8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88)

Átírás

1 VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK ELNÖKE 8200 VESZPRÉM, MEGYEHÁZ TÉR 1. TEL.: (88) , FAX: (88) Szám: 02/228-19/2007. E L Ő T E R J E S Z T É S a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének december 13-ai ülésére Tárgy: Veszprém megye közoktatási feladat-ellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata Előadó: Lasztovicza Jenő, a közgyűlés elnöke Az előterjesztés előkészítésében részt vett szervezetek, személyek: Veszprém Megyei Önkormányzat Hivatala Oktatási és Közművelődési Iroda Vörös Kálmán irodavezető Wieland Erzsébet közoktatási referens Szigeti Ilona közoktatási referens Kovács-Borbás Zsófia közoktatási referens Kaiser Márta Alexandra, a Veszprém Megyei Pedagógiai Intézet és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat igazgatója Az előterjesztést megtárgyalta: Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság

2 Tisztelt Közgyűlés! A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 88. (3) bekezdése előírja a megyei önkormányzatok számára a közoktatási feladatellátási intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervek (továbbiakban: fejlesztési terv) négyévenkénti felülvizsgálatát. Veszprém megye 2002-ben felülvizsgált közoktatási fejlesztési terve szeptember 1-jén lejárt. Időbeni hatálya alatt jól segítette a települések fejlesztési elképzeléseinek alátámasztását. Jelen felülvizsgálat a időszakra készült. A fejlesztési terv meghatározása a települési önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások közreműködésével és adatszolgáltatása alapján készült. A megye születési adatait a KSH Megyei Igazgatósága szolgáltatta. A dokumentumban való szerepeltetéshez beszereztük a nem önkormányzati intézményfenntartók hozzájáruló nyilatkozatait. A felülvizsgálat elsősorban a többcélú kistérségi társulások intézkedési tervein alapul, a jogszabályoknak megfelelően. Nehezítette a feldolgozó munkánkat, hogy ezek nem egységes szempontok alapján, eltérő mélységben és későn készültek el. A közoktatást érintő jogszabályok folyamatos változása nem tette egyszerűvé a középtávú célok, feladatok meghatározását. A gyermeklétszám csökkenése és a normatív finanszírozás kedvezőtlen módosulásai az önkormányzatokat a korábban prognosztizált módon intézményeik működtetésének újragondolására késztették. Ösztönzőleg hatott a társulási hajlandóság erősödésére a többcélú kistérségi társulások évi létrejötte; a közoktatás területén ennek érzékelhető jelei a év során mutatkoztak meg. A megyei fejlesztési tervben az országos közoktatási stratégiai célokat szem előtt tartva határoztuk meg a fejlesztési irányokat. Hangsúlyosan szerepeltettük a nevelő-oktató munka esélyteremtő jellegének erősítését, az alapkompetenciák fejlesztésének középpontba állítását, a kistérségi társulások növekvő szerepvállalásának fontosságát. Hangsúlyozandónak tartjuk annak megfogalmazását is, hogy az eszköz- és felszerelési jegyzéknek való megfelelésre folyamatos figyelmet kell fordítaniuk az intézményeknek és fenntartóiknak ehhez forrást kell rendelniük. A korábbiakhoz képest csak érintőlegesen tartalmazza a felülvizsgált anyag a szakképző iskolák helyzetét. Ennek indoka, hogy a közeljövőben, szeptember 1-jei hatállyal a szakképzést érintő törvények változása miatt szükségessé válik a szakképzés megyei struktúrájának teljes körű áttekintése. Javasoljuk a Tisztelt Közgyűlésnek, hogy az elkészülő koncepciót tekintse a fejlesztési terv részének. A fejlesztési terv felülvizsgálatának anyagát a települési önkormányzatok részére ajánlásként, a nem önkormányzati intézményfenntartók részére tájékoztatásul meg kell küldeni. A fejlesztési terv elfogadása feltétele lehet egyes pályázatokon való indulásnak.

3 A fentiek alapján Veszprém megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózatműködtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata című dokumentumot elfogadásra javasoljuk a Tisztelt Közgyűlésnek..../2007. (XII.13.) MÖK határozat 1. A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése megtárgyalta és jóváhagyja Veszprém megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata című előterjesztést. A Közgyűlés a fejlesztési terv felülvizsgálatát ajánlásként kiadja, elfogadásra Veszprém megye települési önkormányzatainak és tájékoztatásul a nem önkormányzati közoktatási intézményfenntartóknak megküldi. Határidő: január 15. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre, megyei főjegyző 2. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése a közoktatás területén kiemelt feladatának tekinti a többcélú kistérségi társulásokkal való folyamatos kapcsolattartást a kistérségi fejlesztési elképzelések megvalósulását. Határidő: folyamatos Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 3. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése kinyilvánítja azon szándékát, hogy a szakképzés-szervezés területén az érdekeltekkel partneri együttműködésben koordináló szerepét erősíteni kívánja. A szakképzési struktúra átalakításával kapcsolatos döntéseit, fejlesztési elképzeléseit a közoktatási fejlesztési terv részeként határozza meg. Határidő: június 30. Felelős: Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke 4. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri a megyei főjegyzőt, hogy a Veszprém megye közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervének felülvizsgálata című anyagot a Megyei Önkormányzat honlapján hozza nyilvánosságra. Határidő: január 15. Felelős: Dr. Zsédenyi Imre, megyei főjegyző Veszprém, november 22. Lasztovicza Jenő

4 VESZPRÉM MEGYE KÖZOKTATÁSI FELADATELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVÉNEK FELÜLVIZSGÁLATA

5 TARTALOMJEGYZÉK oldalszám Bevezetés 3 1. A fejlesztési tervre ható tényezők 4 2. Változások a megye közoktatásának intézményhálózatában, a fejlesztési irányok meghatározásában Óvodai nevelés Általános iskolai nevelés-oktatás Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása Alapfokú művészetoktatás Középfokú nevelés-oktatás Középfokú iskolai oktatás A kollégiumi ellátás helyzete Felnőttoktatás helyzete Pedagógia szakszolgálatok Pedagógiai szakmai szolgáltatások Az intézményfenntartó önkormányzatok együttműködésének alapelvei Az oktatási intézményrendszer átjárhatóságának biztosítékai és feltételei A megyei önkormányzat kötelező közoktatási feladatai és azok ellátása Ajánlások az intézményfenntartó önkormányzatok számára 40 Záró rendelkezések 41 Mellékletek 1. sz. Kimutatás a Veszprém megyében élve születettekről ( ) 2. sz. Ellátási, szolgáltatási mátrix a nevelés-oktatás területén (2007. évi adatok) 3. sz. Óvodával és általános iskolával nem rendelkező települések 4. sz. Német nemzetiségi, illetve német nemzetiségi nyelvet oktató óvodák és általános iskolák Veszprém megyében 5. sz. Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését-oktatását ellátó intézmények 6. sz. Beiskolázási terv a középfokú nevelési-oktatási intézményekbe (2008/2009 tanév) 7. sz. A közoktatási feladatellátásban résztvevő óvodák és általános iskolák 8. sz. Intézményfenntartó társulások Veszprém megyében 9. sz. Veszprém megye közoktatási intézményhálózatának változásai 10. sz. A Veszprém Megyei Önkormányzat hivatalában nyilvántartott nem önkormányzati közoktatási intézmények jegyzéke 5

6 Bevezetés A Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése 61/1997. (V.29.) MÖK határozatával elfogadta, majd 16/2002. (II.14.) MÖK határozatával felülvizsgálta Veszprém megye és Veszprém Megyei Jogú Város közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési tervét (továbbiakban: fejlesztési terv). A fejlesztési terv záró rendelkezései szerint a dokumentum értékelésére, felülvizsgálatára meghatározott időközönként sort kell keríteni. Az 1997-ben elfogadott és 2002-ben felülvizsgált megyei közoktatási fejlesztési terv szeptember 1-jéig volt érvényes. A fejlesztési terv érvényességi ideje alatt bizonyította annak megalapozottságát, jelezte a megye közoktatására ható tényezők várható bekövetkeztét. Reális alapot adott a megyei fejlesztési tervre épített szakvélemények megalkotásához, a települési önkormányzatok intézmény racionalizálási elképzeléseinek alátámasztásához. Jól segítette a megye közoktatási intézményeinek pályázatait, s az önkormányzatoknak lehetőséget biztosított nagyobb volumenű pályázatok benyújtására (pl. címzett vagy Területfejlesztési Tanács). Nem láthattuk ugyanakkor előre azt, hogy az önkormányzatok nehezedő gazdasági helyzetükben közoktatási intézményeiket, elsősorban általános iskoláikat elkezdik átadni alapítványi fenntartóknak. Bár ez a folyamat ebben az évben indult el, mégis jobban fel kellene figyelnie a központi irányításnak erre s a finanszírozásra, hiszen a közoktatás elsősorban állami és önkormányzati feladat. A közoktatási törvény évi módosítása, a normatív állami támogatás változatlanul hagyása vagy éppen csökkentése előre nem látható folyamatot indított el a megye közoktatási intézményhálózatának alakulásában (intézmények önállóságának megszüntetése, tagintézményekké válása), ami a települések fejlesztési elképzeléseinek, intézkedési terveiknek részbeni, egyes esetekben teljes újragondolását eredményezte. Mindezt 2002-ben, a megyei fejlesztési terv felülvizsgálatakor nem lehetett pontosan prognosztizálni. Fejlesztési terveink eddig a települési önkormányzatok intézkedési terveire épültek. A mostani felülvizsgálat elsősorban a többcélú kistérségi társulások intézkedési tervein alapul a jogszabálynak megfelelően. Nehezítette a munkát, hogy a többcélú kistérségi társulások nem egységes szempontok alapján alkották meg intézkedési tervüket, s az is, hogy egyik-másik későn készült el. Bár korábbi dokumentumaink tartalmazták és szorgalmazták a közoktatással kapcsolatos társulásokat, a többcélú kistérségi társulásokkal nem számolhatott, mert azokat csak később keletkezett jogszabály hívta életre. Az eddigi fejlesztési tervek részletesen foglalkoztak a megye szakképzésének helyzetével, fejlesztési feladataival. Most a szakképzést csak néhány mondattal érintjük. Ennek oka az, hogy a Megyei Közgyűlés 2006-ban és 2007-ben is napirendjére tűzte a szakképzés helyzetét. Legutóbb éppen a szakképzési konzorcium kapcsán. Az elhagyás legfőbb indoka azonban az, hogy a törvényi változások hatására a megye egész szakképzését, intézményrendszerét át kell 6

7 alakítani 2008 szeptemberére, ezért az arra vonatkozó terveket külön előterjesztésben tudjuk meghatározni. Mindezek alapján a most elkészült fejlesztési terv a szakképzés évben történő átalakítási elképzeléseivel egészül ki, s együtt tekintendők érvényben lévőnek. 1. A fejlesztési tervre ható tényezők Az 1990-es évek végén néhány, Veszprém megye peremén elhelyezkedő település kezdeményezte a szomszédos Győr-Moson-Sopron megyéhez történő csatlakozását. Ez a tendencia folytatódott 2002-ben is, amikor egyszerre hat település Veszprémvarsány, Sikátor, Románd, Bakonygyirót, Fenyőfő és Bakonyszentlászló került át Győr-Moson- Sopron megyéhez. Ezzel a változással Veszprém megye településeinek száma 223-ról 217-re, a területe km 2 -ről km 2 -re csökkent. A megye városainak száma 2004-ben - Badacsonytomaj és Berhida települések városi rangra emelkedésével - 14-re nőtt. A megyei fejlesztési terv 2002-ben elvégzett felülvizsgálata óta folytatódtak a kedvezőtlen demográfiai folyamatok. A megye lakosságszáma akkor fő volt, amely adat 2006-ra főre, megközelítőleg 3 %-kal csökkent. A csökkenés mértéke nagyobb arányú, mint ugyanezen időszakra vonatkozó országos adat, amely 2 %, és meghaladja a megye és közötti népesség számának 1,6 %-os csökkenését is. A megye gazdasági szerkezetében a hagyományos ipari, bányászati, illetve mezőgazdasági ágazatok egyre inkább háttérbe szorulnak és fejlődik a szolgáltatási szektor. A munkaerő foglalkoztatásában a szezonális idegenforgalomnak köszönhetően jelentős különbségek mutathatók ki. A munkanélküliségi ráta a évi adatok alapján 6,1 %, ami alacsonyabb ugyan az országos átlagnál, de sokkal rosszabb a szomszédos Fejér megye 4,9 %-os arányánál. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok a közoktatási rendszert is érintik. A vizsgált időszakban jelentős mértékben csökkent a gyermekek, tanulók létszáma, ami a fenntartókat intézményeik átszervezésére, bezárására vagy közös fenntartására ösztönzi. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló évi CVII. és a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény is arra ösztönzi a fenntartókat, hogy a közoktatás-szolgáltatás megszervezését többcélú kistérségi társulás keretében valósítsák meg. A társulások létrejöttének vezérlő elve a települési önkormányzatok önkéntes döntése és a kölcsönös előnyök figyelembevétele kell, hogy legyen. A jogszabály adta lehetőséget kihasználva Veszprém megyében összesen hét többcélú kistérségi társulás jött létre, melyek közül az elsők még ben, a hetedik 2007-ben alakult. A többcélú kistérségi társulásnak az általa ellátott közoktatási feladatokhoz kapcsolódóan önálló intézkedési tervet kell készíteni, melynek a közoktatási törvény évi módosítása szerint tartalmaznia kell a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket is. A többcélú kistérségi társulás által ellátott közoktatási feladatok vonatkozásában a települési önkormányzatok illetékességi területén megszűnik a megyei önkormányzat feladatellátási kötelezettsége. 7

8 2. Változások a megye közoktatásának intézményhálózatában, a fejlesztési irányok meghatározása 2.1. Óvodai nevelés Az óvodás gyermekek száma a 2006/2007. nevelési évben fő, ami majdnem gyermekkel kevesebb, mint öt évvel korábban. Ez a tendencia természetesen az óvodai csoportok számának változásában is megmutatkozik, a korábbi 582-ről 506-ra csökkenve. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek országos átlaga 22,5 fő. Veszprém megyében ez az adat alacsonyabb az országos átlagnál, a 2006/2007. nevelési évben 21,8 fő. Az egy óvodai csoportra jutó gyermekek száma is csökkent az elmúlt években a fejlesztési terv korábbi felülvizsgálatakor még 23,2 fő volt -, azonban kisebb arányban, mint a gyermekek összlétszáma, ami azt jelzi, hogy az intézmények fenntartói igyekeznek a csoportok létszámkihasználtságát a lehető legjobban maximalizálni, összhangban a költségvetési törvény támogatási rendszerével. Az óvodapedagógusok száma a 2006/2007. nevelési évben fő. Az egy csoportra jutó óvónők száma 2,08 fő, megfelelően a közoktatásról szóló törvény előírásainak. Az óvodák fenntartók szerinti megoszlása lényegesen nem változott az elmúlt években, néhány kivételtől eltekintve a települési önkormányzatok fenntartásában működnek ben a malomsoki és nagyacsádi napköziotthonos óvoda fenntartói joga került alapítványhoz, amikor az önkormányzatok megállapodást kötöttek a győri székhelyű Vocational Academy Alapítvánnyal. A fenntartóváltás ellenkező irányára is van példa: Herenden a Hétszínvilág Óvoda és Bölcsőde alapítványi fenntartásból került ismételten önkormányzati működtetésbe. A megyei fejlesztési terv előző felülvizsgálata óta az intézmények száma 198-ról 184-re csökkent. A Megyei Önkormányzathoz érkezett szakvéleménykérések szerint Bében, Pápadereskén, Bazsiban és Bakonypölöskén szűnt meg az óvodai nevelés, míg Pápán a Csatorna utcai és Veszprémben a Sün Balázs Óvoda bezárásával szűkült az intézményhálózat. Ennek ellenére a felmerülő igényeket még mindig ki tudja elégíteni, hiszen az intézményrendszer férőhelyeinek száma férőhely - meghaladja az óvodás gyermekek létszámát októberében Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Fenyőfő, Románd, Sikátor és Veszprémvarsány Győr-Moson-Sopron megyéhez csatlakozott, így a megye településeinek száma 223-ról 217-re csökkent. Ez a változás, illetve az előbbiekben említett óvodamegszüntetések együttesen eredményezik azt, hogy jelenleg mindössze eggyel kevesebb szám szerint 86 településen nincs óvoda, mint a fejlesztési terv 2002-es felülvizsgálatakor. Az óvodával nem rendelkező települések önkormányzatai kötelező feladatukat másik települési önkormányzattal kötött társulási megállapodás alapján látják el. A települési önkormányzatok közös feladatellátását szorgalmazza a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló évi CVII. törvény is. Veszprém megye hagyományainak megfelelően továbbra is jelentős a német nemzetiségi, valamint a német nemzetiségi nyelvet oktató óvodák száma óta megszűnt a bébi és a bakonypölöskei intézmény, azonban a jogutód intézmények mindenhol biztosítani tudják a nemzetiségi nevelést. A roma kisebbség számára Csabrendeken és Devecserben biztosítottak a kisebbségi nevelés feltételei. 8

9 Az óvodai nevelést érintő tartalmi változást eredményezett a közoktatásról szóló törvény évi módosítása, amely egyértelműen kimondta, hogy a gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a hetedik életévét betölti. Kivételt jelent, ha a gyermek augusztus 31. után született, illetve a nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában. Ugyanezen törvénymódosítás tette kötelezővé valamennyi közoktatási intézmény számára, hogy felülvizsgálják, továbbá az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal kiegészítsék nevelési, illetve pedagógiai programjukat, valamint elkészítsék intézményi minőségirányítási programjukat. A minőségirányítási programot 2007-ben ki kellett egészíteni az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjaival és az értékelés rendjével január 1-jétől érvényes az óvodai körzethatárokra vonatkozó új előírás, mely szerint a gyermeket elsősorban abba az óvodába kell felvenni, átvenni, amelynek körzetében lakik, illetőleg ahol szülője dolgozik. A felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető, több óvoda esetén az óvoda fenntartója bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. A kötelező felvételt biztosító óvoda - ha a gyermek betöltötte a harmadik életévét - nem tagadhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, továbbá annak a gyermeknek a felvételét, aki a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján jogosult a gyermek napközbeni ellátásának igénybevételére, illetve akinek a felvételét a gyámhatóság kezdeményezte. A helyi önkormányzatok törvényi kötelezettsége, hogy december 31-éig felülvizsgálják önkormányzati intézkedési tervüket és kiegészítsék azt a gyermekek esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekkel, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségére vagy az etnikai kisebbségi nevelés szélesebb körben történő biztosítására. Célok, feladatok, fejlesztési irányok Az intézményfenntartók számára a legnagyobb gondot a jövőben is a gyermeklétszám csökkenése jelenti, ezért a továbbiakban is számolni kell óvodai csoportok, önálló intézmények megszüntetésével vagy az intézmények társulás keretei között történő fenntartásával. A lehetőségek függvényében törekedni kell arra, hogy a gyermekek óvodai ellátása helyben történjen. Amennyiben az óvodai ellátás helyben nem biztosítható, iskolabusz működtetésével indokolt a gyermekek utaztatását megoldani. A helyi önkormányzatoknak biztosítania kell szeptember 1-jétől - a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól történő óvodai nevelését. A helyi önkormányzatok további kötelezettsége, hogy valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt megteremtsék augusztus 31-éig. Kötelező feladatukat társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel tudják teljesíteni. Továbbra is törekedni kell az óvodai épületek korszerűsítésére, állagmegóvására, az akadálymentesítés megvalósítására. Ennek érdekében szükséges a pályázati források minél szélesebb körben történő kihasználása. 9

10 A közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékében foglaltakat augusztus 31-éig teljesíteni kell, ezért a fenntartóknak továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani azok beszerzésére. Segíteni kell az óvodai nevelés tárgyi eszközeinek fejlesztését, a szabványnak megfelelő udvari játékok biztosítását. Támogatni szükséges új pedagógiai módszerek nevelési folyamatba történő bevezetését. Elő kell segíteni az adott kistérség adottságainak, speciális igényeinek megjelenítését az óvodai nevelésben Általános iskolai nevelés-oktatás A megyei fejlesztési terv 2002-ben elvégzett felülvizsgálatakor az általános iskolába járó tanulók száma még fő volt, ami a 2006/2007. tanévre közel 20 %-kal, főre csökkent. Ezzel párhuzamosan változott az osztályok száma is, a évi 1796-ról 1552-re, ami megközelítőleg 14%-os csökkenést jelent. Veszprém megyében az egy osztályra jutó tanulók száma 18,8 fő volt a 2006/2007. tanévben, ami nemcsak a régió másik két megyéjének adatánál alacsonyabb, de elmarad az országos átlagtól is, ami ugyanezen időszakra nézve 19,6 fő. Már a megyei fejlesztési terv korábbi felülvizsgálata is megállapította az általános iskolai tanulólétszám erőteljes csökkenését, azonban ez a tendencia az elmúlt öt évben felerősödött. Ezek az adatok a közoktatási rendszer normatív alapon történő központi támogatásával együtt - egyértelműen magyarázzák a megye általános iskolai intézményhálózatának elmúlt évekbeli változását. A Megyei Önkormányzattól az intézmények átszervezéséhez kért szakvélemények alapján világosan nyomon követhető az a folyamat, amelynek során egyes kistelepülések kénytelenek voltak az általános iskolájukat bezárni először csoportösszevonás, később a felső tagozat, majd pedig az alsó tagozat megszüntetése, mint például Szápáron, vagy Tésen, társulás keretében működtetni, vagy éppen az intézmény fenntartói jogát alapítványnak átadni. A vizsgált időszakban megszűnt ezáltal a megye általános iskoláinak száma 165-ről 151-re csökkent - az alapfokú nevelés-oktatás Köveskálon, Gyepükajánban, Szápáron, Bakonypölöskén, Egyházaskeszőn, Tésen, Kemenesszentpéteren, Somlószőlősön, Kamondon, Takácsiban és Kővágóörsön. Mihályházán összevonták az 1-3. és 5-7., majd következő évben a 2-4., 5-6. és 7-8. évfolyamot, Magyargencsen megszüntették a 4-8. évfolyamot. Az intézményi változások a városokat is érintették. Pápán összevonták a Belvárosi Általános Iskolát és a Nagy László Általános Iskolát, Balatonalmádiban bezárták a Váci Mihály Általános Iskolát, Balatonfűzfőn a Jókai Mór Általános Iskolát és Veszprémben a Nagy László Általános Iskolát. Ajkán racionalizálták az általános iskolai intézményhálózatot, melynek keretében két iskolacentrumot és ezekhez kapcsolódó tagintézményeket alakítottak ki. Néhány intézmény esetében fenntartóváltás történt óta egyesületi fenntartásban működik Nemesvámoson a Fehérlófia Waldorf Általános Iskola ban a veszprémi Alapítványi és Művészeti Általános Iskola kiköltözött Szentkirályszabadjára, egyúttal az intézményt fenntartó közhasznú társaság átvette a szentkirályszabadjai általános iskola működtetését ben Külsővat, Marcaltő és Nagyacsád települések önkormányzatai adták át közoktatási intézményeik fenntartását a győri székhelyű Vocational Academy Alapítványnak. 10

11 Az elmúlt években bővült az egyházi fenntartású intézmények köre a várpalotai Nepomuki Szent János Katolikus Általános Iskola, a pápai Szent István Római Katolikus Általános Iskola, valamint a csajági Református Általános Iskola alapításával. A vizsgált időszakban emelkedett az intézményfenntartó társulások (8. sz. melléklet) száma. Jellemző továbbá, hogy egyre több község együttműködésével alakultak meg, és így nem ritka az 5-6 vagy még több tagból álló társulás sem. A társulások létrehozásánál valószínűleg nagy hangsúlyt kaptak a települések között meglévő, hagyományos földrajzi kapcsolatok, így gyakran előfordul, hogy a társulás tagjai más kistérséghez, vagy akár más megyéhez is tartoznak, pl. Balatonvilágos Siófok, Balatonederics Vonyarcvashegy, Bakonytamási Veszprémvarsány, Gic - Sokorópátka. A társulások kialakítására ösztönzőleg hatott a közoktatásról szóló évi törvény évi módosítása is, amely szerint a fenntartóknak augusztus 31-éig gondoskodniuk kell a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskolájuk tagintézménnyé átalakításáról. A tagintézménnyé alakítás abban az esetben is kötelezettsége a fenntartónak, ha a hetedik és nyolcadik osztályok tanulólétszáma nem éri el a közoktatási törvényben meghatározott maximális osztálylétszám 50 %-át. Amennyiben a fenntartók nem tudják az intézmények átalakítását a jogszabályi feltételek szerint elvégezni, továbbműködési engedélyért fordulhattak az Oktatási Hivatalhoz január 31-éig. A megadott határidőig a megye 18 általános iskolájának továbbműködését kérték az intézményfenntartók. A törvénymódosítás a 2007/2008. tanév kezdetére alapvetően megváltoztatta a megye intézményhálózatát, jellemzően intézményfenntartó mikrotársulások kialakulását elősegítve a többcélú kistérségi társulásokon belül. A közoktatási feladatellátásban szeptember 1-jén részt vevő önkormányzati intézményeket a 7. sz. melléklet tartalmazza. A 2006/2007. tanévben pedagógust alkalmaztak a megye általános iskoláiban. Az egy pedagógusra jutó tanulók száma 10,2 fő, ami kevéssel marad el az országos 10,7 tanuló/pedagógus átlagtól. A fejlesztési terv előző felülvizsgálatakor a foglalkoztatott pedagógusok száma még fő volt, és 12 tanuló jutott egy pedagógusra. A pedagógusok számának csökkenését nyilvánvalóan indokolja a tanulók létszámának változása, illetve a közoktatásról szóló törvény évi módosítása is, amely a 2007/2008. tanévtől két órával megemelte az egyes pedagógus-munkakörökre előírt heti kötelező óraszámokat és bevezette a kéthavi munkaidőkeretet. Befolyásolta továbbá a pedagógusok foglalkoztatását a közoktatási törvény évi módosítása, amely az egyes munkaköröket kötelező és nem kötelező csoportokra bontotta, ezáltal pl: igazgatóhelyettes, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező betöltésük a fenntartónak már nem kötelezettsége. Mindezek ellenére azonban megállapítható, hogy a pedagógusok számának csökkenése mindössze 5%-os, ezáltal jóval kisebb mértékű, mint az ugyanezen időszak alatt bekövetkezett tanulói létszámcsökkenés. Az általános iskolákban alkalmazott pedagógusok még mindig sok helyen nem felelnek meg teljes mértékig a képesítési előírásoknak. Továbbra is gondot jelent a készségtárgyak, az idegen nyelv, illetve az alacsony óraszámú tantárgyak fizika, kémia tanításához szakos pedagógus biztosítása. Veszprém megye általános iskoláinak tárgyi feltételei továbbra is eltérő képet mutatnak. A kötelező eszköz- és felszerelésjegyzék megvalósításának határidejét a fenntartó kérésére a közoktatási törvény alapján - az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont 2003-ról augusztus 31-ére módosíthatta, azonban még így sem rendelkezik valamennyi általános 11

12 iskola tornateremmel, könyvtárral vagy éppen aulával. A fenntartók a viszonylag kisebb költségekkel megvalósítható felújításokat igyekeztek elvégezni nyílászárók cseréje, fűtési rendszer korszerűsítése, tetőszigetelés, azonban az olyan volumenű beruházásokra, mint amilyen egy korszerű tornaterem építése, anyagi fedezet vagy sikeres pályázat hiányában sok esetben nem kerülhetett sor. Az iskolaépületek egy része még mindig rossz állapotban van, és átfogó felújításra szorul. Az épületek teljes rekonstrukcióját és akadálymentesítését az önkormányzatok anyagi nehézségei miatt csak lassú ütemben és szinte kizárólag pályázati források bevonásával tudják megvalósítani. Örvendetes, hogy az elmúlt években jelentős infrastrukturális beruházások, fejlesztések is megvalósultak a megyében. Új iskolát építettek Nagyalásonyban, Tüskeváron, Szentgálon, Hajmáskéren és Balatonalmádiban (Vörösberényi Általános Iskola), bővítették a nemesgulácsi és a dabronci, valamint a balatonfüredi Eötvös Loránd Általános Iskolát. Címzett támogatás segítségével megvalósult a veszprémi Simonyi Zsigmond Ének - Zenei és Testnevelési Általános Iskola, illetve a Kossuth Lajos Általános Iskola teljes rekonstrukciója. A megyében élő nemzetiségek közül továbbra is csak a német nemzetiség számára biztosítottak a nemzetiségi nevelés-oktatás feltételei. Az elmúlt időszakban nem változott a nemzetiségi vagy nemzetiségi nyelvet oktató általános iskolák száma. Időközben megszűnt a bakonypölöskei általános iskola, viszont a 2006/2007. tanévtől a kupi általános iskolában bevezették a német nemzetiségi oktatást. A roma tanulók etnikai kisebbségi nevelése Devecserben biztosított, míg Berhidán az igények hiányában megszűnt. A közoktatási törvény 2003-as és 2006-os módosításaival az alapkészségek megerősítése, az esélyegyenlőség biztosítása kapott kiemelt hangsúlyt az általános iskolai nevelés-oktatásban. Ezt példázza, hogy az 1-4. évfolyamon túlmenően az 5. és a 6. évfolyamon is kiterjesztették a nem szakrendszerű oktatás megszervezését a kötelező tanórai foglalkozások %-ában szeptember 1-jétől az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben. A közoktatási törvény évi módosítása szeptember 1-jétől a nem szakrendszerű oktatás időkeretét megemelte, és a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének %-ában határozta meg, elősegítve ezzel a tanulói alapkészségek fejlesztését. Az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben kell ilyen módon megszervezni az oktatást, melyhez az általános iskoláknak el kellett végezniük a helyi tantervük átdolgozását szeptember 30-áig. Fontos változást jelentett a tanulók szöveges értékelésének - az 1-3. évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a 4. évfolyamon félévkor - bevezetése szeptember 1-jétől az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben, valamint az 1-3. évfolyamos tanulók évfolyamismétlésre való utasításának korlátozása. Ez utóbbira csak abban az esetben kerülhet sor, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudták teljesíteni. Az általános iskolában, különös tekintettel az alsó tagozatos évfolyamokra, kiemelt figyelmet kap az egészséges életmódra nevelés. Ennek megvalósítását segíti elő a mindennapos testmozgás bevezetése szeptember 1-jétől az első évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben. A mindennapos testmozgást a helyi tantervben meghatározott legalább heti három testnevelési óra és a játékos testmozgás biztosítja. 12

13 A közoktatási intézményeknek 2004-ben a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően felül kellett vizsgálni pedagógiai programjukat és ki kellett egészíteni az egészségnevelési és környezeti nevelési programmal, illetve el kellett készíteniük a fenntartói minőségirányítási program előírásait figyelembe véve intézményi minőségirányítási programjukat. A közoktatási intézmények feladataik hatékony, törvényes és szakszerű végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározzák minőségpolitikájukat, melynek végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert építenek ki és működtetnek. A minőségpolitikát és a minőségfejlesztési rendszert az intézményi minőségirányítási programban kell meghatározni. A minőségirányítási programot a közoktatásról szóló törvény évi módosítása szerint március 31-éig ki kellett egészíteni az intézményben vezetői feladatokat ellátók, továbbá a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjaival és az értékelés rendjével. A minőségirányítási program végrehajtása során figyelembe kell venni az országos mérés és értékelés eredményeit. A nevelőtestület a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével első ízben a 2008/2009. tanévben, majd ezt követően évente értékeli az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, az országos mérés, értékelés eredményeit, figyelembe véve a tanulók egyéni fejlődését és az egyes osztályok teljesítményét. Az értékelés alapján meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a közoktatási intézmény szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. A tanulói alapkészségek változásának figyelemmel kísérését segíti a közoktatási törvény azon módosítása, amely kötelezővé teszi a matematikai és anyanyelvi alapkészségek minden tanulóra kiterjedő felmérését az általános iskola 4., 6. és 8. évfolyamán. Amennyiben az országos mérés eredményei egy adott iskolában nem érik el a jogszabályban meghatározott minimumot, az intézménynek intézkedési tervet kell készítenie, első ízben a 2006/2007. tanév eredményei alapján január 1-jétől változtak elsődlegesen a több intézménnyel rendelkező városokat érintve - az általános iskolai körzethatárok megállapításának szabályai, ugyanis az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, illetve a közoktatásról szóló törvény előírásai alapján a helyi önkormányzatoknak december 31-éig át kell tekinteniük közoktatási intézkedési tervüket, és ebben meg kell jeleníteni a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket, így különösen az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon részt vegyen. Célok, feladatok, fejlesztési irányok Az intézményfenntartók számára fontos feladat kell, hogy legyen az iskolaépületek korszerűsítése, állagmegóvása, az akadálymentesítés megvalósítása. Ennek érdekében szükséges a pályázati források minél szélesebb körben történő kihasználása. 13

14 A közoktatási intézmények kötelező eszköz- és felszerelésjegyzékében foglaltakat augusztus 31-éig teljesíteni kell, ezért a fenntartóknak továbbra is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani azok beszerzésére. Az iskolák megfelelő eszköz és felszerelésének biztosítását után is előnyben kell részesíteni. Amennyiben a tanulók nevelés-oktatása csak másik településen oldható meg, a közlekedést iskolabuszok fenntartásával célszerű elősegíteni. Törekedni kell a kistérségek közoktatási intézményeinek racionálisabb kihasználására. Ezzel összefüggésben javasoljuk a többcélú kistérségi társulásoknak, hogy a tanulólétszám csökkenésével párhuzamosan tekintsék át a kistérségi iskolacentrumok kialakításának lehetőségét. Erősíteni kell a szomszédos települések együttműködését annak érdekében, hogy a tanulók a számukra leginkább kedvező helyen vehessék igénybe az iskoláztatás lehetőségét. A tagintézmények, telephelyek kialakításával létrejött intézményhálózatok lehetőséget teremthetnek a hatékonyabb és racionálisabb munkaerő-gazdálkodásra, és ezen keresztül a szakos ellátottság javítására, különös tekintettel az alacsony óraszámú tantárgyak esetében. Támogatni szükséges a kistérségi helyettesítési rendszer kialakítását és működtetését, a kistérségi szakmai munkaközösségek létrehozását. Elő kell segíteni az adott kistérség adottságainak, speciális igényeinek megjelenítését a nevelési-oktatási folyamatban. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elő kell segíteni a diszkriminációmentességet és szegregációmentességet, támogatni szükséges a hátrányos helyzetű tanulók társadalmi integrációját. Továbbra is kiemelt figyelmet kell fordítani az idegen nyelv és informatika tantárgyak oktatására. Támogatni szükséges az új pedagógiai módszerek bevezetését, melyek elősegíthetik a nevelés-oktatás színvonalának javítását. Külön figyelmet kell fordítani az összevont osztályokban folyó pedagógiai munka tartalmának és módszereinek újragondolására, a pedagógusok szakmai segítésére, továbbképzéseken való részvételük támogatására. Kiemelt figyelmet kell fordítani az alapkészségek fejlesztésére, elő kell segíteni a kompetenciaalapú oktatás - lehetőségek szerinti - széleskörű bevezetését. Az intézményeknek évente értékelniük kell minőségirányítási programjukat és megtenni a szükséges intézkedéseket tevékenységük folyamatos javítása érdekében. Az intézményfenntartóknak figyelmet kell fordítani az országos mérés-értékelés iskolai eredményeire, s nem megfelelő teljesítés esetén meg kell tenni a szükséges intézkedéseket Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése-oktatása A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében, állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást többek között az iskolai nevelés és oktatás keretében kell biztosítani. A közoktatási törvény évi módosítása újraértelmezte a sajátos nevelési igény fogalomkörét annak érdekében, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek valóban megkapják 14

15 az állapotuknak és helyzetüknek megfelelő oktatást, foglalkozást. A szakértői és rehabilitációs bizottságnak december 31-éig meg kell vizsgálnia a pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartós és súlyos akadályozottság miatt sajátos nevelési igényűvé nyilvánított tanulókat (pl.: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros aktivitászavar). A sajátos nevelési igény akkor tartható fenn, ha azt a megismerés és viselkedés fejlődésének rendellenessége indokolja. Ehhez a szakértői bizottság szakvéleményét pszichológiai, gyógypedagógiai és gyermekneurológiai vagy gyermek- és ifjúságpszichiátiai szakorvosi véleménnyel kell alátámasztani. Lényeges változás szeptember 1-jétől amellett, hogy szigorodtak a sajátos nevelési igényű tanulók vizsgálatai, besorolási feltételei, hogy sokkal konkrétabban határozza meg a törvény az ellátásukban közreműködő szervezetek feladatait is. Nőtt az óvodák, iskolák és kollégiumok szerepe, ugyanis a nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások megszervezéséért, amennyiben az intézményébe olyan sajátos nevelési igényű tanuló jár, aki a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okokra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. Intézkedni kell arról is, hogy ezen tanulók a 2008/2009-es tanévtől kezdődően átkerüljenek az általános követelmények szerinti oktatásba, a nevelési tanácsadó felügyelete mellett. Megyénkben az értelmi fogyatékos tanulók nevelése 8 önálló intézményben és 12 általános iskola eltérő tantervű tagozatán folyik (5. sz. melléklet). Az értelmileg akadályozott tanulókat a veszprémi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium fogadja, a tanulásban akadályozott gyermekek nevelése-oktatása a többi intézményben történik. A gici Sztehlo Gábor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és gyermekotthon július 1-jei hatállyal jogutóddal megszűnt, így egyre csökkent a kizárólag értelmileg akadályozott tanulókat ellátó intézmények száma. A 2006/2007. tanévben Gicen tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek közül a 2007/2008. tanévben 7., 8., 9. és a 10. osztályba járók iskoláztatása Pápán, a Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában folytatódik. A 11. osztályosok (szakképző évfolyam) iskoláztatása kollégiumi elhelyezéssel a veszprémi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégiumban történik. A 2007/2008. tanévben a 12. évfolyamon (szakképző évfolyam) tanulóknak lehetőségük lesz Gicen befejezni az ott elkezdett szakmák megszerzését kihelyezett osztályban, kifutó jelleggel. A 2008/2009. tanévtől a szakképzésben résztvevő valamennyi 11. és 12. osztályos tanuló iskoláztatását és kollégiumi elhelyezését már a veszprémi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium mint a megszűnő Sztehlo Gábor Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Gyermekotthon jogutód intézménye végzi majd ben megszüntetésre került a sümegi Kisfaludy-Ramassetter Iskola keretein belül működő Gyógypedagógiai Általános Iskola. Tanulói a 2007/2008-as tanévtől az ajkai Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben és a tapolcai Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskolában teljesítik tankötelezettségüket. A felülvizsgálat időszakában a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működő intézményeken (Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola, Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális 15

16 Szakiskola és Kollégium, Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola) kívül megyei fenntartásba került a tapolcai Szász Márton Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola is. Tanulásban akadályozott tanulókat nevelő tanulócsoport a berhidai Ady Endre Általános iskolában is működik, összevont 1. és 3., valamint 2. és 4. osztályokban, továbbá Balatonfüreden, Balatonfőkajáron, Csabrendeken, Devecserben, Lovászpatonán, Nagyvázsonyban, Öskün, Pápateszéren, Szentgálon és Zircen a Reguly Antal Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában, mely iskola Zirc Város és a Megyei Önkormányzat társulásában működik. A fent említett intézmények mindegyike fogadja a környező településekről érkező tanulókat. Különösen magas a várpalotai Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában a bejárók száma. Az intézmény teljes tanulólétszámának 54%-a jár be valamelyik szomszédos településről. Szintén magas a pápai Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolába a bejárók aránya: 34%, az ajkai Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézményben arányuk: 29%. Az intézmények többségében csökkentek a tanulói létszámok a 2002-es létszámadatokhoz képest: Ajkán 242-ről 225-re, Pápán 196-ról 180-ra. Veszprémben a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégiumban viszont nőtt a tanulói létszám 132-ről 144-re, ennek oka a gici intézmény megszüntetése is. A 2007/2008. tanévtől kezdődően a Molnár Gábor Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium mellett a várpalotai Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola és Előkészítő Szakiskolában is indult egy óvodai csoport a sajátos nevelési igényű kisgyermekek ellátására. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 125. (2) bekezdése értelmében szeptember 1-jétől kötelező a fejlesztő iskola létrehozása a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek számára. A fejlesztő iskola létrehozása a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium intézményi keretein belül lenne célszerű. Az elmúlt évek határozott oktatáspolitikai prioritása a sajátos nevelési igényű gyermekek és a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek integrációjának elősegítése. Pályázatok sora támogatta az együttnevelési elképzelést, mely az Európa Unióhoz való csatlakozással felerősödött. A sajátos nevelési igényű gyermekek integrációjának lehetőségével az általános iskolák egyre nagyobb hányada él. Sok intézményben azonban hiányoznak ennek a személyi, tárgyi feltételei. Ezen intézmények pedagógiai segítését szolgálja az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény elláthatja továbbá: a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, gyógytestnevelés és az utazó szakember-hálózat működtetését. A jogszabály lehetőséget ad szolgáltatások (szaktanácsadás, pedagógiai tájékoztatás, igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, pedagógusok továbbképzése, tanulói tájékoztató, tanácsadó szolgálat) feladatainak ellátására is, továbbá az intézmény keretein belül óvodai vagy általános iskolai 16

17 feladatot ellátó intézményegység, nevelési tanácsadás, családsegítő szolgálat és az iskolaegészségügyi szolgálat is működhet. Az ajkai Molnár Gábor Általános Iskola a 2007/2008-as tanévtől egységes gyógypedagógiai módszertani intézményként is működik. A várpalotai Bartos Sándor Óvoda, Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola tervei közt szintén szerepel, hogy egységes gyógypedagógiai módszertani intézménnyé váljon. A tervek szerint 2008-ra szeretnék megteremteni az átalakulás alapjait. Az iskola segítségével megvalósítható lenne a várpalotai kistérségben az utazó gyógypedagógusi szolgálat, ami nagyban elősegítené az integrált oktatás kiterjesztését. A közoktatási intézmények részéről megvan az igény az utazó gyógypedagógusok foglalkoztatására. A fenti okok miatt szükséges a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának újragondolása, hiszen 2008 szeptemberétől a nem organikus okokra visszavezethető tartós tanulási zavar az intézményben dolgozó pedagógusok ellátásával korrigálandó, a nevelési tanácsadók közreműködésével. Ez a tény megnöveli majd a nevelési tanácsadók feladatait, így igény jelentkezhet az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény utazó szakembereire. Célok, feladatok, fejlesztési irányok Törekedni kell arra, hogy a sajátos nevelési igény megállapítására minél fiatalabb korban derüljön fény, hogy a gyermek nevelésére és oktatására a legmegfelelőbb intézményben kerüljön sor. A szegregált nevelés-oktatás fenntartását továbbra is szükségesek tartjuk, amennyiben indokolt. A települési önkormányzatok felelőssége, hogy csak olyan helyen adjanak lehetőséget integrált nevelés folytatására, ahol a személyi, tárgyi feltételek adottak. Célul tűzzük ki az intézmények személyi és tárgyi feltételeinek javítását, a rehabilitációhoz szükséges eszközök, felszerelések javítását, beszerzését a kötelező eszközjegyzékben leírtaknak megfelelően. Fontosnak tartjuk a gyógypedagógusok továbbképzését, meglévő ismereteik megújítását. Szorgalmazzuk az integrált oktatás személyi feltételeinek javítása érdekében a fejlesztő pedagógusi feladatok ellátásához továbbképzések indítását. Segíteni kell a gyógypedagógiai oktatási intézményekből kikerülő fiatalok életkezdését együttműködve a szociális intézményekkel. Fejlesztő iskola létrehozását kezdeményezzük a veszprémi Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium szervezetébe integráltan. A feltételek megteremtése, a zsúfoltság megszüntetése és a gici tanulók képzése érdekében az intézmény rekonstrukcióját a fenntartó kiemelten fontos feladataként jelöljük meg. A pápai Balla Róbert Téri Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola részére tornaterem építése és a gyakorlati oktatótermek felújítása a tulajdonos önkormányzattal együttműködve. 17

18 2.4. Alapfokú művészetoktatás Az alapfokú művészetoktatási intézményekben művészeti nevelés és oktatás folyik. Az alapfokú művészeti oktatás megalapozza a művészeti kifejező készségeket és felkészíthet a továbbtanulásra. A művészetek tanítása mással nem helyettesíthető módon járul hozzá a nemzeti és európai azonosságtudat kialakításához és kultúra megismeréséhez. Az iskolatípus sajátossága, hogy bennük a tankötelezettség nem teljesíthető, és szolgáltatásaik csak térítési díj ellenében vehetők igénybe. A közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény 86. (3) bekezdése értelmében a megyei önkormányzat köteles gondoskodni az alapfokú művészetoktatásról abban az esetben, ha azt a települési önkormányzatok nem látják el, illetve a feladat a megye területén nem megoldott. A 2007/2008-as tanév kezdetéig mindössze egy alapfokú művészetoktatási intézmény működött megyei fenntartásban, a pápai Bartók Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, egy intézmény a tapolcai Járdányi Pál Alapfokú Művészetoktatási Intézmény pedig Tapolca Város és a Megyei Önkormányzat társulásában működött augusztus 31-jétől összesen 6 intézmény működik a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában: - az ajkai önkormányzat fenntartásában működött Bródy Imre Gimnázium és Szakközépiskola összevonásra került a szintén ajkai önkormányzat fenntartásában működött Alapfokú Művészetoktatási Intézménnyel. Az összevont intézmény: Bródy Imre Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. - az eddig társulásban működtetett Járdányi Pál Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. - a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése döntött a várpalotai önkormányzat fenntartásában működő Zenevár Alapfokú Művészetoktatási Intézmény átvételéről megyei fenntartásba és a már megyei fenntartásban működő Thuri György Gimnázium és Szakközépiskolával történő összevonásáról augusztus 31-től az összevont intézmény megnevezése: Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény augusztus 31-jétől a társulásban működtetett Kisfaludy Sándor Gimnázium, Szakképző Iskola, Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a Veszprém Megyei Önkormányzat fenntartásában működik. - a zirci Városi Zeneiskola átvételéről döntött a Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése. Az átvételt követően a Városi Zeneiskola összevonásra kerül a már megyei fenntartásban működő III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolával. Az összevont intézmény: III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény. A fenti tagintézményekben zeneművészeti ágban folytatnak oktatást, a tanszakok száma bőséges. A zenei képzés egyéni foglalkozásokra épül, ezért a nagyobb intézmények tudnak bővebb kínálatot nyújtani és ehhez rendelkeznek a megfelelő hangszerállománnyal is, aminek karbantartása költséges. Kistelepüléseken inkább a csoportos oktatás (képző- és iparművészet, táncművészet, színművészet és bábművészet) feltételei teremthetők meg, mivel e művészeti ágak kevésbé eszköz és szakemberigényesek. Az alábbi településeken a helyi önkormányzat által fenntartott alapfokú művészetoktatási intézmény működik: Balatonfüred, Balatonalmádi, Veszprém, Berhida, Balatonfőkajár, Herend, Tihany, Balatonfűzfő, Homokbödöge, Balatoncsicsó, Nagyvázsony, Devecser, 18

19 Balatonkenese, Magyarpolány. Nemesgulácson a 2005/2006. tanévtől, Zalahalápon a 2006/2007. tanévtől indult művészeti képzés. A megyében mind a négy művészeti ágban (zeneművészet, képző- és iparművészet, táncművészet, színművészet és bábművészet) folyik képzés. Valamennyi önkormányzati fenntartásban működő alapfokú művészetoktatási intézmény fogadja a más településekről bejárókat. Sok intézmény rendelkezik telephelyekkel a környező településeken és iskolákban. Különösen sok telephellyel rendelkezők a várpalotai Thuri György Gimnázium, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (10 telephellyel) és a zirci III. Béla Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (8 telephellyel). A 2007 szeptemberétől Magyarpolányi Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a kistérség szinte valamennyi iskolával rendelkező településén nyújt művészetoktatási szolgáltatást. Jelentős ezen a területen a nem önkormányzati fenntartású intézmények tevékenysége, telephelyeik számát dinamikusan bővítik. Örvendetes, hogy a kistelepülések gyermekei számára is elérhetővé teszik a művészeti képzést, az oktatás színvonalában azonban nem lehetnek különbségek kis- és nagytelepülések között. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvényben foglaltak értelmében az alapfokú művészetoktatási intézményeket minősíttetni kell a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002 (II. 15) OM rendeletben meghatározott minősítési eljárásnak megfelelően. A normatíva 100%-ára csak abban az esetben jogosultak a fenntartók, ha az intézményeik megszerzik a Kiválóra Minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vagy a Minősített Alapfokú Művészetoktatási Intézmény címet. A címeket a Minősítő Testület adományozza a helyszíni szemlét követően, ahol az intézmény dokumentumainak, tárgyi, személyi feltételeinek vizsgálata történik. A fejlesztési terv felülvizsgálatának időszakában valamennyi megyei fenntartásban működő alapfokú művészetoktatási intézmény sikeresen fejezte be az eljárás első szakaszát, az előminősítési eljárást, megszerezve ezzel az előminősített intézmény címet. Így már szeptember 1-jétől ezen intézmények jogosultak az állami normatíva 100%-ra, szemben azokkal az intézményekkel, amelyek nem szereztek ilyen címet. Ők csak a normatíva 50%-ára jogosultak. A helyszíni vizsgálatot magába foglaló minősítési eljárás lefolytatásának várható határideje december 31. Ezt követően kerül nyilvánosságra a minősített intézmények névsora. A minősítés 5 évre szól. Remélhetően a megyében a pedagógus ellátottság a minősítési eljárásnak köszönhetően pár éven belül 100%-os lesz, hiszen csak azon intézmény kaphatja meg a 100%-os állami hozzájárulást, amelyik a törvényi előírásoknak megfelelően működik. Célok, feladatok, fejlesztési irányok A tárgyi feltételek javítása, a hangszerek karbantartása és cseréje érdekében szorgalmazzuk a pályázati lehetőségek kihasználását. Ösztönözzük a pedagógusok képzését, továbbképzését, a megfelelő szakképzettség megszerzése érdekében. Segíteni kell, hogy minél több gyermek váljon művészetszerető emberré. A tehetségek kibontakoztatásának egyedülálló formája az alapfokú művészetoktatás. 19

20 Szükségesnek tartjuk az intézmények telephelyeinek áttekintését, felülvizsgálatát, hogy csak a megfelelő feltételekkel rendelkező telephelyeken folyhasson oktatás. Az oktatás minőségének biztosítását az alapfokú művészetoktatás területén is kiemelkedő fontosságú feladatnak tartjuk Középfokú nevelés-oktatás Középfokú iskolai oktatás A középfokú oktatás főbb mutatószámai Veszprém megyében a felülvizsgálat időszakában Tanulók száma a nappali rendszerű oktatásban 2001/ / / / /2006 Gimnázium 6184 (30,5 %) (32 %) Szakközépiskola 7856 (38,8%) (37,8%) Szakiskola 5778 (28,5 %) (27 %) Speciális szakiskola 418 (2 %) (2,8%) Összesen: Tanulók száma a felnőttoktatásban 2001/ / / / /2006 Gimnázium Szakközépiskola szakiskola Egy osztályra jutó tanulók száma a nappali és felnőttoktatásban 2001/ / / / /2006 Országos átlag 2005/2006 Gimnázium 31,1 30,6 30,1 29,8 29,4 28,9 Szakközép- 27,2 28,0 27,2 26,6 25,8 26,1 iskola Szakiskola 23,9 27,2 27,4 27,1 25,3 24,5 Speciális szakiskola 11,6 12,5 12,4 12,1 12,1 11,7 Egy pedagógusra jutó tanulók száma a nappali és a felnőttoktatásban 2001/ / / / /2006 Országos átlag 2005/2006 Gimnázium 14,5 15,1 14,0 12,7 13,6 13,4 Szakközép- 14,9 14,2 14,4 13,4 13,6 13,8 20