ÁLLJUNK ILLŐEN, ÁLLJUNK FÉLELEMMEL!" AZ ÁLLÁS, ÜLÉS ÉS TÉRDELÉS SZOKÁSAI A MAGYAR ORSZÁGI GÖRÖG KATOLIKUS VALLÁSGYAKORLATBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁLLJUNK ILLŐEN, ÁLLJUNK FÉLELEMMEL!" AZ ÁLLÁS, ÜLÉS ÉS TÉRDELÉS SZOKÁSAI A MAGYAR ORSZÁGI GÖRÖG KATOLIKUS VALLÁSGYAKORLATBAN"

Átírás

1 ÁLLJUNK ILLŐEN, ÁLLJUNK FÉLELEMMEL!" AZ ÁLLÁS, ÜLÉS ÉS TÉRDELÉS SZOKÁSAI A MAGYAR ORSZÁGI GÖRÖG KATOLIKUS VALLÁSGYAKORLATBAN SZABÓ IRÉN Az állás Az álló testhelyzet, testtartás illetve testhelyzet változás, amennyiben az ülést váltja fel és állapotváltozás, amennyiben a menést, járást szakítja meg vagy zárja le. 1 Az állás, felállás a profán és szakrális világban máig az egyik legáltalánosabban gyakorolt kifejezése a tiszteletadásnak, az udvarias üdvözlésnek, a kezdet, a találkozás pillanata kijelölésének. Jól példázza ezt az iskolákban a tanórák kezdete, de a polgári etikettből számos példát fel lehet sorolni a tiszteletadás kifejezésének ilyen módjára. 2 Kultúrtörténetileg a szakrális gesztusok világából ered az uralkodóknak, császárnak, királynak járó tiszteletadás, amikor jelenlétükben senki vagy csak kitüntetett személyek ülhettek le. Az állás, felállás, megállás olyan mozdulattal bevezetett testhelyzet, amely az imádkozó ember legjellegzetesebb állapota. Ezzel a tartással az Istent tiszteli, és kifejezi készségét a szolgálatra. A vallástörténeti példák azt mutatják, hogy az áldozatbemutatás mindenütt állva történik. Az állás világszerte jellemző imádkozó testtartás. Az állás önmagában lehet imádság és bizonyos imákhoz kötelezően kapcsolódik. A zsidóknál ősi imatartás (Gen. 18,27. Ábrahám állva imádkozik Istenhez). Templomszenteléskor Salamon kitárt karral állva imádkozik. Az állás testtartása azért is fogalmazódik meg imádságként, mert a kiállás Isten elé és a vele való beszéd kockázatos is lehet. A Szentírásban megfogalmazott ima- és áldozatbemutatási formák, így az álló testhelyzet hagyománya él tovább az őskeresztény korban. Az Ószövetségben a főpap a papsággal együtt állva mutatta be az áldozatot. (Sir ) A kora keresztény leírások és szabályok, amelyeket az egyházatyák és az I. évezred zsinati kánonjai fogalmaznak meg, mind bibliai példákra hagyatkoznak. Az Úr áll jobbomon, meg nem inoghatok." (Ap.Csel ) Az Emberfia ott áll az Isten jobbján." (Ap.Csel ) A juhokat jobbjára állítja." (Mt ) Az Isten előtt megállni egyet jelentett az alázattal és a töredelmes lelkület felkeltésével. Ennek sokat idézett példája a vámos és farizeus történetéből a vámos esete, aki a templomban hátul megállt, és még tekintetét sem merte fölemelni, úgy imádkozott (Lk ). Már a legkorábbi áldozati felajánló imádságoktól kezdődően a mai liturgia szövegéig megtalálható az a formula, mely hálát ad azért, hogy Isten elé állhat. Hálát adunk, hogy méltónak találtál minket, hogy színed előtt álljunk és szolgáljunk néked." 3 1 A tanulmány A magyarországi görög katolikus vallásgyakorlat gesztusai című doktori disszertáció egy fejezete. A disszertáció 2002-ben készült az ELTE Folklór Tanszékének Magyar és összehasonlító folklorisztika doktori programja keretében Voigt Vilmos és Verebélyi Kincső témavezetése mellett. 2 E gesztusok jelzésértéke iránti érzékenységről tanúskodik az a bejelentés, mely szerint 1999 őszétől a magyar kormányülések mindig felállással veszik kezdetüket. E jelzések tartalma iránti érzéketlenségről árulkodott viszont az a sajtópolémia, ami e bejelentés körül kialakult. 3 Részlet a püspökszentelést követő Felajánlás" imájából. Traditio Apostolica

2 A templomban állva kellett imádkozni, erre utal a következő előírás is: Az asszonyok álljanak az imádság alatt a templom elkülönített helyén, akár hívők, akár katekumenek." 4 A III. század elején keletkezett Traditio Apostolica megfogalmazza, hogy étkezés után fel kell állni az imádsághoz. Itt arról a közös imáról van szó, melyet a szentmisét követő étkezés után mondanak.' Nemcsak a közösségi, de a személyes imához is ezt a testhelyzetet írják elő. A szerzeteseknek pedig kifejezetten ajánlott volt az álló imahelyzet. Nagy Szent Antal egy angyaltól tanulja meg, hogyan szabadulhat a szerzetes az unalomtól (az acédiától), miközben folyamatos magányban él cellájában: a munkához leül, szabályos időközönként pedig feláll az imádsághoz." 6 A lelki élet mesterei szerint tehát, aki Istenhez akar szólni, az rendes esetben állva teszi ezt. Ez az imádkozó testtartás azon túl, hogy bibliai hagyományai vannak, a teremtmény így fejezi ki mély tiszteletét Teremtőjének fölségével szemben, akinek színe előtt még az angyalok is állnak", társadalmi státust is megjelenít. Erre szintén hivatkoznak a korai egyházatyák, amikor az álló testhelyzet fontosságát magyarázzák. E szerint az alárendelt mindig állva marad elöljárója előtt, amíg az jelen van. Tertullianus pogány szokásnak nevezi azt, hogy imádság közben leüljenek. Tiszteletlen dolog ugyanis leülni annak színe előtt, annak tekintélyével szemben, akit oly nagyon félve tisztelsz; mennyivel inkább istentelen ez a tett az élő Isten előtt, miközben az imádság angyala még áll, hacsak nem azt akarjuk szemére hányni Istennek, hogy imádsággal fárasztott bennünket." Nagy Szent Bazil az egyház íratlan hagyományainak fontosságáról szólva, fölhívta a figyelmet a vasárnapi imádság formáira is, annak értelmét magyarázva: A hét első napján állva imádkozunk, ennek értelmét azonban nem mindenki tudja. Állva imádkozunk a feltámadás napján, ami nemcsak a nekünk adott kegyelemre emlékeztet, hogy Krisztussal feltámadunk..., hanem úgy tűnik, ez valamiképpen az általunk várt örökkévalóság képe is. Az egyház arra neveli csemetéit, hogy ezen a napon állva kell végezni az imádságot, nehogy miközben az örök életre emlékezünk szüntelen, megfeledkezzünk az oda való átköltözéshez szükséges útravalóról." 9 A vasárnap mindig a feltámadás, a megváltottság örömünnepének ideje, ezért a térdelést, mint a szomorúság és vezeklés kifejezőjét a zsinati kánonok is szabályozzák. Az első egyetemes zsinat 20. kánonja például kimondja: Minthogy vannak némelyek, akik vasárnap és a pünkösd napjaiban térdet hajtanak - hogy minden egyházmegyében mindent egyformán tartsanak be -, úgy döntött a szent zsinat, hogy állva mondjuk az imákat Istenhez." 10 Ezt erősíti meg a trulloszi zsinat 90. kánonja: Istenviselő atyáinktól kánonilag vettük át, hogy vasárnapokon ne hajtsunk térdet, tisztelve Krisztus feltámadását." Ez azt jelentette, hogy a szombat esti vecsernyétől a vasárnap esti vecsernyéig nem volt szabad térdelve imádkozni, mert ebben az időben a feltámadási énekeket énekelték." Az egyházban a liturgiát végző pap mindig állt. Az ősegyházban a hívek vasárnap és húsvéti időben imádság közben álltak, szimbolikusan emlékezve ezzel a feltámadásra. Az adományokat állva adták át, míg ma perselyezés közben ülnek. 4 Uo Uo. 98., Bunge Lm Uo Tertullianus Nagy Szent Baszileosz Berki "Uo

3 A keleti keresztények körében az állás kitüntetett imahelyzet maradt, amelynek jelentős egyháztörténeti tradíciói vannak. A kitartó állás hosszú imával kísérve alkalmas volt baj elhárítására vagy valamely kérés kiesdeklésére. Legszemléletesebb példája az állva végzett aszkétikus imának Oszlopos Szent Simeon, aki negyven évig állt folyamatosan imádkozva minden segédeszköz nélkül egy oszlop tetején. Az állás ima közben kifejezi az ember önállóságát, öntudatát, szabadságát, méltóságát, az istenközelséget, azt, hogy az ember Isten képmására teremtetett, és részesül annak hatalmából. Az ókeresztény egyházatyák szerint az embert az állattól az állás módja is megkülönbözteti, mert az állat, amikor áll is, horizontális síkon teszi, az ember pedig vertikális síkon felfelé törekszik belső világosságának megfelelően. 13 Ebben az értelemben az állás nem csupán egy testtartás, hanem a lélek mozgását is hivatott kifejezni, hogy az ember földi mivoltából felemelkedjen az égihez. Ugyanakkor kifejezi az alázatosságot és a hódolatot, ahogy a rabszolga áll ura előtt s a tanuló tanára előtt. Az ember azért áll Isten előtt, mert az ő szavát, utasítását várja, mint elöljárója előtt áll Isten előtt. Az álló imahelyzet hagyományának megfelelően a keresztény templomokban eredetileg nem voltak ülőpadok. Az ülés mint imahelyzet csak később jelenik meg a kereszténység történetében, ott is először a nyugati egyházban. Az ülés Az ülés ima közben vagy bizonyos imák alatt a világ számos népénél elterjedt szokás. A hinduk a jógában megszámlálhatatlanul sok ülésfajtát különítenek el. A buddhizmus gyakorlatában az ülés az elmélkedés ideális testhelyzete, pl. Buddha egy fa alatt ülve egyenes tartással kapta meg első megvilágosodását. Mindkét esetben az ülés a földön vagy a templom padlóján történő ülést jelent. Az iszlám vallásgyakorlatában a dervisek a tánc előtt előrehajtott fejjel ülnek. 14 Az ókori zsidók körében is ismert, de nem elterjedt az ülés mint imahelyzet. A keresztények körében a liturgia bizonyos részeinél megengedett volt az ülés, de a görög-római hagyomány hatásainak köszönhetően az ülés sokkal inkább a restség, illetlenség kifejezője volt Istennel szemben. Ugyanakkor a keleti szerzetesség aszketikus formájában az ún. hesychaszmus imagyakorlatában, ahol a nyugalom nagy értéknek számított, a helyes ülést mint a nyugalom megvalósulását tekintették. A kereszténység mai gyakorlatában a keleti egyház gyakorlatától idegen leginkább az ima közben történő ülés. A protestáns egyházak körében szinte kizárólagos testhelyzete az istentiszteleteknek. Az ülés lehet segédeszköze és kifejezőeszköze az imának. Mint kifejezőeszköz jelentheti az imádkozó lemondását önmagáról, saját cselekedetről, a koncentrációt, nyugalmat, Istenre való figyelést és elmélyülést. Kifejezheti azt, hogy aki Isten előtt a templomban nyugodtan ül, az védelemben, biztonságban érzi magát. De lehet a kimerülés, gyász, bánat, összetörtség, fáradtság kifejezője, amit elsősorban az Istennel akar megosztani (Zsolt ). Az ülés tehát kifejezhet egy belső kapcsolatot az Istennel. Magában az üléssel kapcsolatos szavakban is kifejeződik az utalás egy felsőbb hatalomra: törvényt ülni, bírói szék, szentszék, trónoló Isten. Ebben az értelemben, amikor az ember imádság közben ül az Isten színe előtt, ezzel azt is kifejezi, hogy osztozik vele a hatalomban. Jézus megígéri tanítványainak, hogy mellette fognak ülni (Mt. 19,28., 12 Ohm Uo Uo

4 Jel.3.21.). Az egy asztalhoz ülés például bizalmas kapcsolatot fejez ki az együttlévők között. Hasonlóan az imában is meghitt kapcsolatot fejez ki az ülés azzal, akihez imádkozik. A keresztény liturgia kialakulása során az egyház intézményesülésével egyre inkább elkülönül a pap ill. egyházi személyek feladata, funkciója. A közösségen belüli eltérő státus kifejezője például, hogy a pap ill. egyházi személyek a szertartás bizonyos részei alatt ülhetnek, amely azt hivatott kifejezni, hogy hatalmuk Istentől való. A keleti és nyugati egyházban egyaránt máig megmaradt az a szokás, hogy az apostoli szakasz olvasásakor a pap ül, jelezve, hogy egy sorba tartozik az apostolokkal. A helyes ülés segít megtalálni az egyensúlyt az aktivitás és passzivitás között, de az imádkozó nem feledkezhet meg arról, hogy Isten jelenlétében van, ezért helytelen keresztbe vetett lábakkal, hanyagul támaszkodva ülni. Mást jelent Isten előtt ülni, mint otthon a karosszékben. Ez a tapasztalat fejeződik ki abban, hogy a régiek úgy formálták a padokat, hogy ne kényelmesen lehessen benne ülni, hanem egyenesen, összeszedetten. 16 A nyugati egyházban a században kezdenek elterjedni a közösségi ülőpadok, ettől korábban jelentek meg a csak a klérus számára elhelyezett padok, 17 amelyek jelezték az egyháziak kiváltságos helyzetét. Kezdeti időben azonban ők is csak az olvasmányok alatt ülhettek le, míg a hívők végig álltak. Az ülőpadok megjelenésével kezdődően lett külön jelentéstöbblete az állásnak. A keleti egyházban az állás máig megmaradt az imádság alapvető testhelyzeteként papok és hívek körében egyaránt. A keleti ortodox templomokban nincsenek ülőpadok, csupán a templom oldalfalai mentén, körben elhelyezett sztaszédiák. Ezek az ún. állószékek, amelyek magas háttámlával és karfával rendelkeznek, ezekbe be lehet állni, és a karfára, ill. az általában lehajtható keskeny ülőkére támaszkodva, félülő helyzetben lehet megpihenni a hosszú szertartások alatt. A magyarországi görög katolikus templomokban a 19. század folyamán általánossá vált a római katolikus templomokéhoz hasonló térdeplővel ellátott ülőpadok behelyezése. A régi álló imádkozó testtartásra emlékeztető berendezési tárgyak néhány görög katolikus templomban töredékesen megmaradtak. Az állószékeknek a magyarországi görög katolikusok körében kétféle elnevezését találtam: sztaszédia és stallum. Tokajban, Tiszavasváriban, Érpatakon láttam egy-egy ilyet, de már használaton kívül. A magyarországi görög katolikusságon belül a valamikori nagyváradi egyházmegyéhez tartozó egyházközségek Trianon után Magyarországon maradt közösségeinek templomában még láthatók a templom egészét betöltő stallumok, helyi elnevezéssel sztaszédiák, de kiegészülve templomi padokkal. Bedő, Nagyléta görög katolikus templomaiban máig megmaradtak a templom falai mentén körben elhelyezkedő sztaszédiák, amelyeket a közösség hagyományai által meghatározott rend szerint használnak is. Nyíracsádon - a templom belső festésének felújításával egy időben - a régi stallumok mintájára újakat készíttettek, és ezeket használják is. Ennek ellenére a görög katolikus templomokban is általánossá vált az ülő testhelyzet. A régi templomi padoknak sajátos jellemzője volt, hogy háttámlájuk nem hátra dőlt, hanem alig észrevehetően előre, vagy a függőleges háttámla tetején a mögötte lévő padsor felső lapja előrenyúlt annyira, hogy nem tette lehetővé a kényelmes hátradőlést. Ezek 15 Uo Uo Theologische Realenzyklopadie

5 a padok a folytonos, megszakítatlan figyelemre késztettek, arra, hogy egyenes háttal és derékkal üljön az ember nyarán egy zempléni görög katolikus kis falu templomában a Műemlékvédelmi Hivatal támogatásával a teljesen felújított templomba a régiek mintájára új padokat helyeztek el, mivel a régiek teljesen elszuvasodtak. A fiatal pap jogos büszkeséggel mutatta megújult templomát, köztük az új padokat, amelyekről elmondta, hogy ezek a régiek pontos másai, egyet kivéve: a háttámláját, amit egy kicsit megdöntötték hátra, mivel a régiek olyan kényelmetlenek voltak. 1 Az új berendezési tárgyakkal átalakultak a gesztusformák. Mára nem az állás, hanem az ülés vált általánossá, s ezzel a felállás és az állás külön jelzésértéket kapott. Sok közösségben az állást az ülés, ill. bizonyos helyzetekben a térdelés váltja föl. Ennek nincs egységes gyakorlata. A hívek számára készült imakönyvek, de az új hittankönyvek sem adnak eligazítást ezekről, így mindenki a helyi gyakorlathoz igazodva áll, ül vagy térdepel. Aranyszájú Szent János liturgiájának 1795-ös magyar fordításában két helyen is találunk az álló imahelyzetre utaló fordítási formulát, amelyek a ma használatos liturgia fordításban már nincsenek benne. Az egyik, amikor a pap az evangéliumos könyvvel körmenetet végez, és mielőtt a királyi ajtón keresztül a szentélybe lép, megáll, az evangéliumos könyvet magasra emeli, és a következőt mondja: Böltsesség Fenn-állók". Az 1873-ban megjelent Ó hitű imádságos és énekeskönyv" így fordítja a liturgiának ezt a részét: Az evangéliummal körülmenvén az áldozár és a diakónus az evangéliumot fölmutatva a királyi ajtó előtt kiáltja: íme az Istentől kinyilatkoztatott bölcsesség, az ő szent evangéliuma, melyet Egyenest állva, egyenes szívvel és lélekkel tisztelve mint Istentől adott törvényt szeretettel fogadjunk! vagy csak röviden: Bölcseség! Egyenest!" 19 A ma használatos fordítása ennek a mondatnak: Bölcsesség igazhívők". A Kritsfalusiféle fordítás utal arra a ma is érvényes és általános gyakorlatra, mely szerint az evangéliumos könyvvel tartott körmenet az ún. kisbemenet alatt a templomban mindenki áll. A másik példa Kritsfalusi fordításában, amikor evangéliumolvasás előtt a pap felszólítja a híveket: Böltsesség, fenn alva halgassuk a' Szent Evángyéliomot." 20 Ennek ma használatos formája: Bölcsesség igazhívők, hallgassuk a Szent Evangéliumot". E megfogalmazásban az igazhívők kifejezés jelentése a hagyomány szerint az, hogy álljatok egyenesen, vagy álljatok fel. Az igazhívők" kifejezésnek ez az értelme nem ismert a hívek körében, ennek ellenére ezeknek a szavaknak az elhangzásakor mindig állnak a templomban. A hívek számára készült két szertartási magyarázat a következőképpen értelmezi az állás imahelyzetének fontosságát. Az áldozatbemutatás előtt elhangzó felszólítást, ami ma így hangzik: Álljunk illően, álljunk félelemmel, figyelmezzünk, hogy a szent áldozatot békességben felajánljuk" egy 1887-es szertartásértelmezés így magyarázza. Álljunk jól - mondja az egyház - álljunk félelemmel, vagyis mint Aranyszájú Szent János értelmezi e szavakat, úgy álljunk, mint a hogy embernek Isten előtt kell állnia, félve, remegve, figyelő és éber lélekkel. Újból emlékeztet az egyház, hogy mi a cherubokat képviseljük, hogy Isten trónja előtt állunk...." 22 Egy 1930-ban született, elemi iskolások számára írt görög katolikus szertartástan négy alkalmat jelöl meg a szentmisében, amikor föl kell állni. A kis bemenetkor, a Kerubének alatt nagy bemenetkor, az apostoli hitvallás 18 Saját gyűjtés. Kány Ó hitű imádságos és énekeskönyv Kritsfalusi Ivancsó A gör. kath. Egyház szertartásainak értelmezése

6 alatt és a Miatyánk imádkozása közben. Hódolatunk jeléül ez ének alatt állni szoktunk" vagy Hódolatunk és áhítatunk jeléül állva énekeljük" magyarázatokkal látta el a szerző ezeket az utasításokat. A mai magyar görög katolikus vallásgyakorlatban nincs pontosan szabályozva, hogy mikor kötelező fölállni, és mikor lehet leülni vagy ülve maradni. Általános gyakorlat a szentmisén, hogy a misekezdő áldást állva fogadják a hívek, aztán leülnek. Minden templomban felállnak a hívek kisbemenetkor, nagybemenetkor, a Hiszekegy, az Istenszülői ének és a Miatyánk imádkozásakor, az Evangélium olvasása alatt, valamint a záró áldáskor. Ezen kívül vannak olyan templomok, ahol az áldozási imát is állva mondják és az áldozás egész ideje alatt állva maradnak. Sokfelé elterjedt gyakorlat, hogy az áldozási imát térdepelve mondják, és csak azok állnak föl az ima végeztével, akik áldozáshoz járulnak, a többiek visszaülnek a helyükre. Ebből adódik az a keleti liturgiától teljességgel idegen gyakorlat, hogy miközben a pap a szentségekkel kijön a szentélyből a hívek közé, sokan nem állnak föl, hanem ülve maradnak. Egyedi helyi szokásnak tekinthető, hogy vannak olyan templomok, ahol a nagy ekténiák között elmondott alkalmi szándékra szóló könyörgésnél felállnak, pl. halotti misén a családtagok, akiknek az elhunytjáért könyörög a pap. Templombúcsú ünnepén a búcsún részt vevőkért mondott könyörgés ideje alatt az egész templom feláll például Tímárban. 25 A Magyarország területén kívüli görög katolikusok körében nem végeztem rendszeres gyűjtőmunkát, de volt alkalmam néhány közösség szertartásán részt venni Kárpátalján és Felvidéken is. Kárpátalján, Salánkon a mise kezdetétől a kis ekténia végéig állnak a hívek, ami Magyarországon nem szokás. Eltérő még az is, hogy a Triszágion, vagyis a Háromszor szent ének alatt is állnak. Ez valószínűleg annak is tulajdonítható, hogy Kárpátalján a görög katolikusok szorosabb együttélésben vannak az ortodoxokkal, és bizonyos keleti vallásgyakorlati formák, így a liturgián való állás szokása jobban megmaradtak, mint Magyarországon, ahol a görög katolikusok római katolikus, ül. protestáns közegben élnek. De nem volt ez idegen a magyarországi gyakorlattól sem. Egy 1944-ben, az ózdi egyházközség számára kiadott Liturgia szöveg részletesen jelzi a leülés, felállás és térdelés alkalmait. A nyomtatott szöveg előírása szerint a Háromszorszent éneklése alatt állni kell, tehát egy mai, kárpátaljai gyakorlattal egyező szokást rögzít. A szöveg előírásaiban ugyanakkor több helyen ceruzás bejegyzés és áthúzások jelzik, hogy a szöveg használója az aktuális gyakorlathoz igazította a szöveget. így lett áthúzva ez az előírás is. Nem megállapítható, hogy a tényleges 1944-es vagy a későbbi gyakorlathoz igazodva. A felvidéki magyar görög katolikusok körében hasonlóképpen a magyarországihoz nincs egységes gyakorlata az állásnak és ülésnek, illetve a felállásnak és leülésnek. A Kassai Görög Katolikus Egyházmegye magyar esperesi kerülete évente négy alkalommal megjelenteti a Kelet Világossága című lapját. A húsvéti számban felhívják erre a figyelmet és közlik a követendő előírásokat Demkó Ivancsó István Görög katolikus szertartástan című könyve, amely teológusok és hittanárok számára készült tankönyv, felsorolja a liturgia azon részeit ahol állni kell, ez azonban nem jut el a hívek széles köréhez. Ivancsó Puskás László atya Kálmánházán végzett szentmisét Romzsa Tódor boldoggá avatásáért. Amikor a vértanú püspökért mondta a könyörgeseket, a templomban lévők felálltak. Puskás László gör. kat. lelkész szóbeli közlése L. Függelék I. 666

7 A misén kívül az egyéb szertartásokban is váltogatja egymást az álló, ülő és térdeplő testhelyzet. Rendszeresen végzett szertartások a szombat és vasárnap délutáni vecsernye, valamint a vasárnap reggeli utrenye. A vecsernyén általános szokás, hogy az ún. állandó énekek éneklésekor mindenki feláll. Ebben is vannak helyi eltérések. Alsóregmecen például, ahol a vecsernye egy-egy állandó énekét a kántor gyors tempóban recitálva mondja el, ekkor csak ő áll föl, és a templomban mindenki ül. Ha csak a kántor vagy a pap mond el egy olyan imát, amit közösen felállva kellene mondani, mivel nem imádkozzák a szöveget, ezért nem is állnak föl. Ebben az esetben is tetten érhető a szöveg és a mozgás összekapcsolódása, és az egyébként álló imádkozó közösség egy pillanatra ülő közönséggé alakul át, mivel kimaradnak az imamondásból, annak hallgatóivá lesznek. Az utrenye során az evangélium olvasása és a nagy doxológia éneklése közben általános gyakorlatként mindenhol fölállnak. A felállás köszöntési és üdvözlési forma is azon túl, hogy a tisztelet kifejezése. A különböző szertartásvégzések során a felállás a kezdőpont jelzésére is szolgál. A római katolikus gyakorlatban a hívek akkor állnak föl, amikor a papság bevonul a szertartás végzésére, és ez jelzi a szertartás kezdetét. A görög katolikus egyházban a pap különböző kötelezően előírt imák elmondása után lép be a szentélybe, elvégzi az előkészületet, és amikor a királyi ajtót kinyitják, ez jelzi a szertartás kezdetét, és ekkor állnak föl a hívek. Általánosnak tekinthető még, hogy amikor a pap áldást ad, ezt mindig állva fogadják. A misére késve érkezők sok helyen már nem foglalják el helyüket a padban, hanem megállnak a templom hátsó részében, az ún. előcsarnokban. Az előcsarnok hagyományosan az a köztes helye a templomnak, amely a külső profán teret elválasztja a templombelső szent terétől. Átmeneti zóna, ahol a kora kereszténység századaiban a katekumenek, a hitjelöltek foglaltak helyet, de ez volt a vezeklők, a közösségből valamilyen ok miatt kizártak helye is. Ez a funkciója, ha áttételesen is, de megmaradt abban, hogy azok állnak meg itt, akik késve érkeztek vagy korábban akarnak elmenni, de vannak akik például betegségük miatt maradnak ott, mivel nem bírnak állni vagy térdepelni és ezért nem vállalják, hogy a közösség gesztusaitól eltérő magatartásukkal magukra vonják a figyelmet. Egy-egy közösségen belül az állás és ülés csak arra a közösségre jellemző jelentést is hordozhat. Mikóházán egészen a II. világháborúig a templomot vasárnaponként közösen használták az anyaegyházközség és a filiák hívei. Ez azt jelentette, hogy a környező filiákból a vasár- és ünnepnapi szentmisékre bejöttek a hívek. A templomban ülőhelye azonban csak a mikóháziaknak volt. A filiabeliek, lehetett az akármilyen idős vagy módos ember, csak állhattak a szertartások alatt. Ez egyfajta rangkülönbséget fejezett ki, a templomos falu és azok között, akiknek a faluja nem volt olyan tehetős, hogy magának templomot építsen. Ez az öntudat a mikóházi idős hívekben ma is él, és büszkén mondják, hogy az alsóregmeciek vagy a vitányiak legfeljebb csak megállhattak az ő templomukban. Ez késztette végül az alsóregmecieket, hogy a falu görög katolikus közössége 1938-ban, hatalmas erőfeszítéssel templomot épített magának. A templomépítés egyik fontos szempontja volt, hogy nagyobb legyen, mint a mikóházi templom. 27 Mikóházán még az 1990-es évek elején is szabályozó ereje volt annak, hogy egy-egy padot ki, mely család vásárolta meg. Hiába halt ki valaki a padból, és nem töltötte be a család, mivel a padok megváltásának rendszere megszűnt, idegen akkor sem ült le az üres helyre. Ebből A két falu eltérő identitásáról részletes elemzést írt: Szabó I

8 adódóan rendszeresen előfordult, hogy míg a templomban számtalan üres hely is volt, a faluba újonnan beköltözőitek álltak a templom hátsó részében. Volt olyan házaspár, aki azért nem járt templomba, mert megszólták egy ilyen helyfoglalás miatt. Az 1991 tavaszán odakerült fiatal pap a húsvét vasárnapi szertartás kezdete előtt - látva az üres helyeket és a templomban zsúfolódó, álló embereket - felszólította az állókat, hogy menjenek beljebb és üljenek le, de senki nem mozdult, az újabb felszólításra sem. Miután a pap azt mondta, hogy addig nem kezdi a szertartást, amíg le nem ülnek, néhány perces kínos csend után két-három ember leült, és megkezdődött a liturgia. Az állásnak és az ülésnek ebben a közösségben önmagában presztízsértéke volt. Az 1930-as évek végéig jelezte, hogy aki felnőtt emberként a templomban áll, az filiabeli, majd miután a filiabeliek nem mentek többé az anyaegyházközség templomába, ez a negatív megkülönböztetés áttevődött a faluba újonnan beköltözőkre. A templomi szertartásokhoz kapcsolódó paraliturgikus szokások közül a nagypénteki szentsír tisztelet népi ájtatossági formáiban kap kiemelt szerepet az állás. Általánosan elterjedt a nagypénteki szentsír-állítás szokása, és ehhez kapcsolódóan a sírőrzés, ül. a sír melletti díszőrségállás. Az 1940-es évekig általános gyakorlat volt a magyar görög katolikusok körében, hogy nagypéntektől a feltámadási szertartásig a közösség valamilyen legényekből álló szervezete - lehettek ezek cserkészek, szívgárdisták - őrséget állt a sír mellett. A két világháború közti időben mondható ez a szokás általánosnak, ekkor a levente egyesületbe járó, falubeli legények álltak a templomokban kialakított szent sírok mellett őrt. Egyenruhát viseltek, kezükben néhol gyakorlópuska is volt, s óránként szabályos katonai őrségváltást hajtottak végre. Almosdon, Bedön, Kokadon és Pocsajban a sír mellett őrt álló leventéket testőröknek nevezték után a levente egyesületek megszűnésével ez a szokás a legtöbb faluban abbamaradt." Napjainkban már csak két közösség, Nyíracsád és Hajdúdorog vallásos népe tartja életben a szent sír melletti díszőrségállás szokását. Nyíracsádon a testőrök nem gyakorolnak előre, a szertartás alatt mozdulatlanul állnak, s félóránként szabályos katonai őrségváltást hajtanak végre." 29 Hajdúdorogon a nagyböjt kezdetétől folyamatosan begyakorolt koreográfia szerint zajlik a sírőrző katonák, helyi elnevezés szerint Krisztuskatonák részvétele a templomi szertartásokban, amely nemcsak a sír melletti díszőrségállást jelenti, hanem az egyéb húsvéti szertartásokon is részt vesznek a templomi padsorok között sorfalat állva, és a liturgia bizonyos részeinél meghatározott mozgásokat végezve. Amikor a hívő ember belép a templomba, először megáll, megteremtve ezzel a szakrális kommunikáció egyik alaphelyzetét. A templomi nyilvános szertartásokon kívül számtalan olyan alkalom és mozzanat van, ami a templomba lépő embert megállásra készteti. Megáll a hívő ember, amikor belép a templomba, és amíg a helyére ér, a templom több pontján is megállhat. A templom szakrális tere sohasem homogén. Mindenhol és mindenki számára vannak kiemelt helyei, tárgyai, amelyek megállásra késztethetik a vallásos embert. Megállhatnak egy keresztnél vagy egy külön tiszteletnek örvendő ikonnál. Sok görög katolikus templom őriz az előző, leégett fatemplomából megmaradt ikont, de minden templomban megtalálható a máriapócsi kegykép valamilyen másolat vagy nyomat formájában. A karácsonyi ünnepkörben ilyen megállító a betlehemi jászol, nagypénteken és nagyszombaton a templomban felállított Krisztussír, húsvét utáni időben a feltámadást jelző üres sír, a Szent Kereszt ünnepein - nagyböjt harmadik vasárnapján és szeptember 14-én - a templomban nyilvános tisztelet céljára kihelyezett, Bartha Uo

9 feldíszített kereszt. Ugyanilyen megállító erővel bírtak, s a gyalogosan közlekedő hívő ember számára bírnak ma is az út menti keresztek és maga az eucharisztiát őrző templomépület is. A templomi nyilvános szertartásokon és magánáhítaton túl az állva mondott imádság az otthoni magán- és a közös családi imákban is előfordul, különösen ünnepi alkalmakkor. A húsvéti szentelt eledeleket a család közösen fogyasztja el. Hajdúdorogon általános szokás, hogy a család ilyenkor körülállja az asztalt, eleneklik a Jeltámadt Krisztus..." kezdetű húsvéti tropárt, és csak ezután ülnek asztalhoz. A karácsonyi vacsorának szintén kiemelt jelentősége van. Baskón a gazda először ételt szedett a cseréptányérokba fakanállal, majd felállva közösen elmondták a Miatyánkot, az Üdvözlégyet és a Hiszekegyet". 30 A hétköznapi reggeli és esti imádságok testhelyzeténél inkább az ülés vagy a térdeplés jellemző. Térdeplés A térdeplés gesztusának tárgyalásakor meg kell különböztetni a térdhajtás mozdulatát és a térdeplő testtartást. A térdhajtás mozdulata, amely lehet az egyik térd meghajlítása vagy egészen a padló érintésével történő térdhajlítás. Ez a mozdulat a keleti egyházban nem honosodott meg, így a görög katolikusok körében sem. Jelenkori megjelenése csak a római katolikus egyház vallásgyakorlatában figyelhető meg, ezért e gesztusforma részletes elemzésére nem térek ki. A térdeplés formája a mai görög katolikus gyakorlatban: mindkét láb meghajtásával, egyenes törzzsel, térden állva történő imádságnak a gesztusa. A térdeplésnek különböző testtartás-variációi alakultak ki az évszázadok során a keresztények és nem keresztények körében. Ohm gazdag összehasonlító anyagot vonultat fel a térdeplés variációiról, térben és időben nagy területről hozva példákat. A félig térdeplő, félig ülő helyzetre példát talált az egyiptomi Halottak könyvében, amelynek illusztrációja sarkán ülő térdeplő figurát ábrázol. De ugyanez a testtartás figyelhető meg a japán katolikus templomokban, ahol gyakran nincsenek padok. A mohamedánok körében pedig általánosnak mondható ez a testtartás. 31 Heiler ezt az imatartást a halottkultuszból eredezteti, és ókori görög példával támasztja ezt alá. A görögöknél az olimposzi istenekhez állva, az alvilág isteneihez pedig ülve vagy térdepelve szólhatott az ember. 32 A térdepléssel analóg testtartásnak tekinti Ohm a guggolást. A talpak a földön fekszenek, a térdek felfelé állnak, a test magábagörnyed és az alsó lábszáron nyugszik. A kameruni négereknél a törzsfőnök így guggol az áldozati oltár előtt, kezeit lábai között lógatva, vagy fejére téve. Megtalálható ez a testtartás Indiában a buddhisták és a mohamedánok körében is. Jelentése analóg a térdepléssel, a test kicsinyítése által az emberi alázat és kicsinység kifejezése. 33 Sok népnél szokásos volt a térdeplő testtartás a világi elöljárók előtt éppúgy, mint az Isten iránti hódolat kifejezésére. A mongolok körében a nemesek előtt, Európában a király és a királyi család tagjai előtt, Oroszországban a cár előtt szokás volt az egyik vagy mindkét térd meghajlításával kifejezni a tiszteletet, hódolatot. A letérdelés, térdhajtás eredendően az alázat és bűnbánat gesztusa, amely az egyéni és közösségi ima gyakorolt 31 Ohm Uo. 33 Ohm

10 testhelyzete az imádságnak. A kereszténységben sajátos tartalmat nyer Krisztusra való vonatkoztatása által. Képi ábrázolása gyakori a keresztény ikonográfiában. A kora keresztény időszak képi ábrázolásaiban az imádkozó testtartás két leggyakoribb megjelenítési formája az állás és térdeplés. Mindkét imaformának megvan a kereszténységben a pogány és zsidó előképe. A térdeplés az ókori keletről átvett kifejezési formája a kultikus hódolat kifeje zésének világi és egyházi uralkodó személyek előtt.34 A térd meghajlítása tiszteletteljes félelmet fejez ki. A Biblia embere akkor borul térdre, amikor esdekelve kérni akar va lamit Istentől."35 Az Ó- és Újszövetségben egyaránt a töredelmet fejezi ki, és a kérő, könyörgő magatartás megjelenítője. Péter apostol akkor hullik térdre, amikor a meghalt Dorkás feltámadásáért imádkozik (Ap.Csel. 9,40.), Pál apostol hasonlóképpen térdre borul a közösség véneivel együtt, amikor Miiétosztói búcsúzik (Ap. Csel. 20,36.), vagy amikor a tíruszi testvérektől vesz búcsút: Ők pedig mindannyian elkísértek bennünket feleségeikkel és gyermekeikkel, kikísértek a városból és a parton letérdelve imádkoz tunk" (Ap.Csel. 21,5). Nemcsak a közbenjáró imának testhelyzete a térdeplés, hanem a betegek és hoz zátartozóik is térden állva kérik Jézustól a gyógyulást (Mk 1,40. Mt 17,14.). De a gazdag ifjú is térdre hull Jézus előtt, amikor kifejezi, hogy követni szeretné őt (Mk 10,17.)."36 Maga Jézus is térden állva könyörög az Atyához a Getszemáni kertben, hogy ha lehet, múljék el tőle a szenvedés pohara. A térd meghajlítása vagy maga a térdeplés testhelyzete egyet jelent azzal, hogy ér zékelhető módon elismeri a kérő, imádkozó ember annak a fölségét, aki előtt ezt a gesz tust gyakorolja. Ez az ősi mozdulata a bünbánatnak az őskereszténység korában nemcsak, mint imádkozó testtartás volt ismert a szakrális életben, hanem a profán világ ban a rabszolgáknak, a foglyoknak a kegyelemért folyamodó, kérő mozdulata is volt. Az imádás és hódolat gesztusaként a térdeplés egészen a földre borulásig fokozódhatott. A kora kereszténység korában az istentiszteletek rendjének kialakulásával egy idő ben az egyházatyák számtalan szabályt fogalmaztak meg a térdeplés idejére és módjára vonatkozóan. Az istentiszteletben a térdeplés sokáig kivételes testhelyzet maradt, sokkal inkább voltjellemző az otthoni magánimádságban vagy az istentiszteleten kívül gyako rolt imákban. A térdeplés kezdetektől az egyéni magánimádsághoz tartozott. A térdeplés bűnbánati jellege meghatározta, hogy mikor gyakorolhatják azt a nyilvános istentisztele teken. Az első niceai zsinat (325) 20. kánonja kimondja: Minthogy vannak némelyek, akik vasárnap és Pünkösd napjaiban térdet hajtanak - hogy minden egyházmegyében mindent egyformán tartsanak be -, úgy döntött a szent zsinat, hogy állva mondjuk az imákat." Ez a kánon egy régi egyházi szokást emel kánoni erőre, amikor megtiltja a vasárnapi, valamint húsvét és pünkösd közötti időben a térdeplést. Ezek az időszakok a feltámadás örömünnepének a napjai, amikor a bűnbánatot, szomorúságot, töredelmet és vezeklést kifejező térdeplés gesztusa ellentmondana az ünnep tartalmának. Nagy Szent Bazil az egyház íratlan hagyományait rögzíti írásban, amikor lejegyzi és megmagyarázza a térdeplés és állás szokását és használati idejét. A térdhajtásról azt írja, hogy minden térdhajtásnál és felállásnál a cselekmény arra mutat rá, hogy a bűn lehúz minket a földre, meghívásunk azonban a mennybe szól..." 38. Lexikon der Christlichen Ikonographie Bunge Uo. Berki Nagy Szent Baszilezios

11 Az áldozati liturgia formájának kialakulása során fokozatosan jöttek létre a szertartás imádságait kísérő liturgikus gesztusok. A térdhajtás az eucharisztiában jelenlévő Krisztus tiszteletének jelévé vált. Ez a tiszteleti formája az eucharisztiának a 9. században kezdődött el, a 12. századra formálódott ki teljesen, és a nyugati egyházban csak a 17. századra szorítja ki a tisztelet régi formáját, a meghajlást. 39 A II. Vatikáni Zsinat liturgikus reformja viszont a római katolikus egyházban erősen redukálta a térdhajtások alkalmait is. A térdeplés szokásának elterjedése a templomokban magával hozta az ún. térdeplőpadok megjelenését. A térdeplőpadok párhuzamosan jelennek meg a közösség tagjai számára készült ülőpadokkal. A századtól kezdődően, amikor a templomokban már nemcsak a papság, hanem a hívek számára is vannak ülőpadok, az ülés és állás váltakozásával párhuzamosan a térdeplés szokását megerősítő és azt megkönnyítő térdeplőpadok is megjelennek. Az imádság gesztusainak átalakulása a templom berendezési tárgyainak megváltozásában is nyomon követhető. Egészen speciális tárgyi kultúrát is kialakíthat a térdeplés gesztusa. Angliában a Kelet-Sussex tartomány több anglikán templomában láttam, hogy a templomi padokban az előző pad háttámlájára fölakasztva, minden egyes ülőhelynél egy-egy keresztény szimbólumokkal díszesen kihímzett térdeplőpárna volt. A templomokban megjelenik a térdeplő, mint önálló, az ülőpadoktól független berendezési tárgy. A reformáció elterjedésével a protestáns egyházak imagyakorlatából a térdeplés kiszorult. A keresztvetéssel együtt radikálisan megszüntették, és különösen Németországban a katolikus imatartás sajátossága lett. 40 A felvilágosodás és a racionalizmus idején általánosan elvetették. Ennek ellenére az evangélikus egyházban hosszú ideig szokás volt a térdhajtás Krisztus nevének említésekor. Evangélikus gyülekezetekben a térdelés szokása sok helyen megmaradt az úrvacsora vétel, áldás, konfirmáció, esketés alkalmainál. 42 A magyarországi református egyházon belül a 19. században a térdepelve történő imádság a reformáció elárulásának számított, s például a református egyházból kiváló baptistákkal szemben a legnagyobb indulatot és megütközést keltő vádpont volt, hogy térdepelve imádkoztak. 43 A bizánci egyház nem ismeri a liturgia alatt a térdelés szokását, helyette a rövid lebomlás gesztusa szokásos, aminek formája: két térdre borulva az imádkozó a padlót megérinti mindkét kezével. Liturgikus előírás szerint a pap számára csak pünkösdkor van előírva a térdelés, az ún. pünkösdi térdhajtási ima" elmondásakor. Az ettől eltérő gyakorlat meglepetést vált ki a hívekben. Erre utal Tolsztoj Háború és béke" című regényének egyik részlete: A mise derekán, elütően a szertartás rendjétől, amelyet Natasa jól ismert, a sekrestyés váratlanul előhozott egy zsámolyt - azon térdel a pap, amikor a pünkösdi imát olvassa -, és letette a királyi ajtó elé. A pap lila bársony süvegben kijött, megigazította haját, és üggyel-bajjal letérdelt. Mind követték a példáját és meghökkenve néztek egymásra. Ez az az imádság volt, amelyet az imént kaptak meg a szinódustól: ima azért, hogy Oroszország megszabaduljon az ellenség támadásától." 44 Ez az idézet is jelzi, hogy a keleti egyházban nem honosodott meg a térdelés szokása a nyilvános istentisztelet alkalmain. 9 Theologische Realenzyklopadie Ohm Theologische Realenzyklopadie Ohm i Szigeti u Tolsztoj \ kötet

12 A magyar görög katolikus egyház mai gyakorlatában a nyilvános istentiszteleteken, különösen a liturgiavégzés során a hívek gyakran térdepelnek. E testtartásnak több formai variációja alakult ki. Az egyik a térden állva történő lebomlások, amelyet a meghajlások gesztusainak elemzése során tárgyalok, a másik a térdelés ülő testhelyzet irányába történő elmozdulása, amely a templomi padok használatának általánossá válása után, az ún. térdeplőpadok megjelenésével lehetővé tett egy kényelmes, félülő helyzetben történő térdelést. Ezáltal a térdelés fáradságos mivolta és vezeklő tartalma is módosult. A padokban ülők térdeplő testhelyzetére szinte kizárólagosan jellemző ez a félig ülő, félig térdeplő testtartás. A térdelés ideje és helye a szertartások során nincsen egységesen szabályozva, a helyi gyakorlat szabja meg a térdelések alkalmait. A ma használatban lévő ima- és hittankönyvek nem írnak elő térdeplést a liturgia során. A múlt század közepétől az 1950-es években kiadott imakönyvekig kevés térdeplésre vonatkozó előírást találtam az imakönyvekben. A múlt században több kiadásban megjelent Roskovits Ignác-féle imakönyv 45 az áldozás előtt mondott ima elé ezt írta: Midőn pedig a szentség fölvételéhez hív az áldozár, térdre borulva mondd utána: Hiszem Uram és vallom, hogy Te vagy igazán Krisztus...". 46 A forrásjegyzékben közölt imakönyvekben ezen kívül még három helyen találtam térdeplésre felszólító előírást. A liturgiában az átlényegülés szavai alatt mondandó imádság elé a következő utasítást írta egy Szent Bazil-rendi áldozópap: Most vigyázz a legjobban és tanúsítsd a lehető legmélyebb tiszteletet, térdepelj le, mély áhítattal, mert ebben a pillanatban száll le a Megváltó Jézus a mennyből az oltárra." 7 Az imakönyvek ezen kívül a gyónás alkalmainál írják elő a térdeplést. A gyónás előtt végzendő imák után vastag betűkkel szedve áll: Letérdelve az áldozópap előtt mondd:...", 8 vagy letérdelve a gyóntatópap előtt, keresztet vetünk magunkra és mondjuk:" 49 Letérdelve mond először" 50 Általános és kötelező testtartás a térdeplés ma is a bünbánattartás, gyónás során. A gyónás után elmondandó imát sok templomban a gyónó a templom nyilvánossága előtt látható módon, az ambonon térdepelve, csendben mondja el. 51 Általánosnak tekinthető az is, hogy a gyónó gyónás után ülőhelyére visszatérve először letérdepel a padban és imádkozik, mielőtt leülne. Egy 1930-ban megjelent, elemi iskolások számára készült hittankönyv a liturgia alatt több helyen is előírja a térdeplést, mint kötelező testtartást bizonyos imádságok idején. Az átlényegülés és felmutatás alatt két térdre borulva imádni kell az Oltáriszentségben jelenlévő Úr Jézust." 52 Az áldoztatás után a pap a kehelyben levő Oltáriszentséggel kétszer egymásután áldást ad a hívekre, mondván: 1. Üdvözítsd a Te népedet és áldd meg örökségedet. 2. Öröktől fogva most és mindenkor és örökkön örökké. Ilyenkor két térdre borulva kell fogadni az áldást." 53 Az oltáriszentség tiszteletével kapcsolatosan 4 L. Forrásjegyzék. 1. tétel. 46 Roskovits Imádkozzál forrásjegyzék 4. tétel. 48 Jertek imádjuk Krisztust! é. n. 70. forrásjegyzék 2. tétel Az imakönyv 2. (1903.) és 8. (é. n.) kiadása állt rendelkezésemre. Mindkettőben szó szerint egyezik ez a szöveg. Az imakönyvekben ezen az előíráson kívül csupán egy keresztvetésre vonatkozó mondat található. Ebéd előtt. Miután keresztet vetettél magadra imádkozzál egy Miatyánk-ot." Uo Dicsérjétek az Urat forrásjegyzék 7. tétel. Lelki kincs Forrásjegyzék 3. tétel. Az egész imakönyvben ez az egyetlen gesztuselőírás található. 51 Például Homrogdon, Nagydoboson, Salánkon. Saját megfigyelés. 52 Demkó Uo

13 pedig ezt írja: Ha pedig az Oltáriszentség a szentségházból ki van téve pld. az oltárra, vagy nagypénteken a szentsirra, akkor két térdreereszkedünk előtte s ugy hajtjuk meg fejünket." 54 A mai gyakorlatban a liturgia során általában két alkalommal szokás térdepelni. Az egyik alkalom, amikor a pap az átváltoztatás szavait mondja, a másik pedig, amikor az áldozási imát mondják a hívek. De ebben is a helyi gyakorlat különböző variációi figyelhetők meg. Van, ahol az átváltoztatás szavait megelőző közösségi ima alatt már térdepelnek a hívek, és az áldozás után szintén letérdepelnek s mindaddig térdepelnek, amíg az oltári szentséggel a pap az előkészületi asztalhoz nem vonul. Ezt a gyakorlatot rögzíti egy 1944-ben, az ózdi hívek számára kiadott liturgiaszöveg és előírásai. 55 Vannak olyan közösségek, ahol ezekben az időpontokban térdeplés helyett állnak. A görög katolikusok mai gyakorlatából teljesen eltűnt az a szokás, amely római katolikus mintára terjedt el, és a latin egyházban sokfelé szokásos, illetve újra bevezetésre került, hogy áldozáskor az ambon lépcsőjén végig letérdepelnek és a pap sorba menve megáldoztatja a térdeplőket. Ehhez a szokáshoz kapcsolódott egyes templomokban az áldoztatórács bevezetése is, amelyeket ma már szintén nem lehet egyetlen magyar görög katolikus templomban sem meg találni 56. A mai gyakorlat szerint a magyar görög katolikus templomokban csak állva áldoztatnak. Az eucharisztia vétele örömet jelent minden keresztény számára. Ezért például az abesszin keleti keresztények számára kifejezetten tilos az eucharisztia vételekor a térdeplés. 57 A liturgián kívül van még néhány szertartás, amelyben előírásként szerepel a térdeplés. A nagyböjti bűnbánati időszak szertartása az előszenteltek liturgiája, amelyben rendkívül gazdag és csak erre a szertartásra jellemző gesztuskészlet tárul elénk. Ilyenek a gyakori térdeplések és felállások, a meghajlások és teljes lebomlások. A zsoltárversek éneklésekor a pap és a nép felváltva állnak és térdepelnek, s térdepelnek a szentséggel tartott két körmenet alatt is. Általános gyakorlat máig, hogy nagypénteken, a Krisztus sírbatétele után szokásos imádságot a pap térdepelve mondja el. Ennek legkorábbi előírását egy 1912-es ószlávmagyar kétnyelvű szertartás-magyarázatban találtam meg. 58 Előírás szerint térden állva kellene elmondani a Paraklisz szertartásának záró imáját az Istenszülő Szűz Máriához. Ezzel a gyakorlatban még nem találkoztam. Az esküvői szertartásban az eskütételkor a jegyesek letérdelnek, az Evangéliumos könyvre teszik a kezüket, és úgy mondják el az eskü szövegét. Az esküvői szertartás része az asszonyavatás, amelynek során a házasságot kötött menyasszony az egész szertartás alatt térdepel. A népi vallásgyakorlatban a térdeplés a templomban és a templomon kívül is gyakorolt gesztusa az imádságnak. Gyakran megfigyelhető a hívek egyéni vallásgyakorlatában, hogy a templomba megérkezve a helyükön térdepelve elmondanak egy rövid imát, és csak azután ülnek le. A templomban a szertartáson kívüli egyéni ájtatossági formaként 54 Uo Aranyszájú Szent János forrásjegyzék 5. tétel. 56 Volt áldoztatórács például a nagylétai görög katolikus templomban, a pécsi görög katolikus templomban, bár valószínű, hogy mivel az korábban római katolikus templom volt, annak a berendezéséből maradt meg egy ideig. 57 Ohm A körmenet után a pap az előkészített sírba helyezi a plascsenyicát és az Akaftisztok könyvéből térden állva mondja el a fölfeszített Jézushoz való imát. Az ima (és szentbeszéd) után nagy elbocsátás és a plascsenyica csókolása mély meghajlással." Kizák

14 jelenik meg, többnyire az egyéni bünbanatgyakorlas és töredelem kifejezésére. A böjti időszakban gyakrabban megfigyelhető a térdeplő testtartás. A nagyböjti időszak kiemelkedő szokása volt sokfelé a keresztút)arás vagy stációjárás. A nyíracsádi görög katolikusok stációjárását Magyari Márta jegyezte le. Minden héten szerdán és pénteken (böjtös napok) összegyűltek a temető kapujánál, imakönyvvel, gyertyával a kézben. A temetőnél kezdték el a stációkat mondani, s mire felértek a görög templomhoz, addigra elvégezték, útközben minden állomásnál letérdeltek. Ez a szokás az 1940-es évekig élt, ekkor hatóságilag megtiltották." 59 A térdeplés szokása máig általános gyakorlat a szentsírtisztelethez kapcsolódóan. Nyírábrányban és Almosdon letérdepelnek a sír előtt és mindenki magában imádkozik.»odatérdepeltünk a szentsírhoz, hát mindenkinek van kérnivalója is, meg megköszönni valója is.«" 60 Ugyanezt az ájtatossági formát figyeltem meg Alsóregmecen, ahol a sírbatételi szertartás után, elsősorban a nők páronként magukat beosztva imádkoznak a szentsírnál úgy, hogy a sír két oldalánál térdepelnek. E gesztus ikonográfiái hasonmását Roskovits Ignác imakönyvében közölt képen találtam meg. 61 Mikóházán térdeplőt helyeznek a szentsír elé, és a templomba belépők először ott imádkoznak, és csak utána ülnek a helyükre. Az ünnepekhez kapcsolódó családi közös imának is része lehet a térdeplés. A karácsonyi vacsorához kapcsolódóan lejegyzett gyakorlat a következő: A szentvacsora Tornahorvátiban este hat óra után kezdődött, a család letérdepelve közösen elimádkozta az Úrangyalát." 62 Irotán hasonlóképpen a vacsora térdepelve elmondott közös imával kezdődött. 63 A nyilvános helyen végzett egyéni imának is lehet ez a formája. Különösen búcsújáró helyeken figyelhető meg, hogy a szent hely valamilyen kitüntetett pontján, egy keresztnél, szentkép előtt, forrásnál térdepelve mondja ki-ki a maga imádságát. Az otthoni, egyéni imaéletben a térdeplés a gyermekek imára nevelésének volt szerves része. Különösen az esti imádság formája volt ez, hogy a gyerekeket a szobában lévő kereszt vagy szentkép vagy egyszerűen csak az ágy elé térdepeltették, és úgy mondták el együtt az esti imádságot. Térden csúszás A térdeplés vezeklést, bűnbánatot kifejező gesztusának felfokozott formája a térden csúszás. A vezeklésnek ilyen formában történő kifejezésére már az ókori Rómából vannak adatok. Caesar térden csúszva ment fel a Capitolium lépcsőin, amikor Fortuna templománál eltört győzelmi szekerének a tengelye. 4 A katolikus világban számtalan olyan zarándokhely van, ahol máig él ez a gesztusforma. Altöttingben a zarándokok, ha imáikat különös buzgalommal és odaadással akarják elmondani, akkor a kegykápolnát térden csúszva járják körbe. A római katolikusok legnevesebb bűnbánati zarándokhelye a római Santa Scala. A hagyomány szerint Jézus ezeken a lépcsőkön ment Pilátus hivatalába. Rómában a hívő katolikusok igyekeznek minden évben egyszer vezeklésként ezt az utat térden csúszva végigjárni. Nyugat-Európa több templomában például a paviai Szent Mihály dómban, Franciaországban Chartres, Amiens, Reims katedrálisaiban vannak olyan labirintushoz hasonló mozaikok a padlón, amelyek eredetileg a bűnök és az élet 59 Magyari Uo Roskovits L. Forrásjegyzék 1. tétel. 62 Uo Uo /iwl

15 bonyodalmainak szövevényeiből való kijutás szimbólumai voltak, s amelyekre egy idő után a nép úgy kezdett tekinteni, mint a jeruzsálemi zarándoklat helyettesítőjére. Ezeket a szimbolikus zarándokutakat ujjaikkal, gyalog vagy térden csúszva járták végig. 65 A görög katolikus vallásgyakorlatban ma már nem jellemző, de néhány évtizede még gyakran lehetett vele találkozni. Máriapócson gyakori látványt nyújtott a templomba térden csúszva bemenő, vezeklő ember. 66 A mogyoróskaiak búcsújárásához szintén hozzátartozott ez a mozzanat. A hagyományos processziós búcsú idején az ünnep vigiliáján érkeztek meg. Rögtön a templomhoz mentek, körmenetben megkerülték, majd száz méterről egészen az oltárig térden csúszva közelítették meg." 67 A vezeklésnek és bünbánatnak ez a formája Komlóskán is szokásban volt. A nagypénteki sírba tételi szertartáshoz kapcsolódott, hogy a temetéstől a feltámadásig a hívek a templomajtótól térden csúszva közelítették meg az oltárt. így érkeztek a templomba a feltámadási szertartásra is. A szokást a hetvenes évek közepén még többen gyakorolták." Múcsonyban szintén élt ez a szokás a nagypénteki szent sír tisztelethez kapcsolódóan: a délutáni órákban érkezett a nép a kiterített Jézust csókolni. A templomba belépve a padsorok végén térdre ereszkedtek és úgy haladtak tovább a térdükön a kiterített vászo- IRODALOM A gör. szert. kath. Egyház szertartásainak értelmezése Kiadja az ungvári papnevelő-ház egyházirodalmi iskolája. Ungvár Bartha Elek 1999 Görög katolikus ünnepeink szokásvilága. Debrecen Berki Feriz 1946 Kánonok könyve. I. Apostoli kánonok és az egyetemes zsinatok kánonjai. A Budapesti Görög Keleti Tudományos Intézet kiadványa. XVI. Budapest Bunge, Gábriel 2000 Cserépedényben. A személyes ima gyakorlata a szentatyák hagyomány szerint. Pannonhalma Demkó Sándor 1930 Görögkatolikus szertartástan az elemi népiskolák számára. Miskolc Ivancsó István 2000 Görög katolikus szertartástan. Nyíregyháza Kritsfalusy György 1795 A görög anya-szent-egy-háznak Liturgiája vagy-is isten-tisztelete Arany- Száju Szent János szerént magyarra fordíttatott Ungvárt 1795-dik esztendőben. In: Szabó Jenő: A görög-katholikus magyarság utolsó kalvária-útja Budapest, Kizák János 1912 A szertartásmenet rövid tankönyve. Ungvár I. m Erdélyi Zsuzsanna szóbeli közlése. Bartha Bartha

16 LEXIKON der Christlichen Ikonographie. Zweiter Bánd. Allgemeine Ikonographie Herausgegeben von Engelbert Kirschbaum SJ t, Herder. Rom-Freiburg- Basel-Wien Magyari Márta 1992 Húsvéti szokások a nyíracsádi görög katolikusok körében. Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei Debrecen Nagy Szent Baszileosz 1983 Könyve a Szentlélekről. In: A kappadókiai atyák. Ókeresztény írók VI/1. k. szerk.: Vanyó László, Budapest Ohm, Thomas Osb Die Gebetsgebarden der Völker und das Christentum. Leiden Szabó Irén 1999 A vallás és etnikai identitás kapcsolata két hegyközi faluban (Mikóháza és Alsóregmec). In: Zemplén népessége, települései. Tanulmányok Németh Gábor tiszteletére Sárospatak Szigeti Jenő 1986 A békési paraszt-ecclesiolák válsága és a baptista gyülekezet megalakulása ( ). In: Mert ezt Isten hagyta..." Tanulmányok a népi vallásosság köréből. Szerk.: Tüskés Gábor, Budapest Tertullianus 1986 Az imádságról. (De oratione) In: Tertullianus müvei. Ókeresztény írók XII. szerk.: Vanyó László. Budapest Theologische Realenzyklopadie 1983 Berlin-New York Tolsztoj, Lev Nyikolajevics 1959 Háború és béke. 1^1. Budapest Források A forrásokat megjelenési sorrendben közlöm. 1. Ó HITŰ IMÁDSÁGOS ÉS ÉNEKES KÖNYV, az egy szent közönséges apostoli anyaszentegyház napkeleti vagyis görög rendje szerént görög-katholikus keresztények lelki épületére Fordítá és kiadta Roskovics Ignácz Hajdúböszörményi görögkath. lelkész. Debreczen Nyomatott a város könyvnyomdájában Harmadik kiadása 1873., Hatodik kiadása 1888., Hetedik kiadása JERTEK, IMÁDJUK KRISZTUST! Görög szertartású Katholikus vagyis Ó-hitü ima- és énekeskönyv. Fordította és összeállította: Melles Emil. II. kiadás Ungvárott, Lévai Mór Könyvkiadó hivatala 1903., Ötödik kiadás Budapest és New York , Nyolcadik kiadás é. n. 3. LELKI KINCS imakönyv a gör. kat. ifjúság számára. H. n IMÁDKOZZÁL. Görög Katholikus Imakönyv. Összeállította: A. Sz. Szent Bazilrendi áldozópap. Szent Bazilrendiek könyvnyomdája Uzhorod Arany Szájú Szent János Isteni Liturgiájának Népénekei Március hava. Kiadja: Az Ózdi Gör. Kat. Egyházközség. (Kézirat) Stamberger-nyomda Szikszó. 6. MAGYAR GÖRÖGKATÓLIKUS EGYHÁZI ÉNEKKÖNYV Vecsernyei, utrenyei és szentmisei énekek a magyar görögkatólikus hívek és a tanuló ifjúság lelki hasznára. Danilovics János hajdúdorogi püspöki vikárius Általános Egyházi Énekkönyv c. müve alapján szerkesztette Kerek György. Debrecen,

17 7. DICSÉRJÉTEK AZ URAT!" Görögszertartású katolikus énekeskönyv Vasár- és ünnepnapi szent szolgálatok és énekei. Budapest, 1954., Újabb kiadásai, 1960, STEHEN WIR SCHICKLICH, STEHEN WIR MIT ANGST!" - DIE GEWOHNHEITEN DES STEHENS, SITZENS UND NIEDERKNIENS IN DER GRIECHISCH-KATHOLISCHEN RELIGIONSAUSÜBUNG IN UNGARN Die Studie ist ein Teil der Doktorarbeit über die Gesten der griechisch-katholischen Religionsausübung in Ungarn, die die verschiedenen Körperpositionen während des Betens beschreibt. Als Quelle verwendet sie neben den historischen und liturgiehistorischen Schriften die ungarischsprachigen Liturgie- und Gebetbücher der vergangenen 200 Jahre sowie die Daten der rezenten Sammlungen. Die Studie über die Gewohnheiten des Stehens, Sitzens und Niederkniens besteht aus einer Übersicht der biblischen Vorbilder der einzelnen Körperpositionen, aus den Daten, die sich auf die in der altchristlichen Zeit entstandene Ausübung beziehen, sowie aus Beispielen aus der orthodoxen und abendländischen Kirche. Dieses historische Vergleichsmaterial wird von den Daten abgeschlossen, die aus den schriftlichen Quellen der ungarischen griechisch-katholischen Religionsausübung und aus ihrer gegenwärtigen Ausübung gesammelt wurde. Die Studie verfolgt, inwiefern zentrale Vorschriften die Körperpositionen des Sitzens, Stehens und Niederkniens während der verschiedenen kirchlichen Zeremonien und privaten Andachtsübungen regeln. Sie analysiert die eigenartige Ausübung in einer Gemeinschaft sowie die selbstständige Bedeutung der einzelnen Körperpositionen in den verschiedenen Gemeinschaften. In Mikóháza z. B. hatten nur diejenigen Bänke in der Kirche, die zur Mutterkirchengemeinschaft gehörten. Diejenigen, die aus den Filialdörfern kamen, hatten zu stehen. Später wurde die Filialkirchengemeinschaft selbstständig. Es wurden Ende der 70-er Jahre neue Bänke für die Kirche angefertigt, die von den Familien gekauft wurden. Derjenige, der danach ins Dorf zog und keine Bank hatte, durfte in der Kirche nicht sitzen. In diesem Dorf war das Stehen oder Sitzen in der Kirche der Maßstab der Angehörigkeit zur Gemeinschaft. Die Studie analysiert die historische Umwandlung der Einrichtungen in den Kirchen und deren beeinflussende Rolle in der Religionsausübung. Wie bekommt z.b. das Stehen dem Sitzen gegenüber eine größere Bedeutung, nachdem die Benutzung der "festen" Bänke in der Kirche allgemein wurde und welche Eigenheiten haben die Einrichtungen der griechisch-katholischen Kirchen. Die Studie beschäftigt sich in einem Sonderteil mit der gemeinschaftlichen und individuellen Ausübung des Niederkniens und Kniefalls. Irén Szabó 677

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia

A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise. Igeliturgia Felnőttkatekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 06. Igeliturgia Igeliturgia és Eukarisztia liturgiája, két része ugyan

Részletesebben

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL

RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL RENDELKEZÉS A SZENT LITURGIA KÖZÖS VÉGZÉSÉRŐL 1. Általános alapelvek 1.1. Bevezetés A Keleti Egyházak Kánonjai Kódexének 700. kánonjának 2. -a ajánlja a püspökkel vagy egy másik pappal való koncelebrációt

Részletesebben

Hittan tanmenet 3. osztály

Hittan tanmenet 3. osztály Hittan tanmenet 3. osztály Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A Mennyei Atya gyermekei című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák,

Részletesebben

Hittan tanmenet 4. osztály

Hittan tanmenet 4. osztály Hittan tanmenet 4. osztály Heti óraszám:1 Összes óra: 40 Az Élet a hitben című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Óraszám Tananyag Didaktikai cél, nevelési cél Segédeszköz, Munkaformák, Módszerek

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik.

A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. Hittan A javítóvizsgák követelményrendszerét a kerettantervben az adott évfolyamnál megjelölt tematikai egységek, kulcsfogalmak képezik. 5. évfolyam: A Biblia, az üdvtörténet fogalma A teremtéstörténetek

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN

2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN 2014. NAGYHETI-HÚSVÉTI SZERTARTÁS- ÉS MISEREND VESZPRÉMBEN SzentMihályFőplébánia 2014. ÁPRILIS 11. FÁJDALMAS PÉNTEK 18.00 Élő keresztút a Károly templomtól a Bazilikáig 10.30 Érseki szentmise, barkaszentelés,

Részletesebben

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés;

313: a Római Birodalomban megszűnik a keresztényüldözés; A keresztény egyház szertartásrendjének kialakulása Ószövetségi hagyomány: Páskabárány Újszövetség: Húsvéti Bárány páska-vacsora pontos szertartás Jézus a kovásztalan kenyeret és a harmadik serleg bort

Részletesebben

SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI

SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI HÚSVÉTI MISERENDEK 2010. CSONGRÁD MEGYE NAGYOBB TEMPLOMAIBAN SZEGEDI SZÉKESEGYHÁZ SZEGED VÁROS PLÉBÁNIÁI Április 1. Nagycsütörtök 10.00 Olajszentelési szentmise, melyet Püspök úr és az egyházmegye papsága

Részletesebben

Hit és erkölcstan 1-4. osztály

Hit és erkölcstan 1-4. osztály Hit és erkölcstan 1-4. osztály 1. évfolyam Tankönyv: Lacknerné Puskás Sára: Isten hozott 1. félév Tudja, hogy Isten, teremtő ereje által, minden, ami a világ része, Isten munkája során jött létre. A Teremtéstörténet

Részletesebben

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG

ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Pasarét, 2014. február 2. (vasárnap) PASARÉTI PRÉDIKÁCIÓK refpasaret.hu Horváth Géza ISTENNEK TETSZŐ IMÁDSÁG Lekció: ApCsel 4,23-31 Alapige: Zsolt 124,8 A mi segítségünk az Úr nevében van, aki teremtette

Részletesebben

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11.

A Fiú. 2. tanulmány. július 5 11. 2. tanulmány A Fiú július 5 11. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Dániel 7:13-14; Máté 11:27; 20:28; 24:30; Lukács 5:17-26; János 8:58 Mert az embernek Fia sem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem

Részletesebben

Legyenek eggyé kezedben

Legyenek eggyé kezedben Legyenek eggyé kezedben EGYETEMES IMAHÉT ÖKUMENIKUS ZÁRÓ ALKALMA KITEKINTÉSSEL A BIBLIA ÉVÉRE 2009. január 25. vasárnap - 15. 30 tól a gyülekezés alatt a Miskolc - Belvárosi Evangélikus Egyházközség In

Részletesebben

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A

Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Kognitív (Tudás, megértés): /ismereti szint/ érdeklődés felkeltése: A Iskola:Vörösmart Osztály:IV. Hittanár:Sipos-Tűr Klára Dátum: 2015. Téma:A hit útján Tanítási egység / a tanóra anyaga:az egyházi év Kulcsfogalmak:Katolikus ünnepek, ünnepkörök, egyházi év, Az óra fő céljai:

Részletesebben

A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése

A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése Felnőtt Katekézis A keresztény élet forrása, központja és csúcsa: A szentmise 5. rész: Az adományok előkészítése Előadó: Maga László Plébános atya Időpont: 2012. július 14. Az Eucharisztia liturgiája és

Részletesebben

VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011.

VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011. 1 VECSÉS, IRGALMAS JÉZUS PLÉBÁNIA LELKIPÁSZTORI TERVE, 2011. Tartalom: I. Bevezetés II. Céljaink megvalósítása munkacsoportjaink által 1. Liturgikus munkacsoport 2. Közösségi munkacsoport 3. Karitatív

Részletesebben

Végső dolgok - Egy végtelen világ

Végső dolgok - Egy végtelen világ Végső dolgok - Egy végtelen világ Felnőtt katekézis, 2011. november 04. Előadó: Maga László Plébános atya Miről is szólhatott volna Plébános atyánk péntek esti előadása, mint a Végső dolgokról, hiszen

Részletesebben

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KATOLIKUS HITTAN I. RÉSZLETES VIZSGAKÖVETELMÉNYEK KÖZÉPSZINT Témakörök/ I. Biblia ÓSZÖVETSÉG 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig 2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától

Részletesebben

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3)

Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Az ü dvö ssé g förrá sái (Vö. Iz 12,3) Szentségek vételére felkészítő kiadvány. Kiadja: Szent József Plébánia. Cím: 8800 Nagykanizsa Ady E. 15. Felelős kiadó és szerkesztő: Váron István. E-mail: varonistvan@gmail.com

Részletesebben

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk?

Vetélkedő kérdések és válaszok. A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? Vetélkedő kérdések és válaszok 1. feladat A kivetítőn látható képek hogyan kapcsolódnak Jézus életéhez? Milyen történet kapcsolódik hozzájuk? 1. Jézus születése, a napkeleti bölcsek látogatása 2. Menekülés

Részletesebben

2015. március 1. Varga László Ottó

2015. március 1. Varga László Ottó 2015. március 1. Varga László Ottó 2Kor 4:6 Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete

Részletesebben

Fülöpné Erdő Mária BESZÉLGETÉS ISTENNEL. Hittankönyv és munkafüzet az általános iskolák 1. osztálya számára

Fülöpné Erdő Mária BESZÉLGETÉS ISTENNEL. Hittankönyv és munkafüzet az általános iskolák 1. osztálya számára Fülöpné Erdő Mária BESZÉLGETÉS ISTENNEL Hittankönyv és munkafüzet az általános iskolák 1. osztálya számára Beszelgetes 1 osztalyx.indd 1 2010.09.27. 21:39:28 A SZENT ISTVÁN TÁRSULAT HITTANKÖNYVEI Sorozatszerkesztő

Részletesebben

S Z E M Ü N K F É N Y E

S Z E M Ü N K F É N Y E S Z E M Ü N K F É N Y E I. ÉVFOLYAM 5. SZÁM - 2011. NAGYBÖJT Kiadja: Jézus Neve Plébánia, Jászberény www.jezusneve.hu SZENTCSALÁD ÜNNEPÉN Egyházunk a 2011. évet a családok évének hirdette meg. A Szentcsalád

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Plébániai hitoktatás céljára Heti óraszám: 1 Összes óra: 40 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben

keresztjének drága áldott fája: ezen függ az egész világ váltságdíja, és

keresztjének drága áldott fája: ezen függ az egész világ váltságdíja, és LEVÉL A VERESEGYHÁZI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG ÉLETÉRŐL XIV. évfolyam 4. szám 2014. április TITKA A KERESZTFÁNAK A hamvazószerdával elkezdődött szent negyven nap célja húsvét méltó megünneplésének az előkészítése.

Részletesebben

Hanukka és Karácsony

Hanukka és Karácsony Bereczki Sándor Igehirdetések 9. Hanukka és Karácsony Mindenki Temploma Hanukka és Karácsony Igehirdetés sorozat 9. Copyright 2010 Bereczki Sándor Korrektor: Dr. Gruber Tibor Kiadványszerkesztő: Danziger

Részletesebben

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA

1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA 1 ÚRVACSORA(ÉNEKESKÖNYV) ÚRVACSORA A mi Urunk Jézus Krisztus így szól: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek. (Mt 11,28) Tőle kaptuk ezt

Részletesebben

Az apostolok szinte mindig böjtöltek

Az apostolok szinte mindig böjtöltek XI.évfolyam 6. Szám 2013. június Pünkösd után, Apostolok böjtjének üzenete Május 27-től Az apostolok szinte mindig böjtöltek (Aranyszájú Szent János 57. homíliája a Máté evangéliumához.) Az apostolfejedelmekről

Részletesebben

FELTÁMADÁSI SZERTARTÁS

FELTÁMADÁSI SZERTARTÁS FELTÁMADÁSI SZERTARTÁS 1 2 Feltámadási szertartás A pap teljes liturgiai díszben a szent sírnál megtömjénezi a síri leplet, az oltárra viszi, kiteríti és otthagyja az ünnepzárásig. A lepel átvitele alatt

Részletesebben

A keresztény istentisztelet. A liturgia elemei

A keresztény istentisztelet. A liturgia elemei V. OSZTÁLY L I T U R G I K A A keresztény istentisztelet Keresztény (gör. chrisztianosz = krisztusi) Istentisztelet = szentmise Az istentisztelet helyes módját a kinyilatkoztatásból ismerjük meg. A kinyilatkoztatás

Részletesebben

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN

HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN HARMATCSEPP TANULMÁNYI VERSENY HITTAN A versenyző neve: Forduló: I. Osztály: 3. Az iskola kódja: H- Elért pontszám: Javította: Visszaküldési határidő: Elérhető pontszám: 67p. 2014. november 17. Kedves

Részletesebben

Középméretű énekeskönyv

Középméretű énekeskönyv Az egyházi ének tanításához ajánlott énekeskönyvek és kórusgyűjtemények 1./ A Református énekeskönyv Magyarországon, 1948- ban jelent meg. Kiadja a Magyarországi Református Egyház. Több kiadást ért meg.

Részletesebben

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK

Tartalomjegyzék. Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Tartalomjegyzék Bevezetés 5 1. Hálaadás 9 2. Dicsőítés 25 3. Imádás 43 IMÁK ÉS MEGVALLÁSOK Bevezetés 59 Ruth Prince előszava 63 Az Úrnak félelme 65 Megigazulás és szentség 71 Erő, egészség 85 Vezetés,

Részletesebben

Az örömből, a legnagyobb Örömbe.

Az örömből, a legnagyobb Örömbe. XIII. évfolyam 1. szám 2015. február Az örömből, a legnagyobb Örömbe. Elmúlt a farsang és elkezdődött a csendesebb életvitelnek, az elgondolkodásnak, a változtatásnak az időszaka. Ahogyan a Prédikátor

Részletesebben

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait!

VAGY: PAP: Testvéreim! Vizsgáljuk meg lelkiismeretünket, és bánjuk meg bűneinket, hogy méltóképpen ünnepelhessük az Úr szent titkait! 1 A NÉP RÉSZVÉTELÉVEL BEMUTATOTT MISE RENDJE BEVEZETŐ SZERTARTÁS Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. NÉP: Ámen. A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme, az Atyaisten szeretete és a Szentlélek egyesítő

Részletesebben

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj!

E L Ő S Z Ó. Olvass! Imádkozz! Cselekedj! E L Ő S Z Ó XVI. Benedek pápa a II. Vatikáni Zsinat megnyitásának 50. évfordulója alkalmából a 2012. október 11. és 2013. november 24., Krisztus király ünnepe közötti időszakra meghirdette a hit évét,

Részletesebben

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP

TAKI! (Találd ki!) 2014. 10. 05. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP TAKI! (Találd ki!) 2014.09.21. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP Keresd meg a megadott szavakat a táblázatban és húzd ki: ÁCSORGÓ, MUNKÁS, DÉNÁR, SZŐLŐ, PIAC, INTÉZŐ, BÉR, GAZDA, UTOLSÓ, ELSŐ, BARÁTOM, ROSSZ, SZEM A

Részletesebben

Függelék: Katolikus hittan kerettanterv. Hittan Forrás: http://www.kpszti.hu/hittan#hittan%20tanterv

Függelék: Katolikus hittan kerettanterv. Hittan Forrás: http://www.kpszti.hu/hittan#hittan%20tanterv Függelék: Katolikus hittan kerettanterv Hittan Forrás: http://www.kpszti.hu/hittan#hittan%20tanterv Hittan 1-4. évfolyam H I T T A N 1. é v f o l y a m Célok és feladatok A foglalkozások segítsenek feldolgozni

Részletesebben

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és

interperszonális másokra és a hozzájuk fűződő kapcsolatainkra vonatkozik. S megint más részük alapvetően társadalmi jellegű közösségeinkhez és BIBLIAISMERET A Bibliaismeret alapvető feladata a Biblia igazságainak megismertetése, a Teremtő és Gondviselő Mennyei Atya bemutatása, és ezek alapján a gyerekek társaikhoz, családjukhoz és környezetükhöz

Részletesebben

Új Szöveges dokumentum

Új Szöveges dokumentum A húsvét Új Szöveges dokumentum A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, de a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, melyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak.

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Káposztássy Béla Bűnbánattartás és közösség. kifejezte a bűnnek, illetve a kiengesztelődésnek a keresztény közösséggel és az

Káposztássy Béla Bűnbánattartás és közösség. kifejezte a bűnnek, illetve a kiengesztelődésnek a keresztény közösséggel és az Liturgia online http://www.liturgia.hu Szerző Káposztássy Béla Cím Bűnbánat és közösség Megjelenés Új Ember 2002. 03. 24. Tárgyszavak bűnbánattartás gyakorlata, közösségi bűnbánattartás, magángyónás Káposztássy

Részletesebben

Ki és miért Ítélte Jézust halálra?

Ki és miért Ítélte Jézust halálra? Ki és miért Ítélte Jézust halálra? A kérdés nem oly egyszerű, mint az ember fölületes elgondolás után hiszi, mert az evangéliumirók nem voltak jelen a történteknél, csak másoktól hallották a történet folyamatát

Részletesebben

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14.

Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Miért úrvacsoráz(z)unk? Lekció: Ám 4,4-13/Textus: 1Kor 11,17-34 2015. június 14. Most akkor a korinthusiak úrvacsoráznak, vagy nem úrvacsoráznak? Összegyűlnek, az Úr vacsorájára, de Pál mégis azt mondja:

Részletesebben

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1]

Észrevételek az új liturgiáról. gyülekezeti kipróbálása idején[1] Észrevételek az új liturgiáról gyülekezeti kipróbálása idején[1] Egyházkerületi nap, Keszthely, 2004. február 28. Kettıs érzéssel állok itt. Egyrészt nagyon örülök, hogy a rendszeres teológia, egyházunk

Részletesebben

Ez év március 13-án, megválasztásának XXVII. ÉVFOLYAM, 1. (311.) SZÁM, 2016. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS!

Ez év március 13-án, megválasztásának XXVII. ÉVFOLYAM, 1. (311.) SZÁM, 2016. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! XXVII. ÉVFOLYAM, 1. (311.) SZÁM, 2016. JANUÁR EGYHÁZUNK ÉLETE A TE ÉLETED IS! AZ IRGALMASSÁG RENDKÍVÜLI SZENTÉVE Ez év március 13-án, megválasztásának második évfordulóján Ferenc pápa a Szent Péter-bazilikában

Részletesebben

3. AZ EMMAUSI TANÍTVÁNYOK ÚTJA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (Lk 23,26-49)

3. AZ EMMAUSI TANÍTVÁNYOK ÚTJA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (Lk 23,26-49) 3. AZ EMMAUSI TANÍTVÁNYOK ÚTJA Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. (Lk 23,26-49) TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Kálvin János: Tanítás a keresztyén vallásra, Budapest, 1986.;

Részletesebben

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL

LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL LECKE: MIT JELENT ISTEN CSALÁDJÁBA TARTOZNI? ISMERKEDÉS A KERESZTELŐVEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma:2 Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban

Részletesebben

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra.

2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 3. A világ, ami körülvesz bennünket, Isten teremtett világa, 10 óra. Hittan kerettanterv. Általános iskola 1. osztály Téma: 1. Ismerkedés egymással, 2 óra. 1.hét: Gyerekek játékos ismerkedése egymással. 2. Ismerkedés a hittannal, a gyülekezettel, a templommal, 6 óra. 2.hét:

Részletesebben

A 4605 gka. 1/1 ABAÚJSZÁNTÓ születési 1791-1835 86. A 4606 gka. 1/6-1852 53. A 4608 gka. 5/1-1895 103 GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ 1. gka.

A 4605 gka. 1/1 ABAÚJSZÁNTÓ születési 1791-1835 86. A 4606 gka. 1/6-1852 53. A 4608 gka. 5/1-1895 103 GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ 1. gka. GÖRÖG KATOLIKUS EGYHÁZ 1 A 4605 gka. 1/1 ABAÚJSZÁNTÓ 1791-1835 86 gka. 1/2 1835-1887 161 gka. 1/3 1887-1895 45 gka. 1/4 1791-1859 94 gka. 1/5 1860-1895 35 gka. 1/6 1791-53 utolsó bejegyzés: A 4606 gka.

Részletesebben

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában

A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában A Ferences Világi Rend előtt álló kihívások a mai Európában Európa egy földrész, ahol 50 ország vagy független állam található, amelynek a területe 10,2 millió km2, népessége 740 millió fő, több, mint

Részletesebben

Tételek hittanból (2016. május 20.)

Tételek hittanból (2016. május 20.) Tételek hittanból (2016. május 20.) 1. Kinyilatkoztatás Biblia (jelentése, részei, felosztása, keresés benne, sugalmazás) 2. Egy XX. századi magyar boldog élete, jelentősége 3. Teremtéstörténet - bűnbeesés

Részletesebben

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája

valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája Jézusom, bízom Benned! Az Isteni irgalmasság kilencede valamint az Irgalmasság órája, Irgalmasság rózsafüzére és Irgalmasság litániája 1937. augusztus 10-én mondta az Úr Szent Faustina nővérnek: Azt kívánom,

Részletesebben

HÍRLEVÉL. 9. szám / 2012. december. A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele. Kedves Testvérek az Úr Jézusban!

HÍRLEVÉL. 9. szám / 2012. december. A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele. Kedves Testvérek az Úr Jézusban! HÍRLEVÉL 9. szám / 2012. december A Ferences Világi Rend Szent Maximilián M. Kolbe Régiójának Hírlevele Kedves Testvérek az Úr Jézusban! A Szentatya meghirdette a Hit évét, s nekünk, ferenceseknek ez a

Részletesebben

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember

Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Meghívó - KZST Keresztény-Zsidó Társaság 2013. szeptember Keresztény-Zsidó Társaság, 1052 Budapest, Deák tér 4. Ajánlja fel személyi jövedelemadója 1%át: Adószám: 19672964-1-41. Számlaszám: 11706016 20465717.

Részletesebben

A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás

A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás A MISE MENETE (TÁBLÁZAT) BEVEZETÉS Kezdőének, bevonulás Csengő Térdhajtás Oltárcsók Keresztvetés, köszöntés (szándék) Bűnbánat Kyrie Főkönyörgés IGE LITURGIÁJA Olvasmány Zsoltár (Graduale, psalmus responsoricus)

Részletesebben

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09.

Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. Gazdagrét Prédikáció 2012.09.09. EZT CSELEKEDJÉTEK AZ ÉN EMLÉKEZETEMRE, Lk. 22;19, Azt tapasztalom testvérek, hogy első hallásra nehezen tud az ember megbarátkozni azokkal a szokatlanul új gondolatokkal,

Részletesebben

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap

bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Bibliatanulmányozó Feladatlap Írd ide az adataidat! neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. TörTénET: Az evangélisták Máté Olvasd el:

Részletesebben

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu

EDK -k az EDM -ért. Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért. www.ujremeny.hu EDK -k az EDM -ért Evangéliumi Diák Körök az Evangéliumi Diák Misszióért LÁTÁS Egyetemekre, Főiskolákra járó diákok evangéliummal való elérése, keresztyén diáktársaik által. Keresztyén diákok aktivizálása,

Részletesebben

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére

Bibliaismeret. Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére Bibliaismeret Helyi tanterv általános tantervű szakközépiskolai tanulócsoportok részére A tantárgy órakerete: Évfolyam Hetek száma Heti órakeret Évi órakeret 9. 36 1 36 10. 36 1 36 11. 36 1 36 12. 32 1

Részletesebben

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN

Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN 1 Újpest-Belsőváros 2008. 03. 02. Juhász Emília Az élet istentisztelete 3.: A CSALÁDBAN Olvasandó (lectio): 2 Móz 13,1-10 Alapige (textus): 2 Móz 13,8-9 És mondd el fiaidnak azon a napon: Amiatt történik

Részletesebben

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk

A helyreállítás lelki ajándékai. Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk A helyreállítás lelki ajándékai Ahogy Isten helyreállítja a rendet közöttünk 0. Áttekintés Vezetés és szervezés ; Lelkek megkülönböztetése Démonok kiűzése Gyógyítás Hit 1. A vezetés / szervezés ajándéka

Részletesebben

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9

18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) 16,1) 16,2 16,2 16,2 16,9 16,1 Mk 16,9 Biblia-kor 2011-2012 1 BB 18. alkalom 2012. április 13. Feltámadás Márk evangéliumában (16,1-14) A feltámadás eseményének ideje: Mikor elmúlt a szombat (16,1) Korán reggel (16,2) A hét első napján (16,2)

Részletesebben

HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ

HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ O Clemens O Pia O Dulcis Virgo Maria Család - liturgia A családi imádság egyik célja, hogy a gyermekek természetes módon eljussanak az egész Egyház liturgikus imádságához, a Szentmiséhez

Részletesebben

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Kedves Testvérek!

Üzenet. A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Kedves Testvérek! Kedves Testvérek! Üzenet A Prágai Református Missziói Gyülekezet Hetilapja V. Évfolyam 9. szám, 2012. márc. 4. Az ember gyakran teszi fel magának a kérdést: mit gondolnak rólam az emberek? Ez a kérdés

Részletesebben

Máté evangéliuma 1-4,11

Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma 1-4,11 Máté evangéliuma - Bevezetéstani ismeretek Felépítéséről három fő elmélet van: az események földrajzi helye alapján a krisztológiai váz alapján a beszédgyűjteményekre épülő váz:

Részletesebben

JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET

JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET JÉZUS SZÍVE IMAFÜZET A Jézus Szíve lelkiség nem ájtatossági forma, hanem Bíró Ferenc SJ szavaival a reális Krisztus reális követése tettben és igazságban. Jézus Szíve ünnepéhez kapcsolódó imakilencedünk

Részletesebben

GY I K Gyakran Ismételt Kérdések

GY I K Gyakran Ismételt Kérdések GY I K Gyakran Ismételt Kérdések A GYIK - Gyakran Ismételt Kérdések - azoknak kiván segitséget nyújtani akik az itt megjelenített tartalom pl. menű ill. az egyéb feliratok szövege nem teljesen érthető

Részletesebben

Húsvét Magyarországon

Húsvét Magyarországon Húsvét Magyarországon 1. Történelem A húsvét a keresztények egyik legfontosabb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézus pénteki keresztre feszítése után a harmadik

Részletesebben

Az Országba vezető királyi út

Az Országba vezető királyi út XII. évfolyam különszám 2014. április Az Országba vezető királyi út A Szent napokban a Szentírás olyan közeggé válik, amelyen keresztül találkozunk Istenünkkel. Kinyilatkoztatják számunkra, hogy Isten

Részletesebben

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor

Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor Pasarét, 2007. április 7. Földvári Tibor NAGYSZOMBAT AZ ÚR AKARATA SZERINT Ézs 53, 9-12 És a gonoszok közt adtak sírt néki, és a gazdagok mellé jutott kínos halál után: pedig nem cselekedett hamisságot,

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

Forrás. Márk evangéliuma

Forrás. Márk evangéliuma Forrás 12. évf. 1. szám 2015. január 25. a b i a i e g y h á z k ö z s é g h í r l e v e l e Márk evangéliuma Jézus Krisztus Isten Fia evangéliumának kezdete. Ezekkel a szavakkal kezdődik Márk evangéliuma,

Részletesebben

A hit átadása a mûvészet segítségével

A hit átadása a mûvészet segítségével HAMILTON REED ARMSTRONG A hit átadása a mûvészet segítségével Már a kereszténység kezdeteitôl fogva a római katakombák legkorábbi temetkezési helyein a hit megjelenítését és átadását célzó képek széles

Részletesebben

bibliai felfedező B1 Ajánlott további olvasásra: Zsoltárok 86:1-7 Apostolok Csel. 13:38-39 Efézus 4:25-32 /10

bibliai felfedező B1 Ajánlott további olvasásra: Zsoltárok 86:1-7 Apostolok Csel. 13:38-39 Efézus 4:25-32 /10 Írd ide az adataidat! Neved: Korod: Születésnapod: Címed: Telefonszámod: e-mail címed: Aki javítani szokta: Bibliatanulmányozó Feladatlap bibliai felfedező 1. RÉSZ: Az Úr Jézus példázatai A két adós Olvasd

Részletesebben

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3.

Jézus Jeruzsálemben. 10. tanulmány. május 28 június 3. 10. tanulmány Jézus Jeruzsálemben május 28 június 3. SZOMBAT DÉLUTÁN e HETI TANULMÁNYUNK: Zakariás 9:9; Máté 21:1-46; 22:1-15; Apostolok cselekedetei 6:7; Róma 4:13-16; Jelenések 14:7-12 Sohasem olvastátok

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

A katolikus egyház azt tanítja, hogy Mária a közvetítő Isten és ember között Jézussal együtt. Ez szintén nem igaz Isten Igéje szerint!

A katolikus egyház azt tanítja, hogy Mária a közvetítő Isten és ember között Jézussal együtt. Ez szintén nem igaz Isten Igéje szerint! Kedves Olvasó! Ez az írás nem a katolikus emberek bántására született. Az Isten mentő szeretete hozta létre. Jézusnak fáj, hogy Máriát követő milliók nem ismerik az Isten valódi beszédét, a bibliát. Fáj

Részletesebben

18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL

18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL 18. ISMERKEDÉS A KERESZTELÉSSEL Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 2. Az alábbiakban két óravázlat javaslat található, melyből az 1. óra az állami iskolákban történő hit- és erkölcstan óra

Részletesebben

HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ

HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ HÉTKÁPOLNAI ÉRTESÍTŐ O Clemens O Pia O Dulcis Virgo Maria! Család - liturgia A családi imádság egyik célja, hogy a gyermekek természetes módon eljussanak az egész Egyház liturgikus imádságához, a Szentmiséhez

Részletesebben

Megalakult a Szent Anna Oltáregylet

Megalakult a Szent Anna Oltáregylet 9. évf. 1. szám. 2012. jan. 22. Megalakult a Szent Anna Oltáregylet A legutóbbi képviselõ testületi ülésen örömmel jelezhettük, hogy megalakult a Szent Anna Oltáregylet. Az Egyletet és megalakulásának

Részletesebben

Zsoltáros magyarok. Az eredet

Zsoltáros magyarok. Az eredet Zsoltáros magyarok A fenti szép címet némileg pontosítanom kell. Nem általában lesz most szó zsoltárt forgató eleinkről, hanem csak a református magyarokról. Igaz számukra talán még fontosabbak voltak

Részletesebben

Mindszenty bíborossal

Mindszenty bíborossal K Mindszenty bíborossal Ö Déri Péter Fotók Lovagi Milán Kiadja Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/864-5605 E-mail: info@martinuskiado.hu

Részletesebben

Keresztes háborúk, lovagrendek

Keresztes háborúk, lovagrendek Horváth Mihály Történelemverseny középiskolások számára 2014 Keresztes háborúk, lovagrendek TESZT 60 perc Név: Iskola neve: Javító tanár neve: 1. feladat Mit ábrázolnak a képek? Tömör, minél pontosabb

Részletesebben

ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! NAGYPÉNTEK 3. PÉTER MEGTAGADJA JÉZUST (Mk 14,26-31; 14,66-72) Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1.

ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! NAGYPÉNTEK 3. PÉTER MEGTAGADJA JÉZUST (Mk 14,26-31; 14,66-72) Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. ÜNNEPELJÜNK EGYÜTT! NAGYPÉNTEK 3. PÉTER MEGTAGADJA JÉZUST (Mk 14,26-31; 14,66-72) Gyülekezeti óraszám: 1. Egyházi iskolák óraszáma: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Keresztyén Bibliai Lexikon,

Részletesebben

Pál származása és elhívása

Pál származása és elhívása 11. tanulmány Szeptember 5 11. Pál származása és elhívása SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Apostolok cselekedetei 9:1-22; 26:18; 1Korinthus 15:10; Galata 2:1-17; Filippi 3:6 De az Úr azt mondta neki:

Részletesebben

Jézus órája János evangéliumában

Jézus órája János evangéliumában MICHAEL FIGURA Jézus órája János evangéliumában 1. A HELY- ÉS IDÔMEGHATÁROZÁS FONTOSSÁGA JÁNOS EVANGÉLIUMÁBAN A kánai menyegzôrôl szóló perikópában (2,1 11), amely a világosság olvasójának második titka,

Részletesebben

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem?

Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Vajon Isten tényleg az életemben van, ha mellette döntöttem? Amikor úgy döntöttél, hogy behívod Jézust az életedbe, lehet, hogy felmerült benned a kérdés: Vajon Isten hallotta egyáltalán, amit mondtam?

Részletesebben

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1.

2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. 2. LECKE: MIT MONDANAK AZ ÓSZÖVETÉSÉGI PRÓFÉTÁK JÉZUS ELJÖVETELÉRŐL? gyülekezeti óraszám: 0. egyházi óraszám: 1. TEOLÓGIAI ALAPVETÉS (Felhasznált irodalom: Karasszon Dezső: Ésaiás könyvének magyarázata,

Részletesebben

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé

Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé III. évfolyam 2. szám 2016. február Nagyböjti utazás- saját bensőnk felé Érezzétek és lássátok, milyen édes az Úr A nagyböjt az Egyház ajándéka, amely megújításunkra szolgál. A heteken át tartó utazás,

Részletesebben

Mindenszentek. Halottainkra emlékezünk!

Mindenszentek. Halottainkra emlékezünk! Rákoskeresztúr, 2015. november Egyházközségi kiadvány XV. évfolyam 3. szám Megjelenik: alkalmanként Terjesztés: a Szent Kereszt és Szent Pál templomban Honlap: www.szentkereszt.weblapmagus.hu Mindenszentek

Részletesebben

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT

IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Újpest-Belsőváros 2004. 03. 14. Loránt Gábor IMÁDSÁG MINDENEK ELŐTT Alapige (textus): Neh 1 és Lk 11,1 Lectio: Neh 1 Lk 11,1: Történt egyszer, hogy valahol imádkozott, és mikor befejezte, így szólt hozzá

Részletesebben

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN

Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN Koronkai Zoltán SJ. HIVATÁS ÉS IMÁDSÁG HANS URS VON BALTHASAR TEOLÓGIÁJÁBAN SZEMÉLYES VONATKOZÁSOK Casa Balthasar, Róma, 2000-2002 Licencia dolgozat, Torontó, 2005-2007 Hivatásgondozási munka, 2007- KÉRDÉSFELTEVÉS

Részletesebben

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET

JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET JÉZUSBAN VAN AZ ÉLET GYÜLEKEZET I. évfolyam 3. szám szeptember, október Akarod hallani a jó hírt? Mindennek Királya Mindennek Királya, az Istennek Fia, égnek, földnek Ura Akinek véd minket a karja tőlünk

Részletesebben

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília

TANÉVZÁRÓ. Újpest-Belsőváros. 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja. Juhász Emília Újpest-Belsőváros 2006. 06. 11. Szentháromság vasárnapja Juhász Emília TANÉVZÁRÓ Alapige (textus): Ef 6,1-4; 6,10 Olvasandó (lectio): Péld 3,1-18 Heidelbergi Káté*: XXI. ÚRNAP (*Olvasható a szolgálat végén)

Részletesebben

Létezik-e Antikrisztus?

Létezik-e Antikrisztus? Létezik-e Antikrisztus? Az embereknek sokféle elképzelésük van az Antikrisztusról, de e- gyedül csak a Bibliából kaphatunk helyes választ arra, hogy ki ő, és mit csinál. Felmerült már bennünk a kérdés:

Részletesebben

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás)

Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) Az oktatás és vallás (vallási tudat, egyházi iskolák, hitoktatás) A vallás Vallásnak tekintünk minden olyan eszmerendszert, amely az emberi és társadalmi élet végső kérdéseire, az élet értelmére és céljára

Részletesebben

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam

RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam SZÖVEGÉRTÉS-SZÖVEGALKOTÁS RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 5. évfolyam TANULÓI MUNKAFÜZET Készítette: Ternákné Gábori Gabriella Molnár Krisztina 3 Az ókori Egyiptom építészete 8 Az ókori görög szobrászatról A

Részletesebben