2011. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS

Átírás

1

2 2011. ÉVI KÖZHASZNÚSÁGI JELENTÉS Szövetségünket szeptember 18-án jegyezték be közhasznú szervezetként a Fıvárosi Bíróságon. A közhasznú szervezet számára az 1997.évi CLVI.tv.19. (1) bekezdése elıírja, hogy évente jelentést, illetve beszámolót kell készítenie. A hatályos számviteli rendeletnek megfelelıen kettıs könyvelést folytat Szövetségünk. BEVÉTELEK 1./ Közhasznú mőködésre kapott támogatás ,- - SZJA 1 % ,- 2./ Pályázati úton nyert támogatás ,- - Nemzeti Civil Alapprogram ,- 3./ Közhasznú tevékenységbıl származó bevétel ,- - gyógyüdülés , egyéb ,- 4./ Tagdíj ,- 5./ Egyéb bevétel ,-.. - vállalkozásoktól,vállalkozóktól kapott támogatás egyéb támogatás banki kamat ,- ÖSSZES BEVÉTEL , évben költségvetési támogatásból bevételünk nem keletkezett évben a tagdíj 207e Ft-tal csökkent, ez abból adódik, hogy a klubok egy része, többszöri kérésünkre sem fizette be a kötelezıen elıírt tagsági díjat. A befolyt tagdíjak nagy hányadát megyei ellátmányként visszaforgattuk megyei szervezeteink tevékenységére, illetve a havonta megjelenı Életet az éveknek Hírlevél (belsı terjesztéső kiadványunk) költségeinek részbeni finanszírozására használtuk fel. A pályázaton nyert támogatások összege évhez képest, mintegy 12065e/Ft-tal csökkent. Ez a csökkenés egyrészt annak tudható be, hogy az ország nehéz gazdasági helyzete Szövetségünk bevételeire is hatással volt, illetve nem voltak olyan pályázati kiírások, melyre Szövetségünk pályázhatott volna, hogy programjait, illetve mőködését finanszírozni tudta volna. A Nemzeti Civil Alapot is átalakították. A szociális gyógyüdültetés bevétele évben 7040e/Ft-tal csökkent. Az idısek üdültetésére kedvezıtlenül hatott az ország gazdasági helyzete, hiszen az idısek nagy része nyugdíját megélhetésére költi és nem arra, hogy üdülését finanszírozza. Ugyanakkor tapasztalataink szerint az internet és más kommunikációs eszközök felhasználásával sok klubunk saját maga (Szövetségünk lehetıségeit nem felhasználva) intézi, szervezi a üdülését. Az egyéb bevételek: Az egyéb bevétel tartalmazza még a vállalkozásoktól, vállalkozóktól kapott támogatást, a célszerinti támogatást és a banki kamatot, mely évben 2703 e/ft csökkenést mutat az elızı évhez képest. Ez szintén azzal a ténnyel magyarázható, hogy a vállalkozások, vállalkozók nehéz gazdasági helyzetben vannak. Több olyan cég felmondta, szünetelteti tevékenységét (pl. FHB Életjáradék Zrt., CIG Pannónia Biztosítás), amely 2010-ben még támogatta Szövetségünket. A vállalkozások, hogy saját mőködésüket finanszírozni tudják egyrészt a civil szervezeteknek adott támogatások visszaszorításával igyekeznek megtakarítani, mely Szövetségünket negatívan érinti.

3 KIADÁSOK: évben költségvetési támogatást nem kaptunk, ezért felhasználás sem merült fel. A mőködést az egyre szőkülı anyagi források kedvezıtlenül befolyásolták, egyre nagyobb energiát kellett fordítani arra, hogy a Szövetség tevékenységének finanszírozhatóságát, mőködıképességét fenntartsuk. Körültekintı intézkedések, vezetıségünk és tagságunk felelıs magatartása tették lehetıvé megszokott tevékenységeink folytatását, s újak elindítását. Sajnálatos tény, hogy az évek alatt megtakarított pénzkészletünk egy részének felhasználására kényszerültünk, hogy a mőködésünket, feladatainkat teljesíteni tudjuk. A kiadásoknál az anyag és anyagjellegő szolgáltatás e/ Ft volt, amely e/ft-tal csökkent az elızı évhez képest. Ez a csökkenés minden költségnemnél megmutatkozik. A kiadások közt nagy tételt jelent az Életet az éveknek Hírlevél havonkénti megjelentetésének nyomda és posta költsége, illetve a gyógyüdültetés kiadásai. Az anyag költség és igénybevett szolgáltatás magában foglalja: Anyagköltség Bérleti díj, karbantartás ,- Nyomda, közlekedés, hirdetés ,- Postaköltség, telefon Kulturális tevékenység, megyei ellátmány, konferenciák ,- Egyéb szolgáltatás Bank költség ,- Közhasznú tevékenység (szociális gyógyüdülés - szolgáltatás része) , ,- Személyi jellegő ráfordítás 7608 e/ft volt, 4222 e/ft-tal csökkent az elmúlt évhez képest. Ez a kulturális és szabadidıs tevékenységek, tanácskozások reprezentációjára fordított összegek csökkentésével, illetve egy fı 6 órás (üdülés adminisztrációját elvégzı) nyugdíjas (alkalmazott) munkatárs szeptember 30-tól történı felmondása miatti munkabér és bérjárulék csökkenésével magyarázható. Ez a munkatárs tevékenységét október 1. óta önkéntes munkában végzi. A választott tisztségviselık tevékenységüket társadalmi munkában végzik. Tiszteletdíjat, és egyéb juttatást egyáltalán nem vettek fel. Személyi jellegő bérkifizetés csak alkalmazotti minıségben lett elszámolva. Személyi jellegő ráfordítás - bérköltség ,- - bérjárulékok ,- - személy jellegő egyéb ,- Összesen: ,- Értékcsökkenés ,- Egyéb ráfordítás ,- - tagsági díj ,- - kamatadó ,- KIADÁSOK MINDÖSSZESEN ,- Szervezetünk vállalkozási tevékenységet nem folytat, így ilyen típusú bevétele és kiadása sem keletkezett.

4 Nyugdíjasklubok és Idısek Életet az éveknek Országos Szövetsége Adószám: év megnevezés elızıév tárgyév változás változás %-ban saját tıke összesen ,96 induló tıke tıke változás ,65 tárgyévi eredmény ,11 eft év Juttatás megnevezése elızıév tárgyév eltérés Ft változás %-ban pénzbeli támogatás ,56 közhasznú célú támogatás ,51 pályázati úton elnyert támogatás ,02 közhasznú tevékenység bevétele ,90 tagdíj ,53 egyéb bevétel ,23 nem pénzbeli támogatás eft

5

6

7 NYUGDÍJASKLUBOK ÉS IDİSEK ÉLETET AZ ÉVEKNEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE SZAKMAI BESZÁMOLÓJA A ÉVBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRİL A Nyugdíjasklubok és Idısek Életet az éveknek Országos Szövetsége március 29-én alakult 139 klub részvételével évben 1186 klub, egyesület tartozott Szövetségükhöz, a évben a klubok száma néhánnyal csökkent, év végén 1172 volt a számuk. Ez azzal magyarázható, hogy klubjaink tagsága öregszik; a legidısebb, gyakran alapító tagok lassan elmennek, illetve elıfordul, ha a klubvezetı megbetegszik, meghal, nincs olyan személy, aki a klub irányítását vállalná, s akkor a klub feloszlik, megszőnik. Szembe kell néznünk azzal, hogy a Szövetségünket alapító tagjaink ma már 80 év felettiek, kevésbé teherbíróak és mozgékonyak, mint 20-25, vagy akár pár évvel korábban, nehezebben tudjuk ıket egy-egy feladatba bevonni. A kluboknak meg kell újulniuk, olyan programokat kell kialakítaniuk, amellyel képesek a fiatalabb nyugdíjasokat is vonzani. Érdemes azt is figyelnünk, hogy a frissen nyugdíjba mentek milyen szervezeti keretek között éreznék jól magukat. Egyelıre azt látjuk és ez egyben egy módszertani ajánlás is a megújítás ott sikeres, ahol a nyugdíjkorhatár elıtt állókat, a nyugdíjasok fiatal korcsoportjaihoz tartozókat egy-egy feladatba elıadások tartására, a pályázatok elkészítésébe, stb. bevonták. Ez a folyamat tehát elindul, itt az ideje a tapasztalatok elemzésének. Szövetségünk munkáját a évben is az alapszabályban foglalt célkitőzések, éves munkatervünk és költségvetésünk határozta meg. A 2011 májusában megtartott küldöttközgyőlés elfogadta az elızı év szakmai- és pénzügyi beszámolóját; az aktuális év munkatervét és költségvetését. A év költségvetése nagymértékő veszteséget prognosztizált, ami utóbb be is igazolódott év, a tisztújítás éve volt. A megválasztott jelölıbizottság javaslata alapján a tisztújító küldöttközgyőlés szeptemberben megválasztotta a következı négy év tisztségviselıit: elnököt, elnökhelyettest, 5 alelnököt és az 5 fıs ellenırzı bizottságot. A Szövetség mőködését az egyre szőkülı anyagi források kedvezıtlenül befolyásolták, egyre nagyobb energiát kellett arra fordítani, hogy a Szövetség tevékenységének finanszírozhatóságát, mőködıképességét fenntartsuk. A világot körülölelı gazdasági válságot, mi mint civil szervezet fokozottabban éreztük meg. Csökkentek a pályázati lehetıségek, a támogatók. A nagy országos szervezetek gyakorlatilag nem jutnak pályázati forrásokhoz. A Szövetség anyagi lehetıségei szeptembertıl már nem tették lehetıvé, hogy az üdüléssel foglalkozó kollegát továbbra is alkalmazotti státuszban foglalkoztassuk, így munkaviszonyát, közös megegyezéssel, megszüntettük. Ugyanakkor az idısek üdültetését Szövetségünk továbbra is egyik kiemelt, meghatározó tevékenységének tartja. Az anyagi források szőkössége azonban több újfajta feladat, program felé irányította a figyelmünket. Így például, Balatonfüreden október én megrendezett 3 napos Ki Mit Tud? vetélkedınket, mely az üdülési tevékenységünk és a kulturális munkánk összekapcsolásával valósult meg, nagy sikerrel. Ezek a rendezvények 2012-ben folytatódnak évben a tagdíjak emelése elengedhetetlenné vált, klubonként 600 Ft/év emelést hajtottunk végre, hogy a Szövetség a megyei szervezetei részére továbbra is biztosítani tudja az elvárható, alapvetı mőködési feltételeket lehetıvé tevı megyei ellátmányt, illetve az Életet az éveknek Hírlevél havi gyakoriságú megjelenését. Egyre több nyugdíjasklubnak nincs anyagi forrása arra, hogy befizesse a klubtagsági díjat, így klubjaink közel ¼-e nem fizette be a tagdíjat, ezzel nehéz helyzetbe hozva Szövetségünket. A helyi klubok több országos és megyei szervezethez léptek be, tagjai pl.: a NYOSZ-nak, a NYOK-nak, a NYUBUSZ-nak és más nem idıs szervezetnek is, így ezeknek az országos és megyei szervezeteknek fizetendı tagdíjak jelentısen megterhelik a klubok költségvetését. A tagdíjak be nem fizetése ezzel is összefüggésben lehet. Ugyanakkor tudjuk, hogy a klubok is egyre nehezebb anyagi helyzetben vannak, egyre kevesebb támogatást kapnak, vagy egyáltalán nem is kapnak az önkormányzatoktól. Tudunk olyan tendenciákról, hogy a mővelıdési házak terembérleti díj fejében adnak már csak lehetıséget a kluboknak, hogy foglalkozásaikat, rendezvényeiket megtartsák. Erre a helyzetre megoldást kell találnunk. Országos, megyei kulturális és sport tevékenységeinket az igen szőkös anyagi források mellett is sikerült megvalósítanunk. Folyamatosan keressük a pályázati lehetıségeket. Itt is jellemzı, hogy idısek szabadidıs tevékenységének, a méltó idıskort biztosító tevékenységek támogatását szolgáló pályázatok nem, vagy alig léteznek. A nehézségek ellenére a Szövetségünkre jellemzı, fı tevékenységeink - pl.: a kulturális tevékenység, az idısek kedvezményes szociális gyógyüdülésének megszervezése, sport- és szabadidıs programok szervezése minıségét az év folyamán sikerült megıriznünk, e tevékenységek körében a választékot bıvítettük. A megváltozott társadalmi-, gazdasági- és politikai környezet erısen érinti az idısek helyzetét, mindennapjait. Tagjaink határozottabb érdekvédelmi, érdekképviseleti munkát igényelnek. Az idısekkel kapcsolatos - kormányzatnak küldött jobbító szándékú, tájékoztatást kérı írásos megkereséseink szinte válasz nélkül maradtak. És ezzel nemcsak Szövetségünk járt így! A Kormány megalakulását követıen 1,5 évvel késıbb hívta csak össze az Idısügyi Tanácsot. A kormány 2011 szeptemberében olyan Idısügyi Tanácsot hívott össze, amelybıl kihagyta a nagy múlttal és jelentıs számú tagsággal rendelkezı idıs szervezeteket. Egyetlen idıs szervezet kapott helyet az Idısügyi Tanácsba, a Nyugdíjasok Országos Polgári Egyesülete. Az Idısügyi Tanács többi tagját egyházak, minisztériumi alkalmazottak, országgyőlési képviselık alkotják. A testület munkaprogramját, az idıseket érintı ajánlásait, állásfoglalásait nem ismerjük. Az Idısek Világnapja rendezvényen, amelyet évben megrendezett a kormány a évben ez is elmaradt -, elmaradt a miniszterelnök köszöntıje, az idıseket érintı intézkedésekrıl szóló értékelése. Erre a rendezvényre is csak néhány idısszervezet kapott meghívást, a nagy múltú, jól mőködı szervezetek meghívása elmaradt. Ha mégis ott voltak képviselıink, akkor az az idısszervezetek közötti nem nyilvános szolidaritásnak köszönhetı.

8 2011. április 6-án Budapesten, az Európa Moziban Megszólalunk: A nyugdíjas lét biztonsága és kockázatai címmel a NYOSZ-szal és az MSZOSZ Nyugdíjas Választmánnyal közösen tanácskozást szerveztünk, melyhez az régi Idısügyi Tanács tagjai is csatlakoztak. A moziba annyian jöttek el, hogy pótszékeket kellett betenni. Az érdekérvényesítés új útjairól is szóló tanácskozáson sokan voltunk, kiváló elıadók tartottak vitaindítót, a kormány - meghívásunk ellenére azonban itt sem képviseltette magát. Szövetségünk elnökét 2011 júliusában megválasztották a Nyugdíjasok Országos Képviselete elnökének. A NYOK csatlakozott több civil demonstrációhoz, ahol dr. Hegyesiné Orsós Éva, a NYOK elnökeként, az idısek érdekében, a generációk közötti szolidaritás jegyében szólalt fel. Az érdekérvényesítésnek ez a módja már csak a legidısebbek körében ismert. Nem ehhez vagyunk hozzászokva. Tárgyalni szeretnénk, véleményt mondani a jobbítás szándékával az ország érdekében, a gyerekeink jövıje és a saját sorsunk iránti aggodalomtól vezérelve. Ezzel nem vagyunk egyedül. A munkavállalói oldal, a civil szektor számos szereplıje mondhatja ugyanazt el: a kormányzat nem számol velünk, nem kérik ki a véleményünket, nem állnak szóba velünk, mőködésünket ellehetetlenítik, közben számos intézkedés születik, amelyek érintik a társadalom egyes csoportjait, köztük az idıseket. A év egyik lényeges, létünket, hitelességünket érintı feladata az érdekérvényesítés új módszereink, eszközeinek, szervezeti formáinak megtalálása. I. Meghatározó tevékenységeink a/ Kulturális és mővészeti tevékenység, közösségi programok Szövetségünk egyik kiemelkedı területe a kulturális, mővészeti tevékenység. A kulturális tevékenységnek közösség formáló ereje van, és igazi éltetıje a klubmozgalomnak. A nyugdíjas évek szabadideje több lehetıséget ad az idıseknek arra, hogy olyan tevékenységeket végezzenek, amelyekre aktív, dolgozó korukban nem jutott idejük. Az idısek szívesen írnak és mondanak verset, mesét, prózát; szívesen táncolnak, énekelnek; szerepelnek kabaréjelenetekben, színdarabokban; zenélnek; készítenek népi- iparmővészeti tárgyakat /fafaragások, festmények, hímzések, csipkék, stb./. Teszik ezt szólistaként (egyénileg), vagy együttes csoport tagjaként. Az idısekben értékek lakoznak, mely egy kis segítséggel, bátorítással a felszínre hozható, és gyakorlás, szakmai támogatás mellett tevékenységük igazi mővészi produkcióvá, az öröm forrásává válhat. Az idısek a múlt ismerıi, ápolják a hagyományokat, igyekeznek a fiataloknak a népszokásokat, népi rigmusokat, népviseletet, stb. átadni, hogy az ne merüljön feledésbe. A fiatalok, az unokák szívesen tanulnak a nagyszülıktıl, ezért is van az, hogy mővészeti együtteseinkben az óvodások és nagyobb iskoláskorú gyerekek is részt vesznek. Az idısek sokat gyakorolnak, próbálják mősorukat tökéletesíteni, színesíteni, és mindig újat tanulni. Országos Szövetségünk Mővészeti Bizottsága ezt a fajta tevékenységüket segíti, támogatja. Ezért is szervezünk különféle rendezvényeket, találkozókat, vetélkedıket, fesztiválokat, hogy az idıseknek lehetıségük legyen bemutatni tudásukat. A fesztiválok tapasztalatszerzést is jelentenek a megmérettetésen kívül, hiszen új ismeretségek születnek, újfajta stílusokat, programokat ismernek meg, melyet késıbb saját munkájukban fel tudnak használni ben szervezett országos mővészeti, kulturális, közösségi programok: 1/ május 4-én rendeztük meg Budapesten a Nyugdíjas Amatır Mővészeti Együttesek I. Országos Táncfesztiválját. 12 megyébıl és Budapestrıl 32 csoport jelentkezett, mintegy 300 fellépıvel. A csoportok nagyon készültek a bemutatóra. A jókedv, a derő, a vidámság sugárzott belılük. Élvezték, amit elıadtak, vidáman, felszabadultan mozogtak a színpadon. Volt disco tánc, country tánc, esernyıs tánc, fátyol tánc, japán tea tánc, mazsorett bemutató, görög tánc, apáca show, keleti tánc, rózsák tánca, kozák tánc, spanyol tánc, kán-kán, modern tánc az ABBA zenéjére, hattyúk tánca, szerelmes kacsák és fiókák tánca, beat-rumba-rocky és mindez a teljesség igénye nélkül. A közönség jól szórakozott, nagy tapssal jutalmazta a táncosokat. 2/ május 31 június 2-án került sor az évente megrendezésre kerülı Népmővészeti és Kézmőves Alkotók Országos Kiállítására Budapesten, a Láng Mővelıdési Házban. A Kiállításon bemutatásra kerültek népmővészeti hímzések, csipkék, fafaragások, kerámiák, festmények, szobrok, babák kezdve a kukoricaháncstól a népmővészeti ruhába felöltöztetett babákig, stb. A kiállításra megyei elnökségeink javaslata alapján tárgyalkotó amatır idıs tagjainkat hívtuk meg. 3/ október én Amatır Mővészeti Együttesek és Szólisták Ki Mit Tud? Vetélkedıjét rendeztük meg hat kategóriában Balatonfüreden. A három napos rendezvényre közel 1400 fı jelentkezett. A mősorban hagyományırzı és modern táncot bemutató tánccsoportok, énekkarok, énekes szólisták, versmondók, hangszeres szólisták léptek fel, s a humor sem hiányzott. A mősorszámok változatosak voltak, méltán nyerték el a közönség és a szakmai zsőri tetszését. A hat kategória három elsı helyezettje értékes ajándékokban részesült. A TV2 munkatársai a három nap alatt folyamatosan forgattak, majd pedig egy vidám, 10 perces mősort sugároztak a TV2 Napló Extra mősorában. 4/ Jelentıs rendezvény volt a november 2-3-án 26 együttes és szólista részvételével megrendezésre került Hagyományırzı Együttesek és Szólisták III. Országos Találkozója. A fellépık száma közel 500 fı volt. A szereplık - a múlt hagyományaiból merítve - sokszínőségükkel, szép dalaikkal és táncaikkal örvendeztették meg a zsőrit és a nézıközönséget. Mősoraikban felelevenedtek a lakodalmi, farsangi, a szüreti hagyományok, a különbözı népszokásokhoz kapcsolódó játékok és jelenetek is. 5/ november 17-én a Vers-, Próza- és Mesemondók XII. Országos Találkozójára 14 megyébıl és Budapestrıl érkeztek a költészet szerelmesei, közel 50 fı. Az elıadott versek-, prózák és mesék a sokszínőségrıl tanúskodtak. A klasszikusoktól a mai magyar költészetig mintegy 21 költı verseit és prózáit hallhattuk. 12 mesemondóak örülhettünk, akik a székely népmesétıl a saját maguk által írt meséig

9 kalauzoltak el bennünket a mese világába. A zsőri elnöke Lutter Imre, a Magyar Versmondók Egyesületének elnöke hasznos tanácsokkal látta el a fellépıket. 6/ szeptember 9-én Budapesten, a Belvárosi Színházban Idısek Világnapja rendezvényt szerveztünk az Emporia Telekom, az Orlai Produkciós Iroda és a Richter Gedeon Gyógyszergyár támogatásával, ahol az idısek a Nagy Négyes címő színdarabot nézhették meg, neves mővészek elıadásában. Elsı alkalommal szerveztünk nagyszabású, 500 vendéget fogadó Idısek Világnapját. A Szövetség elnöke köszöntı beszédében szólt a kormányzat idıseket érintı intézkedéseirıl. A szünetben vendégül láttuk tagjainkat és vendégeinket. 7/ évben is mőködött, mintegy továbbképzı jelleggel, az Elıadómővészeteket Kedvelık Országos Baráti Körének versmondó szekciója, valamint az énekes szólisták köre. Az összejöveteleken az amatır mővészeket szakértık segítették, pl. a mősor-összeállításban, a színpadi mozgás, a mikrofonhasználat, a mővészi elıadásmód, a beleélés technikájának elsajátításában, stb. Lehetıség nyílt arra, hogy saját mőveiket, verseiket bemutassák, azt megbeszéljék, értékeljék. 8/ november én Budapesten, a Syma Csarnokban megrendezett Nyugdíjas Expo mindhárom napján Szövetségünk nyugdíjas csoportjai vidám mősorukkal szórakoztatták a résztvevıket. 9/ december 12-én Budapesten, a József Attila Mővelıdési Házban Mikulásversenyt rendeztünk, ahol a jelentkezett 7 mikulást óvódás gyerekekbıl álló zsőri értékelte, a zsőri elnöke Straub Dezsı színmővész volt. Az 5 legszebb és legszimpatikusabb mikulás értékes ajándékokat kapott, de a gyerekek és a megjelent nyugdíjasklubok tagjai sem távoztak üres kézzel, nagyon sok ajándékot sikerült támogatók segítségével kiosztani. A rendezvényrıl a Duna TV Megoldások Magazinja felvételt készített. 10/ Hagyományos Kiemelt Megyei Mővészeti Programjaink voltak: a Nemzetközi Nyugdíjas Béke Találkozó - Tápiószele a Cserkeszılıi Nyugdíjas Találkozó a Gyopárosi. Humorfesztivál és Dél-alföldi Nyugdíjas Találkozó a Dunakanyar Nemzetközi Nyugdíjas Találkozó - Nagymaros a Berekfürdıi Nyugdíjas Találkozó Ezek a rendezvények a megyei elnökségek és a helyi nyugdíjasklub szervezésében zajlottak. A nyári idıszakban szabadtéren kerültek megrendezésre. Ezeken a rendezvényeken a közös együttlét, a tapasztalatcsere, a baráti találkozások öröme és az ismerkedés kapott hangsúlyt, a fıszerep azonban a mővészeti mősoroké volt, ahol szólistáink, mővészeti csoportjainak, együtteseink léptek fel. 11/ Elbeszélt emlékezet konferenciasorozat Az "Életet az Éveknek" Országos Szövetség és a Prekog Pedagógiai Szolgáltató Intézet szakmai javaslatot tett egy a TÁMOP 3.2.9/08/1/A Audiovizuális emlékgyőjtés címő kiemelt projekthez kapcsolódó, a projekt eredményeit bemutató konferenciasorozatra. A jelentıs EU-s támogatással megvalósult program az emlékezet-áthagyományozás kiemelt jelentıségének bemutatására, a generációk közötti kohézió erısítésére adott lehetıséget. 4 megyei, illetve a fıvárosi elnökségünk kapott lehetıséget, anyagi támogatást a konferencia megszervezésére. Mindegyik rendezvény azt erısítette, hogy tagjaink sok olyan emlékkel rendelkeznek, amit szívesen adnának át a fiatalabbaknak. A sorozaton mintegy tagunk vett részt. b/ Üdülés, sport és szabadidıs tevékenység Szövetségünk megalakulása óta egyik fı feladatának tekinti az idısek, nyugdíjasok kedvezményes gyógyüdültetését. Ennek megfelelıen májustól szeptember végéig 7 és 14 napos turnusokban, szervezett formában, üdülési lehetıséget biztosítunk tagjaink és hozzátartozóik részére Berekfürdın, Hajdúszoboszlón, Cserkeszılön Bükfürdın, Zalakaroson, Hévízen, Nagyatádon, Visegrádon, Zamárdiban, Csopakon, Gyulán. A sokfajta kínálatból minden érdeklıdı megtalálhatja a maga ízlésének, igényének és pénztárcájának megfelelı üdülési lehetıséget. Az egyre színvonalasabb és bıvülı lehetıségek ellenére 2011-ben, az elızı évhez képest, kevesebben vették igénybe a Szövetség által felkínált üdülést. Ez egyrészt magyarázható azzal, hogy az idıseknek egyre kevesebb az anyagi lehetıségük arra, hogy elmenjenek nyaralni, üdülni. A másik magyarázat pedig az, hogy klubvezetıink az általunk meghirdetett üdülési lehetıségeket nem a Szövetségünkön keresztül veszik igénybe, hanem közvetlenül az üdülést biztosító szállodához, magánházat üzemeltetıhöz fordulnak. Ennek komoly hátránya, hogy gyengíti az idısek érdekében végzett erıs érdekérvényesítı tevékenységünket. Szövetségünk csak olyan szálláshelyekkel köt megállapodást, ahol garanciát lát az idısbarát szolgáltatások minıségének megırzésére. Ezt rendszeresen ellenırizzünk is, észrevételeket teszünk tagjaink, és általában az idısek érdekében. Ha a szervezés a Szövetségen keresztül történik, erısebb pozícióból tudjuk képviselni tagjaink érdekeit. Nem véletlen, hogy erre a munkánkra költünk is. Folyamatosan fejlesztjük a tájékoztatást az üdülési lehetıségekrıl, átadjuk az egyes szálláshelyekkel kapcsolatos tapasztalatainkat, vizsgáljuk az üdülési szokások változását. Az elmúlt évek alatt világossá vált, hogy az idısek üdülési igényei, szokásai megváltoztak, szívesebben mennek el napos utakra és oda, ahol részükre külön programot is biztosítanak. Megalakult az üdülésszervezési bizottság, s annak folyamatos mőködtetésétıl várjuk üdülésszervezı munkánk erısödését évben szervezett országos sportvetélkedık: a/ Nyugdíjasklubok Országos Kártyaversenye Budapest, április 21. A versenyre 120 klubtag nevezett be. A verseny römi, ulti egyéni és csapat kategóriában került megrendezésre. A verseny alapjául a Magyar Kártyakönyv tizennégy lapos römi és rablóulti leírásai szolgáltak. A versenyt 4-5 fordulós, un. svájci rendszerben bonyolítottuk le. b/ Nyugdíjasklubok Országos Egyéni és Csapat Tekebajnoksága Budapest, szeptember 15. A Bajnokságot nıi egyéni, nıi csapat, valamint férfi egyéni és férfi csapat kategóriákban bonyolítottuk le. A verseny során a nıknél 2 x teli dobás, a férfiaknál 2 x telidobás és 2 x tarolás volt a cél. A Bajnokságon a Magyar Tekeszövetség vonatkozó szabályai voltak érvényben.

10 c/ Nyugdíjasklubok Országos Csapat és Egyéni Sakkbajnoksága - Budapest, szeptember 29. A Bajnokságnak a Magyar Sakkszövetség biztosított helyet. A csapatverseny körmérkızés, az egyéni verseny 5 fordulós svájci rendszer formájában került megrendezésre. A játékidı 2x15 perc volt sakkóra használata mellett, a RAPID versenyszabályok szerint. A csapatbajnokság és az egyéni versenyek I-III. helyezettjei érem- és oklevéldíjazásban részesültek. d/ A Nyugdíjasklubok és Idısek Életet az éveknek Országos Szövetsége és a NYOSZ válogatott sakk csapatainak Sakkbajnokságára került sor november 10-én. A csapatokban 6-6 fı versenyzett sakkóra használata mellett, a RAPID szabályok figyelembevételével. A Bajnokságra a NYOSZ székházában került sor. A verseny eredményeként 5:1 arányban az Életet az éveknek Szövetség csapata gyızött, és hozta el egy évre a vándorserleget. II. Fı tevékenységeinken kívül nagyon sok feladatunk volt, melyeknek ellátása évben is folyamatosan zajlott: a/ szervezeti élet Szövetségünk szervezeti életének megerısítését a legfontosabb feladataink egyikének tartjuk. Az országos elnökség több ülésén is elemezte a szervezeti élet minıségét; a jó példák és a rossz gyakorlatok okait, hátterét; tárgyalta teendıit a szervezeti élet megerısítése érdekében. A Szövetség elnöksége egyetért abba, hogy ott, ahol szakmailag jól felkészült, a változásokra gyorsan reagálni képes elnökök, elnökségek mőködnek; ahol e változásokhoz a település, a megye önkormányzata, intézményei, s nem utolsó sorban, a család segítséget adott, szervezeteink megerısödtek. Ez azt jelenti, hogy képesek pályázni, forrásokkal és kapcsolatokkal rendelkeznek; a klubokkal rendszeres a megyei szervezet kapcsolata (mőködtetik a klubvezetık értekezletét; ismerik a helyi problémákat; képesek támogatni emberileg, szakmailag és olykor anyagilag is a klubok munkáját); hagyományos rendezvényeiket megszervezik; szervezik az üdülést; információt biztosítanak a klubtagságnak arról, hogyan és milyen kérdésekben képviseli a megyei szervezet az érdekeiket (pl.: eljuttatják a Szövetség Hírlevelét, stb.); részt vesznek az Országos Szövetség által meghirdetett, megszervezett programokban; stb. Mindezt azért teszik, hogy tagjaiknak értelmes, értékes programokat biztosítva, közösséget teremtve esélyt adjanak a méltó idıskorra. Az elmúlt 5 évben folyamatosan hangsúlyoztuk és kezdeményeztük, hogy az egy-két személyes vezetést váltsa fel a teamben, elnökségben, bizottságokban való együttmőködés. Ez mind a megyei szervezetekre, mind az országos elnökségre vonatkozott. A megyei szervezeteknek szükségük van arra, hogy bejegyzett szervezetté váljanak. Szövetségünk megalakulása óta jelentısen megváltozott a civil szervezıdésekkel szembeni elvárás, a civil szervezetek környezete. Éveken keresztül azonban a változások ellenére mőködtek a régi rutinok. Tagjaink döntı többsége olyan értékekkel élte élete aktív szakaszát, melyben történelmi okok miatt is természetes volt az önkéntes munka, az önkéntes akár pénzbeli felajánlás. Nem véletlen, hogy a klubokban folyó munkát is erre tudták alapozni. Mindezt olyan környezetben tették, ahol a települések, az intézmények, a munkáltatók szintén támogatták az idısek tevékenységét. Támogatták a rendezvények megtartását anyagilag és a feltételek biztosításával (elnökségi ülések megtartása, próbákhoz terembiztosítása, autóbusz rendelkezésre bocsátása, stb.). Ezek a források elıször feltételhez lettek kötve. A különbözı intézményeknek bevételt kellett termelniük (pl.: sok helyen csak bérleti díj ellenében tudtak helyiséget biztosítani) és az adományokat csak bejegyzett szervezetnek adhatták. Kétségtelen, hogy ez a rendszer jóval átláthatóbb. Ugyanakkor ez a változás másképpen hatott az idısek szervezetére, mint más civilszervezetekre. További nehézséget jelent, hogy az idısszervezetekben is generációváltás zajlik. Ez a folyamat nem egyszerő! Azok, akik ma évesen nyugdíjba mennek, nem érzik idısnek magukat, s ezért nem is szeretnének egy idısszervezethez tartozni. Sokan inkább vállalnának olyan feladatot, amivel jövedelem-kiegészítéshez jutnának, mint ingyen önkéntes munkát. Olyan generációról van szó, amelynek - nagy eséllyel - még évre kell terveznie az életét. Rájuk talán kicsit késıbb, 5-10 év múlva számíthatunk. Munkájukra, szaktudásukra azonban már ma nagyon nagy szükség lenne. A 2011-as évben is rendszeresen megtartottuk a megyei elnököknek, elnökségi tagoknak szóló megbeszéléseket. Ezek a találkozók fontos fórumát jelentették egymás munkája megismerésének, az információk átadásának egy-egy tervezett programról, az idıseket érintı helyi és országos intézkedésekrıl. Azok az elnökök, akik éltek a megyei elnököknek szóló tájékoztatás eme lehetıségével, remélhetıleg, segítséget kaptak munkájukhoz. Az Szövetség elnöksége is arról a megyérıl tud többet, ahol az elnök és az elnökségek tagjai folyamatosan tájékoztatást adtak áprilisában Nagyatádon megyei elnökeink, országos elnökségünk és bizottságaink vezetıi részére 3 napos tanácskozó fórumot szerveztünk, mely lehetıséget adott arra, hogy elıadást hallgassunk meg az Önkéntesség Éve programjairól, céljairól, megbeszéljük az elıttünk álló feladatokat, egymás munkáját, gondjait jobban megismerjük, igyekeztünk az együttmőködés hatékonyabbá tételére új módszereket keresni. b/ egészségügyi tevékenység évben Szövetségünk egészségügyi alelnöke megbetegedett és egészségi állapotára hivatkozva tisztségérıl lemondott. Nem mőködött mellette egészségügyi bizottság, ezért dr. Kabát Mária lemondása különös vesztességet jelentett. Ennek ellenére, ezen a területen tevékenységünk gazdagodott. Korábban kizárólag a Richter Gedeon Gyógyszergyárral való egészségügyi programok jelentették a Szövetség egészségügyi programjait.

11 A Richterrel jelenléte azonban most is kiemelten fontos szerepet játszik életünkben. A közösen megrendezett megyei Egészségügyi napok mindenhol sikerrel zajlottak. A szív- és érrendszeri betegségek kockázati tényezıirıl, a magas vérnyomással és a prosztata megbetegedéssel, a csontritkulás problémáival kapcsolatban tartottak ismeretterjesztı elıadásokat több száz tagunk látogatta. Az Egészségügyi Napon az elıadások mellett a résztvevık, gyógytornász segítségével, gyógytorna gyakorlatokat végezhettek, és a helyi nyugdíjasklub tagjai rövid szórakoztató mősorral kedveskedtek évben a Richter Gedeon Gyógyszergyárral közösen megrendezett Egészségügyi felvilágosító vetélkedın Országos Szövetségünk budapesti klubjai vettek részt, és igen jól szerepeltek novemberében együttmőködési megállapodást kötöttünk a Pannon Halláscentrummal, akik tagjaink részére ingyenes hallásszőrı vizsgálatokat tartanak, és felhívják figyelmüket arra, hogy hallásunk romlására is oda kell figyelnünk, mert a hallásromlás gyakran gátol bennünket az egymással, a külvilággal való kommunikációban. A Pannon Halláscentrum képviselıi jelen voltak az október én Balatonfüreden megrendezett Kulturális Találkozónkon, ahol több mint 100 ember szőrését végezték el, a szőrésben résztvevık közül 54 fınél tapasztaltak halláskárosodást. Ez elgondolkodtató adat! c/ együttmőködés, kapcsolatok Szövetségünk feladatának tekinti a generációk együttmőködésének erısítését, a nyugdíjasok, az idısek a fiatalabb nemzedék szülei, nagyszülei. Sok esetben tapasztaljuk a különbözı generációs korosztályok egymástól való eltávolodását. Az idısek igénylik, és elengedhetetlenül fontosnak tartják a békés, szeretetteljes együttélést, az egymásra való odafigyelést. Klubjaink nagy része jó kapcsolatot ápol iskolákkal, óvodákkal. Ehhez a munkához a megyei szervezetek sok segítséget adnak. Kiemelt feladataink között szerepelt a települési önkormányzatokkal, megyei közgyőlésekkel való együttmőködés, mely az elmúlt évben több-kevesebb sikerrel a valósult meg. Ez talán az elmúlt önkormányzati választásokon történt változásokkal, a megváltozott gazdasági helyzetre vezethetı vissza. Vannak kezdeményezések és próbálkozások arra, hogy a megyei, helyi Idısügyi Tanácsokat ismét megalakítsák. Fıbb együttmőködı civil partnereink voltak: Nyugdíjasok Országos Képviselete, Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége, Budapesti Nyugdíjasok Szövetsége, Társadalmi Egyesülések Szövetsége, Nonprofit Humán Szolgáltatók Kamarája, Pedagógus Szakszervezet Országos Nyugdíjas Választmánya d/ kommunikáció Szövetségünk nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy tagszervezeteit, tagjait információval lássa el. Ennek legfontosabb eszköze az Életet az éveknek Hírlevél. Igazi értéknek és érdemnek tartjuk, hogy a nehéz anyagi körülmények ellenére nemcsak megıriztük a Hírlevelet, hanem az egyre több információt ad tagjainknak! A havonta 3050 példányban 16 oldalon (színes fed- és borítólappal) megjelenı Hírlevél egyik fontos feladata, hogy folyamatossá, rendszeressé tegye a kapcsolatot az országos elnökség és a nyugdíjasklubok között. Másik alapvetı feladata, hogy a klubokat, klubtagokat ellássa információval a Szövetségi élet eseményeirıl, lehetıségeirıl, de ezen túlmenıen az össznyugdíjas társadalmat érintı, életvitelüket, állampolgári jogaikat érintı változásokról is tájékoztatást adjon. Nem utolsó sorban fontos, hogy klubjaink ismerjék egymás tevékenységét évben honlapunkat megújítottuk és felkerültünk a facebookra is. Változatlanul nem lehetünk elégedettek médiakapcsolatainkkal. Bár ebben az évben kicsit több média megjelenésünk volt, így többször sikerült hírt adni tevékenységünkrıl, az idısek helyzetérıl, a bennünket foglalkoztató kérdésekrıl a Népszava, a Klubrádió, az m1 és a TV2, helyi TV-k érdeklıdésének köszönhetıen. Néhány alkalommal megjelentünk a Szabad Föld hetilapban is. Kiderült, hogy tagjaink közül igen sokan olvassák a Szabad Földet. Ezért is határoztuk el a év végén, hogy a következı évre vonatkozóan együttmőködést alakítunk ki. Várhatóan több héten keresztül fogunk hírt adni tevékenységünkrıl a lap hasábjain. e/ nemzetközi kapcsolatok Nemzetközi kapcsolataink elsısorban a FIAPA-hoz (idısek világszervezete) és az EURAG-hoz (idısek európai szervezete) kötnek. Ezek a szervezetek is átalakulóban vannak. Egyre hangsúlyosabb az AGE Platform szerepe, mely szervezettel sürgetı a hivatalos kapcsolat kiépítése. Ezen a területen is hiányzik a munkacsoport, s ez nehezíti a szakmai munkánk szempontjából fontos nemzetközi jelenlétet. Klubjaink és megyei szervezeteink a határon túli és külföldi testvér klubjaikkal folyamatosan tartják a kapcsolatot, egymás rendezvényeinek állandó résztvevıi. Összegzés A beszámoló igyekezett teljes képet adni a évben végzett munkánkról. A nehézségek ellenére több új területeken is megjelentünk, megerısödtünk. Az elmúlt évben Szövetségünk hírnevéhez méltóan dolgozott. Jól látszik azonban az is, hogy komoly igény van a Szövetség mőködésének, mőködtetésének, kapcsolatainak elemzésére, szükség esetén újrafogalmazására. Fontos, hogy lássuk, melyek azok az értékek, régi utak, begyakorolt munkaformák, mőködési formák, amelyeket meg kell ıriznünk. Ezzel párhuzamosan újragondolandóak a teendıink az új, a változó körülményekhez való alkalmazkodás érdekében. A továbbiakban is az együttmőködés, az együttgondolkodás, a konstruktív, aktív munka viheti elıbbre Szövetségünket. Ezen elvek nyomán szeretnénk a jövıben is haladni. Ebben számítunk tagjaink közremőködésére.

12

13

14

15

16

17