SZAKDOLGOZAT. A katonai büntetőeljárás. The military criminal procedure. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZAKDOLGOZAT. A katonai büntetőeljárás. The military criminal procedure. SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged"

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged SZAKDOLGOZAT A katonai büntetőeljárás The military criminal procedure Konzulens: Prof. Dr. Nagy Ferenc egyetemi tanár Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék Készítette: Borsos Balázs jogász szak nappali tagozat Dr. Virág Tibor őrnagy katonai ügyész Szegedi Katonai Ügyészség Szeged, 2008

2 Összefoglaló Magyarországon a katonai büntetőeljárás első jelentősebb írott forrása az 1707-ben Rákóczi Ferenc által kiadott katonai szabályzat. Az első katonai bűnvádi perrendtartásról szóló törvény 1912-ben született meg óta a büntetőeljárási jogszabályok tartalmazzák külön eljárásként az ide tartozó szabályokat. A katonai büntetőeljárásban, a rendes eljárásban szereplő személyekhez képest speciális jogállású személyek vesznek részt. A vádat a katonai ügyészség képviseli, akik egyben a parancsnokok mellett nyomozati illetve felettük törvényességi felügyeleti tevékenységet is ellátnak. A megyei bíróságok illetve a Fővárosi Ítélőtábla mellé szerveződtek a katonai tanácsok, akik első és másodfokon ítélkeznek a hatáskörükbe tartozó ügyekben. Védőként azonban 1990 óta bármelyik ügyvéd eljárhat e külön eljárás során is. A határőrség rendőrségbe történő beolvasztásával szűkült a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó ügyek száma. Ezt azonban indokolt lenne bővíteni, hiszen a rendőrség állományában is követnek el olyan jellegű bűncselekményeket, amelyekben igény mutatkozna a gyorsabb felderítésre, elbírálásra. Ezt az igényt pedig a katonai igazságszolgáltatás jobban ki tudná elégíteni, csökkentve ezzel a polgári hatóságok ügyterhét, és növelve a fegyelmet a rendvédelmi szerveken belül. A katonai büntetőeljárásról csekély számú hatályos irodalom áll rendelkezésre. Dolgozatomban ismertetni szeretném a katonai büntetőeljárás résztvevőit, be szeretném mutatni az eljárásra vonatkozó speciális szabályokat, utalva a történeti előzményekre, és a nemzetközi helyzetre

3 Tartalomjegyzék Összefoglaló Bevezetés I. A katonai büntetőeljárás vázlatos története II. A katonai büntetőeljárás fogalma, helye a jogrendszerben III. A katonai büntetőeljárás hatálya IV. Nemzetközi kitekintés V. A katonai büntetőeljárásban résztvevő személyek /1. A katonai nyomozó hatóságok /2. A katonai tanács /3. Egyéb személyek VI. A katonai büntetőeljárás lefolytatása /1. Nyomozati szakasz /2. Bírói útról való elterelés intézményei /3. A katonai tanács előtti eljárás VII. A katonai büntetőeljárás viszonya a többi külön eljáráshoz Összegzés Irodalomjegyzék

4 Bevezetés A katonai büntetőeljárás a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (továbbiakban: Be.) ötödik részében szabályozott külön eljárások között került elhelyezésre. Még ezek között is speciálisnak mondható, hiszen a társadalom nagyon szűk rétegét érinti. Talán ez is az oka, hogy meglehetősen kevés szakirodalom foglalkozik a rendszerváltás óta ezzel a témával. Bár egyes esetekben megjelennek tudományos cikkek, értekezések, az összefogó feldolgozása a hatályos jognak hiányzik előtt több könyv is megjelent, ezzel segítve a témával hivatásszerűen, vagy érdeklődés szintjén foglalkozókat. Jelen esetben az előbb említettek miatt a dolgozatomhoz nagyrészt a hatályos jogszabályokat és utasításokat, valamint ezek magyarázatát tudtam forrásként felhasználni. Témaválasztásom célja ennek a speciális és a jogalkotó által is egyre szűkebbre szabott külön eljárásnak a bemutatása külföldi kitekintéssel és a történeti előzmények rövid ismertetésével. Így nem csak a Be. XXII. fejezetének rendelkezéseit kívánom felvázolni, hanem az ahhoz kapcsolódó, a külön eljárás lefolyását meghatározó rendeleteket, vagy a Honvédség és a rendvédelmi szervek tagjainak jogállásáról szóló törvények egyes rendelkezéseit is. E szabályok ismertetése a külön eljárás speciális fogalmainak, jogintézményeinek megértése miatt szükséges. Annak ellenére, hogy a gyakorló jogászok nagyon kis hányada tevékenykedik a katonai büntetőeljárás keretein belül, adott esetben indokolt és előnyös lehet például a katonai büntetőeljárás hatályával kapcsolatos rendelkezések ismerete akár a rendőröknek, akár a nem katonai területen működő ügyészeknek, akik a napi munkájuk során is kénytelenek foglalkozni eme főbb kérdésekkel. Kiváltképp a nyomozó ügyészségeken dolgozókra igaz ez, hiszen hatáskörüknél fogva ott fordulhatnak elő leginkább olyan bűncselekmények, amelyeknél szóba jöhet a katonai büntetőeljárás hatálya. Nekik is ismerniük kell a katonai bűncselekmények tényállásait, és az ezekkel kapcsolatos elhatárolási, halmazati kérdéseket olyan szinten, hogy megfelelően minősíteni tudják a tudomásukra jutott bűncselekményeket, és felismerjék, hogy mikor kell az ügyet átadniuk a katonai igazságszolgáltatási szerveknek. Sok esetben ugyanis nehéz megítélni azt, hogy az illető megvalósított-e olyan cselekményt, amelyért a katonai büntetőeljárás keretében kellene felelősségre vonni

5 I. A katonai büntetőeljárás vázlatos története A magyar katonai büntetőjog előzményei egészen a vérszerződésig nyúlnak vissza. A források szerint már ebben az időben is születtek katonai vonatkozású szabályok. A honfoglalást követően az 1526-ig terjedő időszakban a király gyakorolta a hadúri és a bírói jogokat. 1 Ezt a jogát ruházta át az ezredtulajdonosokra, és az ezredparancsnokokra. Ez alapján éltek a parancsnokok a katonával szemben a büntetőeljárás megindításának, lefolytatásának a haditörvényszék összeállításának, a hozott ítéletek megerősítésének, a kegyelmezésnek, illetve a büntetés enyhítésének jogával. 2 A katonai igazságszolgáltatás első írott dokumentuma Zsigmond király uralkodásának idejéből származik. 3 Az ben kiadott dekrétum címe Hadi Szabályzat a katonák kihágásainak és erőszakoskodásainak megfékezése tárgyában. Ebben az időszakban több katonai büntetőjogi királyi dekrétum is született. A Rákóczi-szabadságharc idején jelent meg a katonai büntetőjog mellett a büntetőeljárási-jogi szabályozás is. Rákóczi Ferenc nagy jelentőséget tulajdonított a katonai fegyelemnek, így az előbb említett előzmények után született az 1707-ben megtartott Ónódi országyűlésen a legkiemelkedőbb katonai jogszabály, a kuruc sereg büntető törvénykönyve. 4 Ez a hadi szabályzat már rendelkezett például a hadbíróságokról, és a katonai védőkről is. A Rákóczi-szabadságharc bukása után az osztrák császári hadsereg joga érvényesült. Ebben az időszakban kánonjogi hatásra a katonai büntetőeljárás inkvizitórius jelleget öltött. A hadbíró kezében egyesült a nyomozói, az ügyészi, a védői és a bírói funkció. Az eljárás a nyilvánosság kizárásával, szigorú írásbeli formák megtartásával, kötött bizonyítási rendszer mellett folyt, a vádlott nem alanya, hanem tárgya volt az eljárásnak. 5 Ez a rendszer egészen a bűnvádi perrendtartásról szóló évi XXXIII. törvénycikk megjelenéséig állt fenn. E törvény elsősorban a polgári bűnvádi perrendtartásra alapozva már tartalmazta a modern perjog nélkülözhetetlen alapelveit és elemeit. A katonai bűnvádi perrendtartás megalkotása a magyar katonai jog fejlődésében rendkívüli lépés volt. Jelentősége elsősorban abban van, hogy a kor haladó eljárásjogi elveinek megfelelően szakított a már túlhaladott, a vádlottat teljes kiszolgáltatottságban 1 Őri, oldal 2 Pap: A katonai ügyészi szervezet megalakulása, oldal 3 Nyíri, 143. oldal 4 Őri, 76. oldal 5 Pap: A katonai ügyészi szervezet megalakulása, oldal - 4 -

6 tartó inquisitorius eljárási formával, s helyette bevezette a kontradiktórius eljárást, a szóbeliséget, a közvetlenséget, a tárgyalás nyilvánosságát és a bizonyítékok szabad mérlegelését. Hátránya, hogy rendelkezéseivel a jogi szakembereket továbbra is háttérbe szorította, s minden lényeges kérdésben, az érdemi döntések meghozatalában a katonáknak biztosított elsőbbséget. 6 Továbbra is az illetékes parancsnokok joga volt a büntetőeljárás megindítása, lefolytatása. Ennek érdekében ügyészi tiszteket, illetve honvéd ügyészeket vettek igénybe. Az ügyészi tisztet az illetékes parancsnok jelölte ki a katonai állomány tisztjei közül, a honvéd ügyészt a hadbírói karból a honvédelmi miniszter nevezte ki. A nyomozások során a dandárparancsnokok ügyészi tisztet, a hadosztályparancsnokok pedig honvédügyészt alkalmaztak. Vádlóként a Dandárbíróság előtt az ügyészi tiszt, Hadosztálybíróság előtt a honvédügyész járt el. A honvéd koronaügyészt a király nevezte ki, s a honvédelmi miniszternek volt alárendelve. 7 Ez a törvénycikk egészen 1946-ig volt hatályban több módosítással. Ekkor állították fel az első katonai ügyészségeket honvéd ügyészség néven. A négy honvéd ügyészség mellett további öt ügyészségi kirendeltséget hoztak létre. A honvéd ügyészségek a kerületparancsnokságokkal mellérendeltségi viszonyban működtek, a honvédelmi miniszternek voltak alárendelve egészen 1953-ig. Ekkor az ügyészségről szóló első évi 13. törvényerejű rendelet a katonai ügyészséget az egységes ügyészi szervezetbe integrálta. A katonai bíróságok változó elnevezéssel, a polgári bíróságoktól elkülönülten működtek, a legfelsőbb fellebbviteli fórumuk a Kúria mellett működő honvédbírósági fellebbviteli tanács volt. 8 A büntető perrendtartásról szóló évi III. törvény részben, a büntetőeljárásról szóló évi 8. törvényerejű rendelet, az évi I. törvény és a jelenleg hatályos évi XIX. törvény már teljes egészében magában foglalja a katonai büntetőeljárás szabályait. 9 E jogszabályokban került külön eljárás formájában rögzítésre a katonai büntetőeljárás. Szabályozásra kerültek az eljárás hatályára, a katonai bíróságokra, katonai ügyészségekre, az eljárásban résztvevő egyéb személyekre vonatkozó rendelkezések, továbbá a kényszerintézkedésekre, és a bűncselekmény fegyelmi eljárás keretében történő elbírálására vonatkozó rendelkezések. A hatályos Be. is ezt a rendszert vette át. 6 Pap: A katonai ügyészi szervezet megalakulása, oldal 7 Pap: A katonai ügyészi szervezet megalakulása, oldal 8 Pap: A katonai ügyészi szervezet megalakulása, oldal 9 Nyíri, 145. oldal - 5 -

7 II. A katonai büntetőeljárás fogalma, helye a jogrendszerben A katonai büntetőeljárás dr. Habony János szavaival a büntetőeljárási jog által szabályozott azon cselekménysorozat, amelyet katonai nyomozó hatóság, katonai ügyész és katonai bíróság folytat. 10 Tehát olyan eljárási cselekmények összessége, amelyeknek célja az elkövető büntetőjogi felelősségre vonása érdekében a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények felderítése, elbírálása az általánostól részben vagy egészben eltérő eljárási szabályokkal, hatóságokkal. Vagyis a katonai büntetőeljárás során alkalmazhatóak egyes speciális eljárás megszüntetési okok, továbbá sor kerülhet olyan eljárási cselekményekre is, amelyek az általános büntetőeljárásban nem ismertek, ilyen például a parancsnoki nyomozás intézménye. Ezen speciális szabályok, intézmények létét a katonai életviszonyok általánostól eltérő jellege, a terheltek speciális személyi körülményei indokolják. Habony szerint azért bízták a katonai bűnüldözést külön hatóságokra, mert az általános célok mellett a katonai büntetőeljárásban részt vevő hatóságok a katonai bűncselekmények üldözésével a katonai rendet és fegyelmet is védik. Éppen ezért a katonai büntetőeljárásban nagyobb figyelmet kell fordítani a gyorsaságra, az állami és szolgálati titok védelmére, a katonai alakulatok zárt rendjére, a katonai fogalmakkal kapcsolatos szakszerűségre és még jó néhány speciális katonai jellegű követelményre. 11 A katonai bűncselekményeken kívül a jogilag katonának minősülő személyek más cselekményeit is bevonták ezen eljárás hatálya alá. Ennek indoka ugyanaz: az eltérő életviszonyokra figyelemmel történő igazságszolgáltatás a szolgálati rend és fegyelem fenntartása érdekében. A külön eljárások ugyanúgy, mint a rendes eljárás a büntetőjogi főkérdések eldöntésére irányulnak, tehát a büntetőjogi felelősségről és a büntetőjogi jogkövetkezményekről való döntéshez szükséges eljárási szabályokat tartalmazzák. Amennyiben a külön eljárás alkalmazásának valamelyik feltétele nem áll fenn, akkor csak a rendes eljárás szabályait lehet alkalmazni. A katonai büntetőeljárásra vonatkozó szabályok zöme a Be.-ben a külön eljárások között a XXII. fejezetben került rögzítésre. A Be szerint a Be. rendelkezéseit a katonai büntetőeljárásban a XXII. fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni; tehát a rendes eljárási szabályok alapján, de a speciális rendelkezésekre figyelemmel, azokat betartva kell lefolytatni a katonai büntetőeljárást. 10 Habony, oldal 11 Habony, oldal - 6 -

8 A katonai büntetőeljárás tehát a büntetőjog szerves része; az ide tartozó jogforrások között találhatóak anyagi jogi, eljárásjogi, és büntetés-végrehajtási jogi szabályok is. Az évi IV. törvényen (továbbiakban: Btk.) és a Be.-n kívül ide tartoznak például a parancsnoki nyomozásra, illetve egyes cselekmények fegyelmi jogkörben történő elbírálására vonatkozó szabályok; azaz Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium irányítása alá tartozó szervek, továbbá a Magyar Honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásról szóló rendeletek, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló évi XCV. törvény (továbbiakban: Hjt.) és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. törvény (a továbbiakban Hszt.) fegyelmi eljárásról szóló fejezetei. A szervezeteknél megtalálható pl. lőfegyver kezelési szabályzat, szolgálati szabályzat, alaki szabályzat. Az ezekben található szabályok be nem tartása esetén is sor kerülhet a felelősségre vonásra. Mindezeken kívül a szervezetek felépítését szabályozzák miniszteri, legfőbb ügyészi, valamint parancsnoki utasítások is. A katonai büntetőeljárást a fent említett jogforrások alapján kívánom bemutatni a továbbiakban

9 III. A katonai büntetőeljárás hatálya A katonai büntetőeljárás hatályát a Be a határozza meg. A törvény e rendelkezését az elmúlt években is többször változtatták, hol szűkítve, hol bővítve a külön eljárás hatálya alá tartozó bűncselekmények körét. A hatályos szabályozás szerint katonai büntetőeljárásnak van helye: a.) a katona által a tényleges szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett katonai bűncselekmény esetén. A katonai bűncselekményeket a Btk. XX. fejezete tartalmazza. Ide tatoznak a szolgálati bűncselekmények (pl. szökés, kötelességszegés szolgálatban), a függelemsértő bűncselekmények (pl. zendülés, parancs iránti engedetlenség), az elöljárói bűncselekmények (pl. alárendelt megsértése, ellenőrzés elmulasztása) és a harcképességet veszélyeztető bűncselekmények (pl. parancsnoki kötelességszegés, harci szellem bomlasztása). Ezen bűncselekmények jellegzetessége, hogy sajátképi, különös bűncselekmények, vagyis személyes kvalifikáltság szükséges a megállapításukhoz. Ha ez hiányzik azaz a tettes nem minősül a Btk. szerint katonának, akkor fogalmilag kizárt az e fejezetben található bűncselekményeknek az elkövetése. Ezt a Btk (4) bekezdése mondja ki, mely szerint katonai bűncselekményt tettesként csak katona követhet el. A katona büntetőjogi fogalmát a Btk a határozza meg. Eszerint katona a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja, valamint a rendőrség, 12 a büntetésvégrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok 13 hivatásos állományú tagja. A Honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló évi CV. törvény (a továbbiakban Hvt.) 80. (1) bekezdése szerint a Magyar Honvédség tényleges katonai állományába tartoznak a hivatásos katonák, a szerződéses katonák, a szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonák, a katonai felsőoktatási intézmény honvédségi ösztöndíjas, valamint szakképzésben részt vevő hallgatói, a katonai középfokú oktatási intézmény hallgatói, megelőző védelmi helyzet és rendkívüli állapot idején a hadkötelezettség 12 A évi XC. törvény módosította a legtöbb olyan jogszabályt, amely korábban határőrségről rendelkezett, egyben hatályon kívül helyezte a határőrizetről és a határőrségről szóló évi XXXII. törvényt. Így került ki a Btk ából és a Be ából is a határőrségre vonatkozó kitétel. A megszűnő határőrség feladatait a rendőrség vette át, ezek rögzítésre is kerültek a rendőrségről szóló évi XXXIV. törvényben. Ezek alapján tehát a korábban a határőrségnél hivatásos és szerződéses állományában levők a rendőrség állományába tartoznak január 1-je óta. 13 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény értelmében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok a Nemzetbiztonsági Hivatal, az Információs Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat. E szervek hivatásos állománya minősül tehát katonának

10 okból. 16 A rendőrségnél, a büntetés-végrehajtási szervezetnél és a polgári nemzetbiztonsági bevezetése után a hadköteles katonák. A Hvt. 80. (2) bekezdése szerint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos alkalmazottai is külön törvény szerint 14 a Honvédség tényleges állományába tartoznak. A rendőrség állományába tartoznak a 69/1997. (XII.29.) BM rendelet 1. (1) bekezdése szerint a köztársasági őrezrednél hivatásos szolgálatot teljesítők is. Ez a rendelkezés ugyanis rögzíti, hogy a Köztársasági Őrezred a rendőrség szervezetének a része. Míg a Hvt. szerint a katonai oktatási intézmények hallgatói a honvédség tényleges állományába tartoznak, és ez alapján a katonai büntetőeljárás hatálya alá is addig a rendészeti oktatási intézmények hallgatói mivel nem minősülnek hivatásos rendőrnek nem vonhatóak felelősségre katonai bűncselekménnyel egyező tényállás megvalósítása esetén. Tehát például a rendészeti szakközépiskola azon hallgatója, aki szakmai gyakorlatán az éjszakai megfigyelő szolgálat közben a határrendészekkel együtt elaludt, nem vonható felelősségre szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt katonai büntetőeljárás keretében. A jogilag katonának minősülő személyek értelemszerűen csak a tényleges szolgálati viszonyuk tartama alatt követhetnek el katonai bűncselekményt. Mindegyik a Btk ában meghatározott szervezetnél törvény határozza meg a szolgálati viszony kezdetét és végét. A Magyar Honvédségnél a tényleges szolgálati viszony tartamát a Hjt. szabályozza. A szolgálati viszony az állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozott vagy határozatlan időre létesül. A hivatásos és szerződéses katonák esetében, továbbá katonai tanintézetek hallgatóinál az állományba vételt, illetve az állományból való elbocsátást a személyi ügyekkel foglalkozó katonai szervezet, vagy az illetékes elöljáró konkrét parancsban határozza meg. 15 A szolgálati viszony megszűnhet a törvény erejénél fogva, közszolgálati jogviszonyok közötti áthelyezés folytán, illetve egyéb, a Hjt.-ben felsorolt szolgálatok hivatásos állományú tagjainál az állományba vétel, valamint az állományból 14 A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló évi CXXV. törvény 20. (2) bekezdésében található rendelkezés alapján 15 Jakucs: A Büntetőeljárási törvény magyarázata, oldal 16 Hjt

11 való elbocsátás szintén paranccsal történik, és az abban rögzített időpont irányadó a felmerült kérdések tisztázásánál. 17 A katona szolgálati viszonya nem szűnik meg az előzetes letartóztatás elrendelésével. A tettes ekkor is a Btk. katonákra vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartozik. 18 A Btk. tartalmaz egy speciális büntethetőséget megszüntető okot. A 124. szerint nem büntethető katonai vétség miatt az elkövető, ha szolgálati viszonyának megszűnése óta egy év eltelt. Ezt a körülményt az eljárás minden szakaszában, a jogerős befejezésig, az ügydöntő határozat meghozataláig vizsgálni kell. 19 Kivétel e megszüntetési ok alól az az eset, amikor a vétség elkövetése miatt a tettest korábban a katonai büntetőeljárásban próbára bocsátották, és a pártfogó felügyelet szabályait súlyosan megszegte, vagy a próbaidő alatt vagy előtt elkövetett más bűncselekmény miatt a próbaidő tartama alatt elítélik. Ebben az esetben az ügyeket egyesíteni kell, és a korábban elkövetett katonai vétség miatt akkor is ki kell szabni a büntetést, ha az elkövető szolgálati viszonya megszűnésétől már több mint egy év eltelt. 20 A próbára bocsátó határozat hatályon kívül helyezésére és az egyesített ügy érdemi elbírálására is a megyei bíróság katonai tanácsának van hatásköre. 21 A bűncselekmény részesei is addig vonhatóak felelősségre, amíg a tettes(ek) büntethetősége fennáll. Katonai bűntett elkövetése miatt viszont minden esetben felelősségre vonható az elkövető a bűncselekmény elévülési idején belül. b.) A Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által elkövetett bármely bűncselekmény esetén katonai büntetőeljárásnak van helye. Az ügyek katonai büntetőeljárás keretében történő az általánoshoz képest gyorsabb elbírálása miatt, ebből kifolyólag a katonai alakulatoknál a szolgálati rend és fegyelem fenntartásának biztosítása okából indokolt ez a szabályozás. Hiszen az elkövető nem kerül így olyan helyzetbe, hogy úgy kelljen tartósan akár több mint egy évig is szolgálatot teljesítsen, hogy közben büntetőeljárás folyik ellene. Bármilyen bűncselekmény esetén, amikortól a lehetséges gyanúsítottról kiderül, hogy a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja, vagy az elkövetés idején az volt, az ügyet haladéktalanul át kell tenni az 17 Jakucs: A Büntetőeljárási törvény magyarázata, oldal 18 BK számú állásfoglalás (2007 novemberében hatályon kívül helyezte ugyan a Legfelsőbb Bíróság, de várható, hogy hasonló tartalmú jogegységi határozat, vagy vélemény fog születni a jövőben.) 19 BH BH BH

12 illetékes területi katonai ügyészséghez a nyomozás lefolytatása végett. A gyakorlatban elő szokott fordulni, hogy a civil nyomozó hatóságok halaszthatatlan nyomozási cselekményekről csak utólag értesítik a katonai ügyészt és az illetékes parancsnokot, pedig az elkövető kiléte már korábban megállapításra került. Például egy halálos kimenetelű közúti baleset helyszínelése közben megállapították, hogy az elkövető katona volt, az ügyeletes katonai ügyészt viszont csak később, a nyomozati cselekmény befejezése után értesítették. c.) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományú tagja által a katonai bűncselekményeken kívül a szolgálati helyen, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett más bűncselekmények miatt is katonai büntetőeljárás lefolytatására kerül sor. Szolgálati helyen tágabb értelemben a katona alakulatát, az elhelyezési körletét, a laktanyát, vagy azt az objektumot kell érteni, ahol a katona a szolgálatát teljesíti. Szűkebb értelemben szolgálati helyen azt értjük, ahol a katona konkrét parancs, vagy vezénylés alapján az adott szolgálatát ellátja (pl. őrhely, ügyeleti helyiség). 22 A szolgálattal összefüggésben pedig az követhet el bűncselekményt, aki szintén szolgálati vezénylés, vagy parancs alapján látja el feladatait. Így például szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekménynek kell tekinteni azon terhelt közlekedési cselekményét, aki szolgálati úton szegi meg a KRESZ szabályait oly módon, hogy a bekövetkezett eredmény alapján az elkövetési magatartást bűncselekményként kell értékelni. 23 További gyakran előforduló bűncselekmény a büntetés-végrehajtási szervezet állományába tartozó elkövetők esetén a bántalmazás hivatalos eljárásban vagy a hivatali visszaélés. Ezen bűncselekményeket tipikusan a szolgálati helyükön követik el, így nyomozásuk a katonai büntetőeljárás keretébe tartozik. Ugyanez mondható el akkor, ha a katona a törvényi tényállásban szereplő több elkövetési magatartás közül egyeseket a szolgálati helyén valósított meg. 24 A Be. miniszteri indokolása szerint e szélesítés oka elsősorban az, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet tagja által, a szolgálati ténykedésével összefüggésben elkövetett bűncselekmény ugyanúgy sérti az e szervezetnél fennálló rendet és fegyelmet, mint a szervezet tagja által elkövetett, a Btk. XX. fejezete szerinti katonai bűncselekmény. E szoros összefüggésen felül azonban az is megállapítható, hogy a sajátos életviszonyok 22 Jakucs: A Büntetőeljárási törvény magyarázata, oldal 23 Jakucs: A Büntetőeljárási törvény magyarázata, oldal 24 BH

13 miatt sokszor nehéz eldönteni azt, vajon az elkövető konkrétan katonai vagy más bűncselekményt követetett-e el. Ez pedig olyan kérdés, amelynek megítéléséhez a katonai életviszonyokban jártas, az ilyen ügyekben kellő tapasztalattal rendelkező jogászi ismeretre van szükség. 25 Ugyanezen okból kifolyólag van szükség a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok tagjai által szolgálati helyen illetve szolgálattal összefüggésben elkövetett bűncselekmények katonai büntetőeljárás hatálya alá vonására is. A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok azaz a Katonai Felderítő Hivatal és a Katonai Biztonsági Hivatal hivatásos állománya a korábban ismertetettek szerint a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja, ebből kifolyólag az általuk a szolgálati viszonyuk tartama alatt elkövetet valamennyi bűncselekmény katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozik, ezért nem kerülnek a törvény e pontjában nevesítésre. A rendőrségnél a többi katonának minősülő szervezethez képest jelenleg szűkebb keretek közé szorítja a jogalkotó a katonai büntetőeljárás alkalmazhatóságát. Így a rendőrség hivatásos állományú tagja a Btk. XX. fejezetében meghatározott bűncselekmények miatt vonható e külön eljárás keretében felelősségre. Tehát például a szolgálat közben elkövetett hivatali visszaélés, vagy vesztegetés, netán hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás ügyében a területileg illetékes megyei (fővárosi) nyomozó ügyészség, vagy a magasabb beosztású parancsnokok (vezetők) által elkövetett bűncselekmények esetében a Központi Nyomozó Főügyészség jár el. Véleményem szerint ezek a bűncselekmények is legalább olyan mértékben sértik a szolgálati rendet és fegyelmet, mint a katonai bűncselekmények, ezért indokolt lenne a katonai büntetőeljárás hatályának bővítése legalább olyan mértékben, mint ahogy azt a büntetés-végrehajtási szervezet és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében tartalmazza a törvény. d.) Szintén katonai büntetőeljárásnak van helye a szövetséges fegyveres erő tagjának belföldön, valamint a Magyar Köztársaság határain kívül tartózkodó magyar hajón, vagy magyar légi járművön elkövetett, magyar büntető joghatóság alá tartozó bűncselekményei esetében. Itt a hatályos Be. tartalmaz egy hibás hivatkozást a szövetséges fegyveres erők Btk.-beli meghatározására vonatkozóan, hiszen az ebben a bekezdésben megnevezett 368. a katonai bűncselekmények vonatkozásában a harchelyzet fogalmát bővíti ki. Helyesen a hivatkozásnak a Btk pontjára kellene utalnia, mivel ott található meg az 25 A Be. miniszteri indokolása a hoz

14 értelmező rendelkezések között a definíció, mely az alábbi meghatározást rögzíti: A kölcsönös katonai segítségnyújtás kötelezettségét tartalmazó hatályos nemzetközi szerződés szerint a Magyar Köztársasággal szövetséges államok fegyveres erői, valamint az e szerződés alapján létrehozott közös katonai szervezetek minősülnek szövetséges fegyveres erőnek. Magyarország tagja az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetének, ezáltal részese az úgynevezett NATO egyezményeknek 26, amelyek szerint a fogadó állam joghatósága azokban az esetekben érvényesül, amikor a bűncselekmény elsősorban a fogadó állam jogát sértette. 27 Mivel a Magyar Honvédség tényleges állományú tagja által szolgálati viszonyának tartama alatt elkövetett bármely bűncselekmény esetén katonai büntetőeljárásnak van helye, ezért volt indokolt hasonló szabályozást alkotni a szövetséges fegyveres erő tagja által elkövetett a magyar joghatóság alá tartozó bűncselekmény esetén. Ezt a szabályozást ugyanakkor gyakorlati körülmények is alátámasztják, mivel a magyar katonai nyomozó hatóságokkal és az igazságügyi szervekkel a szövetséges fegyveres erő tagját küldő államnak a kapcsolattartás és együttműködés egyszerűbb, mint ha az eljárás az általános hatáskörű szervekre tartozna. 28 A Be (2) bekezdése szerint a katonai büntetőeljárás hatálya kiterjed a terhelt által elkövetett valamennyi bűncselekményre, ha ezek közül valamelyik miatt katonai büntetőeljárásnak van helye, és az elkülönítés nem lehetséges. Ez az úgynevezett személyi összefüggés esete. A katonai igazságügyi szerveknek tehát vizsgálniuk kell, hogy lehetséges-e az ügyek elkülönítése. Ha igen, akkor a nem katonai büntetőeljárásra tartozó bűncselekményt el kell különíteni, és az általános szabályok szerint illetékes hatóságokhoz át kell tenni. Értelemszerűen azonban nincs mód az ügy elkülönítésére olyan esetben, amikor az elkövetőnek a katonai büntetőeljárás hatálya alá eső cselekménye az oda egyébként nem tartozó bűncselekményekkel természetes vagy törvényi egységet képez. 29 E szabályozás a korábbiakhoz képest szűkíti a külön eljárás körét, hiszen korábban akkor volt helye személyi összefüggés esetén katonai büntetőeljárásnak, ha az elkülönítés nem volt indokolt tehát akkor azt is lehetett vizsgálni, hogy célszerű-e az együttes elbírálás, és nem kellett minden jogilag lehetséges esetben elkülöníteni az ügyeket. Álláspontom szerint 26 Például az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti a fegyeres erők jogállásáról szóló június 19- én Londonban kelt megállapodásnak, amelyhez a Magyar Köztársaság az évi CXVII. törvénnyel csatlakozott. 27 Jakucs: A Büntetőeljárási törvény magyarázata, oldal 28 Jakucs: A Büntetőeljárási törvény magyarázata, oldal. 29 Jakucs: A Büntetőeljárási törvény magyarázata, oldal

15 a hatályos szabályozás nem célszerű. A szolgálati rend és fegyelem fenntartásának követelménye továbbá a külön eljárás jellegénél fogva a gyorsabb elbírálás lehetősége miatt az egymással összefüggő azon bűncselekmények katonai büntetőeljárás keretében történő elbírálása, amelyeknél az elkülönítés ugyan lehetséges, de nem indokolt, mindenki számára előnyösebb lenne. Ha a korábbi szabályozás visszaállításra kerülne, a vádlott más cselekményének ügyében a katonai tanács csak akkor különítené el az ügyeket, ha például az utóbbi(ak) tárgyi súlya, bonyolultsága, a bizonyítás terjedelme az eljárás gyors befejezését hátráltatná, vagy az elkülönítést más katonai érdek indokolná. A Be (3) bekezdése szerint több terhelt esetében akkor van helye katonai büntetőeljárásnak, ha a terheltek valamelyikének bűncselekménye katonai büntetőeljárásra tartozik, és az eljárás elkülönítése tekintettel a tényállás szoros összefüggésére nem lehetséges. Korábban itt is a nem indokolt kitétel szerepelt. Tehát úgynevezett tárgyi összefüggés esetén a Legfelsőbb Bíróság BK számú állásfoglalása szerint amelyet 2007 novemberében ugyan hatályon kívül helyezett, de várható, hogy hasonló tartalmú jogegységi határozatot, vagy véleményt fog adni a jövőben a katonai büntetőeljárás hatálya alá egyébként nem tartozó terhelt cselekményét a katonai tanács csak akkor bírálja el, ha a tényállás közvetlen és szoros összefüggése miatt az elkülönítés nem lehetséges. Az egyesítés, illetve az elkülönítés eldöntésénél a katonai tanácsnak azt kell vizsgálnia, hogy a terheltek cselekményei ténylegesen milyen mértékben függenek össze, a közvetlen és szoros kapcsolódás megállapítható-e. Biztosítani kell ugyanis, hogy lehetőség szerint minden elkövető az általános szabályoknak megfelelően vele szemben hatáskörrel rendelkező bíróság előtt feleljen tettéért. Polgári személy katonai büntetőeljárás alá vonására tehát csak akkor kerülhet sor, amikor a katonával közösen elkövetett cselekmény elbírálása ezt feltétlenül indokolja, pl. amikor az elkövetők társtettesek vagy egyébként közösen követték el a bűncselekményt. Indokolhatja az együttes elbírálást az is, hogy az elkülönítés folytán külön tárgyalandó ügyekben eltérő ténymegállapítás veszélye merül fel. Ha azonban a katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó terhelttel együtt a bűncselekményt elkövetőhöz tárgyi összefüggés folytán további terheltek is kapcsolódnak, ezek cselekményének elbírálása céljából az elkülönítés rendszerint indokolt. Ennek megfelelően azoknak a terhelteknek az ügyét, akiknek cselekménye közvetlenül nem függ össze a katonai büntetőeljárásra tartozó terheltek által elkövetett bűncselekménnyel, el kell különíteni, és az általános szabályok szerint hatáskörrel és

16 illetékességgel rendelkező bírósághoz kell áttenni, illetőleg az ilyen ügyek egyesítését mellőzni kell. 30 A Be. ezen rendelkezései az orgazdára és a bűnpártolóra is kiterjednek, azaz az ő felelősségre vonásuk is történhet a katonai büntetőeljárás keretében tárgyi összefüggés fennállása esetén. A Magyar Honvédség, a rendőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a büntetés-végrehajtási szervezet állományában nem csupán hivatásos katonák, hanem polgári személyek, köztisztviselők és közalkalmazottak is folytatnak különböző jellegű tevékenységet. 31 E személyek a munkáltatójukkal viszont munkaviszonyban, közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszonyban állnak, így a büntetőjogi rendelkezések alkalmazásakor rájuk a katonákra vonatkozó külön szabályok nem vonatkoznak, azaz bűncselekmény elkövetése esetén nem tartoznak a katonai büntetőeljárás hatálya alá, kivéve természetesen a tárgyi összefüggés esetét BK számú állásfoglalás 31 Jakucs: A Büntetőeljárási törvény magyarázata, oldal 32 Jakucs: A Büntetőeljárási törvény magyarázata, oldal

17 IV. Nemzetközi kitekintés A katonai igazságszolgáltatással kapcsolatos szabályozás változatos képet mutat világszerte. E fejezetben az általam jelentősebbnek tartott országokban kialakult a szervezettel és az eljárás hatályával kapcsolatos szabályokat kívánom röviden felvázolni az e témában fellelhető egyetlen szakirodalom Dr. Kovács Tamás tanulmánya 33 alapján. Az leszögezhető, hogy az országok jelentős többségében valamilyen formában működik katonai igazságszolgáltatás. Egyes országokban, például Szlovéniában vagy Norvégiában békeidőben nem, csak háború idején van lehetőség katonai bíróságok felállítására, és ezzel együtt katonai igazságszolgáltatásra. Franciaországban az előbbi országokhoz képest a helyzet annyiban speciális, hogy azon katonák esetében, akik francia területen kívül teljesítenek szolgálatot, továbbra is katonai bíróságok járnak el békeidőben. Hollandiában pedig névleg szintén nincs békeidőben katonai bíróság és ügyészség, azonban az eljáró bírói tanács egy tagja minden esetben egy hivatásos főtiszt. Dániában nem működik külön katonai bíróság, csak katonai ügyészi szervezet. Azon országokban, ahol mind katonai bíráskodás, mind katonai ügyészi szervezet működik, e szervezetek összetétele, és a polgári igazságszolgáltatási szervekhez fűződő viszonya szintén eltérést mutat. Németországban a katonai ügyészi szervezet és a katonai bíróságok nem tartoznak a polgári szervezetek rendszerébe, együtt a Szövetségi Védelmi Minisztérium irányítása alatt állnak. Három körzetben ítélkezik a huszonkilenc bírói tanács. A tanácsok elnöke polgári bíró, tagjai laikus katonák. A katonai ügyészek jogi (bírói) szakvizsgával rendelkeznek. Kínában sem tartoznak ezen szervezetek az általános bírói-ügyészi szervezetrendszerbe, de a katonai ügyészi szervezetet gyakorlatilag a legfőbb ügyész irányítja. Az angolszász jogrendszerű országok kifejezetten elkülönült katonai igazságszolgáltatása semmiféle szervezeti függésben nincs a civil igazságügyi vezetéssel. 34 Az Amerikai Egyesült Államokban a Főhadbírói Hivatal (JAG Corps) adja a büntetőeljáráshoz a bírákat, az ügyészeket, és a védőket is. Az USA elnökének rendeletei határozzák meg a katonai büntetőeljárás szabályait, a katonai bűncselekmények miatt kiszabható büntetések felső határát. 35 A katonai bíráskodás három formáját különböztetik meg. A három katonai bírósági forma közötti különbség a bíróság összetétele és az általuk 33 Kovács: A katonai igazságszolgáltatás in Ügyészek lapja 1998/ oldal 34 Kovács: A katonai igazságszolgáltatás in Ügyészek lapja 1998/ oldal 35 Kovács: A katonai igazságszolgáltatás in Ügyészek lapja 1998/ oldal

18 kiszabható büntetések mértéke között van. Az egyszerűsített vagy sommás hatáskörű katonai bíróság gyakorlatilag a fegyelmi és kisebb súlyú bűnügyek elbírálása céljából létrehozott bíróság. A különös hatáskörű katonai bíróság egyesbíróként vagy háromtagú tanácsban jár el, ahol az elnök hivatásos hadbíró és a kiszabható maximális büntetés két év szabadságvesztés. Az általános hatáskörű katonai bíróságot a legsúlyosabb bűncselekmények elbírálása céljából állítják fel, és a legsúlyosabb büntetéseket is alkalmazhatja, a hivatásos hadbíró elnökön kívül legalább 5 katona tagja van, de egyesbíróként is eljárhat bizonyos, nem főbenjáró ügyekben. 36 A katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó személyek és bűncselekmények is változatos képet mutatnak. Oroszországban meglehetősen tág a katonai büntetőeljárás hatálya. A katonák, a határőrök, a Szövetségi Biztonsági Hivatal és a Szövetségi Felderítő Hivatal tagjai által elkövetett összes bűncselekmény, továbbá a közlekedési ágazatokban dolgozók egyes foglalkozás körében elkövetett bűncselekményei esetén van helye ezen eljárásnak. Itt az ország földrajzi adottságaiból adódóan léteznek olyan elszigetelt területek, ahol nincs polgári igazságszolgáltatás vagy azért, mert ezek katonai okokból zárt területek, vagy pedig olyan szigetek, ahol nem épült ki civil bírósági szervezet. Az ilyen területeken is katonai büntetőeljárásnak van helye. Németországban egy úgynevezett átadási utasítás sorolja fel azokat a katonai és köztörvényi bűncselekményeket, amelyek esetén nem kerülhet sor katonai büntetőeljárásra, hanem ezek a polgári ügyész, és a tartományi bíróság hatáskörébe tartoznak. Ilyenek például a szökés bűntette, vagy a szolgálatban kötelességszegés különösen súlyos esetei. Kínában a katonák és a hadsereg polgári alkalmazottai, valamint a Határőrség és a Parti Őrség tagjai által elkövetett bűncselekmények esetén kerül sor katonai büntetőeljárásra. Abban az esetben, amikor polgári személy katonával együtt követ el bűncselekményt, mindig katonai büntetőeljárásnak van helye. A legfőbb ügyész utasítása alapján bármely bűncselekményt katonai büntetőeljárásra lehet utalni. Az Egyesült Államokban a fegyveres erők összes tagja, polgári alkalmazottja, sőt még ezek hozzátartozói által elkövetett valamennyi bűncselekmény esetén is a katonai szervek járnak el, a hatáskörük tehát teljes. Összegzésképp elmondható, hogy az országok többségében a katonai bíráskodás helyzete megszilárdult 37, fel sem merül a katonai igazságszolgáltatás megszüntetésének szükségessége. 36 Kovács: A katonai igazságszolgáltatás in Ügyészek lapja 1998/ oldal 37 Kovács: A katonai igazságszolgáltatás in Ügyészek lapja 1998/ oldal

19 V. A katonai büntetőeljárásban résztvevő személyek 1. A katonai nyomozó hatóságok A Be a értelmében katonai nyomozó hatóság a katonai ügyész illetőleg ha nem ő végzi a nyomozást az illetékes parancsnok (vezető). A 477. (3) bekezdése alapján a nyomozásra illetékes parancsnokokat és az eljárásuk részletes szabályait is külön rendeletek állapítják meg az egyes katonai büntetőeljárás hatálya alá tartozó szervezetek vonatkozásában. Ez alapján Magyar Honvédségnél szolgálatot teljesítők esetében 38 : a Honvédelmi Minisztérium (továbbiakban HM) szerveinél a munkáltatói jogkört 39 gyakorló állami vezető, illetve vezető, a HM Honvéd Vezérkarnál szolgálatot teljesítő katonák tekintetében a HM Honvéd Vezérkar főnöke, a Honvédelmi Miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó szervezeteknél, a HM hivatalainál és háttérintézményeinél, valamint a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél szolgálatot teljesítő katonák vonatkozásában, továbbá a nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldön szolgálatot teljesítő magyar katonai szervezetnél az állományilletékes parancsnok (vezető) 40, a helyőrség területén ismeretlen tettes által elkövetett és parancsnoki nyomozási hatáskörbe tartozó bűncselekmény esetén a helyőrségparancsnok; a rendőrségnél szolgálatot teljesítők esetében 41 : az országos rendőrfőkapitány a kinevezési jogkörébe tartozó vezetők, valamint az Országos Rendőrfőkapitányság és szervei állománya vonatkozásában, 38 a 19/2003. (V. 8.) HM-IM együttes rendelet (a továbbiakban HM. rendelet) 1. -a, ill. 4. -a alapján 39 A Hjt. 2. (2) szerint munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok (vezető), aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz. 40 A Hjt. 2. (3) szerint állományilletékes parancsnok: az az elöljáró (vezető), aki a honvédelmi miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik, valamint aki más helyőrségben települve, az oda kikülönített alegységeket közvetlenül vezeti, ha azt a szervezeti egység alapító okirata rögzíti; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére. A külföldi szolgálatot teljesítő állomány vonatkozásában a miniszter által kijelölt parancsnok egyes külön jogszabályban meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket gyakorol. 41 a 25/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet (a továbbiakban IM. rendelet) 1. -a, ill. 4. -a alapján

20 a budapesti és a megyei rendőr-főkapitányságok és a velük azonos jogállású területi szervek vezetői az alárendeltségükbe tartozó szervek állománya vonatkozásában, az egyes rendvédelmi szervek, tanintézetek vezetői az oda berendelt vagy vezényelt állomány vonatkozásában, nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldön szolgálatot teljesítő rendőr vonatkozásában a szolgálatteljesítés helye szerinti magyar szervezet állományilletékes parancsnoka, az ismeretlen tettes által elkövetett és parancsnoki nyomozási hatáskörbe tartozó bűncselekmény esetén az elkövetés helye szerint illetékes parancsnok; a büntetés-végrehajtási szervezetnél szolgálatot teljesítők esetében 42 : a büntetés-végrehajtási intézet (intézmény) parancsnoka (vezetője) a vezetése alatt álló büntetés-végrehajtási szerv hivatásos állományú tagja és a büntetés-végrehajtási gazdálkodó szervezethez a vezetése alatt álló büntetés-végrehajtási szervtől vezényelt hivatásos állományú tag tekintetében; egyebekben a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka; míg a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál szolgálatot teljesítők esetében az adott nemzetbiztonsági szerv főigazgatója 43 tekinthető a nyomozás lefolytatására illetékes parancsnoknak. A parancsnokok a nyomozó hatósági jogkörüket személyesen, vagy nyomozótiszt útján gyakorolják. A Magyar Honvédségnél lehetőség van továbbá a jogkörnek a jogi és igazgatási főnök illetve a rendőrségnél nyomozószerv 44 útján történő gyakorlására. A 28/2002. (HK. 11.) HM utasítás alapján a Honvédelmi Minisztériumban, háttérintézményeinél és a Magyar Honvédségnél intézményesült formában jogi és igazgatási szolgálat működik. Az utasítás 2. -a alapján a szolgálat ellátja többek között a Honvédség és egyes szervezeteinek jogi képviseletét, segítséget nyújt a parancsnoki joggyakorlat és fegyelmi jogkör törvényes gyakorlásához, részt vesz a fegyelmi (szabálysértési) ügyek döntésre történő előkészítésében, végzi a fegyelmi jogkör gyakorlásának elemzését, valamint ellátja a bűncselekmények parancsnoki nyomozásával kapcsolatos feladatokat is. A 10. szerint a szolgálat irányítása a katonai szervezetek aláés fölérendeltségi rendszerében valósul meg, tevékenységét a katonai szervezet 42 A 16/2003. (VI. 20.) IM rendelet (a továbbiakban Bv. rendelet) 2. -a alapján 43 A 7/2003. (VI. 27.) MeHVM-IM együttes rendelet (a továbbiakban PNSZ. rendelet) 1. -a alapján 44 Az IM. rendelet 5. -a tartalmazza a rendőrségi nyomozószerveket

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM. r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter.../2007. ( ) HM r e n d e l e t e a katonai szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályairól A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály időbeli területi személyi 2 fogalma a fő szabály az elkövetési idő jelentősége az elkövetési időre vonatkozó elméletek magatartás (vagy tevékenység) elmélet cselekményegység elmélete ok-folyamat elmélet

Részletesebben

A honvédelmi miniszter.../2009. ( ) HM rendelete

A honvédelmi miniszter.../2009. ( ) HM rendelete MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE. számú példány TERVEZET A honvédelmi miniszter.../2009. ( ) HM rendelete a hivatásos és szerződéses katonai szolgálat létesítéséről, módosításáról, megszüntetéséről,

Részletesebben

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez KONCEPCIÓ Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez A mentelmi jog a törvény előtti egyenlőség alkotmányos elve alóli kivétel, amelyet a közjogi hagyományaink

Részletesebben

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész

Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész BÜNTETŐ HATÁROZATOK SZERKESZTÉSE Ügyészi határozatok a nyomozásban Dr. Friedmanszky Zoltán címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész Büntető határozatok szerkesztése I. A büntető határozatok fogalma II.

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 -

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM. 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE - 2007 - 2 TARTALOMJEGYZÉK I. FEJEZET... 3 Általános rendelkezések...

Részletesebben

A szabályzat célja. A szabályzat hatálya

A szabályzat célja. A szabályzat hatálya O R S Z Á G O S B Í R Ó S Á G I H I V A T A L ELNÖKE Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 16/2012. (X. 18.) OBH utasítása a meghagyással kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásáról

Részletesebben

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról

Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról Tájékoztató a bírósági szervezetet érintő, 2014.január 1. napján hatályba lépő törvénymódosításokról I. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) módosítása Meghatározásra

Részletesebben

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok

30/2013. (VI. 28.) BM rendelet. a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. 1. A katonai nyomozó hatóságok 30/2013. (VI. 28.) BM rendelet a rendőrség katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604. (4) bekezdés b) pontjában kapott

Részletesebben

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges - az Alaptörvény, - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.), - a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA,

1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, 1. A BÜNTETŐ TÖRVÉNY HATÁLYA, A BÜNTETŐ TÖRVÉNY VISSZAMENŐLEGES HATÁLYÁNAK SZABÁLYAI Btk. 2-4., 1/1999. Büntető jogegységi határozat A törvény hatálya arra a kérdésre ad választ, hogy mikor, hol és kivel

Részletesebben

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz

1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM 1.sz. melléklet a 1164 / 115. ZMNE számhoz 1.sz. példány A MUNKÁLTATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK RENDJE (Egységes szerkezetben a ZMNE ának módosító határozataival)1-2007 -

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 6/2012. (IV. 13.) OBH utasítása a bírák és igazságügyi alkalmazottak tevékenysége elismeréséről szóló szabályzatról Az Országos Bíróság Hivatal elnökeként a bíróságok

Részletesebben

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE

MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE MOZGÁSSÉRÜLTEK MEZŐKÖVESDI EGYESÜLETE FEGYELMI SZABÁLYZATA Érvényes: 2011. január 2. Készítette: Monoki László FB. elnök Jóváhagyta: Bukta László elnök 1 1. Szabályzat célja és hatálya (1) A szabályzat

Részletesebben

Összes regisztrált bűncselekmény

Összes regisztrált bűncselekmény Bűncselekmények Összes regisztrált bűncselekmény 420 782 418 883 425 941 408 407 447 186 Vagyon elleni bűncselekmény összesen 1/ 283 664 262 082 260 147 265 755 273 613 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE TERVEZET MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE. számú példány A honvédelmi miniszter /2009. ( ) HM rendelete az étkezési utalvánnyal való ellátásról A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú

Részletesebben

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS BŰNÖZÉS ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 2004 2012. ÜGYÉSZSÉG M AG YARORSZÁ G KÖZZÉTESZI: LEGFŐBB ÜGYÉSZSÉG Budapest, 2013. Bűncselekmények 2004 2006 2008 2010 2012 Összes regisztrált bűncselekmény 418 883 425 941

Részletesebben

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév

Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán. I. félév Büntető eljárásjog SZIGORLATI TÉTELEK 2012/2013. tanév tavaszi félévétől jogász szak levelező tagozatán I. félév 1. Büntetőjog, büntetőeljárási jog; a büntetőeljárás tartalma és feladatai 2. A büntetőeljárási

Részletesebben

Az átszervezés területi feladatai

Az átszervezés területi feladatai 1 A tájékoztató témái Az átszervezés területi feladatai A Megyei Védelmi Bizottság és a Helyi Védelmi Bizottságok illetékességi területe A Megyei Védelmi Bizottság összetétele A Megyei Védelmi Bizottság

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie. Egyes tételeknél szükséges B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Részletesebben

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere. I. Választott tisztségviselők

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere. I. Választott tisztségviselők 6. számú melléklet Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere I. Választott tisztségviselők A kulcsszám 1-4. pozícióján 0 szerepel. Az 5. pozíció a választási szinteket jelzi. A 6. pozíció

Részletesebben

Készenléti, ügyeleti, helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat. Törvény szerinti illetmények, munkabérek

Készenléti, ügyeleti, helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat. Törvény szerinti illetmények, munkabérek 08 - Adatszolgáltatás a személyi és a foglalkoztatottak, választott összetételéréről 01 miniszterelnök, miniszterelnök-helyettes 02 miniszter,miniszterrel azonos illetményre jogosult vezető 03 kormánybiztos,

Részletesebben

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015.

Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendkívüli és egyéb események jelentésének szabályai 2015. Rendészeti Szabályzat 3. sz. melléklete Hatályba lépett: 2015. A szabályzat hatálya Kiterjed a Javítóintézet minden dolgozójára, és növendékére.

Részletesebben

Számjel. Megye. Éves beszámoló Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név)

Számjel. Megye. Éves beszámoló Éves beszámoló ... a beszámoló elkészítéséért kijelölt felelős személy. ... (név)... (név) A megye megnevezése, székhelye: Irányító szerv: Számjel 490012 1251 01 9100 841105 PIR-törzsszám Szektor Megye PÜK Szakágazat A költségvetési szerv megnevezése, székhelye: 1052 Budapest Városház utca 9-11

Részletesebben

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 11/2014. (VII. 11.) OBH utasítása a bírósági közvetítésről és a kijelölés feltételeiről szóló szabályzatról Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírósági közvetítés

Részletesebben

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI ÉS SZABÁLYSÉRTÉSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG Egyes tételeknél szükséges a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.), a büntetőeljárásról szóló

Részletesebben

A belügyminiszter. BM rendelete

A belügyminiszter. BM rendelete Tervezet! A belügyminiszter /2015. ( ) BM rendelete a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi szervek szolgálati jelvényeinek rendszeresítésével, valamint az ilyen szerveknél szolgálati jogviszonyban

Részletesebben

Egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások. illetmény-pótlékok. Érték típus: Ezer Forint

Egyéb feltételtől függő pótlékok és juttatások. illetmény-pótlékok. Érték típus: Ezer Forint 34 - Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidiben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai # Megnevezés Alapilletmények Illetménykiegészít ések Nyelvpótlék Egyéb kötelező

Részletesebben

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól A diasort hatályosította: dr. Márkus Györgyi (2014. augusztus 15.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közszolgálati tisztviselők jogviszonyának jellemzői, elhatárolása más, munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB48 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Szabályzatismeret (pny.)1. 3. A tantárgy megnevezése

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó ai I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000020 000021 000022 Legfelsőbb Bíróság elnöke 000023

Részletesebben

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ

ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 20 1002 ${pukorzet} fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus A fejezet megnevezése, székhelye: A megye megnevezése, önkormányzat székhelye..................

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 országgyűlési képviselő 000020 köztársasági elnök 01 02 000021 alkotmánybíró 03 000022 Legfelsőbb Bíróság elnöke 04 000023 legfőbb ügyész 05 000024 országgyűlési

Részletesebben

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény

TERVEZET MUNKAANYAG évi. törvény TERVEZET MUNKAANYAG 2011. évi. törvény a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény módosításáról 1. (1) A fegyveres szervek hivatásos állományú

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 0000 000020 000021 000023 000025 000029 egyéb választott tisztségviselő (vezető) polgármester, polgármester helyi önkormányzati képviselő-testület tagja 000033 megyei

Részletesebben

T/ számú törvényjavaslat

T/ számú törvényjavaslat MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/18213. számú törvényjavaslat a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény, valamint az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai kapcsolódó fő összesen I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 országgyűlési képviselő 01 000011 Európai Parlament magyarországi képviselői 02 000020 köztársasági elnök 03 000021 alkotmánybíró 04

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere. 2010. július 6-ától. I. Választott tisztségviselők

Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere. 2010. július 6-ától. I. Választott tisztségviselők 3. számú melléklet Költségvetési szerveknél foglalkoztatottak kulcsszámrendszere 2010. július 6-ától I. Választott tisztségviselők A kulcsszám 1-4. pozícióján 0 szerepel. Az 5. pozíció a választási szinteket

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA mint felülvizsgálati bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a személyesen eljárt.. (..) felperesnek az ORFK Gazdasági és

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó ai 0000 000033 i közgyűlés tagja 14 13 18 19 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000020 000021

Részletesebben

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról

303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az Igazságügyi Hivatalról A jogszabály mai napon hatályos állapota 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az Igazságügyi Hivatalról A Kormány az Alkotmány 35. -ának (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az

Részletesebben

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7

Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Tartalomjegyzék JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS... 2 ÁLDOZATSEGÍTÉS... 4 PÁRTFOGÓ FELÜGYELET... 6 UTÓGONDOZÁS... 7 Jogi segítségnyújtás Hatáskörrel rendelkező szerv: VEMKH Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó

Részletesebben

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához

Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához Témakörök a belügyi rendészeti ismeretek szóbeli vizsgához 1. A rendészet, rendészeti szervek. A rend, a közrend (belső rend), a határrend fogalma, kapcsolata. A biztonság, a nemzetbiztonság és a közbiztonság

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogforrásai. 2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogforrásai. 2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló évi CLXI. törvény 4. számú melléklet A Szervezeti és Működési Szabályzat jogforrásai I. Jogszabályok: 1. Magyarország Alaptörvény 2. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 3. A bírák jogállásáról

Részletesebben

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE

DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZMSZ 7. sz. melléklete DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS ÁLLAMIGAZGATÁSI HIVATALBAN A SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE A Dél-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatalnak (a továbbiakban: Hivatal)

Részletesebben

Dr. Csiha Gábor alezredes A HONVÉD ÜGYÉSZSÉG LÉTREJÖTTE ÉS ÁTALAKULÁSA 1946-1953.

Dr. Csiha Gábor alezredes A HONVÉD ÜGYÉSZSÉG LÉTREJÖTTE ÉS ÁTALAKULÁSA 1946-1953. Dr. Csiha Gábor alezredes A HONVÉD ÜGYÉSZSÉG LÉTREJÖTTE ÉS ÁTALAKULÁSA 1946-1953. Az 1946. évi I. törvény 2. -a az addigi Magyar Királyságot köztársasággá nyilvánította, az államforma váltás együtt járt

Részletesebben

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból

Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból Szigorlati kérdések polgári eljárásjogból 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai: peres- ill. nem peres eljárás, az eljárás alanyai, tárgya, célja, a bírósági út. 2. A polgári eljárásjog helye a jogrendszerben,

Részletesebben

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE A honvédelmi miniszter 19/2006. (HK.) utasítása a 2006. évi országgyűlési képviselői választásokon való részvétellel (szavazással) kapcsolatos feladatokról A honvédelemről

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról

TÁJÉKOZTATÓ. a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról TÁJÉKOZTATÓ a szolgálati nyugdíj megszűnéséről és a szolgálati járandóságról A 2011. évi CLXVII. törvény értelmében korhatár előtti öregségi nyugdíj 2011. december 31-ét követő kezdő naptól nem állapítható

Részletesebben

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT

Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Magyar Precíziós Légfegyveres Országos Sportági Szövetség FEGYELMI SZABÁLYZAT Fonyód 2014 1 A szabályzat illetékessége és hatásköre Illetékesség: A MAPOSZ illetékes a MAPOSZ tagjai, A MAPOSZ által üzemeltetett

Részletesebben

A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél

A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél A halottakkal kapcsolatos eljárás egészségügyi feladatai a fegyveres testületeknél Csizmár Attila sz. szds., egészségügyi tiszt MAGYAR HONVÉDSÉG ÖSSZHADERŐNEMI PARANCSNOKSÁG EGÉSZSÉGÜGYI FŐNÖKSÉG HM Tel.:

Részletesebben

Béren kívüli juttatások céljuttatás, projektprémium. Készenléti, ügyeleti, Végkielégítés, jubileumi jutalom. helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat

Béren kívüli juttatások céljuttatás, projektprémium. Készenléti, ügyeleti, Végkielégítés, jubileumi jutalom. helyettesí-tési díj, túlóra, túlszolgálat # Megnevezés Létszám* fő (Átlagos statisztikai állományi létszám, éves) 08 - Adatszolgáltatás a személyi juttatások és a ak, választott tisztségviselők összetételéréről Törvény szerinti illetmények, munkabérek

Részletesebben

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék

ORFK TÁJÉKOZTATÓ. Tartalomjegyzék 2012/17. szám Budapest, 2012. október 03. Szám: 32541/2012. ált. AZ ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG HIVATALOS LAPJA ORFK TÁJÉKOZTATÓ Tartalomjegyzék Együttműködési megállapodások: 1. Az Országos Rendőr-főkapitányság

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI

T Á J É K O Z T A T Ó. az ügyészi szervek évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI T Á J É K O Z T A T Ó az ügyészi szervek 2011. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi szakterületen iktatott ügyiratok száma a 2010. évi 952 877-ről

Részletesebben

A rendészeti szervek általános jellemzése

A rendészeti szervek általános jellemzése A rendészeti szervek általános jellemzése alapvetések A demokratikus államberendezkedés egyik alapelve, a jogszabályoknak alávetettség. Minden rendvédelmi, de különösen a fegyveres rendvédelmi szervek

Részletesebben

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás

Rendészeti igazgatás. Rendészet. Jogi szabályozás Gazdasági élet Igazgatása Környezet Védelme Közrend, Közbiztonság védelme, rendészet Humán igazgatás Rendészeti igazgatás Jogi szabályozás Alaptörvény (46. cikk) Rtv 1994:XXXIV. tv. Hszt 1996: XLIII. tv.

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai 1 I. TELJES MUNKAIDŐBEN FOGLALKOZTATOTTAK 000010 000011 000020 000021 000022 000023 000024 000025 000026 000027 000028 i közgyűlés alelnöke VÁLASZTOTT TISZTSÉGVISELŐK ÖSSZESEN: (01+...+18) 100030 100040

Részletesebben

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI

74. A FELLEBBEZÉS ELINTÉZÉSÉNEK ALAKI SZABÁLYAI szernek az alkalmazására került sor; úgy az eljárási szabályok közül a súlyosítási tilalomra vonatkozóan is a Be. 354. (4) bekezdésének a 2010. május 1. napját megelőző korábbi rendelkezései érvényesülnek.

Részletesebben

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Büntető eljárásjog tantárgy Oktatási program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék A tantárgy oktatásának célja: Cél, hogy a hallgatók megismerjék a

Részletesebben

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A.3) A büntető törvény hatálya Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntető törvény hatálya Fogalma: azon rendelkezések összessége, amelyek meghatározzák,

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben)

ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) HONVÉDELMI MINISZTER ALAPÍTÓ OKIRAT (módosításokkal egységes szerkezetben) A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII.

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nyugellátásának, a szerződéses katonák rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugellátásának, valamint a hivatásos

Részletesebben

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő

9. Az elítéltek jogai és kötelességei. Az elítélt nevelése*...59 9.1. Az elítéltek jogai...59 9.1.1. A szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetelő TARTALOMJEGYZÉK A Kiadó előszava...3 I. Büntetés-végrehajtási jog...4 1. A büntetés és intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt és a végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának

Részletesebben

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról

G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó. a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek évi büntetőjogi ügyforgalmáról Ig. 97/2009. Legf. Ü. szám G Y O R S T Á J É K O Z T A T Ó a Magyar Köztársaság ügyészi szerveinek 2008. évi büntetőjogi ügyforgalmáról A BÜNTETŐJOGI SZAKTERÜLETI TEVÉKENYSÉG FŐBB ADATAI A büntetőjogi

Részletesebben

T/13860. számú. törvényjavaslat

T/13860. számú. törvényjavaslat MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/13860. számú törvényjavaslat a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvénynek, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII.

Részletesebben

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel.

FEGYELMI SZABÁLYZAT. A Baráti Kör tagsága tekintetében első fokon a Választmány, másodfokon a Közgyűlés rendelkezik fegyelmi jogkörrel. HONVÉDSÉG ÉS TÁRSADALOM BARÁTI KÖR Székesfehérvári Szervezete -Kiemelkedően közhasznú társadalmi szervezet- 8000. Székesfehérvár, Malom utca 2. Tel./ Fax: 00-36-22 311-255, www.htbkszfvar.hu, email: htbk.szfvar@regiment.hu

Részletesebben

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében

Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében Dr. Szalma Mária Szerbia Legfelsőbb Kasszációs Bíróságának hatásköre az új polgári eljárásjogi jogszabályok tükrében I. A Szerb Köztársaság Bíróságokról szóló törvénye 1 értelmében az ország legfelsőbb

Részletesebben

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI A Kormány /2007. (...) Korm. r e n d e l e t e az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Biztonsági Beruházási Programja keretében kiírásra kerülő pályázatokon való részvételi jogosultság feltételeiről, a

Részletesebben

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE

AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA AZ IGAZGATÁSI ÉS HUMÁNPOLITIKAI KÖZPONT ÜGYRENDJE Elfogadva: 2015. február 27., hatályba lép: 2015. március 2-án Az Igazgatási és Humánpolitikai Központ ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

A honvédelmi miniszter./2007. ( ) HM r e n d e l e t e

A honvédelmi miniszter./2007. ( ) HM r e n d e l e t e A honvédelmi miniszter./2007. ( ) HM r e n d e l e t e a hivatásos, szerződéses és hadköteles katonák, a honvédségi közalkalmazottak egyes illetményen kívüli pénzbeli szociális juttatásairól szóló 14/2002.

Részletesebben

2010. évi 6. számú szabályzat a bírák és az igazságügyi alkalmazottak belföldi kiküldetése esetén fizetendő költségtérítés szabályairól A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI.

Részletesebben

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar TANTÁRGYI PROGRAM. 1. számú példány NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Rendészettudományi Kar 1. számú példány TANTÁRGYI PROGRAM 1. A tantárgy kódja: RVPTB24 2. A tantárgy megnevezése (magyarul): Szabályzatismeret 1. 3. A tantárgy megnevezése

Részletesebben

1996. évi XLV. törvény

1996. évi XLV. törvény 1996. évi XLV. törvény a katonai és rendvédelmi felsooktatási intézmények vezetoinek, oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról A katonai és a rendvédelmi felsooktatási intézményekben folyó tevékenység célja

Részletesebben

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete

A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete Ikt. sz.: RH/206-7/2014 A hallgatók fegyelmi és kártérítési felelősségéről szóló szabályzata A Szervezeti és Működési Szabályzat 7. sz. melléklete 2014. augusztus 28. Tartalomjegyzék 1. A szabályzat célja...

Részletesebben

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről

JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről Jelen dokumentum az ÁROP-1.2.18/A-2013-2013-0012 azonosító számú Szervezetfejlesztési program az Országos Egészségbiztosítási

Részletesebben

A Munkaanyag nem tekinthető a Minisztérium álláspontjának. A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete

A Munkaanyag nem tekinthető a Minisztérium álláspontjának. A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete 1 TERVEZET! A Belügyminiszter /2012. (..) BM rendelete az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv gazdasági rendszerének átalakításával összefüggésben egyes miniszteri rendeletek módosításáról

Részletesebben

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása

I. A projekt által érintett feladat kereteit meghatározó jogszabályok és egyéb rendelkezések felsorolása JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA A Legfőbb Ügyészség intézményi stratégiájának elkészítése ÁROP- 1.1.19-2012-2012-0004 kódszámú projekt társadalmi fenntarthatósági vállalásainak teljesítéséhez kapcsolódóan

Részletesebben

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.)

A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) A diasort hatályosította: dr. Szalai András (2016. január 31.) 1 Az előadás tartalmi felépítése 1. A közigazgatási szervek hatósági jogalkalmazói tevékenysége, a közigazgatási eljárási jog és a közigazgatási

Részletesebben

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői

Részletesebben

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról

2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 2015. évi törvény egyes igazságszolgáltatást érintő törvények kommunista bűnök feltárása érdekében szükséges módosításáról 1. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása 1. A Büntető

Részletesebben

1. A kormánymegbízott

1. A kormánymegbízott 1. A kormánymegbízott 4. (1) A kormánymegbízott a Kormányhivatal vezetőjeként: a) Vezeti a Kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit; b) Ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe

Részletesebben

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai

Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó személyi juttatásai Költségvetési szerveknél teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma és keresetbe tartozó juttatásai 3 5 4 7 3 2 2 5 4 6 3 4 2 8 2 Hmvhely Megyei Jogú Város Önkormányzat 2 3 4 5 6 7 8 9 I. TELJES

Részletesebben

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA

MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA MENTESÍTÉS A BÜNTETETT ELŐÉLETHEZ FŰZŐDŐ HÁTRÁNYOK ALÓL A MENTESÍTÉS HATÁLYA 100. (1) A mentesítés folytán - törvény eltérő rendelkezése hiányában - az elítélt mentesül az elítéléshez fűződő hátrányos

Részletesebben

KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ

KÖLTSÉGVETÉSI BESZÁMOLÓ Fejezeti jellemző adatok Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok 01 9100 10 fejezet cím/alcím megye megye pénzügyi pénzügyi körzet körzet településtípus település-

Részletesebben

A Belügyminiszter./2011. (...) BM rendelete

A Belügyminiszter./2011. (...) BM rendelete 1 1. melléklet a BM/9751/2011. számú munkaanyaghoz A Belügyminiszter./2011. (....) BM rendelete a rendészeti szakvizsgáról és a rendészeti vezetőképzésről szóló 21/2011. (VII. 13.) BM rendelet módosításáról

Részletesebben

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát!

14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 14. Ismertesse a védelmi igazgatás és a katasztrófavédelem kapcsolatát! 1. A védelmi igazgatás A védelmi igazgatás mint intézmény fogalma: a közigazgatás részét képező feladat- és szervezeti rendszer.

Részletesebben

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya

TÖRVÉNYESSÉGE ÉS A BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE. A bizonyítás tárgya végrehajtás szervezete továbbítja, a 20/2009. (VI. 19.) IRM rendeletben foglaltak szerint. Az első két nyilvántartás közvetlen felhasználói a büntetőeljárásban közreműködő szervek, a harmadik adatbázisnak

Részletesebben

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer...

2.2. Az ügyész jogosítványai a nyomozás feletti felügyelet körében Az ügyész egyéb jogkörei Az ügyészségi szervezetrendszer... TARTALOMJEGYZÉK ELŐSZÓ...17 I. A BÜNTETŐELJÁRÁS MEGHATÁROZÁSA. 19 1. A büntetőeljárás fogalma és célja 19 2. A büntetőeljárás szakaszai...19 2.1. A nyomozási szakasz 20 2.2. Az ügyészi szakasz... 20 2.3.

Részletesebben

TERVEZET A honvédelmi miniszter. /2011. ( ) HM rendelete. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról

TERVEZET A honvédelmi miniszter. /2011. ( ) HM rendelete. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról TERVEZET A honvédelmi miniszter /2011. ( ) HM rendelete 2011. 02. 02. a honvédelmi szervezetek jogi képviselete ellátásáról A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 207. (2)

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HONVÉDELMI MINISZTERE TERVEZET számú példány A honvédelmi miniszter.../2005 (HK ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi feladat-végrehajtásra létrehozott katonai szervezet állománya

Részletesebben

A BARANYA MEGYEI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZET

A BARANYA MEGYEI BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI INTÉZET Baranya Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet Pécs Szám: 51-1-24/2/2010. J ó v á h a g y o m : Dr. Kökényesi Antal bv. altábornagy bv. főtanácsos Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoka A BARANYA MEGYEI

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

Összes regisztrált b ncselekmény

Összes regisztrált b ncselekmény B ncselekmények Összes regisztrált b ncselekmény 465 694 413 343 436 522 426 914 394 034 Vagyon elleni b ncselekmény összesen 1/ 317 900 275 891 270 740 276 193 253 366 szabálysértési értékre elkövetett

Részletesebben

Előterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról

Előterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról Előterjesztés A Kapcsolat Központ vezetői pályázatáról 1.Az előterjesztés száma: 349 /2016 2.Az előterjesztést készítő személy neve: dr. Hekman Tibor 3.Az előterjesztést készítésében közreműködő személy

Részletesebben

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete

A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM. rendelete A honvédelmi miniszter /2008. ( ) HM rendelete a Magyar Honvédség külföldi szolgálatot teljesítő és külföldi tanulmányokat folytató személyi állománya devizaellátmányáról és egyes ellátmányon kívüli pénzbeli

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT. alapító okiratát a következők szerint adom ki.

ALAPÍTÓ OKIRAT. alapító okiratát a következők szerint adom ki. HONVÉDELMI MINISZTER Nyt. szám: 154 20/2013. ALAPÍTÓ OKIRAT A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 39. (1)

Részletesebben