116. ábra A vizsgálat ideje alatt feljegyzett fajták és egyedek száma.

Átírás

1 3.6. Az emlősök és gerinctelenek (Araneae) tanulmányozásával kapcsolatos eredmények bemutatása A Batcorder 2 detektor segítségével elért eredmények A időszakban végzett vizsgálatok alkalmával a 15 (16) helyszínen 6355 kontaktot (kapcsolatot) jegyeztek fel, melyek több fajtához (17 fajta) tartoztak (lásd a 116. és 117. ábrákat) ábra A vizsgálat ideje alatt feljegyzett fajták és egyedek száma ábra A feljegyzett kontaktok száma minden egyes helyszínen külön- külön. Rövidítések: Pres. =Rövidítés, P.Bot=Botanikus Park, P.Civ=Belvárosi Park, B.Lac=Lacului Tó, C.Rez=Lakóövezet, O.Ast=Csillagvizsgáló, P.Lid=Lidia Park, Gr.Zool=Zoo Park törzs, P.Pop=Néppark, C.Beg=Bega Csatorna, C.Beh=Behela Csatorna;T.P.V.=Vadászerdő Erdőtörzs, C.f CFR=CFR vasútvonal a Circumvalatiunii út és az Enric Baader utca között, C.b =Gheorghe Lazar utcai tömbháznegyed, C.E. - C. S.=Zsidó Temető- Szegények Temetője, P.f.=Védő erdőfüggöny 301

2 Az eredmények alapján (csak a fajta szintjéig azonosított egyedek, a batident valamint a bcanalyse programok segítségével), megfigyelhető a Nyctalus noctula (1644), melyet követ a Pipistrellus nathusii (1424), Pipistrellus kuhlii (850), Vespertilio murinus (374), Pipistrellus pygmaeus (272), Nyctalus leisleri (242), Eptesicus serotinus (179), Hypsugo savii (131), Eptesicus nilssonii (124), Pipistrellus pipistrellus (122), Miniopterus schreibersii (25), Plecotus austriacus (8), Myotis daubentonii (3) Myotis alcathoe (2), Myotis myotis (1), Myotis mystacinus (1) és Plecotus auritus (1) fajták egyedeinek magas számú jelenléte. A tanulmányozott övezetekben 3 új fajta található, amelyeket eddig nem jeleztek. Ezek a következő fajták: Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837), Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) és Myotis alcathoe (von HELVERSEN & HELLER, 2001). Ugyanakkor rátaláltak a Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) és Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797), fajtákra, melyek a közösségi érdekű fajtákhoz tartoznak, és amelyek fenntartása érdekében különleges megőrzési területeket kell kijelölni. A vizsgálati időszakban feljegyeztek: a Botanikus Parkban 745 egyedet 13 fajtából (lásd 1. táblázat), a Belvárosi Parkban 16 egyedet 6 fajtából, a Lacului Tónál 6 egyedet 3 fajtából, a Lakóövezetekben 3 egyedet egy fajtából, a Csillagvizsgálónál 4888 egyedet 14 fajtából (lásd az 1. és 4. táblázatot), a Lidia Parkban 17 egyedet 5 fajtából, a Népparkban 24 egyedet 4 fajtából (lásd a 2. táblázatot), a Bega Csatorna partjain 52 egyedet 9 fajtából, a Behela Csatornánál 44 egyedet 7 fajtából, a Vadászerdő Erdőtörzsnél 403 egyedet 13 fajtából, amelyek közül csak a Zoo Parktörzsnél találtak 285 egyedet 11 fajtából (lásd az 1. és 2. táblázatot), a Katedrális Parkban 52 egyedet 9 fajtából (lásd az 3. táblázatot), a CFR vasútvonalon 33 egyedet 6 fajtából, a Zsidó Temető- Szegények Temetőjénél13 egyedet 2 fajtából, a tömbháznegyedben 19 egyedet 5 fajtából és a Védő Erdőfüggönynél 15 egyedet 4 fajtából. A időszakban feljegyzésre került összesen 952 kontakt több fajta egyedeivel (14 chiroptera fajtával) (lásd az 1. táblázatot és a diagramot). Az eredmények alapján (csak a fajta szintjéig azonosított egyedek, a batident valamint a bcanalyse programok segítségével), megfigyelhető a Nyctalus noctula (255), melyet követ a Pipistrellus pygmaeus (143), Pipistrellus nathusii (140), Pipistrellus kuhlii (108), Pipistrellus pipistrellus (49), Vespertilio murinus (39), Eptesicus nilssonii (31), Eptesicus serotinus (30), Nyctalus leisleri (13), Miniopterus schreibersii (4), Hypsugo savii (3), Plecotus austriacus (2), Myotis alcathoe (1) és Myotis daubentonii (1) fajták egyedeinek magas számú jelenléte. 302

3 1. táblázat: A vizsgálati helyeken megtalálható fajták. Egy Batcorder 2 nevű detektor segítségével elért eredmények. A fajták tudományos elnevezése Pres. P. Bot. P. Civic B. Lac. C. Rez. O. Ast. P. Lid. Gr. Zool. Össz. Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, Enil ) Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) Eser Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) Hsav Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) Misch Myotis alcathoe (von Helversen & Heller, Malc ) Myotis daubentonii (KUHL, 1817) Mdau Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) Nlei Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) Nnoc Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Pkuh Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Pnat Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) Ppip Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) Ppyg Plecotus austriacus (FISCHER, 1829) Paus Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) Vmur Nyctaloid Pipistrelloid Pmid Spec Összesen A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. Rövidítések: Pres. =Rövidítés, P.Bot=Botanikus Park, P.Civ=Belvárosi Park, B.Lac=Lacului Tó, C.Rez= Lakóövezet, O.Ast=Csillagvizsgáló, P.Lid=Lidia Park, Gr.Zool=Zoo Parktörzs. A feltérképezett helyszínek Botanikus Park (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: 2, , ; III. Pont: , ) ábra Botanikus Park (Hoffmann, 2011) ábra Belvárosi Park (Hoffmann, 2011). 303

4 A 3., 4., 5., 6., 7. és 9. diagram a fajtákat és a megtett szakaszt jelöli, amely a denevérek azonosításához szükséges volt. Ez azt jelenti, hogy minden egyednél a BatIdent program legtöbb 4 szakaszt képes elvégezni egy fajta azonosításához. Az alábbi diagramm ideális lehetőségeket biztosít az eredmények bemutatásához. 3. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Botanikus Park ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. Belvárosi Park (Koordináták: I. Pont , ; II. Pont , ) (lásd a 7. ábrát). 4. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Belvárosi Park ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. 304

5 Lacului Tó (Koordináták: , ) ábra - Lacului Tó (Hoffmann, 2011) ábra A csillagvizsgáló (Hoffmann, 2011). 5. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Lacului Tó ). Lakóövezet a Dâmboviţa sgt., Transilvania u., Crizantemelor u. és Vasile Lupu u. között (Koordináták: , ): Ezen a helyszínen feljegyzésre került 3 egyed a Nyctalus noctula fajtából. Csillagvizsgáló (Koordináták: , ). 305

6 6. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Csillagvizsgáló ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. Lidia Park (Koordináták: , ) ábra - Lidia Park (Hoffmann, 2011) ábra Zoo Parktörzs (Hoffmann, 2011). 306

7 7. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Lidia Park ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. Zoo Parktörzs (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ). Bizonyítandó a denevérek egy éjszakán át tartó tevékenységét a Zoo Parktörzsben, elkészült a 8. sz. diagram. 8. Diagram: Diagram az egy éjszaka alatt azonosított egyedekkel Zoo Parktörzs ( ). 307

8 9. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Zoo Parktörzs ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. A következő diagram egy terepen töltött éjszaka bemért egyedszámait mutatja meg Batcorder 2 típusú detektorral (lásd 10. Diagramm). 10. Diagram Diagram a terepen töltött éjszakákon azonosított kontaktok számával (Batcorder 2-vel). A 11. Diagram a fix pontokon bemért fajták egyedeinek számát jelzi (Batcorder 2-vel mérve), melyeket az 1. Táblázatban sorolunk fel. 308

9 11. Diagram: A vizsgált mezőben található fajták összesítése. (Batcorder 2-vel). A időszakban feljegyzésre került összesen 443 kontakt több fajta egyedeivel (13 chiroptera fajtával) (lásd az 2. táblázatot és a diagramot). Az eredmények alapján (csak a fajta szintjéig azonosított egyedek, a batident valamint a bcanalyse programok segítségével), megfigyelhető a Nyctalus noctula (132), melyet követ a Pipistrellus pygmaeus (107), Pipistrellus nathusii (28), Vespertilio murinus (18), Eptesicus nilssonii (14), Pipistrellus kuhlii (10), Nyctalus leisleri (9), Pipistrellus pipistrellus (6), Eptesicus serotinus (4), Miniopterus schreibersii (4), Plecotus austriacus (4), Myotis daubentonii (2) és Myotis myotis (1) fajták kiemelt jelenléte. 2. Táblázat: A vizsgálati helyeken megtalálható fajták. Egy Batcorder 2 nevű detektor segítségével elért eredmények. A fajták tudományos elnevezése Pres. P. Pop C. Beg C. Beh T. P.V. Gr. Zool. Össz. Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Enil Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) Eser Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) Misch Myotis daubentonii (KUHL, 1817) Mdau Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797) Mmyo Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) Nlei Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) Nnoc Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Pkuh Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Pnat Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) Ppip Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) Ppyg Plecotus austriacus (FISCHER, 1829) Paus Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) Vmur Nyctaloid Nyctief Pipistrelloid Spec Összesen A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. Rövidítések: Pres. =Rövidítés, P.Pop=Néppark, C.Beg=Bega Csatorna, C.Beh=Behelea Csatorna; T.P.V.=Vadászerdő Erdőtörzs, Gr.Zool= Zoo Parktörzs, Nyctief: utalás fajtára vagy Nyctalus noctula vagy Nyctalus lasiopterus vagy Tadarida teniotis; Pmid: utalás fajtára vagy Pipistrellus nathusii vagy Pipistrellus kuhlii; Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. 309

10 A feltérképezett helyszínek Néppark (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ) ábra - Néppark (Hoffmann, 2011) ábra - Bega Csatorna, Traian- híd (Hoffmann, 2011). A 12. és 14. diagram a fajtákat és a megtett szakaszt jelöli, amely a denevérek azonosításához szükséges volt minden éjszakára vonatkozóan bontásban. Ez azt jelenti, hogy minden egyednél a BatIdent program legtöbb 4 szakaszt képes elvégezni egy fajta azonosításához. Az alábbi diagram ideális lehetőségeket biztosít az eredmények bemutatásához. 12. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Néppark ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. Bega Csatorna- Bega Partjai (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ; IV. Pont: 310

11 , ; V. Pont: , ; VI. Pont: , : VII. Pont: , ; VIII. Pont: , ; IX. Pont: , ; X. Pont: , ). Behela Csatorna (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ). Vadászerdő Erdőtörzs (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ; IV. Pont: , ; V. Pont: , ; VI. Pont: , ; VII. Pont: , ; VIII. Pont: , ) ábra Kihalt fa a Bánsági Falumúzeummal szemben (Hoffmann, 2011) ábra Zoo Parktörzs (Hoffmann, 2011). Bizonyítandó a denevérek egy éjszakán át tartó tevékenységét a Zoo Parktörzsben, elkészült a 13. sz. diagram. 311

12 13. Diagram: Diagram az egy éjszaka alatt azonosított egyedekkel Zoo Parktörzs ( ). 14. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Zoo Parktörzs ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. A következő diagram egy terepen töltött éjszaka bemért egyedszámait mutatja meg Batcorder 2 típusú detektorral (lásd 15. Diagramm). 312

13 15. Diagram: Diagram a terepen töltött éjszakákon azonosított kontaktok számával (Batcorder 2-vel). A 16. Diagramm a fix pontokon bemért fajták egyedeinek számát jelzi (Batcorder 2-vel mérve), melyeket az 2. Táblázatban sorolunk fel. 16. Diagram: A vizsgálati mezőben azonosított fajták összesítése (Batcorder 2-vel). A időszakban feljegyzésre került összesen 132 kontakt több fajta egyedeivel (11 chiroptera fajtával) (lásd az 3. táblázatot és a diagramot). Az eredmények alapján (csak a fajta szintjéig azonosított egyedek, a batident valamint a bcanalyse programok segítségével), megfigyelhető a Nyctalus noctula (57), melyet követ a Pipistrellus nathusii (21), Nyctalus leisleri (10), Pipistrellus pipistrellus (8), Eptesicus nilssonii (5), Miniopterus schreibersii (5), Pipistrellus pygmaeus (5), Pipistrellus kuhlii (4), Vespertilio murinus (4), Hypsugo savii (2) és Eptesicus serotinus (1) fajták kiemelt jelenléte. 313

14 3. Táblázat: A vizsgálati helyeken megtalálható fajták. Egy Batcorder 2 nevű detektor segítségével elért eredmények. A fajta tudományos elnevezése Pres. P. Cat C.f. CFR C.E.- C.S. C.b. P.f. Össz. Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Enil Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) Eser Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) Hsav Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) Misch Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) Nlei Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) Nnoc Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Pkuh Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Pnat Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) Ppip Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) Ppyg Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) Vmur Pipistrelloid Spec Összesen: A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. Rövidítések: Pres. =Rövidítés, P.Cat=Katedrális Park, C.f CFR = CFR vasútvonal, a Circumvalatiunii útés az Enric Baader u. között, C.b = Gheorghe Lazar úti tömbháznegyed, C.E. - C. S. = Zsidó Temető- Szegények Temetője, P.f. = Védő Erdőfüggöny, Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt A feltérképezett helyszínek Katedrális Park (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ) ábra Katedrális Park (Hoffmann, 2011) ábra A Bega Csatorna a Püspök-hídról fényképezve A 17. és 18. diagram a fajtákat és a megtett szakaszt jelöli, amely a denevérek azonosításához szükséges volt. Ez azt jelenti, hogy minden egyednél a BatIdent program legtöbb 4 szakaszt 314

15 képes elvégezni egy fajta azonosításához. Az alábbi diagram ideális lehetőségeket biztosít az eredmények bemutatásához. 17. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Katedrális Park ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. CFR vasútvonal, a Circumvalatiunii útés az Enric Baader u. között (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ). Zsidó Temető- Szegények Temetője (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ). Gheorghe Lazar úti tömbháznegyed (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ). Védő Erdőfüggöny (Koordináták: I. Pont: , ; II. Pont: , ; III. Pont: , ). 315

16 130. ábra Zsidó Temető (Hoffmann, 2011) ábra Szegények Temetője(Hoffmann, 2011). 18. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Védő erdőfüggöny ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. A következő diagram egy terepen töltött éjszaka bemért egyedszámait mutatja meg Batcorder 2 típusú detektorral (lásd 19. Diagram). 316

17 19. Diagram: Diagram a felderített kontaktok számával. (Batcorder 2-vel). A 20. Diagram a fix pontokon bemért fajták egyedeinek számát jelzi (Batcorder 2-vel mérve), melyeket az 3. Táblázatban sorolunk fel. 20. Diagram: A vizsgált helyszíneken található fajták összesítése. (Batcorder 2-vel). A időszakban feljegyzésre került összesen 4828 kontakt több fajta egyedeivel (13 chiroptera fajtával) (lásd az 4. táblázatot és a 21., 22. és 23. diagramot). Az eredmények alapján (csak a fajta szintjéig azonosított egyedek, a batident valamint a bcanalyse programok segítségével), megfigyelhető a Nyctalus noctula (1644), melyet követ a Pipistrellus nathusii (1235), Pipistrellus kuhlii (728), Vespertilio murinus (313), Nyctalus leisleri (210), Eptesicus serotinus (144), Hypsugo savii (126), Eptesicus nilssonii (74), Pipistrellus pipistrellus (59), Pipistrellus pygmaeus (17), Miniopterus schreibersii (12), Plecotus austriacus (2), Plecotus auritus (1), Myotis alcathoe (1) és Myotis mystacinus (1) fajták kiemelt jelenléte. 317

18 4. Táblázat: A vizsgált helyszínen megtalálható fajták. A fajták tudományos elnevezése Pres. O. As Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Enil 74 Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) Eser 144 Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) Hsav 126 Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) Misch 12 Myotis alcathoe (VON HELVERSEN & HELLER, 2001) Malc 1 Myotis mystacinus (KUHL, 1817) Mmys 1 Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) Nlei 210 Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) Nnoc 1200 Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Pkuh 728 Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Pnat 1235 Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) Ppip 59 Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) Ppyg 17 Plecotus austriacus (FISCHER, 1829) Paus 2 Plecotus auritus (LINNAEUS, 1758) Paur 1 Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) Vmur 313 Nycmi - 74 Nyctaloid Pipistrelloid - 5 Ptief - 9 Spec Összesen A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. Rövidítések: Pres. =Rövidítés, O.As=Csillagvizsgáló, Nycmi: utalás fajtára Nyctalus leisleri vagy Eptesicus serotinus vagy Vespertilio murinus; Ptief: fajtára való utalás Hypsugo savii vagy Pipistrellus nathusii illetve Pipistrellus kuhlii; Spec= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. Csillagvizsgáló (Koordináták: , ). 21. Diagram:Diagram az egy éjszaka alatt azonosított egyedekkel Csillagvizsgáló ( ). 318

19 22. Diagram: Diagram, mely bemutatja a fajtákat és a megtett szakaszt ezek azonosításához (Csillagvizsgáló ). Spec.= Olyan denevér fajták egyedei, melyeket a detektor nem tudott azonosítani a detektortól számított túl nagy távolság miatt. 23. Diagram:Az egyetlen éjszaka alatt azonosított fajták és egyedek összesítése O.As. (Csillagvizsgáló) A menedékhelyek (odvak) leltározásának eredményei A tanulmány keretén belül meghatároztuk a lehetséges menedékhelyeket odvakban és épületekben, a vizsgálati területen belül. Ekképpen fedezhettünk fel a szociális hangjuk alapján (a denevéreknek egy tipikus ciccogása) a Népparkban egy odút, amely denevérek óvóhelyéül szolgált (lásd 20. ábrát). Az óvóhely bejárata megközelítőleg 5m magasságban van a talajhoz képest. Ebben az esetben nem tudtuk napközben endoszkóp segítségével megvizsgálni a menedékhelyet, mivel lehetetlen volt egy létra megszervezése. Ebből kifolyólag elhalasztottuk a fajta/ák azonosítását éjszakai időszakra ultrahangos detektorok segítségével, amikor a kolónia egyedei elhagyják az óvóhelyet a táplálkozó/ vadászó területek felé. 319

20 A Katedrális Parkban arra a következtetésre jutottunk, hogy a lenti képen látható odút (lásd 21. ábrát) egy Pipistrellus pygmaeus fajtához tartozó kolónia foglalja el. Megfigyeléseket ultrahangos detektorral napnyugta után végeztünk, amikor az egyedek elhagyták az óvóhelyet. Fig Denevérek által óvóhelyként használt Acer platanoides a Népparkban. (Hoffmann 2011). Fig Denevérek által óvóhelyként használt Plátanus x hispánica a Katedrális Parkban. (Hoffmann 2011). Néppark (Koordináták: , ) és Katedrális Park (Koordináták: , ). A Népparkban felfedezett denevér kolóniára visszatérve, megállapíthattuk, hogy a fenti képen látható odút a Pipistrellus nathusii fajta kolóniájának egyedei foglalták el. Megfigyeléseket ultrahangos detektorral napnyugta után végeztünk, amikor az egyedek elhagyták az óvóhelyet A Tranquility Transect Detektor segítségével elért eredmények A Bega Csatorna partjain egy járműből a rögzített időszakban készült hangfelvétel alapján ( ) (lásd a piros vonalat a II. Mellékletben), azonosítani lehetett 7 fajta chiroptera-t (30 egyed) (lásd 5. Táblázat). Egyes esetekben nem lehetett egyetlen fajtát azonosítani, hanem kettőt vagy többet. Ezek a fajták ugyanazokat a frekvenciatartományokat használják, ami azt feltételezi, hogy nem határozhatók meg a megfelelő biztonsággal. 320

21 134. ábra Látkép a Bega Csatornára a Dacilor Hídról (Hoffmann, 2011). 5. Táblázat: Tranquility Transect Detektorral felderített fajták. Használt A fajták neve rövidítések Vespertilionidae E.ser Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) E.nil Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) N.lei Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) N.noc Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) P.kuh Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Pnat Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Vmur Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) 135. ábra A Vespertilio murinus fajta hangjainak spektogramja. A lenti Diagram az összes egyed számát mutatja meg (30) melyeket a Tranquility Transect Detektor segítségével azonosítottunk a terepen végzett vizsgálatok alkalmával (lásd 24. Diagram). Az elért eredmények alapján felfedezhető a N.noc (9), melyet követ a V.mur (7) (lásd a 23. ábrát), N.noc vagy E.ser sau N.lei vagy V.mur (5) P.nat vagy P.kuh (2), N.noc vagy V.mur 321

22 (2), N.lei vagy V.mur (2), E.ser vagy N.lei (2) és E.ser vagy E.nil (1) fajták igen magas számú jelenléte. 24. Diagram: Diagram a Tranquility Transect Detektor segítségével azonosított egyedek számáról. A Bega Csatorna partjain egy járműből a rögzített időszakban készült hangfelvétel alapján (lásd a zöld és sárga vonalat a II. Mellékletben)(lásd 24. ábrát), és a Behela Csatorna hosszán a Zoo Parktörzsig azonosítani lehetett 11 fajta chiroptera-t (68 egyed) (lásd 5. Táblázat és I. Melléklet) ábra Kilátás a Bega Csatornára és a Víztisztító Állomásra (Berei, 2011). 322

23 6. Táblázat: Tranquility Transect Detektorral felderített fajták. Használt Fajták neve rövidítések Vespertilionidae E.ser Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) E.nil Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) H.sav Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) M.myo Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797) N.lei Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) N.noc Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) P.kuh Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) P.nat Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) P.pip Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) P.pyg Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) V.mur Vespertilio murinus (LINNAEUS, 1758) 137. ábra A Pipistrellus pygmaeus fajta hangjainak spektogramja. A lenti Diagram az összes egyed számát mutatja meg (68) melyeket a Tranquility Transect Detektor segítségével azonosítottunk a terepen végzett vizsgálatok alkalmával (lásd 25. Diagram). Az elért eredmények alapján felfedezhető a N.noc vagy V.mur (18), melyet követ a N.noc (10), V.mur (10), E.ser vagy N.lei (9), P.nat vagy P.kuh (6), P.pyg (5) (vezi Fig.25), N.noc vagy E.ser vagy N.lei vagy V.mur (4), N.lei vagy V.mur (2), P.pip (1), E.ser vagy E.nil (1), H.sav (1) és M.myo (1) fajta magas számú jelenléte. 323

24 25. Diagram: Diagram a Tranquility Transect Detektor segítségével azonosított egyedek számáról. A Védő Erdőfüggöny mentén egy járműből a rögzített időszakban készült hangfelvétel alapján (lásd a rózsaszín vonalat a II. Mellékletben), azonosítani lehetett 4 fajta chiroptera-t (3 egyed) (lásd 7. Táblázatot és I. Mellékletet). 7. Táblázat: Tranquility Transect Detektorral felderített fajták. Használt Fajták neve rövidítések Vespertilionidae E.ser Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) N.lei Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) P.kuh Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) P.nat Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) 138. ábra - Az Eptesicus serotinus fajta hangjainak spektogramja. 324

25 Az elért eredmények alapján felfedezhető a P.nat vagy P.kuh (6) melyet követ az E.ser vagy N.lei (1) (lásd 26. ábrát) fajták csoportjainak magas számú jelenléte Gerinctelenek (rovarok) eredményei A időszakban megfigyelhető volt 12 rovarfajta, amelyek közül 7 ortoptera, 2 Lepidoptera és 1 Heteroptera. Bega Partjai (a központban) (Koordináták: , ): Chorthippus dorsatus (ZETTERSTEDT, 1821), Euchorthippus declivus (BRISOUT DE BARNEVILLE, 1849), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758 (lásd 29. ábra), Phaneroptera nana FIEBER, 1853 (lásd 30. ábra), Vanessa cardui (LINNAEUS, 1758) (lásd 27. ábra), Pieris rapae (LINNAEUS, 1758) és Pyrrhocoris apterus AMYOT & SERVILLE, 1843 (lásd 28. ábra). Botanikus Park (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758 és Phaneroptera nana FIEBER, Belvárosi Park (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima LINNAEUS, Lacului Tó (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima LINNAEUS, Lakóövezet a Dambovita út, Transilvania u., Crizantemelor u. és Vasile Lupu u. között (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763). Lidia Park (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima LINNAEUS, ábra - Vanessa cardui hímje (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011) ábra - Pyrrhocoris apterus AMYOT & SERVILLE, 1843 (Hoffmann, 2011). 325

26 141. ábra - Tettigonia viridissima nőstény (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011) ábra - Phaneroptera nana nőstény FIEBER, 1753) (Hoffmann, 2011). Csillagvizsgáló (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758 és Phaneroptera nana FIEBER, Néppark (Koordináták: , ): Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758 (lásd 33. ábra és fejezet), Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) (lásd 34. ábra és fejezet), Pteronemobius heydenii (FISCHER, 1853), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima LINNAEUS, Ugyancsak a Népparkban volt megfigyelhető a Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) fajta jelenléte, a mély és széles furatok alapján, melyek a fajtára jellemzők ábra - Lucanus cervus nyomai (LINNAEUS, 1758) a Néppark tölgyfáiban (Hoffmann, 2011) ábra - Lucanus cervus nyomai (LINNAEUS, 1758) a Zoo Parktörzs tölgyfáiban (Hoffmann, 2011).

27 145. ábra holtan talált Cerambyx cerdo (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011) ábra - Lucanus cervus nősténye (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011). Zoo Parktörzs (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758, Phaneroptera nana FIEBER, 1853 és Pholidoptera griseoptera (DE GEER, 1773). A időszakban megfigyelhető volt 13 rovarfajta, amelyek közül 8 Orthoptera, 1 Lepidoptera és 1 Heteroptera. Bega Csatorna partjai (a központban) (Koordináták: , ): Chorthippus dorsatus (ZETTERSTEDT, 1821), Euchorthippus declivus (BRISOUT DE BARNEVILLE, 1849), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758 és Phaneroptera nana FIEBER, 1853, Pieris rapae (LINNAEUS, 1758) és Pyrrhocoris apterus AMYOT & SERVILLE, ábra - Mantis religiosa nőstény LINNAEUS, 1758, melyet megölt egy [Vespula vulgaris (LINNAEUS, 1758)] (Hoffmann, 2011). 327

28 Néppark (Koordináták: , ): Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) (lásd 34. ábra), Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758 (lásd 33. ábra), Pteronemobius heydenii (FISCHER, 1853), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima LINNAEUS, Zoo Parktörzs (Koordináták: , ): Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) Tettigonia viridissima LINNAEUS, 1758, Phaneroptera nana FIEBER, 1853, Pholidoptera griseoptera (DE GEER, 1773), Mantis religiosa LINNAEUS, 1758 (lásd 35. ábra), Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758, Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) és Vespula vulgaris (LINNAEUS, 1758) (lásd 35. ábra). A Zoo Parktörzsben megfigyelhető volt a Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) fajta jelenléte, a mély és széles furatok alapján, melyek a fajtára jellemzők (lásd 32. ábra). A időszakban megfigyelhető volt 12 rovarfajta, melyek közül 6 Orthoptera, 3 Lepidoptera, 1 Heteroptera, 1 Cicada és 1 Odonata. Katedrális Parkja (Koordináták: , ) Chorthippus dorsatus (ZETTERSTEDT, 1821), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima (LINNAEUS, 1758), Eumodicogryllus bordigalensis (LATREILLE, 1804) és Pyrrhocoris apterus AMYOT & SERVILLE, 1843 (lásd 40. ábrát). CFR vasútvonal, a Circumvalatiunii sgt. és Enric Baader u. között (Koordináták: , ) Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima (LINNAEUS, 1758) és Phaneroptera nana FIEBER, Védő erdőfüggöny (Koordináták: , ) Phaneroptera nana FIEBER, 1853, Conocephalus fuscus (FABRICIUS, 1793) (lásd 39. ábra), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763), Tettigonia viridissima (LINNAEUS, 1758), Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) (lásd 41. ábra), Polyommatus icarus (ROTTEMBURG, 1775), Autographa gamma (LINNAEUS, 1758), Philaenus spumarius (LINNAEUS, 1758) (lásd 42. ábra) és Sympetrum sanguineum (MÜLLER, 1764). 328

29 148. ábra - Conocephalus fuscus hímje (FABRICIUS, 1793) (Hoffmann, 2011) ábra - Pyrrhocoris apterus AMYOT & SERVILLE, 1843 (Hoffmann, 2011). Zsidó Temető Szegények Temetője (Koordináták: , ) Chorthippus dorsatus (ZETTERSTEDT, 1821), Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Pezotettix giornae (ROSSI, 1794). Gheorghe Lazăr u. Tömbháznegyed (Koordináták: , ) Oecanthus pellucens (SCOPOLI, 1763) és Tettigonia viridissima (LINNAEUS, 1758) ábra - Maniola jurtina (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011) ábra - Philaenus spumarius (LINNAEUS, 1758) (Hoffmann, 2011). Más megjelent feljegyzések a vizsgált helyszínek rovar állatvilágáról Az első ismert tanulmány az Odonata (szitakötő) fajtákról, melyet MANCI (2003/2004) végzett a Vadászerdő Erdőtörzsben és annak közvetlen közelében, közreműködött a rovarok listájának bővítésében, 35 fajtát azonosítva (lásd 8. Táblázat). 8. Táblázat: Szitakötő fajták A fajták tudományos elnevezése /43/EEC Irányelv Calopteryx splendens (HARRIS, 1782) -

30 Lestes viridis (VANDER LINDEN, 1825) - Lestes barbarus (FABRICIUS, 1798) - Lestes dryas KYRBI, Lestes sponsa (HANSEMANN, 1823) - Sympecma fusca (VANDER LINDEN, 1820) - Erythromma viridulum (CHARPENTIER, 1840) - Coenagrion puella (LINNAEUS, 1758) - Coenagrion pulchellum (VANDER LINDEN, 1825) - Ischnura pumilio (CHARPENTIER, 1825) - Aeshna mixta LATREILLE, Aeshna affinis VANDER LINDEN, Aeshna isosceles (MÜLLER, 1767) - Brachytron pratense (MÜLLER, 1764) - Gomphus flavipes (CHARPENTIER, 1825) Anexa II, IV Gomphus vulgatissimus (LINNAEUS, 1758) - Somatochlora meridionalis NIELSEN, Libellula fulva MÜLLER, Libellula depressa LINNAEUS, Orthetrum cancellatum (LINNAEUS, 1758) - Orthetrum albistylum (SÉLYS, 1848) - Crocothemis erythraea (BRÜLLE, 1832) - Sympetrum striolatum (CHARPENTIER, 1840) - Sympetrum vulgatum (LINNAEUS, 1758) - Sympetrum meridionale (SÉLYS, 1841) - Sympetrum sanguineum (MÜLLER, 1764) - Platycnemis pennipes (PALLAS, 1771) - Coenagrion ornatum (SÉLYS, 1850) Anexa II, IV Ischnura elegans (VANDER LINDEN, 1820) - Anax imperator LEACH, Cordulia aenea (LINNAEUS, 1758) - Libellula quadrimaculata LINNAEUS, Orthetrum brunneus (FONSCOLOMBE, 1837) - Orthetrum coerulescens (FABRICIUS, 1798) - Sympetrum depressiusculum (SÉLYS, 1841) - A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. A MANCI (2003/2004) által azonosított fajok közül 2 megjelenik a 92/43/EEC Élőhely Irányelv listáiban. A Coenagrion ornatum (SÉLYS, 1850) és Gomphus flavipes (CHARPENTIER, 1825) fajtákról van szó (lásd 8. Táblázat), amelyek fennmaradása érdekében különleges fenntartási területeket kell kijelölni. Az Odonata fajok besorolása a Vörös Listákon még nem történt meg a szakemberek részéről, emiatt nem tudjuk felmérni, hogy jelenleg milyen szintű veszélyeztetettségnek vannak kitéve Törvényhozás Denevérfajták 330

31 A 13 denevér fajtából, melyeket az Élőhely Irányelv II. sz. Melléklete tartalmaz, 2 fajta megtalálható a vizsgált területen. Mind a 32 fajta, melyeket Romániában jelen pillanatban ismerünk különleges védelmet ígényel (BORDA & BORDA, 2008). A Myotis alcathoe (VON HELVERSEN & HELLER, 2001) fajta kivételével, amelynél a meglévő adatok hiányosak, a vizsgált terület mindegyik fajtája szerepel az IUCN RED LIST 2010-ben (lásd 9. Táblázat). 9. Táblázat: A vizsgált övezetekben fellelhető denevérfajták. Nomenklátor (MITCHELL-JONES et al.1999). Vörös Lista BOTNARIUC & TATOLE (2005). IUCN Red List 2010 ( A fajták tudományos elnevezése A fajták neve románból 92/43/EEC Irányelv IUCN Red List (2010) Vörös Könyv Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) Északi denevér IV.Melléklet LC Súlyosan veszélyeztetett Eptesicus serotinus (SCHREBER, 1774) Széles szárnyú denevér IV.Melléklet LC sebezhető Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837) Savi denevére IV.Melléklet LC sebezhető Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) Hosszú szárnyú denevér II,IVMelléklet NT sebezhető Myotis alcathoe (VON HELVERSEN & HELLER, Nincs elnevezése!? IV.Melléklet DD? 2001) Myotis daubentonii (KUHL, 1817) Vízi denevér IV.Melléklet LC Súlyosan veszélyeztetett Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797) Egérfülű nagy denevér II,IVMelléklet LC veszélyeztetett Myotis mystacinus (KUHL, 1817) Bajuszos denevér IV.Melléklet LC veszélyeztetett Nyctalus leisleri (KUHL, 1817) Alkonyati kis denevér IV.Melléklet LC veszélyeztetett Nyctalus noctula (SCHREBER, 1774) Alkonyati nagy denevér IV.Melléklet LC - Pipistrellus kuhlii (Kuhl, 1817) Kuhl bőregere IV.Melléklet LC - Pipistrellus nathusii (KEYSERLING & BLASIUS, Nathusius bőregere IV.Melléklet LC veszélyeztetett 1839) Pipistrellus pipistrellus (SCHREBER, 1774) Kis közönséges bőregér IV.Melléklet LC - Pipistrellus pygmaeus (LEACH, 1825) Törpe bőregér IV.Melléklet LC - Plecotus austriacus (FISCHER, 1829) Szürke fülű denevér IV.Melléklet LC veszélyeztetett Plecotus auritus (LINNAEUS, 1758) Vöröskés fülű denevér IV.Melléklet LC sebezhető Vespertilio discolor (murinus) (LINNAEUS, 1758) Kétszínű denevér IV.Melléklet LC veszélyeztetett Rövidítések: *Vörös Listán jegyzett; - Vörös Listán nem jegyzett. A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza. DD= Data Deficient, LC=Least Concern, NT=Near Threatened, VU=Vulnerable,?=nem ismert. Mindegyik megjelölt fajta, melyeket fentebb felsoroltunk, megjelenik az Élőhely Irányelv II. Mellékletében, mint közösségi érdekű fajta, megóvásuk érdekében speciális fennmaradási övezetek kialakítása szükséges. Figyelembe véve a gerincesek Vörös Listáját (BOTNARIUC & TATOLE, 2005), négy fajta sebezhetőnek tekintendő (Eptesicus serotinus, Hypsugo savii, Miniopterus schreibersii és Plecotus auritus), hat fajta veszélyeztetett (Myotis myotis, Myotis mystacinus, Nyctalus leisleri, 331

32 Pipistrellus nathusii, Plecotus austriacus és Vespertilio murinus), kettő pedig súlyosan veszélyeztetett (Eptesicus nilssonii és Myotis daubentonii). A denevérek fajtáinak egy része nagy távú vándorlásokra képes és nem tartják be az országhatárokat. Ennek következtében megóvásuk szükségessé teszi minden ország beavatkozását. A denevérek több nemzetközi egyezmény tárgyát képezik, ezek által óvják meg menedékhelyeiket és táplálkozási élőhelyeiket. A Berni Egyezmény, amely a vadon élő állatok és az európai természetes élőhelyek megóvására irányul (1979) Az európai denevér fajták az Egyezmény II. Függelékében (különösen védett fajok), a Pipistrellus pipistrellus fajta kivételével, amely a III. Függelékben szerepel (védett fajok). A Bonni Egyezmény, a vadon élő vándorló állatfajok megóvására irányul (1979) A Londoni Megállapodás (EUROBATS), az európai denevérek népességének megóvását illetően (1991) Az Európai Tanács 92/43/EEC Irányelve a védett természeti területek rendszeréről, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről. (1992) Az Irányelv célja a biodiverzitás megóvása, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelme által az Európai Únió tagországainak területén. Előírja egy megóvási övezethálózat kialakítását a tagországok területén, melynek neve: Natura Az Irányelv II. Függelékében 13 denevér fajtát jegyeznek, melyek közösségi érdekűek (Rhinolophus ferrumequinum, R. hipposideros, R. euryale, R. blasii, R. mehelyi, Myotis myotis, M. blythii oxygnathus, M. emarginatus, M. bechsteinii, M. dasycneme, M. capaccinii, Miniopterus schreibersii és Barbastella barbastellus), megóvásuk érdekében speciális fennmaradási övezetek kialakítása szükséges. Minden denevérfaj szerepel az Irányelv IV. Függelékében, a tagországok kötelezettek biztosítani a megóváshoz szükséges legjobb körülményeket. A 13/1993. számú Törvény, amely által Románia csatlakozott a vadon élő állatok és az európai természetes élőhelyek megóvásáért létrejött Egyezményhez (Berni Egyezmény) 332

33 A 13/1998. számú Törvény, amely által Románia csatlakozott a vadon élő vándorló állatfajok megóvásához (Bonni Egyezmény) A 90/2000. számú Törvény, amely által Románia csatlakozott az európai denevérek népességének megóvásához. Az 57/2007. számú Sürgősségi Kormányrendelet a védett természeti területek rendszeréről, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről. Célja a 92/43/EEC si 79/409/EEC Európai Tanács Irányelveinek nemzeti törvényhozásba iktatása. A Rendelet III. Mellékletében megemlítik azokat a fajtákat, amelyek védelme érdekében szükséges kijelölni különleges fenntartási övezeteket. Rovarok A rovarok között két olyan fajta található, amely közösségi érdekeket képvisel, a Nagy hőscincér és a Nagy szarvasbogár, ezek megóvása érdekében szükséges kijelölni különleges fenntartási övezeteket. A megemlített fajtákból a Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758 feltüntetett fajta az IUCN Red List of Threatened Species, mint sebezhető (lásd 10. Táblázat). 10. Táblázat: Coleoptera fajták, melyek a vizsgált területeken megtalálhatók. IUCN Red List 2010 ( A fajták tudományos elnevezése A fajták elnevezése románból 92/43/EEC Irányelv IUCN Red List (2010) Vörös Lista Cerambyx cerdo LINNAEUS, 1758 A tölgy nagy faragója II.Melléklet VU? Lucanus cervus (LINNAEUS, 1758) Szarvasbogár II,IV.Melléklet -? Rövidítések: - nincs jelölve a Vörös Listákon. A megjelölt fajokat az Élőhelyek Irányelv II. és IV. Melléklete tartalmazza.vu=vulnerable,?=nem ismert Megbeszélések A kutatott övezetben 3 új eddig nem jegyzett fajta található. Ezek a Hypsugo savii (BONAPARTE, 1837), Eptesicus nilssonii (KEYSERLING & BLASIUS, 1839) és Myotis alcathoe (von HELVERSEN & HELLER, 2001) fajták. Ugyanakkor fellelhető volt a Miniopterus schreibersii (KUHL, 1819) és Myotis myotis (BORKHAUSEN, 1797), közösségi érdekű fajták, melyek megóvása érdekében szükséges kijelölni különleges fenntartási övezeteket. Itt említeném meg, hogy nem jelentek meg adatok a denevérekről a kutatott területről, ami nem jelenti azt, hogy ezek a csendes vadászok nincsenek jelen. 333

34 152. ábra - Hypsugo savii fajta megoszlása (Forrás: ábra - A Eptesicus nilssonii fajta megoszlása (Forrás: ábra - Myotis alcathoe. fajta megoszlása (Forrás: iucnredlist.org) Következtetések és ajánlások Általában véve célszerű és szükséges lett volna, hogy ennek a tanulmánynak az időszaka legkevesebb 2 év legyen, figyelembe véve a denevérek vándorútjait is. A denevérek állatfajának tanulmányozása csak több módszer kombinációjával valósulhatott volna meg: - a létező bibliográfia adatainak tanulmányozásával - az antrópikus búvóhelyek vizuális megfigyelésével (pl. pincék, padlások) - vizuális és technikai megfigyelések az odúk bejáratánál, a vadászatra induló példányok megszámlálása - az ultrahangos detektorok használata a felvételek idején (aktív és passzív módszerek) Antrópikus menedékhelyek A denevérek esetében, a megőrzési intézkedések alkalmazásának nehézségei az általuk használt menedékhelyek azonosításánál kezdődnek. Az antropikus menedékeket, szállásokat csak a 334

35 tulajdonos vagy a működtető engedélyével lehet ellenőrizni. Ezek a szállások lehetnek például: templomok padlásai, illetve tornyai, régi épületek, pincék, padlások, erdészházak, elhagyott házak, erődítmény romok, stb. Szoros együttműködés ajánlott a tulajdonosok és a chiropterológus szakemberek között. A szállások ellenőrzésénél meg kell ejteni a lakosság bevonását, illetve tudatosítását is. Csak ily módon lehet megelőzni, vagy kizárni a nem kívánt konfliktusokat (pl. babonák) és megállítani az emberek házaiban és lakásaiban levő, denevérek által használt szállások visszafordíthatatlan megsemmisítését. A megsemmisítés lehet passzív, pl. közvetett befolyások által, mint a tető, a pince vagy az állatok istállójának felújítása (pld. a fa mérgező anyagokkal való kezelésével). Ezek, a denevérfajták által az ember háztáján elfogadott szálláshelyekre vonatkozó veszteségek csökkenhetőek, az olyan személyek aktív tudatosításával és bevonásával, akik érdekeltek a denevérek által használt szállások fenntartásában és gondozásában. Egy másik szempont, mely szokszor drasztikus következményekkel járhat a denevérek számára az, hogy egyes fajták betévednek az emberek lakásába (főképp az őszi vonulás idején). Ilyen esetekben a lakosok, vagy a bérlők, rágcsálóírtó cégek segítségét kérik, hogy megszabaduljanak a megszállóktól. Itt meg kell említeni, hogy minden Romániában vagy Európában élő denevérfajta és populáció szigorúan védett. Ilyen esetekben egy szoros együttműködés lenne ajánlott a rágcsálóírtó cégek és a chiropterológus szakemberek között, akik majd ki tudják szabadítani az eltévedt egyedeket, anélkül, hogy megsebesítenék őket. A fajták felkutatása az ultrahangos detektorok segítségével A következő években szükség lesz a közösségi érdekű fajták hatékonyabb monitorizálására. Ajánlott, hogy a denevérek népességének fajta azonosításához és monitorizálásához használjanak aktív valamint passzív módszereket egyaránt. Figyelembe véve a helyszínek számát és méretét, sorozatosan felvételek fognak készülni egész év folyamán. Ezeket a felvételeket meg kell ismételni az ebben járatos szakemberek által kijelölt helyszíneken. Ajánlott kutatási időszakok az A denevérek és a környezeti hatásvizsgálat- metodológiai útmutató - nak megfelelően (kis változtatással) (JÉRE et al., 2008). : - 02/15-03/30: hetente egyszer, az éjszaka első felében 2 óra hosszat az alkonyat előtt fél órával kezdődően, - 03/15-05/15: hetente egyszer, az éjszaka első felében naplementétől, 4 órán keresztül és beiktatva egy teljes éjszakát májusban; - 06/01-07/15: négyszer a teljes éjszaka idejére; 335

36 - 08/01-08/31: (d) etap: hetente egyszer az éjszaka első felében naplementétől 4 órán át, beiktatva 2 teljes éjszakát; - 09/01-10/31: (e) etap: hetente egyszer az éjszaka első felében naplementétől 4 órán át, beiktatva 2 teljes éjszakát szeptemberben és az éjszaka első felét októberben; - 11/01-12/15: hetente egyszer (ha az időjárási viszonyok megfelelőek) az éjszaka első felében 2 óra hosszat az alkonyat előtt fél órával kezdődően. Búvóhelyek odvakban A fák odvaiban vagy kérge alatt meghúzódó denevéreket nehéz felismerni. Különösen a nehezen megközelíthető helyeken található fák esetében. Az ilyen felületek nem csak éjjel közelíthetőek meg nehezen, amikor a denevérek vadászni indulnak, hanem napközben is, amikor behúzódnak egy hosszú éjszakai vadászat után. A felleltározások és megfigyelések célja, hogy képet alkossunk a fajták és populációk eloszlásáról, valamint az egyedek számáról. A valós számot valószínűleg nem tudhatjuk meg a napjainkban ismert módszerekkel. Ajánlott, hogy a szállások/odvak ellenőrzését a fákon télen vagy tavasszal végezzék el, a láthatóság végett, ugyanis a fáknak ilyenkor még nincsenek leveleik, ezt követően tavasszal és nyáron, az eredetileg lehetséges denevérszállásként beazonosított faodvaknál egyedszámlálást és az aktív fajták azonosítását kell elvégezni. Nagyon sok, különböző fajtájú egyed még naplemente előtt elhagyja szállását, és a faodvak, valamint a földalatti szállások bejárata körül és közelében repked. Az ellenőrzéseket vizuálisan kell elvégezni (egyedszámlálás egy infravörös távcső segítségével) de egy detektor segítségével is (pl. Pettersson D 200). Említeni kell továbbá, hogy nem csak a denevérfajták leltározásának és megfigyelésének időszakában bevetett szakemberek száma és alkalmazott módszertan játszik különös szerepet az adatok minőségében, hanem a szakemberek rendelkezésére álló felszerelés is A denevérfajták megőrzési státuszát negatívan befolyásoló tényezők felismerése A denevérfajták megőrzési státuszát negatív módon befolyásoló tényezők között sorolható fel az emberek bejárása és zavaró tevékenysége a földalatti szállások (pincék) környékén, és a parkokban, zöldövezetek környékén, Bega Csatorna partjain és a Vadászerdőben levő odvas fák (ellenőrizetlen) kivágása. A kártevők (főleg a szúnyogok) eltávolítására használt rovarírtó szerek 336

37 hasonlóképpen negatív hatást képviselnek a denevérfélék számára. A denevérek szervezetében magas mennyiségű rovarírtószer gyűl fel, az érintett szúnyogok és rovarok túlzott fogyasztása által, így, a halmozott hatás nyomán az egyedek mérgezése következhet be, ami veszélyezteti ezek egészségi állapotát, és végül egyes specializált fajták és nem utolsó sorban egyes sokfajtájú populációk egészének eltűnéséhez vezethet. A városban és a szélén található fákon egy sor denevér fajta húzódik meg. Ezeken a fákon nappal pihennek meg a denevérek, de a tél folyamán is. Továbbá, itt szaporodnak, és itt tudnak menedéket találni az ellenségeik elől és egyéb konkurrens fajták elől. A koros fák ellenőrizetlen kivágásával visszafordíthatatlanul százszámra semmisülnek meg a denevérek, egyéb kisemlősök, madarak és gerinctelenek által lakott szállások (faodvak). A faodvak legnagyobb részét a harkályok hozzák létre, és ha nem lesz többé szállásuk a környéken, a denevérek el fogják hagyni az érintett területet. Ahhoz, hogy ezeket a faodvakat helyettesítsük, mesterséges odúkat kell beüzemelni, amelyek sokkal költségesebbek (pl. mesterséges, fából vagy betonból, készült, valamint kombinált szállások). Ezek a szállások nem helyettesítik teljességben a természetes szállásokat, mivel egy sor olyan fajta létezik, mely nem fogadja el a mesterséges szállásokat, inkább elkerülik őket és távolabbi természetes szállásokat részesítenek előnyben. Egy nagyon súlyos negatív hatás a kölykező szállások kolóniáinak és a telelő szállások kolóniáinak elpusztítása, ami a padlások, pincék, régi épületek, templomok felújításának következménye, de a tudatlanságnak, a rosszindulatnak és a babonának is. A szaporodási és a kölyöknevelési időszak megzavarása kiválthatja a kölykök elhagyását az anyjuk által, ami az utódok biztos halálát jelenti. Ugyanakkor, azok az egyedek, melyeket rendszeresen zavarnak a téli időszakban, az éhenhalás kockázatával néznek szembe. A téli pihenés idején a denevérek a testükben nyáron és ősszel elraktározott zsírszövetet használják el. Ezen egyedek, melyek testük minden életfunkcióját minimumra csökkentették, minden ébresztéskor pihenőhelyet kell cseréljenek, vagy szálláshelyet kell váltsanak. Abban az esetben, amikor a szálláson kívül a hőmérséklet 0 fok alá csökken, ők nagyon sok energiát elfogyasztanak, kockáztatva az éhenhalást tavaszig, pontosabban, az első rovarok megjelenéséig. Ilyen értelemben, az egyedek hibernációs időszakának megzavarását csökkentő intézkedések támogatása egy igen dícséretre méltó és üdvös kezdeményezés lenne. Következtetésként kiemelendő, hogy minden létező és az előbbiekben felsorolt szállást védeni kell, közvetlenül vagy közvetetten, és ezt a dolgot erőszakkal nem lehet megoldani. Fokozni kell a lakosság tudatosítását az emberek által lakott és élt övezetek kulturális és természeti értékeivel kapcsolatban, valamint a hagyományos területgazdálkodás módszereinek megőrzését, hogy ezt követően érthető legyen a denevérek szerepe, valamint a haszna Temesvár Municípiumban. 337