Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Stratégia Munkarésze

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Stratégia Munkarésze"

Átírás

1 ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA PROJEKT AZONOSÍTÓ: ÉMOP-6.2.1/K Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Stratégia Munkarésze ITS 2014 Konzorcium: 1

2 Külzetlap BELÜGYMINISZTÉRIUM Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának Stratégia Munkarésze év Készítették az ITS 2014 Konzorcium tagjai: ÉARFÜ Észak-Alföldi Regionális i Ügynökség Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Berki Judit ügyvezető ART VITAL Tervező, Építő és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság Végh József ügyvezető OPUS TEAM Üzleti Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság Virágh Péter ügyvezető 2

3 ALÁÍRÓLAP Régiós koordinátor: Megyei koordinátor: Dr. habil. Mező Ferenc Felelős tervező: Végh József okleveles építészmérnök, városépítési és városgazdasági szakmérnök É/ ; TT Településtervező: Ürge László okleveles építészmérnök TT Energiaközmű szakági tervező: Klein György okleveles építészmérnök É/ ; TT Rácz Géza villamosmérnök TE Településtervezési energia-közmű szakértő TH Településtervezési hírközlési szakértő Közlekedésági szakági tervező: Verba József üzemmérnök TE Településtervezési energia-közmű szakértő TH Településtervezési hírközlési szakértő Viziközmű szakági tervező: Mezey András okleveles építőmérnök Tkö Településtervezési közlekedési szakértő Bartha Miklós csatornázás- szennyvíztisztítási szakmérnök, vezető tervező VZ-TEL Települési víziközmű tervező TV Településtervezési vízközmű szakértő 3

4 Viziközmű szakági tervező munkatárs: BÉLAPÁTFALVA Környezetvédelmi szakági tervező: Orosz Tamás okl. vízellátási- csatornázási mérnök, víziközmű szakági tervező munkatárs VZ-TEL Települési víziközmű tervező Zöldfelületi és tájrendezési szakági tervező: Bánfi Gábor környezetgazdálkodási- környezetvédelmi szakmérnök, okl. geográfus SZKV-hu/ ; SZKV-le/ ; SZKV-vf/ ; SZKV-zr/ Régészeti szakértő: Kiss-Polák Andrea okleveles tájépítészmérnök, településmérnök TK , TT , K Műemléki szakértő: Dr. Bálint Marianna régészeti szakértő Társadalompolitikai szakértő: Szilágyi- Fekete Anikó műemléki szakértő Gazdasági Szakértő: Kerekes Tamás Anti-szegregációs szakértő: Erdei Anikó okleveles közgazdász Lakatos Izabella anti-szegregációs szakértő 4

5 Közreműködők: Ferencz Péter polgármester Fehér Lászlóné jegyző Mikóné Kormos Erika települési koordinátor Bognár Endre települési főépítész, okleveles építészmérnök 5

6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célok meghatározása A tematikus és a területi célok közötti összefüggések bemutatása A Középtávú Városi - Tematikus - Célok bemutatása A Városrészi (Területi) Célok bemutatása Északi Városrész - Iparterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz Déli Városrész - Belváros céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz Külterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Akcióterületek kijelölése, a kijelölés és a lehatárolás indoklásával Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület Az egyes akcióterületeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Az akcióterületeken végrehajtásra kerülő településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi terve Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek Az akcióterületeken kívül végrehajtandó, a település egésze szempontjából jelentős fejlesztések és ezek illeszkedése a stratégia céljaihoz Hálózatos projektek A hálózatos projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve Horizontális projektek A horizontális projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve

7 Egyéb projektek Az egyéb projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése Az egyéb projektek vázlatos pénzügyi terve ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések (a település egészét érintő és az egyes szegregátumokra vonatkozó fejlesztések, programok meghatározása) Integráció a lakhatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása Integráció az oktatás-nevelés területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása Integráció a foglalkoztatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása Az integráció egyéb területei A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hozott intézkedések A szegregációt okozó folyamatok megváltoztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések TÁRSADALMI KONSZENZUS OKTATÁSPOLITIKA FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA EGYÉB SOFT TEVÉKENYSÉGEK A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Külső összefüggések (a stratégia illeszkedése a településrendezési eszközökhöz, az ágazati stratégiákkal, az önkormányzat gazdasági programjával, a települési környezetvédelmi programmal és más környezetvédelmi tervekkel, a területfejlesztési tervdokumentumokkal, védettségekkel való összhang bemutatása) Illeszkedés, összhang a település fejlesztési dokumentumaival Illeszkedés, összhang a településrendezési tervvel és településfejlesztési koncepcióval Illeszkedés, összhang Bélapátfalva Gazdasági Programjával Illeszkedés a Települési Környezetvédelmi Programhoz és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Egyéb területi fejlesztési tervdokumentummal való összhang Belső összefüggések (a célok logikai összefüggései, a helyzetértékelésben beazonosított problémákra ade megoldást, a stratégia megvalósíthatósága, a célok megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatása) A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI Pénzügyi kockázatok elemzése Megvalósíthatósági és fenntarthatósági kockázatok A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célok elérését szolgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkormányzati tevékenységek Kiszámítható szabályozási környezet biztosítása Tervalku, mint a településfejlesztés egyik lehetséges eszköze Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, mint a befektetés ösztönzés eszköze Egyéb kedvezmények, tevékenységek Az integrált településfejlesztési stratégia megvalósításának szervezeti kereteinek maghatározása

8 Bélapátfalva Város stratégiai menedzsment Bélapátfalva Város Közös i Hivatala A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben Az akcióterületi célok megvalósításáért felelős operatív menedzsment Településközi koordináció mechanizmusai, együttműködési javaslatok Monitoring rendszer kialakítása (output és eredményindikátorok meghatározása az egyes akcióterületi beavatkozásokra és az integrált településfejlesztési stratégia intézkedéseire, azok mérési módjának, gyakoriságának rögzítése; a monitoring rendszer működtetési mechanizmusának meghatározása) A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring rendszer működési mechanizmusai Indikátorok ÁBRA, TÉRKÉP, TÁBLÁZAT JEGYZÉK Térképek Táblázatok Ábrák

9 1. KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK, ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1. A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Bélapátfalva városának fejlesztési céljait a hosszú távra vonatkozó fejlesztési dokumentumai határozzák meg, melyekben a város, a városrészek fejlesztési elképzelései összegzésre kerülnek. Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája egyrészről épít a város már meglévő stratégiai dokumentumaira, fejlesztési koncepcióira, másrészt az egyes korábbi elképzelések integrálása érdekében egy olyan új alaprendszer került meghatározásra, mely egységes szerkezetben építi össze a korábban említett dokumentumokat, valamint területi szemlélettel gazdagítja a célrendszert. Bélapátfalva település fejlesztési elképzeléseit tekintve kiforrott, szakmailag megalapozott és társadalmilag elfogadott célrendszerrel rendelkezik. Ennek megfelelően a település Integrált Településfejlesztési Stratégiájának kialakítása során nem cél egy teljesen új stratégia létrehozása, hanem a cél az, hogy a jelenleg is érvényben lévő fejlesztési dokumentumokkal összhangban a fejlesztési irányvonalak összegezésre kerüljenek, azok súlyponti elemei, főbb irányvonalai meghatározásra kerüljenek. Ennek megfelelően jelen dokumentum célja, hogy stratégiai keretbe foglalja a középtávú városfejlesztési elképzeléseket úgy, hogy azok a helyi lakosság igényeivel összhangban legyenek, ösztönözzék a magántőke beruházásait és az önkormányzat hosszú távú városfejlesztési politikájának szerves részét alkossák. Cél továbbá a területi alapú, meghatározott városrészekre építő, de komplex szemléletű várostervezés és fejlesztés megvalósítása. A település főbb célkitűzésinek meghatározása, kialakítása során cél volt a település jövőképét, fejlesztési irányvonalait meghatározó dokumentumokkal való összhang megteremtése az alábbiak szerint: a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú városfejlesztési célok középtávú programokká való lebontása a terület szemléletű tervezés biztosítása, a pontos problémafeltárás alapján a beazonosított városrészre vonatkozó célok kitűzése, és annak középtávon való érvényesítése. A Középtávú Városi - Tematikus - Célok meghatározása során fontos szempont volt, hogy azok egyértelműen meghatározottak és reálisan megvalósíthatók legyenek, hiszen ez a stratégia operatív jellegének egyik kulcstényezője. Mindezek mellett a tervezés során meghatározó, kulcsfontosságú szerepet játszott a helyi lakosság, a helyi társadalom, a gazdaság szereplőinek bevonása a projekttervezésbe, a célok meghatározásába. Hiszen a partnerségi tervezésnek alapvetően meghatározó szerepe van a 9

10 település által kijelölt célrendszer helyi társadalmi szövet általi támogatottságában, létjogosultságában, ily módon pedig megvalósíthatóságában. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia összhangban van a település fejlesztési programjaival, mind a város településhálózatban elfoglalt helye, mind a helyzetértékelés vonatkozásában, valamint a stratégiai célok megfogalmazásában. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia és a város Helyi Építési Szabályzata, illetve Településszerkezeti Terve összhangban van, a városrészekre kitűzött célok és az akcióterületek projektelemeinek megvalósítását a rendezési terv lehetővé teszi. A város meglévő fejlesztési irányaival összhangban, új alaprendszerre történő ráépítéssel, a város gazdasági és természeti, táji adottságaira, regionális, megyei, kistérségi és járási szerepkörére támaszkodva, ezek egy összefüggő viszonyrendszerben való újragondolása által rajzolódik ki Bélapátfalva városának hosszú távú jövőképe. A stratégia és a célrendszer elkészítésében a megadott módszertani sablont Bélapátfalva településre vonatkozóan specifikusan alkalmazva, a város helyzetének elemzését két részre bontva, egyrészt megtörtént a város analízise, az objektív összetevők elemzése, másrészt elemzés készült a város helyzetét meghatározó szubjektív elemeket illetően. Az objektív elemek analízise a város egészére, és területi szemléletben a városrészekre vonatkozó demográfiai, gazdasági, környezeti és ágazati elemzés keretében határozta meg a beavatkozásokat igénylő egyes területeket. A szubjektív elemek elemzése keretében a évben folytatott személyes beszélgetések, workshopok során, valamint a társadalom szereplőinek egyéb módon történő megszólítására támaszkodva és a korábbi stratégiákat összevetve kialakult egy kép Bélapátfalva városát illetően. A két terület közös diagnózisaként kerültek lehatárolásra azok a stratégiailag beavatkozást igénylő területek és célok, melyek a várost dinamizálva a további fejlődés kulcsát jelentik Bélapátfalva városa számára. A szubjektív elemek diagnózisa alapján megállapítható, hogy a lakosság kapcsolata a városban zajló fejlesztésekkel közösségi szempontból pozitív, támogatják ezen fejlesztések megvalósítást. A stratégia elkészítése során éppen ezért jelentős szerepet kapott a lakosság aktivizálására irányuló, a fejlesztési beavatkozásokat előkészítő közösségi célú stratégiai elemek kidolgozása és beillesztése. Az elemzések eredményeképpen feltárt problématérképre adott válaszként megfogalmazott pozitív jövőkép adja a város jövőbeni fejlesztési irányát és egy vezérelvet, melynek mentén levezethetőek a stratégia elemei és az egyes fejlesztési területek. A pozitív jövőkép alapján megfogalmazott jövőképből levezethető az Integrált Településfejlesztési Stratégia stratégiája, azaz a városfejlesztés átfogó, tematikus és városrészi céljai, valamint az ezeket megvalósító indikatív akcióterületek. A városfejlesztés integráltságát biztosítja, hogy a két terület (objektív és szubjektív elemek) kezelése egy integrált rendszerre épül. Bélapátfalva városának stratégia célrendszere az alábbiakban kerül bemutatásra. 10

11 STRATÉGIAI CÉLOK ÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLKITŰZÉSEK JÖVŐKÉP Bélapátfalva, mint a mikrotérség kiemelkedő ipari vonzerővel rendelkező és a mikrotérség meghatározó közszolgáltató települése. Időtáv: év KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI - TEMATIKUS - CÉLOK: I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatáso k infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatáso k beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségéne k javítása Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év Időtáv: 7-8 év 1. ábra 11

12 VÁROSRÉSZEK KITŰZÖTT CÉLJAI - TERÜLETI CÉLOK: ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. A közterületek felújítása, infrastrukturális fejlesztése, közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása 7. Foglalkoztatási programok megvalósítása 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítésében rejlő lehetőségek kihasználása KÜLTERÜLETEK 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve a meglévő üdülőterületek infrastrukturális fejlesztése céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 2. ábra 12

13 A város jövőképe területileg és szellemiségében is lefedi az egész város területét, a településben rejlő adottságok képesek a megfogalmazott célok elérésén túl a folyamatos növekedés biztosítására is. A város hosszú távú jövőképe év távlatában került meghatározásra az alábbiak szerint: BÉLAPÁTFALVA, MINT A MIKROTÉRSÉG KIEMELKEDŐ IPARI VONZERŐVEL RENDELKEZŐ ÉS A MIKROTÉRSÉG MEGHATÁROZÓ KÖZSZOLGÁLTATÓ TELEPÜLÉSE Bélapátfalva a tervezett fejlesztések hatására olyan térségi központi szerepkört betöltő településsé változik, amely nemcsak a járás, a helyi lakosság számára vonzó (egészséges környezetet, biztonságos társadalmi háttért, aktív közösségi életet, megfelelő megélhetést, fejlett egészségügyi, üzleti és közszolgáltatási környezetet biztosít), hanem a gazdálkodó szervezetek számára is ideális befektetési környezetet jelent. A város hosszú távú fejlesztési célja számszerűsített értékekkel is kifejezhető, a helyzetelemzés tendenciáira támaszkodva reálisan megvalósítható, összhangban van az egyes városrészek és akcióterületek fejlesztési céljaival. A stratégiai program középtávú célja, hogy a megjelölt stratégiai fejlesztésekhez és feladatokhoz igazodóan a város szerkezete úgy változzon, hogy javuljon a gazdasági-, tőkevonzó képessége, népességmegtartó ereje. A működő gazdaság és a foglalkoztatás növelése biztosítja az alapfeltételt a megélhetéshez, a város további fejlődéséhez. A megélhetés minőségét színvonalas szolgáltatások kialakításával, és környezet megóvásával, attraktivitásának fokozásával lehet javítani. A programok megvalósítása csak akkor lehet sikeres, ha olyan társadalmi közegben valósulnak meg, amely összetartó közösség képét tárja a külvilág elé. A város erősségeit is kihasználva az erőfeszítéseket a városi funkciók erősítésére, új funkciók betelepítésére, ehhez kapcsolódóan a térségi kapcsolatok fejlesztése, a helyi identitástudat erősítésére, a gazdasági potenciál minél nagyobb mértékben történő kihasználására szükséges összpontosítani. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia célrendszere a SWOT analízisben felvetett problémákra kíván megoldást találni és kínálni. A gyengeségek felszámolásának, és a veszélyek okozta kockázatok csökkentésének érdekében fontos szerepet kap a közszféra. A jövőkép elérésének érdekében az önkormányzatnak, minden forrást ki kell használnia annak érdekében, hogy a helyi társadalmi szövet között jelenleg meglévő szakadékok tovább ne mélyüljenek, a társadalmi feszültségek oldódjanak, a jelenlegi szegregátum társadalmi integrációja megtörténjen, hiszen a társadalmi egység megteremtése előfeltétele a város további fejlődésének. 13

14 FIZIKAI KÖRNYEZET FIZIKAI KÖRNYEZET TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA GAZDASÁG GAZDASÁG TÁRSADALOM TÁRSADALOM BÉLAPÁTFALVA BELSŐ TÉNYEZŐK ERŐSSÉGEK 1. Viszonylag kis kiterjedésű szegregátum 2. Pozitív vándorlási mutatók 3. A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága 4. Tradicionális ipari terület 5. Viszonylagosan jó ismertséggel rendelkező Ipari Park, fejlődő, dinamikus terület 6. Zöld- és barnamezős területek rendelkezésre állása a gazdaság fejlesztésére 7. Az Ipari Parkba betelepült gazdasági szereplők növekvő pályázati aktivitása és sikeressége 8. Az önkormányzat jó partnersége a gazdasági szektorral 9. Járási, kistérségi központ - ennek megfelelő kiaknázása elengedhetetlen 10. Az egészségügyi alapellátás teljes körűen biztosított, infrastrukturális feltételei megfelelőek 11. Közszolgáltatások megszervezettek és kiépítettek 12. Víz, gáz, szennyvíz, áram, telefon, kábeltévé és internet elérése biztosított 13. Műemléképületek jelenléte 14. Jelentős kiterjedésű, országos jelentőségű természetvédelmi területek (Bükki Nemzeti Park) 15. Nincs jelentős környezetszennyezés 16. Rekreációra alkalmas területek nagy száma és viszonylag jó minősége (Gyári tó) 17. A csendes vidéki élet feltételei adottak 1. táblázat GYENGESÉGEK 1. Állandó és lakónépesség folyamatos csökkenése 2. Csökkenő gyermeklétszám a településen és az oktatási intézményekben 3. Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése 4. A lakosság iskolázottsága az országos és megyei átlaghoz képest alacsony szintű, a képzett, fiatal korosztály elvándorlása ( agyelszívás ) jellemző 5. Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága 6. Minőségi kereskedelmi, vendéglátóegységek és szálláshelyek hiánya főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya 8. Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak 9. Gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság 10. Városmarketing hiánya 11. A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - az egyes funkciók további erősítése szükséges 12. A közszolgáltatások, a közigazgatási egységek több telephelyen működnek, nem áll rendelkezésre olyan épület, ahol ezeket közösen lehetne működtetni 13. Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya 14. Megújuló energia alkalmazásának hiánya 15. Kiépített rekreációs helyek száma kevés 16. Lakóövezet összemosódás az ipari területtel, lakó és ipari terület váltakozása, védősávok szerény jelenléte 17. Régészetileg nem jól kutatott területek, melyek problémát okozhatnak a beruházásoknál 14

15 FIZIKAI KÖRNYEZET FIZIKAI KÖRNYEZET TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA GAZDASÁG GAZDASÁG TÁRSADALOM TÁRSADALOM BÉLAPÁTFALVA KÜLSŐ TÉNYEZŐK LEHETŐSÉGEK 1. Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése 2. Foglalkoztatásra alkalmas, bevonható inaktív (főként szakképzetlen) népesség a vállalkozások betelepülése esetén 3. Vállalkozási kedv növekedése, növekvő befektetési érdeklődés az Ipari Park iránt 4. A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) 5. Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható 6. A meglévő humán intézményi rendszer fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) 7. A szociális ellátórendszerben működő mintaintézmény (Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete) továbbfejlesztése 8. A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé 9. Lakóterületek fejlesztési lehetőségeinek kiaknázása, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítására rendelkezésre álló területek adottságainak kihasználása 2. táblázat VESZÉLYEK 1. Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások 2. Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) 3. Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése 4. Felsőfokú iskolai képzettséggel rendelkező lakosság elvándorlása 5. Befektetői érdeklődések elmaradása 6. Magántőke korlátozott rendelkezésre állása 7. Munkahelyek megszűnése miatt tovább csökken a foglalkoztatottság 8. A pályázatokhoz szükséges önerő hiánya 9. A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni 10. Az önkormányzati költségvetése kormányzati politikának való kitettsége 11. Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek 12. Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése 13. Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére A Középtávú Városi Célok kialakításánál meghatározó szerepet kapott az, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia nem kizárólag a települési önkormányzat, hanem a város egészének tervezési alapdokumentuma, tehát tartalmazza azokat a célokat is, amelyek megvalósításáért a városi önkormányzat csak közvetve vagy részben felelős, azokat állami, magán, non-profit szereplők valósítják majd meg. Mind a közszféra, mind a magánszféra közös programját kell, hogy képezze a vállalkozásösztönzés, és ezzel összefüggésben a vállalkozási ismeretek oktatása, az alternatív 15

16 jövedelemszerzéshez szakmai tapasztalatok átadása. A vállalkozásösztönzésben fontos szerepet kap a településen már működő Ipari Park. A meghatározásra került Középtávú Városi Célok kétféle kategóriába sorolhatóak be: tematikus jelleggel megfogalmazott, de nem szükségszerűen egy-egy ágazatra korlátozódó érvényességű célok, melyek a város egészére vonatkoznak. területi célok, ez esetben a település egy vagy több, konkrét, egyenként folytonos vonallal körülhatárolható területén érvényes a megfogalmazott cél. Ilyenek az egyes városrészekre érvényes célok. Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája vegyesen tartalmaz tematikus és területi jellegű célokat. A Középtávú Városi Célok integrált jellegű célok, olyanok, melyek eléréséhez több tematikus jellegű tevékenység koordinált végrehajtása szükséges. A Középtávú Városi - Tematikus - Célokhoz kapcsolódó fejlesztéseket a Városi - Területi - Célok összehangolásával szükséges megvalósítani. A középtávú stratégiai program megvalósítása segítheti elő, hogy növekedési pályára álljon a város, növekedjen a foglalkoztatás, a településben rejlő gazdasági potenciál maximálisan kihasználásra kerüljön A TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája meghatároz mind tematikus, mind városrészi érvényességű célokat. A tematikus célok a stratégia jövőképben gyökerező fő értékeihez illeszkednek. A városrészi (Területi Célok) érvényességű célok az adott városrész jellegzetességei mellett hierarchikusan illeszkednek a Középtávú Városi Célokhoz, azaz a városrészi célok a Középtávú Városi Célok elérését szolgálják, támogatják A Középtávú Városi - Tematikus - Célok bemutatása I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés A város egyik legfontosabb célkitűzése a település gazdasági potenciáljának erősítése, a meglévő Ipari Parkban lévő vállalkozások számának növelése, ezáltal csökkentve a helyi, a térségi munkanélküliséget, növelve a foglalkoztatását, illetve tovább erősítve a település gazdasági szerepkörét. Fontos szempont a középes és nagyvállalkozások betelepülésének ösztönzése a munkanélküliségi ráta csökkentése és a város gazdasági potenciáljának erősítése érdekében. A cél elérésében kiemelt jelenőséget kap az Ipari Park fejlesztése, a 16

17 betelepült és a betelepülni kívánó vállalkozások támogatása minden területen. Az Ipari Park fejlesztése, bővítése, infrastrukturális beruházások megvalósítása, a barnamezős területek további rehabilitációja, a megújuló energiaforrások használatának támogatása fontos cél a területen. II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Cél, a térségi szerepkör további bővítése, erősítése a közszolgáltatások területén, közigazgatási és egyéb feladatokat ellátó szervezetek egy új központi épületbe való integrálása. A meglévő épületek állagának megóvása, javítása, energiahatékonysági beruházások megvalósítása. Jól definiálható városközpont kialakítása. III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása A humánszolgáltatásoknak helyet adó épületek külső, belső megújítása, energetika korszerűsítése, a térségi szerepkör erősítése érdekében a meglévő szolgáltatások erősítése, illetve a lehetőségekhez mérten új szolgáltatások beindítása (pl.: egészségügyi szakrendelések bővítése). IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Jól definiálható városközpont, városmag létrehozása. Közparkok, pihenőhelyek, fasorok létrehozása, kialakítása, parkolás problémájának megoldása. Az utak, járdák megerősítése, állaguk javítása, gyűjtőút kiépítése, tehermentesítő elkerülő út kiépítése. V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Az Eger-Szilvásvárad turisztikai tengelyhez való kapcsolódás elérése. A település turisztikai potenciáljának kihasználása. Kulturális, természeti értékeinek hatékonyabb kiaknázása, ennek érdekében az Apátság, a Gyári tó és ezek környékének fejlesztése. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése. VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Képzési programok megvalósítása, szegregációs folyamatok megállítása érdekében romáknak szóló célzott felzárkóztató programok megvalósítása. Képzési, oktatási, foglalkoztatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében. 17

18 A Városrészi (Területi) Célok bemutatása Északi Városrész - Iparterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 18

19 Az Északi Városrész - Iparterületek területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti: KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI CÉLOK - TEMATIKUS CÉLOK I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK - TERÜLETI CÉLJAI 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényéne k kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 3. ábra 19

20 Déli Városrész - Belváros céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. A közterületek felújítása, infrastrukturális fejlesztése, közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása 7. Foglalkoztatási programok megvalósítása 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítésében rejlő lehetőségek kihasználása 20

21 A Déli Városrész - Belváros területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti: KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI CÉLOK - TEMATIKUS CÉLOK I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS - TERÜLETI CÉLJAI 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítés ét szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhely ek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. A közterületek felújítása, infrastrukturá lis fejlesztése, közpark kialakítása az új városközpont ban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatá si programok indítása 7. Foglalkoztat ási programok megvalósítás a 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigény ének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítésébe n rejlő lehetőségek kihasználása 4. ábra 21

22 Külterületek céljainak kapcsolódása a tematikus célokhoz 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve a meglévő üdülőterületek infrastrukturális fejlesztése céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári tó környékén összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 22

23 A Külterületek területi céljai és a Középtávú Városi (Tematikus) Célok kapcsolatát az alábbi ábra szemlélteti: KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI CÉLOK - TEMATIKUS CÉLOK I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása KÜLTERÜLETEK - TERÜLETI CÉLJAI 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve a meglévő üdülőterületek infrastrukturális fejlesztése céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 5. ábra 23

24 2. A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK A megvalósulást szolgáló beavatkozások három fő kategóriába sorolhatóak: 1. Akcióterületi projektek: Akcióterületi projektek a térben és időben koncentrált, egymással összehangolt beavatkozásokból álló projektek. A térben való koncentráltság azt jelenti, hogy a beavatkozások egy jól meghatározható határvonallal körülvett területen belül történnek. Az időben való koncentráltság pedig azt jelenti, hogy az akcióterületen belüli beavatkozások szintén egy jól meghatározott, de záros határidőn belül - legfeljebb néhány év alatt megtörténnek. Az akcióterületen végbemenő fejlesztések: egymással szinergikus hatást fejtenek ki, az egyes projektelemek segítik más projektek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését az akcióterület számára megfogalmazott cél érdekében kerülnek megvalósításra, volumenük, így várható hatásuk is akkora, hogy érzékelhető változást idézzenek elő az akcióterületen. 2. Hálózatos projektek: Hálózatos projektek az egymással összehangolt, térben kapcsolódó beruházási jellegű projektek. A térben való kapcsolódás azt jelenti, hogy a hálózatos projekt kiterjedhet több városrészre, vagy akár a város egészére is, kapcsolódhat továbbá nagyobb léptékű térségi (országos, megyei, járási) hálózatokhoz is. A hálózatos projekt több, egymáshoz kapcsolódó, akár azonos jellegű projektelemekből áll, a város egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki, a projektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 3. Horizontális projektek: Horizontális projektek az egymással összehangolt, nem beruházási jellegű projektek. A horizontális projekt valójában hálózatos jellegű, a város egészére kiterjedő, úgynevezett soft elemekből álló beavatkozásokat tartalmaz (pl. például foglalkoztatási, képzési, szemléletformáló programok szervezése). 4. Egyéb projektek: A fenti projekttípusokba be nem sorolható beavatkozások, azonban a település számára fontos projektek. A fenti projekteken kívül megkülönböztetünk kulcsprojekteket, melyek azok a tervbe vett fejlesztések, melyek alapvető feltételét képezik valamely Középtávú Városi Cél elérésének, tehát, ha a projekt nem valósul meg, valamelyik cél nem vagy csak kismértékben érhető el. A kulcsprojektek általában a fenti négy kategóriába besorolásra került projektek közül kerülnek ki. A kulcsprojektek egyben integrált projektnek is minősülnek mivel általában más projektek is kapcsolódnak hozzájuk. 24

25 2.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE, A KIJELÖLÉS ÉS A LEHATÁROLÁS INDOKLÁSÁVAL Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek A szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület a Déli Városrészen - Belváros megnevezésű városrészen található. Az akcióterület területi lehatárolása: Akácfa utca keleti oldala a Mártírok utcáig - Akácfa utca - Mártírok utca a Bajcsy-Zsilinszky utcáig - Belterület határa. 25

26 1. térkép Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) 26

27 Bélapátfalva település esetében csak szegregátumok (a szegregációs mutató értéke 35% vagy a feletti) vannak, szegregációval veszélyeztetett (30-34% közötti szegregációs mutatóval rendelkező) területek nincsenek. A település szerkezetének vizsgálata során jól látható, hogy a kedvezőtlen jövedelmi és iskolai végzettséggel, valamint lakáskörülményekkel rendelkezők a település délkeleti részén, jól elkülöníthető településrészen élnek. Ezen településrészt a KSH a évi népszámlálási adatok alapján 1. számú szegregátumként jelölte meg. A településen a KSH adatai alapján ez az egy szegregátum található. A település északi részén a KSH évi kimutatása alapján van ugyan egy terület, ahol a szegregációs mutató értéke eléri a 35%-ot, azonban az itt élő lakosságszáma nem éri el az 50 főt, így a KSH nem nyilvánította ezen területet szegregátumnak. Ez a településrész egyébként sem igazi leszakadással érintett, fenyegetett terület, mivel itt működik a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete, melynek lakói a KSH által, a szegregátumok meghatározása során vizsgált szegregációs mutatóknak megfelelnek ugyan, azonban ezen terület az intézet jelenléte miatt nem tekinthető igazi szegregátumnak és a jövőben sem várható igazi szegregátum kialakulása a területen. A fentiek alapján megállapítható, hogy mind a jövedelmi, mind az iskolázottsági, mind a lakhatási viszonyokat tekintve a szegregátum igen kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik. Elmondható, hogy a településrészen élők iskolázottsági szintje igen alacsony, továbbá alacsony az itt élők gazdasági aktivitása (alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok aránya magas, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya szintén magas), jellemző a munkanélküliség, illetve a szegénység és kirekesztettség magas szintje (magas azok száma a területen, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás), a lakóépületek és a lakókörnyezet leromlott, a településrész épületei alacsony energiahatékonysággal rendelkeznek. A településrész felzárkóztatása, az itt élők munka világába való bekapcsolása nagyon fontos feladat a település számára. Az elmúlt években megvalósításra került közmunkaprogramokkal, már elindult egy felzárkóztató folyamat a településrészen, azonban ennek pozitív hatásai csak igen lassan, hosszabb időtávon és önmagában csak alacsony hatékonysággal tudnak a leszakadó településrész felzárkóztatásához hozzájárulni, ezért alapvető fontosságú a célzott és több területet érintő beavatkozások megvalósítása. Bélapátfalva leszakadással fenyegetett településrészének fizikai állapota erősen leromlott, lakosságcsoportjaik társadalmi helyzete, foglalkoztatási színvonala, életkörülményei szegényesek, a településrész városi és közösségi funkciókkal való ellátottsága alacsonyszintű, a városrész nem képes bekapcsolódni a város gazdasági-társadalmi vérkeringésébe. A településrészen koncentráltan jelentkezik a munkanélküliség, melyet tovább súlyosbítanak a hátrányos helyzetű csoportok jelenlétéből, és a közbiztonság romlásából származó problémák. Ezért az Önkormányzat a településrészt szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterületnek jelöli ki. A szociális célú rehabilitáció célja, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosság életminősége és esélyei javuljanak, az épített környezet minőségi változáson menjen át, a program gazdája az adott városrészben valósítson meg társadalmi reintegrációt eredményező felzárkóztató programokat. 27

28 Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület A városközponti akcióterület a Déli Városrészen - Belváros megnevezésű városrészen található. Az akcióterület területi lehatárolása: Vasút utca - József Attila utca- Szabadság utca - Május 1. utca - Rákóczi Ferenc utca - Rózsa Ferenc utca - Damjanich utca - Táncsics Mihály utca 28

29 2. térkép Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) A városrészben a megerősíteni kívánt funkciók köre széles. Az akcióterület célcsoportja elsősorban az akcióterületen élő lakosság, mivel azonban a városközpont rehabilitációja a cél, ezért a célcsoport közé tartozik a város teljes lakossága is. Tágabb értelemben az akcióterületen belül végrehajtott fejlesztések a járás lakosaira is hatással vannak, egyrészt a település járási központi szerepköre miatt, másrészt a városközpontban lévő, járási 29

30 településekre kihatással lévő közfunkcióval rendelkező intézmények, szervezetek jelenléte miatt is. A közszféra funkcióinak bővítése, versenyképes infrastruktúra létrehozásával a városi lakosság alapvető igénye. A rehabilitáció megvalósulása az ügyintézés gördülékenységét, az adminisztratív kapacitás nagyobb hatékonyságát eredményezi majd, egyúttal a felhagyott épületek újra funkcióval kerülnek felruházásra. A közszolgáltatások, a közigazgatási egységek több telephelyen működnek, nem áll rendelkezésre olyan épület, ahol ezeket az intézményeket közösen lehetne működtetni, ezért alapvető cél a közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények). A városközpont felújítása, fejlesztése keretében nemcsak útépítés, illetve közpark kialakítása a cél, hanem a közterületek (járdák, parkolók, zöld sávok, vízfelületek) általános fejlesztése is cél, melybe bele tartozik a közvilágítás felújítása, a légkábelek eltüntetése, a zárt csapadékcsatorna hálózat kiépítése és új utcabútorok telepítése is. Cél, hogy az integrált, szinergikus hatásokat felmutató akcióterületi beavatkozások révén újuljon meg a város központi területe, a városközpont egyértelműen, markánsan elkülönüljön a város többi részétől. Cél egyúttal az is, hogy mind a helyi és vonzáskörzetben élő lakosság, mind pedig a befektetők, turisták számára vonzó, szolgáltató városközpont alakuljon ki, amely megfelelő szintű gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai szolgáltatásokat képes biztosítani úgy, hogy hozzájárul a munkahelyek bővüléséhez, ösztönzi a magántőke bevonását a fejlesztésékbe, elősegíti kiemelten a gazdasági és közösségi funkciók megerősödését Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület A gazdaságfejlesztéssel érintett akcióterület az Északi Városrészek - Iparterületek megnevezésű városrészen található. Területi határait tekintve az Ipari Park területi határaival egyezik meg. Az akcióterület területi lehatárolása: Vasúti pályatest - a település külterületi határa - Vasúti pályatest - Petőfi Sándor utca /63 helyrajzi számú utca - IV. Béla út 30

31 3. térkép Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) 31

32 Az Ipari Park stratégia része az itt működő cégek munkájának elősegítése, tájékoztatása, az összefogás serkentése, illetve pályázati úton a vállalkozások bővítése, fejlesztése. Az újonnan ide települő vállalkozásoknak az Ipari Park egyedi, új, vonzó profilját szükséges megmutatni, mely kiemeli a többi ipari park közül, a tőkevonzáshoz pedig pontosan kidolgozott stratégiát, eszközöket és forrásokat szükséges rendelni. Az érvényben lévő Ipari Park koncepció és egyben a BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. alapító okiratában rögzített legfőbb feladata a munkahelyteremtés. A Bélapátfalvai Ipari Park ezt a célt hivatott szolgálni. A park arculata szervesen illeszkedik a területfejlesztési koncepcióba, valamint a BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. középtávú fejlesztési stratégiájába. Az akcióterület legfőbb célja tehát, hogy a Bélapátfalvai Ipari Park ne csak ingatlanhasznosítási terület legyen, hanem vonzó, minőségi szolgáltatásokat nyújtó központ, ahová szívesen települ be hosszabb távra újabb munkahelyeket teremtő cég. Az Ipari Park infrastruktúrája a Az Északi városrész - Iparterületek infrastrukturális jellemzői című fejezetben került részletesen bemutatásra. Az Ipari Parkban a gazdasági szektor szereplőin kívül humán szolgáltatók és közigazgatási intézmények is egyaránt működnek. Bélapátfalva Város és a helyi vállalkozók kezdeményezésre Magyarország Kormánya a 147/2013. (V. 14.) Kormányrendelet értelmében, május 15. napjának hatályával szabad vállalkozási zóna nyilvánította Bélapátfalvát és a környező 12, a Bélapátfalvai kistérséget alkotó településeket. Ennek eredményeképpen nemcsak az újonnan a térségbe települő, hanem a már meglévő vállalkozások is adókedvezményekben részesülnek, továbbá az európai uniós fejlesztési forrásokhoz való hozzáférési esélyei is jelentősen javulnak. Az Ipari Parkban közművesített zöld- és barna mezős területek állnak rendelkezésre, amelyek kedvező feltételek mellett bérelhetők vagy vásárolhatók. A BÉLKŐ Nonprofit Területfejlesztési Kft. befektetési és támogatási szabályzata tartalmazza a betelepülő vállalkozások számára nyújtandó támogatások és kedvezmények módját és mértékét. Mivel a térség egyik fő vonzerejét az egyedülálló természeti értékek jelentik, fontos feladat a rövidés hosszú távon jelentkező gazdasági problémák, fenntartható, környezetbarát módon történő kezelése. A betelepülő cégekkel szemben követelmény, hogy tevékenységük a természeti értékek megóvásával és a környezettudatos gondolkodásmóddal összhangban legyen. Az Északi Városrész Ipari Parkjában a humán egészségkárosodások megelőzése érdekében a lakott területek viszonylagos közelsége miatt csak olyan létesítmények telepítésére van lehetőség, melyek az elérhető legjobb technika (BAT) alkalmazása mellett a környezetünket nem terhelik zajjal, illetve a levegőt olyan mértékben, amelyek határérték feletti koncentrációban légszennyezettséget okoznak, továbbá a lakosságot, az érintett lakóterületek rendeltetésszerű használatát bűzzel nem zavarják. A környezeti zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes 32

33 rendelet előírásait az üzemei és szabadidős létesítmények és a közlekedési létesítményeket tervezésénél, nyomvonalának kijelölésénél figyelembe kell venni, annak érdekében, hogy az általuk okozott zajterhelés mértéke ne haladja meg a vonatkozó határértéket Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület A turisztikai fejlesztéssel érintett akcióterület a Külterület megnevezésű városrészen helyezkedik el. Az akcióterület beavatkozási pontjai elszórtan, egymástól viszonylag távol, nem egybefüggő területen helyezkednek el. 33

34 4. térkép Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) 34

35 Az akcióterület lakosságszámát tekintve nem jelentős, a évi népszámlálási adatok alapján a Külterületen élő lakosság száma 6 fő. A helyi lakosság aktív korú és főként hátrányos helyzetű lakosokból áll. A terület megközelíthetősége viszonylag jó, azonban a turisztikai látványosságok és természeti értékek megközelíthetőségét, infrastruktúrával való ellátottságot, közművesítését, a turisztikai igényeknek megfelelően növelni szükséges. Az akcióterület legfőbb kulturális és természeti adottságai, melyek fejlesztése igen fontos a település számára: a Bélháromkúti Apátság, a Gilitka kápolna, a Gyári tó és környéke, a Bükki Nemzeti Park, a Bélkő és a hozzá kapcsolódó tanösvény. Az akcióterület fejlesztésének alapvető célja a jelenlegi infrastrukturális adottságok további fejlesztése, a kulturális értékek, épületek állagának megőrzése, felújítása. Alapvető cél a településen található turisztikai potenciál maximális kihasználása, a Szilvásvárad-Eger turisztikai tengelyhez való kapcsolódás elérése. A település igazgatási területének nagy része a Bükki Nemzeti Park része, védett terület, természeti adottságai miatt sokan keresik fel a környéket. A már meglévő üdülőterületek a település keleti oldalán a Gyári tó körül - helyezkednek el. Az Apátság Bélapátfalvától kb. 2 km-re, a településtől keletre emelkedő Bélkő hegy nyugati lábánál helyezkedik el a kőbánya felé vezető út közelében, erdőszéli ligetes környezetben. Az odavezető út aszfaltozott (gyenge minőségű), személygépkocsival, kerékpárral, illetve gyalogosan (erdei ösvényeken) is megközelíthető. A turisták kedvelt kirándulóhelye, épp ezért az országos kéktúra, mint túraútvonal érinti. A kékjelzésű turistaútvonalon a műemlék gyalogosan és kerékpárral is megközelíthető. Az Apátság magas idegenforgalmi értéket hordozó műemlék, ezért fejlesztése, illetve az erre építő beruházások rendkívül fontosak. Az Apátság megközelíthetősége adott, azonban jelenleg nincsen felkészülve turisták nagyobb létszámú fogadására. Az Apátság jelenleg nem turisztikai termék, sokkal inkább látnivaló, nem kapcsolódnak hozzá kiegészítő kereskedelmi, vagy idegenforgalmi szolgáltatások. A meglevő üdülőterületek a településtől keletre helyezkednek el. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Gyári tó környezetére, ami a település kiemelt rekreációs területe. A terület szilárd burkolatú úton megközelíthető, villamos energia ellátással rendelkezik, az ivóvízellátás részben megoldott, szennyvízkezelése részben megoldott. Ez a terület kiinduló bázisa lehet a vadászattól kezdve a túrázáson át a hegyi kerékpározásig több, a természethez kapcsolódó sportágnak. Az üdülőterületeket nagyobb erdőfoltok választják el egymástól, illetve a lakóterületektől. A terület szempontjából kifejezetten előnyként említendő, hogy a Gyári tó környezetében nem egy folyamatos beépített területen keresztül, hanem már a Bükk attraktív hegyvonaultaira rálátva, a természeti környezetet értékelve jutunk el. Ez a tájképi környezet védelmet igényel. A területen alapvető fontosságú a vízellátás, a csatornázás, az útépítés és a közvilágítás kérdéseinek megoldása, a tó vízminőségének megóvása érdekében is. A 0160 helyrajzi számú Kertgyümölcsös nevű domboldal felparcellázását, beépítését mindenképpen javasolt elkerülni, mert az súlyosan károsítaná a terület kimagasló tájképi értékeit. 35

36 Bélapátfalva, bár rendelkezik egyéb turisztikai lehetőségekkel (Gyári tó, turistaútvonalak, rendezvények), és mindezek révén kínálatot tud felmutatni a vallási turizmuson túl a szabadidős turizmusban, korlátozottan az üdülőturizmusban, illetőleg a rendezvényturizmusban, azok kínálata nincsen összekapcsolva sem az Apátsággal, sem egymással (az Apátság természetes fekvéséből következően összekapcsolt turisztikai lehetőség). Az egyes turisztikai kínálati területeket kiaknázó programok szervezésére specializálódott társaság nincsen jelen, kezdeményként él a Bélapátfalva Idegenforgalmáért Egyesület. Bélapátfalva jelenleg nem turisztikai célállomás, minderre nincsen kiépült vendéglátóipari, vagy szállodaipari (szálláshelyi) kapacitás sem. 36

37 2.2. AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN A MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ JELLEGŰ BEMUTATÁSA, A FEJLESZTÉSEK ÜTEMEZÉSE Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek. S.Sz. 1. megvalósítója Bélapátfalva Város Civil szervezetek elnevezése, rövid célja Szociális felemelkedést támogató programok megvalósítás megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka Ötlet szintjén áll A projekt mérhető eredményei Szemléletváltás, a szegregátumban élők társadalmi helyzetének javulása sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - Magas az alacsony képzettségű munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése VESZÉLY: - Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások - Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága 2. Bélapátfalva Város Képzési, oktatási programok megvalósítása Ötlet szintjén áll A szegregátumban IV. Városi funkciók megerősítése, új GYENGESÉG: - Magas az alacsony képzettségű 37

38 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei élők foglalkoztatási helyzetének javulása, munkanélküliség csökkenése, képzettségi matatók javulása sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés munkanélküliek száma, hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló lakosság részarányának folyamatos növekedése VESZÉLY: - Képzetlen munkaerő növekedése, emelkedő szociális juttatások - Esélyegyenlőség romlása általánosságban és különösen a foglalkoztatásban (különösen a nők és a romák esetében) - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága 3. Bélapátfalva Város Belterületi utak rehabilitációja - KULCSPROJEKT A fejlesztés koncepciója tervezés alatt A településrész útjainak javulása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága 4. Bélapátfalva Város Illegális lerakóhelyek megszüntetése hulladék Ötlet szintjén áll Megszüntetésre került illegális hulladék lerakóhelyek száma IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Társadalmi szegregációs folyamatok felerősödése, a szegregátum kiterjedésének növekedése LEHETŐSÉG: 38

39 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka 3. táblázat A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - A helyi lakosság körében nagy a fejlesztések támogatottsága Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek. S.Sz. 1. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása A projekt során CPTEDelveket is figyelembe véve megvalósul a város megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A pályázat koncepciója készül A projekt mérhető eredményei Elégedettség a település környezeti minőségével; Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; Megújult zöldfelületek nagysága; Újonnan sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: 39

40 S.Sz. 2. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja belterületi zöldterület rendszerének egységes szerkezetű megújítása, továbbá új zöldterületek kerülnek kialakításra, melyek között városi közösségi területek valamint aktív rekreációs zöldterületek ( tanösvény, játszótér, futópálya) is megtalálhatóak lesznek. A program során kialakításra kerül egy városközponti piactér, szintén a környezettudatosság jegyében. A pályázattal érintett területek nagysága megközelítőleg 4 ha. Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár energiahatékonysági fejlesztése A program során az épület energiafogyasztásának csökkentését célzó beruházások kerülnek megvalósításra. A gázfogyasztás csökkentését, illetve ezen keresztül a CO2 kibocsátást csökkenti az épület utólagos külső hőszigetelése, valamint a megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A pályázat koncepciója készül A projekt mérhető eredményei kialakított zöldfelületek nagysága; Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Zöldfelületek arányának növelése Megújuló energiaforrásból előállított energiamennyiség a teljes bruttó energiafogyasztáson belül; Középületek éves elsődleges energiafogyasztásának csökkenése; További kapacitás megújuló energia előállítására; A projekt által energiahatékonysági beruházással közvetlenül érintett sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) 40

41 S.Sz. 3. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja nyílászárók cseréje, ezeken túlmenően az épület magas belmagasságát csökkentő állmennyezetek kerülnek kialakításra, mely által a fűtött légköbméter csökkentésével szintén csökkenthető a gázfelhasználás. A villamos energia fogyasztást csökkenti a kiépítendő napelemes rendszer, valamint a könyvtár lapos tetején világító ablakok kialakítása, mely utóbbi a könyvtár látogatók számára egészségesebb természetes megvilágítást biztosít. Óvodai és bölcsődei alapellátás fejlesztése a bélapátfalvai Százszorszép Óvoda és Bölcsődében A pályázat keretében az intézmény pedagógiai programjában meghatározott foglalkozások megtartásához, a nevelő munkához szükséges, és a pedagógusok által használt eszközök kerülnek beszerzésre. Az eszközbeszerzésen túl megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A pályázat koncepciója készül A projekt mérhető eredményei épületek száma; A fejlesztés eredményeképpen megújuló energia használatát bevezető intézmények száma; A projekt keretében beépített PV napelemek összfelülete; A kiváltott világítótestek és a kiváltásukra beszerelt új megoldások össz tényleges energiafelvétele közti különbség; A programokba bevont személyek száma Támogatott gyermekgondozási és oktatási intézmények kapacitása; A fejlesztéssel érintett bölcsődei ellátást nyújtó új intézmények száma; Az egységes óvoda-bölcsőde fejlesztéssel érintett telephelyeinek száma; Az egységes óvodabölcsőde felújítással érintett férőhelyeinek száma; Az fejlesztéssel érintett egységes sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás betelepítése Déli Városrész - Belváros II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, funkciók új Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) 41

42 S.Sz. 4. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja megújul az intézmény udvara, illetve a kültéri játékok is fejlesztésre kerülnek. Szociális szolgáltatások fejlesztése a Bélapátfalvai Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központban A program során a szociális alapszolgáltatás valamint a gyermekjóléti alapellátás nyújtásához szükséges eszközök, bútorok és berendezési tárgyak kerülnek beszerzésre, melyek megfelelnek az igénybevevők életkori sajátosságainak, egészségi és mozgásállapotának, továbbá rendezésre kerül az épület előtti kert, illetve kialakításra kerül az épület az épület akadálymentes megközelíthetősége. Az épület megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A pályázat koncepciója készül A projekt mérhető eredményei óvoda-bölcsőde ellátásában részesülő gyermekek száma; A fejlesztéssel érintett egységes óvodabölcsőde ellátásában részesülő SNI gyermekek száma; A fejlesztéssel érintett egységes óvodabölcsőde ellátásában részesülő HH gyermekek száma; A fejlesztett közszolgáltatásokat igénybe vevők száma; A szociális alapszolgáltatásokat igénybe vevők száma; A fejlesztés során felújított/megújuló szociális alapszolgáltatások száma nappali ellátások; Nappali ellátást nyújtó intézményen belül felújított férőhelyek száma; A fejlesztéssel érintett nappali ellátásban részesülők száma; A gyermekjóléti alapellátásokat igénybe vevők száma; sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás betelepítése Déli Városrész - Belváros II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, funkciók betelepítése új Déli Városrész - Belváros Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) 42

43 S.Sz. 5. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja energiafogyasztásának érdekében, megvalósul az épület külső homlokzati hőszigetelése, valamint nyílászáróinak cseréje, illetőleg napelemes rendszer kerül kialakításra. Művésztábor kialakítása A bélapátfalvai Gesztenyés Kiállítóház padlásterének átalakítása, művésztáborok, illetve egyéb táborok megszervezése céljából. A művésztelepen kézműves és alkotó táborok kerülnek megtartásra, melyekhez szükséges eszközök is a pályázat keretében kerülnek beszerzésre. megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A pályázat koncepciója készül A projekt mérhető eredményei A gyermekjóléti alapellátásokat igénybe vevők száma; Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma, be bevont épület nagysága sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) 6. Bélapátfalva Város Járási Közigazgatási centrum létesítése Az épület helyet adna a helyi önkormányzati hivatalnak, a járásnak, a rendőrségnek, a tűzoltóságnak, a Ötlet szintjén áll Újonnan létrehozott épület nagysága Déli Városrész - Belváros II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások 43

44 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja munkaügyi központnak, továbbá egyfajta kormányablakként funkcionálna. - KULCSPROJEKT megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) 7. Bélapátfalva Város Piaccsarnok létesítése Ötlet szintjén áll Újonnan létrehozott épület nagysága Déli Városrész - Belváros II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) 8. Bélapátfalva Város A városközpont közterületeinek felújítása - KULCSPROJEKT Koncepciója elkészült, engedélyezési Elégedettség a település környezeti minőségével; Városi Déli Városrész - Belváros II. A város térségi szerepkörének erősítése, GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge 44

45 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka szintű tervezése előkészítés alatt van 4. táblázat A projekt mérhető eredményei környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek; Megújult zöldfelületek nagysága; Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága; Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága; Zöldfelületek arányának növelése sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. 45

46 Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek. S.Sz megvalósítója Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja Bélapátfalvai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése A projekt során a Bélapátfalvai Ipari Park közmű hálózata kerül fejlesztésre, korszerűsítésre, a betelepült illetve a későbbiekben betelepülő vállalkozások működési feltételeinek kedvezőbbé tételének érdekében. - KULCSPROJEKT A Bélapátfalvai Ipari Park megközelíthetőségét javító út kiépítése A program során az ipari park megközelíthetőségét javítandó, megépítésre megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A pályázat koncepciója készül A pályázat koncepciója készül, előzetes árajánlatok rendelkezésre állnak A projekt mérhető eredményei A támogatásban részesített ipari park hasznosított területe Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Északi Városrész - Iparterületek I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: 46

47 S.Sz. megvalósítója 3. BM-KOMP Kft. elnevezése, rövid célja kerül egy belterületi út, mellyel a település sűrűben lakott területén áthaladó, illetve nagyobb gyalogosforgalmat is bonyolító útvonalak forgalma csökkenthető, illetve közlekedésbiztonsága javítható. - KULCSPROJEKT Raktár és műhelycsarnok létesítése megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka Ötlet szintjén áll A projekt mérhető eredményei Létrehozott új raktárhelyiség nagysága, létrehozott új műhelycsarnok nagysága, foglalkoztatottak számának növekedése sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás szerepkörének erősítése, közigazgatási egyéb ellátásának bővítése és feladatok Északi Városrész - Iparterületek I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Északi Városrész - Iparterületek Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, 47

48 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka 4. VITO Kft. Szolgáltatásbővítés Ötlet szintjén áll 5. ALGO-TEXTIL Kft. Telephelyfejlesztés Ötlet szintjén áll A projekt mérhető eredményei Foglalkoztatottak számának növekedése Létrehozott új épület nagysága, foglalkoztatottak számának növekedése sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Északi Városrész - Iparterületek I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása 48

49 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság 6. TOMETH Kft. Telephelyfejlesztés Az Ipari Parkban megvásárlásra került területen kb m 2 nagyságú korszerű, modern üzemcsarnok építése a cél A koncepciótervek tervezése folyamatban van Létrehozott új épület nagysága, foglalkoztatottak számának növekedése Északi Városrész - Iparterületek I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Északi Városrész - Iparterületek LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható GYENGESÉG: - 50 főnél többet foglalkoztató vállalkozások és munkahelyek hiánya - Az Ipari Park továbbfejlesztését célzó beruházások elmaradtak VESZÉLY: - Befektetői érdeklődések elmaradása - Ipari fejlesztések hatására növekedhet a környezeti terhelés, mely negatív hatással lehet a város lakóövezetére - A gazdasági vérkeringésbe bekapcsolódó főutaktól való távolság LEHETŐSÉG: - A jól hasznosítható szabad (barna- és zöldmezős) területek, iparterület fejlesztése, minőségi ipari termelés feltételeinek megteremtése (infrastruktúra, megközelíthetőség továbbfejlesztése) 49

50 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka 5. táblázat A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - Vállalkozások betelepülésének támogatása, mely által a munkahelyek számának növekedése várható Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek. S.Sz. 1. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja Vízi kialakítása élménypark Bélapátfalva természeti örökségének turisztikai hasznosítása érdekében a bélapátfalvai Gyári tó megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A pályázat koncepciója készül A projekt mérhető eredményei Újonnan turisztikai száma, bevont nagysága kialakított attrakciók be terület sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Külterületek Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott 50

51 S.Sz megvalósítója Római Katolikus Egyház Római Katolikus Egyház elnevezése, rövid célja melletti területen egy vízi élménypark kerül kialakításra, az ökoturizmus fejlesztése jegyében. A fejlesztés eredményeként várhatóan növekszi a városba érkező turisták száma, illetve az itt eltöltött idő. - KULCSPROJEKT Az Apátság és környékének fejlesztése, rekonstrukciója Villanyhálózat korszerűsítése, padok, padozat cseréje, tetőszerkezet rekonstrukciója - KULCSPROJEKT Vallási turizmus fellendítése a településen és a környéken, zarándokutakhoz való kapcsolódás megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A pályázat koncepciója készül Ötlet szintjén áll A projekt mérhető eredményei be bevont terület nagysága A fejlesztés hatására a látogatottság számának növekedése sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Külterületek V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Külterületek Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott 51

52 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés mértékben tudnak megvalósulni Bélapátfalva Város Helyi vállalkozások Római Katolikus Egyház Lovas tanya létesítése Eger-Szarvaskő-Gilitka kápolna-bélapátfalva, valamint Eger és Bélapátfalva közötti régi ősi útvonalak turista hálózatba történő bekapcsolása, melyhez kapcsolódóan a turistaútvonalak találkozásánál pihenőhelyként lovas tanya kiépítése is megvalósulna. Művésztábor létrehozása az Apátság környékén (táji és történeti jelleggel) Ötlet szintjén áll Ötlet szintjén áll A fejlesztés hatására a látogatottság számának növekedése, Létrehozott új épület nagysága Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma, be bevont épület nagysága V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Külterületek II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út, járda, intézmények felújítása) beruházások 52

53 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) Déli Városrész - Belváros GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város A település és a Gyári tó közötti útszakaszon a közvilágítás, vízellátás, csatornázás és útépítés kérdésének megoldása Vadapark létrehozása - a Gyári tó környékének átformálás és kiigazítása a A pályázat koncepciója készül Ötlet szintjén áll sel érintett terület nagysága sel érintett terület nagysága V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Külterületek V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Külterületek VESZÉLY: - A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé GYENGESÉG: - Idegenforgalom, turizmus alacsony intenzitása, kihasználtsága - Városmarketing hiánya VESZÉLY: 53

54 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja vadasparkhoz kapcsolódóan megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés - A turisztikai beruházások csak korlátozott mértékben tudnak megvalósulni 6. táblázat LEHETŐSÉG: - Történelmi, kulturális értékek erősítése, fejlesztése hatékonyabb turisztikai kihasználása (vallási turizmus), a helyi civilek erősítése - A jelentős természetvédelmi területek komoly idegenforgalomi beruházások kialakítását teszik lehetővé Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. 54

55 2.3. AZ AKCIÓTERÜLETEKEN VÉGREHAJTÁSRA KERÜLŐ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓK ÖSSZEHANGOLT, VÁZLATOS PÉNZÜGYI TERVE Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területeken a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek S.Sz megvalósítója Bélapátfalva Város Civil szervezetek Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város elnevezése Szociális felemelkedést támogató programok megvalósítás megvalósításának időtartama (év, hónap) Képzési, oktatási programok megvalósítása Belterületi utak rehabilitációja forrása TOP EMVA (térségek közötti, nemzetközi együttműködések; LEADER fejlesztések) TOP EMVA (LEADER fejlesztések) TOP EMVA (önkormányzati utak javítása; kismértékű infrastruktúra fejlesztések) bekerülési költsége (millió forint) Illegális hulladék lerakóhelyek megszüntetése TOP táblázat Támogatás intenzitása (%) Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást. 55

56 Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek S.Sz megvalósítója Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város elnevezése Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár energiahatékonysági fejlesztése Óvodai és bölcsődei alapellátás fejlesztése a bélapátfalvai Százszorszép Óvoda és Bölcsődében Szociális szolgáltatások fejlesztése a Bélapátfalvai Gyermekjóléti és Szociális Szolgáltató Központban megvalósításának időtartama (év, hónap) Művésztábor kialakítása forrása TOP Gazdaságélénkítő és népességmegtartó településfejlesztés EMVA (önkormányzati utak javítása; munkagépek beszerzése önkormányzatok részére; kismértékű infrastruktúra fejlesztések; energetikai fejlesztések) TOP Önkormányzatok energiahatékonyságának és a megújuló energiafelhasználás arányának növelése EMVA (energetikai fejlesztések) TOP A foglalkoztatás segítése és az életminőség javítása családbarát, munkába állást segítő intézmények, közszolgáltatások fejlesztésével TOP A szociális alapszolgáltatások infrastruktúrájának bővítése, fejlesztése TOP Társadalmi és környezeti szempontból bekerülési költsége (millió forint) Támogatás intenzitása (%) 56

57 S.Sz megvalósítója Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város elnevezése megvalósításának időtartama (év, hónap) forrása fenntartható turizmusfejlesztés EMVA (közösségfejlesztés, alapszolgáltatásokon belül közösségi tér létrehozása) bekerülési költsége (millió forint) Járási Közigazgatási centrum létesítése TOP Piaccsarnok létesítése A városközpont közterületeinek felújítása táblázat EMVA (falumegújítás és -fejlesztés, LEADER fejlesztések) TOP EMVA (falumegújítás és -fejlesztés, LEADER fejlesztések) Támogatás intenzitása (%) Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek S.Sz. 1. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése Bélapátfalvai Ipari Park infrastrukturális fejlesztése megvalósításának időtartama (év, hónap) forrása TOP Helyi gazdasági infrastruktúra fejlesztése bekerülési költsége (millió forint) Támogatás intenzitása (%) 57

58 S.Sz. 2. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése A Bélapátfalvai Ipari Park megközelíthetőségét javító út kiépítése megvalósításának időtartama (év, hónap) forrása TOP A gazdaságfejlesztést és a munkaerő mobilitás ösztönzését szolgáló közlekedésfejlesztés bekerülési költsége (millió forint) BM-KOMP Kft. Raktár és műhelycsarnok létesítése GINOP VITO Kft. Szolgáltatásbővítés GINOP ALGO-TEXTIL Kft. Telephelyfejlesztés GINOP TOMETH Kft. Telephelyfejlesztés GINOP táblázat Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást. Támogatás intenzitása (%) Turisztikai fejlesztésekkel érintett akcióterületen a településfejlesztési akciók összehangolt, vázlatos pénzügyi tervek S.Sz. megvalósítója elnevezése megvalósításának időtartama (év, hónap) forrása bekerülési költsége (millió forint) TOP Társadalmi és 1. Bélapátfalva Város környezeti Vízi élménypark kialakítása szempontból fenntartható turizmusfejlesztés 2. Római Katolikus Egyház Az Apátság és környékének fejlesztése, rekonstrukciója TOP Római Katolikus Vallási turizmus fellendítése a településen és a TOP Támogatás intenzitása (%) 58

59 S.Sz megvalósítója Egyház Bélapátfalva Város Helyi vállalkozások Római Egyház Katolikus Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város elnevezése környéken, zarándokutakhoz való kapcsolódás megvalósításának időtartama (év, hónap) forrása bekerülési költsége (millió forint) Lovas tanya létesítése GINOP Művésztábor létrehozása az Apátság környékén (táji és történeti jelleggel) A település és a Gyári tó közötti útszakaszon a közvilágítás, vízellátás, csatornázás és útépítés kérdésének megoldása Vadapark létrehozása - a Gyári tó környékének átformálás és kiigazítása a vadasparkhoz kapcsolódóan TOP Társadalmi és környezeti szempontból fenntartható turizmusfejlesztés EMVA (közösségfejlesztés, alapszolgáltatásokon belül közösségi tér létrehozása) TOP EMVA (LEADER fejlesztések) TOP táblázat Támogatás intenzitása (%) Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást. 59

60 2.4. AZ AKCIÓTERÜLETEKEN KÍVÜL VÉGREHAJTANDÓ, A TELEPÜLÉS EGÉSZE SZEMPONTJÁBÓL JELENTŐS FEJLESZTÉSEK ÉS EZEK ILLESZKEDÉSE A STRATÉGIA CÉLJAIHOZ Hálózatos projektek A hálózatos projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek. S.Sz. 1. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja Települési gyűjtőúthálózat fejlesztése - KULCSPROJEKT megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka Ötlet szintjén áll A projekt mérhető eredményei sel érintett útszakasz (km) sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, 60

61 S.Sz. 2. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja Belterületi csapadékvízelvezető hálózat korszerűsítése - KULCSPROJEKT megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka Ötlet szintjén áll A projekt mérhető eredményei sel érintett terület sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése 3. Bélapátfalva Város Kerékpárút kiépítése A településközponton átvezető kerékpárút kiépítése. Eger- Szilvásvárad kerékpárútúthoz való csatlakozás (a Tardosig kimenő kisvasút nyomvonalán át) Ötlet szintjén áll Kiépített kerékpárút hossza II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek 61

62 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése 4. Bélapátfalva Város Ivó- és szennyvízhálózat bővítését szolgáló tevékenységet - KULCSPROJEKT Különösen a Vízi élménypark, a Gyári tó, a Városi uszoda, a sportcsarnok, az Ipari Park területein Ötlet szintjén áll sel érintett terület II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Kevés a parkolóhely a városban, leromlott állagú utak, járdák jelenléte, kerékpárút hiánya - Kiépített rekreációs helyek száma kevés VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek - Közlekedési problémák felerősödése, vasúti közlekedés megszűnése 62

63 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés 11. táblázat LEHETŐSÉG: - Lakóterületek fejlesztése, közterek, zöldterületek és rekreációs terek kialakítása Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve S.Sz megvalósítója Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város Bélapátfalva Város elnevezése megvalósításának időtartama (év, hónap) forrása bekerülési költsége (millió forint) Települési gyűjtőúthálózat fejlesztése TOP Belterületi csapadékvízelvezető hálózat korszerűsítése TOP Kerékpárút kiépítése TOP Ivó- és szennyvízhálózat bővítését szolgáló tevékenységet TOP táblázat Támogatás intenzitása (%) 63

64 Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást Horizontális projektek A horizontális projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek. S.Sz. 1. megvalósítója Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár elnevezése, rövid célja Bélapátfalva Zöld Város A Bélapátfalva Város zöldterületi rendszerének rehabilitációja, új közösségi zöld területek kialakítása című projekt tervezését és megvalósítását végigkövető, rendszeres közösségi fórumok tartása a lakosság részére. Környezettudatosság terén szemléletformáló előadások valamint akciók (pl.: szemétszedés, virágültetés, vetélkedők, versenyek) megtartása a lakosság valamint az óvodás és iskolád korú gyermekek részére. megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A pályázat koncepciója készül A projekt mérhető eredményei A programba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, 64

65 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) Néphagyomány, éld újra Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi A program során kétheti rendszerességgel kerül megszervezésre készműves műhely foglalkozás a hagyományos népi mesterségek bemutatására, illetve elsajátítására, a nyári időszakban az iskolás korú gyermekek részére kézműves tábor kerül megszervezésre. Szintén kétheti rendszerességgel tervezünk táncház foglalkozások megtartását, valamint néprajzi előadások megszervezését. A néprajz területén belül elsősorban a helyi, palóc hagyományok kerülnek bemutatásra, valamint a helyi értéket jelentő bélapátfalvai kőedények, illetve a helyi identitást erősítő cementgyártás története is bemutatásra kerül. A fentieken túl a helyi kiállítóházban rendszeresen időszaki kiállítások kerülnek megrendezésre, szintén a néphagyomány, illetve a helyi értékek mentén. Kethane ando kaver A program során a tehetséges, roma és nem roma származású, hátrányos helyzetű gyermekek A pályázat koncepciója készül A pályázat koncepciója készül A programba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma A programokba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia 65

66 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja képességeinek kibontakoztatását segítő programok megvalósítása a program egésze során. A helyi orvosokkal és rendőrőrssel együttműködve drog prevenciós és bűnmegelőzési programok és előadások kerülnek megtartásra. Bélapátfalván élő roma és nem roma lakosság bevonásával közösségi programok, valamint tolerancia programok kerülnek megrendezésre. megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei programok száma; Megtartott képzések száma sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - Iparterületek Külterületek Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) 4. Bélapátfalva Város A jelenlegi szegregátumban, illetve a korábban szegregátumnak minősített területeken komplex szemléletváltó és közösségformáló programok megvalósítása, a leszakadást eredményező folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében Ötlet szintjén áll A programokba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma; II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Déli Városrész - Belváros Északi Városrész - GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) 66

67 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) 13. táblázat előkészítettségének foka A projekt mérhető eredményei sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás Iparterületek Külterületek Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek A hálózatos projektek vázlatos pénzügyi terve S.Sz megvalósítója Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár Bélapátfalvai Művelődési Ház és Könyvtár elnevezése Bélapátfalva Zöld Város Néphagyomány, éld újra megvalósításának időtartama (év, hónap) forrása TOP A helyi identitás és kohézió fejlesztése EMVA (közösségfejlesztés; LEADER fejlesztések) TOP A helyi identitás és kohézió fejlesztése EMVA (közösségfejlesztés; LEADER fejlesztések) bekerülési költsége (millió forint) Bélapátfalva Város Kethane ando kaver TOP A helyi Támogatás intenzitása (%) 67

68 S.Sz. 4. megvalósítója Roma Nemzetiségi Bélapátfalva Város elnevezése A jelenlegi szegregátumban, illetve a korábban szegregátumnak minősített területeken komplex szemléletváltó és közösségformáló programok megvalósítása, a leszakadást eredményező folyamatok megállítása és visszafordítása érdekében. megvalósításának időtartama (év, hónap) forrása identitás és kohézió fejlesztése EMVA (közösségfejlesztés; LEADER fejlesztések) bekerülési költsége (millió forint) TOP táblázat Támogatás intenzitása (%) Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást Egyéb projektek Az egyéb projektek keretében megvalósításra kerülő fejlesztések összefoglaló jellegű bemutatása, a fejlesztések ütemezése A tervezett fejlesztések rendezési terv módosítást nem igényelnek. S.Sz. 1. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése a Bélapátfalvai megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka A pályázat koncepciója készül A projekt mérhető eredményei Jobb egészségügyi szolgáltatásokban részesülő lakosság; sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció 68

69 S.Sz. 2. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése, rövid célja Egészségházban A program keretében kialakításra kerül egy röntgenszoba, ahol szintén a programból beszerzésre kerülő fogászati panorámaröntgen kerül elhelyezésre. Illetve az épület gépészet is felújításra kerül. Városi uszoda, sportcsarnok létesítése megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka Ötlet szintjén áll A projekt mérhető eredményei sel érintett fogorvosi praxisok száma; Beszerzett nagy értékű orvosi eszközök száma A programokba bevont személyek száma; Létrehozott új épület nagysága; sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Északi Városrész - Iparterületek III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge - Megújuló energia alkalmazásának hiánya VESZÉLY: - Régóta esedékes infrastrukturális (út. járda, intézmények felújítása) beruházások egyszerre jelentkeznek Északi Városrész - Iparterületek LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális 69

70 S.Sz. 3. megvalósítója Bélapátfalvai Polgárőr Egyesület 4. Human-Org Kft. 5. Human-Org Kft. elnevezése, rövid célja Polgárőrség tevékenységéhez beszerzése gépjármű Speciális nevelési igényű és terápiára szoruló bölcsödés és kisovódás korú gyermekek folyamatosan frissülő adatbázisának kialakítása, a gondozószemélyezt aktív közreműködésével Az érintett intézmények területi lokalizációja, munkatársak kiválasztása, szakmai felkészítése, tesztelése. A kiindulási adatbázis körök kialakítása. Az érintett gyermekközösség terápiás továbbvitelének meghatározása. A rendszer területi kiterjesztése. Speciális nevelési igényű és terápiára szoruló gyermekek megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka Ötlet szintjén áll Kidolgozott koncepcióval rendelkezik Kidolgozott koncepcióval A projekt mérhető eredményei Beszerzésre került gépjármű száma, Ellátott terület nagysága A programokba bevont személyek száma; Támogatással megvalósult programok száma; A programokba bevont személyek száma; sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Északi Városrész - Iparterületek III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Északi Városrész - Iparterületek III. Meglévő humánszolgáltatások Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés szolgáltatások) GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) GYENGESÉG: - A járásközponti meghatározó funkció viszonylag gyenge LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) GYENGESÉG: - A járásközponti 70

71 S.Sz. megvalósítója elnevezése, rövid célja kiegészítő bölcsödei és ovódai ellátásnak kialakítása és üzemeltetése Az épületben lehetőség nyílik térben és időben elkülöníteni különböző terápiás metodikákat, a babamasszázstól, az alapozó mozgás terápiákon át, a logopédiai ellátásig. megvalósításának időtartama (év, hónap) bekerülési költsége (millió forint) előkészítettségének foka rendelkezik 15. táblázat A projekt mérhető eredményei Támogatással megvalósult programok száma; sel érintett tematikus cél, városrészi kapcsolódás infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Északi Városrész - Iparterületek Milyen SWOT elemzés által feltárt körülményre reagál a fejlesztés meghatározó viszonylag gyenge funkció LEHETŐSÉG: - Humán intézményi rendszer fejlesztése (alapellátás, óvoda, bölcsőde, iskola, gyermekjóléti és szociális szolgáltatások) Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek Az egyéb projektek vázlatos pénzügyi terve S.Sz. 1. megvalósítója Bélapátfalva Város elnevezése Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése a Bélapátfalvai Egészségházban megvalósításának időtartama (év, hónap) forrása TOP Egészségügyi alapellátás infrastrukturális fejlesztése bekerülési költsége (millió forint) Bélapátfalva Város Városi uszoda, sportcsarnok létesítése TOP Támogatás intenzitása (%) 71

72 S.Sz. 3. megvalósítója Bélapátfalvai Polgárőr Egyesület 4. Human-Org Kft. 5. Human-Org Kft. elnevezése Polgárőrség tevékenységéhez gépjármű beszerzése Speciális nevelési igényű és terápiára szoruló bölcsödés és kisovódás korú gyermekek folyamatosan frissülő adatbázisának kialakítása, a gondozószemélyezt aktív közreműködésével Speciális nevelési igényű és terápiára szoruló gyermekek kiegészítő bölcsödei és ovódai ellátásnak kialakítása és üzemeltetése megvalósításának időtartama (év, hónap) táblázat forrása EMVA (alapszolgáltatások fejlesztése) TOP - 6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése TOP - 6. A szociális alapszolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz (bölcsőde, családi napközik stb.), valamint óvodai ellátáshoz való hozzáférés javítása és a szolgáltatások minőségének fejlesztése bekerülési költsége (millió forint) Támogatás intenzitása (%) Tekintettel arra, hogy az elérhető források összetétele sem ismert, az Integrált Településfejlesztési Stratégia ténylegesen végrehajtásra kerülő beavatkozásai és azoknak forrásai nem azonosíthatóak egyértelműen, ezért az elérhető forrásokhoz kapcsolódó feltételek folyamatos figyelése, lehetőség szerinti alakítása és ez alapján a végrehajtandó projektek kiválasztása az Integrált Településfejlesztési Stratégia menedzselésének részét képezi. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni a bevonásra kerülő források felülvizsgálatát, aktualizálást. 72

73 3. ANTI-SZEGREGÁCIÓS PROGRAM Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának része az Anti-szegregációs Program, amely az Integrált Településfejlesztési Stratégia megalapozó vizsgálat részének eredményein alapul. Az Anti-szegregációs Program elsősorban területi dimenzióban, a szegregációs folyamatok szempontjából vizsgálja az esélyegyenlőségi problémák meglétét a településen. Célja, hogy a város javítsa azon területeinek helyzetét, ahol a szegregációnak már jelei mutatkoznak, illetve ahol a népesség egy része szegregáltan él. Az elemzés eredményeként pedig kidolgozzon egy olyan hosszú távú programot, mely segít a területi szegregáció oldásában, illetve a szegregáció kialakulásának megakadályozásában. A településen belüli szegregáció bizonyos tekintetben spontán társadalmi jelenség, melynek kialakulásáért és fennmaradásáért számos társadalmi, gazdasági és kulturális tényező felelős. A szegregáció irányába mutató globális tendenciákat hazánkban tovább erősíti három tényező. Ezek egyike az alsó középrétegek jelentős részének lecsúszása, ezzel párhuzamosan pedig az egyharmados társadalom kialakulása és a mélyszegénység mint tartós életforma elterjedése és fennmaradása. A második az országon belüli regionális különbségek növekedése, az ország jelentős részének társadalmi-gazdasági leszakadása, valamint az ezzel járó növekvő munkanélküliség, az iskolázatlan népesség foglalkoztatottságának megoldatlansága. E folyamat a leszakadó területeken belül, hatékony anti-szegregációs intézkedések hiányában új szegregátumok kialakulásához, és a régiek fennmaradásához vezethet. A szegregációs folyamatokat súlyosbító harmadik tényező a többségi társadalom és a roma kisebbség közötti konfliktusok halmozódása és megoldatlansága. E konfliktusok fontos szerepet játszanak a szegregáció konzerválódásában és újratermelődésében. A szegregációnak többféle megjelenési formája van: a munkahelyi, az oktatási és a lakóhelyi szegregáció. A szegregálódott lakónegyedek, szomszédságok helyzetét és karakterét döntően befolyásolja, hogy a fönti formák közül melyek érvényesülnek dominánsan az adott területen. A szegregáció az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának csökkentésével vagy az alacsony státusz megszüntetésével, vagy térbeli körülhatárolásának megváltoztatásával oldható vagy oldandó. A szegregáció hatásrendszere összetett, egymást felerősítő folyamatokra épül. A szegregáció óhatatlanul együtt jár az életminőséget alapvetően meghatározó feltételek színvonalának leromlásával. A szegregált településrészek leromlott állagúak és túlzsúfoltak az épületek, a lakás- és környezeti körülmények gyakran az egészségre ártalmasak, a közszolgáltatások hiányosak, vagy teljesen megszűntek, az így kialakult telepek társadalma szervezetlen, a lakók többsége munkanélküli.. Ezen nemkívánatos társadalmi folyamatok kezelését szolgálja az Anti-szegregációs Program. Az Anti-szegregációs Program gyakorlatilag két részből áll. A helyzetértékelő rész célja annak bemutatása, hogy mely városrészben vagy városrésznél kisebb egységben található olyan terület, amely a hátrányos helyzetű lakosságot jelentős számban tömöríti. Az Antiszegregációs Program célja pedig a szegregátumként vagy szegregációval veszélyeztetett területként beazonosított városi területen élők elkülönülésének oldásával, társadalmi integrációjának biztosításával kapcsolatos intézkedéssorozat bemutatása. 73

74 A szegregátumok lehatárolásának kiindulópontját a KSH által szolgáltatott szegregációs térképek adják, melyeken lehatárolásra kerülnek a 2011-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutatónak megfelelő szegregált és szegregálódással veszélyeztetett területek. A KSH azokat a területeket jelöli meg szegregátumként, amelyek népességszáma elérte a népszámlálás idején az 50 főt. Mivel a településen lévő szegregált, illetve szergációval veszélyeztetett területek részletesen elemzésre kerülnek a Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése (potenciális akcióterületek) című fejezetben ezért jelen fejezetben csak nagyvonalakban kerülnek ezen területek bemutatásra, elemzésre. Jelen fejezetben főként a tervezett konkrét anti-szegregációs beavatkozások, intézkedések kerülnek bemutatásra. Bélapátfalván egy szegregátum található a város dél-keleti részén, míg szegregációval veszélyeztetett terület nem található a településen. A város északi részén a KSH évi kimutatása alapján van ugyan egy terület, ahol a szegregációs mutató értéke eléri a 35%-ot, azonban az itt élő lakosságszáma nem éri el az 50 főt, így a KSH nem nyilvánította ezen területet szegregátumnak. Ez a településrész egyébként sem igazi leszakadással érintett, fenyegetett terület, mivel itt működik a Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete, melynek lakói a KSH által, a szegregátumok meghatározása során vizsgált szegregációs mutatóknak megfelelnek ugyan, azonban ezen terület az intézet jelenléte miatt nem tekinthető igazi szegregátumnak és a jövőben sem várható igazi szegregátum kialakulása a területen. Megjegyzendő, hogy a évi népszámlálási adatok alapján a KSH még 3 szegregátumot határozott meg, melyből az egyik a fentebb bemutatott Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetének területe, a másik a évi népszámlálási adatok alapján meghatározott 1. szegregátum volt. Emellett pedig a KSH által meghatározásra került egy harmadik terület is, a Jókai Mór utca, az Arany János utca és a Kossuth Lajos utca által határolt terület, mely a évi népszámlálási adatok alapján már nem minősül sem szegregátumnak, sem pedig szegregációval veszélyeztetett területnek. Ez a terület viszonylag kis szegregátum volt a város Déli városrészében, a korábbi magas szegregációs mutató valószínűleg a kedvezőtlen demográfiai mutatókból (magas volt a középkorúak és az idősek aránya), az alacsony iskolai képzettségi szintből és az aktív korúakon belüli, rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők magas arányából adódott. Pozitívum a településre nézve, hogy ezen szegregátum kiterjedésének növekedését meg sikerült akadályoznia, illetve a szegregátum teljesen eltűnt 10 év alatt. Pozitív tendencia a településre nézve, hogy a szegregátum a KSH-s szegregációs mutató számítási szabályainak szigorodása ellenére is csökkent a évi népszámlálási adatokhoz képest. Az évi népszámlálási adatok alapján meghatározott szegregátum adatait vizsgálva az alábbi eredményre juthatunk (a szegregátum részletes helyzetelemzése a Szegregált vagy szegregációval veszélyeztetett területek lehatárolása, térképi ábrázolása és helyzetelemzése - potenciális akcióterületek - fejezetben került bemutatásra): évhez képest az 1. számú szegregátum lakónépessége csökkent, mely a szegregátum koncentrálódásából adódott. 74

75 - Az itt élő rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül, a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya, az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya, a munkanélküliek, a tartósan munkanélküliek aránya nőtt. - Megállapítható, hogy mind a jövedelmi, mind az iskolázottsági, mind a lakhatási viszonyokat tekintve a szegregátum igen kedvezőtlen mutatókkal rendelkezik. - Elmondható, hogy a településrészen élők iskolázottsági szintje igen alacsony. - Alacsony az itt élők gazdasági aktivitása (alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportok aránya magas, a gazdaságilag nem aktív népesség aránya szintén magas). - Jellemző a munkanélküliség, illetve a szegénység és kirekesztettség magas szintje (magas azok száma a területen, akiknek jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás). - A lakóépületek és a lakókörnyezet leromlott, a településrész épületei alacsony energiahatékonysággal rendelkeznek. A településrész felzárkóztatása, az itt élők munka világába való bekapcsolása nagyon fontos feladat a település számára. Az elmúlt években megvalósításra került közmunkaprogramokkal, már elindult egy felzárkóztató folyamat a településrészen, azonban ennek pozitív hatásai csak igen lassan, hosszabb időtávon és önmagában csak alacsony hatékonysággal tudnak a leszakadó településrész felzárkóztatásához hozzájárulni, ezért alapvető fontosságú a célzott és több területet érintő beavatkozások megvalósítása. A város számára igen fontos a szegregációs folyamatok megállítása és azok visszafordítása, illetve a szegregált területek növekedésének megállítása, kiterjedésének csökkentése, továbbá alapvető célja, hogy újabb szegregációval veszélyeztetett területek, illetve szegregátumok ne alakuljanak ki a településen. Az Anti-szegregációs Program célja, hogy a szegregált területen olyan célzott beavatkozások kerüljenek megvalósításra, mellyel a szegregációs folyamatok megállíthatóvá és visszafordíthatóvá válnak és az érintett szergregátum beintegrálódik a város többi részébe A SZEGREGÁCIÓ MÉRSÉKLÉSÉT VAGY MEGSZÜNTETÉSÉT CÉLZÓ INTÉZKEDÉSEK (A TELEPÜLÉS EGÉSZÉT ÉRINTŐ ÉS AZ EGYES SZEGREGÁTUMOKRA VONATKOZÓ FEJLESZTÉSEK, PROGRAMOK MEGHATÁROZÁSA) Az Anti-szegregációs Program során két fő célcsoport a éves aktív korúak és a 0-14 éves korosztály. A helyzetelemzés során feltárt körülmények, problémák is azt támasztják alá, hogy a településnek komolyan kell foglalkoznia a szegregátumok helyzetének és az ott élők életszínvonalának javításával, a lakókörnyezet rehabilitációjával, a foglalkoztatás növekedésével, valamint az oktatásban nagy szerepet játszó integrációval, esélyegyenlőséggel, felzárkóztatásával. A következőkben az egyes beavatkozási lépcsőfokok kerülnek részletes ismertetésre. 75

76 Integráció a lakhatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása Az Anti-szegregációs Program célja, hogy csökkenjen a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, vagyis az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. Emellett viszont a beavatkozások következményeként a város más területein se növekedjen az alacsony státuszú népesség koncentrációja, valamint új szegregátum se alakuljon ki Bélapátfalván, illetve kiemelt figyelmet kell fordítani a évi népszámlálási adatok alapján korábban szegregátumnak, valamint szegregációval veszélyeztetett területnek minősülő településrészekre, annak érdekében, hogy az ott elért pozitív eredmények, a megindult integrációs folyamatok nehogy visszaforduljanak. A cél, hogy tartós, ne csak átmeneti eredményeket tudjon a program megvalósítani, véghezvinni. A lakhatási integráció legfontosabb eleme a lakókörnyezet rehabilitációja, az alacsony komfortfokozatú lakások számának csökkentése. Az Anti-szegregációs Program nagy hangsúlyt fektet a lakókörnyezet rehabilitációjára, amely a szegregátumban lévő alacsony komfort fokozatú lakások minőségi javítását, a hiányos infrastrukturális adottságok pótlását, valamint az egészségre káros tényezők megszüntetését foglalja magában. A lakhatási területen meghatározható integrációs beavatkozások közül az önkormányzat saját (vagy kormányzati segítségnyújtás melletti) feladata lehet egy olyan felújítási alap létrehozása, amely segítségével közös összefogás mellett elérhetővé válik, hogy a szegregált településrészen lakók saját lakókörnyezetüket folyamatosan rendbe tudják tartani, ezáltal megfelelve a város más részei településképének. A lakókörnyezet rendben tartását célzó törekvések már most is jelen vannak a településen, melyek nem a fenti formában, de közvetve mégis a lakókörnyezet rehabilitációjának célját szolgálják. Ilyenek például a lakókörnyezet rendbe tételét szorgalmazó programok, melyek a közfoglalkoztatás keretei között valósulnak meg. A programba mindenképpen szükséges bevonni a településen lévő civil (főként nemzetiségi) szervezeteket, a helyi vállalkozókat, valamint Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzatát. 76

77 A lakhatási integráció területén az alábbi beavatkozások kerültek meghatározásra: Felmerült probléma Cél megfogalmazása Tevékenység leírása Alacsony komfort fokozatú lakások jelenléte a szegregátumban Infrastrukturális elmaradottság A lakások állapotának javítása állami, pályázati és önkormányzati forrás igénybe vételével. A lakások és a lakókörnyezet állapotának javításában érdekeltté szükséges tenni a lakosokat. Infrastrukturális beruházások megvalósítása pályázati forrásból. 17. táblázat Telep programokban való részvétel az önkormányzat részéről Szociális városrehabilitációs pályázat elkészítése és megvalósítása az önkormányzat részéről Önkormányzati felújítás alap létrehozása A saját forrásból fejlesztő lakosok anyagi támogatása az önkormányzat részéről Kedvezményes hitel konstrukció kidolgozása azok számára, akik fel kívánják újítani lakásukat, és hitelképesek Falültetési programok megvalósítása a szegregátumban Szemléletváltó "soft" programok megvalósítása pl: "Szedd magad" akciók Infrastrukturális beruházások megvalósítása az útépítés, útfelújítás területén Infrastrukturális beruházások megvalósítása a járdaépítés területén. Infrastrukturális beruházások megvalósítása a zöldfelületek, terek, parkok területén Infrastrukturális beruházások megvalósítása a csapadékvíz elvezetés területén Infrastrukturális beruházások megvalósítása a környezetszennyezés megszüntetése területén. Az intézkedés megvalósításának határideje 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan 77

78 Integráció az oktatás-nevelés területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása ÓVODAI NEVELÉS Az óvodai nevelés kapcsán fontos cél, hogy különösen a szegregátumban lakó gyermekek számára biztosítottá váljon a korai óvodáztatás lehetősége, annak érdekében, hogy a gyermekekben elinduljon egy pozitív másodlagos szocializációs. Ennek előfeltétele, hogy minden 3 éves és annál fiatalabb gyermekről pontos nyilvántartás álljon rendelkezésre az önkormányzat számára, és az adatok folyamatos frissítése megvalósuljon. Ezzel biztosítható minden olyan érintett család elérése, akár személyesen is, aki időben nem adja óvodába gyermekét. Emellett azonban segíteni szükséges az óvodába való beíratás feltételeinek megteremtését is, mivel sokszor ez igen költséges a családok számára, főleg, ha egyszerre több gyermek kezdi az óvodát, ezért e területen kiemelt figyelmet szükséges fordítani a szegregátumban élő gyermekekre és családjaikra. A halmozottan hátrányos helyzetű családok esetében el szükséges érni azt, hogy a gyermeket három éves korában már írassák be az óvodába az erre vonatkozó külön felszólítást megelőzően. Cél, hogy az óvodában a nevelők, minél hamarabb azonosítsák a veszélyeztetett gyermekeket, annak érdekében, hogy célzott gondoskodásban, fejlesztésben részesülhessenek. Fontos feladat, a beíratás előtt a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára óvodai felkészítő programok, foglalkozások, nyílt napok biztosítása. Ezen programok hatékony megvalósítása érdekében elengedhetetlen a szülők motiválása. ISKOLAI OKTATÁS Az önkormányzat célja, hogy valamennyi fenntartásában lévő nevelési-oktatási intézményében biztosítsa az esélyegyenlőségen alapuló, a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljeskörű érvényesülése mellett működő megfelelő oktatást és nevelést. Az oktatási integráció célja, hogy a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek esetében egyéni fejlesztési tervek alapján kerüljön megvalósításra a sikeres oktatás. A szegregátumban élő iskoláskorú lakosságnak nagyon nehéz helyzete van a település többi részén élőkhöz képest. Egyrészt nincs előttük az a pozitív minta, amely a továbbtanulásra ösztönözné őket, másrészt sok esetben a továbbtanulás anyagi forrásai sem állnak rendelkezésükre. Ezért sok család esetében előfordul, hogy nemcsak a szülő, de a későbbiek folyamán a gyermek sem tudja sikeresen elvégezni az általános iskola nyolc osztályát, és ebből kifolyólag a szakiskola, gimnázium, sőt továbbmenve a felsőfokú oktatás szinte csak ábránd marad számukra. 78

79 Éppen ezért mind az iskolákban, mind pedig települési szinten működtetni szükséges olyan pályaorientációs tanácsadásokat, illetve fórumokat, ahol megfelelő, hasznos tanácsokkal látják el a diákokat, kiemelt figyelmet fordítva a szegregátumban élő gyermekekre. Az oktatás területén kiemelt figyelmet szükséges arra fordítani, hogy a szegregátumban élő gyermekek mindenképpen elvégezzék az általános iskolát, illetve ezt követően egyéb képesítést is szerezzenek, ezért kiemelt szerepet kell, hogy kapjon az e területen megvalósuló utógondozás, valamint a motiválás tevékenysége. Továbbá a szegregátumra jellemző kedvezőtlen iskolázottsági adatok figyelembe vételével az általános iskolai nyolc osztállyal, valamint képesítéssel nem rendelkezők arányát oktatási programok beindításával csökkenteni szükséges. Meg szükséges teremteni annak lehetőségét, hogy a középfokú oktatásban sikeres tanulmányokat folytató (különösen a szegregátumban élő) gyermekek előtt megnyíljon annak lehetősége, hogy felsőfokú oktatásban részesülhessenek. Ennek előfeltétele a tehetséges gyermekek felismerése, mely a nevelők, tanárok feladata. Ezt követően igen fontos szerep hárul a nevelőkre, a tanárokra, az oktatókra, hiszen sokszor a gyermek családjával, a szülők nézeteivel szembemenve szükséges a gyermek útját egyengetni, ennek támogatásra mentorprogram kialakítása javasolt, mely alatt nemcsak a gyermek, hanem szüleinek mentorálását is értjük. A másik igen sarkaltos pontja a továbbtanulás ösztönzésének az anyagi feltételek megteremtése, hiszen a felsőfokú oktatásban való részvétel igen költséges, a családok számára anyagilag igen megterhelő, melyet a szegregátumban élők igen rossz anyagi körülményei miatt nem képesek biztosítani gyermekeik számára. Ennek biztosítása érdekében támogatási, ösztöndíj alapot szükséges létrehozni, illetve meg kell találni ezen gyerekek számára azon országos ösztöndíj programokat, melyekbe bekapcsolódva továbbtanulások nem ütközik anyagi nehézségekbe. 79

80 Az oktatási integráció területén az alábbi beavatkozások kerültek meghatározásra: Felmerült probléma Cél megfogalmazása Tevékenység leírása Óvodába beíratás, majd pedig a rendszeres óvodai látogatás elmaradása a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében Az iskola érettség problémája Az iskolában elválasztásra kerülnek a gyenge képességű és a szociálisan nehéz körülmények között élő tanulók Iskolai lemorzsolódás nagy száma Rendkívül alacsony a felsőfokú végzettségű lakos a szegregátumban Elérni, hogy őket is szívesen fogadják az intézmények, és a nevelők, pedagógusok érezzék annak súlyát, hogy ezek a gyermekek is fontosak, hiszen a jövő zálogai A tartós, stabil óvodáztatás megteremtése a cél A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek időben és felkészülten menjenek iskolába Érvényre juttatni azt, hogy esetlegesen a gyermek nem küzd tanulási zavarral, csupán az otthonában nincsenek biztosítva a tanulásra alkalmas körülmények Minél több hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek fejezze be az általános iskolát, és tanuljon tovább középiskolában, gimnáziumban Továbbtanulás fontosságának kialakítása, elérni, hogy minél többen akarjanak főiskolára, egyetemre menni Ezt a fiatalon kívül a szülőkben is tudatosítani szükséges 18. táblázat A szülők aktív bevonása a településen működő óvodákba Nyílt napok tartása Az óvodába beíratás segítése, a felszerelések beszerzésében való segítségnyújtás Személyes megkereséssel hatni a szülőkre, kötelezettségüknek tegyenek eleget, ehhez való segítség megadása Rendszeres és eredményes együttműködés a gyermekjóléti szolgálat, a védőnő és az óvoda között A veszélyeztetett gyermekek minél hamarabbi felismerése, és megfelelő segítése Gyakoribb családlátogatások a szakemberek részéről Hatékony fejlesztése a gyermekeknek, hogy az iskolában kevésbé legyen lemaradva Tanulószobák kialakítása Ezen gyermekeket ott tartani a napköziben Egyéni fejlesztési tervek kialakítása Pedagógiai Szakszolgálatokkal való rendszeres együttműködés Pályaorientációs tanácsadások nyújtása Ösztöndíj programok felkutatása Példaképek találása Utógondozás Pályaorientációs tanácsadások nyújtása Ösztöndíj programok felkutatása Szülők és diákok részére előadások tartása, nyílt napokra való elkísérés Példaképek találása Mentorprogramok Utógondozás Az intézkedés megvalósításának határideje 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan 80

81 Integráció a foglalkoztatás területén - a beavatkozás eszközeinek bemutatása Az Anti-szegregációs Program egyik legfontosabb célja biztosítani a szegregátumban élők számára az általános iskola sikeres elvégzését. Azon lakosok számára, akik az általános iskolát sem fejezték be sikeresen, lehetőséget szükséges teremteni arra, hogy azt be tudják fejezni, hiszen enélkül óriási hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon. Középtávon a szegregátum lakosainak néhány százaléka (1-2%) tekintetében el szükséges azt érni, hogy középfokú végzettséget szerezzenek, mivel ez minőségi ugrást eredményez a munkaerőpiacon való érvényesülés területén ezen lakosok körében. Természetesen ez csak másodlagos célként jelenik meg az általános iskolai végzettség befejezése mellett, és csak nagyon kismértékű változást lehet elérni vele, hiszen magas az alulképzettek aránya a szegregált területeken. Mivel a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya a szegregátumban rendkívül magas, ezért a munkaerőpiaci integráció keretében az önkormányzat célja az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, elősegítése képzési, átképzési, munkahelyteremtési elhelyezkedést segítő programok megvalósításával. Az elsődleges cél a munkaerő piacra való vissza-, illetve bevezetés. Ennek előfeltétele az, hogy az érintett lakosság körében szemléletváltás történjen, azaz el szükséges érni, hogy képesek legyenek továbblátni a pusztán segélyekből való élésen, valamint a csupán közcélú munkavégzésen. 81

82 A munkaerőpiaci integráció területén az alábbi beavatkozások kerültek meghatározásra: Felmerült problémák Azonnali, rövidtávú intézkedések Felelős A szegregátumban élők alacsony iskolai végzettsége Képzések, tanfolyamok hiánya Roma lakosság hátrányos helyzete Megfelelő információ áramlás hiánya Tartós munkanélküliek magas száma Sok rászorult marad segítség nélkül Lehetőség biztosítása az általános iskola nyolc osztályának megszerzésére, befejezésére Majd ezt követően lehetőségeik felmérése, szakmák elsajátítása, összehangolva a település adta lehetőségekkel Pályázati lehetőségek kihasználása: fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása, EFOP pályázatok A településen használható szakmák megszerzése Ehhez mindenképpen fel kell mérni a város adta lehetőségeket, fel kell venni a vállalkozókkal a kapcsolatot, az együttműködéseket meg kell teremteni Helyi roma vállalkozók segítségül hívása, tartsanak képzést a vállalkozások beindításáról, vállalkozói szemléletről Együttműködés a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal, civil szervezetekkel, hogy a kölcsönös elfogadtatás megvalósuljon A romák illeszkedjenek be a társadalomba, a társadalom fogadja el őket Együttműködést célzó programok kialakítása El kell érni, hogy a képzések, tanfolyamok a lakosság minden részére eljussanak (szórólap, plakát, személyes megkeresés) Különböző hirdetőtáblákon való elhelyezése az aktuális programoknak, képzéseknek Fokozott együttműködés kialakítása a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzattal A Családsegítő Szolgálat intenzívebb segítő tevékenysége: hatékony álláskeresés, álláskeresési klubok tartása, a szoros együttműködés kialakítása a kliensekkel A helyi és a környező vállalkozókkal való kapcsolat felvétel, együttműködés kialakítása Családsegítő Szolgálat (közszolgáltatás) kihelyezése a szegregátumokba, heti egyszer fogadják ott a klienseket Gyakoribb közös családlátogatásokat valósítsanak meg Polgármesteri Hivatal Családsegítő Szolgálat Munkaügyi központ Civil szervezetek, egyesületek Polgármesteri Hivatal Munkaügyi Központ Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Civil szervezetek Családsegítő Szolgálat Családsegítő Szolgálat Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Családsegítő Szolgálat Munkaügyi Központ Tervezett megvalósítás dátuma 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan Családsegítő Szolgálat 2015-től folyamatosan Forrás Pályázati forrás, egyéb támogatások Pályázati forrás, egyéb támogatások Pályázati forrás, egyéb támogatások Pályázati forrás, egyéb támogatások Pályázati forrás, egyéb támogatások Pályázati forrás, egyéb támogatások 82

83 Felmerült problémák Azonnali, rövidtávú intézkedések Felelős Szakképzetlen fiatalok GYES-ről visszatérő nők foglalkoztatási helyzete kedvezőtlen A lakosság alacsony iskolai végzettsége Fluktuáció Továbbtanulás, illetve képzésekbe való bevonás szorgalmazása Javuljon a középvégzettséget szerzők aránya Minőségi ugrást is eredményezhet ezen lakosoknak a munkaerő piacon Tanfolyamok, képzések felkutatása Ezt követően a munkahelyen való elhelyezkedésre törekvés, részmunkaidős foglalkoztatási viszonyok kialakítása: például 4 órás állás kialakítása Pályázati lehetőségek felkutatása Törekedni kell, hogy minden felnőtt lakosnak meglegyen az általános iskolai végzettsége, amire lehet építeni a szakmák megszerzését Előadások tartása, kiemelten a gyermekes szülők részére, a tanulás, továbbtanulás fontosságáról A munkahelyek megtartása érdekében a folyamatos kapcsolattartás elengedhetetlen a foglalkoztatott és a Családsegítő Szolgálat között 19. táblázat Polgármesteri Hivatal (oktatási referens) Családsegítő Szolgálat Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Családsegítő Szolgálat Munkaügyi Központ Polgármesteri Hivatal (oktatási referens) Családsegítő Szolgálat Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat Tervezett megvalósítás dátuma 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan 2015-től folyamatosan Családsegítő Szolgálat 2015-től folyamatosan Forrás Pályázati forrás, egyéb támogatások Pályázati forrás, egyéb támogatások Pályázati forrás, egyéb támogatások Pályázati forrás, egyéb támogatások 83

84 Az integráció egyéb területei BÉLAPÁTFALVA SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER A településen működő családsegítő szolgálat, valamint az óvodákban, iskolákban működő gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkájának kiemelt jelentősége van e területen. A hatékony beavatkozások érdekében a településen minden rászorultat el szükséges érni, és nem csak azáltal, hogy a kliens felkeresi a szakembert, hanem úgyis, hogy a szakember keresi fel az érintettet saját lakókörnyezetében. Gyakorlatilag a közszolgáltatást kivisszük azokhoz az egyénekhez, családokhoz, akik valamilyen oknál fogva nem jönnek be a település központjába. A beavatkozás hatékony növelése érdekében célszerű egy segítő irodát kihelyezni a szegregált területre, ahol minimum egy teljes napot eltölt a családgondozó, ezáltal biztosítva annak lehetőség, hogy a szociális szolgáltatásokkal szemben fenntartásokkal bíró lakos is segítséget kérjen. Emellett szintén fontos feladat, hogy a szakemberek - az óvoda, iskola szakemberei gyakrabban menjenek családlátogatásra, akár a családsegítő szolgálattal és a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve, kiemelt figyelmet fordítva a szegregált településrészen élő lakosságra. EGÉSZSÉGÜGYI PROGRAMOK Az egészségügyi programok során az egyik legfontosabb cél azt elérni, hogy a szegregátum lakosai is menjenek el a szűrésekre, és hogy legyen mindenkinek saját háziorvosa. Fontos továbbá, hogy a településen működő egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken, előadásokon, egészségnapokon jelenjenek meg ők is. Ehhez a stratégiai célhoz fontos bevonni a településen működő háziorvosi és védőnői szolgálatot, a cél elérésében meghatározó szerepe van a megfelelő célzott kommunikációnak. KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ PROGRAMOK Elsősorban a településen megvalósuló különféle rendezvényekre, városnapokra terjed ki, amelyen a lakosság aktív részvétele növeli a helyi lakosság önszerveződő képességét. Fontos, hogy közösségfejlesztő programok valósuljanak meg mind a szegregátum területén, mind pedig a nem szegregált városrészeken. Az akciók célja többek között a roma lakosság elfogadtatása. VALLÁSI INTEGRÁCIÓ Cél, hogy növekedjen a vallásos személyek, a vallásgyakorlók száma a szegregátumokban. Cél továbbá, hogy az a negatív tendencia, amely szerint a vallásgyakorlók száma folyamatosan csökken, megforduljon. 84

85 Különös jelentősége van a szegregátumokban élők számára a vallásnak abból a szempontból, hogy a nehéz szociális helyzetben erős közösségformáló ereje van a vallásnak. ÖSSZEFOGÁS A HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉSÉRT A CIVIL SZERVEZETEKKEL, BÉLAPÁTFALVA VÁROS ROMA NEMZETISÉGI ÖNKORMÁNYZATTAL, HELYI VÁLLALKOZÓKKAL, ÖNKORMÁNYZATTAL A településen lévő szociális problémák enyhítése, mérséklése csakis közös összefogással valósulhat meg, ezért mindenképpen szükséges a Bélapátfalva Város Roma Nemzetiségi Önkormányzat, a civilek, a vállalkozók közös összefogása, hogy a szegregátum lakóinak élethelyzete, munkához való viszonya, lakáskörülménye pozitív irányba változzon. Ez azonban kiterjed a segítésen túl arra is, hogy szintén elengedhetetlen a közös összefogás ahhoz, hogy a településen, illetve az egész társadalomban elfogadják a romákat, a romák pedig elismerjék és tegyenek azért, hogy be tudjanak abba illeszkedni. Ez a kettős szemléletű megközelítés szintén fontos lépcsőfoka a programnak. Ehhez tehát a nem szegregált területen élő lakosokat is fejleszteni szükséges, hogy ők is hozzájáruljanak a szegregált területen élők helyzetének javításához, integrációjához, foglalkoztassák őket, jelentsék be a munkahelyre, történjék meg továbbá az irányukba a megfelelő információáramlás A FEJLESZTÉSEK SZEGREGÁCIÓS HATÁSÁNAK KIVÉDÉSÉRE HOZOTT INTÉZKEDÉSEK Az Integrált Településfejlesztési Stratégia Anti-szegregációs Programjának intézkedései a szegregációs folyamatok megszüntetését, a szolidáris, befogadó helyi társadalom kiépítését szolgálják. Az alábbiakban azok a pontok kerülnek kiemelésre, amelyek erősítik, segítik az anti-szegregációs folyamatok megvalósulását. 1. Társadalom A város célja, hogy a településen belüli társadalmi különbségek csökkenjenek, illetve fenntartható és kezelhető méretűek maradjanak. A megfogalmazott részcélok mindegyike a szegregációs folyamatok csökkentését szolgálja, és egyértelműen segíti a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok térbeli és társadalmi integrációját (pl. esélyegyenlőség biztosítása, munkahelymegtartás és teremtés, az oktatási színvonal emelése, egészségtudatosság, prevenció, szemléletformálás). 2. Gazdaság A gazdaságfejlesztést támogató soft programok hozzájárulnak a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok integrációjához (a munkaerőpiacra való eljutás elősegítése, mobilitás ösztönző tevékenységek, életvezetési és képzési programok). 85

86 3. Épített és természeti környezet BÉLAPÁTFALVA A városrehabilitációs folyamatok megvalósítása, infrastrukturális fejlesztések. Emellett a minőségi lakókörnyezet megteremtése érdekében megfogalmazott célok is (egészséges lakókörülmények biztosítása, zöldterület növelés, tiszta környezet) mind a szegregációs folyamatok visszaszorítását eredményezik. A zöldfelületek fejlesztése is hozzájárul a minőségi lakókörnyezet megteremtéséhez, az egészséges társadalom megőrzéséhez a szabadidő eltöltésére megfelelő terek kialakításával, fejlesztésével (parkok, vízpartok, pihenőhelyek). A város célja továbbá, hogy biztosítsa a megfelelő mennyiségű és minőségű lakhatási lehetőség mellett a teljes körű közműellátást is. A nem a szegregátumban megvalósítani tervezett fejlesztések hatásai azonban kettősek: - egyrészt a fejlesztéssel érintett településrész életében, és akár a város egésze vonatkozásában a fejlesztés pozitív hatásokat vált ki, - másrészt mindez közvetve a szegregátumok helyzetét, különösen a fejlesztendő településrésszel szemben, tovább rontja, ronthatja, mélyítheti a településrészek közötti különbségeket (még akkor is, ha pl. egy városközpont fejlesztése miatti pozitív hatásokból részesül a szegregátum lakossága is). A település az alábbi intézkedésekkel kívánja a jövőben a fejlesztések szegregációs hatásait kivédeni: a) a as uniós fejlesztési ciklusban prioritás lesz a település számára, hogy amennyiben bármilyen lehetőség van a szegregátumok fejlesztésére, úgy a többi településrésszel szemben a szegregátumok tekintetében kíván uniós pályázatokat igénybe venni és megvalósítani (pl. egy útfejlesztésre vonatkozó pályázat esetében), b) a település a saját forrásból megvalósuló beruházásai tekintetében prioritást kíván adni a szegregátumok területén megvalósuló beruházásoknak, c) a város vezetése az önkormányzati fejlesztések esetében minden, nem a szegregátumban megvalósuló fejlesztés esetén a szegregátumokban párhuzamos, az alap fejlesztéssel összefüggő fejlesztéseket (főként "soft" jellegűeket) kíván végrehajtani, d) a város vezetése az önkormányzati fejlesztések esetében minden, nem a szegregátumban megvalósuló fejlesztés esetén egy rövid hatáselemzés formájában elemezni fogja a fejlesztés szegregátumokra gyakorolt hatását, és lehetőség szerint a fejlesztés szakmai tartalmába beépít olyan elemeket, amelyek pozitív kihatással lehetnek a szegregátumra. 86

87 3.3. A SZEGREGÁCIÓT OKOZÓ FOLYAMATOK MEGVÁLTOZTATÁSÁRA, HATÁSUK MÉRSÉKLÉSÉRE TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK A szegregációs folyamatok a településen pozitív tendenciát mutatnak az elmúlt 10 évben. Mindezt jól alátámasztják a KSH 2001-es és 2011-es népszámlálási adatai is, illetve a 10 év alatt bekövetkezett pozitív változások, azaz a szegregátum kiterjedésének csökkenése, illetve az, hogy a évi adatokhoz képest a évi adatok alapján a szegregátumok száma háromról egyre csökkent. A szegregációs folyamatok további megállítása és visszafordítása, valamint hatásuk mérséklése, és az eddig elért pozitív eredmények fenntartása érdekében a fentebb bemutatottakon kívül az alábbi intézkedések kerülnek megvalósításra TÁRSADALMI KONSZENZUS Széles társadalmi konszenzuson nyugvó fejlesztéspolitika megvalósítása, melynek egyik fő célja a szegregációs mutatók megváltoztatása, a szegregációs folyamatok mérséklése, megfordítása. Ennek érdekében a település vezetése a helyi civilekkel, egyházi vezetőkkel, gazdasági társaságok képviselőivel, oktatás-nevelési-egészségügyi intézmények vezetőivel akciótervet kíván kidolgozni, amelynek a célja, hogy minden egyes, a településen élő, tevékenykedő vezető, a maga lehetőségeihez mérten, tegyen azért, hogy a szegregációs folyamatokat előidéző tényezők megszüntetésre kerüljenek. Cél, hogy egymással egyeztetve valósuljanak meg a tevékenységek az egyes szereplők részéről OKTATÁSPOLITIKA A település vezetése oktatási rendszerében olyan integrált oktatáspolitikát kíván érvényesíteni, amelyben a hátrányos helyzetű tanulók számára ténylegesen egyenlő esélyek biztosíthatóak, mely által a szegregátum lakosságnak iskolázottságra vonatkozó kedvezőtlen mutatószámai javulhatnak. A középfokú oktatásban speciális ösztöndíj rendszer beindításával, mentorprogram kialakításával egyre több hátrányos helyzetű gyermek számára nyílhat lehetőség a továbbtanulásra. A tendenciák megváltoztatására csak hosszú távon, a jövő generációinak bevonásán elindulva, egy alulról építkező rendszerben lehet hathatós sikereket, eredményeket elérni. 87

88 FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA BÉLAPÁTFALVA Az oktatáspolitikai intézkedések hatására, az oktatási rendszerből kikerülő fiatalok, fiatal felnőttek nagyobb eséllyel tudnak majd elhelyezkedni a munkaerőpiacon, így csökkenhet a fiatal munkavállalók munkanélküliségi mutatója. A település, továbbra is fenn kívánja tartani eddigi törekvését, mely szerint részt kíván venni minden számára elérhető közmunkaprogramban, ezáltal biztosítva a szegregátumban élők számára a munka világának megismerését, az abba való bekapcsolódást, a reintegrációt. A település kiemelt tárgyalásokat folytat és kíván is folytatni olyan vállalkozásokkal, amelyek célja, hogy Bélapátfalvára települjenek be. Ezen betelepülő vállalkozások számára ösztönző mechanizmusokat kíván beépíteni annak érdekében, hogy minél több szegregátumban élő személyt foglalkoztassanak. Emellett cél, olyan ösztönző, motiváló programok beindítása, mellyel a szegregátum lakossága megszólítható, ösztönözhető a munkvállalásra, annak érdekében, hogy a helyi Ipari Parkban működő és magas iskolai végzettséget nem igénylő munkakörökben is jelentős munkaerőhiánnyal küzdő vállalkozások a helyi munkanélküli állománnyal kiszolgálhatóvá váljanak EGYÉB SOFT TEVÉKENYSÉGEK A településen minél nagyobb számban szükséges olyan soft jellegű ösztönző fejlesztéseket, programokat, beavatkozásokat támogatni, és megvalósítani, amelyek egy-egy jól meghatározott eszközzel, a lakosok felfogására, szemléletére pozitív irányba hatnak. Ennek első lépcsőfokai már működnek a településen (pl. településszépítő akciók helyi civilek vezérletével), ezeket a jövőben a településen még nagyobb hatékonysággal és célzott területeken szükséges (pl.: lakókörnyezet, mellett az oktatás és a foglalkoztatás területén is szükséges a motiváló programok beindítása) érvényesíteni. Cél és eszköz továbbá, hogy a helyi hátrányos helyzetű lakosok elé olyan példaképeket állítsunk, akik helyben éltek vagy jelenleg is helyben élnek, és hasonló helyzetből indultak el, sikeresek lettek, ezáltal főként a jövő generáció számára utat tudnak mutatni a kitörésre. 88

89 4. A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI 4.1. KÜLSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK (A STRATÉGIA ILLESZKEDÉSE A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZÖKHÖZ, AZ ÁGAZATI STRATÉGIÁKKAL, AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI PROGRAMJÁVAL, A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL ÉS MÁS KÖRNYEZETVÉDELMI TERVEKKEL, A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVDOKUMENTUMOKKAL, VÉDETTSÉGEKKEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA) Illeszkedés, összhang a település fejlesztési dokumentumaival Az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása során a település jelenleg érvényben lévő és kidolgozás alatt lévő minden dokumentumával való összhang biztosítása elsődleges feladat volt. Egyes fejezetek esetében a korábbi dokumentumok tartalmában más szakmai szempontok és módszertani eszközök is figyelembe vételre kerültek. A város és egyes városrészek fejlesztésének megalapozó vizsgálatának elkészítéshez a korábban elfogadott dokumentumok közül - az Integrált Városfejlesztési Stratégia, - a HÉSZ, - a Településszerkezeti Terv, - a Településfejlesztési Koncepció, - a Helyi Esélyegyenlőségi Program, - a település Szolgáltatástervezési Koncepciója, - a Sportkoncepció, - az Idegenforgalmi Koncepció és - a Gazdasági Program került felhasználásra. A fejlesztések irányainak meghatározásánál a helyi terveken, programokon túl, figyelembe vettük az országos területfejlesztési terv, a településfejlesztési koncepció, a regionális operatív program és a megyei fejlesztési céljait, prioritásait. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyes fejezeteiben, ahol releváns volt már tettünk utalásokat a város más stratégiai, fejlesztési dokumentumaival való összhangra, így most csak nagyvonalakban ismertetjük ezen dokumentumok azon részeit, melyek az Integrált Településfejlesztéséi Stratégiával megfogalmazottakkal kapcsolatba hozhatók. Bélapátfalva településfejlesztését meghatározza a Településfejlesztési Koncepció és a Gazdasági Program. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában meghatározott célrendszer a Gazdasági Program alapján készült, annak valamennyi elemét felhasználva, így elmondható, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia teljes mértékben igazodik ezen dokumentum tartalmához. 89

90 A fentiekben felsorolt fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott hosszú távú célkitűzésekhez kívánja az önkormányzat igazítani a 7-10 éves tervezési időszakra vonatkozó Integrált Településfejlesztési Stratégiáját, amelynek elkészítését a jogszabályi kötelezettség írja elő (A Kormány 314/2012. (XI. 8.) rendelete a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről), melynek a település jelen dokumentum elkészítésével eleget kíván tenni. A hatályos településszerkezeti terv a város fő útja (IV. Béla út) menti területeket jellemzően vegyes területként, az ún. gyári lakótelepet kisváros lakóterületként, a központtól nyugatra, illetve dél-nyugatra eső lakóterületeket jellemzően kertvárosiasnak, az egyéb lakóterületeket jellemzően falusias lakóterületnek sorolja a terv. A gazdasági területek a lakott területektől északra, illetve észak-nyugatra találhatók. Az ún. Gyári tó körül üdülőterületek alakultak ki. Az egykori bánya helyén különleges idegenforgalmi terület került kijelölésre. A terv a településközpont jelentős fejlesztését irányozta elő, a IV. Béla út kiszélesedő területének térré történő átépítésével, környezetében a térfalak és beépítések átértékelésével, városiasabb megjelenésének kialakításával. A külterületen a szántóterületek aránya csekély, a művelhető területek a belterülettől nyugatra és délre helyezkednek el. A gyep területek a belterülettől északra, és keletre fekszenek. A külterület legnagyobb része erdőterület, amely védelmi rendeltetést kapott. Jelentős területet és látványában is meghatározó helyet foglal el a volt külszíni bányaterület, mely ma már védett tájképet alkot. Kertvárosi jellegű lakóterület fejlesztést a terv a meglévő belterülettől dél-nyugatra; falusias lakóterület-fejlesztést elsősorban a meglévő utcák hegy felöli lezárását - a belterülettől keletre irányoz elő a terv. A fejlesztési területek igénybevételére még nem került sor, jelenleg még figyelembe véve az alacsony építési igényeket - a város tud beépíthető területet kínálni, de szükséges a továbbfejlesztéshez előkészíteni a területeket. Az iparigazdasági célra szánt területek elsősorban az ipari parkban lévő meglévő bővítési területek, itt is vannak még tartalékok. A településszerkezet jelentős változását jelentheti a tervben javasolt elkerülő út kijelölése és építésének előkészítése. Ennek célja, hogy elsősorban a belső szűk területek tehermentesítése céljából a teherforgalmat átterelje egy tehermentesítő útra. Folyamatos fejlesztés alatt áll az Apátság és környezete, mely idegenforgalmi szempontból is meghatározó a településen. Kiépült az apátság parkolója, mely kulturált körülményeket biztosít az ide érkező látogatók számára. 90

91 Illeszkedés, összhang a településrendezési tervvel és településfejlesztési koncepcióval A településfejlesztési koncepció a település jövője szempontjából alapvetően és elsődlegesen fontos prioritásokat fogalmaz meg a helyzetelemzés, az általános szempontok, a jövőkép és a fejlesztési szempontok alapján. Alapelv, hogy ne keletkezzenek zárványok, és ne irányuljanak fejlesztések a lakosság csak szűk köre által használt területekre. A fejlesztések nem kizárólag beruházásokat jelentenek, de gyakran a tartalom fejlesztése együtt jár a tárgyi környezetben történő változtatásokkal is. Fontos elv, hogy a funkciók ésszerű elkülönítésére is sor kerüljön: az ipari funkciók a lakókat ne zavarják, megvalósuljon a természeti értékek, a műemlékek megfelelő környezetben történő bemutatása. Nyilvánvaló, hogy a stratégia rövid és középtávon az anyagi erőforrások korlátozottsága miatt nem képes minden fejlesztés hátterét megoldani, tehát nem tartalmaz minden egyébként szükségesnek ítélhető lehetőséget. A településfejlesztési koncepció egy adott időtávra szóló megvalósítási stratégia. Az ITS-ben meghatározott általános célok, illetve az egyes városrészekre lebontott városrészi célok rendszerükben illeszkednek a Bélapátfalva Város Településszerkezeti Tervéhez. Az alapvető illeszkedés természetesen nem jelenti a konkrét fejlesztési projektek megvalósításához adott esetben nélkülözhetetlen módosításokat. Az illeszkedés vizsgálatának általános, a célokra vonatkoztatott szintjén túl - az akcióterületen megvalósítandó projektek átvilágítása mellett - megtörtént az egyes projektek szerkezeti tervhez való illeszthetőségének elemzése is. Jelentős változtatásokra a rendezési tervben ez alapján nincs szükség. A városrendezés, szabályozást meghatározó önkormányzati rendelet kijelöli a város különböző tervezett funkcióira leginkább alkalmas területeket, figyelembe véve a természetföldrajzi területeket, geológiai földrajzi adottságokat, hagyományokat és a fejlesztési elképzeléseket. E tervekben szereplő szabályozások a természeti környezet, a lakóövezetek védelmét tartalmazzák, kijelölik az iparfejlesztésre alkalmas és célzott területeket. A terv a közlekedésfejlesztésnél is figyelembe veszi a lakott területek védelmét. A rövid és középtávra megfogalmazott célok összhangban vannak az elfogadott szabályozási tervvel, hosszú távon pedig, mivel a stratégiát a képviselőtestület fogadja el, egyben a célok megvalósításához szükséges szabályozás módosításokban is elkötelezett. A település teljes igazgatási területe rendezésénél figyelembe veendő legfontosabb szempontok, és a rendezés legfontosabb feladatai: Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása o Új lakóterületek o Üdülőterületek kialakítása céljából. 91

92 Illeszkedés, összhang Bélapátfalva Gazdasági Programjával A márciusában elkészült Bélapátfalva Gazdasági Programja (Gazdasági Program - Bélapátfalva Város Fejlődésének a as Operatív Programozási Időszakban Tervezett Lehetőségeiről), mely közötti programidőszakra vonatkozóan határozza meg a város fejlesztési elképzeléseit. Az ezen dokumentumban megfogalmazott prioritások teljes egészében figyelembe vételre kerültek az Integrált Településfejlesztési Stratégiában. Az illeszkedés tehát teljes körű. A GAZDASÁGI PROGRAMBAN MEGHATÁROZOTT STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK: I Munkahelyteremtés, foglalkoztatás elősegítése Ipari Park II. Településfejlesztés, közszolgáltatások biztosítása, színvonalának javítása Közlekedés Terek, parkok, parkolás Közműfejlesztések Önkormányzati ingatlanok Egészségügy Szociális ellátás Idegenforgalom III. A helyi adópolitika AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁBAN MEGHATÁROZOTT STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK (TEMATIKUS CÉLOK): I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása 6. ábra Illeszkedés a Települési Környezetvédelmi Programhoz és más környezetvédelmi tervekkel való összhang Bélapátfalva Nagyközségi Önkormányzatának a környezet védelmének általános szabályairól szóló 9/2004. (III. 30.) rendelete (mely jelenleg már nem hatályos) volt irányadó számunkra a 92

93 környezetvédelemmel kapcsolatos fejezetek elkészítése során. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia a rendeletben meghatározott alábbi elvek figyelembe vétel mellett készült: - levegő tisztaságának védelme - vizek védelme - a zaj és rezgés korlátozása - az ingatlanok és közterületek tisztántartása - a zöldfelületek védelme - a parlagfűirtás - növények telepítés Egyéb területi fejlesztési tervdokumentummal való összhang A különböző, magasabb szintű területfejlesztési dokumentumok közül az alábbiakkal érdemes összevetni Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiáját: - Ózd-Putnok-Észak-Heves vállalkozói övezet programja - Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója Országos i és Területfejlesztési Koncepció - Kohéziós Politika Ózd-Putnok-Észak-Heves vállalkozói övezet programja: A Heves Megyei Területfejlesztési Tanács kedvezményezésére - összhangban az országos Területfejlesztési Koncepcióval - a Kormány elején 8 vállalkozói övezet létrehozásáról döntött, közöttük rendeletben jelölte ki a megye északi településeit - összesen 33 települést - magában foglaló vállalkozási övezetet. A vállalkozói övezetben 10 éven át adó és egyéb kedvezményekben részesülnek a társasági adóról és osztalékról szóló törvény szerint adózók, illetve az SZJA törvény szerint adózó egyéni vállalkozók közül azok, akik tevékenységüket az övezetben fejtik ki. A megye ezen térségéből még a 90-es évek elején is mintegy 2000 fő ingázott Ózd és Salgótarján, valamint térségeik (Borsodnádasd, Bátonyterenye) ipari üzemeibe, és hasonló nagyságrendben dolgoztak az ipari szerkezetváltás során érintett, vagy a gazdasági átalakulás során visszafejlődött megyei ipartelepeken is (Recsk, Pétervására, Sirok, Egercsehi). Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiája az Északi városrész Iparterület fejlesztésével tud kapcsolódni ezen magasabb rendű fejlesztési elképzelésekhez. Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója : A februárjában megfogalmazott koncepció célrendszere az alábbiak szerint került kialakításra: 93

94 1. átfogó cél: Komplex, integrált foglalkozás-intenzív gazdaság 2. átfogó cél: Produktív, képzett, a környezetével harmóniában élni képes társadalom 3. átfogó cél: Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet 1. stratégiai cél: Hatvan-Gyöngyös-Eger gazdasági tengely erősítése 2. stratégiai cél: Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése 3. stratégiai cél: Dél-Heves és a Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése 4. stratégiai cél: Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés 4.1 prioritás: Élelmiszeripar kapacitás- és minőségfejlesztése 4.2 prioritás: Energetikai szerkezetváltás a klímavédelem és az energiaimport függőség csökkentése érdekében 4.3 prioritás: Gépipar fejlesztése, versenyképességének fokozása 4.4 prioritás: Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálása 4.5 prioritás: KKV szektor versenyképességének növelése 5. stratégiai cél: Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum 5.1 prioritás: Fenntartható agrárszerkezet létrehozása 5.2 prioritás: Hozzáadott érték növelése termékpálya modellek tudatos kialakításával 5.3 prioritás: Egészséges, vonzó vidék megteremtése a helyi gazdaság erősítésével 5.4 prioritás: Együttműködő, egymást erősítő, stabil helyi közösségek 6. stratégiai cél: Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom 6.1 prioritás: A család, mint érték előtérbe helyezése 6.2 prioritás: Egészséges társadalom kialakítása 6.3 prioritás: Társadalmi különbségek mérséklése, mint a szegénység megszüntetésének eszköze 6.4 prioritás: A lakosság biztonságérzetének javítása 6.5 prioritás: A sport, mint az egészséges élet nélkülözhetetlen alappillére 6.6 prioritás: Korszerű gyakorlati tudás biztosítása, valamint a kultúra szerepének növelése a térségi identitás erősítésében 7. stratégiai cél: Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet 7.1 prioritás: Az elérhetőség feltételeinek javítása 7.2 prioritás: Környezeti beruházások ösztönzése, stratégiai erőforrások védelme 7.3 prioritás: Fenntartható település- és térszerkezet 7.4 prioritás: Infokommunikációs fejlesztések Bélapátfalva Integrált Településfejlesztési Stratégiájában meghatározott célrendszer, a Heves Megye Területfejlesztési Koncepció megnevezésű dokumentumban meghatározásra került stratégiai célok közül a "Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés", az "Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom", illetve az "Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet" megnevezésű stratégiai célokhoz illeszkedik. 94

95 Országos i és Területfejlesztési Koncepció (OFTK): A Koncepció a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény alapján orientálja a területi terveket. Szövegét az Országgyűlés 1/2014 (I.3.) OGY Határozatával elfogadta. A Koncepció meghatározza a fejlesztéspolitika átfogó céljait valamint az azokra épülő középtávú 2020-ig tartó időszakra érvényes prioritásait. Külön fejezete foglalkozik a városhálózat szerkezetének alakulásával (térszerkezet) valamint a városfejlesztés nemzeti prioritásainak felvázolásával (5.3. fejezet). A koncepció hangsúlyt helyez a város és környéke együttműködése, fenntartható, kompakt városszerkezet kialakításának előmozdítására, az energiafüggőség csökkentésére, a települési klímavédelem kérdéseire, a demográfiai kihívások kezelésére, és a leromlott városrészek további hanyatlásának megakadályozására, végül, továbbá semmiképpen sem utolsó sorban a gazdaságfejlesztés, -szervezés helyi lehetőségeinek fontosságára hívja fel a figyelmet. Átfogó célok: a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet Specifikus célok: a) szakpolitikában érvényesítendő specifikus célok: aa) versenyképes, innovatív gazdaság, ab) gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, ac) életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszerfeldolgozóipar fejlesztése, ad) kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, ae) értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, af ) jó állam, szolgáltató állam és biztonság, ag) stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme, b) területi specifikus célok: ba) az ország makro-regionális szerepének erősítése, bb) a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, bc) vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, bd) kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, be) területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, bf) összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása. Bélapátfalva város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere az Országos i és Területfejlesztési Koncepció "Értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés" és "Népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom" átfogó célokhoz 95

96 kapcsolódóik, emellett pedig a "Versenyképes, innovatív gazdaság", a "Területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése" és a "Vidéki térségek népességeltartó képességének növelése" elnevezésű specifikus céljaihoz kapcsolódik. A Kohéziós Politika 11 tematikus célja: 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció megerősítése 2. Az IKT-hoz való hozzáférés elősegítése és e technológiák használatának és minőségének fokozása 3. A KKV-k versenyképességének fokozása 4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés támogatása minden ágazatban 5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a kockázatok megelőzésének és kezelésének elősegítése 6. Környezetvédelem és az erőforrások hatékonyságának elősegítése 7. A fenntartható közlekedés elősegítése és a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrák előtti akadályok elhárítása 8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése 9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem 10. Beruházás az oktatásba, készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba 11. Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása Bélapátfalva város Integrált Településfejlesztési Stratégiájának célrendszere a Kohéziós Politika "A KKV-k versenyképességének fokozása", "Az intézményi kapacitások és a közigazgatás hatékonyságának fokozása" és "A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése" elnevezésű tematikus céljaihoz kapcsolódik BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEK (A CÉLOK LOGIKAI ÖSSZEFÜGGÉSEI, A HELYZETÉRTÉKELÉSBEN BEAZONOSÍTOTT PROBLÉMÁKRA AD-E MEGOLDÁST, A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA, A CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA ÉRDEKÉBEN TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK EGYMÁSRA GYAKOROLT HATÁSA) Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyik központi eleme, kulcsa a célpiramis. A célpiramis a SWOT-analízis segítségével kialakított stratégiai lehetőségeket hierarchikus rendszerré alakítja, azaz meghatározza azokat a magasabb szintű prioritásokat és célokat, amelyek révén a város elérheti fejlesztési céljait. A célok logikai összefüggései: a kitűzött célok a helyzetértékelésben azonosított problémák megoldására illetve lehetőségek kihasználására épültek. A helyzetértékelés során meghatározott problémákra, a veszélyek elkerülésére, a gyengeségekből való előnyök kovácsolására reagál a stratégia, miközben kihasználja a település adta lehetőségeteket, építve az erőségekre. 96

97 a célok egymással összefüggenek, a tematikus célok támogatják a hosszú távú jövőképében megfogalmazott célkitűzés megvalósulását. A tematikus célok mindegyike a jövőkép elérést támogatja, miközben az egyes projektek, konkrét akciók a tematikus célok megvalósítását segítik elő. A lenti célpiramis szemlélteti a projekt célrendszere közötti általános összefüggéseket. Fentről lefelé haladva az intézkedések, célok száma folyamatosan nő és konkretizálódik, a fentebbi stratégiai fejezetekben foglaltaknak megfelelően. Minden intézkedés a legfőbb cél a jövőkép elérést szolgálja. A célrendszer egyrészt összhangban van a város egészére vonatkozó célokkal, másrészt pedig a városrészi célokkal is. Jövőkép: Bélapátfalva, mint a mikrotérség kiemelkedő ipari vonzerővel rendelkező és a mikrotérség meghatározó közszolgáltató települése. STRATÉGIAI (KÖZÉPTÁVÚ TEMATIKUS) CÉLOK 6 db tematikus cél került meghatározásra VÁROSRÉSZI - TERÜLETI CÉLOK 3 db VÁROSRÉSZ került meghatározásra Akcióterületi projektek Hálózatos projektek Horizontális projektek Egyéb projektek SWOT: Erősségek Gyengeségek Lehetőségek Veszélyek 7. ábra A stratégia megvalósíthatósága: a stratégiában azonosított erőforrások elegendőek a célok megvalósítására a stratégiában megfogalmazott célok reálisak, a bevonható források tükrében kerültek meghatározásra a fejlesztések finanszírozásával kapcsolatos lehetőségek és korlátok egyaránt figyelembe vételre kerültek Az önkormányzat a célok megvalósításához elegendő erőforrással rendelkezik, a célok elérése érdekében minden pályázati forrást, lehetőséget ki kíván használni, valamint 97

98 támogatja a településen működő szervezetek, vállalkozások célok elérésébe való bevonását, akár konzorciumi formában történő együttműködés keretében is. A stratégiában meghatározott célok reálisak, a bevonható források (pályázatok, önkormányzati saját forrás, egyéb források) figyelembe vételével megvalósíthatóak. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez konkrét költségvetéstervezet került készítésre, mely a pályázati kiírásnak megfelelően módosítandó. A fejlesztési források maximális kihasználásával tervezünk, a figyelembe veendő korlátok betartásával. A célok érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakorolt hatásai: a szomszédos városrészekre meghatározott célok egymáshoz illeszkednek a városközpontban végrehajtott funkcióbővülés nem eredményezi a település többi részén a funkcióvesztést a stratégiai célok meghatározása során a város tudatossága tükröződik, mivel figyelembe vételre került, hogy ugyanazon funkció ellátásához nem kerül több intézmény kialakításra, mely hatékonyságát és pénzügyi finanszírozhatósága tekintetében fenntarthatatlan lenne Az Integrált Településfejlesztési Stratégiában a jövőbeni fejlesztési irányok meghatározása egy többszintű célhierarchiában történt, melyet a lenti ábra is mutat. Az itt szereplő jövőkép elérését segíti valamennyi megfogalmazott tematikus cél és a városrészek céljai. A célhierarchia összhangban van a jövőkép céljaival, illetve a városrészi helyzetértékeléssel. A stratégia belső összefüggéseit, a jövőkép, a tematikus célok és a városrészi célrendszer összefüggéseit az alábbi ábra szemlélteti. 98

99 Jövőkép tematikus célok városrészi célok összefüggései JÖVŐKÉP Bélapátfalva, mint a mikrotérség kiemelkedő ipari vonzerővel rendelkező és a mikrotérség meghatározó közszolgáltató települése. KÖZÉPTÁVÚ VÁROSI - TEMATIKUS - CÉLOK: I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása VÁROSRÉSZEK KITŰZÖTT CÉLJAI - TERÜLETI CÉLOK: ÉSZAKI VÁROSRÉSZ - IPARTERÜLETEK 1. A térség felzárkózásának elősegítése, jól működő, korszerű környezetbarát ipari létesítmények létrehozása, az Ipari Park fejlesztése, bővítése 2. Barnamezős területek további rehabilitációja 3. Megújuló energiaforrások használatának bevezetése az ipari területeken belül 4. Vállalkozások letelepítésének segítése, támogatási programokkal és egyéb akciókkal 5. Vállalkozások és befektetők megnyerése az új, vonzóbb települési arculattal és fejlett Ipari Parkkal 6. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 7. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása DÉLI VÁROSRÉSZ - BELVÁROS 1. A település új központi funkcióiból következő intézményi háttér megteremtése, a térségi szerepkör erősítése, épületek külső és belső megújítása 2. Új közintézmények helyének kijelölése, a már meglévő közösségi és közcélú intézmények fejlesztése (oktatási, nevelési, szociális, egészségügyi intézmények) 3. A városrész közlekedési hálózatának rendezése, a gyűjtőút hálózatának megteremtése, tehermentesítését szolgáló elkerülő út kiépítése, a hiányzó utak megépítése, parkolás kérdésének megoldása 4. Vendéglátóhelyek, szálláshelyek fejlesztése, a helyi idegenforgalom erősítése 5. A közterületek felújítása, infrastrukturális fejlesztése, közpark kialakítása az új városközpontban, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 6. Szegregációs folyamatok megállítása, romáknak szóló felzárkóztatási programok indítása 7. Foglalkoztatási programok megvalósítása 8. Képzési, oktatási programok megvalósítása, a gazdasági szereplők munkaerőigényének kiszolgálása érdekében 9. Feltáratlan kertbelsők intenzív beépítésében rejlő lehetőségek kihasználása KÜLTERÜLETEK 1. Jelenleg külterületen levő telkek belterületbe vonása új lakóterületek, illetve a meglévő üdülőterületek infrastrukturális fejlesztése céljából 2. A külterületeken turisztikai célú fejlesztések megvalósítása (Apátság és Gyári tó) 3. Infrastrukturális fejlesztések 4. Az Apátság, illetve a Gyári-tó környékén, összefüggő fasorok, illetve zöldterületek létesítése 8. ábra 99

100 A városi és városrészi szintű célok koherens rendszerben, egymást erősítve járulnak hozzá a stratégia tematikus céljainak megvalósításához. Feltárásra kerülnek azonban a városrészi fejlesztések azon kapcsolódási pontjai is, amelyek esetlegesen negatív hatást eredményeznek a város más területén, lehetővé téve a kockázatok megelőzését. Városrészek céljainak kölcsönhatása 1. Északi Városrész - Iparterületek: Az Északi Városrész fejlesztési céljai összetettek. Egyrészt elsődleges fejlesztési prioritást élvez a településrészen található Ipari Park továbbfejlesztése, mely a helyi gazdasági versenyképesség javulásának, a gazdasági potenciál növekedésének záloga, ezáltal a település legfontosabb kitörési pontja is egyben. A település gazdasági potenciáljának fejlesztésével, erősítésével csökkenthető a településen a munkanélküliek száma, illetve más településen élők számára is nagyobb mértékben lesz képes munkalehetőséget biztosítani, ezáltal növelve mind a településen, mind pedig a járásban a foglalkoztatását. A célok eléréséhez az Ipari Parkban infrastrukturális beruházásokat szükséges megvalósítani, további barnamezős területeket szükséges rehabilitálni, a korszerű környezetbarát technológiák alkalmazásának elterjesztését támogatni szükséges. Az önkormányzat mindenben támogatja a letelepülni kívánó vállalkozásokat, melyhez támogatási programok, akciók kidolgozásával további segítséget tud nyújtani. Másrészt igen fontos a településrész fejlesztése szempontjából az is, hogy nemcsak a Déli, hanem az Északi Városrészen is találhatóak olyan közintézmények, melyek fejlesztése a település szempontjából nagy jelentőséggel bírnak, így ezen épületek külső-belső megújítása kulcskérdés a település térségi szerepkörének erősítése szempontjából. 2. Déli Városrész - Belváros: A tervezett fejlesztések céljai egyrészt a már jelenleg is meglévő funkciók megerősítése, a szolgáltatások színvonalának javítása, másrészt pedig új funkciók betelepítése a városközpontba, mely célok együttes érvényre juttatása támogatja a lakosság helyben maradását, vonzó, a szolgáltatások széles tárházával kínáló várossá válik a gazdaság és a társadalom szereplői szemében, mely megítélés nagyon fontos a település fejlődésének szempontjából. A célok elérése érdekében tehát a városrész funkcióinak erősítése, megújítása szükséges. A város térségi szerepkörének kiteljesedését, valamint a fenntarthatóságot leginkább a közfunkcióknak a városrészben történő fejlesztésével, koncentrálásával - többfunkciós szolgáltató terek fejlesztésével, kialakításával -, illetve ezek megközelíthetőségének városi és térségi szintű biztosítása segíti elő. Mindez a városközpont vegyes használatának megtartását ösztönzi (lakófunkció és központi funkció), amelyen belül hangsúlyos szerepet kapnak a magán és közszolgáltatási tevékenységek, a rendezvény helyszínként és rekreációs, szabadidős közösségi térként funkcionáló közterek, és a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, illetve az infrastrukturális beruházások megvalósítása. Mivel ezen a városrészen található a település egyetlen szegregátuma, így ezen városrészen kiemelt szerepet kap a szegregációs folyamtok megállítása és visszafordítása terén tett 100

101 intézkedések megvalósítása. Cél a terülten olyan fejlesztések megvalósítása, amelyek erősítik a szegregátum városközponthoz való felzárkózását, a társadalmi vérkeringésbe való bekapcsolódását és megakadályozza a város és a városrész peremterületének (szegregátumának) további leszakadását, a negatív tendenciákat pedig megfordítja. Ezen szegregált településrészen indokolt a közműhálózat kiterjesztése és a hiányzó vagy leromlott állapotú utak kialakítása (járda, csapadékvíz elvezetés megoldása). A fizikai infrastruktúra javítása azonban önmagában nem elegendő a lakosság társadalmi integrációjának javításához. Szükséges a hátrányos helyzetűek különösen a gyerekek egyenlő esélyeinek megteremtése. Ez főként a képzési és munkaerő-piaci programokba történő integrációval, szociális szolgáltatások és közérdekű információk hozzáférhetőségének javításával, valamint az általános közigazgatási, közszolgáltatási rendszerek integrált feladatellátásának fenntartásával, valamint a helyi közösségi élet (kultúra, sport) javításával segíthető elő. Ennek érdekében valamennyi városrész fejlesztése szükséges (az Északi és a Déli Városrész területei egyaránt). Ezen célok egymásra gyakorolt hatása kedvező, mert együttesen képezik Bélapátfalva város lakókörnyezetét, amely az egyes városrészek fejlesztései hatására összességben hatványozottan fejlődik. A peremterületen jelentkező szociális problémák kezelése akkor nem lesz hátrányos a többi városrész fejlesztési céljaira, ha a kidolgozott megoldási alternatívák közötti döntésben a költséghatékonyság is megfelelő súllyal kerül figyelembe vételre. A társadalmi problémák kezelése tekintetében az egész város érdeke azt kívánja, hogy városrész lakosságának felzárkózási lehetősége is biztosított legyen. A célkitűzés a város, valamint a járás teljes lakossága számára a humán-közszolgáltatásokhoz és közigazgatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítására törekszik. A fejlesztések a gazdaság ösztönzésével, gazdasági szereplőkkel együttműködve történik, a városból hiányzó funkciók vonzásának elősegítésével. A célkitűzés és más városrészi célokkal konzisztens. 3. Külterületek: A településrész infrastruktúrával való ellátottsága rosszabb, mint a város többi területének, azonban az önkormányzat folyamatos fejlesztéseket hajt itt végre, amely mutatja az önkormányzat elkötelezettségét egy minőségi lakókörnyezet kialakításában. A közszolgáltatásokhoz való hozzáférés eddig is biztosított volt, ennek fenntartása kiemelten fontos, részben a közlekedési infrastruktúra fejlesztésével, másrészt pedig a különböző közösségi programok biztosításával. A városrész fejlesztése kiemelten fontos a település számára, hiszen a helyi idegenforgalmi és turisztikai potenciált jelentő értékek ezen településrészen találhatóak. Ezért alapvető cél a turisztikai célú fejlesztések megvalósítása a településrészen, valamint pihenőterek kialakítása az érintett terülteken. 101

102 A városi és városrészi, illetve a városrészekre vonatkozó célok egymásra gyakorolt kölcsönhatása egyértelműen pozitív mérleget mutat. 5. A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGÁNAK FŐBB KOCKÁZATAI 5.1. PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK ELEMZÉSE A pályázati forrásból finanszírozott projektek esetében, nyertes projektek kapcsán a Támogatási Szerződés megkötésekor, a megítélt támogatások 25%-ának megfelelő előleg lehívását tervezi az önkormányzat, mellyel finanszírozni képes a projektek beindításához szükséges tevékenységek végrehajtását. A későbbiekben pedig az ütemezésnek megfelelően kifizetési kérelmek kerülnek benyújtásra, melyek biztosítják a projektek finanszírozhatóságát, így csökkentve a projekt végrehajtásával összefüggő pénzügyi kockázatokat. Az átmeneti pénzügyi zavarok, illetve a támogatások lehívási nehézségeinek leküzdése érdekében, az önkormányzat saját tartalékot képez. Az önkormányzat a projektek pénzügyi és szakmai ütemezése, tervezése során számol az utófinanszírozás tényével, figyelembe veszi azt, hogy a pénzügyi források lehívásának időbeni eltolódása várható. A fenntartási időszakkal kapcsolatosan felmerült költségek (bérköltség, programok megvalósítása stb.) finanszírozása biztosított, megoldott. A saját forrásból megvalósított projektek esetében az önkormányzat forrásokat különít el a projektek megvalósítására. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyes beavatkozásainak ütemezését több tényező is befolyásolhatja, melyek közül az egyik legmeghatározóbb kockázat az egyes európai uniós források rendelkezésre állása, azaz egyes pályázati kiírások megjelenése, melyek időben előre való ütemezése jelenleg nem feltétlen ismert, ezért a pályázati kiírások figyelése és az egyes beavatkozások időbeli ütemezésének felülvizsgálata igen fontos feladata a monitorizálás során. A korábbi fejezetekben meghatározásra került időbeli ütemezések a külső források feltételezett rendelkezésre állásának időpontjain alapulnak. A megvalósítás során kockázatot jelenthet az egyes projektek esetleges egymásra épülése és a projektek előkészítésének időigénye, melyet a projektgazdák az egyes beavatkozások megfelelő előkészítettségével minimálisra tudnak csökkenteni. Kockázat megnevezése Valószínűség Hatás A kockázat kezelésének módja Pénzügyi kockázat Tőkehiány, önerő Az önkormányzat folyamatos hiánya miatt elmarad a tartalékképzéssel, együttműködő Közepes Nagy közszolgáltatások partnerek bevonásával próbálja fejlesztése csökkenteni ezen kockázatot. Hazai és uniós Alacsony Nagy Az aktuálisan elérhető pályázati 102

103 Kockázat megnevezése támogatások, források csökkenése, hiánya Az önkormányzatok költségvetését folyamatosan csökkentő kormányzati politika Az uniós források igénybevételéhez szükséges önerő hiánya A város nem tudja kihasználni az elérhető forrásokat Az állami támogatások aránya csökken, de a kötelezően ellátandó feladatok száma nő Valószínűség Hatás A kockázat kezelésének módja Alacsony Közepes Alacsony Alacsony Nagy Nagy Nagy Nagy 20. táblázat lehetőségek maximális kihasználására törekszik az önkormányzat. Az önkormányzat folyamatos tartalékképzéssel, együttműködő partnerek bevonásával próbálja csökkenteni ezen kockázatot. A helyi adókból származó bevételek növelésével orvosolható a probléma. Az önkormányzat folyamatos tartalékképzéssel, együttműködő partnerek bevonásával próbálja csökkenteni ezen kockázatot. Az aktuálisan elérhető pályázati lehetőségek maximális kihasználására törekszik az önkormányzat. Az önkormányzat folyamatos tartalékképzéssel, együttműködő partnerek bevonásával próbálja csökkenteni ezen kockázatot. A helyi adókból származó bevételek növelésével orvosolható a probléma MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI ÉS FENNTARTHATÓSÁGI KOCKÁZATOK Kockázat megnevezése Jogi kockázat Jogszabályi változások, melyek hatással vannak a projektek költségvetésére Intézményi kockázat Tervezett üzemeltetői struktúra változása Valószínűség Hatás A kockázat kezelésének módja Közepes Alacsony Nagy Nagy Pályázati, valamint ha szükséges saját tartalék igénybevételi a jogszabályi változásokból eredő negatív költségvetési hatások kezelésére. Partnerséggel, együttműködéssel az új üzemeltetői struktúrához való alkalmazkodás. 103

104 Kockázat megnevezése Az épületben keletkezett károk Társadalmi kockázat Az önkormányzat tevékenységeivel kapcsolatos lakossági ellenállás A lakosságot célzó programokon csak igen kevesen vesznek részt Szakmai kockázat Nem sikerül megfelelő humánerőforrás-bázist biztosítani. Valószínűség Hatás A kockázat kezelésének módja Alacsony Alacsony Alacsony Alacsony Alacsony Nagy Nagy Nagy Az önkormányzat körültekintő tervezés során ezen kockázatokból eredő negatív hatásokat kiküszöbölheti, így ezek a tényezők elhanyagolhatóak. Kommunikációs tevékenységgel, az együttműködő partnerek igénybevételével a lakosság ellenállása csökkenthető, idővel pedig az eredmények láttán az elfogadottság is nő. A kommunikációs eszközök és tevékenység maximális kihasználása. Szoros együttműködés kialakítása a megyei és helyi intézményekkel, munkaügyi központokkal, képzési intézményekkel. Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági kockázatok A támogatási előlegek Az önkormányzat az esetleges lehívását bizonyos Alacsony Nagy finanszírozási problémák tényezők akadályozzák megoldására tartalékot képez. A támogatási részletek Az önkormányzat az esetleges lehívása nehézkes, sok Közepes Nagy finanszírozási problémák időt vesz igénybe megoldására tartalékot képez. Abszorpciós képesség alacsony voltából adódó kockázatok Több projekt Az önkormányzat az esetleges párhuzamos futása finanszírozási problémák következtében megoldására tartalékot képez. Közepes Nagy jelentkező Megfelelő menedzsmentstruktúra finanszírozási kialakításával a kockázat problémák kezelhető. 21. táblázat 104

105 6. A MEGVALÓSÍTÁS ESZKÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE 6.1 A CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ FEJLESZTÉSI ÉS NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ ÖNKORMÁNYZATI TEVÉKENYSÉGEK Az önkormányzat a városfejlesztési célok megvalósulását, a fenti célok elérését különböző egyéb nem beruházási jellegű tevékenységekkel is igyekszik segíteni. Valamennyi lentebb felsorolt eszköz hatékony segítséget nyújthat, de minden fejlesztés esetében egyedi elbírálás alapján kell eldönteni, hogy melyik lesz a leghatékonyabb és pénzügyileg is legolcsóbb megoldás. A város ösztönözni kívánja a vállalkozókat, valamint a lakosságot is, hogy részt vegyen a célok megvalósításában nemcsak véleményével, hanem beruházásaival is. Az üzleti vonatkozású fejlesztéseket elsősorban a vállalkozások megnyerésével és érdekeltség biztosításával kívánja elérni. A szabályozási környezet kialakítása alkalmazkodik a jövőben betelepülni szándékozó vállalkozások területi elképzeléseihez, rugalmasabb szabályzókat teremtve az egyébként megszokottaktól. Ennek megjelenése a beépíthetőség arányában rögtön kézzelfogható. A munkahelyteremtés és a gazdasági potenciál függvényében az önkormányzat által jelentősnek ítélt magánerős beruházások során a döntéshozó grémium lehetőségei függvényében további kedvezmények meghozatalában is partnerként viselkedik. Bélapátfalva Város kiemelt szerepet szán a tőkebevonás ösztönzésének, valamint a magánszférával való konstruktív együttműködés kialakításának Kiszámítható szabályozási környezet biztosítása Az Integrált Településfejlesztési Stratégia céljainak elérését meghatározza az a környezet, amelyben meg kell valósítani a tervezett fejlesztéseket, nemcsak a természeti és infrastrukturális környezet, hanem ezek mellett a helyi önkormányzat és annak szabályozási gyakorlata. A stratégia sikeres megvalósításához elengedhetetlen az önkormányzat konzisztens és kiszámítható jogalkotói és jogalkalmazói magatartása, az átlátható, támogató adminisztratív és szabályozási környezet biztosítása és fenntartása. Az önkormányzat rendeletalkotó tevékenységével elő kell segítse a városfejlesztéshez szükséges szakmai és szervezeti háttérfeltételek erősödését, ezzel is csökkentve a tervezett városfejlesztési akciók és a befektetések kockázatát. A megvalósítás érdekében szükség van a városfejlesztési feladatok és felelőségi körök pontos meghatározására, valamint az együttműködés és kommunikáció hatékony formáinak kialakítására, a fejlesztésben érdekelt önkormányzati osztályok, városi szervezetek és befektetők között. 105

106 A városfejlesztési célok teljesülése érdekében az önkormányzatnak vizsgálnia szükséges a kölcsönös előnyökön alapuló partnerségi, együttműködési formák lehetőségét Tervalku, mint a településfejlesztés egyik lehetséges eszköze Bélapátfalva Város Önkormányzatának költségvetése és szűkös forrásai nem teszik lehetővé, hogy anyagi eszközökkel is támogassa a fejlesztések megvalósulását. Bélapátfalva Város rendelkezésére állhat a tervalku, mint eszköz annak érdekében, hogy a tervezett fejlesztések rövidebb idő alatt megvalósuljanak. Az évi LXXVIII. az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 30/A. első bekezdése értelmében a települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval. A fejlesztési projektek volumenének és komplexitásának függvényében az önkormányzat az egyes fejlesztőkkel, beruházókkal az érdekeinek megfelelően a településrendezési szerződés keretén belül tervalkut köt. Tervalku legtöbbször olyan, a szabályozási tervben tett engedményeket jelent, amelyekért cserébe a magánfejlesztő önkormányzati fejlesztési feladatokat vállal át. Az önkormányzat és magánfejlesztő között létrejött megállapodás igyekszik ösztönözni a magántőke hozzájárulását valamely közösségi cél megvalósulásához (pl. a befektetés környezetében levő közterületek rendezése, színvonalas kialakítása, környezetvédelmi beruházásokban való részvétel stb.). Az önkormányzat tehát engedményeket tehet a szabályozási előírásokból vagy más, nem anyagi jellegű támogatást nyújthat a magánfejlesztőnek, ha az részben vagy egészben átvállalja a fejlesztés előfeltételeinek megteremtésével illetve esetleges következményeinek kezelésével kapcsolatos önkormányzati terheket (pl. szabályozási terv készítése, úthálózatfejlesztés), vagy ha a beruházás városi közcélokat (is) szolgál (pl. városképi szempontok érvényesülése). Az önkormányzat minden egyes projekt esetében külön döntést kell hozzon a tervalku alkalmazásának lehetőségéről és annak pontos tárgyáról valamint a lebonyolításáról. Ezen eszköz alkalmazásával lehetőség nyílik arra, hogy a tervezett fejlesztések rövidebb idő alatt megvalósuljanak Hatékony és következetes városmarketing tevékenység, mint a befektetés ösztönzés eszköze A városrehabilitációs és városfejlesztési elképzelések és programok megvalósításának ösztönzéséhez és a beruházók megnyeréséhez a városnak megfelelő városmarketingre van szükség, amely a befektetés-ösztönzés eszközeként is funkcionál. 106

107 A hatékony városmarketing Integrált Településfejlesztési Stratégiában is megfogalmazott főbb eszköze az információs és kétirányú csatornák fejlesztése keretében a települési hírportál folyamatos fejlesztése és karbantartása, aktualizálása. A hírportál lehetőséget biztosít arra, hogy az érdeklődők és a beruházók tájékozódjanak a városról. Kiemelt tényező, hogy a hírportál fejlesztését megelőzően beazonosításra kerüljenek azok a célcsoportok, akiket az önkormányzat meg akar célozni. Így: - helyi lakosság, mikrotérség lakossága, kistérség lakossága alapvető feladat a tájékoztatás, a programok és rendezvények bemutatása - befektetni szándékozó magánszemélyek, vállalkozások és befektetők számukra a legfontosabb, hogy információt hordozzon a honlap a település rendezési- és szabályozási tervéről, a fejlesztési területek adottságairól, a rendelkezésre álló beépíthető telkekről, települési fejlesztési elképzelésekről. Ehhez kapcsolódóan speciális ismertetőt kell készíteni, amely befektető-orientáltan mutatja be a város adottságait és az ipari területeket, vonzóvá téve ezáltal számukra a települést. - a városban működő különböző szervezetek számára szintén a fejlesztési elképzelésekről ad információkat - turisták számára, akik a település bemutatása és nevezetességei mellett a látogatható és érdekes programokra is kíváncsiak. Számukra a természeti és kulturális örökség bemutatása, a város hangulatának tolmácsolása segíthet abban, hogy eljöjjenek a városba. Fontos, hogy pozitív képet kapjanak és a későbbiekben alkossanak a városról. A városról kialakított képhez nem csak az épületek és ingatlanok állapota/állaga tartozik hozzá, hanem a látványosságok (pl. kiállítások, múzeumok), rendezvények, kulturális események is hozzájárulnak. A városmarketing tevékenység tehát a marketing eszköztárát használja fel ahhoz, hogy a település sajátosságait bemutassák és Bélapátfalva, mint város városidentitását tudatosítsák mindenkivel, aki kapcsolatba kerül a településsel. A hatékony és következetes városmarketing tevékenységhez nem szükséges jelentős forrás, az önkormányzat a jelenlegi szervezeti apparátussal biztosítani tudja ennek megfelelő működését. A hatékony városmarketing-tevékenység új projektek kidolgozásához, a futó projektek lebonyolításának elősegítéséhez képes hozzájárulni. Ebben az Önkormányzat elsősorban a kezelésében levő adatvagyon megosztásával lehet hatékony, a beruházásokhoz potenciálisan kapcsolódó adatok, anyagok jelentős része ugyanis elektronikusan is rendelkezésre áll. Ennek megfelelően az Önkormányzat: saját honlapján közzéteszi a tervezett programokat, pályázatokat, fejlesztési lehetőségeket lakossági és egyéb fórumokat rendez a tervezett beruházásokról, szabályozási tervekről. 107

108 Az Integrált Településfejlesztési Stratégia városfejlesztési tevékenységeinek megismertetésére többek közt az alábbi eszközök állnak az önkormányzat rendelkezésére: az ITS közösségi tevékenységeihez kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezése cikkek, beszámolók, különszám megjelentetése a fejlesztésről szórólap, információs kiadvány létrehozása projekthez kapcsolódóan a fejlesztések kifüggesztése a település több pontján Egyéb kedvezmények, tevékenységek Partneri viszony kialakításához szükséges a helyi kis- és középvállalkozásokkal, a városfejlesztésbe történő bevonásuk, ennek ösztönzése helyi adó, illetve területhasználati díjkedvezménnyel. Az önkormányzat szűkös forrásai korlátozottan teszik csak lehetővé, hogy helyi adókedvezményeket, építési illeték kedvezményeket biztosítsanak a magántőke mobilizálása érdekében. A BÉLKŐ Nonprofit Kft.-n keresztül mindenképpen támogatni szükséges a már itt lévő vállalkozókat és a betelepülni kívánókat, hogy több munkahelyet teremtsenek. Nemcsak a munkahelyek teremtését, hanem azok megtartását is kiemelten kell kezelnünk. A kedvezmények biztosításának legfőbb meghatározó tényezője az, hogy a befektetésből a közszféra által nyert előny hosszú távon egyensúlyban legyen a kedvezményekkel. Köztisztasági programok szervezésével, városszépítő munkálatok támogatásával, lakossági kampány meghirdetésével, szervezésével is ösztönözhető a szép, esztétikus városkép kialakítása. Anyagi lehetőségeihez képest az önkormányzat próbál ezen tevékenységek irányába lépni. A városfejlesztési program megvalósítása során a városvezetés fokozatosan bevezeti, illetve továbbgondolja az ilyen típusú eszközök használatában rejlő lehetőségeket AZ MEGVALÓSÍTÁSÁNAK SZERVEZETI KERETEINEK MAGHATÁROZÁSA Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megvalósítása során biztosítani szükséges: 1. a stratégia egészének folyamatos karbantartását 2. az elért eredmények visszacsatolását a stratégia tervezési folyamatába 3. a stratégia által kijelölt akcióterületi alapú fejlesztések professzionális és hatékony megvalósítását. Az 1-2. feladatok megvalósítása az ún. stratégiai menedzsment feladata, míg a 3. az operatív menedzsment tevékenységébe tartozik. 108

109 Bélapátfalva Város stratégiai menedzsment Az Integrált Településfejlesztési Stratégia stratégiai menedzsment feladatait Bélapátfalva Város látja el, mely jogi személyként működik, feladatait és hatáskörét az önkormányzati jogokat gyakorló képviselő testülete látja el. A képviselő testület feladata a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása. A hatásköröket a polgármesterre és a bizottságaira, nemzetiségi önkormányzatára és a törvényben meghatározottak szerint társulásaira ruházhatja át. A stratégiai menedzsment fő feladatai a városfejlesztési feladatok megvalósulásában: Az ITS megvalósulásának folyamatos nyomon követése, értékelése. Ennek keretében az elhatározott fejlesztések megvalósulásának nyomon követése, azok elvárt eredményeinek és hatásainak értékelése, az ITS által kitűzött célok teljesülésének figyelemmel kísérése. A városfejlesztés társadalmi, gazdasági és szabályozási környezete változásának figyelemmel kísérése, a külső feltételrendszer változásainak a stratégiai célokra és eszközökre gyakorolt hatásainak elemzése, értékelése. A városi társadalom és gazdaság igényeinek és lehetőségeinek feltárása, azok változásainak beépítése az ITS cél- és eszközrendszerébe Bélapátfalva Város Közös i Hivatala A képviselő testület egységes hivatalt hozott létre Bélapátfalva Város Közös i Hivatala elnevezéssel az önkormányzat működésével valamint az államigazgatási ügyek döntésére történő előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A polgármester az önkormányzat képviselője, annak egész működéséért felelős. Bélapátfalva város polgármestere feladatait főállásban látja el. A képviselő testület saját tagjai közül a polgármester helyettesítésére, munkájának segítésére egy társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. A Hivatalt a jegyző vezeti. A jegyző ellátja a számára megállapított államigazgatási hatósági feladatokat. Feladatai közé tartozik az önkormányzati törvényben és a szabályzatban meghatározottakon túl: a hivatalban folyó munka szervezése irányítása a képviselőtestület tájékoztatása a testületet érintő jogszabályokról gondoskodik a hivatal dolgozóinak rendszeres továbbképzéséről gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról A hivatal belső szervezeti egységei az Irodák. Az Irodák közvetlen irányítását az irodavezetők látják el. Az irodavezetőket távollétükben az irodavezető helyettesek helyettesítik. A Polgármesteri Hivatalon belül megtalálható: 109

110 az alá- és fölérendeltség, illetve azonos szinten a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó: vezetők, illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. Az ITS megvalósulását elsődlegesen a polgármester koordinálja, amely a kapcsolódó feladatokat a jegyző és aljegyző részére továbbítja. Az aljegyző irányítása alatt álló Irodák pedig felelnek a megvalósításért és a megvalósítás során felmerülő akadályok elhárításáért A városfejlesztési tevékenység elhelyezése az önkormányzati szervezetrendszerben Az önkormányzati feladatok ellátásában a képviselő-testület munkáját a polgármester (1 fő), az alpolgármester (1 fő), és a testület bizottságai (4 db) segítik. A Képviselő-testület az alábbi állandó bizottságokat hozta létre: 1) Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság: 5 fő 2) Idegenforgalmi, Kulturális és Szociális Bizottság: 3 fő 3) Ügyrendi Bizottság: 3 fő 4) Bíráló Bizottság: 3 fő A testület 4 bizottsága saját szakterületén közreműködik a városfejlesztési tevékenységeket megalapozó különböző dokumentumok tervezésében, véleményezésében, figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását, felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését. Az általános hatáskörök mellett a bizottságok többsége speciális feladatokat is ellát a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Településfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is fontos. A Polgármesteri Hivatal szervezeti egységei közül a városfejlesztési tevékenységek a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság és az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság tevékenységi körébe tartoznak Az akcióterületi célok megvalósításáért felelős operatív menedzsment Az önkormányzat az akcióterületi célok felügyeletére (és majdan minden további akcióterv keretében elindított projekt esetén) egy projektmenedzsment szervezetet jelöl ki. A projektmenedzsment szervezet tevékenységét támogatják a Polgármesteri Hivatal, a fejlesztésben részt vevő egyéb önkormányzati intézmények kijelölt képviselői. A projektmenedzsment szervezet felelős: az operatív feladatok ellátásáért: a projekt tervek és célok jóváhagyásáért, a projekttel kapcsolatos stratégiai döntések meghozataláért, a jogi kötelezettség vállalások jóváhagyásáért 110

111 a képviselő-testület felé menő információ és adatszolgáltatások jóváhagyásáért. A projektmenedzsment szervezet tagjai: 1. Projektvezető - projektmenedzser: felel a projekt fent részletezett előkészítési szakaszáért és a teljes megvalósulásáért is, az ütemterv tartásáért, koordinálja a teljes projektmenedzsment szervezetet és felügyeli az alvállalkozók munkáját, beszámol a projekt előrehaladásáról és eredményeiről, és adott esetben koordinálja a közbeszerzések előkészítését és lebonyolítását. 2. Projekt pénzügyi vezető pénzügyi menedzser: ellátja a projekt folyamatos költségvetési és pénzügyi felügyeletét, biztosítja a cash-flow-t, befogadja és ellenőrzi a számlákat, pénzügyi kockázat elemzést végez. Szükség esetén kinevezésre kerülhet Kommunikációs vezető: felel a belső és külső kommunikációs és PR feladatok megtervezéséért és végrehajtásáért, a projekt és eredményinek széles körben való bemutatásáért, biztosítja a hatékony információáramlást, szóvivőként képviseli a projektet. Projektasszisztens: adminisztratív feladatok ellátása, projekt iktatás és dokumentumtár vezetése TELEPÜLÉSKÖZI KOORDINÁCIÓ MECHANIZMUSAI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI JAVASLATOK Az Integrált Településfejlesztési Stratégiával, illetve az ahhoz kapcsolódó projekt elképzelések településközi koordinációja elsődlegesen a Bélapátfalvai Járás keretein belül, másodsorban a bélapátfalvai mikrotérségen belül valósult meg. Mivel a településen Közös Önkormányzati Hivatal működik Mónosbél és Bükkszentmárton településekkel, így az egyeztetések ezen településekkel még szorosabbak voltak. Bélapátfalva Város az Integrált Településfejlesztési Stratégiájának kialakítása során nagy hangsúlyt fektetett a szomszédos települések önkormányzatai által kialakított elképzelésekhez történő harmonizációra. A stratégia a rendelkezésre álló településrendezési és -fejlesztési koncepciókkal, valamint a szabályozási tervekkel, az egyes szakpolitikai ágak fejlesztési elképzeléseivel, a járás és a régió hosszú távú fejlesztési terveivel összhangban, azok messzemenő figyelembe vételével került kialakításra. Az önkormányzat a stratégia kidolgozása folyamán a koncepciók vizsgálata mellett a szomszédos településekkel folyamatos konzultációt folytatott az esetlegesen közösen megvalósítandó fejlesztési elképzelésekről, a környező településeket is érintő, azok környezeti, gazdasági és társadalmi tényezőit befolyásoló kérdések esetében. Az egyeztetések során ismételten beigazolódott, hogy a fejlesztési elképzelések szervesen illeszkednek bele a kistérség, a járás jövőjével kapcsolatos tervezési keretekbe. 111

112 6.4. MONITORING RENDSZER KIALAKÍTÁSA (OUTPUT ÉS EREDMÉNYINDIKÁTOROK MEGHATÁROZÁSA AZ EGYES AKCIÓTERÜLETI BEAVATKOZÁSOKRA ÉS AZ INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA INTÉZKEDÉSEIRE, AZOK MÉRÉSI MÓDJÁNAK, GYAKORISÁGÁNAK RÖGZÍTÉSE; A MONITORING RENDSZER MŰKÖDTETÉSI MECHANIZMUSÁNAK MEGHATÁROZÁSA) A monitoring rendszer feladata és módszertana A monitoring folyamatos adatgyűjtés annak érdekében, hogy a menedzsment információkhoz jusson egy adott tevékenység előrehaladásával kapcsolatban, és szükség esetén befolyásolhassa menetét. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia ágazati és területi megközelítésben, horizontális szempontokat is figyelembe véve fogalmazza meg a város és egyes részeinek jövőképét, fejlesztési irányait. A stratégia megvalósítása alapvetően a benne foglalt célok elérését, illetve az azokhoz vezető út kijelölését jelenti. Mindezek mellett szükséges a célrendszerben meghatározott feladatok teljesülését folyamatosan nyomon követni, és a megvalósítás eredményeiből adódó tapasztalatokat, visszacsatolásokat az aktuális programok megvalósításakor, majd az ITS felülvizsgálatakor szem előtt tartani. Ennek a nyomon követésnek az eszköze egy jól működő monitoring rendszer, amely alapvetően a prioritások és programok megvalósulását mérő mutatókat (indikátorok) és azok rendszeres frissítését jelenti. A monitoring működéséhez először az alapadatokat, kiindulási értékeket tartalmazó adatbázis felépítése szükséges. A stratégia az integrált szemléletmódból adódóan nem csak a projektszintre, hanem az ágazati célokat is figyelembe véve a nagyobb léptékű összefüggésekre is koncentrál, ezért a mérés alapja nem kizárólag a projektek megvalósulása, hanem az egyes célok teljesülése. A mérés tehát függ a program típusától, megvalósíthatóságának időtartamától, illetve attól, hogy milyen célok teljesülését szolgálja. Az új adatokat célszerű évente összegyűjteni. Mindezek függvényében tehát a stratégia elfogadását követő első évben csak egyszerűsített monitoring működhet, amelynek alapvető célja az évenkénti adatszolgáltatási rendszer kiépítése. A monitoring rendszerrel szemben támasztott követelmények: A monitoring rendszer hatékony működésének egyik alapfeltétele a szakmailag megalapozott indikátorkészlet meghatározása. Az ITS esetében három fő indikátortípus került meghatározásra: 1. Output indikátorok: Fizikai output vagy termék. 2. Eredmény indikátorok: A projektből származó közvetlen előnyök a kedvezményezettek számára. 3. Hatás indikátorok: A projekt hosszabb távú hatásai A monitoring rendszer működési mechanizmusai A célok teljesülését monitoring ellenőrző rendszer kiépítésével követi majd nyomon az Önkormányzat. A monitoring ellenőrző rendszer feladata annak vizsgálata, hogy hogyan 112

113 teljesülnek az Integrált Településfejlesztési Stratégiában megfogalmazott indikátorok, valamint azok nem teljesülése esetén a szükséges intézkedések vonatkozó javaslattétel. A stratégia megvalósulásának monitoringját nyilvános éves jelentések, közbenső és utólagos értékelések biztosítják. A monitoring tevékenység során keletkező adatokat a település rendszeresen megjelenteti saját honlapjának azon részén, amelyet a településfejlesztéssel kapcsolatos információk számára tart fenn. Emellett, a monitoring adatokat célzottan megküldi az ITS kialakításában aktívan közreműködő partnerek részére és számukra negyedéves rendszerességgel konzultációs lehetőséget biztosít az ITS előrehaladása tárgyában. A képviselőtestület évi egy alkalommal nyilvános közmeghallgatást tart az ITS megvalósításának előrehaladásáról. Az éves jelentés főbb pontjai az alábbiak: a lezajlott építési, eszközbeszerzési és szolgáltatási közbeszerzési eljárások ismertetése az egyes szerződések teljesítésének állása a kifizetési kérelmek összetétele, támogatástartalma a kifizetések teljesülése kitűzött projektcélok elérése a felmerült problémák és lehetséges kockázatok a projekttervben szükséges módosítások. A jelentéshez az előrehaladást igazoló dokumentumok másolatát csatolja a végrehajtásért felelős szervezet, melyek az előrehaladás függvényében az alábbiak közül kerülnek ki: közbeszerzési eljárások dokumentumai szerződések számlák kifizetés bizonylatai engedélyek ellenőri igazolások szállítólevelek átadás-átvételi jegyzőkönyvek teljesítés igazolások könyvvizsgálói igazolás. Az előrehaladási jelentés elkészítése során az önkormányzat érintett szervezeti egysége minden év március végéig rendszeres adatszolgáltatást kér az önkormányzat illetékes osztályaitól és ügyintézőitől az Integrált Településfejlesztési Stratégiához kapcsolódó helyzetelemzésekben szereplő előző évi önkormányzati adatokra vonatkozóan. Ezen adatok kerülnek majd összegzésre, valamint kiegészítésre a szükséges KSH adatokkal. Ezen adatok alapján az önkormányzat érintett szervezeti egysége elkészíti az Integrált Településfejlesztési Stratégia frissítését, továbbvezetését, szükség esetén külső szakértő igénye vételével. Értékeli a lezajlott folyamatokat, amit a tevékenysége során ellátott előirányzott folyamatellenőrzés, valamint a műszaki tervek, tartalmak megvalósulási 113

114 tapasztalataival kiegészít. Elemzi és előrejelzi az ingatlanpiac alakulását, a gazdasági folyamatokat és kilátásokat, összegzi a fejlesztési és nem fejlesztési jellegű tevékenységek előre haladását, a környezeti hatásokat, valamint az együttműködések és a partnerség aktuális helyzetét. Mindezek alapján minden év június végéig nyilvános jelentést készít, amelyet a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság számára benyújt. Részben az éves jelentések felhasználásával, részben átfogó és részletes értékelések elvégzése mellett 2018-ban közbenső és 2020-ban utólagos összegző értékelést is készít november végéig, melyet szintén benyújt a Pénzügyi és Városfejlesztési Bizottság, valamint az Idegenforgalmi és Kulturális Bizottság számára A Bizottságok feladata ennek az elemzésnek a képviselő-testület elé történő terjesztése. A jelentéseket a Képviselő Testület minden év december végéig elfogadja. Elfogadás után a jelentés, illetve a hosszabb távú programozási elemekből származó konkrét feladatlebontások alapján a Bizottságok október végéig javaslatot tesznek az integrált fejlesztési célok és beavatkozási irányok, intézkedések, azaz az integrált fejlesztési tevékenységek fenntartására, illetve módosítására, megújítására, kiterjesztésére. A pénzügyi összefüggéseket a vonatkozó önkormányzati bizottságok és vezető tisztségviselők novemberben hozzáillesztik az éves javaslatokhoz. Ezt véleményezés és közös egyeztetés után a testület határozatban fogadja el minden év decemberében. A határozat tartalmaz minden lényeges önkormányzati és társasági feladatot az integrált városfejlesztés következő évi, illetve további fenntarthatóságához kapcsolódóan. Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. Az Integrált Településfejlesztési Stratégia egyes beavatkozásainak ütemezését több tényező is befolyásolhatja, melyek közül az egyik legmeghatározóbb kockázat az egyes európai uniós források időbeli rendelkezésre állása, azaz egyes pályázati kiírások megjelenése, melyek időben előre való ütemezése jelenleg nem feltétlen ismert, ezért a pályázati kiírások figyelése és az egyes beavatkozások időbeli ütemezésének felülvizsgálata igen fontos feladata a monitorizálás során. Az Integrált Településfejlesztési Stratégiát javasolt 4 évente külső szakértővel felülvizsgáltatni, aki megvizsgálja a hosszú távú és középtávú célkitűzés teljesülését. Feladata ezen kívül a tervezett tendenciák alakulásának nyomon követése, az ezeket fenyegető veszélyek, ellentétes folyamatok feltérképezése és bemutatása. A felülvizsgálat ezen kívül tartalmazza a célok eléréséhez szükséges lépések meghatározását, valamint indokolt esetben azok korrekcióját. 114

115 Indikátorok Tematikus cél I. A város gazdasági potenciáljának erősítése, versenyképesség javítása, munkahelyteremtés Indikátor Munkanélküliségi ráta Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadótalapot képező jövedelem A foglalkoztatás növekedése a támogatott vállalkozásoknál Foglalkoztatottak száma (15-64 éves) a közszféra adatai nélkül Támogatásban részesülő Tervezett változás Indikátor típusa csökkenés hatás % csökkenés hatás % növekedés hatás % Mértékegység Mérés módja KSH Munkaügyi Központ KSH Munkaügyi Központ KSH Munkaügyi Központ Mérés gyakorisága évente évente évente növekedés eredmény Ft KSH évente növekedés eredmény fő növekedés eredmény ezer fő növekedés eredmény vállalkozás száma KSH/ Munkaügyi Központ/ Kedvezményezetti adatszolgáltatás kedvezményezetti adatszolgáltatás kedvezményezetti adatszolgáltatás évente évente évente 115

116 Tematikus cél II. A város térségi szerepkörének erősítése, közigazgatási és egyéb feladatok ellátásának bővítése Indikátor vállalkozások száma KKV-k által előállított bruttó hozzáadott érték növekedése A projekt által energiahatékonysági beruházással közvetlenül érintett épületek száma A programokba bevont személyek száma A támogatásban részesített ipari park hasznosított területe Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza A fejlesztés nyomán újonnan kialakított közösségi szolgáltatások száma a projektek által Tervezett változás Indikátor típusa növekedés hatás e Ft növekedés eredmény db növekedés output fő Mértékegység Mérés módja kedvezményezetti adatszolgáltatás kedvezményezetti adatszolgáltatás kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény m 2 kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény m kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény db kedvezményezetti adatszolgáltatás Mérés gyakorisága évente évente évente évente évente évente 116

117 Tematikus cél III. Meglévő humánszolgáltatások infrastrukturális fejlesztése, további szakosított humánszolgáltatások beindítása Indikátor érintett területeken Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek A közösségi, szabadidős közszolgáltatást nyújtó terekkel és létesítményekkel való lakossági elégedettség Városi környezetben épített vagy helyreállított közvagy kereskedelmi épületek Kialakított parkolók száma A projekt által energiahatékonysági beruházással közvetlenül érintett épületek száma A fejlesztés eredményeképpen Tervezett változás Indikátor típusa Mértékegység Mérés módja növekedés eredmény m 2 kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény % kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output m 2 kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output db kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output db kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output db kedvezményezetti adatszolgáltatás Mérés gyakorisága évente évente évente évente évente évente 117

118 Tematikus cél IV. Városi funkciók megerősítése, új funkciók betelepítése Indikátor megújuló energia használatát bevezető intézmények száma A programokba bevont személyek száma be bevont épületek száma Új szolgáltatások beindítása Az újraépített vagy felújított közutak teljes hossza Elégedettség a település környezeti minőségével Városi környezetben létrehozott vagy helyreállított nyitott terek Megújult zöldfelületek nagysága Újonnan kialakított zöldfelületek nagysága Tervezett változás Indikátor típusa Mértékegység Mérés módja növekedés eredmény fő kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output db kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output db kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output m kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output fő kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output db kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output m 2 kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output m 2 kedvezményezetti adatszolgáltatás Mérés gyakorisága évente évente évente évente évente évente évente évente 118

119 Tematikus cél V. A helyi idegenforgalmi és a turisztikai potenciál fejlesztése Indikátor Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága Zöldfelületek arányának növelése Megújult/fejlesztett közösségi hasznos nettó alapterület nagysága A természeti és a kulturális örökségnek, illetve látványosságnak minősülő támogatott helyszíneken látogatások várható számának növekedése Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma (külföld+belföld) Tervezett Indikátor változás típusa Mértékegység Mérés módja növekedés output m 2 kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output % kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés output m 2 kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény látogatás/év KSH kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény db kedvezményezetti adatszolgáltatás Mérés gyakorisága évente évente évente évente évente 119

120 Tematikus cél VI. Esélyegyenlőség: roma integráció, a nők foglalkoztatásának és esélyegyenlőségének javítása Indikátor Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma be bevont épület nagysága Újonnan kialakított turisztikai attrakciók száma Vízpart mentél kialakított zöldterületek nagysága Szemléletváltásba bevont személyek száma Képzési programokba bevontak száma Munkanélküliségi ráta Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők aránya Tervezett Indikátor változás típusa Mértékegység Mérés módja növekedés eredmény db kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény m 2 kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény db kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény m 2 kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény fő kedvezményezetti adatszolgáltatás növekedés eredmény fő kedvezményezetti adatszolgáltatás csökkenés hatás % csökkenés hatás % növekedés hatás % KSH Munkaügyi Központ KSH Munkaügyi Központ KSH Munkaügyi Központ Mérés gyakorisága évente évente évente évente évente évente évente évente évente 120

121 Tematikus cél Indikátor Az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadótalapot képező jövedelem Tervezett változás Indikátor típusa Mértékegység Mérés módja növekedés eredmény Ft KSH évente 22. táblázat Mérés gyakorisága Tekintettel arra, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégia intézkedéseihez tartozó indikátorok bázis- és célértékeinek meghatározása a jelenleg rendelkezésre álló anyagok és ismeretek alapján igen nehézkes, ezért a bázis- és célértékek azonosítását és pontosítását, az Integrált Településfejlesztési Stratégia monitorozása (első éves felülvizsgálata) során szükséges elvégezni. A monitoring és értékelési rendszer, így a bázis- és célértékek végleges meghatározása akkor lehetséges, ha a stratégiában megfogalmazott projektek műszaki és tartalmi előkészítettsége eljut abba a fázisban, hogy a hozzájuk kapcsolódó eredmények, hatások és outputok azonosíthatóak és számszerűsíthetőek lesznek. Erre való tekintettel az Integrált Településfejlesztési Stratégiában meghatározott indikátorok számszerűsített értékei helyett a fenti táblázatban a várható/tervezett változás (növekedés, csökkenés, nem változik) került feltüntetésre az adott indikátorra vonatkozóan. 121

122 ÁBRA, TÉRKÉP, TÁBLÁZAT JEGYZÉK 1. TÉRKÉPEK 1. térkép Szociális célú városrehabilitációval érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) 122

123 2. térkép Funkcióbővítő integrált települési fejlesztésekkel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) 123

124 3. térkép Gazdasági fejlesztéssel érintett akcióterület (Forrás: Saját szerkesztés) 124

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Szeged Megyei Jogú Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Készült a DAOP-5.1.1/B-13 Fenntartható városfejlesztési programok előkészítése pályázati felhívásra benyújtott Fenntartható integrált

Részletesebben

Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Bélapátfalva Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA PROJEKT AZONOSÍTÓ: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Bélapátfalva

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. szeptember 9. NAGYKANIZSA MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Cigánd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Integrált

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

dr. Szaló Péter 2014.11.28.

dr. Szaló Péter 2014.11.28. Integrált településfejlesztési stratégiák a két programozási időszakban dr. Szaló Péter 2014.11.28. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja

Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja Hort Község Önkormányzatának Gazdasági programja 2015-2019 Bevezetés Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 116..-a alapján a helyi önkormányzatoknak Gazdasági programot

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ. együttgondolkodást indító munkaközi anyag TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ együttgondolkodást indító munkaközi anyag 1. JÖVŐKÉP Mogyoród az agglomeráció egyik kiemelt turisztikai célpontja legyen. Ön milyen települést szeretne?:. Mogyoród egy olyan

Részletesebben

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei

Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa középtávú városfejlesztési tervei Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata Rodekné Hederics Erika pályázati csoportvezető Nagykanizsa, 2015. 07. 07. Önkormányzati reform Magyarország helyi

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE

NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE 2014. URBAN Linea Tervező és Szolgáltató Kft. NYÍRMADA VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV KÉSZÍTÉSE KÜLZETLAP Nyírmada Város Településrendezési Tervének - készítéséhez - Településrendező tervező: ügyvezető.

Részletesebben

2015. április 23. Környezet munkacsoport

2015. április 23. Környezet munkacsoport 2015. április 23. Környezet munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program szerepe a megye fejlesztésében Dr. Papp Csaba megyei jegyző Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 1 A megyei önkormányzat feladatai megyei szintű

Részletesebben

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Gönc Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak-Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP-6.2.1/K-13-2014-0002 Gönc Város

Részletesebben

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS

BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA ITS 2016. MÁRCIUS BALKÁNY VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Balkány Város Önkormányzata megbízásából Készítette: MEGAKOM

Részletesebben

Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz

Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz Melléklet a../2016. (..) számú képviselő-testületi határozathoz 1. Az ITS 2.1 A megvalósítást szolgáló beavatkozások bemutatása városrészenként 1. Városközpont című pontjának A1. Nádasdy vár és környezeteközösségi

Részletesebben

2015. április 22. Humán munkacsoport

2015. április 22. Humán munkacsoport 2015. április 22. Humán munkacsoport Újpest középtávú célrendszere Integrált Településfejlesztési Stratégia 1. Versenyképes helyi gazdaság és üzleti környezet 2. Hatékony közösségi infrastruktúrák 3.

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 12.A területfejlesztés és területrendezés jogintézményei és szervei /A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata/ Szabályozás: 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció

Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció K á n t o r j á n o s i K ö z s é g T e l e p ü l é s f e j l e s z t é s i k o n c e p c i ó j á n a k k é s z í t é s é h e z Előz et es t ájékoztat ási d okumen táció Kon cepció készít éséről Tervező:

Részletesebben

0 REGIOPLAN C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA

0 REGIOPLAN C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 0 REGIOPLAN KÖRNYEZET- ÉS TELEPÜLÉSTERVEZŐ KFT. 9022 GYŐR, ÚJKAPU U. 13. TEL/FAX.: 96/529-751, 311-304 e-mail: regioplan@regioplan.hu C S E P R E G V Á R O S INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA 2015

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai

A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Opera3v Programok Szakmai Konzultáció Székesfehérvár 2013. december 4. A Terület- és Településfejlesztési Opera3v Program (TOP) prioritásai Pecze Tibor Csongor elnök Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal 1

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01

Mezőföldi Híd Térségfejlesztő Egyesület. LEADER kritériumok. Célterület kód: 580a01 Célterület kód: 580a01 Nemzetiségi hagyományok ápolása, civil szervezetek eszközbeszerzésének támogatása adottságokon alapul, vagy újszerűsége, témája miatt fontos a települések fejlődése szempontjából

Részletesebben

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3.

VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. VÁRPALOTA VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA PÁLYÁZATOK LIKVIDITÁSI TERVE MINTA 2.A.3. Szakmai háttéranyag a,,várpalota Polgármesteri Hivatal szervezetfejlesztése című pályázathoz Jóváhagyta Máténé Dr. Ignácz

Részletesebben

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat

A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat A Hajdú-Bihar megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 - társadalmasítási változat Völgyiné Nadabán Márta V. Észak-alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 25. Bevezetés A program

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

... 51... 51... 52... 52 2

... 51... 51... 52... 52 2 1 ... 51... 51... 52... 52 2 ... 54... 55... 62... 62... 64... 64... 65... 65... 65... 66... 66... 67 3 4 1 Jászfényszaru Város Településfejlesztési Koncepció Jászfényszaru Város Önkormányzata 2002., Integrált

Részletesebben

Tervezzük együtt a jövőt!

Tervezzük együtt a jövőt! Tervezzük együtt a jövőt! NÓGRÁD MEGYEI GAZDASÁGFEJLESZTÉSI RÉSZPROGRAMOK TERVEZÉSE (előzetes) ELŐZETES RÉSZPROGRAM TERVEK 1. Vállalkozásfejlesztési és befektetés-ösztönzési program 2. Ipari hagyományokon

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Magyar Mérnöki Kamara Közlekedési Tagozata Közlekedésfejlesztés Magyarországon 10 év az Európai Unióban Konferencia Balatonföldvár, 2014. május 13-15. TELEPÜLÉS-, TERÜLET- ÉS KÖZLEKEDÉS-FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK

Részletesebben

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19.

Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról. 2008. június 19. Tájékoztató az Integrált Városfejlesztési Stratégiáról és a Tornyai János Kulturális Városrehabilitációs Programról 2008. június 19. A programok összefüggése Kiindulás: Tornyai Kulturális Városrehabilitációs

Részletesebben

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései

A megyeszékhely fejlesztési elképzelései A megyeszékhely fejlesztési elképzelései Kiss Gábor, Miskolc MJV alpolgármestere 2016. november 17. A gazdaság ágazati szerkezete Jellemző gazdasági szektorok a régióban: - autóipari beszállítás - elektronika

Részletesebben

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között

Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei között Kiemelt Fejlesztési Központok lehetőségei 2014-2020 között Tartalom A helyszín Miskolc Megyei Jogú Város kiemelt fejlesztési központ Eredményeink - röviden Mit várunk a rendezvénytől? Miskolci jövőkép

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Üzemtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Új Magyarország Fejlesztési Terv 40. lecke Új Magyarország Fejlesztési Terv 2007-2013

Részletesebben

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1.

FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. FORRÁSKERET ALLOKÁCIÓ 1. Megye neve: Vas megye Megye ITP neve: Vas megye ITP Megye forráskeret (Mrd Ft): 21,14 TOP prioritások 1. Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére

Részletesebben

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E

NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E NAGYKÁLLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 33/2009. (IX.30.) Önk. R E N D E L E T E a város-rehabilitációhoz kapcsolódó feladatok ellátásáról (Egységes szerkezetben az 1/2008. (I.07.) Önk., a 16/2006. (IV.27.) Önk.,

Részletesebben

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK

HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK HAJDÚ-BIHAR MEGYE STRATÉGIAI PROGRAMJÁNAK ILLESZKEDÉSE A 2007-2013-AS IDŐSZAK NEMZETI STRATÉGIAI REFERENCIA KERET ÉSZAK-ALFÖLDI REGIONÁLIS OPERATÍV PROGRAMJÁHOZ 2006. JÚNIUS 15. Hajdú-Bihar megye Stratégiai

Részletesebben

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató

Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ. Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szombathely szerepe és lehetőségei A NYPJMK-ban 2014-2020 Szijártó Zsolt ügyvezető igazgató Budapest, 2014. március 26. Tartalom 1. Jövőkép 2. Gazdaságfejlesztési

Részletesebben

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás

Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Integrált Városfejlesztési Stratégia kiindulás Az európai uniós városfejlesztési források megszerzésének eszköze, feltétele a pályázatok értékelésének alapja, a szociális- városrehabilitációs pályázatok

Részletesebben

Az NFT 2-ről röviden

Az NFT 2-ről röviden Tájékoztató a DAOP és az NFT II. aktuális állapotáról, tervezett pályázati lehetőségeiről Mohl Péter DARFT Kht. Az NFT 2-ről röviden NFT 2 (2007-13) 22,3 Mrd EURO 1) Gazdaságfejlesztés OP 674 Mrd Ft 2)

Részletesebben

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók

letfejlesztés III. Gyakorlat Tennivalók Település- és s területfejleszt letfejlesztés III. Gyakorlat Célfa Tennivalók (Jövőkép, Prioritások, Intézked zkedések) 2008-2009 2009 őszi félévf Gyakorlatvezető: Mátyás Izolda matyas.izolda@kti.szie.hu

Részletesebben

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BUDAPEST, 2014. MÁJUS 30. SZOMBATHELY MEGYEI JOGÚ VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA, INTEGRÁLT

Részletesebben

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez

Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez Útmutató a városok integrált városrehabilitációs programokkal kapcsolatos KSH adatkéréséhez (Az integrált városfejlesztési stratégia elkészítéséhez és a szociális típusú városrehabilitációs programok akcióterületi

Részletesebben

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28.

Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban. Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. Települési energetikai beruházások támogatása a 2014-2020 közötti operatív programokban Lunk Tamás Szentgotthárd, 2014. augusztus 28. EU 2020 célok: Európa (2020) Intelligens ( smart ) Fenntartható ( sustainable

Részletesebben

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN

SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN SZÉCHENYI PROGRAMIRODA TOP FORRÁSOK VESZPRÉM MEGYÉBEN Németh Tamás Fejlesztési tanácsadó Tartalom TOP 1. körös felhívások összegzése 2016. II. félévben megjelenő Felhívások Terület- és Településfejlesztési

Részletesebben

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS

A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS A VÁROSRENDEZÉS HANYATLÁSA ÉS Egy várostervező morgolódásai Aczél Gábor DLA 2016. 07. 06. MOTTÓ Edgar Degas: Könnyű annak festeni, aki nem tud festeni A VÁROSRENDEZÉS ELHELYEZKEDÉSE AZ URBANISZTIKÁN BELÜL

Részletesebben

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok

1. sz. melléklet: A KSH tól beszerzett városrész szintű adatok Mellékletek 1. sz. melléklet: A KSH-tól beszerzett városrész szintű adatok; 2. sz. melléklet: Helyzetelemzést segítő adatok az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Anti-szegregációs Terv kidolgozásához;

Részletesebben

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft.

INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL. dr. Kukely György Terra Studió Kft. INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA KÉSZÍTÉSE A TERVEZŐ SZEMÉVEL dr. Kukely György Terra Studió Kft. MOTIVÁCIÓ MOTIVÁCIÓ KONCEPCIÓ? TÖBB INVESZTÍCIÓ? TÖBB, JOBB VÁROSI FUNKCIÓ? ANTISZEGREGÁCIÓ? FUNKCIÓBŐVÍTŐ

Részletesebben

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM

GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM GAZDASÁGÉLÉNKÍTÉS ÉS MUNKAHELYTEREMTÉS TEMATIKUS FEJLESZTÉSI PROGRAM 2. Döntéshozói Munkacsoport Balás Gábor HÉTFA Elemző Központ Kft. 2015. június 4. A TFP tervezési folyamata Döntéshozói munkacsoport

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra

Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra Jász-Nagykun-Szolnok megyei felkészülés a 2014-2020 közötti Európai Uniós fejlesztési ciklusra V. Észak-Alföldi Önkormányzati Energia Nap Nyíregyháza, 2014. június 27. Lakatos István irodavezető Jász-Nagykun-Szolnok

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020

Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 A Károly Róbert Főiskola kutatási eredményeinek hasznosítása a gyakorlatban konferencia 2014. július 1. Heves Megye Területfejlesztési Programja 2014-2020 Domján Róbert osztályvezető Területfejlesztési

Részletesebben

Súlypontváltás a városfejlesztés világában

Súlypontváltás a városfejlesztés világában Súlypontváltás a városfejlesztés világában dr. Szaló Péter helyettes államtitkár 2014. május. Városfejlesztés Tagállami hatáskör Nem közösségi politika Informális együttműködés a miniszterek között Lipcsei

Részletesebben

Pétervására Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája

Pétervására Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája Észak Magyarországi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis és középvárosokban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidolgozása Projekt azonosító: ÉMOP 6.2.1/K 13 2014 0002 Pétervására

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város

1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1.3. számú melléklet, megyei jogú városok ITP projektjei, pénzügyi összesítés, Szolnok város 1. Térségi gazdaság fejlesztés a foglalkoztatási helyzet javítása érdekében 1.1. Foglalkoztatás - bővítést segítő

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Tisztelt Képviselő-testület! Hajdúhadházi

Részletesebben

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA

KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA KULTURÁLIS-KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Kulturális-közművelődési intézményeknek

Részletesebben

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13

Győrsövényház. HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 Győrsövényház HÉSZ módosítás Egyszerűsített eljárás Véleményezési dokumentáció 2014. november TH-14-02-13 2 Győrsövényház HÉSZ módosítás Véleményezési dokumentáció Aláírólap Felelős tervező: Németh Géza...

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (I.)

SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (I.) HAJDÚNÁNÁS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK (ITS) KIDOLGOZÁSA SZAKMAI EGYEZTETÉS MUNKACSOPORT ÜLÉS (I.) Hajdúnánás, 2015. április 10. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS

Részletesebben

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok

Velencei tó Térségfejlesztő Egyesület HVS 2011 LEADER Kritériumok A LEADER program a társadalmi-gazdasági szereplők együttműködését ösztönzi az olyan javak és szolgáltatások létrejötte, fejlesztése érdekében, amelyek a lehető legnagyobb hozzáadott értéket biztosítják

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program GINOP 2014-2020 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG RÉSZÉRE BENYÚJTOTT VERZIÓ Összefoglaló Prioritás A prioritás egyedi célkitűzései: A prioritáshoz kapcsolódó tervezett

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési kerete

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési kerete A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) éves fejlesztési kerete Térségi gazdasági környezet fejlesztése a foglalkoztatás elősegítésére című prioritás azonosító jele neve keretösszege

Részletesebben

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Nyírség Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület LEADER kritériumrendszere A Nyírség Helyi Akciócsoport

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt

Belvárosi Rehabilitáció Előzetes Akcióterületi Terv ESZA típusú közösségi funkció megvalósítása SOFT alprojekt CIVIL RÉSZVÉTEL MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁBAN Szociális és környezetvédelmi fejlesztés a közösségi funkció megvalósítása során JAKUBINYI LÁSZLÓ SZIMBIÓZIS ALAPÍTVÁNY

Részletesebben

Jászfényszaru 2013. november 28.

Jászfényszaru 2013. november 28. Jászfényszaru 2013. november 28. Telepfelszámolási törekvések a stratégiai dokumentumok szintjén Roma Integráció Évtizede Program lakhatási elemek 1. A telepeken, telepszerűlakókörnyezetben élők társadalmi

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE

PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE PÁLYÁZATI ÖSSZEFOGLALÓ. Leromlott városi területek rehabilitációja TOP-4.3.1-15 Terület: HEVES MEGYE A támogatás célja: A Felhívás célja, a telepszerű körülmények között élők életkörülmények javítása,

Részletesebben

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.

Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9. Stratégia felülvizsgálat, szennyvíziszap hasznosítási és elhelyezési projektfejlesztési koncepció készítés című, KEOP- 7.9.0/12-2013-0009 azonosítószámú projekt Előzmények A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési

Részletesebben

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17.

SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. SZAKMAI EGYEZTETÉS MEZŐTÚR (I.) 2015. március 17. ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM FENNTARTHATÓ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉS A KIS- ÉS KÖZÉPVÁROSOKBAN INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK KIDOLGOZÁSA PROJEKT

Részletesebben

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához

Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához Tervezői válaszok a településfejlesztési dokumentumok Belügyminisztériumi jóváhagyásához DAOP-6.2.1/13/K-2014-0002 Dél-Alföldi Operatív Program Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárosokban

Részletesebben

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai

Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) és a hozzákapcsolódó programalkotás feladatai Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A megyei területfejlesztési

Részletesebben

Csongrád Megye Integrált Területi Programja

Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja Csongrád Megye Integrált Területi Programja megyék, MJV-k részére meghatározott forráskeret 7 évre (2014-2020) 1702/2014. (XII.3.) Korm. határozat Csongrád megye:

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében A foglalkoztatás fejlesztési feladatai Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Kisvárda, 2017. január 23. Szabó István a megyei közgyűlés alelnöke Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Fejlesztési feladatok

Részletesebben

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája

MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS. Integrált Településfejlesztési Stratégiája MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS Integrált Településfejlesztési Stratégiája Beérkezett, de el nem fogadott vélemények összesítése az elutasításuk indoklásával - Tervezői válaszok - Miskolc, 2014. augusztus Miskolc

Részletesebben

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13.

Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése, szakmai panel, 2014. december 13. Előadó: Majzik Balázs főosztályvezető-helyettes EMMI Ifjúságügyi Főosztály Előadás témája: Emberi Erőforrás Fejlesztési OP, 2014-2020 Előadás elhangzott: Magyar Ifjúsági Konferencia visegrádi ünnepi ülése,

Részletesebben

Új gazdaság- és városfejlesztési megoldások

Új gazdaság- és városfejlesztési megoldások Új gazdaság- és városfejlesztési megoldások Garamvölgyi Balázs Budapest, 2017. június 14. Kecskemét Megyei Jogú Város Hetedik legkiterjedtebb város (322km2) Lakosszám: 110 ezer fő 77 ezer munkahely vs.

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22.

Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia április 22. Vedd kezedbe a Földet! FENNTARTHATÓSÁGI TÉMAHÉT Szakmai konferencia 2016. április 22. A FENNTARTHATÓSÁGRA NEVELÉS LEHETŐSÉGEI Galambos Annamária főosztályvezető Földművelésügyi Minisztérium VÁLTSUNK SZEMLÉLETET!

Részletesebben

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés

Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület HFS tervezés Velencei-tó Térségfejlesztő Közhasznú Egyesület 2015-HFS tervezés Legfontosabb szükségletek, lehetőségek A Velencei-tó LEADER HACS esetében a települési igények mellett a Velencei-tó, mint meghatározó

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14

RÁBAPATONA. Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 RÁBAPATONA Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció 2015. augusztus TH-15-02-14 2 Rábapatona Településrendezési terv módosítás Előzetes tájékoztatási dokumentáció Aláírólap

Részletesebben