VÍZ ÉS EGÉSZSÉG MAGYARORSZÁGON Jelentés a Részes Felek 3. Találkozója részére

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "VÍZ ÉS EGÉSZSÉG MAGYARORSZÁGON Jelentés a Részes Felek 3. Találkozója részére"

Átírás

1 1. számú melléklet a /2013/JOGI iktatószámú előterjesztéshez VÍZ ÉS EGÉSZSÉG MAGYARORSZÁGON Jelentés a Részes Felek 3. Találkozója részére I. RÉSZ 1. Röviden foglalják össze a célkitűzések felállításának folyamatát, pl. mely hatóság(ok) kapták a vezető és koordináló szerepet, mely hatóságok kerültek bevonásra, hogyan biztosították a koordinációt, mely létező nemzeti és nemzetközi stratégiák és jogszabályok kerültek figyelembe vételre, az elérendő célok költség-haszon elemzése hogyan történt. Magyarország 2001-ben ratifikálta a Víz és Egészség Jegyzőkönyvet, amely a Magyar Köztársaság vonatkozásában augusztus 4-én lépett hatályba. A Jegyzőkönyv a határokat átlépő vízfolyások és nemzetközi tavak védelmére és használatára vonatkozó, Helsinkiben, március 17-én aláírt egyezményhez kapcsolódó Víz és Egészség Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 213/2005. (X. 5.) kormányrendelettel 2005 októberében került kihirdetésre. A Jegyzőkönyv implementációja 2007-ben kezdődött meg az egészségügyi, valamint a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányításával. A 2010 májusában alakult Nemzeti Együttműködés Kormánya a Víz- és Egészség Jegyzőkönyv végrehajtását érintő kormányzati struktúrákon és jogszabályokon jelentős átalakításokat hajtott végre. A Jegyzőkönyv által szabályozott területek többsége jelenleg országosan az emberi erőforrások minisztere, a vidékfejlesztési miniszter, a belügyminiszter, a közigazgatási és igazságügyi miniszter és a nemzeti fejlesztési miniszter hatáskörébe tartozik. A nevezett miniszterek a rájuk háruló kötelezettségeket az irányításuk alá tartozó tárca (jogalkotás), valamint központi és területi intézményhálózat (végrehajtás) révén valósítják meg. Az emberi erőforrások minisztere irányítása alatt álló intézményhálózat a Jegyzőkönyv által érintett kérdésekben az ÁNTSZ és annak központi intézetei (Országos Környezetegészségügyi Intézet, Országos Epidemiológiai Központ), míg a korábban (2010-ig) az ÁNTSZ-hez tartozó területi intézményrendszer átszervezés folytán a közigazgatási és igazságügyi miniszter irányítása alatt működő fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezetrendszerébe integrálva, fővárosi és megyei szinten népegészségügyi szakigazgatási szervekként, járási (fővárosi kerületi) szinten pedig járási (kerületi) népegészségügyi intézetekként működik. A népegészségügyi szakigazgatási szervek fölött a funkcionális irányítást a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a szakmai irányítást az Országos Tisztifőorvosi Hivatal gyakorolja. A környezetügyi ágazathoz tartozó vízügy 2012 januárja óta kettős irányítás alá került: a stratégia-alkotás, a jogalkotás, az integrált vízgyűjtő-gazdálkodási feladatok koordinációja, a víziközmű programok szakmai felügyelete és a nemzetközi kapcsolattartás a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) felelősségi körébe, míg a vízügyi igazgatási szervek irányítása a Belügyminisztériumhoz (BM) tartozik. A víziközmű hálózattal (ivó- és szennyvíz szolgáltatásokkal) kapcsolatos szolgáltatásokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) és a áprilistól önálló szabályozási jogkörrel felruházott Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal felügyeli [www.eh.gov.hu]. A korábban vízügyekkel kapcsolatos állami feladatot ellátó kutatóintézet, a VITUKI 2012 áprilisában megszűnt. Ezzel párhuzamosan viszont megalakult a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI), amely a VM háttérintézményeként önállóan működő és gazdálkodó országos környezetvédelmi költségvetési szerv. A környezeti állapotfelmérés, értékelés, monitoring, a szakpolitika és stratégia előkészítése, szabályozása és a hatásvizsgálat területén nyújt szakmai hátteret a minisztérium munkájához [www.neki.gov.hu]. 1

2 A vizekkel kapcsolatos hatósági feladatokat a VM irányítása alatt álló környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségi hálózat látja el, egy országos és 10 regionális intézmény útján. Az engedélyezés, a környezethasználók hatósági ellenőrzése, a környezeti monitoring feladatok ellátása e szervezet-rendszere feladata január 1-től a vízgazdálkodási operatív feladatok koordinációja, elsősorban az árvízvédekezés és a belvízvédekezés feladatai a Belügyminisztériumhoz tartoznak.. A középirányítói feladatokat az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a területi feladatokat a 12 regionális vízügyi igazgatóság látja el. Magyarország, mint az Európai Unió tagállama, számos, a Jegyzőkönyv által is szabályozott kérdésben kötelezett az acquis communautaire végrehajtására, ami az esetek jelentős részében támogatja a Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségek teljesítési folyamatát. Sőt, mivel gazdasági lehetőségeink korlátozottak, elsősorban azokon a területeken tudunk jelentős előrehaladásról beszámolni, amelyeken az uniós tagságunkból eredő követelmények teljesítése amúgy is folyamatban van. Ilyenek pl. a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Program, az Ivóvízminőség-javító Program és a Víz Keretirányelv által előírt vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamata. A gazdasági-pénzügyi nehézségek ellenére számos eredményt értünk el a vízbázisok biztonságba helyezése és a szennyezett területek rekultivációja terén is, melyekre szintén országos intézkedési programokat fogadott el a Kormány. Magyarország első félévében töltötte be első alkalommal az EU elnökségi szerepkört. A környezetvédelem területén az egyik fő prioritás a fenntartható vízgazdálkodás, a vízkészletek védelmének témaköre volt. Ezen belül kiemelten kezeltük a nemzetközi vízügyi együttműködések fontosságát, mind lokális, regionális, mind páneurópai szinten. Egyik célunk volt az ENSZ EGB Víz és Egészség Jegyzőkönyv további tagországi ratifikációjának ösztönzése, illetve annak elősegítése, hogy az Európai Unió Bizottsága fontolja meg a Jegyzőkönyv saját joganyagába történő átvételét. Aktív szerepet vállaltunk a évi Rio+20 Konferenciához kapcsolódó, vízvédelemmel foglalkozó szakmai rendezvények előkészítésében, lebonyolításában is. Ennek folytatásaként Magyarország októberben a víz és szanitáció kérdésköréhez kapcsolódva megrendezi a Budapesti Víz Világtalálkozót évben elkezdődött (a Jelentés készítésének időszakában folyamatban van) a Nemzeti Vízstratégia kidolgozása. A Stratégia megalkotásának célja a vizek minőségi és mennyiségi védelmének, a vízhasználatok (ivóvízellátás, ipari és öntözési célú vízkivételek, ökológiai vízigények, stb.) szükségletének, a vizek többletéből vagy hiányából eredő káros hatások csökkentésének, megelőzésének biztosítása. Az állam szerepének erősítése a vízilétesítmények vagyonkezelésében, a vízszolgáltatásban, a víziközmű szolgáltatásokban, a víziközművek állapotának javításában. A végrehajtás koordinálására korábban létrehozott Víz és Egészség Szakbizottság az alapító Népegészségügyi Tárcaközi Bizottság kormányhatározattal történő törlésével megszűnt, és a koordináció a korábbi résztvevők önkéntes együttműködésére hagyatkozott. A Jegyzőkönyv végrehajtásához kapcsolódó feladatok tekintetében a korábbi Szakbizottság tagjai között a munkakapcsolat és személyes, telefonos vagy elektronikus levélben történő kommunikáció fennmaradt, de felhatalmazás hiányában 2010 óta (e jelentés összeállítását megelőzően) nem került sor a Jegyzőkönyv 6. cikkének (2) bekezdésében felsorolt célok és határidők áttekintésére sem. A jelentés előkészítési folyamata lehetőséget adott a célok és az előrehaladás értékelésére, és következő feladatként sor kerülhet a céldátumok és esetlegesen a célok pontosítására. 2

3 A szakbizottság működésének jogszabályban való újbóli megerősítésének előkészítése II. félévben megtörténik. A kormányzati feladat átalakítás okán a 3. pontban részletezett új szereplők is bekerültek az egyeztetésekbe, azonban ezek az egyeztetések jellemzően a kormányprogram végrehajtásából, a jogalkotásból vagy tárcaközi egyeztetést igénylő aktuális feladatokból adódó eseti jellegűek és nem szerepel deklarált céljaik között a Jegyzőkönyv végrehajtásának áttekintése vagy elősegítése. Mindazonáltal számos új fejlemény sorolható a Jegyzőkönyv végrehajtásához. Továbbra is jellemző, hogy a Jegyzőkönyvben foglalt kötelezettségek teljesítésének legfontosabb hajtóereje az uniós joganyag teljesítési kötelezettsége. 2. Milyen lépések történtek a nyilvánosság részvételének biztosítására a célkitűzések meghatározásának folyamatában, és az így kapott észrevételek, vélemények hogyan kerültek figyelembe vételre a célkitűzések véglegesítése során? A Magyar Köztársaság, mint az Aarhusi Egyezmény részes állama és mint az Európai Unió tagállama kötelezett a közösségi részvétel biztosítására a környezet védelmében és a Víz és Egészség Jegyzőkönyv célkitűzéseinek meghatározásában is. Egyértelműen a nyilvánosság bevonásán alapul pl. helyi szinten a szennyvízelhelyezési és - tisztítási fejlesztés, de az ivóvízminőség-javításban is legalább ekkora a helyi közösség szerepe, ha rendelkezik az ennek fontosságára vonatkozó információval. A minisztériumok és szerveik honlapjain keresztül jelentős mennyiségű információ érhető el, köztük olyanok is, amelyek kapcsolódnak a Víz és Egészség Jegyzőkönyv szakmai területéhez. A nyilvánosság bevonásának alapvető kérdése a környezeti információkhoz hozzáférés, ami országos szinten sokrétűen teljesül, így a minisztériumok és szerveik honlapjain keresztül és az Országos Környezeti Informatikai Rendszer keretében működő felszíni vízre, felszín alatti vízre, hulladékra vonatkozó információs rendszerekből. Ezek informatikai fejlesztései hazai és uniós pénzügyi forrásokból továbbra is folyamatban vannak. Jelenleg az ivóvíz minőségéről térképes keresővel elérhető településszintű információ, valamint éves szöveges országos és megyei összefoglaló található az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján [oki.antsz.hu]. A nagy tavak állapotáról és a fürdővizek minőségéről fürdési szezonban a és a honlapokon keresztül lehet tájékozódni. Az engedélyezett fürdőhelyek vízminősége térképes keresővel az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján is megtalálható [oki.antsz.hu]. On-line információk érhetők el a vízminőségi szempontból legkritikusabb Felső-Tisza térségben működő automatikus monitorállomások mérési adatairól a honlapon keresztül. A legnagyobb környezet-terhelő létesítmények kibocsátási adatait az EPER, E-PRTR adatbázisok tartalmazzák. Ezek nemcsak a hazai szakrendszereken keresztül, hanem az Európai Unió nyilvános adatbázisain keresztül is elérhetők. [pl. E honlapok továbbfejlesztése is folyik. A nyilvánosság tájékozódási és véleménynyilvánítási lehetősége a Víz és Egészség Jegyzőkönyv végrehajtásával, és az ahhoz kapcsolódó tervezési és intézkedési eseményekkel 3

4 kapcsolatban koncentráltan adott az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján fenntartott dedikált honlapon [http://viz.wesper.hu/]. Nagy jelentőséggel bír egyes szakmai szervezetek aktív részvétele a célok megfogalmazásában és megvalósításában. A Magyar Fürdőszövetség úttörő szerepet játszott a fürdő létesítmények jó gyakorlatára vonatkozó útmutatás és műszaki szabvány kialakításában és egyenrangú félként vesz részt a vonatkozó jogszabályok előkészítésében. Hasonlóképpen igen nagy jelentősége volt a legnagyobb magyar víziközmű szolgáltatókat tömörítő szakmai szervezet, a Magyar Víziközmű Szövetség különböző albizottságai munkájának a szolgáltatási területeiket érintő célok megfogalmazásában és azok megvalósításához szükséges jogi szabályozás előkészítésében. 4

5 Figure 1 Regional Water Directorates Water project management Flood management National Development Agency Progress of the Drinking Water Quality Improvement Programme Office of the Local Governments Access to drinking water, state provision for drinking water quality improvement Ministry of Interior Ministry of National Development Ministry of Defense Information on the interim water supply Ministry of Human Resources National focal point (Expert Committee) National Environmental and Water Inspectorates Contaminated sites Sensitive areas, Licensing in the water sector Ministry of Rural Development Hungarian Water Utility Association National Environmental Institute Surface water quality Water resource management WFD implementation Information on system performance National Energy Office National Institute for Environmental Health National Centre for Epidemiology Office of the Chief Medical Officer Access to drinking water and sanitation, official economic regulation Drinking water quality Bathing water quality Regional public health offices Water related diseases and outbreaks Hungarian Baths Association Best practice information Legends: Ministries national offices regional offices professional associations Operator 5

6 3. Szolgáltassanak információt a jelentés előkészítésének folyamatáról, ideértve az első helyi felelősséggel bíró hatóságokra, egyéb érintett szereplők bevonására, stb. vonatkozó információkat. A jelentés elkészítését az annak koordinációjáért és a jelentés végleges változatáért korábban is felelős Országos Környezetegészségügyi Intézet főigazgatója az EMMI Egészségpolitikai Főosztályával egyeztetve kezdeményezte tájékoztatva az illetékes minisztériumokat és az érdekelt nem kormányzati szervezeteket az ezen a téren fennálló kötelezettségről, lehetőségekről és határidőkről. Az egyes fejezetek elkészítését elsősorban az egészségügyért és a környezetvédelemért és vízügyért felelős tárcák koordinálják, egyes érintett, nem kormányzati szervek témakörönként változó bevonásával. Az egyes jelentés-részek elkészítésében szerepet játszó intézmények és szervezetek ismertetésére a megfelelő fejezetekben kerül sor. Az előkészítést a nemzeti fókuszpont útmutatása és a kiküldött templát alapján a Jegyzőkönyv végrehajtásáért felelős minisztériumok végezték, melyek bekérték a jelentéshez szükséges adatokat és a célok és azok végrehajtásának áttekintéséhez szükséges információkat a hozzájuk tartozó területeken tevékenykedő további kormányzati szervezetektől, illetve saját területi szerveiktől. Így a Vidékfejlesztési Minisztérium koordinálta az ivóvíznyerésre és egyéb célokra használt vízgyűjtő gazdálkodással, az ivó- és szennyvízszolgáltatással, a felszíni- és talajvizek védelmével és a szennyezett területek remediációjával kapcsolatos jelentésrészek megfogalmazását a Nemzeti Környezetügyi Intézet, a területi Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, a Belügyminisztérium bevonásával, míg az Országos Környezetegészségügyi Intézet közvetlenül (is) kommunikált a Magyar Víziközmű Szövetséggel, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatallal, az Országos Epidemiológiai Központtal és a Magyar Fürdőszövetséggel (1. ábra) Jelezzenek bármely olyan körülményt, amely a jelentés megértéséhez jelentőséggel bír, pl. szövetségi és/vagy decentralizált döntéshozatali struktúra jelenlété, vagy a végrehajtást jelentősen megnehezítő pénzügyi nehézségeket (ha vannak ilyenek). A Jegyzőkönyv végrehajtásáért a ratifikációt kihirdető kormányrendeletben megnevezett, együttesen felelős miniszterek ezzel kapcsolatos feladatai új összetételű és feladatmeghatározású minisztériumok (Vidékfejlesztési-, illetve Nemzeti Erőforrás (majd 2012-től Emberi Erőforrás) Minisztérium Környezetvédelmi, illetve Egészségügyi Államtitkárságának a kompetenciájába kerültek. Fentebb már ismertetett új fejlemény, hogy a végrehajtásért felelős szervezeti egységek központi és területi szinten részben kivételre kerültek a felsorolt két minisztérium felügyelete alól. A közegészségügy területi szervei a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium funkcionális irányítása alá kerültek, a vízügy egyes feladatköreivel felruházott központi és területi szerveket a Belügyminiszter irányítja, és a víziközmű szolgáltatás felügyelete a Nemzeti Fejlesztési Miniszter hatáskörébe került. Az új szervezeti felállás megnehezíti mind az adatáramlást, mind pedig a célok meghatározásával kapcsolatos koordinációt. Az Országgyűlés december 30-án elfogadta a víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvényt, így mintegy huszonöt év várakozás után egy átfogó törvénnyel sikerült lehetővé tenni a víziközmű-szolgáltatás viszonyrendszerének újraszabályozását. Ez a kiemelt jelentőségű jogszabály a Jegyzőkönyv végrehajtását több szempontból is alapvetően befolyásolja és ezért a részletes részben több ponton is utalás történik rá. A törvény, előírásainak érvényesülése érdekében felhatalmazta a Kormányt, hogy a víziközmű- 6

7 szolgáltatásra vonatkozó részletszabályokat rendeletben állapítsa meg. A végrehajtási rendelet több mint egy évvel a törvény után, a jelentés összeállításának időszakában jelent meg, ami jelentősen megnehezítette a Jegyzőkönyv teljesítése szempontjából is kiemelten fontos intézkedések meghozatalát. Mutassák be, hogy a víz és egészség szempontjából jelentős új kihívások (pl. klímaváltozás) hatása hogyan került figyelembe vételre a célkitűzések meghatározásának folyamatában. Magyarország a klímaváltozás szempontjából fokozottan sérülékenynek minősül, hiszen a klímamodellek az elmúlt évtizedekben mért melegedés egyértelmű folytatódását vetítik előre a XXI. században a Kárpát-medence térségére. A legtöbb modell egyetért abban, hogy a közötti időszakban az éves csapadékmennyiség nem változik jelentősen, ugyanakkor rendkívül kedvezőtlen, hogy a nyári csapadékátlag 5-10%-ot meghaladó mértékű csökkenését valószínűsíthetjük. Az egymást követő száraz napok számában nyáron egyértelmű változás várható, a közeli jövőben előfordulhatnak a jelenleginél hosszabb száraz nyári periódusok. A száraz időszakokkal ellentétben a nagy (20 mm-t elérő) csapadékú napok száma nyár kivételével minden évszakban előreláthatóan nőni fog. Mindez az előrejelzések alapján közvetlen hatást gyakorolhat a hazai vízgazdálkodásra. A gyakoribbá váló szélsőséges időjárási viszonyok okozta extrém hidrológiai események (árvíz, villámárvíz, belvíz, aszály- és vízhiány) hatása várhatóan jelentős mértékben befolyásolni fogják az egészséges életfeltételek garantált biztosítását is, többek között az ivóvízellátásban esetleg jelentkező problémák, valamint a mezőgazdasági (élelmiszer) termelésre kifejtett hatásokon keresztül, illetve pl. árvizek esetén fennállhat akár közvetlen életveszély, illetve járványügyi kockázat is az elöntött területeken és körzetükben. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium keretében kialakított Klíma és Energiaügyi Államtitkárság feladata a hazai zöldgazdaság stratégiájának kidolgozása, illetve a szektor fejlesztése, amelynek része a hazai klímastratégia megalkotása is. 7

8 II. RÉSZ: KÖZÖS INDIKÁTOROK A víz- és szennyvíz szolgáltatások mennyiségi adatait összefoglaló közös indikátorok bemutatására alapértékként a év, jelen értékként a legfrissebb teljes adatév, év adatait választottuk (1. táblázat, 2. táblázat), azonban egyes indikátorok, pl. a szolgáltatott ivóvíz minőségével kapcsolatosak esetén már a évi adatok is rendelkezésre álltak, így ezeket használtuk fel. I. IVÓVÍZMINŐSÉG Magyarországon az ivóvíz minőségi követelményeit és az ellenőrzés rendjét a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet szabályozza az emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségéről szóló 98/83/EK tanácsi irányelv (a továbbiakban: Ivóvíz Irányelv) honosításával. Több paraméter (arzén, bór, fluorid) esetében az Európai Bizottságtól kért átmeneti mentesség alapján enyhébb határérték volt érvényben, a jelen értékelés alapját mindazonáltal a közösségi határértékek képezik. Az ivóvíz-minőségi indikátorokkal kapcsolatban fontos változás volt az elmúlt 3 éves időszakban az adatgyűjtés- és feldolgozás új alapokra helyezése számos mennyiségi és minőségi célkitűzés több-kevesebb sikerrel történő teljesítésével. A jelentés elkészítésének időpontjáig sikerült elérni, hogy az adatok begyűjtésére és a jelentés továbbítására kötelezett területi népegészségügyi szervek ezt a feladatukat közel 100 %-ban teljesítsék, bár még közel sem teljes mértékben a jogszabályban előírt határidőre. Az adatok területi begyűjtése és összesítése már minden megyében célszoftver alkalmazásával történik, bár az alkalmazott szoftverek még nem teljes mértékben felelnek meg az adatbiztonsági- és minőségi követelményeknek. Az adatok központi feldolgozásában már teljes mértékben érvényesülnek a szakmai szempontok, és lehetővé vált a célzott kimutatások és feldolgozások közel teljes mértékben validált adatok felhasználásával történő készítése. Ezek képezik a különböző hazai- és nemzetközi előírásoknak és a lakosság tájékoztatási kötelezettségének megfelelő jelentések alapját, és ennek eredményeképpen kerülhetett sor első alkalommal évben egy részletes és kockázat alapú településsoros ivóvízminőségi kimutatás elkészítésére és egy erre alapozott lakossági tájékoztatás megjelentetésére az Országos Környezetegészségügyi Intézet honlapján. Az új jelentési rendszer eredményeképpen az ivóvízminőségi adatokat már a évre is meg tudjuk adni mind a közös indikátorok, mind a részletezésben közölt további indikátorok vonatkozásában. Ezekben az esetekben a jelentett számok vetítési alapját a fentiektől eltérően a évben nyilvántartott 3280 település illetve önálló ivóvízellátású településrész és fős lakosságszám képezi. Az ivóvíz fekális szennyezettségének indikátorai (nem-megfelelőség százalékos aránya) 1. táblázat WatSan_S E. coli 1,13 1,10 0,58 Enterococcusok 3,29 2,50 1,65 A fekális indikátorok ivóvízből történő kimutatási aránya a vízminőségi helyzet megítélésének alapindikátora, azonban nem alkalmas az árnyalt jellemzésre. Erre megfelelőbb indokátorokat a részletes részben (12. táblázat) mutatunk be. Az E. coli és Enterococcus 8

9 kimutatási arányszámok csökkenése nem feltétlenül arányos a helyzet változásával, de tükröződhet benne a jelentési rendszer javulása, különös tekintettel az adatminőség pozitív változásaira. Ezzel együtt a mikrobiológiai megfelelőség terén pozitív tendencia látható. Számszerű célkitűzésre a fekális indikátorok terén eddig nem került sor. Kémiai vízminőségi jellemzők (nem-megfelelőség százalékos aránya) 2. táblázat Vízminőségi jellemző Fluorid 0,86 0,20 0,19 Nitrát és nitrit 1,48 3,72 0,87 Arzén 41,0 44,4 32,7 Ólom 0,9 0,20 1,24 Vas 10,9 9,20 10,4 További kémiai paraméter 1: 6,90 5,20 5,49 Bór További kémiai paraméter 2: 17,1 15,4 16,9 Mn További kémiai paraméter 3: 1,43 1,90 1,48 Trihalo-metán (THM) További kémiai paraméter 4: 7,52 7,56 6,43 Keménység (alacsony) További kémiai paraméter 5: Permanganát index (oxygen igény) 0,92 1,20 1,04 A nem-megfelelőségek alakulása nem minden esetben tükrözi a vízminőségi helyzet tényleges alakulását. Egyes, elsősorban geológiai eredetű komponensek (pl. arzén, bór) esetén a vízminőségi kifogással nem érintett településeken a vizsgálatok kis gyakoriságúak, akár 5-10 évente egy mérésre korlátozódnak. Ugyanakkor a nem megfelelő minőségű közüzemi ivóvízzel ellátott településeken fokozott monitoringot végeznek. Így az értékek jelentősen torzulnak a nem-megfelelőség irányába. A kémiai vízminőség tekintetében jelentős változás történt a határérték feletti arzéntartalmú ivóvízzel ellátott településeken; technológia váltással, új vízbázisok bevonásával vagy vízkeveréssel számos helyen sikerült határérték alá szorítani az arzénkoncentrációt. Erről további részletes kimutatást a 3. rész tartalmaz. Továbbra is határértéket meghaladó a geológiai eredetű ammónia, mangán és vastartalom egyes ivóvízbázisokban, de a jelenleg folyó Ivóvízminőség-javító Program keretében 2015-ig ezen településeken sok esetben várhatóan kiépül a kifogásolt paraméterek eltávolítására alkalmas technológia, vagy más módon kerül megoldásra az előírt minőségű ivóvíz szolgáltatása. A nitrit határérték túllépések száma a 2007 óta érvényben levő Nitrit-akció (amely fokozott monitoringot ír elő az érintett településeken), és az ehhez kapcsolódó javuló üzemeltetés miatt jelentősen csökkent. Ólomvezetékek előfordulása elsősorban az épületen belüli vízhálózatokban, kisebb mértékben a bekötővezetékek esetén jellemző. A probléma tényleges mértéke a 2013-ban indult országos felmérés alapján lesz becsülhető. 9

10 II. A VÍZZEL (IS) TERJEDŐ KÓROKOZÓK ESETSZÁMAINAK, ILLETVE AZ ÁLTALUK OKOZOTT JÁRVÁNYOK ELŐFORDULÁSÁNAK CSÖKKENTÉSE 3. táblázat Az ivóvízzel összefüggő megbetegedések előfordulásának indikátorai (esetek és járványok száma) Esetszám Járványok száma Kolera Bacilláris dizentéria (shigellosis) EHEC 3 2? Hepatitis A Hastífusz 3* 1* 1* Bár a táblázat címe szerint az ivóvízzel összefüggő megbetegedésekre vonatkozna, valójában az összesítésben szereplő esetek egyike sem volt igazoltan ivó- vagy fürdővíz eredetű. Magyarországon az előző jelentés óta eltelt időszakban mindössze egy ivóvízzel terjedő járványt azonosítottak. III. IVÓVÍZHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS Az ivóvízellátás megközelítette a gazdaságilag ésszerű módon teljesíthető teljes terjedelmet. A mutatószámok emelkedése leginkább az új építésű lakások és üdülők közüzemi ivóvízellátó hálózatra kötését, és nem a lakosság ellátását tükrözi. Ebben a tekintetben lehetséges célok az egyenlő ellátás esélyének jobb biztosításával (hátrányos helyzetű lakosságcsoportok, illetve távoli településrészeken lakók). 4. táblázat Ivóvízellátáshoz való hozzáférés Ivóvíz hozzáféréssel rendelkező kutak százalékos aránya Összes 93,98 % 94,91 % 97,23 % Városi 95,92 % 96,62 % 98,79 % Vidéki (falusi) 89,82 % 90,97 % 92,62 % Magyarország lakónépessége a Központi Statisztikai Hivatal évi adatai alapján településen fő. A közüzemi ivóvízellátás a lakosság 97,3 %-a részére biztosított, és 94,9 %-ban van a lakásokba is bekötve. A közüzemi ivóvíz ellátás valamennyi településen biztosított, az ellátott települések (városok és falvak) száma az önálló vízellátású településrészekkel együtt A települések és 10

11 településrészek, a lakosság, és a szolgáltatott vízmennyiség megoszlását a vízellátási zónák mérete szerint az 5. táblázat mutatja be. E tekintetben jelentős változás az elmúlt években nem volt, továbbra is jellemző, hogy a városi lakosság körében az egy főre eső vízfogyasztás (140 l/nap/fő) lényegesen magasabb, mint a kistelepüléseken élőké (90 l/fő/nap). 5. táblázat Összes <100 m m m3 >5000 lakos Települések száma ,6 % 27,7 % 2,4 % 8,5 % Népesség ,4 % 17,8 % 2,7 % 70,0 % Szolgáltatott vízmennyiség (m3/nap) ,5 % 13,8 % 3,1 % 76,5 % IV. SZENNYVÍZKEZELÉSHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS A szennyvízcsatornahálózat bővítése a dinamikusan fejlődő területek közé tartozik az uniós előírásokon alapuló céloknak és az ezek teljesítésére biztosított fejlesztési támogatásoknak köszönhetően. A 2010-ig kitűzött célok jórészt megvalósultak, az újabb fázist a LE (lakosegyenérték) közötti településeken december 31-ig teljesítendő ellátási célkitűzés teljesítése jelenti. A 2000 LE alatti települések szennyvízelvezetési fejlesztés nem szerepel az uniós kötelezettségek között, és ezekre nézve nincsenek számszerű célok kitűzve, azonban a fejlesztési lehetőségek a regionális operatív programok keretében itt is rendelkezésre állnak. Szennyvízhálózatra kötött lakások arány 6. táblázat Szennyvízhálózatra kötött lakások aránya (%) Összes 64,95 % 71,28 % 72,50 % Városi 78,95 % 84,38 % 87,30 % Vidéki (falusi) 34,74 % 41,11 % 44,37 % V. ÉDESVÍZKÉSZLET GAZDÁLKODÁS, VÉDELEM, ÉS HASZNOSÍTÁS HATÉKONYSÁGA Vízminőség A felszíni és talajvizek minőségére vonatkozó legújabb adatok összesítése és értékelése a év folyamán, a jelentés elkészítését követő időszakban várható, így ezekre egyelőre nem tudunk frissebb adatokat bemutatni. Az ebben a vonatkozásban korábban kitűzött célok, az uniós kötelezettségek teljesítésének megfelelően nem változtak: 2015-re, illetve 2021-re a folyóvizek 10 %-a illetve 68 %-a, a tó víztestek 21 %-a illetve 69 %-a és a felszín alatti víztestek 69 %-a illetve 77 %-a kell elérje az összesítésben jó állapotot. 11

12 Felszíni vizek ökológiai állapota (víztestek százalékos megoszlása) 7. táblázat Felszíni vizek állapotba sorolása osztályonként Alapérték (2000)* Közbenső érték (2007) ** Jelenlegi érték (2010) ** Kiváló állapotú 1 % 2 % (8 %) 0 % (6 %) Jó állapotú 13 % 15 % (44 %) 14 % (46 %) Tűrhető állapotú 40 % 48 % (41 %) 65 % (45 %) Rossz állapotú 33 % 29 % (7 %) 17 % (3 %) Igen rossz állapotú 13 % 6 % (0 %) 4 % (0 %) A besorolt víztestek száma 670 (800)*** 195 (426)**** Az ország összes víztestjeinek a száma * Az között alkalmazott magyar osztályozási módszertan alapján, amelyik csak fizikai-kémiai paramétereken alapult.. The A vízügyi Keretirányelv ökológiai alapú besorolási módszerét 2007-ben vezettük be, így a évi adatok csak a évi zárójelesekkel hasonlíthatók össze ** ökológiai állapot biológiai, hidro-morfológiai és fizikai-kémiai paraméterek alapján; a zárójeles értékek fizikai-kémiai paraméterek alapján. ***A közti mintavételi időszakra vonatkozik, főleg VKI nem kompatibilis monitoring eredmények alapján **** 2010-ben nem monitorozott vyztestek. előzetes adatok a jelenleg is folyó VKI állapot felvételből a RBMP/2 folyamatban. Felszíni vizek kémiai állapota (víztestek százalékos aránya) 8. táblázat Felszíni vizek állapotba Alapérték (2007) Jelenlegi érték sorolása osztályonként (2010) Jó állapotú 51% 98% Rossz állapotú 49 % 2% A besorolt víztestek száma 59* 165** Total number of water Az ország összes víztestjeinek a száma * data monitoring adatok hiánya miatt a felszíni víztestek 94,5 % ának állapota nem volt besorolva az 1. vízbázis gazdálkodási folyamat során. A közti időszak,főleg VKI nem kompatibilis monitoring eredményeken alapul és csa néhány paraméteren (nehéz fémek). ** A 2010-ben monitorozott vizek. Előzetes adatok, a VKI állapotfelvétel jelenleg is folyik a RBMP/2 folyamatban. Talajvizek állapota Talajvíztestek százalékos aránya) 9. táblázat 12

13 Talajvizek állapotba sorolása osztályonként Jó állapotú Rossz állapotú Alapérték (2007) 85,4 % (mennyiségi álapot) 79,5 % (kémiai állapot) 14,6 % (mennyiségi álapot) 20,5 % (kémiai állapot) Jelenlegi érték (2010) 85,4 % (mennyiségi álapot) 79,5 % (kémiai állapot) 14,6 % (mennyiségi álapot) 20,5 % (kémiai állapot) *A talajvizek állapotfelvétele 2013-ban is folyik A VKI vízbázis-gazdálkodási ütemterve szerint.. Az új felvétel eredményeinek jóváhagyásáig a korábbi állapot adatok a hivatalosak.. Vízhasználat A vízhasználati index nemzeti és vízgyűjtő szinten az ágazatonkénti (mezőgazdaság, ipar, lakossági) átlagos éves vízkivételt jelenti, osztva az átlagos évi megújuló édesvíz forrással országos szinten, százalékban kifejezve. Vízhasználati index (felszíni vizek) 10a. táblázat Vízhasználati index Alapérték Jelenlegi érték (felszíni vizek) (2006) (2010) Mezőgazdaság 0,24 % 0,20 % Ipar 1 0,04 % 0,03 % Háztartási felhasználás 2 0,20 % 0,24 % Egyéb használatok* 0,21 % 0,21 % Enegriatermelés (hűtés) ** 3,00 % 3,14 % ÁLtalános megjegyzés: Magyarország az OECD (EUROSTAT/OECD JOINT QUESTIONNAIRE ON INLAND WATERS) definícióját használta a Vízhasználati index for kiszámítására. 1 Nem tartalmazza a hűtővizeket 2 Csak a közüzemi vízellátásra vonatkozik * A szám szolgáltatásokat, építőipart, stb. takar,(magyarország általhozzáadott sor) ** Enetgiatermelési célú vízkivételek (csak hűtővizek) Magyarország általhozzáadott sor) Vízhasználati index (talajvizek) 13 10b. táblázat Vízhasználati index Alapérték Jelenlegi érték (2010) (felszíni vizek) (2006) Mezőgazdaság 1,90 % 2,40 % Ipar 1 2,10 % 1,70 % Háztartási felhasználás 2 15,80 % 14,20 % Egyéb használatok** 2,40 % 2,30 % Enegriatermelés (hűtés) 1,80 % 1,60 %

14 *** 1. Csak a feldolgozó iparra vonatkozó érték 2. Csak a közüzemi vízellátásra vonatkozik * Ld. fent; ez esetben a talajvíz nem tartalmazza a parti szűrésű vizeket ** szám szolgáltatásokat, építőipart, stb. takar,(magyarország általhozzáadott sor) *** Enetgiatermelési célú vízkivételek (csak hűtővizek) Magyarország általhozzáadott sor) 14

15 III. RÉSZ: CÉLKITŰZÉSEK ÉS HATÁRIDŐK MEGHATÁROZÁSA, AZ ELŐREHALADÁS ÉRTÉKELÉSE I. SZOLGÁLTATOTT IVÓVÍZ MINŐSÉGE (6. CIKK, 2 (a) PONT) Cél 1. A lakosság 96 %-ának ellátása kémiai szempontból megfelelő közüzemi ivóvízzel 2015-ig. Köztes cél: A lakosság 80 %-ának ellátása egészséges ivóvízzel 2010-ig. 2. A mikrobiológiai kifogásoltság csökkentése az 5000 főnél kevesebbet ellátó vízmű rendszerekben (számszerű cél és céldátum kijelölése még nem történt meg). Az ivóvízminőség tekintetében Magyarországon a 98/83/EK irányelv előírásai az irányadók. Az ebben a tekintetben kitűzött célok elsősorban az uniós és hazai jogszabályok szerint elfogadhatatlan vízminőség teljes kiküszöbölésére irányulnak a közüzemi ivóvízellátásból 2015 végére. A közműves ivóvízellátásban szolgáltatott víz minőségével kapcsolatban Magyarországon továbbra is a víz geológiai eredetével összefüggő kedvezőtlen kémiai összetétel jelenti a legfőbb problémát. Kiemelkedő jelentőségű az arzén határértéket meghaladó koncentrációja miatti kifogásoltság, ami messze meghaladja a többi vízminőségi probléma súlyát mind az arányok, mind egészségügyi jelentőség tekintetében. Az arzén, és a lényegesen kisebb számú települést, illetve populációt érintő bór és fluorid miatti ivóvíz minőségi kifogások kiküszöbölése régóta a kitűzött célok között szerepel, és erre uniós források bevonásával pályázati támogatási rendszert hoztak létre, amelynek keretében az ammónium-ion és az ennek jelenlétében gyakran jelentkező nitrit miatti kifogásoltság kiküszöbölése is a támogatható célok között szerepel. A óta fennálló Nemzeti Ivóvízminőség-javító Program (IMJP) azonban a pénzügyi feltételek rendelkezésre állása ellenére alig hozott eredményeket, és 2010-ig csak az érintett települések, illetve lakosszám kis részének ivóvízellátásában történt megoldás. Ennek okai között szerepel a pályázathoz szükséges önrész hiánya, illetve biztosításának nehézségei, az egészséges ivóvízellátásért felelős és a vízdíjat gyakran politikai eszközként kezelő önkormányzatok alacsony motiváltsága a probléma megoldására, különös tekintettel a pályázati fejlesztés nyomán várható vízdíjemelés szükségességére, és nem utolsó sorban az arzén egészségügyi hatásaival kapcsolatos, széles körben elterjed, sőt egyes körök által terjesztett téves ismeretek és nézetek. A Nemzeti Együttműködés Kormánya évben hatékony lépéseket tett az IMJP felgyorsítása érdekében. Jogszabály-módosításokkal és kormányzati intézkedésekkel biztosította az érintett önkormányzatok részére az önrész állami finanszírozását, vízügyi háttérintézményként pedig a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok évben szakmailag támogatták az egyes települések pályázatainak benyújtását. A Kormány évben döntött arról, hogy további beavatkozás indokolt és saját hatáskörbe vonta a megoldási lehetőségek hasznosításával leginkább elmaradt települések pályázati projektjeinek megvalósítását. A többi, nemzetközi kötelezettség teljesítésével összefüggésben levő fejlesztési projekt figyelemmel kísérésére, a szükséges koordináció megvalósítására a Belügyminisztériumban létrehoztak egy Önkormányzati Koordinációs Iroda nevű szervezeti egységet. A területileg illetékes népegészségügyi hatóságok az Országos Tisztifőorvosi Hivatal intézkedési tervének megfelelően minden érintett önkormányzattal és ivóvíz szolgáltatóval felvették a kapcsolatot 15

16 és elérték, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak az ivóvíz arzén- bór- vagy fluorid kifogásoltságával kapcsolatos helyzet kezelésére. Ezeknek az intézkedések a hatására 2012-ben csaknem valamennyi érintett település benyújtotta az IMJP keretében a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítására vonatkozó pályázatát és megnőtt a valószínűsége, hogy teljesíthető a 2008-ban megfogalmazott, majd 2009-ben módosított cél, amely szerint a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásban részesülő lakosság legalább 96 %-át az uniós jogszabályi követelményeknek a közvetlen egészségügyi jelentőségű kémiai paraméterek tekintetében megfelelő ivóvízzel 2015 végéig kell biztosítani. A 80 %-os közbenső célkitűzés, amelynek céldátuma 2010 volt, a fenti nehézség miatt 2012 végére valósult meg. Az Ivóvízminőség-javító Program felgyorsításának szükségességét kiemelten indokolta az arzén vonatkozásában az uniós Csatlakozási Szerződésben rögzített, illetve a bór és fluorid tekintetében 2009-ben újra benyújtott átmeneti eltérési engedélyben kért mentességi időszak lejártának közeledése is. A Magyar Kormány átmeneti eltérés iránti kérelmére a Bizottság május 30-án kelt határozatában a közösségi arzén- bór és fluorid határértékek betartási kötelezettsége alóli átmeneti mentességet december 25-ig engedélyezte, és további mentesség lehetőségét kizárta. Az IMJP keretében folyó beruházások megvalósulásáig átmeneti megoldásokkal biztosítják a lakosság megfelelő minőségű ivóvízellátását. A legfrissebb adatok szerint műszaki megoldásokkal vagy átmeneti üzemeltetői beavatkozásokkal 165 településen csökkentették határérték alá a kifogásolt paraméter(ek) koncentrációját. Ahol erre nincs lehetőség, átmeneti ivóvízellátás keretében (palackos, zacskós, tartálykocsival szállított ivóvíz, vagy mobil ivóvíz utótisztító berendezéssel) látják el az érintett lakosságot megfelelő minőségű ivóvízzel. Az átmeneti ivóvízellátási megoldások megvalósításában (lajtos kocsik üzemeltetése, mobil ivóvíz utótisztító berendezések előállítása és telepítése) a Magyar Honvédség kiemelt szerepet játszik. Az ivóvízminőség-javító beruházások megvalósulása jellemzően évben valószínűsíthető a lakosság egészségterhelésének csökkenése tekintetében. A közüzemi ivóvízellátó rendszerekből szolgáltatott víz minőségének, illetve az ivóvízminőség-javító beruházások, valamint a nitrit akció megvalósítása, valamint az átmeneti megoldások hatására bekövetkezett változások értékelésének érdekében a közös indikátorok adatain (ld. 2. táblázat) túlmenően bemutatjuk az előző jelentésben is közölt kiegészítő, az érintett települések és lakosság arányára vonatkozó adatok évi megfelelőit. A közös indikátorok közül a nitrát + nitrit képlet alapján számított kifogásolási gyakoriság a magyarországi viszonyok között gyakorlatilag megegyezik a külön-külön számított nitrit és a nitrát kifogási gyakoriságok összegével, mivel egyidejűleg emelkedett nitrit és nitrát koncentráció alig fordul elő. A nitrát miatt kifogásoltság meglehetősen ritkán fordul elő, így az indikátor gyakorlatilag a nitrit határértéket meghaladó mérési eredmények gyakoriságát tükrözi. (Megjegyzendő, hogy a nitritre alkalmazott határérték a 98/83/EK irányelv szerinti 0,5 mg/l, nem pedig a WHO ajánlás szerinti 3 mg/l). Az ólom paraméter elsősorban a szigorú uniós ólom határérték közeli hatályba lépésével fokozódó probléma és egyúttal az Országos Környezetegészségügyi Intézet szakmai útmutatásai alapján egyre inkább célzott monitoring tevékenység hatását, de ezzel együtt még távolról sem a tényleges helyzetet tükrözi. A 10. táblázat tartalmazza az arzén, bór, fluorid, nitrit és nitrát tekintetében kifogásolt ivóvízzel ellátott települések érintettségi arányát és lakosszámát. 16

17 A vas- és a mangán határérték túllépés elsősorban a víz élvezeti és használati értékének csökkenése miatt kifogásolt. Mivel a két probléma gyakran jelentkezik együtt, az okozott vízminőségi kifogás előfordulási gyakoriságának pontosabb mutatóját adja a kétféle határérték túllépés együttes kezelésével kapott érték (vas és/vagy mangán határérték túllépés). Ezt mutatja be a 11. táblázat. Az ivóvízminőséggel kapcsolatban említett második problémakör az antropogén emisszió (elsődleges vízszennyezés) és az elosztó rendszerből eredő belső problémák (másodlagos vízszennyezés) kezelése jóval bonyolultabb, sokirányú fejlesztési megközelítést igényel. Az ilyen természetű problémák közegészségügyi szempontból legfontosabb mértékét a szolgáltatott ivóvíz mikrobiológiai minősége adja, ami ebben a jelentésben is az 1. közös indikátor. Az 1. táblázatban megadott közös indikátorok értékén túlmenően a feltüntetett nemmegfelelőségi arányszámok pontosabb értelmezése érdekében a 12. és a 13. táblázatban néhány részletesebb adatot is bemutatunk az elemzett két évre. Ilyenek a külön-külön az E. colira és az Enterococcusra vonatkozó vizsgálatok és közülük a kifogásoltak száma, az érintett települések arányszáma, a súlyosabban minősíthető 10 %-os vagy ezt meghaladó kifogásolási gyakoriság (minimum 2 eset) előfordulási aránya, valamint ugyanezek az adatok együttesen értékelve az E. coli vagy Enterococcus bármelyikének előfordulása vonatkozásában. Az ivóvízminőségi adatok gyűjtése és feldolgozása településsoros módon történik; ebben minden település, és ezeken belül minden önálló közüzemi ivóvízellátással rendelkező településrész képez egy vízellátási körzetet. Az adatokban hivatkozott vízellátási zónák ( települések ) összes száma emiatt meghaladja a Magyarországon nyilvántartott települések számát. 11. táblázat Arzén, bór, fluorid, nitrit vagy nitrát nem-megfelelőséggel érintett vízellátási zónák száma és érintett lakosszám 2008-ban és 2012-ben* Paraméter Érintett ellátási zónák száma Arzén 411 (10,89 %) Bór 49 (1,30 %) Fluorid 10 (0,26 %) Nitrit 28 (0,74 %) Nitrát 3 (0,07 %) Érintett lakosság Érintett ellátási száma zónák száma (13,88 %) (1,06 %) 9394 (0,09 %) (0,43 %) 3915 (0,04 %) 363 (11,07 %) 45 (1,37 %) 3 (0,09 %) 56 (1,71 %) 2 (0,06 %) Érintett lakosság száma (9,05 %) 97,224 (0,98 %) 1309 (0,01 %) (1,10 %) 13,083 (1,31 %) *Összesen 3774 illetve 3280 vízellátási zóna és illetve összlakosszám alapulján 2008-ban illetve 2012-ben. 17

18 12. táblázat Vas és/vagy mangán nem-megfelelőséggel érintett vízellátási zónák száma 2008-ban és 2012-ben* Paraméter Ellátási zónák száma Lakosszám Ellátási zónák száma Vas (10,3 %) (4,49 %) (12,71) Mangán (16,1 %) (11,2 %) (18,63) Vas és/vagy (21,5 %) (14,0 %) (23,8) mangán Lakosszám (5,24) (11,92) (14,2) *Egy vízellátási zóna akkor minősül vas és/vagy mangán nem-megfelelősséggel érintettnek, amennyiben a mért értékek harmada meghaladja a határértéket Ivóvíz fekális szennyezettsége Magyarországon 13. táblázat Indikátor E. coli Enterococcus E. coli vagy ENT (8,36) (9,14 %) (13,3 %) NM települések (7,26 %) (5,79 %) (11,5 %) települések 10 % (2,16 %) (2,31 %) (4,0 %) (min 2) NM-sel (1,22 %) (1,25 %) (2,51 %) Lakosszám 10% 2008 (0,98 %) (1,45 %) (2,2 %) (min. 2) NM-sel érintett 2012 *NM: nem-megfelelő/nem-megfelelés (0,51 %) (0,96 %) (1,97 %) Látható a 13. táblázat számaiból, hogy a fekális szennyezettség alkalmi vagy visszatérő fellépésével érintett települések és lakosság arányszámára vonatkozó fontos vízbiztonsági indikátorok értékei javultak az előző időszakhoz képest, de továbbra is megengedhetetlenül magasak. A kifogásolt vas és/vagy mangán tartalommal jellemezhető közüzemi ivóvízzel ellátott településék és lakosság arányában bekövetkezett negatív irányú változás inkább az adatkezelés minőségének javulásával, mintsem a helyzet tényleges romlásával lehet összefüggésben. A további előrelépés érdekében kitűzhető célok nem közvetlenül magukra a vízminőségi indikátorokra, hanem a szolgáltatási háttér javítására irányulnak, és elsősorban a korábban említett új, víziközmű szolgáltatásról szóló törvény végrehajtásával összefüggésben kerültek kitűzésre. Ezek a célok elsősorban a fenntartható gazdálkodáson, magas műszaki színvonalon és a helyes vízbiztonsági gyakorlaton alapuló szolgáltatási környezet 18

19 megteremtésére irányulnak (ld. a közös indikátorok fejezet bevezetésében leírtakat és még a Víz és Egészség Jegyzőkönyv 6. cikk (2) f), j) és m) pontjait is. II. A VÍZZEL ÖSSZEFÜGGŐ JÁRVÁNYOK ÉS MEGBETEGEDÉSI ESETEK SZÁMÁNAK CSÖKKENTÉSE (6. cikk 2 (b) pont) Cél: A vízzel terjedő megbetegedések alacsony azonosított esetszáma miatt számszerű célkitűzés nem történt. Céljaink a surveillance hatékonyságának további fejlesztéséhez kapcsolódnak, így cél a napi szintű nyilvántartást lehetővé tevő fertőzőbeteg regiszter bevezetése, amely várhatóan 2014-ben valósul meg. További lehetséges cél a víz eredetű fertőzések felismerésének javítása. A fertőző betegségek és a járványok surveillance-a hatékony: 2011-ben pl. 778 gastroenteritis járványt regisztráltak Magyarországon, 293 háztartási járvány mellett 459 közösségi és 26 területi járvány fordult elő. A 485 nem-háztartási járvány közül 272-t calici/norovírus, 37-et rotavírus, 42-t salmonella, egyet shigella, kettőt campylobacter, 29-et Clostridium difficile okozott, a fennmaradó 102 esemény kivizsgálása során a baktériumok kóroki szerepét kizárták, a járvány etiológiája ismeretlen maradt. 95 járvány (12,2 %) volt tömeges méretű (30 vagy több beteg). A legkiterjedtebb kontakt és aerosol terjedésű calici/norovírus-járványban 241 esetet derítettek fel. A 95 tömeges méretű járvány felében (48 járvány) a járványügyi bizonyítékok kontakt és/vagy aerosol terjedést valószínűsítettek. A közös terjesztő közeg révén terjedt 10 járvány közül hétben valószínűsítették, kettőben igazolták az élelmiszer/étel által történő terjedést. A további tömeges járványok 18 %-ában (17 járvány) ismeretlen maradt a terjedés módja. Mindössze egy járvány esetében igazolták (epidemiológiai statisztikai módszerrel) ivóvíz közvetítő szerepét, ahol egy csőtörést követően 86 exponált személy körében 35 megbetegedést derítettek fel (ismeretlen kórokozó Komló, Baranya megye, 2011). Egy fürdővíz útján terjedő kisebb conjunctivitis járványt jelentettek (Hajdú-Bihar megye, 2012), amelynek okozója feltehetően adenovírus volt között 8 feltételezetten nosocomiális (összesen 20 eset), és 7 utazással összefüggő legionellosis esethalmozódást (14 eset) jelentettek. A valószínűsített közvetítő közeg 12 esetben a melegvíz hálózat, 3 esetben medencés fürdővíz (pezsgőmedence) volt. A fertőző betegségek diagnosztikájában kulcsfontosságú laboratóriumi surveillance terén a korlátozott szervezeti és technikai (anyagi) lehetőségek miatt nem történ érdemi előrelépés; a vízzel is terjedő protozoonózisok diagnosztikája terén továbbra is komoly az elmaradás. Hasonló okokból nem minden területen kielégítő a laboratóriumi ellátásban már domináló, magánszektorhoz tartozó intézmények feletti szakmai felügyelet. A járványügyi információs rendszer egy EU által is támogatott átfogó egészségügyi informatikai fejlesztés révén tovább bővült; elsősorban a háziorvosok bejelentéseinek integrálása révén javulni fog a surveillance időbelisége (timeliness). Jogszabálytervezetben meghatározott cél, hogy minden jelentésre kötelezett egészségügyi szolgáltató elektronikusan jelentse a bejelentendő fertőző megbetegedéseket (klinikai észlelésről illetve laboratóriumi leletről jelentés) a területileg illetékes járási népegészségügyi intézetnek. Ezáltal az adatáramlás felgyorsul, a gyanús esetek és azok halmozódásának, így a járványoknak az észlelése is megbízhatóbbá és gyorsabbá válik. Hasonlóképpen, az aktív fekvőbeteg szakellátást nyújtó gyógyintézeteket is rendelet kötelezi a megelőző 24 órában sürgősségi ellátásra jelentkezett betegekre vonatkozó (anonim) napi elektronikus jelentésre az Állami 19

20 Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Szakmai Információs Rendszerének a közegészségügyi-járványügyi helyzet nyomon követése céljából. Az információs rendszer járványügyi szakrendszerének fertőzőbeteg-jelentő alrendszere jelenleg tesztelés alatt áll. A cél teljesítésének technikai feltételei jórészt már rendelkezésre állnak, a megvalósulás jelenleg kitűzött határideje Ugyancsak javulás várható első lépésként a megbetegedések felismerése, és távlati célként csökkentése terén az első magyarországi Legionella környezeti surveillance-át előíró szabályozás megjelenését követően, amelynek céldátuma ugyancsak III. IVÓVÍZHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS (6. CIKK, 2 (c) PONT) Célok: 1. Teljes körű felmérés az ellátatlan lakosságról és a lehetséges megoldásokról. Céldátum: A szociális díjtámogatási rendszer kidolgozása a vízhezjutás jogának érvényesu léséhez. Céldátum: A felülvizsgált célok elsősorban a területre vonatkozó szabályozás teljes felülvizsgálatára vonatkoznak a közüzemi víziközmű szolgáltatás új törvényi szabályozásának keretében. A 2017-ig elhúzódó, többfázisú végrehajtás során biztosítani kell a területtől és a lakosság gazdasági helyzetétől független magas színvonalú, gazdaságilag fenntartható ivóvízellátás feltételeit. Magyarország Alaptörvénye deklarálja az ivóvízhez jutás jogát; ennek biztosítása az állam vagy a települési önkormányzat kötelessége. Noha Magyarország településeinek közműves vízellátása alapvetően biztosított (az ország minden települése rendelkezik közüzemi vízellátással), az ellátórendszer korábbi jogi szabályozásának továbbfejlesztése indokolt volt. A víziközmű-szolgáltatásról szóló évi CCIX. törvény (a továbbiakban: tv.) fő célkitűzései: - A nemzeti vagyon védelme, a tulajdonviszonyok rendezése. A tv. rendelkezéseinek eredményeként a víziközművek jelentős hányada köztulajdonba kerül, az ágazat közel 90 %-a állami vagy önkormányzati tulajdon lesz. - Az egységes elveken alapuló árszabályozás. Jelenleg szolgáltatási területenként és önkormányzatonként eltérő díj, díjfajta, árképzési elv és díjtartalom létezik. Az árszabályozás célja, hogy a széttagolt díjképzést közös elvi alapokra helyezve az eltéréseket közelítse egymáshoz, illetve szolidaritási alapon a kiegyenlítésre törekedjen. A jövőben a díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését. - Az integráció. Jelenleg a víziközmű-szolgáltatók száma Magyarországon 373, akik eltérő gazdasági és pénzügyi háttér mellett, változatos szerződési háttérrel végeznek víziközmű üzemeltetési, illetve szolgáltatási tevékenységet. A törvény legfőbb törekvései között szerepel a vízkészletek hatékony használata, amelynek egyik eszköze a piaci szereplők integrációja. Az integráció lehetővé teszi, hogy a víziközmű-szolgáltatás közel azonos szolgáltatásminőséget és hatékony, folyamatos működést biztosítson mind a felhasználók, mind a szolgáltatók és az ellátásért felelősök vonatkozásában. A felhasználók szempontjából az a cél, hogy elérhető áron, magas szolgáltatási színvonal mellett jó minőségű ivóvízhez jussanak, úgy hogy a víziközmű-szolgáltatókra háruló kötelezettségek egyértelműen körülhatároltak legyenek. 20

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13.

Belügyminisztérium. dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály. Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az Ivóvízminőség-javító Program aktualitásai dr. Kiss András László közigazgatási tanácsadó Vízgazdálkodási Főosztály Ivóvíz-biztonsági szakmai nap 2014. május 13. Az ivóvízminőség-javítással kapcsolatos

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén

A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat A Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek és a Járási Népegészségügyi Intézetek feladatai az ivóvízbiztonság-felügyelet területén Horváth Kinga, Németh Dávid

Részletesebben

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit

A vízi közmű beruházások EU finanszírozása. Dr. Nagy Judit A vízi közmű beruházások EU finanszírozása Dr. Nagy Judit A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (Vksztv.) beruházásokkal, fejlesztésekkel kapcsolatos alapelvei a természeti erőforrások

Részletesebben

Vízügyi igazgatás története

Vízügyi igazgatás története Vízügyi igazgatás története Emberi beavatkozás fázisai Eseti beavatkozás Tervezett felmérés / építkezés Természet adta korlátokhoz való igazodás Állam feladatai: Jogalkotás, jogalkalmazás Tárgyiasult feladatok

Részletesebben

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04.

Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén. XXI. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok 2014.04. Szervezeti és jogszabályi változások a felszín alatti vizek területén Jelinek Gabriella főosztályvezető-helyettes Belügyminisztérium Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály 2013. november 27: A Kormány a vízügyi

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése

Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Humán használatú vizek egészségkockázatának előrejelzése Vargha Márta Országos Könyezetegészségügyi Intézet Vízhigiénés és Vízbiztonsági főosztály Vízzel kapcsolatos betegségek Vízben lévő mikroorganizmusok

Részletesebben

Aktualitások a víziközmű-szolgáltatás fejlesztésében

Aktualitások a víziközmű-szolgáltatás fejlesztésében Aktualitások a víziközmű-szolgáltatás fejlesztésében Fülöp Júlia Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Kiemelt Közszolgáltatások Főosztálya főosztályvezető Az előadás témakörei Szabályozás aktualitásai A 2014-2020

Részletesebben

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013

A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A KEOP pályázati rendszere 2007-2013 A fejlesztéspolitika pénzügyi keretei 2000-2004; 2004-06; 2007-13 900 800 mrd Ft 739 747 779 803 827 843 883 700 600 500 400 300 200 197 225 290 100 0 62 59 65 62 2000

Részletesebben

A fenntartható fejlődés megjelenése az ÚMFT végrehajtása során Tóth Tamás Koordinációs Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség 2009. szeptember 30. Fenntartható fejlődés A fenntarthatóság célja

Részletesebben

Darabos Péter BME VKKT A VÍZIKÖZMŰ TÖRVÉNY

Darabos Péter BME VKKT A VÍZIKÖZMŰ TÖRVÉNY Darabos Péter BME VKKT A VÍZIKÖZMŰ TÖRVÉNY Előzmények Természetes monopólium! Víziközmű szolgáltatás Magyarországon a rendszerváltás előtt és után Tulajdonviszonyok Üzemeltető szervezetek Szabályozás és

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013)

Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Szervezeti és szakmai változások, beleértve a felszín alatti vizekkel foglalkozó közigazgatási tudományos és kutató intézményeket (1993-2013) Jelinek Gabriella Főosztályvezető-helyettes Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Útmutató a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet szerinti szennyezés csökkentési ütemterv készítésére vonatkozó kötelezés végrehajtásához

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

3060 Pásztó, Kölcsey u. 35.

3060 Pásztó, Kölcsey u. 35. Szám: 1-56/2016. A határozat meghozatala egyszerű szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT a 2016. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentésével kapcsolatos támogatási igény benyújtására

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM Munkanyag E l ő t e r j e s z t é s (közigazgatási egyeztetés anyaga) a Bernben 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási

Részletesebben

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról.

Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. 1 Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete 7/2008.(II. 12.) számú rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról. Som Község Önkormányzata Képviselő-testülete a Környezetterhelési

Részletesebben

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről

113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről 113/1996. (VII. 23.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről Az egészségügyi ellátási kötelezettségről és a területi finanszírozási normatívákról szóló 1996.

Részletesebben

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés

0. Nem technikai összefoglaló. Bevezetés 0. Nem technikai összefoglaló Bevezetés A KÖZÉP-EURÓPA 2020 (OP CE 2020) egy európai területi együttműködési program. Az EU/2001/42 SEA irányelv értelmében az OP CE 2020 programozási folyamat részeként

Részletesebben

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához

Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Tiszalök város Településrendezési Tervének módosításához Ipari területek övezeti előírásainak módosítása Környezeti vizsgálat lefolytatásához egyeztetési dokumentáció Tervező: ART VITAL Tervező, Építő

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

A Fővárosi Vízművek Zrt. Vízbiztonsági tervének, a jogszabályi változások által szükségessé vált átdolgozásának módszere

A Fővárosi Vízművek Zrt. Vízbiztonsági tervének, a jogszabályi változások által szükségessé vált átdolgozásának módszere H-1134 Budapest, Váci út 23-27. Postacím: 1325 Bp., Pf.: 355. Telefon: 465 2400 Fax: 465 2961 www.vizmuvek.hu vizvonal@vizmuvek.hu A Fővárosi Vízművek Zrt. Vízbiztonsági tervének, a jogszabályi változások

Részletesebben

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete. /2015.(...)önkormányzatai rendelete. a talajterhelési díjról. (tervezet)

Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete. /2015.(...)önkormányzatai rendelete. a talajterhelési díjról. (tervezet) Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete /2015.(...)önkormányzatai rendelete a talajterhelési díjról (tervezet) Kapolcs község Önkormányzata Képviselő-testülete./2015.(...)önkormányzatai rendelete

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól

A Kormány. Korm. rendelete. a vízgazdálkodási bírság megállapításának részletes szabályairól Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Melléklet a BM/ /2015. számú kormány-előterjesztéshez A Kormány /2015. (.) Korm. rendelete a vízgazdálkodási

Részletesebben

Pásztó Városi Önkormányzat

Pásztó Városi Önkormányzat Pásztó Városi Önkormányzat forum@paszto.hu Szám: 1-138/2015. A határozat meghozatala egyszerű szavazattöbbséget igényel! JAVASLAT a 2015. évi lakossági víz- és csatornaszolgáltatás ráfordításainak csökkentésével

Részletesebben

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya

Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete. a talajterhelési díjról. A rendelet hatálya Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII. 02.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról Magyarszerdahely Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK

VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK VÍZIKÖZMŰ-ONLINE ÉS VÍZHASZNÁLAT-ONLINE ADATFELDOLGOZÓ RENDSZEREK A RENDSZEREK ALAPSZOLGÁLTATÁSAINAK RÖVID ISMERTETÉSE ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG 2015. ELŐZMÉNYEK 2011-ben elkészült és üzembe állt

Részletesebben

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1

Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlésének 29/2004. (VI.18.) önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL 1 Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV.

Részletesebben

Jogalkotási előzmények

Jogalkotási előzmények Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény jogalkotási tapasztalatai és a tervezett felülvizsgálat főbb irányai Dr. Bodó Attila Pál főosztályvezető-helyettes

Részletesebben

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról

17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati rendelet a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tard község Önkormányzatának 17 / 2013. (X. 31) önkormányzati

Részletesebben

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek!

Legyen előadónk, ossza meg tudását és tapasztalatait, legyen részese egy sikeres rendezvénynek! Előadói felhívás EWA Tavaszi Napok 2015 - Budapesti Víz Konferencia A Budapesti Víz Világtalálkozó helyszíne ismét várja a települési vízgazdálkodási és víziközmű szakma nemzetközi szereplőit, szakembereit.

Részletesebben

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh.

ZHASZNÁLATOK JOGI SZABÁLYOZ ÉS S A A MEZŐGAZDAS LETÉN TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M. koch.gabor@aduvizig.hu. Kép p forrás: www.mnvh. ÉS S A FELSZÍNI VIZEKET ÉRINTŐ VÍZKÉSZLET-GAZDÁLKODÁSI TAPASZTALATOK AZ ADUVIZIG MŰKÖDÉSI M Kép p forrás: www.mnvh.eu Koch GáborG Felszíni vízgazdv zgazdálkodási ügyintéző Alsó-Duna Duna-völgyi Vízügyi

Részletesebben

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE TISZACSEGE VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE A HELYI VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖRBE TARTOZÓ SZENNYVÍZELHELYEZÉSHEZ KAPCSOLÓDÓ TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL SZÓLÓ 34/2004.(XII. 23.) RENDELETÉNEK A 2/2005.(I.

Részletesebben

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT

Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve HATÁROZAT Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Iktatószám: 1314-9/2011. Ügyintéző: Dr. Gazdig Mária Tárgy: Látóképi Tófürdő fürdővíz profiljának megállapítása HATÁROZAT A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi

Részletesebben

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére

Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére Előterjesztés a Képviselő-testület 2010. június 30-án tartandó ülésére Tárgy: Enying Város szennyvízelvezetésének és szennyvízkezelésének a kiépítése című projekthez kapcsolódó szükséges döntések meghozatala

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. ( ) sz. rendelete a talajterhelési díjról Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 6/2005. (03. 07.) sz. rendelete a talajterhelési díjról (A 7/2006. (02.22.) számú és a 44/2007. (12.28.) számú módosító önkormányzati rendeletekkel egységes

Részletesebben

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból

Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Az egészség nemzeti érték helyzetünk nemzetközi nézőpontból Prof. Dr. Orosz Éva egyetemi tanár ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője, az OECD szakértője Alapvető kérdések Merre tart Európa?

Részletesebben

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3..

1. A rendelet célja 1.. 2. A rendelet hatálya 2.. 3. A közszolgáltató és az ártalmatlanító hely megnevezése 3.. Tapsony Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 3/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó helyi közszolgáltatásról Tapsony Községi

Részletesebben

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról

5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet. a vízgazdálkodási tanácsokról 1. oldal 5/2009. (IV. 14.) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és

Részletesebben

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról

Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 2/2005.(II.03.) számú rendelete. a talajterhelési díjról 4 Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2/2005.(II.03.) számú rendelete a talajterhelési díjról Balatonberény Község Önkormányzat Képviselő-testülete a környezetterhelési díjról szóló

Részletesebben

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről

A Kormány. /2012. ( ) Korm. rendelete. az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány /2012. ( ) Korm. rendelete az Országos Népegészségügyi Intézetről A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdése szerinti eredeti jogalkotó hatáskörében, a 4. tekintetében a kötelező egészségbiztosítás

Részletesebben

Előadást megalapozó NFÜ értékelések

Előadást megalapozó NFÜ értékelések Előadást megalapozó NFÜ értékelések NFÜ megbízás: Keretszerződés értékelési feladatok ellátására - 4. lot: környezeti, energetikai és klíma tárgyú fejlesztések (ÖKO Zrt nyerte) Ezen belül két értékelés

Részletesebben

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA

VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA VAGYONGAZDÁLKODÁSI IRÁNYELVEK, KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG JAVÍTÁSI ESZKÖZÖK DR. SZALÓKI SZILVIA AZ ELŐADÁS VÁZLATA 1. Költséghatékonyság javító eszközök - a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal eszköztára

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken

A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Water Resource Management in Protected Areas Vízkészletgazdálkodás védett területeken WAREMA Projekt Munkaülés A Víz Keretirányelv végrehajtása védett területeken Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai

Részletesebben

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete

Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének. 12 /2004.(VIII.26.) rendelete Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestületének 12 /2004.(VIII.26.) rendelete a talajterhelési díjról Zalacsány község Önkormányzati Képviselőtestülete a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi

Részletesebben

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára

EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára EU determinációk hatása a hazai vízgazdálkodási politikára Kovács Péter vízügyért felelős helyettes államtitkár Budapest, 2012. április 24. Célkeresztben a vízgazdálkodás A Kárpát medence vízborította

Részletesebben

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Katona Ottó Viziterv Alba Kft. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Katona Ottó Viziterv Alba Kft. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 31 db kijelölt vízfolyás víztest 6 db kijelölt állóvíz víztest 10 db kijelölt felszín alatti víztest Főbb vízfolyások:

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL

ÖSSZEFOGLALÓ A ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL ÖSSZEFOGLALÓ A 2009. ÉVI AUDITOKRÓL ÉS BELSŐ ELLENŐRZÉSEKRŐL 2009. ÉVI FELÜLVIZSGÁLATI PROGRAM VÉGREHAJTÁSA A 2009. évben módosított eljárási utasítás értelmében, 2009. évben is kéttípusú felülvizsgálat

Részletesebben

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság

I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. Országgyűlés Közbeszerzési Hatóság I. A célok meghatározása, felsorolása A Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) egyik legfontosabb feladata 2016-ban a törvényekből eredő feladatainak ellátása,

Részletesebben

A díjképzés általános szabályai

A díjképzés általános szabályai A díjképzés általános szabályai Ht. 46. (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat - a vegyes hulladék mennyiségével arányosan a költségekre, továbbá az árakra, illetve a díjra vonatkozó közgazdasági

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/

Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete. A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzata Képviselőtestületének 17/2004.(XII.02.) önkormányzati rendelete A talajterhelési díjról /Egységes szerkezetben/ Zalalövő Város Önkormányzat Képviselőtestülete a környezetterhelési

Részletesebben

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez

Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Táblázat Akcióterv a Palicsi-tó és környéke környezeti állapotának fejlesztésére vonatkozó tervhez Fejezetek a platformból 1.1. A víztisztító berendezés hatékonyságának növelése és működésének stabilizálása

Részletesebben

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén

Vízügyi hatósági feladatok a felszín alatti vizek területén Vízügyi szervezet felépítése BELÜGYMINISZTÉRIUM Vízügyi Helyettes Államtitkársága Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Igazgatóságok Országos Vízügyi Hatóság Területi Vízügyi Hatóságok OVF és VIZIGEK

Részletesebben

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére

Előterjesztés. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére 1. Előterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. március 08-i rendkívüli ülésére Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének /2013. ( ) önkormányzati rendelete

Részletesebben

Új kihívások az ivóvízbiztonság-tervezésben. Szebényiné Vincze Borbála MHT Budapest, 2014. 05. 13.

Új kihívások az ivóvízbiztonság-tervezésben. Szebényiné Vincze Borbála MHT Budapest, 2014. 05. 13. Új kihívások az ivóvízbiztonság-tervezésben Szebényiné Vincze Borbála MHT Budapest, 2014. 05. 13. Vázlat 1. Vízbiztonsági rendszerkiépítési és üzemeltetési tapasztalatok országos jogszabályi kihívásnak

Részletesebben

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere

20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere 20 éves Szombathely város térinformatikai rendszere Keringer Zsolt Irodavezető E-mail: keringer@szombathely.hu Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Első lépések Döntés a Digitális Földmérési alaptérkép

Részletesebben

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség és az EIONET hálózat Dr. Makai Martina, főosztályvezető FM Környezetfejlesztési Főosztály Budapest 2015. június 1. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása

Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása DR. MÓGA ISTVÁN -DR. GŐSI PÉTER Az építészeti öregedéskezelés rendszere és alkalmazása Magyar Energetika, 2007. 5. sz. A Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása előkészítésének fontos feladata annak biztosítása

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

5.. 6.. 7.. Sárrétudvari, 2014. augusztus 28. A kihirdetés dátuma: 2014. augusztus 28. Gyengéné dr. Lévai Adrienn s.k. jegyző

5.. 6.. 7.. Sárrétudvari, 2014. augusztus 28. A kihirdetés dátuma: 2014. augusztus 28. Gyengéné dr. Lévai Adrienn s.k. jegyző Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzata képviselő-testületének 8/2014.(VIII.28.) önkormányzati rendelete a közkifolyós vízhasználatról, a vízhasználat díjának megfizetéséről Sárrétudvari Nagyközség Önkormányzatának

Részletesebben

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S

E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S E G Y Ü T T M Ű K Ö D É S I M E G Á L L A P O D Á S a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és a Magyar Tudományos Akadémia között környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi komplex kutatások elvégzésére

Részletesebben

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai

A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai A PHARE és Átmeneti támogatások előirányzatai 007. évi előirányzat VI. BÍRÓSÁGOK 3 PHARE programok és az átmeneti támogatás programjai Átmeneti támogatással megvalósuló programok Az igazságszolgáltatás

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

HIDEGSÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2003.(XII. 15.) RENDELETE

HIDEGSÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2003.(XII. 15.) RENDELETE HIDEGSÉG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 12/2003.(XII. 15.) RENDELETE az ívóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés, és tisztítás díjainak meghatározásáról és az áralkalmazási feltételekről Az árak megállapításáról

Részletesebben

A rendelet hatálya. Átalány megállapításának szempontjai. Kedvezmény, mentesség. A díj bevallása, befizetése

A rendelet hatálya. Átalány megállapításának szempontjai. Kedvezmény, mentesség. A díj bevallása, befizetése Püspökmolnári Község Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2013. (III.21.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Püspökmolnári Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.

A rendelet hatálya 1. Lábatlan Város Önkormányzat Képviselõ-testületének 22/2004. (IX. 22.) számú rendelete a talajterhelési díjról egységes szerkezetben a 11/2005. (IV.27.) sz. ör. rendelettel Lábatlan Város Önkormányzatának

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

I. FEJEZET Általános rendelkezések

I. FEJEZET Általános rendelkezések Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2012. (IV. 24.) önkormányzati rendelete a települési folyékony hulladék kezelésének kötelező közszolgáltatásáról Csörötnek Község Önkormányzat Képviselő-testülete

Részletesebben

194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet

194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet 194/2007. (VII. 25.) Korm. rendelet az Európai Szennyezőanyag kibocsátási és szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 166/2006/EK

Részletesebben

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési

aa) az érintett közművek tekintetében a nemzeti fejlesztési miniszter és a belügyminiszter bevonásával, valamint a Nemzeti Média- és Hírközlési 1486/2015. (VII. 21.) Korm. határozat a Digitális Nemzet Fejlesztési Program megvalósításával kapcsolatos aktuális feladatokról, valamint egyes kapcsolódó kormányhatározatok módosításáról 1. A Kormány

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére BELÜGYMINISZTER../../BM Az 1992. évi LXIII. törvény 19/A. rendelkezései szerint NEM NYILVÁNOS. Készült 2011....-án. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a települési önkormányzat hivatásos tűzoltóság, önkormányzati

Részletesebben

ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől

ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől ÁLTALÁNOS FELHASZNÁLÓI TÁJÉKOZTATÓ 2009. október 1-jétől Tisztelt Felhasználónk! Tájékoztatjuk Önt, hogy 2009. október 1-jétől a szolgáltatást igénybe vevő felhasználók megfelelő minőségű tájékoztatását

Részletesebben

D:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc

D:\munkák\város\egys\a talajterhelési díj helyi szabályairól.doc /5 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 36/2004. (VI.25.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díj helyi szabályairól az 5/2005. (I.28.). a 63/2005. (XII.6.) 2 és a 20/2009. (IX.30.) 3 egységes szerkezetben

Részletesebben

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról

Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Jánoshalma Város Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (VI. 01.) önkormányzati rendelete a talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról Jánoshalma település Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf

Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf A sugárvédelmi hatósági feladatok átvételével kapcsolatos feladatok és kihívások Fichtinger Gyula, Horváth Kristóf Országos Atomenergia Hivatal 2015.04.21. Sugárvédelmi hatósági feladatok átvétele 1 Tartalom

Részletesebben

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság

NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI HATÓSÁG. A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság NEMZETI ELEKTRONIKUS INFORMÁCIÓBIZTONSÁGI A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság A Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóság (NEIH) A 2013. évi L. törvény hatálya alá tartozó elektronikus

Részletesebben

A környezetjog szabályozása

A környezetjog szabályozása Környezetjogi szabályozás elemei, EU környezetjoga A környezetjog szabályozása másodlagos: nem önálló jogszabályban nincs egységes szabályozási szemlélet; a szabályozás tárgya nem a védelem. elsődleges:

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI Szociális és Munkaügyi Minisztérium Szám: 22.616-3/2007-SZMM. ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére a Miniszterelnöki Hivatalban, a minisztériumokban, az igazgatási

Részletesebben

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai

2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai 2014-20-as tervezés A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program fejlesztési irányai Mizák József főosztályvezető-helyettes Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, KEHOP HÁT Operatív programok 2014-2020

Részletesebben

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon

Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és az EU támogatások szerepe Magyarországon KÖZÉP-KELET EURÓPAI RÉGIÓ VÍZIKÖZMŰVEK FEJLESZTÉSE ÉS FENNTARTÁSA AZ EU TÁMOGATÁSÁVAL MASZESZ-EWA Nemzetközi Konferencia Budapest, 2011. április 6. Víziközmű szolgáltatások fejlesztése, működtetése és

Részletesebben

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén

Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén Ivóvízminőség javítása a tabi kistérség 8 településén KEOP-7.1.3.0/09-2010-0010 Koppány Völgye konzorcium Andocs, Zics, Nágocs, Kára, Miklósi, Szorosad, Törökkoppány, Somogyacsa településeken 201/2001.

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 18.Az állami szociálpolitika rendszere, a szociális ellátások típusai. Az állami és az önkormányzati szociális feladatok /A szociálpolitika fogalma/ Ferge Zsuzsa megfogalmazásában a szociálpolitika a társadalmi

Részletesebben

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok

Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok Levegőtisztaság-védelmi mérések, aktuális és várható szabályok KSZGYSZ konferencia 2012. május 22. Bibók Zsuzsanna Tartalom A 2011-ben hatályba lépett jogszabályok új előírásai; 306/2011.(XII.23.)kormányrendelet,

Részletesebben

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL

Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete 3/2005. (II.23.) sz. önkormányzati rendelete A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL Petrivente Községi és Horvát Kisebbségi Önkormányzat Képviselőtestülete

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az IPPC irányelv, Integrált szennyezés-megelőzés és csökkentés. 113.lecke

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben