Aszepszis, antiszepszis

Átírás

1 Aszepszis, antiszepszis Nagy Andrea Népegészségügyi felügyelő ESZSZK Infekciókontroll Osztály Mikrobiológia 1

2 A mikrobiológia tárgya A mikrobiológia, mint a biológia egyik ága, a szabad szemmel nem látható élőlényekkel, a mikroszervezetekkel vagy mikrobákkal, azoknak alaktanával, élettanával, származásfejlődés-és örökléstanával, valamint a mikroba-ember és a mikroba-környezet kapcsolattal foglalkozó tudomány. A mikrobiológia felosztása Orvosi mikrobiológia (immunológia, járványtan) Mezőgazdasági mikrobiológia (élelmiszer-, tej-, víz-, talaj mikrobiológia) Biotechnológia (ipari mikrobiológia, génsebészet) 2

3 Mikroorganizmusok Egy, vagy többsejtű, vagy sejtes szerkezet nélküli élő szervezetek. Szűkebb értelemben ide tartoznak a baktériumok, vírusok, gombák. Tágabb értelemben ide sorolják a moszatokat és az egysejtűeket is. Mikroorganizmusok csoportosítása 3

4 Mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk feltételei Vírusok: életjelenséget önmagukban nem mutató sejtparaziták nagyságuk:0,02-0,3 mikrométer részei: mag és tok (magjuk: DNS/ RNS; tokjuk: protein) szaporodni csak gazdasejtben képesek úgy, hogy a gazdasejt anyagcseréjét megváltoztatva szaporíttatják magukat a gazdasejttel > ezért ún. obligát intracellularis paraziták szaporodó formája: vegetatív vírus sejtből kijutott vírus: virion szaporodásukkor a különböző tulajdonságuk kombinációja is létrejöhet Mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk feltételei Baktériumok: egysejtűek, nincs valódi sejtmagjuk, maghártyájuk 0,5-1 mikrométer nagyságúak maganyaga: DNS- molekula van olyan, amit tok vesz körül, van spórás, csillós -----> ezek fontosak a baktérium fertőzőképessége, ellenálló képessége szempontjából szaporodásuk: aerob bakt.: szaporodása oxigén jelenlétében megy végbe anaerob bakt.: szaporodásához nem szükséges oxigén alakjuk: gömb-coccusok (szőlőfürtszerűen: Staphylococcus, láncalakban: Streptococcus, kettesével: Diplococcus) pálcika- bacilusok (alkothatnak láncot, vagy egyesével fordulhatnak elő) spirális alakúak-spirochaeták (fél csavarulat: vibrio, teljes csavarmenet: spirillum, sokcsavarulatú: spirochaeta) vannak, amelyek csak élő szervezetben életképesek, azon kívül elpusztulnak- obligát paraziták vannak, melyek élő szervezeten belül nem életképesek- szaprofiták 4

5 Mikroorganizmusok életjelenségei, szaporodásuk feltételei Protozoonok: sejtfal nélküli egysejtűek baktériumokkal, vagy szövetekkel táplálkoznak némelyeknek van ostoros változata is miattuk létrejövő fertőzések: hiányos személyi higiénia és rossz közegészségügyi viszonyok terjesztésében rovarok és egyéb állatok is részt vesznek (vektorok) trópusok: malária- Anopheles szúnyog India, Afrika, Kína, Közel- Kelet: számos fekélyesedéssel, jellegzetes bőrelváltozással járó protozoon fertőzés Afrika: álom-kór- cecelégy A központi idegrendszer protozoonfertőzése a toxoplasmosis, aminek veleszületett és szerzett változata van; ennek a fertőzőforrása a macskák ürüléke Mikroorganizmusok szaporodását gátló kémiai hatások Azon módszereknek az összessége, melyek alkalmazása során antimikrobiális hatású kémia anyagokkal pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe került mikroorganizmusokat. Lényege: az előírt dezinficiens kontaktusba kerüljön a mikroorganizmusokkal. Befolyásoló tényezők: koncentráció vegyhatás szelektivitás kapilláraktív hatás mechanikai hatás. 5

6 Mikroorganizmusok szaporodását gátló fizikai hatások Azok a módszerek, melyek alkalmazása során hőenergiával, nem ionizáló sugárzással pusztítjuk el, illetve inaktiváljuk a környezetbe került patogén mikroorganizmusokat. Befolyásolják a hatást: fizikai ágens milyensége a fertőtlenítendő anyag milyensége a fertőtlenítendő anyag tömege. Fertőtlenítő eljárások hatáserősségének fokozatai: Csíraszámcsökkentő hatás (szanációs effektus) Baktériumszaporodást gátló hatás (bakteriosztatikus effektus) Baktériumölő hatás (baktericid effektus) Spóraölő hatás (sporocid effektus) Vírusinaktiváló hatás (virucid effektus) Gombaelemek szaporodását gátló ( fungiszatikus effektus) Gombaelemeket pusztító hatás (fungicid effektus) Parazitákat pusztító hatás (paraziticid effektus) 6

7 Általános járványtan Járványtan története A fertőző betegségek a legrégibb időktől kezdve az emberiség állandó kisérői, bizonyítják ezt mind az ásatások, mind a későbbről fennmaradt történelmi emlékek, feljegyzések. Számos ókori felirat, vagy irodalmi mű emlékezik meg járványokról, de nem állapítható meg pontosan milyen fertőző betegségekről van szó, valószínű, hogy himlő, pestis, malária már akkoriban is súlyos járványokat okozott. 7

8 Járványtan története A középkor egész tartama alatt súlyos járványok pusztítottak, így a pestis, mely ben Egyiptomból indult el rövid idő alatt eljutott Európába s milliós áldozatot követelt. Hazánkat a tatárjárás körül érte el. Járványtan története A középkor másik két nagy fertőző betegségét a himlőt és leprát a hazatérő keresztes hadak hurcolták Európába. Az egyre rosszabbodó helyzet láttán egyes országok szigorú rendszabályok meghozatalára kényszerültek, így a Velencéhez tartozó Raguzában 1377-ben határozatot hoztak a járványok megelőzésére, a hajóknak kikötés előtt 30 napig a tengeren kellett vesztegelniők. Ezt a szabályt később Velence, Genova és Marseille 40 napra módosította, innen a karantén elnevezés. 8

9 Himlő Járványok %-os halálozás millió ember betegedett meg. Jenner 1796 védőoltás. Eradikáció biológiai fegyver. Himlő Kölcsey Ferenc meggyógyult, de megvakult. 9

10 Járványtan története Az újkor egyik pusztító járványa a szifilisz volt, mely 1495-ben robbant ki a Nápolyt védő spanyol zsoldosok és a várost elfoglaló francia csapatok, valamint a lakosság körében. A másik újkori pusztító járvány a typhus exanthematicus volt. A harmadik nagy újkori járvány a kolera 1817-ben tört be Európába ősi endémiás fészkéből Indiából kiindulva. Hazánkban az 1831-es nagy kolerajárványban félmillióan betegedtek meg. Ezen időben veszedelmes fertőző betegség volt gyermekek körében a diftéria több ezer gyermek halálát okozva. Rettegett fertőző betegség volt még a tuberculosis is. Járványtan története A XX. század járványai közül kiemelendő az es influenza járvány, mely kiterjedt csaknem a világ összes országára, hat hónap alatt a Föld lakosságának 50 %-át betegítette meg és 20 millió ember halálát okozta. 10

11 Járványtan története Az influenza mellett a XX. század második rettegett járványa a poliomyelitis volt, hazánkban a legsúlyosabb járvány 1957-ben volt 2300-an betegedtek meg. A XX. század harmadik veszélyes fertőző betegsége a vírushepatitis. A heveny fertőző betegségben elhunytak 50 %-át még ma is a vírus-hepatitisben meghaltak száma teszi ki. Járványtan története Az utóbbi egy-két évtizedben újabb fertőző betegségek léptek fel, így az AIDS, melyet első ízben 1981-ben írtak le, mely Közép-Nyugat- Afrikábólkiindulva pandémiává fejlődött. Az újabban felismert fertőző betegségek közül meg kell említeni még a Lyme-kórt, az afrikai haemorrhagiáslázat, a legionellosist, campylobacteriosist, yersiniosistis. 11

12 Járványtan története A járványtanban a XX. század második felében jelentős fordulat következett be. A fertőző betegségek számának csökkenése az iparilag fejlett országokban és különösen a veszélyes járványok visszaszorítása oda vezetett, hogy mind kevesebben halnak meg fertőző betegségben, ugyanakkor jelentősen emelkedett a szívérbetegségekben, daganatos betegségekben, valamint balesetek következtében meghaltak száma. Az elmaradottabb, fejlődő országokban viszont ma is a fertőző betegségek okozzák a legtöbb halálozást. Járványtani alapfogalmak Járványtan: Az orvostudomány önálló ága, mely a fertőző betegségek keletkezésének és elterjedésének okait kutatja és a rendelkezésre álló eszközöket felhasználva megelőzésükre végső soron teljes felszámolásukra törekszik. A járványtan feladata az egyes fertőzések és a belőlük kiinduló járványok keletkezésének megelőzése. Végső célja a fertőző betegségek teljes kiirtása (eradikálása), vagyis a kórokozó teljes kiszorítása az emberi szervezetből. A járványtan módszertanában -megfigyelésre és elemzésre, valamint kísérletes járványtanra osztható. 12

13 Járványtani alapfogalmak A megfigyelést felhasználja: a fertőzés forrásának a fertőzés terjedési útjának a lakosság fogékonyságát meghatározó tényezők vizsgálatára a fertőzés leküzdésére szolgáló módszerek kidolgozására. A kísérletes járványtan feladata, hogy a megfigyelésen alapuló összefüggéseket felhasználja a fertőző betegségek leküzdésére alkalmazható antibiotikumok védőoltások stb. kidolgozására Járványtani alapfogalmak Fertőzésről akkor beszélünk, ha a kórokozó behatol a szervezetbe, ott megtelepszik elszaporodik és ingert gyakorol a szervezetre. A fertőző betegségeket baktériumok, gombák, vírusok és paraziták okozzák. A fertőzés önmagában még nem jelenti a szervezet megbetegedését. A fertőzés további sorsa a kórokozó tulajdonságaitól és az emberi szervezet ellenállóképességétől függ. 13

14 Járványtani alapfogalmak Fertőző betegség akkor jön létre, ha a behatolt kórokozó a szervezet ellenállását áttöri, és kórélettani folyamatot hoz létre. A kórokozó behatolásától a betegség klinikai tüneteinek jelentkezéséig terjedő időszakot a betegség lappangásának (inkubációjának) nevezzük Patogenitás: egy mikróbafajtánakaz a tulajdonsága, hogy gazdaszervezetben kóros folyamatokat, betegségeket képes okozni. Járványtani alapfogalmak Virulencia: - kórokozó képesség, a patogenitás mértékét fejezi ki. Képességek, melyek ahhoz kellenek, hogy a gazdaszervezete megbetegítsék adherencia: gazdasejten való megtapadása penetráció: sejtbe, szövetekbe való behatolás tuvázió: szaporodás, terjedés toxicitás: mérgező anyaggal, sejtek, szövetek károsítása 14

15 Járványfolyamat mozgatóerői Fertőző forrás Terjedés lehetősége Fogékony szervezet Járványfolyamat mozgatóerői Fertőző forrás: az a hely, ahol a kórokozó életben maradása és szaporodása biztosított. beteg ember kórokozót hordozó ember fertőzött (beteg vagy kórokozó-hordozó) állatok élettelen anyag saját mikroflóra 15

16 Járványfolyamat mozgatóerői Terjedés lehetősége: a kórokozó útját jelenti a fertőző forrásból, az új gazdaszervezetbe Kontakt (direkt, indirekt) Élelmiszer, víz, levegő Vér, testváladék Vektorok Transzplacentárisak Járványfolyamat mozgatóerői Fogékonyság, immunitás: a mikroorganizmus faji tulajdonsága, csak az irántuk fogékony fajak egyedeit képesek fertőzni és megbetegíteni Fogékonyság függ a gazdaszervezet állapotától életkor testhőmérséklet hormonális állapot immunrendszer fizikai állapot tápláltsági állapot gyógyszerek klimatikus, éghajlati viszonyok vér alkotóelemei: pl. nem specifikus inhibitorok specifikus és aspecifikus védekező mechanizmus 16

17 Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői természeti tényezők: A természeti tényezők földrajzi, légköri és klimatikus összetevőkből állnak. A természeti tényezők hatnak a fertőzés forrására, a terjedés lehetőségére és a fogékony emberi szervezetre egyaránt. társadalmi tényezők: Társadalmi tényezőn a társadalmi rend meghatározott élet-és munkakörülményeket, a lakásviszonyokat, az életszínvonalat, a lakosság kulturális színvonalát, az egészségügyi ellátás fejlettségét és hozzáférhetőségét, továbbá más hasonló szociális körülmény és feltétel összességét értjük. Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői A természeti tényezőket az ember nem vagy alig irányíthatja. A társadalmi tényezők pozitív vagy negatív hatása azonban emberi, társadalmi tevékenység eredménye. A társadalmi tényezők segítségével olykor a természeti tényezők hatása is megszüntethető. (pl. mocsarak lecsapolása) 17

18 Járványfolyamat másodlagos mozgatóerői A társadalmi tényezőknek a járványfolyamat elsődleges tényezőjére gyakorolt hatása az alábbiakban jellemezhető: a fertőző források mielőbbi felkutatása a fertőző betegségek terjedési lehetősége és a társadalmi tényezők között is kifejezett az összefüggés.(zsúfolt lakás, köztisztaság hiánya alacsony higiénés norma) kedvezőtlen társadalmi viszonyok között a fertőző betegségek morbiditása, mortalitása, letalitása lényegesen magasabb. A fertőzési lánc Terjedés Behatolási kapu Fogékony szervezet Kórokozó Reservoir Ürítési kapu 18

19 Fertőzések terjedési módjai Légúti terjedés (cseppfertőzés) Gyomor/bél/emésztő-rendszer útján (hasmenés, hányás) Bőr-kontaktus Vérrel-váladékokkal Víz által terjesztett fertőzések Élelmiszerek által terjesztett fertőzések Fertőzés talaj, tárgyak közvetítésével Transplacentaris (intrauterin) fertőzés (Rubeola,CMV, Toxoplazmózis) Rovarok és rágcsálók által terjesztett fertőzés (kiütéses tifusz, Malária,Sárga láz, Lyme kór.) Fertőző betegségek csoportosítása Enterális vagy gastrointestinalis fertőzések Toxikoinfekciók Légúti fertőzések Zoonózisok Haematogén lymphogén fertőzések Kültakarón át terjedő fertőzések Nemi betegségek (STD) Nosocomiális fertőzések 19

20 Fertőző betegségek előfordulási módja Sporadikus előfordulásról akkor beszélünk, ha a fertőző betegség térben és időben elszórtan jelentkezik; (mindegyik lehet, de főleg tetanusz) Endémiás a fertőző betegség, ha egy meghatározott területen tartósan és rendszeresen fordul elő; Epidémiáról (járványról) akkor szólunk, ha a fertőző betegségben megbetegedettek száma egy megadott területen és időpontban meghaladja a több évi átlagot; (hepatitis, hasmenés) Fertőző betegségek előfordulási módja Pandémianéven jelzett a fertőző betegség előfordulása akkor, ha a járvány több országra, földrészre vagy akár az egész földre kiterjed; ( ben az A típusú H1N1 vírus okozta influenza pandémia) Szezonalitás alatt azt értjük, hogy egy fertőző betegség meghatározott évszakokban szabályszerűen nagyobb számban fordul elő. (Pl. dysenteriatipikusan nyári, az influenza téli-koratavaszi megbetegedés); Ciklicitás azt jelenti, hogy egyes fertőző betegségek több évre terjedő szabályos időközökben nagyobb számú megbetegedést okoznak. (A difteriarégebben pl. 12 évente, a kanyaró 2 évenként okozott nagyobb számú megbetegedést); 20

21 Fertőző betegségek jellemzője A fertőző betegségekre jellemző, hogy az emberben, a behatoló kórokozók (Vírus, baktérium, gomba, protozoon, féreg) megtelepednek, szaporodnak és rövidebbhosszabb ideig tartó helyi és/vagy általános tüneteket okoznak. Fertőző betegségek jellemzője Fertőzés következménye: Típusos betegség Atípusos lefolyás Tünetszegény, abortív Fulminális (súlyosabb, gyorsabb) Tünetek nélküli (inapparens) 21

22 Fertőző betegségek jellemzője Fertőzés, betegség lefolyása: Inkubációs, lappangási idő (fertőződés és a betegség kialakulása között a fertőző betegségre jellemző idő) Prodromális tünetek (a betegségre nem jellemző, általános tünetek jelentkeznek) Klinikai tünetek (láz, kiütés, elváltozások,..) Fertőző betegségek jellemzője Fertőző betegség lefolyása, megjelenése Acut (heveny) Krónikus (elhúzódó) Ragályos Nem ragályos Hordozás kialakulása Vegyes fertőzés (pl.sebfertőzés) Másodlagos fertőzés (szekunder) Felülfertőzés (szuperinfekció) 22

23 Fertőző betegségek jellemzője Betegségek lefolyásában azok időtartama és a tünetek, a következmények hevessége szerint lehet heveny félheveny idült kórforma A betegség kimenetele lehet: Teljes gyógyulás Részleges gyógyulás Halál Fertőző betegségek jellemzője A megtelepedés helye lehet: A behatolási kapu, ahonnan a kórokozók nem terjednek beljebb (diphtheria..) Kezdetben a behatolási kapuban, de a továbbiakban távoli szövetekben (lues, pestis..) Gyakorlatilag észrevehetetlen, tünetmentes behatolás után a távoli szervekben (poliomyelitis) 23

24 Fertőző betegségek jellemzője A fertőző ágens leküzdésére a szervezetnek kétféle rendszer áll rendelkezésre: Az ún. elsődleges vagy primer védekező rendszer, melynek jellegzetessége, hogy a károsító behatásra azonnal reagál. (normális testnedv, phagocytasejtek rendszere, gyulladásos szöveti reakció, immuniológiai mechanizmusok) Másodlagos vagy szekunder védekező rendszer (specifikus humorális antitestek és a T-lymphocyta rendszer) Járványügyi statisztika A járványügyi statisztikai feldolgozások legalapvetőbb módszerei: az adatok gyűjtése az adatok csoportosítása az adatok feldolgozása, elemzése, értékelése a statisztikai adatok grafikus ábrázolása 24

25 Járványügyi statisztika Morbiditás (megbetegedési arányszám): valamely betegségben megbetegedettek száma - milyen gyakori egy betegség a lakosság körében. Mortalitás (halálozási arányszám): valamely betegségben elhaltak száma. Letalitás (veszélyességi arányszám): 100 beteg közül hány halt meg. Incidencia az új esetek száma alapján fejezi ki a betegség gyakoriságát egy adott évben, egy adott populációban 100, 1000, 10000, vagy lakosra vonatkoztatva. Prevalencia az idült, vagy krónikus betegségek eseteinek a gyakoriságát fejezi ki egy adott lakosságcsoport körében, függetlenül attól, hogy új vagy régi esetről van e szó. Járványfolyamat megelőzése (Izolálás módjai, eszközei) A járványfolyamat megelőzésének első lépése a fertőző forrás kiemelése, elkülönítése /izolálása/ a járványfolyamatból. Az elkülönítés célja hogy a fertőzőképesség tartama alatt a fertőzés forrása minél kevesebb fogékony egyeddel érintkezhessen. Az elkülönítés jelentősége abban rejlik, hogy egy-egy járvány továbbterjedésének megakadályozására ez a leggyorsabb és leghatásosabb, ugyanakkor a legkönnyebb és legolcsóbb módszer. Elkülönítésre kerül sor: Amikor a fertőzés forrása olyan fertőző betegségben szenved, amely a fertőző beteg környezetére nézve fertőzési veszélyt jelent. Ha a kórházi ápolást igénylő beteg alapbetegsége miatt a fertőzésre különösen fogékony, tehát a többi beteg jelent számára fertőzési veszélyt. /védőizoláció/ 25

26 Izolálás módjai, eszközei Kórházi elkülönítés: Nem fertőzőkórházban, fertőzőosztályon Fertőzőkórházban /Budapest Szent László Kórház/ Otthoni elkülönítés: Azon fertőzőbetegségek előfordulásakor, ahol a jogszabály nem írja elő a kórházi elkülönítést, amennyiben az izolálás személyi és tárgyi feltételei adottak. Csak akkor engedélyezhető, ha a beteg számára külön bejárattal és szellőzéssel rendelkező szoba vagy lakrész biztosítható, van olyan személy aki az orvos utasításainak megfelelően a beteget ápolni tudja és elérhető az otthoni orvosi kezelés. Izolálás módjai, eszközei Az elkülönítés lehet: teljes: a kijelölt szobába a beteg ápolóján kívül más nem léphet be, a beteg azt nem hagyhatja el. Itt minden olyan tárgynak eszköznek rendelkezésre kell állnia, amit a beteg és az ápoló, valamint a kezelőorvos az ellátás során használni fog. A kijelölt helységből fertőtlenítés nélkül semmit sem szabad kivinni. részleges: a beteg szobájába nem léphet be 18 éven aluli személy. Gondoskodni kell a folyamatos fertőtlenítésről. Az elkülönítés leteltével zárófertőtlenítést kell végezni. 26

27 Izolálás módjai, eszközei standard izoláció (általános érvényű), védő izoláció, kontakt izoláció, cseppfertőzés izoláció, légúti izoláció. Standard izoláció kézhigiéne egyéni védőeszközök (gumikesztyű, orr/szájmaszk, szemüveg, védőöltözet) eszközfertőtlenítés/sterilizálás felületfertőtlenítés/zárófertőtlenítés textília kezelés hulladékkezelés 27

28 Kontakt izoláció A kontakt izoláció előírásait a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM. Rendelet szabályozza. A kontakt izoláció szabályait leggyakrabban (de nem kizárólagosan) a multirezisztens kórokozóval (MRK) fertőzött/kolonizált betegek esetén alkalmazzuk. Kontakt izoláció A kontakt izolációt igénylő betegeket az osztály strukturális lehetőségeinek, az aktuális beteg létszámnak és a betegek veszélyeztetettségének figyelembevételével lehetőleg egyágyas, komfortos (zuhanyozóval, WC-vel rendelkező) kórterembe helyezzük el. Ha az elkülönítésre kijelölt kórterem nem rendelkezik fürdőszobával, a betegnek a kórteremben kell megoldani a fürdését és fertőtleníthető mobil WC-t kell helyezni a kórterembe. 28

29 Kontakt izoláció Amennyiben nincs elegendő egyágyas, komfortos kórterem, a beteg elhelyezése során az alábbiakat kell figyelembe venni: Azokat a betegeket kell elsősorban egyágyas, komfortos kórteremben elhelyezni, akiknél nagyobb a fertőzés kockázata (pl. drain, inkontinencia, nyílt seb). Az azonos kórokozóval fertőzött vagy kolonizált betegeket egy kórteremben lehet elhelyezni (kohorsz izoláció). Kontakt izoláció Amennyiben elkerülhetetlen az olyan kontakt izolációt igénylő betegek elhelyezése, akik nem, vagy nem azonos kórokozóval fertőződtek vagy kolonizálódtak, azaz amennyiben kohorsz izoláció sem lehetséges -az alábbiakat kell figyelembe venni: Nem lehet közös kórterembe helyezni azokat az ápoltakat, akiknek állapotuknál fogva nagyobb a fertőzések iránti fogékonysága, ill. náluk egy esetleges fertőzés kedvezőtlen kimenetellel járna, pl.: immunkompromittált betegek, gyermekek, nyílt sebbel rendelkező, katétert használó betegek, nem önellátóak, mentálisan nem épek, előre láthatóan hosszú kórházi kezelés alatt álló betegek. 29

30 Kontakt izoláció A betegek ágyait egymástól 1,5 m távolságra kell elhelyezni, ha erre a strukturális körülmények lehetőséget adnak. A betegágyakat paravánnal, függönnyel kell elválasztani egymástól a beteg intimitásának megőrzése és a direkt kontaktus lehetőségének minimalizálása érdekében. Bizonyos esetekben mérlegelhető olyan elhelyezés a közös kórteremben, - amikor külön szobát a betegnek biztosítani nem tudunk -hogy csak egy beteg szomszédos a fertőzött/kolonizált beteggel (pl.: ablak melletti elhelyezés). Az egészségügyi személyzetnek az azonos kórteremben elhelyezett betegek ellátása során két beteg ellátása között a védőöltözetet cserélnie kell, és kezet kell fertőtlenítenie, függetlenül attól, hogy az azonos kórteremben fekvő betegek közül nem mindegyiknek van kontakt izolációra szüksége. Cseppfertőzés izoláció A cseppfertőzés izoláció szabályait azoknál a betegeknél kell alkalmazni, akik köhögés, tüsszentés, és beszéd során képződő nagyméretű (>5 µ), respiratorikus cseppek útján terjedő kórokozókkal fertőzöttek vagy fertőzésre gyanúsak. 30

31 Légúti izoláció A Szent László Kórház telephelyen alkalmazott speciális izolációs szabály. A légúti izoláció szabályait kell követni azon betegek ellátása során, akik bizonyítottan vagy feltételezhetően olyan kórokozókkal fertőződtek, melyek levegőn keresztül terjednek (pl. igen veszélyes fertőző betegségek, bioterrorizmus veszélye, SARS, anthrax, himlő stb. esetén). Immunizálás 31

32 Immunizálás Az immunrendszer fő feladata hogy különbséget tegyen a saját és nem saját között. Az élet folyamán a szervezetre állandóan hatnak ingerek, ezek között makromolekuláris ingerek is. A legkülönbözőbb makromolekulák (vírus, baktérium) kerülnek be a szervezetbe, -a különbségtétel után a saját megmarad, a nem saját elpusztul. A legfontosabb funkció a szövetek integritásának védelme az antigénekkel szemben. Az immunológiai felismerés a limfociták tulajdonsága, 1-1 limfocita felszínén nagyszámú receptor lehet jelen, de ugyanazon a limfocitán csak egyféle antigéndetermináns felismerésére képes receptorok vannak Immunizálás Az antigénnel való első találkozáskor a megfelelő receptort hordozó B-sejtek aktiválódnak és proliferálnak Az antigén által kiváltott inger hatására immunglobulint termelő plazmasejtek keletkeznek Az egész élet folyamán vannak progresszív és regresszív folyamatok. A regresszív folyamatok esetében a szervezet sokkal védtelenebbé válik. Az emberi szervezet védettségét számos bonyolult egymással összefüggésbe működő folyamat biztosítja. Az immunitás aspecifikus és specifikus tényezőkre bontható. 32

33 Immunizálás Aspecifikus védekezés fő tényezői: fagocitózis komplementrendszer aktiválódása interferon rendszer aktiválódása véralvadási rendszer gyulladás adaptív immunválasz Az aspecifikusvédelemben fontos szerepet töltenek be az akcesszórikus anyagok is. Különleges szerepe van a könny, az orrváladék és a bélnedv muramidázenzimjének (baktériumfalat destruálja) Immunizálás Általános aspecifikus immunitást számos endogén és exogén hajlamosító tényező befolyásolja, ilyenek: életkor testhőmérséklet hormonális állapot tápláltsági állapot hiányos táplálkozás Az endogén vagy exogén tényező kedvező vagy kedvezőtlen hatását a szociális tényezők határozzák meg, -a kedvezőek növelik, a kedvezőtlenek csökkentik az ellenállóképességet. 33

34 Immunizálás A szervezet védekezése a mikrobákkal szemben: A kórokozónak a szervezetettel való találkozása után számtalan akadályt kell leküzdenie ahhoz, hogy betegséget okozzon. A magasabb rendű szervezetnek igen sok védekező eszköze van a mikrobák bejutása ellen, ezek a védekező eszközök részben nem specifikusak, részben pedig specifikusak. Immunizálás Nem specifikus (bármely kórokozóval szemben érvényesülő) eszközök: ép kültakaró nyálkahártyákat áztató folyadékok kórokozókat pusztító anyagai (lizozim, interferon) nyálkahártyák csillószőrös, mikrobát kifelé söprő sejtjei fehérvérsejtek limphocyták bizonyos típusai (ölősejtek) 34

35 Immunizálás A fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességet elsősorban a fajlagos immunitás határozza meg ez lehet: veleszületett szerzett immunitás Immunizálás veleszületett immunitás lehet: faji: egyes kórokozó csak az ember, mások csak az állatokat betegíti meg öröklött (maternális) immunitás: az anyától a magzat vérkeringésébe jutnak azok az ellenanyagok, amelyeket az anya vére tartalmazott a csecsemő 2-3 hónapos korától kezdve az öröklött védettség fokozatosan csökken 35

36 Immunizálás szerzett immunitás lehet: természetes: egyes fertőző betegségek kiállása után keletkezik az így létrejövő immunitás tartama különböző fertőző betegségek esetében eltérő pl. kanyaró után életreszólóimmunitás alakul ki, influenza után csak rövid ideig tartó immunitás alakul ki mesterséges: a szervezet mesterséges beavatkozás révén tesz szert védettségre aktív: antigént juttatunk be a szervezetbe elölt vagy gyengített kórokozó, kórokozó kivonat, toxoid fertőző betegségek megelőzésére használják a kombinált oltóanyag - több betegség ellen lehet egyidejűleg oltani passzív: kész ellenanyagot viszünk be a szervezetbe immunsavó formájában emberi vagy állati eredetű szérumkészítmény rövid ideig tart a hatás azonnal védett lesz a szervezet Immunizálás Az oltások alkalmazásuk fontossága szerint a következőképpen oszthatók fel: Életkorhoz kötötten kötelező védőoltások, BCG, DTPA+IPV+Hib, MMR, HBV Megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, hastífusz, diftéria, kanyaró, rubeola, mumpsz, HAV A Megbetegedési veszély elhárítása céljából térítésmentesen végzendő egyéb védőoltások, influenza, HBV, tetanusz Munkakörökhöz kapcsolódó védőoltások HBV, hastífusz, kullancsencephalitis, veszettség, diftéria, meningococcus, varicella, influenza ajánlott Külföldi utakkal kapcsolatos védőoltások sárgaláz, HAV, tífusz (Oltási központ) Önkéntes egyéb térítéses oltások 36

37 Részletes járványtan Fertőzések fajtái Enterális vagy gastrointestinalis fertőzések Toxikoinfekciók Légúti fertőzések Zoonózisok Haematogén lymphogén fertőzések Kültakarón át terjedő fertőzések Nemi betegségek (STD) Nosocomiális fertőzések 37

38 Gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő megbetegedések A fertőző betegségek kb. 20 %-a tartozik e csoportba. A kórokozó szájon keresztül jut a szervezetbe, a gyomor-, béltraktusban szaporodik és elsősorban a széklettel távozik. A fertőzés kontakt úton (elsősorban piszkos kéz útján), valamint ivóvízzel, élelmiszerekkel (hús, tej, tojás, szennyvízzel öntözött zöldségek) terjed, de a nyári-koraőszi hónapokban szerepe lehet a legyeknek is, mint passzív átvivőknek. Fogékonyság általános, általában 100 %-os. Gyomor-bélcsatornán keresztül terjedő baktériumok okozta megbetegedések Bakteriális dysenteria (Shigellosis) Escherichia coli okozta gastroenteritisek Enteritis infectiosa Salmonellosis Staphylococcus okozta ételmérgezések Bacillus cereus okozta ételmérgezések Botulismus Clostridium perfringens okozta ételmérgezés Typhus abdominalis Paratyphus Yersiniosis 38

39 Bakteriális dysenteria (Shigellosis, vérhas) Shigella genus A-D alcsoportokba sorolt tagjai; Sh. dysenteriae, Sh. flexneri, Sh. sonnei, Sh. boydii. A beteg vagy baktériumhordozó széklete útján. Terjedési módok: Közvetlen érintkezés, élelmiszerek, víz, légy, használati tárgyak útján. 1-7 nap, leggyakrabban 1-3 nap. Láz, bágyadtság, hányás, gyakori híg, nyákos, esetleg gennyes, véres széklet, tenesmus. A S. sonnei által okozott esetek enyhébb lefolyásúak. Fertőzőképesség tartama: Amíg a Shigellák a székletből kimutathatók. A fertőzőképesség gyakran fennmarad a klinikai tünetek megszűnése után is. Teendők a betegség előfordulásakor: Be- és kijelentésre kötelezett. Teljes elkülönítés szükséges. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges. Általános egészségügyi rendszabályok, magasfokú személyi, település, élelmezéshigiéne, kézmosás, tisztaság, vízhigiéne, legyek elleni védekezés, élelmiszerek helyes kezelése, megfelelő szennyvíz - hulladék kezelés. Igen fontos a fertőző források felkutatása, kórokozó hordozók kiszűrése. Védőoltással jelenleg nem rendelkezünk. Enteropathogen E. coli enteritis(epec) Enteropathogen Escherichia coli (EPEC/E. coli dyspepsiae) szerocsoportjai; leggyakrabban O111 és O55, továbbá O26, O86, O119, O125, O126, O127, O128 stb. A beteg csecsemő és a tünetmentes kórokozó-hordozó. Széklettel, hányadékkal, orr-, torokváladékkal, nyállal főleg enterális úton terjed, de közvetlen érintkezés, piszkos kéz, csecsemőápolás kellékei (pl. hőmérő, cumi), élelmiszerek (tápszerek), fürdővíz, legyek útján is. Bizonytalan, 1 7 nap. A fertőzött csecsemő hosszabb ideig tünetmentes maradhat. Étvágytalanság, hányás, nyálkás, laza széklet. Fertőzőképesség tartama: Amíg a kórokozó a széklettel ürül. Teendők a betegség előfordulásakor: Az egy éven aluli csecsemő megbetegedése dyspepsia coli megnevezéssel be- és kijelentésre kötelezett. A beteg és a kórokozó-hordozó csecsemőt a nem fertőzött csecsemőktől el kell különíteni. Az elkülönítést lehetőleg fertőző osztályon kell végrehajtani. Járványügyi laboratóriumi vizsgálat: Kötelező. Fertőtlenítés: Folyamatos és zárófertőtlenítés szükséges. Általános egészségügyi és kórházhigiénés (zsúfoltság elkerülése, kéz- és környezetfertőtlenítés, védőruha, - eszköz, maszkviselés, megfelelő szennyeskezelés, tápszerkészítés stb.) rendszabályok betartása, valamint a járványügyi érdekből szükséges munkaalkalmassági vizsgálatok elvégzése. 39