A Munka törvénykönyve 2013-tól életbe lépő változásai. Segédlet

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Munka törvénykönyve 2013-tól életbe lépő változásai. Segédlet"

Átírás

1 A Munka törvénykönyve 2013-tól életbe lépő változásai Segédlet I. Bevezetés A Munka törvénykönyve (a továbbiakban: Mt., ami egyben a hivatalos, jogszabályban előírt rövidített hivatkozási forma), pontos jogszabályi elnevezéssel a évi I. törvény a munka törvénykönyvéről, szabályainak döntő többsége július 1. napján lépett hatályba. A Mt. hatálybalépését, valamint a közben felmerülő (felettébb nagy számú) korrekciók végrehajtásával a Mt.-nek hatályba lépő végleges szövegét egy külön jogszabály, a évi LXXXVI. törvény határozta meg. Ennek keretében, praktikus okokból, a jogalkotó azokat a szabályokat, amelyek esetében éves alapon történik a meghatározó időszakok számítása, a következő év elejével, jelen esetben január 1-i hatállyal rendelte alkalmazni. Ezek a szabályok, amelyek a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatást, a szabadságot és annak kiadását, valamint a nagyon sajátos, egyszerre kiegészítő jellegű és általános alkalmazású távolléti díjat foglalják magukban, kétséget kizáróan alapvető jelentőségűek a munkajogviszony szempontjából. II. Az új Mt.-ben található változásokról általában Az új Mt. elődénél sokkal inkább támaszkodik a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseire. Ez valószínűleg további módosításokat fog generálni a Mt.-ben az új Ptk március 15-i hatályba lépéséig. Ezen időszak hatalmas jogi feladata lesz ugyanis a teljes magánjog (és ezen belül a Mt.) joganyagának a magánjog "királyi" kódexéhez történő igazítása. Már a mostani szabályozás is olyan kiemelkedően fontos kérdésekben, mint a (munkajogi) jognyilatkozat vagy a (munkajogi) kártérítés szabályai, a hatályos Ptk. idevágó joganyagát jelöli meg háttérjogszabályként a Mt.-ben nem szabályozott kérdésekre. A Mt. számos új elemet tartalmaz az atipikus munkaviszonyok között. Megjegyzendő, hogy a Mt. nem, csak a munkaügyi gyakorlat alkalmazza az "atipikus" kitételt. A Mt. "a munkaviszony egyes típusaira vonatkozó különös szabályok"-ról szól. Ilyen új forma a behívás alapján történő munkavégzés, a munkakör megosztása, valamint a több munkáltató által létesített munkaviszony. Más esetben a Mt. régebbi konstrukciókat szabályoz részletesebben, korszerűbben, mint például a munkaerő-kölcsönzés vagy a távmunka. Megint más esetben a korábban külön jogszabályokban fellelhető "atipikus" munkaviszony szabályozása átkerült a Mt.-be, mint a bedolgozás vagy az egyszerűsített foglalkoztatás. Ezen túlmenően a Mt. több újszerű jellegzetességet tartalmaz. Így részletesen foglalkozik az általános magatartási követelményekkel, a személyhez fűződő jogok védelmével, az egyenlő bánásmód követelményével. Ezért a korábbi törvényben mindössze 13 paragrafust tartalmazó első rész 1

2 (bevezető rendelkezések) a Mt.-ben 31 paragrafusból álló első részre bővült, és az "Általános rendelkezések" címet viseli, amelynek csak első fejezete (a négyből) a bevezető rendelkezések. Nyugodtan állíthatjuk, hogy a munkajog egésze egy "Általános résszel" gyarapodott, amit olyan jól ismerünk több jogágból is. A Mt. erőteljesen tartalmazza az arányosítás elvét, ami azt jelenti, hogy az egyes szabályok alkalmazásánál figyelemmel van az eltérő mértékből fakadó eltérő számítás szabályozására. Példaként saját mostani területünkből két jó példát is lehet hozni. Így a munkavállalót a munkaszerződéstől eltérően foglalkoztatni csak a 44 egyébként lehetséges munkanapra (352 órára) vetített arányban lehet akkor, ha a munkaviszonya év közben keletkezett, határozott időre szól, vagy munkaideje az általános teljes napi munkaidőtől eltérő munkaidőre, illetve részmunkaidőre jött létre. Hasonlóan, ha a munkavállalónak csak tört évre jár szabadságának arányos része, akkor ezt az arányt vetíteni kell arra a hét nap szabadságra is, amit a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelően köteles kiadni. Ez a két arányosítás már csak azért is izgalmas, mert mindkettő a korrekciós szabályokkal, a évi LXXXVI. törvény keretében, utólagosan, így feltételezhetően nagyon tudatosan, egy alapelv mentén került bele a törvénybe. III. A Mt. lényegi változása A legfontosabb változást, és annak a Mt.-re gyakorolt hatását itt emeljük ki. A törvénynek a munkaviszonyra vonatkozó egész rendszerét arra építették, hogy egyszerre tegyenek eleget az egyszerűség igényének, valamint a gazdasági élet összetettségéből fakadó elvárásnak. Másik oldalról közelítve, egyszerre akartak megfelel a munkavállalónak az áttekinthetőségre és a védelemre irányuló igényének, másfelől a munkáltatók azon elvárásának, hogy a gazdasági élet kihívásaira adandó válaszaikat ne korlátozza a feltétlenül szükségesnél nagyobb mértékben a munkajogi szabályozás. Ennek eredményeként ránézésre furcsának tűnő törvénymű jött össze, ahol van jól lehatárolt kiindulópont, egy alapszabályozás, és ezt lehet azután a törvényi keretek között a munkáltatóknak tágítaniuk. Ezt két vonatkozásban is értelmezhetjük. Egyfelől a "rendes" munkaviszony, és az "atipikus" munkaviszonyok sokasága felől, ideértve most a munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó szabályokat, ezen belül a kollektív szerződést is. A másik vonatkozás számunkra izgalmasabb, mert ez lesz témánk középpontjában. A jogalkotó ugyanis úgy dolgozta ki a munkaviszony általános szabályait, hogy a fontosabb területeken megadott egy egyszerű alapot, ami akkor érvényesül, ha a munkaszerződésben (megállapodásban) a felek másként nem rendelkeznek. Ezt követően, sokszor bizonyos korlátok között (ezeket csak töredékesen fogjuk tárgyalni), lehetővé teszi, hogy a felek a munkaviszonyra eltérő szabályokat állapítsanak meg. Lévén a szabályozás lelke, hogy a munkavállaló javára mindig el lehet térni, ezért szabályozási igény csak a munkáltató javára történő eltéréseknél van. Mivel ez a 2

3 megközelítés mindhárom témánk esetében kiválóan megfigyelhető, elemzési keretünket erre építettük. Kezdjük a Mt. sorrendjében a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatással, ami jóval kevésbé bonyolult, mint azt követő két társa. IV. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás (53. ) A/ Az alapok (45. ) A munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében, valamint a munkahelyében. Melyik munkáltatónál, mennyiért, mit és hol kell csinálni. A törvény számos kiegészítő szabályt tartalmaz arra az esetre, ha egyes konkrétumokban a felek nem állapodnak meg (munkaviszony kezdő napja, időtartama, a munkaidő mértéke), vagy arra, ha a felek között vita támadna egyes jogokról vagy kötelezettségekről. A munkaszerződés módosításáról is szól a törvény, és természetesen részletesen szabályozza a munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének feltételeit is. Ezek azonban a lényeget tekintve másodlagosak a kinél, mennyiért, mit és hol kérdéseinél. A legfontosabb az alapbér és a munkakör, mert ezek képezik a szolgáltatást és az ellenszolgáltatást a munkaszerződésben. B/ Az eltérés Miután szépen lerendezte a jogalkotó ezeket az alapkérdéseket, kimondja, hogy ezektől el is lehet térni. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató egyoldalúan megváltoztathatja a munkavállaló által nyújtott szolgáltatás tárgyát, a munkakört, igaz, hogy amennyiben az magasabb, a másik munkakörért járó alapbért is meg kell adnia. Megváltoztahatja továbbá a munkavégzés helyét is, sőt a szerződő fél, a munkáltató személyét is! Figyelem, az eltérés semmilyen értelemben nem minősül a munkaszerződés módosításának! Nem kérdéses, hogy a munkaszerződésben foglaltaktól való ilyen mértékű eltérés a legszélsőségesebb munkáltatói jogok egyike. Ezért a törvény szigorú korlátokat állít. C/ A korlátok Az így megvalósított, a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás nem haladhatja meg egy naptári évben a 44 beosztás szerinti munkanapot, vagy a 352 órát. Ez utóbbi 8 x 44, azaz a 44 munkanap az általános teljes napi munkaidővel megszorozva. Ha az illető napi munkaideje nem ennyi, vagy részmunkaidős, illetve ha a munkaviszony csak tört évre áll fenn, arányosítani kell. A munkahely megváltoztatása keretében bizonyos esetekben (53. /3/ bekezdés) nem helyezhető más helységbe a munkavállaló. V. A szabadság mértéke és kiadása 3

4 V. I. A munkaidő A/ Az alapok A szabadság esetében már nem ilyen egyszerű a helyzetünk. A szabadságnak a munkaviszony rendszerében elfoglalt helyéhez meg kell ismernünk a munkavégzésnek és a pihenőidőnek Mt.-ben kialakított, kölcsönösen egymásra utalt helyzetét. A szabályozás kétoldalú, először a munkaidő oldaláról, jellemzően maximum értékekel dolgozva, majd a pihenőidő oldaláról, jellemzően minimumértékekel dolgozva határolja be a munkáltató mozgásterét. Elsőként a törvény kialakítja a napi munkaidő fogalmát, illetve ennek változatait (92. ). Ez lehet teljes napi munkaidő vagy részmunkaidő. Az általános teljes napi munkaidő 8 óra. Ennél rövidebb teljes napi munkaidő is kialakítható, pl. veszélyes munkahelyeken. A jogok szempontjából ez teljes értékű munkaidőnek, és nem részmunkaidőnek számít. Lehet hosszabb is a teljes napi munkaidő, így készenléti jellegű munkakör esetén, vagy ha a munkáltató, illetve a tulajdonosok hozzátartozója a munkavállaló. Megállapodhatnak a felek a teljes napi munkaidőnél rövidebb időben is (részmunkaidő). Ha munkajogi szabálynál a napi munkaórák száma releváns, az Mt. elrendeli a 136. /3/ bekezdés b/ pontában meghatározott arányosítást. Így például a távolléti díj esetén, részletesen l. ott. Ebben az esetben a számításnál a 174 óra arányos részét kell figyelembe venni. Így az izotóp sugárzásnak kitett munkavállalónál, akinek teljes napi munkaideje hat óra, a 174 óra arányosan 174 x 6 / 8 = 130,5 órát jelent. A napi nyolc óra helyett 12 órát dolgozónál a 174 óra másfélszeresét kell venni. A jogalkotó megadja az általános munkarend fogalmát (97. /2/). Ez azt jelenti, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig kell beosztani. És láttuk, általános esetben 8 órát. Az alapkövetelmény ezzel felállt, jöhetnek az eltérések. B/ Az eltérések A munkáltató eltérhet a munkaidőnek napi keretek közé történő beszorításától, és tágabb, 4 hónapos, illetve 16 hetes keretet alakíthat ki (bizonyos esetekben hosszabbakat). Ekkor ez alatt, ezen időhatáron belül kell teljesítenie a fenti alapkövetelményt. Ez a munkaidőkeret. 16 hetes keret esetén a követelmény a napi nyolcórás (vagy más, lásd fentebb) napi munkaidő, és az ötnapos általános munkarend alapján 16 x 5 x 8 = 640 óra lesz a teljesítendő munkaidő, ha nem esik közbe az általános munkarend szerint (hétfő-péntek) munkanapra eső munkaszüneti nap, mert akkor az arra eső 8 órát nem kell figyelembe venni. Ez egyenőtlen munkaidő-beosztást tesz lehetővé. Hasonlóan lehetővé teszi az egyenőtlen munka-időbeosztást az ún. elszámolási időszak bevezetése is. Ebben az esetben a munkáltatónak egy speciális, egy héttel működő, gördülő időintervallumban kell megfelelni az alapkövetelménynek. Az időintervallum ugyanaz (lehet), mint a 4

5 munkaidőkeret esetén, csak itt ezek nem egymást követik, hanem hétről hétre négy hétre visszamenőleg kell az alapkövetelménynek megfelelni. A törvény korlátai között a munkáltató az általános munkarendtől eltérő munkarendet alakíthat ki az egyes munkavállalókra (vagy munkavállalók csoportjaira). A munkarend fogja szabályozni a konkrét munkaidő-beosztást. Ennek során, amennyiben a fenti lehetőségek valamelyikével (munkaidőkeret, elszámolási időszak) él, a munkáltató eltérhet az általános munkarendtől, és a napi munkaidőtől is. Természetesen nem oszthatja be akárhogyan. És itt jönnek a korlátok. C/ A korlátok A törvény egyfelől meghatározza a napi és heti maximális munkaidőt (kivételesen, a munkavállaló oktalan becitálása elleni védelemül a minimálisat is, napi négy órában, kivéve a részmunkaidőt). Hosszabban nem kell, mert a munkaidőkeret, speciális területeken csak, legfeljebb egy év lehet, így éves szinten mindenféleképpen "helyreáll a rend". Ez napi 12, illetve heti 48 óra. Ha készenléti jellegű a munka, vagy egy hozzátartozó (munkáltatóé vagy tulajdonosé) a munkavállaló, ez 24 órára, illetve 72 órára emelkedik. Ehhez külön megállapodást kell kötni, ami felmondható. A törvény korlátozza továbbá a vasárnapra és a munkaszüneti napra történő munkaidőbeosztást. V. II. A pihenőidő A/ Az alapok A munkaidőbeosztás jelentős mértékben a pihenőidő beosztását is jelenti. Ezért szükséges a munkáltató lehetőségeit erről az oldalról is behatárolni. Ebben a kettős meghatározottságban lehet érvényesíteni munkavállaló jogait. A pihenőidőnek biztosítania kell a munkavállaló rövid, közép, valamint hosszútávú regenerálódását. A rövidtávú (napi) regenerációt a munkaközi szünet és a napi pihenőidő, a középtávút a heti pihenőnap és a heti pihenőidő, a hosszútávút pedig a szabadság biztosítja. A törvény részletesen szabályozza ezek minimális értékét. A szabadság egyes fajtái (betegszabadság, szülési szabadság, a fizetésnélküli szabadság egyes esetei) speciális célokat szolgálnak. Fontos megjegyezni, hogy a szabadság minden típusa kívül esik a munkaidőbeosztás keretein, míg a többi pihenőidő a munkaidőbeosztás által meghatározott. Mivel itt a munkaidővel ellentétes oldalon vagyunk, a munkáltató kap kifejezett jogokat arra, hogy az alapkövetelményktől véglegesen eltérjen. 5

6 B/ Az eltérések A munkáltató rendkívüli munkaidőre kötelezheti a munkavállalót (107. ), ami azt jelenti, hogy a munkáltató az alapkövetelmény tekintetében "kilóghat" mind a munkaidőbeosztásból, mind a munkaidőkeretből, mind az elszámolási időszakból, és ennek keretében ügyeletet is elrendelhet. Az ügyelet, vagy azon része, amelyben munkavégzés történik, szintén rendkívüli munkavégzésnek, és így munkaidőnek számít. Az ügyeletnek azon része, ahol a munkavállaló csak rendelkezésre áll, a készenléttel együtt, nem minősül munkaidőnek. Az ügyeletnél a munkáltató határozza meg a rendelkezésre állás helyszínét. Ezekben az esetekben azonban, a minimális pihenőidőre vonatkozó szabályokat általában be kell tartani, mert a minimális regenerálóképességet a munkavállaló számára biztosítani kell. Ez alól azonban kivétel, hogy készenlét után, ha nem végzett munkát a munkavállaló, nem jár pihenőidő. Jelentős eltérés az is, hogy a munkavállaló szabadságát a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megszakíthatja (123. /5/ bekezdés b/ pont). C/ A korlátok Ezekkel a jogokkal a munkáltató csak kivételes esetekben élhet. Társadalmi közszükséglet folyamatos biztosítása, baleset, elemi csapás, stb. szükséges ahhoz, hogy négy óránál hosszabb rendelkezésre állásra kötelezhesse a munkavállalót. Az ügyelet nem lehet hosszabb 24 óránál, amibe az ügyelet megkezdésének napjára beosztott rendes vagy elrendelt rendkívüli munaidő is beleszámít. A készenlét nem lehet hosszabb havonta 168 óránál, amit munkaidőkeret alkalmazásánál havi átlagban kell figyelembe venni. A rendkívüli munkaidő elrendelése évente maximum 250 óra lehet (arányosítani kell törtév vagy részmunkaidő esetén). Igazán súlyos esetekben azonban a rendkívüli munkaidő elrendelése nem korlátozható (108. /2/). V. III. A szabadság és kiadása A/ A szabadság mértéke A fontosabb változások itt kimerülnek abban, hogy a "rendes" szabadság jogi fogalma megszűnt, alapesetben egyszerűen szabadságról beszélünk. Az alap-és pótszabadságok rendszere fennmaradt, azzal, hogy az életkorral nem az alapszabadság nő, hanem az így szerzett plusz napok pótszabadságnak számítanak. Adott évben a szabadság mértékét arányosan kell meghatározni a 6

7 munkában töltött idő alapján. Munkában töltött időnek számít a ténylegesen teljesített munkanapok mellett: a/ a munkaidőbeosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés (jellemzően a heti pihenőnapok, illetve a heti pihenőidő, a munkaszüneti napok), b/ a szabadság, c/ a szülési szabadság, d/ a gyermek gondozására igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjának, e/ a naptári évenként 30 napot meg nem haladó fizetésképtelenségnek (ha egy évben az összeadott fizetésképtelenségben töltött napok száma a meghaladja a 30-at, egyetlen napja sem számít munkában töltött időnek), f/ önkéntes tartalékos katonai szolgálat legfeljebb három hónapig tartó, g/ a munkavégzési kötelezettség alóli, a Mt. 55. /1/ bekezdése szerinti mentesülés (kivéve a keresőképtelenséget, de beleértve például a kötelező orvosi vizsgálat, a véradás legfeljebb négy órás, a szoptatási kedvezmény, stb. időtartamát) időtartama. Bármilyen egyéb távollét (például a fizetés nélküli szabadság általában) nem minősül munkában töltött időnek. B/ A szabadság kiadása A változások itt jelentősek. A szabadságot továbbra is a munkáltató adja ki a munkavállaló előzetes meghallgatása után. Hét munkanap szabadságot azonban a a munkavállaló kérésére kell kiadni, legfeljebb két részletben. (Az arányosítási követelményről korábban szóltunk.) Erre nincs lehetősége a munkavállalónak a munkaviszony első három hónapjában. A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Az Mt a szabályozza azokat az eseteket, amikor ettől el lehet térni. Ugyanebben a szakaszban találjuk a kiadott szabadság közölt időpontjának megváltoztatására, és a megkezdett szabadság megszakítására vonatkozó szabályokat. A szabadságot a munkaidőbeosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. A napi munkaidőtől eltérő beosztás esetén a munkavállaló a beosztással azonos tartamra mentesül a munkavégzés alól, és ezt e szerint is kell órában nyilvántartani. Ilyenkor a szabadság óraszámban ki kell adja a szabadság idejének a napi munkaidővel számolt mennyiségét. Ezt az Mt. nem részletezi, de a rendszerből ennek kell következnie, különben a munkáltató csak a rövid munkanapokra engedné el, a munkavállaló pedig csak a hosszú munkanapokra akarna elmenni. Ha nincs munkaidőbeosztás, a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. C/ A szabadság speciális esetei A betegszabadság szabályai lényegében nem változtak. A szülési szabadság esetében a szülés elé négy hétnél kevesebb idő is eshet, ha a felek eltérően állapodnak meg. A fizetés nélküli szabadságra vonatkozó szabályozás sem változott jelentősen. Megszűnt a lakásépítésre vonatkozó és apa részére járó fizetés nélküli szabadság, viszont ilyenben részesülnek az Mt. alapján a tényleges önkéntes katonai szolgálatot teljesítők. A gyermekek gondozására vonatkozó fizetés nélküli 7

8 szabadságok jórészt érintetlenek maradtak. A beteg gyermek gondozására szolgáló fizetés nélküli szabadság megszűnt, helyette a gondozó szülő keresőképtelenné válik, és tb-ellátásra lesz jogosult. VI. A távolléti díj A/ Az alapok A Mt. a munka díjazását alapvetően az időbérhez köti, ami lehet havibér vagy órabér. Az órabért havibérből úgy kapjuk meg, hogy ez utóbbit elosztjuk 174-gyel, ami az általános teljes napi munkaidőből és a havi munkanapokból adódik (8 óra megszorozva a havi munkanapokkal, ami átlagosan 21,75 egy hónapban). Ez a megoldás szorosan kapcsolódik a korábban többször emlegetett alapkövetelményekhez. B/ Az eltérés Természetesen a munka díjazásánál a teljesítmény szerinti bérezés gyakran elkerülhetetlen. Ezért a munkáltató az idő- és a teljesítménybér keverékével is megadhatja a munkabért. Fontos, hogy a távolléti díj számításánál csak olyan teljesítménybér vehető figyelembe, ami az alapbér része. Semmi nem akadályozza ugyanis a munkáltatót abban, hogy az alapbéren felüli bérjellegű teljesítményösztönzőket alkalmazzon. A munkáltatónak, kötelező jelleggel, díjaznia az eltérő munkakörülmények között dolgozókat. Ennek formája a bérpótlék, amit megállapodás alapján bele is lehet foglalni az alapbérbe bizonyos bérpótlékok esetén (vasárnap, munkaszüneti napon rendes munkaidőben végzett munka, műszakpótlék, éjszakai munkavégzés). Fizethető a bérpótlék havi átalányban is. Havi átalány állapítható meg a készenlét és az ügyelet idejére, amely a munkavégzés díjazását és a bérpótlékot is magában foglalja. A havi átalányt mindkét esetben a munkaszerződésbe kell foglalni. Fizetnie kell a munkáltatónak olyan esetekben is, ha a munkavállaló nem végez munkát. Ennek egyik megjelenési formája az állásidő, amelyre alapbér jár. Az állásidőben a munkáltató nem teljesíti foglalkoztatási kötelezettségét a beosztás szerinti munkaidőben. Elháríthatatlan külső ok mentesíti a fizetés alól a munkáltatót. A másik eset a távolléti díj, ami jár - a szabadság tartamára, - kötelező orvosi vizsgálat tartamára, - a véradás legfeljebb 4 órás tartamára, - a szoptatási munkaidő-kedvezmény tartamára, - hozzátartozó halálakor két munkanapra, - bizonyos képzések időtartamára, - legfeljebb 30 napra a munkavállaló kötelezettségszegésének kivizsgálásának idejére, ha a munkavégzési (rendelkezésre állási) kötelezettség alól felfüggesztették, - ha tanuként hallgatják meg, - óra- vagy teljesítménybéres rendszerben, ha az általános munkarend szerint munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, - minden esetben, ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, és nem adja meg annak mértékét. 8

9 C/ Korlátok Tisztán teljesítménybér alkalmazása, valamint olyan vegyes bérezés, ahol a teljesítménybér nem éri el az alapbér összegét, a munkaszerződésbe foglalt kifejezett megállapodás alapján lehetséges. D/ A távolléti díj kiszámítása Az esedékesség hónapjában irányadó alapbért kell figyelembe venni. Amennyiben teljesítménybér és bérpótlék is van, ott az esedékességet megelőző utolsó hat naptári hónapra eső ilyen juttatásokat kell figyelembe venni. Ez az irányadó időszak. Ha ez az időszak nem teljes, akkor csak az ezen időszakon belüli teljes hónapokat kell figyelembe venni. Ha nincs teljes hónap, akkor az alapbért, vagy a havi átalányt kell figyelembe venni. Ha egyáltalán nem volt munkabér, akkor az alapbért kell figyelembe venni. A teljesítménybér és a bérpótlék esetén külön-külön összesíteni kell az irányadó időszakban (vagy az ezen belüli teljes hónapokban) rendes munkaidőben teljesített olyan órák számával, amelyekre teljesítménybért, illetve bérpótlékot fizettek ki (utóbbit a törvény nem mondja ki, de a rendszerből következik). Ez lesz az osztószám. Ha a munkavállaló teljesítménybért és bérpótlékot is kap, természetesen két osztószámot kapunk. Ha az osztószámokkal elosztjuk a vizsgált időszakban kapott teljesítménybért, illetve bérpótlékot, akkor megkapjuk a teljesítménybérre és a bérpótlékra járó, a távolléti díj kiszámításánál figyelembe veendő óradíjat. A műszakpótlék, az éjszakai pótlék (e kettőnél legalább 30%-os arány a beosztás szerinti munkaidőhöz képest), a munkavégzéssel nem járó ügyelet és a készenlét (külön-külön az irányadó időszakban legalább 96 óra) esetében fizetett bérpótlék figyelembevételére az előbbi speciális korlátok vonatkoznak. Az időbér, a teljesítménybér (ha van), valamint a bérpótlék (ha van) együttes figyelembevételével kell a távolléti díjat megállapítani. Ennek módját, annak bonyolultságára tekintettel, a következő oldalon egy táblázatban adjuk meg. 9

10 Függelék A távolléti díj kiszámítási módját az alábbi táblázatos rendszerben adjuk meg 1 órai távolléti díj kiszámítása (alapelv: először mindent egy órára számolunk ki) Havibér Órabér Idő- és teljesítménybér Teljesítménybér órabér + a bérpótlékra számolt óradíj havibér / 174* + a bérpótlékra számolt óradíj havibér / 174* + a teljesítménybérre járó óradíj + a bérpótlékra járó óradíj *(általános teljes napi munkaidő esetén - egyébként arányosítás) a teljesítménybérre járó óradíj + a bérpótlékra járó óradíj 1 napi távolléti díj kiszámítása Havibér Órabér Idő- és teljesítménybér Teljesíménybér 1 órai távolléti díj x a napi munkaidővel órabér x a napi munkaidővel + a bérpótlékra számolt óradíj 1 órai távolléti díj x a napi munkaidővel 1 órai távolléti díj x a napi munkaidővel 1 havi távolléti díj kiszámítása Havibér Órabér Idő- és teljesítménybér Teljesíménybér órabér x 174* + 1 órai távolléti díj x 1 órai távolléti díj x irányadó időszakban 174* 174* átlagosan fizetett bérpótlék** alapbér + irányadó időszakban átlagosan fizetett bérpótlék** *(általános teljes napi munkaidő esetén - egyébként arányosítás) ** A Mt. külön nem rendelkezik havibérnél és az órabérnél a bérpótlék figyelembevételének módjáról a havi távolléti díj kiszámításánál, de az a rendszerből logikusan következik. 10

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok

A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok A távolléti díj megállapításához kapcsolódó fontosabb fogalmak és szabályok 1. A munkarend fogalma A munkarend a munkáltató által alkalmazott munkaidő-beosztás általánosan meghatározott rendszere. A munkarend

Részletesebben

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok

A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Dr. Borsy János ügyvéd 2012 / 24 A 2013. január 1-jétől hatályba lépő munkajogi szabályok Köztudottan július 1. napján életbe lépett az új Munka Törvénykönyve (Mt.), azonban annak bizonyos szakaszai csak

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd

2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd 2012. október 18. Dr. Rátkai Ildikó, ügyvéd Tematika A munkaviszony létesítése A munkaviszony megszüntetése Alapvető munkaidő-szabályok A munka díjazása, bérpótlékok Jogforrások 1992. évi XXII. törvény

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve

MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG. EU- s irányelvek MUNKASZERZŐDÉS. szabályozás 2015.03.03. 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve MUNKAJOG MUNKAJOG MINT JOGÁG szabályozás DR SZALAI ERZSÉBET 1 DR SZALAI ERZSÉBET 2 EU- s irányelvek 2012. évi I.tv. az ÚJ Munka törvénykönyve DR SZALAI ERZSÉBET 3 MUNKASZERZŐDÉS Szerződést kötő felek..

Részletesebben

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni.

MUNKAJOGI ALAPOK. A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. MUNKAJOGI ALAPOK A munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Mit kell tartalmaznia a munkaszerződésnek? A munkaszerződésnek vannak kötelező

Részletesebben

A munka- és pihenőidő szabályai

A munka- és pihenőidő szabályai 2012. évi I. törvény (Mt.) XI. Fejezet A munka- és pihenőidő szabályai Előadó: Dr. Végh Lajos Fogalmak 86. Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő, kezdettől befejezéséig tart valamint a munkavégzéshez kapcsolódó

Részletesebben

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov.

Felelősen, egészségesen, biztonságosan. Nemzeti Munkaügyi Hivatal 1089 Budapest, Kálvária tér 7. munka@lab.hu www.munka.hu www.ujszechenyiterv.gov. Felelősen, egészségesen, biztonságosan A foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb szabályok és a munkáltatók által elkövetett leggyakoribb jogsértések Előadó: Dr. Járai József Krisztián osztályvezető Munkaügyi

Részletesebben

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21.

Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Pest Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Készítette: Dr. Mészáros Enikő Frissítve: 2013. március 21. Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről

HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről HIRLEVÉL Az új Munka Törvénykönyve hatálybalépéséről Tisztelt Partnerünk, Tájékoztatjuk Önöket, hogy az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2012.06.30.-i hatállyal érvényét veszítette, s helyette

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Munkaügyi szabálytalanságok és jogszerű foglalkoztatás a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail cím:

Részletesebben

HÍRLEVÉL. https://www.facebook.com/pages/k%c3%b6z%c3%b6sen-a-szoci%c3%a1lis- Ter%C3%BClet%C3%A9rt/209091985881444

HÍRLEVÉL. https://www.facebook.com/pages/k%c3%b6z%c3%b6sen-a-szoci%c3%a1lis- Ter%C3%BClet%C3%A9rt/209091985881444 1132 Budapest, Csanády u. 6/b. Lev. cím: 1068 Benczúr u. 45. Telefon: 06-1- 461 2464 Fax: 06-1- 461 2499 E-mail: szmdsz.info@gmail.com HÍRLEVÉL Demonstrációs bizottság alakult a szociális ágazatban 2013.

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE 2013. AUGUSZTUS 1-JÉVEL HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSAI

A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE 2013. AUGUSZTUS 1-JÉVEL HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSAI A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE 2013. AUGUSZTUS 1-JÉVEL HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSAI NEXON KONFERENCIA 2013. JÚLIUS A MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE 2013. AUGUSZTUS 1-JÉVEL HATÁLYBA LÉPŐ MÓDOSÍTÁSAI A NEXON 2013. júliusi konferenciáin

Részletesebben

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára

A Nemzeti Munkaügyi Hivatal tájékoztató kiadványa gépipari vállalkozások számára A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 Minimálbér kifizetés, kiküldetés, behívásos munkavégzés szabályosan A Nemzeti Munkaügyi Hivatal

Részletesebben

AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ

AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ AZ ÚJ. MT. ÉS A MUNKAIDŐ, PIHENŐIDŐ Szociális menedzser képzés ALAPFOGALMAK I. 86. (1) Munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, valamint a munkavégzéshez kapcsolódó

Részletesebben

A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók

A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók A 2013. év végi munkaidő-beosztás elkészítéséhez kapcsolódó tudnivalók 1 Az év vége sikeréhez, célkitűzéseink eléréséhez, áruházaink hatékony és jövedelmező működéséhez elengedhetetlen, hogy a 2013. év

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉVEL KAPCSOLATOS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK Az új Munka Törvénykönyvének általános hatályba lépési időpontja 2012. július 1-e volt. Néhány rendelkezés esetében azonban, ahol az előző

Részletesebben

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina

2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai. Farkasné Gondos Krisztina 2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina 39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Varga Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds TARTALOM I. A kárfelelősség szabályai Munkáltatói kárfelelősség Munkavállalói kárfelelőség II. Atipikus munkaviszonyok

Részletesebben

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI

AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE FONTOSABB ELEMEI Jogpolitikai elızmények: Széll Kálmán Terv Magyar Munka terv Jogdogmatikai okok: szabályozás rugalmassá tétele jogforrási rendszer átalakítása szociális biztonság

Részletesebben

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu

Munkajogi ismeretek 2014. dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor www.szaldobagyi.hu Munkajogi ismeretek 2014. 1 A munkajogi szabályok rendszere Alaptörvény Törvények 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről 2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről 1992. évi XXXIII.

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2013/2 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Munkáltatók és Munkavállalók egyaránt még csak tanuljuk a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény gyakorlati, mindennapokban történő alkalmazását,

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.)

MUNKASZERZŐDÉS. 1. Általános előírások. (Ez a kikötés csak a munkaviszony létesítésekor érvényes.) MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött a... (cím:..., székhely:., cégjegyzékszám:, adószám:..) mint munkáltató és... (cím:..., szül. hely és idő:., anyja neve:., adóazonosító jele: tb. azonosító jele:..) mint

Részletesebben

Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia

Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Jogszerű? Legyen!- JOGPONT+ Mini Szakmai Konferencia Előadó: Antalikné Szabó Mária Munkaügyi felügyelő BFKH MMSZSZ E-mail cím: antalikneszm@ommf.gov.hu Telefonszám: +36 1 3233-600 Munkaidő- és pihenőidő

Részletesebben

Az új Munka törvénykönyve amit erről egy könyvelőnek is tudni érdemes. Budapest, 2012. június 6.

Az új Munka törvénykönyve amit erről egy könyvelőnek is tudni érdemes. Budapest, 2012. június 6. Az új Munka törvénykönyve amit erről egy könyvelőnek is tudni érdemes Budapest, 2012. június 6. 1 Új Mt. szerkezeti felépítés öt részre tagolódik, 24 fejezet + záró rendelkezések, összesen 298.. más szerkezeti

Részletesebben

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/1. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A megfelelő tételekhez szükséges a KK 18., 23., 25., 27. és az MK 95. számú állásfoglalásainak ismerete. MUNKAJOG 1. A Munka

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Rövid áttekintés a munkaidő és a munka díjazásának szabályairól 2012. szeptember 12. Dr. Király Éva Mária Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds A MUNKA- ÉS PIHENŐIDŐ Fogalom:

Részletesebben

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz

Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Kérdések és válaszok a munkaszüneti naphoz Melyek a munkaszüneti napok? Az Mt. tíz munkaszüneti napot sorol fel: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23.,

Részletesebben

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet!

Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! Diákmunka: ismerd meg jogaidat és kötelezettségeidet! a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001

Részletesebben

Tájékoztató (Munkaszerződés melléklet) Munkáltató (Mt. 33. ) Munkavállaló (Mt. 34. ) Munkavállaló:

Tájékoztató (Munkaszerződés melléklet) Munkáltató (Mt. 33. ) Munkavállaló (Mt. 34. ) Munkavállaló: Tájékztató (Munkaszerződés melléklet) A munkaszerződéssel létrehztt munkaviszny alanyai: Neve, elnevezése: Cégjegyzék száma: Adószáma: Székhelye: Képviselője: Neve: Születési neve: Születési helye, ideje:

Részletesebben

Kollektív Szerződés módosítási javaslat - munkáltatói részről -

Kollektív Szerződés módosítási javaslat - munkáltatói részről - 17. Igazgatósági melléklet Kollektív Szerződés módosítási javaslat - munkáltatói részről - Az igazgatósági mellékletek a Kollektív Szerződés részét képezik, azok megkötésére vonatkozó tárgyalásokat haladéktalanul

Részletesebben

az új Munka Törvénykönyvében

az új Munka Törvénykönyvében Nők az új Munka Törvénykönyvében JÓLÉT Közhasznú Alapítvány 2012.V.23. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Az egyenlő bánásmód 12. A munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával

Részletesebben

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához

Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzeti Munkaügyi Hivatal Módszertani segédlet a munka törvénykönyvének a távolléti díj kiszámítására vonatkozó szabályainak alkalmazásához I. Az új munka törvénykönyvének

Részletesebben

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak

Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak Mire figyelj, ha munkát vállalsz! A legfontosabbak A MUNKAVISZONY LÉTESÍTÉSE: KI LEHET MUNKAVÁLLALÓ? A munkavállalóvá válásnak általános és speciális feltételei vannak. Általános feltétel: 16. életév betöltése.

Részletesebben

2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd

2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd 2011. november 14. Dr. Dudás Katalin egyetemi adjunktus ELTE ÁJK ügyvéd ELSŐ RÉSZ Ahogy az adott esetben általában elvárható Jóhiszeműség és tisztesség elve Kölcsönös együttműködés más jogai, jogos érdekei

Részletesebben

A munkaviszony létrejötte és megszűnése

A munkaviszony létrejötte és megszűnése A munkaviszony létrejötte és megszűnése a jó munkahely mindnyájunknak fontos a munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 www.tamop248.hu

Részletesebben

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE

PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE PEDAGÓGUSOK SZAKSZERVEZETE ORSZÁGOS IRODA 1068 Budapest, Városligeti fasor 10. * 1417 Budapest, Pf.: 11. Központi telefon: 322-8452, 322-8453, 322-8454, 322-8455, 322-8456 Elnök, alelnökök tel/fax: 322-2249

Részletesebben

Munkajog és munkavédelem

Munkajog és munkavédelem Munkajog és munkavédelem Dudás Katalin A munkaviszony Kollízió Létesítéskor a foglalkoztatási feltételekről való tájékoztatás jelentősége Egyoldalú teljesítés meghatározáskor méltányos mérlegelés, aránytalan

Részletesebben

XVIII. Országos Postás Konferencia HR Szekció. 3. Megújult a KSz! Visegrád, 2012. november 20.

XVIII. Országos Postás Konferencia HR Szekció. 3. Megújult a KSz! Visegrád, 2012. november 20. XVIII. Országos Postás Konferencia HR Szekció 3. Megújult a KSz! jelentősebb változv ltozások az 55. sz. módosm dosítása sa alapján Előad adó: Konrát t Ervin, jövedelempolitikai vezető Visegrád, 2012.

Részletesebben

Munka Törvénykönyvvizsgálat PÉNZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOKBAN

Munka Törvénykönyvvizsgálat PÉNZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOKBAN Munka Törvénykönyvvizsgálat PÉNZ A MUNKAJOGI SZABÁLYOKBAN Dr. Horváth István ügyvéd, Dr. P. Horváth Ügyvédi Iroda http://www.drphorvathugyved.hu/ egyetemi adjunktus (PhD) ELTE ÁJK Mit hallhatnak és láthatnak?

Részletesebben

Dr. Papp Anett, munkaügyi szakjogász. Munkajog: kérdések-válaszok 1. Kérdés

Dr. Papp Anett, munkaügyi szakjogász. Munkajog: kérdések-válaszok 1. Kérdés Dr. Papp Anett, munkaügyi szakjogász Munkajog: kérdések-válaszok 1 Jelenleg beosztott óvónőként dolgozom, de hamarosan óvodavezetői feladataim lesznek. Egy két csoportos óvodában dolgozunk hárman, (a kolléganőnek

Részletesebben

Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Olvasók!

Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Olvasók! Hírlevél 2012/2 Tisztelt Ügyfeleink! Kedves Olvasók! Irodánk idén elindult hírlevelének második száma a július 1-től hatályba lépő Munka Törvénykönyvének legfontosabb változtatásait foglalja össze. Hírlevelünkből

Részletesebben

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN

SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN SZEMÉLYI ÉS VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGGEL KAPCSOLATOS MUNKAJOGI KÉPZÉS A 2012 ÉVI I.TÖRVÉNY RENDELKEZÉSEI ALAPJÁN Készítette: Dr. Dabis Erzsébet és Prof. Dr. Hajdú József I. Módszertani bevezetés Tartalmi:

Részletesebben

A kollektív szerződés előnyei a munkáltatóknak/munkavállalóknak

A kollektív szerződés előnyei a munkáltatóknak/munkavállalóknak A kollektív szerződés előnyei a munkáltatóknak/munkavállalóknak ÁLTALÁNOSSÁGBAN: 1. STABIL KAPCSOLATRENDSZER A kollektív szerződés mind a munkáltatói, mind a munkavállalói érdekeket szolgálja, mert segíti

Részletesebben

Tárgy :A 2012. július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés

Tárgy :A 2012. július 1-jén hatályba Munka Törvénykönyv módosítása, átmeneti rendelkezések, hatályba lépés Tisztelt Ügyfeleim! Többször beszéltűnk a 2012.július 1-től érvényes MT módosításáról. Most e-mailbe küldöm a legfontosabb hatálybalépő és átmeneti rendelkezéseket melyeket figyelmesen olvassanak át és

Részletesebben

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita

Tantárgyi tematika. 6. hét: A munkaügyi kapcsolatok a részvételi jogok, a szakszervezetek jogai, a kollektív szerződés, a sztrájkjog, a munkaügyi vita Tantárgyi tematika Tantárgy neve Munkajogi és tb. alapismeretek Neptun kódja: I1:MUJ Képzés- tagozat: Igazságügyi igazgatási képzés levelező tagozat Tantárgy kreditszáma: 8 kredit Tantárgyfelelős: Dr.

Részletesebben

Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és

Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és Szabályos foglalkoztatás és a leggyakoribb munkaügyi szabálytalanságok a szállítmányozó és raktározási tevékenységet végző kis- és középvállalkozásoknál Előadó: dr. Járai József Krisztián osztályvezető

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára. (minta)

TÁJÉKOZTATÓ. munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára. (minta) 8. számú melléklet TÁJÉKOZTATÓ munkaszerződést kötő képviselői alkalmazott számára (minta) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 46. -ban meghatározott kötelezettségemnek megfelelően a következőkről

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása Elnökségi előterjesztés az új Mt. átmeneti rendelkezéseiről II. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló

Részletesebben

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1.

Munka Törvénykönyve. szabályainak változása. 2012. január 1. Munka Törvénykönyve szabályainak változása 2012. január 1. Fontosabb változások Kollektív szerződéssel kapcsolatos bejelentési kötelezettség Korlátozottan cselekvőképes munkavállaló foglalkoztatása Cselekvőképtelen

Részletesebben

ÚJ Munka Törvénykönyve

ÚJ Munka Törvénykönyve ÚJ Munka Törvénykönyve Tisztelt Ügyfelünk! Jelen hírlevelünkben a 2012. július 1-jétől hatályba lépő új Munka Törvénykönyvének (továbbiakban: új Mt.) Ügyfeleinket érintő legfontosabb újdonságairól szeretnénk

Részletesebben

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás

Szóbeli tételsor. A) Az üzleti terv védése. Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP. Eredmény %-ban* min. 50% Dátum: aláírás A) Üzleti terv védése vizsgafeladatrész Szóbeli tételsor A) Az üzleti terv védése Kiadott útmutató alapján ÉRTÉKELŐLAP Sorszám A vizsgázó neve ZD készítése min. 25 pont; max 50 pont Pontszám ZD védése

Részletesebben

Operatív HR feladatok. Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu

Operatív HR feladatok. Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu Operatív HR feladatok 1 Zsoldisné Csaposs Noémi ncsaposs@select.hu Munkaszerződés a munkaviszony munkaszerződéssel jön létre a munkaszerződés jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a Második Részben

Részletesebben

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév

Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgyi tematika - 2015/2016 I. félév Tantárgy neve Neptun kódja: Képzés- tagozat: Tantárgy kreditszáma: Tantárgyfelelős: Számonkérési forma: Erős előfeltétel: Gyenge előfeltétel/társfeltétel: Kapcsolódik-e

Részletesebben

A megváltozott munkajog rendszere

A megváltozott munkajog rendszere TÁMOP-2.5.3.A-13/1-2013-0042 PROJEKT A megváltozott munkajog rendszere 1. A korábbi és az új Mt. egybevetése, alapelvek, szerződés elemei, munka és pihenőidő 2. A korábbi és az új Mt. egybevetése, jogviszony

Részletesebben

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától

CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota

Részletesebben

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések

MUNKASZERZŐDÉS. I. Általános rendelkezések MUNKASZERZŐDÉS amely létrejött - egyrészről a.. (székhelye:.. adószám:., képviselő: ), a továbbiakban mint Munkáltató, - másrészről (szül:.., an:, TAJ szám:.., adóazonosító jel: )... szám alatti lakos,

Részletesebben

A 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY

A 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY A 2012. ÉVI I. TÖRVÉNY HATÁLYBA LÉPÉSE ÉS VÁLTOZÁSAI A 2012. ÉVI LXXXVI. TÖRVÉNY ALAPJÁN KIEGÉSZÍTÉS AZ MGYOSZ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVE KIADVÁNYÁHOZ MUNKAADÓK ÉS GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE Budapest, 2012

Részletesebben

Tudnivalók a nyári diákmunkáról (2014)

Tudnivalók a nyári diákmunkáról (2014) Tudnivalók a nyári diákmunkáról (2014) A nyári szünidőben sok középiskolai diák, egyetemi, főiskolai hallgató vállal rövidebbhosszabb ideig munkát annak érdekében, hogy a nyaraláshoz nem ritkán a tanulmányok

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

A közalkalmazottak szabadságának és a szabadság kiadásának szabályai a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban

A közalkalmazottak szabadságának és a szabadság kiadásának szabályai a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban A közalkalmazottak szabadságának és a szabadság kiadásának szabályai a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban A szabadság A közalkalmazottnak a munkában töltött idő alapján minden

Részletesebben

2013. évi törvény. egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról

2013. évi törvény. egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról 2013. évi törvény egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosításáról 1. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása 1. (1) A közalkalmazottak

Részletesebben

Munkavédelmi képviselők képzése. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkavédelmi képviselőket érintő legfontosabb szabályai

Munkavédelmi képviselők képzése. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkavédelmi képviselőket érintő legfontosabb szabályai Munkavédelmi képviselők képzése A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény munkavédelmi képviselőket érintő legfontosabb szabályai Dr. Bérdi András - 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

Részletesebben

Munkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz:

Munkajogi ismeretek. A munkajogviszony alanyai A munkavállaló lehet: A munkajogviszony alanyai A munkáltató: Az lehet aki jogképes, azaz: Munkajogi ismeretek (1992. évi XXII. törvény) 2012. évi I. törvény A munkajogviszony alanyai Munkáltató és munkavállaló között jön létre. A munkavállaló munkájának fejében - amit teljes mértékben a munkáltató

Részletesebben

Munkaviszony létesl. A Munka TörvT. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli. állampolgárok magyarországi

Munkaviszony létesl. A Munka TörvT. 16/2010. (V.13.) SZMM rendelet a harmadik országbeli. állampolgárok magyarországi Jogszabályi hátth ttér Munkaügy a kivitelezésben A Munka TörvT rvénykönyvéről l szóló 1992. évi XXII. törvt rvény (Mt.) 2010. évi LXXV. törvt rvény az egyszerűsített foglalkoztatásr sról 16/2010. (V.13.)

Részletesebben

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést!

A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést! Verziótájékoztató: Kulcs-Bér 2012. december Megjelenési dátum: 2012. december 28. A frissítő verzió telepítése előtt mindenképpen készítsenek adatbázismentést! A verzióban elérhető újdonságok, fejlesztések

Részletesebben

Az új Munka törvénykönyve munkavállalókat és szakszervezeteket érintő hátrányos rendelkezései

Az új Munka törvénykönyve munkavállalókat és szakszervezeteket érintő hátrányos rendelkezései Az új Munka törvénykönyve munkavállalókat és szakszervezeteket érintő hátrányos rendelkezései A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. 2013. január 1-jén hatályos szövegének és a Munka Törvénykönyvéről

Részletesebben

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR?

MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? MIRE FIGYELJÜNK A MUNKAVISZONY MEGSZÜNTETÉSEKOR? Az új Munka Törvénykönyve a munkaviszony megszüntetésének rendszerét némiképp átalakította. A munkaviszony megszüntetésére a jövőben az alábbi módokon kerülhet

Részletesebben

MUNKAJOG 2015. Dr. Alpár Erzsébet

MUNKAJOG 2015. Dr. Alpár Erzsébet MUNKAJOG 2015 Dr. Alpár Erzsébet Munkajogviszony alanyai A munkaviszony alanyai: a munkáltató és a munkavállaló. Munkáltató az a jogképes személy, aki munkaszerződés alapján munkavállalót foglalkoztat.

Részletesebben

Kihirdetés és hatálybalépés között Az új Mt. újdonságaiból

Kihirdetés és hatálybalépés között Az új Mt. újdonságaiból Kihirdetés és hatálybalépés között Az új Mt. újdonságaiból ÉVOSZ - 2012.V.3. Dr. Horváth István ügyvéd, c. egyetemi docens PhD ELTE ÁJK Egy perces management tanfolyam Egy pap felajánlja egy apácának,

Részletesebben

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó!

Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! 2013/1 Tisztelt Partnerünk! Tisztelt Olvasó! Szeretettel köszöntjük Önöket a 2013-as év első Hírlevelével! 2012. július 01 december 31. közötti időszakban furcsa kettősség, párhuzam jellemezte a Munka

Részletesebben

Ausztriai munkajogi kisokos

Ausztriai munkajogi kisokos Ausztriai munkajogi kisokos Minden országban más munkajogi szabályok vannak életben. A Munkaügyi Kisokossal abban szeretnénk segíteni téged, hogy a legfontosabb kérdésekre megkapjad válaszaid munkába állás

Részletesebben

Munkajogi tudástár DR. NEMESKÉRI-KUTLÁN ENDRE

Munkajogi tudástár DR. NEMESKÉRI-KUTLÁN ENDRE Munkajogi tudástár DR. NEMESKÉRI-KUTLÁN ENDRE 2014 4MUNKAJOGI TUDÁSTÁR A Munka Törvénykönyve legfontosabb alapelvei: Általános magatartási követelmények 6. (1) A munkaszerződés teljesítése során kivéve,

Részletesebben

Bevezető rendelkezések 1.

Bevezető rendelkezések 1. Murakeresztúr Község önkormányzati Képviselőtestületének 12/2004.(V. 21.) számú rendelete a köztisztviselők munkavégzésének szabályairól, valamint az egyéb juttatásokról Murakeresztúr Község Önkormányzati

Részletesebben

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt.

1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. 1992. évi XXII. tv. Az új Munka Törvénykönyve A törvény hatálya Területi hatály: Tekintettel a nemzetközi magánjog szabályaira az Mt. hatálya kiterjed Területi hatály: E törvény rendelkezéseit a nemzetközi

Részletesebben

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a

d) ha a munkavállaló 2011. október 31-ét követően létesített a munkáltatóval munkaviszonyt, akkor a személyi alapbérváltozására tekintet nélkül, a 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről

Részletesebben

Kollektív Szerződése

Kollektív Szerződése A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. határozatlan időtartamra szóló, Kollektív Szerződése a 2015. augusztus 28-án elfogadott (a 4. sz. mellékletet érintő) módosításokkal egységes szerkezetben I. RÉSZ ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Kollektív Szerződése

Kollektív Szerződése A MÁV Szolgáltató Központ Zrt. határozatlan időtartamra szóló, Kollektív Szerződése a 2014. július 2-án elfogadott módosításokkal (dőlt betűvel) egységes szerkezetben I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A

Részletesebben

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés

1992. évi XXII. törvény. a Munka Törvénykönyvéről. XI. fejezet. A munkaerő-kölcsönzés 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről XI. fejezet A munkaerő-kölcsönzés 193/B. (1) A kölcsönbeadóval munkaerő-kölcsönzés céljából létesített munkaviszonyra e törvény szabályait az e fejezetben

Részletesebben

1.RÉSZ AZ 1992.ÉVI ÉS 2012. 07.01.-TŐL HATÁLYOS MUNKATÖRVÉNYKÖNYVÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A hatályos munkatörvénykönyv részletesen

1.RÉSZ AZ 1992.ÉVI ÉS 2012. 07.01.-TŐL HATÁLYOS MUNKATÖRVÉNYKÖNYVÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A hatályos munkatörvénykönyv részletesen 1.RÉSZ AZ 1992.ÉVI ÉS 2012. 07.01.-TŐL HATÁLYOS MUNKATÖRVÉNYKÖNYVÉNEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA A hatályos munkatörvénykönyv részletesen Bevezető rendelkezések Munkaügyi kapcsolatok Munkaviszony Munkaügyi vita

Részletesebben

Esélyegyenlőségi terv

Esélyegyenlőségi terv Esélyegyenlőségi terv 2013.07.18-tól visszavonásig érvényes (Jelen esélyegyenlőségi terv egységes szerkezetbe foglalt belső dokumentum, összhangban a KMOP-1.5.2-2008-0020 azonosítószámú pályázati projekt

Részletesebben

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium

Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Mint a gép! Balesetek nélkül. Szimpózium Az új Mt. alkalmazása a munkaügyi ellenőrzések tükrében Előadó: Dr. Csigi Imre Ferenc közigazgatási tanácsadó Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Főosztály E-mail

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról

ELŐTERJESZTÉS. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM rendelet módosításáról Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM IKTATÓSZÁM: 1226 /2010-MKBERFŐ Készült 2010. február 16-án. ELŐTERJESZTÉS

Részletesebben

Változások és szükségességük

Változások és szükségességük Változások és szükségességük Előadó: dr. Nagy Judit Csilla ügyvéd 2013. szeptember 19. Bemutatkozás ELTE nappali tagozat: 2001 Eastern Asia Hungaria Kft.: 2001. november 2003. április SBGK / Bérczes Ügyvédi

Részletesebben

A MUNKAVÁLLALÓK JOGAI A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN

A MUNKAVÁLLALÓK JOGAI A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN EGYESÜLT VILLAMOSENERGIA-IPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉGE dr. Kiss Mihály A MUNKAVÁLLALÓK JOGAI A HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK ALAPJÁN Kézikönyv munkavállalóknak MAGYARORSZÁG ALAPTÖRVÉNYE: A MUNKAVÁLLALÓK

Részletesebben

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT

MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT MAGYAR OLIMPIAI BIZOTTSÁG MUNKAÜGYI SZABÁLYZAT Hatályos: 2013. április 15. BEVEZETÉS A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban Mt.) a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályait

Részletesebben

A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001. A munkabérről

A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001. A munkabérről A MUNKAHELYI EGÉSZSÉG ÉS BIZTONSÁG FEJLESZTÉSE, A MUNKAÜGYI ELLENŐRZÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP 2.4.8-12/1-2012-0001 A munkabérről A munkabér mértékére vonatkozó szabályok A munkavállaló részére munkaviszonya

Részletesebben

Munka törvénykönyve I.

Munka törvénykönyve I. Munka törvénykönyve I. 2012. évi 7. szám 2012. június 21. Tartalom Méltányos mérlegelés. A munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni. A munkáltatónak figyelembe

Részletesebben

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga. A munkajog alapjai

Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga. A munkajog alapjai Nyugat-magyarországi Egyetem Faipari Mérnöki Kar 2010/2011-es tanév Gazdasági jog c. előadás hallgatói anyaga A munkajog alapjai Készítette: Dr. Alpár Erzsébet LL.M (München) Informatikai és Gazdasági

Részletesebben

Tréning az. Elıadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Tréning az. Elıadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Tréning az új j Munka TörvT rvénykönyvenyve alkalmazásához Elıadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com - 2012. évi I. törvény - Megjelent: Az új j Mt. - Magyar Közlöny 2012. 2. szám - 2012.

Részletesebben

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László

Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban. Dr. Kovács László Üzleti reggeli 2013. 09. 20. Munkajog a gyakorlatban Dr. Kovács László Munkavégzési viszonyok tipizálása Munkavégzési viszonyok Munkaviszonyok alkalmazásban állók Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok

Részletesebben

KISOKOS AMIT AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRÔL TUDNOD KELL. EUROPEAN UNION European Regional Development Fund

KISOKOS AMIT AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRÔL TUDNOD KELL. EUROPEAN UNION European Regional Development Fund KISOKOS AMIT AZ ÚJ MUNKA TÖRVÉNYKÖNYVÉRÔL TUDNOD KELL EUROPEAN UNION European Regional Development Fund TARTALOMJEGYZÉK ELÔSZÓ ELÔSZÓ....................................................... 3. Tisztelt

Részletesebben