Módszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Módszertan. 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái"

Átírás

1 Módszertan 1. Előzmények 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái

2 1. Előzmények 2001 decemberében az EU Bizottságának laekeni ülésén határozatot hoztak a jövedelmi szegénység és kirekesztettség mérésére szolgáló 18 közös statisztikai indikátor bevezetéséről. Ezen indikátorok feladata az, hogy mérjék a szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelemben elért fejlődést, és nemzetközi szinten tegyék lehetővé az összehasonlíthatóságot között az unió tagországaiban az európai háztartási panel (a továbbiakban ECHP) képezte az ilyen típusú mérés elsődleges adatforrását, azonban e felvétel lezárulásával információs vákuum keletkezett. Az új politikai követelmények és a korábbi kedvező tapasztalatok átvétele jegyében határozták el a tagországok egy közös, új felvétel, a Jövedelem és Életkörülmények felvétel (Statistics on Income and Living Conditions, a továbbiakban EU-SILC) bevezetését. Ettől azt várják, hogy a jövedelemeloszlás és a társadalmi kirekesztettség európai szintű mérésére szolgáló összehasonlítható statisztika adatforrása lesz. Az EU-SILC-ből előálló indikátorok a társadalmi befogadás négy dimenzióját vizsgálják, a jövedelmi szegénységet, a foglalkoztatottságot, az egészséget és az oktatást, és ezáltal rávilágítanak a társadalmi befogadás sokdimenziós jelenségére. A felvétel 2003-ban önkéntes megállapodás (gentleman agreement) alapján hat tagországban (Belgium, Dánia, Görögország, Írország, Luxemburg, Ausztria) továbbá Norvégiában indult el ben az Európai Parlament és Tanács keretszabályozása alapján már 12 tagállamban folyt a felvétel (Németország, Hollandia és Nagy-Britannia mentességet kapott 2005-ig). Az új tagországokat is magában foglaló teljes kör esetében 2005 az első felvételi év. Az EUROSTAT az átmenet időszakában az EU-SILC-adatokkal nem rendelkező országok esetében azok hazai adataiból előállított indikátorait használta a hivatalos publikációkban. Az összehasonlíthatóság érdekében 2001-ben eljárást dolgozott ki a jelölt és felvételt kérő országok körére, hogy azok egy összehasonlítható indikátorkészletet állítsanak elő. Az EU-SILC-adatokkal való maximális összhang megteremtése érdekében a nemzeti adatforrásoknál mely általában a háztartásstatisztikát jelentette a jövedelem fogalmát az 1980/2003. számú Bizottsági Szabályzat (Commision Regulation) egységesen definiálta. 2. A laekeni indikátorok köre és főbb tartalmi sajátosságai A laekeni indikátorok célja azoknak a társadalompolitikai programoknak információkkal való támogatása, amelyek a szociális biztonságra épülő uniós politika kialakítását célozzák. Ennek megfelelően a mutatóknak három szintje van. Az első két szint indikátorai nemzetközi szinten azonosak, a harmadik szintet viszont az ún. nemzeti indikátorok alkotják, amelyeknek célja a nemzeti sajátosságok bemutatása. Az összesen 18 (elsődleges és másodlagos) laekeni közös indikátort az 1. tábla tartalmazza. A mutatók kisebb része (5., 6., 7., 8., 16., 17., 18.) a közösségi munkaerő-felmérésből (Community Labour Force Survey, a továbbiakban ) származik, többségüknek (jövedelmi típusúak) viszont az ECHP, illetve az ezt felváltó EU-SILC a forrása. Az EUROSTAT-ban jelenleg a 2006-ban EU-SILC-adatfelvételt végrehajtott országok adatainak validálása folyik. A kapott eredmények alapján dönthető el a fejlesztés további útja (több vagy kevesebb indikátor, javaslat szintetikus indikátorokra, a szubjektív megítélések bekapcsolása a nemzetközi összehasonlításokba stb.). 1

3 Az elsődleges és a másodlagos laekeni indikátorok* tartalmi leírása Sorszám Megnevezés Tartalom, bontás Forrás Elsődleges indikátorok 1. Szegénységi arány (társadalmi juttatások után) 1/a. 1/b. 1/c. 1/d. 1/e. Szegénységi arány kor és nem szerint Szegénységi arány a legjellemzőbb gazdasági aktivitás és nem szerint Szegénységi arány a háztartás típusa szerint Szegénységi arány a lakáshasználat jogcíme szerint A szegénységi küszöb értéke (illusztratív érték) 2. A jövedelemeloszlás egyenlőtlensége (S80/S20 jövedelmi ötödök aránya) háztartásokban élő személyek aránya. háztartásokban élő személyek aránya. Korcsoportok: 0 15, 16 24, 25 49, 50-64, 65 éves. Nemek szerinti bontás minden korcsoportban és összesen. háztartásokban élő 16 éven felüli személyek aránya. Legjellemzőbb aktivitási státuszok: 1. alkalmazott, 2. vállalkozó, 3. munkanélküli, 4. nyugdíjas, 5. egyéb inaktív. Nemek szerinti bontás minden korcsoportban és összesen. háztartásokban élő személyek aránya. 1. Egyszemélyes háztartás 30 év alatt 2. Egyszemélyes háztartás, éves 3. Egyszemélyes háztartás 65 éves 4. Két felnőtt gyermek nélkül, legalább az egyik 65 éves 5. Két felnőtt gyermek nélkül, mindkettő 65 éves 6. Egyéb gyermek nélküli háztartások 7. Egy felnőtt, gyermek(ek)kel 8. Két felnőtt, 1 gyermekkel 9. Két felnőtt, 2 gyermekkel 10. Két felnőtt, 3 vagy több gyermekkel 11. Egyéb gyermekes háztartások 12. Összesen háztartásokban élő személyek aránya. 1. Tulajdonos 2. Bérlő 3. Összesen A medián ekvivalens jövedelem 60%-a vásárlóerő-paritáson kifejezve, euróban és nemzeti valutában: 1. Egyszemélyes háztartásban 2. Két felnőtt, két gyermekes háztartásban S80/S20: Az ekvivalens jövedelmek eloszlásában a felső 20% és alsó 20% jövedelmeinek hányadosa. 2

4 Az elsődleges és a másodlagos laekeni indikátorok* tartalmi leírása (folytatás) Sorszám Megnevezés Tartalom, bontás Forrás 3. A tartós szegénység aránya kor és nem szerint (medián 60%-a) 4. Relatív szegénységi rés kor és nem szerint Olyan személyek arány, akik a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élnek n évben, és legalább két másik évben n-1, n-2, n-3 évek közül. Nemek szerinti bontásban és összesen. A szegények mediánjövedelmének és a szegénységi küszöbnek a különbsége a szegénységi küszöb %-ában kifejezve. Nemek szerinti bontásban és összesen. 5. Regionális kohézió Regionális munkanélküliségi ráták relatív szórása NUTS2 szinten 6. Tartós munkanélküliségi ráta A tartós munkanélküliek (12 hónapnál régebb óta munkanélküli, ILO-definíció) száma az aktív népesség létszámához viszonyítva. Nemek szerinti bontásban és összesen. 7. A foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya A dolgozó nélküli háztartásban élő 0 65 (0 60) éves személyek aránya. Viszonyítási alapul az összes háztartásban élő személyek szolgálnak, kivéve azok, ahol minden háztartástag: 18 évnél fiatalabb, éves tanuló vagy inaktív, 65 (60) évnél idősebb és nem dolgozik. 8. Korai iskolaelhagyók aránya A éves népességből a legfeljebb ISCED 2 szintű (alapfokú) iskolai végzettséggel rendelkező és jelenleg nem tanulók aránya. Nemek szerinti bontásban és összesen. 9. Születéskor várható élettartam Az ember által várhatóan leélt évek száma, 0 éves kortól számítva, nők és férfiak esetében külön-külön. 10. Szubjektív egészségi állapot jövedelem szerint 11. Az eltérő szegénységi küszöbök alatt élők (a medián 40, 50, 70%- a alattiak) aránya 12. A szegénységi arány időbeli alakulása (időben állandó szegénységi küszöb alkalmazásával) Az ekvivalens jövedelmek alapján a legalsó és legfelső kvintilisbe eső 16 éven felüli személyek között a saját egészségi állapotukat rossznak vagy nagyon rossznak (WHO-definíció) minősítők arányának hányadosa. Nemek szerinti bontásban és összesen. Másodlagos indikátorok A medián ekvivalens jövedelem 40%-ánál, 50%-ánál és 70%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élő személyek aránya. Kiindulási év: ECHP Relatív szegénységi ráta 1997-ben (=1. indikátor) 2. Relatív szegénységi ráta 1995-ben az 1994/96-os inflációs rátával szorozva. demográfiai statisztika 3

5 Az elsődleges és a másodlagos laekeni indikátorok* tartalmi leírása (folytatás) Sorszám Megnevezés Tartalom, bontás Forrás 13. Társadalmi juttatások nélküli szegénységi arány kor és nem szerint 14. A jövedelmi eloszlás egyenlőtlensége: Gini-mutató 15. Tartós szegénységi arány kor és nem szerint (medián 50%-a) Relatív szegénységi ráta, a jövedelem következő számítási módja mellett: 1. Jövedeleml a szociális transzferek nélkül 2. Jövedelem az öregségi és özvegyi nyugdíjakkal 3. Jövedelem az összes szociális transzferrel (megegyezik az 1. sorszámú indikátorral). A jövedelme szerint sorba rendezett népesség kumulatív népességi arányának és kumulatív jövedelmi részarányának viszonyát kifejező mutató. Olyan személyek aránya, akik a medián ekvivalens jövedelem 50%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élnek n évben, és legalább két másik évben n-1, n-2, n-3 évek közül. Nemek szerint bontásban és összesen. 16. A tartós munkanélküliek aránya A tartós munkanélküliek (12 hónapnál régebb óta munkanélküli, ILO-definíció) száma a munkanélküliek létszámához viszonyítva. Nemek szerinti bontásban és összesen. 17. Nagyon tartós munkanélküliségi ráta 18. Az alacsony képzettségű személyek aránya * A be nem sötétített indikátorok a jövedelmi típusú laekeni indikátorok. A nagyon tartós munkanélküliek (24 hónapnál régebb óta munkanélküli, ILOdefiníció) száma az aktív népesség létszámához viszonyítva. Nemek szerinti bontásban és összesen. ISCED2 (alapfokú végzettségű) vagy annál alacsonyabb szintű iskolai végzettséggel rendelkező felnőttek aránya korcsoportonként (25 34, 35 44, 45 54, 55 64). Nemek szerinti bontásban és összesen. Az elmúlt években sor került a jövedelem-összetevők, a jövedelemfogalom és az alkalmazandó fogyasztási egységkulcs pontos definiálására. Az adatállomány háromféle jövedelemfogalommal dolgozik, az 1. típusú a pénzbeni jövedelmeket tartalmazza, a 2. típusú a természetbeni jövedelmeket is figyelembe veszi (elsősorban a saját termelésű fogyasztás értéke tartozik ide, amely az újonnan csatlakozó országokban lehet fontos tétel), míg a 3. típusú az imputált lakbérrel is számol. Az EU-15-nél az 1. típusú szerinti jövedelmet, az újonnan csatlakozott országoknál a 2. típusút használják az összehasonlítás során, míg az imputált lakbért tartalmazó harmadik definíció alkalmazása csak 2007-től lesz kötelező ben a laekeni indikátorokon belül további, a gyermekek és az idősek helyzetét bemutató indikátorok kialakítása kezdődött meg, illetve az időseknél már el is fogadták azokat. Az idősekre vonatkozó, ún. nyugdíjas indikátoroknál az eddigi korcsoportokon belül, amely idősnek a 65 év felettieket tekintette, a 60 év alatti és feletti, valamint a 75 év alatti és feletti bontást is el kell készíteni. A korhatárcsökkentésben bizonyára szerepet játszott az, hogy az újonnan csatlakozott tagországokban a nyugdíjkorhatár alacsonyabb, mint 65 év, a felső korhatár kitolásának indoka pedig az, hogy az EUtagországok népessége egyre inkább elöregszik, és jelentősen nő a nagyon idősek ( oldest old ) aránya. 4

6 Jelenleg a fő kihívást a gyermekszegénység mérésére szolgáló indikátorok kialakítása képezi, mivel a gyermekszegénység csökkentése az országok jelentős részénél kiemelt figyelmet kapott. Új elem a szegénységi arány munkaintenzitás szerinti bontása háztartástípusonként, továbbá a legjellemzőbb aktivitási státus szerinti csoportosítás. Az előbbi azt méri, hogy a munkaképes korú háztartástagok hány hónapig dolgoztak az adott referenciaév során, s ez mekkora részét tette ki az elméletileg ledolgozható időnek. Kisebb bővítés történt a lakáshasználatnál is, a tulajdonosoknál elkülönítették a jelzáloggal terhelt, illetve a jelzálog nélküli lakásokat. A jelzáloggal terhelt lakásoknál ugyanis fizetési elmaradás esetén fennáll az azonnali kilakoltatás veszélye. A szegénység relatív fogalom, amely az adott ország gazdasági-társadalmi berendezkedésétől függ. A laekeni indikátorok jövedelmi szegénységgel kapcsolatos mutatói az egyes tagállamokban élők szegénységi arányát az országos szegénységi küszöbhöz viszonyítva adják meg. A mérés az egy fogyasztási egységre jutó mediánjövedelem-koncepció alapján történik. A helyzeti középérték használatát az indokolja, hogy a jövedelemeloszlás két szélén (főleg a tetején) előforduló kiugró értékek ennek nagyságát nem befolyásolják. Szegényeknek általában azokat tekintik, akik a medián 60 százaléka alatti ekvivalens jövedelemmel rendelkeznek. Jövedelemnek alapértelmezésben a háztartás rendelkezésére álló, tehát adózás utáni szociális jövedelmekkel (pl. nyugdíj, családi pótlék stb.) együttes nettó jövedelme számít. A jövedelmi helyzet és így a jövedelmi szegénység mérésére azonban elvileg többféle lehetőség van. Közös, hogy a jövedelmek összegét a háztartás egészére vonatkoztatva kell kiszámolni, mivel a háztartás képezi a legkisebb jövedelmi, fogyasztási közösséget, s tagjai között olyanok is vannak, akik nem rendelkeznek jövedelemmel (pl. a gyermekek). A különböző nagyságú és szerkezetű háztartások összehasonlításakor azonban figyelembe kell venni a méretgazdaságosságot is, tehát azt, hogy bizonyos szükségletek (pl. lakásfenntartás) nem a személyekhez, hanem a háztartás egészéhez kötődnek, s így ezek nagysága nem nő egyenes arányban a háztartás létszámával. A szükségletek nagysága nem független a személyek korától, így pl. a kisebb gyermekek szükséglete elmarad a felnőttekétől. Ha a jövedelmet egy főre számoljuk ami a legegyszerűbb módszer, a nagyobb taglétszámú háztartások helyzete relatíve rosszabbnak mutatkozik, mintha egységskála alkalmazásával végezzük el ugyanezt a számítást. A fogyasztási egységskálák alkalmazásának alapja az, hogy feltételezik a háztartás tagjainak szükségleteikkel arányos részesedését az összjövedelemből. Ez a feltételezés az alacsonyabb életszínvonalú országokban (így pl. Magyarországon) nem feltétlenül helytálló, mert korlátozottabb lehetőségek esetén a szülők hajlamosak saját szükségletük háttérbe szorítása révén is gyermekeik szükségleteit kielégíteni. A fogyasztási egységek használatában nemzetközileg kétféle skála terjedt el. Az ún. OECD1-skála a háztartás első felnőtt tagjához 1-es, a további felnőtt tagokhoz 0,7-es, a gyermekekhez 0,5-es értéket társít, míg az OECD2-skála a további felnőtt tagokhoz 0,5-es, a gyermekhez 0,3-es súlyt rendel. Ebből adódóan az OECD1-skála a nagyobb (többgyermekes), az OECD2- skála pedig a kisebb (jellemzően nyugdíjas) háztartások szegénységi arányát mutatja magasabbnak, s jelenleg ez utóbbi a hivatalos. Az OECD1-ről az OECD2-re történő uniós áttérés fő indoka az volt, hogy a lakásfenntartási kiadások aránya a fejlett nyugati országokban az összfogyasztáson belül jelentősen megnőtt. 3. Adatforrások az átmeneti időszak problémái A jövedelmi típusú laekeni indikátorokat között döntően az ECHP biztosította, amely tiszta panelfelvételként a háztartások és személyek éves kikérdezésekor egységesített kérdőívet alkalmazott. A kérdezés a jövedelmet (beleértve a különféle társadalmi jövedelmeket), az egészségügyet, az oktatást, a lakáskörülményeket, a demográfiai és a foglalkoztatottsági jellemzőket ölelte fel. A felvételt az EUROSTAT a tagállamokkal közösen dolgozta ki. Nagy-Britannia, Németország és Svédország a meglévő hazai adatforrásokból származó adatokat alakította át a megfelelő tartalmúra. 5

7 Az ECHP-t 2003-tól fokozatosan váltotta fel az EU-SILC. A két felvétel közötti lényegesebb eltérések a következők: Az időbeni rendelkezésre állás biztosítása volt az EU-SILC esetében az egyik alapvető cél, és mivel a longitudinális adatok előállítása sokkal időigényesebb, az EU-SILC kétféle adatot fog ugyan biztosítani (keresztmetszeti és paneladatokat), de más-más határidőre. Ily módon a keresztmetszeti és a longitudinális adatok különböző adatforrásokból is származhatnak, vagyis nem kell, hogy a longitudinális adatkészlet mikroszinten összekapcsolható legyen a keresztmetszeti adatokkal. Ennek ellenére azon országoknak, amelyek egy új EU-SILC-felvételt indítanak, azt ajánlja az EUROSTAT, hogy a felvétel mind a keresztmetszeti, mind a paneladatokra terjedjen ki, mivel az integrált tervezés sokkal költséghatékonyabb. A tervezés során a panel időtartama az ECHP-ben alkalmazott nyolc évről négy évre csökkent. A rotációs panel használata lehetővé teszi, hogy minden évben más-más alcsoportot kapcsoljanak be a felvételbe (pl. bevándorlókat) és ezáltal a keresztmetszeti adatok gazdagabbak lesznek annál, mintha csak tiszta panelt használnának. Az EU-SILC-ben a bruttó és nettó társadalmi jövedelmeket és annak összetevőit újra definiálták azért, hogy azok az ENSZ Canberra kézikönyvében leírtaknak a lehető legjobban megfeleljenek. A rendelkezésre álló jövedelemnél új összetevőket is bevezettek, pl. a más háztartásoknak fizetett transzfereket. (Az ECHP-ben csak a más háztartástól kapott transzfereket vették figyelembe.) Ezen kívül az EU-SILC számol a negatív vállalkozói jövedelemmel is, amit az ECHP eddig nullának tekintett. Az adólevonások közül az EU-SILC a jövedelemadón kívül a vagyonadót és a jelzálogra fizetett kamatot is levonja. Van néhány olyan jövedelmi tétel is, amelynek figyelembevétele az első években még csak lehetőség, de 2007-től kötelező lesz (pl. imputált lakbér). A vonatkozási időszak is sokkal rugalmasabb az EU-SILC esetében. Míg az ECHP-ben a jövedelem referenciaideje a megelőző év volt, az EU-SILC-ben a vonatkozási időszak lehet egy fix, 12 hónapos időszak (lehet az előző év vagy az előző adózási év), lehet egy mozgó, 12 hónapos időszak (pl. a felvételt megelőző 12 hónap) vagy más összehasonlítható időszak. Mivel az átmenet időszakában az európai háztartási panel adatok már nem állnak rendelkezésre, azokban az országokban, ahol még nem kezdődött el az új EU-SILC-felvétel, hazai forrásokból, az esetek jelentős részében a háztartási költségvetési felvételekből szolgáltattak adatokat. Ez a helyzet jellemezte egyrészt a régi tagállamok jelentős részét, továbbá az újonnan csatlakozott és jelölt országokat is. Erre a harmadik körre vonatkozó adatokat 2004 decemberében publikálták, a közölt adatok azonban a lehető legteljesebb mértékben megfeleltek az EU-SILC-módszertannak. Az összehasonlítást nehezítette viszont, hogy némi eltérés volt a referencia-időszakban (volt, ahol havi, volt, ahol éves adatok szerepeltek, az év lehetett az elmúlt 12 hónap vagy az elmúlt naptári év; az is előfordult, hogy a felvétel egy év bizonyos szakaszára esett, és a szezonalitás is hatással volt a jövedelemeloszlásra stb.). Longitudinális dimenzió hiányában tartós szegénységi kockázatot nem lehetett mérni. Néhány esetben a legjellemzőbb gazdasági aktivitás szerinti besorolást, amely az adott évben a leghosszabb ideig fennálló gazdasági aktivitást jelentette a jövedelem referencia-időszakához legközelebb eső aktivitással helyettesítették, az aktivitás meghatározása történhetett önbesorolás alapján stb., továbbá a munkaintenzitás szerinti csoportosítást sem tudta a nemzeti forrás biztosítani. A lehetséges eltérésekre példa az eltartott gyermek fogalma is. Az EU a 16 év alatti személyeket, továbbá a évesek közül azokat sorolja ide, akik legalább egy szülőjükkel közös háztartásban élnek és gazdaságilag inaktívak. Néhány országban vagy az aktivitási kritériumot vagy a korhatárt ettől eltérően határozták meg. 6

8 Az EU-SILC-re történő áttéréskor a fentiek miatt az adatsorban törés keletkezik. A évek esetében a HKF jövedelem-összetevőit, fogalmait igazítottuk az unió igényeihez, és azokból számoltuk ki a jövedelmi szegénységre vonatkozó laekeni indikátorokat ről a 2005-ben végrehajtott mikrocenzushoz kapcsolódóan az EU-SILC-program figyelembevételével kialakított felvételt hajtottunk végre. 7

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31.

TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003. Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. TÁRKI HÁZTARTÁS MONITOR 2003 Budapest, Gellért Szálló 2004. március 31. A magyar társadalomszerkezet átalakulása Kolosi Tamás Róbert Péter A különböző mobilitási nemzedékek Elveszett nemzedék: a rendszerváltás

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN

VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Tematikus nap az egyenlőtlenség g vizsgálatáról, l, mérésérőlm Budapest,, 2011. január r 25. VÁLTOZÁSOK A SZEGÉNYSÉG STRUKTÚRÁJÁBAN Vastagh Zoltán Életszínvonal-statisztikai felvételek osztálya zoltan.vastagh@ksh.hu

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* 2012/3 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 3. szám 2012. január 18. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2010* Tartalomból 1

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)*

A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)* 2010/91 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 91. szám 2010. október 13. A szegénység és a társadalmi kirekesztődés (Laekeni indikátorok, 2009)* Tartalomból 1 Bevezető 1

Részletesebben

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban

Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Nyugdíjasok, rokkantsági nyugdíjasok az EU országaiban Biztosításmatematikus, ONYF ESSPROS (European System of integrated Social Protection Statistics) A szociális védelem integrált európai statisztikai

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok)

A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) A hazai jövedelmi egyenlőtlenségek főbb jellemzői az elmúlt évtizedekben (módszertani tanulságok) Éltető Ödön Havasi Éva Az 1963-88 években végrehajtott jövedelmi felvételek főbb jellemzői A minták területi

Részletesebben

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012

Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 2013/33 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 33. szám 2013. május 3. Szegénység, lakáskörülmények, lakókörnyezet, 2012 A tartalomból 1 Adatok és indikátorok 2 Különbségek

Részletesebben

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon

A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon A társadalmi depriváció területi vetületei Európában és Magyarországon Kovács Katalin MTA, 2014. november 20. AZ MTA RKK 30. évfordulójára A magas munkanélküliséggel sújtott NUTS-3 régiók Európa 4 ország-csoportjában

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről

Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Néhány adatsor a gyermekek helyzetéről Az itt következő táblázatok néhány, a gyermekek illetve a gyermekes családok helyzetére vonatkozó információt közölnek. Az adatok az utóbbi évek egyik legaggasztóbb

Részletesebben

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2011*

A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2011* 2012/72 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VI. évfolyam 72. szám 2012. szeptember 21. A társadalmi kirekesztődés nemzetközi összehasonlítására szolgáló indikátorok, 2011* Tartalomból

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA)

Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Munkaerő-piaci alapismeretek (BA) Korén Andrea MUNKAGAZDASÁGTAN A munkagazdaságtana közgazdaságtan azon részterülete, amely a munkaerő-piacot és ezen piac jellemzőinek (bér, foglalkoztatás, munkanélküliség)

Részletesebben

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában.

AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. AKI SZEGÉNY, AZ A LEGSZEGÉNYEBB Adalékok a magyarországi dolgozói, avagy jövedelmi szegénységről 2015-ben, Európában. Ha az Isten íródiák volna S éjjel nappal mozogna a tolla, Úgy se győzné, ő se, följegyezni,

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ

INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ INDIKÁTOR MÉRÉSI ÉS CÉLÉRTÉK SZÁMÍTÁSI ÚTMUTATÓ A A régiós civil szervezetek infrastrukturális feltételeinek fejlesztése KULCSINDIKÁTORAIHOZ A PROJEKTEK AZ EURÓPAI UNIÓ TÁMOGATÁSÁVAL, AZ EURÓPAI REGIONÁLIS

Részletesebben

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő:

Módszertani leírás. A felvételben használt fogalmak az ILO ajánlásait követik. Ennek megfelelően tartalmuk a következő: Módszertani leírás Bevezetés A Központi Statisztikai Hivatal a magánháztartásokban élők gazdasági aktivitásának foglalkoztatottságának és munkanélküliségének vizsgálatára 1992-ben vezette be a magánháztartásokra

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17.

KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE. SZOMBATHELY, 2013. október 17. KORMÁNYZATI KEZDEMÉNYEZÉSEK, A FIATALOK MUNKAERŐ-PIACI HELYZETE SZOMBATHELY, 2013. október 17. Az egy főre jutó bruttó hazai termék a Nyugat-Dunántúlon Egy főre jutó bruttó hazai termék Megye, régió ezer

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL

TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL NÉPEGÉSZSÉGÜGYI FŐOSZTÁLY TÁJÉKOZTATÓ BÉKÉS MEGYE NÉPEGÉSZSÉGÜGYI HELYZETÉRŐL 2015. november 2. Tartalomjegyzék Fogalmak... 4 Demográfia népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság... 6 Halálozás (mortalitás)

Részletesebben

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7)

Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Hazai és MTA-részvétel az Európai Unió 7. keretprogramjában (FP7) Tendenciák a 2012 2013. időszakban A 7. kutatási és technológiafejlesztési keretprogram az Európai Unió fő kutatásfinanszírozási eszköze.

Részletesebben

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei

A MIDAS_HU modell elemei és eredményei A MIDAS_HU modell elemei és eredményei Tóth Krisztián Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság A MIDAS_HU mikroszimulációs nyugdíjmodell eredményei további tervek Workshop ONYF, 2015. május 28. MIDAS_HU

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013

Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 Központi Statisztikai Hivatal Nyugdíjak és egyéb ellátások, 2013 2013. szeptember Tartalom Bevezetés...2 1. A nyugdíjasok és egyéb ellátásban részesülők száma, ellátási típusok...2 2. Az ellátásban részesülők

Részletesebben

Rövid áttekintés a szegénység-megközelítések főbb típusairól, a szegénység méréséről A szegénység egészen azóta, hogy kialakult a tulajdon fogalma az egyik legnagyobb - ha nem a legnagyobb - probléma az

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043

Magyarország 1,2360 1,4622 1,6713 1,8384 2,0186 2,2043 370 Statisztika, valószínûség-számítás 1480. a) Nagy országok: Finnország, Olaszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Lengyelország, Görögország, Kis országok: Ciprus, Málta,

Részletesebben

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1.

A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban. Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. A rejtett gazdaság okai és következményei nemzetközi összehasonlításban Lackó Mária MTA Közgazdaságtudományi Intézet 2005. június 1. Vázlat Definíciók dimenziók Mérési problémák Szubjektív adóráta A szubjektív

Részletesebben

Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház 2015. április 10.

Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése. Aranytíz Kultúrház 2015. április 10. Tárki Háztartás Monitor kutatás 2014. évi eredményeinek ismertetése Aranytíz Kultúrház 2015. április 10. A kutatás előzményei Magyar Háztartás Panel kutatás (1992-1997) TÁRKI Háztartás Monitor (1998-tól)

Részletesebben

Vásárosnaményi kistérség

Vásárosnaményi kistérség Vásárosnaményi kistérség A kistérségben élő gyermekek, fiatalok és családjaik helyzetének, igényeinek és szükségleteinek felmérése 2014 Összeállította: Szontágh Éva MTA TK Budapest 2014 Tartalom Összefoglaló...

Részletesebben

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET

AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET AZ OSZTRÁK ÉS A NÉMET MUNKAERŐPIAC MEGNYITÁSÁNAK VÁRHATÓ HATÁSA MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSÁRA 2011 2030 KÖZÖTT FÖLDHÁZI ERZSÉBET 2011. május 1-jén Ausztria és Németország is megnyitotta munkaerőpiacát

Részletesebben

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024 CSALÁDSEGÍTŐ INTÉZET 3300 EGER, KERTÉSZ ÚT 3. TELEFON / FAX: 06-36/784-825 E-mail: csaladsegito.intezet@upcmail.hu Web: csskeger.hu EGER DEMOGRÁFIAI FOLYAMATAINAK ELEMZÉSE ÉS ELŐREJELZÉSE (összegzés) 1995-2024

Részletesebben

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága

Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Egészség: a betegség vagy fogyatékosság hiánya, a szervezet funkcionális- és anyagcsere hatékonysága Kincses (2003): Az egészség az egyén biológiai működése, valamint a kora és neme szerint elérhető és/vagy

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Létminimum, 2009. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu

Létminimum, 2009. Tartalom. Internetes kiadvány www.ksh.hu Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Létminimum, 2009 Tartalom Létminimum, 2009...2 A létminimumértékek meghatározása...2 Létminimumértékek a különböző háztartástípusokban...4

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1

KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 júniusában 1 KÖZLEMÉNY A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatokról 2004 ában 1 2004. ban a háztartási szektor folyószámlahiteleinek és fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlábai csökkentek,

Részletesebben

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954

KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 KORÓZS LAJOS elnökségi tag Lajos.korozs@mszp.hu + 36 30 63 73 954 Most is van lehetőség természetben nyújtani a családi pótlékot vagy a segély egy részét! Az utalvánnyal kötötté teszik a pénz felhasználását.

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár

2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben. Banai Péter Benő államtitkár 2015. évi költségvetés, valamint kitekintés, hogy mi várható 2016-2017-ben Banai Péter Benő államtitkár 1 Gazdaságpolitikai eredmények és célok A Kormány gazdaságpolitikai prioritásait az alábbi, az ország

Részletesebben

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium

A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása. Pénzügyminisztérium A rendszeres szociális segély jövedelmi célzása Firle Réka Szabó Péter András Pénzügyminisztérium 2008. június 19. Az alacsony munkapiaci aktivitás okai és növelésének lehetségei. A be- és kiáramlást szabályozó

Részletesebben

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal

Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal A lakossági villamos energia és földgázárak nemzetközi összehasonlító vizsgálata 2013. októberben Módszertani háttér Az alkalmazott módszertan szerint a

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás

Sta t ti t s i zt z i t k i a 3. előadás Statisztika 3. előadás Statisztika fogalma Gyakorlati tevékenység Adatok összessége Módszertan A statisztika, mint gyakorlati tevékenység a tömegesen előforduló jelenségek egyedeire vonatkozó információk

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt

A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt A demográfiai öregedésről: konvencionális és új mérőeszközökkel Spéder Zsolt Előadás Az öregedés káráról és hasznáról Társadalomtudományok a demográfiai öregedésről Az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

Részletesebben

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2.

Gábor Edina. Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett. 2010. december 2. Gábor Edina Álmok és érvek a 21 órás munkahét mellett 2010. december 2. The New Economics Foundation think-and-do tank szervezet (http://www.neweconomics.org/) Cél: az életminőség javítása olyan innovatív

Részletesebben

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye

Tematikus füzetek. Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Az uniós tagállamok időarányos abszorpciós teljesítménye Tartalomjegyzék Bevezetés... 4 Időközi kifizetések időbeni alakulása a 2007-2013-as időszakban uniós szinten... 6 Időközi kifizetések országcsoportonként....

Részletesebben

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján

Kiszorítás idősek és fiatalok között? Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján Empirikus eredmények EU aggregált adatok alapján MTA Közgazdaságtudományi Intézet, CEU Középeurópai Egyetem How could Hungary increase labour force participation? - záró konferencia, 2008 június 19. Hotel

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek

A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek A gyermekek és az idősek felé áramló látható és láthatatlan transzferek Vargha Lili (NKI, PTE Demográfiai Doktori Iskola) vargha@demografia.hu FÓKUSZBAN A CSALÁD KONFERENCIA, PÉCS 2015. május 14. Fogyasztás

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására

KÉRELEM települési gyógyszertámogatás megállapítására SZENTLŐRINCI KÖZÖS ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL SZOCIÁLIS IRODA 7940 Szentlőrinc, Templom tér 8. Tel.: 73/570-009 Fax.: 73/371-125 Ügyfélfogadás: hétfő, szerda 8.00-16.00, péntek 8.00-12.00 KÉRELEM települési

Részletesebben

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök

Központi Statisztikai Hivatal. 11. Fogyatekossäggal elök Központi Statisztikai Hivatal. EVI NEPSZÄMLÄLÄS 11. Fogyatekossäggal elök Budapest, 2014 TARTALOM Bevezetö 5 Täbläzatok 7 1. A fogyatekossäggal elök visszatekintö adatai 11 2. A fogyatekossäggal elök reszletes

Részletesebben

A magyar felsõoktatás helye Európában

A magyar felsõoktatás helye Európában Mûhely Ladányi Andor, ny. tudományos tanácsadó E-mail: ladanyi.andrea@t-online.hu A magyar felsõoktatás helye Európában E folyóirat hasábjain korábban két alkalommal is elemeztem az európai felsőoktatás

Részletesebben

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt

Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete. Medgyesi Márton Tárki Zrt Két adatfelvétel: a szegény háztartások fogyasztási szokásai és a tulajdonosi jövedelmek szerkezete Medgyesi Márton Tárki Zrt Vázlat 1.A szegény háztartások fogyasztási szokásai A kutatás célja Mintavétel

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.)

RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK RENDELETE. (2008. június 17.) 2008.7.4. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 177/1 I (Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező) RENDELETEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 592/2008/EK

Részletesebben

Pályázati kiírás 2013 E.on

Pályázati kiírás 2013 E.on Pályázati kiírás 2013 E.on Rendelkezésre álló forrás: Az E.-on Energiaszolgáltató Kft. 10 millió Ft összeget biztosított részünkre 2013-ban villamos energia- és földgáz szolgáltatási területen lakossági

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

TÁRKI unicredit Európai Társadalmi Jelentés 2008

TÁRKI unicredit Európai Társadalmi Jelentés 2008 TÁRKI unicredit Európai Társadalmi Jelentés 2008 Budapest, 2008 Vezetői összefoglaló vezetõi összefoglaló 7 E tanulmány célja, hogy Magyarország társadalmi-gazdasági helyzetét az egységesülő Európa kontextusában

Részletesebben

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS

CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS 4. CSALÁDTÁMOGATÁS, GYERMEKNEVELÉS, MUNKAVÁLLALÁS Makay Zsuzsanna Blaskó Zsuzsa FŐBB MEGÁLLAPÍTÁSOK A magyar családtámogatási rendszer igen bőkezű, és a gyermek hároméves koráig elsősorban az anya által

Részletesebben

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján

Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján Amerikai Egyesült Államok összlakossága és magyar származású népessége az American Community Service 1 2004 adatai alapján 1. ábra. Összpopuláció* Összlakosság 285 691 501 (99%) Összlakosság 1 527 156

Részletesebben

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30.

Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Személyes pénzügyek tervezése (Az életpálya pénzügyi tervezése) Kovács Norbert Gyõr, 2008.01.30. Az elõadás menete Mit értünk emberi életpálya alatt? Hogyan értelmezzük az emberi életpályát pénzügyi szemléletben?

Részletesebben

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. (1) A rendelet 45.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

1.. 2.. 3.. 4.. 5.. (1) A rendelet 45.. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: Doboz Nagyközség Önkormányzatának 8/2008 (III.1. ) rendelete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 19/2007 (XII.14.) rendelettel módosított 11/2007. (IX.21.) rendelet módosításáról 1..

Részletesebben

4. ábra: A GERD/GDP alakulása egyes EU tagállamokban 2000 és 2010 között (%) 1,8 1,6 1,4 1,2 1,0 0,8 0,6 0,4 0,2 2000 2001 2002 2003 Észtország Portugália 2004 2005 2006 2007 Magyarország Románia 2008

Részletesebben

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában

A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 2003 januárjában A háztartási, a nem pénzügyi vállalati és a bankközi forintkamatok 00 januárjában Az Európai Központi Bank módszertanának megfelelően 00. januártól az MNB megváltoztatta a háztartási és a nem pénzügyi

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. március 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév

A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév A válság munkaerő-piaci következményei, 2010 2011. I. félév Központi Statisztikai Hivatal 2011. október Tartalom Összefoglaló... 2 Bevezető... 2 Az Európai Unió munkaerőpiaca a válság után... 2 A válság

Részletesebben

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON

OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS, JÓL-LÉT DEFICITES TEREK MAGYARORSZÁGON Társadalmi konfliktusok - Társadalmi jól-lét és biztonság - Versenyképesség és társadalmi fejlődés TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069 c. kutatási projekt OBJEKTÍV JÓL-LÉTI MEGKÖZELÍTÉSEK MODELLSZÁMÍTÁS,

Részletesebben

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.29. COM(2015) 233 final A BIZOTTSÁG JELENTÉSE A TANÁCSNAK a Horvátországból érkező munkavállalók szabad mozgására vonatkozó átmeneti rendelkezések működéséről (első időszak:

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény PÉNZBELI ÉS TERMÉSZETBENI ELLÁTÁSOK Ügyintéző: Farkas Ildikó Ügyintézés helye: Fadd Nagyközség Polgármesteri Hivatal 9. sz. Iroda Fadd, Dózsa György u. 12. Ügyfélfogadás

Részletesebben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Prof. Dr. Szirmai Viktória Társadalmi egyenlőtlenségek a térben Kodolányi János Főiskola, Európai Város és Regionális Tanszék, tanszékvezető, egyetemi tanár viktoria.szirmai@chello.hu Regionális tudomány

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

A nyugdíjrendszer átalakítása

A nyugdíjrendszer átalakítása A nyugdíjrendszer átalakítása A generációk közötti méltányos tehermegosztás és a nyugdíjrendszer Heim Péter 2006. augusztus 28. Témák Nyugdíjasok összetétele Öregek vs korkedvezményesek, rokkantnyugdíjasok

Részletesebben

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ

KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ 5. sz. függelék KÉRELEM ÖNKORMÁNYZATI SEGÉLY MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ (Villány Város Önkormányzatának a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 4/2009. (V.08.) rendelete 30. (1) bekezdés a)- b) pontja

Részletesebben

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon

Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Az egészségügyi és gazdasági indikátorok összefüggéseinek vizsgálata Magyarországon Készítette: Bakos Izabella Mária SZIE-GTK Enyedi György RTDI PhD-hallgató Kutatási téma Az egészségügyi állapot (lakosság

Részletesebben

Bevándorlás és társadalmi integráció

Bevándorlás és társadalmi integráció Bevándorlás és társadalmi integráció A társadalmi beilleszkedés vizsgálatának fogalmi kerete Asszimiláció (lineáris vs. szegmentált) Akkulturáció Integráció/Szegregáció Multikulturalitás, multikulturalizmus

Részletesebben

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2010.06.11. 1 Jogszabályi háttér: - 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 19-20/A. -ai, - 149/1997. IX.10.) Korm. rendelet (Gyer.) - 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet -

Részletesebben

ADATLAP MAGÁNSZEMÉLY (EGYÉNI VÁLLALKOZÓ) FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE ÉS MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMÉNEK ELBÍRÁLÁSÁHOZ

ADATLAP MAGÁNSZEMÉLY (EGYÉNI VÁLLALKOZÓ) FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE ÉS MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMÉNEK ELBÍRÁLÁSÁHOZ ADATLAP MAGÁNSZEMÉLY (EGYÉNI VÁLLALKOZÓ) FIZETÉSI KÖNNYÍTÉSRE ÉS MÉRSÉKLÉSRE IRÁNYULÓ KÉRELMÉNEK ELBÍRÁLÁSÁHOZ Adózó azonosító adatai: neve:. lakcíme:.... foglalkozása: munkahely megnevezése és címe:.

Részletesebben

A telephely létszámadatai:

A telephely létszámadatai: Országos kompetenciamérés értékelése - matematika 2011. 2011. tavaszán kilencedik alkalommal került sor az Országos kompetenciamérésre. A kompetenciamérés mind anyagát, mind a mérés körülményeit tekintve

Részletesebben

Létminimum, 2012. A létminimumértékek meghatározása

Létminimum, 2012. A létminimumértékek meghatározása 2013/53 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 53. szám 2013. július 10. Létminimum, 2012 A tartalomból 1 Bevezető 1 Létminimum, 2012 1 A létminimumértékek meghatározása

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:...

Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM. gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez. Lakóhelye:... Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Gyámhivatal KÉRELEM gyermektartásdíj állami megelőlegezéséhez Kérelmező adatai: Kérelmező neve (leánykori név):... Születési hely, idő:...,...év,...hó,...nap

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL A 2005. ÉVI LAKOSSÁGI JÖVEDELEMFELVÉTEL ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI Budapest, 2005 Készült A KSH Életszínvonal- és emberierőforrás statisztikai főosztályán ISBN 963 215 9004 Főosztályvezető

Részletesebben