VÁSÁROK ÉS KERESKEDŐK DEBRECENBEN A FEUDÁLIS KOR VÉGÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁSÁROK ÉS KERESKEDŐK DEBRECENBEN A FEUDÁLIS KOR VÉGÉN"

Átírás

1 VÁSÁROK ÉS KERESKEDŐK DEBRECENBEN A FEUDÁLIS KOR VÉGÉN Gyimesi Sándor a) Kirakodd vásárok Debrecen kereskedelme nem azonos a debreceniek kereskedelmével. `Meg kell ugyanis különböztetnünk a város lakosainak (hivatásos kereskedőknek, alkalmi árusoknak, saját termékeiket árusító iparosoknak és agrártermel őknek) kereskedelmi tevékenységét (a debreceniek kereskedelmét, ami túl is terjed t Debrecen határain), a városban, mint piacközpontban lezajló árucserét ő l (Debrecen kereskedelmétől), amelyben nem városbeliek is részt vettek. Ez utóbbiaknak csak a vásárokon engedték meg az árusítást ; a kereskedele m egyébként a városi polgárok féltékenyen őrzött monopóliuma volt. Széles környék, távoli területek áruinak találkozására így az országos vásárok nyújtottak lehetőséget. Megtartásuk maga is kiváltság, királyi privilégium - mai biztosított és szabályozott jog volt. Debrecen 1508 óta hét országos vásár t tarthatott, s ezt az 1693-as szabad királyi városi kiváltság is meger ősítette. A forgalom csökkenése - amir ől később még b ővebben lesz szó -, 1717-be n arra késztette a várost, hogy négyre szállítsa le az országos sokadalmak számát ; s ennyi maradt az a kés őbbiekben is. A vásárok forgalma nem volt egyenlő és 1800 között tíz különböz ő év adatait összesítve az évi vásárjövedelem 17,47-24,61-29,97-27,95%-o s arányban oszlott meg a négy vásár között. A nyárvégi (Boldogasszony napi, később a XIX. században L őrinc napi és az őszi (Dénes napi) volt tehát a jelentősebb, míg a télvégi (Antal napi) és a tavaszi (Szent György napi) valamive l kisebb forgalmú volt. Egy-egy vásár két hétig tartott, az els ő héten inkább nagyban, a keresked ők számára és az iparosok nyersanyagszükségleteinek fedezésére árultak, a második héten apróban, a nép fogyasztási szükségleteire. ' A vásárokat mindig annak a hétnek a hétf őjén kezdték, amelyik hétre a sokadalomnak nevet adó ünnep esett. El őfordult azonban, hogy valamilyen oknál fogva elhalasztották a megtartását. Igy kérték például 1827-ben a pest i és budai zsidó keresked ők, hogy a Szent György napi vásárt ünnepjük miat t halasszák a következ ő hétre? Az árusok gyakran már napokkal a nyitás el őtt megérkeztek, hogy portékáikat rendezzék, a külföldr ől hozottakat harmincadoltassák, sátraikat felverjék s vásárnyitáskor korán kezdhessék az árulást. Mivel a nagybani üzletkötések a vásár elején történtek, a korai kezdésnek nagy jelentősége volt. Ezért panaszolták 1746-ban a tokaji görögök, hogy a debre - 1 Szimics Mária : A debreceni országos vásárok története. Budapest, old. Balogh István : A város és népe. Palugyai Imre : Szabad királyi városok leírása. I. Pest, old. 2 HBmL. IV. A. 1011/m. 332/

2 ceni tanács nem engedi, hogy portékáikat a harmincadosok vásárkezdés el őtt 3-4 nappal megvizsgálják, egyik vásárról a másikra kimaradt és Debrecenbe n beraktározott árujukról kés őn szedik le a pecsétet, s így késleltetik az árulás megkezdését. Ez pedig - gyakran a debreceniek javára -, legjobb vevőik el - szalasztásával járt. A város azután a Helytartótanács közbenjárására annyit engedett, hogy bár - mint megjegyezték -, a sátrak állítása szokás szerint csa k szombat délben volt elkezdhet ő -, a görögök már a péntek délutáni harangozáskor hozzáláthassanak a sátorveréshez. Kés őbb már nem ragaszkodtak enynyire a vásárkezdés idejéhez. A XVIII. század végén már a nyitás el őtti csütörtökön megengedték a vég- és tucatszám áruló nagykeresked őknek az árulás elkezdését. ' A vásárokon elkülönült egymástól a kirakodó- (iparcikk-), valamint a z állat- és terményvásár. A kirakodóvásár forgalmára a sátorbérek és az áruló - helyek helypénzének összegéb ől következtethetünk. Ezek természetesen csak közvetett adatok, s nem is alkotnak hiánytalan id ősort. A főbb tendenciák jelzésére mégis alkalmasnak tűnnek. E jövedelmek alapján a XVIII. század elején szinte katasztrofális visszaesést tapasztalunk és 1684 között a vásárok évi átlagban 1517 forintot jövedelmeztek, 1704-ben már csak 543 forintot. A nagyarányú csökkenés okait egyrészt a háborús viszonyokban, másrészt a Rákóczi-féle rézpénz elértékteledésének kereskedelmet károsító hatásában kereshetjük. 4 E mellett a debrecenie k a harmincadszedést és a vele kapcsolatos visszaéléseket is vádolták a forgalom csökkenésével. 5 Számolnunk kell azonban hosszabb távú hatásokkal is, mert a vásárjövedelem a szatmári béke és a város harmincad-mentességének biztosítása után is alacsony maradt : 1718-ban például 491 forint volt, 1719-ben, amikor a Boldogasszony napi vásárt meg sem tartották, csak 286 forint. Valamelyes regenerálódás az 1730-as évekre következett be, amikor a vásárjövedelem forint körül mozgott. Az 1770-es évekig nincsenek megbízható adataink, a közbees ő id őre stagnálás vagy lassú növekedés volt a jellemző. A század 1770-es, 1780-as évtizedeit egy kisebb növekedési hullám jellemzi, a vásárjövedelem az 1780-as években elérte a XVII. század végének szintjét. A XIX. század eleje jelentős emelkedést hozott, a bevételek 2400 forint körül mozogtak, ami már közel 60 0/0-os többletet jelent a XVII. század utolsó harmadához képest. Az 1810-es évek stagnálására a következ ő évtized lassú emelkedése, majd az 1830-as években ugrásszer ű, mintegy másfélszeres emelkedése következett. Ez a harmadik növekedési hullám az 1840-es években kezdett csillapodni. 6 Érdekes következtetésre jutunk, ha a vásári forgalom alakulását a népességnövekedéssel vetjük össze. A kett ő az 1730-as évekt ől nagyjából együtt mozog, s a vásárjövedelem növekedési üteme csak a XVIII-XIXX. század fordulóján hagyja el a népességét. Ha a kirakodóvásár forgalmát az iparcikkfogyasztás jelzőjének tekintjük, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a XVIII. 3 Zoltai Lajos : Debrecen város százéves küzdelme a görög keresked őkkel. Db., old., Saimics Mária : i. m. 15. old.. 4 A vásárjövedelem alakulására I. a grafikont. A rézpénzre Balogh Islván : Debrecen hadiszolgáltatásai a Rákóczi-felkelés alatt Db., old. A különböző pénznemek - ben megadott értékeket mindenütt ezüst értékű forintra számoltuk át az 1754-es pénzláb szerint. Ha külön nem jelöljük, szövegünkben mindig ezt értjük forinton. 5 HBmL. Iv. A. 1011/m L. az 1. sz. grafikont. 6

3 század folyamán az egy főre eső fogyasztás nem nőtt. Fordúlat csak a XIX. század eleji növekedési hullám időszakában következett be, ettől kezdve a lakosság iparcikkek iránti kereslete rohamosan emelkedett. Erre utalnak azok a leíró források is, amelyek a XIX. század első felében a manufaktúra-áruk, különösen. a posztó nagy kelend őségét emlegetik a debreceni vásárokon.' A kirakodóvásáron résztvev őkről csak egy metszetben, az 1781-es téli é s tavaszi vásár sátorjegyzékei alapján tudunk részletes képet rajzolni a Ez kiemelkedően jó forgalmü év volt, s a két vásár az évi forgalom 42%-át jelentette. A téli vásárban, amelyet szokás szerint a város belsejében tartottak meg, összesen 253 sátrat vertek fel. Ez majdnem teljes látogatottságnak mondható, mivel csak 18 üresen maradt sátorhelyet mutattak ki. A sátrak közül 52-ben árultak a debreceniek, míg a többit 38 más városból érkez ő árus foglalta el. A kereskedők aránya mintegy 113 volt, a többit a céhes iparosok tették ki. A küls ő vásártéren megtartott tavaszi vásáron 408 sátrat vertek fel, ebből 56 volt a debrecenieké. Ehhez persze hozzá kell számítanunk, hogy a debreceni kalmárok és iparosok nem mentek ki valamennyien a vásártérre, hanem a sajá t állandó boltjaikban vagy színjeikben árultak nagyvásár ideje alatt is. 9 Ezt figyelembe véve az árulóhelyek alapján a debreceniek részesedését az országos vásár forgalmában körülbelül 30%-osra tehetjük. A többi sátron 52 helység árusa i osztoztak. A keresked ők aránya a vásártéren hozzávet őlegesen kétötödöt tett ki. A két vásáron együttesen felvert 661 sátorból a keresked ők aránya 37% volt, ami arra enged következtetni, hogy az iparcikk kínálatnak a vásároko n hozzávet őlegesen kétharmadát a kézművesek nyújtották. A lakosság áruellátásában még nagyobb volta szerepük, mivel a kereskedők többsége nagyban árusított, s a kézművesek számára kínált feldolgozandó nyersanyagot vagy félkés z árut. A kézművesek között legnagyobb számmal a sz űcsök voltak, s talán a gyolcsosok (ha bennük nem viszonteladókat kell látnunk). Rajtuk kívül csizmadiák, szabók, süvegesek, kalaposok, keszken ősök, fátylasok, paszomántosok, csipkeverők, paplanosok, pokrócosok, asztalosok, esztergályosok, tükrösök s még hangszerkészítők is, könyvkötők --- akik egyúttal könyvárusok i s voltak -, bádogosok, ónosok, lakatosok, tűkészítők, kötélverők stb. kínálták portékájukat. A kalmárok többsége textíliákat árult, de voltak külön divatáru - kereskedők, fűszeresek, sáfrányosok, mazsolások, norinbergai áruval keresked ők, kordoványosok, rozsolis árulók stb. Két fabrica" is állítótt sátrat : a gácsi és a hatvani posztómanufaktúra. 7 Pester Handlungszeitung, No. 14., I830. No. 65., No. 7. stb. A népességnövekedés részletes rajzánál Debrecen lakosságváltozásainak Kováts Zoltán által feltárt menetére támaszkodunk. A vásárok ugyan nemcsak.debrecen szükségleteit elégítették ki, hanem a környékét is, de mivel Debrecen lélekszáma nem nőtt gyorsabban az országosnál, ez aligha jelent nagy torzulást. A vásárforgalom változásánál - különösen ha a bolti kereskedelem egyidej ű hanyatlását is számba vesszük, nem tudunk szabadulni attól a benyomástól, hogy a XVII. századhoz képest a XVIII. század elsó felében nemcsak egy elszegényedés és igy az egy f őre eső iparcikkfogyasztás csökkenése megy végbe, hanem egy strukturális átrendez ődés is, ami fordítottja a XIX. század elejinek. Ügy véljük, nem az árumennyiség lesz kevesebb a vásárokon, hanem azok értéke : a drága, kül - földi áruk helyett olcsóbb, helyi termékek. A XVII. század gazdag, luxusfogyasztóit a szerényebb igényű rétegek olcsó tömegfogyasztása váltja fel. A kutatás jelenlegi állása mellett azonban mindez még nem egyéb hipotézisnél. 8 HBmL. IV. A. 1013/I/b. 27. cs. 9 ZolraiLajos : Debrecen város százados küzdelme... i. m. 56. old. 7

4 A tarka képet apró kalmárok, holmijukat karukon-hátukon" hordoz ó árusok, pálinka-, bor-, sör-, kávémér ők, lacikonyhák, mindenféle étel-, perec-, kalácsárulók tömege egészítette ki. A vásárokon árulók száma így jóval nagyobb volt a sátrakénál. Egyrészt a fent említett apró árusok sátrat nem állítottak, csak árulóhelyet váltottak, másrészt egy sátorban is árulhattak többen ben a négy vásáron összesen 3080 árulócédulát adtak el, 1786-ban 2298-at, 1792-ben 2953-at, 1793-bari 3911-et.' 0 Vásáronként ez átlagosan személyt jelent, a sátrak számának két-két és félszeresét. Amennyiben az árusok számát arányosnak vesszük a vásárjövedelemmel, az 1820-as évekbe n 1300, az 1830-as években 2000, az 1840-es években 2300 árussal számolhatunk vásáronként. A sátorállítók származási helyeit vizsgálva felt űnő, hogy külföldi árus ali g volt közöttük. A két vásáron együttesen 19 sátrat (5%) foglaltak le, 9 ausztria i és csehországi helységb ől, mintegy fele részük Bécsből. Utal ez arra a már észlelt, s a történetírók által is hangoztatott jelenségre," hogy a XVII. században még erős közvetlen szálak, amelyek Debrecen kereskedelmét a külföldhöz, s j elent ős mértékben a Habsburg-birodalmon kívüli országokhoz kötötték, ekkorra jelentősen elvékonyodtak, s a maradék is a birodalmon belül, Bécs fel é összpontosult. A sátorhely bérl ők országon belüli megoszlása két nagyobb térbeli csoportosulást mutat". Az egyik a Tokaj-Miskolc-Kassa-Késmárk útvona l köré szerveződő régió, amely Dél felé Nagyváradig hosszabbodott meg, s az észak-magyarországi városokhoz fűződő hagyományos kapcsolatokat mutatja. E városcsoporthoz tartozott a sátrak körülbelül egyötöde. Az összeköttetések azonban már nem a régiek. Lazulásukat, amelyre már a XVIII. század derekától történik utalás," mutatja, hogy az Eger-Gyöngyös-Pest-Buda-- Őbuda csoport jelent ősége - a sátrak egyharmada volt az övék - már felül - múlta a felvidékiekét. Az erdélyi és az alföldi összeköttetések - az iparcikk - ellátást mutató kirakodó vásárok tükrében gyengéknek mutatkoznak. A XVIII. század elején még erősebb délvidéki kapcsolatok korán bomlásnak indulhattak ben például a szegediek mellett kecskeméti és törökországi görögö k árultak. Helyükön 1723-ban azonban már miskolciakat találunk. 14 A délvidék i kapcsolatok újbóli megerősödésére - mint még utalunk rá - csak a XIX. században került újra sor, elsősorban a debreceni kézműipar nyersanyag - ellátása terén. A XIX. sz. egyébként Pest és Bécs további erősödését hozta, az állandóvá vált k ősátrakban sok pozsonyi, bécsi, pesti keresked ő létesített lerakatot, 15 s ők váltak a debreceni vásárok legfontosabb tényezőivé. 10 HBmL. IV. A. 1013/I/g. 1. cs., Szűcs István : Szabad királyi Debrecen város történelme. III. k., Debrecen, old. 11 Zoltai Lajos : Debrecen város lakossága foglalkozási ágak szerint a XVIII. század végéig. Rég i Okiratok és Levelek Tára, old., Takács Sándor ism. : Zoltai Lajos : Debrecen a törö k uralom végén. A város háztartása Századok, L. a mellékelt térképvázlatot. 13 L. például HBmL. IV. A. 101I/k. 13/ Szimics Mária : i. m old. 15 HBmL. IV. A. 1011/m. 450/

5 b) Állat- és terményvásárok Az állat- és terményvásár forgalmára az úgynevezett bels ő vám nagyságából következtethetünk. Debrecen vámszedési jogát az 1693-as kiváltságlevé l régi gyakorlatra hivatkozva erősítette meg.' s Kétféle vámról van tudomásunk. Az úgynevezett küls ő vámot a mátai hídnál szedték, míg a belső vámot a város határán belül. Ez utóbbi jövedelme három fő részből tev ődött össze : az egyiket az átmen ő forgalomra kivetett díjak alkották, a másikat az áruszállít ó szekerek és eladásra szánt állatok helypénze, a harmadikat a vásárra hajtot t szarvasmarhák stb. legel őbére jelentette. E három jövedelemcsoport egymáshoz viszonyított arányát az 1795-ö s vásárokon eladott vámcédulák alapján tudjuk meghatározni. 17 A belső vám összege ebben az évben 3894 forintot tett ki. Ennek 19%-a volt a legel őbér, összesen marha és ló után. A többi 3140 forintból az átmen ő forgalomra esett 343 forint, azaz 11%. Mivel azonban az átmen ő forgalom vámtételei feleakkorák voltak, mint az árulásra érkez őé, a Debrecenbe áramló termékeknek és jószágoknak hozzávet őlegesen egyötödét vitték keresztül a városon, négy - ötödének célja a debreceni vásár volt. A 2797 forintra rúgó vásárforgalomból 1195 forintot, tehát 43%-ot tet t ki az áruszállító szekerek vámja, a többi az él őállatra esett. A vámelszámolások nem említik külön a lovat és a juhot. Mivel azonban a tarifáknál a lovat a szarvasmarhával, a juhot a sertéssel vették azonos díjt,étel alá, fel kell tételezzük, hogy az elszámolásokban is együtt szerepelnek. igy a szarvasmarhák és lovak vámja 1495 forintot (53%), a juhoké és a sertéseké 107 forintot (4% ) tett ki. A vám azonban nem értékvám, hanem útvám volt, amelyet szekerenként, illetve darabszám szerint szedtek, az áru értékét ől függetlenül. igy az élőállat és a szekerek közötti arány csak hozzávet őleges tájékozódásul szolgálhat. Fenti értékekhez hozzá kell még számítanunk a vámmentesen hozott áru k mennyiségét is. Vámmentesek voltak a nemesek, a szabad királyi városok polgá - rai, valamint --- a jószomszédi viszony és a viszonosság alapján -- a hajdúvárosok lakosai, a karcagiak és a hegyköziek.' s Ezeknek - igazolásul --, szintén adtak cédulákat szabad árulásra". Az ilyen cédulák értéke 1795-ben 69 8 forint volt, tehát a vámjövedelem alapján számított áruforgalom minteg y 25 %-kal növelhető. Másként fogalmazva azt jelenti ez, hogy a debreceni vásárokra szánt áruk egyötödét szállították vámmentesen keresked ők. (Természetesen voltak visszaélések is. A nemesek közé keveredve vagy azok fuvarosaina k mondva magukat, sokan próbáltak kibújni a vámfizetés alól. Ugyanakkor a nemesek részér ől is hallunk panaszokat a jogtalan vámoltatás miatt.) A helypénzcédulát - a szabad árulásra kiadottakon kívül -, szarvasmarhára és lóra, valamint 3213 sertésre és juhra váltották ki 1795-ben. A szekerek száma nincs részletezve, de a vámösszeg körülbelül 24 ezer terhe s szekér vámjának felel meg. Ez azt jelenti, hogy 1795-ben - a szabadon árulókat is figyelembe véve -, egy vásárra átlag 6-7 ezer szekeret és 9 ezer marhát, lovat hajtottak. A legmagasabb általunk ismert vámösszeg, az 1802-es, az évinek 2,2-szerese. Ha a belső arányokat változatlanoknak vesszük, akkor a XIX. század els ő felének legforgalmasabb vásárain ezer szekérrel 16 A kiváltságlevél közölve : Palugyai Imre i. m old. 17 HBmL. IV. A. 1013/I/b. 27. cs_ 18 HBmL. IV. A. 1011/n. 5. k old. Ez a Hegyköz a Nagyváradtól keletre elterül ő, a Partrumhoz csatlakozó dombvidék volt. 9

6 számolhatunk. Ez megegyezik azzal a becsléssel, amelyet az 1820-as évekbe n Csaplovics János tett. Ó a vámhivatal adatai alapján a pesti vásár forgalmáta hajókon kívül -, ezer szekérre tette, s megjegyezte, hogy Debrecen - ben, ahol a szekér volt a fő szállítóeszköz, legalább ennyi vagy még több járm ű- vei kell számolnunk.' 9 Természetesen ezek nem egyszerre voltak jelen : a két hétig tartó vásáron jöttek-mentek az emberek, állatok, járm űvek közben is. A XVII. század végéről nem ismerjük a vámjövedelmek nagyságát, így nem tudjuk megmondani, volt-e és milyen mérték ű visszaesés a XVIII. század elejéte. A XVIII. századi adatok azt sugallják, hogy a visszaesés kés őbb kezdődött és nem volt olyan méret ű, mint a kirakodó vásároknál. A századel őn a vámbevételek elég magasak : 1704-ben 3330, 1705-ben 3579 forint. Az els ő mélypont 1707-ben volt, amikor a vámjövedelem 1704-hez képest a felére esett vissza. A visszaesés csak átmeneti, a következ ő évtizedben a vám átlaga 3459 forint, s csak ezután kezd ődik lassú hanyatlás. Az 1730-as évek végén, az 1740-e s évek elején mutatkozó mély hullámvölgy ugyanis a pestisjárványnak tudhat ó be,. amikor nem tudtak megtartani minden vásárt. 20 Ha a pestises éveket (1736, ) leszámítjuk, akkor az évi átlág az 1730-as években is alig kisebb (3189 forint) az el őz ő évtizednél. A mélypontot az 1760-as évek jelen - tették 2035 forintos átlaggal. További adataink csak az 1790-es évekből vannak, ez már jelentékeny emelkedést mutat, 36-65%-kal haladva meg a század eleji szintet. A századforduló ugrásszer ű, mintegy 40%-os emelkedést hozott, s ez valószínűleg a csúcsot is jelenti. A későbbi évek adatai nehezen értékelhetők. Egyrészt, mert a város az 1820-as évektől bérbeadta a vámjövedelmeket. Másrészt a vámtételek Debrecenben sokáig nem változtak, s a díjtételek ugyan - azok maradtak váltóforintban is, mint voltak korábban ezüstben. Igy a forgalmat tulajdonképpen úgy vethetjük össze, ha a korábbi ezüstforint adatokhoz a váltóforint összegeket hasonlítjuk, nem a valóságos pénzértéket. így az 1820-as évek 5500, illetve az 1830-as évek 5110 váltóforintos összege körülbelül egyötödös forgalomcsökkenést takarna a századfordulóhoz képest. Ehhez azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy a bérleti kezelés kevesebbet hozott, mint a tényleges díjbeszedés. A bérbeadásnál szokásos licitációknál a vállalkozók tudatosan is törekedtek az összegek leszorítására. 21, A kortársak ugyanis népe s és forgalmas vásárokról adnak számot, s megegyeznek abban hogy Pest utá n Debrecen sokadalmai a legnépesebbek az egész országban. Igy valószín űnek látszik, hogy az 1840-es évek forgalma nem sokkal lehetett kisebb a századelej i konjunktúra vásárainál. Ha a népességnövekedést is figyelembe vesszük, az egy lakosra es ő vámjövedelem alapján mért forgalom a XVIII. század elején volt a legnagyobb. Az egy főre eső forgalom az 1760-as években kevesebb, mint egyharmadára esett, s a XIX. század elején is elmaradt attól. A kirakodó- valamint az állat- és terményvásár értékviszonyainak arányá t csak annak a feltételezésével tudjuk megbecsülni, hogy a helypénz- és vámtételeket egymáshoz képest értékarányosan határozták meg, azaz a kereskedele m mindkét típusát azonos arányban terhelték meg. Figyelembe véve, hogy a vámbevételeknek mintegy 20%-át a legel őbér tette, akkor az állat- és terményforgalom nagysága a XVII. század végén majdnem kétszeresen múlta felül a kira- 19 Csaplovics. Johann, Gemalde von Ungarn I-II. Pesth, II. 81. k. 20 L. pl. HBmL. IV. A. 1011/n. 4. k. 2-3., 90., 107. old. 21 A bérbeadás másutt is csökkentette a jövedelmeket. Vö. : Balázs Péter : Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Kandidátusi értekezés. Kézirat. Budapest, s köv. 10

7 kodóvásárét. A XVIII. század elején (a kirakodóvásár gyors hanyatlása miatt ) az arány már hatszoros. Az 1770-es években mindkett őnél közel azonos értékeket találunk, a XIX. század elején pedig ismét háromszoros többlet mutatkozik a termény- és állatforgalom javára. A későbbiekben a vásár két típusának áruforgalma nagyságrendben megint közeledett egymáshoz, az iparcikkfogyasztás emelkedésének megfelel ően. Az állat- és terményforgalom vámja az 1820-as években 42, az 1830-as években 22%-kal múlta felül a kirakodóvásárok jövedelmét. Mivel pedig - mint láttuk - a vámbevételek mögött nagyobb áru - mennyiséget kell sejtetnünk, mint amennyit a pélazérték aránya mutat, továbbr a is jóval nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk a termény- és állatforgalomnak, mint az egyéb (főleg ipari) termékekének. A debreceni vásárokat tehát a pestiekhez képest a nyerstermékek nagyobb részaránya jellemezte. Pesten ugyanis a keresked ők helypénze már 1762-ben utolérte az állatok helypénzének értékét, s Schams Ferenc 1821-es forgalombecslése szerint is közel azonos vol t az iparcikkek és gyarmatáruk értéke a termény- és állatkínálatéval. 2 2 A termény- és állatvásár jelent ősége maradt tehát, belső szerkezetében azonban jelentős változások mentek végbe. Az állatvásár a XVIII. század els ő felében még döntően szarvasmarha-kereskedelmet jelentett. Mutatja ezt, hogy az 1715-ös összeírás készítői külön foglalkoztak vele, s az ország kereskedelmi viszonyait az udvar megbízásából tanulmányozó Haugwitz és Procop is az t tapasztalta Debrecenben, hogy ott a legkiterjedtebb kereskedelem marhákka l folyik. Diderot Enciklopédiája pedig - némi túlzással -, egyenesen azt írta, hogy Debrecenben kizárólag marhával kereskednek ben a debreceni tanács már a szarvasmarhák mellett a lovat, juhot és sertést is megemlíti, mint olyanokat, amelyekkel jelent ős kereskedést űznek. 24 A szarvasmarha nagyrészt a környékr ől került ki. A XVIII. század derekán a város által vásárolt szarvasmarha származási helyeit vizsgálva több mint egyharmadot a debrecen i határból, a másik harmadot Biharból, a többit Szabolcs és Szatmár megyéből láttuk kikerülni. 25 Palugyai Imre száz évvel kés őbbi véleménye szerint is a közeli szomszédság látta el marhával a debreceni vásárokat, ahova a felvidék i megyékb ől igás-, tenyész- és hízott állatokért egyaránt sokan lejártak, 26 de felkeresték a debreceni vásárt a pesti mészárosok is. Nem tudjuk határozottan megmondani, hogy ez a marhakereskedelem hogyan változott a XVTTI, század folyamán. A vámjövedelmek alakulása az t sugallja, hogy a század második harmadában er ős visszaeséssel kell számolnunk. A század végén. a városi tanács is panaszkodik a marhatenyésztés és -forgalo m hanyatlásáról, s okát a bécsi állatfelvásárlási monopólium árleszorító hatásába n és a juhtenyésztés elterjedésében látta.27 A juhtenyésztés és ezzel együtt a juhkereskedelem (nemcsak, s nem els ő- sorban a gyapjú!) előtérbe kerülése mellett ekkor kezdett növekedni a sertés - kereskedelem is. A Szerbiából, Boszniából Magyarországra irányuló sertéskereskedelem egyik ága erre haladt keresztül. A sovány sertéseket tavasszal felvásárolták, s Bihar, Szabolcs, Szatmár és Bereg megyékben makkon felhizlalták, majd ősszel ismét vásárra hajtották. 22 Budapest története. Budapest II[. 118., 316. old. 23 Bárdos József: Debrecen városa és a XVIII. századi enciklopédiák. Debreceni Szemle, old. 24 HBmL. IV. A. 1011/a. 70. k old. 25 L. a mellékelt térképet. 26 Palugyai Imre : i. m old. 27 HBmL. IV. A. 1011/k. 374/

8 A XIX. század első felében a sertés- és juhkereskedelem jelent ősége már ve - tekedett a szarvasmarháéval. Az 1840-es évekre vonatkozóan Palugyai Imre az egy vásárra felhajtott szarvasmarhák számát 5-6 ezerre becsülte. Ez a XVIII. század végéhez képest is jelent ős csökkenés. A vásárra hajtott juhok számá t Palugyai ugyanakkor ezer darabra, Móricz Pál visszaemlékezéseibe n ezer birkára (merinó) és ugyanannyi magyar és erdélyi fajtájú juhra tette. Sertésből ezer darabbal számoltak vásáronként. A vásárforgalo m növekedése tehát a sertésre és főleg a juhra esett. Ugyanakkor nőtt a lóvásárok jelent ősége is, a keresked ők darabos falkákban hajtották őket Erdélyb ől, s őt Moldvából és Lengyelországból is a debreceni vásárokra? e Az él őállatok mellett az állati termékek forgalma is számottevő volt. A marhab őr és a faggyú a kor fontos árucikke volt : a vágómarhák kiméréseko r az értéknek csak körülbelül 60%-a esett a húsra, s nagyjából 20-20% esett a faggyúra, illetve a b őrre? 9 A juhbőrökkel a helybeli szűcsökön kívül idege - nek is vásárolták, s nagy tételekben szállítottak nyíratlan b őröket Lengyelországba is. Jelentős volt a nyúlb őrök forgalma ; 5 ezer darabos üzletkötésekrő l is van tudomásunk. A gyapjú szintén keresett cikk volt, ezt azonban gyakra n már vásáron kívül felvásárolták a falvakat járó keresked ők. " Fontos kereskedelmi cikke volt Debrecennek a sertészsír, valamint a sózott sertéshús és szalonna. Ez utóbbi legnagyobb keresked őhelyének az egész országban Debrecent tartották, s évente több ezer mázsát szállítottak innen a nyugati, főleg azonban a felvidéki vásárokba, s tudunk pestiek nagy tétel ű szalonnavásárlásairól is. 3 1 Gyakran emlegetett kereskedelmi cikke volt Debrecennek a méz és a vias z is. Az 1836-os őszi vásárra érkezett méz mennyiségét például 4 ezer bécsi mázsára tették. Borból az érmelléki (Bihar m.) és a ménesi (Arad m.) volt kedvelt, ezt Szabolcs és Szatmár megyékbe és Erdélybe hordták. Fogyasztását csökken - tette a pálinka terjedése, amit sepr őn kívül főleg törkölyb ől és szilvából főztek. A XVIII. század végét ől a gabonapálinka is terjedt. A lent és a kendert nagyrészt bánáti keresked ők vásárolták. Dohányt, gubacsot szintén nagy mennyiségben árultak, ezeknek árát azonban a monopolizált felvásárlás leszorította. A pesti keresked ők ezeken kívül még a hamuzsírt, tollat, timsót tartották számon a debreceni vásárokon kapható termékek között. Gabonafélékkel (zab, árpa, búza, köles) a környék b őven ellátta a debreceni vásárt, a kínálat általában b őségesebb volt a keresletnél. F őleg Erdély (Kolozsvár, Marosvásárhely, Szeben, Brassó) és az északi hegyes részek " fedezte terményszükségletei egy részét a debreceni vásárról. A XVIII. század végét ől a terménykereskedelem jelent ősége növekszik, felnyomul az állatkereskedelem mellé. Ezzel együtt a földesúri gazdaságok termékei is egyre nagyobb tömegben jelennek meg a debreceni vásáron, és az 1840-es években már áru - minta szerinti árusítás is el őfordul Palugyai Imre : I. m old., Az id ősb" Móricz Pál két írása. (Szerk. és bev. : Dankó Imre) Db, old. 29 HBmL. IV. A. 1013/I/b. 24. es. található kimérési adatok alapján. 30 HBmL. IV. A. 1011/k. 237/1777., 374/1794., Pester Handlungszeitung No HBmL. IV. A. 1011/k. 374/1794. és IV. A. 1013/f Az egyes termékekre I. HBmL. IV. A. 1011/k. 374/1794., IV. A. 101I/a old., Fényes Elek : Magyarország leírása I-II. Pesten, I old., II old., Palugya i Imre : I, m old., Pester Handlungszeitung, , Móricz Pál : L m old., Dankó Imre : A debreceni vásárok vonzáskörzete a XVIII-XIX. század fordulóján. A Hajdú- Bihar megyei Levéltár Évkönyve I. (Szerk. : Gazdag István) Debrecen, old. 12

9 Nem könnyű választ adni arra a kérdésre, hogy milyen mértékben vettek részt a debreceniek az állat- és terményforgalom lebonyolításában. Forrásaink e téren sz űkszavúak, s mivel a kereskedelmi tevékenység gyakran összefonódot t a tenyésztéssel vagy legalábbis a hizlalással, nehéz eldönteni, mi volt a saját állat eladása és mi a viszonteladó kereskedelem. A XVIII. század elején mindenesetre jelentékeny állatkeresked ő réteggel számolhatunk Debrecenben. A nagyon hiányos 1715-ös összeírás, amely, úgy tűnik, csak egyharmadát tartalmazza a debreceni lakosságnak, főleg olyanokat, akik mesterségükön kívü l más után is adóztak, 42 marhakeresked őt tüntet fel. 33 Ez az összeírt családfők 4,2%-a. Az egyik legnagyobb ismert debreceni keresked ővagyon eredete is a marhakereskedésben gyökerezett: Báthori Szabó András, a XVIII. század elejének leggazdagabb debreceni polgára sőrepásztorként kezdte, tőzsérként folytatta, s öreg korára - mikor már pénzkölcsönzéssel foglalkozott -, sz őlőin é s földjein kívül több mint százezer forint készpénze volt. 34 Olyan vagyon ez, amelyet korszakunkban kés őbb sem igen múltak felül. Sok marhakeresked ő kölcsönpénzen vette az ökröket, amelyeket kiteleltetett, felhizlalt és ősszel eladott. Erre a tevékenységükre utalt s őregy űjt ő elnevezésük. A XVIII. század elején még közvetlenül maguk szállítottak Ausztriába és Morvaországba. 35 Később tevékenységük sz űkebb körre szorult. A század derekán például Szőke János debreceni sőrés már csak Pestig, Vácig hajtotta a marhákat és ott adta el azokat. Évente 200 marhát is eladott, s lovakkal, juhokkal is kereskedett. Elszámolásai évi 8-10 ezer forintos t őkebefektetést mutatnak, 3 6 A s őregy űjtők száma Debrecenben 1772-ben 40 volt. Hat adóosztályba voltak sorolva aszerint, hogy évente hány s őre fordult meg a kezükön. Az els ő osztálybeli kereskedő évi forgalma ökör volt, adótétele 40 forint, ami kétszerese egy els ő osztálybeli vaskeresked ő adójának, de alig több mint a fel e a legelőkel őbb kereskedők, a kalmárok hasonló osztálybeli adótételének. A kezeiken évente összesen megforduló ökör 37 a debreceni vásárok marhaforgalmának egyharmad-egynegyed részére becsülhet ő. Ez azonban már csak egy korábbi virágkor utóélete. Az 1779/80-as adókivetés már csak 31 sőrést talált, s évi összforgalmukat 1400 ökörre tette. 38 Számuk és tevékenységük tovább csökkent és 1799-ben már csak 17-en voltak, s mindössze néhány száz marha fordult meg a kezükön. A századforduló konjunktúrájában is csak az 1780-as szintig tudtak eljutni, s hanyatlásuk inne n megállíthatatlan : a XIX. század els ő felében már csak alig néhányan vannak. 3 9 Eltűnésük tulajdonképpen a debreceniek távolsági marhakereskedelmének végét jelentette. A sőrések mellett az állatkereskedelemnek másik típusát képviselték a vásárról vásárra nyerészkedő, szűkebb regionális keretekben működő marhaés lókupecek. Az összeírások együttesen emlegetik őket, az 1770-es években kö - 33 HBmL. IV. A. 1011/t Bákay Antal (Rickl) : Sátori Szabó András debreceni keresked ő polgár, a kistemplom nagy alapítója. Debreceni Képes Kalendárium, old. 35 HBmL. IV. A. 1011/t. 3. A költségek között a határvám is szerepel. 36 A hatszáz éves Debrecen (Szerk. : Komorócsy György) Db., old., HBmL. IV. A. 1013/I/b_ 37 Giday Kálmán : A debreceni sörések. Erhnographia - Népélet, HBmL. IV. A. 1013/f. 1779/ Ezeket és a további adatokat a HBmL. IV. A. 1013/f. összeírásai alapján számítottuk. 13

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok)

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Marcali Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól 13 km-re, a Kis-Balaton és a Nagyberek által határolt részen

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban

Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Központi Statisztikai Hivatal A felsőoktatási expanzió a magyarországi régiókban és az Európai Unióban Az Európai Uniós csatlakozással Magyarországon fokozottan előtérbe került a tudásalapú gazdaság fejlesztése.

Részletesebben

enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten

enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten enet Telekom: Jelentés az internetgazdaságról Karácsonyi vásárlási láz a neten 2012 enet. Minden jog fenntartva enet Internetkutató és Tanácsadó Kft. Postacím: 1092 Budapest, Ráday u. 42-44. www.enet.hu

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Piac, kereskedelem, kapitalizálódás és Piactér Debrecenben a 19. században II.

Piac, kereskedelem, kapitalizálódás és Piactér Debrecenben a 19. században II. MAZSU JÁNOS Piac, kereskedelem, kapitalizálódás és Piactér Debrecenben a 19. században II. Kereskedelem, piac, kapitalizálódás Debrecenben A telekszervezet hatását a városi tér szerkezetének értelmezésére

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1.

RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. RASKÓ GYÖRGY MIT ÉR AZ ÉLELMISZER, HA MAGYAR? Újratervezés. GKI üzleti konferencia. 2011 december 1. MI A MAGYAR ÉLELMISZER? A VM már egy éve próbálja megfogalmazni, de még ma sincs rendelet róla A VM

Részletesebben

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:...

Bejelentés. a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról. 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... Bejelentés a bejelentés-köteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról I. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai 1. A kereskedő neve:... címe:... székhelye:... 2. A kereskedő cégjegyzékszáma,

Részletesebben

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS

VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Nemzetközi gazdaságtan VILÁGKERESKEDELMI ÁTTEKINTÉS Forrás: Krugman-Obstfeld-Melitz: International Economics Theory & Policy, 9th ed., Addison-Wesley, 2012 2-1 Ki kivel kereskedik? A magyar külkereskedelem

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette

Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Volt egyszer egy cenzus, ami a népességet és a jószágokat egyaránt számba vette Statisztikai Világnap ünnepi konferenciája Esztergom 2010. Október 14-15. Dr. Laczka Éva Miért választottam ezt a témát?

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

A csapat tagjai. Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt

A csapat tagjai. Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt Autókereskedők A csapat tagjai Bozsoki Szilvia Erdélyi Réka Gulyás Gábor Kapás Anna Palkó Zsuzsanna Viderman Zsolt A feladat Magyarországon belül hol érdemes új autókereskedést nyitni? Az üzletben milyen

Részletesebben

Mozgással kapcsolatos feladatok

Mozgással kapcsolatos feladatok Mozgással kapcsolatos feladatok Olyan feladatok, amelyekben az út, id és a sebesség szerepel. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetén jelölje s= a megtett utat, v= a sebességet, t= az id t. Ekkor érvényesek

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740 MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)

Részletesebben

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség

2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség 2.2.1 Foglalkoztatottság, munkanélküliség A kilencvenes években a több évtizedes szünet után tömegesen jelentkező munkanélküliség, az ország területi társadalmi folyamatainak meghatározó elemévé vált.

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter

szemináriumi A csoport Név: NEPTUN-kód: Szabó-Bakos Eszter 3. szemináriumi ZH A csoport Név: NEPTUN-kód: A feladatlapra írja rá a nevét és a NEPTUN kódját! A dolgozat feladatainak megoldására maximálisan 90 perc áll rendelkezésre. A helyesnek vált válaszokat a

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2015

Nagy Webáruház Felmérés 2015 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2015 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 790 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata

Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata Galasi Péter: Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Galasi Péter (2002) Fiatal diplomások életpálya-vizsgálata :

Részletesebben

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE

MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE MAGYAR SZÁLLODÁK ÉS ÉTTERMEK SZÖVETSÉGE TREND RIPORT 2014 A hazai és nemzetközi szállodaipar teljesítményéről JANUÁR 1 TARTALOM TREND RIPORT... 1 ÖSSZEFOGLALÓ... 1 RÉSZLETES ELEMZÉSEK... 5 1. HAZAI SZÁLLODAI

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 január - februári teljesítményéről Összefoglaló - 2013 februárjában nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Állatállomány, 2013. december 1.

Állatállomány, 2013. december 1. 214/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 15. szám 214. február 21. Állatállomány, 213. december 1. Tartalom Bevezető...1 Szarvasmarha-állomány...1 állomány...2 Baromfiállomány...3

Részletesebben

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok)

Állatállomány, 2013. június 1., (előzetes adatok) 213/85 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 85. szám 213. október 25. Állatállomány, 213. június 1., (előzetes adatok) A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány

Részletesebben

Bejelentés. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai. 1./ A kereskedő neve (cégneve) :... A kereskedő székhelye: Ir.szám:... Település:...

Bejelentés. A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai. 1./ A kereskedő neve (cégneve) :... A kereskedő székhelye: Ir.szám:... Település:... Kővágóörsi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 3.000,-Ft illetékköteles Bejelentés Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról ( A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló

Részletesebben

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1

A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 2002. ELSÕ ÉVFOLYAM 3. SZÁM 51 SKULTÉTY LÁSZLÓ A LAKOSSÁG LAKÁSPIACI VÁRAKOZÁSAI 1 Az utóbbi idõben erõsödött a háztartások lakásépítési, -vásárlási, valamint -felújítási hajlandósága. Azok a háztartások,

Részletesebben

Szöveges feladatok és Egyenletek

Szöveges feladatok és Egyenletek Szöveges feladatok és Egyenletek Sok feladatot meg tudunk oldani következtetéssel, rajz segítségével és egyenlettel is. Vajon mikor érdemes egyenletet felírni? Van-e olyan eset, amikor nem tanácsos, vagy

Részletesebben

a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáró l szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáró l

a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáró l szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáró l É ke.i.vtt: 2013 0 Y` i 2,J. 2013. évi... törvény a pénzügyi rezsicsökkentéssel összefüggésben a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáró l szóló 2009. évi LXXXV. törvény módosításáró l 1. A pénzforgalmi szolgáltatás

Részletesebben

Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás

Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás Iceberg ajánlatok a BÉT-en Összefoglalás A Xetra kereskedési rendszer bevezetésével a Budapesti Értéktőzsdén is elérhetővé váltak az iceberg ajánlatok. Az új ajánlattípus bevezetésekor a Kereskedési Bizottságon

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. XII. havi teljesítményéről Összefoglaló A magyarországi szállodaipar 2013 évi teljesítményének jellemzői - A hazai szállodai kínálat, a szobák száma

Részletesebben

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között

A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A földgáz fogyasztói árának 1 változása néhány európai országban 1999. július és 2001. június között A gázárak változását hat európai ország -,,,,, Egyesült Királyság - és végfelhasználói gázárának módosulásán

Részletesebben

A fordított út módszere és a gráfok

A fordított út módszere és a gráfok A fordított út módszere és a gráfok 1. feladat: Ilonka az els nap elköltötte pénzének felét, a második nap a meglév pénzének egyharmadát, a harmadik nap a meglév pénz felét, negyedik nap a meglév pénz

Részletesebben

V. MATOLCSI MÁRIA. Amiről az anyakönyv mesél

V. MATOLCSI MÁRIA. Amiről az anyakönyv mesél V. MATOLCSI MÁRIA Amiről az anyakönyv mesél Járványok okozta mortalitás a 19. század második felében Berettyóújfalu református egyházközsége halotti anyakönyveinek bejegyzései alapján. Jelen tanulmány

Részletesebben

Q1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft

Q1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft Gyak1: b) Mo = 1857,143 eft A kocsma tipikus (leggyakoribb) havi bevétele 1.857.143 Ft. c) Q1 = 1575 eft Me = 2027,7778 eft Q3 = 2526,3158 eft Gyak2: b) X átlag = 35 Mo = 33,33 σ = 11,2909 A = 0,16 Az

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl

NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi tevékenységrõl Letenyei Közös Önkormányzati Hivatal... önkormányzat e NYILVÁNTARTÁS a bejelentéshez kötött kereskedelmi rõl A nyilvántartás vezetése a 210/2009. (I.29.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése alapján kötelezõ.

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

lron ányuzám : Érkezett : 2012

lron ányuzám : Érkezett : 2012 s :ec.,:s~ltl lron ányuzám : Országgyűlési képvisel ő FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség Érkezett : 2012 Képviselői önálló indítvány 2012. évi törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre

Részletesebben

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba

Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba Felekezetek közreműködése az egyházi anyakönyvek levéltári mikrofilmezésében a mormon akció idején Reisz T. Csaba 50 éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai Magyar Országos

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra)

III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) VÁLLALATI PÉNZÜGYEK III. A RÉSZVÉNYEK ÉRTÉKELÉSE (4 óra) Összeállította: Naár János okl. üzemgazdász, okl. közgazdász-tanár Részvény: olyan lejárat nélküli értékpapír, amely a társasági tagnak: 1) az alaptőke

Részletesebben

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám.

7. Hét. feladatok. Kis nyitott gazdaság: vám. 7. Hét feladatok Kis nyitott gazdaság: vám. Kidolgozott feladat Az általunk vizsgált kis nyitott gazdaságban az X termék iránti keresleti függvényt, valamint a termék kínálati függvényét 1. Mekkora lenne

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2013 I. negyedéves teljesítményéről Összefoglaló - 2013 I. negyedévében nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt az elmúlt évhez hasonlóan Közel

Részletesebben

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló

3/2010. Terménypiaci előrejelzések 2010-01-25, Hétfő. Összefoglaló Zöldforrás Beruházó és Pályázatkészítő Iroda 8000 Székesfehérvár, Károly János u. 18. Telefon: 22/503-123 Fax: 22/503-124 Mobil: 70/318-72-32 E-mail: gyulai@biogaz.axelero.net www.zoldforras.hu 3/2010.

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza

Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza Szabó Zoltán MKT Logisztikai Szakosztály elnöke, Ghibli Kft ügyvezet 2014.09.05. Nyíregyháza Felkészülés EU csatlakozás 2004. május 1 szombat ( április 30 péntek ) Milyen el nyöket láttunk? ( vám, határ

Részletesebben

Lakáspiac területi vetületben

Lakáspiac területi vetületben Lakáspiac területi vetületben Területfejlesztők Víkendje Lajosmizse, 2015.05.15. Valkó Dávid Ingatlanpiaci vezető elemző valko.david@otpjzb.hu Aktuális országos mutatók 2014-ben elmozdulás a mélypontról

Részletesebben

A vendéglátás kialakulása

A vendéglátás kialakulása Vendéglátás előadás Bor és gasztroturizmus menedzser szakirányú továbbképzés Eger, 2014.november 28-29. Dr. Tóthné Igó Zsuzsanna Tanár EKF-GTK Turizmus Tanszék A vendéglátás kialakulása István király idején

Részletesebben

44. Hét 2009. Október 29. Csütörtök

44. Hét 2009. Október 29. Csütörtök Napii Ellemzéss 44. Hét 2009. Október 29. Csütörtök Összegzés Szinte nem tudunk olyan ismertebb instrumentumot felmutatni amely a tegnapi napon pozitív teljesítményt nyújtott volna. Az amerikai tőzsdeindexek

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A japán gyertyák használata

A japán gyertyák használata A japán gyertyák használata www.elemzeskozpont.hu Mire használható ez az ebook? Az ebook-ban ismertetésre kerülő anyag szükséges az elemzeskozpont.hu weboldalon megjelenő technikai elemzések értelmezéséhez.

Részletesebben

(TERVEZET) Vál Község Önkormányzat Képviselő-testületének./2013. (..) rendelete a vásárokról és piacokról

(TERVEZET) Vál Község Önkormányzat Képviselő-testületének./2013. (..) rendelete a vásárokról és piacokról (TERVEZET) Vál Község Önkormányzat Képviselő-testületének./2013. (..) rendelete a vásárokról és piacokról Vál Község Önkormányzat Képviselő-testülete (továbbiakban képviselő-testület) a Magyarország helyi

Részletesebben

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok

Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Mi vár a magyar mezőgazdaságra a következő 10 évben? Kormányzati lehetőségek és válaszok Dr. Feldman Zsolt agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár Földművelésügyi Minisztérium Kecskemét, 2014. június

Részletesebben

Immáron harmadik alkalommal rendezte meg a Budapesti Trolibusz-közlekedési Dolgozók Szakszervezete (BTDSZ), a BKV közreműködésével az Országos Trolibusz Szakmai Találkozót. A március 20-tól 22-ig tartó

Részletesebben

Nagy Webáruház Felmérés 2014

Nagy Webáruház Felmérés 2014 EREDMÉNYEK Nagy Webáruház Felmérés 2014 Folytatva a már 2008 óta meglévő hagyományunkat, idén is megrendeztük a Nagy Webáruház Felmérést. Ennek keretében 586 hazai webáruház tulajdonosa válaszolt, többek

Részletesebben

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK

Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK Nemzetközi gazdaságtan PROTEKCIONIZMUS: KERESKEDELEM-POLITIKAI ESZKÖZÖK A vám típusai A vám az importált termékre kivetett adó A specifikus vám egy fix összeg, amelyet az importált áru minden egységére

Részletesebben

A 2015-ÖS ÉVI PIACOKRÓL, VÁSÁROKRÓL ÉS ÁLLATVÁSÁROKRÓL

A 2015-ÖS ÉVI PIACOKRÓL, VÁSÁROKRÓL ÉS ÁLLATVÁSÁROKRÓL TRADUCERE R O M Á N I A MAROS MEGYE MEGYEI TANÁCS Marosvásárhely, Közigazgatási Palota Győzelem tér 1. tel. 0265263211, fax 0265268718 www.cjmures.ro Sor 1 A 2015ÖS ÉVI RÓL, RÓL ÉS ÁLLATRÓL MAROS VÁSÁRHELY

Részletesebben

46. Hét 2009. November 09. Hétfő

46. Hét 2009. November 09. Hétfő Hettii Ellemzéss 46. Hét 2009. November 09. Hétfő SOLAR CAPITAL MARKETS ZRT. Összegzés A hét elején még hektikus, bizonytalan irányú kereskedést láthattunk a piacokon, ami a hét végére lecsendesedő, lassabb

Részletesebben

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak

Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Mezőgazdasági termőföldárak és bérleti díjak Központi Statisztikai Hivatal 2013. június Tartalom Bevezető...2 A szántó árának és forgalmi értékének alakulása...2 További művelési ágak áralakulása...3 Országos

Részletesebben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben

Nielsen Közönségmérés. Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Az 50 év feletti korosztály tévénézési szokásai 2010-ben Bevezető Az 50 év feletti korosztály televíziónézési szokásai általában kevés figyelmet kapnak annak ellenére, hogy a televízió közönségének jelentős

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Sikos Ágnes politikai elemző

Sikos Ágnes politikai elemző 2013. október 3. Sikos Ágnes politikai elemző 1 A Jobbik a fiatalok vezető ereje A Jobbik a legnépszerűbb mind az egyetemisták, mind a fiatalok körében. A párt szavazóbázisának vizsgálatakor az elsődleges

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal

Központi Statisztikai Hivatal Központi Statisztikai Hivatal Korunk pestise az Európai Unióban Míg az újonnan diagnosztizált AIDS-megbetegedések száma folyamatosan csökken az Európai Unióban, addig az EuroHIV 1 adatai szerint a nyilvántartott

Részletesebben

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1.

2.2.3 Lakásviszonyok. Újonnan (1998-2002 között) épült lakások aránya 2002. Jelmagyarázat százalék 3.81-11.18 3.01-3.80 2.21-3.00 1.41-2.20 0.38-1. 2.2.3 Lakásviszonyok A lakáshelyzet Magyarországon 1999-2003 között jelentős mértékben javult, a 90-es évtized visszaesése megállt, a negatív tendenciák a lakásállomány mennyisége és minősége tekintetében

Részletesebben

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete

Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Az orosz piacban rejlő turisztikai lehetőségek Szegedi Andrea képviselet-vezető Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviselete Oroszország! A gazdasági növekedés a válságig az orosz középosztály megerősödését

Részletesebben

Decemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak

Decemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Közzététel: 2015. február 16. Következik: 2015. február 20. Keresetek Sorszám: 26. Decemberben 6,6%-kal csökkentek a mezőgazdasági termelői árak Mezőgazdasági termelői árak, 2014. december 2014 decemberében

Részletesebben

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára

Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára LISZT FERENC ZENEMŰVÉSZETI EGYETEM DOKTORI ISKOLA Hargitai Imre Antal István zongoraművész, a Zeneakadémia tanára c. DLA értekezés tézisei 1 Antal István egyik utolsó növendékeként vállalkoztam arra, hogy

Részletesebben

Nehéz évre számíthat az utazási szakma is. Interjú Csákány Csabával, a TUI Magyarország Kft. igazgatójával

Nehéz évre számíthat az utazási szakma is. Interjú Csákány Csabával, a TUI Magyarország Kft. igazgatójával Nehéz évre számíthat az utazási szakma is. Interjú Csákány Csabával, a TUI Magyarország Kft. igazgatójával A pénzügyi válság és az azt követő gazdasági megszorítások miatt visszaestek a turizmus fejlődésével

Részletesebben

KELET-ÁZSIAI DUPLANÁDAS HANGSZEREK ÉS A HICHIRIKI HASZNÁLATA A 20. SZÁZADI ÉS A KORTÁRS ZENÉBEN

KELET-ÁZSIAI DUPLANÁDAS HANGSZEREK ÉS A HICHIRIKI HASZNÁLATA A 20. SZÁZADI ÉS A KORTÁRS ZENÉBEN Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 28. számú művészet- és művelődéstörténeti tudományok besorolású doktori iskola KELET-ÁZSIAI DUPLANÁDAS HANGSZEREK ÉS A HICHIRIKI HASZNÁLATA A 20. SZÁZADI ÉS A KORTÁRS

Részletesebben

Can/be able to. Using Can in Present, Past, and Future. A Can jelen, múlt és jövő idejű használata

Can/be able to. Using Can in Present, Past, and Future. A Can jelen, múlt és jövő idejű használata Can/ Can is one of the most commonly used modal verbs in English. It be used to express ability or opportunity, to request or offer permission, and to show possibility or impossibility. A az egyik leggyakrabban

Részletesebben

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök

48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Napii Ellemzéss 48. Hét 2009. November 26. Csütörtök Összegzés Nagyságrendileg az előző napi enyhe esést kompenzálták a piacok és számottevő mozgást a héten már nem is várunk a nagy indexektől, mivel a

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

A köles kül- és belpiaca

A köles kül- és belpiaca A köles kül- és belpiaca Györe Dániel tudományos segédmunkatárs Agrárgazdasági Kutató Intézet Köles Reneszánsza Konferencia 2013. október 25. Budapest Világ gabonatermelése - Az elmúlt 50 évben a főbb

Részletesebben

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban

A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban Budapest, 2014. március 17. A magyar lakosság belföldi és külföldi utazásai 2013-ban A KSH keresletfelmérésének adatai alapján 1. A magyar lakosság többnapos belföldi utazásai 2013-ban 2013-ban a magyar

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 40/2001. (VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 40/2001. (VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 40/2001. (VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról szóló, többször módosított 29/1995. (VII.01.) sz. rendelet módosításáról A Közgyűlés vásárokról

Részletesebben

Duna House Barométer. 17. szám. 2012. október

Duna House Barométer. 17. szám. 2012. október Duna House Barométer 17. szám Tartalomjegyzék: Vezetői összefoglaló Tranzakciószám Becslés, Keresletindex Lakásár adatok Érdeklődés, alku Ügyfélprofil: Vevők Ügyfélprofil: Eladók Tranzakció paraméterek

Részletesebben

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről

Trend riport. A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Trend riport A nemzetközi és hazai szállodaipar 2012 január decemberi teljesítményéről Összefoglaló - 2012 január decembere között nemzetközi viszonylatban a legjobb teljesítményt a korábbi hónapokhoz

Részletesebben

Általános rendelkezések

Általános rendelkezések Bugyi Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2008.(VI.23.) rendelete A PIACI ÁRUSÍTÓ HELY MŰKÖDÉSI RENDJÉRŐL egységes szerkezetben a 13/2012. (V.20.); 23/2013. (XII.20.) sz. önk. rendelettel

Részletesebben

Faktorálás (1) Faktorálás (2) Közvetett hitelezési formák - Faktorálás - Forfetírozás - Lízing 2010.09.29. 5. hét

Faktorálás (1) Faktorálás (2) Közvetett hitelezési formák - Faktorálás - Forfetírozás - Lízing 2010.09.29. 5. hét Közvetett hitelezési formák - Faktorálás - Forfetírozás - Lízing 5. hét 2010.10.05. 1 Faktorálás (1) XIX. sz. vége USA (textil és ruházati ipar) ekkor a faktor szó még ügynököt, bizományost jelentett.

Részletesebben

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 11/2009. (V. 28.) ÖR.

C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 11/2009. (V. 28.) ÖR. C S A N Á D P A L O T A NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 11/2009. (V. 28.) ÖR. rendelete a vásár és piac rendjéről Záradék: Kihirdetés ideje: 2009. május 28. Hatálybalépés ideje: 2009. június

Részletesebben

Ismeri Magyarországot?

Ismeri Magyarországot? instrukciók Instrukciók angolul Preparation: print out the worksheets You will need: a dictionary Time: 25-30 minutes With this worksheet, you will learn and share basic information about the location

Részletesebben

Nagykálló Város Önkormányzat. 26/1995. (XII. 04.) Önk. r e n d e l e t e

Nagykálló Város Önkormányzat. 26/1995. (XII. 04.) Önk. r e n d e l e t e Nagykálló Város Önkormányzat 26/1995. (XII. 04.) Önk. r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 29/2008. (V.05.) Önk.,32/2009.(IX.30.) Önk., 18/2012. (VI.01.) Önk. rendelettel)

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely. 2010. június KÖZGAZDASÁGTAN I. Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban

Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Egy mezőváros társadalomszerkezete a Horthykorban Kettős társadalom Feudális-rendi arisztokrácia úri középosztály közalkalmazottak parasztság (önállók, bérlők, zsellérek, cselédek Kapitalista osztály nagytőkésekzse

Részletesebben

Bevezető a profit kb. 300% nem szabad ilyet csinálni piac-semleges opciós prémiumokból Call és Put opciókat shortoltunk hónapról hónapra

Bevezető a profit kb. 300% nem szabad ilyet csinálni piac-semleges opciós prémiumokból Call és Put opciókat shortoltunk hónapról hónapra 1 Bevezető A történet 212 márciusában kezdődik és 213 áprilisáig tart, a profit kb. 3%. A cím pedig egyértelművé teszi: nem szabad ilyet csinálni. És, hogy miért a tiltás, az alábbiakban kiderül. Kezdetben

Részletesebben

Százalék, ötvözet, keverék számolás

Százalék, ötvözet, keverék számolás Százalék, ötvözet, keverék számolás 1) Egy pár cipő ára 270 Lei. Mivel nagyon fogyott, megemelték az árát 20%-kal. De így már nem fogyott annyira és úgy döntöttek, hogy leszállítják az árát 20%-kal. Mennyi

Részletesebben

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7

Létminimum, 2008. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi 2009. június Statisztikai Hivatal ISBN 978-963-235-249-7 Létminimum, 2008 Tartalom Létminimum, 2008...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a

Részletesebben

A III. forduló megoldásai

A III. forduló megoldásai A III. forduló megoldásai 1. Egy dobozban pénzérmék és golyók vannak, amelyek vagy ezüstből, vagy aranyból készültek. A dobozban lévő tárgyak 20%-a golyó, a pénzérmék 40%-a ezüst. A dobozban levő tárgyak

Részletesebben

2.3.2 Szociális ellátás

2.3.2 Szociális ellátás 2.3.2 Szociális ellátás A szociális szolgáltatások, ellátások, juttatások célja a szociális jogok érvényre juttatása, a szociális biztonság megteremtése, megőrzése. A szociális ellátás intézményrendszeréhez

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE. Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE. Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 6/2003.(III.14.) Ök. számú RENDELETE Mátészalka város háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi körzeteiről (egységes szerkezetben a módosításáról rendelkező 39/2005.(XI.5.),

Részletesebben

Élőállat-és húskereskedelem

Élőállat-és húskereskedelem Élőállat-és húskereskedelem Előadó: Bodnár János Készítették: Bodnár János Sotus Tamás - Berkó Andrea 2014. november 18. 1 Élő szarvasmarha-kereskedelem bemutatása 2 Az élőállat-kereskedelem főbb dokumentumai

Részletesebben

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig

A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig A választás szabadsága és nehézsége fogyasztói szokások változása a rendszerváltástól napjainkig Feiner Péter, az Országos Kereskedelmi Szövetség elnöke, a SPAR Magyarország Ker. Kft. ügyvezető igazgatója

Részletesebben

Mucsi Balázs Sándor főigazgató Pelyhéné Bartha Irén főigazgató 2015.06.15 Dr. Varga Zoltán Balázs 2015.06.15

Mucsi Balázs Sándor főigazgató Pelyhéné Bartha Irén főigazgató 2015.06.15 Dr. Varga Zoltán Balázs 2015.06.15 BAJAI SZAKKÉPZÉSI 6500 Baja, Petőfi Sándor utca 1 12.) 2015.06.15 Korm. rendelet Virág Tibor főigazgató BÉKÉSCSABAI SZAKKÉPZÉSI 5600 Békéscsaba, Gyulai út 32/1 BERETTYÓÚJFALUI SZAKKÉPZÉSI BUDAPESTI GAZDASÁGI

Részletesebben