26. A ÉVI AMNESZTIA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "26. A 2010-2011-2012. ÉVI AMNESZTIA"

Átírás

1 26. A ÉVI AMNESZTIA A könyv 25. fejezetében tárgyalt korábbi amnesztiához képest jóval "adóalanybarátabb" törvény készült, hiszen a magyar bankba beutalásra kerülő amnesztiázandó összegről a bank nem küldhet semmilyen UBOazonosításra alkalmas adatot sem a NAV-nak, sem a PSZÁF-nak - azaz megteremtődött az anonim bűnbocsánat lehetősége. Ráadásul az új szabályozás a hatálybalépését megelőzően indult ügyekben is érvényes, ha ez az adóalany számára kedvezőbb feltételt tartalmaz. Az Önadózó c. újság évi 9. számában jelent meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adószakmai szóvivőjének - Honyek Péternek - egy közérthető, összefoglaló cikke az amnesztiáról, melynek bevezetője a következőképpen érzékelteti az amnesztia lényegét. "A törvény indokolásából megállapítható, hogy a 2010., és a módosított szabályozás alapján adóév tekintetében alkalmazható szabálycsoport elsődleges célja az, hogy a magánszemélyeket arra ösztönözze, hogy a külföldi társaságokban, elsősorban az offshore társaságokban tartott vagyonukat visszahozzák Magyarországra. A szabályozás következtében a külföldre származott pénzügyi eszközök a magyar gazdaságba visszaáramolhatnak, és ezt követően befektetésre kerülhetnek a belföldi gazdaságba. Másrészről a szabályozás a Magyar Állam számára többlet adóbevételeket is eredményez, hiszen ilyen jellegű rendelkezés hiányában ezen pénzeszközök magyarországi megadóztatása legalábbis kétséges. Az adóamnesztia tehát egy egyszeri, kedvező mértékű adó megfizetésével a korábban esetlegesen elkerült adókötelezettség - és az ahhoz kapcsolódó szankciók - alól mentesíti a gazdálkodókat. Harmadrészt a szabályozás lehetővé teszi, hogy a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságokban az offshore szervezeteket az e szervezet mögött álló tényleges tulajdonos magánszemélyek váltsák fel. Ez a lehetőség pedig a gazdasági élet tisztulásához, a tulajdonosi hálózat átláthatóbbá válásához vezethet. Mint az látható, a szabályozás két fő vonulatból áll. A rendelkezések egyik csoportja a külföldön keletkező, elsősorban offshore jövedelmekre biztosít egy kedvező adózási környezetet. A legnagyobb újdonsága az, hogy a korábbi amnesztiákkal szemben most anonim maradhat az érintett magánszemély. A másik szabályozási pillér pedig a magyar magánszemélyek által offshore társaságokba kivitt eszközeinek hazahozatalát teszi lehetővé, mégpedig pótlólagos adókötelezettség nélkül." Felhívjuk a szíves Olvasó figyelmét, hogy akit amnesztiatörvénykezés részletes elemzése nem érdekel, az átugorhatja a következő fejezeteket egészen a fejezetig, ahol viszont megtalálja a cikk folytatását Amnesztia a csak külföldi forrású osztalékjövedelmekre? Egyezményes offshore-helyszínek A magyar pénzügyi jogalkotás nincs irigylésre méltó helyzetben az amnesztiatörvénykezések sorozata kapcsán (sem). Ugyanis a megoldandó probléma ugyanaz maradt: a korábbi amnesztia jogszerűen valójában nem (lett volna) használható a kettős adóegyezményes helyszíneken (pl. Ciprus, Dánia, Hollandia, Svájc, Szingapúr, Málta, Luxemburg, stb.) bejegyzett offshore-cégekből származó tőkejövedelmekre. Mégpedig az unalomig ismételt tény miatt, mely szerint ezek a cégek szinte kivétel nélkül magyar üzletvezetési helyszínnel működnek, így ugyanolyan belföldi adóilletőségű adóalanyok, 1 mint egy normál magyarországi bejegyzésű cég. Ám emiatt 1 Mint a figyelmes Olvasó jól tudja, a belföldi vezetés következtében ugyanolyan könyvvezetési, bejelentkezési, bevallási és adófizetési kötelezettségeik lennének ezen cégeknek mint egy belföldinek, beleértve a tényleges irányítóival/működtetőivel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket is ám természetesen ezen offshore-okkal senki sem jelentkezik be Magyarországon. Ezek elmulasztásával nemcsak a gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása bűncselekményt, hanem a számvitel rendjének 1

2 valójában nem külföldi forrású az amnesztiázandó tőkejövedelem, bár a külföldi forrás feltétel volt korábban is az egyezményes cégektől kapott jövedelmeknél ahogyan a mostani amnesztia első részében is az - de csak ott, amit a második rész viszont felülírt. A pénzügyi jogalkotás problémája tehát abból fakadhat, hogy a tényleges cégvezetési helyről nemigazán vehetett tudomást, mert ezzel az adóügyi szakapparátust hozná kényelmetlen helyzetbe hiszen adódna a kérdés: ha az adóilletőségi okfejtés helyes, miért nem lépett már ezen ügyekben réges-rég. Ám ezen apparátust nincs miért hibáztatni, semmivel nem rosszabb, mint az ország más szerve, vagy maga az ország A kézenfekvő megoldás az amnesztia törvényszövegének azon szövegezése lett volna, hogy az ezen helyszíneken bejegyzett cégekből származó jövedelmek még akkor is az amnesztia alá tartoznak, ha a cég valójában belföldi vezetésű, azaz a jövedelem belföldinek minősülő forrású. Vagy még kevésbé felhívva a figyelmet az eddigi offshore-illetőség hatósági kezelésére, nem kellett volna előírni azt a követelményt, hogy a jövedelemszerzés helye külföld legyen. Ám sajnálatos módon ez az (1) bekezdésben ismét előírásra került. Az új amnesztia-szabályozás lényege tehát a évi CLIII. törvénybe került bele, mely A Magyar Köztársaság évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról címet viseli. Ez a október 31-ig megszerzett jövedelmeket engedte amnesztiázni, mely törvényt viszont módosította július 15-ei hatállyal a évi XCVI. törvény - lásd később. Nézzük tehát most először csak az egyezményes helyszínen bejegyzett offshore-ok helyzetére vonatkozó dőltbetűs törvényszöveget, melybe a szerző a szokásos módon álló betűvel írja be a megjegyzéseit annak érdekében, hogy könnyebben legyen érthető az Olvasó számára. Az (1) bekezdést kétfelé bontjuk a könnyebb érthetőség kedvéért, mivel két különböző jövedelemcsoportot tárgyal. 82. (1) A magánszemély adózó a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) december 31-én hatályos 66. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű (azaz 10%) adót fizet az Szja tv. ( ) ha (a) jövedelemszerzés helye külföld (a) a szerinti jövedelem után. Ezen mondatot egyszerűbben fogalmazva: az szjatv a szerinti tőkejövedelmek után 10% adót fizet amennyiben a jövedelemszerzés helye külföld! Ez a jövedelem lehet kamatjövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalékból származó jövedelem, megsértését, továbbá adó- (beleértve az áfát is) és járulékcsalást, sőt pénzmosást is elkövetnek ahogyan korábban bemutattuk. A bűnszervezeti elkövetési mód lehetőségéről nem is beszélve. Lásd például csak a könyvvezetési kötelezettségüket előíró szabályt az Art. 44. (3) bekezdésben 2005-től, mely szerint: 44. (3) " a külföldi székhelyű, belföldi illetékességűnek minősülő adózó az (1) (2) bekezdésben előírt kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitelt vezető vállalkozókra vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával teljesíti." A hivatkozott (1) és (2) szakasz szerint: 44. (1) "A jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást ideértve a gépi adathordozón rögzített adatokat is úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. (2) A könyveket, nyilvántartásokat ha jogszabály másként nem rendelkezik úgy kell vezetni, hogy a) a bennük foglalt feljegyzések e törvény, illetve a számvitel bizonylati rendjére vonatkozó és egyéb jogszabályokban előírt bizonylatokon alapuljanak, b) adónként és költségvetési támogatásonként folyamatosan, kihagyás nélkül tartalmazzák az adót, illetve költségvetési támogatást meghatározó adatokat és azok bizonylati hivatkozásait, c) azokból kitűnjék az adott időszakra vonatkozó bevallott adó, illetve támogatás alapja, d) az adó megfizetésének, a költségvetési támogatás igénybevételének, valamint az alapul szolgáló bizonylatoknak az ellenőrzését lehetővé tegyék." 2

3 tartós befektetésből származó jövedelem, vállalkozásból kivont jövedelem. Nem amnesztiázhat viszont a belföldi forrásúnak minősülő deviza-, tőke- és kamatcsere (swap) ügyletből, az árfolyamnyereségből és az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem. Ez utóbbi jövedelemtípusok igen ritkák a magánszemélynél az egyezményes offshore-ok esetében (is), mert ezen jövedelmek nem a magánszemélynél csapódtak le, hanem az offshore-nál realizálódtak hiszen épp azért cserélte ki magát a magánszemély ilyen ügyletekben az offshore-ra, mivel azt adómentesnek gondolta/tudta ezen nyereségek kapcsán. Az offshore-nál így képződött profit ezért majd osztalékként vagy vállalkozásból kivont jövedelemként fog szerepelni a magánszemélynél s ekként viszont amnesztiázhat is. Ezen sorok szerzője az egyezményes offshore-oknál a külföldi jövedelemszerzés mint érvényességi kellék elvárásához és így a belföldi forrású jövedelmek kizárására nem rendelkezik megfelelően logikus érvekkel. Különös tekintettel arra, hogy ezzel szemben a külföldi jövedelemszerzés nem volt (és a mostani amnesztiában sincs) feltételként előírva a nem-egyezményes helyszínű (ún. klasszikus) offshore-okból származó vagyonoknál - lásd lejjebb - csak a bankszámlának kell külföldön lennie. Az egyezményesek mellett még jogos lehetne azok panasza (is), akik belföldi számlagyáras trükkökkel csalták el az adót és mosták a pénzt. A velük szembeni méltányos elbánás így értelemszerűen el kellene/kellett volna, hogy vezessen a könyvben korábban már javasolt általános amnesztiára, ill. vagyonmegváltásra, bárhonnan is származzon a pénz kivéve természetesen a nemadójellegű bűncselekményekből származókat. Az egyezményes helyszínű offshore-ok helyzetéről tehát megállapíthatjuk, hogy most is csak az elvárt hatósági félrenézéssel amnesztiázhatnának az ezekből származó tőkejövedelmek ha csak az (1) bekezdést tekintenénk, de lejjebb bemutatjuk, hogy a korábbi amnesztiához képest módosult (2) bekezdés miatt már ez mégsem probléma. És szerencsére a törvényalkotó most már nem különböztette meg a székhely ill. illetőség alapján az offshore-helyszíneket, mivel az újabb szöveg ezek helyett már csak a külföldi társaság bevételéről beszél. Ezt a megkülönböztetést az első kiadásunkban is szereplő 25. fejezetben írtak szerint javasoltuk törölni amit ezúton köszönünk Amnesztia a külföldi forrású egyéb jövedelemre? Egyezmény nélküli offshore-helyszínek Az (1) bekezdés "második fele" így szól: 3

4 82. (1) A magánszemély adózó a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) december 31-én hatályos 66. (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott mértékű (azaz 10%) adót fizet az Szja tv. 28. (12) (13) bekezdése 2 ( ) szerinti jövedelem után. Az egyezmény nélküli offshore-okra is érvényes adóilletőségprobléma kapcsán itt csak hivatkoznánk a korábbi érveinkre a fentieken túl melyet a korábbi fejezetekben 3 olvashatnak, így ezeket nincs értelme itt megismételnünk. Az amnesztia kapcsán a lényeg egyezik a korábbiakkal, azaz az egyezmény nélküli klasszikus offshore-helyszínű cégekből származó jövedelmek már az (1) bekezdés alapján is amnesztiázhatnak. Ezek a jövedelemtípusok az ellenőrzött külföldi adózónak 4 minősülő offshore cégektől származó: kamat, osztalék, az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében, tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében 2 Ezek a már jól ismert egyéb jövedelem alá tartozó jövedelemtípusok, melyeket idézünk lejjebb, azonban előtte a szövegben használt ellenőrzött külföldi társaság (EKT) fogalmát aktualizáljuk röviden, mivel a könyvben korábban a 2010-es adóévre érvényes törvényszöveg szerepelt csak. A 2011-es meghatározás azonos a régivel, kivéve az adómérték meghatározását, ugyanis míg a régi a Taotv. 19. (1) bekezdésében elérendő mértékre hivatkozik ami 2010-ben a 19%-os társasági adó kétharmada (12,67%) volt ám ez a mérték január 1-től már csak 10%. S mivel az Szja pénzforgalmi szemléletű, ezért a tényleges megszerzés/megkapás időpontja számít a magánszemélynél az amnesztiázandó jövedelem időpontját illetően. Így 2011-ben számára ellenőrzött társaság az a cég lesz, amely 10 százalékosnál alacsonyabb társaságiadó-kulcsú országban van bejegyezve, benne tulajdona legalább 10 százalékos, de mindezektől függetlenül és bármilyen más külföldi (akár egyáltalán nem offshore) bejegyzésű cég esetén is akkor, ha ennek bevételei a szóban forgó adóévben 50%-ot meghaladó mértékben magyar forrásból származnak. Kivéve, ha OECD-s, EU-s, ill. egyezményes államban van bejegyezve és ott tényleges gazdasági jelenléttel bír. Lásd a 7. fejezetet erről, ill. a Taotv bekezdését. Visszatérve tehát az egyéb jövedelem részletes meghatározására: egy magánszemély számára az egyezmény nélküliektől származó jövedelmek - beleértve sajnos a tőkejellegűnek tekinthető jövedelmeket is - az ún. "egyéb jövedelem" (28. (12)-(13)) alá tartoznak akkor, ha alacsony adókulcsú államból származnak. Kivétel a kamatjövedelem, melynél hiába nem alacsony adókulcsú állambeli lenne a kamatfizető cég, de ha nincs vele egyezmény, akkor is az egyéb jövedelem alá fog tartozni, s nem a kb. csak fele adóteherrel járó tőkejövedelmek azaz az Szjatv alá. 28. (12) "egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, vagy egyébként az ellenőrzött külföldi társaság (e alkalmazásában bármelyik: ellenőrzött külföldi adózó) által, vagy az ellenőrzött külföldi adózó megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal a Magyar Köztársaságnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. (13) Egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi)jogviszonya alapján az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Ugyancsak egyéb jövedelem az ellenőrzött külföldi adózó vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonya megszűnése (ide nem értve a részvény, az üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog átruházását) következtében megszerzett bevételnek az ellenőrzött külföldi adózó által kibocsátott részvény, üzletrész, más hasonló értékpapír vagy jog megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír (a jog) megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó, a jövedelemszerzés időpontját a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani." 3 Lásd a 6.3., 6.4., 7., , 16., fejezeteket 4 Az ellenőrzött külföldi adózó (EKA) összefoglaló névként lett bevezetve a évi LXXVII. törvény 10. (2) által I. 1-től. Azelőtt a fogalomra az angol Controlled Foreign Company (CFC) fordítása az ellenőrzött külföldi társaság (EKT) volt használatos, de természetesen akkor sem csak a társasági formákra vonatkozott. Lásd az előző lábjegyzet 28. (12) bekezdését. 4

5 elért jövedelmekre vonatkozik. Itt némi jogértelmezési bizonytalanságra okot adó szakasz látható a törvényben, hiszen a következő mondatban osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelemről beszél már csak, azaz úgy tűnhet, hogy az előző két alfejezetünkben felsorolt és a törvényben kifejezetten megengedett árfolyamnyereségre, kamatra, vállalkozásból kivont jövedelemre, stb. nem lenne amnesztialehetőség, hiszen az (1) bekezdés második mondata szerint: A fenti kedvezményt a magánszemély kizárólag abban az esetben veheti igénybe, ha a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb április 30. napjáig bevételként elszámolta, vagy az legkésőbb április 30. napjáig a külföldi társaság bankszámláján szerepel. A probléma ugyanakkor nem akkora, mint amekkorának első látásra tűnik, ugyanis az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelem a Számviteli törvény meghatározása szerint az adózott eredmény 5 lesz, amit a tulajdonos szabadon felvehet akár osztalékként. De nem kötelező ez a jogcím. Hiszen ha nem veszi fel osztalékként, hanem végelszámolja vállalkozását, akkor már vállalkozásból kivont jövedelem lesz a jogcím. Ettől viszont még nem sérül a jogszabályi feltétel, hiszen az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelem pontosan ugyanaz az adózott eredmény jövedelem (nagyság) mint a vállalkozásból kivonható, csak a jogcím más. Konkrét jogcímkorlátozás viszont nem olvasható ki a törvényszövegből. Így tehát nemcsak az osztalékra, hanem a 82. (1) bekezdésében többek között megengedett árfolyamnyereségre, kamatra, vállalkozásból kivont jövedelemre is használható az amnesztia, ám a dátum október 31. volt eredetileg, amely dátumot a Rogán Antal képviselő által kezdeményezett amnesztiamódosítás meghosszabbított 2011 április 30-ig. 6 Az osztaléknyilatkozat Az viszont problémásnak látszik, hogy a mondat utolsó tagmondata a vagy szóval van kapcsolva az előzőhöz, így az ezt megelőző mondatrész önmagában is értelmezhető, a vagy utáni szakaszt nem tekintve. Ekkor azt olvashatjuk ki a megelőző mondatrészből, hogy a külföldi társaságnak elég április 30-ig bevételként elszámolni az összeget, s nem kell, hogy ez a bankszámláján meg is jelenjen addig. Mint közismert, van "valamiféle" könyvelés a kettős helyszíneken bejegyzett cégeknél, akik a 2011-es adóévet követő mérlegbeszámoló - kb tavaszán/nyarán esedékes - elfogadásakor az osztalékként kifizethető eredményt majd a magánszemélynek utalnák amnesztiacélra 2012 végéig. Ezért szerepel a törvényben az a korlátozás, hogy ezen 2011-es adóév eredményéből csak az április 30 előtt szerzett/járó offshore-profit amnesztiázhatna osztalékként, s az azutáni dátummal szerzett/járó az nem. Ám nem kell, hogy a külföldi bankszámláján megjelenjen ez az offshore-nak, mivel ezt a bankszámlakivonatot a magyar bank nem jogosult ellenőrizni/megkapni - és a NAV sem. Ez azt jelenti, hogy a április 30 után cégszámlára került pénz is amnesztiázható, ha pusztán úgy nyilatkozik a magánszemély, hogy a cégnek április 30-ig járt "valahonnan" osztalék, de pl. csak decemberben kapja meg, s így neki csak decemberében utalja be a magánszámlájára amnesztia céljára. 5 A számviteli törvény 70. (2) szerint: "az üzleti év mérleg szerinti eredményét az üzemi (üzleti) tevékenység eredménye, a pénzügyi műveletek eredménye (a kettő együtt a szokásos vállalkozási eredmény) és a rendkívüli eredmény együttes összegéből (adózás előtti eredmény) az adófizetési kötelezettség levonásával (összevontan adózott eredmény), az osztalékra, részesedésre, a kamatozó részvények kamatára igénybe vett eredménytartalékkal növelt, a jóváhagyott osztalékkal, részesedéssel, a kamatozó részvények kamatával csökkentett összegben kell meghatározni." (A számvitelben az összevontan adózott eredmény nemigazán elterjedt, csak az adózott eredmény kifejezés. A jogszabály szövegezésekor feltehetőleg lemaradt egy kettőspont az összevontan szó után.) 114. (1) "Osztalék a gazdálkodó tagjai részére a tárgyévi, valamint az előző év(ek)ben ki nem osztott adózott eredményből kifizetni jóváhagyott összeg (2) A tárgyévi, valamint az előző év(ek)ben ki nem osztott adózott eredmény akkor fizethető ki osztalékként (részesedésként), ha a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalék (a részesedés) kifizetése után sem csökken a jegyzett tőke összege alá." 6 A évi XCVI. törvény az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról 35. (1): "A MódTv. 82. (1) bekezdésében a október 31. szövegrész helyébe a április 30. szöveg lép." A törvény július 15-től hatályos. 5

6 Emiatt a könyvelést egyáltalán nem vezető, vagy azt szinte korlátozás nélkül "módosító" offshore-ok bármelyike készíthetne magának - akár az említett példa szerint 2012 decemberéig is - olyan kimutatást visszamenőleges dátummal, hogy neki járt 2011 április 30-a előtt is "osztalék" (ami egy könyvelés nélküli offshore-"leánycég" bekapcsolásával könnyedén megoldható), de csak 2012 decemberében kapja meg ezt ezen leánycég számlájáról. Amely leánycég számlájára viszont akár előtte egy héttel is rákerülhetett az összeg akárhonnan, akármilyen jogcímen, hiszen ennek nincs könyvelése, vagy könnyen módosítható -, amit ekkor továbbít majd a magánszemélynek. De a legmeglepőbb az, hogy még ezt sem kell igazolnia/papíroznia a cégeknek, hiszen elég, ha a magánszemély arról nyilatkozik a magyar banknak, hogy a cégbevétel osztalékként érkezett meg a cég számlájára - példánknál maradva 2012 decemberéig bármikor - amely nyilatkozat valóságtartalmát semmilyen módon nem tudja ellenőrizni a hatóság, hiszen a magyar banki igazolás bekérésén túl nincs semmihez joga... S mivel a (7) bekezdésben a kijelölt magyar bank számára kifejezetten meg van tiltva az (1) bekezdés második mondatában jelzett eset vizsgálata 7, így kizárólag a magánszemély nyilatkozatára kell hagyatkoznia abban a tekintetben, hogy "a külföldi társaság az osztalékfizetés alapjául szolgáló jövedelmét legkésőbb április 30. napjáig bevételként elszámolta"-e. Ennek következtében még a leggondosabb bank sem ellenőrizheti ezt az utaláskor, mert ha azt látja az offshore számlakivonatán a bejövő tételnél a referenciában, hogy "dividend", akkor "megnyugszik" az osztalékjelleg felől - holott ez más is lehet - és kiadja a magánszemélynek is majd az igazolást, mint a törvénynek megfelelő forrásból érkező, és így amnesztiázható jövedelemre. Tehát, ha a magánszemély a törvény 1. számú melléklet C) pontjában meghatározott nyilatkozatot teszi meg, akkor a bank semmilyen formában nem köteles azt vizsgálni, hogy a jövedelem április 30. napjáig az offshore cégnél rendelkezésre állt-e. Ez esetleg visszaélésekre adhat alkalmat, ezért a jogalkotónak talán módosítania lenne célszerű a szabályozást úgy, hogy a körülmények megfelelő igazolása elvárt kellene, hogy legyen a magánszemélytől ekkor, azaz, hogy valóban osztalékról volt szó. Addig az állam számára csak akkor látszik némi igen szerény lehetőség az így amnesztiázott összeg ellenőrzésére, ha a banki amnesztiaigazolást - mint "menlevelet" - fölmutató magánszemély magyar cégeinél megnézi a április 30 után kiutalt olyan összegeket, amelyek pl. offshore-os "költségszámlák" ellenértékei, így juttatva ki adómentes pénzt - ahhoz a bizonyos "leánycéghez" például. Ez a pénz lesz az amelyet majd - a példánknál maradva decemberében hoz vissza a magánszemély "későn" megkapott "osztalékjövedelem" jogcímen amnesztiázva. Hogy ez nem osztalék volt, azt nem tudja ellenőrizni sem a bank, sem a hatóság, ha a költségbeszámlázással - mint tényleges amnesztiaforrással - nem "bukik le" a magánszemély. Ám ellehetetleníti ezt a kis hatósági ellenőrzési lehetőséget is, ha a magánszemély olyan "idegen" magyar cégnek számláz be az offshore-ával, amelyhez cégjogilag semmi köze, így a hatóság nem találhat kapcsolódási pontot és ellenőrzési lehetőséget arra, hogy a április 30-át követő - már szabálytalan és nem amnesztiázható - forráskijuttatást még ekkor feltárja. Az (1) szakasz lényegét összefoglalva megállapíthatjuk, hogy az egyezmény nélküli helyszínen bejegyzett offshore-vagyonok eszerint aggálytalanul amnesztiázhatnak. Ezen helyszínek például a karibi bejegyzésűek, továbbá Gibraltár, Liechtenstein, február 23-ig Hong Kong (mivel ekkor lépett hatályba a kettős 7 Lásd a vastagbetűs mondatrészt a (7) bekezdésben: A kijelölt hitelintézet kivéve az (1) bekezdés második mondatának hatálya alá tartozó esetet köteles megvizsgálni, hogy a külföldi számlán (bankszámlán, értékpapírszámlán, befektetési számlán, biztosítási számlán), az onnan átutalt (nyilatkozatban szereplő) pénzeszköz vagy annak megfelelő pénzügyi eszköz legkésőbb április 30-áig rendelkezésre állt. A rendelkezésre állás igazolásaként számlakivonat vagy banki igazolás eredeti példánya fogadható el. Rendelkezésre álló pénzeszközként a számlakivonat vagy banki igazolás szerinti értéket kell figyelembe venni. A hitelintézet által az (5) (6) bekezdés szerint kiállított igazolás tartalmazza azt a záradékot, hogy a hitelintézet az e bekezdés szerinti vizsgálati kötelezettségének eleget tett." 6

7 adóegyezmény vele), US LLC 8, Seychelle-szigetek, BVI, Csatorna-szigetek, Holland Antillák, Mauritius, Dubai, Panama, Vanuatu, Marshall-szigetek, stb. Ha valakinek ilyen cége van és nem akar/tud amnesztiázni akkor egyébként ezek első látásra a jól ismert százalékokkal adóznának, azaz 2010-ig 51%, 2010-ben 52,75%, 2011-ben pedig 36,95% adóteherrel. Azért csak első látásra igaz ez, mert a magyar üzletvezetés miatt ezek valójában belföldi cégként adókötelesek ahogy ezt is jól tudja már a figyelmes Olvasó. Ahogyan azt is tudja, hogy az adóhatóságnak arra is megvan a lehetősége, hogy az egész konstrukciót figyelmen kívül hagyva a magánszemélynél állapítsa meg a teljes adókötelezettséget. Mindezen verzióktól jobb választásnak tűnik a 10%-os amnesztiateher. Különösen, ha a törvény következő, (2) szakasza révén akkorára tágult az említett kapu, hogy egyezményes és nem egyezményes, továbbá bármilyen szervezeti formában létező és bármilyen adóilletőségű offshore vagyona kifér rajta, ahogyan a külföldön lévő magánbankszámlapénz is. Helyesebben mindez belefér az amnesztiába hiszen: (2) A magánszemély adózó az (1) bekezdésben meghatározott (10%) mértékű adót fizet a) a saját vagy közeli hozzátartozója, élettársa nevén, külföldön vezetett bankszámláról, értékpapírszámláról vagy biztosítási számláról, a magánszemély adózó a (4) bekezdés szerinti hitelintézetnél vezetett bankszámlájára, úgy is, mint kedvezményezettet megillető jogcímen átutalt, jóváírt, olyan jövedelem után, melyet legkésőbb április 30-ig a külföldi számlán tartottak és, mellyel kapcsolatosan belföldön adó- és járulékkötelezettséget korábban még nem teljesítettek. Azaz az a) bekezdés szerint a külföldön lévő magánbankszámlapénzek amnesztiázhatnak, míg a b) bekezdés alapján az összes típusú offshore-cég külföldön vezetett bankszámlapénze is, hiszen: (2) A magánszemély adózó az (1) bekezdésben meghatározott (10%) mértékű adót fizet b) az általa vagy közeli hozzátartozója 9, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság nevén, (ezek tehát az egyezmény nélküli, pár mondattal korábban felsorolt offshore-helyszíneken bejegyzettek) valamint egyéb külföldi vagyonkezelő szervezet (ebbe a megfogalmazásba kiterjesztő értelmezéssel lényegében minden típusú cég belefér az egyezményesek is nemcsak az EKT-k) (így különösen alapítvány, trust), (ezek csak mint példák kerültek felsorolásra, de nemcsak ezen formációk lehetnek, hanem lehet egy részvénytársaság is, hiszen a vagyon kezelésébe szinte minden belefér, tetszőleges cégformák alkalmazása mellett) illetve az ilyen vagyonkezelő szervezet közvetlen vagy közvetett tulajdonában álló külföldi társaság (amelyek akár egyezményes, EU-s, OECD-s helyszínen vannak bejegyezve, akár nem) nevén, külföldön vezetett bankszámláról, értékpapírszámláról vagy biztosítási számláról, a magánszemély adózó a (4) bekezdés szerinti hitelintézetnél vezetett bankszámlájára, úgy is, mint kedvezményezettet megillető jogcímen átutalt, jóváírt, olyan jövedelem után, melyet legkésőbb április 30-ig a külföldi számlán tartottak és, mellyel kapcsolatosan belföldön adó- és járulékkötelezettséget korábban még nem teljesítettek. A b) bekezdés rendkívül tág megfogalmazása pedig lényegében fölöslegessé és értelmetlenné teszi az amnesztiatörvény (1) szakaszát, és szövegezéséből is úgy tűnik, hogy nem a szokásos jogalkotói módon lett létrehozva, inkább lobbisták jogalkotásának következménye lehet. Természetesen ez érvényességéből semmit sem von le, sőt ez teszi semmissé az említett (1) szakasz korlátozásait és ennek folyományaként az azokhoz 8 Sajnos az Inc, Co. Ltd., Corp. végződésű US-offshore-okat nem mentesíti az amnesztia az amerikai adókötelezettségük alól, hiszen ők nem magyar, hanem amerikai adóalanyok a bejegyzés elsőbbsége miatt. Ugyanis az US-magyar egyezmény tiebreaker specialitása miatt a vezetési hely szerinti illetőségtől erősebb a bejegyzési hely szerepe a kettős adóilletőség felmerülésekor évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 685 b) bekezdés szerint a közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. A "hozzátartozóra" viszont ez már nem vonatkozik, aki az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa; 7

8 kapcsolódó dilemmáinkat is, s mely miatt az amnesztia sikeresebb volta a korábbiakhoz képest borítékolható. Ennek halvány jelei már látszanak is, hiszen novemberére 15 milliárd forint érkezett Magyarországra amnesztiázandó összegként, melyből az állami bevétel 1,5 millárd forint. 10 Ráadásul a beérkező teljes pénz kötelezően forintra váltandó a bank által, aki majd ezután utalja a 10 százalékokat összesítve és anonim módon a bank az adóhatóságnak. A magyar állapotokkal elégedetlen amnesztiázók újra kiutalhatják a megmaradt 90%- ot, melyet előbb vissza kell váltaniuk devizára. Érdekes módon a forintra, majd a devizára váltás költségei bankoktól függően óriási szórást mutatnak, hiszen pl. az MKB-nál 1-1% körüli összegbe kerül, míg a másik végletre példa a CIB, ahol ez 4-4%-ba a 2011 szeptember 28-ai devizaárfolyamokat tekintve a főbb devizák esetében. Ám mivel ez a törvényszakasz is a külföldön vezetett magán és céges számlákról ír, így az olyan jövedelem nem amnesztiázhat, amely belföldi pénzintézetnél vezetett magánszámlán, vagy offshore-számlán volt az előírt időpontban. A külföldön lévő magánbankszámlákon és offshore-bankszámlákon természetesen sokkal nagyobb adócsalt vagyon található, mert belföldi banknál csak a bungee jumpingosok vezettek offshore-számlát, vagy komolyabb adócsalt vagyon kapcsán magánbankszámlát. Ezen kizárásnak a jóval kisebb vagyontömeg ellenére sem látszik logikus indoka, ami persze nem jelenti azt, hogy ne lenne/lehetne. Ha mégsem lenne, akkor ezúton is tisztelettel kérjük a jogalkotást, hogy terjessze ki a belföldi adócsalt vagyonokra is a lehetőséget, melynek az adóalanyok számára már elfogadhatónak tekinthető részleteit az előző fejezetben, a Bevezetőben és a Zárszóban is vázoltuk. Visszatérve a hatályos törvényszövegre: (3) Az (1) (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre, a) amelyeket olyan társaság (egyéb szervezet) fizet (juttat), amelynek székhelye a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel (OECD-vel) együtt nem működő államban van; (ilyen állam április 2-a óta nincs, mivel az OECD ezen feketelistája azóta üres.) b) amelyek bűncselekményből erednek. Ez itt riasztó rövidségű szabály, mely az amnesztiát értelmetlenné tenné egy szempillantás alatt, ha majd a (9) bekezdésben nem mentesítené a vétkeseket az előző amnesztiában is írt szokásos módon az offshore-ozás bűncselekményeinek következményei alól a törvény. De mentesíti, így csak azon jövedelmek nem amnesztiázhatóak, amelyeknél az eredeti ügylet nem az adótörvények megszegésével járt. Így nem amnesztiázhat például a sajtóban gyakran emlegetett, offshore-ba állami vagyon hűtlen kezelése révén mentett vagyon, továbbá sikkasztás, vesztegetés/korrupció, fedezetelvonás, csődbűntett révén szerzett vagyon, nem beszélve a kábítószer-, fegyver-, emberkereskedelem bűncselekményekből származó jövedelmekről. Az egymást követő 3 amnesztiatörvényben mégis jobb lett volna megfogalmazni a b) pont szövegét akként, hogy (3) Az (1) (2) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók azon jövedelmekre, ( ) b) amelyek nem adójellegű bűncselekményből erednek", mert enélkül a szöveg sokakban bizonytalanságot okozott és okoz. (4) Az (1) (2) bekezdésben meghatározott jövedelem utáni adókötelezettségét az adózó a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által kijelölt hitelintézetek (a továbbiakban: kijelölt hitelintézet) útján, az erre vonatkozó nyilatkozat megtételével és az e szerinti adó megfizetésével teljesítheti. A nyilatkozat tartalmazza azt az összeget, amely után a magánszemély adózó adókötelezettségét e szerint teljesíti, valamint azt a nyilatkozatot, amely szerint a megjelölt összeg a (3) bekezdés szerint nincs kizárva az adókötelezettség e szerinti teljesítése alól. Az (1) (2) bekezdés alkalmazásának feltétele, hogy az adózói nyilatkozat legkésőbb december 31-ig a kijelölt hitelintézet felé megtörténjen. A nyilatkozattételre megadott határidő jogvesztő

9 A jogvesztés fontos momentum, a korábbi, 2009-es amnesztia önellenőrzéssel bevallható volt az adóbevallási határidőt követően is az elévülési időn belül 11 (természetesen önellenőrzési pótlékkal), ha egyébként a jövedelem a meghatározott időben rendelkezésre állt. A PSZÁF bár még februárban kijelölte azt a tíz bankot 12, amelyek az adóamnesztiázandó pénzeket fogadhatják, ám szeptember 28-ig csak az OTP, a Raiffeisen, az Erste, az UniCredit és az MKB kezdte el az ilyen irányú tevékenységét 13. Honlapjukon a keresőjükbe beírva az "amnesztia" szót, mindegyik honlap 0 találatot ad ki szeptember 28-án - ahogyan a PSZÁF-é is 14. Az APEH honlapja viszont 17 azonos példányban listázza az amnesztiatájékoztató linkjét - sajnos a 2009-es amnesztiáét 15, melyet a 25. fejezetben mutattunk be. Reméljük, hogy a Honyek Péter-féle kitűnő cikk is fölkerül a honlapra nemsokára. Így tehát a magánszemélynek telefonon, vagy személyesen kell érdeklődnie bankjánál, hogy amnesztiázhat-e "nála", s ha a bank valóban föl van készülve, akkor a beutalás kapcsán nyilatkoztatja a magánszemélyt a törvényben foglalt feltételek teljesüléséről, átváltja forintra az összeget, s levonja a 10%-ot, majd anonim módon továbbítja a NAV-hoz, s erről kiállítja az igazolást a következők szerint. "(5) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó esetben a kijelölt hitelintézet a magánszemély adózó nyilatkozatában feltüntetett, de legfeljebb a (7) bekezdésben foglaltak szerint igazolt összeg után az adót a nyilatkozat közlését követő 8 napon belül, de legkorábban a fedezetére szolgáló összegnek a nála vezetett számlán történő jóváírásának napján megállapítja és levonja, továbbá a következő hónap 12. napjáig a magánszemély adózó bármely azonosító adatának feltüntetése nélkül megfizeti és magánszemélyhez nem köthető személyijövedelemadó-kötelezettségként havi adóbevallásában bevallja. A kijelölt hitelintézet a magánszemély adózó adókötelezettségének a (4) bekezdés szerinti teljesítéséről az adó levonását követően igazolást állít ki a magánszemély adózó részére. Ahogy írtuk, a bank nem küldi meg az amnesztiázó magánszemély adatait az adóhivatalnak amikor átutalja a levont 10%-ot. Ezen amnesztia igen előnyös pontja a bankszámlapénzek kapcsán az anonimitás, amennyiben 2011 július 15-ig az addig hatályos PSZÁF-tájékoztató kettes és négyes mellékletét töltötték ki az adóalanyok, és nem az első és a hármas számút. S mivel július 15-től módosították a korábbi kiadásainkban kifogásolt szabályozást és a mellékleteket is, így onnantól már nincs rosszul választható melléklet - lásd ezeket később -, tehát valóban és egyértelműen anonim maradhat az amnesztiázó. (6) A (2) bekezdés hatálya alá tartozó esetben a kijelölt hitelintézet a nála vezetett számlán jóváírt összeg, de legfeljebb a magánszemély adózó nyilatkozatában feltüntetett, a (7) bekezdésben foglaltak szerint igazolt összeg után az adót a nyilatkozat közlését követő 8 napon belül, de legkorábban az alapjául szolgáló összegnek a nála vezetett számlán történő jóváírásának napján megállapítja és levonja, továbbá a következő hónap 12. napjáig a magánszemély adózó bármely azonosító adatának feltüntetése nélkül megfizeti és magánszemélyhez nem köthető személyijövedelemadó-kötelezettségként havi adóbevallásában bevallja. A kijelölt hitelintézet a magánszemély adózó adókötelezettségének a (4) bekezdés szerinti teljesítéséről az adó levonását követően igazolást állít ki a magánszemély adózó részére. 11 A 2009-es amnesztiából származó jövedelmet a évről szóló Szja-bevallás 183. sorában volt lehetőség bevallani. Ám a es évről szóló bevallásban már nem találtunk erre alkalmas helyet. Pedig azoknak, akik 2010-ben jutottak ténylegesen hozzá a jövedelemhez, ezt 2011-tavaszán kellett volna bevallaniuk, de valójában nem volt hol - lásd később a probléma egyfajta feloldását a fejezet végén ismertetett Honyek Péter-féle cikknél. A 2009-es amnesztia kapcsán megszerzett jövedelmét egyébként a magánszemély akár még 2017-ben is bevallhatja önellenőrzéssel, mivel ott nem volt jogvesztő határidő. 12 Budapest Bank Nyrt., CIB Bank Zrt., Erste Bank Hungary Zrt., FHB Kereskedelmi Bank Zrt., Kereskedelmi és Hitelbank Zrt., Magyarországi Volksbank Zrt., MKB Bank Zrt., OTP Bank Nyrt., Raiffeisen Bank Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt Az amnesztialehetőséggel kapcsolatos tájékoztató 2011 szeptember 28-án itt volt található: Ha áttennék máshová (ahogy már megtörtént) akkor a oldal bal szélén a "Szabályozó eszközök" majd a "Vezetői körlevelek" között kell megkeresni a "3/2011. számú Vezetői körlevél az egyes adókötelezettségek teljesítésében közreműködő kijelölt hitelintézetek feladatairól" című, február 23-ai dátummal ellátott PDF fájlt

10 (7) A kijelölt hitelintézet kivéve az (1) bekezdés második mondatának hatálya alá tartozó esetet 16 köteles megvizsgálni, hogy a külföldi számlán (bankszámlán, értékpapírszámlán, befektetési számlán, biztosítási számlán), az onnan átutalt (nyilatkozatban szereplő) pénzeszköz vagy annak megfelelő pénzügyi eszköz legkésőbb április 30-áig rendelkezésre állt. A rendelkezésre állás igazolásaként számlakivonat vagy banki igazolás eredeti példánya fogadható el. Rendelkezésre álló pénzeszközként a számlakivonat vagy banki igazolás szerinti értéket kell figyelembe venni. A hitelintézet által az (5) (6) bekezdés szerint kiállított igazolás tartalmazza azt a záradékot, hogy a hitelintézet az e bekezdés szerinti vizsgálati kötelezettségének eleget tett. Ismét egy kissé zavarbaejtő szakasz a törvényben, ugyanis a szöveg szerint a bank eredeti banki igazolást (levelet) vagy számlakivonatot fogad el - és mást nem kell tennie a szöveg szerint. Nagy kérdés, hogy a bank ezen papírokat átvéve ezek valódiságát leellenőrizendő megkeresi-e a kibocsájtó bankot, vagy elhiszi egy bankszámlakivonatról, hogy az valódi. Hiszen ne feledjük, a mai számítástechnikai eszközökkel gyerekjáték olyanná készíteni ezt, ahogyan a banké kinéz, pusztán csak április 30 elé kell betenni egy megfelelő összeget a Credit oszlopba, mivel ezt az adóhatóság most egyáltalán nem vizsgálja/vizsgálhatja. Természetesen előfordulhat, hogy a bankok egy része esetleg nem ellenőrzi a kibocsájtó banknál a papír tartalmának helytállóságát, mivel a törvény (és a PSZÁF-útmutató) nem kötelezi erre, csak egyfajta szemrevételezésre. Ezen sorok szerzője azonban ezzel ellentétben úgy véli, hogy ha egy bank valóban bankként" működik az ügy és a vagyonok nagyságára tekintettel kifejezetten indokolt számára az óvatosság, így fel fogja venni közvetlenül a kapcsolatot a kibocsájtó bankkal. S ha 1-2 hét múlva megérkezik a bemutatott dokumentumnak ellentmondó hamisítatlan, akkor értesíteniük kell a csalás/hamisítás tényéről a hatóságot. Melynek végén nemcsak az okirathamisítás lesz megállapítva a bűnügyi eljárás következtében, hanem valószínűleg lefolytatják az adóvizsgálatot is, az elévülési időt is figyelembevéve. (8) Az adókötelezettség megállapításakor az (1) (2) bekezdés szerint figyelembe vett jövedelemmel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg. (9) Amennyiben a magánszemély úgy veszi igénybe az (1) (2) bekezdésben leírt kedvezményt, hogy megfelel az e -ban foglalt feltételeknek, úgy ezen jövedelem keletkezésével összefüggő adókötelezettség elmulasztása tekintetében a) adózásról vagy illetékfizetésről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás nem tehető; valamint b) adó- és illetékfizetési, számviteli kötelezettségekkel, az ezzel kapcsolatos okiratok kiállításával, felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg. Ez is igen bölcs szabály, ugyanis nagyon sok látszólag óvatos offshore-tulajdonos íratta közeli hozzátartozójára, élettársára offshore-cégét és annak bankszámláját, így ezen segítőkész strómanok is mentesülhetnek a felelősségrevonás alól. Azért volt csak látszólagos ez az óvatossága az UBO-nak, mert egy komolyabb nyomozásban ezen hozzátartozók, vagy élettársak (különösen akik már nem azok a vizsgálat idején egy esetleges fájdalmasabb szakítás következtében) lehet, hogy elárulták volna a valódi UBO-t egy vádalku érdekében, (még annak ellenére is, hogy ekkor a tanúvallomás egyébként jogszerűen megtagadható), de így őket megkíméli a szabály ezen tortúrában való esetleges részvételtől amennyiben amnesztiáznak. (10) Amennyiben az adózó ellenőrzése során arra hivatkozik, hogy bevétele ezen rendelkezés alkalmazásával külföldről származik, akkor az eljáró hatóság a bevétel keletkezésének vizsgálata céljából csak a kijelölt hitelintézet által kiállított igazolás kérésére jogosult. (11) A magánszemély adózó (4) bekezdés szerinti nyilatkozatát az 1. számú mellékletben meghatározott tartalommal teszi meg a kijelölt hitelintézet részére. A kijelölt hitelintézet az (5) (6) bekezdés szerinti igazolást a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal állítja ki a magánszemély adózó részére. 16 Lásd Az osztaléknyilatkozat cím alatt ezen a bank által sem ellenőrizhető - kivételt néhány oldallal korábban. 10

11 Összefoglalva a fentieket: ha a magánszemélynek, vagy közeli hozzátartozójának, vagy élettársának van valahol külföldön magánbankszámlája, vagy a világban bárhol bejegyzett, bármilyen formációban alapított offshore cégének, alapítványának, trustjának, stb., külföldön bankszámlája amelyen április 30 előtti dátummal 17 bármikor is volt egy akármilyen magas, akár csak pillanatnyi egyenleg, akkor ezen egyenlegnagyságot a tíz kijelölt magyar bank bármelyikében lévő magánszámlájára beutalva ez már teljes büntetlenséget jelent számára/számukra az összes adójellegű bűncselekmény alól miután a bank a forintra váltott összegből 10%-ot levont. Az offshore illegális magyar működtetése miatti belföldi adókat és járulékokat is kiválthatják az említett 10%-os adóval. De mindezt csak akkor, ha december 31-ig beérkezik a magyar bankszámlára ez az összeg. Adataikat a bank NEM továbbíthatja a 10% elutalásakor. Ezen levonásról egy Igazolást kapnak a banktól, mely valódi menlevélként szolgál, hiszen ezen kívül semmilyen dokumentumot, szereplőt, körülményt az adóhatóság nem vizsgálhat ezen vagyontömeg kapcsán a későbbiekben. Még akkor sem, ha akár az offshore-ral elkövetett adóbűncselekményekbe botlana valamilyen más úton, akár a magánszemélynél vagyonosodási vizsgálatot tartana valamilyen más ok kapcsán. Ugyanis ezt az összeget ekkor úgy tekinti a NAV, mint elévülési időn túli forrásként rendelkezésre álló vagyon - azaz esetünkben mintha december 31-ig szerezte volna. 17 Vannak olyan vélemények is, hogy nem teljesen egyértelmű, hogy a bankszámlaegyenleget mely időpontra vonatkozóan kell bizonyítani. A bármikori időpont sokak számára túlságosan tágnak tűnő lehetőség. Ezért a ai dátumot sokan egy konkrétan meghatározott időpontnak tartják, amitől csak abban az esetben lehetne eltérni, ha ez a nap nem volt banki üzemnap, ám szombat lévén az volt. Tehát az amnesztiázónak a azaz az április 30-at követő első munkanapi, - mint banküzem-napi számlakivonatot kellene bemutatnia ezen logika alapján. Bár mi nem osztjuk ezt az álláspontot, a törvényszöveg megfogalmazásakor a " pénzeszköz vagy annak megfelelő pénzügyi eszköz legkésőbb április 30-áig rendelkezésre állt" szöveg helyett például a "pénzeszköz vagy annak megfelelő pénzügyi eszköz április 30-át megelőző bármely időpontban rendelkezésre állt" megfogalmazás kétségtelenül szerencsésebb lett volna. 11

12 Ha az adóalany a vagyonosodási vizsgálatában az amnesztiázott vagyonra - mint forrásra - kíván hivatkozni, akkor a vizsgálatot felfüggeszti a NAV, és 60 napot ad az adóalanynak arra, hogy bemutassa a bankjától kapott Igazolást. Ha ez bemutatásra kerül, akkor a hatóság ezt a vagyont adózott vagyonnak fogja elfogadni, természetesen miután a magyar banknál leellenőrizte, hogy ott is megvan ugyanezen Igazolás másodpéldánya Adómentes amnesztia a magyar cégek tulajdonosi szerkezetének offshore-talanítására 83. (1) Amennyiben a belföldi illetőségű magánszemély belföldön bejegyzett gazdasági társaságban ben, 2011-ben vagy 2012-ben szerez átruházással tulajdoni részesedést, utólagos adómegállapítás keretében adókötelezettség, továbbá egyéb jogkövetkezmény a (2) bekezdésben rögzítettek szerint nem állapítható meg, az alábbi feltételek együttes teljesülése esetén: a) a részesedést értékesítő jogalany a magánszemély adózó vagy közeli hozzátartozója, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság 18, vagy egy olyan, alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet, amelyben a részesedést szerző magánszemély vagy közeli hozzátartozója, élettársa közvetlenül vagy közvetve meghatározó befolyással rendelkezik, illetőleg a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10%-ával rendelkezik, vagy egyéb olyan külföldi vagyonkezelő szervezet (így különösen alapítvány, trust) vagy ennek közvetlenül vagy közvetett tulajdonában álló külföldi társaság, mely vagyonkezelő szervezetnek a magánszemély vagy közeli hozzátartozója, élettársa kedvezményezettje, b) a tulajdonosváltozást a magánszemély hitelt érdemlően igazolja, így különösen a tulajdonosváltozást a cégbíróság jogerősen bejegyzi, illetve részvénytársaság esetén, azt a részvénykönyvben nyilvántartásba veszik, és c) belföldi illetőségű magánszemély a kedvezmény érvényesítéséhez az állami adóhatósághoz legkésőbb december 31. napjáig beérkezően az adóhatóság által erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti a részesedés megszerzésének tényét, a tulajdonszerzés időpontját, a fizetett ellenérték összegét, valamint ugyanezen nyomtatványon nyilatkozik arról is, hogy a részesedést átruházó jogalany megfelel az a) pont szerinti feltételeknek. Azaz egy magánszemély akár saját, akár közeli hozzátartozója 19 nevén lévő olyan offshore cégét, amely magyar cégében, mint tulajdonos van regisztrálva, ezt most ingyenesen, azaz adómentesen kicserélheti önmagára, bármilyen aránytalan értéken is történjen ez az üzletrész-, vagy részvényadásvételi szerződésben meghatározásra, ennek nem lesz közvetlen adójogi vagy büntetőjogi következménye. Viszont később és közvetetten mégis lesz adókövetkezménye, de ez csak az adómértékben hoz változást a magánszemély számára, hiszen az offshore révén ő eddig adómentesen jutott osztalékhoz, ahogyan adómentes volt az árfolyamnyeresége is, ha eladta a magyar cégben fennálló valamekkora üzletrészét még ha könyvünk mondanivalója értelmében illegálisan is tette ezeket az offshore segítségével. Ezen két jövedelemtípus a csere 18 Ugyanezen törvény 83/B. (1)bekezdése meghatározza az ellenőrzött külföldi társaság (EKT)fogalmat, melyről egyébként a fejezet elején lévő lábjegyzetekben írtunk: " A 82 83/A. alkalmazásában valamely személy által ellenőrzött külföldi társaságnak minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott olyan ellenőrzött külföldi társaság, amelyben e személy közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával, vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározó befolyással rendelkezik, továbbá a külföldi székhelyű olyan jogi személy, egyéb szervezet, amely felett az említett személy olyan módon gyakorol ellenőrzést, irányítást, amelyet a 82. (4) (6) bekezdésében, a 83. (5) bekezdésében, illetőleg a 83/A. (2) bekezdésének g) pontjában meghatározottak teljesítése igazol, és ezért azt az adózó más módon nem köteles bizonyítani." 19 Megismételjük a csak ezen fejezetrészt olvasók számára, hogy az évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről 685 b) bekezdés szerint a közeli hozzátartozók: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér. A "hozzátartozóra" viszont ez már nem vonatkozik, aki az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa. 12

13 után a jövőben az új magánszemély-tulajdonosnál már 16% Szja-kötelezettséggel fog járni 2011-től akkor, ha majd osztalékot venne föl, vagy eladná a cégét árfolyamnyereséggel. A július 15-ig érvényes amnesztiaszabályok szerint a belföldi magyar cégét nem tehette tulajdonosként be ezen offshore helyére, mivel a szabályozás csak magánszemélyre engedélyezte ezt az offshore-kiváltó lehetőséget alkalmazni. Ám ettől a dátumtól a 83A megengedi ezt is - lásd később -, így magyar cégének másik magyar cége is lehet az eddigi offshore helyett a tulajdonosa. Így a magyar cég-magyar cég közötti osztalék ekkor is társaságiadómentes lehet, ahogyan az offshore felé menő osztalék esetében is volt, de utóbbi esetben az offshore-ba került osztalék után az UBO-k szja-t sem fizettek, amikor abból magáncélra is költöttek. Ezzel ellentétben az új magyar cégükből kapott osztalék esetén viszont már csak a 16%-os osztalékadó megfizetése után lesz szja-zott, legális jövedelmük ebből. (2) Az (1) bekezdésben írt feltételek együttes teljesülése esetén, a belföldi illetőségű magánszemély és az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany közötti átruházás utólagos adómegállapítás keretében az adóhatóság által nem minősíthető színlelt szerződésnek, továbbá a) nem írható elő adójogi következmény azon a jogalapon, hogy a felek által kikötött ellenérték nem felel meg a részesedés szokásos piaci értékének, (azaz hiába szerezte most meg magánszemélyként például 1millió forintért a 100 milliót érő magyar cégüzletrészt az offshore-cégétől) b) tulajdoni részesedését megszerző magánszemély adókötelezettségének megállapításakor a szerzéssel összefüggésben a magánszemélynél keletkezett bevétel vagyongyarapodásnak nem minősül, ezzel összefüggésben vagyongyarapodás nem vélelmezhető és nem állapítható meg, továbbá más, adózásról vagy illeték fizetéséről szóló jogszabály alapján utólagos adómegállapítás sem tehető, (azaz nem lehet a magánszemélynél a 99 milliós bevétel/vagyongyarapodás miatt adómegállapítást tennie az adóhatóságnak) c) a részesedését megszerző magánszemély azon ügyleteivel kapcsolatosan, amelyekből származó jövedelmek e bekezdés b) pontja szerinti bevétel alapjául szolgáltak, ezen jövedelmek keletkezésével, illetve megszerzésével összefüggő adó- és illetékfizetési, valamint számviteli kötelezettségekkel, a jövedelem keletkezésével, illetve megszerzésével kapcsolatos okiratok kiállításával, azok felhasználásával, valamint a keletkezett jövedelmekkel végzett pénzügyi műveletekkel kapcsolatos büntetőjogi felelősség nem állapítható meg. (azaz az offshore-ban adóbűncselekmények, és ezen alapbűncselekményre épülő pénzmosás révén felhalmozott vagyon tekintetében is felmenti a törvény az elkövetőt) (3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti bejelentésnek, illetve nyilatkozatnak legkésőbb december 31. napjáig az állami adóhatóság illetékes szervéhez be kell érkeznie. E határidő elmulasztása jogvesztő, és az e - ban foglalt kedvezmény elvesztésének terhével jár. A tulajdonosváltozást a magánszemélynek hitelt érdemlően igazolnia kell, azaz a tulajdonosváltozást a Cégbíróságnak jogerősen be kell jegyeznie, részvénytársaságnál pedig a részvénykönyvben nyilvántartásba kell venni. Sőt, a magánszemélynek az adóhatósághoz a külön erre a célra rendszeresített nyomtatványon mindezt be kell jelentenie legkésőbb december 31. napjáig. A bejelentésre a 10110EK jelzésű nyomtatvány szolgál. (4) Az (1) (2) bekezdésekben írt jogkövetkezmények alóli mentesülés nem terjed ki azon jövedelemre, melyből a magánszemély az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany részére fizetett ellenértéket teljesíti, (azaz a példaként említett 1 milliós vételárnak adózott forrásból kell származnia) valamint a fenti részesedés magánszemély azon későbbi továbbértékesítésére, amely során a kedvezménnyel érintett részesedést elidegeníti. (azaz, ha a 100 milliós üzletrészt később majd 100 millióért eladná, akkor mivel csak 1 milliót fizetett érte 99 milliós árfolyamnyeresége lesz, ami már adóköteles lesz, amelynek mértéke 2011 szeptember 28-án - e sorok írásakor - 16%. Ezért megfontolandó magasabb áron megvenni a részesedést feltéve, hogy van erre legális forrás!) 13

14 (5) Az (1) bekezdés szerinti átruházás keretében, a részesedését megszerző magánszemély által az átruházó (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalany részére fizetett (példánkban 1 milliós) ellenértéknek megfelelő, utóbb a magánszemély részére, az (1) bekezdés a) pontja szerinti külföldi jogalanytól bármely jogcímen december 31. napjáig közvetlenül juttatott jövedelem a fenti részesedés külföldi jogalany részére fizetett ellenértékének összegéig mentes az adó alól. Azaz ha ettől az átruházó külföldi jogalanytól végéig kapna még bármely jogcímen - pl. osztalékként, vállalkozásból kivont jövedelemként - a magánszemély pénzt, akkor az a vételárral egyező összegig - esetünkben 1 millióig - mentes mindenfajta adó alól. A magánszemély természetesen akkor járna legjobban, ha legális forrás birtokában a szokásos piaci áron vásárolná meg a külföldi jogalanytól a részesedést. Például ha a 100 milliós üzletrész után 100 millió forintot fizetne, akkor egyrészt az üzletrész majdani átruházása során nem keletkezne árfolyamnyeresége, másrészt a 100 millió forint vételárat december 31-ig adómentesen visszakaphatná a külföldi jogalanytól. Összefoglalva: a magánszemély magyar cégéből büntetlenül és adómentesen kivásárolhatja az eddigi ott tulajdonosként szereplő offshore-cégét, melyet nemrég még épp azért tett be maga helyett, hogy elkerülje az osztalékadót, vagy árfolyamnyereségadót bár ezeket illegálisan tette. A kivásárlás történhet bármilyen akár fiktív értéken, emiatt a magánszemélynek nem keletkezik adóköteles bevétele, csak ha árfolyamnyereséggel értékesítené ezt a későbbiekben a szerzési értékhez képest. Továbbá az offshore-ba bármilyen adójellegű bűncselekmény révén kijuttatott vagyon is mentesül az adókövetkezmények alól, ahogyan az ezt elkövető személy is ezen bűncselekmények vádja alól. Az offshore számára fizetendő összegnek - esetünkben az 1 milliónak - viszont a magánszemély adózott vagyonából kell származnia. Az offshore viszont juttathat a tranzakció után adómentesnek tekintendő pénzt számára, a szóban forgó 1 milliós vételár mértékéig Offshore-tulajdonú eszközátruházás magyar cégre vagy magánszemély nevére A 83/A és B paragrafus július 15-ei hatállyal került be a törvénybe annak érdekében, hogy az offshore vagyonelemei - mint kedvezményezett eszközök - az offshore magyar UBO-jának, vagy az UBO magyar vállalkozásának tulajdonába kerülhessenek át. Ezen kedvezményezett eszköz lehet egy offshore nevén lévő: 1. a belföldön fekvő ingatlan, 2. a belföldön fekvő ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga és bérleti jog, 3. az olyan jármű, légi jármű, vízi jármű és szállítás céljára szolgáló felszerelés, amelynek tulajdonosát közhiteles nyilvántartás bizonyítja, 4. a részesedés, kivéve a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdére bevezetett értékpapírnak minősülő részesedést (így különösen az ilyen részvényt); 83/A. (1) A kijelölt hitelintézet az adózó által a 3. számú mellékletben (lásd a mellékleteket a fejezet végén) meghatározott tartalommal legkésőbb december 31-én megtett nyilatkozat alapján az adózó részére a 4. számú mellékletben meghatározott tartalmú igazolást állít ki, ha megállapítja, hogy az igazolás kiállításának a (2) (3) bekezdésben foglaltak szerint nincs akadálya. (2) Az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállításának feltétele, hogy az adózó az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatához olyan szerződést mellékel, amelyre vonatkozóan a következő feltételek együttesen teljesülnek: a) a szerződést a felek legkésőbb június 30-án írásban megkötötték; 14

15 b) a szerződés tárgya kedvezményezett eszköz visszterhes átruházása (adásvétele) a felek között; c) a szerződésben félként nem vesz részt sem olyan természetes személy, aki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezettel együtt nem működő állam állampolgára, sem olyan jogi személy, egyéb szervezet, amelynek székhelye ilyen államban található; (ahogy a régi amnesztiánál is jeleztük a 25. fejezetben, ez a bekezdés nem releváns, mivel az OECD ezen "feketelistája" 2009 április 2-a óta üres) d) a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint átruházó fél a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző belföldi illetőségű magánszemély, közeli hozzátartozója, élettársa által, vagy a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző gazdasági társaság tagja, részvényese, annak közeli hozzátartozója, élettársa által ellenőrzött külföldi társaság; Vegyük észre, hogy itt "ellenőrzött külföldi társaságról" (EKT) beszél a törvény ami a 2011-es definíció szerint az az offshore lesz, amely 10 százalékosnál alacsonyabb társaságiadó-kulcsú országban van bejegyezve, benne a magyar tulajdon legalább 10 százalékos, de mindezektől függetlenül és bármilyen más külföldi (egyáltalán nem offshore) bejegyzésű cég esetén is akkor, ha ennek bevételei a szóban forgó adóévben 50%-ot meghaladó mértékben magyar forrásból származnak. Kivéve, ha OECD-s, EU-s, ill. egyezményes államban van bejegyezve és ott tényleges gazdasági jelenléttel bír. 20 Ilyen "kivétel" lényegében nincs a magyar offshore-ozók világában, mivel ezen jelenlétnek a 100 milliós nagyságrendbe eső költségét senki sem finanszírozza, így az egyezményesek, EU-sok, OECD-sek is EKT-nak minősülnek, azaz "amnesztiázhatnak" ezen kedvezményezett vagyonelemek. Ehhez a további négy feltételt is teljesíteni kell, melyek nem igényelnek különösebb magyarázatot: e) a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző fél belföldi illetőségű magánszemély, vagy belföldi székhelyű, a cégjegyzékbe már bejegyzett olyan gazdasági társaság, amelynek valamennyi tagja, részvényese mind a szerződés megkötésének, mind teljesítésének időpontjában belföldi illetőségű magánszemély, valamint amely sem a szerződés megkötésének, sem teljesítésének időpontjában nem áll végelszámolás, felszámolási eljárás vagy csődeljárás alatt; f) a kedvezményezett eszköz szerződés szerinti ellenértékének (vételárának) teljesítése kizárólag a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámla megterhelésével történhet; g) a kedvezményezett eszköz szerződés szerinti ellenértékének (vételárának) teljesítése (a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámla megterhelése), valamint a kedvezményezett eszköz átruházása (birtokba vétele) december 31-éig megtörténik; h) a szerződés megfelel az 5. számú melléklet szerint meghatározott valamennyi feltételnek. (3) A kijelölt hitelintézet az (1) bekezdés szerinti igazolást a nyilatkozathoz mellékelt szerződés szerint a kedvezményezett eszközt megszerző fél nyilatkozata alapján, a kedvezményezett eszköz szerződés szerinti ellenértékének (vételárának) teljesítését követő 8 napon belül állítja ki. A hitelintézet az igazolást a nyilatkozattévő nevére állítja ki, ha azonban a nyilatkozatot gazdasági társaság tette, akkor a nyilatkozattévő kérelmére igazolást állít ki minden olyan természetes személy nevére is, amely a nyilatkozattétel napján e gazdasági társaság tagja, részvényese volt. (4) A kijelölt hitelintézet által kiállított igazolás alapján: a) a szerződést úgy kell tekinteni, hogy nem ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével, valamint annak tartalmát a felek által meghatározott tartalmától eltérően nem lehet minősíteni (így különösen nem minősíthető színlelt szerződésnek); b) a szerződés szerinti ellenértéket úgy kell tekinteni, hogy megfelel a szokásos piaci árnak, szokásos piaci értéknek; 20 Lásd a 7. fejezetet erről, ill. a Taotv bekezdését. 15

16 c) a szerződés teljesítése a (8) (9) bekezdésben meghatározott kivétellel közteherrel összefüggő adómegállapítási, -fizetési, -bevallási, adatszolgáltatási, bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettséget nem eredményez (így különösen a szerződés szerinti ellenérték és a kedvezményezett eszköznek a szerződés keretében történő megszerzése mentes a (8) (9) bekezdés hatálya alá nem tartozó közteher alól); d) közteher-fizetési, vagy közteherrel összefüggő más adókötelezettség, valamint az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott jogkövetkezmény a (8) (10) bekezdésben megállapított kivétellel nem állapítható meg 1. bevételnek, jövedelemnek, nyereségnek, vagyoni értéknek, eszköznek, forrásnak a kedvezményezett eszközt átruházó fél részére a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben) vagy bármely korábbi adóévben (üzleti évben) történő juttatására tekintettel vagy azzal összefüggésben, 2. a kedvezményezett eszközt átruházó fél által a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben) vagy bármely korábbi adóévben (üzleti évben) megszerzett, birtokolt vagy egyébként rendelkezésére álló bevételre, jövedelemre, nyereségre, vagyoni értékre, eszközre, forrásra tekintettel vagy azzal összefüggésben, 3. a kedvezményezett eszközt átruházó féllel a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben) vagy bármely korábbi adóévben (üzleti évben) fennálló jogviszonyra tekintettel vagy azzal összefüggésben, így különösen az átruházó jogi személy, egyéb szervezet saját tőkéje, valamint az annak terhére kifizetett, juttatott (fizetendő, juttatandó) összeg nem képezi adózó bevételét, jövedelmét, nyereségét (adózás előtti eredményét) terhelő közteher (így különösen a társasági adó és a személyi jövedelemadó) alapját sem a szerződés teljesítésének napját tartalmazó adóévben (üzleti évben), sem bármely korábbi adóévben (üzleti évben); e) büntetőeljárás nem indítható, valamint büntetőjogi felelősség nem állapítható meg olyan okirat kiállítása vagy felhasználása, valamint olyan pénzügyi művelet, számviteli kötelezettség és közteherrel összefüggő adókötelezettség alapján, amely a d) pont hatálya alá tartozó bevétellel, jövedelemmel, nyereséggel, vagyoni értékkel, eszközzel vagy forrással összefüggő cselekményhez, jogügylethez, jogviszonyhoz kapcsolódik. Azaz még a vagyon offshore-ba történő (ki)juttatásakor elkövetett adójellegű bűncselekmények következményei alól is mentesülést biztosít a törvény. (5) Ha a nyilatkozattévő adózó által a (2) bekezdés szerinti szerződés keretében fizetett ellenérték nem haladja meg a nyilatkozat megtételének napját követően, de még az ellenérték teljesítését megelőzően a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán jóváírt pénzösszeget, akkor a hitelintézet által kiállított igazolás bizonyítja, hogy az abban feltüntetett kedvezményezett eszköz megszerzésének forrásául nem eltitkolt (be nem vallott) jövedelem szolgált. Az adóhatóság ugyanakkor vizsgálhatja, hogy a kijelölt bank által vezetett bankszámlán keresztül ellenértékként megfizetett összeg adózott/nem eltitkolt jövedelemből származott-e, melyet az adóalany az említett Igazolással tud majd bizonyítani feltéve, hogy ez az összeg nem haladja meg a nyilatkozat megtételének napját követően, de még az ellenérték teljesítését megelőzően a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán jóváírt pénzösszeget. Erre vonatkozóan az adóhatóság az ellenőrzés során kizárólag a kijelölt hitelintézet által kiállított igazolás, valamint a kedvezményezett eszközt a szerződés szerint megszerző fél (adózó) esetében a kedvezményezett eszköz legkésőbb december 31-én történő megszerzését (birtokba vételét) igazoló hatósági határozat, más közokirat vagy teljes bizonyító erejű magánokirat, cégbírósági bejegyzés, részvénykönyvi bejegyzés, forgalmi engedély közjegyző által hitelesített másolata, részvény adásvételi szerződés bemutatását kérheti az adózótól. A (4) bekezdés d) pontjában foglaltak a nyilatkozattévő adózót nem mentik fel az alól, hogy ellenőrzése során az adózott jövedelme összegét igazoló okirattal (így különösen már benyújtott adóbevallással, kifizető által kiállított igazolással) bizonyítsa, hogy a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán jóváírt pénzösszegre adózott (el nem titkolt) jövedelme fedezetet nyújtott. 16

17 (6) A kedvezményezett eszközt megszerző természetes személy jövedelmének kiszámításánál nem kell bevételként figyelembe venni az általa a szerződés mindkét fél általi teljesítését követően, de legkésőbb január 31-én a másik féltől bármely jogcímen a kijelölt hitelintézet által vezetett bankszámlán történő jóváírással megszerzett pénzösszegből a szerződés alapján őt terhelő ellenérték összegét meg nem haladó, a kijelölt hitelintézet által a 6. számú mellékletben meghatározott tartalommal a pénzösszeg jóváírását követő 8 napon belül kiállított igazolásban feltüntetett részt. Ha az offshore eszközeit nem belföldi cég, hanem az UBO szerzi meg, akkor az offshore neki bármilyen jogcímen adómentesen visszaadhatja azt az ellenértéket, amelyet az UBO most az offshore-nak utalt. Erre kizárólag a kijelölt bankon keresztül van lehetőség miután a szerződés teljesedésbe ment, de legkésőbb január 31-ig. Erről a bank egy újabb Igazolást ad az UBO-nak, mely igazolja a visszautalt összeg adómentességét. Ha pedig az eszközt nem az UBO, hanem belföldi vállalkozás szerzi meg, akkor ennek társasági adóalapját csökkenti a külföldi társaságnak fizetett ellenértékkel, azaz nem adózott pénzből kell megvásárolni, hiszen: (7) A kedvezményezett eszközt megszerző gazdasági társaság társaságiadó-alapjának megállapításánál a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az általa a szerződés keretében a másik fél részére fizetett, a kijelölt hitelintézet által kiállított igazolásban szereplő összeget meg nem haladó ellenérték alapján elszámolt költség, ráfordítás. (ez volt a könyvünk első kiadásában kért és most megvalósult kedvezmény - amit ezúton köszönünk) Ugyanakkor nem mentesít az amnesztia az alábbiak megfizetése alól: (8) A (4) bekezdés c) pontja nem mentesít a következő közterheknek az irányadó jogszabályban előírt megfizetése, valamint azokkal összefüggő adókötelezettségeknek az erre irányadó jogszabályban meghatározott teljesítése alól: a) vám; b) általános forgalmi adó; c) regisztrációs adó; d) eljárási illeték; e) igazgatási és bírósági szolgáltatási díj. (9) A (4) bekezdés c) pontjában foglaltak ha a kedvezményezett eszköz nem részesedés a visszterhes vagyonátruházási illeték megfizetése alóli mentességet csak akkor eredményeznek, ha az illeték kiszabása érdekében tett bejelentéséhez az adózó mellékeli a kijelölt hitelintézet által a nevére kiállított, az (1) bekezdés szerinti igazolást. (10) A (4) bekezdés d) pontjában foglaltak olyan adómegállapítási időszak tekintetében, amelyre vonatkozóan az adóbevallás benyújtása, az adóhatósági adómegállapítás alapjául szolgáló bejelentés, nyilatkozat megtétele július 1-jét megelőzően megtörtént, nem teszik lehetővé a közteher alapjának vagy fizetendő összegének utólagos (így különösen önellenőrzés keretében történő) módosítását. Az adózó által a (7) bekezdés hatálya alá nem tartozó jogcímen a kedvezményezett eszközt átruházó fél részére április 30-át követően teljesített ellenérték alapján a (4) bekezdés d) pontjában foglaltaktól eltérően közteher alapja vagy fizetendő összege kizárólag a közterhet megállapító jogszabály rendelkezései szerint csökkenthető. Azaz a július 1-jét megelőzően már benyújtott bevallások módosítására, önellenőrzésére nincs lehetőség annak érdekében, hogy az adóalany élhessen az amnesztiával. És ha nem a (7) bekezdésben lefektetett módon történik az eszközátruházás, akkor a 2011 április 30 után kifizetett ellenértéknél már nem érvényesek az adóalapcsökkentő lehetőségek. 17

18 Összefoglalva tehát banki Igazolás birtokában az átruházás nem minősíthető színlelt szerződésnek, és nem ellentétes a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével sem, továbbá az átadási árat sem lehet kifogásolnia a hatóságnak sem a magánszemélynél, sem a társaságnál, ha az szerezne tulajdont. Az Igazolás a vagyonátruházási illeték megfizetése alól is mentesít, ha az Illetékhivatalhoz történő szerződésbenyújtáskor ezt is csatolja a vagyonszerző fél. Természetesen büntetőeljárás sem indulhat a kedvezményezett eszközzel kapcsolatos adójellegű bűncselekmények elkövetése esetén. A NAV kizárólag a banki Igazolást kérheti a magánszemélytől, valamint az átruházott eszköz megszerzését, vagy birtokba vételét igazoló hivatalos dokumentum bemutatását, mely szerzésnek december 31-ig meg kell történnie. Amit a NAV ugyanakkor vizsgálhat az az, hogy az offshore számára fizetett összeg adózott/nem eltitkolt jövedelemből származott-e. Végül a Mellékletek előtt felsoroljuk a törvényben szereplő fogalommeghatározásokat és a már említett eljárásjogi szabályokat, de itt már magyarázat nélkül, s annak érdekében, hogy az amnesztiázók egy helyen megtalálhassanak mindent, s ne kelljen máshol keresniük a törvényszöveg hiányzó részeit. (11) E alkalmazásában: a) kedvezményezett eszköz: 1. a belföldön fekvő ingatlan, 2. a belföldön fekvő ingatlanhoz kapcsolódó földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használat joga és bérleti jog, 3. az olyan jármű, légi jármű, vízi jármű és szállítás céljára szolgáló felszerelés, amelynek tulajdonosát közhiteles nyilvántartás bizonyítja, 4. a részesedés, kivéve, a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdére bevezetett értékpapírnak minősülő részesedést (így különösen az ilyen részvényt); b) kijelölt hitelintézet: a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete határozatával a 82. (4) bekezdése szerint kijelölt olyan hitelintézet, amely a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére írásban bejelenti, hogy az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásában részt vesz; a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete honlapján folyamatosan közzéteszi azoknak a hitelintézeteknek az elnevezését, amelyek e bejelentést megtették; c) közteher: az adó, a járulék, az illeték, a hozzájárulás, valamint minden más hasonló, jogszabályon alapuló, az államháztartás valamely alrendszerének bevételét képező fizetési kötelezettség; d) részesedés: a belföldi székhelyű jogi személlyel, egyéb szervezettel fennálló, átruházható (átengedhető) tagi, részvényesi jogviszony (ilyennek minősül különösen a közkereseti társaság és a betéti társaság esetében a társasági részesedés, korlátolt felelősségű társaság esetében az üzletrész, valamint részvénytársaság esetében a részvény); e) saját tőke: a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint ilyenként meghatározott vagy annak megfelelő forrás (ideértve különösen az adózott eredményt és az eredménytartalékot), növelve a jóváhagyott osztalék alapján a taggal, részvényessel szemben fennálló kötelezettség összegével. 83/B. (1) A 82 83/A. alkalmazásában valamely személy által ellenőrzött külföldi társaságnak minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott olyan ellenőrzött külföldi társaság, amelyben e személy közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 10 százalékával, vagy a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával meghatározó befolyással rendelkezik, továbbá a külföldi székhelyű olyan jogi személy, egyéb szervezet, amely felett az említett személy olyan módon gyakorol ellenőrzést, irányítást, amelyet a 82. (4) (6) bekezdésében, a 83. (5) bekezdésében, illetőleg a 83/A. (2) bekezdésének g) pontjában meghatározottak teljesítése igazol, és ezért azt az adózó más módon nem köteles bizonyítani. 18

19 (2) A 82 83/A. alkalmazásában belföldi illetőségű magánszemélynek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint belföldi illetőségű magánszemélynek minősülő természetes személy. Az adóigazolvánnyal vagy ideiglenes adóigazolvánnyal igazolt adóazonosító jellel rendelkező magyar állampolgárt belföldi illetőségű magánszemélynek kell tekinteni, kivéve, ha ennek ellenkezőjét az illetősége szerinti külföldi állam adóhatósága által kiállított okirat magyar nyelvű szakfordításáról készült másolattal bizonyítja. (3) A 82. (9) bekezdésének a) pontjában és a 83. (2) bekezdésének b) pontjában foglaltak 2010-ben és ben különösen irányadók az Szja tv ának (20) (22) bekezdésének december 31-én hatályos rendelkezései szerinti jövedelemre, amelyre vonatkozóan utólagos adómegállapítás nem tehető, mivel e jövedelemmel összefüggő valamennyi adókötelezettségét a magánszemély adózó a 82. (4) bekezdésében, illetőleg a 83. (1) bekezdésében foglaltak szerint már teljesítette. (4) A kijelölt hitelintézet az e törvényben meghatározott feladata ellátásával összefüggésben minden olyan ellenőrzést, vizsgálatot köteles elvégezni, amelyre törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály kötelezi. Ha közigazgatási hatóság vagy közhatalmat gyakorló más szerv a kijelölt hitelintézetet az e törvényben meghatározott feladata ellátásához kapcsolódó számlával összefüggő tény, adat, körülmény tekintetében adatszolgáltatásra kötelezi, a kijelölt hitelintézet e kötelezettségét kizárólag azzal teljesíti, hogy nyilatkozatot tesz arról, hogy a számlával kapcsolatban e törvény rendelkezései szerinti igazolást állított ki. (5) A 82. és a 83/A. hatálya alá tartozó esetben, ha a kijelölt hitelintézet az igazolást kiállította, a 83. hatálya alá tartozó esetben, ha az adózó az állami adóhatósághoz a bejelentést az előírt határidőben megtette, úgy kell tekinteni, hogy az érintett jövedelem megszerzése január 1-jét megelőzően történt; az ellenőrzés tekintetében e rendelkezés irányadó a kijelölt hitelintézet által e törvény rendelkezései szerint kiállított vagy e törvény szerinti eljárása során megvizsgált iratok tekintetében is. Sajnos itt a január 1-ei dátum felesleges és zavart is okozó kitétel. Ha ugyanis feltételezzük azt, hogy egy vagyonosodási vizsgálat e előtt jogerőssé válik és a év is ellenőrzés alá vont időszak, akkor az elvileg amnesztiázott jövedelmet a év bevételeként adózás alá lehet vonni. (6) Ha e törvénynek az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló évi XCVI. törvénnyel megállapított hatályos rendelkezése az adózó számára kedvezőbb feltételt vagy jogkövetkezményt állapít meg, mint az igazolás kiállításának időpontjában hatályos rendelkezés szerinti feltétel, illetőleg jogkövetkezmény, akkor a feltételnek való megfelelést, illetőleg a jogkövetkezményt az egyes gazdasági tárgyú törvények módosításáról szóló évi XCVI. törvénnyel megállapított hatályos rendelkezések szerint kell elbírálni. (7) Ha az adózó az ellenőrzés során arra hivatkozik, hogy a 82 83/A. -ban meghatározottak szerint jár el, akkor az adóhatóság az ellenőrzést felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg felhívja az adózót arra, hogy a kijelölt hitelintézet által a 82. (5) (6) bekezdésében vagy a 83/A. (1) bekezdésében foglaltak szerinti kiállított igazolást 60 napon belül mutassa be, vagy a 83. (1) bekezdésének c) pontja szerinti bejelentését 60 napon belül tegye meg. Az igazolás bemutatásának, illetőleg a bejelentés megtételének a napjával, de legkésőbb az említett határidő leteltét követő nappal az adóhatóság az eljárás felfüggesztését megszünteti, továbbá az igazolás bemutatása, illetőleg a bejelentés megtétele esetén az ellenőrzést a 82. (9) (10) bekezdésében, a 83/A. (4), (7) (10) bekezdésében, illetőleg a 83. (2) (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével folytatja le. A PSZÁF-tájékoztatót és a felhasználandó Mellékletek bemutatását megelőzően nézzük meg végül a 2010 végi amnesztiáról szóló (a 2011 júliusi Rogán-féle módosítást/hosszabbítást értelemszerűen még nem tartalmazó) legrészletesebb sajtócikket a 2011 elején megjelentek közül, melyet Gyenis Ágnes írt a HVG-ben 19

20 Nem lehet élni a januártól hatályos adóamnesztiával, mivel máig nem jelölték ki az ügyeket az adózók névtelenségét garantálva intéző bankokat 21 címmel. "Fekete óriásplakátok népszerűsítik Az offshore halála című könyvet. A könyv piacra dobásával szinte egy időben léptek hatályba a személyi jövedelemadó új passzusai, amelyek ismét adóamnesztiát hirdetnek azoknak a magánszemélyeknek, akik hazahozzák külföldi jövedelmüket, vagy magyarosítják itthon bejegyzett, ám offshore tulajdonban álló cégüket. Mivel az új szabályok a korábbiaknál szélesebb körűek és nagyvonalúbbak, a jogalkotók abban bíznak, hogy az év végi határidőig több tízmilliárd forintnyi, külföldön rejtőzködő jövedelem tér haza. A korábbi amnesztiát kihasználó adófizetők 2009-ben mindössze 35 milliárd forintot hoztak vissza, 3,5 milliárd forintot fizetve be kedvezményes adó gyanánt az államkasszába. Pedig a megoldást szorgalmazó egykori Pénzügyminisztérium azt remélte, hogy a magyar magánemberek legalább milliárd forintot irányítanak haza abból az összesen ezermilliárdból, amit külföldön bújtathatnak. De mint az említett, adóamnesztiákról szóló könyvben is olvasható az eddigi magyar legalizálási akciók érdektelenségbe fulladtak, extrém esetek kivételével nem érte meg kihasználni őket... A mostani amnesztiától többet várunk bizakodott Pálszabó Tibor, az Ernst & Young szakértő cég partnere. Ezúttal háromféle esetben lehet következmények nélkül hazahozni a külföldön tartott pénzt. Az egyik az úgynevezett jogcímhez kötött kedvezmény, ami elsősorban a külföldön szerzett osztalékot érinti. Az osztalékfizető céget illetően nincsenek megkötések, csak az a feltétel, hogy az osztalék forrásának legkésőbb október 31-ig meg kellett jelennie bevételként az adott külföldi vállalkozás számláján. A hazahozott osztalék után mindössze 10 százalék adót kell leróni. Ahogy a fejezet legelején bemutattuk, 82. (1) szerinti ha a jövedelemszerzés helye külföld kitétel miatt az egyezményes helyszínen bejegyzett offshore-októl származó jövedelmek jogszerűen nem amnesztiázhattak volna, de a 2011 július 15-ttől bevezetett 82. (2) bekezdés alapján már igen. Ember legyen a talpán, aki megérti, vonatkozik-e rá a másik lehetőség, a külföldi (bankszámlán lévő) jövedelem jogcímhez nem kötött hazahozatala szintén 10 százalékos adózás mellett. Itt ugyanis az adózónak vagy hozzátartozójának a (külföldi) bankszámlájáról vagy az általuk ellenőrzött társaságoktól (azok külföldi bankszámlájáról) származó pénzekről van szó. Ellenőrzött társaság az a cég, amely 10 százalékosnál alacsonyabb társaságiadó-kulcsú országban van bejegyezve, benne a magyar tulajdon legalább 10 százalékos, vagy a bevételei a szóban forgó adóévben zömmel magyar forrásból származnak. De nem vonatkozik az amnesztia olyan magyar érdekeltségekre, amelyek székhelye az OECD-államokkal együtt nem működő országban van. (ilyen ország április 2-a óta nincs, mivel az OECD/FATF feketelistája üres ). Ez a bonyolult definícióegyüttes főképpen az offshore cégekre szabott, csakhogy a szabályozásból kimaradt, hogy az ilyesféle vállalkozásokban többnyire nincsenek benne név szerint az azokat a háttérből irányító magyar tulajdonosok. Megoldás lehet, ha a nevüket elrejtő vállalkozók bizonyítani tudják, hogy az adott cég polgári törvénykönyv szerinti meghatározó (többségi) befolyással bíró tulajdonosai, 22 mert ekkor alanyai lehetnek az amnesztiának vélekedett Pálszabó. 21 ( ) A cikk után egy héttel, február 23- án a PSZAF kijelölte ezen belföldi bankokat. A tájékoztatóban pedig azok a nyomtatványok is olvashatóak, amelyeket a bankok fognak alkalmazni, nyilatkoztatva az ügyfeleket az amnesztiafeltételeknek való megfelelésről. Sajnos itt is van pontatlanság a szövegben, például a jövedelem nem ered bűncselekményből helyett legalább az adókötelezettséggel összefüggő bűncselekményből szerepeltetése szerencsésebb lett volna, mert a mostani szöveggel az egy kicsit is tájékozottabb adóalany aki tudja, hogy az adócsalás is bűncselekmény félre van vezetve /vezkorlev_3_2011_2.pdf 22 Ptk. 685/B. (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik. (2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy 20

2010. évi CLIII. törvény. a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

2010. évi CLIII. törvény. a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról 2010. évi CLIII. törvény a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról 1-4. 5. (1)-(2) (3) 6-9. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítása

Részletesebben

2010 NOV 2 9. Tisztelt Elnök Úr!

2010 NOV 2 9. Tisztelt Elnök Úr! Országgyűlési képviselő Fidesz Magyar Polgári Szövetség j ia6,r I 2010 NOV 2 9. Dr. Kövér László úrnak az Országgyűlés Elnökének Helyben Kapcsolódó módosító javaslat Tisztelt Elnök Úr! A Házszabály 102.

Részletesebben

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz

Útmutató. az SZJA- bevalláshoz Útmutató az SZJA- bevalláshoz Utmutató A magánszemély által értékpapír-kölcsönzés díjaként megszerzett összeg egésze jövedelemnek minõsül. Az értékpapír-kölcsönzésbõl származó jövedelem után az adó mértéke

Részletesebben

Tájékoztató a lakossági betéti termékek kamatjövedelme után fizetendő kamatadóról és egészségügyi hozzájárulásról KAMATJÖVEDELMEK UTÁN FIZETENDŐ KAMATADÓ A Személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII.

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) bekezdés 1. pontjának való megfelelésről szóló átláthatósági

Részletesebben

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014

Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 Adó Hírlevél SZJA bevallás 2014 2014. április Magánszemélyek adóbevallása 2014 Belföldi illetőségű magánszemélyeknek a teljes jövedelmük után, míg a nem belföldi illetőségű magánszemélyeknek a Magyarországon

Részletesebben

ADÓTERVEZÉS- VAGYONÁTHELYEZÉS- OFFSHORE- ADÓAMNESZTIA 2012. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2012. május 2.

ADÓTERVEZÉS- VAGYONÁTHELYEZÉS- OFFSHORE- ADÓAMNESZTIA 2012. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2012. május 2. ADÓTERVEZÉS- VAGYONÁTHELYEZÉS- OFFSHORE- ADÓAMNESZTIA 2012. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2012. május 2. FOGALOM alacsony vagy 0 % az adókulcs kettős adózást kizáró egyezmény

Részletesebben

MÉG MINDIG OFFSHORE. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2010. november 9.

MÉG MINDIG OFFSHORE. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2010. november 9. MÉG MINDIG OFFSHORE Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2010. november 9. tőke Multi cég Magyar leányvállalat Osztalék adómentes tőke Tulajdonos magánszemély Magyar középvállalkozás

Részletesebben

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10.

KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10. KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. március 10. a tulajdonosok között férj magyar kft. feleség férj férj részesedés szerzés feleség feleség férj, feleség

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

DTM Hungary Accounting Intelligence

DTM Hungary Accounting Intelligence AZ OSZTALÉKFIZETÉSSEL KAPCSOLATOS SZÁMVITELI TUDNIVALÓK Kedves Ügyfelünk! Noha a nem magánszemélyek részére kifizetett osztalék 2006. január 1-jétől adómentesség alá tartozik, a magánszemély tulajdonosok

Részletesebben

Elvárt adó - nyilatkozat

Elvárt adó - nyilatkozat Elvárt adó - nyilatkozat Megnevezés Az adóévben Az adóévet megelőző adóévben 2. adóévben Igen Nem Igen Nem Igen Nem Az adózás előtti eredmény nagyobb-e, mint a korrigált bevétel 2%-a? Igen esetén a további

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

MÉG MINDIG OFFSHORE. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. január 11.

MÉG MINDIG OFFSHORE. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. január 11. MÉG MINDIG OFFSHORE Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2011. január 11. Multi cég tőke Osztalék adómentes Magyar leányvállalat tőke Tulajdonos magánszemély Magyar középvállalkozás Osztalék

Részletesebben

ADÓTERVEZÉS- VAGYONÁTHELYEZÉS- OFFSHORE- ADÓAMNESZTIA 2012. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2012. január 31.

ADÓTERVEZÉS- VAGYONÁTHELYEZÉS- OFFSHORE- ADÓAMNESZTIA 2012. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2012. január 31. ADÓTERVEZÉS- VAGYONÁTHELYEZÉS- OFFSHORE- ADÓAMNESZTIA 2012. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2012. január 31. FOGALOM alacsony vagy 0 % az adókulcs kettős adózást kizáró egyezmény

Részletesebben

JOGI HÍRLEVÉL 2011/7-8. SZÁM

JOGI HÍRLEVÉL 2011/7-8. SZÁM JOGI HÍRLEVÉL 2011/7-8. SZÁM BOLEVÁCZ ÉS VÖRÖS ÜGYVÉDI IRODA H-1065 Budapest Bajcsy-Zsilinszky út 19/B., II/3. Tel.: 0036-1-354-0733 Fax: 0036-1-354-0732 TARTALOM I. Újabb változások az illetékfizetési

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Általános tudnivalók az egyes adófajtákról Kamatadó 2 Tõzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 7 Járulékos költség

Részletesebben

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám :

Or«Ággyülés Hivatala. irornányszám : irornányszám : Or«Ággyülés Hivatala Érkezett : 2005 O KT 0 5. Országgyűlési Képviselő Módosító javaslat Dr. Szili Katalinnak az Országgyűlés elnökének Helyben Tisztelt Elnök Asszony! A házszabály 94. (1)

Részletesebben

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról 2. Kamatadó 2. Tőzsdei árfolyamnyereség adó 4. Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6

Általános tudnivalók az egyes adófajtákról 2. Kamatadó 2. Tőzsdei árfolyamnyereség adó 4. Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Általános tudnivalók az egyes adófajtákról 2 Kamatadó 2 Tőzsdei árfolyamnyereség adó 4 Árfolyamnyereség adó (Forrásadó) 6 Osztalékból származó jövedelem 7 Egészségügyi hozzájárulás (EHO) 8 Járulékos költség

Részletesebben

Kapcsolt vállalkozások

Kapcsolt vállalkozások Kapcsolt vállalkozások Budapest, 2011. március 10. Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd, adótanácsadó Art 1. (8) bekezdése: A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások

Részletesebben

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:...

Adatlap 2012. A munkáltató (kifizető) neve:... címe: adószáma: A dolgozó (tag) neve:... Adatlap 2012 A munkáltatótól (társas vállalkozástól, polgári jogi társaságtól) származó jövedelemről, az adó és adóelőleg levonásáról a munkaviszony (tagsági viszony) megszűnésekor Felhívjuk szíves figyelmét

Részletesebben

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól

Tájékoztató A Látvány-csapatsport felajánlás útján történő támogatásának szabályairól A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény az országgyűlés által elfogadott, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adóés Vámhivatalról

Részletesebben

Az Országgyűlés 2009. június 29-én megszavazta

Az Országgyűlés 2009. június 29-én megszavazta LAVECO since 1991. 2009/1 special NEWSLETTER Adóváltozások Magyarországon Az Országgyűlés 2009. június 29-én megszavazta a 2010. január 1-jétől életbe lépő adóváltozásokat. Számos törvény módosul, így

Részletesebben

A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről A nyilatkozatban kért adatokat

Részletesebben

Szja bevallás a 2012-es évről

Szja bevallás a 2012-es évről Szja bevallás a 2012-es évről Önkéntes pénztári adójóváírás és önkéntes pénztári adóköteles kifizetés esetén 132. sor: Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba befizetett összeg utáni rendelkezési jogosultság

Részletesebben

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük

Személyes közreműködői díj kiegészítése és adóterhei 2010. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük Személyes e és adóterhei. január 1-jétől A gazdasági társaságoknál a tulajdonosok gyakran személyes közreműködésük után nem munkabért, hanem személyes at, tagi jövedelmet vesznek fel.. január 1-jétől megváltoztak

Részletesebben

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI Pénzügyi és Könyvszakértő Kft Székhely: 1026 Budapest, Bimbó út 182. Telefon+Fax: 209-9373, Fax: 466-8409 Web: http://www.correct.hu/ e-mail: correct@correct.hu IV. KEDVEZMÉNYEZETT ÁTALAKULÁS ADÓZÁSI SZABÁLYAI

Részletesebben

A vagyonosodási vizsgálatok során a NAV által alkalmazott, jogszabályi alapok nélküli készpénz-egyenleg módszer pontos modellje. (2013.07.

A vagyonosodási vizsgálatok során a NAV által alkalmazott, jogszabályi alapok nélküli készpénz-egyenleg módszer pontos modellje. (2013.07. A vagyonosodási vizsgálatok során a NAV által alkalmazott, jogszabályi alapok nélküli készpénz-egyenleg módszer pontos modellje. (2013.07.04) Ahhoz, hogy a vagyonosodási vizsgálatoknál ne kerüljünk kiszolgáltatott

Részletesebben

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas)

EGYSZERŰSÍTETT. Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) EGYSZERŰSÍTETT VÁLLALKOZÓI ADÓ Az adó, az állam fogalmából közvetlenül folyó ellenszolgáltatás ellenértéke. (Heller Farkas) Az EVA alanya lehet Egyéni vállalkozó Kft. Bt. Szövetkezet Végrehajtói iroda

Részletesebben

A Személyi JövedelemadJ vedelemadó változásai 2013 Szatmári László Egykulcsos adórendszer Megszűnik az adóalap-kiegészítés Tényleges 16 %-os adókulcs Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat 2 Külföldiek ldiek

Részletesebben

A legfontosabb éves bevallások

A legfontosabb éves bevallások A legfontosabb éves bevallások 1353. bevallás A 2013. adóévről szóló 1353 számú bevallási nyomtatvány: a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, az egészségügyi hozzájárulás,

Részletesebben

Budapest, 2013. június

Budapest, 2013. június MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11563. számú törvényjavaslat egyes közteherviselési kötelezettséget előíró törvények módosításáról Előadó: Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Budapest, 2013. június 1 2013.

Részletesebben

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított

MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított MÁGOCS NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 15/2002. (XII. 31.), 16/2007. (XII. 22.) és 14/2008. (XII. 01.) rendeleteivel módosított 1/1999. (II. 01.) rendelete a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal

Részletesebben

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor

Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Kitöltési útmutató a 2015. évre kiállítandó Adatlaphoz, a magánszemély munkaviszonyának (tagsági viszonyának) megszűnésekor Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 46. (5)

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók. I. Törvény erejénél fogva átlátható szervezetek

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók. I. Törvény erejénél fogva átlátható szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

I. Számú melléklet. Elfogadó Nyilatkozat

I. Számú melléklet. Elfogadó Nyilatkozat I. Számú melléklet Elfogadó Nyilatkozat a SZÉKESFEHÉRVÁRI HŰTŐIPARI Részvénytársaság (8000 Székesfehérvár, Raktár u. 1.) valamennyi 1.000,- Ft (egyezer forint) névértékű, névre szóló, dematerializált törzsrészvényére

Részletesebben

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a HELYI TELEKADÓKRÓL szóló

Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. a HELYI TELEKADÓKRÓL szóló Hosszúhetény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a HELYI TELEKADÓKRÓL szóló 17/1991. (XII.31.), 9/1996. (XI.25.), 12/1999. (XII.01.), 11/2003. (X.06.), 11/2005.(X.24.) 13/2006.(XII.15.) 8/2015.(IX.21.)

Részletesebben

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya.

Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról. A rendelet hatálya. Magyarkeszi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999./XII.14./ sz. rendelete a helyi iparűzési adóról Magyarkeszi Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat pénzeszközeinek hatékonyabb

Részletesebben

Előadó: Vadász Iván alelnök. a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete

Előadó: Vadász Iván alelnök. a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete Előadó: Vadász Iván alelnök a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete Budapesti CORVINUS Egyetem Számvitel mester szak II. évfolyam Ellenőrzés és könyvvizsgálat szakirány Offshore

Részletesebben

a helyi iparűzési adóról

a helyi iparűzési adóról Emőd Város**** Önkormányzat Képviselő-testületének 6/1998. (III. 26.), 15/1998. (XII. 18.), 15/2000. (XII. 21.), 17/2002. (XII. 12.), 20/2004. (VIII. 13.), 15/2007. (XII. 14.) rendeletével módosított 12/1997.

Részletesebben

Részvényesi Nyilatkozat

Részvényesi Nyilatkozat Részvényesi Nyilatkozat Kérjük a Részvényeseket, hogy a Részvényesi Nyilatkozatot nyomtatott nagybetűkkel töltsék ki, és minden vonatkozó melléklettel együtt nyújtsák be a Lebonyolítóhoz a Vételi Jog Gyakorlásáról

Részletesebben

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról

Zsámbék Város Képviselő-testületének. 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E. a telekadóról Zsámbék Város Képviselő-testületének 30/2011. (XII.16.) számú önkormányzati R E N D E L E T E a telekadóról A Helyi adókról szóló (továbbiakban: Htv.) többször módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1) bekezdése,

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete*

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK többször módosított 43/1992. (1993.I.1.) rendelete* a helyi iparűzési adóról (a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg) A Közgyűlés a helyi adókról

Részletesebben

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet:

special NEWSLETTER Jelen hírlevelünkben három fontos elemre kivánjuk felhivni a figyelmet: LAVECO since 1991. 2009/2 special NEWSLETTER Közeleg az új év, amely egyben új adóévet is jelent a vállalkozások életében. 2010. január 1-jétől számos törvény módosul, igy többek között a személyi jövedelemadó

Részletesebben

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai. dr. Horváth Gábor 2015. január Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 2015. évi változásai dr. Horváth Gábor 2015. január 2015. évi Art. módosítások I. A módosításokat a 2014. évi LXXIV. törvény tartalmazza! Alapelvek Az

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó z Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO

ADÓZÁS GYAKORLAT. SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO ADÓZÁS GYAKORLAT SZJA; Járulékok; ÁFA; TAO Személyi jövedelem adó SzJA A jövedelemadók általános jellemzői Közvetlen tárgya a jövedelem Adózási egységre (személyre) vetik ki A közfelfogás a legigazságosabbnak

Részletesebben

SEGÉDLET AZ ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL SZÓLÓ NYILATKOZATHOZ

SEGÉDLET AZ ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL SZÓLÓ NYILATKOZATHOZ SEGÉDLET AZ ÁTLÁTHATÓSÁGRÓL SZÓLÓ NYILATKOZATHOZ A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvt.) 3. (1) bekezdés 1. pont b) alpontja alapján, gazdálkodó szervezet esetében Átláthatósággal kapcsolatos

Részletesebben

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. )

1. Kamatjövedelem. Személyi jövedelemadó (Szja tv. 65. ) Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. értékpapír szolgáltatásainak díjtételeiről szóló hirdetménnyel kapcsolatban (2008. január 1-től érvényes szabályok) 1. Kamatjövedelem Személyi jövedelemadó (Szja tv.

Részletesebben

LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS - RENDELET

LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS - RENDELET LAKÁSCÉLÚ TÁMOGATÁS - RENDELET A nemzetgazdasági miniszter 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelete az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól A személyi jövedelemadóról szóló 1995.

Részletesebben

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez

Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez Adózási tudnivalók (2008.) a ChinaMAX életbiztosítási szerződéshez I. Magánszemély által kötött ChinaMAX szerződés Szja*: A magánszemély által kötött életbiztosítás díját a szerződő magánszemély adózott

Részletesebben

Tájékoztató a tőkejövedelmek adózásáról

Tájékoztató a tőkejövedelmek adózásáról Szerződéskötést megelőző tájékoztató 1. sz melléklete: Tájékoztató a tőkejövedelmek adózásáról Felhívjuk figyelmét, hogy az adózás pontosan csak az ügyfél egyedi körülményei alapján ítélhető meg, továbbá

Részletesebben

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról

Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról Tájékoztató a kiegészítő sportfejlesztési támogatás felhasználásáról A 2013. április 18-án kihirdetett, az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól

Részletesebben

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya

Jogszabályi háttér. Az adatszolgáltatás kötelezettje és tárgya Kitöltési útmutató a 13K97 jelű, a tartós befektetésből származó 2013. évi jövedelemről a kifizető által teljesítendő adatszolgáltatásra szolgáló nyomtatványhoz Jogszabályi háttér - Az adózás rendjéről

Részletesebben

A külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvény (FATCA) 1. Mi a FATCA?

A külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvény (FATCA) 1. Mi a FATCA? A külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvény (FATCA) 1. Mi a FATCA? Az Egyesült Államok külföldi számlák adóügyi megfeleléséről szóló törvénye (FATCA) fontos előrelépés az amerikai állampolgárok

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. Hatályos: 2014. július 1-jétől Közzététel: 2014. július 21.

TÁJÉKOZTATÓ. Hatályos: 2014. július 1-jétől Közzététel: 2014. július 21. TÁJÉKOZTATÓ A vállalkozói üzletág Üzletszabályzata alapján az OTP Bank Nyrt. vállalkozói üzletágába tartozó ügyfelei részére Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, és a 2014. évi

Részletesebben

Előadó: Vadász Iván alelnök. a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete

Előadó: Vadász Iván alelnök. a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete CONFORG Előadó: Vadász Iván alelnök a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete Kapcsolt vállalkozások adótervezése Budapest, 2010. október 25. Az előadás képei letölthetőek:

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni.

I. Általános rendelkezések. 2. Ózd Város helyi adóit, azok pótlékait, bírságait a rendelet mellékletében feltüntetett számlákra kell teljesíteni. Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz., az 1/2011.

Részletesebben

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS

1429 BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS BEVALLÁS és 1429-A ADATSZOLGÁLTATÁS a 2014. évi társasági adóról, a hitelintézeti járadékról, az energiaellátók jöv.adójáról, a hitelintézetek különadójáról, az inno. járulékról, ill. a szakképzési hozzájárulásról

Részletesebben

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához

ADÓVÁLTOZÁSOK 2011. KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához ADÓVÁLTOZÁSOK 2011 KIEGÉSZÍTŐ az ADÓZÁS című könyv 2010. évi kiadásához Budapest, 2011 Adozas_kieg_2011.indd 1 2011.04.05. 10:46:11 Szerző: Sztanó Imréné dr. Lektor: Dr. Bokor Pál Kézirat lezárva: 20.03.31.

Részletesebben

Adó Sziget szakmai kiadványa

Adó Sziget szakmai kiadványa Adó Sziget szakmai kiadványa MIRE KÉSZÜLJÜNK FEL EGY VAGYONOSODÁSI VIZSGÁLAT SORÁN? Ahogy az elmúlt években is, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal 2009-hez kapcsolódó ellenőrzési irányelvei közé tartozik

Részletesebben

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség

I. Általános rendelkezések. II. A bevezetett egyes helyi adókra vonatkozó különös rendelkezések. 1. Építményadó. Adókötelezettség Ózd Város Önkormányzatának a helyi adókról szóló 38/2007. (XII. 29.) sz. önkormányzati rendelete a 11/2008. (III.21.) sz., a 38/2008.(XII.30.) sz., a 21/2009.(XII.22.) sz., az 1/2010. (I.4.) sz. és az

Részletesebben

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok Pénzügy Bemutatkozás Az OFA Kooperáció program pénzügyi szakértője vagyok. Végzettségemet tekintve gazdasági mérnök és mérlegképes könyvelő. Ezen kívül 2003-ban a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán

Részletesebben

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról

Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról Csávoly Község Önkormányzata Képviselőtestületének többször módosított 6/1996. (XII. 26.) ÖKt. rendelete a helyi iparűzési adóról (Egységes szerkezetben) Csávoly Község Önkormányzatának Képviselőtestülete

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 2013.04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját

Részletesebben

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel...

Alulírott,...(név) részvényes. ... (lakcím/székhely) adóazonosító jel... Kérjük, a kitöltött nyilatkozatot a következő címre küldje el! Címzett: KELER Zrt. 1075 Budapest, Asbóth u. 9-11. NYILATKOZAT (magánszemélyek részére) Alulírott,........(név) részvényes...... (lakcím/székhely)

Részletesebben

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény:

SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 SZJA 2013 2013.10.02. Családi kedvezmény: Egykulcsos rendszer: Megszűnt az adóalap-kiegészítés: 2.424.000 Ft felett sem kell szuperbruttósítani. A 78 %-os szabály marad. Tényleges 16 %-os adókulcs. Egyszerűbb adóelőleg, adónyilatkozat. Családi

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról

Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete. a helyi iparűzési adóról Jánoshalma Város Önkormányzat 3/2000/III.10/Ör.sz. rendelete (egységes szerkezetben) a helyi iparűzési adóról A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. /1/ bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról.

Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete. A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzata 7/1999. (VI. 29.) számú rendelete A helyi iparűzési adóról. Zalacsány község Önkormányzati képviselőtestülete a helyi adókról szóló módosított 1990. évi C. törvény 1.. (1)

Részletesebben

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16.

ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK. KATA választása 04.21-től. Főállású kisadózó fogalma KATA 2013.12.16. ADÓTÖRVÉNY VÁLTOZÁSOK Kisadózó vállalkozások tételes adója választása 04.21-től Csak akkor nem választható a alanyiság, ha az adóalanyiság választásának évében a TEÁOR 2008 szerinti 68.20 számú Saját tulajdonú,

Részletesebben

ADÓTERVEZÉS- VAGYONÁTHELYEZÉS- OFFSHORE- ADÓAMNESZTIA 2012. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2012. június 27.

ADÓTERVEZÉS- VAGYONÁTHELYEZÉS- OFFSHORE- ADÓAMNESZTIA 2012. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2012. június 27. ADÓTERVEZÉS- VAGYONÁTHELYEZÉS- OFFSHORE- ADÓAMNESZTIA 2012. Előadó: Dr. Fülöp Péter ügyvéd, adótanácsadó Budapest, 2012. június 27. FOGALOM alacsony vagy 0 % az adókulcs kettős adózást kizáró egyezmény

Részletesebben

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról

MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E. a helyi iparűzési adóról MÁTÉSZALKA VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 26/2003. (XII. 22.) Ök. számú R E N D E L E T E a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben a 22/2011.(XII.30.) önkormányzati rendelettel) a helyi adókról szóló a

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről Dunapataj Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 22/2007.(XII.17.)rendelete a helyi iparűzési adó bevezetéséről és mértékéről (Egységes szerkezetben) Dunapataj Nagyközség Képviselő-testülete a

Részletesebben

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS

Tájékoztató. a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Tájékoztató a kifizető (munkáltató) által magánszemély Biztosítottra kötött BEST DOCTORS Csoportos Egészségbiztosításra és (Euró Alapú) Kiegészítő Egészségbiztosításra vonatkozó, 2012-ben hatályos adózási,

Részletesebben

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL

Csanytelek Község Önkormányzata. Képviselő-testülete. 26/2007.(XI. 29.) Ökt. rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete AZ IPARŰZÉSI ADÓRÓL Csanytelek Község Önkormányzata Képviselő-testülete 26/2007.(XI. 29.) Ökt rendelete az iparűzési

Részletesebben

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I.

A különadó. Kire nem vonatkozik a minimum járulékalap. Új járulék kedvezmények július 1- jétől. A minimum járulék-alap II. A minimum járulék-alap I. A minimum járulék-alap I. A járulék és egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség várható változásai 2007. január 1-jétől 2006. december 15. A munkaviszonyban álló biztosított foglalkoztatója a társadalombiztosítási

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya:

1.. 2.. Adókötelezettség, az adó alanya: Vállaj Község (1) Önkormányzata 3/1994.(VI.08) KT számú 12/2003.(XII.28.) KT számú rendelettel többször módosított egységes szerkezetbe foglalt r e n d e l e t e A helyi iparűzési adóról Vállaj Község

Részletesebben

T/2940. számú. törvényjavaslat

T/2940. számú. törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/2940. számú törvényjavaslat az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos

Részletesebben

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE

A HELYI ADÓKRÓL HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE HORT KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 19/2013. (XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ADÓKRÓL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALVA: 2014. FEBRUÁR 5. Hort Község Önkormányzata Képviselő-testületének

Részletesebben

Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. befektetési szolgáltatásaival kapcsolatban

Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. befektetési szolgáltatásaival kapcsolatban Adózási tudnivalók az OTP Bank Nyrt. befektetési szolgáltatásaival kapcsolatban Hatályos: 2016. január 01-től Közzététel: 2015. december 15. OTP Bank Nyrt. Székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16. Nyilvántartásba

Részletesebben

Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016

Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016 Látvány-csapatsportok támogatása 2015-2016 Útmutató támogató szervezetek részére TARTALOM Jogszabályi háttér Támogatás menete Az új konstrukció A rendelkező nyilatkozat Az adóelőleg terhére Az adóelőleg-kiegészítés,

Részletesebben

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete

TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete TATA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 32/2012.(XI. 29.) önkormányzati rendelete az építményadóról szóló 28/2002.(XII. 20.) önkormányzati rendelete és az idegenforgalmi adóról szóló 30/2002. (XII.

Részletesebben

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség

KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK. 18/1997.(XII.10.) önkormányzati rendelete. a helyi iparűzési adóról. Az adó alanya, adókötelezettség KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 8/997.(XII.0.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról a /00. (XI.9.), a 7/00. (X.9.), az 5/00. (XII.7.), a /005. (I.8.) és a 8/005. (X.8.) 5 önkormányzati

Részletesebben

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról

19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról 19/1991. (XI. 14.) Szentgotthárd Város Önkormányzata Képviselőtestületének rendelete a kommunális adóról Mód: 22/1992.(XII.23), 21/1993. (XI. 25.), 32/1995.(XII.28.),24/1999.(XII.16.), 41/2002.(XII.12.)

Részletesebben

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról

Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról Tájékoztató a társasági adókedvezmény sporttámogatási rendszerében 2015. január 1-től bekövetkezett változásokról I. Jogszabályi háttér A társasági adó kedvezményezett célokra történő felajánlásának szabályai

Részletesebben

TAO TÁMOGATÁS A LÁTVÁNYSPORTOKBAN

TAO TÁMOGATÁS A LÁTVÁNYSPORTOKBAN TAO TÁMOGATÁS A LÁTVÁNYSPORTOKBAN A 2011-es év törvényi változásai amiket az Európai Unió is elfogadott lehetővé tették, hogy a nyereséges vállalkozások társasági adójukkal támogassák a látványcsapat-sportágak

Részletesebben

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t

.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat. Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére. Helyben T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! módosító javaslato t i s tlivaetal a SZÁMVEVŐSZÉKI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Dr. Kövér László úr, az Országgyűlés elnöke részére Helyben Z ).crfcc ( 4z9,(.1 2 QOVG8. Módosító iavaslat T/8750/ Tisztelt Elnök Úr! Az egyes adótörvények

Részletesebben

A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai

A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai A német- és magyarországi társasági-, valamint személyi jövedelemadóztatás egyes gyakorlati aspektusai RSM DTM Hungary Adótanácsadó és Pénzügyi Szolgáltató Zrt. Főbb témák Személygépjárművek egyes gyakorlati

Részletesebben

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely)

Nyilatkozat. Alulírott,...(név) részvényes.... (lakcím/székhely) Nyilatkozat Alulírott,.....(név) részvényes...... (lakcím/székhely) kijelentem, hogy azon részvényekkel, amelyek vonatkozásában jelen nyilatkozat megtételével egyidejűleg tulajdonjogom részvénykönyvbe

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

Útmutató. a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról. és a támogatási igazolásról

Útmutató. a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról. és a támogatási igazolásról Útmutató a társasági adókedvezménnyel igénybe vehető támogatásról és a támogatási igazolásról Az Útmutató az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008.

Részletesebben

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya

CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár. módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt. Alapszabálya CIB Önkéntes Kölcsönös Nyugdíjpénztár módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabálya Elfogadta a Pénztár Közgyűlése 2015. december 18-án Hatályos 2015. december 19-től Tartalomjegyzék I. A Pénztárra

Részletesebben

Rábaközi Takarékszövetkezet

Rábaközi Takarékszövetkezet Rábaközi Takarékszövetkezet Vállalkozások és egyéni vállalkozók részére vezetett pénzforgalmi számlák és betétszámlák kamatairól, valamint a vonatkozó betétbiztosítási feltételekről Hatályos: 2015. július

Részletesebben

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség

Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség Az egészségügyi szolgáltatások finanszírozásához szükséges források kiegészítése érdekében egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. Az egészségügyi hozzájárulás

Részletesebben

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 9/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a helyi iparűzési adóról Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2004. (IV. 30.) rendelete a

Részletesebben

Általános forgalmi adó

Általános forgalmi adó Bejelentkezéskor eldöntve, de minden adóév végén megváltoztatható Mindenki áfa alany, aki saját nevében gazdasági tevékenységet folytat Tevékenység üzletszerűen, rendszeresen folytatva, bevétel elérése

Részletesebben