Policiklusos diazinszármazékok szintézise. Éliás Olivér
|
|
- Márk Fehér
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERTUDMÁYK DKTRI ISKLA Policiklusos diazinszármazékok szintézise Doktori (PhD) értekezés Éliás livér Témavezető: Dr. Mátyus Péter DSc, egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani Intézet Igazgató: Dr. Mátyus Péter egyetemi tanár Budapest, 2005
2 Szigorlati Bizottság: Elnök: Tagok: Dr. Vincze Zoltán PhD Dr. Wölfling János PhD Dr. erczegh Pál DSc ivatalos Bírálók: Dr. Antus Sándor DSc Dr. P. Sár Cecília CSc 2
3 Policiklusos diazinszármazékok szintézise Éliás livér Témavezető: Dr. Mátyus Péter DSc, egyetemi tanár Semmelweis Egyetem, Szerves Vegytani Intézet Összefoglaló A [d]-anellált piridazinszármazékok elsősorban jelentős farmakológiai aktivitással rendelkező 4,5- diszubsztituált piridazinok szerkezetileg rokon analógjaiként kerültek a figyelem középpontjába. Több biciklusos származék kedvező hatása adott alapot további szintetikus munkákhoz és szerkezet-hatás összefüggés vizsgálatokhoz. Ezen gyógyszerkémiai előzményekből kiindulva célunk volt új típusú policiklusos gyűrűrendszerek előállítása szén-szén és/vagy szén-nitrogén kötés kialakításával járó módszerek alkalmazásával. A hatékony vegyületfunkcionalizálás irányította figyelmünket a 4,5-diklór-2- metilpiridazin-3(2)-on 6-nitro-származékára. Policiklusokhoz vezető szintézisútjaink kulcsintermedierjeiként utóbbi vegyületből aminoalkoholokkal kapható piridazino[3,4-b]- és piridazino[4,5-b]-anellált oxazin és oxazepin biciklusokat, továbbá két monociklusos diazint, 5-jód-2-metilpiridazin-3(2)-ont és 6-klór-1,3-dimetil-5-nitropirimidin-2,4(1,3)-diont vettünk számításba. Így először 4,5-diklór-2-metil-6-nitropiridazin-3(2)-ont változatos szerkezetű aminoalkoholokkal vittünk nukleofil szubsztitúcióba, majd tanulmányoztuk az így kapott 4(5)-(hidroxialkil)amino-5(4)-klórszármazékok gyűrűzárási reakcióit. A regiokémia irányításával, jó hozammal, [c]- és [d]-anellált biciklusos piridazinokhoz vezető szintézisutakat dolgoztunk ki. Utóbbi gyűrűrendszerek további funkcionalizálásával imidazo[4,5-c]piridazin- és pirrolo[2,3-d]- piridazin-vázat tartalmazó vegyületeket állítottunk elő. Intermolekuláris Knoevenagel-kondenzációt követő termikus gyűrűzárással, a terc-amino effektus révén, egyébként nehezen hozzáférhető pirido[2,3- d]piridazin-származékokhoz jutottunk. A monociklusos diazinokból kiindulva egyik esetben Buchwald artwig aminálási és eck-típusú ciklodehidrohalogénezési reakció kombinálásával piridazino[4,5-b]indol, míg egy másik esetben Suzuki keresztkapcsolási reakciót követő nitrén-beékelődési reakcióval pirimido[5,4-b]indol gyűrűrendszert kaptunk. A terc-amino effektuson alapuló gyűrűzárási reakció mechanizmusára vonatkozóan új, eddig nem vizsgált szempontok tanulmányozásával igazoltuk, hogy a geometria és a ciklizációs készség valóban szoros kapcsolatban áll egymással. Ezen eredményeink más vizsgálatainkkal együtt újabb támpontot adnak a reakció mechanizmusának értelmezéséhez. Továbbá bemutattuk, hogy a módszer helyesen megválasztott szubsztrátok esetében jelentős szintetikus értékkel bír. Az új vegyületek szerkezetét korszerű spektroszkópiai módszerekkel és számos esetben röntgendiffrakcióval igazoltuk. 3
4 Synthesis of Polycyclic Diazines livér Éliás Under the supervision of Professor Péter Mátyus, DSc Semmelweis University, Department of rganic Chemistry Summary [d]-annelated pyridazines have primarily been of interest as structurally related analogues of 4,5- disubstituted pyridazines possessing remarkable biological activities. Among these bicyclic derivatives too, Mátyus et al. had identified some lead compounds which formed a rational basis for further synthetic and structure-activity studies. These achievements have prompted us to elaborate new methodologies toward the syntheses of novel polyfused diazines, in which various carbon-carbon and/or carbon-nitrogen bond forming reactions have been utilized. The ortho- and peri-fused pyridazines may be interesting compounds for pharmacological studies, whereas, the new methodologies and synthetic strategies may also be used for the preparation of other series of fused ring systems. In my studies, the following reaction and substance classes, respectively, have been particularly investigated. The easily accessible 4,5-dichloro-2-methylpyridazin-6-nitro-3(2)-one has been proven to be a convenient starting material for the preparation of novel series of [c]- and [d]-annelated pyridazinooxazines and -oxazepines. The bicyclic fused pyridazines themselves, as well as the also easily available monocyclic 5-iodo-2-methylpyridazin-3(2)-one have been selected as key intermediates for the syntheses of other pyridazino-fused ring systems. In order to study the possible extension of some reaction sequences, a pyrimidine derivative, 6-chloro-1,3-dimethyl-5-nitropyrimidin-2,4(1,3)-dione has also been included into our synthetic study. The ring closure reaction of 4(5)-chloro-5(4)-(hydroxyalkyl)amino derivatives obtained by the nucleophilic displacement of one of the halogen atoms of 4,5-dichloro-2-methyl-6-nitropyridazin-3(2)- one with aminoalcohols, particularly remarkably in some cases with complete regioselectivity, led to the formation of valuable [c]- and [d]-annelated pyridazines possessing substituents for further modifications. Thus, e.g., reduction, hydrodehalogenation, formylation followed by inter- or intramolecular reactions gave imidazo[4,5-c]- and pyrrolo[2,3-d]pyridazine systems. Moreover, by application of the tert-amino effect, it could be prepared some, otherwise hardly accessible, tetrahydropyrido[2,3-d]pyridazines. The mechanism of the latter isomerization reaction was carefully investigated, and it was concluded that some geometrical parameters obtained by X-ray and/or MR of the starting vinyl compounds correlated well with their cyclisation tendency. The pyridazino[4,5-b]indole and the pyrimido[5,4-b]indole ring systems have been available utilizing the sequential combinations of a Buchwald artwig amination with an intramolecular eck-type reaction or a Suzuki cross-coupling reaction with a nitrene insertion reaction, respectively. 4
5 TARTALMJEGYZÉK TARTALMJEGYZÉK...5 BEVEZETÉS ÉS CÉLK IRDALMI ÁTTÉR Piridazin- és pirimidingyűrűk felépítése ,5-diklór-2-metil-6-nitropiridazin-3(2)-on (I) előállítása jód-2-metilpiridazin-3(2)-on (II) előállítása klór-1,3-dimetil-5-nitropirimidin-2,4(1,3)-dion (III) előállítása ,5-diklórpiridazinon-származékok reakciói nukleofilekkel A regiokémia szempontjai Gyűrűzárási reakciók bifunkciós vegyületekkel Diazingyűrűk funkcionalizálása palládium-katalizált reakcióban A terc-amino effektus EREDMÉYEK ÉS MEGBESZÉLÉS ,5-diklór-2-metil-6-nitropiridazin-3(2)-on reakciói aminoalkoholokkal (5)-(hidroxialkil)amino-5(4)-klór-6-nitropiridazin-3(2)-onok gyűrűzárási reakciói (hidroxialkil)amino-5-klór-6-nitropiridazin-3(2)-onok gyűrűzárási lehetőségei (hidroxialkil)amino-4-klór-6-nitropiridazin-3(2)-onok gyűrűzárási lehetőségei rto-kondenzált, illetve orto- és peri-kondenzált piridazinpoliciklusok szintézise Policiklusok kialakítása szén-heteroatom kötés létrehozásával Gyűrűzárás intermolekuláris nukleofil szubsztitúcióval: C1 fragmens beépítése Gyűrűzárás nitrén-beékelődési reakcióval Policiklusok kialakítása szén-szén kötés létrehozásával Gyűrűzárás intramolekuláris eck-típusú reakcióval Gyűrűzárás intramolekuláris kondenzációval A terc-amino effektuson alapuló gyűrűzárási reakció vizsgálata: a tercier aminocsoport szerepe KÍSÉRLETI RÉSZ Módszerek A vegyületek előállítása ,5-diklór-2-metil-6-nitropiridazin-3(2)-on (I) reakciója aminoalkoholokkal, általános előirat ,5-diklór-2-metil-6-nitropiridazin-3(2)-on (I) reakciója piperidin-2-ilmetanollal: az 1- klór-3-metil-6,6a,7,8,9,10-hexahidropiridazino[3,4-b]pirido[1,2-d]-[1,4]oxazin-2(3)-on (3o) és az [1-(1-metil-3-nitro-1-pirazol-4-il)piperidin-2-il]metanol (4) előállítása Általános előirat 1a és b, 1f és g, 2, 6, 13 vegyületek reakciójához nátrium-etoxiddal: 3, 5, 8, 11, 14 biciklusok és 7, 12 6-etoxipiridazinok előállítása Általános előirat 1f, g, 2f, g, l és 5 nitrovegyületek redukciójához: 6, 8, 13 aminoszármazékok előállítása (S)-5-klór-4-[2-(klórmetil)pirrolidin-1-il]-2-metil-6-nitropiridazin-3(2)-on (9) előállítása (S)-2-metil-4-nitro-5,6,6a,7,8,9-hexahidropirrolo[1',2':1,6]pirazino[2,3-d]piridazin-1(2)- on (10) előállítása metil-diendo-9-oxa-1,12,13,15-tetraazapentaciklo[ ,6.0 2,7.0 14,17 ]okta-deka- 10(17),13,15-trién-11-on (15) előállítása
6 Általános előirat benzilcsoport eltávolítására: 16a és b vegyületek előállítása metil-8,9-dihidro-7-6-oxa-2,3,4,9a-tetraazabenzo[cd]azulén-5(4)-on (17a) előállítása ,4-dimetil-8,9-dihidro-7-6-oxa-2,3,4,9a-tetraazabenzo[cd]azulén-5(4)-on (17b) előállítása amino-6-klór-1,3-dimetilpirimidin-2,4(1,3)-dion (XXIV) előállítása amino-6-fenil-1,3-dimetilpirimidin-2,4(1,3)-dion (18) előállítása Előirat diazotálási reakcióhoz és az azt követő azidcseréhez: 20 vegyület szintézise Előirat 20 azidvegyület termikus gyűrűzárására: 21 vegyület előállítása jód-2-metilpiridazin-3(2)-on reakciója 2-brómanilinnel: 5-(-2-brómfenil)amino-2- metilpiridazin-3(2)-on előállítása (22) Pd-katalizált ciklodehidrohalogénezési reakció: 2-metilpiridazino[4,5-b]indol-1(2)-on előállítása (23) Általános előirat katalitikus hidrodehalogénezéshez: 24 vegyületek előállítása Általános előirat 25 aldehidek előállítására Vilsmeier aack formilezési reakcióban a és b triciklusok szintézise intramolekuláris kondenzációs reakcióval a és b vegyületek szintézise intermolekuláris Knoevenagel-kondenzációval, általános előirat ,2,2 -trimetil-6-fenilspiro[2,4,5,6,8,9-hexahidro-3,7-10-oxa-1,2,6atriazaciklohepta[de]naftalin-5,5 -(dihidro-4 -[1,3]dioxán)]-3,4,6 -trion (28) előállítása metil-3-oxo-6-fenil-2,4,5,6,8,9-hexahidro-3,7-10-oxa-1,2,6a-triazaciklohepta[1,2,3- de]naftalin-5-karbonsav (29) előállítása Általános előirat 25 aldehidek barbitursavval való Knoevenagel-kondenzációjához, 30 vegyületek előállítása vinilvegyületek termikus gyűrűzárása: 31 spirovegyületek szintézise FÜGGELÉK IRDALMJEGYZÉK KÖSZÖETYILVÁÍTÁS PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK
7 BEVEZETÉS ÉS CÉLK Az utóbbi negyedszázad során a piridazinvegyületek gyógyszerkémiája egyre nagyobb figyelmet kapott, ez idő alatt számos biológiailag aktív piridazinszármazékot ismerhettünk meg, amelyek közül több vegyület gyógyszerként is forgalomba került, sőt leírták az első természetben előforduló piridazingyűrűt tartalmazó vegyületet is. Mindezekkel összefüggésben a vegyületcsaládra vonatkozó szintetikus és elméleti munkák köre is egyre bővül. Munkám közvetlen előzményeként a Gyógyszerkutató Intézet piridazinkémia terén elért eredményeit tekinthetjük. Mátyus és munkatársai 4,5-diklór-2-metilpiridazin- 3(2)-on számos aminovegyülettel szubsztituált származékát állították elő, és vizsgálták az azokhoz vezető nukleofil szubsztitúciós reakciók mechanizmusát és kinetikáját is. Aminoalkoholokat, mint bifunkciós vegyületeket alkalmazva ezekben a reakciókban lehetőség nyílt egy, a piridazingyűrűhöz kondenzált második, telített gyűrű kialakítására is. Az így kapott piridazinongyűrűvel kondenzált oxazin- és oxazepinszármazékok elsősorban jelentős biológiai aktivitással rendelkező 4,5-diszubsztituált piridazinok szerkezetileg rokon analógjaiként kerültek a figyelem középpontjába. Ezen [d]-anellált biciklusok között több ígéretes vegyületet azonosítottak, amelyek alapot képeztek további szintetikus munkákhoz és szerkezet-hatás összefüggés tanulmányokhoz. Számos potenciális gyógyszervegyületet állítottak elő, különösen központi idegrendszerre, illetve a kardiovaszkuláris rendszerre ható vegyületek körében. emrégiben, külföldi és hazai együttműködő partnerekkel az antimaláriás hatású kriptolepin több aza-analógját is előállították Intézetünkben. Utóbbi munkáknak nemcsak gyógyszerkémiai szempontból van jelentősége, hanem amiatt is, hogy előállításukra új szintézisstratégiát alkalmaztak. Ezen gyógyszerkémiai előzményekből kiindulva célunk volt új típusú ortokondenzált, illetve orto- és peri-kondenzált gyűrűrendszerek előállítása, szén-szén és/vagy szén-nitrogén kötés kialakításával járó módszerek alkalmazásával. A tervezett policiklusos vegyületekhez vezető út kulcsintermedierjeiként a későbbi gyűrűzáráshoz megfelelően szubsztituált két monociklusos diazin, az 5-jód-2- metilpiridazin-3(2)-on és a 6-klór-1,3-dimetil-5-nitropirimidin-2,4(1,3)-dion mellett alkalmasan funkcionalizált [c]- és [d]-anellált piridazinooxazin és -oxazepin 7
8 biciklusokat vettünk számításba. Utóbbi szerkezetek nem egy-egy vegyületet, hanem két új, szintetikus szempontból nagyon értékes vegyületcsalád képviselőit jelentik, amelyek előállítására alkalmas, jó hozamú, és mindenekelőtt szelektív szintézismódszereket kellett kidolgoznunk. Így a hatékony vegyületfunkcionalizálás irányította figyelmünket a 4,5-diklór-2- metilpiridazin-3(2)-on 6-helyzetben is nukleofil reakcióban szubsztituálható 6- nitro-származékára. Terveztük utóbbi vegyület változatos szerkezetű aminoalkoholokkal való szubsztituálását, majd az így kapott 4(5)-(hidroxialkil)amino-5(4)- klór-származékok gyűrűzárási reakcióinak vizsgálatát, a regiokémia befolyásolásának lehetőségeire helyezve a hangsúlyt. 8
9 1. IRDALMI ÁTTÉR Saját munkám ismertetése előtt összefoglalom a téma szintetikus kémiai hátterét, érintve a hozzá kapcsolódó elméleti vonatkozásokat. árom részre osztva a fejezetet, elsőként bemutatom a kiindulási vegyületek, 4,5-diklór-2-metil-6-nitropiridazin-3(2)- on (I), 5-jód-2-metilpiridazin-3(2)-on (II) és 6-klór-1,3-dimetil-5-nitropirimidin- 2,4(1,3)-dion (III) (a pirimidin-2,4(1,3)-dion alapvázat esetenként uracilként, a pirimidin-2,4,6(1,3,5)-triont barbitursavként nevezem el) előállítási módszereit; ezután ismertetem I 6-helyzetben szubsztituálatlan elővegyületének reaktivitását nukleofil reakciópartnerekkel szemben, ezen belül kiemelve a 4,5-szubsztitúció regiokémiáját és a diszubsztitúció speciális esetének tekinthető bifunkciós vegyületekkel megvalósítható gyűrűzárási reakciókat, továbbá az általunk alkalmazott palládium-katalizált reakciókat, ennek kapcsán II, III vegyületek reaktivitását ezen körülmények között; végül röviden ismertetem a terc-amino effektuson alapuló gyűrűzárási reakciót I C 3 I II III 1.1. ábra. Szintéziseink kiindulási vegyületei 1.1. Piridazin- és pirimidingyűrűk felépítése ,5-diklór-2-metil-6-nitropiridazin-3(2)-on (I) előállítása Gyűrűszintézisek A különbözőképpen szubsztituált piridazin-3(2)-on gyűrű kialakítására számos lehetőség kínálkozik, így a preparatív módszer helyes megválasztásával könnyen előállíthatjuk a kívánt származékot. Az eddig publikált hatékony szintézisutak mindegyikében valamilyen 1,4-bifunkciós vegyületet reagáltatnak szubsztituált hidrazinnal vagy szemikarbaziddal. A felhasznált bifunkciós vegyület általában egy 9
10 telítetlen dikarbonsav (IVa, X=) vagy aldehidkarbonsav (IVb, X=), illetve ezek származékai. Az egyik leggyakrabban alkalmazott dikarbonsav, a diklórszubsztituált maleinsav, illetve V anhidridje, amelyből kiindulva kaphatjuk az 1.1. reakcióvázlatnak megfelelően a VI 6-hidroxi-származékot. 1 X R 2 R IVa V VI 1.1. reakcióvázlat A kiindulási vegyületként aldehidkarbonsavat felhasználó szintézisutak kiemelt helyet foglalnak el a piridazinonvegyületek előállításában. Elsősorban a mukohaloid savak (például VII, a mukoklórsav hidroxilakton formája) különböző reakciókörülmények között végrehajtott kondenzációs reakciói jelentősek hidrazinszármazékokkal. Savas körülmények között a megfelelő hidrazinszármazék megválasztásával a kívánt módon szubsztituált vegyületek jól hozzáférhetők. A 2-fenilvegyületek mellett egyéb VIII 2-alkil (metil, etil, propil) származékok is előállíthatók ezen az úton. 1a, 2 IVb R 2 R VII VIII R: C 3, C 2 C 3, C 2 C 2 C reakcióvázlat A kondenzációs reakciót megelőzően a mukoklórsav Friedel Crafts-típusú reakcióba vihető, adott esetben szubsztituált aromás vegyületekkel, és az így kapott IX γ- arildiklórkrotonolakton hidrazinnal, egy klóratom eliminációja mellett magas hozammal adja a 6-aril-monoklór-piridazinonokat (X). 1a 10
11 Ar Ar/Al Ar VII IX X 1.3. reakcióvázlat Abban az esetben, ha a Friedel Crafts acilezés előtt a mukoklórsavat (VII) salétromsavval oxidálják diklórmaleinsav-anhidriddé (V), majd XI vegyületet hidrazinnal, vagy szubsztituált származékával viszik reakcióba, úgy a XII típusú diklórvegyületek izolálhatók: VII 3 V Ar/Al 3 Ar XI R 2 R Ar XII 1.4. reakcióvázlat -alkilezések A 2-helyzetű nitrogénatomra nemcsak direkt gyűrűszintézissel építhetők be szubsztituensek, hanem a már kialakított XIII piridazinongyűrű utólagos alkilezésével is. Számos csoport vihető be RY reagens segítségével, a szokásos körülmények között. 3 RY a/etanol; a/,-dimetilformamid R XIII VIII 1.5. reakcióvázlat Az alkilezési reakcióban -1 és alkilezést is megfigyeltek. Így a XIII vegyület kezelése dimetil-szulfáttal, a reakciókörülményektől függően a kívánt XIV 2-metilszármazék mellett XV 1-metil-származékot, vagy -1, dimetil terméket is szolgáltatott (XVII). 4 11
12 Me 2 S 4 /40 C a/víz XIV Me 2 S 4 toluol/ víz/ XIII XV XVI Me Me 2 S 4 xilol/ XVII 1.6. reakcióvázlat A gyűrű 6-helyzetű szubsztitúciói A metilezési folyamatokban elektrofil vegyületekkel a 4,5-diklórpiridazin-3(2)-on nukleofil centrumai közül a nitrogén- és oxigénatomok reagálnak. A piridazinongyűrű C-6 szénatomja elektrofilekkel is támadható, így a gyűrű erélyes körülmények között nitrálási reakcióba vihető, füstölgő salétromsav - tömény kénsav elegyében, vagy kálium-nitráttal füstölgő kénsav - 98%-os kénsav 2:1 arányú elegyében. A kialakított nitrocsoport fém vassal, jégecetben redukálható, így a szintetikus szempontból is jelentős aminoszármazékokat kaphatjuk meg. 5 R 98%-os 2 S 4 füstölgő 3 R Fe/jégecet R 2 2 VIII XVIII XIX 1.7. reakcióvázlat 12
13 Az I kiindulási vegyületet az irodalomban leírt úton állítottuk elő, három lépésben. Mukoklórsav és hidrazin-hidrát reakciójával alakítható ki a XIII piridazinongyűrű. 2b Ezt követően dimetil-szulfáttal metilcsoportot építettünk be a gyűrű 2-helyzetű nitrogénatomjára. 4, 6 A metilezési reakcióban képződő XIV és XV metilpiridazinonszármazékok egyszerűen elválaszthatók egymástól, mert XV 1-metil-származék csapadék formájában leváló só vízoldékony, és az extrahálószerként alkalmazott toluolban nem oldódik. A metilezés után viszonylag erélyes körülmények között, kevert savval végezve a nitrálást 5a, jó hozammal izoláltuk a 4,5-diklór-2-metil-6-nitropiridazin-3(2)-ont (I). Amennyiben a direkt gyűrűszintézis során metil-hidrazint 2i alkalmaztuk, azonos módon vezetve a reakciót, közvetlenül kaptuk a kívánt metilszármazékot. Ez utóbbi módszer jobb hozama és egyszerűsége miatt preparatív szempontból előnyösebb, hátránya viszont a metil-hidrazin korlátozott hozzáférhetősége és jelentős toxicitása. 2 3 / 2 S 4 VII jégecet, 110 C 2 2 jégecet, 110 C XIV (C 3 ) 2 S 4 a, metanol 2 I XIII C 3 S 4 XV 1.8. reakcióvázlat 13
14 jód-2-metilpiridazin-3(2)-on (II) előállítása A 4,5-diklór-2-metilpiridazin-3(2)-on (XIV) hidrogén-jodiddal kezelve, nukleofil szubsztitúciós reakcióban, reduktív dehalogénezés mellett szolgáltatja a kívánt II 5-jódszármazékot. 7 57%-os I 140 C I XIV II 1.9. reakcióvázlat klór-1,3-dimetil-5-nitropirimidin-2,4(1,3)-dion (III) előállítása Gyűrűszintézisek A pirimidin-2,4-dion-váz is többféleképpen kialakítható. Az egyik elterjedt előállítási módszer szerint a karbamidot malonsavval (XX) vagy dietil-észterével reagáltatva barbitursav (XXI) nyerhető. 8 Az 1,3-dimetilbarbitursavat (XXII) malonsavból kiindulva a megfelelő metilezett karbamiddal kaphatunk. 9 karbamid ecetsav-anhidrid, jégecet XX XXI,'-dimetilkarbamid ecetsav-anhidrid, jégecet C 3 XX XXII reakcióvázlat 14
15 -alkilezés A barbitursav nitrogénatomjai dimetil-szulfáttal metilezhetők, 10 amikoris szintén a XXII 1,3-dimetil-származékhoz jutunk. Szintéziseink ez utóbbi utat követték, a kereskedelemben könnyen beszerezhető barbitursav (XXI) metilezésével kapott 1,3- dimetilbarbitursavat (XXII) használtuk további kísérleteinkhez kiindulási anyagnak. A gyűrű 6-helyzetű szubsztitúciója Az előzőekben leírt úton kapott 1,3-dimetilbarbitursav (XXII) foszforil-trikloriddal reakcióba vihető, telítetlen kötés kialakulása mellett ilyen úton szintetizálható a XXIII 6-klór uracilszármazék. 11 A pirimidingyűrű 5-pozíciója a piridazinonnál alkalmazott erélyes körülmények között jó hozammal nitrálható. 12 Az irodalomban leírtaktól eltérően Bechamp-körülmények között redukáltuk a nitrocsoportot, szintén jó hozammal kapva a kívánt XXIV 5-amino-származékot. P 3 2 S 4 3 C 3 XXII C 3 XXIII 2 Fe/jégecet 2 C 3 III C 3 XXIV reakcióvázlat ,5-diklórpiridazinon-származékok reakciói nukleofilekkel A halogénszubsztitúciók, mint a legjellemzőbb és legfontosabb reakciói a 4,5-dihalopiridazin-3(2)-onoknak, nukleofilek széles körének bevezetését teszik lehetővé a piridazingyűrű 4- és/vagy 5-pozícióiba. Mivel a 4,5-diklór-2-metil-6-nitropiridazin- 3(2)-on nukleofilekkel való reakciói kevéssé ismertek az irodalomban, fontosnak tartottam először behatóan tanulmányozott elővegyületének, a 6-helyzetben szub- 15
16 sztituálatlan 4,5-diklór-2-alkilpiridazin-3(2)-onoknak (VIII) különösen a 2-metilszármazék (XIV) hasonló reakcióinak, és az abból levonható következtetéseknek a bemutatását. A két alfejezet végén ismertetem 1 vegyület ezidáig leírt, megfelelő szubsztitúciós reakcióit is A regiokémia szempontjai Aminokkal, mint nukleofil reagensekkel, XIV vegyület jól támadható. Ezekben a folyamatokban a gyűrű C-4, C-5 és C-3 szénatomjai mint elektrofil centrumok vehetnek részt: u XIV 1.2. ábra ukleofil szubsztitúció lehetőségei XIV vegyület esetében Ezt az utat követve a piridazinongyűrű 4- és/vagy 5-helyzetébe általában könnyen bevihető szubsztituens, és e vegyületek mint monociklusos piridazinok önmagukban, vagy mint kiindulási anyagok is érdekesek farmakológiai szempontból. Így a regiokémiát befolyásoló tényezők ismerete nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is fontos. A nitrogén-heterociklusok körében a halogének nukleofil szubsztitúciós reakciói esetében általában alkamazható tapasztalati irányítási szabály alapján mind a C-5, mind a C-4 atomok fokozott reaktivitására lehet számítani: a C-5 helyzet nagyobb reaktivitását a karbonilcsoport (vinilóg karbamoil-klorid), míg a C-4 helyzet szokásosnál nagyobb reaktivitását a hozzá képest γ-helyzetű nitrogénatom okozhatja (vinilóg klórimin). Korábbi kísérleti munkák alátámasztják, hogy mindkét reakció végbemehet. A kísérletek arra is utaltak, hogy a reakcióközeg polaritása jelentősen befolyásolja a regiokémiát. Az 5-regioizomer képződik túlsúlyban poláris közegben, a 4-regioizomer képződésének szempontjából viszont az apoláris közeg a kedvező. Korábbi elméleti munkák eredményeiként 13 ismerjük az említett centrumok szemiempirikus módszerek segítségével számolt nettó atomi töltését, a LUM pálya koefficienseit ezeken a helyeken, és a releváns pályaenergia-értékeket is (lásd az 16
17 1.3. ábrát). Ezen adatok és a nukleofil reaktáns reakcióban résztvevő centruma megfelelő értékeinek ismeretében a reaktivitás és a regiokémia értelmezhető, sőt akár prediktálható, felhasználva az egyszerűsített Klopman Salem egyenletet. Az egyenlet segítségével megbecsülhetjük a reakciók sebességmeghatározó lépésében az átmeneti állapottal arányos kezdeti energiaváltozásokat. piridazinon: E LUM (ev) -1,04 benzil-amin: E LUM (ev) 0,46 E M (ev) -9,56 E M (ev) -9,81 Q 3 (AU) 0,31 Q 4 Q 5 (AU) -0,14 (AU) -0,04 Q (AU) -0,35 c 0,26 c 3 c 4 c 5 0,15 0,56-0,57 Q: nettó atomi töltés (Atomic Unit) c: koefficiens a reakcióban érintett pályákon 1.3. ábra éhány fontosabb számolt adat XIV és benzil-amin vonatkozásában A kemény és lágy sav-bázis elmélet alapján is tehető kvalitatív becslés a regiokémiát illetően. Így lágy reagensekkel a 4,5-diklór-2-metilpiridazin-3(2)-on (XIV) halogénatomjai pályakontrollált nukleofil reakciókban szubsztituálhatók, például benzilaminnal, amelynek során a XXV, XXVI izomerpár képződik. Ph XIV 2 Ph XXV oldószer: termékarány (5/4): XXVI Ph etanol toluol
18 1.4. ábra A termékarány oldószertől való függése XIV és benzil-amin reakciójában A kinetikai vizsgálatok 13b alapján a sebességmeghatározó lépés a nukleofil támadás. A halogénatomok párhuzamos szubsztitúciójával képződik a két izomer. A regioszelektivitás erősen oldószerfüggő. Bár a XIV piridazinon LUM és a benzil-amin M pályái között meglehetősen nagy az energiakülönbség, a jelentékeny koefficiens értékek miatt az orbitál tag mégis nagy szerepet játszik a regiokémiában, megfordítva az egyébként a csak a töltések alapján jósolható reaktivitási sorrendet (C-3 > C-5, C-4 helyett C-5, C-4 > C-3). Az 5- atom szubsztitúciójának poláris oldószerben (például etanolban) való kedvezményezettségét a 4- atoméval szemben kielégítően magyarázza meg a centrumok közötti töltéskülönbség. Félreértésre adhat okot az a látszólagos ellentmondás, hogy szigorú értelemben ezeket a reakciókat mégsem lehet töltéskontrolláltaknak tekinteni, a korábban említett megfontolások alapján. Azonban az apoláris oldószerben (toluol) észlelt ellentétes regioszelektivitást nem lehet ezen az alapon megmagyarázni, sőt éppen egy még nagyobb 5/4 izomerarányt lehetne jósolni toluolban, mint etanolban, a dipólusmomentum (ε) értékeiket összehasonlítva. Ez az átmeneti állapotok eltérő szolvatációs viszonyaival magyarázható, amelyek e szerkezetek dipólusmomentumainak jelentékeny különbségéből származnak. 13b Ph R Ph CR R XXVIII XXVII Ph C XXIX reakcióvázlat Ezzel szemben, kemény nukleofil reagensekkel töltéskontrollált reakció mehet végbe, amikoris a nukleofil a C-3-on, mint legpozitívabb centrumon is támadhat. Ilyen reakciót magában foglaló folyamat több lépésben eredményezi a XXVII piridazinongyűrű XXVIII pirazolgyűrűvé történő átalakulását nátrium-alkoxidok hatására 18
19 (1.12. reakcióvázlat felső részén). A gyűrűszűkülés mechanizmusára Maki és Takaya 14 tettek javaslatot. A reakció bevezető lépésében a halogénatomok nukleofil folyamatban, az addíciós-eliminációs mechanizmus szerint alkoxidcsoportokra cserélődnek le (1.5. ábra: XXVII A). Ezután történik meg a nukleofil támadás a C-3 karbonil szénatomon (1.5. ábra: A B), majd az átrendeződés (1.5.ábra: B C), végül alkohol eliminációjával kapjuk a XXVIII 4-alkoxi-pirazol gyűrűt. Ph Ph R Ph R R R R XXVII A B Ph R CR R Ph CR R C XXVIII 1.5. ábra A szerzők javaslata nátrium-alkoxid által kiváltott gyűrűszűkülés mechanizmusára átrium-hidroxid hatására XXVII vegyület ugyancsak átrendeződést szenved, szintén pirazolgyűrű képződik, amelynek szubsztituáltsága azonban eltérő (XXVII XXIX átalakulás, reakcióvázlat alsó részén). Formálisan a nukleofil reagensből származtatható csoport helyet cserélt a hidrogénatommal, utóbbi most a gyűrű 4- helyzetében található. A reakciót Maki és Beardsley 15 írták le. A reakció kulcslépése XXVII deprotonálódása, ezzel megkezdődik az 5-helyzetű klóratom eliminációsaddíciós mechanizmus szerint lejátszódó szubsztitúciója (1.6.ábra: A B C), amelynek során arin-intermedieren (B, az 1.6. ábrán) keresztül 4-es helyzetbe lép be hidroxilcsoport. Az átrendeződési lépés C szerkezet tautomerjéből vezethető le; közel azonos folyamat, mint az előbbi mechanizmusnál. Az így származtatott E (az 1.6. ábrán) intermedier azután vízeliminációval stabilizálódva szolgáltatja a XXIX 3- hidroxi-pirazol gyűrűt. 19
20 Ph Ph Ph Ph XXVII A B C Ph Ph C Ph C D E XXIX 1.6. ábra A szerzők javaslata nátrium-hidroxid által kiváltott gyűrűszűkülés mechanizmusára Továbbá Stanovnik és Tišler munkái 16 révén ismert, hogy XXVII vegyület dibrómszármazéka kálium-hidroxidos forralás hatására gyűrűátrendeződést szenved. Érdekes módon azonban nem a XXIX 3-hidroxi-származékot, hanem annak 4-hidroxiizomerjét, a XXXI vegyületet kapták. Utóbbi képződését a szerzők az 1.5. ábrán bemutatott mechanizmussal analóg módon értelmezték. Ph Br Ph Ph Br XXX A B Ph C Ph C C XXXI 1.7. ábra Kálium-hidroxid hatására végbemenő gyűrűszűkülés javasolt mechanizmusa dibrómszármazék esetében Különféleképpen szubsztituált pirazolgyűrűt eredményező átrendeződések nem csak a piridazin-3(2)-onok között ismertek, változatos szubsztrátkörben írtak már le gyűrűszűkülési reakciót (XXXIII 17a, XXXV 17b, XXXVII 17c ). 20
21 X XXXII 2 C XXXIII X:, Br XXXIV R XXXV R R: Ph, 4-metoxifenil, C 3 XXXVI 2 XXXVII 1.8. ábra Gyűrűátrendeződések piridazinok körében A VIII 4,5-dihalopiridazinonok nukleofilekkel szembeni nagy reaktivitásuk következtében fontos kiindulási vegyületek monoszubsztituált halopiridazinok előállítására, amelyek önmagukban is érdekesek biológiai szempontból, továbbá jól felhasználható intermedierek 4,5-diszubsztituált-származékok szintéziseiben, beleértve a kondenzált piridazinon gyűrűrendszereket is. További jelentős, nitrogénnukleofillal végbemenő regioszelektív szubsztitúciós reakciókat mutatok be az reakcióvázlaton, a következő oldalon. 18 ukleofilként a nitrogénnukleofilek mellett oxigén-, kén-, továbbá szénnukleofileket is sikeresen használtak fel. Ezek a reakciók is az addíciós-eliminációs mechanizmus szerint mennek végbe, és az esetek többségében regioizomerek keverékét adják, ritkább esetben diszubsztituált vegyületek képződését is leírták. A szubsztitúciós reakciókban közvetlenül kapható, illetve az azokból levezethető vegyületek előállításánál ez esetben is kiemelten fontos a regiokémia kérdése. Amint azt a nitrogénnukleofilekkel kapcsolatban ismertettem, a legkézenfekvőbb megoldás a reakció regiokémiájának befolyásolására az oldószer dielektromos tulajdonságainak a megváltoztatása. 21
22 R VIII a 3 dimetil-szulfoxid R 3 XXXVIII 2, Pd-C metanol R XXXIX 2 R VIII K 2 C 3 dimetil-szulfoxid R XL 2 R VIII C 2 C 2 trietil-amin metanol R XLI CC reakcióvázlat Alkoxi szubsztituált piridazinok példáján bemutatva, amennyiben az reakcióvázlat szerinti reakciót (R = fenil, X =, R = etil) acetonitrilben, szobahőmérsékleten végezték, szerény regioszelektivitás mellett kapták a megfelelő 4-etoxi (53%) és 5-etoxi (36%) vegyületeket. Etanolban forralva az 5-etoxi-vegyület képződött (95%). Amennyiben a reakciót a kevéssé poláris dioxánban vezetik szobahőmérsékleten, a 4-etoxi-izomer 78%-os hozammal nyerhető. 6 A reakciót több alkohollal, és -2 változatos szubsztituálása mellett is leírták már (R = benzil, X =, R = metil esetében: metanolban 5-metoxi (85%), dioxánban a 4-metoxi (74%) 19 regioizomer a főtermék). 20 R axr' vagy KXR' R XR' R XR' VIII XLII XLIII reakcióvázlat Yoon és munkatársai 4-amino-2,6-diklórfenollal bázis jelenlétében, acetonitrilben reagáltatott VIII típusú (R = metil, etil, n-propil, izopropil, n-butil, C 2 CC 3 ) dihalovegyületeket, amikoris kemo-, és regioszelektíven kapta a megfelelő 2-alkil-5-(4-22
23 amino-2,6,-diklórfenoxi)-4-halopiridazin-3(2)-onokat. 21 Ugyanez a munkacsoport vizsgálta VIII elővegyületének, a piridazingyűrű 2-helyzetében szubsztituálatlan XIII vegyületnek a reakcióit is, nitrogén- és oxigénnukleofilekkel. 22 A reakciók minden esetben regioszelektíven az 5-szubsztituált vegyületeket adták, azonban az oldószer megválasztásával jelentősen befolyásolható volt a termékarány (lásd az összefoglaló reakcióvázlatot és az azt kiegészítő 1.1. táblázat adatait). XIII i LIV C 3 XIII ii LIV C 3 LV C 2 C 3 LVI Ph XIII iii LVII C 2 C 3 LIV C 3 LV C 2 C 3 Reakciókörülmények: ( i ): 2x C 3, 2x K 2 C 3, forralás; ( ii ): 2x Ph, 2x K 2 C 3, forralás; ( iii ): C 2 2., K 2 C 3, forralás; ( iv ): a 3, forralás. XIII iv LVIII reakcióvázlat 1.1. táblázat. A termékarány függése az oldószertől az reakcióvázlat reakciói esetében reakciókörülmények termék A B C D E F G i LIV LIV ii LV LVI LVII iii LIV LV iv LVIII A reakcióban felhasznált oldószerek: A: tetrahidrofurán, B: tetrahidrofurán-víz, C: metanol, D: etanol, E: acetonitril, F: acetonitril-víz, G: víz. 23
24 Kaji 23, Takaya 24 és Lyga 6 szintén széles szubsztrátkörben tanulmányozták a kénnukleofilek (1.14. reakcióvázlaton X = S) szubsztitúciós reakcióit, beleértve a regiokémiát is. Az 5-merkapto (-szulfanil) származékok jó továbbalakíthatóságára az alkilezési és arilezési reakcióik a példa, de aromás csoportján változatosan szubsztituált heteroaril piridazin-3(2)-onokat is állítottak elő már ezen az úton. 25 Szénnukleofilekkel való regioszelektív reakciókra példát az reakcióvázlaton mutatok be. 26 R ac(cet) 2 diizopropil-éter R C(CEt) 2 VIII LIX R VIII C 2 (C) 2, a dimetil-szulfoxid R LX C(C) reakcióvázlat A 4,5-diklór-2-metil-6-nitropiridazin-3(2)-on esetében a 6-helyzet is elektrofil, azonban a lágy aminnukleofilek nem ezt részesítik előnyben, így benzil-aminokkal ebben az esetben is gyakorlatilag csak a C-4 és C-5 atomok jöhetnek számításba a szubsztitúció szempontjából. Mátyus és munkatársai megvizsgálták 1 vegyület reakcióját is benzil-aminnal. 13b ldószerként a poláris etanolt vagy az apoláris toluolt alkalmazva egyaránt az 5-benzilamino-származék képződik nagyobb mennyiségben (az 5- és 4-szubsztituált termékek aránya etanolban: 2,9, toluolban: 1,7). Még ennél is kevésbé megjósolható a regiokémia alakulása a kemény nukleofileknek tekinthető alkoxid-ionokkal, hiszen ez esetben a nitrocsoport szubsztitúciójával is számolnunk kell. 27 A 4-, 5-, vagy 6-monometoxi-szubsztituált, illetve a 4- és 6- vagy 5- és 6- dimetoxi-szubsztituált termékeket különböző arányban kapták 1 és nátrium-karbonát metanolos oldatban való reakciójával, a hőmérséklet és a reagens mennyiségének függvényében. A kisebb reagens koncentráció és az alacsonyabb hőmérséklet a 4- és 5- monoszubsztituált termékeknek kedvezett, míg a magasabb bázis/szubsztrát arány és a melegítés di- és tri-szubsztituált származékokhoz vezetett, sőt megjelent a termékek között a 4,5,6-trimetoxi-származék is. 24
25 1.2. táblázat. A termékarány függése az oldószertől az reakcióvázlat reakciói esetében Reakciókörülmények ozamok (%) LXI LXII LXIII LXIV LXV LXVI 0,5 mol K 2 C 3, metanol, forralás, 1 h ,0 mol K 2 C 3, metanol, forralás, 1,5 h ,0 mol K 2 C 3, metanol, 35 C,2 h ,3 mol K 2 C 3, metanol, forralás, 1 h ,0 mol K 2 C 3, metanol, 35 C,4 h ,0 mol K 2 C 3, metanol, forralás, 0,5 h ,4 mol K 2 C 3, metanol, forralás, 24 h A táblázatban szereplő vegyületek: X Y LXI: X =, Y = C 3, Z = 2 ; LXII: X = C 3, Y =, Z = 2 ; LXIII: X =, Y =, Z = C 3 ; LXIV: X =, Y = C 3, Z = C 3 ; LXV: X = C 3, Y =, Z = C 3 ; LXVI: X = C 3, Y = C 3, Z = C 3. Z Gyűrűzárási reakciók bifunkciós vegyületekkel A diszubsztitúció egyik speciális esete az a gyűrűzárási reakció, amely a piridazinongyűrű 4,5-helyzeteiben megy végbe. Így [4,5]-(vagy [d])anellált piridazin rendszerek alakulhatnak ki, és ha a feltételek egyébként kedveznek, megfelelő szubsztituensek alkalmazásával [3,4]-(vagy [c])kapcsolt piridazinok is keletkezhetnek. Ezért elmondhatjuk, hogy a 4,5-dihalopiridazinonok széleskörű felhasználási lehetőségei közül egyik legfontosabb a kondenzált gyűrűrendszerek kialakítása. Piridazino[4,5-b][1,4]oxazin-5(6)-on és 8(7)-on, LXVIII, illetve LXX típusú biciklusokat állítottak elő aminoalkoholokkal kapcsolt 4- vagy 5-(2-hidroxietil)- aminopiridazin-3(2)-on-származékok gyűrűzárásával. 28 R R R aet etanol, R LXVII LXVIII R aet etanol, R LXIX R LXX R reakcióvázlat 25
26 Egy új triciklusos gyűrűrendszert, piridazino[4,5-b]pirrolo[1,2-d][1,4]oxazint kaptak ezen az úton, amikoris aminoalkoholként S-prolinolt használtak fel. A ciklizációk könnyen kivitelezhetők nátrium-alkoxid segítségével, a legtöbb esetben jelentős racemizáció nélkül. 29 R LXXI abu butanol, R LXXII R abu butanol, R LXXIII LXXIV reakcióvázlat Azonban az említett piridazino[4,5]-anellált gyűrűrendszerek szintézisének kulcslépését képező intramolekuláris szubsztitúciós reakció végrehajtásának előfeltétele 29, 30 a kiindulási vegyületekben mind az amin, mind a laktám nitrogének szubsztitúciója. Ezek hiányában ugyanis a bázis hatására deprotonálódott, és ezáltal negatív töltést hordozó, nitrogénatomot tartalmazó molekulákban jelentősen megnő a 4- és 5-helyzet elektronsűrűsége (1.9. ábra), ez pedig a nukleofil ágens támadása ellen dolgozik; így a szubsztitúció védőcsoport nélkül nem, vagy csak gyenge hozammal megy végbe. R a a R LXXV LXXVI 1.9. ábra LXXV és LXXVI deprotonált szerkezetek 5-(hidroxialkil)amino-származékok esetében 26
27 Ezek a jelenségek elkerülhetők -szubsztituált származékokkal. Így a 4,5-diklór-2- metilpiridazin-3(2)-on alkalmasan funkcionalizált aminoalkoholokkal reagáltatva kiváló kiindulási vegyület [d]anellált piridazin gyűrűrendszerek előállításához. Azonban ezen helyzetek szubsztituenseinek gyűrűzárás utáni beviteléhez a gyűrűzárás közben reakcióba nem lépő és ezután szelektíven eltávolítható védőcsoportokra van szükség. Az így kapott vegyületeket a továbbiakban a nitrogénatomokon acilezni és alkilezni lehet. Az aminocsoport védelmére leginkább a benzilcsoport alkalmazható, amely a gyűrűzárást követően katalitikus hidrogénezéssel jól eltávolítható. Újabban sikerrel használták fel mind az amino, mind a laktám funkciók blokkolására, illetve védelmére a benzil- és benziloximetil-csoportok kombinációit. 31 A védőcsoportok beépítését és eltávolítását piridazino[4,5-b]oxazin- és piridazino[4,5- b]tiazin-vegyületeken tanulmányozták (1.20. reakcióvázlat), majd a módszert rokon rendszerekre is kiterjesztették. Ezek a csoportok szelektíven, vagy egyidejűleg eltávolíthatók az reakcióvázlaton feltüntetett körülmények között, és az így nyert LXXXIV, LXXXV, LXXXVI piridazino[4,5-b][1,4]oxazepinek továbbalakíthatók - szubsztituált vegyületekké. BBr 3, benzol, 25 C LXXXIV Ph 2 /Pd-C BM LXXX Ph 3 P 3 /Ph, 140 C LXXXV 2 /Pd-C, 5 min BM LXXXVI reakcióvázlat 27
28 aet/etanol, BM BM BM LXXVIII Ph LXXX I. S 2, II. a 2 S/etanol, Ph BM LXXXI S Ph LXXVII BM Ph I. S 2, II. a 2 S/etanol, BM S Ph LXXIX LXXXII aet/etanol, BM Ph LXXXIII Reakciókörülmények: ( i ): -benzil-aminoetanol, víz vagy toluol, reakcióvázlat Az említetteken kívül többféle védőcsoportot alkalmaztak már a laktám nitrogén egyedi védelmére nukleofil szubsztitúciós reakciókban; ezen speciális csoportok bevezetésével az -2 enyhe körülményeket igénylő alkilezése is megoldható, illetve elősegítik a további funkcionalizálást a C-4 és C-5 pozícióban, többnyire regioszelektíven az 5-származék javára. Követelmény, hogy (i) a csoport bevezetésével növekedjék a piridazingyűrű reaktivitása és szelektivitása nukleofilekkel szemben, és (ii) a csoport egyszerűen, enyhe körülmények között legyen bevezethető és eltávolítható, végül (iii) a szén-nitrogén kötés hasadásának sebessége ne legyen összemérhető a szubsztitúciós reakció sebességével az utóbbi reakció körülményei között. Így kidolgoztak könnyen kivitelezhető, enyhe körülményeket igénylő eljárást oxobutil 32 és oxopropil 33 csoport laktám nitrogénre való bevezetésére, és tanulmányozták azok hatását a halogéncserékkel járó reakciók regiokémiájára is. A már beépített oxobutilcsoport 1-helyzetben halogénezhető, így juthatunk további kiválóan hasznosítható -2-n 28
29 1,1-dibromooxopropil-csoporttal szubsztituált 4,5-dihalopiridazinonokhoz. 34 Utóbbi származékképzéssel kapott vegyületek is nitrogén- és oxigénnukleofilekkel egyaránt regioszelektíven reagálnak; nagy előnyük, hogy könnyen el is távolíthatók, viszont két reakciólépés szükséges kialakításukhoz. Egy lépésben beépíthető, és a halogének nukleofil szubsztitúciós reakcióiban megnövekedett reaktivitást és nagymértékű szelektivitást tapasztaltak a hidroximetil védőcsoport alkalmazásával, azonban az meglehetősen labilisnak bizonyult. 35 Amennyiben a csoport leválása megindul a nukleofil szubsztitúció körülményei között, a piridazingyűrű reaktivitása jelentősen csökken, a regioszelektivitás pedig elvész. A problémát a lényegesen stabilabb acetoximetil-csoport bevezetésével oldották meg, amely egyébként a hidroximetilszármazékból kapható acetil-kloriddal. 36 aet, etanol 2 C 3 LXXXVII 2 C 3 LXXXVIII C 3 C 3 aet, etanol 2 2 LXXXIX XC XCI-ből aet XCII-ből C 3 X C 3 XCI : X = 2 XCIII XCII : X = reakcióvázlat A laktám (-2) nitrogén védelmére más módon beépíthető és eltávolítható védőcsoportokat is alkalmaztak. A 2-arilszulfonil-4,5-diklórpiridazin-3(2)-onok, ugyan mérsékelt stabilitás mellett, regioszelektíven reagálnak nitrogénnukleofilekkel, az 29
30 5-amino-származékokat szolgáltatva. 37 Szintén regioszelektivitása és nukleofil reakcióban mutatott stabilitása végett alkalmazzák a tetrahidropiranil-csoportot, akár ipari méretekben is. 38 A LXXXVII, LXXXIX 6-amino-vegyületek intramolekuláris gyűrűzárási reakciói a megfelelő [4,5-b][1,4]oxazin, míg a XCI 6-nitro- és XCII diazoszármazékok a [3,4- b][1,4]oxazin biciklusokat szolgáltatták (1.21. reakcióvázlat az előző oldalon). 30 Ezeket a reakciókat szintén végre lehet hajtani aminoetanollal és -benzilaminoetanollal is. Különféle piridazino[4,5-b][1,5]oxazepin-6(7)-on és 9(8)-on típusú kondenzált rendszerek (például XCV és XCVII) előállítására nyílik lehetőség a fent említett oxazin biciklusoknál leírtakkal megegyező módon. 39 aet, etanol XCIV Ph XCV Ph Ph aet, etanol Ph XCVI XCVII reakcióvázlat Mátyus és munkatársai piridazino[4,5-b][1,4]tiazin és -tiazepin gyűrűrendszereket is előállítottak intramolekuláris S-alkilezési reakciókban. 40 Cho és munkatársai [3+3] ciklokondenzációs reakcióval C piridazino[4,5-b][1,4]- oxazin-3,5-dion-származékokat kaptak. 41 R 1 X R 2 K 2 C 3 acetonitril R 1 R 2 CXVIII IC C X =, Br; R 1 = alkil; R 2 = 2-(3,4-dimetoxifenil)etil reakcióvázlat 30
31 Diazingyűrűk funkcionalizálása palládium-katalizált reakcióban Intézetünk hazai (Magyar Tudományos Akadémia, Kémiai Kutatóközpont Kémiai Intézet) és külföldi kutatóhelyekkel (Antwerpeni Egyetem, Kémiai Intézet) való együttműködés keretein belül vesz részt diazino-kondenzált vegyületekhez vezető új szintetikus utak kidolgozásában. Ez a munka is gyógyszerkémiai indíttatású; az elsődleges cél potenciálisan reverz transzkriptáz gátló 42, illetve DS-el interkalációs komplexet képező 43 szerek, továbbá a természetben előforduló, bizonyítottan antimaláriás hatású 44 vegyületek származékainak előállítása. Ezeknek a szubsztituált analógoknak a szintézise, illetve a hozzájuk vezető hatékony és gazdaságos szintetikus utak kidolgozása elsődlegesen fontos a szerkezet-hatás összefüggések feltárásához. Így jobban megismerhetjük a vegyületek hatásmódját, ebből kiindulva pedig hatékonyabb és szelektívebb származékaikhoz juthatunk. Ezen törekvéseik során ismerték fel az együttműködő felek, hogy a palládiumkatalizált keresztkapcsolási reakciók értékes biaril vegyületeket nyújthatnak, amelyek arra alkalmas funkcionalizálás mellett további gyűrűzárásra adnak lehetőséget. 45 R () 2 B R I. I. X Q II. II. R A 2 B ábra. A piridazino[4,5-b]indol gyűrűrendszerhez vezető reakcióút retroszintetikus analízise A többgyűrűs heterociklusok szintézisében újdonságnak számító megközelítési módot egy piridazino[4,5-b]indol példáján mutatom be. A tervezett gyűrűrendszerhez vezető korábbi szintézisutak mindegyike hidrazinnal való kondenzációra alkalmas funkcióscsoportokat tartalmazó indolszármazékból indul ki, a piridazingyűrűt építve ki utoljára (a II. reakcióút az ábrán). Az új szintetikus stratégia lényege, hogy két aril 31
32 és/vagy heteroaril gyűrű palládium-katalizált keresztkapcsolását követően intramolekuláris reakcióban alakítják ki a középső pirrolgyűrűt. A ciklizációs lépés kulcsa a helyesen megválasztott orto-helyzetű szubsztituens. Így, az említett együttműködés során, az irodalomban ismert CIV piridazino[4,5- b]indol gyűrűrendszer ezen elvek szerinti szintézisét sikeresen megvalósították. A tervezett piridazinoindol gyűrűrendszerhez vezető hatékony szintézisút kiindulási vegyülete az 5-jódpiridazin-3(2)-on (II) volt. Az oxidatív addíció számára aktivált szén-halogén kovalens kötés könnyen vihető Suzuki-reakcióba 46 2-(pivaloilamino)- fenilboronsavval. A védőcsoport savas hidrolízissel való eltávolítása után az aminocsoportot diazotálni lehet, majd ArS 1 mechanizmussal lejátszódó reakcióval jutottak a megfelelő CII azidhoz, amely termikus körülmények között, nitrénintermedieren keresztül ciklizál, piridazino[4,5-b]indol gyűrűrendszert eredményezve. 47 I i Piv ii 2 iii II CI (64%) CII (69%) 3 iv CII (47%) CIV (73%) Reakciókörülmények:( i ): Pd(Ph 3 ) 4, dimetoxi-etán, 2-(pivaloilamino)fenilboronsav, 2M a 2 C 3, Ar, forralás; ( ii ): 2 S 4, forralás; ( iii ): I.: cc., a 2, 0 C, II.: a 3, aac, víz; (iv): orto-diklórbenzol, forralás reakcióvázlat Intézetünkben arra alkalmasan funkcionalizált 6-klór-1,3-dimetiluracilt (XXIII) használtak a tervezett pirimido[5,4-b]indol gyűrűrendszer előállítására. Az oxidatív addíció számára ez esetben is aktivált helyzetű szén-halogén kötést tartalmazó szubsztrát klóratomjának helyére sikeresen vezették be a 2-(pivaloilamino)fenil-csoportot, a Suzuki-reakció klasszikus körülményei között. Az aminocsoport hidrolitikus felszabadítása után diazotálták a vegyületet, majd a diazóniumsóból in situ a piridazin 32
33 analógnál is alkalmazott eljárással azidot kívántak előállítani. A diazóniumsóból való azidképzés helyett azonban intramolekuláris azokapcsolási reakcióban CVIII pirimido- [4,5-c]cinnolin-vázas triciklus képződött. 48 i Piv ii Piv iii C 3 C 3 C 3 XXIII CV (67%) CVI (80%) 2 C 3 C 3 CVII CVIII (57%) Reakciókörülmények:( i ): Pd(Ph 3 ) 4, dimetoxi-etán, 2-(pivaloilamino)fenilboronsav, 2M a 2 C 3, Ar, forralás; ( ii ): 2 S 4, forralás; (iii): cc., a 2, 0 C reakcióvázlat 1.3. A terc-amino effektus A terc-amino effektuson alapuló gyűrűzáródási reakció 49 általam is alkalmazott változatát Reinhoudt és munkatársai írták le először orto-vinil szubsztituált tercier anilinek körében. 50 Az átalakulás alapja az említett szerkezetek C-csoportjának megnövekedett reaktivitása az orto-helyzetű szubsztituenssel szemben. A reakció tulajdonképpen egy termikus izomerizáció, amelyben a szubsztrát C-csoportjának hidrogénje átkerül az 5-helyzetű szénatomra (az utóbbi lépés egy [1,5]-hidrogénvándorlás), majd egy új szén-szén kötés létesülésével 1 és 6 szénatomok között alakul ki a benzolgyűrűvel kondenzált tetrahidropiridingyűrű. Az reakcióvázlaton látható egyedi atomszámozást alkalmazom a rokon szerkezetű vegyületek összehasonlíthatóságának megkönnyítésére. Tágabb értelemben véve a terc-amino effektuson alapuló reakciók ezen típusába az [1,5]-hidrogénvándorlást követően hattagú gyűrű kialakulását eredményező folyamatok 33
34 tartoznak. Az orto-helyzetű szubsztituens telítetlen, így C=C, C=, C=, C=S, = vagy = típusú π-kötésű vegyületek jöhetnek szóba. 4 3 C C n-butanol C C CIX CX reakcióvázlat Már az első kísérletek 51, 52 is rámutattak a reakciót befolyásoló alábbi tényezőkre: (i) erős elektronszívó csoportoknak kell aktiválniuk a kettőskötést ahhoz, hogy a ciklizáció végbemenjen; már az egyik nitrilcsoport cseréje a kevésbé elektronvonzó észtercsoportra is jelentősen csökkentette a reakció sebességét; (ii) továbbá azt is tapasztalták, hogy a tercier aminocsoport szubsztituensei is erősen befolyásolják a reaktivitást, például pirrolidinocsoport piperidinora történt cseréje a reakció sebességét csökkenti; (iii) megvizsgálták az aromás gyűrű szubsztituenseinek hatását is, amikoris azt találták, ha az 5-helyzetet az erős elektronvonzó nitrocsoporttal helyettesítették, a reakció sebessége jelentősen csökkent, utóbbi kísérleti adatok a pozitív töltésű nitrogén és az aromás rendszer kölcsönhatását igazolják; (iv) a reakciót elvégezték nem aromás analóggal, a reakció sebessége ez esetben is nagymértékben lecsökkent; (v) tanulmányozták az oldószer hatását is a reakciósebességre; ennek során megállapították, hogy a reakció sokkal gyorsabban megy végbe a dipoláris, aprotikus dimetil-szulfoxidban, mint toluolban; utóbbi jelenség a sebességmeghatározó lépés átmeneti állapotának poláris voltára utal; (vi) a reakciókinetikai vizsgálatok során kapott aktiválási paraméterek meglepően alacsonynak adódtak más szigmatróp [1,5]-hidrogénvándorlási reakciók megfelelő paramétereivel összehasonlítva; különösen, ha figyelembe vesszük, hogy az aromás rendszer a reakció során átmenetileg felbomlik; 34
35 (vii) végül a reakció intramolekuláris mechanizmusát deuterált szubsztrátok alkalmazásával támasztották alá, amikoris azok gyűrűzárása során deutériumvesztés nem történt. Ezekből a kísérleti eredményekből a szerzők azt a következtetést vonták le, hogy a reakció első és egyben sebességmeghatározó lépése az [1,5]-hidrogénvándorlás, ami intramolekulárisan és szuprafaciálisan megy végbe, de nem szigmatróp átrendeződés. Utóbbi lépés dipoláris átmeneti állapoton keresztül valósul meg, a vándorló hidrogén részleges negatív töltéssel rendelkezik. A második lépésben az így keletkezett dipól ciklizációja megy végbe. Az elmondottakkal összhangban az ábrán látható a reakció szerzők által javasolt mechanizmusa. EWG EWG EWG EWG Ar Ar a b R' R' R R A B EWG EWG a EWG Ar b a R R' Ar R EWG R' b C D Az orto-vinil-terc-anilinek mezomer határszerkezetek, így az átrendeződés formálisan a B ikerionos szerkezeten vezethető le; a folyamat első lépéseként a -jelű hidrogén átkerül a tőle öt kötéssel távolabbi szénatomra. Az utóbbi elemi lépés egy [1,5]- hidrogénvándorlás. Majd a C szerkezet szén-szén kötés kialakulásával stabilizálódik ábra. Az átrendeződés javasolt mechanizmusa A terc-amino effektusnak több változata ismert; mechanizmusának kutatásával és a módszeren alapuló reakciókat magába foglaló, illetve az azt felhasználó szintézisutakkal számos publikáció foglalkozik. Ezen megfontolás alapján dolgozatomban csak a munkám szoros előzményének tekinthető kutatási eredményeket ismertetem, a hangsúlyt a reakció reaktivitási és szelektivitási szempontjaira helyeztem. Reinhoudt és munkacsoportja behatóan tanulmányozta a terc-amino effektuson alapuló gyűrűzáródási reakció regioszelektivitását pirrolo[1,2-a]kinolin és benzo[c]- kinolizin gyűrűrendszerekhez vezető szintéziseik során. 53 Aktív metiléncsoportot 35
Az Európai Unió Hivatalos Lapja
2003.9.23. HU 179 2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra,
RészletesebbenKonkordanz. Akademie-Ausgabe. Otium Hanoveranum. Leibniz-Editionsstelle Potsdam
Konkordanz zwischen der Akademie-Ausgabe und dem von Joachim Friedrich Feller herausgegebenen Otium Hanoveranum Leibniz-Editionsstelle Potsdam Stand: Sommer 2017 In der ersten Tabelle sind die Stücke nach
Részletesebben./ (342) , ; -mail:
2046 28 2008., 28.02.2008. 96-63-5905017458-04022010-089 4 2010. «.» 16 04 2010.»,.. 2010. ), :., 2.. 95/10-8. 20/10-9 : :., 2010. 20/10-9 2.. 20/10-9 3...4 1.....9 2.., 2 (1932-1941)...55 3. (1932-1941)...93...95
RészletesebbenPoliciklusos piridazinszármazékok szintézise szén-szén kötéslétesítési reakciók alkalmazásával. A terc-amino effektus mechanizmusának vizsgálata
Policiklusos piridazinszármazékok szintézise szén-szén kötéslétesítési reakciók alkalmazásával. A terc-amino effektus mechanizmusának vizsgálata Doktori tézisek Halászné Dajka Beáta Semmelweis Egyetem
RészletesebbenKÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK
KÁRPÁTALJA TEMPLOMAI RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOMOK UNGVÁR 1997 TARTALOM BEREGSZÁSZI JÁRÁS V Beregszász /EeperoBe Bakos/CBo6o,qa Szent László templom Bene/flo6pocinrm Jézus Szíve templom Bótrágy/EaTpaflb Szűz
RészletesebbenNitrogéntartalmú szerves vegyületek. 6. előadás
Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. előadás Aminok Funkciós csoport: NH 2 (amino csoport) Az ammónia (NH 3 ) származékai Attól függően, hogy hány H-t cserélünk le, kapunk primer, szekundner és tercier
RészletesebbenVIII. 53. Nagykőrösi és Dunamelléki Református Tanítóképző Intézet iratai (-1949)
Raktári helye: Nagykőrös, vk. terem, 76-77. polc a) Igazgatótanácsi és tanárszéki jegyzőkönyvek 1904-1947 0,12 fm b) Ügyviteli iratok 1889-1948 (-1949) 0,14 fm c) Anyakönyvek 1865-1946 0,14 fm d) Évkönyvek
RészletesebbenFémorganikus vegyületek
Fémorganikus vegyületek A fémorganikus vegyületek fém-szén kötést tartalmaznak. Ennek polaritása a fém elektropozitivitásának mértékétől függ: az alkálifém-szén kötések erősen polárosak, jelentős százalékban
Részletesebbenszabad bázis a szerves fázisban oldódik
1. feladat Oldhatóság 1 2 vízben tel. Na 2 CO 3 oldatban EtOAc/víz elegyben O-védett protonált sóként oldódik a sóból felszabadult a nem oldódó O-védett szabad bázis a felszabadult O-védett szabad bázis
RészletesebbenI. 54 Radics László hivatásos ,22 36,75 8,77 861,74
Összesített lista Hely Rajtszám NÉV Kategória I. 54 Radics László hivatásos 450 330 36,22 36,75 8,77 861,74 II. 22 Tóbiás Béla Mátyás sport 230 23,86 327,66 334,37 10,29 926,18 III. 50 Szabados Zoltán
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma:
1. feladat / 4 pont Válassza ki, hogy az 1 és 2 anyagok közül melyik az 1,3,4,6-tetra-O-acetil-α-D-glükózamin hidroklorid! Rajzolja fel a kérdésben szereplő molekula szerkezetét, és értelmezze részletesen
RészletesebbenVáltozásmutató 2010. november válogatás
Változásmutató 2010. november válogatás 6 Teljes listákat találnak a lemez Súgó/Hírlevél menüpontjában (pdf), illetve a hónapban megjelent, módosított, hatályon kívül helyezett jogszabályok szűkített címmutatóiban.
RészletesebbenR R C X C X R R X + C H R CH CH R H + BH 2 + Eliminációs reakciók
Eliminációs reakciók Amennyiben egy szénatomhoz távozó csoport kapcsolódik és ugyanazon a szénatomon egy (az ábrákon vel jelölt) bázis által protonként leszakítható hidrogén is található, a nukleofil szubsztitúció
RészletesebbenIntra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása
Intra- és intermolekuláris reakciók összehasonlítása Intr a- és inter molekulár is r eakciok összehasonlítása molekulán belüli reakciók molekulák közötti reakciók 5- és 6-tagú gyűrűk könnyen kialakulnak.
RészletesebbenPoliciklusos diazinszármazékok szintézise. Éliás Olivér
SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZETUDMÁYK DKTI ISKLA Policiklusos diazinszármazékok szintézise Doktori (PhD) tézisek Éliás livér Témavezető: Dr. Mátyus Péter DSc, egyetemi tanár Semmelweis Egyetem Szerves Vegytani
RészletesebbenHelyettesített Szénhidrogének
elyettesített Szénhidrogének 1 alogénezett szénhidrogének 2 3 Alifás halogénvegyületek Szerkezet Kötéstávolság ( ) omolitikus disszociációs energia (kcal/mol) Alkil-F 1,38 116 Alkil-l 1,77 81 Alkil-Br
RészletesebbenAROMÁS SZÉNHIDROGÉNEK
AROMÁS SZÉNIDROGÉNK lnevezés C 3 C 3 3 C C C 3 C 3 C C 2 benzol toluol xilol (o, m, p) kumol sztirol naftalin antracén fenantrén Csoportnevek C 3 C 2 fenil fenilén (o,m,p) tolil (o,m,p) benzil 1-naftil
Részletesebben31997 R 0118: A Tanács 1996.12.2-i 118/97/EGK rendelete (HL L 28. szám, 1997.1.30., 1. o.), az alábbi módosításokkal:
2. A SZEMÉLYEK SZABAD MOZGÁSA A. SZOCIÁLIS BIZTONSÁG 1. 31971 R 1408: A Tanács 1971. június 14-i 1408/71/EGK rendelete a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló
RészletesebbenHelyettesített karbonsavak
elyettesített karbonsavak 1 elyettesített savak alogénezett savak idroxisavak xosavak Dikarbonsavak Aminosavak (és fehérjék, l. Természetes szerves vegyületek) 2 alogénezett savak R az R halogént tartalmaz
Részletesebbenszerotonin idegi mûködésben szerpet játszó vegyület
3 2 2 3 2 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 2 3 3 2 3 1-aminobután butánamin n-butilamin 2-amino-2-metil-propán 2-metil-2-propánamin tercier-butilamin 1-metilamino-propán -metil-propánamin metil-propilamin
RészletesebbenSzénhidrogének III: Alkinok. 3. előadás
Szénhidrogének III: Alkinok 3. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n 2 Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C C kötést
RészletesebbenZÁRÓJELENTÉS. OAc. COOMe. N Br
ZÁRÓJELETÉS A kutatás előzményeként az L-treoninból kiindulva előállított metil-[(2s,3r, R)-3-( acetoxi)etil-1-(3-bróm-4-metoxifenil)-4-oxoazetidin-2-karboxilát] 1a röntgendiffrakciós vizsgálatával bizonyítottuk,
RészletesebbenA Polgármesteri Hivatal alaptevékenységét meghatározó jogszabályok
A Polgármesteri Hivatal alaptevékenységét meghatározó jogszabályok Törvények (2011.04.25.) Magyarország Alaptörvénye 1952. évi IV. 1959. évi IV. a házasságról, a családról és a gyámságról a Polgári Törvénykönyvről
RészletesebbenVÁLTOZÁSMUTATÓ 2012. JÚLIUS VÁLOGATÁS
VÁLTOZÁSMUTATÓ 2012. JÚLIUS VÁLOGATÁS Teljes listákat találnak a lemez Súgó/Hírlevél menüpont jában (pdf), illetve a hónapban megjelent, módosított, hatályon kívül helyezett jogszabályok szűkített címmu
RészletesebbenH 3 C H + H 3 C C CH 3 -HX X 2
1 Gyökös szubsztitúciók (láncreakciók gázfázisban) - 3 2 2 3 2 3-3 3 Szekunder gyök 3 2 2 2 3 2 2 3 3 2 3 3 Szekunder gyök A propánban az azonos strukturális helyzetű hidrogének és a szekunder hidrogének
RészletesebbenAromás vegyületek II. 4. előadás
Aromás vegyületek II. 4. előadás Szubsztituensek irányító hatása Egy következő elektrofil hova épül be orto, meta, para pozíció CH 3 CH 3 CH 3 CH 3 E E E orto (1,2) meta (1,3) para (1,4) Szubsztituensek
RészletesebbenHeterociklusos vegyületek
Szerves kémia A gyűrű felépítésében más atom (szénatomon kívül!), ún. HETEROATOM is részt vesz. A gyűrűt alkotó heteroatomként leggyakrabban a nitrogén, oxigén, kén szerepel, (de ismerünk arzént, szilíciumot,
RészletesebbenALKOHOLOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK
ALKLK ÉS SZÁRMAZÉKAIK Levezetés R R alkohol R R R éter Elnevezés Nyíltláncú, telített alkoholok általános név: alkanol alkil-alkohol 2 2 2 metanol etanol propán-1-ol metil-alkohol etil-alkohol propil-alkohol
RészletesebbenNév: Pontszám: / 3 pont. 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!
Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét! Név: Pontszám: / 4 pont 2. feladat Az ábrán látható vegyületnek a) hány sztereoizomerje, b) hány enantiomerje van?
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2014. április 25. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Adja meg a hiányzó vegyületek szerkezeti képletét!
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
RészletesebbenSzerves Kémia II. Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel:
Szerves Kémia II. TKBE0312 Előfeltétel: TKBE03 1 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Patonay Tamás egyetemi tanár E 405 Tel: 22464 tpatonay@puma.unideb.hu A 2010/11. tanév tavaszi félévében az előadás
RészletesebbenA terc-amino effektus vizsgálata és kiterjesztése: tetrahidropiridin- és azocin-anellált. gyűrűrendszerek előállítása. Polonkáné Bálint Ágnes
SEMMELWEIS EGYETEM GYÓGYSZERTUDMÁYK DKTRI ISKLA A terc-amino effektus vizsgálata és kiterjesztése: tetrahidropiridin- és azocin-anellált gyűrűrendszerek előállítása Doktori (PhD) értekezés Polonkáné Bálint
RészletesebbenSZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit
SZAK: KÉMIA Általános és szervetlen kémia 1. A periódusos rendszer 14. csoportja. a) Írják le a csoport nemfémes elemeinek az elektronkonfigurációit b) Tárgyalják összehasonlító módon a csoport első elemének
Részletesebben1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenFémorganikus kémia 1
Fémorganikus kémia 1 A fémorganikus kémia tárgya a szerves fémvegyületek előállítása, szerkezetvizsgálata és kémiai reakcióik tanulmányozása A fémorganikus kémia fejlődése 1760 Cadet bisz(dimetil-arzén(iii))-oxid
Részletesebben1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK
1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 007 404 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU0000074T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 007 4 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 03 7796 (22) A bejelentés napja: 03.
RészletesebbenBÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA
Szervezeti és Működési Szabályzatának BÉLYEGZŐK NYILVÁNTARTÁSA KÖRBÉLYEGZŐK (SZÁMOSAK) I. leírás: szabályos körben, 39 mm-es körkörös szegéllyel leírt kétsoros szöveg, középen az Egyházat szimbolizáló
RészletesebbenSzerves Kémia II. 2016/17
Szerves Kémia II. 2016/17 TKBE0301 és TKBE0312 4 kr Előfeltétel: TKBE0301 Szerves kémia I. Előadás: 2 óra/hét Dr. Juhász László egyetemi docens E 409 Tel: 22464 juhasz.laszlo@science.unideb.hu A 2016/17.
RészletesebbenHALOGÉNEZETT SZÉNHIDROGÉNEK
ALOGÉNEZETT SZÉNIDOGÉNEK Elnevezés Nyíltláncú, telített általános név: halogénalkán alkilhalogenid l 2 l 2 2 l klórmetán klóretán 1klórpropán l metilklorid etilklorid propilklorid 2klórpropán izopropilklorid
RészletesebbenSzabó Andrea. Ph.D. értekezés tézisei. Témavezető: Dr. Petneházy Imre Konzulens: Dr. Jászay M. Zsuzsa
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Szerves Kémiai Technológia Tanszék α-aminofoszfinsavak és származékaik sztereoszelektív szintézise Szabó Andrea h.d. értekezés tézisei Témavezető: Dr. etneházy
RészletesebbenAdatlapok összesítése Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés. bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp
Bíróság V. kérdés VI. kérdés VII. kérdés VIII. kérdés IX. kérdés bírósági igen nem közjegyző igen nem igen nem igen nem npp JÁRÁSBÍRÓSÁG 6 354 3 2 92 259 141 220 22 336 Budapest Környéki Törvényszék Fővárosi
RészletesebbenSzervre vonatkozó alapvető jogszabályok
KOORDINÁCIÓS ÉS SZERVEZÉSI FŐOSZTÁLY Szervre vonatkozó alapvető jogszabályok http://www.kormanyhivatal.hu/hu/dok?source=6&type=311#!documentbrowse 1. Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerv Magyarország
RészletesebbenZárójelentés a Sonogashira reakció vizsgálata című 48657sz. OTKA Posztdoktori pályázathoz. Novák Zoltán, PhD.
Zárójelentés a Sonogashira reakció vizsgálata című 48657sz. OTKA Posztdoktori pályázathoz Novák Zoltán, PhD. A Sonogashira reakciót széles körben alkalmazzák szerves szintézisekben acetilénszármazékok
RészletesebbenIV. Elektrofil addíció
IV. Elektrofil addíció Szerves molekulákban a kettős kötés kimutatására ismert analitikai módszer a 2 -os vagy a KMnO 4 -os reakció. 2 2 Mi történik tehát a brómmolekula addíciója során? 2 2 ciklusos bromónium
Részletesebbenβ-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai
β-dikarbonil-vegyületek szintetikus alkalmazásai A β-dikarbonil vegyületek tipikus szerkezeti egysége a két karbonilcsoport, melyeket egy metilén híd köt össze. Ezek a származékok két fontos tulajdonsággal
RészletesebbenSzerves Kémiai Problémamegoldó Verseny
Szerves Kémiai Problémamegoldó Verseny 2015. április 24. Név: E-mail cím: Egyetem: Szak: Képzési szint: Évfolyam: Pontszám: Név: Pontszám: / 3 pont 1. feladat Egy C 4 H 10 O 3 összegképletű vegyület 0,1776
RészletesebbenJOGSZABÁLY-ISMERTETİ TÖRVÉNYEK
JOGSZABÁLY-ISMERTETİ Jelen ismertetı a 2011. február 16-a és 2011. március 22-e között a Magyar Közlöny 2011. évi 14-30. számaiban megjelent jogszabályokból tartalmaz válogatást. TÖRVÉNYEK 1. 2011. évi
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,
RészletesebbenNév: Pontszám: 1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban
1. feladat (3 pont) Írjon példát olyan aminosav-párokra, amelyek részt vehetnek a következő kölcsönhatásokban a, diszulfidhíd (1 példa), b, hidrogénkötés (2 példa), c, töltés-töltés kölcsönhatás (2 példa)!
RészletesebbenBeszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV.
Beszélgetés a szerves kémia eméleti alapjairól IV. Az alkének elektrofil addiciós reakciói Az alkénekben levő kettős kötés pi-elekronrendszerének jellegzetes térbeli orientáltsága kifejezetten nukleofil
RészletesebbenBeszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III.
Beszélgetés a szerves kémia elméleti alapjairól III. Csökkentett vagy fokozott reakciókészségű halogénszármazékok? A középiskolai szerves kémiai tananyag alapján, a telített alkil-halogenidek reakcióképes
Részletesebben4) 0,1 M koncentrációjú brómos oldat térfogata, amely elszínteleníthető 0,01 mól alkénnel: a) 0,05 L; b) 2 L; c) 0,2 L; d) 500 ml; e) 100 ml
1) A (CH 3 ) 2 C=C(CH 3 ) 2 (I) és CH 3 -C C-CH 3 (II) szénhidrogének esetében helyesek a következő kijelentések: a) A vegyületek racionális (IUPAC) nevei: 2-butén (I) és 2-butin (II) b) Az I-es telített
RészletesebbenÖsszefoglaló előadás. Sav-bázis elmélet
Összefoglaló előadás Sav-bázis elmélet SAV-BÁZIS TULAJDNSÁGKAT BEFLYÁSLÓ TÉNYEZŐK Elméletek: 1. Brönsted Lowry elmélet: sav - + donor; bázis - + akceptor; Konjugálódó (vagy korrespondáló) sav-bázis pár:
RészletesebbenA KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI
A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI A KÉMIA ÚJABB EREDMÉNYEI 98. kötet Szerkeszti CSÁKVÁRI BÉLA A szerkeszt bizottság tagjai DÉKÁNY IMRE, FARKAS JÓZSEF, FONYÓ ZSOLT, FÜLÖP FERENC, GÖRÖG SÁNDOR, PUKÁNSZKY BÉLA, TÓTH
RészletesebbenÚj izokinolin-származékok szintézise. Tézisfüzet. Szerző: Balog József András Témavezető: Dr. Hajós György. MTA-TTK Szerves Kémiai Intézet
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRNÖKI ÉS BIOMÉRNÖKI KAR OLÁH GYÖRGY DOKTORI ISKOLA Új izokinolin-származékok szintézise Tézisfüzet Szerző: Balog József András Témavezető: Dr. Hajós
Részletesebben1. feladat. Versenyző rajtszáma: Mely vegyületek aromásak az alábbiak közül?
1. feladat / 5 pont Mely vegyületek aromásak az alábbiak közül? 2. feladat / 5 pont Egy C 4 H 8 O összegképletű vegyületről a következő 1 H és 13 C NMR spektrumok készültek. Állapítsa meg a vegyület szerkezetét!
RészletesebbenH H 2. ábra: A diazometán kötésszerkezete σ-kötések: fekete; π z -kötés: kék, π y -kötés: piros sp-hibrid magányos elektronpár: rózsaszín
3. DIAZ- ÉS DIAZÓIUMSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 3.1. A diazometán A diazometán ( 2 2 ) egy erősen mérgező (rákkeltő), robbanékony gázhalmazállapotú anyag. 1. ábra: A diazometán határszerkezetei A diazometán
RészletesebbenKARBONSAV-SZÁRMAZÉKOK
KABNSAV-SZÁMAZÉKK Karbonsavszármazékok Karbonsavak H X Karbonsavszármazékok X Halogén Savhalogenid l Alkoxi Észter ' Amino Amid N '' ' Karboxilát Anhidrid Karbonsavhalogenidek Tulajdonságok: - színtelen,
RészletesebbenAMINOK. Aminok rendűsége és típusai. Levezetés. Elnevezés. Alkaloidok (fiziológiailag aktív vegyületek) A. k a. primer RNH 2. szekunder R 2 NH NH 3
Levezetés AMIK 2 primer 2 2 3 2 3 3 2 3 2 3 3 2 3 2 2 3 3 1 amin 1 amin 2 amin 3 amin 1aminobután butánamin nbutilamin Aminok rendűsége és típusai 2amino2metilpropán 2metil2propánamin tercierbutilamin
RészletesebbenPalládium-organikus vegyületek
Palládium-organikus vegyületek 1894 Phillips: C 2 H 4 + PdCl 2 + H 2 O CH 3 CHO + Pd + 2 HCl 1938 Karasch: (C 6 H 5 CN) 2 PdCl 2 + RCH=CHR [(π-rhc=chr)pdcl 2 ] 2 Cl - Cl Pd 2+ Pd 2+ Cl - - Cl - H O 2 2
RészletesebbenA tervezet előterjesztője
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenJOGSZABÁLY-ISMERTETŐ
. sz. melléklet JOGSZABÁLY-ISMERTETŐ Jelen ismertető a Magyar Közlöny 2014. évi 84-156. számaiban megjelent jogszabályokból tartalmaz válogatást. TÖRVÉNYEK 1. 2014. évi XXIV. törvény Az Oroszországi Föderáció
RészletesebbenT/9233. szám ú. törvényjavaslat. egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáró l
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/9233. szám ú törvényjavaslat egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáró l Előadó : dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügy i miniszte r Budapest, 2012. november 1
RészletesebbenO S O. a konfiguráció nem változik O C CH 3 O
() ()-butanol [α] D = a konfiguráció nem változik () 6 4 ()--butil-tozilát [α] D = 1 a konfiguráció nem változik inverzió Na () () ()--butil-acetát [α] D = 7 ()--butil-acetát [α] D = - 7 1. Feladat: Milyen
Részletesebben1. Egyetértek Professzor asszony azon véleményével, hogy sok esetben az ábrák tömörítése a
Válasz Skodáné Dr. Földes Rita, az MTA doktora, egyetemi tanár bírálatára Hálásan köszönöm Professzor asszonynak értekezésem alapos és részletekbe menő véleményezését, amellyel visszaigazolja kutatásaink
RészletesebbenOsztályozó vizsgatételek. Kémia - 9. évfolyam - I. félév
Kémia - 9. évfolyam - I. félév 1. Atom felépítése (elemi részecskék), alaptörvények (elektronszerkezet kiépülésének szabályai). 2. A periódusos rendszer felépítése, periódusok és csoportok jellemzése.
Részletesebben(11) Lajstromszám: E 005 959 (13) T2 EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA
!HU0000099T2! (19) HU (11) Lajstromszám: E 00 99 (13) T2 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG Magyar Szabadalmi Hivatal EURÓPAI SZABADALOM SZÖVEGÉNEK FORDÍTÁSA (21) Magyar ügyszám: E 04 700707 (22) A bejelentés napja: 04.
RészletesebbenVIII. 52. Nagykanizsai Kegyesrendi Gimnázium iratai 1765-1948 Nagykanizsai Állami Gimnázium iratai 1948-1950
VIII. 52. Nagykanizsai Kegyesrendi Gimnázium iratai 1765-1948 Nagykanizsai Állami Gimnázium iratai 1948-1950 Nagykanizsai Irányi Dániel Gimnázium iratai 1951-1955 Elhelyezve: 34 1B 3-6, 1C 2-8, 1D 2-5
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
RészletesebbenTantárgycím: Szerves kémia
Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Biológia Szak Kötelező tantárgy TANTÁRGY ADATLAP és tantárgykövetelmények 2005. Tantárgycím: Szerves kémia 2. Tantárgy kódja félév Követelmény Kredit
RészletesebbenSzénhidrogének II: Alkének. 2. előadás
Szénhidrogének II: Alkének 2. előadás Általános jellemzők Általános képlet C n H 2n Kevesebb C H kötés van bennük, mint a megfelelő tagszámú alkánokban : telítetlen vegyületek Legalább egy C = C kötést
Részletesebben4. HP-ban kért termékleírás t nem pótolta. V. Sebfedő hálók HP-ban kért referencia igazolást nem pótolta.
I. Szigetkötszerek vízlepergető 24 320 2 054 000 1 151 960 805 200 723 680 261 921 II. Szigetkötszerek 6400 133 180 124800 235 800 152040 109000 197400 103 262 nem III. Szigetkötszerek antibactreiális
RészletesebbenSzervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ)
SZTE SÁGVÁRI ENDRE GYAKORLÓ ÁLTALÁNOS ISKOLA OM 029635 Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) Érvényes: 2010. január 29-étől TARTALOMJEGYZÉK Téma Oldal BEVEZETÉS 5 I. RÉSZ A KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNY ADATAI
RészletesebbenDoktori Értekezés Tézisei
Doktori Értekezés Tézisei idrokinon származékok új szigmatróp átrendeződési reakciói Kovács Péter Témavezető: Dr. Novák Lajos tanszékvezető egyetemi tanár Konzulens: Dr. Szántay Csaba akadémikus Budapesti
Részletesebben2. SZÉNSAVSZÁRMAZÉKOK. Szénsav: H 2 CO 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje.
2. ZÉAVZÁMAZÉKK 2.1. zénsavszármazékok szerkezete, elnevezése zénsav: 2 3 Vízvesztéssel szén-dioxiddá alakul, a szén-dioxid a szénsav valódi anhidridje. 2 + 1. ábra: A szénsav szén-dioxid egyensúly A szén-dioxid
RészletesebbenSzemináriumi feladatok (alap) I. félév
Szemináriumi feladatok (alap) I. félév I. Szeminárium 1. Az alábbi szerkezet-párok közül melyek reprezentálják valamely molekula, vagy ion rezonancia-szerkezetét? Indokolja válaszát! A/ ( ) 2 ( ) 2 F/
RészletesebbenAromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk.
1. feladat Aromás: 1, 3, 5, 6, 8, 9, 10, 11, 13, (14) Az azulén (14) szemiaromás rendszert alkot, mindkét választ (aromás, nem aromás) elfogadtuk. 2. feladat Etil-metil-keton (bután-2-on) Jelek hozzárendelése:
RészletesebbenDOLGOZAT. Dr. Hosszú Károly 2013.
DOLGOZAT Dr. Hosszú Károly 2013. 1 Egyes köznevelési intézmények fenntartóinak, irányító szervének és működtetőjének jogállása és kapcsolata az 1990. évtől 2013. december 31. napig Dr. Hosszú Károly Közoktatási
Részletesebben6. változat. 3. Jelöld meg a nem molekuláris szerkezetű anyagot! A SO 2 ; Б C 6 H 12 O 6 ; В NaBr; Г CO 2.
6. változat Az 1-től 16-ig terjedő feladatokban négy válaszlehetőség van, amelyek közül csak egy helyes. Válaszd ki a helyes választ és jelöld be a válaszlapon! 1. Jelöld meg azt a sort, amely helyesen
RészletesebbenVersenyző rajtszáma: 1. feladat
1. feladat / 5 pont Jelölje meg az alábbi vegyület valamennyi királis szénatomját, és adja meg ezek konfigurációját a Cahn Ingold Prelog (CIP) konvenció szerint! 2. feladat / 6 pont 1887-ben egy orosz
Részletesebben10. Előadás. Heterociklusos vegyületek.
0. Előadás eterociklusos vegyületek. ETECIKLUSS VEGYÜLETEK Felosztás:. telített telítetlen. heteroatomok száma 3. gyűrűk száma. heteroatomok milyensége (,, S, P, As, Si) oxa- S tia- aza- I. Monociklusos,
RészletesebbenPhD értekezés tézisei. Funkcionalizált β-aminosavak szintézisei gyűrűnyitó/keresztmetatézis reakcióval. Kardos Márton
PhD értekezés tézisei Funkcionalizált β-aminosavak szintézisei gyűrűnyitó/keresztmetatézis reakcióval Kardos Márton Témavezetők: Prof. Dr. Fülöp Ferenc Prof. Dr. Kiss Loránd Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerkémiai
RészletesebbenSzerves kémiai szintézismódszerek
Szerves kémiai szintézismódszerek. Bevezetés Kovács Lajos Problémafelvetés Egy szintézis akkor jó, ha... a legjobb hozamban a legkevesebb lépésben a legszelektívebben a legolcsóbban a legflexibilisebben
RészletesebbenHORDOZÓS KATALIZÁTOROK VIZSGÁLATA SZERVES KÉMIAI REAKCIÓKBAN
BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDMÁYI EGYETEM VEGYÉSZMÉRÖKI ÉS BIMÉRÖKI KAR LÁH GYÖRGY DKTRI ISKLA HRDZÓS KATALIZÁTRK VIZSGÁLATA SZERVES KÉMIAI REAKCIÓKBA Ph.D. értekezés tézisei Készítette Témavezető Kiss
RészletesebbenI. Szerves savak és bázisok reszolválása
A pályázat négy éve alatt a munkatervben csak kisebb módosításokra volt szükség, amelyeket a kutatás során folyamatosan nyert tapasztalatok indokoltak. Az alábbiakban a szerződés szerinti bontásban foglaljuk
RészletesebbenAMINOKARBONILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTERÁNVÁZAS VEGYÜLETEK SZINTÉZISÉBEN
AMIKABILEZÉS ALKALMAZÁSA ÚJ SZTEÁVÁZAS VEGYÜLETEK SZITÉZISÉBE A Ph.D. DKTI ÉTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: Takács Eszter okleveles vegyészmérnök Témavezető: Skodáné Dr. Földes ita egyetemi docens, az MTA
RészletesebbenRészletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): 2. hét (4 óra): 3. hét (4 óra): 4. hét (4 óra):
Részletes tematika: I. Félév: 1. Hét (4 óra): Szerves Vegyületek Szerkezete. Kötéselmélet Lewis kötéselmélet; atompálya, molekulapálya; molekulapálya elmélet; átlapolódás, orbitálok hibridizációja; molekulák
RészletesebbenAz OEP alaptevékenységeit meghatározó törvényi szintű jogszabályok. Törvények
1. Az OEP alaptevékenységeit meghatározó törvényi szintű jogszabályok Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Törvények 2. 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról 3. 1959. évi IV. törvény
RészletesebbenA tételek: Elméleti témakörök. Általános kémia
A tételek: Elméleti témakörök Általános kémia 1. Az atomok szerkezete az atom alkotórészei, az elemi részecskék és jellemzésük a rendszám és a tömegszám, az izotópok, példával az elektronszerkezet kiépülésének
RészletesebbenKozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról
Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/2009.(XII.01.) Ök. számú rendelete a Kozármisleny Város Helyi Építési Szabályzatáról Egységes szerkezetben a 8/2010. (IV.12.) Ök. sz. rendelettel.
RészletesebbenCikloalkánok és származékaik konformációja
1 ikloalkánok és származékaik konformációja telített gyűrűs szénhidrogének legegyszerűbb képviselője a ciklopropán. Gyűrűje szabályos háromszög alakú, ennek megfelelően szénatomjai egy síkban helyezkednek
RészletesebbenAminoflavon származékok, valamint flavon-aminosav hibridek előállítása Buchwald-Hartwig reakcióval. Pajtás Dávid
Egyetemi doktori (Ph.D.) értekezés tézisei Aminoflavon származékok, valamint flavon-aminosav hibridek előállítása Buchwald-artwig reakcióval Pajtás Dávid Témavezető: Prof. Dr. Patonay Tamás Konzulens:
Részletesebben1. KARBONILCSOPORTOT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK
1. KARBILSPRTT TARTALMAZÓ VEGYÜLETEK 1.1. A karbonilcsoport szerkezete A szénsav acilcsoportja a karbonilcsoport: vagy 1. ábra: A karbonilcsoport A karbonilcsoport az alábbi vegyületcsaládokban fordul
RészletesebbenKirális négy- és öttagú heterociklusok sztereoszelektív szintézise és reakcióinak vizsgálata
Királis négy- és öttagú heterociklusok sztereoszelektív szintézise és reakcióinak vizsgálata Készítette: Kovács Ervin Okleveles vegyészmérnök Témavezető: Dr. Faigl Ferenc egyetemi tanár BME Szerves Kémia
RészletesebbenHeterociklusok előállítása azometin-ilidek 1,3-dipoláris cikloaddíciós és 1,7-elektrociklizációs reakcióinak felhasználásával
eterociklusok előállítása azometin-ilidek 1,3-dipoláris cikloaddíciós és 1,7-elektrociklizációs reakcióinak felhasználásával.d. Tézisek Virányi Andrea Témavezető: Dr. yerges Miklós Budapesti Műszaki és
RészletesebbenÚj oxo-hidas vas(iii)komplexeket állítottunk elő az 1,4-di-(2 -piridil)aminoftalazin (1, PAP) ligandum felhasználásával. 1; PAP
Új oxo-hidas vas(iii)komplexeket állítottunk elő az 1,4-di-(2 -piridil)aminoftalazin (1, PAP) ligandum felhasználásával. H 1; PAP H FeCl 2 és PAP reakciója metanolban oxigén atmoszférában Fe 2 (PAP)( -OMe)
RészletesebbenKÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 2000
Megoldás 000. oldal KÉMIA ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI- FELVÉTELI FELADATOK 000 JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ I. A NITROGÉN ÉS SZERVES VEGYÜLETEI s s p 3 molekulák között gyenge kölcsönhatás van, ezért alacsony olvadás- és
Részletesebben