Pályázati kalauz Erasmus + 2. kulcstevékenység (KA2): Együttműködés az innováció és bevált gyakorlatok terén

Átírás

1 Pályázati kalauz Erasmus + 2. kulcstevékenység (KA2): Együttműködés az innováció és bevált gyakorlatok terén Stratégiai partnerségek a szakképzés terén 2014

2 Tartalomjegyzék... 1 Pályázati kalauz... 1 Erasmus + 2. kulcstevékenység (KA2): Együttműködés az innováció és bevált gyakorlatok terén... 1 Stratégiai partnerségek a szakképzés terén I. Általános tudnivalók... 4 I.1. Fontos háttérdokumentumok... 4 I.2. A programban részt vevő országok... 6 I.3. Pályázati kritériumok... 6 I.4. A pályázás menete... 7 I.5. A projekt időtartama... 8 I.6. Pályázati naptár... 8 I.7. Alapfogalmak listája betűrendben... 9 II. Projekttervezés, partnerkeresés II.1. Partner(ek)/partnerkeresés II.2. A jó partnerkeresés ismérvei III. A pályázati űrlap kitöltése A. Általános információk B. Kontextus C. rész: Részt vevő intézmények D. A projekt leírása E. Előkészítés F. A projekt megvalósítása G. Hatások és nyomon követés IV. A pályázat költségvetése IV.1 Költségvetési fogalommagyarázat IV.2. Alapelvek IV.3. Támogatási tételek

3 V. A pályázat értékelése V.1. Formai értékelés V.2. Tartalmi értékelés VI. Szerződéskötés VI.1. Szerződéskötés feltétele VI.2. Támogatási összeg utalása

4 I. Általános tudnivalók Az Erasmus+ az Európai Unió új programja, mely az oktatást, a képzést, az ifjúsági területet és a sportot is magában foglalja, több jelenleg még futó programot (köztük az Egész életen át tartó tanulás, az Erasmus Mundus, a Tempus programot) egyesítve. A program célja, hogy előmozdítsa a készségek és a foglalkoztathatóság fejlesztését, továbbá hogy elősegítse az oktatás, a képzés és az ifjúsági munka korszerűsítését. Az Erasmus+ több mint 4 millió európai polgár számára nyújt majd lehetőséget arra, hogy külföldön folytasson tanulmányokat, részesüljön képzésben, szerezzen munkatapasztalatot, illetve végezzen önkéntes munkát. Az Erasmus+ Stratégiai partnerségek pályázattípus célja, hogy lehetőséget biztosítson innovatív gyakorlatok, módszerek kidolgozásával, bevonásával, terjesztésével és alkalmazásával az oktatás minőségének fejlesztésére a közoktatás, szakképzés, felsőoktatás, felnőttoktatás és az ifjúság területén. A program támogatást biztosít ahhoz, hogy az oktatási, képzési és ifjúsági intézmények és szervezetek között nemzetközi partnerségek jöjjenek létre. A programban részt vevő országok közötti együttműködések Európa-szerte fokozzák az átláthatóságot, az innovációt és a jó gyakorlatok cseréjét. I.1. Fontos háttérdokumentumok Az Erasmus+ program pályázati felhívása Az Európai Parlament és a Tanács 1288/2013/EU rendelete az Erasmus+ program létrehozásáról Erasmus+ pályázati útmutató (Programme Guide angol nyelven) Tartalmi bírálati útmutató szakértők részére (ERASMUS+ Guide for Experts on Quality Assessment angol nyelven), a bírálat szempontjait tartalmazza Az Európai Bizottság évről évre európai prioritásokat állapít meg az oktatás területén, ezzel segítve fontos oktatási témák, területek érvényesülését a pályázati rendszerekben. Az Erasmus+ programban a nemzeti irodák már nem határozhatnak meg nemzeti prioritásokat, a pályázatoknak az Erasmus+ programban meghatározott célokhoz, prioritásokhoz kell kötődni. A beadott pályázatoknak szorosan kapcsolódniuk kell a pályázattípus céljaihoz, prioritásaihoz: legalább egyhez, de akár többhöz is. A pályázat értékét emeli, bírálatát kedvezően befolyásolja, ha a tervezett projekt a választott szektorspecifikus (szakképzési, felnőttoktatási, közoktatási, felnőttképzési) prioritásainak valamelyikéhez is erősen kapcsolódik. Ha a pályázat egyik programcélhoz vagy prioritáshoz sem kapcsolódik, akkor a benyújtott anyag értékelése a relevancia területen gyenge értékelést kap, ezért a pályázat elutasításra kerülhet. A pályázattípus céljainak, prioritásainak listáját megtalálhatják az Erasmus+ útmutató Pályázati útmutató 27. és 95. oldala, valamint a Tartalmi bírálati útmutató szakértők részére című dokumentum oldalán. A pályázati űrlapban (D rész, 5. mező) kötelezően választaniuk kell a pályázattípusra vonatkozó prioritások és/vagy a szektorspecifikus prioritások közül. A könnyebb eligazodás érdekében kérjük, tekintse át az alábbi táblázatot, mely az átfogó prioritások mellett a programra, valamint az adott oktatási szektorra vonatkozó prioritások listáját tartalmazza. 4

5 Transversal Programme priorities Education and Training (E+ Guide p.27) Policy priorities of the Action - Strategic partnership (E+ Guide p.95) VET priorities (E+ Guide p.27) developing basic and transversal skills, such as entrepreneurship, digital skills and multilingualism, using innovative and studentcentred pedagogical approaches and developing appropriate assessment and certification methods based on learning outcomes; enhancing Information and Communication Technologies (ICT) uptake in teaching and learning, through the support of learning and access to open educational resources (OER) in the education and training fields, supporting ICT-based teaching and assessment practices and by promoting the transparency of rights and obligations of users and producers of digitised content; promoting stronger coherence between different EU and national transparency and recognition tools, so as to ensure that skills and qualifications can be easily recognised across borders; supporting the adjustment of funding and investment in education and training to new needs and the development of improved funding approaches for skills development, in particular through partnerships and cost-sharing; stimulating debates on efficient and sustainable investment in education and training at European and national level involving all the relevant stakeholders. fostering the assessment of transversal skills promoting the take-up of practical entrepreneurial experiences in education, training and youth work; promoting the professional development of staff and youth workers in ICT methodologies supporting the production and adoption of Open Educational Resources in diverse European languages; facilitating the validation of non-formal and informal learning and its permeability with formal education pathways. developing partnerships between education and employment (in particular companies and social partners), developing short-cycle post-secondary or tertiary qualifications in accordance with the European Qualifications Framework (EQF) aligning VET policies with local, regional and national-economic development strategies. A pályázati űrlap tartalmi részének első pontjában (D rész, 1. mező) nevezzék is meg azokat a célokat, prioritásokat (Pályázati útmutató 27. és 95. oldala), melyekhez kapcsolódik pályázatukhoz, de nem választhatók ki a pályázati űrlap legördülő menüjéből. Kérjük, hogy minden esetben világítsák meg azt is, hogy projektjük milyen módon kapcsolódik a megjelölt cél(ok)hoz és prioritás(ok)hoz. A célok, prioritások értelmezéséhez segítséget nyújt a Tartalmi bírálati útmutató szakértők részére című dokumentum 5. melléklete a referencia dokumentumok elérhetőségeivel (85. oldal). 5

6 I.2. A programban részt vevő országok I.2.1. Programországok Az Erasmus+ programban alapvetően az alábbi programországok vehetnek részt: Az Európai Unió tagállamai és tengerentúli területei: 1 Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxembourg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Svédország Nem EU-tag programországok: Macedónia, Izland, Liechtenstein, Norvégia, Törökország I.2.2. Partnerországok Lehetőség van az alábbi, úgynevezett partnerországok bevonására is, de csak abban az esetben, ha az adott intézmény bevonása olyan hozzáadott értéket képvisel, mely más programországban nem elérhető. A partnerországok részvétele, megfelelő indoklás hiányában, a pályázat elutasítását eredményezi. Svájc Keleti Partnerség országai: Örményország, Azerbajdzsán, Fehéroroszország, Grúzia, Moldova, Ukrajna. Euromediterrán társulás országai: Algéria, Palesztin Nemzeti Hatóság, Egyiptom, Jordánia, Izrael, Libanon, Líbia, Marokkó, Szíria, Tunézia Nyugat-Balkán: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, Szerbia Egyéb: Oroszország I.2.3. Egyéb partnerországok Az Erasmus+ program egyes tevékenységei bármely egyéb partnerország számára nyitottak. További részletes információ a Program angol nyelvű útmutatójának B fejezetében található, míg a partnerországok listája a 106. oldalon olvasható. I.3. Pályázati kritériumok A stratégiai partnerség projektek minimum három, különböző programországból származó szervezet együttműködését jelentik. A pályázó szervezetnek jogi személyiséggel kell rendelkeznie. A pályázatot konzorciumi formában kell benyújtani. A pályázatot a konzorciumban részt vevő partnerszervezetek képviseletében valamelyik programországban bejegyzett szervezet / intézmény (a partnerség koordinátora) nyújtja be. A pályázati szakaszban minden partnernek regisztrálnia kell szervezetét a regisztrációs rendszerben (ld. I.4.1 pont). A partnereket a pályázatban meg kell nevezni. A pályázatot a konzorciumvezető székhelye szerint illetékes nemzeti irodához kell benyújtani. A projektek futamideje 2 vagy 3 év lehet, előre meghatározott időkeretben (ld.: I.5 pont. (A megvalósítás során a kétéves projektek esetében lehetőség van maximum 6 hónap hosszabbításra változatlan pénzügyi feltételek mellett -, de a teljes futamidő így sem haladhatja meg a 3 évet.) Felhívásonként azonos partnerség konzorciuma csak egy pályázatot nyújthat be, egy nemzeti irodához. Ha azonos partnerség konzorciuma több pályázatot nyújt be egy pályázati körben, kettős finanszírozás gyanúja miatt, minden projektje elutasításra kerül. 1 A tengerentúli területek listáját az Európa Tanács november 27-i 2001/822/EC számú határozatának 38. oldalán találja. 6

7 I.4. A pályázás menete I.4.1. Intézményi regisztráció A tervezett projektekben részt vevő minden partner intézménynek regisztrálnia kell az Európai Bizottság Participant Portal elnevezésű oldalán (a regisztrációt az Erasmus+ program 7 éve során csak egyszer kell elvégezni). Az oldalt az Európai Bizottság ügyfélkapuján keresztül érhetik el (ECAS felhasználói fiók létrehozása). A regisztrációhoz egy angol és egy magyar nyelvű útmutató és minden további információ rendelkezésre áll honlapunkon, ahol a regisztrációhoz feltöltendő dokumentumok listáját is megtalálják. Felhívjuk figyelmüket, hogy a regisztrációhoz szükséges dokumentumokat csak a Participant Portal-ra feltöltve tudjuk elfogadni. Amennyiben a pályázati űrlaphoz csatolják, úgy azokat nem tudjuk figyelembe venni! I.4.2. A pályázati űrlap benyújtása A pályázati űrlapot (E-űrlap) a koordinátor gondozza, tartalmi szempontból összerendezi, a szükséges mellékleteket feltölti hozzá és elektronikusan nyújtja be. Az elektronikus benyújtás a submit gombbal történik, a kinyomtatott, a pályázó szervezet hivatalos képviselője által aláírt majd szkennelt nyilatkozatot (pályázati űrlap L. rész: Declaration of Honour) az aláírást követően fel kell tölteni az űrlap mellékleteként. A pályázás kizárólag online történik: mind a pályázati űrlapot, mind annak kötelező és egyéb szakmai mellékleteit az erre szolgáló rendszerbe kell feltölteni (online benyújtás). A pályázat benyújtására postai úton nincs lehetőség. A pályázat decentralizált: a benyújtás, a pályázatok értékelése és a döntéshozatal, illetve a nyertes konzorciumok vezetőjével a szerződéskötés hazai szinten történik. A pályázati űrlaphoz legfeljebb öt melléklet csatolható, ezek összességében maximum 5120 kb méretet érhetnek el. Az azonos típusú, egymáshoz tartozó mellékleteket pl.: megbízólevelek - érdemes egy fájlba összemásolni, egymás után szkennelni, és így feltölteni a pályázati űrlaphoz. Kérjük, hogy a létrehozott fájlokat a tartalmuknak megfelelően nevezzék el, hogy azonosítani tudjuk azokat a mellékletek ellenőrzésekor. Az elnevezésekben ne használjanak ékezetes karaktert. A feltölthető fájltípusok: doc, docx, xls, xlsx, pdf, jpg, txt, odt és ods Tömörített fájlokat nem lehet mellékelni az űrlaphoz. Felhívjuk figyelmüket, hogy a pályázati űrlap mellékleteként csatolandó dokumentumokat a regisztráció mellékleteként a Participant Portal-ra feltöltve nem tudjuk elfogadni és figyelembe venni a bírálati folyamatban. A pályázathoz kötelező csatolni az alábbi dokumentumokat: a pályázó szervezet hivatalos képviselőjének aláírt nyilatkozatát (Declaration of Honour, az űrlap L. része) - szkennelve a konzorciumi partnerek megbízólevelét, a pályázó és a partner által is aláírva (Mandate) - szkennelve valamint a projekttevékenységek időtervét, a hivatalosan megadott formátumban. A pályázat támogatási igényének helyes kalkulációjához készítettünk egy segédtáblázatot, melyet honlapunkon, az Erasmus+ pályázati dokumentumok oldalán találnak. A számolótábla olyan ellenőrző funkciókat tartalmaz, amelyek minimalizálják a hiba lehetőségét. Javasoljuk, hogy az űrlap kitöltése előtt ebben számoljanak, majd a kapott adatoknak megfelelően töltsék ki az űrlapot. Ha használják a segédletet, kérjük, hogy töltsék fel az űrlaphoz mellékletként ezt a dokumentumot is. Fontos tudnivaló, hogy a támogatási igény összegénél mindig a pályázati űrlapba 7

8 írt összeget vesszük figyelembe. A segédtáblázat az Európai Bizottság által kötelező mellékeltként közzétett projekttevékenységek időtervét is tartalmazza a megadott formátumban, tehát ezt a kötelező mellékletet a segédtáblába ágyazva is be tudják küldeni. Az Európai Bizottság által kötelező mellékletként közzétett "Időterv (Timeline)" a segédtáblázatnak is a részét képezi. A fájl minden munkalapját kitöltve az időtervet a számolótáblával együtt tudja feltölteni a rendszerbe, a pályázati űrlap mellékleteként. A pályázáshoz szükséges további ellenőrzési listát a pályázati űrlap J. pontja (Checklist) tartalmazza. További fontos tudnivaló, hogy az űrlap szöveges tartalmi részeihez 5000 karaktert tudnak megadni. A pályázat benyújtásának határideje: április 30., brüsszeli idő szerint déli 12 óra (azonos a magyarországi idővel) Az időpont a pályázat benyújtására, és nem a regisztrációra vonatkozik. Mivel a pályázat benyújtása elektronikusan történik és az elektronikus rendszer déli 12-kor automatikusan lezáródik, ezért javasoljuk, hogy ne hagyja a pályázat benyújtását (submit) az utolsó percekre. A rendszer újszerűsége és a várható magas terheltségi szint miatt kivételes esetben lehetőség van a pályázat benyújtására pdf dokumentumként. Ez kizárólag akkor lehetséges, ha az online benyújtás bizonyíthatóan nem sikerül, szigorúan április :00 és 14:00 óra között. Ezen a módon pályázati anyagukat csak a technikai hiba megfelelő igazolásával tudjuk elfogadni. Az online beküldés sikertelenségét igazolni kell (képernyőképpel) és a Tempus Közalapítvány által megadott címre kell az anyagokat elküldeni. A Tempus Közalapítvány ezt az címet kizárólag a határidő napján teszi elérhetővé. Amennyiben a bírálat során a pályázati űrlapot valamilyen okból többszörösen is benyújtotta, a bírálat során a legutolsónak benyújtott változatot vesszük figyelembe, abban az esetben is, ha ez hiányos az időben korábban benyújtotthoz képest. I.5. A projekt időtartama A projektek futamideje kettő vagy három év. A projekt futamidejének hosszát a pályázati űrlap elején kell megjelölni. 2 éves projekt esetén a projekt támogatási időszaka: éves projekt esetén a projekt támogatási időszaka: I.6. Pályázati naptár Tervezett ütemezés Tevékenység :00 A pályázat elektronikus beadásának határideje augusztus A pályázati eredmények várható időpontja augusztus Pénzügyi kapacitásvizsgálatok lefolytatása ( EUR támogatási igény felett, a pályázatot benyújtó intézmény esetében, nem közintézmény esetén) augusztus Szerződések megkötésének várható időpontja A projektek indulása szeptember Projektindító szeminárium nyertes pályázók számára A projektek zárásának időpontja (2 éves projekt esetén) A záróbeszámoló leadásának határideje (2 éves 8

9 projekt esetén) A projekt zárását követő végső kifizetések határideje (2 éves projekt esetén) A projektek zárásának legkésőbbi időpontja (3 éves projekt esetén) A záróbeszámoló leadásának legkésőbbi határideje (3 éves projekt esetén) A projekt zárását követő végső kifizetések határideje (3 éves projekt esetén) A nyertes projekteknek időközi beszámolót is be kell nyújtaniuk a támogatási szerződésben meghatározott határidőig. I.7. Alapfogalmak listája betűrendben Felnőttoktatás: Az Erasmus+ program szempontjából felnőttoktatásnak tekintünk minden olyan nem szakmai célú oktatási programot, ami felnőtteket érint, történjen az: - iskolarendszerű felnőttoktatás keretében: alapkészségek oktatása tankötelezettségi kor felett (ún. második esély iskolák, az alapfokú oktatásba visszatérők iskolarendszerű oktatása) vagy - iskolarendszeren kívüli felnőttképzés keretében, de szigorúan általános készségek oktatása, nyelvi vagy egyéb képzés céljából. Az utóbbi lehet személyiségfejlesztő tréning, módszertani képzés, érzékenyítő képzés, nyelvi képzés felnőttkorban, vezetőképzés, orientációs jellegű tanfolyamok, klubtevékenységek, műhelyfoglalkozások stb. Nem tartozik ide a felsőoktatási képzés és a szakképzés illetve a munkakör betöltésére jogosító felnőttképzés (OKJ illetve FEOR rendszerbe illeszkedő képzések). Tipikusan felnőttoktatást nyújtó szervezetek a népfőiskolák, nyelvoktatási intézmények, közművelődési intézmények, felnőttek oktatásával foglalkozó civilszervezetek stb. Felsőoktatás: Felsőoktatási szektor körébe tartozik minden olyan képzés, amely felsőfokú végzettség (diploma, egyéb diploma jellegű oklevél) megszerzésére irányul. Konzorcium: Három vagy annál több részt vevő intézmény együttműködő szerveződése egy projekt kidolgozásának, megvalósításának valamint a projekteredmények futamidőn túlmutató hasznosításának céljából. A konzorcium a stratégiai partnerségek pályázattípusban mindig nemzetközi, minimum három ország minimum három intézményéből áll, de egy országból több intézmény is részt vehet benne. Koordinátor: A konzorcium vezetője, a pályázatot benyújtó intézmény, amely a projekt megvalósításáért felelős. Feladata az együttműködés szervezése, szakmai, pénzügyi felügyelete, dokumentációjának összefogása, a beszámolók határidőre történő benyújtása. Ő adja be a pályázatot a konzorcium nevében, vele köt szerződést majd a projektre a nemzeti iroda (jelen esetben a Tempus Közalapítvány), és az elszámolás is vele történik. A koordinátor a partnerektől kapott megbízólevelekben* (Mandate) kap megbízást a konzorcium tagjaitól feladatai elvégzésére. Közoktatás: Óvodai nevelés, alapfokú és középfokú oktatás óvodától a középiskoláig. Oktatási, tevékenységi szektor: Az oktatás szintjei szerinti oktatási terület, ami lehet közoktatás, felsőoktatás, szakképzés, felnőttoktatás és ifjúsági terület. 9

10 Partner: A konzorciumban együttműködő intézmények, melyek nem látnak el koordinátori feladatot. A partnerek megbízólevélben (Mandate) bízzák meg a koordinátort a feladatok elvégzésével. A partnerek szerepe az együttműködésben világos és egyértelmű kell, hogy legyen. Partnerországok: Azon országok, melyek nem részei az Erasmus+ programnak, korábban harmadik országoknak neveztük őket bizonyos feltételek mentén részt vehetnek benne. A partnerországok részvételéről az Erasmus+ útmutató 24., 100. és 106. oldalán. Pénzügyi kapacitásvizsgálat: a támogatott intézményeknek biztos és megfelelő forrásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy a projektben tervezett tevékenységeket meg tudják valósítani és a támogatás adott részét képesek legyenek előfinanszírozni EUR támogatási igény felett, abban az esetben, ha a pályázó nem közintézmény, a pályázatot benyújtó intézmény pénzügyi kapacitásvizsgálat alá esik. (Közintézménynek minősülnek az állami szervek, valamint a részt vevő országok által e minőségükben hivatalosan elismert iskolák és felsőoktatási intézmények, valamint az oktatási és szakképzési ágazathoz tartozó azon intézmények és szervezetek, amelyek évi bevételeik több mint 50%-át az elmúlt két évben állami forrásból kapták, vagy amelyeket állami szervek vagy azok képviselői ellenőriznek.) Ebben az esetben fel kell töltenie a legutóbbi lezárt üzleti év hivatalos beszámolójának másolatát az intézményi regisztrációs oldalra ( Participant portal ). A határidőt megelőző utolsó év beszámolója nem lehet régebbi 18 hónapnál. A beszámolónak tartalmaznia kell a mérleget, az eredménykimutatást, valamint gazdálkodási formától függően a kiegészítő mellékletet, vagy közhasznúsági jelentést. Minden esetben csatolni kell gazdálkodási formától függően a beszámolót elfogadó kuratóriumi, vagy taggyűlési, vagy közgyűlési határozatot. Az újonnan alakult szervezetek is nyújthatnak be pályázatot, ők értelemszerűen nem tudják benyújtani a kapacitásvizsgálathoz szükséges dokumentumokat (legutóbbi lezárt év beszámolója). Ezekben az esetekben a nemzeti iroda fenntartja a jogot, hogy a pénzügyi biztonság érdekében szigorúbb feltételek mentén kössön szerződést. További információ: ld. Pályázati útmutató, 193. oldal. A Participant Portal felületen az alábbi alkalmazás segítségével lefuttathatnak egy önellenőrzést, ha kétségük van a kapacitásvizsgálat várható kimenetével kapcsolatban. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy az önellenőrzés nem helyettesíti a hivatalos kapacitásvizsgálatot: Programországok: Azon országok, amelyek teljes körűen részt vesznek az Erasmus+ programban. Stratégiai partnerség: Az Erasmus+ program kettes számú kulcstevékenysége (KA2), ami nemzetközi együttműködéseket takar. Az együttműködés célja lehet jó gyakorlatok cseréje, fejlesztés, adaptáció stb., tehát minden olyan tevékenység, amely az oktatás minőségének fejlesztésére irányul. Szakképzés: Szakképzés alatt értjük a szakmai alapképzés bármely formáját szakiskolai, szakközépiskolai és technikusi szinten, valamint a felsőoktatási szakképzést, amely egy adott tagállam illetékes hatóságai által elismert szakképesítés megszerzéséhez járul hozzá, valamint a munkakör betöltésére jogosító felnőttképzések (OKJ illetve FEOR rendszerbe illeszkedő képzések). Továbbá ide tartozik a hasonló szakképesítést adó szakmai továbbképzés és felnőttképzés (nem felnőttoktatás), és az iskolarendszeren kívüli, szakmai munkaköri tevékenységekhez kapcsolódó képzés továbbképzés (pl. munkahelyen, munkáltató által biztosított képzések, továbbképzések is). Szektorközi együttműködés: Ilyen formában működhetnek együtt felsőoktatásban, közoktatásban, szakképzésben, felnőttoktatásban és az ifjúsági szektorban érintett intézmények úgy, hogy a kidolgozott és megvalósított projekt több, a fent nevezett oktatási szektorban is kifejtse hatását. Az Erasmus+ programban kiemelten fontossá válik, hogy a különböző szintű oktatási szektorok 10

11 kommunikáljanak egymással és hasznosítsák egymás eredményeit. Ezzel a szorosabb összekapcsolódással lehetővé válik az átjárhatóság és a már megszületett, kidolgozott termékek, képzési keretek, tananyagok adaptációja stb. A párbeszédekre, a kapcsolatok kibontására és új kapcsolatok teremtésére kíván lehetőséget adni az Erasmus+ program stratégiai partnerségi (KA2) pályázattípusa. Amennyiben szektorközi együttműködés megvalósítását tervezi, meg kell határoznia, hogy a több szektort érintő projekt eredményei mely szektorra fejtik ki a legnagyobb hatást. Ezt a leginkább érintett - szektort kell megjelölniük a szektorközi pályázati űrlap első oldalán. Szellemi termék (intellectual output): Innovatív tartalom, melyet a projekt során dolgoznak ki, vagy létező jó gyakorlat helyi igényekhez igazodó adaptálásával kerül kialakításra az adott szektorhoz/szektorokhoz kapcsolódóan. Az innovatív tartalom lehet oktatási eszköz, eszközrendszer, módszertan, kezdeményezés; ugyanakkor lehet egy már létező, innovatív tartalom, vagy egy korábbi projekt termékének átvétele abban az esetben, ha új célcsoportra, gazdasági szektorra, régióra stb. irányul és jelentősen hozzájárul az oktatás, képzés fejlesztéséhez az adott területen. Szellemi termék például: teljes képzési tananyag vagy modul, módszertan. 11

12 II. Projekttervezés, partnerkeresés Az Erasmus+ programban a stratégiai partnerségi projektek tervezésének kiindulópontja nem a tevékenység, hanem a hosszú távon is fenntartható, intézményi, szakmai szintű hatás a koordinátor és a partnerintézmények esetén is. Úgy is fogalmazhatunk, hogy támogatást ilyen intézményi hatások elérésére, és nem tevékenységekre lehet kapni, bár a támogatás összege ez utóbbin alapszik. Az, hogy a tevékenységeket projektszerűen kell megvalósítani, azt jelenti, hogy nagy hangsúlyt kell fektetni az előkészítésre és az utómunkára is, hiszen ezek döntőek az intézményi hasznosulás szempontjából. A projekt céljait valós szükségletek és igények alapján kell meghatározni. Természetesen a pályázat ötlete érkezhet egy munkatárstól, tanulótól is, aki valamilyen oktatói, tanulói igényt fogalmaz meg, de csak olyan egyéni képzési célok támogathatók, amelyek szervesen illeszkednek az intézményi célokhoz. Kulcsfontosságú tehát, hogy a pályázatokban megjelenjen, illetve megerősödjön az intézményi szintű tervezés. Az Erasmus+ program az egyes projektek támogatása révén európai szinten szeretne hozzájárulni az oktatás és képzés fejlesztéséhez, így a projekt terveknek illeszkedniük kell az európai prioritásokhoz is. Ezek a prioritások olyan általános fejlesztési célokat fogalmaznak meg, mint az oktatás és képzés minőségének javítása, a munkatársak készségfejlesztése, az esélyteremtés, az együttműködés erősítése az oktatásban és képzésben vagy a modernizáció, így az intézményi célokat nem nehéz velük összehangolni. Tekintsük most át, milyen témákat és tevékenységtípusokat állíthatunk a célok szolgálatába. A kisléptékű vagy folyamatorientált projektekben az egymástól tanulás, a jó gyakorlatok cseréje, a nemzetközi együttműködések megalapozása és kibővítése, kisebb eredményeken való közös munka, az eredmények összegzése, terjesztése, valamint a résztvevők és szűkebb-tágabb környezetük képzése, fejlesztése a cél. A tervezett együttműködések jó alapot teremthetnek későbbi, nagyobb projektek megalapozására, közös szakmai hálózatok, partnerségek kialakítására is. A projektek során több ország partnerintézményei működnek együtt. Egy adott szektorra, szakmára vonatkozó témára koncentrálva kiutazásokat, nemzetközi partnertalálkozókat szerveznek egymáshoz, ahol a témára vonatkozó megbeszéléseket tartanak, tapasztalatot cserélnek. A projekt futamidejének többi részében saját intézményükben dolgoznak az adott témán, majd az elért tapasztalatokat összegzik, értékelik, a tapasztalatokat megosztják, terjesztik. A projektekben tehát lesznek: mobilitási tevékenységek: nemzetközi projekttalálkozókon való részvétel és - indokolt esetben - a projektbe ágyazottan oktatási, képzési tevékenységek megvalósítása a partner intézmények országaiban; helyi tevékenységek: a projektben részt vevő személyek a mobilitási tevékenységek között a projekten dolgoznak saját országukban (pl. adatot gyűjtenek, felmérést készítenek, a projekt honlapját töltik fel információval, a projekt eredményeit gyűjtik össze stb.). A nagyléptékű vagy termékorientált projektekben a partnerek a nemzetközi együttműködés keretében vállalják a projekt céljaihoz kapcsolódó, magas minőségű, innovatív szellemi termék(ek) fejlesztését (ld. alapfogalmak), átvételét, adaptálását a megcélzott oktatási szektorban vagy több szektor együttműködésében. Példák a projektekben megvalósítható tevékenységekre: szakképzési tantervek vagy kurzusok, valamint kísérő tananyagok és eszközök adaptálása vagy fejlesztése; a kompetenciák tanulási eredmény-alapú meghatározása; képesítési keretrendszerek fejlesztése, kreditátvitel, minőségbiztosítás, elismerés és érvényesítés; felmérések, összehasonlító elemzések, tények gyűjtése, valós esettanulmányok készítése; 12

13 szakképzési, oktatási és képzési módszertanok és pedagógiai megközelítések a kulcskompetenciák és alapkészségek, nyelvi készségek oktatására, IKT eszközök jobb használatára; a gyakorlati képzések új formái és valós esettanulmányok az üzlet és ipar területéről; projektalapú nemzetközi együttműködések létrehozása és megvalósítása a cégek és a szakképzési intézmények diákjai/ oktatói között; új oktatási és képzési anyagok és módszerek fejlesztése a munkaalapú oktatás, virtuális mobilitás, nyitott oktatási források és az IKT-ban rejlő lehetőségek jobb hasznosítására (pl. a munkaerőpiac igényeihez igazított virtuális laboratóriumok/munkahelyek létrehozására); eszközök és módszerek fejlesztése és adaptálása a szakképzésben oktató tanárok, szakoktatók és gyakorlati oktatók fejlődése érdekében az alap- és továbbképzésben; stratégiai együttműködés a szakképzési szolgáltatók és a helyi/regionális gazdasági közösségek között, beleértve a fejlesztési ügynökségeket is; vállalkozói szemlélet és készségek fejlesztése, támogatása. A körültekintően meghatározott eredmények a tevékenységek végrehajtásával biztonsággal elérhetők, és a projekttől várt hatásokat hosszú távon is képesek fenntartani. Az eredményeknek a célokkal és a tevékenységekkel arányosaknak kell lenniük: ambiciózus terveket kell összeállítani, de nem érdemes irreális várakozásokat megfogalmazni, hiszen az csökkenti a terv hitelességét. A célok, a tevékenységek és az eredmények közötti összefüggéseket érdemes alaposan átgondolni és a projekttervben világosan és meggyőzően bemutatni. II.1. Partner(ek)/partnerkeresés Partner(eke)t tartalmi szempontok alapján válasszanak a közös célok, érdekek mentén. A pályázati űrlap D. pontjának 3. mezőjében részletesen be kell mutatni, hogy miért a választott intézményekkel szeretnének együttműködni, melyek azok a közös kérdések, problémák, kihívások, melyekre együtt szeretnének választ vagy megoldást keresni a projektben. Az Erasmus+ program partnerségi együttműködéseit már konzorciumi formában támogatja az Európai Bizottság. A konzorcium vezetőjére (a projekt koordinátorára) egyes pályázattípusokban a korábbiakhoz képest sokkal nagyobb szakmai és pénzügyi felelősség hárul, ezért érdemes olyan partnereket találni az együttműködéshez, akiket valamilyen ajánlás alapján már ismerünk, vagy ha nem, akkor ajánlásokat kérni tőlük. Ez azért javasolt, mert a konzorciumi partnerek a konzorcium koordinátorával állnak majd szerződésben és megbízólevéllel (Mandate) bízzák meg őt a feladatok ellátásával és a támogatási összeg kezelésével. A projekt teljesítésének egésze nagyban függ az együttműködő szervezetek szakmai és pénzügyi alkalmasságától, elkötelezettségétől, és attól, hogy a partnerség minőségi összetétele összhangban áll-e a projekt tartalmi elmeivel. II.2. A jó partnerkeresés ismérvei Ha valamelyik adatbázisban vagy ismeretségi körében partnerkeresést tesz közzé, érdemes a következő szempontokra figyelnie: célzott megkeresés: partnerkeresését mindig a megfelelő fórumon tegye közzé. Fontos, hogy azokhoz jusson el az érdeklődés, akiket érint, és ne zavarjunk másokat a túl sok, általános vagy érdektelen információval. fókusz: mindig adjon meg pályázati programot (Erasmus+), pályázati tevékenységet (mobilitás, partnerség), oktatási szektort (közoktatás, felnőttoktatás, szektorközi stb.) és fókusztémát (előzetes tudás elismerése, alapkészség fejlesztés ) a partnerkeresésben. világos célok megfogalmazása: A célok legyenek konkrétak, ne általánosságokat vázoljunk fel, hanem az intézményünkben mutatkozó igények mentén olyan célokat fogalmazzunk meg, ami számunkra az együttműködésben való részvételt vonzóvá teszi. 13

14 kínáljunk valamit: mindig fogalmazzunk úgy, hogy abból kitűnjön, hogy a keresett partnernek milyen előnye származna az együttműködésből, mi az, amit mi tudunk kínálni és mi az, amit elvárunk. munkanyelv: a partnerkeresést mindig a munkanyelven írjuk, amin később együtt szeretnénk dolgozni a partnerekkel. Ez már egy elsődleges szűrő: az fogja elolvasni és értelmezni, aki megfelelően beszéli a munkanyelvet. A partnerkereső levelünket mindig olvastassuk el kiküldés előtt egy olyan személlyel, aki megfelelően beszéli a munkanyelvet. esztétika: Állítsunk össze portfóliót! Érdemes olyan kis bemutatkozó anyagot összeállítani, amit akár a szervezet honlapjára feltöltve, linkként a partnerkeresésbe beágyazunk és így a jövendő partnereink rögtön áttekinthetik milyen oktatási profillal, tapasztalatokkal és hagyományokkal rendelkezik szervezetünk. referencia: Mindig hivatkozzunk múltbéli eredményeinkre, tapasztalatainkra, főleg a releváns, oktatási, nemzetközi tapasztalatok érdekesek itt. Adjunk meg esetleg referencia személyt, akitől ajánlást kaphatunk. Partnert közvetlenül Önöknek kell keresnie, ehhez ugyanakkor néhány ötletet, konkrét partnerkeresést és partnerkereső felületek elérhetőségét gyűjtöttük össze a honlapunk partnerkereső oldalán. 14

15 III. A pályázati űrlap kitöltése A Kalauz ezen fejezete követi a évi pályázati űrlap egyes kérdéseit. A. Általános információk Ebben a részben egy rövid összefoglalót talál az űrlap felépítéséről. Az űrlap kitöltésével kapcsolatos technikai tudnivalókat külön útmutató tartalmazza. B. Kontextus Az első hét mező nem változtatható (a pályázattípus adatait tartalmazza), az utolsó mezőbe a pályázat nyelvét írja be (a pályázat nyelve legtöbbször a projekt munkanyelve, általában angol, német vagy francia). Mielőtt elkezdi a kitöltést, ellenőrizze, hogy a szektornak megfelelő űrlapot töltötte-e le. B.1. A projekt azonosítása A projekt címének és a pályázó intézmény nevének megadása mellett, kérjük, jelölje be a projekt futamidejét. A projektnek fix támogatási időszakai vannak, kérjük, csak ezek valamelyikét válassza ki (2 vagy 3 éves projekt). A támogatási időszakok jelen kalauz Általános tudnivalók részében találhatóak. Kérjük, ügyeljen a projekt helyes kezdő és záró dátumára. A pályázatot kizárólag a konzorcium koordinátora nyújtja be saját nemzeti irodájához. Kérjük, hogy a legördülő menüből válassza ki a Tempus Közalapítvány kódját: HU01 (MAGYARORSZÁG). Amennyiben tévesen választja ki a nemzeti irodát, a pályázat automatikusan a megjelölt ország nemzeti irodájához kerül benyújtásra, ami formai hibának minősül. C. rész: Részt vevő intézmények Miután megtörtént minden részt vevő intézmény regisztrációja, az intézmények PIC kódjának megadásával az adott intézmény adatai automatikusan beíródnak az űrlapba. Írja be a regisztrációkor kapott PIC kódot, majd kattintson a PIC kód ellenőrzése gombra. Az űrlap a regisztrációkor megadott intézményi adatokat jeleníti meg. Ha valamelyik adatot nem adták meg regisztrációkor, azt az űrlap ellenőrzésekor hibaüzenet jelzi. Ebben az esetben a hiányzó adatot a regisztrációs felületen tudja pótolni, majd az űrlapon újra rá kell kattintani a PIC kód ellenőrzése gombra. C.1.2. Háttér és tapasztalat Ebben a részben mutassa be a pályázó intézményt/szervezetet, annak méretét, tevékenységi területét, a projekt szempontjából releváns profilját, hatókörét. Mutassa be a nemzetközi együttműködések terén szerzett és a projekt szempontjából releváns tapasztalatait, tüntesse fel korábbi hasonló célú pályázataikat. Adja meg a projektkoordinátort és a projektcsapat tagjait, ismertesse az ő szervezési, a projekt megvalósítása szempontjából releváns szakma tapasztalataikat, az intézményben/szervezetben betöltött feladatkörüket, ami miatt a projektcsapatba kerültek. Ha az intézmény az elmúlt három éven belül részt vett támogatott európai uniós projektben, meg kell adnia a pályázati program pontos nevét, a támogatás évét, a szerződésszámot és a kedvezményezett intézmény/szervezet nevét. 15

16 C.1.3. Hivatalos képviselő Kérjük, hogy a mezőket értelemszerűen töltse ki. Az intézmény hivatalos képviselőjének feltüntetése a pályázat egyik formai feltétele. Ezért kérjük, pontosan adja meg a pályázó intézmény nevében aláírásra jogosult személy nevét és elérhetőségeit. Az itt feltüntetett személynek kell a pályázatot aláírnia az űrlap L. A pályázó szervezet hivatalos képviselőjének jogi nyilatkozata c. pontjában. C.1.4. Kapcsolattartó személy Kérjük, hogy a mezőket értelemszerűen töltsék ki. A négyzet bejelölésével címet csak akkor kell megadni, ha azok eltérnek a pályázó intézmény/szervezet címétől. A kapcsolattartó adatainál, kérjük, vegye figyelembe, hogy a Tempus Közalapítvány az itt megadott elérhetőségekre küldi a pályázattal kapcsolatos értesítőket és egyéb tudnivalókat. C.2. Partnerintézmény/szervezet Az Erasmus+ programban a konzorciumokkal szemben támasztott formai feltétel a 3 különböző programországból együttműködő intézmény/szervezet részvétele (a projekt koordinátora mellett 1-1 partnerintézmény). A partnerintézmények/szervezetek esetében a regisztrációnak meg kell előznie a pályázati űrlap kitöltését. Adja meg a partner regisztrációkor kapott PIC kódját, majd kattintson a PIC kód ellenőrzése gombra. Újabb partnerintézmény felviteléhez kattintson Partner hozzáadása gombra. A Kalauz C.1.2-es pontjában leírtak alapján sorban mutassa be a partnerintézményeket is. D. A projekt leírása Indokolja a projekt szükségességét, valamint azt, hogy mely célokra és igényekre ad választ! Az átgondolt intézményi és szakmai fejlesztési igényekre alapozva ismertesse a projekt céljait és azt, hogy milyen igényekre válaszolva kívánják megvalósítani a tervezett tevékenységeket. Kérjük, gondolják át, hogy milyen átfogó célokhoz kapcsolódik a projekt és milyen konkrét célokat (meghatározható, mérhető, nyomon követhető, egyedi) tudnak megfogalmazni - a projekt méretétől, hatásától függően - résztvevői/intézményi/regionális/országos vagy akár európai szinten. A válasz során arra térjenek ki, hogy milyen konkrét igények, szükségletek alapján született a projektötlet, mi a jelenlegi helyzet a partnerországokban a célterületen? Ennek alátámasztása történhet előzetes kutatással, igényfelméréssel, amelyet még a pályázat benyújtása előtt kell elvégezni. Az előzetes igényfelméréssel kapcsolatos elvárások, javaslatok. Az igény- és szükségletfelmérés ne legyen általános, vagyis ne egy adott szakterület fontosságát bizonyítsa az érvelés (pl. hogy milyen fontos a kis- és középvállalkozásoknak a munkatársaik képzése ), hanem azt a kérdést segítsen megválaszolni, hogy a benyújtott pályázat megvalósítása miért szükséges. Mutassa be, hogy az igényeket, szükségleteket milyen eszközökkel, milyen módon mérték fel. Ha fejlesztést tervez, akkor Európai szükségleteket kell igazolnia, ha jó gyakorlatot adaptál, akkor az adaptáció helye szerint kell igazolnia a jó gyakorlat újszerűségét és szükségességét. Nem kielégítő megoldás, ha a pályázat csak állítja az igényeket, szükségleteket, de azok felmérésének módjáról nem ír. A pályázatok egy része saját igény- és/vagy szükségletfelmérést hajt végre, más része hivatkozik mások (kutatóintézetek, szakmai szervezetek, egyetemek stb.) korábban elvégzett felméréseire. Mindkét megoldás elfogadható. Legyen reális az igény- és szükségletfelmérés: valóban a projektcéloknak megfelelő csoportokat keressék meg, az alkalmazott módszerek valóban alkalmasak legyenek az igények, szükségletek felmérésére. 16

17 Több országba tervezett adaptáció esetén a felmérés okvetlenül térjen ki az összes célország hátterére. Bármely célország felmérésének a hiánya kedvezőtlenül befolyásolja a pályázat elbírálását. Emeljék ki azokat az igényeket, melyeket a felmérésük alapján azonosítottak. A projekt céljainak az intézményi igényeken felül természetesen összhangban kell lenniük az Erasmus+ program célkitűzéseivel és prioritásaival is (I.1 Fontos háttérdokumentumok). A projekt kézzelfogható (konkrétan meghatározható, mérhető, nyomon követhető) célokat tűzzön ki maga elé. A kitűzött célok egyediek legyenek, ne csak a pályázati felhívás céljainak ismétlése. Mutassák be, a célcsoportok és a potenciális felhasználók körét, valamint azt is, hogy a célcsoportokra milyen hatást gyakorol a projekt hosszú, illetve rövid távon. A tervezésnél ügyeljenek arra, hogy céljaik a projektek futamideje alatt megvalósíthatóak (reálisak) legyenek, valamint minden partner céljait megjelenítsék, hiszen a konzorciumok közös célok mentén dolgoznak majd együtt a projektben! A pályázati űrlap csak a 1.: stratégiai partnerségek pályázattípusra vonatkozó prioritások, valamint a 2.: szektor specifikus prioritások listáját tartalmazza (ld. táblázat), legördülő menüben (űrlap D rész, 5. kérdéscsoport, kötelező mező). Ezért kérjük, hogy az Erasmus+ útmutatóban meghatározott programcél(ok)hoz és az ugyanott felsorolt az átfogó prioritás(okh)oz (transversal programme priorities) való kapcsolódást szintén ebben a részben fejtsék ki, pontosan megnevezve az érintett programcélt és/vagy prioritást is. Csak azokat a célokat és prioritásokat sorolják fel, melyekhez szorosan kapcsolódik a projekt. Indokolják a projekthez való kapcsolódást is. Milyen módon innovatív a jelen projekt, vagy hordoz többletértéket, egészít ki korábban megvalósult projekteket? Az előző részben megfogalmazott igények, szükségletek és célok mentén mutassák be - különös részletességgel nagyléptékű, szellemi terméket létrehozó projektek esetében - hogy a már létező oktatási, képzési, módszertani stb. tartalmakhoz képest a tervezett szellemi termék miért számít innovatívnak, vagy miért hordoz többlet értéket az adott területen. Ha tartalmat vesznek át, ismertetniük kell, hogy az átvétel helyén miért számít újdonságnak, miért rendelkezik többletértékkel az átvételre szánt szellemi termék. Mutassák be röviden: a szakterület nemzetközi helyzetét, kiemelve a legkorszerűbb anyagokat, használatos módszertani eszközöket, az utóbbi évek fejlesztési eredményeit (ezt még jobban ki lehet fejteni a szellemi termékek leírásánál) azokat a módszereket, megközelítéseket, amelyeket a pályázat a tananyag adaptálása és lokalizációja során alkalmaz; a tesztelés tervezett módját: a tesztelés a projektmegvalósítás lényeges eleme; célja, hogy a végfelhasználók aktív közreműködése révén a tananyag minél inkább megfeleljen a célcsoport igényeinek, és minél jobb minőségben valósuljon meg. ki kell térni arra, hogyan kívánják illeszteni az új módszertant a meglévő képzési tartalmakhoz. Vázolni kell azokat az indikátorokat, amelyekkel a projekt előrehaladását, eredményeit mérik. Ezen indikátorok a projekt minőségbiztosításának eszközei, és biztosítják a projekt megvalósításának követhetőségét, áttekinthetőségét mind a nemzeti iroda, mind a partnerintézmények számára. A transzfer célú projektek minden esetben valamilyen korábbi projekt vagy fejlesztés eredményére épülnek, ezen eredmények adaptálására irányulnak. Nagyon fontos, hogy olyan eredmények 17

18 átvételére lehet támogatást kapni, amelyek az átadó intézmény országában fenntartható jó gyakorlatot jelentenek ÉS a célország(ok)ban újszerűnek, innovatívnak számítanak. Ha hazai fejlesztésű, innovatív szellemi terméket akarnak átadni más ország(ok) számára, akkor javasoljuk, hogy az átvevő országában pályázzák meg a projektet, a partnerség koordinátora az átvevő országból kerüljön ki. Kérjük, hogy az űrlap ebben a részében tüntessék fel az eredeti szellemi termékek elektronikus elérhetőségeit, ha on-line elérhető, akkor a megfelelő linket. Ha az online hozzáférés regisztrációt igényel, akkor a hozzáférést (belépőnév, jelszó) is meg kell adni a rendszerhez. Képzési tartalom átvétele esetén a teljes adaptálandó képzési tartalmat jelenti (nem elég átfogó bemutatás, rövid leírás, szórólap stb.), módszertani transzfer esetén az adaptálandó módszertan részletes leírása, alkalmazási gyakorlata értendő a bemutatáson. Az adaptálandó jó gyakorlat hatékonyságának megítélése érdekében elengedhetetlen a bírálati szakaszban az eredeti képzés részleteiről történő közvetlen tájékozódás. Mutassák be, hogy: milyen szempontok alapján választották ki az adott terméket/fejlesztést? milyen tapasztalatok igazolják, hogy az adott termék jól bevált a gyakorlatban? Mióta használják, milyen eredmények, mérőszámok igazolják a termék eredményességét, és ezeket ki, hogyan mérte fel? (Hangsúlyozzuk, hogy tesztelési fázisban lévő, frissen kifejlesztett eredmények, termékek átvétele nem támogatható.) történt-e összehasonlító elemzés a piacon található hasonló termékekről? mi igazolja, hogy az átvenni kívánt megoldás működőképes az új környezetében? mutassa be az átvenni kívánt tartalmat, terméket, módszereket, mutassa be, hogyan használja fel a projekt ezeket az eredményeket. mi a projekt hozzáadott értéke az eredeti termékhez (pl. adaptáció, több ország gyakorlatának összefoglalása új módszertani kézikönyvben, stb.)? Kérdésként merül fel, hogy jogában áll-e a konzorciumnak felhasználni a terméket (szerzői jogi kérdések). A termékjog kérdését fontos a pályázat beadása előtt tisztázni, a felhasználás előzetes garanciáit biztosítani kell! Ezen kívül fontos szempont a partnerség kapcsán, hogy az eredeti tartalmat kifejlesztő intézmény a együttműködik-e pályázati konzorciummal, a terméktulajdonos részt vesz-e a projektben? Ha nem, akkor mutassák be, milyen kapcsolatot terveznek vele. Természetesen kisléptékű, tapasztalatcserén alapuló projektek is tartalmazhatnak olyan új, értékes megközelítéseket vagy eredményeket, melyek többletértéket képviselnek és támogatásra érdemesek. A projektek léptékükhöz mérten tartalmaznak ilyen innovatív és/vagy többlettartalmakat pl.: új szakmai technológiához kapcsolódó tananyag (nagyléptékű projektek) vagy új, modern módszertan használata az intézmények közötti tudásmegosztáshoz (kisléptékű projektek) stb. A projektpartnerek kiválasztása, a partnerség kialakítása. Milyen tapasztalatokat és kompetenciákat hoznak a partnerek a projektbe? A programban új partnerek. A következő kérdésben a partnerség kialakítását, összetételét és felépítését kell ismertetniük. Utalva a partnerek korábbi bemutatására (űrlap C. rész), írják le, hogy a részt vevő intézmények mely tapasztalatukkal, szakmai kompetenciájukkal járulnak hozzá a projekt megvalósításához. Bár a 18

19 partnerségnek van koordinátora, fontos a partnerek közötti egyenletes munkamegosztás, valamint az adott partner tudásához, tapasztalatához illeszkedő feladat kiosztása. A pályázattípus különösen a kisléptékű projektek esetében lehetőséget ad arra, hogy projekttapasztalattal nem rendelkező intézmények is bekapcsolódjanak a projektmunkába, és nemzetközi tapasztalatokat szerezzenek. Ha ilyen intézmények is vannak a partnerségben, jelöljék meg őket ebben a részben. Nagyléptékű projektek esetében kiemelt fontosságú a partnerek szakmai, pénzügyi és erőforrásbeli kapacitásának részletes bemutatása, hiszen a projekttel kapcsolatos legtöbb feladatot ők végzik (ld. szellemi termékhez kötődő személyi kategóriák). A kisléptékű projektek esetében a korábbi finanszírozási forma megváltozása (a korábbi Grundtvig és Leonardo partnerségekhez képest) és a konzorciumi forma megjelenése több felelősséget ró a partnerség koordinátorára, ezért a partnerség összetétele, stabilitása és kapacitása itt is nagyobb hangsúlyt kap. Mutassa be a partnerek közötti kommunikációt, együttműködést, egyéb intézmények bevonását, valamint a nemzetközi partnertalálkozókat! A negyedik kérdésben három témát kell kifejteniük: a partnerek közötti együttműködés és kommunikáció gyakorlatát, csatornáit (pl. belső projekt platform, fórum, hírlevél, Skype-konferencia stb.), ezek gyakoriságát, valamint a gördülékeny kommunikációért felelős partnereket, kijelölt személyeket. Be kell mutatniuk továbbá a partnerségen kívül működő egyéb, releváns szervezetek bevonását is (ha van ilyen). Ilyen külső partner lehet pl. egy szakmai szervezet, melynek hasznos lehet a véleményét kikérni a projekttel kapcsolatban, vagy folyamatos tájékoztatást adni számára a projekt eredményeiről. Végül röviden, felsorolásszerűen be kell mutatni a partnertalálkozókat, jelölve céljukat (pl. projekt indító találkozó) és gyakoriságukat (időpontokkal), valamint a tervezett résztvevőket (minden partner részt vesz-e az adott találkozón, vagy lesznek-e pl. kétoldalú találkozók is egyes partnerek között). Kérjük, ügyeljenek arra, hogy ez a rész legyen összhangban a költségvetés partnertalálkozókra vonatkozó táblázatával és a projekttevékenységek időtervével. Ennél a résznél legördülő menüből ki tudja választani a 1.: stratégiai partnerségek pályázattípusra vonatkozó prioritások, valamint a 2.: szektor specifikus prioritások közül azt (vagy azokat), melyhez kapcsolódik projektjük. A kapcsolódást indokolni az űrlap D rész, első kérdésének szövegdobozában kell. A releváns prioritások táblázatát itt találja. A prioritások pontos értelmezéséhez segítséget nyújt a Tartalmi bírálati útmutató szakértők részére (ERASMUS+ Guide for Experts on Quality Assessment angol nyelven) című dokumentum 5. melléklete (85. o.). Kapcsolódó prioritások Legördülő menüből válassza ki, mely témá(k)hoz kapcsolódik leginkább projektjük. Kérjük, a listából a projektjéhez legközelebb álló témát jelölje meg. Kapcsolódó témák A témák megjelölése statisztikai célokat szolgál. Ismertessék a projektek tervezett eredményeit/termékeit. Azon nagyléptékű projektek, melyek szellemi termék kidolgozását tervezik, a terméket és a hozzá kapcsolódó multiplikációs rendezvényt az űrlap F pontjában kell, hogy részletezzék. Itt csak felsorolásszerűen kell bemutatniuk azokat a projekttermékeket, eredményeket, amelyeket volumenük miatt nem tekintenek szellemi terméknek. A kisléptékű, folyamatorientált projekteknek is lesznek eredményei (pl. honlap, szórólap, jó gyakorlatok füzete, szakmai verseny, konferencia, tanulók által készített kézzelfogható termék stb.). Mivel ezek nem minősülnek szellemi terméknek, ezért az űrlap ezen pontjában kell őket bemutatni, 19

20 lehetőség szerint minél nagyobb részletességgel (terjedelem, nyelvek, felépítés stb.). Kérjük, vegye figyelembe, hogy a projekt zárásakor a megvalósult eredményt/terméket az űrlapban tervezettekhez viszonyítja majd a szakértő. E. Előkészítés Kérjük, írja le, milyen előkészítő lépéseket tesz az intézménye/szervezete és a partnerek a projekttevékenységek megkezdése előtt! Ebben a pontban a projekt kezdetén, a hatékony projektindítás és megvalósítást támogató gyakorlati előkészítést, a projektmenedzsment és a projektmegvalósítás szempontjából fontos előkészítő lépéseket, teendőket kell bemutatni. Ilyenek például a kapcsolatfelvétel a partnerekkel, partnertalálkozók előkészítése; szervezeti szinten előkészíteni a projektet, valamint azt, hogy kikkel fognak együtt dolgozni, a vezetőség és az érdekelt felek tájékoztatása, bevonása; a partnerek közötti kommunikációs forma meghatározása stb.; a munkafolyamatok ütemezése, a tartalom, munkamegosztás végső egyeztetése, konfliktuskezelési eljárás ismertetése, partnerek elkötelezettségének megerősítése, valamint a külföldi tanítási - képzési - tanulási tevékenységek részleteinek végső egyeztetése. Ide tartozik továbbá az értékelési módszerek egyeztetése, a tevékenységek végső pontosítása a partnerekkel közösen, vagy (szellemi termék esetén) a termék elkészítéséhez szükséges egységes sablonok, valamint a multiplikációs rendezvények ütemezésének, részleteinek véglegesítése. A pályázati szakaszban végzett előkészítés: pl. nagyléptékű, termékorientált pályázatok esetén igényfelmérés, kutatás, tanulmányok készítése, az korábbi munka, nem tartozik a leendő projekt futamideje alatt megvalósítandó tevékenységek közé. E.1. Projekt menedzsment Hogyan fogja biztosítani a projekt megfelelő pénzügyi nyomon követését és időmenedzsmentjét? Már a pályázati szakaszban szükséges tervezni a megfelelő projektmenedzsment eszközöket és módszereket, amellyel biztosítani tudják a projekt hatékony koordinációját és a projekt partnerek közötti kommunikációt. Itt fontos leírni, hogy milyen eszközöket és módszereket fog alkalmazni a projekt pénzügyi és időbeni megvalósulásának nyomon követésére. Pl.: részletes munkaterv készítése, amiben rögzítik a feladatokat, határidőket és a felelősöket; a partnerek közötti kommunikáció formáját, gyakoriságának megtervezése (pl. a feladatok függvényében, illetve legalább havonta egyszer, előre megbeszélt időpontban és előre tisztázott, megbeszélt tartalommal). Ezen kívül rögzíteni kell a munkatervben, hogy a partnerek milyen gyakorisággal számolnak be a feladatok elvégzéséről, illetve a pénzügyi megvalósulásról. Így a munkatervben követhető lesz, hogy milyen aktuális feladatok vannak, hol tart a megvalósulása, várható-e csúszás, és ha igen akkor bele lehet írni az azonnali teendőket. 20