Baranya megyei szakképzésfejlesztési. stratégia. Mellékletek, II. Melléklet: A szakképzés helyzete. 1. v

Átírás

1 1 Baranya megyei szakképzésfejlesztési stratégia Mellékletek,. II. Melléklet: A szakképzés helyzete 1. v

2 2 Tartalom 1. A szakképzés hazai szabályozási és intézményi keretei A szakképzés a magyar oktatási rendszerben A szakképzés törvényi keretei A szakképzés irányítása Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) Az intézmények fenntartása és működtetése A szakképzés finanszírozása Gyakorlati képzés Szakképzés a felsőoktatásban Szakképzés az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésben A szakképzés intézményi keretei és jellemzői Baranya megyében Baranya súlya az oktatási rendszerben A szakképzés irányítása Baranya megyében Szakképző intézmények és feladatellátási helyek Baranyában,,, Speciális szakiskolai nevelés-oktatást végző intézmények Köznevelési Hídprogramok ellátására kijelölt intézmények, Gyakorlati képzőhelyek Baranya megye iskolarendszerű OKJ-s képzési kínálata OKJ-s képzési kínálat szakmacsoportonként Összefoglaló táblázatok az OKJ-s képesítésekről A szakközépiskolák szakképzési kínálata ágazatok szerint Összefoglaló a szakközépiskolai ágazati képzésről A képzési kínálat összegzése Pályaorientáció Felnőttképzés Az iskolarendszeren kívüli képzésben részt vevők száma A szakmai képzés támogatása a vállalkozásoknál A kulcskompetenciák fejlesztésének igénye a vállalkozásoknál A jogszabályi változások előnyei és hátrányai a gazdasági szereplők oldaláról Felnőttképző intézmények Baranyában...106

3 3 1. A szakképzés hazai szabályozási és intézményi keretei 1.1 A szakképzés a magyar oktatási rendszerben 1. ábra: A magyar oktatási rendszer tól 1 1 Forrás: Oktatásfejlesztési Observatory Központ, A szakképzés Magyarországon. ReferNet országjelentés. Letöltés dátuma: Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről.

4 Magyarázat: Az ISCED (International Standard Classification of Education) az oktatás egységes nemzetközi osztályozásának rendszere, amely lehetővé teszi a nemzeti és nemzetközi oktatási rendszerek egymással való összehasonlítását, egységes, konzisztens módon történő elemzését. Az ISCED-rendszert az UNESCO dolgozta ki, 1975-ben fogadták el, Magyarországon a 90-es évek eleje óta alkalmazzák a gyakorlatban. ISCED 1 alsó tagozat (alapfok) ISCED 2 felső tagozat (alsóközépfok) ISCED 3 szakiskola és a középiskolai végzettség (felsőközépfok) ISCED 4 érettségi utáni szakképzés (posztszekunder szint) ISCED 5-6 felsőoktatás. 2,3 4 A szakképzett munkaerő felkészítése történhet: a közoktatás részét képező iskolai rendszerű szakképzés, a felsőoktatás részét képező felsőoktatási szakképzés és az iskolarendszeren kívüli szakképzés keretei között. 4 A szakképzés intézményei: a szakközépiskola, a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is, az állami felnőttképzési intézmény, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény. 5 A évi új köznevelési törvény a tankötelezettségi kort 18 évről 16 évre csökkentette, annak érdekében, hogy motiválja a dolgozni vágyó fiatalok munka világába történő mielőbbi belépését. Az iskolai rendszerben a képzési idő: egységes (3 év, érettségi után 2 év). Ezzel jelentősen átalakul a szakiskolai képzés. A képzési idő a 9. osztály után 3 év, és mindhárom évfolyam szakképzési évfolyamként működik. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanuló folytathatja tanulmányait olyan kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. A képzés követelményeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével. A HÍD program A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulmányi, szociális és kulturális képességeinek, valamint személyiségének fejlesztésében, a képzettség nélküli 2 Forrás: Forgács, A., ISCED Az oktatás egységes nemzetközi osztályozási rendszere. Letöltés dátuma: Forrás: Dr. Hanák, Zs.,. Korai iskolaelhagyás problémájának hazai kontextusa. skepzes.tka.hu%2fdocument.php%3fdoc_name%3dprojektek%2f2013%2fqall%2fhank_zsuzsa_eloadasa_plenarisb a.pdf&ei=sbu1vnlgksxruvdyg8ae&usg=afqjcnezmbw5r3iqk7ker1i1asixw3xkcg&bvm=bv ,d.d24& cad=rja Letöltés dátuma: Oktatási Hivatal: A szakképzés hazai rendszere. Letöltés dátuma Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről.

5 lemorzsolódás megakadályozása érdekében. A Köznevelési Hídprogramok szeptember 1-jétől indultak el. HÍD I.: Azon tanköteles korú tanulónál, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, hiányzó alapvető kompetenciákat, ismereteket (számolás, szövegértés, kommunikáció stb.). Megtanít tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz, a program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki. HÍD II.: A Híd II. program azon fiataloknak indul, akik alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkeznek, de legalább 6 általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégeztek. Azt a tanévet követően, amelyben a tanuló a 15. életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi felvételét a Híd II. programba. Azt, aki az általános iskolát elvégzi, de nem akar továbbtanulni, megtanítja tanulni, motiválja a tanulást, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben rész-szakképesítés megszerzésére készít fel. A Híd II. program záróvizsgával, ennek részeként komplex szakmai vizsgával zárul. A Híd II. program elvégzéséről a szervező iskola alapfokú végzettséget igazoló tanúsítványt, sikeres komplex szakmai vizsgáról pedig részszakképesítést igazoló szakmai bizonyítványt állít ki. 6 HÍD III. Azon általános iskolát el nem végző, de a tankötelezettségi kort betöltöttek számára, akik (3-as szintkódú) OKJ-s szakképesítés megszerzését szolgáló képzési programokba kívánnak beiratkozni, a felnőttoktatás keretében szervezhető meg ez a program, és kombinálható foglalkoztatással is. Az iskolai rendszerű szakképzés iskolái A szakképzésről szóló törvény értelmében iskolai rendszerű szakképzésnek tekintjük a szakképző iskolában folyó szakképzést, résztvevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak. 7 Szakiskola A nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó szakiskolai képzésbe alapfokú iskolai végzettséggel vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével lehet bekapcsolódni. A szakiskolákban a szakképzési kerettanterv szerint folyik a szakképzés. A 2011-ben elfogadott új szakképzési törvény bevezette az ún. duális szakképzési modellt. A 2013/14-es tanévtől kezdve a szakiskolák már csak a duális rendszerben indíthattak képzést. Az új, hároméves duális szakiskolai képzés keretében a már az első évfolyamtól kezdve, egyszerre részesülnek a közismereti oktatással párhuzamosan szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban. A gyakorlati képzés aránya a korábbi szakiskolai képzéshez képest lényegesen megnőtt, míg a szakmai elméleti és különösen a közismereti tárgyak óraszáma jelentősen csökkent. A szakiskolában szerzett végzettség középfokú iskolai végzettség, amely egyúttal az OKJ-ben meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. A szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulónak lehetősége van tanulmányait középiskolai képzésben folytatni és két év után érettségizni. 8, Forrás: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 7 Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 8 Forrás: Oktatásfejlesztési Observatory Központ, A szakképzés Magyarországon. ReferNetországjelentés. Letöltés dátuma:

6 6 Speciális és készségfejlesztő szakiskola A speciális szakiskolai programok a sajátos nevelési igényű (SNI), a többi tanulóval együtt haladni képtelen at készítik fel szakmai vizsgára, vagy nyújtanak részükre munkába álláshoz és életkezdéshez szükséges ismereteket. Az SNI tanulónak is a 16. életév betöltésének napjáig tart a tankötelezettsége, de az ő esetében a tankötelezettség meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a 23. életévét betölti. A speciális szakiskolában az egyéni szükségleteknek megfelelő módon történik a szakiskolai nevelés-oktatás, kis létszámú csoportokban, hosszabb képzési időben gyógypedagógusok, fejlesztő szakemberek segítik a diákok tanulását. A speciális szakiskola kötelező 9. évfolyamán az SNI pályaorientációs foglalkozások keretében megismerkednek a szakmákkal, a pályaalkalmassági foglalkozásokon pedig kiderül, hogy milyen szakmát szeretnének tanulni, és egészségi állapotukat is felmérik. Orvosi alkalmasítás után a a szakmai követelményektől függően 2 vagy 4 éves szakképző évfolyamokra kerülnek. A szakképző évfolyamok végén az OKJ követelményei szerinti vizsgát tesznek, a sikeresen vizsgázók pedig szakképzettséget szereznek, a 2 éves képzéssel részszakmai, a 4 éves képzéssel szakmai képzettséget. Az SNI at különböző kedvezmények illetik meg: ilyenek például, hogy ingyenesen tanulhatnak második szakmát, ingyenesen kapják a tankönyveket, ingyenes számukra a kollégiumi elhelyezés (az étkezésért 50 %-os térítési díjat kell fizetniük), a lakóhelyük és az iskola közötti helyközi, távolsági közlekedéshez támogatást kapnak, illetve ingyenesen vehetnek részt alapfokú művészetoktatásban. A készségfejlesztő speciális szakiskolai programok a középsúlyos értelmi fogyatékos részére biztosítják az életkezdéshez való felkészülést, valamint a munkába állást 10, 11 lehetővé tevő egyszerű betanulást igénylő munkafolyamatok elsajátítását. Szakközépiskola Az új szakképzési törvény értelmében a szakközépiskola kilencedik évfolyamától kezdve a a Nemzeti Alaptantervre épülő kerettanterv szerinti közismereti oktatással párhuzamosan az ágazati szakképzési kerettanterv szerinti szakmai elméleti és gyakorlati oktatásban részesülnek. A tizenkettedik év végén a érettségi vizsgát tesznek a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból, valamint a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból. A szakmai érettségi vizsga megszerzését követően a eldönthetik, hogy továbbtanulnak-e a szakközépiskola komplex szakmai vizsgára felkészítő szakképzési évfolyamán, vagy felsőoktatási intézményben tanulnak tovább, vagy dolgozni kezdenek. A szakközépiskola tizenharmadik (első szakképzési) évfolyamára való felvétel feltétele, hogy a érettségivel rendelkezzenek. Amennyiben a tanuló az adott szakképesítés ágazatához tartozó szakmai érettségi vizsgával rendelkezik, a szakképzési évfolyamok száma egy. Amennyiben a tanuló rendelkezik érettségi végzettséggel, ám a szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával nem, a szakképzési évfolyamok száma kettő. A szakközépiskola szakképző évfolyamain a az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítést 12, 13 szerezhetnek. 9 Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 10 Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 11 Forrás: Palyavalasztasbaranya.hu. SNI. Letöltés dátuma: Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 13 Forrás: Magyarországi Szülők Országos Egyesülete. Szakközépiskola,. Letöltés dátuma:

7 7 i rendszerű felnőttoktatás Fontos tisztázni a különbséget felnőttképzés és felnőttoktatás között. A felnőttképzés lényege, hogy a képzés résztvevői nem állnak tanulói vagy hallgatói jogviszonyban a képző intézménnyel, vagyis iskolarendszeren kívüli képzésben vesznek részt. Ezzel szemben a felnőttoktatás iskolarendszerű képzés. A felnőttoktatás a évi nemzeti köznevelési törvényben meghatározottak szerint a tanuló munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodó iskolai oktatás -ban való részvételét jelenti. A törvény által meghatározottak szerint a attól az évtől kezdődően, amelyben nyolc általános iskola esetén a tizenhetedik, középiskola és szakiskola esetén a huszonegyedik életévüket betöltötték, kizárólag felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet. (A sajátos nevelési igényű ra ettől eltérő szabályok is vonatkozhatnak.) A tanuló attól a tanévtől kezdve folytathatja a tanulmányait felnőttoktatás keretében, amelyben a tizenhatodik életévét betölti. A tanítás nappali, 14, 15 esti, levelező vagy más, sajátos munkarend szerint is szervezhető. 1.2 A szakképzés törvényi keretei A magyarországi szakképzéshez kapcsolódó törvényeket hatályba lépésük óta több alkalommal módosították, emellett azokat rendeletek és egyéb jogszabályok is kiegészítik. A szakképzést érintő legfontosabb törvények az alábbiak. 16 Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény (2011. április 25.) kimondja, hogy minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez, mely jogot az ország a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. 17 A 1990-es évek végéig az általános iskola nyolc osztályát elvégző, továbbtanulni vágyó számára három lehetőség volt elérhető: gimnáziumban tanulnak tovább és 4 év alatt érettségit szereznek, szakközépiskolában tanulnak tovább és 4 év után érettségit és szakképesítést szereznek vagy 3 év alatt szakmunkás végzettséget szereznek a szakmunkásképzőben ban a szakképzés szempontjából lényeges oktatási reformot hajtottak végre. A szakközépiskolákban ettől kezdve 4 év alatt a csak érettségit szerezhettek, szakképesítést csak ezt követően, további 1 vagy 2 év elvégzése után kaphattak. A szakmunkásképzést szakiskolai képzés váltotta föl, melynek időtartama 3 évről 4 évre növekedett. A 4 évből álló képzési időszak 2+2 évből állt; az első 2 évben a hallgatók általános és szakmai orientációs ismereteket szerezhettek, a második 2 évben szakképző évfolyamon tanulhattak. Ezt a második 2 évet később egy évvel növelték, így a képzési időszak 2+3 évre nőtt. A reformok azonban nem hozták meg a várt eredményeket; a fiatalok nem lettek felkészültebbek, továbbá a szakiskolai lemorzsolódás aránya is magas maradt. A problémákra a megoldást a szakképzés megkezdésének korábbra helyezésében látták: a fiataloknak a szakképzést a 1998 előtti állapothoz hasonlóan korábban kell elkezdeniük 16 éves kor helyett 14 évesen. Ennek megfelelően 2010-től a meglévő szakképzési struktúrával párhuzamosan 86 szakmában bevezetésre 14 Forrás: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 15 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal,. Felnőttoktatás, felnőttképzés. Letöltés dátuma Forrás: Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop), A magyarországi szakképzés rövid áttekintése. Letöltés dátuma: Forrás: Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)

8 került a 3 éves ún. előrehozott szakiskolai képzés, melyet a fiatalok az általános iskola befejezése után elkezdhettek, így már 17 éves korukra szakképzettséget szerezhettek. 18 A Köznevelési törvény Az évi LXXIX. törvényt (közoktatási törvényt) felváltó új Nemzeti Köznevelési Törvény (2011. évi CXC. törvény) célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, ezen kívül kiemelt céljának tekinti a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozását és a tehetséggondozás előmozdítását. Az új köznevelési törvény újdonságai közé tartozik, hogy az kettéválasztja a fenntartási és a működtetési, üzemeltetési feladatokat. A törvény kinyilvánítja, hogy az óvodai ellátás kivételével melynek biztosítása a települési önkormányzat feladata a köznevelési intézmények fenntartója az állam. Köznevelési feladatait az állam intézmények alapításával és fenntartásával, vagy egyházi és magánintézménnyel kötött szerződésen keresztül látja el. A főszabály szerint a 3000 főt meghaladó lakosságszámú település esetén a helyi önkormányzat feladata az illetékességi területén lévő köznevelési intézmények a szakképző iskola kivételével működtetése, melyet saját forrásai terhére biztosít (ez alól rendkívüli esetben mentesülhet). A 3000 fő alatti településeken az állam a működtető, bár a települési önkormányzatnak lehetősége van a működtetési feladat átvállalására, amennyiben az rendelkezik a szükséges gazdasági és jövedelemtermelő képességgel. Az állami fenntartású köznevelési intézmények működtetési feladatait január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) vette át. A KLIK a hatáskörébe tartozó feladatokat a központi szervén és területi szervein (járási és a fővárosi kerületi tankerület, valamint a megyeközponti és a fővárosi tankerület) 19, 20, 21, 22, 23 keresztül látja el. A Szakképzési Törvény A Szakképzési Törvény (2011. évi CLXXXVII. törvény) szabályozza mind az iskolai rendszerű szakmai képzést (szakképzés), mind pedig az iskolarendszeren kívüli, az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzést, valamint azok irányítási, együttműködési és intézményrendszerét, illetve finanszírozását. A szakképzési törvény nagy hangsúlyt helyez a duális képzésre. A törvény mintegy fele magának a duális képzésnek a szabályozását jelenti, hisz olyan fogalmakat szabályoz, mint a gyakorlati képzés, a tanulószerződés, az együttműködési megállapodás, a szintvizsga vagy a tanulói juttatások, melyek mind a duális képzéshez kapcsolódnak. A törvény három fontos alapelve is kapcsolódik a duális képzéshez: kimondja, hogy a szakképzés szereplői (különösen a tanuló, a szülő, a szakképzést folytató intézmény, a gazdálkodó szervezet és a gazdasági kamara) a szakképzési feladatok megvalósítása során kötelesek egymással együttműködni ; 8 18 Forrás: Oktatásfejlesztési Observatory Központ, A szakképzés Magyarországon. ReferNet országjelentés. Letöltés dátuma: Forrás: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. 20 Forrás: Péteri G.,. Újraközpontosítás a közoktatásban. Educatio /1. pp Forrás: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, Tájékoztató levél az intézményvezetők részére. Letöltés dátuma: Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium. A helyi önkormányzatok évi feladatai és finanszírozási rendszere. Letöltés dátuma: Forrás: 202/2012. (VII. 27.) Korm. rendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról.

9 kimondja, hogy a szakképzési feladatellátást a hatékonyság, a szakszerűség és a magas szintű minőség, valamint az egyenlő esélyű hozzáférés elvének megfelelően kell megszervezni ; továbbá kimondja azt is, hogy a szakképzés szereplői a szakképzési feladatokból eredő kötelezettségeiket és jogaikat a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzés megvalósítása érdekében kötelesek teljesíteni és jóhiszeműen gyakorolni. 24,25,26 9 Központi irányítás 1.3 A szakképzés irányítása A szakképzés központi irányítási rendszere háromszintű. A törvényalkotási szint alatt a Kormány szabályozza a szakképzés kiemelkedő, teljes ágazatot érintő kérdéseit, pl.: kiadja az OKJt, a szakképesítések szakmai követelménymoduljait és a szakmai vizsgaszabályzatot. A Kormány alatti szinten áll a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, akinek feladata többek közt a megyei fejlesztési és képzési bizottságok létrehozása, a szakképzési kerettanterv kidolgozása és kiadása, a at megillető juttatások meghatározása és az állami szakképzési és felnőttképzési szerv vezetője útján az országos modultérkép összeállítása és nyilvánosságra hozatala. A kormányzaton belüli következő szintet a szakképesítésért felelős miniszterek jelentik. 27 A szakképesítésért felelős miniszter feladatai közé tartozik az ágazatába tartozó szakmai és vizsgakövetelmények kidolgozása, mestervizsga követelményeinek kidolgozása, a mesterképzés és vizsgáztatás szervezése. Érdekegyeztetés A szakképzés országos stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (NFSZT) keretei között valósul meg. A NFSZT a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter munkáját segíti, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületként működik. A gazdasági kamara a szakképzésben való közreműködésről, a területi szervezetei közötti együttműködésről írásbeli megállapodást köt az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel. Kormány-MKIK keret-megállapodás A kamarák is kiemelt szerepet játszanak a szakképzésben: gondozzák és karbantartják a szakmai és vizsgakövetelményeket, részt vesznek a szakmai vizsgák vizsgatételeinek és értékelési 24 Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 25 Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal,. A szakképzés szabályozása - Tájékoztató a szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítéséhez. s_szabalyozasa_tajekoztato_fuzet.pdf Letöltés dátuma: Forrás: Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop), A magyarországi szakképzés rövid áttekintése. Letöltés dátuma: Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési És Felnőttképzési Főosztály. Koncepció A Szakképzési Rendszer Átalakítására, A Gazdasági Igényekkel Való Összehangolására május.

10 útmutatójának kidolgozásában, a szintvizsgák szervezésében, koordinálásban, szakmai versenyeket szerveznek, valamint közreműködnek a pályaválasztási és tanácsadási rendszerben. 28 A szakiskola presztízsének helyreállítása, a készségeinek fejlesztése és a gyakorlati, munkaalapú képzés előtérbe helyezése érdekében 2010 novemberében a Kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keretmegállapodást írt alá, melynek értelmében a Kamara kiemelt szerepet fog játszani a szakképzéshez kapcsolódó feladatokban, az államtól feladatokat vesz át, amelyek finanszírozását az állami költségvetés biztosítja. A megállapodás fő célkitűzései a szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása, a szakmai kulcskompetenciák előtérbe helyezése, az OKJ rendszer átláthatóvá tétele, a szakmai tartalmak modernizálása, valamint a gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a gyakorlati képzésében. A Kamara és a kormány által megfogalmazott alapelvekkel összhangban a kormány 2011 májusában elfogadta a Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására című szakképzési koncepciót. A Koncepcióban megfogalmazásra került, hogy a reformjavaslatok megvalósításának feltétele egy olyan új közoktatási törvény elfogadása, amely figyelembe veszi a koncepcióban leírtakat. Ennek megfelelően 2011-ben az Országgyűlés új szakképzési és új köznevelési törvényt fogadott el. 29,30 A kormányprogram kiemelten kezeli a szakmai utánpótlás és a foglalkoztatás helyzetét. A szakképzésben a duális képzést, valamint a szakképzés újjáépítését támogatja. Sürgető probléma volt a szakmai követelményrendszer átalakítása, melyben kiemelkedő szerepet kapott a gyakorlati képzés. A Kormány-MKIK megállapodást követően került sor a Nemzetgazdasági Minisztériummal az újabb szakképzési feladatok átadásával kapcsolatos részletes megállapodás megkötésére. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 125 szakképesítés szakmai tartalomszabályozását kapta meg. A megállapodáshoz tervezett intézkedések a következők: Szakmai és vizsgakövetelmények gondozása Központi programok felülvizsgálata Szakmai vizsgák vizsgatételeinek, azok értékelési útmutatójának kidolgozása Szakmai záróvizsgára vizsgaelnöki delegálás, a tagi delegálás átadása az érdekképviseleteknek Szintvizsgák szervezése, koordinálása SZKTV, Wordskill, Euroskill szakmai versenyek szervezése, a felkészülést előkészítő bizottság működtetése Az átadott szakmákban a kamara közreműködik a pályaválasztási és tanácsadási rendszer feladataiban A megállapodás fontosnak tartja, hogy a változtatások pozitív irányba indítsák el a szakképzést. Összesen négy fő irányvonal került meghatározásra, melyhez igazodva végezték a módosításokat, változtatásokat. Ezek a követezők: 1. Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlat-orientáltságának fokozása. 2. A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, a szakmai záróvizsga idejének csökkentése, a hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása. 28 Forrás: Bihall, T., A kamara szerepe a szakképzésben. Letöltés dátuma: Forrás: Oktatásfejlesztési Observatory Központ, A szakképzés Magyarországon. ReferNet országjelentés. Letöltés dátuma: Forrás: Bihall, T A kamara szerepe a szakképzésben. Letöltés dátuma

11 3. Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe. 4. A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a gyakorlati képzésében. Térségi integrált szakképző központok A szakképzés térségi feladatainak állami és önkormányzati feladatellátásban történő összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése, valamint a munkaerő-piaci igényekhez illeszkedő oktatás biztosítása a diákok számára a térségi integrált szakképző központok (TISZK) feladata. A TISZK-ek létrehozását az is elősegítette, hogy szeptember 1-jétől kizárólag a TISZK-ekben folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére adhattak fejlesztési támogatást. A TISZK-ek célja a szakképzés feladatainak a korábbinál hatékonyabb formában történő megszervezése, de a szabályozás alapján maguk a TISZK-ek nem közoktatási intézmények. Megyei fejlesztési és képzési bizottságok A 4/2008 (IV.22.) SZMM rendelet alapján 2008-ban létrejöttek a regionális fejlesztési és képzési bizottságok (RFKB). Az RFKB-k döntöttek a szakképzés regionális céljairól és szükségleteiről, valamint meghatározták a TISZK-ek által folytatandó szakképzés irányait, és a beiskolázási arányait. Az RFKB-kat a döntéshozatalban segítették a TISZK-ek adatbázisai, a KIR adatbázisok, valamint a kamarák vezetésével összeállított képzési javaslatok. A évi szakképzésről szóló törvény a képzési és fejlesztési bizottságok működésére nézve újításokat hozott; azok régiós szintről megyei szintre kerültek. A október 1-jétől megalakuló megyei fejlesztési és képzési bizottságok (MFKB) átvették az RFKB-k helyét. Az MFKB-knek ugyanolyan szakmaszerkezeti feladataik vannak és ugyanolyan szakmai funkciókat kell betölteniük, mint korábban az RFKB-knek, vagyis kidolgozzák a beiskolázási arányokat és irányokat, megállapítják a hiányszakmákat és az alapján javaslatot tesznek az ösztöndíjas szakképzésekre, valamint részt vesznek a pályaorientációs és pályakövetési 31,32, 33,34 feladatokban. A szakképzés szerkezetének alakítása Az ösztöndíjra jogosító szakképesítések körét (hiány-szakképesítés), a szakképzés irányait és beiskolázási arányait megyénkénti lebontásban minden évben kormányrendelet határozza meg. Ezt nevezzük szakmaszerkezeti döntésnek. A szakmaszerkezeti döntés határozza meg, hogy egy adott szakképesítés, illetve ágazat milyen szinten részesül állami támogatásban. Az állami támogatás mértékét három kategóriába sorolhatjuk: Támogatott szakképesítések (T): azon szakképesítések köre, amelyekre az adott megyében korlátozás nélkül lehet beiskolázni, állami támogatás mellett. 31 Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 32 Forrás: Virtuális Felnőttképzési Oktatási Központ. Térségi Integrált Szakképző Központ. Letöltés dátuma: Forrás: Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet. Változások A Főváros Szakképzésében A 2008/2009. Tanévtől. Letöltés dátuma: Forrás: Ipartestületek Budapesti Szövetsége. A fejlesztési és képzési bizottságok múltja, jelene és jövője. Letöltés dátuma:

12 Nem támogatott szakképesítések (N): azon szakképesítések köre, amelyekre egyáltalán nem jár állami támogatás az adott megyében. Korlátozottan támogatott szakképesítések (K): ezen szakképesítésekre a kormányrendelet megyénként és fenntartónként keretszámokat tartalmaz, a fenntartó költségvetési hozzájárulást a korlátozott keretszámok alapján igényelhet. 35 A szakmaszerkezeti javaslattétel főbb szereplői: a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, Emberi Erőforrás Minisztériuma, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (állami intézményfenntartó), Földművelésügyi Minisztérium (állami intézményfenntartó), az összes nem állami (körülbelül 300) fenntartó, Oktatási Hivatal kormányhivatalok oktatási főosztályai. A szakmaszerkezeti javaslattétel folyamatának első lépése, hogy a megyei fejlesztési és képzési bizottságok, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma javaslatot tesznek a keretszámoknak a megyén, a fővároson belüli, fenntartók közötti elosztására, emellett az MFKB-k a hiány-szakképesítésekre is megteszik javaslataikat. Ezt követően a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), valamint a Földművelésügyi Minisztérium (FM) javaslatot tesznek a saját és az állami intézményeken kívüli keretszámok megosztását illetően, emellett a nem állami fenntartók is megteszik vállalásaikat. Ez után a megyei kormányhivatalok oktatási főosztályai véleményezik a javaslatot. Ezt követi a kormányrendelet tervezetének társadalmi, közigazgatási egyeztetése, majd 36,37, 38 végül a szakmaszerkezeti döntésről szóló kormányrendelet megjelenése. A /2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntést és a /2016-os induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítések körét a 13/. (II. 10.) Kormányrendelet szabályozza, amely a Magyar Közlöny. február 10-i számában jelent meg. 39 Baranya megyében a megyére vonatkozóan a /2016-os tanévre összesen 12 hiányszakmát határoztak meg (a korábbi 10 helyett), melyek a következők: Ács ( ) Eladó ( ) Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Tájékoztató a /-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről. eksakisa.pdf Letöltés dátuma: Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Tájékoztató a /-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről. akisa.pdf Letöltés dátuma: Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal,. A szakképzés szabályozása - Tájékoztató a szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítéséhez. szabalyozasa_tajekoztato_fuzet.pdf Letöltés dátuma: Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal Tájékoztató a /-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről. eksakisa.pdf Letöltés dátuma: Forrás: Magyar Közlöny,. évi 13. szám. A Kormány 13/. (II. 10.) Korm. rendelete a /2016-os tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a /2016-os induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről. Letöltés dátuma:

13 13 Gazda ( ) Gépi forgácsoló ( ) Hegesztő ( ) Húsipari termékgyártó ( ) Ipari gépész (régi nevén Géplakatos) ( ) Kőműves és hidegburkoló ( ) Műanyag-feldolgozó ( ) Női szabó ( ) Vájár ( ) Villanyszerelő ( ) Az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) A Koncepció szerint kiemelt feladat az OKJ átvilágítása, felülvizsgálata, átalakítása. Az OKJfejlesztés koordinálásával a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát bízta meg. Elérendő célok voltak az új OKJ rendszerrel kapcsolatban: - a piaci igényeket folyamatosan kielégíteni képes szakképesítéseket tartalmazzon, - átláthatóbb, koherensebb, kevesebb szakképesítést, kimenetet, modult határozzon meg, - az élethosszig tartó, középfokú tudást biztosító életpályát tükrözze, de mindamellett tegye járhatóvá a felsőfokú képzésekbe való átlépési utat is, - a rendszernek biztosítania kell a továbblépés, tanulás, átképzés feltételeit, - rugalmasan kell kezelnie a változásokat és a folyamatos fejlesztéseket, - az új OKJ rendszerben biztosítani szükséges az abban fellelhető adatok sok szempontú lekérdezését, - illeszkednie kell az aktuális nemzeti és nemzetközi klasszifikációkhoz (ISCED, EKKR, OKKR), - világos hozzárendelést kell definiálni az OKJ és a FEOR-08 rendszer között. Az új OKJ kialakítása két fontos területre koncentrált: 1. A szakképesítések számának ésszerűsítése, racionalizálása, csökkentése 2. Az OKJ struktúrájának új felépítése Az új OKJ struktúra nem sokban tér el a korábbitól, hiszen maga a rendszer önmagában jól átlátható. Fontosnak tartja, hogy a szakképesítések ne csak felsorolás szintjén kerüljenek megjelenítésre, hanem látható legyen az alap-szakképesítés a rész-szakképesítés elágazás ráépülés szintek kapcsolata, egymáshoz való viszonya. A július 6-án megjelent a 150/2012. (VII. 6.) kormányrendelet szeptember 1-től hatályba lépett. Az iskolai rendszerben 2012 szeptemberétől választható, majd szeptembertől kötelező, az iskolarendszeren kívül 2013 júliusától hatályos. Követelménymodul, kerettanterv, szakmai vizsga 40 Forrás: Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság. Hiányszakmák. Letöltés dátuma:

14 14 Az új OKJ az új Követelménymodul kormányrendelet és az új szakmai és vizsgakövetelmények alapján készült. A kormányrendelet biztosítja a szakminisztériumoktól független egységes tartalmat és értelmezést. A képzési tartalmat és követelményeket a kormányrendeletben megjelentetett követelménymodulok határozzák meg. A szakmai és vizsgakövetelmény központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit. A szakképzési kerettanterv a korábbi központi programok szerepét tölti be, a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kidolgozott, a szakképesítés követelményeinek átadását, tartalmát leíró, egységes, kötelezően alkalmazandó dokumentum, amelyet a szakiskolai képzésben szakképesítésenként, a szakközépiskolákban ágazatonként a szakképzésért felelős miniszter rendeletben ad ki. A közismereti órák a képzési idő 33%-át tehetik ki. Ezt a három szakiskolai év átlagában kell biztosítani és nem minden egyes évfolyamon külön-külön kell minimum elérni. A szakiskola a pedagógiai programjában szabadabban szabályozza a 3 éves elosztást, míg a szakközépiskolában kötöttebb: a évfolyamon min. 70%-ot, a évfolyamon min. 60%-ot kell kitenniük a közismereti óráknak. Új értelmezést kapott a szintvizsga is. Már nem a tanulószerződés megkötésének a feltétele, hanem annak, hogy a tanuló a 10. évfolyamon külsős, vállalati tanműhelyben is részt vehet gyakorlaton. A szintvizsga teljesítése feltétele a tanulószerződés ellenjegyzésének. Azt méri, hogy a tanuló alkalmas-e az irányítás melletti munkavégzésre. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara a tanév kezdetét megelőzően pótló, javító szintvizsgát szervez. A szintvizsga eredménye a tanuló év végi jegyébe nem számít bele. Az eddig modulokból felépített vizsga helyét újból egy komplex szakmai vizsga veszi át, mely egy megoldandó feladat elvégzésén keresztül méri a szakképesítés megszerzéséhez szükséges kompetenciákat. Újdonság, hogy a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére történő felkészítéséért a gyakorlati képzést szervező a felelős, a szakképesítésre kiadott szakmai és vizsgakövetelmény és a szakképzési kerettanterv alapján. Valamint a gyakorlati képzést szervező köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához a szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani. (Szt 36. (1-2)) Amennyiben a képzés feltételei nincsenek meg a cégnél, úgy az együttműködési megállapodást köthet egy teljesítési megbízottal. A szakközépiskolákban kötelező lesz a komplex szakmai érettségi. Ez önmagában is munkakörök betöltésére jogosít. A szakközépiskolák 9. évfolyamra történő beiskolázása ágazatonként történik (maximum 23 ágazatra). A szakmai képzés már a 9. osztálytól folyik. A szakközépiskola 13. évfolyamán érettségi végzettséghez kötött, szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó OKJ szerint komplex szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. Amennyiben nem a szakképesítés ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgával rendelkezik a tanuló, részére a szakközépiskolában az érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítés évfolyamon 2 évig tart. Az OKJ szerkezete Az iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli állam által elismert szakképesítéseket, valamint szakképesítés-ráépüléseket és a rész-szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) határozza meg. Az OKJ tartalmazza a képzésre vonatkozó alapadatokat (a szakképesítés típusa, szintje, tanulmányi területe, szakmacsoportba sorolás, szükséges iskolai végzettség stb.). Az OKJ-ben szereplő szakképesítések, rész-szakképesítések, szakképesítés-ráépülések azonosító száma

15 7 számjegyből áll. Az első két számjegy adja meg a szakképesítés szintjét (1. táblázat). A részletes követelményeket és leírásokat pedig az adott szakképesítésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelmények tartalmazzák. 41,42,43,44 Az állam által elismert szakképesítések rendszerének egyszerűbbé, átláthatóvá tételének érdekében a 150/2012. Kormányrendelet jelentősen csökkentette a megszerezhető szakképesítések számát, melynek köszönhetően megszűntek a szakképesítések közötti átfedések, párhuzamosságok. A. szeptember 5-től hatályos OKJ jegyzékben 489 db szakképesítés/szakképesítés-ráépülés, 45, 46 illetve 152 db rész-szakképesítés szerepel. Az OKJ módosítására a 30 taggal rendelkező Nemzeti Képesítési Bizottság tehet javaslatot, melynek feladata a szakképzés tartalmi szerkezetének folyamatos fejlesztése és korszerűsítése Szint táblázat: Az OKJ-ben meghatározott szakképesítési szintek 48 Meghatározás alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg 52 felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban 4 ISCED szint Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 42 Forrás: Oktatási Hivatal. A szakképzés hazai rendszere. Letöltés dátuma: Forrás: Szakkepesites.hu. Szakiránytű. Letöltés dátuma: Forrás: 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről. 45 Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése- Áttekintés az új szakképzési és felnőttképzési törvényről és végrehajtási rendeleteiről. Letöltés dátuma: Forrás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal. Országos Képzési Jegyzék. Letöltés dátuma: Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 48 Forrás: Forrás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal. Országos Képzési Jegyzék. Letöltés dátuma:

16 Szint Meghatározás iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül emeltszintű szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül ISCED szint felsőfokú végzettséghez kötött szakképesítés Az intézmények fenntartása és működtetése Az új köznevelési törvény értelmében az óvodai ellátás kivételével a köznevelési intézmények fenntartója így a szakképző intézmények fenntartója is az állam. Köznevelési feladatait azonban az állam köznevelési szerződés keretében átadhatja egyházi vagy magánintézményeknek. A szakképzési megállapodásról szóló 314/2013. (VIII. 28.) kormányrendelet értelmében a nem állami költségvetési szerv által fenntartott szakképző iskola fenntartója és a szakképző iskola székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal iskolánként köt szakképzési megállapodást a szakképzési állami feladatok ellátásában való részvételről. A köznevelési információs rendszer (KIR) adatbázisa alapján a szakközépiskolai és szakiskolai nevelés-oktatási feladatokat ellátó köznevelési intézmények a fenntartó típusa szerint a következők ( i állapot): alapítvány állami intézményfenntartó központ (KLIK) állami szervezet állami felsőoktatási intézmény egyéb felsőoktatási intézmény egyesület egyházi jogi személy korlátolt felelősségű társaság közalapítvány közhasznú alapítvány közhasznú egyesület közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaság közhasznú nonprofit részvénytársaság nonprofit korlátolt felelősségű társaság országos nemzetiségi önkormányzat részvénytársaság szakszervezet

17 szövetség 49, 50, 51 települési nemzetiségi önkormányzat. Az állami fenntartású szakképző intézmények működtetője január 1-jétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK). szeptemberétől azonban a szakiskolák és szakközépiskolák elkerülnek a KLIK-től és a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) háttérintézményéhez, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatalhoz (NSZFH) kerülnek. Az előzetes tervek szerint az NFSZH mintegy ötszáz iskolát venne át a KLIK-től. A döntést azzal indokolták, hogy mivel a szakképzéssel és felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok szakmai irányítása már 2010 óta a nemzetgazdasági tárcához tartozik, a rendszer hatékony működtetése érdekében elengedhetetlen, hogy a fenntartói jogok és kötelezettségek is az NGM-hez kerüljenek. A köznevelési intézmények fenntartóinak főbb feladatai: pedagógusok és pedagógiai munkát segítők bérének finanszírozása; intézményvezetők kinevezése; pedagógusok kinevezése, megszüntetés; osztályok, csoportok számának engedélyezése; tantárgyfelosztás, továbbképzési program jóváhagyása; alkalmazotti létszám meghatározása. A főbb működtetői feladatok a következők: az ingatlan rendeltetésének megfelelő üzemeltetése, karbantartása; a közterhek, költségek, díjak viselése, a köznevelési intézmények működéséhez szükséges eszközök, taneszközök, anyagok, áruk, szolgáltatások megrendelése, átadás-átvétele, raktározása, készletek pótlása; 52,53,54, 55 a köznevelési intézmény épülete állagának megóvása A szakképzés finanszírozása Magyarországon az első, állam által elismert szakképesítés megszerzését az állam az iskolai rendszerű szakképzés keretein belül a szakképzésről szóló évi CLXXXVII. törvényben, 49 Forrás: évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 50 Forrás: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal. Szakképzési megállapodás. Letöltés dátuma: Forrás: Köznevelés Információs Rendszer intézménytörzs.. A KIR intézménytörzsben működő köznevelési intézményként nyilvántartott intézmények listája. g=afqjcnfydflo_iefwcudc_ixjcsu1fxxwg&bvm=bv ,d.d2sletöltés dátuma: Forrás: Magyarországi Szülők Országos Egyesülete. Az állami fenntartású iskola. Letöltés dátuma: Forrás: EduPress.. Ötszáz iskolát vesz át az NGM a Kliktől. Letöltés dátuma: Forrás: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a Békéscsabai Tankerület _17.ppt&ei=YzPPVPf6K5Xkas7kgLAP&usg=AFQjCNGM05bn0MSuNetNT0juxcicvalkZQ&bvm=bv ,d.d2 s&cad=rja Letöltés dátuma: Forrás: Marékné dr. Pintér, A. Működtetés a KLIK-ben, a települési önkormányzatokkal való együttműködés tapasztalatai. kozszov.org.hu%2fdokumentumok%2f2013konf%2fmarekne_pinter_aranka.ppt&ei=5tppvmangs3jap6dgzgn&usg =AFQjCNF_uvN6niKFzdGafjfoZ0dI2jELcA&bvm=bv ,d.d2s&cad=rja Letöltés dátuma:

18 valamint a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvényben meghatározott feltételekkel ingyenesen biztosítja a szakképző iskolai számára. A szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában szervezett gyakorlati képzés költségeit az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzésével kapcsolatban felmerült képzési költségeit elszámolhatja a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény, illetve a hozzá kapcsolódó kormányrendelet alapján meghatározott normatíva szerint a szakképzési hozzájárulás terhére. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körét, annak mértékét és teljesítését a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény szabályozza. Szakképzési hozzájárulást köteles fizetni a szakképzett munkavállalót foglalkoztató munkáltatók többsége. A szakképzési hozzájárulás célja az iskolai rendszerű szakképzés és az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés - az arányos teherviselés elve mentén megvalósuló - támogatása. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja, mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka. A kötelezettség teljesítésének módja lehet gyakorlati képzés szervezése vagy pénzbeli befizetés az állami adóhatóság által vezetett számlára. Az állami adóhatóság a befizetett szakképzési hozzájárulást a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak utalja. A korábbi (2003. évi) törvény megengedte, hogy a szakképzési hozzájárulási kötelezettség egy részét (kis- és középvállalkozások a 60%-át, egyéb gazdasági szereplők pedig az egyharmadát) a vállalatok saját dolgozóik képzésére fordítsák. Az új törvény ezt a lehetőséget jelentősen korlátozta. Munkavállalóik képzési költségeit csak azok a cégek számolhatják el, amelyek havonta legalább 45 fő diák tanulószerződéses gyakorlati képzését biztosítják. A felhasználhatóság mértéke pedig a korábbi felére csökkent, azaz a bruttó kötelezettség 16,5%-ára. Az elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a, speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a. Az elszámolható költségek maximális támogatási intenzitása 10%-kal növelhető, ha a képzésben fogyatékossággal élő vagy hátrányos helyzetű munkavállaló vesz részt. A középvállalkozásoknak nyújtott támogatásnál szintén 10%-kal, a mikro- és 56,57, 58, 59 kisvállalkozások esetében pedig 20%-kal növelhető az elszámolható költség. Amennyiben a gyakorlati képzést részben vagy egészben folytató szervezet nem szakképzési hozzájárulásra kötelezett, a szakképző iskola fenntartója a költségeket részben vagy egészben megtérítheti a gyakorlati képzést folytató szervezet részére a költségvetési támogatása terhére. A költségek viselésének, megosztásának és átadásának módját a felek az együttműködési 60,61, 62 megállapodásban rögzítik Gyakorlati képzés 56 Forrás: évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról. 57 Forrás: Acton.hu.. Szakképzési hozzájárulás megfizetése. Letöltés dátuma: Forrás: Nemzeti Adó-és Vámhivatal, Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás megállapításának, bevallásának megváltozott szabályairól. Letöltés dátuma: Forrás: Farkas, É. és Henczi L.,. A Felnőttképzés Új Szabályozása - Felnőttképzési Kézikönyv. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Budapest. Letöltés dátuma Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 61 Forrás: évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 62 Forrás: Somogyi Kereskedelmi és Iparkamara. Tájékoztató a gyakorlati képzés szabályairól és feltételeiről. Letöltés dátuma:

19 A szakképzés keretfeltételei a vállalati tanműhelyek tekintetében is változtak 1990 után. Addig a szakképzési tanműhelyek legnagyobb része vállalati kézben volt, így a szakképzés a piaci igényeknek megfelelően volt biztosítva. A kelet-európai piacok összeomlása tömeges munkanélküliséghez vezetett. A vállalatok szakképzésben betöltött szerepe jelentősen visszaesett, a vállalati tanműhelyek bezárása következtében az iskolai tanműhelyek váltak a gyakorlati képzés elsődleges színterévé. Nagymértékben emelkedett a szakiskolai végzettséggel és az érettségivel rendelkezők közötti jövedelemkülönbség. A szakmunkás életpálya jelentős presztízsveszteséget szenvedett, a szakmunka értéke leértékelődött, emellett számottevően megnőtt az érettségit adó oktatási intézményekbe (gimnázium, szakközépiskola) jelentkezők száma. A szakképzési struktúrát és a szakképzésben résztvevők létszámát már nem a gazdasági igények, hanem a képzőintézmények, illetve a diákok és családjaik igényei határozták meg. A pályakezdők szakmai gyakorlattal kapcsolatos nehézségei és a felső-középfokú szakképzettséggel rendelkezők alacsony bérezése a szakképzést legitimációs válságba sodorta és az oktatáspolitikát azon szakmai csoportok határozták meg, akik az alapfokú oktatás időszakának meghosszabbítására és az érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők arányának növelésére törekedtek. 63,64,65 Az új szakképzési törvény kiemelt fontosságúnak tartja a szakképzés duális jellegű képzési formában történő biztosítását. A duális képzés azt jelenti, hogy a szakképzési feladatokat az állam és a gazdaság közösen, egymással együttműködve látják el. A képzés elméleti feladatait a szakképző intézmények, a gyakorlati részét pedig a cégek, vállalatok látják el. A gyakorlati képzés háromféle formában folyhat az iskolai rendszerű szakképzésben: a) a szakképző iskola iskolai tanműhelyében, vagy b) vállalati gyakorlati képzőhelyen, azon belül tanulószerződés keretében, vagy c) együttműködési megállapodás keretében. A két szerződési forma közül a szabályozási eszközök és a gazdasági igények alapján is a tanulószerződés preferált. A tanulószerződést a tanuló köti a gazdálkodó szervezettel a teljes képzési időre. A gazdálkodó a felelős a tanuló gyakorlati képzéséért, annak minőségéért és feltételeiért. A gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. Tanulószerződés a tanulóval az adott képzés első szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal köthető, de csak vállalati tanműhelyben, amelyben termelés nem folyhat, és külön oktató foglalkozik a kal. Általános esetben a 9. évfolyamon a tanuló az iskolai tanműhelyben van szakmai alapozáson, s csak 10. osztálytól kerül ki gyakorlatra céghez tanulószerződéssel. A jogok és kötelességek is kiegyenlítettebbek az új törvényben. A tanulónak indokolni kell a felmondását, s a cég is megszüntetheti a tanulószerződést az okok megjelölésével. Az együttműködési megállapodást a szakképző iskola köti a gazdálkodó szervezettel. Együttműködési megállapodás abban az esetben köthető, amennyiben: a gyakorlat szakmai és vizsgakövetelmény szerinti aránya 40%-nál kevesebb, a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai gyakorlatot szervezi meg, a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a művészeti szakképesítések kivételével a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai és Forrás: Farkas, P., Vocational education and training in Hungary. In: Vocational Education and Training in Hungary (Szakképzés Magyarországon) pp Letöltés dátuma: Forrás: Európai Szakképzés-fejlesztési Központ (Cedefop), A magyarországi szakképzés rövid áttekintése. Letöltés dátuma: Forrás: Nemzetgazdasági Minisztérium Foglalkoztatáspolitikáért Felelős Államtitkárság Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály. Koncepció a szakképzési rendszer átalakítására, a gazdasági igényekkel való összehangolására május.

20 vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy 66, 67, 68, 69, 70 a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor. A duális képzés megerősítésétre irányuló törekvés megjelenik a kamarai Garanciavállalási Programban. A Program lényege, hogy kamara vállalati gyakorlati képzőhelyet keres a szintvizsgával rendelkező számára annak érdekében, hogy a szakma gyakorlati ismereteit az iskolai tanműhely helyett inkább a vállalkozásoknál sajátítsák el. Arra törekednek, hogy az iskolai tanműhelyben csak olyan képzése folyjon, akik még szintvizsgával nem rendelkeznek, vagy teljesítményük indokolja az iskolai keretek között folyó előkészítő oktatást. Ugyancsak iskolai tanműhelyi körülmények között fognak gyakorlati tudást szerezni azok a, akik számára a kamara a gazdaságban nem talál képzésre alkalmas gyakorlati képzőhelyet, erről igazolást ad ki a képző intézmény részére Felsőoktatási szakképzés 1.8 Szakképzés a felsőoktatásban Felsőfokú szakképzés 2012 szeptemberét követően nem indítható. A képzés neve megváltozott, felsőoktatási szakképzésre módosult. A 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet értelmében ban már csak azok az a felsőoktatási intézmények indíthatnak felsőoktatási szakképzést, amelyek ugyanazon a szakterületen alap- vagy osztatlan képzést is szerveznek annak érdekében, hogy a továbblépés lehetőségét biztosítsák a diákok számára. Az új szabályok az előzetesen megszerzett tudás beszámítását támogatják: alapszakokon el kell fogadni a felsőoktatási szakképzésen megszerzett kreditek 75%-át. A felsőoktatási szakképzésre való felvétel előfeltétele az érettségi. A képzési idő legalább négy félév, kivéve, ha az európai uniós jog valamely képzés tekintetében ennél hosszabb időt állapít meg. A felsőoktatási szakképzés sikeres elvégzése után a hallgatók oklevelet kapnak, amely felsőfokú szakképzettséget- önálló végzettségi szintet azonban 72, 73, 74, 75 nem - tanúsít. A felsőoktatási szakképzés nem ad OKJ szakképesítést. 66 Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal. Szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítése - A duális képzés. Letöltés dátuma: Forrás: Dr. Odrobina L.,. A duális szakképzés szabályozási környezete. Nemzetgazdasági Minisztérium. Letöltés dátuma: Forrás: Nemzeti Munkaügyi Hivatal,. A szakképzés szabályozása - Tájékoztató a szakképzési szakértők szakképzési változásokra való felkészítéséhez. szabalyozasa_tajekoztato_fuzet.pdf Letöltés dátuma: Forrás: Mészárosné Szabó A., A gyakorlati szakképzés finanszírozási lehetőségei -ben. 3A%2F%2Fwww.bkmkik.hu%2Fattachments%2Farticle%2F949%2FM%25C3%25A9sz%25C3%25A1rosn%25C3%25 A9_Szab%25C3%25B3_Anna_Szakkepzes_finanszirozasi_lehetosegei.ppt&ei=NrG3VJ2ECsjlaIDkglA&usg=AFQjCNE TeCO5Hq_5ZXSQCsRpSadpswk-1Q&bvm=bv ,d.d2s Letöltés dátuma: Forrás:Pályaválasztás Baranya. Fontos tudnivalók a gyakorlati képzésről. Letöltés dátuma: Forrás: -Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara,. Növekszik a kamarai garanciavállalás a szakképzésben. Letöltés dátuma: Forrás: évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről. 73 Forrás: 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről. 74 Forrás: Eduline, Újabb változás: megszűnik a kétéves felsőfokú szakképzés, jönnek az új szakok. Letöltés dátuma: