1. A történelem kezdetei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1. A történelem kezdetei"

Átírás

1 1. A történelem kezdetei 1 1. A történelem korszakai: a történelem az emberiség története: az ember kialakulásától kezdődött és máig is tart. A történelmet 5 fő korszakra osztjuk: Korszak őskor ókor középkor újkor jelenkor (legújabb kor) Mettől meddig tart? Kr. e. több millió év (ember megjelenése) Kr. e (írás és első államok) Kr. e Kr. u. 476 (a Nyugat-Római Birodalom bukása) (Kolumbusz Kristóf felfedezi Amerikát) (az első világháború kitörése) 1914 ma is tart. (Amíg ember van a Földön, addig történelem is lesz.) 2. A történelem forrásai: forrásnak számít minden dolog, ami segíti a történelem megismerését. A források fajtái: a) tárgyak: kard, kőbalta, koponya. b) írásos emlékek: papirusztekercs, sírfelirat, agyagtábla. c) szellemi hagyomány: népdal, népmese, monda. 3. Az őskor: a) időben elhelyezve: az őskor Krisztus előtt több millió évvel kezdődik (az ember megjelenésével) és Kr. e körül ér véget.(az írás és az első városok kialakulása után). b) Az őskori ember jellemzése: - kialakulásáról két fő elképzelés van: 1. a teremtés valamilyen isteni erő által 2. az állatvilágból fejlődött ki (evolúció). - különbsége a többi élőlénytől: az állatoktól megkülönbözteti : 1. a gondolkodás 2. munka 3. értelmes beszéd 4. vallás a majmoktól megkülönbözteti: 1. agyméret (nagyobb agykoponya kisebb arckoponya) 2. egyenes gerinc: képes a két lábon járásra. 3. fogás: bonyolult eszközök készítése. c) Az őskori ember életmódja: két fő típust különböztethetünk meg: 1. kezdetben: zsákmányoló: mindent a természettől vesz el(amit készen talál) - élelemszerzés módja: halászik, vadászik, gyűjtöget. - eszközök: bunkó, marokkő (szakóca), lándzsa, íj, nyíl, csontszigony. 2. később: termelő: már maga is termel élelmet. - élelemszerzés: az előbbiek mellett még növénytermelés, állattenyésztés. - új eszközök: ásóbot, agancskapa, sarló, őrlőkő. - kialakulnak az első mesterségek is: fazekasság, szövés-fonás, kovács. d) Nemek és kor szerinti munkamegosztás: a horda tagjainak feladatai nem és kor szerint felosztva. - gyerekek: gyűjtögetés, aratás. - nők: gyűjtögetés, földművelés, aratás. - férfiak: vadászat, halászat, kovácsmesterség, fazekasság. - öregek: tűzőrzés. e) Vallás: istenként tisztelt mindent amit nem értett meg. Pl.: nap, hold, szél. A vallás része a varázslat (mágia) is, a természeti erőket akarják megnyerni, a sámán vezeti. Pl.: esőtánc, rajzvarázslat barlangrajzokon keresztül. (leghíresebb: Altamira-barlang.) f) Ősleletek: legrégebb: Afrika (Olduvai-hasadék): Lucy Magyar leletek: 1. Rudi: (Rudabánya) 2. Samu (Vértesszőlős).

2 2 2. Az ókori Kelet világa: a folyammenti államok I. Közös jellemzők: 1. Itt alakultak ki az első városállamok. pl.: Mezopotámia: Ur, Uruk, Kis, Babilon; India: Mohendzso Daro, Harappa; Palesztina: Jerikó 2. Itt született meg az írás, amely területenként eltérő volt. Írásfajta Helyszín Mire írtak? képírás Egyiptom papirusz, kő ékírás Mezopotámia agyagtábla szóírás Kína papír, selyem, csont betűírás Fönícia agyagtábla, papirusz 3. Jellegzetes az öntözéses gazdálkodás: a folyók vizét csatornákon keresztül a földekre vezetik. Egyiptom Nílus, Mezopotámia Tigris, Eufrátesz, India Indus, Gangesz, Kína Hoangho, Jangce 4. Közös a társadalom felépítése is: 4 alapvető csoport különíthető el: 1. Istenkirály: minden hatalom az övé, az egész állam felett rendelkezik 2. Előkelők: irányítják a tömegeket: - hadvezér (katonai irányítás) - hivatalnokok (hivatali ügyintézés, közös munkák, pl. gátépítés vezetése) - papság (kapcsolattartás Istennel) 3. Közrendűek: - földműves - iparos (kézműves) - kereskedő - katona 4. Rabszolgák (hadifoglyok vagy adósrabszolgák) II. Az egyes államok jellegzetességei: a) Egyiptom: - a sivatagban a Nílus mentén helyezkedik el: Hérodotosz történetíró szerint: Egyiptom a Nílus ajándéka. (1. öntözővíz, 2. iszaptrágya) - piramisok (legnagyobb a Kheopsz-piramis) - a halottak kultusza: balzsamozás: múmia - Tutanhamon fáraó sírlelete (aranymaszk, ételek, eszközök) b) Mezopotámia (Jelentése: folyamköz ) - sumér városok: Ur, Uruk, Kis, Babilon - nagy király: Hammurapi: szigorú törvények:,, Szemet szemért..." - toronytemplomok (zikkurat), pl. Bábel tornya c) India: - kasztrendszer: mindenki beleszületik egy társadalmi csoportba haláláig ott is marad - számjegyek (Európába az arabok hozták be: arab számok) d) Kína: - uralkodói császárok, leghíresebb császár: Csin Si Huang-ti (ő adja Kína nevét: Csin-Chin-China) - Nagy Fal a hunok támadásai ellen (az egyetlen emberi építmény, amely még a Holdról is látható) - találmányok: papír, puskapor, porcelán, selyem, iránytű

3 1. Hellász a térképen 3. Hellász története 3 a) Hellász = ókori Görögország Az ókori Görögország nagyobb volt, mint a mai. Hozzátartozott ugyanis: az egész Balkán-félsziget, az Égeitenger szigetei, (a legnagyobb: Kréta), valamint Kis-Ázsia tengerparti szakasza is. b) Hellász tengeri ország: - lakói kereskedelemből és halászatból élnek - mediterrán gazdálkodást folytatnak (déligyümölcs, szőlő (bor, mazsola), olajbogyó, kecske, juh) 2. Hellász népei: a hellének A hellének 3 nagy bevándorlási hullámban foglalták el a terület: a.) akhájok - Észak-Balkán és Kis-Ázsia ( legnagyobb városuk Trója és Mükéné) b.) jónok - Attika (legnagyobb városuk Athén) c.) dórok - Peloponnészoszi - félszget (legnagyobb városuk Spárta) 3. Hellász városfejlődése: Külön városállamok alakultak ki: ezek a POLISZOK. Teljesen önálló városállamok külön királyokkal az élen (számuk kb. 500.) Kétféle fejlődés jellemző: 1. Spárta: -erős katonaállam: 2. Athén: a nép uralma (demokrácia ) Társadalom: Előkelők: a 2 király és a vének tanácsa Közrendűek: a szabad spártaiak (mind katonák) Félszabadok: körüllakók (kereskedőnépek) Rabszolgák ( helóták ): a spártai földeket művelik) lényege: a testi edzettség a harcra készültség nem érték a kultúra és a vagyon sem (vaspénz) A demokrácia fénykora Periklész idejében volt Király nincs, mert az utolsót elűzik. A demokráciát gyakorolhatják: az előkelők (földbirtokos arisztokraták) és a közrendűek (parasztok, kézművesek, hajósok, kereskedők), de kivételező demokrácia, mert nem vonatkozik: az idegenekre, a rabszolgákra és a nőkre sem. 4. A görög - perzsa háborúk: oka: el kell dönteni, hogy ki kereskedjen az Égei - tengeren? ki szerez bevételt? Idő és hely Kr. e Marathón: Kr. e Thermopülai Kr. e. 480: Szalamiszi-öböl Hadvezérek Hadi események Dárius Miltiádész Leonidász. Xerxész Themisztoklész váratlan éjszakai támadás és görög győzelem a perzsák felett Emlék: a maratoni futás árulással győz a perzsa túlerő, Leonidász is elesik Emlék: sírvers: Itt nyugszunk. Vándor, tengeri hajócsata, döntő görög győzelem a perzsák felett. Oka: a döfőorr, valamint a háromsoros gálya fölénye 5. Alexandrosz = Nagy Sándor - ő egységesíti a görög városállamokat egy közös országgá - Makedóniából indulva meghódította a fél világot: Hellász, Egyiptom, Mezopotámia, Perzsia elfoglalása után Afrikától Indiáig terjed a Makedón Birodalom (Nílustól az Indusig) - ő terjeszti el világszerte a görög kultúrát 6. Kultúra: - szobrászat: Diszkoszvető ( Mürón ), Pallasz Athéné ( pheidiász ) - tudomány: Pitagorasz, Thálész matematika, Hippokratész orvostudomány, Arkhimédész - fizika - irodalom: Homérosz hőskölteményei Iliász és Odüsszeia (A trójai faló története) - építészet : 3 féle oszlopfő: 1. dór (egyszerű) 2. jón (csigavonalas) 3. korinthoszi (levéldíszes)

4 4 1. Helyszín: a Földközi-tenger térsége. A magtelepülés Róma városa (Appennini-félsziget). 2. Fejlődése: Róma fejlődésében 4 lépcső különíthető el: 4. Az ókori Róma a) Róma alapítása: A monda szerint: Romulus és Remus alapították (teknőben kitett ikrek és az anyafarkas története), a valóságban: latin pásztorok alapították a települést, Kr. e. 753 körül b) Itália elfoglalása: harc a szomszédos városállamokkal, győzelem az etruszkok és a gallok ellen Kapcsolódó legendák: a városi ludak: gágogásukkal felébresztették a római őrséget, így az éjszaka támadó ellenség nem tudta elfoglalni Rómát. Mucius Scaevola pedig fél kezét elégette a tűzben, hogy az etruszk királynak bizonyítsa a rómaiak bátorságát. c) A Földközi-tenger meghódítása Cél :a tengeri kereskedelem ellenőrzése ehhez le kellett győzni a vetélytárs föníciaiak vagy más néven punok seregét 3 római-pun háborút vívtak meg, ezek Róma győzelmével végződtek. (Nagy hadvezérek: Hannibál és Scipio.) d) Az ismert világ meghódítása: a Római Birodalom születése Fontosabb tartományok (provinciák): Gallia (Franciaország), Britannia, Hispania (Spanyolország), Pannonia (Magyarország és Ausztria) 3. Róma államformájának változásai Államforma királyság köztársaság császárság Korszak Kr.e. 753 Kr. e Kr. e. 510 Kr. e. 31. Kr. e. 31. Kr. u Kié a hatalom? király népgyűlés (szenátus) császár 2 konzul vészhelyzetben: diktátor 4. Róma társadalma: jellegzetes ókori társadalom a) uralkodó (király - rex vagy császár - caesar, a köztársaság alatt 2 konzul) b) patríciusok (nagybirtokos előkelők) c) plebejusok (közrendűek: földműves, kézműves, kereskedő) d) servusok (rabszolgák) 5. Nagy rómaiak: Romulus: A monda szerint Róma alapítója és első királya Scipio: A pun háborúk legnagyobb hadvezére, még a harci elefántokkal támadó Hannibált is sikerült legyőznie. Julius Caesar: a köztársaság megdöntője, a császárság névadója. Diktátor, de egyben Róma felvirágoztatója rendelkezéseivel (aranypénz, földosztás, katonai győzelmek, naptárreform a szökőévvel) Augustus: Róma első császára. Az ő uralkodása számít Róma aranykorának. A népet ingyen gabonával és cirkuszi játékok rendezésével nyerte meg. Innen ered a mondás: Kenyeret és cirkuszt! Nagy Konstantin: Róma császáraként államvallássá tette a kereszténységet

5 5. Népünk történetének kezdete 5 1. A magyar nép eredete Hosszas vándorlás után érkeztünk meg a Kárpát medencébe Eredetünk: ázsiai származás (a magyar őshaza az Urál-hegységtől keleti irányba lehetett) A nyelvtudomány finnugor eredetet tételez fel: uráli nyelvek finnugor nyelvcsalád vogul és osztják rokonság Ugyanakkor a török eredetet sem lehet kizárni (kultúra, kinézet, harcmodor) 2. A vándorlás állomásai: a) Uráli őshaza (zsákmányoló életmód ) az Uráltól keletre b) Magna Hungária (legeltető állattenyésztés) az Uráltól nyugatra, a Volga és Káma folyó mellett c) Levédia (kazár fennhatóság és a földművelés kezdetei) a Fekete-tenger, Meotisz és Don mellett d) Etelköz (a 7 törzs vérszerződése) a Dnyeper és Dnyeszter folyók közén e) Kárpát medence (honfoglalás és letelepedés) 3. Honfoglalás: két szakaszban történhetett, egy hosszabb folyamat volt, nem pillanatnyi harcok! szakasz: : a Kárpát-medence fokozatos megszállása 1. Erdély elfoglalása (Vereckei-hágón át) 2. Az Alföld megszállása 3. A Dunántúl és Felvidék elfoglalása szakasz: : a Kárpát-medence védelme (bajor támadások elhárítása) A honfoglalás vezetői: Árpád fejedelem (kende) és Kurszán hadvezér (gyula) A krónikák szerinti 7 honfoglaló vezér: Álmos, Előd, Ond, Kont, Tas, Huba, Töhötöm 7 honfoglaló törzs: Nyék, Megyer, Kürtgyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi 4. A kalandozások kora (X. század) Célok: 1. a szomszédok megfélemlítése 2. rablóháborúk (zsákmányszerzés, fosztogatás) Irányok: 1. Német-Római Császárság 2. Itália 3. Bizánc Harcmodor: menekülés színlelése közben az ellenség bekerítése nyílzápor az ellenségre Kudarc: 1. Kiismerik a magyar taktikát. 2. Megjelenik a nehézpáncélos lovagi harcmodor Döntő nagy vereség: Augsburg mellett (Lehel kürtje ) A kalandozások után válaszút elé kerül népünk: 1. Folytatjuk a kalandozásokat kihal a magyarság, mert a szomszédaink kiirtanak bennünket 2. Beilleszkedünk a keresztény Európába így megmarad a magyarság is. 5. A keresztény magyar állam megnevezése : két nagy uralkodó nevéhez fűződik: 1. Géza fejedelem: ( ) békekötés a szomszédokkal hittérítők behívása (fiát, Vajkot is Istvánra keresztelteti) lovagok behívása, hogy eltanuljuk a nyugati lovagi harcmodort 2. I. (Szent) István ( ) leveri a lázadó törzsfőket (Koppány, Ajtony, Gyula) koronát kér II.Szilveszter Pápától (fejedelemből király lesz) támogatja az egyházat: 1. földbirtokok 2. egyházi tized ( dézsma) vármegyékre osztja az országot a vármegye élén az ispán áll, akinek feladata: 1. adók beszedése 2. bíráskodás 3. a vármegyei katonaság vezetése

6 6 6. Az érett középkor Európában 1. A középkor szakaszai: A középkor kezdete: 476, vége: Szakaszok: a) korai középkor ( V.-X század) a népvándorlás kora. b) érett középkor ( XI.-XIV század) a feudalizmus virágkora c) késői középkor (XV század) a feudalizmus hanyatlása 2. A feudalizmus rendszere: A feudalizmus a középkorra jellemző rend, lényege, hogy a hatalom alapjának a földbirtok számít (feudum). Akinek több földje van a hatalma is nagyobb. A legnagyobb birtokosok a földjük nagy részét nem tudják műveltetni, ezért tovább adják hűbérbe. Hűbérbirtok: olyan birtok, amit hűsége jutalmául kaphat valaki. Hűbérúr: aki földet ad. Hűbéres: aki földet kap cserébe katonai szolgálattal tartozik. Hűbéri lánc: a hűbérurakból és hűbéresekből kialakuló szövetségi rendszer: pl. király nagybirtokos középbirtokos kisbirtokos Ellenség támadása esetén a hűbéri lánc szerint hívják harcba a hűbérurak a szövetségeseiket. 3. A nagybirtokok felépítése: használat szerint 3 fő részre osztjuk: majorság: a földesúr saját használatában maradó rész, a legjobb földek. jobbágytelek: gyengébb minőségű telkek, amit a jobbágyok csak használatra kapnak meg. Részei a házhely, szántó és kert. Cserébe a jobbágy terményadóval, robottal és ajándékkal tartozik. közös használatú részek, pl.: erdő, legelő, malom, halastó 4. Önellátástól az árutermelésig Önellátó gazdálkodás: kezdetben egy hűbérbirtokon mindent megtermelnek maguknak, piacra nem visznek semmit. A jobbágynak viszont érdeke, hogy többet termeljen, mert akkor neki is több marad új módszereket találnak ki termelés növelésére: pl. nehézeke, szügyhám, patkó, valamint a háromnyomásos földművelés. Az önellátásból így fejlődik ki az árutermelés kialakulása: korszerű eszközök több termés fölösleg vásáron eladható. A vásárok helyén alakul ki a középkori város. 5. A városok jellemzői: Kialakulásuk: forgalmas helyeken (útkereszteződés, templom vagy vár mellett, hídnál, hegy és alföld találkozásánál) Lakói: kézművesek és kereskedők: együtt polgároknak nevezzük őket Fallal körülvett, zsúfolt,egészségtelen lakóhelyek, gyakori a fekete halál és a vörös kakas. 6. A középkori társadalom a következő csoportokból áll össze: a) király b) nemesség: nagybirtokos középbirtokos kisbirtokos (lovagok) c) egyház: világi papság /szerzetesek d) polgárság: kézműves / kereskedő e) jobbágyság 7. Kultúra: a vallásosság szerepe nagy (legendák, zsoltárok, imák elterjedése, szentek tisztelete) román és gótikus művészeti stílusok lovagi életmód fénykora

7 7. Magyarország az Árpád -korban 7 1. Szent István halála után 3 gondot kell megoldani: 1. trónviszályok( Péter és Aba Sámuel, majd Salamon és Géza harcai) 2. pogánylázadások (Vata és János felkelései) 3. német támadások (a Vértes és Búvár Kund mondája) Az ország Szent László és Könyves Kálmán idejére jutott ki a válságból. Szigorú törvényekkel tartották fenn a rendet, főleg a lopások szaporodtak el. László: aki egy tyúk értékénél többet lop, azt felakasztják. Kálmán: a tolvajt csak megvakíttatja vagy rabszolgának adatja el. A két király hódításra is képes volt; László Horvátországot Kálmán Dalmáciát szerezte meg. 2. A XII. században folytatódott felzárkózásunk Európához: kialakul a hűbéri láncolat megindul az önellátó gazdálkodás fejlődése a gazdaságokban fejlődnek a városok is 3. II. András és az Aranybulla: II. András idejében meggyengül a király hatalma: elpazarolja a királyi birtokokat csökkennek a bevételek (kevesebb robot, adó, ajándék) fölösleges háborúk (Pl.: keresztes hadjárat) üres kincstár sok adót vet ki 1222: a királyt az elégedetlen nemesek kényszerítik az aranybulla törvényeinek kiadására: a nemesek adómentessége biztosított a katonáskodni csak akkor kötelesek a nemesek, ha Magyarországot védő háború, külföldi csatákra nem lehet őket kényszeríteni a király nem vehet ki fölösleges adókat a nemesség ellenállási joggal rendelkezik: fegyveresen is kényszeríthetik a királyt az aranybulla betartására 4. IV. Béla uralkodása ( ): a) Uralkodása a tatárjárás előtt: IV. Béla gyermekként látta, hogy apja, II. András kénytelen a főnemeseknek engedelmeskedni. A szeme láttára ölték meg az anyját, Gertrúdot és apja nem tudta megbüntetni a gyilkosokat. Ezért Béla megfogadta, hogy vissza fogja állítani a királyi hatalmat, amikor trónra kerül. Első intézkedéseiben ezért szigorúan fellépett a főnemesekkel (bárókkal) szemben: a bárók székeinek elégetése, a földbirtokok visszavétele Julianus barátot elküldi az őshaza felkutatására Julianus hírt hoz a tatár veszedelemről. b) A tatárjárás ( ), vezeti : Batu kán Béla vereséget szenvedett a Sajó menti Muhi pusztán (tatár túlerő és csapda, a nemesek nem támogatják a korábbi intézkedések miatt ), elmenekül Trau szigetére. A tatárok felperzselik az országot, majd kivonulnak (ok: Ázsiában meghal a nagykán és Batu akar a helyére kerülni). c) IV. Béla intézkedései a tatárjárás után ( rájön, hogy a nemességgel ki kell egyeznie) Kővárak építtetése a nemesekkel cserébe visszaadja a földjeiket. Kunok letelepítése a Kiskunságon és a Nagykunságon katonaság lesznek a tatár ellen. Külföldiek behívása az újjáépítéséhez. Királyi jövedelem a városok adóiból, mivel nagyon kevés földbirtoka marad. Alsószentivánhoz a Búvólyuk miatt kapcsolódik: személyesen hívta elő az oda elbújt lakosokat. Sikerül az ország újjáépítése ezért IV. Béla kiérdemli a második honalapító címet.

8 8 8. Az Anjou királyok kora ( ) Anjou-házi királyaink: I. Károly Róbert ( ) és I. (Nagy) Lajos ( ) 1. Károly Róbert uralma: a) Hatalomra kerülése: 1301-ben kihal az Árpád-ház az egyik lehetséges örökös Károly Róbert (Itália). A trónért: trónharcokat vív Vencellel ( Csehország) és Ottóval ( Bajorország) A kiskirályok leverése (Csák Máté, Aba Amádé Borsa Kopasz, Kán László Kőszegi Henrik) b) Az ország felvirágoztatása: Új adók a kincstár megtöltéséért : - Kapuadó: a jobbágyok éves adója a királynak. - Harmincadvám: a kereskedők fizetik a határon (az áru értékének 1/30-ad része) - Bányabér: az arany és ezüstbányák jövedelmének 1/3-át megtarthatja a nemes, ezért érdeke, hogy bányát nyisson.(az Árpád-korban a nemes nem kapott semmit sem, ezért inkább eltitkolta, ha bányát talált.) Aranypénz firenzei mintára (fiorino forint) c) Külpolitika: Baráti szövetségre törekszik a szomszédokkal, ezért 1335-ben megrendezi a visegrádi királytalálkozót a magyar, lengyel és a cseh király között. A találkozó eredménye: Közös kereskedelmi útvonal megállapítása (cél Bécset kikerülni az árumegállító jog miatt) Egyezség a lengyel királlyal: III. Kázmér halála után a lengyel trónt Karoly Róbert fia, Lajos fogja örökölni. 2. I. (Nagy) Lajos uralma: a) Miért Nagy Lajos? Mert rengeteg háborút vívott és átmenetileg sok területet meghódított Magyarország területe Lajos alatt volt a legnagyobb. ( Országa határait négy tenger mosta. ) Háborúival 2 fő irányban terjeszkedik: 1. Itália felé (Indok: megbosszulni testvére halálát, akit Averszában megfojtottak). Itáliába kísérte el harcolni az Arany János által bemutatott Toldi Miklós is. 2. A Balkán-félsziget felé: harcokat vív a török ellen ben megszerzi Lengyelországot, létrejön a lengyel-magyar perszonálunió. Ez azt jelenti, hogy a két országot közös király köti össze, de egyébként függetlenek egymástól, egyik sem diktál a másiknak. b) Törvényei: 1351-ben Lajos megújítja az Aranybullát Háborúi mellett Nagy Lajos törvényeit kell még mindenképpen kiemelni. Újdonságok a törvényekben: Ősiség törvénye: ha egy nemes fiú utód nélkül hal meg. Birtok visszaszáll a királyra, nem adhatja el a rokonságnak és a földkereskedőknek. Kilenced: A jobbágy terményének 1/10-ed részénél be kell, hogy adja a földesúrnak.(kilencedik tized mivel a 10. tized a dézsma) Ezt minden nemesnek kötelező beszedni a gazdagabb nemesek nem tudják elcsábítani a szegényebbektől a jobbágyokat. Úriszék vagy pallosjog: néhány főúr akár halálra is ítélheti a jobbágyait. egy és ugyanazon nemesi szabadság elve : minden nemes mentes az adófizetés alól ( akár főúr, akár kisnemes) Az Anjouk koráról összegzésként elmondható: hogy Magyarország egyik legdicsőbb korszaka volt. Az ország fejlődött, belső területén béke volt, katonailag erős, ezért hódításokra is képes volt.

9 9. A Hunyadiak kora (Magyarország a XV. században) 9 1. Hunyadi János, a törökverő Hunyadi János Luxemburgi Zsigmond királyunk udvarában tűnt fel zsoldos katonaként. Célja: a török kiűzése Európából. Harcainak többségét megnyerte, a szekérvár bevetésének köszönhetően. (Szekérvár: éles kaszákkal felszerelt harci szekér, melyből puskások és íjászok lövöldöztek az ellenség felé.) a) Támadó hadjáratok: 1443/44: hosszú hadjárat : a török csapatokat Magyarország déli határairól sikerült visszaszorítania a Fekete-tengerig. 1444: várnai csata veresége. A csata győzelemre állt, de I.Ulászló királyunkat megölték a janicsárok és emiatt megszaladt a magyar sereg. b) Védekező háborúk (A török birodalom visszavág) Hunyadi az ország kormányzója lesz V. László gyerekkora alatt. Megerősíti a déli végvárvonal határvidékét, főleg Nándorfehérvárt, mivel tudja, hogy a török Magyarország ellen készül. 1456: Nándorfehérvárnál sikeresen visszaveri II. Mohamed szultán főnyi seregét, de a győzelem után pestisben meghalt. (Emlék: déli harangszó, legenda: Dugovics Titusz) 2. Hunyadi Mátyás: ( ) a) Hatalomra kerülése: a Hunyadiak harca V. Lászlóval: V. László lefejezteti Hunyadi Lászlót és börtönbe zárja Mátyást ban V. László váratlan halála után a köznemesség a Duna jegén összegyűlve királlyá kiáltja ki a fiatal Mátyást. b) Mátyás uralma a középkori Magyarország fénykora: Erős királyi hatalom, belső béke, sikeres háborúk jellemzők. Az erős királyi hatalom 3 támaszra épül: Hivatalnoksereg: végrehajtja a király utasítását Zsoldos hadsereg (fekete sereg): fenntartja a belső rendet és nyeri a külső háborúkat is. Adók: (biztosítják a hivatalnokok és a hadsereg fenntartását) - Füstpénz: (a kapuadó helyett a jobbágyok évi adója) - Harmincad - Bányabér - Rendkívüli hadiadó d) Hunyadi Mátyás háborúi: Török elleni védekezés (legnagyobb győzelme a kenyérmezei csata Kinizsi Pál vezérsége alatt) Német birodalom elleni támadás: 1485: Bécs elfoglalása (Himnusz 3. versszak: Nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. ) e) Mátyás és a kultúra: reneszánsz központ Budán reneszánsz: a XIV. században kialakult világnézet. Lényege, hogy a világ középpontjában az ember áll. Megújítja a görög művészet vonásait is (oszlopcsarnokok elterjedése, emberi szobrok.) Világhírű könyvtára a Corvina (kézzel írt könyvek: kódexek) Udvari költője: Janus Pannonius, az első ismert magyar költő. Fő verse Pannónia dicsérete.

10 Két pogány közt egy hazáért 1. Magyarország 3 részre szakadása: a) 1490: Hunyadi Mátyás halála után a Jagellók nem tudják az erős királyi hatalmat fenntartani. Kiürül a kincstár Zsold hiányában szétszéled a fekete sereg Lázong a jobbágyság: 1514-ben Dózsa György felkelését kell vérbe fojtani. b) A gyengülő ország nem bír ellenállni a török támadásoknak Nándorfehérvár eleste összeomlik a déli végvárvonal, nyitva az út a török előtt Budáig Mohács: tönkreverik a Magyar sereget. Gond: a csata után nem képes összefogni az ország, két királyt választanak, s Szapolyai János és Habsburg Ferdinánd egymás ellen harcolva tovább gyengítik az országot A török elfoglalja Budát, ezzel az ország 3 részre szakad: 1. Magyar Királyság Pozsony; 2. Erdélyi Fejedelemség Gyulafehérvár; 3. Hódoltság Buda 2. A végvári harcok: A déli végvárvonal helyett új végvárvonal épült ki a hódoltság és a többi országrész határán. Céljuk: feltartóztatni a török sereget, nehogy egész Magyarországot el tudja foglalni. Ez sikerült is, a török hiába foglalt el újabb várakat, egész Magyarország területét nem tudta megszállni soha. Jelentősebb harcok: 1532: Kőszeg (Jurisich Miklós) győzelem angyalokkal 1552: Drégely (Szondi György) a két apród története Temesvár (Losonczy István) a török árulása: lemészárolják a magukat megadó várvédőket Eger (Dobó István) győzelem Bornemissza Gergely bombáival 1566: Szigetvár (Zrínyi Miklós) kirohanás és hősi halál A végvári harcok költői: Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Zrínyi Miklós 3. Kísérletek az ország egyesítésére: 3 lehetőség: 1. A török egyesít (megakadályozzák a végvárak) 2. Erdély egyesít az erdélyi fejedelem vezetésével 3. A királyi Magyarország egyesít a Habsburgok vezetésével Egyesítési törekvések: 5 nagyobb kísérlet történt az ország egyesítésére 1. Bocskai István szabadságharc a Habsburgok ellen Erdély vezetésével 2. Bethlen Gábor kísérlete: Erdély megerősítése ( Tündérkert ) után háborút robbantott ki a Habsburgok ellen. Területeket tudott szerezni, de az egység nem sikerült. 3. Zrínyi Miklós, a költő és hadvezér (a szigetvári hős dédunokája). Önálló magyar hadsereget állít fel, s győzelmeket ér el a török ellen. Váratlan halála (vadkan) megakadályozza terveit. 4. Wesselényi-összeesküvés: Fellázadnak a Habsburgok ellen, de leleplezik a mozgalmat és kivégzik a vezetőket. 5. Thököly Imre kísérlete: kikiáltja magát Felső Magyarország fejedelmének (4 részre szakadt ország) : a török kiűzése Habsburg vezetéssel. Előzmény: a török ostromolta és majdnem elfoglalta Bécset. Az osztrákok bosszúból megszervezték a Szent Ligát és Lotaringiai Károly vezetésével a Balkán-félszigetig, visszaszorították a törököket, így hazán felszabadul a 150 éves török uralom alól. Gond: a győzelem a Habsburgok segítségével valósul meg, és be is nyújtják a számlát: Magyarország a Habsburg Birodalom egyik tartománya lesz, nem pedig önálló ország.

11 11. Magyarország a XVIII. században A Rákóczi-szabadságharc ( ): kurucok és labancok küzdelmei a) Okai: Habsburg-önkényuralom: a magyar főurak megkérdezése nélkül döntenek az ország dolgairól Hamis felségárulási perek a gazdag földbirtokosok ellen A törököt kiűző német sereg fosztogatásai Súlyos adók a jobbágyok nyakán: (katonák ellátása: porció, fuvarozása: forspont) b) Célja: a magyar függetlenség kivívása c) Vezeti: II. Rákóczi Ferenc, hadvezérei: Bercsényi Miklós, Bottyán János, Esze Tamás d) Nagy csaták: Dunaföldvár elfoglalása (győzelem), trencséni csata (döntő vereség) e) Tetőpont: az ónodi országgyűlés (1707):a Habsburgok trónfosztása, a független Magyarország kikiáltása f) A harcok vége: a szatmári béke: Magyarország a Habsburg birodalom része marad, a magyar törvényeket viszont a Habsburgoknak is be kell tartaniuk. 2. Az ország újjáépítése III. Károly ( ) alatt: a) A népesség pótlása 3 úton: 1. természetes szaporodás 2. német telepesek behívása 3. bevándorlás (román, ukrán, horvát, szerb, szlovák, cigány népesség letelepedése) Emiatt Magyarország soknemzetiségűvé válik. b) A mezőgazdaság fejlesztése: földbirtok és vetőmag osztása, új növények elterjesztése, pl.: kukorica, krumpli Az ipart nem fejlesztik, mert ide akarják eladni az osztrák termékeket. c) Az ország irányítása: 3 hivatalból történik 1. kancellária (Bécs): végrehajtja a király utasításait 2. helytartótanács (Buda): intézi a belügyeket 3. országgyűlés (Pozsony): adókat és a katonaság létszámát szavazza meg 3. A felvilágosult abszolutizmus: (Mária Terézia és II. József uralkodása) Érdekessége, hogy önkényuralommal kormányoz (ezért abszolutizmus), de a felvilágosodás céljait akarja megvalósítani (ezért felvilágosult). Több rendeleteket hoznak a nép érdekében. a) Mária Terézia ( ) rendeletei 1. vámrendelet: úgy állapítja meg a határokon a vámokat, hogy a kereskedelem Ausztria és Magyarország közt bonyolódjon le. Magyarország iparcikkeket vásároljon, és mezőgazdasági cikkeket adjon el. Cél: a kereskedelem majd egybeolvasztja a két országot. 2. úrbéri rendelet: előírja, hogy a jobbágyoktól maximum mennyi adót szedhető be, pl.: évi 52 nap igás vagy 104 nap igátlan robot. Cél: a jobbágyok ne lázadjanak a sok adó miatt. Mária Terézia szavaival: Etetni kell a juhot, ha nyírni akarjuk. 3. oktatásügyi rendelet: cél az általános iskolai oktatás kiépítése b) II. József ( ) rendeletei (kalapos király, mert nem koronáztatta meg magát) 1. türelmi rendelet: megtűri a nem római katolikus vallású szerzetesrendeket is 2. jobbágyrendelet: javítani akarja a jobbágyok életét (pl. elmehet tanulni értelmiséginek) 3. adórendelet: meg akarta adóztatni a nemeseket is (a közös teherviselés előfutára) 4. nyelvrendelet: hivatalos nyelvé tette a németet ebbe bukott bele, s halálos ágyán a türelmi és a jobbágyrendelet kivételével minden intézkedését visszavonta.

12 Haza és haladás: a reformkori Magyarország 1. A reformkor Magyarországon ( ) reform = újítás, változtatás reformkor: a reformországgyűlések kora, amíg a reformokat békésen hozták meg. kezdete: 1825 (Széchenyi István fellépése) vége: március 15. (a forradalom más erőszakkal hoz reformot) 2. Széchenyi István fellépése: Széchenyi beutazta Nyugat-Európát és látta, hogy Magyarország mennyire elmaradott. Célja: Magyarország. zárkózzon fel a fejlett országokhoz. Programja: a műveiben írja le (Hitel, Világ, Stádium) először a mezőgazdaságot kell fejleszteni, utána az ipart el kell törölni az ősiség törvényét, eladható lesz a birtok egy része, lehet rá így hitelt fölvenni a felvett pénzből lehet fejleszteni (gépesítés, műtrágyázás stb.) robot helyett bérmunka legyen, mert a jobbágy többet dolgozik, ha megfizetik a munkáját. Gyakorlati alkotásai: MTA, Lánchíd, lóverseny, kaszinó, gőzhajózás, folyószabályozás 3. Kossuth Lajos fellépése: Programját közli: 1841-től a Pesti Hírlap szerkesztőjeként iparfejlesztés: Védegylet létrehozása: tagjai úgy támogatják a magyar ipart, hogy 6 évig csak magyar árut vásárolnak. ( Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás. ) Közös teherviselés: a nemesség is adózzon Kötelező örökváltság: a jobbágyok kötelező felszabadítása a földesúri terhek alól, a jobbágytelek örökké a jobbágyé marad, a földesurat az állam kártalanítja majd. Nagy különbség Kossuth és Széchenyi között: Kossuth hajlandó céljaiért háborúzni is, ha kell. Ezért lesz Kossuth ben a szabadságharc irányítója. Széchenyi már nem kér a harcokból, s 1848-ban visszavonul a szabadságharc kitörése után, s végül egy elmegyógyintézetben öngyilkos (?) lesz. 4. A reformkori törvényhozás menete és eredményei A törvényhozás bonyolultsága miatt a reformkorban csak kevés törvényt tudtak elfogadni. Oka: a javaslatnak 4 helyen is át kellett mennie ahhoz, hogy törvény legyen belőle: megyegyűlés országgyűlés alsótábla (köznemesek) országgyűlés felsőtábla (főnemesek) király (ha aláírta a javaslatot, törvény lett belőle, ezt nevezzük szentesítésnek) Bármelyik helyen, ha leszavazták a javaslatot, azt mindig újra kellett tárgyalni az előtte lévő fórumon is, ezért nagyon kevés javaslat tudott törvénnyé válni. A reformokban hozott 3 legfontosabb törvény: Nyelvtörvény: 1844-től a magyar lett hazánkban a hivatalos nyelv. Közös teherviselés: csak 2 adóra lesz érvényes: hídpénz (Lánchíd), házadó (megyei adó) Önkéntes örökváltság: a jobbágy felszabadulhat a földesúri terhek alól, ha: 1. a földesúr megengedi, és: 2. a jobbágytelek árát ki tudja fizetni saját pénzéből 5. A reformokban alakultak ki az első magyar pártok is: Konzervatív Párt: nekik elég annyi amennyit elértek. Ellenzéki Párt: több törvényt akar, mint amit eddig hoztak. Pl. Kossuth Lajos, Deák Ferenc. Fiatal Magyarország.: ők akarták a legtöbb reformot és ezért harcolni is akartak. Vezetője Táncsics Mihály, tagjai: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vidáts János, Irinyi József, Irányi Dániel, Degré Alajos vagyis a későbbi márciusi ifjak.

13 13. Forradalom és szabadságharc A forradalom előzményei: az európai forradalmak (Párizs, Prága, Berlin, Bécs) megadják a követendő példát a reformkori országgyűlések nem hoznak több eredményt, aki többet akar, lázadnia kell III. 15. Forradalom Pest-Budán a) Kirobbantói: a márciusi ifjak: Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Vajda János, Vidáts János, Irinyi József, Irányi Dániel, Degré Alajos b) Programja: a 12 pont, főbb követelései: cenzúra eltörlése magyar minisztérium (kormány) és országgyűlések évente Pesten törvény előtti egyenlőség jobbágyfelszabadítás, az úrbéri terhek (robot, adó, ajándék) eltörlése közös teherviselés unió: egyesülés Erdéllyel c) A forradalom menete: 1. A márciusi ifjak indulása a Pilvaxból 2. Egyetemek végiglátogatása csatlakozik a fiatal értelmiség is 3. Landerer nyomdája: cenzúra nélkül kinyomtatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt 4. Gyűlés a Nemzeti Múzeum előtt tízezrek hallgatják a 12 pontot és a Nemzeti dalt 5. A követelések aláírása a Városházán és a Helytartótanácsnál 6. Táncsics kiszabadítása a budai vár börtönéből 7. Ünnep a Nemzeti Színházban 3. Az áprilisi törvények: A 12 pontot emelik törvényre Széchenyi és Kossuth követeléseivel kiegészítve Batthyány Lajos kormánya 31 törvényt hoz, ezeket V. Ferdinánd szentesíti április. 11-én. A kormány tagjai: Batthyány Lajos, Szemere Bertalan, Széchenyi István, Kossuth Lajos, Eötvös József, Deák Ferenc, Klauzál Gábor, Lázár Vilmos, Esterházy Pál 4. A szabadságharc eseményei: 1848 szeptembere: a szeptemberi fordulat bekövetkezése: 1. Európában leveik a forradalmakat 2. Jellasics seregei átlépik a Drávát: a forradalom szabadságharcba fordul át. A szabadságharc szakaszai: a) 1848 ősz: szeptember 29. Pákozd: Móga János megszalasztja Jellasics csapatait, majd Bécs alá vonulnak. Itt azonban Windisch-Gratz megveri a magyar sereget Schwechatnál. Ezzel eldől, hogy a harc el fog húzódni, nem lesz korai vége a háborúnak. b) tél: az udvar második támadása. A trónon Ferenc József váltja fel V. Ferdinándot és elrendeli a szabadságharc leverését. Windisch-Gratz csapatai megszállják a Dunántúlt, elfoglalják Pestet és megverik Kápolnánál Dembiskit is. A kormány Debrecenbe költözik. Szerencsére Bem József megtartja Erdélyt a piski csatában aratott győzelmével. c) 1849 tavaszi hadjárat: nagy győzelmek: Vác, Hatvan, Nagysalló, Isaszeg, Komárom, Buda.. Gond: az osztrák sereg megsemmisítése és bekerítése nem sikerült a Duna-kanyarnál. d) 1849 nyár: győz az osztrák és orosz túlerő. Petőfi Sándor eltűnése a segesvári csatában Bem döntő veresége Haynautól Temesvárnál augusztus 13. : Görgei Artúr leteszi a fegyvert Világosnál = a szabadságharc vége. Megtorlás: Haynau rémuralma: október 6-án Aradon kivégzik a 13 tábornokot, és ugyanaznap Budán kivégzik Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt.

14 Az Osztrák-Magyar Monarchia története 1. Előzmények: (a monarchia születése) a) Haynau rémuralma: tömeges kivégzések, (pl. aradi 13, Batthyány Lajos), várbörtönök, munkahelyi elbocsátások. Terrorral próbálnak meg rendet teremteni, majd Haynaut a közutálat miatt leváltották b) Bach Sándor miniszterelnöksége (Bach korszak) önkényuralommal kormányozzák az országot eltörlik az 1848-as áprilisi törvényeket, csak a reformkorban hozott törvényeket ismerik el. (nyelvtörvény, hídpénz, házadó, önkéntes örökválság) a rendszer a passzív ellenállásba bukik bele Passzív ellenállás: harc nélküli tüntetés a rendszer ellen, pl.: magyar ruha viselete, nem vállalnak munkát a hivatalokban stb. Semmiképpen nem hajlandó együttműködni a rendszerrel. Az ellenállás vezetője: Deák Ferenc, a haza bölcse. c) Egyezkedések Ferenc József és Deák Ferenc között. Az egyezkedés okai: Ausztriának kell Magyarország támogatása, mert külföldön sorra veszíti el a háborúkat Magyarország belefárad a passzív ellenállásba (pl. ha nem vállalnak munkát, fizetés sincs érte) 2. Az egyezkedések eredménye: Kiegyezés Ferenc József és Deák Ferenc között a) A kiegyezés főbb pontjai: Visszaállítják a 48-as törvényeket, de: Magyarország nem lesz önálló, hanem Osztrák-Magyar Monarchia néven szövetségi (dualista) államot alkot Ausztriával. Két központja Bécs és Budapest lesz. a két országot a közös ügyek kötik össze: közös király(i. Ferenc József), hadügy, külügy, pénzügy a belügyeket viszont önállóan intézi a magyar országgyűlés! b) A kiegyezés következményei: a béke megkötése után hitelt adnak az osztrák bankok nagy fejlődés Magyarországon Magyarország. Ausztria mellett besodródik a vesztes első világháborúba. 3. Gazdasági fejlődés a kiegyezés után: lezajlik az ipari forradalom Magyarországon is: gőzgépek alkalmazása a mezőgazdaságban vasútépítés, megszületik a MÁV (vasminiszter: Baross Gábor) világhírű lesz az élelmiszeripar (malom-,cukor-, és szeszipar) Budapest világvárossá fejlődik (1896. millenniumi építkezések a honfoglalás évfordulójára) iparvárosok kialakulása (Csepel, Diósgyőr, Ózd) 4. Társadalmi változások: kialakul a kapitalista társadalom: 1. király, 2. tőkés nagybirtokosok és gyárosok 3. hivatalnokok (lecsúszott nemesek: dzsentrik), 4. ipari munkásság, 5. parasztság, 6. értelmiség A munkásmozgalom nálunk inkább a mezőgazdaságban jellemző, fajtái: 1. olvasóköri mozgalom (Szántó Kovács János) 2. aratósztrájkok 3. szakszervezetek kialakulása 4. felvonulások, tüntetések 5. röplapok, újságok: (Népszava) terjesztése 5. A monarchia bukása: a nemzetiségeken múlott Nagy gond, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia többi nemzetisége nem kap olyan jogokat, mint az osztrákok vagy a magyarok, ezért igyekeznek elszakadni a monarchiától. Az első világháborúban az Osztrák-Magyar Monarchia a vesztes oldalon van, s legyengül. Emiatt a nemzetiségek akadálytalanul elszakadnak az országtól, ezzel az Osztrák-Magyar Monarchia darabokra esik szét.

15 15. Az I. világháború és következményei Az I. világháború oka: a gyarmatokat újra fel kellene osztani Gyarmat: az anyaországon kívül meghódított terület A gyarmatszerzés előnyei: olcsó munkaerő érdemes gyárakat alapítani, mert nem kell nagy fizetést adni sok ásványkincs bányák nyitása óriási haszonnal nagy felvevő piac eladható a megtermelt áru, akkor is, ha bóvli Érthető, hogy emiatt minden ország szeretne gyarmatokat szerezni, aki csak teheti. Gond: 1914-re elfogynak a gyarmatosítható területek. Néhány országnak sok gyarmata van ( pl. Anglia, Franciaország), néhánynak kevés (pl. Németország, Osztrák-Magyar Monarchia) 2. A szarajevói merénylet és következménye Mivel békésen lehetetlen elosztani a területeket, megindul a harc a gyarmatok újrafelosztásáért. Egyedül csak egy jó ürügy hiányzik, amire rá lehet fogni a háború kitörését. Ez az ürügy lesz az június 28-i szarajevói merénylet, amikor egy szerb diák (Gavrilo Princip) több pisztolylövéssel meggyilkolja Ferenc Ferdinándot, az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösét és Ferdinánd feleségét is. A merénylet után egy hónappal Tisza István magyar miniszterelnök hadat üzen Szerbiának. Mindkét oldalon beavatkoznak a harcba a szövetségesek is ezzel kitör az első világháború. 2. A harcban álló felek Szövetségi rendszerek központi hatalmak antant tagok erősség haditerv 3. A háború eseményei: ( ) Németország, Osztrák-Magyar Monarchia, Olaszország, Bulgária, Törökország Haditechnikai fölény villámháború terve (gyors győzelem kell, mert nincs tartalék, a hosszú háborút elveszítenék utánpótlás hiányában) Anglia, Oroszország, Franciaország, Szerbia, Románia, USA több tartalék nyersanyag és ember elhúzódó háború terve (ki kell meríteni a központiakat és így győzni) a) : a központiak sikerei (győzelmek: francia, orosz, szerb, román csapatok ellen) pl. Románia és Szerbia elfoglalása, az oroszok legyőzése Gorlicénél) b) 1916: Gyilkos állóháború a frontokon pl. Franciaország: Verdun, Olaszország: Doberdói-fennsík, Isonzó és Piave folyók mente c) : A központiak kimerülése és az antant győzelme pl. Caporetto: magyar vereség az olaszoktól Technikai újdonságok: harcigáz (németek), tank (angolok), gépfegyver (franciák) 4. A háború következményei: az antant győzelmével marad a gyarmatok elosztása a régiben teljesen új országok jönnek létre Európában: a szétesett Osztrák-Magyar Monarchia helyett: Ausztria, Magyarország, Lengyelország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia igazságtalan békék (jóvátétel, területi elcsatolások) a vesztesek nem fognak beletörődni ok lesz a II. világháborúra.

16 Európa a két világháború között 1. Az I. világháború után Európa országai 3 csoportba sorolhatók: a) Győztesek :A jóvátételekből újjáépítik a gazdaságot, kiheverik a károkat ( boldog 20-as évek ) b) Vesztesek: Lassúbb tempóban heverik ki a pusztításokat, készülnek a revánsra, meg akarják bosszulni az igazságtalan békeszerződéseket c) Oroszország: (1922-től Szovjetunió) igazából nem tartozik egyikhez sem, építi a kommunizmust 2. Oroszország története között: Nem tartozik a győztesekhez (1917-ben kilép a háborúból), de nem is vesztes november 7. Lenin vezetésével a kommunista párt veszi át hatalmat az országban. a) A kommunizmus fő alapelvei: (kommunizmus = a közösség uralma) A lakosság többsége kormányozza az országot a munkásság és parasztság legyen hatalmon A dolgozók társadalmát építi fel: mindenki annyi pénzt kapjon, amennyiért megdolgozik Közös tulajdonba kerülnek a gyárak, bankok, földek (államosítás) b) A kommunizmus megvalósulása: A szép alapelvek helyett a valóságban kegyetlen diktatúra épült ki Sztálin vezetésével: Az országban Sztálin akarata érvényesül (zsarnokság) Személyi kultusz: Sztálin állandó tisztelete (Sztálin-képek minden lakásban, tapsvihar és éljenzés a gyűléseken, versek és dalok a nagy és bölcs vezérről stb.) A lehetséges ellenségek kiirtása (pl. kivégeztette a hivatalnokok és a tábornokok egy részét) Terror: kivégzések, munkatáborok (GULAG-ok) az ellenállók számára elrontott gazdaság: erőltetett nehézipar (gépgyártás), hanyatló mezőgazdaság éhínség 3. A nagy gazdasági világválság ( ) Kezdete: USA, New York, a fekete péntek : Csődbe mennek a gyárak, válságba jutnak a bankok. Oka: a gyárak túltermelése kevesebb árut kell gyártani, míg a készletek el nem fogynak kevesebb munkás kell hozzá elbocsátások még kevesebben tudnak vásárolni még kevesebb áru fogy még kevesebb áru kell még több elbocsátás és így tovább. A válság megoldási módjai: Amerikai út: Segélyekkel és közmunkákkal (Roosevelt: New Deal) Angol út: Takarékossági intézkedések bevezetésével Német út: A munkanélkülieket a hadiipar köti le (Hitler Németországa) 4. A hitleri Németország: 1933: Adolf Hitler kancellária választása. Hitler fontosabb intézkedései: Terror: a hatalom megszilárdítására (pl. a parlament, vagyis a Reichstag felgyújtása) Zsidók elleni lépések: kristályéjszaka, endlösung (fizikai megsemmisítés terve) Gazdaság fejlesztése: 4 éves terv, Volkswagen gyártása, útépítések ezek a fejlesztések egyben a háború céljait is szolgálják Háborúra készülés: a Rajna-vidék és a Saar-vidék megszállása Olimpia rendezése: megmutatni a világnak is Németország nagyságát A II. világháború előzményei: (a fő ok az igazságtalan első világháborús békékben keresendő) Fegyverkezés (Németország, Olaszország, Magyarország, Japán) Háborús szövetség kialakulása (Berlin Róma Tokió tengely tengelyhatalmak) Főpróba: A spanyol polgárháború ( ) Hitler segítséget nyújt Franco spanyol tábornoknak, és ezzel kipróbálhatja az összes fegyverét.

17 Magyarország a két világháború között 1. A háborús vereség következményei: Szétesik az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarország független országgá válik Gazdasági problémák: éhínség, háborús pusztítás, pénzromlás A szomszéd országok területi követelésekkel lépnek fel A válságot két forradalom is megpróbálja megoldani. 2. Forradalmak Magyarországon a) október 31. Őszirózsás forradalom demokrácia bevezetése kikiáltják a Magyar Népköztársaságot (köztársasági elnök: Károlyi Mihály) belgrádi fegyverszünet ( területek átengedése a Délvidéken) gazdaság: sikertelen földreform Bukásuk: nem tudják megoldani a gazdasági válságot nem hajlandóak Erdély átengedésére a Vix-jegyzék szerint le kell mondaniuk b) A Tanácsköztársaság (1919 március-augusztus között) vezetői: Kun Béla és Garbai Sándor (a Forradalmi Kormányzótanács irányítói) vörösterror a hatalom megszilárdítására (Lenin-fiúk) gazdaság: állami tulajdonba veszik a gyárakat, földeket csődbe jutnak, mert a közösbe senki nem akar dolgozni, viszont annál több a lopás harc az antanttal: (hadvezér: Stromfeld Aurél ) Északon győzelem a Felvidéken a csehek ellen, de keleten vereség a románoktól. Bukásuk: az antant nem ismeri el őket, országos támogatottságuk sincs a terror miatt. a Clemenceau-jegyzéket a románok nem tartják be és megszállják Budapestet. 3. A Horthy korszak ( ) vitéz nagybányai Horthy Miklósról kapta a nevét, aki az antant segítségével jutott hatalomra. Magyarország államformája: király nélküli királyság, vezetője: Horthy Miklós kormányzó Békekötés: június 4. trianoni béke: a) diktálja: a négy nagy: Wilson (USA), Lloyd George (Nagy-Britannia), Orlando (Olaszország), Clemenceau ( Franciaország) b) előírások: 1. Területi elcsatolások: Erdély Románia, Felvidék Csehszlovákia, Délvidék Jugoszlávia, Burgenland Ausztria 2. Jóvátétel fizetése 3. katonai előírások (pl. nincs légierő, a hadsereg létszáma maximum 100 ezer fő lehet) Gazdaság (Bethlen István irányításával): jóvátétel elengedése, új pénz: a pengő, külföldi kölcsönökből a gazdaság fejlesztése gond: a gazdasági világválság megakadályozza a fejlődést Külpolitika: fő cél: a trianoni béke eltörlése, felülvizsgálata (revíziója) 2 irányvonal jellemző: 1. Bethlen István: angol francia szövetség kell nekünk, mert ők hozták létre a békét velük kell egyezkedni a felülírásról is 2. Gömbös Gyula: német olasz szövetség kell, mert ők is a békerendszer ellen vannak. Belesodródás a II. világháborúba: Hitler agresszív politikáját kihasználva visszaszerezzük a Felvidék, Erdély és a Délvidék egy részét ezekért Hitler katonai segítségét kér Hitler szövetségesei leszünk a II. világháborúban.

18 A II. világháború ( ) 1. Előzmények: igazságtalan békék az I világháború után a vesztesek készülnek a visszavágásra Hitler agressziója: 1. Ausztria bekebelezése 2. Csehszlovákia felosztása Béke a világnak, nincs több igényem! (Hitler) 3. Lengyelország megtámadása ezt már nem tűri az antant hadüzenet a németeknek 2. Szövetségek: Szövetségek Tengelyhatalmak Szövetségesek Alaptagok: Japán, Németország, Olaszország Nagy-Britannia, Franciaország, USA Később csatlakozik: Magyarország, Románia Szovjetunió (miután Hitler megtámadja) Románia (átáll), Jugoszlávia, Görögország 3. A háború szakaszai: a) A háború kitörése: Németország és a Szovjetunió felosztja Lengyelországot. b) A tengelyhatalmak sikerei: Hitler elfoglalja Európát (Benelux, Franciaország, Jugoszlávia, Görögország) Japán lebombázza az USA hadiflottáját (Pearl Harbour mellett) c) 1942: A fordulat éve: 1. Európa: Sztálingrád: Hitler veresége a Szovjetunióban, 2. Afrika: El-Alamein: Montgomery megveri Rommelt, 3. Csendes-óceán: Midway-szigetek: Japán veresége az USA-tól d) : Az antant győzelme: Európa: Franciaországban megnyílik a II. front: Hitlert két oldalról támadják: nyugatról az angolszászok, keletről a szovjetek 1945 május 9.: leteszik a fegyvert a németek Japán: Japán még ellenáll az USA-nak, ezért bevetik ellene az atombombát: Hirosima és Nagaszaki lerombolása szeptember 2. Japán leteszi a fegyvert, véget ér a II. világháború. 4. Magyarország a II. világháborúban: Taktikánk: visszaszerezni a Trianonban elvesztett területeket minél kevesebb harc árán, ezért semlegesek maradunk és mindként féllel tárgyalunk a területek visszavételéről. Terület-visszaszerzések: 1. első bécsi döntés: a Felvidék egy részét visszakapjuk (1938) 2. Kárpátalja megszerzése Csehszlovákia szétveréskor (1939) 3. második bécsi döntés: Hitler visszaadja Észak-Erdélyt (1940) 4. a Délvidék elfoglalása Jugoszlávia német megszálláskor (1941) Belépésünk a háborúba: július: Hitler katonai segítséget kér a Szovjetunió ellen, meg is kapja. Hitler ekkor még legyőzhetetlennek tűnik érdemes megállni Kassát ismeretlen gépek bombázzák, ezt a szovjetekre lehet fogni hadat üzenünk a SZU-nak Háborús események: 1. vereség a szovjetektől (a 2. magyar hadsereg pusztulása a Don-kanyarban) 2. a vereség miatt tárgyalni kezdünk az angolokkal, ezért Hitler csapatai megszállják és kifosztják Magyarországot 3. Horthy megpróbál átállni a szövetségesekhez, ezért a németek letartóztatják, Magyarország Szálasi Ferenc rémuralma alá kerül 4. A Szovjetunió Vörös Hadserege kiűzi a németeket, de rajtunk ez nem segít: a németek helyett az oroszok foglalták el Magyarországot. (1945. április 4.: a háború vége Magyarországon.)

19 19. A Szovjetunió árnyékában Előzmények: február: a jaltai konferencián a szövetséges államok vezetői: Churchill (Nagy-Britannia), Roosevelt (USA) és Sztálin (Szovjetunió) megegyeznek arról, hogy Kelet-Európa ( így köztük hazánk is) a Szovjetunió befolyása alá kerül ( Ez azt jelenti, hogy csak papíron önállóak, de igazából a Szovjetunió dirigál nekik.) április: Magyarország szovjet megszállás alá kerül. 2. A koalíciós időszak ( ) a) 1945-ös választások: 4 párt kerül a parlamentbe: 1. Független Kisgazdapárt 2. Szociáldemokrata Párt 3. Kommunista Párt 4. Parasztpárt b) Fontosabb intézkedések: az ország újjáépítése földosztás: egy millió család földet kap, megszűnnek a nagybirtokok államosítás 3. A Rákosi diktatúra ( ) A fordulat éve: elcsalják a választásokat a Kommunista Párt javára Kiépül a Rákosi diktatúra: mindenben a sztálini Szovjetunió követése jellemző. egypártrendszer bevezetése ( Magyar Dolgozók Pártja ) terror (irányítja az Államvédelmi hatóság, röviden ÁVH vagy ÁVÓ) személyi kultusz ( bölcs vezér, portrék, tapsvihar, versek, dalok stb.) mezőgazdaság tönkretétele (beszolgáltatás, söprés, téeszesítés) erőltetett iparosítás ( vas és acél országa ) kommunista városok: Dunaújváros, Karincbarcika,Tatabánya 4. Forradalom és szabadságharc, 1956 a) A kezdet: október 23. tüntetés a Bem-szobornál Követelések: Rákosi lemondása, ÁVH eltörlése, ruszkik haza, demokrácia a diktatúra helyett, a mezőgazdaság fejlesztése, a beszolgáltatás eltörlése b) Átmeneti győzelem (október november 3.): harcok az utcákon ( Parlamenti sortűz, a Rádió elfoglalása., Széna tér, Corvin köz ) az ország kilép a Varsói Szerződésből szovjet csapatok kivonulnak a fővárosból Rákosi elmenekül, Nagy Imre alakít kormányt teljesítik a követelések nagy részét c) A vereség ( november 4-től 11-ig ): Tankok özönlenek Budapestre, és vérbe fojtják a forradalmat 5. A Kádár korszak: ( ) nevét Kádár Jánosról kapta a) Kemény diktatúra ( ) megtorlás ( Nagy Imre és társainak kivégzése ) az MSZMP (Magyar Szocialista Munkáspárt) létrehozása az egypártrendszer visszaállítása b) Puha diktatúra ( ) külföldi kölcsönök felvétele emelkedő életszínvonal, világszínvonalú lesz a mezőgazdaság Magyarország lesz a legfeljettebb szocialista állam:,,a legvidámabb barakk

20 20 6. A rendszerváltás kora (1990 után): kivonul a szovjet hadsereg újra önálló ország Magyarország a diktatúra helyett újra kiépül a demokrácia (a hatalmat a 4 évente megválasztott országgyűlés és a kormány gyakorolja visszatérés a kapitalista gazdálkodáshoz Kormányon lévő pártok és miniszterelnökök 1990 után: : Magyar Demokrata Fórum (MDF) - Antall József, majd Boross Péter : Magyar Szocialista Párt, MSZP - Szabad Demokraták Szövetsége, SZDSZ - Horn Gyula : Fiatal Demokraták Szövetsége, FIDESZ - Független Kisgazdapárt, FKGP - Orbán Viktor : Magyar Szocialista Párt Szabad Demokraták Szövetsége : Medgyessy Péter : Gyurcsány Ferenc : Bajnai Gordon 2010-: Fidesz-KDNP: Orbán Viktor Köztársasági elnökök: : Szűrös Mátyás (ideiglenes : Göncz Árpád : Mádl Ferenc : Sólyom László

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára

A történelem javítóvizsga. témakörei és tényanyaga. a Herman Ottó Szakképző Iskola. 9. évfolyamos. szakmunkás osztálya számára A történelem javítóvizsga témakörei és tényanyaga a Herman Ottó Szakképző Iskola 9. évfolyamos szakmunkás osztálya számára I. Bevezető, a történelem kezdetei 1000-ig, Vas megye története A történettudomány

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag)

5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 5. évfolyam Minimum követelmények (Ókori Rómával bezárólag) 1. Témakör: Őskor Fogalmak: őskor, régészet, történelmi forrás, szakóca, ásóbot, eke, gyűjtögetés, vadászat, halászat, földművelés, állattenyésztés,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740

MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) III. KÁROLY (1711-1740 MAGYARORSZÁG A XVIII. SZÁZADBAN (1711-1795) I. A szatmári béke (1711): III. KÁROLY (1711-1740 a) a Rákóczi-szabadságharcot zárta le Ausztria és Magyarország között b) Károlyi Sándor és III. (Habsburg)

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE

A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE A SZABADSÁGHARC KITÖRÉSE 1. 1848 szeptember: a szeptemberi fordulat Kettős fordulat: külön-külön leverik az európai forradalmakat a magyar forradalom átfordul szabadságharcba 2. Az udvar első támadása

Részletesebben

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK

KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK KÖZMŰVELTSÉGI TARTALMAK 1. TÖRTÉNELEM (a sárgával kiemeltek nem politikatörténeti témák) 5-8. évfolyam 9-12. évfolyam Ismétlődő, illetve hosszmetszeti témák: család és lakóhely; hétköznapok, ünnepek; gyermekek

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A HONFOGLALÓK VISELETE 1. Mik voltak a tarsolylemezek, szablyák, süvegcsúcsok, övveretek legfőbb motívumai? Palmetták. Mit jelent ez a szó? Legyezőszerűen szétterülő vagy szív alakú pálmalevél vagy lótuszvirág

Részletesebben

A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK

A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK A GÖRÖG-PERZSA HÁBORÚK 1. A háborúk okai: a perzsák elfoglalják Kisázsia partvidékét és megszállják az ottani poliszokat, pl. Milétoszt el kell dönteni, ki kereskedjen az Égei-tengeren: a görögök vagy

Részletesebben

AZ ÓKORI KELET VILÁGA

AZ ÓKORI KELET VILÁGA AZ ÓKORI KELET VILÁGA Közös jellemzők: 1. Itt alakultak ki az első városállamok. pl.: Mezopotámia: Ur, Uruk, Kis, Babilon; India: Mohendzso Daro, Harappa; Palesztina: Jerikó Uruk Mohendzso Daro Babilon

Részletesebben

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista

a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista '56-os terem a) Sztálin halála. Az osztrák államszerződés aláírása. b) Tüntetések Budapesten és Hruscsov beszédében leleplezi a kommunista vidéki nagyvárosokban. rendszer bűneit. c) Magyarország felmondta

Részletesebben

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák

Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon. Tevékenységformák Az osztályozóvizsga anyaga történelem tantárgyból a 10. évfolyamon Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

MAGYAR TÖRTÉNELMI TÉMAVÁZLATOK

MAGYAR TÖRTÉNELMI TÉMAVÁZLATOK MAGYAR TÖRTÉNELMI TÉMAVÁZLATOK (tudás nélkül a nemzet féleszű óriás, avagy segédanyag a 8. évfolyamos tanulók számára) A tanulni vágyók soha el nem múló tudásszomjának csillapítására az Úr, az Ész és az

Részletesebben

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK OSZTÁLYOZÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Képzés típusa: általános iskola Évfolyam: 5. Vizsga típus: írásbeli,szóbeli Írásbeli vizsga: A szóbeli témakörök, követelmények

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004

TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 TÖRTÉNELEM B ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2004 MEGOLDÁSOK Tesztkérdések:. Drakón 5, 9 Szolón, 3 Peiszisztratosz 4, 0 Kleiszthenész 2, 8 Egyik sem 6, 7 Helyes válaszonként 0,5 2. Uralkodásának jellemzője

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

1. NÉPÜNK TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE

1. NÉPÜNK TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE 1. A magyar nép eredete 1. NÉPÜNK TÖRTÉNETÉNEK KEZDETE Hosszas vándorlás után érkeztünk meg a Kárpát-medencébe Eredetünk: ázsiai származás (a magyar őshaza az Urál-hegységtől keleti irányba lehetett) eredetmondáink

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban

Történelem 9. évfolyam. 9/6. A görög történelem kezdetei: Kréta és Mükéné. 9/8. Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi küzdelme Athénban Történelem 9. évfolyam 9/1. Az emberré válás és az őskőkor Az újkőkor 9/2. Az első civilizáció: Mezopotámia, Óbabiloni Birodalom 9/3. Egyiptom, a Nílus ajándéka 9/4. Elő-Ázsia államai: Palesztina, Fönícia,

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

Fogalmak. Fogalmak. Személyek

Fogalmak. Fogalmak. Személyek SZEMÉLYEK II. Lipót 1790-92 I. Ferenc 1792-1835 Martinovics Ignác Hajnóczy József Szentmarjai Ferenc Laczkovics János gróf Sigray Jakab Batsányi János Őz Pál Szolártsik János Széchenyi István 1791-1860

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig

Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára. A magyarság története a kezdetektől 1490-ig Helyi tanterv történelem tantárgyból a 10. évfolyam A normál tantervű (B) osztályai számára Rendelkezésre álló órakeret: 3 x 36 óra= 108 óra Tematikai Előzetes tudás A tematikai nevelésifejlesztési céljai

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán

MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN. 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 1939-1941: 1941. június 27.: 1941-1945: A semlegesség időszaka Belépés a háborúba Harc a tengely oldalán 1. A semlegesség időszaka: a) Semlegességi taktika: Magyarország

Részletesebben

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel)

TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK. Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) TÖRTÉNELMI TÉRKÉPEK Kódszám Megnevezés Méret 1314 Európai Unió 160 x 115 Z 055 Magyarország honismereti térképe (fóliázva, fa lécezéssel) 100 x 70 6 145 Ft MT1 Az ókori keleti birodalmak MT2 Az ókori Görögország

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

Reformkor, forradalom és szabadságharc

Reformkor, forradalom és szabadságharc Hallássérültek XXXII Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014 május 15-16 Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból Reformkor, forradalom és szabadságharc 1 Írd a

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0802 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 5. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

Az Árpád-ház történelme

Az Árpád-ház történelme Az Árpád-ház történelme I. István 997-1000/100-ig fejedelem; 1000/1001-1038-ig király Intézkedései: - Leveri a pogánylázadásokat: 997-ben Koppányt (Veszprém mellett, Koppány veszít, felnégyelik) - 1003-ban

Részletesebben

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév

Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Érettségi témakörök 2012/2013-as tanév Tantárgy: Történelem Osztály: 13/A, 13/B, 13/C Budapest, 2013. január Történelem érettségi szóbeli tételsor (középszint 13/A; 13/B; 13/C) 2012-2013 I./1. Gazdaság,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TÖRTÉNELEM, TÁRSADALMI ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5 8. évfolyam Az ember és társadalom műveltségi terület a tanulók társadalmi környezetben való eligazodásához, szocializációjához nyújt segítséget. Ennek

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY 16. Az R. Mellékletének TÖRTÉNELEM fejezete és az azt követő szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép: TÖRTÉNELEM I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY A) KOMPETENCIÁK 1.1. Releváns információk

Részletesebben

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a

BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a BankVelem PénzOkos Kupa 1. forduló 1. Sokszor hallani, hogy a honfoglaló magyarok a nyereg alatt puhították a húst. Tényleg igaz, hogy a húst a nyereg alatt tartották? a. igaz b. hamis Nem igaz, nem tartottak

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK. 5 8. évfolyam

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK. 5 8. évfolyam TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5 8. évfolyam TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5 8. évfolyam Célok és feladatok A történelem mint múltismeret a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat

Részletesebben

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

TÖRTÉNELEM JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Történelem középszint 0911 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 7. TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Útmutató az írásbeli vizsgafeladatok

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András

TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL. 2015. október 13. KPSZTI Gianone András TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI 2017-TŐL 2015. október 13. KPSZTI Gianone András VÁZLAT Vizsgaleírás Kompetenciák Témakörök MIÉRT MÓDOSÍTOTTÁK AZ ÉRETTSÉGIT? Új NAT új kere;anterv A 10 év alatt összegyűlt tapasztalatok

Részletesebben

A magyar honfoglalás

A magyar honfoglalás A magyar honfoglalás A magyar név A magyar név legkorábbi előfordulásai a 9. századi arab krónikákban találhatóak ( madzsar ). A finnugristák elmélete szerint a magyar szó embert jelentett, és ennek egy

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

1. Az ókor és kultúrája

1. Az ókor és kultúrája TÖRTÉNELEM MŰVELTSÉGI ALAPVIZSGA KÖVETELMÉNYEI A 10. ÉVFOLYAM SZÁMÁRA 1. Az ókor és kultúrája A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdete Kr. e. 3000 körül. Kr. e. XVIII. sz. Kr. e. X. sz. Kr.e.

Részletesebben

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket!

Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport. 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! Helyi szakaszvizsga Vörösmarty Mihály Gimnázium 2012. május 5. B csoport 1. Magyarázd meg röviden az alábbi fogalmakat, kifejezéseket! (2-2 pont) monoteizmus: sztratégosz: várjobbágy: ősiség: reconquista:

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 1. FORDULÓ I. FORDULÓ Név:... Cím:.. Iskola, évfolyam:.. E-mail cím:... 1. Milyen okok vezettek a reformmozgalom kibontakozásához?

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

EMBER ÉS TÁRSADALOM MŰVELTSÉGI TERÜLET 5-8. évfolyam Célok és feladatok Az Ember és társadalom műveltségterület középpontjában az ember és világa áll. Az általános iskolában ide tartozik a történelem és

Részletesebben

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban

Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 13. Családban vagy csapatban? Nevelés az ókori Hellászban 1. Tedd időrendi sorrendbe egy ókori görög fiú életének eseményeit! Írj sorszámot a négyzetekbe! írni-olvasni tanulás olajfakoszorú kifüggesztése

Részletesebben

3. feladat Kép: (I.) (II.)

3. feladat Kép: (I.) (II.) 1. feladat a) B A T T H Y Á N Y K Á Z M É R b) N A G Y C E N K c) J Ó Z S E F d) K Ú R I A e) E L L E N Z É K I N Y I L A T K O Z A T f) S Z A L A Y L Á S Z L Ó g) H Ő T L E N S É G h) M A R K Ó K Á R

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015

TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI minimum követelmény 11. osztály - 2015 1.1. Európa általános természetföldrajzi képe Ismertesse a nagytájak felszínformáit, földtörténeti múltjukat Támassza alá példákkal a geológiai

Részletesebben

Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz

Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz Az ókori Kelet Földrajzi helyzete: Földrész Ország Folyó(k) Afrika Egyiptom Nílus Ázsia Mezopotámia Tigris Eufrátesz India Indus Gangesz Kína Sárga-folyó Kék-folyó Palesztina Jordán Fönícia Orontész Perzsia

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

Képeslapok a Dunáról

Képeslapok a Dunáról Képeslapok a Dunáról Nagymaros a Dunakanyarban, a Börzsöny lábánál fekszik. Az uralkodók kedvenc tartózkodási helye volt a középkorban. A XX. században nagy nyilvánosságot kapott a település, ugyanis

Részletesebben

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK 5-8. évfolyam Célok és feladatok A történelem - mint múltismeret - a társadalom kollektív memóriájaként az emberi azonosságtudat egyik alapja. A nemzeti; az európai

Részletesebben

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc

HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ. Forradalom és szabadságharc HAZA ÉS HALADÁS MEGYEI TÖRTÉNELEM VERSENY 7-8. ÉVFOLYAMOS TANULÓK RÉSZÉRE 3. FORDULÓ Forradalom és szabadságharc III. FORDULÓ Név:... Cím:... Iskola, évfolyam:... E-mail cím:... 1. Tedd időrendi sorrendbe

Részletesebben

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A TÖRTÉNELEM ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI A vizsga formája Középszinten: írásbeli és szóbeli Emelt szinten: írásbeli és szóbeli A történelem érettségi vizsga célja A vizsga azt hivatott megállapítani,

Részletesebben

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711

Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 A kuruc kor zenéje Rákóczi-szabadságharc: 1703-1711 1699-re Magyarország felszabadul a török uralom alól ebben a magyar államnak szinte egyáltalán nincs szerepe > a békekötés feltételeit a Habsburgok diktálják

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem

Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem Osztályozóvizsga-tematika 9. évfolyam Év vége Történelem 1. A világ és Európa a kora újkorban Témák Amerika ősi kultúrái, a nagy földrajzi felfedezések és következményeik. Felfedezők, feltalálók. Függetlenség

Részletesebben

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet

Háziorvosi körzetek leírása. 1. számú háziorvosi körzet 1. melléklet a 12/2015. (III. 31.) önkormányzati rendelethez Háziorvosi körzetek leírása 1. számú háziorvosi körzet Baczoni István utca Bethlen Gábor utca Blaha Lujza utca Búzavirág utca Csíktarcsa utca

Részletesebben

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11.

AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. 1956. október 23. november 11. AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC 1956. október 23. november 11. 1. Előzmények: 1953. március 8.: Sztálin utóda Hruscsov lesz, aki bírálja Sztálin egyes cselekedeteit (SZKP XX. Kongresszusa, 1956

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Európai ünnepnapok 2012

Európai ünnepnapok 2012 Európai ünnepnapok 2012 Ausztria október 26. december 8. Úrnapja Az örökös semlegesség ünnepe napja Szeplőtelen fogantatás ünnepe Belgium július 21. november 2. november 11. december 6. Nemzeti ünnep napja

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA

PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA TÖRTÉNELEM PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA 2013. Január 19. EMELT SZINTŰ PRÓBAÉRETTSÉGI VIZSGA Név Tanárok neve Pontszám 2013. Január 19. I. Időtartam: 90 perc STUDIUM GENERALE TÖRTÉNELEM SZEKCIÓ - 2-2013.01.19.

Részletesebben

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap

Történelmi verseny 2. forduló. A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap Történelmi verseny 2. forduló A) Partium történetéhez kapcsolódó feladatlap 1. Határozd meg Partium fogalmát, és sorold fel a Partiumot alkotó vármegyéket! (3 pont) 2. Az alábbi képeken Partium híres szülöttei

Részletesebben

Történelem és társadalomismeret

Történelem és társadalomismeret Történelem és társadalomismeret tantárgy 5-8. évfolyam 2013. Célok és feladatok Thököly Imre Általános Iskola, Hajdúszoboszló A történelem minden társadalom kollektív emlékezete. A múlt megismerése nélkülözhetetlen

Részletesebben

Történelem 7-8. osztály

Történelem 7-8. osztály OM 037757 NÉV: VII. Tollforgató 2015.03.28. Monorierdei Fekete István Általános Iskola : 2213 Monorierdő, Szabadság út 43. : 06 29 / 419-113 : feketeiskola.monorierdo@fekete-merdo.sulinet.hu : http://www.fekete-merdo.sulinet.hu

Részletesebben

Liliom és holló. Magyarország a XIV-XV. században. Országos történelem és műveltségi vetélkedő 2011/2012 Döntő

Liliom és holló. Magyarország a XIV-XV. században. Országos történelem és műveltségi vetélkedő 2011/2012 Döntő Oh nagy volt hajdan a magyar, Nagy volt hatalma, birtoka; Magyar tenger vizében húnyt el Éjszak, kelet s dél hullócsillaga. /Petőfi: A hazáról/ Liliom és holló Magyarország a XIV-XV. században Országos

Részletesebben

MS-4115 borito_2011.qxd 2011.11.10. 17:14 Page 1 9 7 8 9 6 3 6 9 7 5 3 2 6 MS-4115U

MS-4115 borito_2011.qxd 2011.11.10. 17:14 Page 1 9 7 8 9 6 3 6 9 7 5 3 2 6 MS-4115U 9 7896 36 975326 MS-4115U Tartalomjegyzék Az emberiség szétrajzása és a legfontosabb õsemberlelõhelyek... 2 A földmûvelés és az állattartás kezdetei... 3 Európa az õskorban... 3 A Kárpát-medence

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák

9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72. Fejlesztési cél, kompetenciák 9-10. évfolyam történelem tanmenet esti tagozat Évi óraszám: 72 Óra 1. Tananyag Bevezetés A történelem kezdete a kőkor 1-2.lecke,7-17.old 2. Egyiptom, a Nílus ajándéka Mezopotámia és a Közel-Kelet 4-5.lecke

Részletesebben

HELLÁSZ TÖRTÉNETE (BEVEZETŐ)

HELLÁSZ TÖRTÉNETE (BEVEZETŐ) HELLÁSZ TÖRTÉNETE (BEVEZETŐ) 1. Hellász a térképen a) Hellász = ókori Görögország Az ókori Görögország nagyobb volt, mint a mai. Hozzátartozott ugyanis: az egész Balkán-félsziget, az Égei-tenger szigetei,

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán -

Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - Az Oszmán Birodalom a XIV-XVI. században 13. sz. vége Turkisztánból, határőrök Kisázsiában szeldzsuk din. kihalása 13o1. I. Oszmán - szultán - önállósodik a szeldzsuk törököktől 1389. Rigómező - balkáni

Részletesebben

2008. 1. Egy keresztény püspök így írt az egyik hódító néprıl.

2008. 1. Egy keresztény püspök így írt az egyik hódító néprıl. 1. Egy keresztény püspök így írt az egyik hódító néprıl. Hosszú hajú horda, ( ) akik avas vajjal kenik be a hajukat és bőzlenek a hagymától meg a fokhagymától. Kikrıl van szó ebben az idézetben és hogyan

Részletesebben

2. melléklet 2.2.04 Kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyama számára történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

2. melléklet 2.2.04 Kerettanterv az általános iskola 5 8. évfolyama számára történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Helyi tantervi ajánlás az EMMI kerettanterv 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 2. melléklet 2.2.04 történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5 8. évfolyam számára Kiadói bevezető Az EMMI kerettanterv

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2012. február 9. MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Kedves Kolléga! A feladatok megoldására 60 perc állt rendelkezésére. A

Részletesebben

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye

Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye Hallássérültek XXXII. Borbély Sándor Országos Tanulmányi Versenye 2014. május 15-16. Országos forduló a komplex történelmi, társadalmi ismeretek tantárgyból 8.évfolyam Forrás: AFP/RIA Novosti 1 A második

Részletesebben