Silver City: Zugló szakértői háttértanulmány city survey

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Silver City: Zugló szakértői háttértanulmány city survey"

Átírás

1 Silver City: Zugló szakértői háttértanulmány city survey Készült 1000 fő telefonos megkérdezésével, országos reprezentatív mintán

2 Tartalomjegyzék SILVER CITY: ZUGLÓ SZAKÉRTŐI HÁTTÉRTANULMÁNY CITY SURVEY 1 TARTALOMJEGYZÉK 2 TÁBLÁZAT ÉS ÁBRAJEGYZÉK 3 AZ IDŐSEK HELYZETE MAGYARORSZÁGON 4 ZUGLÓ AZ IDŐSBARÁT ZÖLD KERÜLET 15 A KVANTITATÍV ADATFELVÉTEL EREDMÉNYEI 17 AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK 17 ÁLTALÁNOS KÖZÉRZET ÉS SZABADIDŐ 25 MUNKAERŐPIACI AKTIVITÁS 28 A KVALITATÍV ADATFELVÉTEL EREDMÉNYEI 30 FÓKUSZCSOPORTOS KUTATÁS 30 ELSŐ BESZÉLGETÉS 30 MÁSODIK BESZÉLGETÉS 31 INTERJÚSOROZAT 32 AJÁNLÁSOK 35 FELHASZNÁLT IRODALOM oldal

3 Táblázat és ábrajegyzék 1. ábra: Az Európai Unió tagállamai demográfiai tendenciái ábra: A népesség előreszámítása ábra: Az idősebb generáció társadalmon belüli súlyának növekedése ábra: Magyarország korfája ábra: Az idősek aránya regionálisan Magyarországon ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: járatsűrűség ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: szervezettség ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: tisztaság ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: biztonság ábra: Az autós közlekedés jellemzői Zuglóban ábra: A közvetlen környezet színvonalának megítélése ábra: Kényelmes közelségben elérhető közösségi helyek és szolgáltatások ábra: A zuglói idősek biztonságérzete ábra: Általános attitűdök, életminőség ábra: Információszerzési és szórakozási habitusok ábra: Információszerzési szokások ábra: A célcsoport munkaügyi státusza korcsoportok szerint oldal

4 Az idősek helyzete Magyarországon 2010 és 2030 között Európa 65 év feletti lakosságának aránya eléri, sőt várhatóan meg is haladja a 40 százalékot. Az idősödés témaköre az információs társadalom kutatásának egyik legfontosabb részterülete. Magyarországot az öregedés problémája fokozottan fogja érinteni, mivel az össznépesség létszáma közben egy csökkenő tendenciát fog mutatni. 1. ábra: Az Európai Unió tagállamai demográfiai tendenciái Forrás: Eurostat A népesség öregedésének kedvezőtlen munkaerő-piaci hatásaival várhatóan 2018-tól szembesülnek majd az Európai Unió tagországai. 1 A munkaképes korú népesség csökkenése már ennél korábban, a baby boom nemzedék nyugdíjba vonulásával (nagyjából 2010-től, napjainkban) megkezdődik. Ennek a hatását azonban legalább időlegesen ellensúlyozni fogja a foglalkoztatottság növekedése. A foglalkoztatottság növekedését két ok is magyarázza: egyrészt a női foglalkoztatottság bővülése, másrészt (kisebb részben) az időskorúak foglalkoztatottságának bővülő tendenciája. Az EU-25 országainak foglalkoztatási rátája az előrejelzések szerint 2004 és 2010 között 63 százalékról 67 százalékra, 2020-ra pedig 70 százalékra nő. Ezt a pozitív tendenciát a gazdasági világválság mindenképpen megváltoztatta, egyelőre tényszerűen nem tudni, milyen 1 Tárki Unicredit oldal

5 mértékben. Az mindenképpen biztos, hogy az európai országokban egyre inkább a népesség öregedésének hatása fog dominálni, az összfoglalkoztatás hanyatlásnak indul. A 2017-től ig tartó időszakban a foglalkoztatottak összlétszáma az Európai Bizottság prognózisa szerint hozzávetőlegesen 30 millió fővel lesz kevesebb. 2 A háztartások száma gyors ütemben nő, ennek a legfőbb oka, hogy egyre több lesz az egyszemélyes háztartás. az EU régi tagállamaiban 1960-ban 3,2 fős volt az átlagos háztartás nagyság, ez 2001-re 2,4-re apadt. Az egygenerációs háztartások aránya 2004-ben az EU tagállamaiban 40% és 70% között alakult, az új tagállamokban 50% alatt maradt. Az öregedés miatt az egyre növekvő számú egyszemélyes háztartások relatív jövedelmi helyzete rosszabb az átlagosnál, legjobb helyzetben a 2-4 fős, tehát legfeljebb kétgenerációs háztartások vannak. Magyarországon a háztartások között egyre magasabb az egyszemélyes háztartások aránya. Ma a 70 éves és idősebb népesség egyharmada él egyedül, és e korosztály közel felének a mindennapi életvitelét akadályozó problémája van (mozgásában akadályozott, érzékszervi károsodásai vannak, stb.). Ha a fenti tényeket összevetjük az internethasználat háztartásbeli attitűdjeivel (ld. 22. oldal), látható, hogy a magyar helyzet nem csak pillanatnyilag rossz, hanem kódolva van a stagnálás is az IKT eszközök lehetőségeit tekintve az idősek között. Az idősek természetesen nem homogén társadalmi csoport. Jelentős különbségek mutathatók ki életminőség, jövedelmi helyzet, illetve a nemek megoszlása terén is. A magyar egészségügyi trendek szembemennek a fejlett országok nemzetközi eredményeivel. Bár az Európai Unió országaiban a várható élettartam növekedését azonosíthatjuk (1980 és 2004 között mind a nők, mind a férfiak átlagos életkora kb. öt évvel nőtt), Magyarországon inkább a mortalitási számok növekedtek, különösen a éves férfiak körében. Ma a 30 és 65 év közötti férfiak 49%-a meghal. 3 A születéskor várható élettartam így Magyarország esetén az Unió többi országához viszonyítva alacsony: 2004-ben a férfiaknál 68,5, nőknél 76,8 év, 2050-re a várható növekedés fiúk esetében 78,1, míg lányok esetén 83,4 év. 2 ITTK Alapítvány, Hablicsek oldal

6 A statisztikai adatokat és előrejelzéseket szemlélve hamar kirajzolódik a hazai idősek helyzetének kettős problémája. 2. ábra: A népesség előreszámítása Forrás: Hablicsek László Idősügyi Stratégia melléklet 2. ábra Jól látható, hogy a teljes magyar lakosság száma várhatóan csökken, egy 2001-es csúcspont után egyenletes csökkenő tendencia rajzolódik ki. A 65 évnél idősebbek száma egyenletesen növekszik. A két egymással ellentétes tendencia összegző eredménye pedig az, hogy a 65 évnél idősebbek aránya a lakosságon belül egyre magasabb és jelentősebb. 3. ábra: Az idősebb generáció társadalmon belüli súlyának növekedése 6. oldal

7 Fontos mutató az egészégben töltött várható évek száma, hiszen ettől függ, képesek-e lesznek-e az idősek aktívak maradni a munkaerőpiacon. 4 Az Európai Statisztikai Hivatal (EUROSTAT) adatai szerint az EU régi tagállamaiban a férfiak 65, míg nők 66 egészséges évre számíthatnak. Magyarországon a megfelelő adat: 54 év férfiaknál, 58 év nőknél. Vagy más megfogalmazásban: a 65 éven felüli magyar férfiak és nők hátralévő életük 30-40%-a lesz várhatóan korlátozásmentes, 22-30%-a tartós/krónikus betegségtől mentes, 6-7% telik el jó állapotban. Ezzel szemben pl. Hollandiában a korlátozásmentes időszak aránya 70-80%. A népesség öregedési trendjét legszemléletesebben a korfák mutatják. Az EU tagállamaiban általános jelenség, hogy a korfa alja elkeskenyedik - ez a termékenység csökkenésének a hatása (egyre kevesebb a gyermek). Ezzel párhuzamosan a korfa teteje egyre jobban kiszélesedik, hiszen nő a születéskor várható élettartam (egyre több az idős). A demográfiai előrejelzések alapján az EU korfája 2050-re egy csúcsára állított piramisra fog emlékeztetni. Magyarország 2000 évi és 2050-re várható korfájának elkeskenyedését mutatja az alábbi ábra. 4. ábra: Magyarország korfája in 2000 in 2050 MEN HUNGARY WOMEN,10,8,6,4,2,0,0,2,4,6,8,10 in 2000: 10,2 Total population (in millions) in 2050: 8,7 in 2000: 24 Old age dependency ratio (65+ in % 20-64) in 2050: 50 Population by age group, gender, in 2000 and 2050, in percentage of total population in each group Forrás: OECD, Demographic and Labour Force database, ITTK Alapítvány 2009b 7. oldal

8 Azonban azt is meg kell jegyeznünk, hogy különbség mutatkozik a medián életkor alapján a régi és az új tagállamok között: az újakban a medián életkor alacsonyabb (37,4 év), mint a régiekben (40,3 év). 5 Európa legöregebb országai a medián életkor alapján Olaszország és Németország, míg a legfiatalabbak: Írország, Ciprus, Szlovákia, Lengyelország. Az öregedés trendje növekvő: 2050-re az EU országaiban a medián életkor 49 évre nő a 2004-es 39 évről. A területi különbségek azonban országon belül is megfigyelhetőek. Magyarország esetében pl. településtípus alapján azt mondhatjuk, hogy minél kisebb lélekszámú a település, annál öregebb -nek számít, másrészt regionális különbségek is vannak. Magyarország legöregebb városa Budapest, ezen belül is az V. kerület. 5. ábra: Az idősek aránya regionálisan Magyarországon Forrás: KSH Az idős népesség eltartottsági rátája (ez azt jelenti, hogy az inaktív 65 év felettiek a munkaképes korúak hány százalékát teszik ki) szintén növekvő: 2050-re várhatóan ez a ráta a 2004-es szint (24,5%) duplájára nő (51,4%), azaz 2050-re 2 aktív munkavállalóra jut majd 1 inaktív idős. Magyarországon az eltartottsági ráta 1990-es évek óta nő, 2004-ben 22,6% volt, míg 2050-ben 48,8%-os arány várható. A munkaképes korú népesség száma előrejelzések szerint 2010-ig nő, 5 ITTK Alapítvány 2009a 8. oldal

9 utána csökken: között 16%-kal. Az új tagállamokban a 16%-os átlagnál nagyobb lesz a csökkenés (27%). Magyarországon az aktív korúak száma 2050-re 25%-kal lesz alacsonyabb. A 65 év felettiek számában drasztikus emelkedés várható 2050-ig: az EU új tagállamaiban 88%-kal lesznek többen, mint 2004-ben, a régi tagállamokban 75%-kal. De a legnagyobb növekedés a 80 év fölöttiek esetében várható: az ő arányuk az EU tagállamainak átlagában 174%-kal lesz nagyobb a jelenleginél. A 60 éven felüliek arányának növekedése 2008 és 2030 között felgyorsul, 2050-ben az arányuk az össznépességen belül eléri a 35%-ot, a 65 éven felüliek aránya pedig 2050-re 2001-hez viszonyítva majdnem duplájára nő. Az alábbi táblára pillantva jól látszanak a 60 éven felüliek korcsoportos arányában történő változások. Míg a éves korcsoport aránya csökkenő tendenciát mutat 2050-ig, a éveseknél kismértékű a növekedés, ezzel szemben a 80 éven felüliek arányának növekedése valóban drasztikus. Napjainkban a digitális kultúra használata, az abba való beilleszkedés nem valamiféle többletlehetőség, hanem alapvető szükséglet, leginkább az idősek számára. Az idősek számára az IKT eszközök a legtöbb esetben nem növelik a kapcsolatok számát, vagy növelik ismeretszerzési lehetőségeiket, életminőségüket hanem egyáltalán lehetővé teszik azt. Nem többletet nyújtanak, hanem hatalmas hiányt töltenek be ezért fontosabb az internet az idős, mint a fiatal generáció számára. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet Életünk fordulópontjai című, fordulóján készült adatfelvétele szerint az öregség jellemzői közül 60%-unk gondolta elsődlegesnek, hogy valaki nem tudja ellátni magát, másokra van utalva. A válaszadók 50%-a vélte úgy, hogy az számít idősnek, aki szellemileg leépült, 48% válaszolta, hogy a megromlott egészségi állapot az időskor fő jellemzője, és 37% szerint az időskor eljöttének feltétele a betöltött 65. életév. Az időskor megélésének kulcsfogalma a gazdasági aktivitás. 6 Gazdasági aktivitásunkat pedig értelemszerűen a munka-erőpiaci lehetőségek és a munkavállaló képességei határozzák meg. A jelenlegi helyzet azonban az, hogy munkát találni negyven éves kor felett már nagyon nehéz, 6 Dombi Faragó oldal

10 ráadásul a munkaadók attitűdjein kívül az idősebbek korlátozott tanulási hajlandósága is erősíti ezt a helyzetet. Nyugat-Európában a 80 év feletti népesség nagyobb hányada internetezik, mint Magyarországon a 60 év fölöttié. 7 Ez azt jelenti, hogy a magyar idősek attitűdjei negatív irányban eltérőek már közeli szomszédjainkétól is. Igaz ez annak ellenére, hogy az internet hasznosabb lehetne az időseknek, mint például a fiataloknak, akik oly lelkesen használják. Az internet csökkenti az elmagányosodást, és a családtól való függőséget is. Ahogyan arról Dombi és Faragó beszámol, négy európai internetezőből hárman (78%) úgy gondolják, hogy életüket megváltoztatta az internet. Legtöbbjük úgy véli, hogy tájékozottságot (97%), a közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférést (95%), társadalmi elfogadottságot (93%), jobb kapcsolattartási lehetőségeket (91%) és időmegtakarítást (80%) biztosít használata. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a háztartás mérete, az aktív dolgozók száma és a több generáció egy idejű jelenléte mind-mind olyan tényező, mely egyértelműen befolyásolja azt, hogy jelen van-e az internet, és az internethasználat az adott háztartásban. Ezek a jellemzők azonban jól mutatják azt is, hogy mennyire nehéz azoknak a háztartásoknak, ahol a fenti jellemzők nincsenek, vagy csak korlátozottan vannak meg. A lakosság elöregedése és az információs társadalomba való átmenet okozta meghatározó jelentőségű társadalmi-kulturális változásokkal, problémákkal egyszerre találkoznak (s elsőként mindkettővel a fejlett országokban) a most élő generációk. Ennek ellenére a két fontos folyamat összefüggéseivel külföldön is keveset foglalkoznak, hazánkban pedig szinte egyáltalán nem. Az információs társadalom jelentősebb hazai (nem-hivatalos és hivatalos) dokumentumainak némelyike említi csak az időseket néhány szóban. (Igaz, az egész lakossággal, s ezen belül különösen a hátrányos helyzetű, illetve beteg, vagy egészségében veszélyeztetett emberekkel kapcsolatos megállapítások, igények jó része az idős emberekre is vonatkoztatható.) Azok a vizsgálatok, amelyek az idősek és az információs társadalom problematikáját vizsgálták, elsősorban arra figyelmeztek, hogy az időskor jellemző problémáit hogyan lehetne enyhíteni az információs társadalomban megjelenő újszerű megoldásokkal. 7 Dombi Faragó oldal

11 David P. Landsale, a Gerontological Society of America tagja szerint az idősek négy legfőbb ellensége: a) a magány b) az unalom c) az elesettség d) a szellemi képességek hanyatlása A Ben Gurion egyetem kutatói az alábbiakban foglalják össze az öregek legfontosabb problémáit: 1. Nem férnek hozzá olyan releváns szolgáltatásokhoz, információkhoz, melyek igénybe vehetők és fontosak volnának számukra. 2. Növekvő magányérzés. 3. Fölöslegesség érzése. 4. Fokozatos memória-csökkenés, orientáció-csökkenés (amely rontja az énképet, depreszszióhoz vezethet, s ez pozitív visszacsatolással tovább növeli a magány és a fölöslegesség érzését, fokozva a lelki betegséget). A két kutatóhely (számos idevágó kutatásra támaszkodva) lényegében ugyanazt a jelenségkört lefedő (csupán részben másként osztályozó) megállapításai azonos okokra vezethetők vissza. Az orális hagyományokon alapuló társadalmakban az öregek adat- és tudásbankok, a kultúra folyamatos megmaradásának letéteményesei voltak, míg az írásbeliségen alapuló társadalmakban ez a funkciójuk elveszett: a kultúra átadásának különböző nem- családi formái egyre többfélék és elterjedtebbek, az egyedi életútban egyre növekszik a súlyuk, hosszabbodik jelenlétük. A társadalmi- gazdasági fejlődés szétzilálta a természetes közösségeket: faluközösségek, nagycsaládok, műhelyek és céhek szűntek meg, melyek egyszerre voltak munkamegosztási, rokoni (vagy legalábbis érzelmi és érzéki szálakkal behálózott), kulturális (azonos értékek, attitűdök, szokások, hiedelmek) és információs közösségek. Így nem csupán az új oktatási (és más kultúraátadó - információ-kezelő: pl. a média) intézményrendszer húzta, hanem a régi kultúraátadás lehetőségeinek megszűnése tolta is az egyedeket az új kultúraátadási rendszerbe. A modern tevékenység-megosztásban perifériára szorultak 11. oldal

12 az öregek, nem csupán képletesen - aláértékelődés, érdekérvényesítő képesség csökkenése - de a szó szoros értelmében is izoláltak lettek. Ebben az irányban hat az (intézmények, munkahelyek, média támogatta) örök ifjúság ideája, vagy az öregség, betegség jelenségeinek kezelésére hiányzó kulturális minták, keretek és értékek hiánya, mely kezelhetetlenséggel való szembenézést kultúránk oly módon kerüli el, hogy elrejti a betegség, öregség, halál jelenségeit. A térbeli, információáramlásbeli izoláció együttes következménye az érzéki- érzelmi kölcsönhatás hálózatból való kirekesztettség, másrészt szociális aktivitások kezdeményezésének vagy folyó aktivitáshoz való kapcsolódásnak ellehetetlenülése. Az izoláció a közös oka annak, hogy az idősek nem férnek olyan releváns szolgáltatásokhoz, információkhoz, melyek igénybe vehetők, és fontosak volnának számukra, továbbá a "magányérzésnek" (hiszen ez éppen az izoláció szubjektív átélése), az "unalomnak" (aktivitás hiány, és információszegény környezet, amely ingerszegény környezet). A fölöslegesség - érzés illetve az elesettség- érzés (inszufficiencia aktivitásra) pedig nem más, mint a szociális aktivitástól való elzártság két különböző szubjektív átélési módja. A szellemi képességek hanyatlása, a fokozatos memória- csökkenés, orientáció- csökkenés vonatkozásában élettani problémák keverednek társadalmiakkal. Az időskorban általánosan elterjedt sztereotípiákkal ellentétben nincs általánosan egységes és szükségszerű hanyatlás a kognitív működésekben, sem jelentős változás a személyiségben. Az intelligenciát a kronológiai kor az összes befolyásoló tényezőt figyelembe véve csupán 4.5%-ban érinti (bár az is igaz, hogy az egészségi állapot amely idős korban rosszabb szerepe 8-10%). Az izoláció viszont jelentős mértékben okozhat depressziót, mely csökkenti a motiváltságot, rontja az énképet, s ez pozitív visszacsatolással tovább növeli a magány- és fölöslegesség-érzést, fokozva a lelki betegséget. Magyarországon az idősekkel kapcsolatos nemzeti stratégiai szintű fejlesztéseket az Idősügyi Nemzeti Stratégia fogja össze. A dokumentum az idősügy jelenlegi helyzetéből kiindulva, 25 éves távlatban határozza meg a korszerű időspolitika irányát és az ahhoz szükséges fejlesztési területeket. A Stratégia állami, társadalmi, politikai és egyéni szinten határozza meg a fejlesztendő területeket, a benne foglaltak megvalósítása a társadalom valamennyi csoportját érinti a 12. oldal

13 fiataloktól a nagyon idősekig egyaránt. A mostani Stratégia elkészítését kormányokon átívelő, több éve tartó kutatások, elemzések, műhelymunkák előzték meg: Idősügyi Charta melynek alapvető elvei képezik jelen Stratégia vezérfonalát, Kormányzati Idősügyi Nemzeti Cselekvési Terv, Nyugdíjasok Országos Képviselete 4 éves Érdekvédelmi Stratégiája, Javaslat Nemzeti Idősügyi Stratégia megalkotására. Az Idősügyi Nemzeti Stratégiában foglaltak összhangban vannak az ENSZ alapelveivel, az Európai Unió törekvéseivel, a Társadalmi Befogadásról szóló közös Memorandummal, a Lisszaboni Stratégiával, a Berlini Nyilatkozattal, az AGE vezérelveivel, az Európai Szociális Chartával, a magyarországi Idősügyi Chartával, az Európai Bizottság Közleményével, melyet a Tanácshoz, az Európai Parlamenthez és a Gazdasági és Szociális Bizottsághoz intézett, valamint az Öregedésről szóló Madridi Nemzetközi Cselekvési Tervvel, az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a WHO által 2001-ben publikált, az idősügyi politikát meghatározó alapdokumentumával, melynek címe az Aktív Időskor (Active Ageing Policy Framework). Ez utóbbi dokumentum azért jelentett igazi áttörést, s azért meghatározó ma is idősügyben, az idősödés-politikák alakításában, mert először gondolkodik az idős emberről a maga emberi teljességében. A figyelmet az emberi élet kiteljesedésére fordítja, és nem kizárólag a szociális és egészségügyi vonatkozásokra szűkíti le. Az Idősügyi Nemzeti Stratégia 8 adatai alapján a következő fontos trendeket emeljük ki: A születéskor várható élettartamból is következik, hogy életük utolsó éveire a magyar nők igen jelentős hányada elveszti a társát, sokszor teljesen magára marad. A 60 évesek és idősebbek (nők) 50,4%-a, a 70 évesek és idősebbeknek (nők) pedig már 66,4%-a özvegy január 1-jén özvegy nő élt az országban, aki már elmúlt 70 éves. A szociális támogatási rendszereket kevesen veszik igénybe. Az 65 év és afeletti lakosok összesen fő 2,52%-a részesül házi segítségnyújtásban, 4,28%-a szociális étkeztetésben, valamint 1,7%-a látogatja az idősek nappali intézményeit. Nem éri el az egy százalékot a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást igénybe vevők aránya, míg 0,6% az egyéb, nem bentlakásos szociális alapszolgáltatásban részesülők aránya. Az idősek döntő többsége magánháztartásban él, a bentlakásos intézményekben fő a 65 éves vagy idősebb lakó. A megkérdezett idősek többnyire elégedettek lakásukkal, szeretnének ott élni életük végéig oldal

14 2007-ben hazánkban az időskorú (55 64 éves) munkavállalók egyharmada dolgozott és ezzel az európai uniós tagországok között a 24. helyet foglaltuk el. Ez a ráta az EU27-ek átlagában 44,7% volt. Nagyon alacsony a munkaképesség-változás után más munkakörben foglalkoztatottak vagy átképzésben részesülők, s az eredményes rehabilitáció után újra foglalkoztatottak száma. A munkaképesség-csökkenés tehát mindezen adatok figyelembevételével a leggyakrabban véglegesnek tekinthető az egyén és a munkaerőpiac részéről is. A munkaerőpiacról való végleges kilépés azért is gond, mert ezektől a tevékenységektől eltávolodva az időskorúak jelentős hányada nem találja meg elégedettségének forrását. Az elégedetlenség oka nem mindig az anyagi jólét, sokan nem tesznek meg olyan dolgokat sem, amit jövedelmük lehetővé tenne. Lemondanak az élet örömeiről, feleslegesnek érzik, hogy rendszeresen mozogjanak, kulturális eseményeken vegyenek részt vagy havonta legalább egyszer baráti összejövetelre járjanak. Az idősek életminőségén sokat rontanak a depressziós, szorongásos tünetek, a rossz közérzet és az alacsony önbecsülés. 14. oldal

15 Zugló az idősbarát zöld kerület Zugló Budapest főváros közepes méretű kerülete, területe 18,15 km², több mint ember otthona. Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. A belvároshoz viszonylag közel található. Nagy része zöldövezet, ezért nevezik Pest tüdejének is, négyzetméter zöldfelület található területén, beleértve a város egyik legnagyobb parkját, a Városligetet is. Városrészei: Alsórákos, Herminamező, Istvánmező, Kiszugló, Nagyzugló, Rákosfalva, Törökőr, Városliget. Zugló lakosságának mintegy 40%-a nyugdíjas korú ben itt kezdték József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező és vele Zugló története ehhez az évhez köthető. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület kopár sivatagból lassan kultúrterületté és településhellyé vált. Zuglónak a századforduló elején kialakult úthálózata átgondolt városfejlesztés eredménye. A sugárirányú úthálózat jelentős forgalmat bonyolít le, tekintettel arra, hogy Zugló a főváros központja és az ún. alvó városrészek, valamint az agglomeráció között helyezkedik el. Számos olyan középületet találunk itt, melyek országos kulturális, sportcélú feladatot látnak el. Múzeumok, kulturális látnivalók, szórakozás: Fővárosi Állat- És Növénykert, Fővárosi Nagycirkusz, Szépművészeti Múzeum, Műcsarnok, a Városligeti Vajdahunyad vár ad helyet a Mezőgazdasági Múzeumnak, Közlekedési Múzeum, Magyar Állami Földtani Intézet, Magyar Vasúttörténeti Park. Három kórház, két fürdő, számos egyházi intézmény gazdagítja a kerületet. Az Önkormányzat számos idősbarát tevékenységgel támogatja a helyi lakosok életminőségét. a XIV. kerület önkormányzata 2003 óta támogatja a kerületben élő nyugdíjasok úszását. Az arra jogosultak személyi igazolvány, lakcím kártya és nyugdíjas igazolvány felmutatása ellenében vehetik át bérleteiket a Lantos Mihály Sportközpont sportirodájában, melyeket a Laky Károly Uszodában, a BVSC zuglói uszodájában használhatnak fel. az önkormányzat lehetővé tette, hogy minden idős zuglói bekapcsolhassa a lakását a távfelügyeleti rendszerbe 15. oldal

16 ingyen felszerelik az ajtókra a hevederzárakat házi gondozó segítségnyújtó rendszert építettek ki, megelőző szűrőakcióik már a éves korosztályban megkezdődnek nemcsak a főbb csomópontokban, hanem több utcában is padokat akarnak elhelyezni, melyeken megpihenhetnek a túlnyomórészt gyalogosan közlekedő nyugdíjasok. a Zuglói Szociális Gondozó Szolgálat összes intézményében, nyugdíjas klubjában önvédelmi oktatást kapnak az idősek az "Egy jó szó Zuglóban" áldozatvédelmi program keretében kedvezménykártya program: a Zuglókártya a zuglói lakosok részére ingyenes, Valamennyi 12. életévét betöltött zuglói lakcímmel (lakhellyel vagy tartózkodási hellyel) vagy munkahellyel rendelkező lakos, ingyenesen juthat hozzá fényképes Zuglókártyához. A kártyával számos kedvezményt vehetnek igénybe (nem csak idősek), például 30% kedvezmény a helyi moziba vagy a fittness terembe, de különböző mértékű kedvezmények sok helyen igénybe vehetők. A kedvezményes helyszínek naprakész listája itt böngészhető: =32, ugyanitt minden más információs is elérhető a Zuglókártyáról. 16. oldal

17 A kvantitatív adatfelvétel eredményei A kutatás 1200 fő személyes megkérdezésével készült a kerületi lakosokra nem és korcsoport szerint reprezentatív mintán. Az adatfelvétel laptoppal segített személyes interjús módszerrel (CAPI), egy 15 perces kérdőív segítségével történt április 21 és 30 között. A kérdőív maga külön dokumentumban került bemutatásra, jelen fejezetben a kérdőíves adatfelvétel fontosabb eredményeit tekintjük át. Az adattáblázatok külön dokumentumban a legteljesebb részletességgel áttekinthetők, minden adatsor külön ki van bontva a kérdezett neme, kora, iskolai végzettsége, háztartásában lakók és anyagi helyzete alapján is. Az idősek életminőségét befolyásoló tényezők Az első blokkban a közlekedési lehetőségek színvonalát vizsgáltuk meg. Ez a célcsoport mobilitásának vizsgálata miatt volt különösen érdekes, ennek feltérképezése nem csak az elszigetelődés jelenségét segít jobban megérteni, de a jövendő pilot program(ok) sikerességét is alapvetően befolyásolja. Az alábbiak közül milyen közlekedési lehetőségek vannak az Ön kényelmes közelségében? Villamos: a teljes mintát tekintve a megkérdezettek háromnegyede, 76,5% kényelmes közelségben lakik valamilyen villamos vonaltól. Busz: kényelmes közelségben valamilyen buszjárattól a megkérdezettek még nagyobb hányada lakik, mindösszesen 92,9%. A vasút is a kerület lakosai közel fele számára jelenthet utazási alternatívát, 42,6%-uk lakik kényelmes közelségben valamilyen vasúti megállótól. A megkérdezettek 64,6%-a pedig autóval is könnyen meg tudja oldani közlekedését, a válaszokból nem derül ki, hogy saját autóval, vagy a háztartás valamely mástagjával, vagy távolabbi segítővel. A közlekedési lehetőségekről összegzően megállapíthatjuk, hogy a megkérdezettek túlnyomó többsége tömegközlekedés segítségével, több megoldás közül választva, kényelmesen tud utazni. 17. oldal

18 A következő kérdés a járatok sűrűségével kapcsolatos elégedettségre irányult. A megkérdezettek 10-es skálán értékelték véleményüket. 6. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: járatsűrűség 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Jól látható, hogy a válaszadók inkább elégedettek a járatok sűrűségével, a legmagasabb értékek és az eloszlás egyensúlya a magas, pozitív értékek felé hajlik el. Hasonlóan pozitív az eloszlás a tömegközlekedés szervezettségével kapcsolatosan. Itt arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire elégedettek a megkérdezettek a járatok területi eloszlásával, a kerület lefedettségével. 7. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: szervezettség 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 Kevésbé pozitív, inkább egyenletes eloszlású a vélemény a járművek tisztaságával kapcsolatosan. 18. oldal

19 8. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: tisztaság 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 A legegyenletesebb eloszlás pedig a járműveken való biztonság tekintetében figyelhető meg, nem jellemzőek sem a nagyon negatív, sem a nagyon pozitív meglátások, és az egyensúly inkább a negatív tartományba mozdul. 9. ábra: Elégedettség a tömegközlekedés színvonalával: biztonság 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0,0 Külön rákérdeztünk az autós közlekedés megélt színvonalára a kerületbe. Négy változó mentén vizsgáltuk a kérdést, a válaszokat az alábbi grafikonban összegezzük. Látható, hogy az utak 19. oldal

20 színvonalát inkább gyengének élik meg, míg a parkolási lehetőségekkel inkább elégedettek, a másik két változó kifejezetten szabályos eloszlást mutat. 25,0 10. ábra: Az autós közlekedés jellemzői Zuglóban 20,0 15,0 10,0 5,0,0 Többi sofőr Forgalom szervezése Utak minősége Parkolási lehetőségek A zuglói idősek tömegközlekedéssel kapcsolatos attitűdjei jól kirajzolódnak a válaszokból, a megkérdezettek inkább elégedettek a szolgáltatás színvonalával, a járatok sűrűségével és szervezettségével, kevésbé elégedettek a járművek tisztaságával és a biztonsággal. A következő kérdéssorozatban a közvetlen környezettel kapcsolatos elégedettséget mértük fel. A közvetlen környezettel kapcsolatos attitűdöket négy változó mentén vizsgáltuk: rend, tisztaság, nyugalom és biztonság. Az alábbi grafikonon mind a négy változót sűrítve mutatjuk be, hogy egymással is könnyebben összehasonlíthatóak legyenek. 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0,0 11. ábra: A közvetlen környezet színvonalának megítélése Tisztaság Rend Nyugalom Biztonság 20. oldal

21 Jól látható, hogy a négy tényező értékelése szinte teljesen egy irányba mutat, úgy tűnik, hogy az adatközlők nem annyira bontották szét elemeire véleményüket, hanem a négy tényező egységesen rajzolja ki az adatközlő fejében lévő attitűdöt. Ez az attitűd pedig alapvetően pozitív, az alapeloszlás kisebb kiugrása mellett egyértelműen a pozitív tartományban látjuk a nagyobb számú véleményt. A megkérdezettek többsége elégedett otthona nyugalmával, tisztaságával és biztonságával. 21. oldal

22 A következő kérdéssor a kényelmes közelségben lévő közösségi helyekkel és szolgáltatásokkal foglalkozott. Hiába a jó tömegközlekedés, ha a megfelelő célpontok csak nagy erőfeszítések árán érhetőek el. 12. ábra: Kényelmes közelségben elérhető közösségi helyek és szolgáltatások Családgondozó központ Szociális intézmény Park Oktatási intézmény Nincs Van Idősklub Közösségi ház 0,0 20,0 40,0 60,0 80,0 100,0 Zugló nem cáfolt rá zöld kerület hírnevére, a megkérdezettek 80%-a számára érhető el kényelmes közelségben valamilyen park. Ez azért fontos, mert a későbbiekben látni fogjuk, a legkedveltebb mozgásforma a könnyed séta. A parkok erre is, és találkozásokra is kiváló lehetőséget nyújtanak. Az oktatási intézmények elérhetősége kicsivel még magasabb is a parkokénál. Az oktatási intézmények, mint lehetséges oktatási és klub helyszínek voltak fontosak számunkra, látható, hogy ezen a téren sincs okuk panaszra a zuglóiaknak. A megkérdezetteknek körülbelül a fele ér el könnyen valamilyen közösségi színteret, például idősklubot vagy közösségi házat. Az ilyen színterek nem meglátogatása tehát nem mobilitási okokra vezethető vissza. 22. oldal

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE

A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS FEJLESZTÉSE TÁMOP-2.4.8-12/1-2012-0001 A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztése, a munkaügyi ellenőrzés fejlesztése A MUNKAKÉPESSÉG MEGŐRZÉSE ÉS Előadó: dr. Kudász Ferenc Szakorvos Országos Tisztifőorvosi Hivatal

Részletesebben

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015.

A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció. Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. A kínálat. Fókuszban az 50+-os generáció Dr. Szabó-Tóth Kinga 2015. Tartalom Bevezető 3 A kutatás módszertanának, helyszíneinek bemutatása 6 A kérdőíves kutatás eredményeinek bemutatása 13 Felhasznált

Részletesebben

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14.

Sajtóközlemény. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért. 2012. november 14. Sajtóközlemény 2012. november 1. A stresszt okolják a magyarok a betegségekért A stressz tehet leginkább a rövidebb életről, a stressz miatt alakulnak ki bennünk a rettegett betegségek ezt gondolja a magyar

Részletesebben

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.

Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása. Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A. Tevékenység: Lakossági igényfelmérés szolgáltatás eredményeinek a hasznosítása Dokumentum: Tanácsadói dokumentum ÁROP-1.A.5-2013-2013-0102 Államreform Operatív Program keretében megvalósuló Szervezetfejlesztés

Részletesebben

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei

A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei A korhatár előtti nyugdíjba vonulás nemek szerinti különbségei Monostori Judit 1. Bevezetés Az emberi életpálya egyik legfontosabb fordulópontja a nyugdíjba vonulás. A társadalom szinte minden tagja érintett

Részletesebben

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban.

Jelen rövid kérdőíves felmérés célja a lakossági igények megismerése a Normafa tervezett rehabilitációjával kapcsolatban. Tisztelt Válaszadó! Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat a Normafa rehabilitációját tervezi, azzal a céllal, hogy a terület értékeinek fenntartható hasznosításával még inkább hozzájáruljon a lakosság

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA

BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA ... napirendi pont BORKAI ZSOLT POLGÁRMESTER ELŐTERJESZTÉSE 2011. ÉVI FELADATTERV AZ IDŐSEK ÉLETMINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSÁRA Tisztelt Közgyűlés! A társadalom öregedése, azaz az idősebb korosztály arányának növekedése

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban

Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban Magyarország kerékpáros nagyhatalom és Budapest minden kétséget kizáróan elbringásodott: egyre többen és egyre gyakrabban ülnek nyeregbe a fővárosban 2014. június 30. A Magyar Kerékpárosklub legfrissebb,

Részletesebben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben

A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben A nők társadalmi jellemzői az észak-alföldi megyékben Központi Statisztikai Hivatal 2012. március Tartalom Bevezető... 2 Demográfiai helyzetkép... 2 Egészségügyi jellemzők... 12 Oktatás és kutatás-fejlesztés...

Részletesebben

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN

ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN ELEKTRONIKUS KOMMUNIKÁCIÓS CSATORNÁK HASZNÁLATA KISKUNMAJSÁN VÁLLALATI ÉS LAKOSSÁGI FELMÉRÉS A KISKUNMAJSAI TELEPHELLYEL RENDELKEZŐ TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZATI HIVATALBAN ÜGYET INTÉZŐ

Részletesebben

Alba Radar. 21. hullám

Alba Radar. 21. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 21. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2014.

Részletesebben

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre

A mintában szereplő határon túl tanuló diákok kulturális háttérre Fényes Hajnalka: A Keresztény és a beregszászi II. Rákóczi Ferenc diákjai kulturális és anyagi tőkejavakkal való ellátottsága Korábbi kutatásokból ismert, hogy a partiumi régió fiataljai kedvezőbb anyagi

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Alba Radar. 11. hullám

Alba Radar. 11. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 11. hullám A Videoton labdarúgócsapat megítélése a székesfehérvári lakosok körében 2012. január 25. Készítette: Németh A. Violetta nemetha.violetta@echomail.hu

Részletesebben

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban

15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Mottó 15.Népesség elöregedése Időspolitika az Európai Unióban Az öregedés nem csupán a képességek hanyatlása, hanem új tulajdonságok keletkezésének folyamata is, amelynek van célja, értelme és tartalma,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára

Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei. Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Ügyfél-elégedettségi lekérdezés eredményei Nyírmada Város Polgármesteri Hivatala számára Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 I Az adatfelvétel eredményeinek bemutatása... 3 I.1 A vállalati, illetve lakossági

Részletesebben

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése

Alba Radar. 18. hullám. Az iskolai közösségi szolgálat megítélése Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 18. hullám Az iskolai közösségi szolgálat megítélése - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. június 17. Készítette:

Részletesebben

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október

BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október BARANYA MEGYE KÉPZÉSI STRATÉGIÁJA Pécs, 2015. október Kiadó: Baranya Megyei Önkormányzat Készítették: dr. Ásványi Zsófia dr. Barakonyi Eszter Galambosné dr. Tiszberger Mónika dr. László Gyula Sipos Norbert

Részletesebben

Alba Radar. 17. hullám

Alba Radar. 17. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 17. hullám A személyi jövedelemadó 1 százalékának felajánlási hajlandósága - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013.

Részletesebben

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ

KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ KUTATÁSI ÖSSZEFOGLALÓ Egészségtudatosság, egészséges életmód felmérés Készült a Médiaunió számára A Szonda Ipsos 2008-ban elnyerte a Business Superbrand címet. HÁTTÉR ÉS KUTATÁSI MEGKÖZELÍTÉS A Médiaunió

Részletesebben

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL

NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL NŐI KARRIER KORHATÁR NÉLKÜL Ferenczi Andrea elnök Magyar Női Karrierfejlesztési Szövetség elnökségi tag Older Women Network Europe AZ ÖREGEDÉS MŰVÉSZETE Nyíregyházi Gerontológiai Napok IV. Nemzetközi Konferencia

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

Alba Radar. 20. hullám

Alba Radar. 20. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 20. hullám Adományosztási hajlandóság a Fehérváriak körében - ÁROP 1.1.14-2012-2012-0009 projekt keretén belül - 2013. december 17. Készítette:

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019

2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat. Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 2015. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat Szociális Szolgáltatástervezési koncepció 2015-2019 BEVEZETÉS A helyi Szociális Szolgáltatástervezési koncepció eleget tesz a szociális igazgatásról és

Részletesebben

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA

FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA Munkaügyi Központja FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI SZAKMAI BESZÁMOLÓJA 1 1. Vezetői összefoglaló 1.1 Főbb megyei munkaerő-piaci adatok 2013-ban a nyilvántartásban szereplő álláskeresők száma a 2012. decemberi értékről

Részletesebben

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra

Kérdőív értékelés 76% 1. ábra Kérdőív értékelés Az adatfelmérést a Petőfi Sándor Művelődési Sportház és Könyvtár olvasói töltötték ki 0- ben. Önkéntesen ember töltötte ki a kérdőívet teljes anonimitás mellett. A kérdőív célcsoportja

Részletesebben

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja

Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja Az aktív idősödés és a nemzedékek közötti szolidaritás európai évének Magyarországi Programja 1. Bevezetés Az Európai Unió a nyolcvanas évek óta minden évben kiválaszt egy európai szemszögből fontos témát,

Részletesebben

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS

BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS BETEGJOGI, ELLÁTOTTJOGI ÉS GYERMEKJOGI KUTATÁS Készült a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ megbízásából a Kutatópont műhelyében A kutatás elvégzésére a TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS

JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV ÉS HELYZETELEMZÉS Pályázó: Tét Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. Alvállalkozó: Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS -

Alba Vélemény Radar 1. - GYORSJELENTÉS - Alba Vélemény Radar 1. Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron - GYORSJELENTÉS - Lakossági vélemények a népesedési problémákról 2010. június 21. Készítette: Ruff Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Az öregedő társadalom közlekedésbiztonsági kérdései

Az öregedő társadalom közlekedésbiztonsági kérdései A közlekedésbiztonság aktuális kérdései KTE-KTI Szakmai Roadshow 2014 Közlekedésre felkészítés, képzés, nevelés Szeged, 2014. április 29. Az öregedő társadalom közlekedésbiztonsági kérdései Biró Angelika

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20

KUTATÁSI JELENTÉS. CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 KUTATÁSI JELENTÉS CommOnline 2008. topline jelentés 2008.05.20 Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló 3 2. Kutatás leírása 5 A kutatás háttere 5 A kutatás módszertana 5 A topline jelentés szerkezete,

Részletesebben

Alba Radar. 7. hullám

Alba Radar. 7. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 7. hullám Vélemények az Alba Plaza Civil piactér programjáról 20. május 5. Készítette: Domokos Tamás tdomokos@echomail.hu Echo Innovációs

Részletesebben

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15%

Mire emlékeznek az egészségmegırzéssel kapcsolatos hirdetésbıl? Dohányzás elleni üzenet 27% Alkoholfogyasztás elleni üzenet 15% A NINCSDE KAMPÁNY ÉRTÉKELÉSE LAKOSSÁGI KUTATÁS KÉSZÜLT A MÉDIAUNIÓ SZÁMÁRA 8%-al többen emlékeznek az elmúlt idıszakból egészséges életmóddal kapcsolatos hirdetésre, mint az idén januárban. Ez a növekedés

Részletesebben

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Magyarországon megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év -

Részletesebben

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni:

A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: A Slovakiabán megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) külföldön fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - év - év - év - év

Részletesebben

Közbiztonság Budapesten

Közbiztonság Budapesten Közbiztonság Budapesten Budapesti adatok Készítette: ELTE Társadalomtudományi Kar Módszertani Kutatóközpont Módszertan A kutatást végezte: BellResearch Adatgyűjtés ideje: 2014. március 21. 2014. április

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI

AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI 6. AZ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT EGYENLŐTLENSÉGEI Kovács Katalin FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK 2009-ben jelentős különbségek mutatkoznak a különböző társadalmi csoportok egészségi állapotában. Az egészségi állapot szoros

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15.

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/126. A népesedési folyamatok társadalmi különbségei. 2014. december 15. STATISZTIKAI TÜKÖR A népesedési folyamatok társadalmi különbségei 214/126 214. december 15. Tartalom Bevezető... 1 1. Társadalmi különbségek a gyermekvállalásban... 1 1.1. Iskolai végzettség szerinti különbségek

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Bugyi Nagyközség Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0033 számú pályázat alapján A közszolgáltatásokról végzett átfogó lakossági elégedettség és igényfelmérés eredményeinek összefoglalása

Részletesebben

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE

OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE OROSZLÁNY ÉS TÉRSÉGE EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI TERVE Tartalom 1. Az egészségfejlesztési tervet megalapozó háttérkutatás... 3 A térség demográfiai szerkezete... 3 A térség lakosságának szociális-gazdasági helyzete...

Részletesebben

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni

A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni A magyarok kétharmada otthon szeretne meghalni Mit gondolnak a magyarok a gyógyíthatatlan betegségekről, hol töltenék el életük utolsó szakaszát; mitől félnek leginkább, s mennyire ismerik az emberek a

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről

ELŐTERJESZTÉS. Beszámoló a Biatorbágyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 2015. évi tevékenységéről Város Polgármestere 2051 Biatorbágy, Baross Gábor utca 2/a. Telefon: 06 23 310-174/142, 144 Fax: 06 23 310-135 E-mail: polgarmester@biatorbagy.hu www.biatorbagy.hu ELŐTERJESZTÉS Beszámoló a Biatorbágyi

Részletesebben

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009.

Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. Oroszlány város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának felülvizsgálata 2009. TARTALOM JEGYZÉK Bevezető 1 1. A koncepció elvi alapjai 1 1.1. Jövőkép megfogalmazása 3 1.2. Alapelvek megfogalmazása

Részletesebben

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA. CCI szám: 2007HU161PO008 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 CCI szám: 2007HU161PO008 Verzió: Oldalszám összesen: TIOP_070702 1566 oldal TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék...2 Vezetői

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június

Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Civil szervezetek a lakosok szemével, 2008 június Az Echo Survey Szociológiai Kutatóintézet a Helyi Érték - Közép-Dunántúli Civil Szolgáltató Hírlevél felkérésére kutatást végzett Közép-Dunántúl három

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Új módszertan a kerékpározás mérésében

Új módszertan a kerékpározás mérésében Új módszertan a kerékpározás mérésében Megváltoztattuk reprezentatív kutatásunk módszertanát, mely 21 márciusa óta méri rendszeresen a magyarországi kerékpárhasználati szokásokat. Ezáltal kiszűrhetővé

Részletesebben

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében

Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében Fiatalok családalapításhoz, házassághoz és gyermekvállaláshoz kapcsolódó attitűdjei a családi minták tükrében NCSSZI CSPI 2012. május 30. Tartalom 1 Bevezetés... 3 2 A kutatás módszertana... 5 3 A lekérdezettek

Részletesebben

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje

Felmérési koncepció. DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ÁROP-1.A.5-2013-2013-0090 kódszámú Önkormányzati Szervezetfejlesztés projektje Felmérési koncepció 9. fejlesztési elem: A lakosság körében átfogó felmérés és elemzés készítése a közszolgáltatásokkal kapcsolatos elégedettségről és felmerülő igényekről DUNAÚJVÁROS MEGYEI JOGÚ VÁROS

Részletesebben

A MAGYAR IDŐSGONDOZÁS HELYZETE

A MAGYAR IDŐSGONDOZÁS HELYZETE Manapság alapkövetelmény: az életednek mindössze két szakasza lehet, gyermekkor és ifjúság. Utóbbi kb. hetven évig tartson! -Vavyan Fable 1 Amikor fiatal az ember, nem gondol bele, hogy egyszer majd öreg

Részletesebben

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006

LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 LAKOSSÁGI INTERNET-HASZNÁLAT 2006 A felmérés módszertana adatfelvétel november 25-e és december 8-a között személyes interjúkkal a válaszadók lakásán Az adatfelvételt a Medián kft. kérdezőbiztosai végezték

Részletesebben

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001

TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 FogLak projekt2 Az utcán élő hajléktalan személyek társadalmi visszailleszkedésének, sikeres munkaerő-piaci integrációjának megalapozása TÁMOP-5.3.2-12/1-2012-0001 A projekt célja Az utcán élő hajléktalan

Részletesebben

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés

Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés Nyugat-Dunántúl Regionális Ifjúsági Helyzetelemzés CSIZMADIA ZOLTÁN TÓTH PÉTER I. Bevezetés A tanulmány célja a Magyar I júság 2012 kutatás regionális adatainak az elemzése, a Nyugat-dunántúli régióban

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése

mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Szuppinger Péter REC 2013.05.08. Szentendre Integrált közlekedéstervezés és a kerékpározás Miért integrált? Cél: Miért kerékpározás, integrált? mint mindennapi közlekedési mód népszerűsítése Tapasztalat:

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg

Részletesebben

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc

Interjú kezdete: hónap: nap: óra perc. Interjú vége: óra perc A KÉRDŐÍV BIZALMASAN KEZELENDŐ! A VÁLASZADÁS ÖNKÉNTES! 2013. március Gondozás 2013 P2 Intézmény sorszáma: Intézmény neve: Kérdező neve:.. Kérdező száma: Instruktor neve:.. Instruktor száma: Interjú kezdete:

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja

Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja Tatai Kistérségi Többcélú Társulás Esélyegyenlőségi Programja 2011. 1 Tartalom 1. Veztői összefoglaló... 4 2. Bevezető... 6 3. Stratégiai célok és alapelvek... 8 4. Általános elvek... 10 5. Helyzetelemzés...

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek

Alba Radar. 22. hullám. Nyaralási tervek Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 22. hullám Nyaralási tervek 201. július 03. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu www.echoinn.hu 1 A kutatás háttere

Részletesebben

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés

A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete. Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés A sérült gyermeket nevelő nők munkaerő-piaci helyzete Kutatás Integrált szemléletű szolgáltatás - Érzékenyítés Megvalósítók MOTIVÁCIÓ ALAPÍTVÁNY Fogyatékos és megváltozott munkaképességű emberek esélyegyenlősége

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE

AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE AZ ADATOK ÉRTÉKELÉSE Magyarország népessége az első hivatalos népszámláláskor (1870) a mai területre számítva 5 011 310 fő volt, a 2005. április 1-jei eszmei időpontú mikrocenzus adatai alapján 10 090

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata

Helyi Esélyegyenlőségi Program. Csanádpalota Város Önkormányzata ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Csanádpalota Város Önkormányzata 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon

Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Rácz Andrea Idősellátásban dolgozók jellemzői Svédországban, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban és Magyarországon Jelen tanulmány a Care Work 1 nemzetközi idősellátás-kutatás interjús részében

Részletesebben

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG

LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 2007. ASZÓD KISTÉRSÉG LAKOSSÁGI EGÉSZSÉGFELMÉRÉS 7. ASZÓD KISTÉRSÉG A MikroLEF 7 keresztmetszeti vizsgálat, amely a lakosság pillanatnyi egészségi állapotáról, az egészséghez, mint értékhez való viszonyról ad tájékoztatást.

Részletesebben

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni:

A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: A Csehországban megkérdezettek strukturális megoszlása, akik esetében számítani lehet arra, hogy (továbbra is) Ausztriában fognak dolgozni: % Nem Kor Családi állapot Férfi Nő éves korig - 5 év - 5 év -

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése

A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése TÁMOP-1.4.5-12/1.-2012-0002 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok munkavállalási hajlandóságával kapcsolatos statisztikai adatok másodelemzése 2015. január 12. Készítette: Domokos

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Alba Radar. 12. hullám

Alba Radar. 12. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 12. hullám Fehérvári lakosok tájékozottsága az autizmussal kapcsolatban 2012. április 2. Készítette: Ruff Tamás, Domokos Tamás truff@echomail.hu

Részletesebben

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC

MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC F O G L A L K O Z T A T Á S I H I V A T A L O R S Z Á G O S F O G L A L K O Z T A T Á S I K Ö Z A L A P Í T V Á N Y MAGYARORSZÁGI MUNKAERŐPIAC 2003 Férfi 2002. Január 1. Nő 90-85-89 80-84 75-79 Munkaerő-felmérés

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA

PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA Helyi Esélyegyenlőségi Program PORROGSZENTPÁL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2013-2018. Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)...3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok...

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata szolgáltatástervezési koncepciójának 2015. évi felülvizsgálata DEBRECEN 2015 Tartalomjegyzék I. Bevezetés 5 II. Helyzetkép 8 1. Debrecen város helyzetét bemutató

Részletesebben