rzési tapasztalatai gyakorlata és s ellenőrz szló elnök Domokos LászlL Kormányzati Ellenőrzési Hivatal konferenciája Balatonöszöd június 14.

Átírás

1 Az Állami Számvev mvevőszék k ellenőrz rzési gyakorlata és s ellenőrz rzési tapasztalatai Domokos LászlL szló elnök Kormányzati Ellenőrzési Hivatal konferenciája Balatonöszöd június 14.

2 Tartalom 2 Változtatásokat generáló változások Az Állami Számvev mvevőszék új j középtk ptávú stratégi giája A tervezési folyamat átalakítása Szervezetfejlesztés Módszertan fejlesztés Új j törvt rvény az Állami Számvev mvevőszékről Az ellenőrz rzések tapasztalatai Zárszámadás s ellenőrz rzés Tematikus ellenőrz rzések Az állami vagyon működésének m ellenőrz rzése A helyi önkormányzatok nyzatok gazdálkod lkodási rendszere ellenőrz rzésének megújítása

3 Változások a Számvevőszék működési környezetében 3 A pénzügyi válság utóhatásai (elhúzódása), a külső feltételek szigorodása. Választások, új, kétharmados többségű Parlament, kormányváltás - új kormányzási, gazdaságirányítási szemlélet és célok, mélyreható törvényalkotási folyamat: Az alaptörvény és a sarkalatos állam- és gazdaságirányítási törvények újraalkotása, Új számvevőszéki törvény; a közpénzügyek törvényi szabályozása megújításának szándéka A Parlament, a társadalom és az ügyfeleket képező minisztériumok és intézmények növekvő elvárásai a számvevőszéki ellenőrzésekkel szemben; Számvevőszéki elnökváltás, valamint az ÁSZ évekre szóló középtávú stratégiájának lejárta és új stratégia készítésének esedékessége. A nemzetközi szakmai háttér gyors fejlődése

4 Az Állami Számvevőszék középtávú stratégiája 4 Stratégiai célok 1. Az ellenırzések mind jobban segítsék az átláthatóságot, az elszámoltatást a közpénzekkel, a közvagyonnal való gazdálkodásban; 2. Az ellenırzési kapacitás hatékonyabb felhasználása érdekében ésszerősítjük az ellenırzési feladatok megtervezését és végrehajtását; 3. Az ellenırzések eredményei jobban hasznosuljanak, nagyobb hatást érjenek el; 4. Szervezet fejlesztés: a feladatokkal összhangban az optimális szervezeti felépítés kialakítása; 5. Aktív részvétel a nemzetközi szakmai együttmőködésben a tudástranszfer, tapasztalatok cseréje érdekében; azok beépítése az ellenırzési munkába; 6. A kommunikáció fejlesztése az ellenırzések eredményeinek, javaslatainak jobb hasznosítása érdekében.

5 Az éves ellenőrzési terv 5 A évi ellenőrzési terv kialakítása széles körben nyitott, alulról építkező pályáztatással valósult meg: a terv ellenőrzési témáit többfordulós versenyben, adott értékelési szempontok alapján választottuk ki, az ÁSZ szervezeti egységeitől 150, az országgyűlési bizottságoktól 23 téma-javaslat érkezett, kötöttséget jelentenek a kötelező gyakorisággal teljesítendő feladatok, illetve a tárgyévet megelőzően megkezdett ellenőrzések. A tervkészítés folyamatának megújítása: cél a gördülő tervezés: az egyik ellenőrzés generálja a másikat elv, a szervezeti átalakulással összhangban projekt-szerű ellenőrzésszervezés, vizsgálatvezetők belső pályáztatása, számvevők kompetencia szerinti besorolása.

6 Szervezetfejlesztés 6 A szervezet értékőrző megújítása során támaszkodunk az eddig elért eredményekre. A megújítással célunk, hogy a szervezetet képessé tegyük a folyamatos építkezésre, valamint megfeleljünk a változó környezet kihívásainak. A megújítás részeként korszerű struktúra, hierarchikus szint; kevesebb szervezeti egység és a szervezeti egységek közötti hatékonyabb funkcionális munkamegosztás; az állományi létszám feltöltése; gyakornoki program indítása, gyakornoki képzés; a nyugdíjba vonulók pótlása tapasztalt szakemberekkel.

7 Egységes Számvevői Iroda 7 A Stratégiai cél az erıforrások optimális felhasználása érdekében a projektszerő munkavégzés támogatása, amelynek megvalósítása keretébe tartozik az egységes Számvevői Iroda létrehozása. A Számvevıi Iroda állományába tartoznak a megyei ellenırzési irodákon dolgozó, illetve az újonnan felvett számvevık és asszisztensek. A tervek szerint ellenırzési osztályok keretében tevékenykedı számvevık is az Irodához kerülnek. A jövıben a vizsgálatvezetık által igényelt és a pályázat során jóváhagyott ellenırzési kapacitásigényt figyelembe véve a kompetenciákat a Számvevıi Iroda biztosítja. 36 ismérv szerint megtörtént a kompetencia-felmérés és folyamatban van az iroda szervezetének, mőködési szabályainak kidolgozása.

8 Szakmai, módszertan-fejlesztési stratégiai feladatok 8 Szakmai átvilágítás Az évek alatt kialakult és berögződött ellenőrzési gyakorlat, valamint a hatályos belső szakmai szabályozás által előírt követelmények összevetése; Az Ellenőrzési Kézikönyv és a módszertani útmutatók felülvizsgálata Önértékelés az ISSAI standardrendszernek megfelelés tekintetében A meglévő szabályozási rendszer javítása, illetve a nemzetközi fejlődést is figyelembe vevő, hiányzó elemeinek elkészítése Ezek gyakorlatban történő következetes alkalmazását, az ellenőrzési munka és annak eredményei egyenletesen jó minőségét biztosító intézkedések, belső szabályozások kialakítása.

9 Az új ÁSZ törvény 9 Vannak jól bevált részei az Állami Számvevıszékkel kapcsolatos eddigi szabályozásnak. Így a törvény érdemben nem változtat a hivatali típusú Számvevıszék modelljén, de tovább növeli a Számvevıszék függetlenségét, pontosítja, hatékonyabbá és átláthatóbbá teszi az ellenırzési tevékenységet, bıvíti az ÁSZ eszköztárát és ezáltal megnöveli lehetőségeit és természetesen felelősségét is a közpénzek transzparens felhasználása és a költségvetési forrásból gazdálkodó szervezetek felelıs, az állami és önkormányzati vagyon megóvását és gyarapítását garantáló gazdálkodása elősegítésében. megszünteti a következmények nélküli ellenőrzési megállapítások gyakorlatát és szankciókat vezet be az együttműködés megtagadása, illetve az Állami Számvevőszék javaslatainak ignorálása esetén.

10 10 Zárszámadás; Fejezeti ellenőrzések tapasztalatai az elmúlt két évben Rendszerhibák A vagyontörvény alkalmazási problémái vagyonkezelői szerződések megkötésének elmaradása, eszközök térítésmentes átadása, a megkötött szerződések felülvizsgálatának elmaradása, több éven át jelenlévő rendezetlenség a vagyonban Központosított Illetményszámfejtő Rendszer (KIR) problémái Gazdálkodási hiányosságok A belső szabályozás későn jelenik meg és visszamenőleges hatályú, megbízási szerződés alkalmazása közszolgálati jogviszony helyett, késedelmes elszámolás az előlegekkel, céltól eltérő felhasználás a fejezeti kezelésű előirányzatoknál, a mérleg leltárral való alátámasztottsága részben hiányos, a mérlegtételek értékelése nem szabályos, a kiegészítő melléklet adattartalma hiányos, a belső kontrollrendszer kiépítettsége nem megfelelő.

11 Az alapok ellenırzése során tett megállapítások 11 Az alapok ellenőrzése során céltól eltérő felhasználást jellemzően nem állapítottunk meg, az esetek kis százalékában előforduló, kisebb hibák, szabálytalanságok a helyszíni ellenőrzés ideje alatt, vagy azt követően intézkedési terv alapján az ellenőrzöttek kijavították. Az ellenőrzés során a jogszabályok gyakori változása, ebből adódóan a jogértelmezési, jogalkalmazási gyakorlatból származó hibák, illetve a szabályozás különböző szintjei közötti összhang hiánya jelenti a problémát, pl. az alapok könyvvizsgálati ellenőrzése esetében a jogszabályok közötti belső összhang hiánya miatt. A javaslataink a nagyobb, koncepcionális változásokat igénylő javaslatainkat kivéve többségében hasznosultak.

12 Nemzeti vagyonstratégia hiánya Az állami vagyon működésének ellenőrzési tapasztalatai A privatizációs és vagyonkezelési koncepció gyakori változtatása Az egyéb törvényekkel, szabályzókkal való összehangolás hiánya Az állami vagyonnal kapcsolatos elmarasztaló megállapításainknak általában nem volt felelőse, ezért a veszteségek, szabálytalanságok elkerülésére nem volt jelentős visszatartó erő. Mindmáig nem teljes körűen megoldott az állami vagyon területén az ellenőrzés, elsősorban a tulajdonosi ellenőrzésre nincs megfelelő kapacitás miközben elkerülhető fölösleges adminisztráció elvégzése szükséges. A mai napig nem áll rendelkezésre megbízható vagyon kataszter az állami vagyonra vonatkozóan. A legfontosabb feladat az állami vagyon területén egy olyan adatbázis, amely teljes körűen rögzíti a naturális adatokat, és amelyhez egy értékalapú nyilvántartás is kapcsolódhat. 12

13 Tematikus ellenőrzések (teljesítmény-ellenőrzés) ben lefolytatott teljesítmény-ellenőrzéseink kiterjedtek a nagy ellátó rendszerek és kiemelt programok és beruházási projektek ellenőrzésére: A színházak állami támogatásának és gazdálkodásának ellenőrzése A gyorsforgalmi úthálózattal kapcsolatban állami feladatot ellátó szervezetrendszer működésének ellenőrzése A 4-es metró beruházási folyamatának ellenőrzése Az EU támogatások felhasználása során alkalmazott szabálytalanság-, adósság- és követeléskezelési folyamatok ellenőrzése Az egynapos sebészeti ellátásra fordított pénzeszközök hasznosulásának ellenőrzése A szervtranszplantáció, a donáció és az alternatív kezelések ellenőrzése

14 A helyi önkormányzatok gazdálkodási rendszere ellenőrzésének megújítása 2011-től az önkormányzatok ellenőrzésének célja: a vagyoni, pénzügyi helyzet kockázatainak feltárása, minősítése, a gazdálkodási kockázatok növekedésében a szubjektív (belső) és az objektív (külső) tényezők szerepének értékelése, a vagyongazdálkodásban a belső kontrollrendszer kockázatának és működésének minősítése, az önkormányzatok többségi tulajdonában lévő gazdasági társaságoknál a tulajdonosi érdekek érvényesülésének a minősítése, a gazdálkodási rendszer korábbi ellenőrzése során tett javaslatok hasznosulásának utóellenőrzése. 14

15 Megyei Önkormányzatok, Megyei Jogú Városok évi ellenőrzése Ebben az önkormányzati körben a legnagyobb a vagyoni, pénzügyi helyzet kockázata, ezért valamennyit ellenőrizzük! Mit vizsgálunk? pénzügyi kockázatok alakulása (kötelezettségek, eladósodás foka, stb.) a pénzügyi kockázatok csökkentése érdekében tett intézkedések (pl.: átszervezés, összevonás, megszüntetés) az egyensúlyt érintő korábbi ÁSZ javaslatok utóellenőrzése 15

16 Budapest Főváros Önkormányzata költségvetési és pénzügyi egyensúlyi helyzetének elemzése, a költségvetés-tervezés és zárszámadás-készítés folyamatában kialakított belső kontrollok működésének évi ellenőrzése Az ellenırzés célja: biztosították-e a költségvetési, a pénzügyi egyensúlyt a költségvetésben és annak végrehajtása során; az eladósodottság, a likviditási, pénzügyi és vagyoni helyzet értékelése; mőködtették-e a belsı kontrollokat a költségvetés-tervezési és zárszámadáskészítési folyamatok során; az elektronikus közszolgáltatás helyzete; korábbi ÁSZ ellenırzések során tett javaslatok hasznosulásának vizsgálata; a közútfenntartás feladatellátása eredményességének ellenırzése 16

17 A BKV Zrt. gazdálkodásának ellenőrzése 17 Az ellenőrzés célja annak értékelése, hogy: a Főváros Önkormányzata eredményesen látta-e el a főváros tömegközlekedési feladatait; a BKV működésének szabályozása, szervezeti és működési rendszere biztosította-e szakmai feladatai ellátását; a BKV szabályosan gazdálkodott-e a rendelkezésére bocsátott vagyonnal; a BKV eredményesen kezelte-e az adósság-finanszírozási és likviditási problémái megoldásánál jelentkező kockázati tényezőket; biztosította-e a működőképesség fenntartását.

18 18 Köszönöm m a figyelmet!