Aszepszis, antiszepszis

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Aszepszis, antiszepszis"

Átírás

1 Aszepszis, antiszepszis Nagy Andrea Népegészségügyi felügyelő ESZSZK Infekciókontroll Osztály Mikrobiológia 1

2 A mikrobiológia tárgya A mikrobiológia, mint a biológia egyik ága, a szabad szemmel nem látható élőlényekkel, a mikroszervezetekkel vagy mikrobákkal, azoknak alaktanával, élettanával, származásfejlődés-és örökléstanával, valamint a mikroba-ember és a mikroba-környezet kapcsolattal foglalkozó tudomány. A mikrobiológia felosztása Orvosi mikrobiológia (immunológia, járványtan) Mezőgazdasági mikrobiológia (élelmiszer-, tej-, víz-, talaj mikrobiológia) Biotechnológia (ipari mikrobiológia, génsebészet) 2

3 Mikroorganizmusok Egy, vagy többsejtű, vagy sejtes szerkezet nélküli élő szervezetek. Szűkebb értelemben ide tartoznak a baktériumok, vírusok, gombák. Tágabb értelemben ide sorolják a moszatokat és az egysejtűeket is. Mikroorganizmusok csoportosítása 3

4 Mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk feltételei Vírusok: életjelenséget önmagukban nem mutató sejtparaziták nagyságuk:0,02-0,3 mikrométer részei: mag és tok (magjuk: DNS/ RNS; tokjuk: protein) szaporodni csak gazdasejtben képesek úgy, hogy a gazdasejt anyagcseréjét megváltoztatva szaporíttatják magukat a gazdasejttel > ezért ún. obligát intracellularis paraziták szaporodó formája: vegetatív vírus sejtből kijutott vírus: virion szaporodásukkor a különböző tulajdonságuk kombinációja is létrejöhet Mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk feltételei Baktériumok: egysejtűek, nincs valódi sejtmagjuk, maghártyájuk 0,5-1 mikrométer nagyságúak maganyaga: DNS- molekula van olyan, amit tok vesz körül, van spórás, csillós -----> ezek fontosak a baktérium fertőzőképessége, ellenálló képessége szempontjából szaporodásuk: aerob bakt.: szaporodása oxigén jelenlétében megy végbe anaerob bakt.: szaporodásához nem szükséges oxigén alakjuk: gömb-coccusok (szőlőfürtszerűen: Staphylococcus, láncalakban: Streptococcus, kettesével: Diplococcus) pálcika- bacilusok (alkothatnak láncot, vagy egyesével fordulhatnak elő) spirális alakúak-spirochaeták (fél csavarulat: vibrio, teljes csavarmenet: spirillum, sokcsavarulatú: spirochaeta) vannak, amelyek csak élő szervezetben életképesek, azon kívül elpusztulnak- obligát paraziták vannak, melyek élő szervezeten belül nem életképesek- szaprofiták 4

5 Mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk feltételei Protozoonok: sejtfal nélküli egysejtűek baktériumokkal, vagy szövetekkel táplálkoznak némelyeknek van ostoros változata is miattuk létrejövő fertőzések: hiányos személyi higiénia és rossz közegészségügyi viszonyok terjesztésében rovarok és egyéb állatok is részt vesznek (vektorok) trópusok: malária- Anopheles szúnyog India, Afrika, Kína, Közel- Kelet: számos fekélyesedéssel, jellegzetes bőrelváltozással járó protozoon fertőzés Afrika: álom-kór- cecelégy A központi idegrendszer protozoonfertőzése a toxoplasmosis, aminek veleszületett és szerzett változata van; ennek a fertőzőforrása a macskák ürüléke Mikroorganizmusok szaporodását gátló kémiai hatások Azon módszereknek az összessége, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású kémia anyagokkal pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe került mikroorganizmusokat. Lényege: az előírt dezinficiens kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal. Befolyásoló tényezők: koncentráció vegyhatás szelektivitás kapilláraktív hatás mechanikai hatás. 5

6 Mikroorganizmusok szaporodását gátló fizikai hatások Azok a módszerek, melyek alkalmazása során hőenergiával, nem ionizáló sugárzással pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe került patogén mikroorganizmusokat. Befolyásolják a hatást: fizikai ágens milyensége a fertőtlenítendő anyag milyensége a fertőtlenítendő anyag tömege. Fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai: Csíraszámcsökkentő hatás (szanációs effektus) Baktériumszaporodást gátló hatás (bakteriosztatikus effektus) Baktériumölő hatás (baktericid effektus) Spóraölő hatás (sporocid effektus) Vírusinaktiváló hatás (virucid effektus) Gombaelemek szaporodását gátló ( fungiszatikus effektus) Gombaelemeket pusztító hatás (fungicid effektus) Parazitákat pusztító hatás (paraziticid effektus) 6

7 Általános járványtan Járványtan története A fertőző betegségek a legrégibb időktől kezdve az emberiség állandó kisérői, bizonyítják ezt mind az ásatások, mind a későbbről fennmaradt történelmi emlékek, feljegyzések. Számos ókori felirat, vagy irodalmi mű emlékezik meg járványokról, de nem állapítható meg pontosan milyen fertőző betegségekről van szó, valószínű, hogy himlő, pestis, malária már akkoriban is súlyos járványokat okozott. 7

8 Járványtan története A középkor egész tartama alatt súlyos járványok pusztítottak, így a pestis, mely ben Egyiptomból indult el rövid idő alatt eljutott Európába s milliós áldozatot követelt. Hazánkat a tatárjárás körül érte el. Járványtan története A középkor másik két nagy fertőző betegségét a himlőt és leprát a hazatérő keresztes hadak hurcolták Európába. Az egyre rosszabbodó helyzet láttán egyes országok szigorú rendszabályok meghozatalára kényszerültek, így a Velencéhez tartozó Raguzában 1377-ben határozatot hoztak a járványok megelőzésére, a hajóknak kikötés előtt 30 napig a tengeren kellett vesztegelniők. Ezt a szabályt később Velence, Genova és Marseille 40 napra módosította, innen a karantén elnevezés. 8

9 Himlő Járványok %-os halálozás millió ember betegedett meg. Jenner 1796 védőoltás. Eradikáció biológiai fegyver. Himlő Kölcsey Ferenc meggyógyult, de megvakult. 9

10 Járványtan története Az újkor egyik pusztító járványa a szifilisz volt, mely 1495-ben robbant ki a Nápolyt védő spanyol zsoldosok és a várost elfoglaló francia csapatok, valamint a lakosság körében. A másik újkori pusztító járvány a typhus exanthematicus volt. A harmadik nagy újkori járvány a kolera 1817-ben tört be Európába ősi endémiás fészkéből Indiából kiindulva. Hazánkban az 1831-es nagy kolerajárványban félmillióan betegedtek meg. Ezen időben veszedelmes fertőző betegség volt gyermekek körében a diftéria több ezer gyermek halálát okozva. Rettegett fertőző betegség volt még a tuberculosis is. Járványtan története A XX. század járványai közül kiemelendő az es influenza járvány, mely kiterjedt csaknem a világ összes országára, hat hónap alatt a Föld lakosságának 50 %-át betegítette meg és 20 millió ember halálát okozta. 10

11 Járványtan története Az influenza mellett a XX. század második rettegett járványa a poliomyelitis volt, hazánkban a legsúlyosabb járvány 1957-ben volt 2300-an betegedtek meg. A XX. század harmadik veszélyes fertőző betegsége a vírushepatitis. A heveny fertőző betegségben elhunytak 50 %-át még ma is a vírus-hepatitisben meghaltak száma teszi ki. Járványtan története Az utóbbi egy-két évtizedben újabb fertőző betegségek léptek fel, így az AIDS, melyet első ízben 1981-ben írtak le, mely Közép-Nyugat- Afrikábólkiindulva pandémiává fejlődött. Az újabban felismert fertőző betegségek közül meg kell említeni még a Lyme-kórt, az afrikai haemorrhagiáslázat, a legionellosist, campylobacteriosist, yersiniosistis. 11

12 Járványtan története A járványtanban a XX. század második felében jelentős fordulat következett be. A fertőző betegségek számának csökkenése az iparilag fejlett országokban és különösen a veszélyes járványok visszaszorítása oda vezetett, hogy mind kevesebben halnak meg fertőző betegségben, ugyanakkor jelentősen emelkedett a szívérbetegségekben, daganatos betegségekben, valamint balesetek következtében meghaltak száma. Az elmaradottabb, fejlődő országokban viszont ma is a fertőző betegségek okozzák a legtöbb halálozást. Járványtani alapfogalmak Járványtan: Az orvostudomány önálló ága, mely a fertőző betegségek keletkezésének és elterjedésének okait kutatja és a rendelkezésre álló eszközöket felhasználva megelőzésükre végső soron teljes felszámolásukra törekszik. A járványtan feladata az egyes fertőzések és a belőlük kiinduló járványok keletkezésének megelőzése. Végső célja a fertőző betegségek teljes kiirtása (eradikálása), vagyis a kórokozó teljes kiszorítása az emberi szervezetből. A járványtan módszertanában -megfigyelésre és elemzésre, valamint kísérletes járványtanra osztható. 12

13 Járványtani alapfogalmak A megfigyelést felhasználja: a fertőzés forrásának a fertőzés terjedési útjának a lakosság fogékonyságát meghatározó tényezők vizsgálatára a fertőzés leküzdésére szolgáló módszerek kidolgozására. A kísérletes járványtan feladata, hogy a megfigyelésen alapuló összefüggéseket felhasználja a fertőző betegségek leküzdésére alkalmazható antibiotikumok védőoltások stb. kidolgozására Járványtani alapfogalmak Fertőzésről akkor beszélünk, ha a kórokozó behatol a szervezetbe, ott megtelepszik elszaporodik és ingert gyakorol a szervezetre. A fertőző betegségeket baktériumok, gombák, vírusok és paraziták okozzák. A fertőzés önmagában még nem jelenti a szervezet megbetegedését. A fertőzés további sorsa a kórokozó tulajdonságaitól és az emberi szervezet ellenállóképességétől függ. 13

14 Járványtani alapfogalmak Fertőző betegség akkor jön létre, ha a behatolt kórokozó a szervezet ellenállását áttöri, és kórélettani folyamatot hoz létre. A kórokozó behatolásától a betegség klinikai tüneteinek jelentkezéséig terjedő időszakot a betegség lappangásának (inkubációjának) nevezzük Patogenitás: egy mikróbafajtánakaz a tulajdonsága, hogy gazdaszervezetben kóros folyamatokat, betegségeket képes okozni. Járványtani alapfogalmak Virulencia: - kórokozó képesség, a patogenitás mértékét fejezi ki. Képességek, melyek ahhoz kellenek, hogy a gazdaszervezete megbetegítsék adherencia: gazdasejten való megtapadása penetráció: sejtbe, szövetekbe való behatolás tuvázió: szaporodás, terjedés toxicitás: mérgező anyaggal, sejtek, szövetek károsítása 14

15 Járványfolyamat mozgatóerői Fertőző forrás Terjedés lehetősége Fogékony szervezet Járványfolyamat mozgatóerői Fertőző forrás: az a hely, ahol a kórokozó életben maradása és szaporodása biztosított. beteg ember kórokozót hordozó ember fertőzött (beteg vagy kórokozó-hordozó) állatok élettelen anyag saját mikroflóra 15

16 Járványfolyamat mozgatóerői Terjedés lehetősége: a kórokozó útját jelenti a fertőző forrásból, az új gazdaszervezetbe Kontakt (direkt, indirekt) Élelmiszer, víz, levegő Vér, testváladék Vektorok Transzplacentárisak Járványfolyamat mozgatóerői Fogékonyság, immunitás: a mikroorganizmus faji tulajdonsága, csak az irántuk fogékony fajak egyedeit képesek fertőzni és megbetegíteni Fogékonyság függ a gazdaszervezet állapotától életkor testhőmérséklet hormonális állapot immunrendszer fizikai állapot tápláltsági állapot gyógyszerek klimatikus, éghajlati viszonyok vér alkotóelemei: pl. nem specifikus inhibitorok specifikus és aspecifikus védekező mechanizmus 16

17 Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői természeti tényezők: A természeti tényezők földrajzi, légköri és klimatikus összetevőkből állnak. A természeti tényezők hatnak a fertőzés forrására, a terjedés lehetőségére és a fogékony emberi szervezetre egyaránt. társadalmi tényezők: Társadalmi tényezőn a társadalmi rend meghatározott élet-és munkakörülményeket, a lakásviszonyokat, az életszínvonalat, a lakosság kulturális színvonalát, az egészségügyi ellátás fejlettségét és hozzáférhetőségét, továbbá más hasonló szociális körülmény és feltétel összességét értjük. Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői A természeti tényezőket az ember nem vagy alig irányíthatja. A társadalmi tényezők pozitív vagy negatív hatása azonban emberi, társadalmi tevékenység eredménye. A társadalmi tényezők segítségével olykor a természeti tényezők hatása is megszüntethető. (pl. mocsarak lecsapolása) 17

18 Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői A társadalmi tényezőknek a járványfolyamat elsődleges tényezőjére gyakorolt hatása az alábbiakban jellemezhető: a fertőző források mielőbbi felkutatása a fertőző betegségek terjedési lehetősége és a társadalmi tényezők között is kifejezett az összefüggés.(zsúfolt lakás, köztisztaság hiánya alacsony higiénés norma) kedvezőtlen társadalmi viszonyok között a fertőző betegségek morbiditása, mortalitása, letalitása lényegesen magasabb. A fertőzési lánc Terjedés Behatolási kapu Fogékony szervezet Kórokozó Reservoir Ürítési kapu 18

19 Fertőzések terjedési módjai Légúti terjedés (cseppfertőzés) Gyomor/bél/emésztő-rendszer útján (hasmenés, hányás) Bőr-kontaktus Vérrel-váladékokkal Víz által terjesztett fertőzések Élelmiszerek által terjesztett fertőzések Fertőzés talaj, tárgyak közvetítésével Transplacentaris (intrauterin) fertőzés (Rubeola,CMV, Toxoplazmózis) Rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzés (kiütéses tifusz, Malária,Sárga láz, Lyme kór.) Fertőző betegségek csoportosítása Enterális vagy gastrointestinalis fertőzések Toxikoinfekciók Légúti fertőzések Zoonózisok Haematogén lymphogén fertőzések Kültakarón át terjedő fertőzések Nemi betegségek (STD) Nosocomiális fertőzések 19

20 Fertőző betegségek előfordulási módja Sporadikus előfordulásról akkor beszélünk, ha a fertőző betegség térben és időben elszórtan jelentkezik; (mindegyik lehet, de főleg tetanusz) Endémiás a fertőző betegség, ha egy meghatározott területen tartósan és rendszeresen fordul elő; Epidémiáról (járványról) akkor szólunk, ha a fertőző betegségben megbetegedettek száma egy megadott területen és időpontban meghaladja a több évi átlagot; (hepatitis, hasmenés) Fertőző betegségek előfordulási módja Pandémianéven jelzett a fertőző betegség előfordulása akkor, ha a járvány több országra, földrészre vagy akár az egész földre kiterjed; ( ben az A típusú H1N1 vírus okozta influenza pandémia) Szezonalitás alatt azt értjük, hogy egy fertőző betegség meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban fordul elő. (Pl. dysenteriatipikusan nyári, az influenza téli-koratavaszi megbetegedés); Ciklicitás azt jelenti, hogy egyes fertőző betegségek több évre terjedő szabályos időközökben nagyobb számú megbetegedést okoznak. (A difteriarégebben pl. 12 évente, a kanyaró 2 évenként okozott nagyobb számú megbetegedést); 20

21 Fertőző betegségek jellemzője A fertőző betegségekre jellemző, hogy az emberben, a behatoló kórokozók (Vírus, baktérium, gomba, protozoon, féreg) megtelepednek, szaporodnak és rövidebbhosszabb ideig tartó helyi és/vagy általános tüneteket okoznak. Fertőző betegségek jellemzője Fertőzés következménye: Típusos betegség Atípusos lefolyás Tünetszegény, abortív Fulminális (súlyosabb, gyorsabb) Tünetek nélküli (inapparens) 21

22 Fertőző betegségek jellemzője Fertőzés, betegség lefolyása: Inkubációs, lappangási idő (fertőződés és a betegség kialakulása között a fertőző betegségre jellemző idő) Prodromális tünetek (a betegségre nem jellemző, általános tünetek jelentkeznek) Klinikai tünetek (láz, kiütés, elváltozások,..) Fertőző betegségek jellemzője Fertőző betegség lefolyása, megjelenése Acut (heveny) Krónikus (elhúzódó) Ragályos Nem ragályos Hordozás kialakulása Vegyes fertőzés (pl.sebfertőzés) Másodlagos fertőzés (szekunder) Felülfertőzés (szuperinfekció) 22

23 Fertőző betegségek jellemzője Betegségek lefolyásában azok időtartama és a tünetek, a következmények hevessége szerint lehet heveny félheveny idült kórforma A betegség kimenetele lehet: Teljes gyógyulás Részleges gyógyulás Halál Fertőző betegségek jellemzője A megtelepedés helye lehet: A behatolási kapu, ahonnan a kórokozók nem terjednek beljebb (diphtheria..) Kezdetben a behatolási kapuban, de a továbbiakban távoli szövetekben (lues, pestis..) Gyakorlatilag észrevehetetlen, tünetmentes behatolás után a távoli szervekben (poliomyelitis) 23

24 Fertőző betegségek jellemzője A fertőző ágens leküzdésére a szervezetnek kétféle rendszer áll rendelkezésre: Az ún. elsődleges vagy primer védekező rendszer, melynek jellegzetessége, hogy a károsító behatásra azonnal reagál. (normális testnedv, phagocytasejtek rendszere, gyulladásos szöveti reakció, immuniológiai mechanizmusok) Másodlagos vagy szekunder védekező rendszer (specifikus humorális antitestek és a T-lymphocyta rendszer) Járványügyi statisztika A járványügyi statisztikai feldolgozások legalapvetőbb módszerei: az adatok gyűjtése az adatok csoportosítása az adatok feldolgozása, elemzése, értékelése a statisztikai adatok grafikus ábrázolása 24

25 Járványügyi statisztika Morbiditás (megbetegedési arányszám): valamely betegségben megbetegedettek száma - milyen gyakori egy betegség a lakosság körében. Mortalitás (halálozási arányszám): valamely betegségben elhaltak száma. Letalitás (veszélyességi arányszám): 100 beteg közül hány halt meg. Incidencia az új esetek száma alapján fejezi ki a betegség gyakoriságát egy adott évben, egy adott populációban 100, 1000, 10000, vagy lakosra vonatkoztatva. Prevalencia az idült, vagy krónikus betegségek eseteinek a gyakoriságát fejezi ki egy adott lakosságcsoport körében, függetlenül attól, hogy új vagy régi esetről van e szó. Járványfolyamat megelőzése (Izolálás módjai, eszközei) A járványfolyamat megelőzésének első lépése a fertőző forrás kiemelése, elkülönítése /izolálása/ a járványfolyamatból. Az elkülönítés célja hogy a fertőzőképesség tartama alatt a fertőzés forrása minél kevesebb fogékony egyeddel érintkezhessen. Az elkülönítés jelentősége abban rejlik, hogy egy-egy járvány továbbterjedésének megakadályozására ez a leggyorsabb és leghatásosabb, ugyanakkor a legkönnyebb és legolcsóbb módszer. Elkülönítésre kerül sor: Amikor a fertőzés forrása olyan fertőző betegségben szenved, amely a fertőző beteg környezetére nézve fertőzési veszélyt jelent. Ha a kórházi ápolást igénylő beteg alapbetegsége miatt a fertőzésre különösen fogékony, tehát a többi beteg jelent számára fertőzési veszélyt. /védőizoláció/ 25

26 Izolálás módjai, eszközei Kórházi elkülönítés: Nem fertőzőkórházban, fertőzőosztályon Fertőzőkórházban /Budapest Szent László Kórház/ Otthoni elkülönítés: Azon fertőzőbetegségek előfordulásakor, ahol a jogszabály nem írja elő a kórházi elkülönítést, amennyiben az izolálás személyi és tárgyi feltételei adottak. Csak akkor engedélyezhető, ha a beteg számára külön bejárattal és szellőzéssel rendelkező szoba vagy lakrész biztosítható, van olyan személy aki az orvos utasításainak megfelelően a beteget ápolni tudja és elérhető az otthoni orvosi kezelés. Izolálás módjai, eszközei Az elkülönítés lehet: teljes: a kijelölt szobába a beteg ápolóján kívül más nem léphet be, a beteg azt nem hagyhatja el. Itt minden olyan tárgynak eszköznek rendelkezésre kell állnia, amit a beteg és az ápoló, valamint a kezelőorvos az ellátás során használni fog. A kijelölt helységből fertőtlenítés nélkül semmit sem szabad kivinni. részleges: a beteg szobájába nem léphet be 18 éven aluli személy. Gondoskodni kell a folyamatos fertőtlenítésről. Az elkülönítés leteltével zárófertőtlenítést kell végezni. 26

27 Izolálás módjai, eszközei standard izoláció (általános érvényű), védő izoláció, kontakt izoláció, cseppfertőzés izoláció, légúti izoláció. Standard izoláció kézhigiéne egyéni védőeszközök (gumikesztyű, orr/szájmaszk, szemüveg, védőöltözet) eszközfertőtlenítés/sterilizálás felületfertőtlenítés/zárófertőtlenítés textília kezelés hulladékkezelés 27

28 Kontakt izoláció A kontakt izoláció előírásait a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM. Rendelet szabályozza. A kontakt izoláció szabályait leggyakrabban (de nem kizárólagosan) a multirezisztens kórokozóval (MRK) fertőzött/kolonizált betegek esetén alkalmazzuk. Kontakt izoláció A kontakt izolációt igénylő betegeket az osztály strukturális lehetőségeinek, az aktuális beteg létszámnak és a betegek veszélyeztetettségének figyelembevételével lehetőleg egyágyas, komfortos (zuhanyozóval, WC-vel rendelkező) kórterembe helyezzük el. Ha az elkülönítésre kijelölt kórterem nem rendelkezik fürdőszobával, a betegnek a kórteremben kell megoldani a fürdését és fertőtleníthető mobil WC-t kell helyezni a kórterembe. 28

29 Kontakt izoláció Amennyiben nincs elegendő egyágyas, komfortos kórterem, a beteg elhelyezése során az alábbiakat kell figyelembe venni: Azokat a betegeket kell elsősorban egyágyas, komfortos kórteremben elhelyezni, akiknél nagyobb a fertőzés kockázata (pl. drain, inkontinencia, nyílt seb). Az azonos kórokozóval fertőzött vagy kolonizált betegeket egy kórteremben lehet elhelyezni (kohorsz izoláció). Kontakt izoláció Amennyiben elkerülhetetlen az olyan kontakt izolációt igénylő betegek elhelyezése, akik nem, vagy nem azonos kórokozóval fertőződtek vagy kolonizálódtak, azaz amennyiben kohorsz izoláció sem lehetséges -az alábbiakat kell figyelembe venni: Nem lehet közös kórterembe helyezni azokat az ápoltakat, akiknek állapotuknál fogva nagyobb a fertőzések iránti fogékonysága, ill. náluk egy esetleges fertőzés kedvezőtlen kimenetellel járna, pl.: immunkompromittált betegek, gyermekek, nyílt sebbel rendelkező, katétert használó betegek, nem önellátóak, mentálisan nem épek, előre láthatóan hosszú kórházi kezelés alatt álló betegek. 29

30 Kontakt izoláció A betegek ágyait egymástól 1,5 m távolságra kell elhelyezni, ha erre a strukturális körülmények lehetőséget adnak. A betegágyakat paravánnal, függönnyel kell elválasztani egymástól a beteg intimitásának megőrzése és a direkt kontaktus lehetőségének minimalizálása érdekében. Bizonyos esetekben mérlegelhető olyan elhelyezés a közös kórteremben, - amikor külön szobát a betegnek biztosítani nem tudunk -hogy csak egy beteg szomszédos a fertőzött/kolonizált beteggel (pl.: ablak melletti elhelyezés). Az egészségügyi személyzetnek az azonos kórteremben elhelyezett betegek ellátása során két beteg ellátása között a védőöltözetet cserélnie kell, és kezet kell fertőtlenítenie, függetlenül attól, hogy az azonos kórteremben fekvő betegek közül nem mindegyiknek van kontakt izolációra szüksége. Cseppfertőzés izoláció A cseppfertőzés izoláció szabályait azoknál a betegeknél kell alkalmazni, akik köhögés, tüsszentés, és beszéd során képződő nagyméretű (>5 µ), respiratorikus cseppek útján terjedő kórokozókkal fertőzöttek vagy fertőzésre gyanúsak. 30

31 Légúti izoláció A Szent László Kórház telephelyen alkalmazott speciális izolációs szabály. A légúti izoláció szabályait kell követni azon betegek ellátása során, akik bizonyítottan vagy feltételezhetően olyan kórokozókkal fertőződtek, melyek levegőn keresztül terjednek (pl. igen veszélyes fertőző betegségek, bioterrorizmus veszélye, SARS, anthrax, himlő stb. esetén). Immunizálás 31

32 Immunizálás Az immunrendszer fő feladata hogy különbséget tegyen a saját és nem saját között. Az élet folyamán a szervezetre állandóan hatnak ingerek, ezek között makromolekuláris ingerek is. A legkülönbözőbb makromolekulák (vírus, baktérium) kerülnek be a szervezetbe, -a különbségtétel után a saját megmarad, a nem saját elpusztul. A legfontosabb funkció a szövetek integritásának védelme az antigénekkel szemben. Az immunológiai felismerés a limfociták tulajdonsága, 1-1 limfocita felszínén nagyszámú receptor lehet jelen, de ugyanazon a limfocitán csak egyféle antigéndetermináns felismerésére képes receptorok vannak Immunizálás Az antigénnel való első találkozáskor a megfelelő receptort hordozó B-sejtek aktiválódnak és proliferálnak Az antigén által kiváltott inger hatására immunglobulint termelő plazmasejtek keletkeznek Az egész élet folyamán vannak progresszív és regresszív folyamatok. A regresszív folyamatok esetében a szervezet sokkal védtelenebbé válik. Az emberi szervezet védettségét számos bonyolult egymással összefüggésbe működő folyamat biztosítja. Az immunitás aspecifikus és specifikus tényezőkre bontható. 32

33 Immunizálás Aspecifikus védekezés fő tényezői: fagocitózis komplementrendszer aktiválódása interferon rendszer aktiválódása véralvadási rendszer gyulladás adaptív immunválasz Az aspecifikusvédelemben fontos szerepet töltenek be az akcesszórikus anyagok is. Különleges szerepe van a könny, az orrváladék és a bélnedv muramidázenzimjének (baktériumfalat destruálja) Immunizálás Általános aspecifikus immunitást számos endogén és exogén hajlamosító tényező befolyásolja, ilyenek: életkor testhőmérséklet hormonális állapot tápláltsági állapot hiányos táplálkozás Az endogén vagy exogén tényező kedvező vagy kedvezőtlen hatását a szociális tényezők határozzák meg, -a kedvezőek növelik, a kedvezőtlenek csökkentik az ellenállóképességet. 33

34 Immunizálás A szervezet védekezése a mikrobákkal szemben: A kórokozónak a szervezetettel való találkozása után számtalan akadályt kell leküzdenie ahhoz, hogy betegséget okozzon. A magasabb rendű szervezetnek igen sok védekező eszköze van a mikrobák bejutása ellen, ezek a védekező eszközök részben nem specifikusak, részben pedig specifikusak. Immunizálás Nem specifikus (bármely kórokozóval szemben érvényesülő) eszközök: ép kültakaró nyálkahártyákat áztató folyadékok kórokozókat pusztító anyagai (lizozim, interferon) nyálkahártyák csillószőrös, mikrobát kifelé söprő sejtjei fehérvérsejtek limphocyták bizonyos típusai (ölősejtek) 34

35 Immunizálás A fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet elsősorban a fajlagos immunitás határozza meg ez lehet: veleszületett szerzett immunitás Immunizálás veleszületett immunitás lehet: faji: egyes kórokozó csak az ember, mások csak az állatokat betegíti meg öröklött (maternális) immunitás: az anyától a magzat vérkeringésébe jutnak azok az ellenanyagok, amelyeket az anya vére tartalmazott a csecsemő 2-3 hónapos korától kezdve az öröklött védettség fokozatosan csökken 35

36 Immunizálás szerzett immunitás lehet: természetes: egyes fertőző betegségek kiállása után keletkezik az így létrejövő immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében eltérő pl. kanyaró után életreszólóimmunitás alakul ki, influenza után csak rövid ideig tartó immunitás alakul ki mesterséges: a szervezet mesterséges beavatkozás révén tesz szert védettségre aktív: antigént juttatunk be a szervezetbe elölt vagy gyengített kórokozó, kórokozó kivonat, toxoid fertőző betegségek megelőzésére használják a kombinált oltóanyag - több betegség ellen lehet egyidejűleg oltani passzív: kész ellenanyagot viszünk be a szervezetbe immunsavó formájában emberi vagy állati eredetű szérumkészítmény rövid ideig tart a hatás azonnal védett lesz a szervezet Immunizálás Az oltások alkalmazásuk fontossága szerint a következőképpen oszthatók fel: Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások, BCG, DTPA+IPV+Hib, MMR, HBV Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, hastífusz, diftéria, kanyaró, rubeola, mumpsz, HAV A Megbetegedési veszély elhárítása céljából térítésmentesen végzendő egyéb védőoltások, influenza, HBV, tetanusz Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások HBV, hastífusz, kullancsencephalitis, veszettség, diftéria, meningococcus, varicella, influenza ajánlott Külföldi utakkal kapcsolatos védőoltások sárgaláz, HAV, tífusz (Oltási központ) Önkéntes egyéb térítéses oltások 36

37 Részletes járványtan Fertőzések fajtái Enterális vagy gastrointestinalis fertőzések Toxikoinfekciók Légúti fertőzések Zoonózisok Haematogén lymphogén fertőzések Kültakarón át terjedő fertőzések Nemi betegségek (STD) Nosocomiális fertőzések 37

38 Gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő megbetegedések A fertőző betegségek kb. 20 %-a tartozik e csoportba. A kórokozó szájon keresztül jut a szervezetbe, a gyomor-, béltraktusban szaporodik és elsősorban a széklettel távozik. A fertőzés kontakt úton (elsősorban piszkos kéz útján), valamint ivóvízzel, élelmiszerekkel (hús, tej, tojás, szennyvízzel öntözött zöldségek) terjed, de a nyári-koraőszi hónapokban szerepe lehet a legyeknek is, mint passzív átvivőknek. Fogékonyság általános, általában 100 %-os. Gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő baktériumok okozta megbetegedések Bakteriális dysenteria (Shigellosis) Escherichia coli okozta gastroenteritisek Enteritis infectiosa Salmonellosis Staphylococcus okozta ételmérgezések Bacillus cereus okozta ételmérgezések Botulismus Clostridium perfringens okozta ételmérgezés Typhus abdominalis Paratyphus Yersiniosis 38

39 Bakteriális dysenteria (Shigellosis, vérhas) Shigella genus A-D alcsoportokba sorolt tagjai; Sh. dysenteriae, Sh. flexneri, Sh. sonnei, Sh. boydii. A beteg vagy baktériumhordozó széklete útján. Terjedési módok: Közvetlen érintkezés, élelmiszerek, víz, légy, használati tárgyak útján. 1-7 nap, leggyakrabban 1-3 nap. Láz, bágyadtság, hányás, gyakori híg, nyákos, esetleg gennyes, véres széklet, tenesmus. A S. sonnei által okozott esetek enyhébb lefolyásúak. Fertőzőképesség tartama: Amíg a Shigellák a székletből kimutathatók. A fertőzőképesség gyakran fennmarad a klinikai tünetek megszűnése után is. Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett. Teljes elkülönítés szükséges. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges. Általános egészségügyi rendszabályok, magasfokú személyi, település, élelmezéshigiéne, kézmosás, tisztaság, vízhigiéne, legyek elleni védekezés, élelmiszerek helyes kezelése, megfelelő szennyvíz - hulladék kezelés. Igen fontos a fertőző források felkutatása, kórokozó hordozók kiszűrése. Védőoltással jelenleg nem rendelkezünk. Enteropathogen E. coli enteritis(epec) Enteropathogen Escherichia coli (EPEC/E. coli dyspepsiae) szerocsoportjai; leggyakrabban O111 és O55, továbbá O26, O86, O119, O125, O126, O127, O128 stb. A beteg csecsemő és a tünetmentes kórokozó-hordozó. Széklettel, hányadékkal, orr-, torokváladékkal, nyállal főleg enterális úton terjed, de közvetlen érintkezés, piszkos kéz, csecsemőápolás kellékei (pl. hőmérő, cumi), élelmiszerek (tápszerek), fürdővíz, legyek útján is. Bizonytalan, 1 7 nap. A fertőzött csecsemő hosszabb ideig tünetmentes maradhat. Étvágytalanság, hányás, nyálkás, laza széklet. Fertőzőképesség tartama: Amíg a kórokozó a széklettel ürül. Teendők a betegség előfordulásakor: Az egy éven aluli csecsemő megbetegedése dyspepsia coli megnevezéssel be- és kijelentésre kötelezett. A beteg és a kórokozó-hordozó csecsemőt a nem fertőzött csecsemőktől el kell különíteni. Az elkülönítést lehetőleg fertőző osztályon kell végrehajtani. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges. Általános egészségügyi és kórházhigiénés (zsúfoltság elkerülése, kéz- és környezetfertőtlenítés, védőruha, - eszköz, maszkviselés, megfelelő szennyeskezelés, tápszerkészítés stb.) rendszabályok betartása, valamint a járványügyi érdekből szükséges munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése. 39

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok

-pl. baktériumok és gombák toxinjai, mérgező növények, mérgező állati termékek, növényvédő szerek, különböző szennyező anyagok ÉLELEM ÚTJÁN TERJEDŐ MEGBETEGEDÉSEK = elfogyasztott ételben, italban levő mérgező hatású anyag (mikroorganizmus, mérgező növény, vegyi anyag) okoz Jellemzői: rövid lappangási idő heveny, robbanásszerű

Részletesebben

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból

Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból Fertőző betegségek felosztása járványtani szempontból 1) Emberről-emberre terjedő betegségek a) gyomor-bélcsatornán át terjedő b) légutakon keresztül terjedő c) vérpálya útján terjedő d) kültakarón át

Részletesebben

Gastrointestinális fertőzések/1 V. évf. I. félév - 2013.12.13.

Gastrointestinális fertőzések/1 V. évf. I. félév - 2013.12.13. Gastrointestinális fertőzések/1 V. évf. I. félév - 2013.12.13. Gastroenterocolitis acuta infectiosa Definíció: 3 laza széklet/ 24 h ± láz, hányás, hasi fájdalom + infekciós eredet Acut:

Részletesebben

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András

Vírusok Szerk.: Vizkievicz András Vírusok Szerk.: Vizkievicz András A vírusok az élő- és az élettelen világ határán állnak. Önmagukban semmilyen életjelenséget nem mutatnak, nincs anyagcseréjük, önálló szaporodásra képtelenek. Paraziták.

Részletesebben

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4.

ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. ÉLELMISZERBIZTONSÁG 4. Élelmiszerrel terjedő vírusok Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Élelmiszerekkel terjedő vírusok A vírusok sejtparaziták, csak élő sejtekben képesek szaporodni.

Részletesebben

Utazás közben fellépő megbetegedések Acut megbetegedések az utazás célhelyén I. Fertőző megbetegedések

Utazás közben fellépő megbetegedések Acut megbetegedések az utazás célhelyén I. Fertőző megbetegedések Utazás közben fellépő megbetegedések Acut megbetegedések az utazás célhelyén I. Fertőző megbetegedések Dr. Molnár Károly belgyógyász- infektológus főorvos 2.sz. Plazmaferesis Állomás Debrecen Bevezetés

Részletesebben

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra

Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Szerkesztette: dr Lázár Sarnyai Nóra Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kezdeményezésére július 28-án tartják a fertőző májgyulladás elleni küzdelem világnapját, melynek idei mottója: Gondolja át újra!

Részletesebben

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer

Dengue-láz. Dr. Szabó György Pócsmegyer Dengue-láz Dr. Szabó György Pócsmegyer Történelem Az ókori Kínában leírták. 1906-ban igazolták, hogy szúnyog terjeszti a betegséget. 1907-ben igazolták, hogy vírus. A II. világháború után kezdett megvadulni

Részletesebben

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok.

3. Kombinált, amelynek van helikális és kubikális szakasza, pl. a bakteriofágok és egyes rákkeltő RNS vírusok. Vírusok Szerkesztette: Vizkievicz András A XIX. sz. végén Dmitrij Ivanovszkij orosz biológus a dohány mozaikosodásának kórokozóját próbálta kimutatni. A mozaikosodás a levél foltokban jelentkező sárgulása.

Részletesebben

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban

Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Biológiai kóroki tényezők a mezőgazdaságban Dr.Kővágó István 1.sz.Üzemegészségügyi Kft Budapest 2014 Mezőgazdaság igen széles terület: Állattenyésztés (nagyüzemi és háztáji) Növénytermesztés (szántóföld,

Részletesebben

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható:

Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Trópusi övezet meleg mérsékelt öv Legforróbb kontinens : Területének 95%-a trópusi övezetben Magas napállás miatt legtöbb melegmennyiség Trópusi övezet mindhárom öve megtalálható: Egyenlítıi,átmeneti,

Részletesebben

A malacok fontosabb felnevelési betegségei

A malacok fontosabb felnevelési betegségei A malacok fontosabb felnevelési betegségei Varga János egyetemi tanár az MTA tagja Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Mikrobiológia és Járványtan Tanszék 1581 Budapest, 146 Pf. 22. A szopós

Részletesebben

Gastrointestinális fertőzések/2 V. évfolyam, I. félév, 2013.12.13.

Gastrointestinális fertőzések/2 V. évfolyam, I. félév, 2013.12.13. Gastrointestinális fertőzések/2 V. évfolyam, I. félév, 2013.12.13. Clostridium difficile Gram +, spóraképző, toxintermelő, anaerob Antibiotikum asszociált hasmenés Nosocomialis járványok (kórházhigiéne!)

Részletesebben

TESZTKÉRDÉSEK. Elsőként a járványtan fejezet ellenőrző kérdéseit raktam fel.

TESZTKÉRDÉSEK. Elsőként a járványtan fejezet ellenőrző kérdéseit raktam fel. TESZTKÉRDÉSEK Elsőként a járványtan fejezet ellenőrző kérdéseit raktam fel. Alapvetőleg egyszerű feleletválasztásos tesztek, ahol több válasz lehetséges, ott ezt külön jelöltem. A vizsgán ebből a tesztsorból,

Részletesebben

FELVILÁGOSÍTÁS A FERTŐZÉSVÉDELMI TÖRVÉNY (IFSG) 43. 1. BEK. 1. SZERINT. Egészségügyi tájékoztató az élelmiszerek kezeléséről

FELVILÁGOSÍTÁS A FERTŐZÉSVÉDELMI TÖRVÉNY (IFSG) 43. 1. BEK. 1. SZERINT. Egészségügyi tájékoztató az élelmiszerek kezeléséről FELVILÁGOSÍTÁS A FERTŐZÉSVÉDELMI TÖRVÉNY (IFSG) 43. 1. BEK. 1. SZERINT Egészségügyi tájékoztató az élelmiszerek kezeléséről Azon személyeknek, akik foglalkozásuk kőrében az alább felsorolt élelmiszereket

Részletesebben

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban

Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Á N T S Z Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Foglalkozással összefüggő zoonózisok és megelőzésük lehetőségei a mezőgazdaságban Dr. Ócsai Lajos Országos Tisztifőorvosi Hivatal Járványügyi

Részletesebben

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359.

NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. NEMZETI NOSOCOMIALIS SURVEILLANCE RENDSZER NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK, 2006 EPINFO 2007; 35:349-359. Az ÁNTSZ Fővárosi és Megyei Intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára a 2006. évben 143 nosocomialis

Részletesebben

Légzőszervi megbetegedések

Légzőszervi megbetegedések Orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) Légzőszervi megbetegedések Az orr melléküregeinek gyulladása, melyet leggyakrabban baktériumok okoznak. Orrnyálkahártya-gyulladás (rhinitis) Különböző típusú gyulladások

Részletesebben

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK

LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK LABORATÓRIUMI ÁLLATOK OKOZTA ZOONOSISOK Prof. Dr. László Fodor Head of the department Dean A laboratóriumi állatok fertőző betegségei indukált betegségek fogékonyság spontán betegségek terjedés az állományon

Részletesebben

Általános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban

Általános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERVE Általános tudnivalók külföldi utazással kapcsolatban Külföldre utazók védőoltása (nemzetközi utazással kapcsolatos tanácsadást, valamint

Részletesebben

Mikroorganizmusok patogenitása

Mikroorganizmusok patogenitása Mikroorganizmusok patogenitása Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Mikroorganizmusok kölcsönhatásai (interakciói) Szimbiózis

Részletesebben

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon

Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon Fodor József Iskolaegészségügyi Társaság továbbképző konferenciája,,védőoltási helyzetkép napjainkban: újdonságok, tények, kérdések Védőoltással megelőzhető fertőző betegségek epidemiológiai helyzete Magyarországon

Részletesebben

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről Dr. Bíró Zoltán állatorvos MH EK KJSZ ALAPFOGALMAK 1. egészségügyi ellátással

Részletesebben

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar

Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon. Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Campylobacter a baromfi ólban, Campylobacter az asztalunkon Dr. Molnár Andor Állatorvos, tudományos munkatárs Pannon Egyetem, Georgikon Kar Bemutatkozás Ausztria-Magyarország határon átnyúló együttműködési

Részletesebben

Intrauterin magzati infectiók. Dr. Timmermann Gábor

Intrauterin magzati infectiók. Dr. Timmermann Gábor Intrauterin magzati infectiók Dr. Timmermann Gábor Definíció Az amnionűr fertőzése a magzat és/vagy az endometrium érintettségével Iu. infectiók jelentősége Vetéléshez, koraszüléshez vezethetnek Fejlődési

Részletesebben

A klórozás hatása a vizek mikrobaközösségeire. Készítette: Vincze Ildikó Környezettan BSc Témavezető: dr. Makk Judit Mikrobiológia Tanszék

A klórozás hatása a vizek mikrobaközösségeire. Készítette: Vincze Ildikó Környezettan BSc Témavezető: dr. Makk Judit Mikrobiológia Tanszék A klórozás hatása a vizek mikrobaközösségeire Készítette: Vincze Ildikó Környezettan BSc Témavezető: dr. Makk Judit Mikrobiológia Tanszék A víz Az élet alapja, tápanyagforrás Az ivóvíz nélkülözhetetlen

Részletesebben

21. évfolyam 21. szám 2014. május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

21. évfolyam 21. szám 2014. május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 21. évfolyam 21. szám 2014. május 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Az OEK jelentése a 2014. április hónapban bejelentett fertőző betegségekről 237 Fertőző betegségek adatai 245 E p i d e m i

Részletesebben

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei

A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei A Megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga tételei 1. A népegészségügyi ciklus A 2. A természeti és társadalmi környezet szerepe a populáció egészségi állapotának alakulásában 3. Primer, szekunder

Részletesebben

Vakcináció. Az immunrendszer memóriája

Vakcináció. Az immunrendszer memóriája Vakcináció Prechl József Az immunrendszer memóriája Csak olyan inger következtében alakul ki amely az adaptív immunrendszer válaszát is kiváltja = limfociták szükségesek hozzá Sejtek fennmaradása: memória

Részletesebben

A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337.

A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. A 2005. ÉVI NOSOCOMIALIS JÁRVÁNYOK ÉRTÉKELÉSE EPINFO 2006; 26:333-337. 2005. évben az ÁNTSZ fővárosi és megyei intézetei az OEK Kórházi járványügyi osztályára 20 nosocomialis járványt és egy pseudojárványt

Részletesebben

Mikroorganizmusok patogenitása

Mikroorganizmusok patogenitása Mikroorganizmusok patogenitása Dr. Maráz Anna egyetemi tanár Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék Élelmiszertudományi Kar Budapesti Corvinus Egyetem Mikroorganizmusok kölcsönhatásai (interakciói) Szimbiózis

Részletesebben

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1436/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1436/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT-1-1436/2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Laboratóriumi Osztály

Részletesebben

Járványügy hazai helyzete, nemzetközi együttmőködések. Dr. Tombácz Zsuzsanna regionális tisztiorvos

Járványügy hazai helyzete, nemzetközi együttmőködések. Dr. Tombácz Zsuzsanna regionális tisztiorvos Járványügy hazai helyzete, nemzetközi együttmőködések Dr Tombácz Zsuzsanna regionális tisztiorvos Az ÁNTSZ szervezete Az ÁNTSZ szervezeti átalakítása befejezıdött 2007 január én Az ÁNTSZ szervezet DélAlföldi

Részletesebben

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar

GERIÁTRIA. Fertőző betegségek SEMSEI IMRE. Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar GERIÁTRIA Időskori elváltozások, betegségek és kezelésük VI Fertőző betegségek SEMSEI IMRE Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Egészségügyi Kar FERTŐZÉSEK IDŐSKORBAN Régen vezető halálok

Részletesebben

MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE

MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE MEGOLDÓLAP VÁLADÉKOK MEGFIGYELÉSE Készítette: Dr. Orbán Lászlóné Értékelés: 100 88 jeles 87 75 jó 74 62 közepes 61 51 elégséges 50-0 elégtelen 1. Sorolja fel a gyakori székletürítési zavarokat! 5 pont

Részletesebben

A vírusok jellemzői. nem sejtes felépítésűek» nem élőlények!

A vírusok jellemzői. nem sejtes felépítésűek» nem élőlények! VÍRUSOK A vírusok jellemzői 1. méret nanométeres nagyságrend 10-9 m 10-6 mm (millomodrész) (mázatlan cserép pórusainál kisebbek) csak elektronmikroszkóppal vizsgálhatók nem sejtes felépítésűek» nem élőlények!

Részletesebben

Antibiotikumok a kutyapraxisban

Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikumok a kutyapraxisban Antibiotikum választás Bakteriális fertőzés Célzott Empirikus Megelőző Indokolt esetben Ismert betegség kiújulásának megelőzésére Rizikócsoportoknál Mikor ne adjunk? Nem

Részletesebben

14. évfolyam 35. szám 2007. szeptember 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 35. szám 2007. szeptember 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 14. évfolyam 35. szám 2007. szeptember 7. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Nosocomialis járványok értékelése, 2006 349 Tájékoztatás engedélyezett fertőtlenítőszerekről 354 Fertőző betegségek adatai

Részletesebben

13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet

13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet 13/2008. (IV. 8.) EüM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet módosításáról Az egészségügyről szóló 1997.

Részletesebben

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE

A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE VII. Praxismenedzsment Konferencia Budapest, 2013. november 23. A SZARVASMARHA LÉGZŐSZERVI BETEGSÉG-KOMPLEXE Fodor László Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Járványtani és Mikrobiológiai Tanszék

Részletesebben

TestLine - Mikrobiológia alapjai Minta feladatsor

TestLine - Mikrobiológia alapjai Minta feladatsor Mikrobiológia alapjai aktériumok légzési formái : (1) aerob respiráció, (2) anaerob respiráció 1. 1:16 Normál a végső H-akceptor a molekuláris oxigén a végső H-akceptor lehet bármilyen szervetlen anyag,

Részletesebben

2326-06 Aszepszis- antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2326-06 Aszepszis- antiszepszis, munkavédelem, környezetvédelem követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Lakóhelyén nagy ellentéteket váltott ki a szelektív hulladékgyűjtők kihelyezése. A polgármester felkéri mint egészségügyi dolgozót, hogy beszéljen az emberekkel a szelektív hulladékgyűjtésről,

Részletesebben

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak

Derzsy betegség. Kacsapestis. Kacsapestis. Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint. Elıfordulás 1-4 hetes ludak Vízi szárnyasok fontosabb kórképeinek áttekintése korosztályok szerint Derzsy betegség Madárinfluenza Anatipestifer betegség Sertésorbánc Vesekokcidiosis Angolkór Tüdımycosis Baromfi kolera Borreliosis

Részletesebben

A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE

A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE A BIOTERRORIZMUS TÖRTÉNETE 14.-15. SZÁZAD 1340. Észak Franciaország: döglött lovak és más állatok 1346. Krimi félsziget pestissel fertızött tetemek 1422. Karlstein, Bohémia - oszlásnak indult tetemek Pizarro

Részletesebben

Szűrés és izolálás stratégiája Gram negatív multirezisztens kórokozó okozta fertőzés és hordozás esetén

Szűrés és izolálás stratégiája Gram negatív multirezisztens kórokozó okozta fertőzés és hordozás esetén Szűrés és izolálás stratégiája Gram negatív multirezisztens kórokozó okozta fertőzés és hordozás esetén Dr Böröcz Karolina Kórházi járványügyi osztály 14. Országos Antibiotikum Továbbképző Tanfolyam Siófok

Részletesebben

Újabb adatok a H1N1 vírusról. Miért hívják H1N1-nekÍ?

Újabb adatok a H1N1 vírusról. Miért hívják H1N1-nekÍ? Újabb adatok a H1N1 vírusról Miért hívják H1N1-nekÍ? Az Influenza vírusnak három nagy csoportja van az A, B és C. típus- Ezek közül az A vírus a veszélyesebb és fordul elő gyakrabban emberekben is. A rezervoire

Részletesebben

A védőoltásokról és az influenza járványról

A védőoltásokról és az influenza járványról A védőoltásokról és az influenza járványról Dr NemesZsuzsanna 10/09/09 2006. január 1-jétől hatályos oltási rend Életkor Oltás 0-6 hét BCG 2 hónap DTPa+Hib+IPV 3 hónap DTPa+Hib+IPV 4 hónap DTPa+Hib+IPV

Részletesebben

a NAT-1-1280/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

a NAT-1-1280/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz Nemzeti Akkreditáló Testület RÉSZLETEZÕ OKIRAT a NAT-1-1280/2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Laboratóriumi Decentrum/Osztály

Részletesebben

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim

BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN. Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim BOTULIZMUS ELLENI VÉDŐOLTÁS HATÉKONYSÁGÁNAK VIZSGÁLATA LOVAK FŰBETEGSÉGÉNEK MEGELŐZÉSÉBEN Kutasi Orsolya DVM, PhD, dipeceim Mi a fűbetegség? polyneuropathia, ami elsősorban a gyomor-bél traktus beidegzését

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Epidemiológiai szakápoló szakképesítés. 2333-06 Epidemiológiai szakápolás modul. 4. vizsgafeladat. 2011. november 08.

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ. Epidemiológiai szakápoló szakképesítés. 2333-06 Epidemiológiai szakápolás modul. 4. vizsgafeladat. 2011. november 08. Nemzeti Erőforrás Minisztérium Korlátozott terjesztésű! Érvényességi idő: az interaktív vizsgatevékenység befejezésének időpontjáig A minősítő neve: Rauh Edit A minősítő beosztása: mb. főigazgató-helyettes

Részletesebben

Csecsemő és gyermekkori védőoltások

Csecsemő és gyermekkori védőoltások Csecsemő és gyermekkori védőoltások Kedves szülő! Ezzel az összefoglalóval szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy könnyebben tudjon eligazodni gyermeke védőoltásai között. Együtt ismertetjük az életkorhoz

Részletesebben

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet. a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet. a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről Acut flaccid paralysis (AFP) Nem fertőző betegség 1. Kórokozó: - 2. Fertőző

Részletesebben

22. évfolyam 8. szám 2015. február 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 8. szám 2015. február 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 22. évfolyam 8. szám 2015. február 27. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Kanyarójárvány az Egyesült Államokban, 2014-2015 77 Tájékoztatás engedélyezett fertőtlenítőszerekről 83 Fertőző betegségek

Részletesebben

14. évfolyam 14. szám 2007. április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 14. szám 2007. április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 14. évfolyam 14. szám 2007. április 13. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Szerbiai kanyarójárvány 125 Mumpsz járvány Bulgáriában, 2007-ben 127 Fertőző betegségek adatai 128 Epidemiológiai Információs

Részletesebben

Vibrio, Campylobacter, Helicobacter. Biotípusok. Virulencia faktorok. Vibrio cholerae. Vibrionaceae. Szabó Judit

Vibrio, Campylobacter, Helicobacter. Biotípusok. Virulencia faktorok. Vibrio cholerae. Vibrionaceae. Szabó Judit Vibrionaceae Vibrio cholerae: cholera Vibrio, Campylobacter, Helicobacter Vibrio parahaemolyticus: tenger gyümölcsei, hasmenést okoz Vibrio vulnificus: tengerben való fürdés, súlyos bőr és kötőszöveti

Részletesebben

Lalonde jelentés * : Health field model Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők

Lalonde jelentés * : Health field model Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők Lalonde jelentés * : Health field model Az egészségi állapotot befolyásoló tényezők 27% 11% 43% életmód környezet egészségügy genetikai tényezők 19% *Marc Lalonde kanadai egészségügyi és népjóléti miniszter

Részletesebben

Az akut fertőző hasmenés kezelése. Prof. Dr. Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika

Az akut fertőző hasmenés kezelése. Prof. Dr. Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika Az akut fertőző hasmenés kezelése Prof. Dr. Arató András Semmelweis Egyetem I. Gyermekklinika A téma jelentősége Az infektív eredetű akut hasmenés, a légúti fertőzéseket követően, világszerte a második

Részletesebben

Az adenovírusok morfológiája I.

Az adenovírusok morfológiája I. Adenovírusok A vírusok Elnevezésük a latin virus szóból ered, amelynek jelentése méreg. A vírusok a legkisebb ismert entitások. Csak elektronmikroszkóppal tanulmányozhatóak, mert méretük 20-400 nanométerig

Részletesebben

16. évfolyam 25. szám 2009. június 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT JÚLIUS 1. SEMMELWEIS-NAPI MEGEMLÉKEZÉS

16. évfolyam 25. szám 2009. június 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT JÚLIUS 1. SEMMELWEIS-NAPI MEGEMLÉKEZÉS 6. évfolyam. szám 009. június 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Semmelweisnapi megemlékezés 99 Fertőző betegségek adatai 0 Epidemiológiai Információs Hetilap JÚLIUS. SEMMELWEISNAPI MEGEMLÉKEZÉS

Részletesebben

AFP-surveillance 2003, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki14.htm )

AFP-surveillance 2003, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki14.htm ) . Ävfolyam. szåm 00. jçnius 8. AFPsurveillance 00, MagyarorszÅg Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/oki.htm ) Impresszum HAZAI INFORMÄCIÅ ACUT FLACCID PARALYSIS SURVEILLANCE

Részletesebben

HA SZERENCSÉD VAN, A NYARALÁS SZÉP EMLÉKKÉ VÁLIK Tévhitek a hepatitis A és B vírusról

HA SZERENCSÉD VAN, A NYARALÁS SZÉP EMLÉKKÉ VÁLIK Tévhitek a hepatitis A és B vírusról LEBARNULSZ VAGY BESÁRGULSZ? HA SZERENCSÉD VAN, A NYARALÁS SZÉP EMLÉKKÉ VÁLIK Tévhitek a hepatitis A és B vírusról Utazás előtt kérj Twinrix kombinált hepatitis A és B vírus elleni védőoltást, mert... Az

Részletesebben

Járványtan I.: alapfogalmak, járványügyi teendők

Járványtan I.: alapfogalmak, járványügyi teendők Járványtan I.: alapfogalmak, járványügyi teendők 1 JÁRVÁNYTAN: A MEGELŐZŐ ORVOSTAN-NÉPEGÉSZSÉGTAN TUDOMÁNYÁGA, A FERTŐZŐ BETEGSÉGEK - ELTERJEDTSÉGÉVEL - KOCKÁZATI TÉNYEZŐIVEL - A MEGELŐZÉS KÉRDÉSEIVEL

Részletesebben

KELL-E FÉLNÜNK A BAKTÉRIUMOKTÓL?

KELL-E FÉLNÜNK A BAKTÉRIUMOKTÓL? KELL-E FÉLNÜNK A BAKTÉRIUMOKTÓL? BARCS ISTVÁN Az általános és középiskolai oktatás gondosan megtervezett és tudományos alapossággal összeállított tantervek szerint halad. A képzés azonban nem minden esetben

Részletesebben

14. évfolyam 28. szám 2007. július 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 28. szám 2007. július 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 14. évfolyam 28. szám 2007. július 20. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo surveillance rendszere, 265 Fertőző betegségek adatai 273 Epidemiológiai Információs Hetilap HAZAI INFORMÁCIÓ NEMZETI NOSOCOMIALIS

Részletesebben

(HAV) rokozója Picornaviridae (RNS) ns Terjedése: enterálisan óvodai személyzet stb.) Szaporodása: a tápcsatornt

(HAV) rokozója Picornaviridae (RNS) ns Terjedése: enterálisan óvodai személyzet stb.) Szaporodása: a tápcsatornt H e p a t i t i s Hepatitis-A-vírus (HAV) A hepatitis elősz ször r felismert kórokozk rokozója Család: Picornaviridae (RNS) Lappangási idő: 15-50 50 nap, 10% beteg, 0,1% fulmináns ns Terjedése: enterálisan

Részletesebben

Miért kell a nyuszimat vakcinázni?

Miért kell a nyuszimat vakcinázni? Miért kell a nyuszimat vakcinázni? A mixomatózis és a nyulak vérzéses betegsége (RHD- Rabbit Haemorrhagic Disease) két akár halálos kimenetelû (de megelôzhetô) fertôzô betegség, amely a nyulakat veszélyezteti.

Részletesebben

Salmonella genus. A szerovariancia molekuláris háttere. más SP-1 effektor fehérjék. Virulencia faktorok

Salmonella genus. A szerovariancia molekuláris háttere. más SP-1 effektor fehérjék. Virulencia faktorok Enterobacteriaceae családba tartozó baktériumok okozzák a kezelést igénylő bakteriális fertőzések közel felét genus Escherichia Salmonella Shigella Klebsiella Enterobacter Proteus Serratia Yersinia stb.

Részletesebben

Vázlat Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök jelentősége Jogszabályi háttér Területek A fertőző betegségekről Kóroki tényezők Statisztika Az

Vázlat Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök jelentősége Jogszabályi háttér Területek A fertőző betegségekről Kóroki tényezők Statisztika Az Vázlat Járványügyi érdekből kiemelt munkakörök jelentősége Jogszabályi háttér Területek A fertőző betegségekről Kóroki tényezők Statisztika Az alkalmasság megítélése Dokumentáció A foglalkozási betegségek

Részletesebben

Epinfo Epidemiológiai Információs Hetilap

Epinfo Epidemiológiai Információs Hetilap 7. évfolyam 9. szám 00. július 30. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Epidemiológiai Információs Hetilap NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓ KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK A KANYARÓRÓL AZ EURÓPÁBAN ZAJLÓ KANYARÓJÁRVÁNY KAPCSÁN

Részletesebben

Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30

Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30 Röst Gergely (Bolyai Intézet) járványok és matematika December 7, 2011 1 / 30 Tartalom 1 Történelmi járványok 2 Milyen kérdésekre adhat választ a matematika? 3 Influenzajárvány az iskolában - miért ér

Részletesebben

Kérdések és válaszok a kanyaróról az Európában zajló kanyarójárvány kapcsán (készült 2010. július 27-én)

Kérdések és válaszok a kanyaróról az Európában zajló kanyarójárvány kapcsán (készült 2010. július 27-én) Kérdések és válaszok a kanyaróról az Európában zajló kanyarójárvány kapcsán (készült 2010. július 27-én) Kanyarójárvány Európában Mi a kanyaró (morbilli)? Előfordul-e Magyarországon a kanyaró? Milyen az

Részletesebben

A kiválasztó szervrendszer és betegségei

A kiválasztó szervrendszer és betegségei A kiválasztó szervrendszer és betegségei A szervezetben az anyagcsere során számtalan káros és felesleges anyag képződik. A sejtek bomlástermékei, a bekerült mérgezőanyagok, mind-mind eltávolításra várnak.

Részletesebben

39/2007. (OT 29. ) ORFK utasítás. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről

39/2007. (OT 29. ) ORFK utasítás. a fertőző betegségek jelentésének rendjéről 39/2007. (OT 29. ) ORFK utasítás a fertőző betegségek jelentésének rendjéről Szám: 5-1/39/2007. TÜK A fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 63/1997. (XII. 21.) NM rendeletben meghatározottak

Részletesebben

17. évfolyam 37. szám 2010. szeptember 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 37. szám 2010. szeptember 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 7. évfolyam 37. szám 00. szeptember. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Az OEK tájékoztatója a 00. július havi megbetegedésekről 57 Epinfo Szakmai kiadvány megjelenése 65 Fertőző betegségek adatai 66 Epidemiológiai

Részletesebben

ÉLELMISZER- BIZTONSÁGI

ÉLELMISZER- BIZTONSÁGI K ÉLELMISZER- BIZTONSÁGI I S K O O S TUDTAD? Az ételmérgezés minden olyan megbetegedés köznyelvi elnevezése, melyet az elfogyasztott élelmiszerben levő, szemmel nem látható, apró baktériumok, vírusok,

Részletesebben

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Amit az AIDS-ről tudni kell

BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL. Amit az AIDS-ről tudni kell BÁCS-KISKUN MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Amit az AIDS-ről tudni kell A HIV fertőzés terjedése Testnedvekben, váladékokban (ondó, vér, hüvelyváladék, anyatej) lévő vírustartalmú sejtek, szabad virionok révén.

Részletesebben

JÁRVÁNY, JÁRVÁNYVESZÉLY

JÁRVÁNY, JÁRVÁNYVESZÉLY 1 JÁRVÁNY, JÁRVÁNYVESZÉLY 1. / VESZÉLYEZTETETTSÉG ELEMZÉSE: Járvány alatt emberek, vagy állatok (haszonállatok) tömeges, fertőző megbetegedését értjük. Az emberiséget évszázadok, sőt évezredek óta tizedelik

Részletesebben

Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15.

Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése. Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15. Az influenza klinikuma,terápiája,megelızése Dr. Papp Erzsébet Háziorvosi továbbképzés Kaposvár, 2014. január 15. Az influenza napjainkban is az egyik legjelentısebb légúti vírusfertızés. A kiterjedt prevenciós

Részletesebben

2. Melyik virulenciafaktor felelős a Listeria monocytogenes intracelluláris terjedéséért? A ActA B CagA C Yop D pertactin

2. Melyik virulenciafaktor felelős a Listeria monocytogenes intracelluláris terjedéséért? A ActA B CagA C Yop D pertactin Név: soportszám: H kód: GYSZRŰ VÁLSZTÁS 1. rucella átvitelében szerepet játszik, KIVÉV: aerosol transzmisszió nem pasztőrözött tej fogyasztása emberről emberre való terjedés szarvasmarha abortummal való

Részletesebben

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC

A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Nemzetközi Szarvasmarha Akadémia Szarvasmarha telepi BRDC menedzsment a gyakorlatban Budapest, 2012. november 30. A BRDC KÓROKTANA ÉS TÜNETTANA AETIOLOGY AND CLINICAL SIGNS OF BRDC Fodor László Szent István

Részletesebben

14. évfolyam 22. szám 2007. június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

14. évfolyam 22. szám 2007. június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 14. évfolyam 22. szám 2007. június 8. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT HIV/AIDS 197 Epinfo Kiterjedten gyógyszerrezisztens tuberkulózis (XDR-TB) 201 Tájékoztatás - az ECDC állásajánlatairól 204 - szakmai

Részletesebben

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai

Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Az apróvadtenyésztés állategészségügyi gondjai Dr. Beregi Attila Ph.D. Szent-István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Gödöllő 2011. Fogalom meghatározás Állathigiénia: integráló tudomány megelőzi a termelési

Részletesebben

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT(2)

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT(2) Nemzeti Akkreditáló Testület MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZÕ OKIRAT(2) a NAT-1-1007/2008 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz A Budapest Fõváros Kormányhivatala, Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve (3),

Részletesebben

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára

Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Betegtájékoztató: Információk a felhasználó számára Boostrix Polio szuszpenziós injekció diftéria, tetanusz, pertusszisz (acelluláris összetevő) és inaktivált poliomielitisz vakcina (adszorbeált, csökkentett

Részletesebben

Vakcinák 2011. / 9. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK

Vakcinák 2011. / 9. Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Vakcinák 2011. / 9 Immunológiai és Biotechnológiai Intézet PTE KK Bevezetés Fertőzéses megbetegedések elleni küzdelem Himlő, diphteria, tetanus, poliomyelitis, kanyaró, szamárköhögés, mumpsz, rubeola A

Részletesebben

MUNKAANYAG. Sipos Ilona Magdolna. Népegészségügy, járványtani alapismeretelk. A követelménymodul megnevezése: Gondozási-ápolási alapfeladatok

MUNKAANYAG. Sipos Ilona Magdolna. Népegészségügy, járványtani alapismeretelk. A követelménymodul megnevezése: Gondozási-ápolási alapfeladatok Sipos Ilona Magdolna Népegészségügy, járványtani alapismeretelk A követelménymodul megnevezése: Gondozási-ápolási alapfeladatok A követelménymodul száma: 1851-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja:

Részletesebben

Élelmiszer eredetű megbetegedések nemzetközi kitekintésben Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság

Élelmiszer eredetű megbetegedések nemzetközi kitekintésben Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság Élelmiszer eredetű megbetegedések nemzetközi kitekintésben Dr. Szeitzné Dr. Szabó Mária NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóság WHO Egészség Világnap Élelmiszerbiztonság 2015. április

Részletesebben

SPÓRAKÉPZİ BAKTÉRIUMOK ANAEROB BAKTÉRIUMOK. Anderlik P.

SPÓRAKÉPZİ BAKTÉRIUMOK ANAEROB BAKTÉRIUMOK. Anderlik P. SPÓRAKÉPZİ BAKTÉRIUMOK ANAEROB BAKTÉRIUMOK Anderlik P. 2008 1 Gram pozitív, spórak raképzı, pálcák aerob : Bacillus anaerob: Clostridium extotoxin talajspórás 2 1 3 4 2 Bacillus anthracis Tüdıantrax!!!

Részletesebben

17. évfolyam 7. szám 2010. február 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

17. évfolyam 7. szám 2010. február 26. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 7. évfolyam 7. szám 00. február 6. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Anyatej útján közvetített sárgaláz megbetegedés Brazíliában 8 Tájékoztatás szakmai rendezvényről 8 Szerkesztőségi tájékoztatás

Részletesebben

9. Ävfolyam 15. szåm 2002. Åprilis 19.

9. Ävfolyam 15. szåm 2002. Åprilis 19. 9. Ävfolyam 5. szåm 2002. Åprilis 9. A NÄpegÄszsÄgÇgyi TudomÅnyos TÅrsasÅg felhévåsa Candidasis: napjaink problämåja? TÅjÄkoztatÅs a szakmai rendezvänyekről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÖgiai jelentäs

Részletesebben

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Az enterális kórképek bakteriológiai diagnosztikájáról

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Az enterális kórképek bakteriológiai diagnosztikájáról Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve Az enterális kórképek bakteriológiai diagnosztikájáról Készítette: az Orvosi Mikrobiológiai Szakmai Kollégium I. Alapvető megfontolások 1. Bevezetés A hasmenéssel

Részletesebben

2367-06 Vizsgálatok-terápiás eljárások követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai

2367-06 Vizsgálatok-terápiás eljárások követelménymodul szóbeli vizsgafeladatai 1. feladat Betegének vércukorszint ellenőrzést rendeltek el. Tájékoztassa a beteget a vércukorteszt elvégzéséről! - a vércukorszint mérésének módja, menete - az ápolásetika fontossága az eljárásban tájékozott

Részletesebben

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk.

A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. A DE KK Belgyógyászati Klinika Intenzív Osztályán és Terápiás Aferezis Részlegén évi közel 400 db plazmaferezis kezelést végzünk. Az eseteink túlnyomó részét neuro-, immunológiai eredetű kórképek adják.

Részletesebben

Kórházi járványügyi osztály

Kórházi járványügyi osztály Dr Böröcz ö Karolina Kórházi járványügyi osztály OEK módszertani levél 2003 febr 07 EPINFO különszám Összefoglalja f l lj azon ismereteket, t amelyekkel l a kockázatok megbecsülhetők Ismerteti a hatékony

Részletesebben

TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/nekap/pollen)

TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/nekap/pollen) 8. Ävfolyam 23. szåm 2001. jçnius 15. KrÉmi-kongÑi låz KoszovÑban TÅjÄkoztatÅs szakmai rendezvänyről Fertőző betegsägek adatai AerobiolÑgiai jelentäs (låsd: www.antsz.hu/oki/nekap/pollen) Impresszum NEMZETKÄZI

Részletesebben

22. évfolyam 37. szám 2015. szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

22. évfolyam 37. szám 2015. szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 22. évfolyam 37. szám 2015. szeptember 18. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Az OEK jelentése a 2015. augusztus hónapban bejelentett fertőző megbetegedésekről 447 Fertőző betegségek adatai 454 E p

Részletesebben

22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT KÉZHIGIÉNÉS VILÁGNAP 2015. MÁJUS 5.

22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT KÉZHIGIÉNÉS VILÁGNAP 2015. MÁJUS 5. 22. évfolyam 16. szám 2015.április 24. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo A kézhigiéne jelentősége Semmelweis hazájában 165 Tájékoztatás - szakmai rendezvényről 168 - engedélyezett fertőtlenítőszerekről

Részletesebben

Epinfo EURÓPAI VÉDŐOLTÁSI HÉT 2013. ÁPRILIS 22-27. MEGELŐZÉS, VÉDELEM, VÉDŐOLTÁS ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT

Epinfo EURÓPAI VÉDŐOLTÁSI HÉT 2013. ÁPRILIS 22-27. MEGELŐZÉS, VÉDELEM, VÉDŐOLTÁS ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT 0. évfolyam 5. szám 0. április 9. ORSZÁGOS EPIDEMIOLÓGIAI KÖZPONT Epinfo Európai Védőoltási Hét 0 57 Tájékoztatás szakmai munkaértekezletről 6 Fertőző betegségek adatai 6 E p i d e m i o l ó g i a i I

Részletesebben