A TERMÁLIS KÉPKÉSZÍTŐ ÉS ELEMZŐ RENDSZER (TEKER) FEJLESZTÉSE C. PROJEKT BEMUTATÁSA. Mucsi László 1. Összefoglalás

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A TERMÁLIS KÉPKÉSZÍTŐ ÉS ELEMZŐ RENDSZER (TEKER) FEJLESZTÉSE C. PROJEKT BEMUTATÁSA. Mucsi László 1. Összefoglalás"

Átírás

1 A TERMÁLIS KÉPKÉSZÍTŐ ÉS ELEMZŐ RENDSZER (TEKER) FEJLESZTÉSE C. PROJEKT BEMUTATÁSA Mucsi László 1 Összefoglalás Az Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság által 2000-ben meghirdetett IKTA-3 KÉPI-2000 programjában sikeres pályázatot adott be a SZTE Természeti Földrajzi Tanszéke által vezetett konzorcium (további tagok az A.A. Stádium Kft. és az ERMI-2000 Bt). A Termális képkészítő és elemző rendszer (TEKER) fejlesztése c. projekt célja, hogy a konzorciumi tagok digitális légi hőfelvételekre alapozva olyan technológiát és módszert dolgozzanak ki, melynek rutinszerű alkalmazásával csökkenthetők a kőolaj- és földgázkitermelés, valamint szállítás során keletkező környezetszennyezések. A műszaki fejlesztés mellett tudományos célkitűzés, hogy terepi és légi felméréssel tanulmányozzák a mintaterület talajadottságait, hőkamerás felvételekkel elemezzék a talajban futó szállítóvezetékek hatását a talaj hőmérsékletére. A talajok fizikai paramétereinek vizsgálatával térbeli (3D-s) áramlásmodelleket készítenek a vezeték-lyukadásokból származó anyagok (elsősorban nyersolaj, rétegvíz) terjedésére vonatkozóan. Magyarország légifelvételezése 2000 program során készülő felvételekre alapozva elkészítik a terület digitális ortofoto-térképét, s értékelik az antropogén hatás mértékét. A projekt kísérleti fázisában már monitoring-szerűen vizsgálják a vezetékrendszert hőkamerával, s kidolgozzák a tudományos vizsgálatokon nyugvó térinformatikai és képfeldolgozási módszereket alkalmazó döntés-előkészítő rendszert (TEKER). Célkitűzések A projekt célja, hogy, digitális légi hőfelvételekre alapozva olyan technológiát és módszert dolgozzunk ki, melynek rutinszerű alkalmazásával csökkenthetők a kőolaj- és földgázkitermelés, valamint szállítás során keletkező környezetszennyezések. Tudományos célkitűzésünk, hogy terepi és légi felméréssel tanulmányozzuk a mintaterület talajadottságait, hőkamerás felvételekkel elemezzük a talajban futó szállítóvezetékek hatását a talaj hőmérsékletére. A talajok fizikai paramétereinek vizsgálatával térbeli (3D-s) áramlásmodelleket készítünk a vezeték-lyukadásokból származó anyagok (elsősorban nyersolaj, rétegvíz) terjedésére vonatkozóan. A korábban készült légifelvételek, ill. Magyarország légifelvételezése során készülő felvételekre alapozva elkészítjük a terület digitális légifelvétel-térképét, s értékeljük az antropogén hatás mértékét. A légifelvétel-térképet összevetjük a vezetékhálózat térképével, s megtervezzük az optimális repülési útvonalakat. A kísérleti fázisban is már monitoring szerűen vizsgáljuk hőkamerával a vezetékrendszert, s kidolgozzuk a tudományos vizsgálatokon nyugvó térinformatikai és képfeldolgozási módszereket alkalmazó döntés-előkészítő rendszert (TEKER). Műszaki célkitűzés, hogy a légi távérzékeléshez megtervezzük és műszakilag kivitelezzük a műholdas helyzet-meghatározáson alapuló navigáció és a hőkamerás képkészítés interaktív kapcsolatrendszerét, majd a digitálisan rögzített adatokat képfeldolgozó rendszeren elemezzük. Az ellenőrzést korábban végző műszaki szakemberek tapasztalatára 1 Dr. Mucsi László PhD egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi Tanszék laci@earth.geo.u-szeged.hu 1

2 Mucsi László A TERMÁLIS KÉPKÉSZÍTŐ ÉS ELEMZŐ RENDSZER támaszkodva betanító képkönyvtár állományt állítunk össze, amelynek segítségével a képfeldogozó ismeretekkel nem rendelkező felhasználók is rutinszerűen alkalmazni tudják a bonyolult műszaki rendszert, s korai fázisban felismerhetik a környezeti káreseményeket. A projekt sikeres végrehajtása érdekében az SZTE Természeti Földrajzi Tanszéke (koordinátor: Dr. Mucsi László egyetemi docens) konzorciumot hozott létre az A.A.Stádium Kft. (témafelelős: Dabis Gábor) és az ERMI-2000 Bt. (témafelelős: Dzsupin Mihály) közreműködésével. A projekt tárgya és választott témaköre A projekt tárgya a kőolaj- és földgázkitermelés során keletkező környezet-szennyezések feltárása és korai felismerésükre megfelelő módszer és technológia kidolgozása. Évente, mintegy millió forintba kerül a vezetéklyukadásokból származó károk elhárítása. A kutakból a kitermelés során nyert nyersanyagok, illetve a melléktermékek (pl. óriási mennyiségű rétegvíz) csővezetékeken keresztül jutnak el a gyűjtőállomásokig, majd a fő technológiai üzembe. A hatvanas évek óta mélyített több mint 1000 kút és a több száz kilométer hosszú csővezeték teljesen megváltoztatta a táj képét. A vezetékhálózat folyamatos ellenőrzése, monitoringja gyakorlatilag nem végezhető el a modern technikai berendezések alkalmazása nélkül. A ma használt módszerek (légi megfigyelés) már ugrásszerű változást jelentenek a korábbi terepbejárásokhoz képest, hiszen biztosítható a terület gyors áttekintése. Sajnos a repülések alatt csak a pilóta vagy az egyébként nagy tapasztalattal bíró kísérő személyzet látásán múlik a káresemény felismerése. Ez rendszerint akkor következik, amikor a szennyezés olyan mértékű, hogy az már szabad szemmel is látható, vagyis a talaj felszínén több méter átmérőjű olajfolt úszik. Ilyenkor az azonnali kárelhárítás ellenére is nagy kiterjedésben szennyeződik a talaj, a szennyeződés elérheti a talajvizeket, s ezeken keresztül akár az élővizeket. Korábbi szakirodalmi ismereteinkre támaszkodva állítjuk, hogy a talaj alatti vezetéklyukadások, s az azokból származó környezetszennyezések már korai fázisban felismerhetők, s ezáltal jelentősen csökkenhet a környezeti kár mértéke, ebből következően a kárelhárítás költsége. Elsősorban a talaj reflektancia tulajdonságai változnak meg az olajszennyezés következtében, s ezek a változások nagy spektrális felbontású (1-2 nm) spektrométerekkel mérhetők. A terepi spektrométerek csak pontszerű mintavételezést tesznek lehetővé, a képkészítő spektrométerek (DAIS, AVIRIS, stb.) kidolgozása többnyire még kísérleti fázisban, s olyan technikai hátteret igényelnek, melyet csak az olyan tőkeerős szervezetek, mint a NASA, DLR, ESA tudnak biztosítani. E drága rendszerekkel történt mérések, a szakirodalomban közzétett, eredményeire támaszkodva feltételezzük, hogy a talaj szennyezései más módszerekkel közvetetten vagy közvetlenül is kimutathatók. Szakmai ismereteken kívül egyszerű megfigyelések is alátámasztják feltételezésünk helyességét. Azon vezetékek fölött, amelyekben magas hőmérsékleten áramlik az anyag, téli havas napokon a hó elolvad és folytonos vonalként követhető a csupasz talajfelszínen - a vezeték nyomvonala - a kútalaptól a gyűjtőállomásig. Mindez annak ellenére bekövetkezik, hogy a vezetékek m mélységben helyezkednek el a felszín alatt. Nyilvánvaló, hogy a hőmérsékleti különbségek kisebbek nyári, forró napokon, de érzékeny műszerrel így is mérhetőek a vezeték környezetének és az attól távolabbi talajfelszín hőmérsékletkülönbségei. A jelenlegi hőkamerák érzékenysége igen nagy, már 0.1 fokos különbségeket is érzékelni tudnak. A testek felületi hőmérséklete, és az általuk kibocsátott sugárzás spektrális összetétele összefügg. Az infravörös termográfia lényege, hogy meghatározott hullámhossztartományban mérve a testek felületéről érkező infravörös sugárzást, és megfelelően 2

3 figyelembe véve a befolyásoló tényezőket (távolság, páratartalom, környezeti hőmérséklet, emissziós tényező, stb.) pontos, érintkezésmentes hőmérsékletmérés valósítható meg széles hőmérséklet tartományban, viszonylag nagy távolságból is. A termovíziós készülékek azonban nem csak egy számértékkel jellemezhető eredményt produkálnak, hanem képesek meglehetősen nagy felbontású hőmérsékleti képet alkotni a vizsgált objektumról. A projektbe bevonni kívánt készülék például képpontból álló hőmérsékleti képet készít, amely képnek minden egyes pontja megfelel a készülék legfontosabb alkatrésze, a érzékelő elemből felépülő mátrix-detektor pontjainak. Az ilyen felbontású kép az esetek döntő többségében jól felismerhetővé teszi a vizsgált objektumot. A nemzetközi szakirodalomban leírtak és saját tapasztalataink alapján is egyértelműen kijelenthető, hogy az infravörös termográfia alkalmas föld alatti folyadékszállító csővezetékrendszerek sérüléseinek, folyadékvesztésének kimutatására. A modern termovíziós műszerek érzékenysége 0,1 C körüli, ami általában önmagában is megfelel akár még a sértetlen és hőszigeteléssel ellátott csővezetékek felderítésére is, ha feltételezzük, hogy a csővezeték a talajfelszíntől néhány méteren belül húzódik, és a szállított közeg Fűvel borított terület alatt húzódó távfűtő vezeték hőmérséklete eltér a környezetétől. A sérülések, szivárgások felderítését ezen túlmenően a gyakorlatban további körülmények segítik. Ilyenek például a folyadékok párolgásával együttjáró hőmérsékletcsökkenés, amely folyadék-típusonként eltérő. Hasonlóan segíti a hibaazonosítást az átázott talaj nagyobb hőtehetetlensége, amely tulajdonság változó hőmérsékleti viszonyok mellett jól kihasználható, - például egy délelőtti felmelegedés esetén az átázott talajfelszín lassabban képes felmelegedni, mint a környező száraz területek. Lehűlés mellett a jelenség fordított, de ugyanígy kihasználható. Bizonyos mértékig a nedves és száraz talajfelszín eltérő emissziós tulajdonsága is segíti az értékelést. 3

4 Mucsi László A TERMÁLIS KÉPKÉSZÍTŐ ÉS ELEMZŐ RENDSZER A projekt eredményeinek hasznosítása A II. munkaszakasz után a Termális Képkészítő és Elemző Rendszer (TEKER) önálló termékként vagy szolgáltatásként felhasználható. A magyar piacon nincs olyan versenytárs, amely hasonló szolgáltatást (repülést, termális és optikai képkészítést és digitális képfeldolgozást) tudna egyidejűleg és folyamatosan nyújtani. A konkurens termékek közül az Eurosense digitális ortofoto termékei, valamint a FÖMI mérőkamerás légifelvételei említhetők meg, de ezekkel nem biztosítható (vagy csak rendkívül költségesen) a folyamatos monitoring. A FÖMI-ből beszerzett korábbi légifelvételek az SZTE Alkalmazott Geoinformatikai Laboratóriumában (AGIL) ERDAS képfeldolgozó rendszerben ortoeljárással feldolgozhatók a projekt során. Miután a TEKER főbb elemei (hőkamera, GPS, képfeldolgozási szoftver, repülőgép) önállóan más célokra továbbra is használhatók két légi felmérés közötti időszakban. A rendszer nagy előnye a mobilizálhatóság és a hatékony kihasználás lehetősége. Létezik olyan helikopterre szerelhető hőkamera-rendszer (Flir terméke), amely hasonló technikai megoldásokkal rendelkezik, de beépítése fix, s így két repülés között rendszerelemei önállóan, más célokra nem használhatók. Nem mellékes, hogy ennek beszerzése millió forint lenne. A projekt munkaterve A digitális termális felvételek készítésének technológiai háttere a jól ismert fizikai összefüggéseken alapul. Projektünkben azt a célt fogalmaztuk meg, hogy olyan termális felvételeket készítsünk, melyek alapadatokat jelentenek a környezeti monitoringban. Ehhez az szükséges, hogy ne egyszerű termális képeket készítsünk, hanem térbeli adatokat hozzunk létre, melyek a képfeldolgozás után a térinformatikai alapú döntéshozási rendszerbe illeszthetők legyenek. Mindezek elérése érdekében egy 3 munkaszakaszból álló projektet terveztünk, melynek végén egy működőképes technológia és szolgáltatás áll majd a potenciális felhasználók rendelkezésére. Az egyik potenciális felhasználóval kötött megállapodás alapján a képkészítő és elemző rendszerünket nemcsak elméletben, hanem a gyakorlatban is kipróbálhatjuk a megállapodásban meghatározott mintaterületen. Miután a konzorcium tagjai rendelkeznek a repüléshez szükséges eszközökkel, a kamera-rendszerekkel, valamint a képfeldolgozás elméleti és gyakorlati ismereteivel, a projekttámogatás nem eszközbeszerzésre, hanem kizárólag a technológia kidolgozását, az innováció megvalósítását szolgálja. A projekt munkatervében megfogalmazott 3 munkaszakasz belső felépítése követi a digitális képkészítésre alapuló programok általános struktúráját. I. Munkaszakasz - Előkészítés fázisa - kezdete, vége: Miután a projektben a technológia és a szolgáltatás kifejlesztése egyidőben megvalósul, az I. munkaszakaszban, az Előkészítés fázisában nemcsak a repülésekhez szükséges optimális repülési útvonalakat tervezzük meg, hanem a korábbi analóg vagy digitális adatokra támaszkodva előzetes állapotfelmérést is készítünk. Az antropogén tájváltozást légifelvételek alapján elemezzük az 1 sz. konzorciumi tag (tudásközpont) térinformatikai laboratóriumában, 4

5 felhasználva a későbbi felhasználó által biztosított adatokat. Az állapotfelérésben felhasználjuk a Magyarország légifelmérése programban készült légifelvételeket. A légifelvételezéshez készülő digitális ortofotó előzetes adatai alapján kb légifelvétel elegendő lesz a teljes mintaterület lefedéséhez. E munkaszakasz mérföldkövei a több időpontra vonatkozó légifotótérképek, az ezek alapján készített állapotfelmérések (antropogén hatások térképe, környezeti káresemények térképe), valamint a digitális vezetékhálózat-térkép és az optimális útvonaltérkép a vezetékhálózati térkép alapján Az I. munkaszakaszban a fenti munkálatokkal párhuzamosan elkezdjük a kiválasztott mintaterületeken a terepi méréseket. Ez a termális légifelvételek földi adatokon alapuló kalibrációját segíti, s egyben lehetőséget ad a hőáramlás modellezésére, a szimulációs programok ellenőrzésére, különös tekintettel a pontszerű források okozta (hő)szennyezések vizsgálatára. Ez a méréssor a II. és a III. munkaszakaszban is folytatódik. A mérésekhez kifejlesztünk egy olyan rendszert, melyben a talajban elhelyezett digitális hőmérők, vezetékeken keresztül, folyamatosan rögzíthető adatokat továbbítanak a központi tárolóegység felé. Erről az egységről (adatgyűjtő-databox) időszakosan letölthetők az adatok, s inputként betápláljuk azokat a modellező programunkba. Így elemezni tudjuk a lineáris hőforrások környezetükre gyakorolt hatását térben és időben egyaránt. A teljes projekten át tartó (s remélhetőleg utána is folytatódó) méréssorozat részeredményei - 3D-s hőtérképek és áramlásmodellek - a projekt mérföldkövei. Az alacsony költségigényű mérőhálózat kiépítésében az I. konzorciumi tagnak már vannak tapasztalatai. A talajban elhelyezett mérőszondákra és adatgyűjtő egységekre vonatkozóan kidolgozott technológiával és több éves adatsorral rendelkezik. Szintén az I. munkaszakaszban történik a helymeghatározó és navigációs eszközök, valamint a képkészítő rendszerek összehangolása. Ez a munkafolyamat tekinthető a program legfontosabb innovációs elemének. Ebben szakaszban, mindhárom konzorciumi tag együttműködésével, informatikai és műszaki fejlesztésekkel megteremtjük a repülési, a képi és a térbeli információk kapcsolatát a térinformatikai feldolgozhatóság érdekében. Célja, hogy a, a repülés során egyidejűleg rögzítsünk digitális és analóg képi (termális és optikai sávú) információkat az előre kijelölt célobjektumokra vonatkozóan, b, a repülőgép törzsére helyezett berendezéseket a repülőgép belsejéből vezérelni tudjuk c, a képi információkat valós időben megjeleníteni és elemezni lehessen. Ezen célok elérése érdekében megtervezzük a képkészítő rendszerek rögzítésére alkalmas eszközt és ennek kivitelezésére ebben a munkaszakaszban sor kerül. Összehangoljuk a hőkamera és a térbeli adatokat szolgáltató GPS működését egy fedélzeti számítógépen keresztül, melyen rögzítjük is az adatokat. A GPS adatokat a digitális légifototérképen megjelenítjük ezzel segítjük a navigációt, ugyanakkor hőkamera képi adatait is megjelenítjük a fedélzeten. A technológia kifejlesztésén túl fontos feladat a repülő személyzet betanítása a műszerek kezelésére és alkalmazására. Ezen kívül, a terepi hőmérsékletmérések és a ráépülő modellkísérletek képi információi alapján a repülő személyzet betanítható a szennyezések felismerésére a termális képek segítségével. Miután az ERMI-2000 Bt. folyamatos repüléseket végez a mintaterület fölött egy szerződés alapján a projektben kidolgozott technológia és szolgáltatás potenciális felhasználója számára, így az esetleges szennyezések bekövetkeztéről gyorsan értesülni tudunk és egy azonnali újrafelszállással el tudjuk készíteni az aktuális állapotot bemutató hőfelvételt, mely összehasonlítható lesz a területről korábban készített felvételekkel. Az azonnali felszálláshoz egy riasztási tervet dolgozunk ki, hiszen a hőkamera az A.A. Stádium Kft. tulajdona, munkavégző eszköze, így az, előre nem tervezhető időpontokban, nem áll közvetlen rendelkezésre. A (repülőről történő) riasztás után a kamera és a szükséges berendezések a repülőtérre szállíthatók és a repülőgép leszállása után a repülőgépre szerelhetők. 5

6 Mucsi László A TERMÁLIS KÉPKÉSZÍTŐ ÉS ELEMZŐ RENDSZER A szennyezés vizsgálata és felszámolása nem a konzorcium feladata, de terepi mérések támogathatják a technológia és a szolgáltatás hatékonyságának növelését. Ezért a káresemény bekövetkezése és helyének meghatározása után, az SZTE Természeti Földrajzi Tanszék mozgó terepi laborját és annak kezelőjét is riasztjuk a gyors terepi mérések (hőmérsékletmérés, talajmintagyűjtés, esetleg reflektancia vizsgálatok) elvégzése érdekében. A káresemény észlelésével egyidőben értesíteni kell a vezetékhálózatot üzemeltető társaságot, melynek az azonnali kárelhárítás a kötelezettsége, így méréseinkkel nem késleltethetjük és nem akadályozhatjuk a kárelhárítást. II. Munkaszakasz - Képkészítés és feldolgozás kísérleti fázis A II. munkaszakaszban a kiépített termális képkészítő rendszer műszaki kipróbálása fog lezajlani a lehető legváltozatosabb körülmények között. A hosszú időtartamot indokolja, hogy szeretnénk a képkészítő rendszerünket az egy év alatt előforduló legváltozatosabb felszínborítottság mellett tesztelni. A tervezett 30 repülés kivitelezhető, másfél hetenként felvételezéseket folytathatunk a mintaterület fölött. Az első 2 hónapban a képkészítő rendszer technikai ellenőrzése fog megtörténni. A téli sikeres repülések a mérések belső ellenőrzést jelenthetik. A digitális (termális és optikai) képek előfeldolgozása, a geokorrekció, lehetőség szerint az ortokorrekció a repülések utáni napon megkezdődnek. A képkészítő rendszerek leszerelése, a munkahelyekre történő visszajuttatása, valamint a digitális adatok továbbítása a képfeldolgozó laboratóriumba pontos logisztikai előkészítést igényelnek. Ebben a munkaszakaszban tervezünk analóg képek készítését is, elsősorban a digitális termális képek és az analóg légifelvételek közötti különbségek feltárása miatt. Ezek a felvételek előfeldolgozásra és geokorrekcióra kerülnek és tároljuk a képi adatbázisban. A II. munkaszakasz fontos részfeladata a képfeldolgozási módszerekkel történő szennyezés-felismerés módszerének kidolgozása. Ehhez elsősorban vizuális kiértékelési módszereket dolgozunk ki a szimulációs modellkísérletek eredményeire alapozva, de kísérletet teszünk automatikus szennyezés-felismerés kidolgozására is informatikai alapon. Itt bevonunk a munkába olyan külső szakértőket, akik az orvosi képfeldolgozásban szereztek tapasztalatokat. Szennyezés detektálása után gyors terepi méréseket végzünk (hőmérsékletmérés a terepen) a vezetéklyukadás helyszínén, talajmintavétellel, a talajok laboratóriumi elemzésével, lehetőség szerint vizsgálva a reflektancia-tulajdonságokban bekövetkezett változásokat. Ez utóbbival szeretnénk felkészülni egy későbbi, a hiperspektrális képkészítés módszereit alkalmazó kutatási programra. A terepi méréseket összehasonlítjuk az I. munkaszakasz modellkísérleteinek eredményeivel, s ezáltal javítani tudjuk a szennyezés-modellünket. III. Munkaszakasz - Rendszerelemző fázis: A III. munkaszakasz az 1 éves repülés és képfeldolgozási kísérleti szakasz eredményeinek az összegzésére szolgál. Ekkor valósítjuk meg a működőképes térinformatikai alapú döntés-előkészítő rendszer termék vagy szolgáltatás szintű specifikációit, elkészítjük a Rendszertechnikai műszerleírás -t, Kezelési segédlet -et, valamint külső megbízást adunk egy piacfelmérésre melynek eredményeként elkészítjük a Termék hasznosíthatósági tanulmány -t. 6

7 A projekt az IKTA-3 KÉPI-2000 program keretében kerül megvalósításra október 15 és április 15. között. A projekt eredményeiről beszámolunk a honlapon. Irodalom L. Mucsi - G. Mezõsi - Sz. Varga Environmental monitoring of oil pipeline network using thermal spectroscopy and GIS methods - 3 rd AGILE Conference Helsinki, pp.136. L. Mucsi Characterisation of oil-industrial contamination using aerial and thermal images - EARSeL Symposium, Drezda in: A Dacade of Trans-European Remote Sensing Cooperation, (ed: Buchroithner) Balkema, Rotterdam pp ISBN L. Mucsi - J. Szatmári - Z. Jóri - Sz. Varga: Investigation of near-well soil disposals by gis and rs methods using airphotos and field spectroradiometer - International Congress on Petroleum Contaminated Soils, Sediments and Water, 2001, Imperial College of Science, Technology and Medicine in London, UK. 7

A hiperspektrális képalkotás elve

A hiperspektrális képalkotás elve Távérzékelési laboratórium A VM MGI Hiperspektrális laborja korszerű hardveres és szoftveres hátterére alapozva biztosítja a távérzékelési technológia megbízható hazai és nemzetközi szolgáltatását. Távérzékelés

Részletesebben

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ

LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ LÉGI HIPERSPEKTRÁLIS TÁVÉRZÉKELÉSI TECHNOLÓGIA FEJLESZTÉSE PARLAGFŰVEL FERTŐZÖTT TERÜLETEK MEGHATÁROZÁSÁHOZ DEÁKVÁRI JÓZSEF 1 - KOVÁCS LÁSZLÓ 1 - SZALAY D. KORNÉL 1 - TOLNER IMRE TIBOR 1 - CSORBA ÁDÁM

Részletesebben

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze

Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Távérzékelés, a jöv ígéretes eszköze Ritvayné Szomolányi Mária Frombach Gabriella VITUKI CONSULT Zrt. A távérzékelés segítségével: különböz6 magasságból, tetsz6leges id6ben és a kívánt hullámhossz tartományokban

Részletesebben

A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok

A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok A távérzékelés és fizikai alapjai 4. Technikai alapok Csornai Gábor László István Budapest Főváros Kormányhivatala Mezőgazdasági Távérzékelési és Helyszíni Ellenőrzési Osztály Az előadás 2011-es átdolgozott

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM 2004 4. SZÁM Felszín alatti vezetékek környezetszennyezõ hatásainak felmérése távérzékeléses technológiával Dr. Mucsi László 1 Kiss Richárd 1 Szatmári József 1 Bódis

Részletesebben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben

GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben GIS alkalmazása a precíziós növénytermesztésben Németh Tamás, Szabó József, Pásztor P LászlL szló, Koós Sándor A precíziós növénytermesztés c. program célkitűzései! A termőhelyi viszonyok és s a termés

Részletesebben

Távérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban

Távérzékelés. Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban Távérzékelés Modern Technológiai eszközök a vadgazdálkodásban A távérzékelés Azon technikák összessége, amelyek segítségével információt szerezhetünk a megfigyelés tárgyáról anélkül, hogy azzal közvetlen

Részletesebben

DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN

DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN DRÓNOK HASZNÁLATA A MEZŐGAZDASÁGBAN KÖRÖSPARTI JÁNOS NAIK Öntözési és Vízgazdálkodási Önálló Kutatási Osztály (ÖVKI) Szaktanári továbbképzés Szarvas, 2017. december 7. A drónok használata egyre elterjedtebb

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Informatika és információ technológia alkalmazása a vízgazdálkodásban 45.lecke Mi a

Részletesebben

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról

29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról 29/2014. (III. 31.) VM rendelet az állami digitális távérzékelési adatbázisról A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 38. (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás

Részletesebben

Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata

Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány. Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Távérzékelés a precíziós gazdálkodás szolgálatában : látvány vagy tudomány Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata Az előadás felépítése Trendek a Föld megfigyelésében (hol kezdődött, merre tart ) Távérzékelés

Részletesebben

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 INFORMATIKA ÁGAZATI ALKALMAZÁSAI Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 9. Távérzékelési adatok alkalmazása Érzékelők Hullámhossz tartományok Visszaverődés Infra felvételek,

Részletesebben

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék;

Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; Lelovics Enikő, Környezettan BSc Témavezetők: Pongrácz Rita, Bartholy Judit Meteorológiai Tanszék; 21.5.28. Bevezetés: a városi hősziget Vizsgálatára alkalmas módszerek bemutatása Az általunk felhasznált

Részletesebben

TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS

TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS TANTÁRGYI ADATLAP I. TANTÁRGYLEÍRÁS 1 ALAPADATOK 1.1 Tantárgy neve Fotogrammetria és lézerszkennelés 1.2 Azonosító (tantárgykód) BMEEOFTAG43 1.3 A tantárgy jellege kontaktórás tanegység 1.4 Óraszámok típus

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék ELSŐDLEGES ADATNYERÉSI ELJÁRÁSOK 2. Inerciális rendszerek Távérzékelés Rádiótelefonok Mobil

Részletesebben

A természettudományos laborok új lehetőségei - terepi mérés

A természettudományos laborok új lehetőségei - terepi mérés A természettudományos laborok új lehetőségei - terepi mérés 1 Dr. Berke József CSc - 2 Dr. Berkéné Várbíró Beáta okleveles fizikus, főiskolai tanár 1 - Gábor Dénes Főiskola, Budapest 2- Vajda János Gimnázium,

Részletesebben

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM _ 2004 4. SZÁM Felszín alatti vezetékek környezetszennyező hatásainak felmérése távérzékeléses technológiával Dr. Mucsi László1 - Kiss Richárd1 - Szatmári József1 -

Részletesebben

Fotogrammetria és távérzékelés A képi tartalomban rejlő információgazdagság Dr. Jancsó Tamás Nyugat-magyarországi Egyetem, Geoinformatikai Kar MFTTT rendezvény 2012. Április 18. Székesfehérvár Tartalom

Részletesebben

LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében

LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében LAND CHANGE MODELER alkalmazása földhasználat kiértékelésében http://www.geocarto.com/index2.html Verıné Dr. Wojtaszek Małgorzata Copyright: ESA, EURIMAGE, FÖMI (2000) Az őrfelvételek nagy (pl. 5000-36

Részletesebben

Dr. Jancsó Tamás Középpontban az innováció Május 20.

Dr. Jancsó Tamás   Középpontban az innováció Május 20. Regionális innovációs kutatást segítı infrastruktúra a Geoinformatikai Karon Dr. Jancsó Tamás E-mail: jt@geo.info.hu Középpontban az innováció 2009. Május 20. Épületek Kutatást támogató tényezık Eszköz,

Részletesebben

Drónok alkalmazása a katasztrófavédelemben. Készítette: Dr. Restás Ágoston Budapest, február 23.

Drónok alkalmazása a katasztrófavédelemben. Készítette: Dr. Restás Ágoston Budapest, február 23. Drónok alkalmazása a katasztrófavédelemben Tartalom A kezdetek, avagy egy kis történeti áttekintés - ami eddig történt az előadó szemszögéből A drónok és szinonimáinak osztályozása, képességeik A katasztrófák

Részletesebben

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés.

Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. Sugárzáson, és infravörös sugárzáson alapuló hőmérséklet mérés. A sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés (termográfia),azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (273,16

Részletesebben

A termális, LIDAR és hiperspektrális technológiák alkalmazása a vörösiszapkatasztrófa hatásainak felmérésében

A termális, LIDAR és hiperspektrális technológiák alkalmazása a vörösiszapkatasztrófa hatásainak felmérésében A termális, LIDAR és hiperspektrális technológiák alkalmazása a vörösiszapkatasztrófa hatásainak felmérésében Kákonyi Gábor, Sirotek Jan, Blom Dr. Tomor Tamás, Károly Róbert Főiskola Tartalom BLOM csoport

Részletesebben

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN

A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN A VÁROSI FELSZÍNBORÍTÁS-VÁLTOZÁS VIZSGÁLATA SZEGEDEN ŰR- ÉS LÉGIFELVÉTELEK ALAPJÁN A TÉRBELI FELBONTÁS HATÁSAI A VÁROSI FELSZÍNEK TÉRKÉPEZÉSÉBEN MUCSI LÁSZLÓ, HENITS LÁSZLÓ, GEIGER JÁNOS SZTE TTK Természeti

Részletesebben

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar

Szegedi Tudományegyetem Geotermia. Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar Szegedi Tudományegyetem Geotermia Dr. Kiricsi Imre Dr. M. Tóth Tivadar A geotermia szerepe a SZTE-n -Oktatás - Kutatás - Szolgáltatás - Hazai és nemzetközi együttműködések - Sikeres pályázatok konzorciumokban

Részletesebben

Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában. Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar

Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában. Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Távérzékelés a vízgazdálkodás szolgálatában Bíró Tibor Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar Távérzékelés Távérzékelés alkalmazásával két vagy háromdimenziós objektumok és természeti képződmények

Részletesebben

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén Horoszné Gulyás Margit Katona János NYME-GEO 1 Tartalom Alapok Alkalmazások, adatbázisok Térinformatika-tájhasználat Térinformatika-vízgazdálkodás

Részletesebben

Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem

Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel. Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem Folyóvízminőség becslés térinformatikai módszerekkel Nagy Zoltán Geográfus Msc. Szegedi Tudományegyetem Probléma felvetés - Mezőgazdasági termelés nagymértékű víz- és talajvíz szennyezése. - Külföldi példákban

Részletesebben

Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION

Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei. Az IDRISI Taiga eszköztára: Új fejlesztések. Image Processing: Szegmentálás SEGMENTATION Az IDRISI szoftver fejlesztésének új eredményei Az IDRISI Taiga eszköztára: térinformatikai elemzés (GIS analysis) képfeldolgozás (image processing) térbeli elemzések (surface analysis) változás és idősoros

Részletesebben

Hőkamerás drónok alkalmazása az épületfelmérésben

Hőkamerás drónok alkalmazása az épületfelmérésben Official reseller Hőkamerás drónok alkalmazása az épületfelmérésben Weszelovits Gergő GLT Scan&Plan Kft. www.gltscan.hu www.gltdrone.com 3D felmérések drónnal és lézerszkennerrel Röviden a GLT Scan&Plan-ről

Részletesebben

Termográfia az épületgépészetben

Termográfia az épületgépészetben Termográfia az épületgépészetben A termográfia szó hallatán sokaknak az épületek hőveszteségeivel kapcsolatos mérések, színes hőképek ugranak be. A hőkamerák alkalmazhatósága viszont nem merül ki csak

Részletesebben

Murinkó Gergő

Murinkó Gergő 2018.10.10 Murinkó Gergő P r o f e s s z i o n á l i s K ö z m ű k e r e s ő k 2 - Munkabiztonság - Eltakart értékek védelme - Feltárások felgyorsítása Kérdések és válaszok? - Milyen anyagú cső, milyen

Részletesebben

Automatizált Térfigyelő Rendszer. Sensor Technologies Kft

Automatizált Térfigyelő Rendszer. Sensor Technologies Kft Automatizált Térfigyelő Rendszer 1 1. Általános ismertető A valósidejű kamera képfeldolgozó informatikai rendszereket fejleszt, budapesti székhellyel. A technológia felhasználási területei: közúti forgalomelemzés

Részletesebben

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése

Szennyezett területek hiperspektrális felmérése A T C Szennyezett területek hiperspektrális felmérése Nagy Attila Tamás János Bevezetés A bányászati tevékenységek során világszerte jelents lokális környezeti hatást képviselnek a bányák, a bányameddk,

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA II. Dr. Kulcsár Balázs főiskolai docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. GPS műszerek és kapcsolódó szoftvereik bemutatása

Részletesebben

Laborösszemérési Gyakorlat A MOBIL RADIOLÓGIAI LABORATÓRIUMOK ÉS SUGÁRVÉDELMI MÉRŐKOCSIK ÖSSZEMÉRÉSI GYAKORLATAINAK TAPASZTALATAI

Laborösszemérési Gyakorlat A MOBIL RADIOLÓGIAI LABORATÓRIUMOK ÉS SUGÁRVÉDELMI MÉRŐKOCSIK ÖSSZEMÉRÉSI GYAKORLATAINAK TAPASZTALATAI A MOBIL RADIOLÓGIAI LABORATÓRIUMOK ÉS SUGÁRVÉDELMI MÉRŐKOCSIK ÖSSZEMÉRÉSI GYAKORLATAINAK TAPASZTALATAI Csurgai József MH GAVIK A gyakorlat tárgya: A mobil radiológiai laboratóriumok és sugárvédelmi mérőkocsik

Részletesebben

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás

Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Természetvédelmi tervezést támogató erdőállapot-felmérési program: célok, választott módszerek, minőségbiztosítás Standovár Tibor¹, Kelemen Kristóf¹, Kovács Bence¹, Kozák Csaba², Pataki Zsolt³ és Szmorad

Részletesebben

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán

Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságán Barkász Zsuzsanna Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar Székesfehérvár, 2009. Térinformatika gyakorlati alkalmazási lehetőségei a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény- és Talajvédelmi

Részletesebben

Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) kialakítása

Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) kialakítása Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (VIZEK) kialakítása KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15-2016-00023 Előadó: Kaszás Kata, szakmai vezető Belügyminisztérium 2016. november 10. Témák Projekt

Részletesebben

A projekt részletes bemutatása

A projekt részletes bemutatása HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28.

HULLADÉKCSÖKKENTÉS. EEA Grants Norway Grants. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása. Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem 2014.10.28. Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása EEA Grants Norway Grants HULLADÉKCSÖKKENTÉS Dr. Nagy Attila, Debreceni Egyetem HU09-0015-A1-2013 1 Beruházás oka A vágóhidakról kikerülő baromfi nyesedék

Részletesebben

Automatikus szivárgáskeresés Zajszint-adatgyűjtő hálózat korrelátoros funkcióval

Automatikus szivárgáskeresés Zajszint-adatgyűjtő hálózat korrelátoros funkcióval Automatikus szivárgáskeresés Zajszint-adatgyűjtő hálózat korrelátoros funkcióval Sebalog N-3 hálózat Aktuális mérési adatok minden nap Nincs szükség a loggerek helyszínen történő kiolvasására Távolról

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában Németh Gábor Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala A kutatás-fejlesztési tevékenység rejtelmei Budapest, 2012. május 24. Bizonytalanság

Részletesebben

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010

LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,

Részletesebben

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László

II. rész: a rendszer felülvizsgálati stratégia kidolgozását támogató funkciói. Tóth László, Lenkeyné Biró Gyöngyvér, Kuczogi László A kockázat alapú felülvizsgálati és karbantartási stratégia alkalmazása a MOL Rt.-nél megvalósuló Statikus Készülékek Állapot-felügyeleti Rendszerének kialakításában II. rész: a rendszer felülvizsgálati

Részletesebben

A HÁLÓZATELLENŐRZÉS ÚJ KONCEPCIÓJA AZ NKM HÁLÓZATÁBAN. Varga Tamás, hálózati üzemvezető NKM Földgázhálózati Kft

A HÁLÓZATELLENŐRZÉS ÚJ KONCEPCIÓJA AZ NKM HÁLÓZATÁBAN. Varga Tamás, hálózati üzemvezető NKM Földgázhálózati Kft A HÁLÓZATELLENŐRZÉS ÚJ KONCEPCIÓJA AZ NKM HÁLÓZATÁBAN Varga Tamás, hálózati üzemvezető NKM Földgázhálózati Kft. 2018.04.20. NKM Földgázhálózati Kft. Hálózatellenőrzés számokban: Feladat. Hálózati szivárgás

Részletesebben

T E R M É K T Á J É K O Z TAT Ó

T E R M É K T Á J É K O Z TAT Ó T E R M É K T Á J É K O Z TAT Ó ÚJ!!! SeCorr 08 korrrelátor A legújabb DSP technikával ellátott számítógépes támogatással rendelkező korrelátor a hibahelyek megtalálásához. 1 MI A KORRELÁCIÓ? A korreláció

Részletesebben

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31.

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. Stratégiai jellemzők Cél hazai szoftveripar versenyképességének

Részletesebben

Drónok a tűzvédelemben

Drónok a tűzvédelemben Drónok a tűzvédelemben Innovációk a tűzoltásban és a műszaki mentésben Az OKF Tudományos Tanácsa és a Magyar Tűzvédelmi Szövetség konferenciája 2016. április 13. Tartalom A kezdetek, avagy egy kis innovációs

Részletesebben

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió

1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió 1.1 Emisszió, reflexió, transzmisszió A hőkamera által észlelt hosszú hullámú sugárzás - amit a hőkamera a látómezejében érzékel - a felület emissziójának, reflexiójának és transzmissziójának függvénye.

Részletesebben

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Pannon Egyetem Előadó: dr. Rasztovits Zsolt Edgár dr. Domokos Endre Thury Péter ELŐZMÉNYEK Környezetmérnöki Intézet

Részletesebben

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához

Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához 1 Nemzeti Workshop Kísérleti üzemek az élelmiszeriparban alkalmazható fejlett gépgyártás-technológiai megoldások kifejlesztéséhez, kipróbálásához és oktatásához Berczeli Attila Campden BRI Magyarország

Részletesebben

Alkalmazott térinformatika a területfejlesztésben

Alkalmazott térinformatika a területfejlesztésben Alkalmazott térinformatika a területfejlesztésben elmélet TGMG0410-E-02 2015-2016. tanév M213-as terem 3. óra: A térinformatika nyújtotta új lehetőségek a területfejlesztésben 2016. április 4. 1. A térinformatika

Részletesebben

A kézi hőkamera használata összeállította: Giliczéné László Kókai Mária lektorálta: Dr. Laczkó Gábor

A kézi hőkamera használata összeállította: Giliczéné László Kókai Mária lektorálta: Dr. Laczkó Gábor A kézi hőkamerával végzett megfigyelések és mérések célkitűzése: A diákok ismerjék meg a kézi hőkamera használatát, hasonlítsák össze a fényképezőgép képalkotásával. Legyenek képesek a kijelzőn látható

Részletesebben

A K+F minősítési eljárás módszertani útmutatója

A K+F minősítési eljárás módszertani útmutatója A K+F minősítési eljárás módszertani útmutatója Bognár Szilvia osztályvezető Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Kutatás-fejlesztési és Innovációs Osztály Budapest, 2012. október 10. A K+F minősítési eljárás

Részletesebben

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel

Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Antropogén eredetű felszínváltozások vizsgálata távérzékeléssel Verőné Dr. Wojtaszek Malgorzata http://www.civertan.hu/legifoto/galery_image.php?id=8367 TÁMOP-4.2.1.B-09/1/KONV-2010-0006 projekt Alprogram:

Részletesebben

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1)

Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Környezetállapot-értékelés I. (KM018_1) Földtani adatok 2016/2017-es tanév I. félév Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens SZE, AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI)

Részletesebben

ProSeniis projekt. Monos János GE Healthcare

ProSeniis projekt. Monos János GE Healthcare ProSeniis projekt Monos János GE Healthcare ProSeniis projekt 3 éves, magyar állam által támogatott program GE Healthcare által vezetett, 6 tagú konzorcium neves magyar egyetemekkel és egészségügyi vállalkozásokkal

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával

Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Városi környezet vizsgálata távérzékelési adatok osztályozásával Verőné Dr. Wojtaszek Małgorzata Óbudai Egyetem AMK Goeinformatika Intézet 20 éves a Térinformatika Tanszék 2014. december. 15 Felvetések

Részletesebben

Háromdimenziós képi adatokra épülő ökológiai folyamatok modellezése

Háromdimenziós képi adatokra épülő ökológiai folyamatok modellezése Háromdimenziós képi adatokra épülő ökológiai folyamatok modellezése Berke József 1 Szabó József 2 Szeiler Gábor 3 Berkéné Várbíró Beáta 4 1 - Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar, Gazdaságmatematika,

Részletesebben

Mozgáselemzés MEMS alapúgyorsulás mérőadatai alapján

Mozgáselemzés MEMS alapúgyorsulás mérőadatai alapján Mozgáselemzés MEMS alapúgyorsulás mérőadatai alapján Nyers Szabina Konzulens: Tihanyi Attila Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológia Kar Feladatok: Végezzen irodalom kutatást, mely tartalmazza

Részletesebben

Korszerű mérőeszközök alkalmazása a gépszerkezettan oktatásában

Korszerű mérőeszközök alkalmazása a gépszerkezettan oktatásában Korszerű mérőeszközök alkalmazása a gépszerkezettan oktatásában Dr. Kátai László, tanszékvezető, egyetemi docens Mechanikai és Géptani Intézet Gépszerkezettan Tanszék Bevezetés Gépszerkezettan a tantervben

Részletesebben

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék

TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens. Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÉRINFORMATIKA I. Dr. Kulcsár Balázs egyetemi docens Debreceni Egyetem Műszaki Kar Műszaki Alaptárgyi Tanszék TÁJÉKOZTATÁS TANTÁRGYI TEMATIKA 1 Előadás 1. Bevezetés a térinformatikába. Kartográfia történet.

Részletesebben

Fotogrammetriai munkaállomások szoftvermoduljainak tervezése. Dr. habil. Jancsó Tamás Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar

Fotogrammetriai munkaállomások szoftvermoduljainak tervezése. Dr. habil. Jancsó Tamás Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar Fotogrammetriai munkaállomások szoftvermoduljainak tervezése Dr. habil. Jancsó Tamás Óbudai Egyetem, Alba Regia Műszaki Kar Témakörök DPW szoftvermodulok Szoftverek funkciói Pár példa Mi hiányzik gyakran?

Részletesebben

ÁLLAPOTFÜGGŐ KARBANTARTÁST SEGÍTŐ INTEGRÁLT DIAGNOSZTIKAI RENDSZER. Dr. Nagy István, Kungl István. OKAMBIK Pécs, április

ÁLLAPOTFÜGGŐ KARBANTARTÁST SEGÍTŐ INTEGRÁLT DIAGNOSZTIKAI RENDSZER. Dr. Nagy István, Kungl István. OKAMBIK Pécs, április ÁLLAPOTFÜGGŐ KARBANTARTÁST SEGÍTŐ INTEGRÁLT DIAGNOSZTIKAI RENDSZER Dr. Nagy István, Kungl István OKAMBIK Pécs, 2007. április 26-27. A projekt fő célkitűzései Új On-line rezgésdiagnosztikai projekt indítása

Részletesebben

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN

CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN MFTTT 30. VÁNDORGYŰLÉS 2015. július 03. Szolnok CSAPADÉK BEFOGADÓKÉPESSÉGÉNEK TÉRKÉPEZÉSE TÁVÉRZÉKELÉSI MÓDSZEREKKEL VÁROSI KÖRNYEZETBEN Kovács Gergő Földmérő és földrendező szak, IV. évfolyam Verőné Dr.

Részletesebben

Jövőbe mutató Siemens épülettechnikai megoldások az Odoo projektben

Jövőbe mutató Siemens épülettechnikai megoldások az Odoo projektben Jövőbe mutató Siemens épülettechnikai megoldások az Odoo projektben A Siemens támogatásával az előkelő hatodik helyet szerezték meg a Budapesti Műszaki Egyetem tanulói a m a d r i d i S o l a r D e c a

Részletesebben

DigiTerra fejlesztési eredmények

DigiTerra fejlesztési eredmények DigiTerra fejlesztési eredmények Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Főiskolai Kar 2004. március 18. Előadó: Nyull Balázs DigiTerra Kft. DigiTerra Informatikai Szolgáltató Kft. Tevékenységek Erdészeti

Részletesebben

A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága

A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar Geoinformatikai Intézet A fotogrammetria ismeretek és a szakmai tudás fontossága 3. Légifotó Nap, Székesfehérvár, 2018. február 7. A fotogrammetria fogalma A fotogrammetria

Részletesebben

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése

Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Multifunkcionális, multimédia elemeket tartalmazó mobil elérésű távoktatási tananyag összeállítása és tesztelése Busznyák János bjs@georgikon.hu Veszprémi Egyetem, Georgikon, Mezőgazdaságtudományi Kar,

Részletesebben

FELTÁRÁS ÉS MONITORING

FELTÁRÁS ÉS MONITORING FELTÁRÁS ÉS MONITORING Környezetmérnök BSc alapszak 2018/19 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,

Részletesebben

A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron

A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron Nyugat-Magyarországi Egyetem Erdőmérnök Kar Kémiai és Termőhelyismerettani Intézet A kárpát-medencei erdőállományok meteorológiai/éghajlati hatásainak vizsgálata Drüszler Áron I. éves doktorandusz Kitaibel

Részletesebben

VL IT i n du s t ri al Kommunikációs vázlat

VL IT i n du s t ri al Kommunikációs vázlat VL IT i n du s t ri al Kommunikációs vázlat k i v it e l A műszaki adatok előzetes ér tesítés nélkül változhatnak. A műszaki adatok előzetes értesítés nélkül változhatnak. VLIT TAG A1 WB ATEX Aktív RFID

Részletesebben

Infra hőmérsékletmérő

Infra hőmérsékletmérő Infra hőmérsékletmérő testo 835 Gyors, pontos infrahőmérő az ipar számára Mérjen pontosan és biztonságosan még magas hőmérsékleten is A 4 pontos lézerjelölés - a mérési hibák elkerülése érdekében- megmutatja

Részletesebben

Zöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek

Zöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek Zöldtechnológiák és innovációk nemzetközi piaca, ipari-egyetemi kooperációs lehetőségek Ilcsik Csaba Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Innovációs munkacsoport KSZGYSZ 1992. az alapítás

Részletesebben

Környezeti informatika

Környezeti informatika Környezeti informatika Alkalmazható természettudományok oktatása a tudásalapú társadalomban TÁMOP-4.1.2.A/1-11/1-2011-0038 Eger, 2012. november 22. Utasi Zoltán Eszterházy Károly Főiskola, Földrajz Tanszék

Részletesebben

Egységes Digitális Közműnyilvántartás

Egységes Digitális Közműnyilvántartás Egységes Digitális Közműnyilvántartás Szűcs Mihály főosztályvezető-helyettes Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium 2233/2007. (XII. 12.) Korm. Határozat a közfeladatok felülvizsgálatával kapcsolatos

Részletesebben

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban

Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Professzionális Mobiltávközlési Nap 2009 Új utakon az EDR Erőforrás gazdálkodás a bevetésirányításban Fornax ZRt. Nagy Zoltán Vezérigazgató helyettes Budapest, 2009. április 9. Tartalom 1. Kézzelfogható

Részletesebben

Autóipari vezérlőegységek aktív környezetállósági tesztelésének módszerei

Autóipari vezérlőegységek aktív környezetállósági tesztelésének módszerei Autóipari vezérlőegységek aktív környezetállósági tesztelésének módszerei Aradi Szilárd PhD témavezető: Dr. Gyenes Károly Közlekedés és járműirányítás workshop BME 2011 ISBN 978-963-420-975-1 Bevezetés

Részletesebben

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA

ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA ÁRAMKÖRÖK SZIMULÁCIÓJA Az áramkörök szimulációja révén betekintést nyerünk azok működésébe. Meg tudjuk határozni az áramkörök válaszát különböző gerjesztésekre, különböző üzemmódokra. Végezhetők analóg

Részletesebben

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor)

Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Bihor Megyei Tanács (Consiliul Judeţean Bihor) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló

Részletesebben

ROADATA. távérzékelés és térinformatika

ROADATA. távérzékelés és térinformatika ROADATA távérzékelés és térinformatika RoaData Kft. Távérzékelés és térinformatika eszközök és szoftverek értékesítése tanácsadás rendszerfejlesztés online, felhőalapú megjelenítő, elemző és GIS rendszerek

Részletesebben

On-line és off-line helyszíni hibagáz analízis. Czikó Zsolt MaxiCont Kft. 2009/10/16 1

On-line és off-line helyszíni hibagáz analízis. Czikó Zsolt MaxiCont Kft. 2009/10/16 1 On-line és off-line helyszíni hibagáz analízis Czikó Zsolt MaxiCont Kft. 2009/10/16 1 Előadás vázlata: Oldott gáz analízis (DGA) Off-line On-line Foto-akusztikus eljárás GE Energy DGA eszközei Készülékek

Részletesebben

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht.

A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései. Zöldi Irma VITUKI Kht. A kockázatközpontú környezetmenedzsment átfogó kérdései Zöldi Irma VITUKI Kht. Modern Mérnöki Eszköztár Kockázat-alapú Környezetmenedzsment megalapozásához MOKKA Nemzeti Kutatási Fejlesztési Programok

Részletesebben

PTE ÁJK Pályázati Szabályzata

PTE ÁJK Pályázati Szabályzata PTE ÁJK Pályázati Szabályzata 1. A PTE ÁJK Pályázati Szabályzatának (továbbiakban: Szabályzat) célja összhangban a PTE pályázati rendjéről szóló 4/2007.sz. Rektori Utasítással a PTE ÁJK pályázati aktivitásának

Részletesebben

Pályázat a terep-rallye szakágban alkalmazandó GPS alapú,on-line nyomkövető rendszerre FELOLVASÓ LAP

Pályázat a terep-rallye szakágban alkalmazandó GPS alapú,on-line nyomkövető rendszerre FELOLVASÓ LAP Pályázat a terep-rallye szakágban alkalmazandó GPS alapú,on-line nyomkövető rendszerre FELOLVASÓ LAP Pályázó neve: Székhelye, értesítési címe: Cégjegyzékszáma: Adószáma: Képviseletére jogosult (név, tisztség,

Részletesebben

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok

TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok TELEPÜLÉSI CSAPADÉKVÍZGAZDÁLKODÁS: Érdekek, lehetőségek, akadályok Dr. Buzás Kálmán BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék A hazai csapadékvízgazdálkodás jelen gyakorlata, nehézségei és jövőbeli lehetőségei

Részletesebben

Szakértő rendszer kifejlesztése vízi közmű objektumok állapot értékelésére és a rekonstrukciós stratégia meghatározására

Szakértő rendszer kifejlesztése vízi közmű objektumok állapot értékelésére és a rekonstrukciós stratégia meghatározására Szakértő rendszer kifejlesztése vízi közmű objektumok állapot értékelésére és a rekonstrukciós stratégia meghatározására Feladatmeghatározás és Munkaterv 1. Célkitűzés A közműhálózatok várható élettartama,

Részletesebben

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert

GISopen. Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Zsilvölgyi Csaba, Oláh Róbert GISopen Fölmérési és Távérzékelési Intézet 2011.03.18. Mivel gazdálkodik az állam? Miért van szükség az Országleltárra? Az előzetes vizsgálatok során kiderült, hogy a jelenlegi nyilvántartások nem naprakészek,

Részletesebben

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet

Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet 1. A téma célkitűzés Növények spektrális tulajdonságának vizsgálata Kovács László, Dr. Borsa Béla, Dr. Földesi István FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet A kutatási téma célja különböző haszon- és gyomnövények,

Részletesebben

A távérzékelés spektrális irányzata és célja

A távérzékelés spektrális irányzata és célja XV. ESRI Magyarország Felhasználói Konferencia A hiperspektrális távérz rzékel kelési technológia sajátoss tosságai, és minőségbiztos gbiztosított tott alkalmazásának hazai lehetőségei Az ASD FieldSpec

Részletesebben

RFID RENDSZEREN ALAPULÓ, EGYSÉGES ORSZÁGOS HULLADÉK- KÖVETŐ INFORMATIKAI RENDSZER

RFID RENDSZEREN ALAPULÓ, EGYSÉGES ORSZÁGOS HULLADÉK- KÖVETŐ INFORMATIKAI RENDSZER RFID RENDSZEREN ALAPULÓ, EGYSÉGES ORSZÁGOS HULLADÉK- KÖVETŐ INFORMATIKAI RENDSZER Előadó: Dörnyei Zsolt fejlesztési koordinátor Fejlesztési és Stratégiai Igazgatóság Budapest, 2017. október 19. A projekt

Részletesebben

IMPAC pirométerek hordozható

IMPAC pirométerek hordozható IPAC pirométerek hordozható telepített száloptikás IFRA HÕKAPCSOLÓK Infra hômérõk érintésmentes hõmérsékletmérésre a 50 ºC +4000 ºC tartományban www.impacinfrared.com Z S SZ SZ SZ Z S Infravörös hõmérsékletmérés

Részletesebben

Épület termográfia jegyzőkönyv

Épület termográfia jegyzőkönyv Épület termográfia jegyzőkönyv Bevezetés Az infravörös sugárzáson alapuló hőmérsékletmérés, a termográfia azt a fizikai jelenséget használja fel, hogy az abszolút nulla K hőmérséklet (-273,15 C) felett

Részletesebben

Mobil térképészeti eszközök és a térinformatika

Mobil térképészeti eszközök és a térinformatika Mobil térképészeti eszközök és a térinformatika GIS OPEN Székesfehérvár 2013.03.12 14. Amiről szó lesz Mi is az az MTR (MMS) Hogyan működik? Mire képes? Melyek az előnyei? Milyen geodéziai, térinformatikai

Részletesebben

A műszaki nyilvántartás-szervezés a közlekedésbiztonság tükrében

A műszaki nyilvántartás-szervezés a közlekedésbiztonság tükrében Kovács Dénes Igazgató Forgalomtechnikai és Műszaki nyilvántartási Igazgatóság BKK Közút Zrt. Visszatekintés: Milyen állomásokon keresztül jutottunk a KARESZ-ig? 1. Kanyar AutoCAD alapú vektoros - felmérés

Részletesebben

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért

Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola

Részletesebben

Hordozható Infravörös Hőmérők

Hordozható Infravörös Hőmérők Hordozható Infravörös Hőmérők MicroRay PRO - Alacsony költségű infra hőmérő otthoni vagy ipari használatra A Eurotron gyártmányú MicroRay PRO infravörös hőmérő az ideális eszköz arra, hogy ellenőrizze

Részletesebben

Levegőminőség védelem

Levegőminőség védelem Élelmiszeripari zöld innovációs program megvalósítása Levegőminőség védelem Energiahatékonyság Dr. Borbély János egyetemi docens Debreceni Egyetem EEA Grants Norway Grants 1 Tojásból Csirkemell-filé Környezeti

Részletesebben