A 700 É V E S JÁKI M Ű E M L É K T E M P L O M MOST E L Ő K E R Ü L T VOTÍV T Á R G Y A I. írta: BENCZE JÓZSEF (Szombathely)

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A 700 É V E S JÁKI M Ű E M L É K T E M P L O M MOST E L Ő K E R Ü L T VOTÍV T Á R G Y A I. írta: BENCZE JÓZSEF (Szombathely)"

Alfréd Török
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A 700 É V E S JÁKI M Ű E M L É K T E M P L O M ÉS A S Z O M B A T H E L Y I I S I S - T E M P L O M MOST E L Ő K E R Ü L T VOTÍV T Á R G Y A I írta: BENCZE JÓZSEF (Szombathely) Uvezredek óta, az ősi buddhista stb. vallások kialakulásától kezdve az egyiptomi, a zsidó, a görög, a római vallási szertartásoknak és kultikus szokásoknak ismert része volt az oferek, ex voto tárgyak, szobrok, domborművek felajánlása. Hálából, a betegségből, balesetből, járványos veszedelemből ( dögös üdők...") való meggyógyulás és megszabadulásért, néha bűnbeesés kiengesztelésére történtek a felajánlások. Hol viaszból, agyagból készült testrészeket ábrázoló kis figurák voltak ezek, rendszerint a betegnek gondolt testrészt ábrázolták. A szegények viaszból agyagból, a gazdagok ezüstből, aranyból készítették oferjeiket; a szobrokat, a domborműveket márványból, sőt ezüstből is. Mindezeket a csodatevő, csodagyógyító búcsújáró templomokban az oltárra helyezték, és így maradt ránk a világ minden részén elég szép számban. Ezt a kultikus szokást a kereszténység is átvette és lényegében a katolikus oferek sem különböztek a korábbiaktól. Az oferek helyett vagy velük együtt, néha különös szimbolikus tárgyakat is helyeztek el a kegytemplomokban, pl. kínzó főfájástól való megszabadulásért hajuk szálát. Az andócsi kegytemplom előtti fákra pl. a sebektől való meggyógyulás reményében kötszereiket aggatták fel. Karintiában Szent Leonhardt községben láttuk, hogy élő tyúkokat és kacsákat vittek be a hívők és az oltár mögötti kis ajtócskán bebújtatták a beépített ketrecbe. Alt-Öttingben (Dél-Bajorország) a szent Valentinnek szentelt kis kápolnában levő kegyszobrot a néphit az epilepszia biztos ellenszerének, gyógyítójának tartotta. Viszont ugyanéi?

vallások kialakulásától kezdve az egyiptomi, a zsidó, a görög, a római vallási szertartásoknak és kultikus szokásoknak ismert része volt az oferek, ex voto tárgyak, szobrok, domborművek felajánlása.

2 csak Alt-Öttingberi a nagy kerek kegytemplomot búcsúnapon ellepték az ízületi bántalmakban szenvedő betegek. A templom egyik sarkában láttunk egy szent Valentin szobrot, amely elé a vese- és epekövesek járultak, volt ott egy primitív kép, amelyen a szenvedő beteg férfi tenyerében tartja diónyi vesekövét, az aláírás ez volt: Konrád Schatz: und une all arzt", tehát minden orvos nélkül távozott. Máriagyüdön búcsú után való napon piros és sárga pamutszálakat tömegesen láttunk a bokrokon, jelezvén vele, hogy a fluor albusbóí és a női rendszertelen vérzésektől kívántak meggyógyulni ; a piros és sárga szín ezt jelképezte. Tudjuk, hogy a legrégibb időktől kezdve és ez átment a magyar nép hitébe is a női nemiszervek megbetegedését főleg az uterusét, béka alakú figurával jelezték. Ehhez fűződik az a népi elgondolás, hogy a nő hasában bujkál a fájdalom, mintha csak béka lenne. A XV. és XVI. századtól fogva azonban már annyi változás állott be, hogy a kis oferek és domborművek, szobrok mellett már, nem oly nagy számban ugyan, mint azokat, festett képeket is kezdtek felajánlani. Korábban freskók alakjában, később már vászonra festett olajképeket és kezdetleges üvegfestményeket. Az ex votokat vagy egyes személyek, családok, néha azonban községek, kisebb számban egész országok nevében ajánlották fel a nevezetesebb búcsújáró helyeken. Anélkül, hogy a részletekbe óhajtanánk bocsátkozni megemlítjük, hogy pl. az osztrák Máriazellben láthatjuk azt a művészi kivitelű ezüst domborművet, amelyet Szatovszky hercegprímás ajánlott fel a magyar nép nevében, vagy Lourdesban, külön mutogatják azt a remekmívű aranyhímzésű zászlót, amely Cziráky László gróf felajánlása volt. * Hazánkban ez ideig is sok ofert mentettünk át oivostci tereim és néprajzi gyűjteményeinkben, most azonban két különlegesen érdekes és értékes ofertcsoportról kívánunk megemlékezni, melyek a közelmúltban kerültek elő és a lelőhelyük miatt különösképpen érdekesek. Tudjuk, hogy Szombathelyen, az ősi Savaria városban, szerencsés körülmények között rábukkantak a 2000 esztendős Iseumra,

aláírás ez volt: Konrád Schatz: und une all arzt", tehát minden orvos nélkül távozott.

3 Isis istennő templomára és a hozzátartozó szent kerületre. Ma már készen áll teljes pompájában a restaurált, egyedülálló műemlék. Az ásatásnál mintegy 15 ezer kisebb tárgy is előkerült, köztük több ofer 1. ábra. Vaginát ábrázoló égetett agyag ofer az Isis-templomból is. Majdnem valamennyi egyszerű égetett agyagfigura: testrészek, sőt betegségeket, terhességet, testi fogyatkozásokat ábrázoló figurák, Előkerült néhány penis és vaginát ábrázoló figura is, jeléül annak hogy a meddők és az irr potensek szívesen könyörögtek Isisnek a termékenység istennőjének.

Majdnem valamennyi egyszerű égetett agyagfigura: testrészek, sőt betegségeket, terhességet, testi fogyatkozásokat ábrázoló figurák,

4 2. ábra. Égetett agyagfigura, 3. ábra. Égetett agyag ofer fi- í, ábra. Női test ofer égetett amely graviditást ábrázol gura, amely terhességet ábrázol agyagból, kifejezetten rákos bal mellel

gura, amely terhességet ábrázol agyagból,

5 A kereszténység térhódításával a szaporodó szentekhez és védőszentekhez intézett felajánlásokat tapasztalhatjuk. Se szeri se száma a Rókushoz, szent Damjánhoz és Kozmához, szent Vendelhez, vagy Leonardthoz való felajánlásoknak. (Steierországban, Karintiában, Tirolban és bajor területen állatfigurákat és képeket láthatunk a háziállatok szaporodásáért és meggyógyulásáért.) Hazánkban a XVI. századig csak néhány csodatevő búcsújáró kegyhely volt, de a reformáció elterjedésével a rekatolizációs politika egyik eszköze az újabb és újabb búcsújáróhelyek létesítése" lett. Kimutatható módon éppen a Habsburg-ház kezdeményezésére, a nép fanatizálása érdekében történt mindez. A XVIII. század végére ez a szám ismét csak 32-re csökkent. Exbergben (Mühldorf város mellett, Dél-Bajorország) a kegytemplomban van egy érdekes kép, amely a rengeteg ex voto közt is egyedülálló: a primitív képen az ablakból kizuhanó fiút láthatjuk, aki szerencsésen megmenekült, különösebb sérülés nélkül: jobbrabalra a boldog anya és apa térdepelve mond hálát a gyermek szerencsés életben maradásáért. A kép dátuma Ugyanezt sokkalsokkal primitivebb és kisebb alakban láthatjuk Osli községben (Sopron megye), amely ma már nem is búcsújáróhely; dátum Celldömölkön, Vasváron, Máriaremetén, Solymár, Sümeg, Búcsúszentlászló, Andócs, Máriapócs, a Vác melletti Hétkápolna, Máriagyüd és Besnyő stb. mind bővelkednek kisebb-nagyobb különböző oferekben, bádogra, deszkára festett kis képekben, érdekes hálaadó feliratokkal. Éppen ezért különös jelentőségű a világhírű jáki műemlék templomunk lelete, mert míg amazok mind kegytemplomok, a jáki templom sohasem volt búcsújáróhely. Tudjuk, hogy ez a csodálatos szépségű, egyszerűségében is döbbenetes műemlék templomunk a XIII, században épült, és ma is teljes épségében és szépségében hirdeti a magyar nép építőművészetét. Öt kép került elő, különböző nagyságban, 80x100 stb. egyszerű keretű, vastag vászonképek. Ezek sem a templomban voltak, mert hiszen ott semmiféle dísztárgy nincsen, hanem a templomra nyíló sötét, korabeli sekrestyében. Valamennyi képet sűrű pókháló és porréteg borította. Különös érdekességük az is, hogy valamennyi magyar feliratú,- illetve a latin mellett magyar szöveg is van.

(Steierországban, Karintiában, Tirolban és bajor területen állatfigurákat és képeket láthatunk a háziállatok szaporodásáért és meggyógyulásáért.) Hazánkban a XVI.

6 ö. ábra. Ex voto kép Exbergből, Az egyik kép 1771-ből való, amint látjuk az anyán és apán kívül 10 gyermek, köztük egy pólyás, adnak hálát az akkor dúló pestisből való megmenekülésükért. (Levéltári adat: ben több ezer ember pusztult el pestisben Nyugat-Magyarországon.) Ugyancsak a pestisből való megszabadulás emlékére ajánlották fel 1710-ben Gábor György és Csapodi Katalin a másik fogadalmi képet, amelyen a bal és jobb alsó sarokban levő kis figurák őket ábrázolják. A pestis a Rákóczi szabadságharcok idején újra ( ig) pusztított. A keresztre írt felirat tisztán kabbalisztikus. Fent az insbrucki szent Jakab templom világhírű Lucas Cranach kegyképének igen jó másolata látható, jobbra és balra szent Rókus és Sebestyén, a járvány védőszentjei, a középen levő barlangszerűség-

) Ugyancsak a pestisből való megszabadulás emlékére ajánlották fel 1710-ben Gábor György és Csapodi Katalin a másik fogadalmi képet, amelyen a bal és jobb alsó sarokban levő kis figurák őket

7 6. ábra. Votív kép a Jáki templomból, amelyen apa, anya és 10 gyermekük ad hálát. D á t u m 1771

8 7. ábra. G á b o r György és hitvese Csapodi Katalin felajánlási k é p e Jáki templom. Pestisből való meggyógyulásuk emlékére

9 ábra. Votív k é p 1736-ból, Jáki templomból. L á b a s György és gyermekeinek felajánlása

10 9. ábra. Jáki templom votív képe, 1748, a becsületes Fazekas C é h " felajánlása

11 ben fekvő alak a pestis védőszentje, szent Rozália. Itt is a kép alsó sarkában a felajánlók és két gyermekük látható. A képen szignatúra nincsen, de kétségtelenül tehetségesebb művész festette. A harmadik kép dátuma Ezt Lábas György, felesége Bolemányi Rozália emlékére ajánlotta fel. Jobbra és balra a magyar versezetben elmondja, hogy Sümegen voltak zarándoklaton és útközben érte feleségét a halál. A versezet így fejeződik be: Ember életének ez tehát summája, nem tudgya hol, mikor lesz végső órája". A kép felső fele a sümegi kegyszobrot ábrázolja, alant a felajánló és családja. Végül az 1748-ból való a jáki böcsületes nemes Fazekas céh" ex voto képe, amely a tékozló fiúnak megtérését ábrázolja, az ban dúló nagy torokgyík"-ból való megszabadulásuk emlékére. A képek több helyen megviseltek, a festék megkopott, a szép kék, zöld, piros, fehér színek eléggé fakók, úgy gondoljuk könnyű szerrel meg lehetne menteni őket, mert úgy orvostörténeti, mint társadalomtudományi szempontokból is értékesek. Viszont újabb 50 esztendőt restaurálás nélkül aligha bírnak ki.

Jobbra és balra a magyar versezetben elmondja, hogy Sümegen voltak zarándoklaton és útközben érte feleségét a halál.

Hasonló dokumentumok

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez

Javaslat az. Útmenti keresztek Apátfalván. települési értéktárba történő felvételéhez Javaslat az Útmenti keresztek Apátfalván települési értéktárba történő felvételéhez Készítette: I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Veréb Anett