Bevezetés. jegyzett 203 napos, öldöklô tömegmészárlásnál.

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bevezetés. jegyzett 203 napos, öldöklô tömegmészárlásnál."

Átírás

1 Bevezetés 1941 ÔSZÉN KÉT HATALMAS HADSEREG csapott össze Moszkva északi, déli és nyugati peremén. A hadmûveleteket valójában nem a szovjet és a német tábornokok, hanem a két ország teljhatalmú diktátorai, Adolf Hitler és Joszif Sztálin irányították. Mindkét vezér korlátlanul rendelkezett alattvalói életével, és nem habozott katonák, illetve koncentrációs táborokban és börtönökben raboskodó foglyok millióit halálba küldeni. Mindketten könyörtelen elszántságról és briliáns taktikai érzékrôl tettek tanúbizonyságot, ugyanakkor idôrôl idôre kolosszális stratégiai baklövéseket követtek el. Hitler megfelelô téli ruházat nélkül küldte el katonáit a Szovjetunióba, mivel biztosra vette, hogy még az elsô téli fagyok beállta elôtt teljes gyôzelmet arat. Sztálin sok csapategységet fegyver nélkül vetett be, mivel a Szovjetunió egyáltalán nem készült fel a német támadásra. Nem csoda, hogy az orosz hadjárat elsô telén a németek ezrével fagytak halálra, és a Vörös Hadsereg legalább enynyi katonát veszített el értelmetlenül, mivel arra sem maradt idejük, hogy valamilyen fegyvert szerezzenek maguknak a halottakkal és haldoklókkal teli csatatéren. A moszkvai csata hivatalosan szeptember 30-tól április 20-ig tartott, de valójában jóval hosszabb volt a történelemkönyvekben jegyzett 203 napos, öldöklô tömegmészárlásnál.

2 10 A LEGNAGYOBB CSATA Ez volt az elsô alkalom, hogy a hitleri villámháborús taktika, a blitzkrieg csôdöt mondott. A német hadsereg az elôzô években lenyûgözô gyorsasággal hódította meg Lengyelországot, Franciaországot és Európa nagy részét, ezért mindenki számára megállíthatatlannak tûnt. A moszkvai vereség több volt egy elveszített csatánál állítja emlékiratában Fabian von Schlabrendorff, Hitler tisztje, aki késôbb részt vett a Führer elleni összeesküvésben. Odalett vele a német katona legyôzhetetlenségének mítosza. Moszkva volt a vég kezdete. A német sereg soha nem heverte ki teljesen a vereséget. Csakhogy a németek lenyûgözô makacssággal folytatták a harcot, és végsô vereségükhöz még évek kellettek, vagyis a moszkvai csatát legfeljebb az utólagos bölcsesség láttathatja döntô fordulópontként. A moszkvai csata a második világháború talán legfontosabb ütközete volt, és vitán felül minden idôk legnagyobb összecsapása. Összesen nagyjából hétmillió katona vett részt az elhúzódó harcok valamelyik szakaszában. Közülük két és fél millióan életüket vesztették, fogságba estek, eltûntek vagy súlyosan megsebesültek és a veszteségek sokkal súlyosabbak voltak a szovjet, mint a német oldalon. Orosz adatok szerint 958 ezer szovjet katona veszett oda, beleértve a halottak mellett a hadifoglyokat és az eltûnteket. A németek brutális bánásmódja miatt a szovjet hadifoglyok többsége nem élte túl a rabságot. Ezenkívül szovjet katona súlyosan megsebesült, vagyis a teljes veszteség fôre rúgott. A német veszteséglista 615 ezer nevet tartalmaz. Más, hírhedten véres ütközetek közel sem követeltek ennyi emberéletet. A közhiedelem az 1942 júliusától 1943 februárjának elejéig tartó sztálingrádi csatát tartja a világháború legkeményebb összecsapásának. Valójában a sztálingrádi ütközet nyomába sem ért a moszkvainak. Csak feleannyi, 3,6 millió katona vett benne részt, és a harcoló felek együttesen mintegy 912 ezer katonát veszítettek, ellentétben a 2,5 millió halottat és sebesültet követelô moszkvai csatával.

3 BEVEZETÉS 11 A két világháború más nagyobb ütközetei meg se közelítik a moszkvai hevességét. Az 1915-ös gallipoli partraszállás során körülbelül 500 ezer török és szövetséges katona veszett oda, az 1916 októberében lezajlott somme-i ütközet 1,1 millió német, francia és angol katona életét követelte. Ha csak a részt vevô seregek nagyságát vizsgáljuk, a második világháború leghíresebb csatái nem esnek egy súlycsoportba a moszkvaival. Az észak-afrikai hadjárat fordulópontjának tartott el-alameini ütközetben például alig 310 ezer katona vett részt. A moszkvai csata a maga idejében a világ érdeklôdésének középpontjában állt. Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Japán és sok más ország vezetôi az összecsapás kimenetelétôl tették függôvé döntéseiket. Nem kétséges, hogy ha a németek beveszik Moszkvát, a következményeket az egész világ megérezte volna. A moszkvai csata mára mégis a feledés homályába merült. A történészek sokkal több figyelmet szenteltek Sztálingrádnak és Kurszknak, mivel ezek az ütközetek Hitler egyértelmû vereségével zárultak, valamint a szívszorító emberi drámákat felvonultató leningrádi ostromnak. A moszkvai csata során Sztálin túl sok hibát követett el, és túl sok kérdés maradt lezáratlanul ahhoz, hogy az ütközet hasonló érdeklôdést váltson ki. A történelemkönyvek többnyire letudják néhány mondattal, és a késôbbi diadalok legendás státusát soha nem közelítette meg. Azonban éppen az a tény, hogy a világháború elsô fázisában kulcsszerepet játszott és nagyon sokat elárul a szembenálló totalitárius vezérek természetérôl, érdemessé teszi arra, hogy történetét újra elmeséljük, és rávilágítsunk valódi jelentôségére. A történelem alakulása a jelenbôl visszatekintve többnyire magától értetôdônek tûnik, noha a világ sorsát eldöntô nagy események végkimenetele a legritkább esetben szükségszerû. Az 1941-es szovjet államvezetés számára sem volt egyértelmû, hogy a német támadás visszaverhetô, bármit harsogott is a hivatalos propaganda. A világtörténelem két legkegyetlenebb zsarnoka, Hitler és Sztálin

4 12 A LEGNAGYOBB CSATA közül a német vezérnek sikerült meglepetésszerûen rajtaütnie szovjet vetélytársán. Sztálin egyszerûen semmibe vette a készülô német támadásra figyelmeztetô, egyre sûrûbb titkosszolgálati jelentéseket, és kifejezetten megtiltotta a Vörös Hadsereg tábornokainak, hogy megtegyék az összecsapás sikeres megvívásához szükséges elôkészületeket. Ennek eredményeként a háború elsô hónapjaiban a szovjet hadsereget a teljes zûrzavar jellemezte, a német erôk mélyen benyomultak az ország belsejébe, és megközelítették Moszkvát augusztus 12-én Wilhelm Keitel, a német hadsereg fôparancsnoka ezt írta a 34a direktívában, amelyben kijelölte a német offenzíva fô céljait: A hadmûveletek célja, hogy még a tél beállta elôtt megfossza az ellenséget kormányzatától, fegyverzetétôl és közlekedési központjától Moszkva körül, és ezáltal megakadályozza a legyôzött erôk újjászervezését, valamint a kormányzat normális mûködtetését. Más szavakkal Hitler gyors keleti gyôzelmet akart, hogy mielôbb visszatérhessen a Nagy-Britannia elleni háborúhoz, a Führer által remélt siker pedig a szovjet fôváros mielôbbi elfoglalásán múlott. A siker hamarosan karnyújtásnyi közelségbe került. Bár egyes szovjet csapatok heroikus küzdelmet folytattak a német túlerôvel szemben, mások és a számuk százezrekre rúgott a lehetô leggyorsabban megadták magukat. Sztálin lelkileg teljesen összeomlott, amikor a birodalom a szeme láttára kezdett széthullani. A gyors elôrenyomulástól felvillanyozott németek útjelzô táblákat helyeztek ki Moszkva felé felirattal. Hitler 1941 szeptemberében már a szovjet fôváros bevételével záruló Tájfun-hadmûvelet elôkészületeivel foglalatoskodott, és beosztottjait azzal biztatta: Néhány héten belül Moszkvában leszünk. Majd hozzátette: Elpusztítom azt az átkozott várost, és a helyén mesterséges tavat csinálok díszkivilágítással. A Moszkva név örökre el fog tûnni a térképrôl. Nem lehet tudni, vajon szó szerint végre akarta-e hajtani a tervét, vagy csak elragadta a pillanat heve, ám annyi bizo-

5 BEVEZETÉS 13 nyos: kevesen hitték, hogy a szovjet fôváros képes ellenállni az elsöprô erejû rohamnak. Mit jelentett volna Moszkva bevétele az egész háború végkimenetele szempontjából? Az orosz fôváros a történelem során kétszer került idegen kézre a 17. század elején a lengyelek, 1812-ben Napóleon szállta meg, de a gyôztesek mindkét alkalommal csak rövid ideig örülhettek diadaluknak. Napóleon esetében Moszkva elfoglalása csupán elôjáték volt a Grande Armée visszavonulásához és katasztrófájához. Csakhogy a régi Moszkva jelentôsége az orosz életben eltörpül az 1941-es fôvároséhoz képest. A 20. század közepén Moszkva az egész ország politikai, katonai és ipari központjának, fô közlekedési csomópontjának számított. Elvesztése óriási csapást jelentett volna a Szovjetunió és Hitler minden ellenfele számára. Borisz Nyevzorov orosz hadtörténész, aki egész életét a moszkvai csata tanulmányozásának szentelte, úgy véli, hogy a németek kudarca az egész háború végkimenetele szempontjából döntônek bizonyult. Ha sikerül elfoglalniuk Moszkvát, a háború német gyôzelemmel ért volna véget állítja. Más történészek és egyes túlélô szemtanúk ezt vitatják, és biztosra veszik, hogy a szovjetek végül a fôváros elvesztése után is újjászervezték volna az ellenállást. Természetesen soha nem fog kiderülni, melyik tábornak van igaza, mivel a Mi lett volna, ha kezdetû kérdésekre a történelemben nincs válasz. Nyevzorovval abban mindenképpen egyetérthetünk, hogy a moszkvai csata az elsô nagy gyôzelmünk és a náci Németország elsô nagy veresége. A csatáról szóló szovjet beszámolók nem mulasztják el megemlíteni, milyen nagy veszélyben forgott az ország 1941 ôszén, amikor a német csapatok elérték a fôvárost. Ez volt az egész háború legsötétebb pillanata állítja A Nagy Honvédô Háború története címû, az 1960-as évek elején kiadott ötkötetes, hivatalos történeti mû. A szovjet történetírás mégsem idôzött túl sokáig ennél az eseménynél. Nye szlucsajno, nem véletlenül, ahogy az

6 14 A LEGNAGYOBB CSATA oroszok mondják. A korabeli szovjet történészeknek minden okuk megvolt arra, hogy kerüljék a kényes témát. A csatával összefüggô katasztrofális események sorozata rendkívül kellemetlen kérdéseket vetett volna fel Sztálin vezetôi képességeivel és a szovjet nép ellen alkalmazott, szûnni nem akaró terror hasznosságával kapcsolatban az utóbbi egyébként a háború egészét végigkísérte. Sztálin baklövései tették lehetôvé, hogy a németek megközelítsék a fôvárost. A moszkvai nép körében kitört pánik elég világosan megcáfolja a mítoszt, hogy a gyôzelemben kezdettôl fogva mindenki szilárdan hitt. A másik visszatartó tényezô a szovjet veszteségek elborzasztó nagysága. Borisz Vigyenszkij a háború kezdetekor a podolszki Tüzérségi Akadémián tanult, és azon szerencsés kevesek egyike volt, aki osztályából túlélte a háborút, miután teljesen felkészületlenül harcba küldték ôket az elôrenyomuló németek ellen. Késôbb a moszkvai Hadtörténeti Intézet kutatója lett. A nyugdíjas Vigyenszkij szerint Georgij Zsukov marsall, a Vörös Hadsereg legendás vezére a háború után hadügyminiszterként megpróbálta számba venni a moszkvai csatában elszenvedett veszteségeket, és megparancsolta helyettesének, készítsen róluk hozzávetôleges becslést. Amikor meglátta a kalkulációt, Zsukov csak annyit mondott: Rejtse el, és soha senkinek ne mutassa meg! Még a fôváros elleni német roham visszaverése után sem volt teljes a szovjetek diadala. Sztálin nemcsak a csata elôtt követett el óriási hibákat, hanem utána is. A szovjet vezért tábornokai sem tudták lebeszélni arról, hogy a fáradt csapatokkal azonnal támadást indítson a németek ellen. Rettenetes emberveszteségekkel járó vereségsorozat lett az eredmény. A németek makacsul kitartottak elôretolt állásaikban, különösen Rzsev városa körül, Moszkvától északnyugatra, közel egy évvel azután is, hogy a fôvárosért vívott csata hivatalosan véget ért. A város megmenekülése feletti kezdeti megkönnyebbülés hamar átadta helyét a keserû csalódottságnak.

7 BEVEZETÉS 15 Vagyis Moszkva védôinek tiszteletet parancsoló hôsiessége és bátorsága ellenére ezt a nagy csatát kezdettôl fogva megszégyenítô epizódok és vereségek kísérték. Mindkét harcoló fél Moszkva elôtt döbbent rá arra, hogy elhúzódó háborúra kell berendezkednie, és az emberi történelem legvéresebb konfliktusa áll elôtte. Ráadásul a háború Hitler és Sztálin tévedései és könyörtelensége miatt a szükségesnél is kegyetlenebbnek bizonyult. Sztálint egyáltalán nem érdekelte, hogy a gyôzelem hány emberéletet követel. Csou En-laj kínai miniszterelnöknek a koreai háború idején azt mondta, az észak-koreaiak bármeddig folytathatják a harcot, mivel nincs mit veszíteniük, kivéve a katonáikat. Ugyanígy viszonyult a saját népe veszteségeihez is, amikor azok szédítô magasságokba szöktek. A méltányosság kedvéért le kell azonban szögezni, hogy Sztálin személye sok orosz számára inspirációt jelentett, és azon döntése, hogy Moszkvában marad, miután a kormányt és a katonai, illetve a civil intézmények többségét evakuálták, végül kulcsfontosságúnak bizonyult a fôvárosért vívott csatában. Sztálin valóban élô bizonyítéka volt Machiavelli tézisének, miszerint az uralkodó számára többet ér, ha félik, mint ha szeretik, de élete során idônként a firenzei ideált is megtestesítette: egyszerre féltek tôle és rajongtak érte. A háború az egyik ilyen történelmi pillanat volt. Sok szovjet állampolgár ôszintén hitte, hogy érdemes feláldoznia az életét az országért és Sztálinért, és e kettô akkoriban szinte ugyanazt jelentette. A legnagyobb csata megírásához gazdag forrásanyagot használtam fel, köztük számos olyan dokumentumot, amelyet korábban soha nem publikáltak, például a KGB elôdszervezete, az NKVD * nemrégiben kutathatóvá tett iratanyagát. A még élô szemtanúk közül sokan most elôször merték félelem nélkül megosztani átélt * Narodnij komisszariat vnutrennyih gyel, Belügyi Népbiztosság a belügyminisztérium neve 1917 és 1946 között A szerk.

8 16 A LEGNAGYOBB CSATA élményeiket, és beszámolójuk gyakran ellentmond a szovjet, sôt egyes nyugati történészek konstruált, cenzúrázott narratívájának. Interjúkat vettem fel az események kulcsszereplôinek Georgij Zsukov marsallnak, Anasztasz Mikojan PB-tagnak és az ellenállás, illetve a németek elleni szabotázsakciók szervezésével megbízott NKVD-s felsôvezetôknek a gyermekeivel. Számtalan publikált és publikálatlan orosz és külföldi szerzôségû naplót, levelet és emlékiratot tanulmányoztam át. A hiteles történeti bizonyítékok kétségtelenné teszik, hogy a moszkvai csata nemcsak a világháború legnagyobb összetûzése, hanem legkorábbi fordulópontja is volt. Való igaz, már a Nagy- Britanniáért vívott légi csata is nyilvánvalóvá tette, hogy a német hadigépezet nem legyôzhetetlen, de szárazföldi ütközetben Moszkva elôtt soha nem sikerült Hitler diadalmasan elôretörô csapatait megállítani. A berlini Sportpalastban tartott tömeggyûlésen október 3-án Hitler azt mondta az ujjongó tömegnek, hogy a végsô fázisához közeledô moszkvai csata a világtörténelem legjelentôsebb összecsapása. Ha sikerül a szovjet sárkányt a porba sújtani, soha többé nem támad fel, jósolta. Hitler pontosan tisztában volt azzal, milyen baljós precedenst jelent számára Napóleon kudarca, de szilárdan hitte és a hadseregét is meggyôzte róla, hogy a németeknek nem kell rettegniük az orosz téltôl. Hamarosan kiderült, hogy mint annyi másban, ebben is nagyot tévedett. Abban ugyan igaza lett, hogy a moszkvai csata minden idôk legjelentôsebb összecsapása, de a saját szempontjából ez fájdalmas igazságnak bizonyult. A legnagyobb csata bemutatja, miként fordította át Sztálin gyôzelemmé a biztosnak látszó vereséget, mekkora emberi árat kellett fizetni a sikerért, és sorra veszi a csata következményeit nemcsak a hadi események alakulása, hanem a Sztálin és a Nyugat közötti diplomáciai versenyfutás szempontjából is, amelynek tétje a háború utáni európai rendezés volt. Még nem ért véget a szovjet

9 BEVEZETÉS 17 fôvárosért vívott küzdelem, amikor Sztálin már birodalmi álmokat szôtt, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia pedig a várható szovjet terjeszkedés hatékony ellenszerét kereste. Ha Moszkva elesik, mindez egyáltalán nem számított volna. Moszkva azonban kitartott, bár a végsô gyôzelem csak egy hajszálon múlott. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy a történelem menete más fordulatot vegyen. Végül hadd zárjam a bevezetôt egy személyes megjegyzéssel. Mivel külföldi tudósítóként két alkalommal is hosszabb idôt tölthettem Moszkvában, azt hittem, hozzávetôlegesen ismerem az egykor ott vívott küzdelem léptékét és jelentôségét. Többévi kutatómunka után ma már világosan látom, hogy ez milyen messze állt az igazságtól. A Seremetyevo repülôtér sok tízezer utasához hasonlóan én is gyakran elmentem a nagy csata emlékmûve mellett. A reptéri út mentén három hatalmas sündisznóra hasonlító, stilizált tankcsapda emlékeztet azokra a védelmi létesítményekre, amelyeket a fôváros körül a németek közeledésének hírére sebtében állítottak fel. Arról azonban igen keveset tudtam, hogy valójában mi történt Moszkvában 1941 ôszén. Tudtam, hogy a németek nagyon közel jutottak, talán egészen addig a pontig, ahol az emlékmû áll a Himki negyedben a város peremén, alig félórányi autóútra a Kremltôl. De a nyugatiak, sôt a mai oroszok többségéhez hasonlóan az összecsapás igazi története ismeretlen volt elôttem. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy betömje a történelemkönyvekben tátongó lyukat, és felidézze a több mint hatvan évvel ezelôtti, sorsfordító eseményeket.

10 Tartalom Bevezetés / 9 1. Hitler úgysem indít támadást 1941-ben / Lássuk, mennyire vagyunk okosak / A terror ára / Hitler és tábornokai / Moszkva veszélyben van / Az emberek testvérisége / Pánik Moszkvában / Szabotôrök, ügynökök, kémek / Oh, mein Gott! Oh, mein Gott! / Csak semmi érzelgés! / Minden világok legrosszabbika / A legdrágább gyôzelem / 336 Jegyzetek / 357 Források / 382 Köszönetnyilvánítás / 391 Név- és tárgymutató / 395

A TENGELYHATALMAK SIKEREI ( )

A TENGELYHATALMAK SIKEREI ( ) A TENGELYHATALMAK SIKEREI (1939-41) 1. A furcsa háború (1939 ősze 1940 tavasza) Anglia és Franciaország a lengyelek lerohanása után ígéretükhöz híven hadat üzentek Hitlernek. A hadüzenetet azonban nem

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN június : Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941 1941. június 27. 1941-1945: Fegyveres semlegesség Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: Semlegességi taktika: Magyarország a II.

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással?

Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? II. világháború Megúsztuk volna a szovjeteket az ügyes kiugrással? Veczán Zoltán, 2015. október 15., csütörtök 19:42, frissítve: péntek 15:46 Bevonuló szovjet csapatok Budapesten. Gépfegyverek, csomagok

Részletesebben

LEADÁSI HATÁRIDŐ: március 21. Elérthető pont 100

LEADÁSI HATÁRIDŐ: március 21. Elérthető pont 100 FELHASZNÁLHATÓ IRODALOM: 1. Rubicon 1999/ 5-6, 1-2 rész 2. Tankönyv 3. Középiskolai atlasz 4. www.1000ev.hu 5. www.wikipedia.hu 6. www.holokausztmagyarorszagon.hu LEADÁSI HATÁRIDŐ: 2017. március 21. Elérthető

Részletesebben

Olaszország hadba lép

Olaszország hadba lép Doberdó & Isonzó Az olaszok átállása Olaszország az I. világháború előtt a hármas szövetség tagjaként Németország és a Monarchia szövetségese volt. Majd ellentétbe került a Monarchiával. A fiatal olasz

Részletesebben

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu VIII. TOLLFORGATÓ 2. forduló VIII. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások

A Nagy Háború ( ) emlékezete Megyei Történelem Verseny. 1. forduló - megoldások A Nagy Háború (1914-1918) emlékezete Megyei Történelem Verseny 1. forduló - megoldások 1. feladat (10 pont) 1. Igaz 2. Hamis 3. Hamis 4. Igaz 5. Igaz 6. Hamis 7. Igaz 8. Igaz 9. Igaz 10. Hamis 2. feladat

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,

K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról

Így került le a lófarkas lobogó Buda váráról 2011 szeptember 03. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1684-ben a Habsburg birodalom, Lengyelország és Velence Szent Liga

Részletesebben

A jóvátételben nem volt kegyelem

A jóvátételben nem volt kegyelem 2014 június 16. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 1945. június 15., esti órák, szürkület. Két küldöttség készülődik a

Részletesebben

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid

Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Csatatér - Magyarország Erdélyi Hadjárat Készítette nemesszili és Murvai Róbert Dávid Történelmi Háttér 1940. augusztus 30-án a második bécsi döntés értelmében Magyarország és Románia határát átrajzolták.

Részletesebben

A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8.

A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, május 8. A Magyar Államvasutak két különleges akciója a Nagy háború alatt. Prof. Dr. Majdán János Rektor emeritus Budapest, 2019. május 8. KTE - BMGE Tartalom 1. Előzmények (1914-1916) 2. A Bruszilov offenzíva

Részletesebben

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre!

Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Kedves Versenyzők! Nézzétek meg a Magyarország története filmsorozat 38-43. részeit és a segítségükkel válaszoljatok az alábbi kérdésekre! Ha a filmsorozat CD-változata nem áll rendelkezésetekre, az interneten

Részletesebben

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22.

Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Nándorfehérvári diadal emléknapja: július 22. Hunyadi János és Kapisztrán János seregei 558 évvel ezelőtt, 1456. július 22-én állították meg a Nándorfehérvárt ostromló oszmán hadat. A győztes csata emlékére

Részletesebben

Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Park Könyvkiadó. Budapest, 2009. 410 p.

Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Park Könyvkiadó. Budapest, 2009. 410 p. Andrew Nagorski: A legnagyobb csata. Sztálin, Hitler és a küzdelem Moszkváért. Park Könyvkiadó. Budapest, 2009. 410 p. mellett. Amikor a második világháború szovjet-földön vívott legnagyobb csatájáról

Részletesebben

Pearl Harbor hullámsírba szállt igazsága

Pearl Harbor hullámsírba szállt igazsága 2011 december 01. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még Givenincs Pearlértékelve Harbor hullámsírba Mérték 1/5 2/5 3/5 4/5 5/5 A legtöbb történész a második világháború talán legfontosabb fordulópontjának,

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat

B) Mintafeladatok. Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat B) Mintafeladatok Középszint szöveges, kifejtendő, elemző feladat 1. FELADAT Az alábbi források az Oszmán Birodalom hadseregéről és kormányzatáról szólnak. A források és saját ismeretei alapján mutassa

Részletesebben

Bevezető 12 Előszó 26 Értesítés 31 A szerző előszava 35

Bevezető 12 Előszó 26 Értesítés 31 A szerző előszava 35 Tartalom Bevezető 12 Előszó 26 Értesítés 31 A szerző előszava 35 Első könyv: A háború természetéről 37 Mi a háború? 39 Cél és eszköz a háborúban 57 A háborús géniusz 71 A veszélyről a háborúban 89 A testi

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

félelmetes lapok is, amelyektől meghűlt az otthon maradottakban a vér

félelmetes lapok is, amelyektől meghűlt az otthon maradottakban a vér ő1őő őő1 11 ő ő1 11 11 11 ő 1 ő ő ő ő őő1 ő ő ő ő 1 ű 1 11 1 ő 1 ő ű ű ő 1 ű ő 1 11 ő ś ł ł 1 ńő ő 1 ő1őő őő1 1 ő ű ő őő őő ő ő ő ő ő ő ű őő ű ű ő ű ő ő ő 11 1 őő1 ő 1 1 11 11 ő 11 11 11 ő 1 ű őőőő ő ő

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366)

KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) KÖZÉPKOR Az Aragón Királyság védelme a két Péter háborúja idején (1356 1366) Donald J. Kagay az Albany State University történészprofesszora, szakértője a középkori általános és hadtörténetnek, különös

Részletesebben

berlin fölött az ég SZKA 212_02

berlin fölött az ég SZKA 212_02 berlin fölött az ég SZKA 212_02 tanulói berlin fölött az ég 12. ÉVFOLYAM 21 2/1 Egy körbezárt város Csoportos feladatlap Történelmi atlaszotok segítségével rajzoljátok be a térképvázlatra a háború utáni

Részletesebben

Történelmi tanulmányi verseny

Történelmi tanulmányi verseny Kováts Mihály Emléknapok Történelmi tanulmányi verseny 8. évfolyam 2006 1. Válaszd ki az idırendileg helyes sort! A. Károlyi M. kormányt alakít A Monarchia aláírja a fegyverszünetet Megalakul a Magyar

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ

Történelem levelező verseny II. FORDULÓ Történelem levelező verseny II. FORDULÓ I. Ismerd fel a leírások alapján és jelöld be a vaktérképen a forradalom és szabadságharc vidéki eseményeinek helyszíneit a számok megfelelő helyre történő beírásával!

Részletesebben

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása

A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása 1. Bevezetés A kontinentális külpolitika néhány ellentmondása Dunay Pál Amennyiben arra törekszünk, korrekt elemzést végezzünk, s elkerüljük azt, hogy a legfrissebb események határozzák meg álláspontunkat,

Részletesebben

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?*****

*Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és Wilhelm Gustloff?***** *Sokan a cím állítására bizonyosan felkapják a fejüket. A világ legnagyobb hajó katasztrófája és "Wilhelm Gustloff"?* Szinte mindenkinek, aki a "hivatalos történetírás" műveit olvassa, annak a világ legnagyobb

Részletesebben

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Józsua vezér lesz lesz

A Biblia gyermekeknek bemutatja. Józsua vezér lesz lesz A Biblia gyermekeknek bemutatja Józsua vezér lesz lesz Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második

Részletesebben

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne:

Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Ki kicsoda? Nyomozás A padlásunkon egy naplót találtunk ez áll benne: Kint azt kiáltják: [ ] Éljen a szabadság! Diákok mennek erre, föl-földobálják a sapkájukat, ujjongva éltetik a szabadságot. Ami az

Részletesebben

Józsua vezér lesz lesz

Józsua vezér lesz lesz A Biblia gyermekeknek bemutatja Józsua vezér lesz lesz Írta : Edward Hughes Illusztrálta : Janie Forest Átírta : Ruth Klassen Franciáról fordította : Dr. Máté Éva Kiadta : Bible for Children www.m1914.org

Részletesebben

A tiszafüredi tiszti gyűlés és a tavaszi hadjárat előkészítése, 1849 márciusában

A tiszafüredi tiszti gyűlés és a tavaszi hadjárat előkészítése, 1849 márciusában A tiszafüredi tiszti gyűlés és a tavaszi hadjárat előkészítése, 1849 márciusában Múzeumpedagógiai sorozat 2013/1. Dr. Vadász István, múzeumigazgató Kiss Pál Múzeum, Tiszafüred Tiszafüred, 2013. március

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve: Osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve:

X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve: Osztálya: Iskola neve, címe: Felkészítő tanár neve: Monorierdei Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu X. TOLLFORGATÓ 1. forduló X. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM

Részletesebben

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i.

nagyobb szerepet kap s lassanként egészen átveszi a nyers erő szerepét. A küzdelem végcélja közben állandóan ugyanaz marad: az t. i. Zsebre raktam kezeim és lassú léptekkel mentem hazafelé. Helyenként lámpák fénye világított. Macskák futottak át az utcán. Kövér patkányok szaladgáltak a csatornák mellett. Egy helyen öt volt egymás mellett

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA

TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG HAT TITKOS TANÍTÁSA TAI GONG hat titkos tanítása 太 公 六 韜 2011 Fordította, a bevezetőt és a jegyzeteket írta Tokaji Zsolt Fapadoskonyv.hu Kft. Tokaji Zsolt Bevezetés A kínai történeti hagyomány

Részletesebben

Moszkva és Washington kapcsolatai

Moszkva és Washington kapcsolatai NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél

Részletesebben

8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet!

8.osztály. 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 8.osztály 1. Egészítsd ki a szövegrészletet! 1914. 28-án, Bosznia fővárosában, egy terrorista pisztolylövésekkel meggyilkolta osztrák magyar trónörököst és feleségét. Az Osztrák Magyar Monarchia Szerbiának

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

A játék célja. A játék tartozékai. A játéktáblák

A játék célja. A játék tartozékai. A játéktáblák Szabályfüzet A középkorban minden nemesnek az volt a legfontosabb, hogy minél nagyobb terület fölött uralkodjon, és minél nagyobb befolyást szerezzen a királyi udvarban. A beházasodás más nemesi családokba

Részletesebben

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG

A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL NAPJAINKIG BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány A MAGYAR OROSZ KULTURÁLIS KAPCSOLATOK A RENDSZERVÁLTÁSTÓL

Részletesebben

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1

Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Krajsovszky Gábor: A kommunizmus áldozatainak emléknapjára 1 Az egyének talán megtérhetnek, de a kommunista rendszer lényegileg Isten gyűlölete és a kereszténység lerombolását célozza, tehát sohasem térhet

Részletesebben

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés

Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Az 1945. májusi Cseh Nemzeti Felkelés Mgr. Tomáš Jakl Egy össznemzeti felkelés gondolata, mint a szövetségeseknek nyújtható leghatékonyabb segítség a CsSzK felszabadításában, gyakorlatilag már rögtön az

Részletesebben

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1

A képlékeny félhold. Bassár el-aszad elnök. Némiképp meggyűrődött a róla alkotott kép IRÁNYTŰ INTÉZET EMBER ZOLTÁN LEVENTE 1 A képlékeny félhold A szíriai háború és polgárháború szilánkjai a menekült- és migránsválság képében bizony elérték Európát, ezáltal Magyarországot is; nem beszélve arról, hogy 6000-7000fő európai országok

Részletesebben

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve

Észak Dél ellen Published on www.flagmagazin.hu (http://www.flagmagazin.hu) Még nincs értékelve 2011 április 25. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Furcsa ezt itt és most kimondani, de az egyenlőtlen fejlődés tézise

Részletesebben

Sándor Iván. Az éjszaka mélyén

Sándor Iván. Az éjszaka mélyén Sándor Iván Az éjszaka mélyén 1914 Felsőtestüket a bársonyhuzatú karosszékekben hátrafeszítve, fejüket magasra emelve, az elnök egy-egy közbevetésére rábólintva hallgatták a miniszterek Pinchon külügyminiszter

Részletesebben

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között

FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Mario Vargas Llosa: A kormány azért fél a CEU-tól, mert itt állampolgárokat képeznek

Mario Vargas Llosa: A kormány azért fél a CEU-tól, mert itt állampolgárokat képeznek 24. hu Kerner Zsolt 2017. 06. 22. Mario Vargas Llosa: A kormány azért fél a CEU-tól, mert itt állampolgárokat képeznek Korábban már megemlítettük, hogy a CEU a legakadémikusabb módon reagált a kormány

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem.

Nos, nézzünk egy kicsit körül, mi is az igazság: Ami a szomszéd gyöztes államok dicsö tetteit illeti, nem árt sorra venni azokat sem. BÜNÖS NEMZET? Még ma, a XXI. században is ott lebeg a fejünk fölött a bünös nemzet szégyenfoltja. Nem is csoda, hiszen a mai egyetemi tanárok jórésze a moszkovita Andics Erzsébet, Révai József, és Molnár

Részletesebben

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor

Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása. SIMON Gábor 89 Nyíregyházi civilek szovjet fogságban A polgári lakosság 1944. november 2-i elhurcolása SIMON Gábor Inhabitants of Nyíregyháza in Soviet captivity: Deportation of the civilian population on 2 nd November

Részletesebben

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA *

AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * Sólyom László AZ OMBUDSMAN ALAPJOG-ÉRTELMEZÉSE ÉS NORMAKONTROLLJA * 1. Ha már ombudsman, akkor rendes közjogi ombudsman legyen mondta Tölgyessy Péter az Ellenzéki Kerekasztal 1989. szeptember 18-i drámai

Részletesebben

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését;

a magyar szovjet és a magyar jugoszláv kapcsolatok felülvizsgálatát és rendezését; Magyarország 1944/45 és 1989 között Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc főbb eseményei, célkitűzése, nemzetközi jelentősége Az 1956-os forradalom 1956 őszén megélénkülő politikai élet: felújítja

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 3. forduló 2013. január 30. Össz.pontszám: 30p Versenyző neve: Osztály:. Iskola neve:. Az utolsó fordulónak egyetlen témája van: a trianoni békediktátum (békeszerződés).

Részletesebben

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc.

Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára. A török kiűzése Magyarországról ( ) ESSZÉ. 120 perc. Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2015 A török kiűzése Magyarországról (1683-1699) ESSZÉ 120 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve nyomtatott betűkkel: Javító tanár aláírása: ESSZÉKÉRDÉS

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának

1918. október július március 21. Kitör az őszirózsás forradalom. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának MAGYARORSZÁG 1900 1918. október 30. Kitör az őszirózsás forradalom 1914. július 28. Az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának 1919. március 21. Kikiáltják a Tanácsköztársaságot 1910 1920. június

Részletesebben

Hanbo-jitsu kurzus Párizsban

Hanbo-jitsu kurzus Párizsban Hanbo-jitsu kurzus Párizsban Január 19-20-n mutatkozott be először Párizsban Vikartóczky Gusztáv mester Hanbojitsu anyagával Philippe Galais mester meghívására. A rendezvényre a váratlan hóesés ellenére

Részletesebben

Az energia ára Energetika és politika

Az energia ára Energetika és politika 13. lecke Komplex energetikai rendszerek Az energia ára Energetika és politika 2018. április 24. Az ár a gazdaságban egy termék vagy szolgáltatás ellenértékét jelenti, amelyet többnyire pénzben kell megfizetni.

Részletesebben

A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956

A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a. Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 A VERITAS Történetkutató Intézet tisztelettel meghívja Önt a Magyarok a Szovjetunió táboraiban 1944-1956 című kiállítás megnyitójára és Sára Sándor GULÁG témájú filmjeiből készült DVD-k ünnepélyes átadására

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 323-327 Jeney János 1 A MAGYAR NÉPESSÉG FELTÉRKÉPEZÉSE A 19. SZÁZAD VÉGÉN/ 20. SZÁZAD ELEJÉN Magyarország területén élő népeket ábrázoló térképek készítése a történelem során a 19. század közepétől a 20. század

Részletesebben

Hitler terve a világgal

Hitler terve a világgal Hitler terve a világgal Kiadja a szerző. Minden jog fenntartva. Írta és szerkesztette: Johann Schulze www.zimaszabolcs.hu E-mail: info@zimaszabolcs.hu Tördelés, fedélterv: Kósa Tibor ISBN: 978-963-88557-3-2

Részletesebben

Jusztin a szobába lép, sürgősen és kíváncsian, körülnéz, három lépést tesz előre, aztán megáll és csodálkozik.

Jusztin a szobába lép, sürgősen és kíváncsian, körülnéz, három lépést tesz előre, aztán megáll és csodálkozik. Jusztin a szobába lép, sürgősen és kíváncsian, körülnéz, három lépést tesz előre, aztán megáll és csodálkozik. Mi az? Kit keres? kérdi Csiba. Az asztal mellől feláll, és kezét fölemeli. Jusztin mereven

Részletesebben

Ember embernek farkasa

Ember embernek farkasa Jean-Pierre Derriennic: Polgárháborúk. Jelenkor, Pécs, 2004. 271 old. Rendkívül érdekes, a témához kapcsolódó adatokat rendkívül jól szintetizáló munkát vehet kézbe az olvasó, ha Jean-Pierre Derriennic

Részletesebben

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval

ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN. Hiteles tanúk cáfolata. Interjú Horthy Istvánnéval Lehet-e? ÚJABB RÁGALOM HORTHY MIKLÓS KORMÁNYZÓ ELLEN Hiteles tanúk cáfolata Interjú Horthy Istvánnéval A közelmúltban a Jobbik néven ismert, de általam kezdettől ártalmas és értelmetlen képződménynek nevezett

Részletesebben

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13.

Hittel élni. 11. tanulmány. március 7 13. 11. tanulmány Hittel élni március 7 13. SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Példabeszédek 28:4-5, 7, 9; 29:13; Róma 1:16-17; Galata 3:24; 1János 2:15-17 Az emberektől való félelem csapdába ejt, de aki

Részletesebben

1. A teheráni konferencia

1. A teheráni konferencia 12.tétel: A II. világháború lezárása és az új világrend kialakulása: a szövetségesek tanácskozásai: Teherán, Jalta és Potsdam, nemzetközi együttműködés, megszállások, békeszerződések 1. A teheráni konferencia

Részletesebben

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála

Tragédia a fennsíkon Vasvári halála 2012 július 12. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Kétszáznegyvenezernyi orosz hadsereg hömpölyödött alá Magyarországra.

Részletesebben

ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS)

ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) ADOLF HITLER ÉS A NEMZETISZOCIALIZMUS (NÁCIZMUS) 1. Miért lehetett népszerű a nemzetiszocializmus? A jóvátétel összege és a gazdasági válság Németországot nagy nyomorba taszította: Hitler programjában

Részletesebben

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv

Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Hadi levéltár Bécs Kriegsarchiv Néhány bevezető szó: közel 400 évig együtt éltünk a Habsburgokkal, minden közös volt, a minisztériumok, a közigazgatás, a levéltár is, a sok száz év alatt felgyűlt iratanyaggal

Részletesebben

Osztályozó vizsga témái. Történelem

Osztályozó vizsga témái. Történelem 9.ÉVFOLYAM Egyiptom, a Nílus ajándéka Athén, a demokrácia kialakulása és fénykora A görög perzsa háborúk (Kr. e. 492 448) A poliszok hanyatlása és Nagy Sándor birodalma A város alapításától a köztársaság

Részletesebben

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban. 10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945

Részletesebben

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel): Iránytanmenet A táblázat bemutatja a katolikus tartalmak (dőlt betűvel) tananyagba építésének helyét és módját. Szemlélteti, hogy mikor, melyik anyagrész kapcsán érdemes a tartalmakat külön órán tanítani

Részletesebben

Jelentés a női csörgőlabda válogatott 10 hetes nyári EB felkészüléséről és. az Eb-n nyújtott teljesítményéről

Jelentés a női csörgőlabda válogatott 10 hetes nyári EB felkészüléséről és. az Eb-n nyújtott teljesítményéről Jelentés a női csörgőlabda válogatott 10 hetes nyári EB felkészüléséről és az Eb-n nyújtott teljesítményéről A csapat a június 27. pénteki utolsó edzése után két hét pihenőre vonult. A két hét alatt meg

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz

A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz KARD ÉS TOLL 2006/3 A keresztény és az iszlám kultúra viszonyának elemei a konfliktusokhoz és a háborúhoz Oszti Judit A konfliktusok kezelése, a háború, az erõszak társadalmi megítélése eltérõ a különbözõ

Részletesebben

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:...

V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY. Tanuló neve:... Osztálya:... Iskola neve: Címe: Felkészítő tanár neve:... Fekete István Általános Iskola 2213 Monorierdő, Szabadság u. 43. Tel./Fax: 06-29-419-113 www.fekete-merdo.sulinet.hu V. TOLLFORGATÓ 2. forduló V. TOLLFORGATÓ TEHETSÉGKUTATÓ VERSENY TÖRTÉNELEM 7-8. OSZTÁLY

Részletesebben

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t tar é vít!és Hi u. :k' t Baráth Zsolt Országgyűlési képviselő Iro iac', S g2ám : 1 dc ' Érkezzit : "013 0KT 3 Módosító javaslat! Kövér László úrnak, az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Úr!

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS

A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS A NORMANDIAI PARTRASZÁLLÁS A hadművelet az Overlord (hűbérúr) fedőnevet kapta. A hadművelet nagy részben azért lehetett sikeres, mert a németek azt hitték, hogy a partraszállás a Somme folyótól északra

Részletesebben

4. SEGÉDANYAG. A Független Horvát Államból (a náci Németország szatellitállama) kitelepített szerbek

4. SEGÉDANYAG. A Független Horvát Államból (a náci Németország szatellitállama) kitelepített szerbek 4. SEGÉDANYAG A II. világháború során milliók estek áldozatul a tömeges kivégzéseknek, deportálásnak, éhínségnek, kényszermunkának, koncentrációs táboroknak és bombázásoknak. Menekültek és kitelepítettek

Részletesebben

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com

Besenyökröl. 1kikerics@gmail.com. 1kikerics@gmail.com 2 dolog (Hunicillin, 2010.01.07 01:06) 1. Kedves Raszputyin, A vérörökség/génörökség nagyságrendekkel fontosabb annál, mint arról Te most vélekedsz. A magyar mentalitást minden szaron összeveszőnek leírni

Részletesebben

Budapest ostroma: Hitler végül feláldozta a fővárost

Budapest ostroma: Hitler végül feláldozta a fővárost 2015 február 19. Flag 0 5 Átlag: 5 (1 szavazat) Mérték A 102 napon át tartó Budapest ostromát második Sztálingrádnak is nevezték. Szálasi Ferenc nyílt várossá akarta nyilváníttatni a fővárost, de tervével

Részletesebben