116. ábra A vizsgálat ideje alatt feljegyzett fajták és egyedek száma.
|
|
- Andor Bakos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 3.6. Az emlősök és gerinctelenek (Araneae) tanulmányozásával kapcsolatos eredmények bemutatása A Batcorder 2 detektor segítségével elért eredmények A időszakban végzett vizsgálatok alkalmával a 15 (16) helyszínen 6355 kontaktot (kapcsolatot) jegyeztek fel, melyek több fajtához (17 fajta) tartoztak (lásd a 116. és 117. ábrákat) ábra A vizsgálat ideje alatt feljegyzett fajták és egyedek száma ábra A feljegyzett kontaktok száma minden egyes helyszínen külön- külön. Rövidítések: Pres. =Rövidítés, P.Bot=Botanikus Park, P.Civ=Belvárosi Park, B.Lac=Lacului Tó, C.Rez=Lakóövezet, O.Ast=Csillagvizsgáló, P.Lid=Lidia Park, Gr.Zool=Zoo Park törzs, P.Pop=Néppark, C.Beg=Bega Csatorna, C.Beh=Behela Csatorna;T.P.V.=Vadászerdő Erdőtörzs, C.f CFR=CFR vasútvonal a Circumvalatiunii út és az Enric Baader utca között, C.b =Gheorghe Lazar utcai tömbháznegyed, C.E. - C. S.=Zsidó Temető- Szegények Temetője, P.f.=Védő erdőfüggöny 301
2 Az eredmények alapján (csak a fajta szintjéig azonosított egyedek, a batident valamint a bcanalyse programok segítségével), megfigyelhető a Nyctalus noctula (1644), melyet követ a Pipistrellus nathusii (1424), Pipistrellus kuhlii (850), Vespertilio murinus (374), Pipistrellus pygmaeus (272), Nyctalus leisleri (242), Eptesicus serotinus (179), Hypsugo savii (131), Eptesicus nilssonii (124), Pipistrellus pipistrellus (122), Miniopterus schreibersii (25), Plecotus austriacus (8), Myotis daubentonii (3) Myotis alcathoe (2), Myotis myotis (1), Myotis mystacinus (1) és Plecotus auritus (1) fajták egyedeinek magas számú jelenléte. A tanulmányozott övezetekben 3 új fajta található, amelyeket eddig nem jeleztek. Ezek a következő fajták: Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837), Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) és Myotis alcathoe (von HELVERSEN & HELLER, 2001). Ugyanakkor rátaláltak a Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) és Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797), fajtákra, melyek a közösségi érdekű fajtákhoz tartoznak, és amelyek fenntartása érdekében különleges megőrzési területeket kell kijelölni. A vizsgálati időszakban feljegyeztek: a Botanikus Parkban 745 egyedet 13 fajtából (lásd 1. táblázat), a Belvárosi Parkban 16 egyedet 6 fajtából, a Lacului Tónál 6 egyedet 3 fajtából, a Lakóövezetekben 3 egyedet egy fajtából, a Csillagvizsgálónál 4888 egyedet 14 fajtából (lásd az 1. és 4. táblázatot), a Lidia Parkban 17 egyedet 5 fajtából, a Népparkban 24 egyedet 4 fajtából (lásd a 2. táblázatot), a Bega Csatorna partjain 52 egyedet 9 fajtából, a Behela Csatornánál 44 egyedet 7 fajtából, a Vadászerdő Erdőtörzsnél 403 egyedet 13 fajtából, amelyek közül csak a Zoo Parktörzsnél találtak 285 egyedet 11 fajtából (lásd az 1. és 2. táblázatot), a Katedrális Parkban 52 egyedet 9 fajtából (lásd az 3. táblázatot), a CFR vasútvonalon 33 egyedet 6 fajtából, a Zsidó Temető- Szegények Temetőjénél13 egyedet 2 fajtából, a tömbháznegyedben 19 egyedet 5 fajtából és a Védő Erdőfüggönynél 15 egyedet 4 fajtából. A időszakban feljegyzésre került összesen 952 kontakt több fajta egyedeivel (14 chiroptera fajtával) (lásd az 1. táblázatot és a diagramot). Az eredmények alapján (csak a fajta szintjéig azonosított egyedek, a batident valamint a bcanalyse programok segítségével), megfigyelhető a Nyctalus noctula (255), melyet követ a Pipistrellus pygmaeus (143), Pipistrellus nathusii (140), Pipistrellus kuhlii (108), Pipistrellus pipistrellus (49), Vespertilio murinus (39), Eptesicus nilssonii (31), Eptesicus serotinus (30), Nyctalus leisleri (13), Miniopterus schreibersii (4), Hypsugo savii (3), Plecotus austriacus (2), Myotis alcathoe (1) és Myotis daubentonii (1) fajták egyedeinek magas számú jelenléte. 302
3 1. táblázat: A vizsgálati helyeken megtalálható fajták. Egy Batcorder 2 nevű detektor segítségével elért eredmények. A fajták tudományos elnevezése Pres. P. Bot. P. Civic B. Lac. C. Rez. O. Ast. P. Lid. Gr. Zool. Össz. Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, Enil ) Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) Eser Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) Hsav Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) Misch Myotis alcathoe (von Helversen & Heller, Malc ) Myotis daubentonii (KUHL, 1817) Mdau Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) Nlei Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) Nnoc Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Pkuh Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Pnat Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) Ppip Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) Ppyg Plecotus austriacus (FISCHER, 1829) Paus Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) Vmur Nyctaloid Pipistrelloid Pmid Spec Összesen A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. Rövidítések: Pres. =Rövidítés, P.Bot=Botanikus Park, P.Civ=Belvárosi Park, B.Lac=Lacului Tó, C.Rez= Lakóövezet, O.Ast=Csillagvizsgáló, P.Lid=Lidia Park, Gr.Zool=Zoo Parktörzs. A feltérképezett helyszínek Botanikus Park (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: 2, , ; III. Pont: , ) ábra Botanikus Park (Hoffmann, 2011) ábra Belvárosi Park (Hoffmann, 2011). 303
4 A 3., 4., 5., 6., 7. és 9. diagram a fajtákat és a megtett szakaszt jelöli, amely a denevérek azonosításához szükséges volt. Ez azt jelenti, hogy minden egyednél a BatIdent program legtöbb 4 szakaszt képes elvégezni egy fajta azonosításához. Az alábbi diagramm ideális lehetőségeket biztosít az eredmények bemutatásához. 3. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Botanikus Park ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. Belvárosi Park (Koordináták: I. Pont , ; II. Pont , ) (lásd a 7. ábrát). 4. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Belvárosi Park ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. 304
5 Lacului Tó (Koordináták: , ) ábra - Lacului Tó (Hoffmann, 2011) ábra A csillagvizsgáló (Hoffmann, 2011). 5. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Lacului Tó ). Lakóövezet a Dâmboviţa sgt., Transilvania u., Crizantemelor u. és Vasile Lupu u. között (Koordináták: , ): Ezen a helyszínen feljegyzésre került 3 egyed a Nyctalus noctula fajtából. Csillagvizsgáló (Koordináták: , ). 305
6 6. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Csillagvizsgáló ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. Lidia Park (Koordináták: , ) ábra - Lidia Park (Hoffmann, 2011) ábra Zoo Parktörzs (Hoffmann, 2011). 306
7 7. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Lidia Park ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. Zoo Parktörzs (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ). Bizonyítandó a denevérek egy éjszakán át tartó tevékenységét a Zoo Parktörzsben, elkészült a 8. sz. diagram. 8. Diagram: Diagram az egy éjszaka alatt azonosított egyedekkel Zoo Parktörzs ( ). 307
8 9. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Zoo Parktörzs ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. A következő diagram egy terepen töltött éjszaka bemért egyedszámait mutatja meg Batcorder 2 típusú detektorral (lásd 10. Diagramm). 10. Diagram Diagram a terepen töltött éjszakákon azonosított kontaktok számával (Batcorder 2-vel). A 11. Diagram a fix pontokon bemért fajták egyedeinek számát jelzi (Batcorder 2-vel mérve), melyeket az 1. Táblázatban sorolunk fel. 308
9 11. Diagram: A vizsgált mezőben található fajták összesítése. (Batcorder 2-vel). A időszakban feljegyzésre került összesen 443 kontakt több fajta egyedeivel (13 chiroptera fajtával) (lásd az 2. táblázatot és a diagramot). Az eredmények alapján (csak a fajta szintjéig azonosított egyedek, a batident valamint a bcanalyse programok segítségével), megfigyelhető a Nyctalus noctula (132), melyet követ a Pipistrellus pygmaeus (107), Pipistrellus nathusii (28), Vespertilio murinus (18), Eptesicus nilssonii (14), Pipistrellus kuhlii (10), Nyctalus leisleri (9), Pipistrellus pipistrellus (6), Eptesicus serotinus (4), Miniopterus schreibersii (4), Plecotus austriacus (4), Myotis daubentonii (2) és Myotis myotis (1) fajták kiemelt jelenléte. 2. Táblázat: A vizsgálati helyeken megtalálható fajták. Egy Batcorder 2 nevű detektor segítségével elért eredmények. A fajták tudományos elnevezése Pres. P. Pop C. Beg C. Beh T. P.V. Gr. Zool. Össz. Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Enil Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) Eser Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) Misch Myotis daubentonii (KUHL, 1817) Mdau Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797) Mmyo Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) Nlei Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) Nnoc Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Pkuh Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Pnat Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) Ppip Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) Ppyg Plecotus austriacus (FISCHER, 1829) Paus Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) Vmur Nyctaloid Nyctief Pipistrelloid Spec Összesen A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. Rövidítések: Pres. =Rövidítés, P.Pop=Néppark, C.Beg=Bega Csatorna, C.Beh=Behelea Csatorna; T.P.V.=Vadászerdő Erdőtörzs, Gr.Zool= Zoo Parktörzs, Nyctief: utalás fajtára vagy Nyctalus noctula vagy Nyctalus lasiopterus vagy Tadarida teniotis; Pmid: utalás fajtára vagy Pipistrellus nathusii vagy Pipistrellus kuhlii; Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. 309
10 A feltérképezett helyszínek Néppark (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ) ábra - Néppark (Hoffmann, 2011) ábra - Bega Csatorna, Traian- híd (Hoffmann, 2011). A 12. és 14. diagram a fajtákat és a megtett szakaszt jelöli, amely a denevérek azonosításához szükséges volt minden éjszakára vonatkozóan bontásban. Ez azt jelenti, hogy minden egyednél a BatIdent program legtöbb 4 szakaszt képes elvégezni egy fajta azonosításához. Az alábbi diagram ideális lehetőségeket biztosít az eredmények bemutatásához. 12. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Néppark ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. Bega Csatorna- Bega Partjai (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ; IV. Pont: 310
11 , ; V. Pont: , ; VI. Pont: , : VII. Pont: , ; VIII. Pont: , ; IX. Pont: , ; X. Pont: , ). Behela Csatorna (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ). Vadászerdő Erdőtörzs (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ; IV. Pont: , ; V. Pont: , ; VI. Pont: , ; VII. Pont: , ; VIII. Pont: , ) ábra Kihalt fa a Bánsági Falumúzeummal szemben (Hoffmann, 2011) ábra Zoo Parktörzs (Hoffmann, 2011). Bizonyítandó a denevérek egy éjszakán át tartó tevékenységét a Zoo Parktörzsben, elkészült a 13. sz. diagram. 311
12 13. Diagram: Diagram az egy éjszaka alatt azonosított egyedekkel Zoo Parktörzs ( ). 14. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Zoo Parktörzs ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. A következő diagram egy terepen töltött éjszaka bemért egyedszámait mutatja meg Batcorder 2 típusú detektorral (lásd 15. Diagramm). 312
13 15. Diagram: Diagram a terepen töltött éjszakákon azonosított kontaktok számával (Batcorder 2-vel). A 16. Diagramm a fix pontokon bemért fajták egyedeinek számát jelzi (Batcorder 2-vel mérve), melyeket az 2. Táblázatban sorolunk fel. 16. Diagram: A vizsgálati mezőben azonosított fajták összesítése (Batcorder 2-vel). A időszakban feljegyzésre került összesen 132 kontakt több fajta egyedeivel (11 chiroptera fajtával) (lásd az 3. táblázatot és a diagramot). Az eredmények alapján (csak a fajta szintjéig azonosított egyedek, a batident valamint a bcanalyse programok segítségével), megfigyelhető a Nyctalus noctula (57), melyet követ a Pipistrellus nathusii (21), Nyctalus leisleri (10), Pipistrellus pipistrellus (8), Eptesicus nilssonii (5), Miniopterus schreibersii (5), Pipistrellus pygmaeus (5), Pipistrellus kuhlii (4), Vespertilio murinus (4), Hypsugo savii (2) és Eptesicus serotinus (1) fajták kiemelt jelenléte. 313
14 3. Táblázat: A vizsgálati helyeken megtalálható fajták. Egy Batcorder 2 nevű detektor segítségével elért eredmények. A fajta tudományos elnevezése Pres. P. Cat C.f. CFR C.E.- C.S. C.b. P.f. Össz. Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Enil Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) Eser Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) Hsav Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) Misch Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) Nlei Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) Nnoc Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Pkuh Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Pnat Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) Ppip Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) Ppyg Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) Vmur Pipistrelloid Spec Összesen: A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. Rövidítések: Pres. =Rövidítés, P.Cat=Katedrális Park, C.f CFR = CFR vasútvonal, a Circumvalatiunii útés az Enric Baader u. között, C.b = Gheorghe Lazar úti tömbháznegyed, C.E. - C. S. = Zsidó Temető- Szegények Temetője, P.f. = Védő Erdőfüggöny, Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt A feltérképezett helyszínek Katedrális Park (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ) ábra Katedrális Park (Hoffmann, 2011) ábra A Bega Csatorna a Püspök-hídról fényképezve A 17. és 18. diagram a fajtákat és a megtett szakaszt jelöli, amely a denevérek azonosításához szükséges volt. Ez azt jelenti, hogy minden egyednél a BatIdent program legtöbb 4 szakaszt 314
15 képes elvégezni egy fajta azonosításához. Az alábbi diagram ideális lehetőségeket biztosít az eredmények bemutatásához. 17. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Katedrális Park ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. CFR vasútvonal, a Circumvalatiunii útés az Enric Baader u. között (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ). Zsidó Temető- Szegények Temetője (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ). Gheorghe Lazar úti tömbháznegyed (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ). Védő Erdőfüggöny (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ). 315
16 130. ábra Zsidó Temető (Hoffmann, 2011) ábra Szegények Temetője(Hoffmann, 2011). 18. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Védő erdőfüggöny ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. A következő diagram egy terepen töltött éjszaka bemért egyedszámait mutatja meg Batcorder 2 típusú detektorral (lásd 19. Diagram). 316
17 19. Diagram: Diagram a felderített kontaktok számával. (Batcorder 2-vel). A 20. Diagram a fix pontokon bemért fajták egyedeinek számát jelzi (Batcorder 2-vel mérve), melyeket az 3. Táblázatban sorolunk fel. 20. Diagram: A vizsgált helyszíneken található fajták összesítése. (Batcorder 2-vel). A időszakban feljegyzésre került összesen 4828 kontakt több fajta egyedeivel (13 chiroptera fajtával) (lásd az 4. táblázatot és a 21., 22. és 23. diagramot). Az eredmények alapján (csak a fajta szintjéig azonosított egyedek, a batident valamint a bcanalyse programok segítségével), megfigyelhető a Nyctalus noctula (1644), melyet követ a Pipistrellus nathusii (1235), Pipistrellus kuhlii (728), Vespertilio murinus (313), Nyctalus leisleri (210), Eptesicus serotinus (144), Hypsugo savii (126), Eptesicus nilssonii (74), Pipistrellus pipistrellus (59), Pipistrellus pygmaeus (17), Miniopterus schreibersii (12), Plecotus austriacus (2), Plecotus auritus (1), Myotis alcathoe (1) és Myotis mystacinus (1) fajták kiemelt jelenléte. 317
18 4. Táblázat: A vizsgált helyszínen megtalálható fajták. A fajták tudományos elnevezése Pres. O. As Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Enil 74 Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) Eser 144 Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) Hsav 126 Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) Misch 12 Myotis alcathoe (VON HELVERSEN & HELLER, 2001) Malc 1 Myotis mystacinus (KUHL, 1817) Mmys 1 Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) Nlei 210 Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) Nnoc 1200 Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Pkuh 728 Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Pnat 1235 Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) Ppip 59 Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) Ppyg 17 Plecotus austriacus (FISCHER, 1829) Paus 2 Plecotus auritus (LINNAEUS, 1758) Paur 1 Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) Vmur 313 Nycmi - 74 Nyctaloid Pipistrelloid - 5 Ptief - 9 Spec Összesen A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. Rövidítések: Pres. =Rövidítés, O.As=Csillagvizsgáló, Nycmi: utalás fajtára Nyctalus leisleri vagy Eptesicus serotinus vagy Vespertilio murinus; Ptief: fajtára való utalás Hypsugo savii vagy Pipistrellus nathusii illetve Pipistrellus kuhlii; Spec= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. Csillagvizsgáló (Koordináták: , ). 21. Diagram:Diagram az egy éjszaka alatt azonosított egyedekkel Csillagvizsgáló ( ). 318
19 22. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Csillagvizsgáló ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. 23. Diagram:Az egyetlen éjszaka alatt azonosított fajták és egyedek összesítése O.As. (Csillagvizsgáló) A menedékhelyek (odvak) leltározásának eredményei A tanulmány keretén belül meghatároztuk a lehetséges menedékhelyeket odvakban és épületekben, a vizsgálati területen belül. Ekképpen fedezhettünk fel a szociális hangjuk alapján (a denevéreknek egy tipikus ciccogása) a Népparkban egy odút, amely denevérek óvóhelyéül szolgált (lásd 20. ábrát). Az óvóhely bejárata megközelítőleg 5m magasságban van a talajhoz képest. Ebben az esetben nem tudtuk napközben endoszkóp segítségével megvizsgálni a menedékhelyet, mivel lehetetlen volt egy létra megszervezése. Ebből kifolyólag elhalasztottuk a fajta/ák azonosítását éjszakai időszakra ultrahangos detektorok segítségével, amikor a kolónia egyedei elhagyják az óvóhelyet a táplálkozó/ vadászó területek felé. 319
20 A Katedrális Parkban arra a következtetésre jutottunk, hogy a lenti képen látható odút (lásd 21. ábrát) egy Pipistrellus pygmaeus fajtához tartozó kolónia foglalja el. Megfigyeléseket ultrahangos detektorral napnyugta után végeztünk, amikor az egyedek elhagyták az óvóhelyet. Fig Denevérek által óvóhelyként használt Acer platanoides a Népparkban. (Hoffmann 2011). Fig Denevérek által óvóhelyként használt Plátanus x hispánica a Katedrális Parkban. (Hoffmann 2011). Néppark (Koordináták: , ) és Katedrális Park (Koordináták: , ). A Népparkban felfedezett denevér kolóniára visszatérve, megállapíthattuk, hogy a fenti képen látható odút a Pipistrellus nathusii fajta kolóniájának egyedei foglalták el. Megfigyeléseket ultrahangos detektorral napnyugta után végeztünk, amikor az egyedek elhagyták az óvóhelyet A Tranquility Transect Detektor segítségével elért eredmények A Bega Csatorna partjain egy járműből a rögzített időszakban készült hangfelvétel alapján ( ) (lásd a piros vonalat a II. Mellékletben), azonosítani lehetett 7 fajta chiroptera-t (30 egyed) (lásd 5. Táblázat). Egyes esetekben nem lehetett egyetlen fajtát azonosítani, hanem kettőt vagy többet. Ezek a fajták ugyanazokat a frekvenciatartományokat használják, ami azt feltételezi, hogy nem határozhatók meg a megfelelő biztonsággal. 320
21 134. ábra Látkép a Bega Csatornára a Dacilor Hídról (Hoffmann, 2011). 5. Táblázat: Tranquility Transect Detektorral felderített fajták. Használt A fajták neve rövidítések Vespertilionidae E.ser Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) E.nil Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) N.lei Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) N.noc Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) P.kuh Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Pnat Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Vmur Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) 135. ábra A Vespertilio murinus fajta hangjainak spektogramja. A lenti Diagram az összes egyed számát mutatja meg (30) melyeket a Tranquility Transect Detektor segítségével azonosítottunk a terepen végzett vizsgálatok alkalmával (lásd 24. Diagram). Az elért eredmények alapján felfedezhető a N.noc (9), melyet követ a V.mur (7) (lásd a 23. ábrát), N.noc vagy E.ser sau N.lei vagy V.mur (5) P.nat vagy P.kuh (2), N.noc vagy V.mur 321
22 (2), N.lei vagy V.mur (2), E.ser vagy N.lei (2) és E.ser vagy E.nil (1) fajták igen magas számú jelenléte. 24. Diagram: Diagram a Tranquility Transect Detektor segítségével azonosított egyedek számáról. A Bega Csatorna partjain egy járműből a rögzített időszakban készült hangfelvétel alapján (lásd a zöld és sárga vonalat a II. Mellékletben)(lásd 24. ábrát), és a Behela Csatorna hosszán a Zoo Parktörzsig azonosítani lehetett 11 fajta chiroptera-t (68 egyed) (lásd 5. Táblázat és I. Melléklet) ábra Kilátás a Bega Csatornára és a Víztisztító Állomásra (Berei, 2011). 322
23 6. Táblázat: Tranquility Transect Detektorral felderített fajták. Használt Fajták neve rövidítések Vespertilionidae E.ser Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) E.nil Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) H.sav Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) M.myo Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797) N.lei Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) N.noc Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) P.kuh Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) P.nat Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) P.pip Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) P.pyg Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) V.mur Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) 137. ábra A Pipistrellus pygmaeus fajta hangjainak spektogramja. A lenti Diagram az összes egyed számát mutatja meg (68) melyeket a Tranquility Transect Detektor segítségével azonosítottunk a terepen végzett vizsgálatok alkalmával (lásd 25. Diagram). Az elért eredmények alapján felfedezhető a N.noc vagy V.mur (18), melyet követ a N.noc (10), V.mur (10), E.ser vagy N.lei (9), P.nat vagy P.kuh (6), P.pyg (5) (vezi Fig.25), N.noc vagy E.ser vagy N.lei vagy V.mur (4), N.lei vagy V.mur (2), P.pip (1), E.ser vagy E.nil (1), H.sav (1) és M.myo (1) fajta magas számú jelenléte. 323
24 25. Diagram: Diagram a Tranquility Transect Detektor segítségével azonosított egyedek számáról. A Védő Erdőfüggöny mentén egy járműből a rögzített időszakban készült hangfelvétel alapján (lásd a rózsaszín vonalat a II. Mellékletben), azonosítani lehetett 4 fajta chiroptera-t (3 egyed) (lásd 7. Táblázatot és I. Mellékletet). 7. Táblázat: Tranquility Transect Detektorral felderített fajták. Használt Fajták neve rövidítések Vespertilionidae E.ser Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) N.lei Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) P.kuh Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) P.nat Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) 138. ábra - Az Eptesicus serotinus fajta hangjainak spektogramja. 324
25 Az elért eredmények alapján felfedezhető a P.nat vagy P.kuh (6) melyet követ az E.ser vagy N.lei (1) (lásd 26. ábrát) fajták csoportjainak magas számú jelenléte Gerinctelenek (rovarok) eredményei A időszakban megfigyelhető volt 12 rovarfajta, amelyek közül 7 ortoptera, 2 Lepidoptera és 1 Heteroptera. Bega Partjai (a központban) (Koordináták: , ): Chorthippus dorsatus (ZETTERSTEDT, 1821), Euchorthippus declivus (BRISOUT DE BARNEVILLE, 1849), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758 (lásd 29. ábra), Phaneroptera nana FIEBER, 1853 (lásd 30. ábra), Vanessa cardui (LINNAEUS, 1758) (lásd 27. ábra), Pieris rapae (LINNAEUS, 1758) és Pyrrhocoris apterus AMYOT & SERVILLE, 1843 (lásd 28. ábra). Botanikus Park (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758 és Phaneroptera nana FIEBER, Belvárosi Park (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima LINNAEUS, Lacului Tó (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima LINNAEUS, Lakóövezet a Dambovita út, Transilvania u., Crizantemelor u. és Vasile Lupu u. között (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763). Lidia Park (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima LINNAEUS, ábra - Vanessa cardui hímje (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011) ábra - Pyrrhocoris apterus AMYOT & SERVILLE, 1843 (Hoffmann, 2011). 325
26 141. ábra - Tettigonia viridissima nőstény (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011) ábra - Phaneroptera nana nőstény FIEBER, 1753) (Hoffmann, 2011). Csillagvizsgáló (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758 és Phaneroptera nana FIEBER, Néppark (Koordináták: , ): Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758 (lásd 33. ábra és fejezet), Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) (lásd 34. ábra és fejezet), Pteronemobius heydenii (FISCHER, 1853), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima LINNAEUS, Ugyancsak a Népparkban volt megfigyelhető a Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) fajta jelenléte, a mély és széles furatok alapján, melyek a fajtára jellemzők ábra - Lucanus cervus nyomai (LINNAEUS, 1758) a Néppark tölgyfáiban (Hoffmann, 2011) ábra - Lucanus cervus nyomai (LINNAEUS, 1758) a Zoo Parktörzs tölgyfáiban (Hoffmann, 2011).
27 145. ábra holtan talált Cerambyx cerdo (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011) ábra - Lucanus cervus nősténye (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011). Zoo Parktörzs (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758, Phaneroptera nana FIEBER, 1853 és Pholidoptera griseoptera (DE GEER, 1773). A időszakban megfigyelhető volt 13 rovarfajta, amelyek közül 8 Orthoptera, 1 Lepidoptera és 1 Heteroptera. Bega Csatorna partjai (a központban) (Koordináták: , ): Chorthippus dorsatus (ZETTERSTEDT, 1821), Euchorthippus declivus (BRISOUT DE BARNEVILLE, 1849), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758 és Phaneroptera nana FIEBER, 1853, Pieris rapae (LINNAEUS, 1758) és Pyrrhocoris apterus AMYOT & SERVILLE, ábra - Mantis religiosa nőstény LINNAEUS, 1758, melyet megölt egy [Vespula vulgaris (LINNAEUS, 1758)] (Hoffmann, 2011). 327
28 Néppark (Koordináták: , ): Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) (lásd 34. ábra), Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758 (lásd 33. ábra), Pteronemobius heydenii (FISCHER, 1853), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima LINNAEUS, Zoo Parktörzs (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758, Phaneroptera nana FIEBER, 1853, Pholidoptera griseoptera (DE GEER, 1773), Mantis religiosa LINNAEUS, 1758 (lásd 35. ábra), Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758, Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) és Vespula vulgaris (LINNAEUS, 1758) (lásd 35. ábra). A Zoo Parktörzsben megfigyelhető volt a Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) fajta jelenléte, a mély és széles furatok alapján, melyek a fajtára jellemzők (lásd 32. ábra). A időszakban megfigyelhető volt 12 rovarfajta, melyek közül 6 Orthoptera, 3 Lepidoptera, 1 Heteroptera, 1 Cicada és 1 Odonata. Katedrális Parkja (Koordináták: , ) Chorthippus dorsatus (ZETTERSTEDT, 1821), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima (LINNAEUS, 1758), Eumodicogryllus bordigalensis (LATREILLE, 1804) és Pyrrhocoris apterus AMYOT & SERVILLE, 1843 (lásd 40. ábrát). CFR vasútvonal, a Circumvalatiunii sgt. és Enric Baader u. között (Koordináták: , ) Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima (LINNAEUS, 1758) és Phaneroptera nana FIEBER, Védő erdőfüggöny (Koordináták: , ) Phaneroptera nana FIEBER, 1853, Conocephalus fuscus (FABRICIUS, 1793) (lásd 39. ábra), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima (LINNAEUS, 1758), Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) (lásd 41. ábra), Polyommatus icarus (ROTTEMBURG, 1775), Autographa gamma (LINNAEUS, 1758), Philaenus spumarius (LINNAEUS, 1758) (lásd 42. ábra) és Sympetrum sanguineum (MÜLLER, 1764). 328
29 148. ábra - Conocephalus fuscus hímje (FABRICIUS, 1793) (Hoffmann, 2011) ábra - Pyrrhocoris apterus AMYOT & SERVILLE, 1843 (Hoffmann, 2011). Zsidó Temető Szegények Temetője (Koordináták: , ) Chorthippus dorsatus (ZETTERSTEDT, 1821), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Pezotettix giornae (ROSSI, 1794). Gheorghe Lazăr u. Tömbháznegyed (Koordináták: , ) Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima (LINNAEUS, 1758) ábra - Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011) ábra - Philaenus spumarius (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011). Más megjelent feljegyzések a vizsgált helyszínek rovar állatvilágáról Az első ismert tanulmány az Odonata (szitakötő) fajtákról, melyet MANCI (2003/2004) végzett a Vadászerdő Erdőtörzsben és annak közvetlen közelében, közreműködött a rovarok listájának bővítésében, 35 fajtát azonosítva (lásd 8. Táblázat). 8. Táblázat: Szitakötő fajták A fajták tudományos elnevezése /43/EEC Irányelv Calopteryx splendens (HARRIS, 1782) -
30 Lestes viridis (VANDER LINDEN, 1825) - Lestes barbarus (FABRICIUS, 1798) - Lestes dryas KYRBI, Lestes sponsa (HANSEMANN, 1823) - Sympecma fusca (VANDER LINDEN, 1820) - Erythromma viridulum (CHARPENTIER, 1840) - Coenagrion puella (LINNAEUS, 1758) - Coenagrion pulchellum (VANDER LINDEN, 1825) - Ischnura pumilio (CHARPENTIER, 1825) - Aeshna mixta LATREILLE, Aeshna affinis VANDER LINDEN, Aeshna isosceles (MÜLLER, 1767) - Brachytron pratense (MÜLLER, 1764) - Gomphus flavipes (CHARPENTIER, 1825) Anexa II, IV Gomphus vulgatissimus (LINNAEUS, 1758) - Somatochlora meridionalis NIELSEN, Libellula fulva MÜLLER, Libellula depressa LINNAEUS, Orthetrum cancellatum (LINNAEUS, 1758) - Orthetrum albistylum (SÉLYS, 1848) - Crocothemis erythraea (BRÜLLE, 1832) - Sympetrum striolatum (CHARPENTIER, 1840) - Sympetrum vulgatum (LINNAEUS, 1758) - Sympetrum meridionale (SÉLYS, 1841) - Sympetrum sanguineum (MÜLLER, 1764) - Platycnemis pennipes (PALLAS, 1771) - Coenagrion ornatum (SÉLYS, 1850) Anexa II, IV Ischnura elegans (VANDER LINDEN, 1820) - Anax imperator LEACH, Cordulia aenea (LINNAEUS, 1758) - Libellula quadrimaculata LINNAEUS, Orthetrum brunneus (FONSCOLOMBE, 1837) - Orthetrum coerulescens (FABRICIUS, 1798) - Sympetrum depressiusculum (SÉLYS, 1841) - A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. A MANCI (2003/2004) által azonosított fajok közül 2 megjelenik a 92/43/EEC Élőhely Irányelv listáiban. A Coenagrion ornatum (SÉLYS, 1850) és Gomphus flavipes (CHARPENTIER, 1825) fajtákról van szó (lásd 8. Táblázat), amelyek fennmaradása érdekében különleges fenntartási területeket kell kijelölni. Az Odonata fajok besorolása a Vörös Listákon még nem történt meg a szakemberek részéről, emiatt nem tudjuk felmérni, hogy jelenleg milyen szintű veszélyeztetettségnek vannak kitéve Törvényhozás Denevérfajták 330
31 A 13 denevér fajtából, melyeket az Élőhely Irányelv II. sz. Melléklete tartalmaz, 2 fajta megtalálható a vizsgált területen. Mind a 32 fajta, melyeket Romániában jelen pillanatban ismerünk különleges védelmet ígényel (BORDA & BORDA, 2008). A Myotis alcathoe (VON HELVERSEN & HELLER, 2001) fajta kivételével, amelynél a meglévő adatok hiányosak, a vizsgált terület mindegyik fajtája szerepel az IUCN RED LIST 2010-ben (lásd 9. Táblázat). 9. Táblázat: A vizsgált övezetekben fellelhető denevérfajták. Nomenklátor (MITCHELL-JONES et al.1999). Vörös Lista BOTNARIUC & TATOLE (2005). IUCN Red List 2010 ( A fajták tudományos elnevezése A fajták neve románból 92/43/EEC Irányelv IUCN Red List (2010) Vörös Könyv Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Északi denevér IV.Melléklet LC Súlyosan veszélyeztetett Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) Széles szárnyú denevér IV.Melléklet LC sebezhető Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) Savi denevére IV.Melléklet LC sebezhető Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) Hosszú szárnyú denevér II,IVMelléklet NT sebezhető Myotis alcathoe (VON HELVERSEN & HELLER, Nincs elnevezése!? IV.Melléklet DD? 2001) Myotis daubentonii (KUHL, 1817) Vízi denevér IV.Melléklet LC Súlyosan veszélyeztetett Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797) Egérfülű nagy denevér II,IVMelléklet LC veszélyeztetett Myotis mystacinus (KUHL, 1817) Bajuszos denevér IV.Melléklet LC veszélyeztetett Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) Alkonyati kis denevér IV.Melléklet LC veszélyeztetett Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) Alkonyati nagy denevér IV.Melléklet LC - Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Kuhl bőregere IV.Melléklet LC - Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, Nathusius bőregere IV.Melléklet LC veszélyeztetett 1839) Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) Kis közönséges bőregér IV.Melléklet LC - Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) Törpe bőregér IV.Melléklet LC - Plecotus austriacus (FISCHER, 1829) Szürke fülű denevér IV.Melléklet LC veszélyeztetett Plecotus auritus (LINNAEUS, 1758) Vöröskés fülű denevér IV.Melléklet LC sebezhető Vespertilio discolor (murinus) (LINNAEUS, 1758) Kétszínű denevér IV.Melléklet LC veszélyeztetett Rövidítések: *Vörös Listán jegyzett; - Vörös Listán nem jegyzett. A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. DD= Data Deficient, LC=Least Concern, NT=Near Threatened, VU=Vulnerable,?=nem ismert. Mindegyik megjelölt fajta, melyeket fentebb felsoroltunk, megjelenik az Élőhely Irányelv II. Mellékletében, mint közösségi érdekű fajta, megóvásuk érdekében speciális fennmaradási övezetek kialakítása szükséges. Figyelembe véve a gerincesek Vörös Listáját (BOTNARIUC & TATOLE, 2005), négy fajta sebezhetőnek tekintendő (Eptesicus serotinus, Hypsugo savii, Miniopterus schreibersii és Plecotus auritus), hat fajta veszélyeztetett (Myotis myotis, Myotis mystacinus, Nyctalus leisleri, 331
32 Pipistrellus nathusii, Plecotus austriacus és Vespertilio murinus), kettő pedig súlyosan veszélyeztetett (Eptesicus nilssonii és Myotis daubentonii). A denevérek fajtáinak egy része nagy távú vándorlásokra képes és nem tartják be az országhatárokat. Ennek következtében megóvásuk szükségessé teszi minden ország beavatkozását. A denevérek több nemzetközi egyezmény tárgyát képezik, ezek által óvják meg menedékhelyeiket és táplálkozási élőhelyeiket. A Berni Egyezmény, amely a vadon élő állatok és az európai természetes élőhelyek megóvására irányul (1979) Az európai denevér fajták az Egyezmény II. Függelékében (különösen védett fajok), a Pipistrellus pipistrellus fajta kivételével, amely a III. Függelékben szerepel (védett fajok). A Bonni Egyezmény, a vadon élő vándorló állatfajok megóvására irányul (1979) A Londoni Megállapodás (EUROBATS), az európai denevérek népességének megóvását illetően (1991) Az Európai Tanács 92/43/EEC Irányelve a védett természeti területek rendszeréről, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről. (1992) Az Irányelv célja a biodiverzitás megóvása, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme által az Európai Únió tagországainak területén. Előírja egy megóvási övezethálózat kialakítását a tagországok területén, melynek neve: Natura Az Irányelv II. Függelékében 13 denevér fajtát jegyeznek, melyek közösségi érdekűek (Rhinolophus ferrumequinum, R. hipposideros, R. euryale, R. blasii, R. mehelyi, Myotis myotis, M. blythii oxygnathus, M. emarginatus, M. bechsteinii, M. dasycneme, M. capaccinii, Miniopterus schreibersii és Barbastella barbastellus), megóvásuk érdekében speciális fennmaradási övezetek kialakítása szükséges. Minden denevérfaj szerepel az Irányelv IV. Függelékében, a tagországok kötelezettek biztosítani a megóváshoz szükséges legjobb körülményeket. A 13/1993. számú Törvény, amely által Románia csatlakozott a vadon élő állatok és az európai természetes élőhelyek megóvásáért létrejött Egyezményhez (Berni Egyezmény) 332
33 A 13/1998. számú Törvény, amely által Románia csatlakozott a vadon élő vándorló állatfajok megóvásához (Bonni Egyezmény) A 90/2000. számú Törvény, amely által Románia csatlakozott az európai denevérek népességének megóvásához. Az 57/2007. számú Sürgősségi Kormányrendelet a védett természeti területek rendszeréről, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről. Célja a 92/43/EEC si 79/409/EEC Európai Tanács Irányelveinek nemzeti törvényhozásba iktatása. A Rendelet III. Mellékletében megemlítik azokat a fajtákat, amelyek védelme érdekében szükséges kijelölni különleges fenntartási övezeteket. Rovarok A rovarok között két olyan fajta található, amely közösségi érdekeket képvisel, a Nagy hőscincér és a Nagy szarvasbogár, ezek megóvása érdekében szükséges kijelölni különleges fenntartási övezeteket. A megemlített fajtákból a Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758 feltüntetett fajta az IUCN Red List of Threatened Species, mint sebezhető (lásd 10. Táblázat). 10. Táblázat: Coleoptera fajták, melyek a vizsgált területeken megtalálhatók. IUCN Red List 2010 ( A fajták tudományos elnevezése A fajták elnevezése románból 92/43/EEC Irányelv IUCN Red List (2010) Vörös Lista Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758 A tölgy nagy faragója II.Melléklet VU? Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) Szarvasbogár II,IV.Melléklet -? Rövidítések: - nincs jelölve a Vörös Listákon. A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza.vu=vulnerable,?=nem ismert Megbeszélések A kutatott övezetben 3 új eddig nem jegyzett fajta található. Ezek a Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837), Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) és Myotis alcathoe (von HELVERSEN & HELLER, 2001) fajták. Ugyanakkor fellelhető volt a Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) és Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797), közösségi érdekű fajták, melyek megóvása érdekében szükséges kijelölni különleges fenntartási övezeteket. Itt említeném meg, hogy nem jelentek meg adatok a denevérekről a kutatott területről, ami nem jelenti azt, hogy ezek a csendes vadászok nincsenek jelen. 333
34 152. ábra - Hypsugo savii fajta megoszlása (Forrás: ábra - A Eptesicus nilssonii fajta megoszlása (Forrás: ábra - Myotis alcathoe. fajta megoszlása (Forrás: iucnredlist.org) Következtetések és ajánlások Általában véve célszerű és szükséges lett volna, hogy ennek a tanulmánynak az időszaka legkevesebb 2 év legyen, figyelembe véve a denevérek vándorútjait is. A denevérek állatfajának tanulmányozása csak több módszer kombinációjával valósulhatott volna meg: - a létező bibliográfia adatainak tanulmányozásával - az antrópikus búvóhelyek vizuális megfigyelésével (pl. pincék, padlások) - vizuális és technikai megfigyelések az odúk bejáratánál, a vadászatra induló példányok megszámlálása - az ultrahangos detektorok használata a felvételek idején (aktív és passzív módszerek) Antrópikus menedékhelyek A denevérek esetében, a megőrzési intézkedések alkalmazásának nehézségei az általuk használt menedékhelyek azonosításánál kezdődnek. Az antropikus menedékeket, szállásokat csak a 334
35 tulajdonos vagy a működtető engedélyével lehet ellenőrizni. Ezek a szállások lehetnek például: templomok padlásai, illetve tornyai, régi épületek, pincék, padlások, erdészházak, elhagyott házak, erődítmény romok, stb. Szoros együttműködés ajánlott a tulajdonosok és a chiropterológus szakemberek között. A szállások ellenőrzésénél meg kell ejteni a lakosság bevonását, illetve tudatosítását is. Csak ily módon lehet megelőzni, vagy kizárni a nem kívánt konfliktusokat (pl. babonák) és megállítani az emberek házaiban és lakásaiban levő, denevérek által használt szállások visszafordíthatatlan megsemmisítését. A megsemmisítés lehet passzív, pl. közvetett befolyások által, mint a tető, a pince vagy az állatok istállójának felújítása (pld. a fa mérgező anyagokkal való kezelésével). Ezek, a denevérfajták által az ember háztáján elfogadott szálláshelyekre vonatkozó veszteségek csökkenhetőek, az olyan személyek aktív tudatosításával és bevonásával, akik érdekeltek a denevérek által használt szállások fenntartásában és gondozásában. Egy másik szempont, mely szokszor drasztikus következményekkel járhat a denevérek számára az, hogy egyes fajták betévednek az emberek lakásába (főképp az őszi vonulás idején). Ilyen esetekben a lakosok, vagy a bérlők, rágcsálóírtó cégek segítségét kérik, hogy megszabaduljanak a megszállóktól. Itt meg kell említeni, hogy minden Romániában vagy Európában élő denevérfajta és populáció szigorúan védett. Ilyen esetekben egy szoros együttműködés lenne ajánlott a rágcsálóírtó cégek és a chiropterológus szakemberek között, akik majd ki tudják szabadítani az eltévedt egyedeket, anélkül, hogy megsebesítenék őket. A fajták felkutatása az ultrahangos detektorok segítségével A következő években szükség lesz a közösségi érdekű fajták hatékonyabb monitorizálására. Ajánlott, hogy a denevérek népességének fajta azonosításához és monitorizálásához használjanak aktív valamint passzív módszereket egyaránt. Figyelembe véve a helyszínek számát és méretét, sorozatosan felvételek fognak készülni egész év folyamán. Ezeket a felvételeket meg kell ismételni az ebben járatos szakemberek által kijelölt helyszíneken. Ajánlott kutatási időszakok az A denevérek és a környezeti hatásvizsgálat- metodológiai útmutató - nak megfelelően (kis változtatással) (JÉRE et al., 2008). : - 02/15-03/30: hetente egyszer, az éjszaka első felében 2 óra hosszat az alkonyat előtt fél órával kezdődően, - 03/15-05/15: hetente egyszer, az éjszaka első felében naplementétől, 4 órán keresztül és beiktatva egy teljes éjszakát májusban; - 06/01-07/15: négyszer a teljes éjszaka idejére; 335
36 - 08/01-08/31: (d) etap: hetente egyszer az éjszaka első felében naplementétől 4 órán át, beiktatva 2 teljes éjszakát; - 09/01-10/31: (e) etap: hetente egyszer az éjszaka első felében naplementétől 4 órán át, beiktatva 2 teljes éjszakát szeptemberben és az éjszaka első felét októberben; - 11/01-12/15: hetente egyszer (ha az időjárási viszonyok megfelelőek) az éjszaka első felében 2 óra hosszat az alkonyat előtt fél órával kezdődően. Búvóhelyek odvakban A fák odvaiban vagy kérge alatt meghúzódó denevéreket nehéz felismerni. Különösen a nehezen megközelíthető helyeken található fák esetében. Az ilyen felületek nem csak éjjel közelíthetőek meg nehezen, amikor a denevérek vadászni indulnak, hanem napközben is, amikor behúzódnak egy hosszú éjszakai vadászat után. A felleltározások és megfigyelések célja, hogy képet alkossunk a fajták és populációk eloszlásáról, valamint az egyedek számáról. A valós számot valószínűleg nem tudhatjuk meg a napjainkban ismert módszerekkel. Ajánlott, hogy a szállások/odvak ellenőrzését a fákon télen vagy tavasszal végezzék el, a láthatóság végett, ugyanis a fáknak ilyenkor még nincsenek leveleik, ezt követően tavasszal és nyáron, az eredetileg lehetséges denevérszállásként beazonosított faodvaknál egyedszámlálást és az aktív fajták azonosítását kell elvégezni. Nagyon sok, különböző fajtájú egyed még naplemente előtt elhagyja szállását, és a faodvak, valamint a földalatti szállások bejárata körül és közelében repked. Az ellenőrzéseket vizuálisan kell elvégezni (egyedszámlálás egy infravörös távcső segítségével) de egy detektor segítségével is (pl. Pettersson D 200). Említeni kell továbbá, hogy nem csak a denevérfajták leltározásának és megfigyelésének időszakában bevetett szakemberek száma és alkalmazott módszertan játszik különös szerepet az adatok minőségében, hanem a szakemberek rendelkezésére álló felszerelés is A denevérfajták megőrzési státuszát negatívan befolyásoló tényezők felismerése A denevérfajták megőrzési státuszát negatív módon befolyásoló tényezők között sorolható fel az emberek bejárása és zavaró tevékenysége a földalatti szállások (pincék) környékén, és a parkokban, zöldövezetek környékén, Bega Csatorna partjain és a Vadászerdőben levő odvas fák (ellenőrizetlen) kivágása. A kártevők (főleg a szúnyogok) eltávolítására használt rovarírtó szerek 336
37 hasonlóképpen negatív hatást képviselnek a denevérfélék számára. A denevérek szervezetében magas mennyiségű rovarírtószer gyűl fel, az érintett szúnyogok és rovarok túlzott fogyasztása által, így, a halmozott hatás nyomán az egyedek mérgezése következhet be, ami veszélyezteti ezek egészségi állapotát, és végül egyes specializált fajták és nem utolsó sorban egyes sokfajtájú populációk egészének eltűnéséhez vezethet. A városban és a szélén található fákon egy sor denevér fajta húzódik meg. Ezeken a fákon nappal pihennek meg a denevérek, de a tél folyamán is. Továbbá, itt szaporodnak, és itt tudnak menedéket találni az ellenségeik elől és egyéb konkurrens fajták elől. A koros fák ellenőrizetlen kivágásával visszafordíthatatlanul százszámra semmisülnek meg a denevérek, egyéb kisemlősök, madarak és gerinctelenek által lakott szállások (faodvak). A faodvak legnagyobb részét a harkályok hozzák létre, és ha nem lesz többé szállásuk a környéken, a denevérek el fogják hagyni az érintett területet. Ahhoz, hogy ezeket a faodvakat helyettesítsük, mesterséges odúkat kell beüzemelni, amelyek sokkal költségesebbek (pl. mesterséges, fából vagy betonból, készült, valamint kombinált szállások). Ezek a szállások nem helyettesítik teljességben a természetes szállásokat, mivel egy sor olyan fajta létezik, mely nem fogadja el a mesterséges szállásokat, inkább elkerülik őket és távolabbi természetes szállásokat részesítenek előnyben. Egy nagyon súlyos negatív hatás a kölykező szállások kolóniáinak és a telelő szállások kolóniáinak elpusztítása, ami a padlások, pincék, régi épületek, templomok felújításának következménye, de a tudatlanságnak, a rosszindulatnak és a babonának is. A szaporodási és a kölyöknevelési időszak megzavarása kiválthatja a kölykök elhagyását az anyjuk által, ami az utódok biztos halálát jelenti. Ugyanakkor, azok az egyedek, melyeket rendszeresen zavarnak a téli időszakban, az éhenhalás kockázatával néznek szembe. A téli pihenés idején a denevérek a testükben nyáron és ősszel elraktározott zsírszövetet használják el. Ezen egyedek, melyek testük minden életfunkcióját minimumra csökkentették, minden ébresztéskor pihenőhelyet kell cseréljenek, vagy szálláshelyet kell váltsanak. Abban az esetben, amikor a szálláson kívül a hőmérséklet 0 fok alá csökken, ők nagyon sok energiát elfogyasztanak, kockáztatva az éhenhalást tavaszig, pontosabban, az első rovarok megjelenéséig. Ilyen értelemben, az egyedek hibernációs időszakának megzavarását csökkentő intézkedések támogatása egy igen dícséretre méltó és üdvös kezdeményezés lenne. Következtetésként kiemelendő, hogy minden létező és az előbbiekben felsorolt szállást védeni kell, közvetlenül vagy közvetetten, és ezt a dolgot erőszakkal nem lehet megoldani. Fokozni kell a lakosság tudatosítását az emberek által lakott és élt övezetek kulturális és természeti értékeivel kapcsolatban, valamint a hagyományos területgazdálkodás módszereinek megőrzését, hogy ezt követően érthető legyen a denevérek szerepe, valamint a haszna Temesvár Municípiumban. 337
1. Általános célkitűzések
III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. Emlősök: Denevérek országos szintű monitorozása Szerkesztett változat, Szerk: Váczi Olivér OKTVF Forrás:
RészletesebbenAdatok a Dunántúl Odonata faunájához II.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 127-134 Adatok a Dunántúl Odonata faunájához II. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Transdanubia II.) Data on 3052
RészletesebbenAdatok a Dunántúl Odonata faunájához
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 139 144 Adatok a Dunántúl Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Transdanubia) - Data on 2486 specimen belonging
RészletesebbenAdatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1997 22: 99 108 Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) II. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Contribution to the knowledge of the dragonfly
RészletesebbenAdatok a Cserehát Odonata faunájához
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 133 137 Adatok a Cserehát Odonata faunájához VIZSLÁN TIBOR ABSTRACT: (Data to the dragonfly fauna of Cserehát) Data on 1977 specimen belonging to 37
RészletesebbenAdatok a Bükk-vidék és Miskolc környékének Odonata faunájához.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2001 25: 121-126 Adatok a Bükk-vidék és Miskolc környékének Odonata faunájához. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTARCT: (Data to the dragonfly fauna of Bükk-Mountains
RészletesebbenSomogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata)
Natura Somogyiensis 1 93-99 Kaposvár, 2001 Somogy megye szitakötõinek katalógusa (Insecta: Odonata) TÓTH SÁNDOR TÓTH S.: Checklist of dragonflies of Somogy county (Insecta: Odonata) Abstract: Based on
RészletesebbenAdatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye Odonata faunájához IV.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1998 99 23: 171 177 Adatok Borsod-Abaúj-Zemplén megye Odonata faunájához IV. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Publication of data to the Odonata fauna
RészletesebbenLárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2010 34: 29 35 Lárva és exuvium adatok Magyarország Odonata faunájához III. KOVÁCS TIBOR & AMBRUS ANDRÁS ABSTRACT: (Larval and exuvial data to the Odonata fauna
RészletesebbenVédett gerincesek konzervációbiológiája monitoring és fajmegırzési programok tervezése és kivitelezése
Természettudományi és Technológiai Kar Védett gerincesek konzervációbiológiája monitoring és fajmegırzési programok tervezése és kivitelezése Egyetemi doktori (PhD) értekezés Boldogh Sándor András Témavezetı:
RészletesebbenA DENEVÉRGYŰRŰZÉS SZABÁLYAI
A DENEVÉRGYŰRŰZÉS SZABÁLYAI I. A denevérgyűrűzés engedélyezése 1. Az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás végrehajtása érdekében a védelemben részesülő denevérfajok egyedei
RészletesebbenA Romániai Indicator Bats (ibatsro) program eddigi eredményei
A Romániai Indicator Bats (ibatsro) program eddigi eredményei Szodoray-Parádi Abigél 1 Szodoray-Parádi Farkas 2 Romániai Denevérvédelmi Egyesület 1 abigel@aplr.ro, 2 farkas@aplr.ro Results of the Romanian
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV Jelen vannak Görföl Tamás Csorba Gábor Napirendi pontok Dombi Imre Dombi Imre Görföl Tamás
JEGYZŐKÖNYV Készült a Magyar Denevérgyűrűzési Központ Magyar Denevérgyűrűzési Tanácsának 2007. január 23-án 13 órakor Budapesten a Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában (1083 Budapest, Ludovika
RészletesebbenErdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben
Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú
RészletesebbenBiodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban - Temesvár és Szeged BIOTOWNS HURO/0901/128/1.3.4
Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosokban - Temesvár és Szeged BIOTOWNS HURO/0901/128/1.3.4 Jelentés a bidiverzitástra vonatkozó tanulmányok kidolgozásáról A szerződés célkitűzései
RészletesebbenAdatok Északkelet-Magyarország Odonata faunájához
FOLIA HISTORICO-NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2002 26: 179 188 Adatok Északkelet-Magyarország Odonata faunájához HUBER ATTILA KOVÁCS TIBOR AMBRUS ANDRÁS ABSTRACT: (Data to the Odonata fauna of North-East
RészletesebbenSzitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben
Szitakötők faunisztikai vizsgálata a Szigetközben KOVácS TIBOr és AMBruS AnDráS Összefoglalás Kulcsszavak Odonata, lárva, exuvium, faunisztika, természetvédelem, Szigetköz Faunistical Studies on the Odonata
RészletesebbenA Bodrogköz denevérfaunája
A Bodrogköz denevérfaunája (VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Mártély 2007. október 12-14.) Géczi István 1 Zsebők Sándor 2 1 Abaúj-Zemplén Értékeiért Közhasznú Egyesület 2 ELTE-TTK, Állatrendszertani
RészletesebbenAz Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése
FOLIA 1993 HISTORICO NATURALIA M U S E I MATRAENSIS 18: 163-189 Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése BIHARI ZOLTÁN-GOMBKÖTŐ PÉTER ABSTRACT: Contribution to the faunistical knowledge of
RészletesebbenADATOK MAGYARORSZÁG SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) AZ DECEMBER 31-IG VÉGZETT SZÓRVÁNYGY JTÉSEIM ALAPJÁN
49 Studia odonatol. hung. 13: 49 54, 2011 ADATOK MAGYARORSZÁG SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) AZ 1987. DECEMBER 31-IG VÉGZETT SZÓRVÁNYGY JTÉSEIM ALAPJÁN R O Z N E R G Y Ö R G Y 8648 Balatonkeresztúr, Vasút
RészletesebbenGÖRFÖL TAMÁS. Kulcsszavak: Völgység, Hegyhát, Tolna megye, faunisztika
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 12-17. (2008) Adatok a Völgység és a Hegyhát (Tolna megye) denevérfaunájához (Chiroptera) Data to the bat (Chiroptera) fauna of Völgység and Hegyhát (Tolna
RészletesebbenVízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén
Crisicum 3. pp.141-156. Vízi makroszkópikus gerinctelenek faunisztikai vizsgálata a Körös Maros Nemzeti Park működési területén Juhász Péter Kiss Béla Olajos Péter Grigorszky István Bevezetés Munkánk a
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
RészletesebbenHungary. Important Underground Sites for Bats in Europe. Site name Site type Latitude Longitude
Abaligeti-barlang Cave 46.20 18.20 Species list: Rhinolophus ferrumequinum, Myotis dasycneme, Myotis daubentonii, Myotis emarginatus, Plecotus auritus Alba Regia-barlang Cave 47.30 18.10, Myotis nattereri
RészletesebbenAktív denevérvédelem a Bakonyban
Aktív denevérvédelem a Bakonyban A 2016-os védelmi intézkedések utóhatásai Mészáros József (Mészi) meszi@bakonyidenever.hu Magyarországon élő 28 denevérfajból eddig 27-et sikerült kimutatni a Bakony hegységből.
RészletesebbenA HAJTA MENTE SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJA
Természetvédelem és kutatás a Tápió-vidéken, pp.. A HAJTA MENTE SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJA KOVÁCS TIBOR 1 és AMBRUS ANDRÁS 2 1 Mátra Múzeum 3200 Gyöngyös, Kossuth Lajos út 40. E-mail: koati@t-online.hu
RészletesebbenAdatok a Bükk denevérfaunájához
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI 1993 MATRAENSIS 18: 191-197 Adatok a Bükk denevérfaunájához DOBROSI DÉNES Abstract: (Contribution to the knowledge of the bat-fauna of the Bükk mountaine (Hungary)) The
RészletesebbenADATOK A VELENCEI-TÓ SZITAKÖTŐ-FAUNÁJÁHOZ (ODONATA)
111 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung. 33: 111 123, 2015 ADATOK A VELENCEI-TÓ SZITAKÖTŐ-FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) FARKAS ANNA 1 * MÉRŐ THOM AS OLIVER 2 MÓRA ARNOLD 3 1 1141 Budapest, Tornóc u. 27. 2 Debreceni Egyetem,
RészletesebbenDenevérfajok védelme a Királyerdőben, a Bihari és a Torockó hegységben
Denevérfajok védelme a Királyerdőben, a Bihari és a Torockó hegységben Layman jelentés LIFE08 NAT/RO/000504 Bihar Megyei Környezetvédelmi Ügynökség www.aplr.ro Romániai Denevérvédelmi Egyesület Emil Racoviţă
RészletesebbenCsonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL
RészletesebbenAdatok a Dunántúli-középhegység egyenesszárnyú (Orthoptera) faunájának ismeretéhez III.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2010 34: 45 58 Adatok a Dunántúli-középhegység egyenesszárnyú (Orthoptera) faunájának ismeretéhez III. KENYERES ZOLTÁN ABSTRACT: (Data to the Orthoptera fauna
RészletesebbenA Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains
RészletesebbenAdatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) III.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 1998 99 23: 179 190 Adatok Magyarország szitakötô-faunájához (Odonata) III. VIZSLÁN TIBOR PINGITZER BEÁTA ABSTRACT: (Data to the Odonata fauna of Hungary III)
RészletesebbenAktív denevérvédelem a Bakonyban Mészáros József (Mészi)
Aktív denevérvédelem a Bakonyban Mészáros József (Mészi) miniopterusvarpalota@gmail.com Magyarországon élő 28 denevérfajból eddig 27-et sikerült kimutatni a Bakony hegységből. Ezek közül néhány csak alkalmi
RészletesebbenDenevérfaunisztikai kutatások eredményei Hargita megyében (Románia)
Denevérfaunisztikai kutatások eredményei Hargita megyében (Románia) Jére Csaba Dóczy Annamária Results of research on the bat fauna of Harghita County (Romania) This paper summarizes all availabla data
RészletesebbenUJABB ADATOK A BARCSI BORÓKÁS SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJÁHOZ
DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK TERM. TUD. SOR. 2: 53-58. PÉCS, HUNGÁRIA 1981. UJABB ADATOK A BARCSI BORÓKÁS SZITAKÖTŐ (ODONATA) FAUNÁJÁHOZ DÉVAI GYÖRGY DÉVAI, GY.: New data on the dragonfly fauna (Odonata) of the
RészletesebbenVIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.
VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így
RészletesebbenDENEVÉREK (CHIROPTERA) ELŐFORDULÁSA A BAKONYBAN ( )
FOLIA MUSEI HISTORICO-NATURALIS BAKONYIENSIS A BAKONYI TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM KÖZLEMÉNYEI Zirc, 34 2017; DENEVÉREK (CHIROPTERA) ELŐFORDULÁSA A BAKONYBAN (2015-2016) MÉSZÁROS JÓZSEF Bakonyi Denevérkutatás,
RészletesebbenErdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program
Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Motivációink Védett erdei életközösségeink hosszú távú megőrzése csak
RészletesebbenADATOK A KONYÁRI-KÁLLÓ SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA)
121 Studia odonatol. hung. 15: 121 135, 2013 ADATOK A KONYÁRI-KÁLLÓ SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) V I S K I V I V I E N B L A N K A x J A K A B T I B O R o M I S K O L C Z I M A R G I T V I N C Z E A
RészletesebbenErdei denevérközösségek kutatásának eredményei a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén
Erdei denevérközösségek kutatásának eredményei a Fertő Hanság Nemzeti Park Igazgatóság területén Survey results of bat communities in the forest habitats of the administrative territory of Fertő-Hanság
RészletesebbenADATOK A MECSEK-VIDÉK ÉS A VILLÁNYI-HEGYVIDÉK SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA)
77 Studia odonatol. hung. 11: 77 83, 2010 ADATOK A MECSEK-VIDÉK ÉS A VILLÁNYI-HEGYVIDÉK SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) D É V A I G Y Ö R G Y M I S K O L C Z I M A R G I T Debreceni Egyetem, Természettudományi
RészletesebbenJelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról
GBTE-21/2010.. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2009. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021
RészletesebbenA Kislődi-bauxitbánya denevérállományának alakulása között
A Kislődi-bauxitbánya denevérállományának alakulása 1995-2003 között (IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Szögliget 2003. november 22-23.) Paulovics Péter CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület
RészletesebbenKutatási jelentés 2008.
Kutatási jelentés 2008. Denevérek megfigyelése a Létrási-Vizes-, Láner Olivér-, Szent István- és Kecskelyuk barlangokban Barati Judit A négy barlangban a mérési útvonal az előzőeknek megfelelően alakul,
Részletesebben` r.~. r, :.~.. cos ~ ~ toc. r..iu
Magyar Zoltán országgyűlési képviselő Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének ` r.~. r, :.~.. cos ~ ~ toc. r..iu Irományszám : S g7 G Érkezett 2015 AUG 0.6. Írásbeli kérdés Helyben Tisztelt Elnök
RészletesebbenDenevérközösségek monitorozása Épületek
Természetvédelmi Információs Rendszer Központi protokoll Verzió: 2009. március 31. Denevérközösségek monitorozása Épületek Készítette (2008.06.03.): Bihari Zoltán Dobrosi Dénes Estók Péter Paulovics Péter
RészletesebbenDebreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Hidrobiológiai Tanszék, Debrecen, Egyetem tér 1., 4032
81 Studia odonatol. hung. 13: 81 88, 2011 ADATOK BÁTORLIGET SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) D É V A I G Y Ö R G Y M I S K O L C Z I M A R G I T Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar,
RészletesebbenErdőlakó denevérek a Kis-Sárréten és a Körösmenti-síkon
Crisicum 9: 223-243. (2016) Erdőlakó denevérek a Kis-Sárréten és a Körösmenti-síkon Dobrosi Dénes Abstract Forest-dwelling bat species on Kis-Sárrét and Körösmenti-sík areas: In 2014 in the administration
RészletesebbenRádiós nyomkövetési és biotelemetriai vizsgálatok a hazai denevérkutatásban tapasztalatok, eredmények
Rádiós nyomkövetési és biotelemetriai vizsgálatok a hazai denevérkutatásban tapasztalatok, eredmények Estók Péter 1 Dombi Imre 2 Görföl Tamás 2 1 Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület 2 Tolna Megyei
RészletesebbenÉpületlakó denevérfajok felmérése és monitoringja Baranya megyében
Épületlakó denevérfajok felmérése és monitoringja Baranya megyében Závoczky Szabolcs DunaDráva Nemzeti Park 7625 Pécs, Tettye tér 9. Abstract Survey and monitoring of housedwelling bat species in Baranya
RészletesebbenSZITAKÖTŐ- ÉS VÍZIBOGÁR-FAUNISZTIKAI ADATOK A HANSÁGI ÉLŐHELY- REKONSTRUKCIÓ TERÜLETÉRŐL
115 Acta Biol. Debr. Oecol. Hung 13: 115 120, 2005 SZITAKÖTŐ- ÉS VÍZIBOGÁR-FAUNISZTIKAI ADATOK A HANSÁGI ÉLŐHELY- REKONSTRUKCIÓ TERÜLETÉRŐL MOLNÁR ÁKOS 1 AMBRUS ANDRÁS 2 1 ELTE TTK Állatrendszertani és
RészletesebbenA Dunántúli-dombság és környéke szitakötő faunája
Natura Somogyiensis 16. Tóth Sándor A Dunántúli-dombság és környéke szitakötő faunája Dragonfly fauna of the Transdanubium hills and surroundings Sorozatszerkesztő - Editor-in-chief Áb ra hám Le ven te
RészletesebbenA Körös Maros Nemzeti Park folyóinak folyami szitakötői (Odonata: Gomphidae)
Crisicum 9.: 133-164. (2016) A Körös Maros Nemzeti Park folyóinak folyami szitakötői (Odonata: Gomphidae) Farkas Anna Danyik Tibor Móra Arnold Abstract Riverine dragonflies (Odonata: Gomphidae) of the
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Zöld Óvoda információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenDr. Kuthy Béla entomológiai gyűjteménye I.
Natura Somogyiensis 24 221-278 Ka pos vár, 2014 Dr. Kuthy Béla entomológiai gyűjteménye I. Ábrahám Levente 1, Józan Zsolt 2, Kisbenedek Tibor 3, Uherkovich Ákos 4 & Tóth Sándor 5 1Rippl-Rónai Múzeum, H-7400
RészletesebbenTatabánya, Kézirat
Jelentés a Gerecse-hegységben és a Vértes-hegység Komárom-Esztergom megyei területén nyíló barlangok 2014. évben végzett denevérfaunisztikai kutatásáról Kapják: Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi
RészletesebbenAdatok Északkelet-Magyarország szitakötõ- (Odonata-) faunájához III.
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2008 32: 93 102 Adatok Északkelet-Magyarország szitakötõ- (Odonata-) faunájához III. HUBER ATTILA ABSTRACT: (Data to the Odonata fauna of North-East Hungary III.).
RészletesebbenGYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÉPÜLETLAKÓ DENEVÉRFAUNÁJA
SOPRONI EGYETEM ERDŐVÉDELEMTANI TANSZÉK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE ÉPÜLETLAKÓ DENEVÉRFAUNÁJA DIPLOMATERV Készítette: Papp Károly V. emh. Konzulensek: Dr. Varga Ferenc tanszékvezető egyetemi tanár (SE) Dobrosi
RészletesebbenAz épületekben lakó denevérek országos felmérésének eredményei
Az épületekben lakó denevérek országos felmérésének eredményei 1991-97 Dobrosi Dénes 55 Mesterszállás, Szabadság u. 13. Abstract National survey program of house-dwelling bat species Our survey was carried
RészletesebbenTuboly Á.: A Börzsöny-hegység területén végzendő denevérfaunisztikai vizsgálatok
A Börzsöny-hegység területén végzett denevérfaunisztikai vizsgálatok, valamint a hegység körüli területek migrációs kapcsolatainak vizsgálata a denevérek vándorlási útvonalaira vonatkozóan Tuboly Ádám
RészletesebbenM Ó R A A R N O L D o. Kutatóközpont, Balatoni Limnológiai Intézet, 8237 Tihany, Klebelsberg Kuno u. 3.
57 Studia odonatol. hung. 16: 57 65, 2014 ADATOK A DUNÁNTÚL SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) F A R K A S A N N A + M Ó R A A R N O L D o + Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Hidrobiológiai
RészletesebbenTermészetvédelem. 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai
Természetvédelem 11. előadás: A természetvédelem nemzetközi vonatkozásai Amiről a mai előadáson szó lesz: Természetvédelemmel foglalkozó nemzetközi szervezetek Fontosabb természetvédelmi egyezmények Madárvédelmi
RészletesebbenDenevérek kutatása és védelme az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén
Denevérek kutatása és védelme az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság illetékességi területén (IV. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Szögliget 2003. november 22-23.) Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park
RészletesebbenSTUDIA ODONATOLOGICA HUNGARICA
Studia odonatol. hung. Fasc.11 2010 HU ISSN 1217 453X STUDIA ODONATOLOGICA HUNGARICA FASCICULUS 11 DEBRECEN, 2010 Szerkeszt Bizottság Editorial Board G Y. D É V A I (felel s szerkeszt responsible editor)
RészletesebbenA Pilis-, Visegrádi- és Gerecse-hegység denevérfaunisztikai vizsgálata 1992-97
A Pilis-, Visegrádi- és Gerecse-hegység denevérfaunisztikai vizsgálata 1992-97 Molnár Zoltán Budapesti Denevérvédelmi Csoport 1131 Budapest, Futár u. 7. Abstract Bat-fauna examination in Pilis-, Visegrádi-
RészletesebbenAdatok egyes barlangok és mesterséges fölalatti üregek denevérfaunájához Észak-Magyarország területén
Adatok egyes barlangok és mesterséges fölalatti üregek denevérfaunájához Észak-Magyarország területén Gombkötő Péter 1 Dobrosi Dénes 2 Estók Péter 3 Bihari Zoltán 4 1 Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 3300
RészletesebbenAgrártermelés alapjai I. Gyakorlat. Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma
Agrártermelés alapjai I. Gyakorlat Debreceni Egyetem Agrár - és Gazdálkodástudományok Centruma Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék http://portal.agr.unideb.hu/tanszekek/termeszetvedelmi/
RészletesebbenAz állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és
TÁRSAS VISELKEDÉS Az állatok természetes élőhelyükön magányosan vagy csoportokban élnek. A csoportok rendkívül sokfélék lehetnek. Családot alkotnak a szülők és utódaik, kolóniát a nagy telepekben élő családok,
RészletesebbenFöldalatti denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben
Földalatti denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben (V. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Pécs 2005. december 3-4.) Barti Levente Dóczy Annamária Jére Csaba Varga Ágnes bartilev@yahoo.com
RészletesebbenA szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön
A szikes jelleggel összefüggésbe hozható állóvizek makroszkopikus vízi gerinctelen faunájának vizsgálata a Dél-Alföldön Petri Attila P. Holló Ildikó Nagy-László Zsolt Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi,
RészletesebbenDebreceni Egyetem Természettudományi és
Debreceni Egyetem Természettudományi Kar Természettudományi és Technológiai Kar Denevérek (Chiroptera) előfordulási sajátosságai az Északi-középhegységben Doktori (PhD) értekezés tézisei Occurrence Characteristics
RészletesebbenA TISZABERCEL ÉS GÁVAVENCSELLŐ KÖZÖTTI TiSZA-HULLÁMTÉR ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE A SZITAKÖTŐ-FAUNA (ODONATA) ALAPJÁN
Studia odonatol. hung. 3: 63-81, 1997 A TISZABERCEL ÉS GÁVAVENCSELLŐ KÖZÖTTI TiSZA-HULLÁMTÉR ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOTFELMÉRÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE A SZITAKÖTŐ-FAUNA (ODONATA) ALAPJÁN DÉVAI GYÖRGY - MISKOLCZI MARGIT
RészletesebbenNatura 2000 területek bemutatása
Natura 2000 területek bemutatása Némethné Kavecsánszki Alexandra Ökoiskola információs nap Natura 2000 hálózat» Natura 2000 hálózat az EU ökológiai hálózata, az uniós természetvédelem alappillére.» Célja:
RészletesebbenADATOK A BARCSI BORÓKÁS ORTHOPTEROIDEA FAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ
Dunántúli Dolgozatok Természettudományi sorozat 5: 93-99. Pécs, Hungária, 1985. ADATOK A BARCSI BORÓKÁS ORTHOPTEROIDEA FAUNÁJÁNAK ISMERETÉHEZ NAGY László NAGY, L. : Data to the Orthopteroidea fauna of
RészletesebbenA létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben. Létszám - sűrűség
A létszámbecslés szerepe a hasznosítástervezésben Dr. Szemethy László egyetemi docens SzIE, Gödöllő Vadvilág Megőrzési Intézet Létszám - sűrűség Létszám: a vad száma a területen ezt jelentjük, de tudjuk-e,
RészletesebbenDenevérek (Chiroptera) előfordulási sajátosságai az Északi-középhegységben
Természettudományi és Technológiai Kar Denevérek (Chiroptera) előfordulási sajátosságai az Északi-középhegységben doktori (PhD) értekezés Estók Péter Debreceni Egyetem Természettudományi Doktori Tanács
RészletesebbenA Vértes-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere
A Vértes-hegység földalatti denevérszállásainak katasztere Juhász Márton Gerecse Barlangkutató és Természetvédő Egyesület (2800 Tatabánya, Gál István ltp. 405/a. Bevezetés A Vértes-hegység a Dunántúli-középhegység
RészletesebbenA konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében. A Régiók Európai Bizottságának jelentése
A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése az uniós természetvédelmi irányelvek keretében A Régiók Európai Bizottságának jelentése A konfliktust okozó fajokkal való együttélés elősegítése
RészletesebbenA Taktaköz és a Sajó-Hernádvidék épületlakó denevérpopulációinak alakulása
A Taktaköz és a Sajó-Hernádvidék épületlakó denevérpopulációinak alakulása 1995-2001 Bereczky Attila Szilveszter Bevezetés 1995-ben kezdtük a területen az épületlakó fajok felmérését kevés számú épülettel,
RészletesebbenA Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai
A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in
RészletesebbenÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK
ÁLLATMENTÉSRE FELKÉSZÜLNI! TÁRSASJÁTÉK ÁLLATKÁRTYÁK Csány-Szendrey Általános Iskola Rezi Tagintézménye 2017 Foltos szalamandra Szín: fekete alapon sárga foltok Testalkat: kb.: 20 cm hosszú Élőhely: Lomberdőben
RészletesebbenNatura 2000 Fenntartási Terv
Natura 2000 Fenntartási Terv HUON20007 Köles-tető kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Őriszentpéter, 2016.05.30. Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság Együttműködő partner Zöld Zala Természetvédő
RészletesebbenA Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken
Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai
RészletesebbenÚjabb adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó denevérfaunájához
Újabb adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó denevérfaunájához Papp Károly cím Budapesti Denevérvédelmi Csoport 1039 Budapest, Hadrianus u. 5. Abstract New records on the house-dwelling bat fauna in
RészletesebbenJavaslat A TANÁCS HATÁROZATA
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.5.8. COM(2014) 267 final 2014/0139 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a vándorló, vadon élő állatfajok védelméről szóló egyezmény szerződő felei konferenciájának tizenegyedik
RészletesebbenA Visegrádi-hegység és a Pilis denevérfaunája
A Visegrádi-hegység és a Pilis denevérfaunája Tartalomjegyzék Köszöntjük a Visegrádi-hegység és a Pilis erdeiben!...5 Bemutatkozik a Dunazugi Denevérkutató Csoport...6 Denevérkutatási módszerek a Pilisi
RészletesebbenADATOK A BÜKK-VIDÉK SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) AZ IMÁGÓK FELMÉRÉSE ALAPJÁN
49 Studia odonatol. hung. 14: 49 64, 2012 ADATOK A BÜKK-VIDÉK SZITAKÖT -FAUNÁJÁHOZ (ODONATA) AZ IMÁGÓK FELMÉRÉSE ALAPJÁN D É V A I G Y Ö R G Y x M I S K O L C Z I M A R G I T x D É V A I E M E S E o x
RészletesebbenA Zempléni-hegység emlõsfaunája (Mammalia)
FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 361 403 A Zempléni-hegység emlõsfaunája (Mammalia) BIHARI ZOLTÁN - PETROVICS ZOLTÁN - SZENTGYÖRGYI PÉTER ABSTRACT: (Mammals of the Zemplén Mountains)
RészletesebbenÚj adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó-denevér-faunájához
Új adatok Győr-Moson-Sopron megye épületlakó-denevér-faunájához New data to the house-dwelling bat fauna of Győr-Moson-Sopron County KUGLER PÉTER 1, HALMAI ZALÁN 2 & ESTÓK PÉTER 3 Abstract In the period
RészletesebbenTÚZOK TUSA II. FORDULÓ
TÚZOK TUSA II. FORDULÓ 1. Képzeljétek el, hogy a cserebökényi pusztán vagytok. Kora tavasz van, a pusztai vízállásoknál madarak tömegei időznek. Van, aki nemrég érkezett haza a telelőterületről, van, aki
RészletesebbenTÁMOP F-14/1/KONV Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS. Mikó Józsefné Jónás Edit
TÁMOP-4.1.1.F-14/1/KONV-2015-0006 Egység, alprojekt/alprogram neve Rendezvény cím, dátum JOGI SZABÁLYOZÁS Mikó Józsefné Jónás Edit Az állatok, különösen a gazdasági haszonállatok védelmére vonatkozó szabályok
Részletesebben10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.
10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük
RészletesebbenBefejeződött az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által vállalt moduláris denevérodúk telepítése 42%-a Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc
Befejeződött az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által vállalt moduláris denevérodúk telepítése (összeállította: Boldogh Sándor projektkoordinátor, 2016. július) A pályázat keretében az erdei élőhelyekhez
RészletesebbenA Nagy-morotva élőhelyi sokszínűsége a szitakötő-fauna alapján. Dévai György 1, Miskolczi Margit 1, Jakab Tibor 2
A Nagy-morotva élőhelyi sokszínűsége a szitakötő-fauna alapján Dévai György 1, Miskolczi Margit 1, Jakab Tibor 2 1 Debreceni Egyetem, Természettudományi és Technológiai Kar, Biológiai és Ökológiai Intézet,
RészletesebbenA Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR)
A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer (NBmR) Váczi Olivér, Varga Ildikó, Bata Kinga, Kisné Fodor Lívia, Bakó Botond & Érdiné Szerekes Rozália Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetmegõrzési
RészletesebbenRevision of significant recent and early Holocene bat data from Hungary (Mammalia: Chiroptera)
ANNALES HISTORICO-NATURALES MUSEI NATIONALIS HUNGARICI Volume 102 Budapest, 2010 pp. 205 210 Revision of significant recent and early Holocene bat data from Hungary (Mammalia: Chiroptera) T. GÖRFÖL 1,
RészletesebbenÉrdekes adatok a nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum) alföldi állományának vonulásáról
Crisicum I. pp. 243-249. Érdekes adatok a nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum) alföldi állományának vonulásáról Dobrosi Dénes Abstract Some interesting data about the migration of the Greater
RészletesebbenErdőlakó denevér együttesek kutatása, különös tekintettel a Nyctalus lasiopterusra egy 2009-es EUROBATS projekt előzetes eredményei
Erdőlakó denevér együttesek kutatása, különös tekintettel a Nyctalus lasiopterusra egy 2009-es EUROBATS projekt előzetes eredményei Estók Péter Görföl Tamás Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület batfauna@gmail.com
RészletesebbenAz alpesi denevér (Hypsugo savii Bonaparte, 1837) Magyarországon a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények
Az alpesi denevér (Hypsugo savii Bonaparte, 1837) Magyarországon a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények (VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Mártély 2007. október 12-14.) Görföl Tamás 1 Dombi
Részletesebben