TARTALOMJEGYZÉK... 1 ÁBRÁK, KÉPEK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 2 BEVEZETÉS A RADONRÓL...
|
|
- Lőrinc Hegedűs
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK... 1 ÁBRÁK, KÉPEK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE... 2 BEVEZETÉS A RADONRÓL A RADON ÉLETTANI HATÁSAI A RADON VISELKEDÉSE TERMÉSZETES KÖRNYEZETÉBEN ANOMÁLIS BELTÉRI RADON... 8 AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ KIALAKULÁSÁNAK LEHETSÉGES OKAI Környezeti-geológiai okok Épületszerkezeti okok A VIZSGÁLT MINTÁK MINTAVÉTEL MINTALEÍRÁS Makroszkópos megfigyelések Mikroszkópos vizsgálatok VIZSGÁLATI MÓDSZEREK HELYSZÍNI MÉRÉSEK Szobalevegő Rn-koncentráció mérései A sugárzási szintek gyors mérése szcintillációs mérőfejjel, és GM-csővel Gamma sugárzási intenzitás szint mérése LABORATÓRIUMI MÉRÉSEK Gamma-spektrometria Radon-kamrás vizsgálat NYOMELEM VIZSGÁLATOK Neutronaktivációs analízis (INAA) Optikai emissziós színképelemzés (OES) A nyomelem vizsgálatok értékelése ELEKTRONMIKROSZONDÁS ELEMZÉS (EMPA) DISSZKUSSZIÓ ÉS AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE IRODALOMJEGYZÉK
2 ÁBRÁK, KÉPEK ÉS TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1.ÁBRA 238 U természetes bomlási sora a bomlástípusokkal és az egyes radioizotópok felezési idejével ÁBRA 232 Th természetes bomlási sora a bomlástípusokkal és az egyes radioizotópok felezési idejével ÁBRA 235 U természetes bomlási sora a bomlástípusokkal és az egyes radioizotópok felezési idejével ÁBRA A lakásba jutó gáz migrációs útvonalai ÁBRA Az N1 és N2 jelű mintavételezésre kijelölt házak helyzete a választott községben ÁBRA A RAD 7 típusú műszer által érzékelt spektrumok ÁBRA Az N1 jelű házban mért Rn-koncentráció változás az idő függvényében ÁBRA Az N2-es házban mért Rn-koncentráció változás az idő függvényében ÁBRA Az N1 jelű ház mérési pontjai ÁBRA Az N2 jelű ház mérési pontjai ÁBRA A Radon-kamra felépítése ÁBRA Az N1CS jelű minta emanációja ÁBRA Az N1SB jelű minta emanációja ÁBRA Az N2GSZ jelű minta emanációja ÁBRA Az N2FP jelű minta emanációja ÁBRA A BD03A1-jelű U-, Th-tartalmú monacit EDS-spektruma ÁBRA A BD03B1-jelű U-, Th-tartalmú monacit EDS-spektruma ÁBRA A BD05B1-jelű monacit EDS-spektruma ÁBRA A BD04C1-jelű Th-tartalmú monacit EDS-spektruma ÁBRA A N2FP-jelű minta mázas részéről készült EDS-spektrum ÁBRA A N2FP-jelű minta alapanyagáról készült EDS-spektrum ÁBRA A BD02C1-jelű U-, Th-tartalmú monacitról készült EDS-spektrum ÁBRA A BD02C1-jelű U-, Th-tartalmú xenotimról készült EDS-spektrum KÉP Az N1 jelű ház kályhacsempéjéből készült csiszolat (N1CS) mikroszkópos képe KÉP Az N1 jelű ház födémjéből készült csiszolat (N1SB) mikroszkópos képe KÉP A födémből készült csiszolat (N1SB) szenes részének mikroszkópos képe KÉP A födémből készült csiszolat (N1SB) nem szenes részének mikroszkópos képe KÉP A fürdőszoba burkolólapjának (N2FP) máz és alapanyag határáról készült mikroszkópos képe KÉP A fürdőszoba burkolólapjának (N2FP) alapanyagáról készült mikroszkópos képe KÉP A HPGe gamma-spektroszkóp és a konverter KÉP Gamma sugárzási intenzitás mérés az N1jelű ház nagyszobájában KÉP Gamma sugárzási intenzitás szint mérés az N1jelű ház vendégszobájában KÉP Az N1SB jelű salakbeton minta visszaszórt elektronképe KÉP U-, Th-tartalmú monacitszemcse visszaszórt elektronképe (BD03A1) KÉP U-, Th-tartalmú monacitszemcse visszaszórt elektronképe (BD03B1) KÉP Az N1CS-jelű minta visszaszórt elektronképe KÉP A BD05B1-jelű monacitszemcse visszaszórt elektronképe KÉP A BD05C1-jelű U-, Th- tartalmú xenotimszemcse visszaszórt elektronképe KÉP Az N2GSZ-jelű mintáról készült visszaszórt elektronkép KÉP A BD04C1-jelű Th-tartalmú monacit szemcse visszaszórt elektronképe KÉP Az N2FP-jelű mintáról készült visszaszórt elektronkép KÉP A BD02C1-jelű U-, Th- tartalmú monacit szemcse visszaszórt elektronképe KÉP A BD02D1-jelű U-, Th- tartalmú xenotim szemcse visszaszórt elektronképe TÁBLÁZAT Neutronaktivációs analízissel mért koncentráció értékek
3 2. TÁBLÁZAT A vizsgált minták optikai emissziós színképelemzésének eredményei g/t-ban TÁBLÁZAT A BD03A1-jelű U-, Th-tartalmú monacitszemcse oxidra vonatkoztatott százalékos elem összetétele TÁBLÁZAT A BD03B1-jelű U-, Th-tartalmú monacitszemcse oxidra vonatkoztatott százalékos elem öszsetétele TÁBLÁZAT A BD05B1-jelű monacit szemcse oxidra vonatkoztatott százalékos elemösszetétele TÁBLÁZAT A BD04C1-jelű monacit szemcse oxidra vonatkoztatott százalékos elemösszetétele TÁBLÁZAT A N2FP-jelű minta mázas részének százalékos elemösszetétele TÁBLÁZAT A N2FP-jelű minta alapanyagának százalékos elemösszetétele TÁBLÁZAT A BD02C1-jelű U-, Th-tartalmú monacit szemcse oxidra vonatkoztatott százalékos elemösszetétele
4 BEVEZETÉS Egy Nógrád megyei településen a RAD Labor évek óta kiugró beltéri radonkoncentrációkat mért (>800 Bq/m 3 ), ami jóval meghaladja WHO által meghatározott egészségügyi határértéket (200 Bq/m 3 ). A Rn a beltérbe a házak alatti talajból és az építőanyagból kerülhet. A területen készült korábbi kutatások a lakóházak alatti talajt vizsgálták. Feladatom a korábbi vizsgálatok kiegészítéseként a magas aktivitású házaknál az építőanyag megvizsgálása volt, kiderítendő, hogy az építőanyag milyen mértékben járul hozzá a beltéri radonkcentráció kialakulásához. A vizsgálatok során a terepi és laboratóriumi fizikai mérések eredményeit a felhasznált építőanyagok ásványtani, szöveti-szerkezeti és geokémiai tulajdonságainak vizsgálatával kívántam alátámasztani, illetve a természetes radioizótopok forrását terveztem meghatározni. A házak kijelölésénél figyelembe vettem a RAD Labor adatait, a korábbi vizsgálatok eredményét, továbbá a lakók igényeit. A vizsgálatok részben a helyszínen (házakban), részben laboratóriumban készültek. A helyszíni mérések során a beltéri radon koncentráció időbeli változását és a telítődés sebességet RAD-7 radon monitorral, a beltéri gamma-fluxust, a lakók gamma-sugárterhelését HPGe, illetve szcintillációs detektorral mértem. A helyszíni mérések eredményei alapján mintát vettem az építőanyagokból, amelyeken a részletesebb vizsgálatok elvégzése céljából laboratóriumi méréseket végeztem. A fajlagos radioaktivitást HPGe detektorral mértem. Az építőanyagokból a Rn és To (toron) kijutási sebességét azaz a radonemanációt radonkamra segítségével határoztam meg (ELTE Atomfizikai Tanszék). Az építőanyagok ásványkőzettani, szöveti-szerkezeti és geokémiai elemzésével a fizikai mérések eredményeinek okait vizsgáltam. Az egyes építőanyagok összetételének pontosabb megismerése céljából urán-, tórium- és ritkaföldfém-koncentráció meghatározást végeztem neutronaktivációs analízissel (BMGE Nukleáris Technikai Intézet), más nyomelemek meghatározása optikai emissziós spektroszkópiával történt (ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszék). Az építőanyagokból készült vékonycsiszolatokon elektron-mikroszondás elemzések készültek (ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszék), a különböző építőanyagok szöveti-szerkezeti jellemvonásának megismerése és a radon forrásásványok pontos meghatározása céljából. 4
5 1. A RADONRÓL 1.1. A RADON FIZIKAI, KÉMIAI TULAJDONSÁGAI A 86-os rendszámú radon ( 86 Rn) legalsó elem a periódusos rendszer VIII. oszlopában található nemesgázok sorában. Standard atomtömege 222,0176 gramm. A levegőnél közel hétszer nehezebb gáz színtelen, szagtalan. Az elektronszerkezetéből adódóan kémiailag jóformán inaktív elemnek csupán néhány komplexe és egy fluorid-vegyülete ismert (Chang 1991). Szobahőmérsékleten vízoldékony, szerves oldószerekben azonban sokkal jobban oldódik. Utóbbi tulajdonságát használja ki a folyadékszcintillációs méréstechnika is. A természetben három radioaktív izotópja fordul elő, ezek gyakorisága felezési idejük függvénye. Az izotópok az urán-238, a tórium-232 illetve az urán-235 természetes bomlási soraiból keletkeznek, mindhárom esetben közvetlenül a rádium valamely izotópjából, alfasugárzással (1-3. ábra). A radon önmaga is alfa-részecske kibocsátásával bomlik tovább, leányelemeinek nagy része is alfasugárzó. Három izotópja közül a szoros értelemben vett radon alatt a 222-es tömegszámút értjük ( 222 Rn), amely a 226 Ra közvetlen bomlásterméke. Mivel felezési ideje ennek a leghosszabb (3,82 nap), ez halmozódhat fel legjobban a lakáslevegőjében a három izotóp közül. A toron nevet is viselő 220 Rn-izotóp nevét a tórium után kapta, minthogy a 232 Th bomlási sorban keletkezik; szülőeleme pedig a 224 Ra. Felezési ideje rövidebb, mindössze 55 másodperc, igen gyorsan elbomlik, emiatt csak rövid ideig marad meg természetes környezetében. A harmadik, egyben legritkább radon-izotóp az aktinon ( 219 Rn), amely 3,9 másodperces felezési ideje révén gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségben fordul elő természetes rendszerekben. 5
6 82Pb 83 Bi 84Po 86 Rn 88 Ra 90 Th 91 Pa 92 U ólom bizmut polónium radon rádium tórium protaktínium urán α 234 Th 24,1 nap 230 Th β ,51 x 10 év Pa α α β 6,7 óra 5 2,47 x 10 év 234 U U α 222 Rn α 226 Ra 1620 év 4 8,0 x 10 év 214 Pb 26,8 perc 210 Pb 206 Pb β 21 év β 214 α Bi 210 Bi α α 3,05 perc β 19,7 perc 164 µ mp. β 5,01 nap 138,4 nap 218 Po 214 Po 210 Po 3,82 nap ÁBRA Az U természetes bomlási sora a bomlástípusokkal és az egyes radioizotópok felezési idejével. 82Pb 83Bi 84Po 86 Rn 88 Ra 89Ac 90Th ólom bizmut polónium radon rádium aktínium tórium α 228 Ra 6,7 év 224 Ra β α 228 Ac 6,13 óra α 232 Th 10 1,41 x 10 év 1,91 év β 228 Th α 220 Rn 3,64 nap 212 Pb β α x 10 mp. Po 51,5 mp. 10,6 óra 206 Pb 212 Bi β 60,5 perc 212 α 0,52 mp. Po ÁBRA A Th természetes bomlási sora a bomlástípusokkal és az egyes radioizotópok felezési idejével. 82Pb 83 Bi 84Po 86 Rn 88 Ra 89 Ac 90 Th 91 Pa 92 U ólom bizmut polónium radon rádium aktínium tórium protaktínium urán α 223 Ra 227 Ac α β 231 Th 25,6 óra ,2 nap α Th β 231 α 8 7,1 x 10 év Pa 4 3,28 x 10 év 21,8 év 235 U α 219 Rn 11,7 nap 211 Pb 36 perc 207 Pb β α ,8 x 10 mp. Bi α β 2,16 perc 0,52 mp. 215 Po 211 Po 3,9 mp ÁBRA Az U természetes bomlási sora a bomlástípusokkal és az egyes radioizotópok felezési idejével. 6
7 1.2. A RADON ÉLETTANI HATÁSAI Mindannyiunkat ér valamilyen fokú természetes és antropogén eredetű radioaktív sugárzás, amely egy bizonyos mértékig nem számít károsnak az emberi szervezetre nézve. Ennek forrásai a kozmikus sugárzás, a földkéreg radioizotópjainak sugárzása, az emberi szervezet káliumtartalma, egészségügyi besugárzásokból származó sugárterhelés. Ezekhez képest elhanyagolható az atomerőművekből, atomkísérletekből származó sugárterhelés. Mindezek közül a természetes eredetű háttérsugárzás jelenti a lakossági sugárterhelés mintegy felét, melynek a Föld egész lakosságára vonatkoztatott átlagos értéke 2,4 msv/év (Köteles 1994), de egyes országokban ennél jóval magasabb is lehet, Indiában például 11 msv/év, Brazília magasan fekvő részein msv/év. A természetes eredetű sugárterhelésnek közel a fele a lakások levegőjében található radon és bomlástermékeinek belégzéséből származik (Köteles 1994). Egyes becslések szerint a radon okozta dózis éves szinten elérheti a 0,7-1,5 msv-es értéket (Csige 1998). Ma már a tudomány számára közismert, hogy a radon okozta levegőszennyezésnek hosszú távon drasztikus egészségi hatásai lehetnek. A radon élettani hatásait azonban jórészt nem is maga a radon atom, hanem leányelemeinek alfa sugárzása fejti ki. E hatások az alfa részecskék kis hatótávolsága révén csak belső sugárterhelés formájában jelentkeznek. A hatásmechanizmus a következő. Zárt légtérben természetes módon jelenlévő aeroszol részecskéken a radon szilárd bomlástermékei elsősorban a 214 Po és a 218 Po megtapadnak, majd a radonos levegővel együtt ezek a porszemcsék is belégzésre kerülnek. A tüdő hörgőinek falán megtapadt szemcséken ülő rövid felezési idejű izotópok alfa sugarakkal bombázzák a sejteket, szöveteket. Az alfa részecskék rövidtávon (néhányszor 10 µm) adják le hatalmas (4-9 MeV) energiájukat, ezért a szervezetre gyakorolt hatásuk mintegy húszszorosa a röntgen-, gamma-, illetve béta-sugárzások esetében tapasztalhatónak (ugyanaz a dózis hússzor nagyobb hatást vált ki) (Köteles 1994). Ahogy arról már a radon történetéről szóló fejezetben szó esett, az előbb leírt sugárterhelés egészségkárosító hatása tüdőrák kialakulásában mutatkozhat meg. Az már azonban korántsem tisztázott kérdés, milyen mértékben járul hozzá a tüdőbe kerülő radon a tüdőrák kialakulásának kockázatához. Erre vonatkozólag számos tanulmány készült. Egyes esetekben mutatkozott egyértelműen pozitív összefüggés a légtérben lévő radon és a tüdőrák kialakulásának kockázata között, de e tanulmányok közül néhány a radon aktivitáskoncentrációtól függően még negatív korrelációt is kimutatott (Kertész 1995, Tóth 1998). Ezeknek a vizsgálatoknak a nehézségei közé tartozik az egyéb tüdőrák kockázat növelő faktorok (mint például a dohányzás) figyelembevétele is. A radon emberi szervezetbe való bejutásának másik lehetősége az, ha az ivóvízben oldott állapotban található meg. Az azonban még nem tisztázott, hogy az ivóvízben lévő 7
8 radon okoz-e közvetlen egészségi károsodást (Cross et al. 1985; Cothern 1987; Crawford- Brown, 1990). A radontartalmú talajvíz annál inkább válhat veszélyessé azáltal, hogy olyan helyeken, ahol a lakások vízellátása fúrt kutakból való szivattyúzással történik, nagymennyiségű radon juthat a szobák levegőjébe (Prichard és Gesell 1981; Nazaroff et al. 1988; Hess et al. 1990) A RADON VISELKEDÉSE TERMÉSZETES KÖRNYEZETÉBEN ANOMÁLIS BELTÉRI RADON AKTIVITÁSKONCENTRÁCIÓ KIALAKULÁSÁNAK LEHETSÉGES OKAI Ha a radonanomália kialakulásának okát kutatjuk, először is magát az anomália fogalmát kell definiálnunk. Minthogy Magyarországon nem áll rendelkezésre olyan szabályozás, amely ennek eldöntését segítené, a nemzetközi ajánlásokhoz célszerű igazodni. A WHO (World Health Organization) és az Európai Unió a lakások éves átlagos radon aktivitáskoncentrációjának egészségi határértékét egységesen 200 Bq/m 3 -nél húzza meg. Az ennél nagyobb koncentráció értékeket nevezzük anomálisnak. Anomális beltéri radon aktivitáskoncentráció kialakulását az arra alkalmas geológiai környezeten kívül az építőanyag és az adott épület bizonyos strukturális sajátságai is elősegítik. A végeredmény tehát több tulajdonság-halmaz eredőjeként értelmezendő. Először essen szó azokról a környezeti-geológiai paraméterekről, amelyek az anomália kialakulásában szerepet játszhatnak Környezeti-geológiai okok Ide tartoznak a kőzetek, illetve a talaj összetétele, fizikai-kémiai paramétereik, a tektonika, az éghajlati-időjárási viszonyok, stb. A kőzetek és talajok szinte minden esetben tartalmaznak valamilyen mennyiségű (néhány ppb-től sok száz ppm-ig) uránt és/vagy tóriumot, rádiumot. Olyan területeken, ahol a felszín közelében uránt hordozó kőzetek, ásványok találhatók, illetve ezek mállástermékeként keletkezett talajok borítják a felszínt, potenciálisan nagy radonkoncentrációjú helyek lehetnek. (Henry et al. 1991). Méréssorozatok tanúsága szerint azonban a talaj vagy az alapkőzet átlagosan alacsony U-, vagy Ra-tartalma is bizonyos körülmények között képes anomális radonkoncentrációt kialakítani a lakások légterében (Tanner 1986). Az ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszékén végzett korábbi kutatások során Balogh (1999), Nagyné et al. (2000), Burján et al. (2002) és Barabás et al. (2003) is hasonló eredményre jutottak. A National Uranium Resource adatai szerint már 2 ppm egyensúlyi uránkoncentráció is okozhat ilyen problémát. (Peake és Schumann 1991). Figyelembe véve az urán 2,8 ppm-es (Taylor és McLean 1995) klarkértékét, ez a környezeti 8
9 probléma elvileg szinte bárhol jelentkezhet. Ennek kimutatására számos radonpotenciál becslési eljárást dolgoztak ki (Henry et al. 1991; Duval 1991; Csige 1998), azonban e dolgozat keretein belül ezzel a problémával nem kívánok részletesebben foglalkozni. A radon az épületekbe leggyakrabban a talajlevegőből jut be. A talajgáz radonkoncentrációját és migrációs képességét pedig adott helyen a lokális geológiai, pedológiai, éghajlati és meteorológiai paraméterek kölcsönhatása határozza meg az idő függvényében. (Asher-Bolinder at al. 1991). Vizsgáljuk meg mindezt kicsit részletesebben! A talaj radon koncentrációja és migrációja elsősorban a talaj természetes radioizotóp tartalmától (U, Ra, Th), a talaj porozitásától, permeabilitásától, nedvességtartalmától függ. Ezek részben az alapkőzet és a talaj fizikai-kémiai tulajdonságaiból, ásványi összetételéből erednek, de a klíma, a talaj érettsége, kora is befolyásolja mindezt. Duzzadó agyag tartalmú (szmektites) talajok esetében a talajnedvesség okozta térfogat növekedés egyrészt a száradáskor talajrepedések kialakulásához (a talaj gázpermeabilitásának megnövekedéséhez) vezethet, másrészt a ház alapjának megrepedezését is okozhatja. Mindkét következmény kedvező migrációs lehetőséggel szolgál a radon számára. (Schumann et al. 1989). A meteorológiai faktorok közül a légköri nyomást, a csapadékot, a szelet és a hőmérsékletet kell említenünk. A hőmérsékletnek egyes szerzők szerint (Kovach 1945; Lindmark és Rosen 1985) nincs, vagy alig van hatása a talajok radon tartalmára. Ball et al. (1983) véleménye szerint azonban a talaj radon koncentrációja pozitív korrelációt mutat a talajhőmérséklet változásaival és kis mértékben a légköri hőmérséklettel is. Klusman és Jaacks (1987) negatív korrelációt vélt felfedezni mind a talajhőmérséklet, mind a légköri hőmérséklet és a talaj radon tartalma között. A meteorológiai faktorok közül a csapadék mennyisége a legfontosabb a radon megtartása tekintetében, mivel azonban ez a paraméter szorosan összefügg a talaj agyagásványtartalmával és annak típusával (duzzadó vagy nem) nedvességtartalmával, ennek részleteit itt újra nem tárgyaljuk. Összefoglalóan elmondható hogy a csapadék mennyiségének növekedése kedvezőtlenül hat a radon talajban való migrációjára Épületszerkezeti okok Kétségtelen, hogy a radon már az ember által épített első primitív hajlékok légterében is jelen lehetett. A lakásokba jutó gáz migrációs útvonalai sokfélék lehetnek. A talajgázból repedéseken keresztül, a házba vezetett talajvízen keresztül vagy az építőanyagból 9
10 (Wanty és Schoen 1991) (4. ábra).az építőanyagok esetében az adalékanyagok tartalmazhatnak bizonyos mennyiségben radioaktív izotópokat ( 226 Ra, 232 Th, 40 K) melyek hozzájárulnak a házban lakók sugárterheléséhez (Kovler et al. 2001, Petropoulus et al. 2001). Ahhoz, hogy a radon a talajból egy épület zárt légterébe juthasson, valamiféle hatótényezőnek kell működnie. Ilyen lehet a ház és a talajban lévő nyomás különbség (a házban kisebb nyomás legyen, mint a talajban). Ilyen eset különösen a téli időszakban jellemző, amikor egyrészt a fűtés, illetve ventilláció hatására ez a nyomás gradiens kifejezettebbé válik 4. ÁBRA A lakásba jutó gáz migrációs útvonalai (Peake és Schumann 1991; Gundersen et al. 1992). Másrészt ebben az időszakban a szellőztetés mértéke jóval kisebb, ezért lényegesen kevesebb radonmentes levegő tudja felhigítani a lakás atmoszféráját. Az elektromos energiával fűtött lakások lehetnek a legveszélyesebbek, mert a magas fűtési költség miatt ezekben szellőztetnek legritkábban, illetve, mert az olaj- és fafűtésű épületekkel szemben a radon nem távozhat el a kéményen keresztül (Lanctot et al. 1992). A ház szigetelésének minősége is pozitív korrelációt mutat a radon anomáliák kialakulásának valószínűségével. Az adatok azt mutatják, hogy azokban a házakban, ahol pince van, sokkal valószínűbb a radon feldúsulása, mint a pince nélküliekben. Ugyanazon ház pincéjében mért radon aktivitáskoncentráció átlagosan kétszerese a földszinti szobákban mérhető radonkoncentrációnak (Ronca-Battista et al. 1988). Ennek oka az, hogy a pincével rendelkező épületek sokkal több bejutási utat biztosítanak a radonnak, valamint itt nagyobb nyomás gradiens alakulhat ki. Buchli és Burkart (1989) az aljzat nélküli pincékben átlagosan 5,4-szer akkora radon aktivitáskoncentrációt tapasztalt, mint a betonalapúaknál. A régi, huzatosabb pincékből kevésbé jut el a ház felsőbb szintjeibe a radon. 2. A VIZSGÁLT MINTÁK 10
11 2. 1. HELYSZÍNEK KIVÁLASZTÁSA Már a munkám elején kiderült, hogy a mintavételezés problémaköre nem oldható meg könnyen. Beltéri radon aktivitáskoncentráció és az építőanyag kapcsolatát lehet vizsgálni átfogóan és esettanulmányok segítségével. Átfogó vizsgálat esetében a környék lehetséges építőanyagaiból vett minták vizsgálata, és az eredmények összehasonlítása a tapasztalt beltéri koncentrációkkal. Ez meglehetősen nagy kutatási téma (Carrera et al. 1996, Petropoulus et al. 2001). Ehelyett esettanulmányokat végeztem a község két kiemelkedő radon aktivitáskoncentrációjú házában. A házakat a RAD Labor által mért éves átlagok alapján választottam ki (5. ábra). Az N1jelű házban a radon aktivitáskoncentráció évi átlagértéke meghaladta az 1200 Bq/m 3 -t, az N2 jelű házban a 800 Bq/m 3 -t. A két ház épületszerkezetileg igen eltérő. Az N1 jelű ház vályogból épült, melyet a kert végében található anyagból vertek. A ház alapja homokból, sárból és deszkából áll. A födém sárból és salakbetonból készült. Két szobában végeztünk vizsgálatokat, Pince csak a hálószoba alatt van. Az N2 jelű ház jóval újabb, a ház alapja betonból készült, falai gázszilikát elemekből épültek. A vizsgált helyiségek nincsenek alápincézve. Méréseinket a vendégszobában és a fürdőszobában végeztük. N1 500 m N2 5.ÁBRA Az N1 és N2 jelű mintavételezésre kijelölt házak helyzete a választott községben. A vörös pontok azokat a házakat jelölik, ahol a RAD Labor mérései szerint az éves átlagos radon aktivitás koncentráció meghaladja az 500 Bq/m 3 -es értéket. 11
12 2.2. MINTAVÉTEL A begyűjtendő építőanyagok kiválasztásához többféle (helyszíni) mérést végeztem. A HPGe gammaspektroszkópiás és szcintillációs fejes mérések eredményei alapján kiválasztott helyekről anyagmintákat vettem. Az N1 jelű házban a sugárzásértékek kiugróak voltak a ház födéménél, és a cserépkályhánál. Az N2 jelű ház esetében a fal anyaga, és a fürdőszobacsempe mutatott magasabb sugárzásértékeket MINTALEÍRÁS Makroszkópos megfigyelések N1: födém: az építőanyag salakbeton. A készítési folyamat során erőműi mellékterméket kevernek a betonhoz. Az anyag igen mállékony, kézzel morzsolható. Vastagsága kb. 10 cm. Színe szürkésbarna. Igen heterogén, jól elkülöníthető a szenes rész a normál betontól. Porozitása jelentős, szemcsemérete 1 és 10 mm között változik. cserépkályha: egyik fele égetett, az égetett rész 2-3 mm vastag. A csempe a legvastagabb részén 4 cm. Az anyag heterogén, 1-3 mm-es klasztok úsznak sárgásbarna alapanyagban. A klasztok színe fehér és sötétbarna. Repedések pórusok nem láthatóak. N2: házfal: az építőanyag gázszilikát. Szürkeszínű, homogén, finomszemcsés. Az anyag készítési technikájából adódóan igen likacsos, de a porozitása nem összefüggő. fürdőszoba burkolólap: romhányi csempe. Barna színű, teteje mázas. Vastagsága 7 mm. Anyaga homogén, szemcsemérete szabad szemmel nem meghatározható. Igen kompakt, repedés, porozitás szabad szemmel nem figyelhető meg Mikroszkópos vizsgálatok A mikroszkópos vizsgálatokhoz vékonycsiszolatokat készítettem. A csiszolatok elsősorban a mikroszondás vizsgálatokra készültek, ezért fedetlenek, felszínüket polírozással tettem egyenletessé. Az építőanyagok minősége miatt a csiszolatok vastagsága eltérő, de egyik sem volt vékonyabb,mint 50 µm. Ezért áteső fényben nem lehetett megfigyeléseket végezni. A ráeső fényes vizsgálatokat NIKON polarizációs mikroszkóppal végeztem az ELTE Kőzettani és Geokémiai Tanszéken. A csiszolatok elemzése során a szemcsék 12
13 méretére, eloszlására és alakjára koncentráltam. Ásványhatározást a csiszolat vastagsága és minősége nem tett lehetővé. N1CS: a csiszolat az N1jelű ház lakószobájában található cserépkályha csempéjéből készült. A vörös színű részek összesült agyag klasztok. A szürke rész az alapanyag. A klasztok mérete 0.1 és 3 mm között változik. Az alapanyag finomszemcsés agyagos mátrix (1. kép). 1. KÉP Az N1 jelű ház kályhacsempéjéből készült csiszolat (N1CS) mikroszkópos képe 2. KÉP Az N1 jelű ház födémjéből készült csiszolat (N1SB) mikroszkópos képe N1SB: a csiszolat az N1jelű ház födéméből származó mintából készült. A 2. képen jól látható a minta heterogenitása. A szemcsék mérete igen változó, néhány µm és fél cm között változik. A nagyobb szürke ásványszemcsék kvarcok, a fényesebbek vasásványok. A fekete foltok az anyag pórusai. A köztük levő szürkésbarna rész aprószemcsés alapanyag. A 3. kép a csiszolat szenes részéről készült. A szürke nagyobb szemcsék kvarc ásványok. A 4. kép a csiszolat nem szenes részéről készült. A nagyobb szemcsék kvarcok, köztük finomszemcsés mátrix található. 13
14 3. KÉP A födémből készült csiszolat (N1SB) szenes részének mikroszkópos képe 4. KÉP A födémből készült csiszolat (N1SB) nem szenes részének mikroszkópos képe N2GSZ: a csiszolat az N1 jelű ház falanyagából származik. A csiszolaton alapvetően két részt lehet elkülöníteni az alapanyagot és a pórusokat. A minta alapanyaga nagyon finomszemcsés, optikai mikroszkópiával nem lehetett az alkotórészeket vizsgálni. Ezért fénykép sem készült róla. N2FP: a csiszolat a fürdőszoba csempéjéből készült (5. kép). A szemcsék mérete néhány µm és 30µm között változik. Az 5. képen jól látható a burkolólap mázazott része (fehér csík a kép tetején), és a homogén összetétel. A 6. képen részletében látjuk az alapanyagot, ahol 30µm-es kvarc szemcsék úsznak a szürkés-vöröses mátrixban. 14
15 5. KÉP A fürdőszoba burkolólapjának (N2FP) máz és alapanyag határáról készült mikroszkópos képe 6. KÉP A fürdőszoba burkolólapjának (N2FP) alapanyagáról készült mikroszkópos képe 3. VIZSGÁLATI MÓDSZEREK 3.1 HELYSZÍNI MÉRÉSEK A helyszíni mérések során a beltéri radon koncentráció időbeli változását és a telítődés sebességét RAD-7 radon monitorral követtem, a beltéri gamma-fluxust, és a lakók gammasugárterhelését félvezető (HPGe), illetve szcintillációs detektorral mértem Szobalevegő Rn-koncentráció mérései A méréseket DURRIDGE gyártmányú RAD 7 típusú hordozható műszerrel végeztem. A műszer 0.7 l térfogatú kamrájában szilárd Si félvezető detektor méri a 222 Rn (radon) és a 220 Rn (toron) bomlástermékeinek ( 218 Po és 216 Po és leányelemeik) α-sugárzását. Az Rn-1 és Rn-4 csúcsok a 222 Rn (radon) első ill. negyedik leányelemének alfa-sugárzásakor keletkező energialeadásából származnak. Hasonlóan a To-1, To-3, To-4 csúcsok a 220 Rn (toron) 15
16 bomlástermékeinek alfa-sugárzásához tartoznak. Az ábrán a vízszintes tengely az alfarészecske által leadott energiát jelzi relatív egységben. Az A, B, C, D régiók a detektor beállításait jelöli, mellyel megkülönbözteti az egyes elemeket egymástól (6. ábra). A műszer az egyes régiók beütésszámaiból számítja a radon- és a toron aktivitáskoncentrációkat Po, Rn-1 214Po, Rn Po, To Bi, To-3 212Po, To A 120 B 140 C 160 D ÁBRA A RAD 7 típusú műszer által érzékelt spektrumok A mérések során a szoba Rn aktivitás-koncentráció változását követtük nyomon. Ebből meghatároztuk a feltöltődés időbeli lefolyását és a telítési radonkoncentrációt. A méréseket azon a helyeken végeztük, ahol a alfejezetben leírt módon magas sugárzási szinteket mértünk, ill. a RAD Labor is kihelyezett nyomdetektorokat. A mérés előtt a szobát kiszellőztettük, és bezártuk. Megkértük a lakókat, hogy a mérési idő (2-4 nap) lejártáig lehetőség szerint ne menjenek a szobába. Az N1 jelű házban a nagyszobában mértünk. A mérés 4 napig tartott, 1 órás ciklusokkal (7. ábra). Itt a szoba teljes lezárása lehetetlen volt, mert a két egymás melletti szoba között állt a cserépkályha, és mellette a gázcsere fennállt. A 7. ábrán jól látható, hogy a szoba levegőjének radonkoncentrációja kb. három nap múlva is még nő. Közben a koncentráció rövid idejű leesései valószínűleg a lakók ajtónyitásának következményei. Az ajtónyitások után azonban a szoba radontartalma rövid idő alatt exponenciálisan visszaáll. Körülbelül 60 óra elteltével a RAD-7 páramentesítője telítődött, így a gépben a páratartalom a megengedett érték (10 %) fölé ment. Ezután a mérés hatásfoka már leesik, ezért nem éri el a telítődési szintet óra közötti tartomány a burkológörbe radonkoncentráció-értékeihez 16
17 képest. A mérésből levonhatjuk azt a következtetést, hogy a szobalevegő a radon felezési idejénél sokkal gyorsabb telítődésre is képes, amellett, hogy a hosszú távú (hetes) telítődés sebességét a felezési idő határozza meg. Ez arra utal, hogy a ház légterének rendszerében radon áll rendelkezésre, nem kell megvárni, amíg a rádiumból keletkezik. Az ilyen gyors telítődést a falak, építőanyagok diffúziós tulajdonságai határozzák meg valószínűleg. Az illesztések eredménye szerint a szobában a telítődési radonkoncentráció (több nap múlva) 4500 Bq/m 3, a mért átlagos radonkoncentráció kb Bq/m 3, a gyors telítődés időállandója T gy =4 óra. Ennek definícióját a következő formula határozza meg: A födém anyagát radonkamrás vizsgálatoknak is alávetettük, hogy kiderítsük származhat-e ez a 4500 Bq/m 3 ill Bq/m 3 aktivitás-koncentráció az építőanyagból. Rn-konc (Bq/m3) N1-nov7-10 konc pára fit burk idő (óra) ÁBRA Az N1 jelű házban mért Rn-koncentráció változás az idő függvényében (Konc = Rn-aktivitáskoncentráció Bq/m 3 egységben, Pára = relatív páratartalom %-ban a bal oldali skála 1/20 részei értendők, Fit = a rövid idejű telítődésre illesztett burkoló görbe, Burk = a Rn felezési idejével növekedő maximális koncentráció-értékek.) Az N2 jelű háznak a vendégszobájában készültek a mérések. A mérés 2 napig tartott, félórás ciklusokkal (8.ábra). Jól látható az ábrán, hogy kb. 24 óra után a telítődés megszakad, de addig a radontartalom időbeli változása jól illeszkedik a várt exponenciális függvényre. A koncentráció leesése itt is tapasztalható. Ennek magyarázata lehet, hogy a ház más szobáinak ajtaját, és az udvar felöli kijáratot kinyitva a belső áramlati viszonyok kölcsönhatnak a nem tökéletesen lezárt szoba levegőjével. Az első napi görbére illesztett függvény paraméterei: 1368 Bq/m 3 a telítődési szint, T g y = 8,9 óra a gyors telítődés időállandója. Ez igen messze esik a radon átlagos élettartamának megfelelő 133 órás időállandóhoz, ezért a telítődés feltehetően a diffúzió következménye. 17
18 N2-okt crn Bq/m konc fit idő (óra) ÁBRA Az N2 jelű házban mért Rn-koncentráció változás az idő függvényében. (Konc = Rn-aktivitás-koncentráció, fit = az illesztett exponenciális telítődési görbe) A sugárzási szintek gyors mérése szcintillációs mérőfejjel, és GM-csővel A mérések során a teljes gamma-fluxust mértem szcintillációs gamma detektorral és felületi szennyezettség-mérő GM csővel. A detektorokhoz MÉV gyártmányú analizátor kapcsolódott. A nagyfeszültség 570 V, a küszöbenergia 400 kev volt a NaI szcintillációs mérőfejes detektor esetén. A mérések 3 percesek voltak, és arra szolgáltak, hogy meghatározzunk kiemelkedő gamma-sugárzású helyeket a lakásokban. A mérések során a házakban a sugárzási szintet 4 részre osztottuk: <600, , és >2000 beütés/3 perc detektálási intenzitású helyeket határoztunk meg az ábrán különböző szinnel jelölve. (9. és 10. ábra). 18
19 9. ÁBRA Az N1 jelű ház mérési pontjai (N = nappali, T = TV szoba, K = konyha, H = hálószoba, bordó téglalap = cserépkályha.) 10. ÁBRA Az N2 jelű ház mérési pontjai (V = vendégszoba, F = fürdő, E = emelet, N = nagyszoba.) A rombuszok a felületi szennyezettségmérő GM-csővel végzett méréseket, a körök a földön végzett méréseket, a négyzetek a levegőben, a háromszögek a második emeleten végzett méréseket jelzik. A sugárzási szinteket színekkel jelöltem, mértékegységük mindig beütés/3 perc, de csak relatív intenzitásokat jelentenek. Ezen mérések alapján határoztuk meg a mintavételezési helyeket, illetve a terepi HPGe detektoros mérések helyét, kiválasztva a legmagasabb intenzitásokat azon szobák közül, ahol nyomdetektoros mérés eredményei is ismertek.. A HPGe méréseket az N1 jelű házban a nappaliban és a hálószobában végeztem. A mintákat a födém anyagából és a cserépkályha csempéjéből vettem. Az N2 jel ű házban a méréseket a vendégszobában és a fürdőszobában végeztem. Mintákat a házfal anyagából és a fürdőszoba burkolólapjából vettem Gamma sugárzási intenzitás szint mérése A méréssel a vizsgálati helyeken U-, Th- és K-mennyiségére utaló gamma-fluxust kívántam mérni. A természetes radioaktív bomlások során keletkező izotópok leggyakrabban gerjesztett állapotban vannak. A radioaktív izotópok a gerjesztett állapotból általában γ-foton(ok) kibocsátása során jutnak el ismét stabil állapotba. A kibocsátott γ-foton energiája az adott izotóp atommagjára jellemző érték, amelyet gamma-spektrometriával lehet mérni. Mindezek 19
20 alapján tájékozódhatunk egy minta természetes radioizotóp-összetételéről és az egyes izotópok aktivitásáról. A módszer továbbá alkalmas a minta izotópjai között fennálló radioaktív egyensúly meglétének vagy hiányának megállapítására (Henry et al. 1991). Ilyen egyensúlyi állapot megfelelő hosszúságú idő alatt kialakulhat az anya- és leányelemei között. Ha a bomlási sor egyes tagjai között radioaktív egyensúly áll fenn, akkor a különböző gammasugárzó izotópok aktivitása a mérési hibán belül megegyezik. A természetben azonban ez az egyensúly könnyen megbomlik. A talajban például különböznek az egyes elemek migrációs tulajdonságai, így a rádium megfelelő körülmények között megszökhet a bomlási sorból. Hasonlóképpen a radon is távozhat a sorból, igen rövid felezési ideje miatt akár már a mintagyűjtés és a mérés között eltelt idő alatt is megszökhet a vizsgált anyagból (Henry et al. 1991). A méréseket a KFKI-RMKI által használatra kapott hordozható CANBERRA HPGe gamma-spektroszkóppal végeztük (7. kép). 7. KÉP A HPGe gamma-spektroszkóp és a konverter. A HPGe (High Purity Germanium) detektor érzékeny térfogata kb. 50 cm 3, az alkalmazott gyüjtőfeszültség 3000 V volt. A germánium detektor szolgáltatta jeleket CAMAC-szabványú konverter közvetítette a mérést vezérlő számítógépnek. Az érkező adatokat Deák Ferenc által az Atomfizikai Tanszéken írt Camcopr nevű, program fogadta, s tette láthatóvá. Az N1 jelű házban a 60 perces mérések helyett 30 perces méréseket végeztem az idő rövidsége miatt. Az első mérést azon a helyen végeztem, ahova a RAD Labor a passzív detektorait helyezte, a nagyszoba házfal felöli sarkában a földön (8.kép). A második mérést ugyanabban a szobában a cserépkályha tetején végeztem. A harmadik mérést a hálószobában végeztem, a földön a cserépkályhától 1 m-re. 20
Radon. 34 radioaktív izotópja ( Rd) közül: 222. Rn ( 238 U bomlási sorban 226 Ra-ból, alfa, 3.82 nap) 220
Radon Radon ( 86 Rn): standard p-t-n színtelen, szagtalan, természetes, radioaktív nemes gáz; levegőnél nehezebb, inaktív, bár ismert néhány komplex és egy fluorid-vegyület, vízoldékony (+szerves oldószerek!)
RészletesebbenA talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül. Kullai-Papp Andrea
A talaj természetes radioaktivitás vizsgálata és annak hatása lakóépületen belül Kullai-Papp Andrea Feladat leírása A szakdolgozat célja: átfogó képet kapjak a családi házunkban mérhető talaj okozta radioaktív
RészletesebbenRadon a felszín alatti vizekben
Radon a felszín alatti vizekben A bátaapáti kutatás adatai alapján Horváth I., Tóth Gy. (MÁFI) Horváth Á. (ELTE TTK Atomfizikai T.) 2006 Előhang: nem foglalkozunk a radon egészségügyi hatásával; nem foglalkozunk
RészletesebbenRadioaktív lakótársunk, a radon. Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék december 6.
Radioaktív lakótársunk, a radon Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék 2012. december 6. Radioaktív lakótársunk, a radon 2 A radon fontossága Természetes és mesterséges ionizáló sugárzások éves dózisa átlagosan
RészletesebbenBeltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján
Beltéri radon mérés, egy esettanulmány alapján Készítette: BARICZA ÁGNES ELTE TTK, KÖRNYEZETTAN BSC. SZAK Témavezető: SZABÓ CSABA, Ph.D. Előadás vázlata 1. Bevezetés 2. A radon főbb tulajdonságai 3. A
RészletesebbenBeltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi
Beltéri radioaktivitás és az építőanyagok szerepének vizsgálata a középmagyarországi régióban Völgyesi Péter V. évf. környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Konzulens: Nagy Hedvig
RészletesebbenRADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON
RADONPOTENCIÁL BECSLÉS MÓDSZEREINEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA VASADON Készítette: Váradi Eszter, ELTE Környezettan Bsc Témavezető: Dr. Horváth Ákos, ELTE Atomfizikai Tanszék Budapest, 2013. Célkitűzés Vasad területének
RészletesebbenHévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszék Hévíz és környékének megemelkedett természetes radioaktivitás vizsgálata Szakdolgozat Készítette: Kaczor Lívia földrajz
RészletesebbenRadon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában
Radon, mint nyomjelzı elem a környezetfizikában Horváth Ákos ELTE Atomfizikai Tanszék XV. Magfizikus Találkozó Jávorkút, 2012. szeptember 4. Radon környezetfizikai folyamatokban 1 Mi ebben a magfizika?
RészletesebbenIVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA
IVÓVIZEK RADIOANALITIKAI VIZSGÁLATA Ádámné Sió Tünde, Kassai Zoltán ÉTbI Radioanalitikai Referencia Laboratórium 2015.04.23 Jogszabályi háttér Alapelv: a lakosság az ivóvizek fogyasztása során nem kaphat
RészletesebbenKell-e félnünk a salaktól az épületben?
XLIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2018. április 17-19. Kell-e félnünk a salaktól az épületben? Homoki Zsolt Országos Közegészségügyi Intézet Közegészségügyi Igazgatóság Sugárbiológiai
RészletesebbenFolyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv
Folyadékszcintillációs spektroszkópia jegyz könyv Zsigmond Anna Julia Fizika MSc I. Mérés vezet je: Horváth Ákos Mérés dátuma: 2010. október 21. Leadás dátuma: 2010. november 8. 1 1. Bevezetés A mérés
RészletesebbenRöntgen-gamma spektrometria
Röntgen-gamma spektrométer fejlesztése radioaktív anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű meghatározására Szalóki Imre, Gerényi Anita, Radócz Gábor Nukleáris Technikai Intézet
RészletesebbenAktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez
Aktiválódás-számítások a Paksi Atomerőmű leszerelési tervéhez Vízszintes metszet (részlet) Mi aktiválódik? Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek I.) Reaktor-berendezések (acél szerkezeti elemek
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenAz atommag összetétele, radioaktivitás
Az atommag összetétele, radioaktivitás Az atommag alkotórészei proton: pozitív töltésű részecske, töltése egyenlő az elektron töltésével, csak nem negatív, hanem pozitív: 1,6 10-19 C tömege az elektron
RészletesebbenTALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN
TALAJMINTÁK RADIOAKTIVITÁSÁNAK VIZSGÁLATA PEST MEGYÉBEN SZABÓ KATALIN ZSUZSANNA KÖRNYEZETTUDOMÁNY SZAKOS HALLGATÓ Témavezetők: Szabó Csaba, ELTE TTK, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra Fluidum
RészletesebbenRadon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó
Radon-koncentráció relatív meghatározása Készítette: Papp Ildikó Elméleti bevezetés PANNONPALATINUS regisztrációs code PR/B10PI0221T0010NF101 A radon a 238 U bomlási sorának tagja, a periódusos rendszer
RészletesebbenRadioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás. Kovács Krisztina, Alkímia ma
Radioaktív elemek környezetünkben: természetes és mesterséges háttérsugárzás Tartalom bevezetés, alapfogalmak természetes háttérsugárzás mesterséges háttérsugárzás összefoglalás OSJER Bevezetés - a radiokémiai
RészletesebbenA TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN
A TERMÉSZETES RADIOAKTIVITÁS VIZSGÁLATA A RUDAS-FÜRDŐ TÖRÖK- FORRÁSÁBAN Készítette: Freiler Ágnes II. Környezettudomány MSc. szak Témavezetők: Horváth Ákos Atomfizikai Tanszék Erőss Anita Általános és
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-16/14-M Dr. Szalóki Imre, egyetemi docens Radócz Gábor, PhD
RészletesebbenSugárzások kölcsönhatása az anyaggal
Radioaktivitás Biofizika előadások 2013 december Sugárzások kölcsönhatása az anyaggal PTE ÁOK Biofizikai Intézet, Orbán József Összefoglaló radioaktivitás alapok Nukleononkénti kötési energia (MeV) Egy
RészletesebbenRadon a környezetünkben. Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158.
Radon a környezetünkben Somlai János Pannon Egyetem Radiokémiai és Radioökológiai Intézet H-8201 Veszprém, Pf. 158. Természetes eredetőnek, a természetben eredetileg elıforduló formában lévı sugárzástól
RészletesebbenModern fizika laboratórium
Modern fizika laboratórium Röntgen-fluoreszcencia analízis Készítette: Básti József és Hagymási Imre 1. Bevezetés A röntgen-fluoreszcencia analízis (RFA) egy roncsolásmentes anyagvizsgálati módszer. Rövid
RészletesebbenRADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN
RADIOAKTÍV HULLADÉKOK MINŐSÍTÉSE A PAKSI ATOMERŐMŰBEN Bujtás T., Ranga T., Vass P., Végh G. Hajdúszoboszló, 2012. április 24-26 Tartalom Bevezetés Radioaktív hulladékok csoportosítása, minősítése A minősítő
RészletesebbenModern Fizika Labor Fizika BSC
Modern Fizika Labor Fizika BSC A mérés dátuma: 2009. május 4. A mérés száma és címe: 9. Röntgen-fluoreszencia analízis Értékelés: A beadás dátuma: 2009. május 13. A mérést végezte: Márton Krisztina Zsigmond
RészletesebbenMagspektroszkópiai gyakorlatok
Magspektroszkópiai gyakorlatok jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Deák Ferenc Mérés dátuma: 010. április 8. Leadás dátuma: 010. április 13. I. γ-spekroszkópiai mérések A γ-spekroszkópiai
RészletesebbenKörnyezettudomány III. (Radon és természetes gázfeláramlások kutatása)
Geológia és Környezettudományok tagozatok. (Radon és természetes gázfeláramlások kutatása) Kedd 13:30 Jedlik-terem 1. Breitner Daniel (ELTE TTK) 2. Dobos László (ELTE TTK) 3. Hegyeli Botond (BBTE) 4. Koncz
RészletesebbenI. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK
I. ANALITIKAI ADATOK MEGADÁSA, KONVERZIÓK I.2. Konverziók Geokémiai vizsgálatok során gyakran kényszerülünk arra, hogy különböző kémiai koncentrációegységben megadott adatokat hasonlítsunk össze vagy alakítsuk
RészletesebbenA soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata
A soproni Csalóka-forrás magas radontartalma eredetének vizsgálata Készítette: Freiler Ágnes ELTE III. Környezettan BSc. szak Témavezető: Horváth Ákos Soproni-hegység fontossága radon szempontjából és
RészletesebbenA nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata
A nagy-kopasz hegyi cheralit környezetgeokémiai vizsgálata Készítette: Grosch Mariann Környezettan B. Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph. D. Konzulens: Szabó Zsuzsanna, Ph. D. hallgató TDK Budapest,
RészletesebbenJegyzet. Kémia, BMEVEAAAMM1 Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens.
Kémia, BMEVEAAAMM Műszaki menedzser hallgatók számára Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Dr Madarász János, egyetemi docens Jegyzet dr. Horváth Viola, KÉMIA I. http://oktatas.ch.bme.hu/oktatas/konyvek/anal/
RészletesebbenA Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése
A Budai-hegységi tórium kutatás szakirodalmú áttekintése Készítette: Grosch Mariann Barbara Környezettan B.Sc. III. Témavezető: Szabó Csaba, Ph.D. Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium, Kőzettani és Geokémiai
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár. Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár,
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Facebook,
RészletesebbenRadon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből
Radon leányelemek depozíciója és tisztulása a légzőrendszerből Füri Péter, Balásházy Imre, Kudela Gábor, Madas Balázs Gergely, Farkas Árpád, Jókay Ágnes, Czitrovszky Blanka Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam
Részletesebben-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio
-A radioaktivitás a nem stabil (úgynevezett radioaktív) atommagok bomlásának folyamata. -Nagyenergiájú ionizáló sugárzást kelt Az elnevezés: - radio (sugároz) - activus (cselekvő) Különféle foszforeszkáló
RészletesebbenIzotópkutató Intézet, MTA
Izotópkutató Intézet, MTA Alapítás: 1959, Országos Atomenergia Bizottság Izotóp Intézete Gazdaváltás: 1967, Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Intézete, de hatósági ügyekben OAB felügyelet Névváltás: 1988,
RészletesebbenAbszolút és relatív aktivitás mérése
Korszerű vizsgálati módszerek labor 8. mérés Abszolút és relatív aktivitás mérése Mérést végezte: Ugi Dávid B4VBAA Szak: Fizika Mérésvezető: Lökös Sándor Mérőtársak: Musza Alexandra Török Mátyás Mérés
RészletesebbenJakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont
Jakab Dorottya, Endrődi Gáborné, Pázmándi Tamás, Zagyvai Péter Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont Bevezetés Kutatási háttér: a KFKI telephelyen végzett sugárvédelmi környezetellenőrző
RészletesebbenNagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek
Nagyteljesítményű elemanalitikai, nyomelemanalitikai módszerek 1. Atomspekroszkópiai módszerek 1.1. Atomabszorpciós módszerek, AAS 1.1.1. Láng-atomabszorpciós módszer, L-AAS 1.1.2. Grafitkemence atomabszorpciós
Részletesebbene-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar
e-gépész.hu >> Szellőztetés hatása a szén-dioxid-koncentrációra lakóépületekben Szerzo: Csáki Imre, tanársegéd, Debreceni Egyetem Műszaki Kar Az ember zárt térben tölti életének 80-90%-át. Azokban a lakóépületekben,
RészletesebbenRadon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével
Radon és leányelemeihez kapcsolódó dóziskonverziós tényezők számítása komplex numerikus modellek és saját fejlesztésű szoftver segítségével Farkas Árpád és Balásházy Imre MTA Energiatudományi Kutatóközpont
RészletesebbenFELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN
FELSZÍN ALATTI VIZEK RADONTARTALMÁNAK VIZSGÁLATA ISASZEG TERÜLETÉN Készítette: KLINCSEK KRISZTINA környezettudomány szakos hallgató Témavezető: HORVÁTH ÁKOS egyetemi docens ELTE TTK Atomfizika Tanszék
RészletesebbenKörnyezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek
Részletesebben10. előadás Kőzettani bevezetés
10. előadás Kőzettani bevezetés Mi a kőzet? Döntően nagy földtani folyamatok során képződik. Elsősorban ásványok keveréke. Kőzetalkotó ásványok építik fel. A kőzetalkotó komponensek azonban nemcsak ásványok,
RészletesebbenÁltalános Kémia, BMEVESAA101
Általános Kémia, BMEVESAA101 Dr Csonka Gábor, egyetemi tanár Az anyag Készítette: Dr. Csonka Gábor egyetemi tanár, csonkagi@gmail.com 1 Jegyzet Dr. Csonka Gábor http://web.inc.bme.hu/csonka/ Óravázlatok:
RészletesebbenCompton-effektus. Zsigmond Anna. jegyzıkönyv. Fizika BSc III.
Compton-effektus jegyzıkönyv Zsigmond Anna Fizika BSc III. Mérés vezetıje: Csanád Máté Mérés dátuma: 010. április. Leadás dátuma: 010. május 5. Mérés célja A kvantumelmélet egyik bizonyítékának a Compton-effektusnak
RészletesebbenRÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
RÉSZLETEZŐ OKIRAT (3) a NAH-1-1755/2014 1 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz 1) Az akkreditált szervezet neve és címe: ISOTOPTECH Nukleáris és Technológiai Szolgáltató Zrt. Vízanalitikai Laboratórium
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenRadioaktivitás biológiai hatása
Radioaktivitás biológiai hatása Dózis definíciók Hatások Biofizika előadások 2013 december Orbán József PTE ÁOK Biofizikai Intézet A radioaktív sugárzás elleni védekezés 3 pontja Minimalizált kitettségi
RészletesebbenXLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 2014. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória
Tanuló neve és kategóriája Iskolája Osztálya XLVI. Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny 201. február 6. * Iskolai forduló I.a, I.b és III. kategória Munkaidő: 120 perc Összesen 100 pont A periódusos
RészletesebbenAtomreaktorok üzemtana. Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás
Atomreaktorok üzemtana Az üzemelő és leállított reaktor, mint sugárforrás Atomreaktorban és környezetében keletkező sugárzástípusok és azok forrásai Milyen típusú sugárzások keletkeznek? Melyik ellen milyen
RészletesebbenGamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére
Gamma-röntgen spektrométer és eljárás kifejlesztése anyagok elemi összetétele és izotópszelektív radioaktivitása egyidejű elemzésére OAH-ABA-23/16-M Dr. Szalóki Imre, fizikus, egyetemi docens Radócz Gábor,
RészletesebbenTrícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll.
Trícium ( 3 H) A trícium ( 3 H) a hidrogén hármas tömegszámú izotópja, egy protonból és két neutronból áll. Bomláskor lágy - sugárzással stabil héliummá alakul át: 3 1 H 3 He 2 A trícium koncentrációját
RészletesebbenFIZIKA. Radioaktív sugárzás
Radioaktív sugárzás Atommag összetétele: Hélium atommag : 2 proton + 2 neutron 4 He 2 A He Z 4 2 A- tömegszám proton neutron együttesszáma Z- rendszám protonok száma 2 Atommag összetétele: Izotópok: azonos
RészletesebbenRadonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata
Radonmentesítés tervezése, kivitelezése és hatékonyságának vizsgálata Nagy Hedvig Éva környezettudomány szak V. évfolyam Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Litoszféra Fluidum Kutató Laboratórium
RészletesebbenIzotóp geológia: Elemek izotópjainak használata geológiai folyamatok értelmezéséhez.
Radioaktív izotópok Izotópok Egy elem különböző tömegű (tömegszámú - A) formái; Egy elem izotópjainak a magjai azonos számú protont (rendszám - Z) és különböző számú neutront (N) tartalmaznak; Egy elem
RészletesebbenKészítette: Kurcz Regina
Készítette: Kurcz Regina ELTE TTK, Környezettudomány MSc Témavezetők: Dr. Horváth Ákos, ELTE TTK Atomfizikai Tanszék Dr. Erőss Anita, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék 2014, Budapest Magyarország
RészletesebbenModern Fizika Labor. 11. Spektroszkópia. Fizika BSc. A mérés dátuma: dec. 16. A mérés száma és címe: Értékelés: A beadás dátuma: dec. 21.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. dec. 16. A mérés száma és címe: 11. Spektroszkópia Értékelés: A beadás dátuma: 2011. dec. 21. A mérést végezte: Domokos Zoltán Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenRadonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban
Radonkoncentráció dinamikájának és forrásainak vizsgálata a Pál-völgyibarlangban Nagy Hedvig Éva 1,2 Környezettudományi Doktori Iskola 1. Évfolyam Témavezetők: Dr. Horváth Ákos 1 Szabó Csaba Ph.D. 2 1
RészletesebbenElemanalitika hidegneutronokkal
Elemanalitika hidegneutronokkal Szentmiklósi László MTA Izotópkutató Intézet, Nukleáris Kutatások Osztálya szentm@iki.kfki.hu http://www.iki.kfki.hu/nuclear/ Mik azok a hideg neutronok? A neutron semleges
RészletesebbenGeológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén
ELTE TTK, Környezettudományi Doktori Iskola, Doktori beszámoló 2010. június 7. Geológiai radonpotenciál térképezés Pest és Nógrád megye területén Szabó Katalin Zsuzsanna Környezettudományi Doktori Iskola
RészletesebbenJegyzőkönyv. mágneses szuszceptibilitás méréséről (7)
Jegyzőkönyv a mágneses szuszceptibilitás méréséről (7) Készítette: Tüzes Dániel Mérés ideje: 8-1-1, szerda 14-18 óra Jegyzőkönyv elkészülte: 8-1-8 A mérés célja A feladat egy mágneses térerősségmérő eszköz
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2014-BEN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2014-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel
RészletesebbenMEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA
MEMBRÁNKONTAKTOR SEGÍTSÉGÉVEL TÖRTÉNŐ MINTAVÉTEL A MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT PRIMERKÖRI RENDSZERÉNEK VIZEIBEN OLDOTT GÁZOK VIZSGÁLATÁRA Papp L. 1,2, Major Z. 2, Palcsu L. 2, Rinyu L. 1,2, Bihari Á. 1,2,
RészletesebbenKibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben. Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04.
Kibocsátás- és környezetellenırzés a Paksi Atomerımőben Dr. Bujtás Tibor Debrecen, 2009. Szeptember 04. Elıadás fı témái Hatósági szabályozások Kibocsátás ellenırzés és rendszerei Környezetellenırzés és
RészletesebbenNemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1665/2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági
RészletesebbenA felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága
Szűcs László Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal A felületi radioaktívszennyezettség-mérők mérési bizonytalansága Mire alkalmas egy radioaktívszennyezettség-mérő? A radioaktívszennyezettség-mérők
RészletesebbenREX. Radonexhaláció mérése
REX Radonexhaláció mérése A természetes ionizáló sugárzások emberre gyakorolt hatása több részből tevődik össze. Ezek közül a biológiai hatás több mint fele a radon és leányelemeinek sugárzásától származik.
Részletesebben15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet. az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl
1. oldal 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet az atomenergia alkalmazása során a levegbe és vízbe történ radioaktív kibocsátásokról és azok ellenrzésérl Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenA természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám
A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai, szintjei. Salik Ádám A természetes és mesterséges sugárterhelés forrásai Természetes eredetű Kozmikus sugárzás (szoláris, galaktikus) Kozmogén radioaktív
RészletesebbenUránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év)
Uránminták kormeghatározása gamma-spektrometriai módszerrel (2. év) Kocsonya András, Lakosi László MTA Energiatudományi Kutatóközpont Sugárbiztonsági Laboratórium OAH TSO szeminárium 2016. június 28. Előzmények
RészletesebbenIonizáló sugárzások dozimetriája
Ionizáló sugárzások dozimetriája A becsült átlagos évi dózis természetes és mesterséges forrásokból 3.6 msv. környezeti foglalkozási katonai nukleáris ipari orvosi A terhelés megoszlása a források között
RészletesebbenAnyagvizsgálati módszerek Elemanalitika. Anyagvizsgálati módszerek
Anyagvizsgálati módszerek Elemanalitika Anyagvizsgálati módszerek Pannon Egyetem Mérnöki Kar Anyagvizsgálati módszerek Kémiai szenzorok 1/ 18 Elemanalitika Elemek minőségi és mennyiségi meghatározására
RészletesebbenMérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben
Mérések a csernobili balesetet követően a Központi Fizikai Kutató Intézetben Földi Anikó, Mészáros Mihály Szennyeződés Magyarországon 1986.04.29 Csernobil Észak Fehéroroszország Kárpát medence Dunántúl
Részletesebben9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése)
9. A felhagyás környezeti következményei (Az atomerőmű leszerelése) 9. fejezet 2006.02.20. TARTALOMJEGYZÉK 9. A FELHAGYÁS KÖRNYEZETI KÖVETKEZMÉNYEI (AZ ATOMERŐMŰ LESZERELÉSE)... 1 9.1. A leszerelés szempontjából
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (limitációk) Fókusz Légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gáz egyenlet és általánosított gáz egyenlet 5-4 A tökéletes gáz egyenlet alkalmazása 5-5 Gáz halmazállapotú reakciók
RészletesebbenAdatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei
Tudományos kutatásmódszertani, elemzési és közlési ismeretek modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Adatgyűjtés, mérési alapok, a környezetgazdálkodás fontosabb műszerei KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI
RészletesebbenNév:............................ Helység / iskola:............................ Beküldési határidő: Kémia tanár neve:........................... 2013.feb.18. TAKÁCS CSABA KÉMIA EMLÉKVERSENY, IX. osztály,
RészletesebbenGázok. 5-7 Kinetikus gázelmélet 5-8 Reális gázok (korlátok) Fókusz: a légzsák (Air-Bag Systems) kémiája
Gázok 5-1 Gáznyomás 5-2 Egyszerű gáztörvények 5-3 Gáztörvények egyesítése: Tökéletes gázegyenlet és általánosított gázegyenlet 5-4 A tökéletes gázegyenlet alkalmazása 5-5 Gáz reakciók 5-6 Gázkeverékek
RészletesebbenAZ MFGI LABORATÓRIUMÁNAK VIZSGÁLATI ÁRAI
1. ELŐKÉSZÍTÉS Durva törés pofás törővel pofás törő 800 Törés, talaj porló kőzetek törése pofás törő+ Fritsch szinterkorund golyósmalommal max. 20 g +szitálás 1000 0,063 mm-es szitán Törés, kőzet masszív
RészletesebbenHőmérsékleti sugárzás
Ideális fekete test sugárzása Hőmérsékleti sugárzás Elméleti háttér Egy ideális fekete test leírható egy egyenletes hőmérsékletű falú üreggel. A fala nemcsak kibocsát, hanem el is nyel energiát, és spektrális
RészletesebbenNUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL
NUKLEÁRIS LÉTESÍTMÉNYEK LÉGNEMŰ 14 C KIBOCSÁTÁSÁNAK MÉRÉSE EGYSZERŰSÍTETT LSC MÓDSZERREL Bihari Árpád Molnár Mihály Janovics Róbert Mogyorósi Magdolna 14 C képződése és jelentősége Neutron indukált magreakció
Részletesebben-A homogén detektorok közül a gyakorlatban a Si és a Ge egykristályból készültek a legelterjedtebbek.
Félvezető detektorok - A legfiatalabb detektor család; a 1960-as évek közepétől kezdték alkalmazni őket. - Működésük bizonyos értelemben hasonló a gáztöltésű detektorokéhoz, ezért szokták őket szilárd
RészletesebbenPROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész
PROMPT- ÉS KÉSŐ-GAMMA NEUTRONAKTIVÁCIÓS ANALÍZIS A GEOKÉMIÁBAN I. rész MTA Izotópkutató Intézet Gméling Katalin, 2009. november 16. gmeling@iki.kfki.hu Isle of Skye, UK 1 MAGSPEKTROSZKÓPIAI MÓDSZEREK Gerjesztés:
RészletesebbenRadioaktív nyomjelzés
Radioaktív nyomjelzés A radioaktív nyomjelzés alapelve Kémiai indikátorok: ugyanazoknak a követelményeknek kell eleget tenniük, mint az indikátoroknak általában: jelezniük kell valamely elemnek ill. vegyületnek
RészletesebbenDeme Sándor MTA EK. 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23.
A neutronok személyi dozimetriája Deme Sándor MTA EK 40. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam Hajdúszoboszló, 2015. április 21-23. Előzmény, 2011 Jogszabályi háttér A személyi dozimetria jogszabálya (16/2000
RészletesebbenModern Fizika Labor. Fizika BSc. Értékelés: A mérés dátuma: A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia. 2008. március 18.
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 28. március 18. A mérés száma és címe: 5. mérés: Elektronspin rezonancia Értékelés: A beadás dátuma: 28. március 26. A mérést végezte: 1/7 A mérés leírása:
RészletesebbenAl-Mg-Si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása
l--si háromalkotós egyensúlyi fázisdiagram közelítő számítása evezetés Farkas János 1, Dr. Roósz ndrás 1 doktorandusz, tanszékvezető egyetemi tanár Miskolci Egyetem nyag- és Kohómérnöki Kar Fémtani Tanszék
RészletesebbenMikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése
KLASSZIKUS FIZIKA LABORATÓRIUM 8. MÉRÉS Mikroszkóp vizsgálata Folyadék törésmutatójának mérése Mérést végezte: Enyingi Vera Atala ENVSAAT.ELTE Mérés időpontja: 2011. október 12. Szerda délelőtti csoport
RészletesebbenModern Fizika Labor. 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Fizika BSc. A mérés dátuma: okt. 25. A mérés száma és címe: Értékelés:
Modern Fizika Labor Fizika BSc A mérés dátuma: 2011. okt. 25. A mérés száma és címe: 5. ESR (Elektronspin rezonancia) Értékelés: A beadás dátuma: 2011. nov. 16. A mérést végezte: Szőke Kálmán Benjamin
RészletesebbenTESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS
TESTLab KALIBRÁLÓ ÉS VIZSGÁLÓ LABORATÓRIUM AKKREDITÁLÁS ACCREDITATION OF TESTLab CALIBRATION AND EXAMINATION LABORATORY XXXVIII. Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - 2013 - Hajdúszoboszló Eredet Laboratóriumi
RészletesebbenA PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE
A PAKSI ATOMERŐMŰ NEM SUGÁR- VESZÉLYES MUNKAKÖRBEN FOGLALKOZTATOTT DOLGOZÓI ÉS LÁTOGATÓI SUGÁRTERHELÉSE Kerekes Andor, Ozorai János, Ördögh Miklós, + Szabó Péter SOM System Kft., + PA Zrt. Bevezetés, előzmények
RészletesebbenModern fizika vegyes tesztek
Modern fizika vegyes tesztek 1. Egy fotonnak és egy elektronnak ugyanakkora a hullámhossza. Melyik a helyes állítás? a) A foton lendülete (impulzusa) kisebb, mint az elektroné. b) A fotonnak és az elektronnak
RészletesebbenModellkísérlet szivattyús tározós erőmű hatásfokának meghatározására
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézet Hallgatói laboratóriumi gyakorlat Modellkísérlet szivattyús tározós erőmű hatásfokának meghatározására Mintajegyzőkönyv Készítette:
RészletesebbenA sugárzás és az anyag kölcsönhatása. A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása
A sugárzás és az anyag kölcsönhatása A béta-sugárzás és anyag kölcsönhatása Cserenkov-sugárzás v>c/n, n törésmutató cos c nv Cserenkov-sugárzás Pl. vízre (n=1,337): 0,26 MeV c 8 m / s 2. 2* 10 A sugárzás
Részletesebben1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések
1. Környezetvédelmi célú gamma spektrummérések 1.1. A különböző szférákban előforduló radioaktív izotópok A környezetünkben előforduló radioaktivitás származhat természetes és mesterséges (antropogén)
RészletesebbenA BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE
A BUDAPESTI TERMÁLVIZEK URÁN-, RÁDIUM-, ÉS RADONTARTALMÁNAK IDŐFÜGGÉSE Magyar Zsuzsanna Környezettudomány Msc Diplomamunka védés Témavezető: Horváth Ákos CÉLKITŰZÉS Radon-, rádium és urán koncentrációjának
RészletesebbenSugárzások és anyag kölcsönhatása
Sugárzások és anyag kölcsönhatása Az anyaggal kölcsönhatásba lépő részecskék Töltött részecskék Semleges részecskék Nehéz Könnyű Nehéz Könnyű T D p - + n Radioaktív sugárzás + anyag energia- szóródás abszorpció
RészletesebbenSUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN. Dr. Bujtás Tibor
SUGÁRVÉDELMI EREDMÉNYEK 2016-BAN Dr. Bujtás Tibor 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2016-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak.
Részletesebben