Kalaznó 700 éves. (Internetes kiadás: DL-DF Az oklevél száma: DL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Kalaznó 700 éves. (Internetes kiadás: DL-DF 5.1. 2009. Az oklevél száma: DL 86 922."

Átírás

1 Kalaznó 700 éves Csak törpe nép felejthet ős nagyságot, Csak elfajult kor hős elődöket A lelkes eljár ősei sírlakáshoz S gyujt régi fénynél uj szövetnéket. S ha a jelennek halványul sugára, A régi fény ragyogjon fel honára. Garay János A születésnap az ember életének egyik fontos dátuma. Így van ez egy település életében is, annál is inkább, ha ezzel az időponttal már tekintélyes korra tekint vissza. Igen fontos, hogy erre az eltelt időre emlékezzünk, visszaemlékezzünk, ha lehetséges, újabb feltárt, kikutatott adalékokkal gazdagítsuk róla való tudásunkat. Kalaznó esetében úgy látom, hogy már rengeteg ismerettel rendelkezünk erről a 700 évről, de azt gondolom, hogy az eddigieket további újabbakkal fogjuk tudni kiegészíteni. Lényeges azonban az is, hogy továbbra sem tekinthetjük lezártnak ezt a folyamatot, hiszen az újabb szempontú vizsgálatok újabb lehetőségeket, feladatokat is jelentenek. Ez a munka továbbra is széles körű összefogást igényel, amely a helyiek és a nem helyiek munkájára támaszkodik. Tekintsük át röviden, mi mindent tudunk napjainkig Kalaznóról, milyen sajátosságai vannak múltjának. Kalaznó történetében levéltáros-történész kutatóink munkái alapján az első írásos forrás 1313-ra keltezhető. ( sz. oklevél) Az oklevél kalaznoi elek leánya végrendelkezése kapcsán keletkezett. Az oklevélben a származási helyet jelző családnéven kívül egyéb adatot nem találunk a falura vonatkozóan. Az oklevelet a szekszárdi konvent állította ki, május elsején. 47 mm átmérőjű függő pecsét van rajta, valószínűleg egy áldást osztó kezű glóriás alakkal. 1 (kép: pecsét) A magyar okleveles anyagban még találhatóak oklevelek (1331, 1340, 1342, 1344), amelyekben Kalaznó községre utaló nevek találhatóak. Ezek az oklevelek sem tartalmaznak azonban adatokat a község korai történetére, mindennapi életére vonatkozóan. Így más tudományágak eredményeit kell megkísérelnünk igénybe venni a település történetének kutatása kapcsán. A földrajzi környezet A település igen kedvező helyen fekszik, Tolna megye közepén, a Tolnai Dombság Hegyhát nevű részén, a Donát patak mentén. (térkép: a földrajzi környezet Várnagy térkép Google térkép) 1 MNL OL Collectis Diplomatica Hungarica A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa. (Internetes kiadás: DL-DF Az oklevél száma: DL

2 Régészként, mint ahogy más tudományágak művelői is, a magam által művelt tudományágra jellemző módon vizsgálom egy-egy település történetét. Kalaznó története, mint ahogy számos más, korai történettel rendelkező falu története sem, nem akkor kezdődött, amikorra a legkorábbi fennmaradt írásos adat utal. A legelső ismert okleveles adat tehát a községről 1313-ból maradt fenn. Az 1330-as pápai tizedjegyzékben a tolnai főesperesség részeként szerepel. 2 Ez azt jelenti egyebek mellett, hogy ekkor ezen a néven egy település létezett, hiszen lakói adót, tizedet fizettek. A tizedről: A keresztes háborúk kapcsán hatalmazták fel a pápát a zsinatok, hogy a költségek fedezésére adót szedjenek. Ennek az alapja a tized volt. Az egyházi tized ¾ része a püspököt illette, ¼ része pedig a káptalané és a helyi papságé volt. A hadjáratok állandósulása kapcsán a pápai tizedszedők jegyzékeket készítettek. Az első pápai tizedszedés Magyarországon 1275-ben volt. Kezdetben az üresen álló stallumok jövedelmét szedette, majd 1331-ben elrendeli minden pap, plébános, apát és kanonok jövedelme tizedének szedését 6 éven keresztül. A tizedjegyzékből sok templom az alacsony jövedelem miatt kimaradt, illetve sok templom már el is pusztult a jegyzékek készítésének idejére. 3 A dátum szerint éppen túl vagyunk az Árpád-ház kihalásán, de az említés szerint minden bizonnyal település létezett ezen a helyen. A falu kutatástörténete Tolna megyében már igen korán, a 19. század elején Egyed Antal ( ) plébánosban felmerült az igény arra, hogy a megye községeiről, mezővárosairól minél részletesebb ismerete legyen. Ehhez egy monográfia összeállítását tervezte, amelyhez egy 29 kérdésből álló kérdőívet állított össze. A kérdőív megalkotásából látható, hogy a társadalmi rétegződésektől a jövedelmi viszonyokon, az előkerülő régiségekig sok mindenre kiterjedt érdeklődése. 4 Szerencsére Kalaznó községből is érkezett a kérdésekre válasz. Az 1829-ben kelt kalaznói válaszlevél a községnek a 19. századi állapotáról árulkodik. Még fennmaradt az emlékezetben az adat, hogy 1722-ben települtek meg németek ezen a területen. Szántóvetéssel, szőlőműveléssel, valamint dohánytermesztéssel foglalkoztak. 111 ház volt, 835 lélek, akiknek túlnyomó többsége lutheránus volt. A korábbi időszakra vonatkozóan fontos adat, hogy régi templom, vagy egyéb épület romja nem volt a községben, annak határában. A régebbi korok iránti érdeklődés, a múlt különböző emlékeinek összegyűjtésére irányuló törekvés országosan a 19. század közepére tehető. Nem felejthetjük el azt azonban, hogy különböző kincstárak, gyűjtemények főurak, az egyházak birtokában évszázadok óta voltak, de most a hétköznapi életről, a 2 Várnagy Antal: Kalaznó Szerk. Bodor Katalin, 2005, Tari Edit: Pest megye középkori templomai. Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000, Cserna Anna-Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről 2

3 mindennapok hagyatékáról, maradványairól beszélünk. A Magyar Nemzeti Múzeumot 1802-ben alapította Széchenyi Ferenc, amikor saját gyűjteményét a nemzetnek adományozta. 5 A műemlékek és régészeti leletek védelme kicsit később, a század közepén került előtérbe, amikor a Magyar Tudományos Akadémia szabályzatot hozott, mely szerint a régészeti leleteket, műemlékeket meg kell őrizni. Kossuth Lajos volt az, aki 1848-ban elrendelte, hogy a sáncárkok ásásakor előkerült tárgyakat a lelőhelyük megjelölésével gyűjteménybe küldjék. Az első igazi ásatás tulajdonképpen Érdy-Lutzenbacher János nevéhez fűződik, aki 1848 őszén Székesfehérváron feltárta III. Béla és felesége sírját. A kiegyezés után kezdődött meg a múzeumok fellendülésének kora. Pulszky Ferenc, Rómer Flóris, Hampel József a korszak kiváló tudósai, akik törekvése nyomán az évi XXXIX. törvény, amely rögzítette a műemlékek védelmének szükségességét, követelményét. Létrejött a Múzeumok és Könyvtárak Országos Felügyelősége is. A század vége volt a szakmúzeumok, de a vidéki vármegyei múzeumok alakulásának az időszaka is. Tolnavármegye Múzeuma A megye múzeumának küzdelmes története az országos eseményekkel párhuzamosan zajlott. A mellette és az ellene csatázók küzdelmének eredménye volt, hogy az március 22-én tartott megyei közgyűlésen el határozták a vármegyei múzeum létesítését. A megvalósításra azonban még sokáig nem került sor, amelyben a forradalom és szabadságharc eseményei, majd az önkényuralmi rendszer időszaka játszott közre. A múzeum alapítása Wosinsky Mór lengyeli plébános és Gróf Apponyi Sándor lengyeli földbirtokos nevéhez fűződik. Wosinsky és Apponyi gyűjteménye képezte az alapját az 1895-ben létrejövő múzeumnak ben szerkesztették meg a múzeum alapító okiratát, és a főispán Wosinsky Mórt nevezete ki a múzeum igazgatójának. (kép: Wosinsky) 1900-ban rakták le a neoreneszánsz stílusban épült múzeumpalota alapjait a város délkeleti szélén, a még beépítetlen legelőterületen nyarán készen állt az épület, melyben a kiállítási termek mellett szolgálati lakás is volt. A múzeumot ben nyitották meg. (kép: Múzeum) Ekkor a gyűjtemény természetrajzi, régészeti, újkori, néprajzi, iparművészeti és képzőművészeti osztályokból állt év végén tárgyat tartalmaztak az osztályok, amelynek túlnyomó része régészeti tárgy volt. Wosinsky Mór haláláig volt a múzeum igazgatója, február 22-én hunyt el. Tevékenységét a múzeum alapításán kívül a máig használt régészeti monográfia megírása kapcsán kell megemlítenünk, annál is inkább, mert ez a következő mű, amely a megye településeiről, községeiről igyekezett adatokat gyűjteni, bár az államalapításáig terjedő időszakból. A millenium alkalmából írta meg az államalapítás kora előtti idők történetét a megye területén, a fölből előkerült emlékekre támaszkodva. Igen alapos munkát végzett, hiszen a több mint ezer oldalnyi monográfia a megye számos településének anyagát dolgozta fel az anyaggyűjtése 5 Kőfalvi Tamás-Mészáros Márta-Ónodi Márta: Közgyűjteményi ismeretek. 2007, 130-3

4 támaszkodva. A monográfia az Árpád-korra már nem terjed ki, így az évi kérdőívre adott válaszok között a középkorra vonatkozó adatok nem jelentek meg, így a Kalaznóra vonatkozó adatok sem. A Kammerer Ernő által felvállalt monográfia pedig sajnos nem készült el. A MNL Tolna megyei Levéltárában őrzött cédulaanyag máig igen fontos forrása a kutatásoknak tól Kovách Aladárt bízták meg a múzeum igazgatásával. Ő is haláláig, 1930-ig vezette az intézményt. Ekkor Dr. Hadnagy Albert lett vármegyei levéltáros lett a múzeum vezetője. 6 A múzeum korai időszakában egyéb munkájuk mellett foglalkoztak az igazgatók a múzeum irányításával. Emiatt sok kutatási területre nem igazán maradt energiájuk, idejük. Ez a tevékenység szakmuzeológia fejlődésével, az új igények létrejöttével már nem volt elegendő. A megye komoly erőfeszítéseket tett egy állandó muzeológus alkalmazására elejétől 1946-ig Dr. Csalogovits József lett a múzeum őre, aki már szakmuzeológusként kizárólag a múzeum, a gyűjtemény ügyeivel foglalkozhatott. Legutóbbi múzeumtörténeti kutatásaim szerint ő megyeszerte felügyelte az előkerülő régészeti leleteket, ásatásokat folytatott, néprajzi gyűjtéseket végzett. Érdekes módon ebből az időszakból sem maradt fenn a területre vonatkozó régészeti helyszíni kutatási adat. A II. világháború utáni időszak sem bővelkedett a község régészeti múltjának kutatásában. A Várnagy Antal által végzett történeti kutatások szerint a 14. század elejétől számos kalaznói nemest említenek az iratok. A korábban már említett milleneumi történeti munkák második felére felkért Kammerer Ernő jegyzetei között kerültek elő ezek az adatok. 7 Dr. K. Németh András Tolna megyei templomokra vonatkozó kutatásai kapcsán Wosinsky Mór régészeti kérdőíveinek középkorra vonatkozó adatait is áttekintette. 8 Ebből a munkájából, valamint Tolna megye középkori templomait bemutató kötetéből ismerhetjük meg az adatot. 9 A Gemeinsame-Wieser dűlőben, közvetlenül a falu alatt van egy alacsony, jókora kerületű domb Kapelle név alatt, tele emberi csontvázakkal Az évi vizitáció egy egykor elég tágas, az alapokig elpusztult templom maradványait említi. 10 Dobosyné Antall Anna egy évi püspöki vizitációra hivatkozva említ egy középkori templomot, amelynek falai még álltak. Ezt a templommaradványt azonban az I. katonai felmérés ( ) nem ábrázolta Mészáros Gyula: A szekszárdi múzeum hetven éve ( ). A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum Füzetei , Várnagy Antal: Hőgyész községtörténeti monográfia I oldal, 12. lj. 8 K. Németh András: Ami a megyemonográfiából kimaradt. Wosinsky Mór régészeti kérdőiveinek kiadatlan, középkoros vonatkozásai. In. Wosinsky Mór a jeles pap, a kitűnő férfiú, a nagy tudós Szekszárd, 2005, K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai. 2011, Kalaznó 83. oldal 10 K. Németh András: A középkori Tolna megye templomai.2011, Kalaznó címszó: 83. oldal. 11 Antallné Dobosi Anna: Fachwerk a Schäbische Türkei területén. 2008,

5 K. Németh András kísérelte meg a történeti adatok által ismert középkori templom helyének helyszíni azonosítását. A Donát patak völgyében talált középkori cserepeket. Elképzelhető, hogy a korai templom a Fő utca és a Béke utca közötti domb falu felé eső végén lehetett. Sajnos erre ásatás nélkül nem lehet bizonyítékot találni. A falu földrajzi környezete nemcsak település létrejöttére volt alkalmas, hanem arra is, hogy olyan erősségek létrejöjjenek, amelyek a lakosság, a birtokos számára menedéket jelenthetnek. Dr. Miklós Zsuzsa (MTA BTK Régészeit Intézete) tolna megye azon területeit vizsgálta, ahol valószínűleg erődítést készíthettek. Kalaznón a Törökdombon járt 1992-ben, miután a várépítésre számba jöhető földrajzi helyeket történeti térképen végigelemezte. "A mocsaras völgyre kinyúló, a keskeny gerincből kiemelkedő kis dombtetőt igen sűrű, tüskés bozót fedi. Amennyire lehetett, bejártam. 3 oldalról meredek, a gerinc felé enyhébb a lejtése. Erődítésnyomot nem láttam. A dombtető átm. kb m. Később még egyszer jártam ott, akkorra a bozót egy részét kiirtották. A nyereg természetesnek tűnik. 12 A helyszíni vizsgálat tehát kimutatta, hogy bármennyire is alkalmas volt a hely erődítésre, nem került sor annak megépítésére. A falu területe a hódoltság alatt a török hódoltsági területhez tartozott. A török defterek alapján, bár két községként, Felső és Alsó-Kalaznóként említették, azonban adójuk elég csekély volt. A falu történetének első időszaka a hódoltság végén lezárult, elnéptelenedett a község, sok más községgel együtt az egykori hódoltsági területeken. Az elnéptelenedés egészen pontos okát nem tudjuk. Más helységek esetén előfordul egy-egy martalóctámadás, tűzvész. Kalaznó esetében ilyenről eddig nem tudunk. Falukép, házak párhuzamok alapján Az előzőekben felvázolt kutatástörténet alapján nyilvánvaló, hogy a falu időszakának korai történetére vonatkozóan sajnos nincs olyan helyszíni kutatási anyagunk, ami ennek az időszaknak a lakáskultúráját, települési viszonyait bemutathatná. A helyi földrajzi viszonyok természetesen meghatározták az adott település viszonyait, viszont a más, hasonló korú településeken elvégzett régészeti kutatások alapján azért tudunk némi képet nyújtani arról, hogyan is éltek az emberek az Árpádkortól a hódoltság kor végéig. A víz, a vízpart mindig is fontos szerepet játszott egy-egy település létrejötte szempontjából. Ete Sárközi település a hódoltság korának 2. felében pusztul el, nem települ újjá. Néhány kép a településről: Árpád-kori ház kemencével Csalogovits által feltárt Árpád-kori ház kemencével Faluszerkezet 12 Miklós Zsuzsa szíves szóbeli közlése a kutatásáról. Segítségét ezúton is köszönöm. 5

6 Házrekonstrukciók Használati tárgyak az Árpád- és középkorból A falu a hódoltság után A török hódoltság utáni időszak története egy másik, gyökeresen új korszakot jelent a faluéletében. Az elnéptelenedés után egy újjátelepüléssel, azaz teljesen más lakossággal éled újjá a falu. A korábban már említett Várnagy Antal Hőgyészről írt monográfiájában 13 a Kalaznóról fellelhető levéltári anyagokat, adatokat is összefoglalta. Jékely Berta sokrétű kutatásai alapján a falu századi, a német telepesek időszakának településtörténete, építészete került bemutatásra. 14 A 16. században még Botka birtokként szereplő Kalaznót Botka Ferencné ban eladta Johann Weichard Michael Venzeslaus Sinsendorf grófnak, aki 1722-ben Claudius Florimundus Mercy német római birodalmi grófnak adta tovább. Minden bizonnyal ekkor került sor a német telepesek betelepítésére. A kalaznói németek óhazája Felső-Hesszen Vogelsberg vidékén található ban egy összeírás szerint 42 ház állt, a fentebb már említett Egyed Antal összeírás szerint 1829-ben pedig már 111. A település miben létét, szerkezetét is a 18. század óta tudjuk térképen, korabeli felméréseken vizsgálni. A különböző korú katonai felmérések, kataszteri térképek elemzése fontos a változások vizsgálatában. (kép: I-II. katonai felmérés, kataszteri térkép) A történelem sajátos fintora, keserű fordulata, hogy a Kalaznón megtelepedett németséget a II. világháború után kitelepítették. A lakosság 95 %-a német volt, a 823 lakosból 784 fő vallotta magát német nemzetiségűnek. Az adatok szerint június között, majd május 22-én és július 3-án kitelepítették a német lakosságot vagyonelkobzás mellett. A több mint két évszázad alatt azonban az ide települtek jellegzetes életmódot folytattak, ennek nyomait mutató hagyatékot hagytak maguk után. Ezt a néprajztudomány és a műemléki kutatás vizsgálja. A falu építőkultúrájának részletes bemutatását Jékely Berta végezte el több munkájában. 15 A falu életében külön korszakként jellemezhető időszak hosszú időre, még a német kitelepítés, majd a bukovinai székelyek betelepülésének időszakára is meghatározta a település szerkezetét, képét. A német telepesek számos új elemet alkalmaztak az épületeiken, amelyeket még az óhazából hoztak magukkal. Ezek egy része elterjedt, más részük az idők folyamán eltűnt a használatból. A telek, a telken álló gazdasági épületek fajtája és elhelyezésük is jellemző volt az általuk folytatott tevékenységre. A nagyméretű 13 Várnagy, 1990, Jékely Berta: Az építőkultúra és a településhasználat változásai Kalaznón. In. Tanulmányok. Politika-, gazdaság-, család- és kultúrtörténet. Tolna Megyei Levéltári Füzetek , Jékely Berta: Kalaznó a 18. századtól a 20. század közepéig. In. Kalaznó Jékely Berta: Az építőkultúra és a településhasználat változásai Kalaznón. In. Tanulmányok. Politikagazdaság-, család-, és kultúrtörténet. Tolna Megyei Levéltári Füzetek További, a témára vonatkozó részletes irodalommal. 6

7 gazdasági épületek, azok sajátos szerkezete, mind az életmód következtében alakultak ki a legkedvezőbb módon. A település szerkezetére is ennek megfelelően, meg persze a földrajzi adottságoknak megfelelően alakult. Az egyik ilyen jellegzetes építési mód a faszerkezetes építkezés volt, amelyet Fachwerknek nevezünk. A Fachwerk építkezés Kalaznón, a Fő u sz. háznál dokumentált maradványait Dobosyné Antal Anna monográfiájában is megtalálhatjuk. 16 (képek: kalaznói fachwerk házak, részletek) A falu meghatározó épülete az evangélikus templom. A jelenlegi kutatások szerint az egykor a forrásokban említett középkori templom nem volt ennek a templomnak az előzménye. Evangélikus templom: - késő barokk stílusban épült. A falu feletti dombon álló egyhajós templom. Az északi homlokzata előtt kilépő toronnyal, poligonális záródású szentéllyel láthatjuk. A szentély felől kontyolt nyeregtető van. A toronyaljba nyíló, kőkeretes kapu szemöldökén német nyelvű építési felirat, felette hullámíves szemöldökpárkány alatt kő országcímer, mellette bekarcolt évszám: A nyugati oldalon kőkeretes oldalbejárat van. A belsőben síkmennyezet van. A hajó három oldalán oszlopokon álló karzat, figurális, jelenetes, festett falmellvédjének festője feltehetően azonos a keszőhidegkúti templom karzatának festőjével. Berendezése a 18. század végi ben szentelték fel. Összefoglalás Kalaznó esetében igen sajátságos történetről beszélhetünk. Tudunk tehát egy minden bizonnyal Árpád-kori település létezéséről, amely a középkorban kevés számú portával rendelkező faluként élt tovább, de az adatok szerint mindig voltak az országos politikában, hadi eseményekben résztvevők. A hódoltság időszakában a defterek szerint adózik, de a kor végére elnéptelenedik. Az újratelepülés ugyan egy más népcsoporttal, de megújítja a település életét. A kutatások szerint a betelepülők jellegzetes faluszerkezetet, építészetet valósítottak meg. A történelem sodra azonban nem engedte, hogy a több mint két évszázadot itt élő németség nyugodtan élje életét, el kellett hagyniuk az újonnan felépített életüket. A helyükre betelepítettek harmadszorra telítették meg élettel a falut. Ezek történések ezidáig azt jelentették, hogy a patak völgyében megbúvó település újra és újra feléledt, otthont adott az itt élőknek. Az ezredforduló azonban újabb kihívást jelent a lakosság számára. 16 Dobosyné Antall Anna: Fachwerk a Schwäbische Türkei területén. A magyarországi fachwerk építkezés topográfiája. 2008, 224. Kalaznóról:

8 Jelen pillanatban számunkra, főként a falu lakóinak számára az jelent igen komoly feladatot, hogy azokat az értékeket, amik a falu élete, lakóinak munkája során évszázadok során keletkeztek, hogyan lehet megőrizni, megőrizve továbbfejleszteni, a mai élet követelményeinek, igényeinek megfelelően újjáéleszteni. Dr. Vizi Márta PhD régész-főmuzeológus Wosinsky Mór Megyei Múzeum 8

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21.

I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. Felhasznált irodalom: I. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat1szabadbattyan.jpg letöltés ideje: 2010. február 21. II. számú katonai felmérés térkép http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=k%c3%a9p:kat2szabadbattyan.jpg

Részletesebben

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ LENGYELTÓTI VÁROS RÉGÉSZETI LELŐHELYEI RÉGÉSZETI FELMÉRÉS LENGYELTÓTI VÁROS RENDEZÉSI TERVÉNEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ Lengyeltóti város régészeti lelőhelyei Régészeti felmérés Lengyeltóti város rendezési tervének

Részletesebben

MELLÉKLETEK Magyargencs.

MELLÉKLETEK Magyargencs. MELLÉKLETEK Magyargencs. 1. Bibliográfia és források. 69. old. 2. Összefoglaló táblázatok. 70-71 old. 3. Térképek. 72-73. old. 68 Irodalom. (Válogatás). Magyargencs. * BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek

Részletesebben

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült.

Bodágmindszent: Református temploma 1800 körül épült. Adorjás: 1837-ben szentelték fel a református templomot, festett kazetták, mellette parókia. Birtokosai: Garaiak, Gerébek, Perényiek, Batthyányiak, Zrínyiek. Baranyahídvég: Baranyahídvég (Hídvég) nevét

Részletesebben

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME

SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. július 26. FŐVÉDNÖK: DR. VERES ANDRÁS szombathelyi megyéspüspök A SZENT GYÖRGY LOVAGREND XXI. NYÁRI EGYETEME 2014. július 20. 2014. július 26.

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

JEGYÁRAK. "AZ OTTHON MELEGE". CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731

JEGYÁRAK. AZ OTTHON MELEGE. CSERÉPKÁLYHA-TÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS 9022 Győr, Kiss János u. 9. Telefon: 06-20/967-6567, Fax: 06-96/310-731 JEGYÁRAK GYŐR XÁNTUS JÁNOS MÚZEUM 9022 Széchenyi tér 5. Telefon: 96/310-588, 524-888 Fax: 96/310-731 IV. 1.-IX. 30: 10-18 óráig, (X. 1.-III. 31.:10-16 óráig) szünnap: hétfő Könyvtár: Kedd: 10-14 óráig,

Részletesebben

Készítette: Habarics Béla

Készítette: Habarics Béla A Simai-tó tanösvény terve Készítette: Habarics Béla A településről hhhhhhhhhelyszí Csengersima a 49. számú főút mellett keletről elterülő ne község. Közúti és teherforgalmi határátkelőhely található külterületén.

Részletesebben

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014.

Vitány-vár. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter. Felkészítő tanár: Fürjes János. Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. Készítette: Ficzek Kinga Szénássy Péter Felkészítő tanár: Fürjes János Hild József Építőipari Szakközépiskola Győr 2014. A vár leírása A Vértes hegység északi lejtőjén egy északnyugat felé kinyúló keskeny

Részletesebben

Kiskastély krónika. Róna Katalin

Kiskastély krónika. Róna Katalin Kiskastély krónika A BALATON DÉLI PARTJA FELŐL SOMOGY LANKÁS DOMBJAI KÖZT HALADVA, ELHAGYVA SOMOGYVÁRT, MAJD ÚJABB KIS FALVAKAT, ÉRKEZÜNK A ZSÁKFALUBA, ALSÓBOGÁTRA. A FORRÓ NYÁRI DÉLELŐTTÖN A SZÉP, RENDE-

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013

MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 MVMSZ tagok nyilvántartása 2013 Jogelőd neve Szervezet neve, székhelye Képviselő Csatlakozás időpontja 1. Bács-Kiskun megye Bács-Kiskun Megyei ok Katona József 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. Türr István

Részletesebben

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről

9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről 9. sz. melléklet Kimutatás a Nógrád Megyei Levéltár dolgozóinak 2004. évi tudományos tevékenységéről Tanulmányok, recenziók, cikkek, kéziratok, kiadványszerkesztés Barthó Zsuzsanna 1. A salgótarjáni házicselédek

Részletesebben

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3.

Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. Dr. Jablonkay István Helytörténeti Gyűjtemény Solymár Templom tér 3. A, Bevezetés Az 1972-ben létrehozott Helytörténeti Gyűjtemény községünk történetével, régészetével, néprajzával foglalkozó gyűjtemény.

Részletesebben

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990.

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Major Zoltán László BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA 1990-1996. 1990. Balogh István: Pusztai pásztorélet és szállások a XVIII. század végén. (Egy debreceni emlékirat 1794-ből) = Történeti-néprajzi

Részletesebben

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november

Hédervár. Örökségvédelmi hatástanulmány. Régészeti munkarész. Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november Hédervár Örökségvédelmi hatástanulmány Régészeti munkarész Készítette: Archeo-Art Bt. 2015. november I. Vizsgálat Hédervár TRT felülvizsgálat 2015., Régészeti munkarész Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2013. szeptember 26. 1 Budapest II. kerülete A II. kerület területe: 36 km 2 Népesség: Polgármester: 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

VII. FEJEZET. Erdőhátság.

VII. FEJEZET. Erdőhátság. VII. FEJEZET. Erdőhátság. 1. A királyi ispánság falvai. 2. A Becsegergely nemzetség szállásterülete. 3. A Zóvárd és Barsa nem birtoktöredékei. A mezőség középső részén elterülő kisnemes falutömböt délről

Részletesebben

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/

Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. T. Biró Katalin Magyar Nemzeti Múzeum tbk@ace.hu http://www.ace.hu/curric/elte-archeometria/ Archeometria - Régészeti bevezető 1. - Az archeometria tárgya, témakörei,

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról SZAKMAI BESZÁMOLÓ a Nemzeti Kulturális Alap terhére biztosított, vissza nem térítendő támogatás felhasználásáról Támogatás témája: Múzeumi gyűjtemények tárgyi és szellemi kulturális örökségünk című magyar-román

Részletesebben

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala

Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala Feltárási jelentés Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti külső oldala 2009. május júniusában régészeti feltárást végeztünk Sátoraljaújhely Római Katolikus főplébánia templom keleti

Részletesebben

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005)

XV. 37. Digitális másolatok levéltári gyűjteménye. b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) XV. 37 Digitális másolatok levéltári gyűjteménye 2002 b) Más gyűjtemények anyagáról készült másolatok 2003 2009 (1229 2005) Terjedelem: 0,48 fm (+0,29 fm másolat), 48 tok (+29 tok másolat), 48 raktári

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10.

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Borsosberény Község Önkormányzata. 2013. július 10. Helyi Esélyegyenlőségi Program Borsosberény Község Önkormányzata 2013. július 10. 1 Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... Bevezetés... 2 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk...

Részletesebben

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE EGRI ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 3300 Eger, Dobó utca 18. Tel.: 36/511-570 Fax: 36/411-890 Heves Megyei Bíróság mint Cégbíróság Cg. 10-09-021606 E-mail: egriepir@egriepir.hu B E K Ö L C E TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

Részletesebben

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei

Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Budapesti hétköznapok 1914 A Nagy Háború hátországának életképei Az első világháború kirobbanásának 100. évfordulója alkalmából Budapest Főváros Levéltára, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi

Részletesebben

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról

Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról Beszámoló a XVII. Gyıri és III. Kisalföldi Levéltári Napról A Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Gyıri Levéltára, a Magyar Nemzeti Levéltár Gyır-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, a MOKK

Részletesebben

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/

A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ PÓK JUDIT A RÉTKÖZ SZABOLCS VÁRMEGYE KATONAI LEÍRÁSÁBAN /1782-1785/ Az I. katonai adatfelvétel, az ún. Josephinische Aufnahme, egy monumentális térképészeti munka, 1763-ban vette kezdetét, amikor is Mária

Részletesebben

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007

Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 Feltárási jelentés Cigándi árvízi tározó régészeti kutatása 2005 2007 A régészeti kutatómunkák 2004 májusában kezdődtek, ekkor a miskolci Herman Ottó Múzeum örökségvédelmi hatástanulmányban elemezte a

Részletesebben

Pomáz, Nagykovácsi puszta

Pomáz, Nagykovácsi puszta Pomáz, Nagykovácsi puszta A Pomáz és Pilisszentkereszt között elhelyezkedő majorság a Pilis védett természeti értékeinek területén fekszik és egyben egy jelentős középkori romegyüttes helyszíne is. Az

Részletesebben

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21.

Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Zalaegerszegi Diákkonferencia 2013. 4. 19-21. Péntek reggel az iskola udvarról indultunk az Igazgató Úrral, Csák tanár úrral és diák társammal Szőke Szilviával. Hosszú út elébe néztünk, pontosan még mi

Részletesebben

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA Pályázati szakmai beszámoló az NKA Múzeumi Szakmai Kollégium 3508 altéma kódszámú kiírására NÁDASDY TAMÁS HALÁLÁNAK 450. ÉVFORDULÓJÁN A KEGYELMED SZERELMES URÁT AZ ÚRISTEN EZ VILÁGBÓL KIVETTE CÍMŰ KONFERENCIA

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl

Szakmai beszámoló. Vérzivataros évtizedek 1914-1944. MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Szakmai beszámoló Pályázati azonosító: 3508/01149 Vérzivataros évtizedek 1914-1944 MNL Hajdú-Bihar Megyei Levéltári Napokl Az idén 2014. november 18-19-én, immár 41.alkalommal került sor a Hajdú-Bihar

Részletesebben

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára

Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára Bemutatkozik a SZIE KDKL Levéltára A Magyar Hidrológiai Társaság XXXI. Országos Vándorgyűlése Gödöllő, 2013. július 3. Kissné Bognár Krisztina főlevéltáros, levéltárvezető Szent István Egyetem Kosáry Domokos

Részletesebben

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye

MVMSZ tagok nyilvántartása. Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye MVMSZ tagok nyilvántartása Státusz Szervezet neve, székhelye Képviselő MVMSZ közgyűlés résztvevők Bács-Kiskun megye 1. megyei hatókörű városi Katona József Múzeum 6000 Kecskemét, Bethlen krt. 1. 2. területi,

Részletesebben

Pesthidegkút bemutatása

Pesthidegkút bemutatása BUDAPEST II. kerület / Pesthidegkút Pesthidegkút bemutatása 2012. október 4. 1 Budapest II. kerülete P.H P.H. A II. kerület területe: Népesség: Polgármester: 36 km 2 88 200 fő Dr. Láng Zsolt 2 Pesthidegkút

Részletesebben

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91

Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 Wéber Antal Díj 2015 Szuromi Imre Pályázó adatai: Szuromi Imre építész 2000 Szentendre Paprikabíró u. 11. szuroim@gmail.com 06-20-336-95-91 1973-ban szereztem diplomát a BME Építész karán. Ezt követően

Részletesebben

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén

Ózdi kistérség ÓZDI KISTÉRSÉG. Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózdi kistérség Régió: Észak-Magyarországi Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Ózd Kistérség Többcélú Társulása 3600 Ózd, Városház tér 1. Tel/fax: 48/470-332 ozdgfi@axelero.hu Az Észak-magyarországi régióhoz tartozik,

Részletesebben

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak

Uram! Téged tartottunk hajlékunknak Uram! Téged tartottunk hajlékunknak 90. zsoltár A Vámosmikolai Református Gyülekezet küzdelmes évtizedeiből 1 A reformáció Vámosmikolán Mikola hitújítására vonatkozó feljegyzés csak a 17. század második

Részletesebben

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik)

Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Hazai kutatási és pályázati eredmények (minden lezárult és jelenleg folyó kutatás, amely projekt vagy pályázat keretében folyt/folyik) Csíki Tamás Cím, kód Paraszti társadalom az egyéni emlékezetekben

Részletesebben

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély)

A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) A Kubinyi Ferenc Múzeum szolgáltatásai 3170 Szécsény, Ady Endre u. 7. (Forgách-kastély) I. Az épület története A mai épület elődjét, a várkastélyt, a Kacsics nemzetségből származó Szécsényi Tamás, vagy

Részletesebben

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK

ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM ÁLLATORVOS-TÖRTÉNET MINDENKINEK Orbán Éva könyvtárigazgató orban.eva@aotk.szie.hu A kezdetek ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KÖNYVTÁR, LEVÉLTÁR ÉS MÚZEUM Hisz mindnyájunknak

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére 331-6/2010. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. június 30-i ülésére Tárgy: Kunok és jászok a Kárpát-medencében 770 éve című kötet megjelentetéséhez támogatás

Részletesebben

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk: ALSÓNYÉK 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 3204 ha 6302 m2 Ebből szántó 2486 ha 2422 m2 gazdasági erdő 131 ha 8569 m2 védett terület - ipari hasznosítású - terület egyéb 586

Részletesebben

KIVONAT. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2011. január 27-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből

KIVONAT. a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2011. január 27-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből KIVONAT a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés 2011. január 27-én megtartott rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KÖZGYŰLÉSÉNEK 4/2011. (I.27.) Határozata a Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY MADOCSA ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY V é l e m é n y e z t e t é s i d o k u m e n t á c i ó Készítette a Pécsépterv Stúdió Kft., 7621 Pécs, Rákóczi út 1. 2016 januárjában. 2 3 Aláírólap Madocsa örökségvédelmi

Részletesebben

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben? 4. forduló Kedves Gyerekek! Ebben a fordulóban megyénk közelmúltjából kaptok kérdéseket, melyeket Dr. Sipos Csaba, a megyei könyvtár helytörténeti kutatója állított össze. Böngésszetek az interneten, illetve

Részletesebben

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor

HAJDÚSZOVÁT. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor HAJDÚSZOVÁT Terület: 58,01 km 2 Lakosság: 3.173 fő Polgármester: Vass Sándor Elérhetőség: Hajdúszovát Község Önkormányzata 4212 Hajdúszovát, Hősök tere 1. Telefon: 52/559-211, Fax: 52/559-209 Hajdúszovát

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása

Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Bogyoszló településrendezési tervének módosítása Örökségvédelmi hatástanulmány Régészet Archeo-Art Bt. 1., Vizsgálat Bevezetés A jelenlegi hatástanulmány Bogyoszló település Szerkezeti és Szabályozási

Részletesebben

ONLINE VESZPRÉM Kaleidoszkóp, Múltbatekintő

ONLINE VESZPRÉM Kaleidoszkóp, Múltbatekintő ONLINE VESZPRÉM Kaleidoszkóp, Múltbatekintő Márkusné Vörös Hajnalka VeML adatbázisok az interneten SAJÁT FEJLESZTÉSŰ ADATBÁZISOK 1. Tervdokumentációk TrF TÉB és TrF-VÁÉV adatbázis 2006 2008. Tervezők,

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. Vásárosnamény Elhelyezkedése Szabolcs-Szatmár-Bereg megye keleti részén,a Nyírség és a Bereg határán elhelyezkedő település a Kraszna tiszai torkolatánál található. A,,Bereg kapuja -ként ismert vendégszerető

Részletesebben

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA

TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA TÖMÖRD A CSEPREGI KISTÉRSÉG ÉKSZERDOBOZKÁJA Tartalomjegyzék Hol található Tömörd? 3. oldal Információk... 4. oldal Története 5. oldal Nevezetességek... 6. oldal Szent Ilona-templom. 7. oldal Charnel-kastély

Részletesebben

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA

5. számú melléklet BÓDI ZSUZSANNA 5. számú melléklet A NÓGRÁD MEGYEI LEVÉLTÁR MUNKATÁRSAINAK TUDOMÁNYOS TEVÉKENYSÉGE A 150/1992. (XI. 20.) KORM. RENDELET 12. (4) PONTJÁBAN MEGHATÁROZOTT IDŐTARTAM ALATT BÓDI ZSUZSANNA A tevékenység megnevezése:

Részletesebben

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon

Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon Török erődítések régészeti kutatástörténete Magyarországon A régészeti korszakok közül a török kort sokáig mostohagyerekként kezelték, hiszen azokban az időkben, amikor megindult az emberek érdeklődése

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE

TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE E X! É p í t é s z i r o d a K f t. 5000 Szolnok, Hunyadi út 41. tel. / fax : (56) 423 651 TISZAFÖLDVÁR VÁROS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Helyi értékvédelmi javaslat alátámasztó munkarész készítette : Farkas

Részletesebben

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007

Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 Decs Ete középkori mezőváros kutatása II. 2004-2007 A középkori Ete mezőváros a Tolna megyei Sárközben, Decs község határában, a Báta árteréből 1-5 m-rel kiemelkedő, hosszan elnyúló dombháton található,

Részletesebben

EMLÉKOSZLOP AVATÁS MIKÓFALVÁN

EMLÉKOSZLOP AVATÁS MIKÓFALVÁN EMLÉKOSZLOP AVATÁS MIKÓFALVÁN Magyarországon először állítottak köztéri emlékoszlopot a volt budapesti kitelepítettek, a befogadó családokra emlékezve. 2009. június 21-én 10 órakor ökomenikus megemlékezés

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI

SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI SZÉKESFEHÉRVÁR KULTURÁLIS INTÉZMÉNYEI, FEJLESZTÉSI IRÁNYAI, KULTURÁLIS ARCULATA ÉS PROGRAMJAI 17 Székesfehérvár kulturális intézményrendszere és hálózata sokszínû, tarka, gazdag és változatos képet mutat.

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2011. szeptember 14-i ülés Az ülés napirendje 1. DEBRECEN (ex KASSA) TISZA típusú, folyam-tengeri áruszállító motorhajó. (Épült 1939-ben az újpesti Ganz és Tsa, Villamossági-,

Részletesebben

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni?

9. tétel. A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? 9. tétel A/ Beszédgyakorlat: Vásárlási szokásaink Mire érdemes figyelnünk a vásárlás során? Te hol szeretsz vásárolni? B/ Tinódi: Budai Ali basa históriája 1. Melyik vár ostromáról szól a mű? Meséld el

Részletesebben

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA)

KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) KISÚJFALU (NOVÁ VIESKA) (Karol Kósa, Beáta Udvardi) A falu temploma A Faluház Kisújfalu szûkebb környezete Kisújfalu (Nová Vieska) Szlovákia délnyugati részén, a Kisalföldön terül el. Érsekújvárt (Nové

Részletesebben

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára

A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal magyarországi szakasza gyalogosok számára 1 A Szent Márton Európai Kulturális Útvonal összekapcsolja azokat a településeket, ahol Szent Márton járt és ahol az

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE)

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY RÉGÉSZETI SZAKTERÜLETI RÉSZ BALATONAKALI (VESZPRÉM MEGYE) Készült: Balatonakali község településrendezési tervéhez Készítette: Pintér László régész Laczkó Dezső

Részletesebben

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület

SZÁLKA. Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású - terület SZÁLKA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 1707,6 ha Ebből szántó 198,3 ha gazdasági erdő 1082 ha (összes erdő) védett terület 933 ha (NATURA 2000 az erdőből) ipari hasznosítású

Részletesebben

1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége.

1896 Bács-Bodrogh vármegye egyetemes monográfiája I-II. Zombor, Bács-Bodrogh vármegye közönsége. Dudás Gyula I. Önálló kiadványok 1885 A zentai csata. Monográfia részlet Zenta város történetéből. Zenta, S. n. 1886 Szerémi György emlékirata. Történetkútfő-tanulmámy. Budapest, S. n. 1886 A zentai ütközet

Részletesebben

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz.

AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC. polgármesterének iratai (V-2-a), ad 14.993/1943. ikt. sz. L. BALOGH BÉNI PERAGOVICS FERENC AZ ESZTERGOMI ZÁSZLÓ Levéltári rendezés során nemegyszer kerülnek elő a kutatók által még fel nem tárt iratcsomók, amelyek váratlanul új megvilágításba helyezhetik a történelmi

Részletesebben

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31.

Szakmai beszámoló. Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás. Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum. 2014. október 2 2015. május 31. Szakmai beszámoló Dr. Nagy Gyula 100 időszaki kiállítás Széchenyi Zsigmond Kárpát-medencei Magyar Vadászati Múzeum 2014. október 2 2015. május 31. Az NKA Közgyűjtemények Kollégiumánál elnyert pályázat

Részletesebben

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása

Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Címlap Hagyományőrzés, helytörténet Hírek Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Tápiószecső Anno. A könyv méltatása Írta: Tarnavölgyi László 2015. január 08. csütörtök, 23:59 Anka László és Kucza Péter Tápiószecső

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés

Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Kulturális Javak Bizottsága 2013. június 10-i ülés Az ülés napirendje 1. Bethlen Gábor (Marosillye, 1580 Gyulafehérvár, 1629) erdélyi fejedelem saját kezű aláírásával ellátott latin nyelvű oklevele. Kelt:

Részletesebben

Csengersima, református templom

Csengersima, református templom Szakács Béla Zsolt Csengersima, református templom A Szamos jobb oldalán, az ugocsai főesperességben elterülő falu neve a Simon személynévvel hozható összefüggésbe. 1 Első említése 1327-ből való, amikor

Részletesebben

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész

KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY Régészeti munkarész Készült: Kecskéd község szerkezeti és szabályozási tervének módosításához Megrendelő: REGIOPLAN Kft. Készítette: László János 2011. március

Részletesebben

Előzetes programterv

Előzetes programterv Előzetes programterv Hadak útján Népvándorlás Kor Fiatal Kutatóinak XX. konferenciája Budapest Szigethalom, 2010. október 28-30. 2010. október 28. Csütörtök Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Lapidárium

Részletesebben

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása Tolmács Község Önkormányzata Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása 1. Napirend ELŐ TERJESZTÉS Nyugat-Nógrád Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat dokumentumainak elfogadása

Részletesebben

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965

XIII. 1. Családi fondok töredékeinek levéltári gyűjteménye 1569-1965 Terjedelem: 0,73 fm, 7 doboz (0,70 fm), 1 kötet (0,03 fm), 8 raktári egység 1 ; 101. állvány, 3. polc a) Balogh család iratai 1724-1841 0,03 ifm b) Boronkay család iratai 1569-1786 0,20 ifm c) Lukanyényei

Részletesebben

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY TASZÁR ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ KFT ARCHEOSZTRÁDA KFT. 2004. JÚNIUS Taszár Kaposvár határától 5 km-re keletre, a 61.sz.Nagykanizsa-Dombóvár főút közvetlen közelében terül el.

Részletesebben

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012

Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 Tanulmányi kirándulás tervezete, szervezése, lebonyolítása Tartalom: Készítette: Morovics Ibolya Felsőszeli Széchenyi István Alapiskola 2012 1. A tanulmányi kirándulás útvonala 2. A tanulmányi kirándulás

Részletesebben

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL

A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL KISS ANDRÁS A BOSZORKÁNYSÁG SZATMÁR VÁRMEGYEI FORRÁSAIRÓL A Komáromy András által megindított, az egész országra kiterjedő rendszeres boszorkányper-kutatás és ennek eredményeként megjelent forráskiadványát

Részletesebben

Ótelek 2005. április 24-én

Ótelek 2005. április 24-én ÓTELEK Ótelek a temesi Bánságban található. Az 1700-as évek végén szegedi dohánykertészek alapították. 1856-ban önálló községgé vált. Jelenleg Újvár községhez tartozik, további hat faluval együtt. Ótelek

Részletesebben

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI

A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI A DUNÁNTÚLI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TUDOMÁNYOS GY JTEMÉNYEI Köntös László gy jteményi igazgató (Pápa) 2015 Szabadon tenyészik A Pápai Református Kollégium a történeti hagyomány szerint 1531 óta m ködik

Részletesebben

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258.

ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP 3.1.4 TÉMAHÉT: 1848/49 ÁLTALÁNOS ADATOK: TATAY SÁNDOR KÖZÖS FENNTARTÁSÚ ÁLTALÁNOS ISKOLA BADACSONYTOMAJ KERT UTCA 8. 8258. A

Részletesebben

Kulturális Javak Bizottsága

Kulturális Javak Bizottsága Kulturális Javak Bizottsága 2012. április 11-i ülés Az ülés napirendje 1. Barabás Miklós (Kézdimárkosfalva, 1810 Budapest, 1898): Eötvös József és Trefort Ágoston portréja, 1844. Papír, ceruza, akvarell,

Részletesebben

TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről

TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 193.. MELLÉKLET: 2 db. TÁRGY: Beszámoló a Szekszárdi Települési Értéktár Bizottság 2015. I. félévi tevékenységéről E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

Részletesebben

ALSÓNÁNA. Polgármesteri Hivatal: 7147 Alsónána, Kossuth u. 8/B, alsonana@freemail.hu, 74/430-103 Polgármester: Kiss Istvánné Csele Julianna

ALSÓNÁNA. Polgármesteri Hivatal: 7147 Alsónána, Kossuth u. 8/B, alsonana@freemail.hu, 74/430-103 Polgármester: Kiss Istvánné Csele Julianna ALSÓNÁNA 1. A település területére vonatkozó információk: Teljes terület 13113 ha 5853 m2 Ebből szántó 273 ha 4991 m2 gazdasági erdő 495 ha 4848 m2 védett terület ipari hasznosítású terület egyéb Polgármesteri

Részletesebben

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa

Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa Bírói számadás, emlékirat, egyházlátogatási jegyzőkönyv a Tolna Megyei Levéltár legújabb kiadványa 2014-ben a Tolna Megyei Levéltári Füzetek 14. kötete látott napvilágot Tanulmányok Bírói számadás, emlékirat,

Részletesebben

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ

IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ S Z E M L E IV. FÖLDMÉRÕ TALÁLKOZÓ Csíksomlyó, 2003. június19 22. Dr. Ferencz József levezetõ elnök (és az EMT Földmérõ Szakosztály elnöke) fotók: Hodobay-Böröcz András A már hagyományosnak minõsített,

Részletesebben

A 924-es L 410 polgári színekben a HA-LAS

A 924-es L 410 polgári színekben a HA-LAS A 924-es L 410 polgári színekben a HA-LAS A Honvédség harmadik L 410-es repülőgépe 924-es fedélzeti számmal állt szolgálatba. 1987. szeptember 8-án érkezett meg a tököli 93-as számú vegyes szállítórepülő

Részletesebben

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján

A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján Csányi Viktor Szabó Géza A középkori Bonyhád helyének meghatározása az újabb régészeti feltárások alapján A mai Bonyhád keleti szélén, ahol egykor a dombok lábánál a középkori út kanyargott Pécs felé,

Részletesebben

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből

Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből Töredékek egy 19. századi beregi ügyvéd életéből A Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára rendkívül kevés Bereg megyére vonatkozó dokumentumot őriz. Ezért is érdemel ki emelt figyelmet

Részletesebben

Kammerer Ernő (Hékútpuszta/Hékút, Tolna megye 1856. XI. 7. Koppány-Szántó 1920. VIII. 3.) jogász, történész, képviselő,múzeumigazgató

Kammerer Ernő (Hékútpuszta/Hékút, Tolna megye 1856. XI. 7. Koppány-Szántó 1920. VIII. 3.) jogász, történész, képviselő,múzeumigazgató 2014. április 28. Kammerer Ernő (Hékútpuszta/Hékút, Tolna megye 1856. XI. 7. Koppány-Szántó 1920. VIII. 3.) jogász, történész, képviselő,múzeumigazgató Névváltozata Marius Oszkár Budapesti egyetemen jogi

Részletesebben

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE

ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE ÁRTÁND KÖZSÉG TÖRTÉNETE Ártánd Község a Bihari síkságon található Sík vidéki utcás útifalu a 42. sz. főút mentén határátkelőhely Románia felé. Árpádkori település a megye egyik legrégibb faluja. 1075-ben

Részletesebben

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente

Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente Lengyel emlékhelyek nyomában Dunakanyar, Ipolymente A magyarországi lengyel emlékhelyeket bejárva 2014-ben hazánk egyik legszebb vidékére, a Dunakanyarba, valamint az Ipolymentére látogatunk el. Olyan

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY

ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY ZSELICSZENTPÁL ÖRÖKSÉGVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY VIRÁNYI ÉPÍTÉSZ STÚDIÓ BT 2002.AUGUSZTUS Zselicszentpál Kaposvártól 8 km-re, a 67-es főközlekedési út közvetlen szomszédságában, a Zselici tájegységben fekvő

Részletesebben

Főoltár Templomunk legimpozánsabb berendezési tárgya. Süttői vörösmárványból készült, korai empire stílű, valószínűleg a templom építési idejéből származik. A szarkofágalakú stipesen újabb, ércajtóval

Részletesebben

Krasznabéltek, római katolikus templom

Krasznabéltek, római katolikus templom Papp Szilárd Krasznabéltek, római katolikus templom A Kraszna egyik jobb oldali mellékpatakjáról elnevezett, a megye déli részén fekvő település a XIV. század végén lett királyi tulajdonból földesúri birtok.

Részletesebben

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom

Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom Az Ipolyfödémes-i Szent Mihály templom A templom története: A mai ipolyfödémesi templom 1757-ben épült barokk stílusban torony nélkül (fotó 1934-ből) 1850-60-ban volt felujítva. Egyhajós építmény, melynek

Részletesebben