Vidóczi Árpád műszaki szaktanácsadó TARTALOM: Az e 4 koncepció Passzívház egy rétegű monolit tégla falazattal Energia hatékony téglaház modell = a jövő háza? Az egész több, mint a részek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Az ásványgyapot új generációja

Az ásványgyapot új generációja Az ásványgyapot új generációja Egy selymes tapintású, kristálytiszta, nem éghető hő- és hangszigetelő ásványgyapot az URSA-tól PureOne az ásványgyapot új generációja URSA az Ön partnere elkötelezett a

Részletesebben

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon

Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Megújuló energia projektek finanszírozása Magyarországon Energia Másképp III., Heti Válasz Konferencia 2011. március 24. Dr. Németh Miklós, ügyvezető igazgató Projektfinanszírozási Igazgatóság OTP Bank

Részletesebben

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.)

A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.17. C(2014) 4580 final A BIZOTTSÁG.../.../EU FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2014.7.17.) az EN14342 szabvány hatálya alá tartozó bizonyos, bevonat nélküli fa padlóburkolatok

Részletesebben

Medgyasszay Péter PhD

Medgyasszay Péter PhD 1/19 Megvalósítható-e az energetikai egy helyi védettségű épületnél? Medgyasszay Péter PhD okl. építészmérnök, MBA BME Magasépítési Tanszék Belső Udvar Építésziroda Déri-Papp Éva építész munkatárs Belső

Részletesebben

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató

A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon. 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató A napenergia hasznosítás támogatásának helyzete és fejlesztési tervei Magyarországon 2009. Március 16. Rajnai Attila Ügyvezetı igazgató Energia Központ Nonprofit Kft. bemutatása Megnevezés : Energia Központ

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete Dósa Henrietta Táj- és természetvédelmi referens VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály Természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment)

Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) Szövetség az Italoskartonért és a Környezetvédelemért (The Alliance for Beverage Cartons & the Environment) - Az italoskarton gyűjtés és újrahasznosítás európai perspektívája Katarina Molin Főigazgató

Részletesebben

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december

A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A Közép-Európa 2020 Operatív Program Vezetői Összefoglalója 3.2. Tervezet 2013. december A CENTRAL EUROPE (KÖZÉP-EURÓPA) Transznacionális Program a 2014-2020-as programozási periódusban a közép-európai

Részletesebben

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás

Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás Környezetvédelem, hulladékgazdálkodás 2009 Dr Farkas Hilda Főosztályvezető, címzetes egyetemi docens KÖRNYEZETVÉDELEM A környezet védelme egyre inkább gazdasági szükségszerűség. Stern Jelentés Környezetvédelem

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április

Wallace S. Broecker: Felelősségünk terhe. 1997.április Kék bolygónk a legkritikusabbnak ígérkező évszázadba lép. Mindeddig bolygónkat a természeti erők kormányozták 4,5 milliárd éven át. Ha tetszik, ha nem, bolygónk fenntartása kezünkbe hull, és sajnos mi

Részletesebben

Hogyan tovább energetikai követelmények?

Hogyan tovább energetikai követelmények? Hogyan tovább energetikai követelmények? Dr. Csoknyai István BME egyetemi docens MEPS KONFERENCIA BME 2009. május 20. Tartalom 1. rész: 2002/91/EK IRÁNYELV 2. rész: Átdolgozó javaslat (2008/0223) I. rész

Részletesebben

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE

A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE 2009.3.5. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 61/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK A TANÁCS 169/2009/EK RENDELETE (2009. február

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve

Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Erdély 2020/ Ágazat pg. 1 of 9 Erdély 2020 a szülőföld EU forrásokra alapozott intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésének közös stratégiai kerete fejlesztési terve Ágazati konzultációs dokumentum

Részletesebben

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Környezet AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Minden európai elismeri, hogy a környezet nem megosztható és alapvető fontosságú kötelezettségünk, hogy megvédjük. Az Európai Unió Jó környezetet

Részletesebben

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia

Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége. 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Emissziócsökkentés és az elektromos közlekedés jelentősége 2014 október 7. Energetikai Körkép Konferencia Magamról Amim van Amit már próbáltam 194 g/km?? g/km Forrás: Saját fotók; www.taxielectric.nl 2

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés

Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Őri István GREENFLOW CORPORATION Zrt. Megelőzés központú környezetvédelem: energia és anyaghatékonyság, fenntarthatóság, tisztább termelés Fenntarthatóság-fenntartható fejlődés Megelőzés-prevenció Tisztább

Részletesebben

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT

KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT INTEGRÁLT FENNTARTHATÓ VÁROSFEJLESZTÉS KOHÉZIÓS POLITIKA 2014 ÉS 2020 KÖZÖTT Az Európai Bizottság 2011 októberében elfogadta a 2014 és 2020 közötti kohéziós politikára vonatkozó jogalkotási javaslatokat

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA. www.euronet50-50.eu. 50.eu

ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA. www.euronet50-50.eu. 50.eu ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA www.euronet50-50.eu 50.eu EURONET 50/50 ÁLTALÁNOS ISKOLÁK ENERGETIKAI ÁTVIZSGÁLÁSA BEVEZETŐ Az EURONET 50/50 projekt keretében sor kerül a hálózatban

Részletesebben

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20.

KKV Energiahatékonysági Stratégiák. Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. KKV Energiahatékonysági Stratégiák Ifj. Chikán Attila ALTEO Nyrt. 2015.05.20. Áttekintés 1. Az energiahatékonyság fejlesztésének irányai 2. Energetikai rendszerek üzemeltetésének kiszervezése 3. Az ALTEO

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30.

Szomolányi Katalin. Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály. VII. Környezetvédelmi kerekasztal-beszélgetés Budapest, 2004. március 30. Szomolányi Katalin Csoport Környezetvédelmi Koordinációs Osztály Tartalom Csoport Működés Környezetvédelmi Stratégiai eredmények Csoport Környezetvédelmi Politika Csoport Környezetvédelmi Stratégia Csoport

Részletesebben

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem

Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Az Olimpiai Mozgalom és a környezetvédelem Schmitt Pál A Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja Magyar Edzők Társasága Fenntartható fejlődés 1. A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen

Részletesebben

Az ENERGIA. FMKIK Energia Klub: Az élhető holnapért. Mi a közeljövő legnagyobb kihívása? Nagy István klub elnöke istvan.nagy@adaptiv.

Az ENERGIA. FMKIK Energia Klub: Az élhető holnapért. Mi a közeljövő legnagyobb kihívása? Nagy István klub elnöke istvan.nagy@adaptiv. FMKIK Energia Klub: Az élhető holnapért Mi a közeljövő legnagyobb kihívása? Az ENERGIA 2011. április 14. Nagy István klub elnöke istvan.nagy@adaptiv.eu Tartalom: 1. Miért alakult? 2. Kik a tagjai? 3. Hogyan

Részletesebben

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban

Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban Turisztikai pályázati lehetőségek a 2014-2020-as időszakban MSZÉSZ XLI. Közgyűlés Kujbus Krisztián, tanácsadó, OTP Hungaro- Projekt Kft. 2014. november12. 1 A 2014-2020-as fejlesztési időszak uniós forrásainak

Részletesebben

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk

Green Dawn Kft. Bemutatkozunk Green Dawn Kft Bemutatkozunk Cégtörténet, tevékenységek Társaságunk 2006-ban alakult, fő tevékenységi körünk az energetika és az energia rendszerek optimalizálása. Jelenleg az alábbi szolgáltatásainkat

Részletesebben