AZ ÉVES BESZÁMOLÓ TARTALMA

Átírás

1 Budapest Dózsa György út 84/a.

2 AZ ÉVES BESZÁMOLÓ TARTALMA Oldal Független könyvvizsgálói jelentés 3 Mérleg 4 Kiegészítő melléklet 7 1. Általános rész A bemutatása Az Alap létrehozása és adózási helyzete Az Alap tevékenységi köre, feladatai Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Gazdasági-pénzügyi környezet Az Alap tagjai Az Alap számviteli politikája fő vonásai A könyvvezetés jogszabályi alapja A beszámolóban alkalmazott értékelési eljárások ismertetése Az értékcsökkenés elszámolási módszerének ismertetése A mérleg tételeihez kapcsolódó részletezések, magyarázatok: Eszközök Az eszközállomány összetétele Befektetett eszközök Forgóeszközök Aktív időbeli elhatárolás A mérleg tételeihez kapcsolódó magyarázatok: Források A saját tőke eredet szerinti alakulása Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása Passzív időbeli elhatárolások Az Eredménykimutatás egyes tételeihez kapcsolódó kiegészítések Az eredménykimutatásban felsorolt bevételek és annak változása A ráfordítások alakulásának bemutatása A működéssel kapcsolatos ráfordítások részletes alakulása Cash Flow kimutatás A vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzet alakulása A mérlegfőösszeg alakulása és összetétele Az értékpapír portfólió bemutatása, a vagyonkezelő munkája A mérleg fordulónapja után bekövetkezett események Munkaügyi adatok Üzleti jelentés Biztosításmatematikai jelentés Jogszabályi változások Mellékletek Grafikonok 47 2

3 3

4 I. M É R L E G Ssz. ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) Előző év Előző év(ek) módosításai ezer Ft-ban Tárgyév a b c d e 01. A) BEFEKTETETT ESZKÖZÖK I. IMMATERIÁLIS JAVAK Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Immateriális javakra adott előleg Immateriális javak értékhelyesbítése II. TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése III. BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Egyéb tartósan adott kölcsönök Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír B) FORGÓESZKÖZÖK I. KÉSZLETEK II. KÖVETELÉSEK Tagpénztárakkal szembeni követelések a) garancia díj követelések b) tagpénztárak rendkívüli befizetésére szóló követelések c) Alapra átszállt befagyott követelések e) szolgáltatási tartalék kiegészítéséből eredő követelések f) felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja részére folyósított járadék miatti követelések g) tagpénztárakkal szembeni egyéb követelések Pénztártagokkal, kedvezményezettekkel szembeni követelés Követelések áruszállításból és szolgáltatásból Egyéb követelések III. ÉRTÉKPAPÍROK Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a) államkötvény b) kincstárjegy IV. PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek C) AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

5 M É R L E G Ssz. FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) Előző év Előző év(ek) módosításai ezer Ft-ban Tárgyév a b c d e 40. D) SAJÁT TŐKE I. JEGYZETT TŐKE II. TARTALÉKTŐKE III. ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK IV. MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY E) CÉLTARTALÉKOK F) KÖTELEZETTSÉGEK I. HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK II. RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Tagpénztárakkal szembeni kötelezettségek Rövid lejáratú hitelek, kölcsönök Állammal szembeni kötelezettségek Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek G) PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek FORRÁSOK ÖSSZESEN

6 II. EREDMÉNYKIMUTATÁS ezer Ft-ban Ssz. Tétel megnevezése Előző év Előző év(ek) módosításai Tárgyév a b c d e Tagpénztárakkal szemben elszámolt díjbevételek Ebből: garanciadíjbevétel Rendkívüli tagpénztári befizetések Pénztártagok jogi képviseletéért felszámított díjak I. Garanciális bevételek ( ) II. Egyéb bevételek Ebből: visszaírt értékvesztés Befagyott követelések kifizetésével kapcsolatos ráfordítások Pénztártagok jogi képviseletével összefüggő ráfordítások Szolgáltatási tartalék kiegészítésével kapcsolatos ráfordítások Alapra átszállt követelések behajtásával kapcsolatos ráfordítások III. Garanciális ráfordítások( ) Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás IV. Működéssel kapcsolatos ráfordítások (8+9+10) V. Egyéb ráfordítások Ebből: értékvesztés A. Szokásos tevékenység eredménye (I+II-III-IV-V) Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek Pénzügyi műveletek egyéb bevételei VI. Pénzügyi műveletek bevételei ( ) Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások Értékpapírok, bankbetétek értékvesztése Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai ( ) B. Pénzügyi műveletek eredménye( VI-VII) VIII.Rendkívüli bevételek IX. Rendkívüli ráfordítások C. Rendkívüli eredmény(viii-ix) 0 0 6

7 33. D. Mérleg szerinti eredmény (+-A+-B+-C) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET 7

8 1. Általános rész 1.1 A bemutatása Az intézmény neve: Székhelye: 1068 Budapest Dózsa György út 84/a Alapítás módja: jogszabály (1997. évi LXXXII. törvény) alapján Alapítás időpontja: szeptember 1. Tevékenység kezdete: január 1. Tevékenységi kör: 6720 Biztosítási, nyugdíjbiztosítás kiegészítő szolgáltatás Gazdálkodási forma: 917 Egyéb nem nyereségérdekeltségű szerv Statisztikai számjel: Adóigazgatási szám: TB törzsszám: /A Az Alap számlavezetője: Credit Lyonnais (Magyarország) Rt. Az Alap letétkezelője: Credit Lyonnais (Magyarország) Rt. Az Alap vagyonkezelője: CAIB Alapkezelő Rt Az Igazgatóság elnöke, az Éves Beszámoló aláírására jogosult: Dr Bathó Ferenc a Pénzügyminisztérium főcsop.főnöke 1136 Budapest Pannónia u.19. Az Igazgatóság tagjai: Sziksziné Dr Bérces Anna a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője Dr Thuma Róbert a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője Dr Hardy Ilona a Monetáris Tanács tagja Nagy Csaba a Pénztárszövetség elnöke Fórizs Sándor a Pénztárszövetség tagja Dr Szűcs László az Alap ügyvezető igazgatója Ellenőrző Bizottság elnöke: Gondos Judit Az Alap könyvvizsgálója: a Pénzügyminisztérium főcsop.főnöke 8

9 Henye István KPMG Hungária Kft. 1.2 Az Alap létrehozása és adózási helyzete A az1997. évi LXXXII. törvény hatályba lépésével jött létre ( a továbbiakban Mpt). Az Mpt 87. (3) bekezdése szerint az Alap saját vagyona, bevételei és jövedelme után társasági, helyi adó, illeték fizetésére nem köteles. 1.3 Az Alap tevékenységi köre, feladatai Az Alap feladatait az LXXXII. törvény, végrehajtásuk módját a 169/1997.(X. 6) és a 217/2000. (XII.11.) kormányrendeletek illetve az Alap szabályzatai határozzák meg. Az Alap pénzeszközeit kifizetésekre akkor kell felhasználni, ha az Alap tagjánál a pénztártag vagy kedvezményezett követelése befagyott, vagy ha a nyugdíj folyósításának időszakában a szolgáltatási tartalék szintje a szolgáltatási kötelezettségek teljesítését nem teszi lehetővé, az Alap kiegészíti a tartalékot. Az Alap akkor is kiegészíti a szolgáltatási tartalékot, ha a szolgáltatási tartalék szintje a hozamkiegyenlítési tartalék felhasználása után sem éri el a szolgáltatásra jogosult pénztártagok tagonként meghatározott követelésének összegét. Az Alap által a pénztártagok számára nyújtott szolgáltatások közé tartozik a járadékszolgáltatások teljesítéséről történő gondoskodás, valamint a felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja számára a járadék teljes összegének folyósítása. A feladata, hogy az Alap tagjainál a pénztártag, vagy a kedvezményezett követelésének befagyása esetén az Mpt 89. (4) bekezdése értelmében harminc illetve felszámolási eljárás kezdeményezése esetén az azt elrendelő végzés közzétételét követő tizenöt napon belül megkezdje a követelések kifizetését. Az Alap jogi feladata a pénztártagtól kapott megbízás esetén a pénztártag jogi képviselete felszámolási eljárás és egyezségi tárgyalás során, az Alap által teljesített kifizetések és a kapcsolódó költségek megtéríttetése a kötelezett pénztárral, valamint befagyás esetén 9

10 személyes felelősség megállapításának kezdeményezése a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé. Az Alap fontos feladai közé tartozik vagyonának megőrzése, védelme és gyarapítása, a díjpolitikai javaslatok kidolgozása, a rendkívüli díjfizetések szüneteltetésére vonatkozó döntések meghozatala. 1.4 Az Alap irányító testülete és ellenőrzése Az igazgatóság Az Mpt 94. (1) bekezdése értelmében az Alapot héttagú igazgatóság irányítja. Tagjai közül négy főt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének javaslata alapján a pénzügyminiszter nevezett ki, kettő főt a Pénztárak Szövetsége delegált, és egy fő az Alap ügyvezető igazgatója Az Alap ellenőrzése Az Alap működésének törvényességi felügyeletét az Mpt 87. (6) bekezdése értelmében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (továbbiakban PSZÁF) látja el, gazdálkodását az Mpt.98. (3) bekezdése értelmében az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az Alap működését az Mpt. 96. (1) szerint három tagú ellenőrzőbizottság felügyeli, amelynek tagjait a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnökének javaslata alapján a pénzügyminiszter nevezi ki. 1.5 Gazdasági-pénzügyi környezet A beszámoló elkészítés időszakában a rendelkezésre álló adatok szerint a gyorsabb világgazdasági növekedéssel párhuzamosan a magyar gazdaságot is egyértelmű élénkülés jellemezte 2004-ben: a bruttó hazai termék éves szinten 4 %-kal bővült. A növekedési dinamika hordozója a beruházások dinamikus bővülése volt. A fogyasztás növekedése 2004-ben részben a bérdinamika lefékeződésével, részben a fiskális szigorítással összefüggésben lényegesen lassult. A háztartások fogyasztási kiadásai 3,5 %-kal emelkedtek. Az államháztartás eredményszemléletű hiánya a GDP-hez viszonyítva 5,1 %- ra csökkent 2004-ben (figyelembevéve a kötelező magánnyugdíjbefizetésekkel összefüggő korrekciót is a GDP-arányos hiány 4,2 % volt), 10

11 Az éves átlagos infláció 6,8 %-ra emelkedett. Az év első felében az infláció erősen emelkedett, majd a nyári hónapoktól kezdve erőteljes csökkenést lehetett tapasztalni. A dezinflációban meghatározó szerepe volt a csökkenő élelmiszeráraknak, miután az EU csatlakozással tovább erősödött az importverseny. Az inflációcsökkenésben szerepet játszott a forint erősödése is. A keresleti oldal legfontosabb 2004.évi fejleménye, hogy a korábban aránytalanul gyors fogyasztási expanzió lendülete megtört, s a fogyasztási kiadások növekedésének üteme a GDP növekedése alatt maradt. Ez elsősorban a jövedelempolitika törekvéseivel függött össze, amelynek nyomán 2004-ben megszünt a reálbéreknek a korábbi évekre jellemző kétszámjegyű növekedése. A gazdaság belső egyensúlyi helyzetét tekintve döntő változás, hogy jelentős mértékben csökkent a fogyasztói infláció éves üteme.(forrás: PSZÁF, KSH, GKM. elemzések). A magánnyugdíjpénztárak növekedési ütemét kiegyensúlyozott fejlődés jellemezte, mind tagdíjbevételüket, mind vagyonukat tovább növelték. A beszámoló lezárásakor a magánnyugdíjpénztárakat érintő szabályozási változások hatására számottevően növekedett a tagdíjbevétel, ami meghaladta a 214 milliárd Ft-ot. A normajáradék évben megszűnt, így megszűnt az állami garanciavállalás a magánnyugdíjpénztári kifizetések minimális szintjére január 1-el újra visszaállításra került a pályakezdők kötelező magánnyugdíjpénztári tagsága, s 1 % ponttal emelkedett a járulék mértéke is. A a hazai gazdasági környezetben hetedik éve működik, garanciális kifizetésre ez idő alatt nem került sor. 1.6 Az Alap tagjai A pénztári tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező magánnyugdíjpénztárak az évi LXXXII törvény rendelkezései szerint az Alap tagjává válnak. A tagság kezdete az Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke által kibocsátott, a tevékenységi engedély megadásáról szóló határozat hatályba lépésének időpontja. 11

12 1.6.1 A tagintézetek száma és a taglétszám december 31-én az Alapnak 18 magánnyugdíjpénztár volt tagja. Megnevezés Pénztárak száma(db) Taglétszám(ezer fő) 1346,7 2064,1 2193,4 2252,7 2225,4 2304,8 2402,2 Már 2002 évtől megállt a pénztárak számának további csökkenése A tagintézetek főbb jellemzőinek alakulása: Megnevezés Tagdíjbevétel (milliárd Ft) Működési költség (milliárd Ft) Kifizetés (milliárd Ft) Vagyon (milliárd Ft) Változás 2004=100% 28,6 57,7 98,2 104,1 117,0 163,9 214,3 130,8% 2,9 4,4 5,4 6,7 7,1 9,3 11,4 122,6% ,2 0,1 0,1 0,3 303,3% 28,8 89,8 175,6 283,1 413,1 561,4 803,5 143,1% A magánnyugdíjpénztárakban a tagdíjbevétel 30,8 %-kal növekedett 2003 évhez viszonyítva, amely növekedést egyrészt a taglétszám 97 ezerrel történő gyarapodása, másrészt a magánnyugdíjpénztárakba fizetendő járulék mértékének növekedése magyarázza. A magánnyugdíjpénztárakban erőteljesen gyarapszik az egy főre jutó vagyon, év végére meghaladta a 334 ezer Ft-ot. (Forrás: PSZÁF elemzés) 2. Az Alap számviteli politikája fő vonásai 2.1 A könyvvezetés jogszabályi alapja A a könyveit a számvitelről szóló évi C. törvény (továbbiakban: számviteli törvény) és a sajátosságairól szóló 12

13 217/2000 (XII.11.) Kormányrendelet (továbbiakban: kormányrendelet) előírásai szerint vezeti. A mérleg készítésének időpontja április A beszámolóban alkalmazott értékelési eljárások ismertetése Az Alap által alkalmazott főbb értékelési eljárások a következők: A befektetett eszközöket beszerzési költségükön szerepelteti az Alap a mérlegében, csökkentve azt a számviteli törvény szerint elszámolt értékcsökkenési leírásokkal. A forgóeszközöket az Alap bekerülési költségükön tartja nyilván a mérlegben. A forgóeszközök között nyilvántartott kamatozó értékpapírok beszerzési értékében szereplő felhalmozott kamatot a beszerzéskor bevételt csökkentő tényezőként kell könyvelni. Az egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál értékvesztést kell elszámolni, ha az értékpapír könyvszerinti és piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegű, tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. A követelések a jogszerűen követelhető összegben szerepelnek a mérlegben. Sajátos eszközcsoportok értékelése o Az Alapra átszállt befagyott követelés, a szolgáltatási számla kiegészítéséből eredő követelés, valamint a felszámolás alatt álló pénztár járadékos tagja részére folyósított járadék miatti követelés az Alap által a pénztár helyett kifizetett összeg, amely összeg nyilvántartása a bankkivonattal egyezően, a kifizetett értékben történik. Sajátos forráscsoportok értékelési eljárásai o Az Alap előző év(ek) mérleg szerinti eredménye a tartaléktőkébe kerül átvezetésre, könyv szerinti értékben. o Az értékelési tartalék az Alap működését szolgáló vagyoni értékű jogok, az immateriális javakra, tárgyi eszközökre vonatkozó értékhelyesbítések elszámolt összege. o Céltartalék képezhető a korengedményes nyugdíj, végkielégítés fedezetére, a várható kötelezettség teljes összegében. 13

14 o A tagpénztárakkal szembeni kötelezettségek a bankszámlakivonatok alapján kerülnek a mérlegbe beállításra. o Az állammal szembeni kötelezettségként kimutatott, az Mpt ában foglaltak alapján az Alap fizetőképességének biztosítása miatt a központi költségvetés által vállalt garancia beváltásából eredő kötelezettséget a beváltáskori értéken kell kimutatni. Az előzőekben ki nem emelt eszközök és források értékelése a számviteli törvény általános előírásai szerint történik. 2.3 Az értékcsökkenés elszámolási módszerének ismertetése Az immaterialis javak esetében az értékelés alapja a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési ár. A terv szerinti értékcsökkenést a szoftvereknél a várható használati idő függvényében kell elszámolni. Figyelembevéve a gyors avulást, a használati időt az Alap 3 évben határozta meg. A számviteli politika lehetőséget ad ettől eltérő használati idő alkalmazására is. A tárgyi eszközök esetében az értékelés alapja a le nem vonható általános forgalmi adót tartalmazó beszerzési költség. Az értékcsökkenés elszámolása lineárisan az alábbiak szerint történik: Járművek 20,0 % Számítás- és ügyviteltechnikai eszközök 33,0 % Bútorok és műszaki berendezések 14,5 % Az 50 ezer Ft egyedi beszerzési érték alatti szellemi termékek és tárgyi eszközök teljes értékét az Alap azonnali értékcsökkenésként számolja el a működési költségei között. Terven felüli értékcsökkenést az Alap évben sem számolt el. 14

15 3. A Mérleg tételeihez kapcsolódó részletezések, magyarázatok: Eszközök 3.1 Az eszközállomány összetétele adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Megoszlás 2004.év Változás 2003= 100 % Immaterialis javak ,07 76,83 Tárgyi eszközök ,46 75,73 Befektetett pénzügyi eszközök ,07 91,33 Befektetett eszközök összesen ,60 77,42 Készletek 0 0 0,00 0,00 Követelések ,31 136,50 Értékpapírok ,08 143,85 Pénzeszközök ,46 83,09 Forgóeszközök együtt ,86 142,84 Aktív időbeli elhatárolások ,54 139,78 Eszközök összesen ,00 142,01 Az egyes eszközcsoportokon belül a legkevésbé likvid a befektetett eszközök részaránya, mindössze 0,6 % az összes eszközök között. Az eszközök közel 96 %-át a forgóeszközök teszik ki. Az eszközök között, a forgóeszközökön belül az értékpapírállomány részaránya meghaladja a 89 %-ot. Az értékpapírállomány a mérlegben beszerzési értéken szerepel, csökkentve a piaci értékelés során kimutatott ill. a még vissza nem írt értékvesztéssel 15

16 A portfólióállomány piaci értéke a vagyonkezelő és a letétkezelő értékelése alapján 2,771 milliárd Ft volt, a felhalmozott kamat 86 millió, míg a pozitív értékelési különbözet 49 millió Ft-ot tett ki. Bruttó érték 3.2 Befektetett eszközök Immateriális javak Az immateriális javak mérlegsoron a szellemi termékek nettó értéke szerepel, ami teljes egészében vásárolt szoftverekből áll Tárgyi eszközök Az összes eszközök 0,46 %-át kitevő tárgyi eszközök között tartja nyilván az Alap a szervezet működéséhez szükséges bútorokat, számítástechnikai-ügyviteltechnikai berendezéseket és a járműveket. A befejezetlen beruházások között a szerződött, de a mai napig még nem számlázott, elhatárolt 2002 évi felújítási munkálatok szerepelnek ezer Ft összegben. Immateriális javak és tárgyi eszközök mozgása évben adatok: ezer Ft-ban Immateriális Ingatlanok Tárgyi Beruházás Kis értékű Összesen javak eszközök eszközök Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Halmozott Értékcsökkenés Nyitó Növekedés Csökkenés Záró Nettó érték 16

17 Nyitó Növekedés Csökkenés Záró A táblázat az alábbi összefüggés alapján készült: Záró érték = nyitó érték + növekedés csökkenés Nettó érték = bruttó érték halmozott értékcsökkenés Befektetett pénzügyi eszközök A befektetett eszközök között 2,1 millió Ft-ot tesz ki a munkáltató által nyújtott kamatmentes lakáskölcsön. A évben törlesztendő rész átsorolásra került a rövid lejáratú követelések közé. 3.3 Forgóeszközök Követelések Az Alapnak a tagpénztárakkal szemben december 31-i fordulónapon ezer Ft garanciadíj-követelése volt, mely összeg január hónap folyamán befolyt. A mérleg készítés időpontjában a tagpénztáraknál számlázott kinnlevőség nem volt. Egyéb követelések alakulása: adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Elszámolásra adott pénzeszköz Költségtérítés miatti követelés Adók-járulékok túlfizetése 189 Tartósan adott kölcsönből átsorolás Iroda-parkoló bérlet miatti letét PM bérletidíj köv.év esed.térítése Különféle egyéb követelés 262 Összesen

18 Az egyéb követelés értéke ezer Ft volt, amely összegből ezer Ft ( EUR ) a bérleti szerződésekben foglaltak szerinti NN Liget Center Irodaház biztonsági letéti összege visszaszolgáltatási kötelezettség mellett. Az adók, a költségtérítések a mérlegkészítés időpontjáig rendezésre kerültek Értékpapírok A a vagyonát hazai állampapírokban köteles tartani. A magyar államkötvények és diszkont állampapírok nettó beszerzési értéken december 31. napján ezer Ft volt. A 2003.évben elszámolt és még vissza nem írt értékvesztés ezer Ft-ot tett ki, így a mérlegben szereplő nyilvátartási érték ezer Ft. A pénzügyileg nem realizált, de az állampapírokban lévő időarányosan járó kamat és árfolyamnyereség ezer Ft volt, ami az aktív időbeli elhatárolások között van elszámolva. Értékpapírok mozgása évben Értékpapírok Nyitóérték Beszerzés Lejárat Értékesítés adatok: ezer Ft-ban Visszaírt értékvesztés Záróérték Államkötvény Kincstárjegy Összesen Pénzeszközök Az Alap a mérleg fordulónapján ezer Ft értékben rendelkezett pénzeszközökkel, amelyből 438 ezer Ft készpénz és ezer Ft bankszámlapénz volt. 18

19 3.4 Aktív időbeli elhatárolás Aktív időbeli elhatárolásként ezer Ft ot számolt el az Alap az alábbi megoszlás szerint: adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Változás (%) Diszkontkincstárjegyek árfolyamnyereségének időarányos része ,63 Állampapírok felhalmozott kamatának időarányos része ,29 Tárgyévet illető nem realizált bevételek ,66 Tárgyévet követő évet terhelő költségek és ráfordítások ,54 Összesen ,80 Az aktív időbeli elhatárolás összegének 39,8 %-kal való növekedésén belül jelentősen növekedett az állampapírok felhalmozott kamatának és a diszkont kincstárjegyek árfolyamnyereségének időarányos része, amit a portfolióállomány 803 milliós negyságrendű növekedése indokol egyrészt, másrészt pedig az a tény, hogy a kamatfizetés esedékességének ideje az állomány összetétele szerint változik. A tárgyévet illető nem realizált bevétel (a pénztárak évi Éves beszámolói alapján év juniusában számlázásra kerülő évi garanciadíj-különbözetek) aktív időbeli elhatárolásából év végén 17,6 millió Ft-ot tesz ki. Ez az összeg a mérlegkészítésig az Alap tudomására jutott, a pénztárak által megküldött Éves beszámolóival írásban megerősített évi garanciadíjkülönbözet, ami a mérlegkészítésig még nem került számlázásra, így aktív időbeli elhatárolásként vett számba az Alap. 19

20 A tárgyévet követő évet terhelő költségek közül 908 ezer Ft a évben kifizetett, de évet terhelő költségek, mint biztosítási díj,, közlönyök, újságok előfizetési díjának, és az utazási bérletek következő évet terhelő költségei. 20

21 4. A Mérleg tételeihez kapcsolódó magyarázatok: Források A mérlegben szereplő források megoszlása adatok ezer Ft-ban Megnevezés Megoszlás% Megoszlás% Saját tőke , ,59 Céltartalék Kötelezettségek , ,31 Passzív időbeli elhatárolások , ,10 Források összesen , , A saját tőke eredet szerinti alakulása adatok: ezer Ft-ban Változás% Saját tőke összetevői =100% Jegyzett tőke Tartalék tőke ,38 Értékelési tartalék Mérleg szerinti eredmény ,12 Saját tőke ,25 Az Alap jegyzett tőkével nem rendelkezik, mert törvényi alapítású szervezet, amelynek nincs meghatározott tulajdonosa. A saját tőkét a befolyt garanciadíjak működési költségen felüli része teszi ki. Az elhatárolt, 17,6 millió Ft évet megillető garanciadíjbevétel a mérleg szerinti eredmény részét képezi. 4.2 Rövid lejáratú kötelezettségek alakulása Hosszú lejáratú kötelezettsége az Alapnak nincs. A rövid lejáratú kötelezettségek értéke december 31- én ezer forint, mely időbeli változása az alábbiak szerint alakult: adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Változás 2003=100% Szállítók ,57 Adók, közterhek , jan-ban esedékes jövedelem jell.kötelezettség ,00 Összesen ,78 21

22 4.3 Passzív időbeli elhatárolások adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Változás 2003=100 % Bevételek passzív időbeli elhat Befejezetlen beruházás ,00 Költségek, ráford. időbeli elhat ,21 Összesen ,42 Passzív időbeli elhatárolásként a mérleg fordulónapján az Alap ezer Ft-ot mutatott ki. A költségek és ráfordítások időbeli elhatárolása között a könyvvizsgálat még évre járó díja ezer Ft, valamint a januárban fizetett keler díj és letéti díj szerepel még ezen az elhatárolás soron. A már évtől az elhatárolások között szereplő a mai napig nem számlázott beruházási érték ezer Ft, 5. Az Eredménykimutatás egyes tételeihez kapcsolódó kiegészítések 5.1 Az eredménykimutatásban felsorolt bevételek és annak és változása adatok : ezer Ft-ban Megnevezés Változás =100% 01 Tagpénztárakkal szemben elszámolt díjbevételek ,95 02 Rendkívüli tagpénztári befizetések Pénztártagok jogi képviseletéért felszámított díjak I. Garanciális bevételek (1+2+3) ,95 II. Egyéb bevételek ,32 VI. Pénzügyi műveletek bevételei ,04 VIII Rendkívüli bevételek Összesen ,34 Az Eredménykimutatás Tagpénztárakkal szemben elszámolt díjbevétele sora tartalmazza az előző év korrekciós tételét is. 22

23 5.1.1 Díjbevételek A tárgyévben a tagpénztárak által fizetett garanciadíjakból származó bevételek 30,95 %- kal haladták meg a évi bevételt. A garancia-díjbevétel növekedésének üteme egyenes arányban van és meg is egyezik a magánnyugdíjpénztárak tagdíjbevételeinek növekedési nagyságrendjével. Az összetevők között van a taglétszám 4,2 %-kal való emelkedése, a járulékplafon megemelése, a járulék mértékének további 1 % ponttal való emelése és az átlagkeresetek emelkedése. A negyedéves befizetések az Alap által a díjfizetési szabályzatban rögzítettek szerint elkészített számlák alapján történtek évben is, a törvényben előírt fizetési határidő megjelölélésével. A tagpénztárak a fizetési határidőket betartották. Késedelmi pótlék felszámítására kettő esetben került sor az év során összesen 15 ezer Ft értékben Az ezer Ft garanciadíjbevételből ezer Ft megfelelő okmányok alapján elhatárolt garanciadíjbevétel, mely összeg a pénztárak éves beszámolóinak jóváhagyása után kerül számlázásra évben. A garancia-díjbevételek évenkénti alakulása adatok ezer Ft-ban Év/negyedév Összesen I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév Összesen

24 IV. negyedév III. negyedév II. negyedév I. negyedév Egyéb bevételek adatok: ezer Ft-ban Egyéb bevételek fajtái Költségvetéstől kapott támogatás 0 0 Értékesített eszközök 0 0 Kapott késedelmi kamatok 0 15 Kapott bérleti díj különbözet Költségtérítésből eredő bevétel Különféle egyéb bevételek,visszaírt értv Összesen Az egyéb bevételek között évben már nem volt költségvetéstől kapott támogatás. Az Alap a működési költségeit az egyéb bevételekből és a díjbevételből fedezte. Az Alap évben székhelyváltoztatásra kényszerült, s emiatt bérleti díj különbözet-térítés 24

25 jogcímen egyéb bevételre tett szert. A bérleti díj különbözet megállapodás szerinti megtérített és pénzügyileg rendezett összege évben 4 millió Ft volt. 5.2 A ráfordítások alakulásának bemutatása adatok: ezer ft-ban Megnevezés Befagyott követelések kifizetésévek kapcsolatos kifizetések 0 0 Pénztártagok jogi képviseletével összefüggő ráfordítások 0 0 Szolgáltatási tartalék kiegészítésével kapcsolatos ráfordítások 0 0 Alapra átszállt követelések behajtásával kapcsolatos ráfordítás 0 0 Garanciális ráfordítások összesen 0 0 Működéssel kapcsolatos ráfordítások Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Rendkívüli ráfordítások 0 Ráfordítás összesen Garanciális ráfordítások évben sem merültek fel. Az Alap működésével közvetlenül összefüggő ráfordítás évben ezer Ft volt, így 2,85 %-kal maradt haladta meg a évi működési ráfordítást. Pénzügyi ráfordítások részletes alakulása és okai: adatok: ezer Ft-ban Megnevezés Értékpapírok értékvesztése Értékpapírok értékveszt.visszaírása Értékpapírok árfolyamvesztesége Valutakészlet árfolyamvesztesége 0 8 Összesen