VÁSÁROK ÉS KERESKEDŐK DEBRECENBEN A FEUDÁLIS KOR VÉGÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÁSÁROK ÉS KERESKEDŐK DEBRECENBEN A FEUDÁLIS KOR VÉGÉN"

Átírás

1 VÁSÁROK ÉS KERESKEDŐK DEBRECENBEN A FEUDÁLIS KOR VÉGÉN Gyimesi Sándor a) Kirakodd vásárok Debrecen kereskedelme nem azonos a debreceniek kereskedelmével. `Meg kell ugyanis különböztetnünk a város lakosainak (hivatásos kereskedőknek, alkalmi árusoknak, saját termékeiket árusító iparosoknak és agrártermel őknek) kereskedelmi tevékenységét (a debreceniek kereskedelmét, ami túl is terjed t Debrecen határain), a városban, mint piacközpontban lezajló árucserét ő l (Debrecen kereskedelmétől), amelyben nem városbeliek is részt vettek. Ez utóbbiaknak csak a vásárokon engedték meg az árusítást ; a kereskedele m egyébként a városi polgárok féltékenyen őrzött monopóliuma volt. Széles környék, távoli területek áruinak találkozására így az országos vásárok nyújtottak lehetőséget. Megtartásuk maga is kiváltság, királyi privilégium - mai biztosított és szabályozott jog volt. Debrecen 1508 óta hét országos vásár t tarthatott, s ezt az 1693-as szabad királyi városi kiváltság is meger ősítette. A forgalom csökkenése - amir ől később még b ővebben lesz szó -, 1717-be n arra késztette a várost, hogy négyre szállítsa le az országos sokadalmak számát ; s ennyi maradt az a kés őbbiekben is. A vásárok forgalma nem volt egyenlő és 1800 között tíz különböz ő év adatait összesítve az évi vásárjövedelem 17,47-24,61-29,97-27,95%-o s arányban oszlott meg a négy vásár között. A nyárvégi (Boldogasszony napi, később a XIX. században L őrinc napi és az őszi (Dénes napi) volt tehát a jelentősebb, míg a télvégi (Antal napi) és a tavaszi (Szent György napi) valamive l kisebb forgalmú volt. Egy-egy vásár két hétig tartott, az els ő héten inkább nagyban, a keresked ők számára és az iparosok nyersanyagszükségleteinek fedezésére árultak, a második héten apróban, a nép fogyasztási szükségleteire. ' A vásárokat mindig annak a hétnek a hétf őjén kezdték, amelyik hétre a sokadalomnak nevet adó ünnep esett. El őfordult azonban, hogy valamilyen oknál fogva elhalasztották a megtartását. Igy kérték például 1827-ben a pest i és budai zsidó keresked ők, hogy a Szent György napi vásárt ünnepjük miat t halasszák a következ ő hétre? Az árusok gyakran már napokkal a nyitás el őtt megérkeztek, hogy portékáikat rendezzék, a külföldr ől hozottakat harmincadoltassák, sátraikat felverjék s vásárnyitáskor korán kezdhessék az árulást. Mivel a nagybani üzletkötések a vásár elején történtek, a korai kezdésnek nagy jelentősége volt. Ezért panaszolták 1746-ban a tokaji görögök, hogy a debre - 1 Szimics Mária : A debreceni országos vásárok története. Budapest, old. Balogh István : A város és népe. Palugyai Imre : Szabad királyi városok leírása. I. Pest, old. 2 HBmL. IV. A. 1011/m. 332/

2 ceni tanács nem engedi, hogy portékáikat a harmincadosok vásárkezdés el őtt 3-4 nappal megvizsgálják, egyik vásárról a másikra kimaradt és Debrecenbe n beraktározott árujukról kés őn szedik le a pecsétet, s így késleltetik az árulás megkezdését. Ez pedig - gyakran a debreceniek javára -, legjobb vevőik el - szalasztásával járt. A város azután a Helytartótanács közbenjárására annyit engedett, hogy bár - mint megjegyezték -, a sátrak állítása szokás szerint csa k szombat délben volt elkezdhet ő -, a görögök már a péntek délutáni harangozáskor hozzáláthassanak a sátorveréshez. Kés őbb már nem ragaszkodtak enynyire a vásárkezdés idejéhez. A XVIII. század végén már a nyitás el őtti csütörtökön megengedték a vég- és tucatszám áruló nagykeresked őknek az árulás elkezdését. ' A vásárokon elkülönült egymástól a kirakodó- (iparcikk-), valamint a z állat- és terményvásár. A kirakodóvásár forgalmára a sátorbérek és az áruló - helyek helypénzének összegéb ől következtethetünk. Ezek természetesen csak közvetett adatok, s nem is alkotnak hiánytalan id ősort. A főbb tendenciák jelzésére mégis alkalmasnak tűnnek. E jövedelmek alapján a XVIII. század elején szinte katasztrofális visszaesést tapasztalunk és 1684 között a vásárok évi átlagban 1517 forintot jövedelmeztek, 1704-ben már csak 543 forintot. A nagyarányú csökkenés okait egyrészt a háborús viszonyokban, másrészt a Rákóczi-féle rézpénz elértékteledésének kereskedelmet károsító hatásában kereshetjük. 4 E mellett a debrecenie k a harmincadszedést és a vele kapcsolatos visszaéléseket is vádolták a forgalom csökkenésével. 5 Számolnunk kell azonban hosszabb távú hatásokkal is, mert a vásárjövedelem a szatmári béke és a város harmincad-mentességének biztosítása után is alacsony maradt : 1718-ban például 491 forint volt, 1719-ben, amikor a Boldogasszony napi vásárt meg sem tartották, csak 286 forint. Valamelyes regenerálódás az 1730-as évekre következett be, amikor a vásárjövedelem forint körül mozgott. Az 1770-es évekig nincsenek megbízható adataink, a közbees ő id őre stagnálás vagy lassú növekedés volt a jellemző. A század 1770-es, 1780-as évtizedeit egy kisebb növekedési hullám jellemzi, a vásárjövedelem az 1780-as években elérte a XVII. század végének szintjét. A XIX. század eleje jelentős emelkedést hozott, a bevételek 2400 forint körül mozogtak, ami már közel 60 0/0-os többletet jelent a XVII. század utolsó harmadához képest. Az 1810-es évek stagnálására a következ ő évtized lassú emelkedése, majd az 1830-as években ugrásszer ű, mintegy másfélszeres emelkedése következett. Ez a harmadik növekedési hullám az 1840-es években kezdett csillapodni. 6 Érdekes következtetésre jutunk, ha a vásári forgalom alakulását a népességnövekedéssel vetjük össze. A kett ő az 1730-as évekt ől nagyjából együtt mozog, s a vásárjövedelem növekedési üteme csak a XVIII-XIXX. század fordulóján hagyja el a népességét. Ha a kirakodóvásár forgalmát az iparcikkfogyasztás jelzőjének tekintjük, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a XVIII. 3 Zoltai Lajos : Debrecen város százéves küzdelme a görög keresked őkkel. Db., old., Saimics Mária : i. m. 15. old.. 4 A vásárjövedelem alakulására I. a grafikont. A rézpénzre Balogh Islván : Debrecen hadiszolgáltatásai a Rákóczi-felkelés alatt Db., old. A különböző pénznemek - ben megadott értékeket mindenütt ezüst értékű forintra számoltuk át az 1754-es pénzláb szerint. Ha külön nem jelöljük, szövegünkben mindig ezt értjük forinton. 5 HBmL. Iv. A. 1011/m L. az 1. sz. grafikont. 6

3 század folyamán az egy főre eső fogyasztás nem nőtt. Fordúlat csak a XIX. század eleji növekedési hullám időszakában következett be, ettől kezdve a lakosság iparcikkek iránti kereslete rohamosan emelkedett. Erre utalnak azok a leíró források is, amelyek a XIX. század első felében a manufaktúra-áruk, különösen. a posztó nagy kelend őségét emlegetik a debreceni vásárokon.' A kirakodóvásáron résztvev őkről csak egy metszetben, az 1781-es téli é s tavaszi vásár sátorjegyzékei alapján tudunk részletes képet rajzolni a Ez kiemelkedően jó forgalmü év volt, s a két vásár az évi forgalom 42%-át jelentette. A téli vásárban, amelyet szokás szerint a város belsejében tartottak meg, összesen 253 sátrat vertek fel. Ez majdnem teljes látogatottságnak mondható, mivel csak 18 üresen maradt sátorhelyet mutattak ki. A sátrak közül 52-ben árultak a debreceniek, míg a többit 38 más városból érkez ő árus foglalta el. A kereskedők aránya mintegy 113 volt, a többit a céhes iparosok tették ki. A küls ő vásártéren megtartott tavaszi vásáron 408 sátrat vertek fel, ebből 56 volt a debrecenieké. Ehhez persze hozzá kell számítanunk, hogy a debreceni kalmárok és iparosok nem mentek ki valamennyien a vásártérre, hanem a sajá t állandó boltjaikban vagy színjeikben árultak nagyvásár ideje alatt is. 9 Ezt figyelembe véve az árulóhelyek alapján a debreceniek részesedését az országos vásár forgalmában körülbelül 30%-osra tehetjük. A többi sátron 52 helység árusa i osztoztak. A keresked ők aránya a vásártéren hozzávet őlegesen kétötödöt tett ki. A két vásáron együttesen felvert 661 sátorból a keresked ők aránya 37% volt, ami arra enged következtetni, hogy az iparcikk kínálatnak a vásároko n hozzávet őlegesen kétharmadát a kézművesek nyújtották. A lakosság áruellátásában még nagyobb volta szerepük, mivel a kereskedők többsége nagyban árusított, s a kézművesek számára kínált feldolgozandó nyersanyagot vagy félkés z árut. A kézművesek között legnagyobb számmal a sz űcsök voltak, s talán a gyolcsosok (ha bennük nem viszonteladókat kell látnunk). Rajtuk kívül csizmadiák, szabók, süvegesek, kalaposok, keszken ősök, fátylasok, paszomántosok, csipkeverők, paplanosok, pokrócosok, asztalosok, esztergályosok, tükrösök s még hangszerkészítők is, könyvkötők --- akik egyúttal könyvárusok i s voltak -, bádogosok, ónosok, lakatosok, tűkészítők, kötélverők stb. kínálták portékájukat. A kalmárok többsége textíliákat árult, de voltak külön divatáru - kereskedők, fűszeresek, sáfrányosok, mazsolások, norinbergai áruval keresked ők, kordoványosok, rozsolis árulók stb. Két fabrica" is állítótt sátrat : a gácsi és a hatvani posztómanufaktúra. 7 Pester Handlungszeitung, No. 14., I830. No. 65., No. 7. stb. A népességnövekedés részletes rajzánál Debrecen lakosságváltozásainak Kováts Zoltán által feltárt menetére támaszkodunk. A vásárok ugyan nemcsak.debrecen szükségleteit elégítették ki, hanem a környékét is, de mivel Debrecen lélekszáma nem nőtt gyorsabban az országosnál, ez aligha jelent nagy torzulást. A vásárforgalom változásánál - különösen ha a bolti kereskedelem egyidej ű hanyatlását is számba vesszük, nem tudunk szabadulni attól a benyomástól, hogy a XVII. századhoz képest a XVIII. század elsó felében nemcsak egy elszegényedés és igy az egy f őre eső iparcikkfogyasztás csökkenése megy végbe, hanem egy strukturális átrendez ődés is, ami fordítottja a XIX. század elejinek. Ügy véljük, nem az árumennyiség lesz kevesebb a vásárokon, hanem azok értéke : a drága, kül - földi áruk helyett olcsóbb, helyi termékek. A XVII. század gazdag, luxusfogyasztóit a szerényebb igényű rétegek olcsó tömegfogyasztása váltja fel. A kutatás jelenlegi állása mellett azonban mindez még nem egyéb hipotézisnél. 8 HBmL. IV. A. 1013/I/b. 27. cs. 9 ZolraiLajos : Debrecen város százados küzdelme... i. m. 56. old. 7

4 A tarka képet apró kalmárok, holmijukat karukon-hátukon" hordoz ó árusok, pálinka-, bor-, sör-, kávémér ők, lacikonyhák, mindenféle étel-, perec-, kalácsárulók tömege egészítette ki. A vásárokon árulók száma így jóval nagyobb volt a sátrakénál. Egyrészt a fent említett apró árusok sátrat nem állítottak, csak árulóhelyet váltottak, másrészt egy sátorban is árulhattak többen ben a négy vásáron összesen 3080 árulócédulát adtak el, 1786-ban 2298-at, 1792-ben 2953-at, 1793-bari 3911-et.' 0 Vásáronként ez átlagosan személyt jelent, a sátrak számának két-két és félszeresét. Amennyiben az árusok számát arányosnak vesszük a vásárjövedelemmel, az 1820-as évekbe n 1300, az 1830-as években 2000, az 1840-es években 2300 árussal számolhatunk vásáronként. A sátorállítók származási helyeit vizsgálva felt űnő, hogy külföldi árus ali g volt közöttük. A két vásáron együttesen 19 sátrat (5%) foglaltak le, 9 ausztria i és csehországi helységb ől, mintegy fele részük Bécsből. Utal ez arra a már észlelt, s a történetírók által is hangoztatott jelenségre," hogy a XVII. században még erős közvetlen szálak, amelyek Debrecen kereskedelmét a külföldhöz, s j elent ős mértékben a Habsburg-birodalmon kívüli országokhoz kötötték, ekkorra jelentősen elvékonyodtak, s a maradék is a birodalmon belül, Bécs fel é összpontosult. A sátorhely bérl ők országon belüli megoszlása két nagyobb térbeli csoportosulást mutat". Az egyik a Tokaj-Miskolc-Kassa-Késmárk útvona l köré szerveződő régió, amely Dél felé Nagyváradig hosszabbodott meg, s az észak-magyarországi városokhoz fűződő hagyományos kapcsolatokat mutatja. E városcsoporthoz tartozott a sátrak körülbelül egyötöde. Az összeköttetések azonban már nem a régiek. Lazulásukat, amelyre már a XVIII. század derekától történik utalás," mutatja, hogy az Eger-Gyöngyös-Pest-Buda-- Őbuda csoport jelent ősége - a sátrak egyharmada volt az övék - már felül - múlta a felvidékiekét. Az erdélyi és az alföldi összeköttetések - az iparcikk - ellátást mutató kirakodó vásárok tükrében gyengéknek mutatkoznak. A XVIII. század elején még erősebb délvidéki kapcsolatok korán bomlásnak indulhattak ben például a szegediek mellett kecskeméti és törökországi görögö k árultak. Helyükön 1723-ban azonban már miskolciakat találunk. 14 A délvidék i kapcsolatok újbóli megerősödésére - mint még utalunk rá - csak a XIX. században került újra sor, elsősorban a debreceni kézműipar nyersanyag - ellátása terén. A XIX. sz. egyébként Pest és Bécs további erősödését hozta, az állandóvá vált k ősátrakban sok pozsonyi, bécsi, pesti keresked ő létesített lerakatot, 15 s ők váltak a debreceni vásárok legfontosabb tényezőivé. 10 HBmL. IV. A. 1013/I/g. 1. cs., Szűcs István : Szabad királyi Debrecen város történelme. III. k., Debrecen, old. 11 Zoltai Lajos : Debrecen város lakossága foglalkozási ágak szerint a XVIII. század végéig. Rég i Okiratok és Levelek Tára, old., Takács Sándor ism. : Zoltai Lajos : Debrecen a törö k uralom végén. A város háztartása Századok, L. a mellékelt térképvázlatot. 13 L. például HBmL. IV. A. 101I/k. 13/ Szimics Mária : i. m old. 15 HBmL. IV. A. 1011/m. 450/

5 b) Állat- és terményvásárok Az állat- és terményvásár forgalmára az úgynevezett bels ő vám nagyságából következtethetünk. Debrecen vámszedési jogát az 1693-as kiváltságlevé l régi gyakorlatra hivatkozva erősítette meg.' s Kétféle vámról van tudomásunk. Az úgynevezett küls ő vámot a mátai hídnál szedték, míg a belső vámot a város határán belül. Ez utóbbi jövedelme három fő részből tev ődött össze : az egyiket az átmen ő forgalomra kivetett díjak alkották, a másikat az áruszállít ó szekerek és eladásra szánt állatok helypénze, a harmadikat a vásárra hajtot t szarvasmarhák stb. legel őbére jelentette. E három jövedelemcsoport egymáshoz viszonyított arányát az 1795-ö s vásárokon eladott vámcédulák alapján tudjuk meghatározni. 17 A belső vám összege ebben az évben 3894 forintot tett ki. Ennek 19%-a volt a legel őbér, összesen marha és ló után. A többi 3140 forintból az átmen ő forgalomra esett 343 forint, azaz 11%. Mivel azonban az átmen ő forgalom vámtételei feleakkorák voltak, mint az árulásra érkez őé, a Debrecenbe áramló termékeknek és jószágoknak hozzávet őlegesen egyötödét vitték keresztül a városon, négy - ötödének célja a debreceni vásár volt. A 2797 forintra rúgó vásárforgalomból 1195 forintot, tehát 43%-ot tet t ki az áruszállító szekerek vámja, a többi az él őállatra esett. A vámelszámolások nem említik külön a lovat és a juhot. Mivel azonban a tarifáknál a lovat a szarvasmarhával, a juhot a sertéssel vették azonos díjt,étel alá, fel kell tételezzük, hogy az elszámolásokban is együtt szerepelnek. igy a szarvasmarhák és lovak vámja 1495 forintot (53%), a juhoké és a sertéseké 107 forintot (4% ) tett ki. A vám azonban nem értékvám, hanem útvám volt, amelyet szekerenként, illetve darabszám szerint szedtek, az áru értékét ől függetlenül. igy az élőállat és a szekerek közötti arány csak hozzávet őleges tájékozódásul szolgálhat. Fenti értékekhez hozzá kell még számítanunk a vámmentesen hozott áru k mennyiségét is. Vámmentesek voltak a nemesek, a szabad királyi városok polgá - rai, valamint --- a jószomszédi viszony és a viszonosság alapján -- a hajdúvárosok lakosai, a karcagiak és a hegyköziek.' s Ezeknek - igazolásul --, szintén adtak cédulákat szabad árulásra". Az ilyen cédulák értéke 1795-ben 69 8 forint volt, tehát a vámjövedelem alapján számított áruforgalom minteg y 25 %-kal növelhető. Másként fogalmazva azt jelenti ez, hogy a debreceni vásárokra szánt áruk egyötödét szállították vámmentesen keresked ők. (Természetesen voltak visszaélések is. A nemesek közé keveredve vagy azok fuvarosaina k mondva magukat, sokan próbáltak kibújni a vámfizetés alól. Ugyanakkor a nemesek részér ől is hallunk panaszokat a jogtalan vámoltatás miatt.) A helypénzcédulát - a szabad árulásra kiadottakon kívül -, szarvasmarhára és lóra, valamint 3213 sertésre és juhra váltották ki 1795-ben. A szekerek száma nincs részletezve, de a vámösszeg körülbelül 24 ezer terhe s szekér vámjának felel meg. Ez azt jelenti, hogy 1795-ben - a szabadon árulókat is figyelembe véve -, egy vásárra átlag 6-7 ezer szekeret és 9 ezer marhát, lovat hajtottak. A legmagasabb általunk ismert vámösszeg, az 1802-es, az évinek 2,2-szerese. Ha a belső arányokat változatlanoknak vesszük, akkor a XIX. század els ő felének legforgalmasabb vásárain ezer szekérrel 16 A kiváltságlevél közölve : Palugyai Imre i. m old. 17 HBmL. IV. A. 1013/I/b. 27. cs_ 18 HBmL. IV. A. 1011/n. 5. k old. Ez a Hegyköz a Nagyváradtól keletre elterül ő, a Partrumhoz csatlakozó dombvidék volt. 9

6 számolhatunk. Ez megegyezik azzal a becsléssel, amelyet az 1820-as évekbe n Csaplovics János tett. Ó a vámhivatal adatai alapján a pesti vásár forgalmáta hajókon kívül -, ezer szekérre tette, s megjegyezte, hogy Debrecen - ben, ahol a szekér volt a fő szállítóeszköz, legalább ennyi vagy még több járm ű- vei kell számolnunk.' 9 Természetesen ezek nem egyszerre voltak jelen : a két hétig tartó vásáron jöttek-mentek az emberek, állatok, járm űvek közben is. A XVII. század végéről nem ismerjük a vámjövedelmek nagyságát, így nem tudjuk megmondani, volt-e és milyen mérték ű visszaesés a XVIII. század elejéte. A XVIII. századi adatok azt sugallják, hogy a visszaesés kés őbb kezdődött és nem volt olyan méret ű, mint a kirakodó vásároknál. A századel őn a vámbevételek elég magasak : 1704-ben 3330, 1705-ben 3579 forint. Az els ő mélypont 1707-ben volt, amikor a vámjövedelem 1704-hez képest a felére esett vissza. A visszaesés csak átmeneti, a következ ő évtizedben a vám átlaga 3459 forint, s csak ezután kezd ődik lassú hanyatlás. Az 1730-as évek végén, az 1740-e s évek elején mutatkozó mély hullámvölgy ugyanis a pestisjárványnak tudhat ó be,. amikor nem tudtak megtartani minden vásárt. 20 Ha a pestises éveket (1736, ) leszámítjuk, akkor az évi átlág az 1730-as években is alig kisebb (3189 forint) az el őz ő évtizednél. A mélypontot az 1760-as évek jelen - tették 2035 forintos átlaggal. További adataink csak az 1790-es évekből vannak, ez már jelentékeny emelkedést mutat, 36-65%-kal haladva meg a század eleji szintet. A századforduló ugrásszer ű, mintegy 40%-os emelkedést hozott, s ez valószínűleg a csúcsot is jelenti. A későbbi évek adatai nehezen értékelhetők. Egyrészt, mert a város az 1820-as évektől bérbeadta a vámjövedelmeket. Másrészt a vámtételek Debrecenben sokáig nem változtak, s a díjtételek ugyan - azok maradtak váltóforintban is, mint voltak korábban ezüstben. Igy a forgalmat tulajdonképpen úgy vethetjük össze, ha a korábbi ezüstforint adatokhoz a váltóforint összegeket hasonlítjuk, nem a valóságos pénzértéket. így az 1820-as évek 5500, illetve az 1830-as évek 5110 váltóforintos összege körülbelül egyötödös forgalomcsökkenést takarna a századfordulóhoz képest. Ehhez azonban figyelembe kell vennünk azt is, hogy a bérleti kezelés kevesebbet hozott, mint a tényleges díjbeszedés. A bérbeadásnál szokásos licitációknál a vállalkozók tudatosan is törekedtek az összegek leszorítására. 21, A kortársak ugyanis népe s és forgalmas vásárokról adnak számot, s megegyeznek abban hogy Pest utá n Debrecen sokadalmai a legnépesebbek az egész országban. Igy valószín űnek látszik, hogy az 1840-es évek forgalma nem sokkal lehetett kisebb a századelej i konjunktúra vásárainál. Ha a népességnövekedést is figyelembe vesszük, az egy lakosra es ő vámjövedelem alapján mért forgalom a XVIII. század elején volt a legnagyobb. Az egy főre eső forgalom az 1760-as években kevesebb, mint egyharmadára esett, s a XIX. század elején is elmaradt attól. A kirakodó- valamint az állat- és terményvásár értékviszonyainak arányá t csak annak a feltételezésével tudjuk megbecsülni, hogy a helypénz- és vámtételeket egymáshoz képest értékarányosan határozták meg, azaz a kereskedele m mindkét típusát azonos arányban terhelték meg. Figyelembe véve, hogy a vámbevételeknek mintegy 20%-át a legel őbér tette, akkor az állat- és terményforgalom nagysága a XVII. század végén majdnem kétszeresen múlta felül a kira- 19 Csaplovics. Johann, Gemalde von Ungarn I-II. Pesth, II. 81. k. 20 L. pl. HBmL. IV. A. 1011/n. 4. k. 2-3., 90., 107. old. 21 A bérbeadás másutt is csökkentette a jövedelmeket. Vö. : Balázs Péter : Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Kandidátusi értekezés. Kézirat. Budapest, s köv. 10

7 kodóvásárét. A XVIII. század elején (a kirakodóvásár gyors hanyatlása miatt ) az arány már hatszoros. Az 1770-es években mindkett őnél közel azonos értékeket találunk, a XIX. század elején pedig ismét háromszoros többlet mutatkozik a termény- és állatforgalom javára. A későbbiekben a vásár két típusának áruforgalma nagyságrendben megint közeledett egymáshoz, az iparcikkfogyasztás emelkedésének megfelel ően. Az állat- és terményforgalom vámja az 1820-as években 42, az 1830-as években 22%-kal múlta felül a kirakodóvásárok jövedelmét. Mivel pedig - mint láttuk - a vámbevételek mögött nagyobb áru - mennyiséget kell sejtetnünk, mint amennyit a pélazérték aránya mutat, továbbr a is jóval nagyobb jelentőséget kell tulajdonítanunk a termény- és állatforgalomnak, mint az egyéb (főleg ipari) termékekének. A debreceni vásárokat tehát a pestiekhez képest a nyerstermékek nagyobb részaránya jellemezte. Pesten ugyanis a keresked ők helypénze már 1762-ben utolérte az állatok helypénzének értékét, s Schams Ferenc 1821-es forgalombecslése szerint is közel azonos vol t az iparcikkek és gyarmatáruk értéke a termény- és állatkínálatéval. 2 2 A termény- és állatvásár jelent ősége maradt tehát, belső szerkezetében azonban jelentős változások mentek végbe. Az állatvásár a XVIII. század els ő felében még döntően szarvasmarha-kereskedelmet jelentett. Mutatja ezt, hogy az 1715-ös összeírás készítői külön foglalkoztak vele, s az ország kereskedelmi viszonyait az udvar megbízásából tanulmányozó Haugwitz és Procop is az t tapasztalta Debrecenben, hogy ott a legkiterjedtebb kereskedelem marhákka l folyik. Diderot Enciklopédiája pedig - némi túlzással -, egyenesen azt írta, hogy Debrecenben kizárólag marhával kereskednek ben a debreceni tanács már a szarvasmarhák mellett a lovat, juhot és sertést is megemlíti, mint olyanokat, amelyekkel jelent ős kereskedést űznek. 24 A szarvasmarha nagyrészt a környékr ől került ki. A XVIII. század derekán a város által vásárolt szarvasmarha származási helyeit vizsgálva több mint egyharmadot a debrecen i határból, a másik harmadot Biharból, a többit Szabolcs és Szatmár megyéből láttuk kikerülni. 25 Palugyai Imre száz évvel kés őbbi véleménye szerint is a közeli szomszédság látta el marhával a debreceni vásárokat, ahova a felvidék i megyékb ől igás-, tenyész- és hízott állatokért egyaránt sokan lejártak, 26 de felkeresték a debreceni vásárt a pesti mészárosok is. Nem tudjuk határozottan megmondani, hogy ez a marhakereskedelem hogyan változott a XVTTI, század folyamán. A vámjövedelmek alakulása az t sugallja, hogy a század második harmadában er ős visszaeséssel kell számolnunk. A század végén. a városi tanács is panaszkodik a marhatenyésztés és -forgalo m hanyatlásáról, s okát a bécsi állatfelvásárlási monopólium árleszorító hatásába n és a juhtenyésztés elterjedésében látta.27 A juhtenyésztés és ezzel együtt a juhkereskedelem (nemcsak, s nem els ő- sorban a gyapjú!) előtérbe kerülése mellett ekkor kezdett növekedni a sertés - kereskedelem is. A Szerbiából, Boszniából Magyarországra irányuló sertéskereskedelem egyik ága erre haladt keresztül. A sovány sertéseket tavasszal felvásárolták, s Bihar, Szabolcs, Szatmár és Bereg megyékben makkon felhizlalták, majd ősszel ismét vásárra hajtották. 22 Budapest története. Budapest II[. 118., 316. old. 23 Bárdos József: Debrecen városa és a XVIII. századi enciklopédiák. Debreceni Szemle, old. 24 HBmL. IV. A. 1011/a. 70. k old. 25 L. a mellékelt térképet. 26 Palugyai Imre : i. m old. 27 HBmL. IV. A. 1011/k. 374/

8 A XIX. század első felében a sertés- és juhkereskedelem jelent ősége már ve - tekedett a szarvasmarháéval. Az 1840-es évekre vonatkozóan Palugyai Imre az egy vásárra felhajtott szarvasmarhák számát 5-6 ezerre becsülte. Ez a XVIII. század végéhez képest is jelent ős csökkenés. A vásárra hajtott juhok számá t Palugyai ugyanakkor ezer darabra, Móricz Pál visszaemlékezéseibe n ezer birkára (merinó) és ugyanannyi magyar és erdélyi fajtájú juhra tette. Sertésből ezer darabbal számoltak vásáronként. A vásárforgalo m növekedése tehát a sertésre és főleg a juhra esett. Ugyanakkor nőtt a lóvásárok jelent ősége is, a keresked ők darabos falkákban hajtották őket Erdélyb ől, s őt Moldvából és Lengyelországból is a debreceni vásárokra? e Az él őállatok mellett az állati termékek forgalma is számottevő volt. A marhab őr és a faggyú a kor fontos árucikke volt : a vágómarhák kiméréseko r az értéknek csak körülbelül 60%-a esett a húsra, s nagyjából 20-20% esett a faggyúra, illetve a b őrre? 9 A juhbőrökkel a helybeli szűcsökön kívül idege - nek is vásárolták, s nagy tételekben szállítottak nyíratlan b őröket Lengyelországba is. Jelentős volt a nyúlb őrök forgalma ; 5 ezer darabos üzletkötésekrő l is van tudomásunk. A gyapjú szintén keresett cikk volt, ezt azonban gyakra n már vásáron kívül felvásárolták a falvakat járó keresked ők. " Fontos kereskedelmi cikke volt Debrecennek a sertészsír, valamint a sózott sertéshús és szalonna. Ez utóbbi legnagyobb keresked őhelyének az egész országban Debrecent tartották, s évente több ezer mázsát szállítottak innen a nyugati, főleg azonban a felvidéki vásárokba, s tudunk pestiek nagy tétel ű szalonnavásárlásairól is. 3 1 Gyakran emlegetett kereskedelmi cikke volt Debrecennek a méz és a vias z is. Az 1836-os őszi vásárra érkezett méz mennyiségét például 4 ezer bécsi mázsára tették. Borból az érmelléki (Bihar m.) és a ménesi (Arad m.) volt kedvelt, ezt Szabolcs és Szatmár megyékbe és Erdélybe hordták. Fogyasztását csökken - tette a pálinka terjedése, amit sepr őn kívül főleg törkölyb ől és szilvából főztek. A XVIII. század végét ől a gabonapálinka is terjedt. A lent és a kendert nagyrészt bánáti keresked ők vásárolták. Dohányt, gubacsot szintén nagy mennyiségben árultak, ezeknek árát azonban a monopolizált felvásárlás leszorította. A pesti keresked ők ezeken kívül még a hamuzsírt, tollat, timsót tartották számon a debreceni vásárokon kapható termékek között. Gabonafélékkel (zab, árpa, búza, köles) a környék b őven ellátta a debreceni vásárt, a kínálat általában b őségesebb volt a keresletnél. F őleg Erdély (Kolozsvár, Marosvásárhely, Szeben, Brassó) és az északi hegyes részek " fedezte terményszükségletei egy részét a debreceni vásárról. A XVIII. század végét ől a terménykereskedelem jelent ősége növekszik, felnyomul az állatkereskedelem mellé. Ezzel együtt a földesúri gazdaságok termékei is egyre nagyobb tömegben jelennek meg a debreceni vásáron, és az 1840-es években már áru - minta szerinti árusítás is el őfordul Palugyai Imre : I. m old., Az id ősb" Móricz Pál két írása. (Szerk. és bev. : Dankó Imre) Db, old. 29 HBmL. IV. A. 1013/I/b. 24. es. található kimérési adatok alapján. 30 HBmL. IV. A. 1011/k. 237/1777., 374/1794., Pester Handlungszeitung No HBmL. IV. A. 1011/k. 374/1794. és IV. A. 1013/f Az egyes termékekre I. HBmL. IV. A. 1011/k. 374/1794., IV. A. 101I/a old., Fényes Elek : Magyarország leírása I-II. Pesten, I old., II old., Palugya i Imre : I, m old., Pester Handlungszeitung, , Móricz Pál : L m old., Dankó Imre : A debreceni vásárok vonzáskörzete a XVIII-XIX. század fordulóján. A Hajdú- Bihar megyei Levéltár Évkönyve I. (Szerk. : Gazdag István) Debrecen, old. 12

9 Nem könnyű választ adni arra a kérdésre, hogy milyen mértékben vettek részt a debreceniek az állat- és terményforgalom lebonyolításában. Forrásaink e téren sz űkszavúak, s mivel a kereskedelmi tevékenység gyakran összefonódot t a tenyésztéssel vagy legalábbis a hizlalással, nehéz eldönteni, mi volt a saját állat eladása és mi a viszonteladó kereskedelem. A XVIII. század elején mindenesetre jelentékeny állatkeresked ő réteggel számolhatunk Debrecenben. A nagyon hiányos 1715-ös összeírás, amely, úgy tűnik, csak egyharmadát tartalmazza a debreceni lakosságnak, főleg olyanokat, akik mesterségükön kívü l más után is adóztak, 42 marhakeresked őt tüntet fel. 33 Ez az összeírt családfők 4,2%-a. Az egyik legnagyobb ismert debreceni keresked ővagyon eredete is a marhakereskedésben gyökerezett: Báthori Szabó András, a XVIII. század elejének leggazdagabb debreceni polgára sőrepásztorként kezdte, tőzsérként folytatta, s öreg korára - mikor már pénzkölcsönzéssel foglalkozott -, sz őlőin é s földjein kívül több mint százezer forint készpénze volt. 34 Olyan vagyon ez, amelyet korszakunkban kés őbb sem igen múltak felül. Sok marhakeresked ő kölcsönpénzen vette az ökröket, amelyeket kiteleltetett, felhizlalt és ősszel eladott. Erre a tevékenységükre utalt s őregy űjt ő elnevezésük. A XVIII. század elején még közvetlenül maguk szállítottak Ausztriába és Morvaországba. 35 Később tevékenységük sz űkebb körre szorult. A század derekán például Szőke János debreceni sőrés már csak Pestig, Vácig hajtotta a marhákat és ott adta el azokat. Évente 200 marhát is eladott, s lovakkal, juhokkal is kereskedett. Elszámolásai évi 8-10 ezer forintos t őkebefektetést mutatnak, 3 6 A s őregy űjtők száma Debrecenben 1772-ben 40 volt. Hat adóosztályba voltak sorolva aszerint, hogy évente hány s őre fordult meg a kezükön. Az els ő osztálybeli kereskedő évi forgalma ökör volt, adótétele 40 forint, ami kétszerese egy els ő osztálybeli vaskeresked ő adójának, de alig több mint a fel e a legelőkel őbb kereskedők, a kalmárok hasonló osztálybeli adótételének. A kezeiken évente összesen megforduló ökör 37 a debreceni vásárok marhaforgalmának egyharmad-egynegyed részére becsülhet ő. Ez azonban már csak egy korábbi virágkor utóélete. Az 1779/80-as adókivetés már csak 31 sőrést talált, s évi összforgalmukat 1400 ökörre tette. 38 Számuk és tevékenységük tovább csökkent és 1799-ben már csak 17-en voltak, s mindössze néhány száz marha fordult meg a kezükön. A századforduló konjunktúrájában is csak az 1780-as szintig tudtak eljutni, s hanyatlásuk inne n megállíthatatlan : a XIX. század els ő felében már csak alig néhányan vannak. 3 9 Eltűnésük tulajdonképpen a debreceniek távolsági marhakereskedelmének végét jelentette. A sőrések mellett az állatkereskedelemnek másik típusát képviselték a vásárról vásárra nyerészkedő, szűkebb regionális keretekben működő marhaés lókupecek. Az összeírások együttesen emlegetik őket, az 1770-es években kö - 33 HBmL. IV. A. 1011/t Bákay Antal (Rickl) : Sátori Szabó András debreceni keresked ő polgár, a kistemplom nagy alapítója. Debreceni Képes Kalendárium, old. 35 HBmL. IV. A. 1011/t. 3. A költségek között a határvám is szerepel. 36 A hatszáz éves Debrecen (Szerk. : Komorócsy György) Db., old., HBmL. IV. A. 1013/I/b_ 37 Giday Kálmán : A debreceni sörések. Erhnographia - Népélet, HBmL. IV. A. 1013/f. 1779/ Ezeket és a további adatokat a HBmL. IV. A. 1013/f. összeírásai alapján számítottuk. 13

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr.

CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA Összeállította: Erős Péter Dr. CSODARABBIK ÚTJA 11 TOKAJHEGYALJAI TELEPÜLÉS ZSIDÓ LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 1869-1949 Összeállította: Erős Péter Dr. Jankelovics János 2 Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 Abaújszántó... 4 Erdőbénye... 5 Tállya...

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság

Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Gazdagodó, fogyatkozó zsidóság Az egyszázalékos felajánlások és a zsidó felekezetek 2008 Az egyházak illetve a civil szervezetek számára felajánlott egy százalékok terén a már tavaly is észlelt tendenciák

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL JANUÁR TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2013. jan. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben

Részletesebben

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet

TISZTELETPÉLDÁNY AKI A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN. Agrárgazdasági Kutató Intézet Agrárgazdasági Kutató Intézet A FŐBB MEZŐGAZDASÁGI ÁGAZATOK KÖLTSÉG- ÉS JÖVEDELEMHELYZETE A TESZTÜZEMEK ADATAI ALAPJÁN 2009-BEN AKI Budapest 2010 AKI Agrárgazdasági Információk Kiadja: az Agrárgazdasági

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ okt. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május

A munkaerő-piac fontosabb jelzőszámai a Közép-magyarországi régióban 2010. május Pályázathoz anyagok a TÁMOP 4.1.1/AKONV2010-2019 Munkaerőpiaci alkalmazkodás fejlesztése 1/b képzéskorszerűsítési alprojekt Munkaerőpiaci helyzetkép II. negyedév Negyed adatok régiókra bontva 2010. 1.

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 215. december A kiskereskedelem 214. évi teljesítménye Tartalom STATISZTIKAI TÜKÖR 212/42 Összefoglaló...2 VI. évfolyam 42. szám 1. Nemzetközi kitekintés...2 2. A kiskereskedelem helye a nemzetgazdaságban...4

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ márc. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 21. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG

KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatósága KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TEVÉKENYSÉG Miskolc, 2006. május 23. Központi Statisztikai Hivatal Miskolci Igazgatóság, 2006 ISBN 963 215 973 X Igazgató: Dr. Kapros

Részletesebben

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec.

BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ dec. BARANYA MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA TÁJÉKOZTATÓ A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MUNKAERİ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz

Részletesebben

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28.

KOZTATÓ. és s jellemzői ábra. A népesség számának alakulása. Népszámlálás Sajtótájékoztató, március 28. SAJTÓTÁJÉKOZTAT KOZTATÓ 2013. március m 28. 1. NépessN pesség g száma és s jellemzői 2. HáztartH ztartások, családok 3. A lakásállom llomány jellemzői 1. A népessn pesség g száma és s jellemzői 1.1. ábra.

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Csongrád megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 4 Beruházás... 5 Mezőgazdaság... 7 Ipar...

Részletesebben

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN*

A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* STATISZTIKAI ELEMZÉSEK A REJTETT GAZDASÁG KITERJEDÉSE 1997-BEN* Magyarországon nem véletlenül a rejtett gazdaság általános érdeklődésre számot tartó örökzöld téma. Ennek ellenére az e témakörről rendelkezésre

Részletesebben

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év

VI. évfolyam, 2. szám Statisztikai Jelentések. FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA év VI. évfolyam, 2. szám 215 Statisztikai Jelentések FŐBB TERMÉNYEK ÉS TERMÉKEK KÉSZLETALAKULÁSA 214. év Főbb termények és termékek alakulása Főbb termények és termékek alakulása VI. évfolyam, 2. szám 215

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. SZEPTEMBER 2015. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.857 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása

A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása DR. MOLNÁR MELINDA A Gödöllői-dombság népesedési folyamata és foglalkozásszerkezeti átalakulása A Gödöllői-dombság népesedési és foglalkozásszerkezeti átalakulását Budapest agglomerációs folyamatai alapvetően

Részletesebben

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének felmérése a 2014 FORMA 1 Budapest Nagydíj eredményeiről, tapasztalatairól Beérkezett válaszok: () = minősítés nélküli szállodák 5 3* 9 4* 31 5* 3 Összesen:

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN JÚLIUS A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚLIUS 2016. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.464 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

A szolgáltatási díjak alakulása 2014-ben

A szolgáltatási díjak alakulása 2014-ben A szolgáltatási díjak alakulása 2014-ben A Kormány 2012-ben rendeletben vezette be a vényköteles gyógyszerek kiváltásához kapcsolódó gyógyszerbiztonsági ellenőrzésért járó szolgáltatási díjat, amely díj

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4

Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 2014. március Statisztikai tájékoztató Hajdú-Bihar megye, 2013/4 Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 6 Beruházás... 7 Mezőgazdaság... 8 Ipar...

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. NOVEMBER 2015. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.743 álláskereső szerepelt, amely az

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai

A Balatonra utazó magyar háztartások utazási szokásai A ra utazó magyar háztartások utazási szokásai Összeállította a Magyar Turizmus Rt. a A Magyar Turizmus Rt. megbízásából a M.Á.S.T. Piac- és Közvéleménykutató Társaság 2000 októberében vizsgálta a magyar

Részletesebben

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12

Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 2014/5 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VIII. évfolyam 5. szám 2014. január 30. Dél-dunántúli statisztikai tükör 2013/12 A tartalomból A dél-dunántúli régió megyéinek társadalmi,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. SZEPTEMBER 2014. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.685 álláskereső

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. ÁPRILIS 2016. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.073 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. MÁJUS 2016. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.472 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN

HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN HÚSKÉSZÍTMÉNYEK, TŐKEHÚSOK A FOGYASZTÓK KOSARÁBAN Magyar Húsiparosok Szövetsége Sajtótájékoztató Vella Rita, GfK Hungária Kft. 2013. Március 13. GfK 2012 Húskészítmények, tőkehúsok a fogyasztók kosarában

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ szept. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István

DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II. Gazdag István DEBRECEN VÁROS TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA II Gazdag István Kronológiánk második fejezetében városunk eseményekben, megpróbáltatásokban bővelked ő korszakát követjük nyomon a szabad királyi város státusának

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

aug jan. febr. júli. ápr. máj. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. JÚNIUS 2016. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 7.220 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA. Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL MISKOLCI IGAZGATÓSÁGA Szántóföldön termelt főbb növények terméseredményei Észak-Magyarországon 2006 Miskolc, 2007. február Igazgató: Dr. Kapros Tiborné Tájékoztatási osztályvezető:

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről

A kamara ahol a gazdaság terem. Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről A kamara ahol a gazdaság terem Beszámoló a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2013. évi tevékenységéről 1 Bevezetés Jelen beszámoló elkészítésének célja a kamarai küldöttek tájékoztatása a szervezet

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. álláskeresők száma álláskeresők aránya* okt. A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. SZEPTEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. szeptember 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT

AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA A NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT LEGFRISSEBB ADATAI ALAPJÁN 2014. szeptember AZ ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA 400 EZER ALÁ CSÖKKENT NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK SZÁMA, ÖSSZETÉTELE

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ aug. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2009. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN

MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. NOVEMBER Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

VIII. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I III. hónap

VIII. évfolyam, 2. szám, Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA I III. hónap VIII. évfolyam, 2. szám, 2015 Statisztikai Jelentések VÁGÓHIDAK ÉLŐÁLLAT VÁGÁSA 2015. I III. hónap Vágóhidak élőállat vágása Vágóhidak élőállat vágása VIII. évfolyam, 2. szám, 2015 Megjelenik negyedévente

Részletesebben

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA

A HALANDÓSÁG ALAKULÁSA 4. Az átlagos szülési kor egyenletesen emelkedett a kerületekben az utóbbi 15 évben, mérsékelt különbség növekedés mellett. Hipotézisünk úgy szól, hogy a kerületi átlagos szülési kor párhuzamosan alakul

Részletesebben

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft.

ELEMZÉS. A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között. Készítette. MultiRáció Kft. ELEMZÉS A nyilvántartott álláskeresők létszámának trendje és összetétele 1998. január és 2008. december között Készítette MultiRáció Kft. Budapest, 2008. április 1 Tartalom 1. Bevezetés...3 2. A létszámtrendek

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. OKTÓBER 2015. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.727 álláskereső szerepelt, amely az előző

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. júli. máj. febr. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. MÁRCIUS 215. március 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 11.345 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Nógrád megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglaló... 2 Demográfia...... 3 Munkaerőpiac... 3 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6 Mezőgazdaság...

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete

A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A szántóföldi növények költség- és jövedelemhelyzete A hazai szántóföldi növénytermelés vetésszerkezete viszonylag egységes képet mutat az elmúlt években. A KSH 2 adatai szerint a vetésterület több mint

Részletesebben

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros

területi Budapesti Mozaik 13. Idősödő főváros területi V. évfolyam 15. szám 211. március 9. 211/15 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu i Mozaik 13. Idősödő főváros A tartalomból 1 A népesség számának és korösszetételének alakulása

Részletesebben

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2015. 2015. június 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.817 álláskereső szerepelt, amely az előző hónaphoz

Részletesebben

A lakáspiac jelene és jövője

A lakáspiac jelene és jövője A lakáspiac jelene és jövője Harmati László FHB Jelzálogbank Nyrt. üzleti vezérigazgató Fundamenta Lakásvásár Ingatlanszakmai Konferencia Budapest, 2011. szeptember 23. 2011.09.23 1 Tartalom Az FHB Lakásárindex

Részletesebben

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER

BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE NOVEMBER BARANYA MEGYE MUNKAERŐPIACI HELYZETE Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 2016. nov. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban Főben %-ban Nyilvántartott

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. júli. aug. márc. febr. dec. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 214. DECEMBER 214. december 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ nov. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 29. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı évhez

Részletesebben

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás?

Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? Rariga Judit Globális külkereskedelem átmeneti lassulás vagy normalizálódás? 2012 óta a világ külkereskedelme rendkívül lassú ütemben bővül, tartósan elmaradva az elmúlt évtizedek átlagától. A GDP növekedés

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

Állatállomány, 2012. június 1.

Állatállomány, 2012. június 1. 212/56 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 56. szám 212. augusztus 3. Állatállomány, 212. június 1. A tartalomból 1 Bevezető 1 Szarvasmarha-állomány 2 állomány 3 Baromfiállomány

Részletesebben

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése

A évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése A 2008. évi országos kompetenciamérés iskolai eredményeinek elemzése, értékelése Bevezetés A közoktatásért felelős minisztérium megbízásából 2008-ban hatodik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. márc. ápr. júni. júli. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 215. JANUÁR 215. január 2-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 9.465 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján)

Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) Az ingatlanpiac helyzete és kilátásai (2009. októberi felmérések alapján) A GKI Gazdaságkutató Zrt. 2000 tavasza óta szervez negyedévenkénti felméréseket a vállalatok, az ingatlanfejlesztők és forgalmazók,

Részletesebben

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása

A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása Munkaerőpiaci információk a Közép-Dunántúlon A Közép-dunántúli régió foglalkoztatási, munkaerő-piaci helyzetének alakulása 2008. 1. A régió területi, földrajzi, népesség jellemzői A Közép-dunántúli régió

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION. RÁCZ IMRE ezredes RÁCZ IMRE ezredes AZ ÉSZAK-ALFÖLDI RÉGIÓ THE EASTERN LOWLAND REGION Az Észak-alföldi régió (röviden: Régió) a Dél-alföldi után Magyarország második legnagyobb területű (17 729 km 2 ) és népességű (1 millió

Részletesebben

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON

A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatósága A NYUGDÍJASOK ÉS JÁRADÉKOSOK HELYZETE 2007 ELEJÉN A DÉL-DUNÁNTÚLON Száma: 8 / 2007 Pécs, 2007. december Központi Statisztikai Hivatal Pécsi Igazgatóság,

Részletesebben

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30.

Féléves sajtótájékoztató 2008 július. 2008. július 30. Féléves sajtótájékoztató 2008 július 2008. július 30. Ingatlanpiaci befektetések Magyarországon Féléves sajtótájékoztató 2008. július 2008. július 30. A befektetési piac növekedése 2007-ben elért rekord

Részletesebben

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN

A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL DEBRECENI IGAZGATÓSÁGA A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI MAGYARORSZÁGON 2005-BEN Debrecen 2006. július Központi Statisztikai Hivatal Debreceni Igazgatóság, 2006

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4

Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Statisztikai tájékoztató Tolna megye, 2012/4 Központi Statisztikai Hivatal 2013. március Tartalom Összefoglalás... 2 Demográfiai helyzet... 2 Munkaerőpiac... 2 Gazdasági szervezetek... 5 Beruházás... 6

Részletesebben

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY

MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY MINISZTERELNÖKI HIVATAL KÖZIGAZGATÁS-FEJLESZTÉSI FŐOSZTÁLY Helyzetelemzés a közigazgatás elérhetőségéről, a közigazgatási ügymenetről és a közigazgatás működését támogató egyes folyamatokról E dokumentum

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN

GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN Tér és Társadalom 7. 1993.1-2: 103-111 GYORS TÉNYKÉP FÉRFI ÉS NŐI MUNKANÉLKÜLIEK A SOMOGY MEGYEI TELEPÜLÉSEKEN (Employment situation of men and women in rural and urban settlements of Somogy country) TARDOS

Részletesebben

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGA A KALÁSZOS GABONÁK TERMÉSEREDMÉNYEI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN 2005 2300/9/2005. GYŐR 2005. november Készült a KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL GYŐRI IGAZGATÓSÁGÁN,

Részletesebben

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban

Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban Magyarország szerepe a nemzetközi turizmusban A VILÁG TURIZMUSÁNAK ALAKULÁSA 1990 ÉS 2002 KÖZÖTT Nemzetközi turistaérkezések 1990 és 2002 között a nemzetközi turistaérkezések száma több mint másfélszeresére,

Részletesebben

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok)

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Marcali Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól 13 km-re, a Kis-Balaton és a Nagyberek által határolt részen

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj.

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ máj. DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS MUNKAÜGYI KÖZPONT TÁJÉKOZTATÓ A MUNKAERİ-PIACI HELYZET ALAKULÁSÁRÓL A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESİK FİBB ADATAI Nevezés 2010. Változás az elızı hónaphoz képest Változás az elızı

Részletesebben

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony

FEJES LÁSZLÓ. Sajóbábony FEJES LÁSZLÓ Sajóbábony Sajóbábony Miskolctól 13 km-re északra, a Bükk hegység keleti lankáinak (közelebbről a Tardonai-dombságnak) és a Sajó-medencének találkozásánál fekszik. A település két markánsan

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről

Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Jelentés a turizmus 2010. évi teljesítményéről Központi Statisztikai Hivatal 2011. szeptember Tartalom Bevezetés... 2 1. A turizmus főbb gazdasági mutatói... 2 A turizmus gazdasági környezete... 2 A turizmusban

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2016. AUGUSZTUS Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya 2016. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában

Részletesebben

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós

Tisztelt Olvasó! Dr. Nagy László. Dr. Tordai Péter, Kopka Miklós Tisztelt Olvasó! Nógrád megyében idén elsõ alkalommal és nem titkolva, hogy hagyományteremtõ szándékkal jelentkezik a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nógrád Megyei Hírlap és az APEH Észak-magyarországi

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága. A kalászos gabonák évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon. Veszprém 2005. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Veszprémi Igazgatósága A kalászos gabonák 2005. évi terméseredményei a Közép-Dunántúlon Veszprém 2005. október Készült: a Központi Statisztikai Hivatal Veszprémi Igazgatóság,

Részletesebben

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Munkaerőpiaci

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45

Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom II. negyedévében :54:45 Lengyel-magyar külkereskedelmi forgalom 2011. II. negyedévében 2015-12-16 18:54:45 2 2011. második negyedévében a Magyarországra irányuló lengyel export dinamikája jelentősen lassult. Folyó év első negyedéve

Részletesebben