Szakdolgozat. Miskolci egyetem Állam és jogtudomány Jogelméleti és jogszociológiai tanszék

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szakdolgozat. Miskolci egyetem Állam és jogtudomány Jogelméleti és jogszociológiai tanszék"

Átírás

1 Miskolci egyetem Állam és jogtudomány Jogelméleti és jogszociológiai tanszék Szakdolgozat Roma kisebbségpolitika különös tekintettel Bátonyterenye térségében Név: Szűcs Gabriella Igazgatásszervező Nappali tagozat Konzulens: Dr. Vinnai Edina adjunktus Miskolc

2 University of Miskolc Faculty of law Department of sociology and legal theory Thesis Roma minority policy with special regard to the micro-region of Bátonyterenye Name: Szűcs Gabriella BA in Public administration Management Full-time courses Consultant: Dr. Vinnai Edina Miskolc

3 Tartalomjegyzék Bevezetés A cigányság története 1.1. A cigány népcsoport származása A cigányság betelepítése Honnan ered a cigány elnevezés? Népszámlálási adatok a magyarországi kisebbségekről Területi áttekintés Képzettség szerinti adatok A cigányságpolitika történeti áttekintése 1961-től napjainkig es intézkedések es törekvések A rendszerváltás után Nemzetközi szabályzás Nemzetközi szervezetek elvárásai és a magyarországi szabályzás Európai Unión belül a magyarországi törekvések Jelenlegi szabályozás Nemzetiségi önkormányzatok A Roma Tehetségsegítő Tanács (RTT) létrehozása Cigányságpolitika Bátonyterenye kistérségében 3.1. Bátonyterenyei óvodákban, iskolákban megvalósult törekvések A Táguló világ projektben belül megvalósultak Gyerekház Projektek, támogatások a kistérségben Összegzés Irodalomjegyzék Melléklet... 3

4 Bevezetés A hétköznapokban egyre többször hallani roma és nem roma közötti ellentétről, ezek az ellentétek nagyon sokszor tettlegességig fajulnak, sőt akár brutalitásba is fordulhatnak. Aktuális és társadalmainak nagyban befolyásoló kérdésről beszélünk, mikor azt mondjuk, a romákat segítenünk kell a beilleszkedésben. Kistérségünkben a roma lakosság száma egyre növekszik és körükben egyre több a mélyszegénységben élő család. Szakdolgozatom témájául azért választottam a roma politikával való foglalkozást mivel a jövőnket csak közösen tudjuk hatékonyan felépíteni. A dolgozatom első részében a cigány nép történelmi múltjával foglalkozom, továbbá a teljesség igénye nélkül a társadalmi beilleszkedésük érdekében hozott jogszabályokat tekintem át. Szakdolgozatom második felében a bátonyterenyei kistérségben elindított programokat, törekvéseket és a Dorogháza Önkormányzata által biztosított támogatásokat fejtem ki. Vizsgálódásaim helyszíneként azért választottam a bátonyterenyei kistérséget, mivel e térség egyik településén élek, a szakmai gyakorlatomat a Dorogháza Polgármester Hivatalában töltöttem, ahol a szociális ügyekbe betekintést nyertem. Megfigyelhettem melyek, azok az ügyek, amelyek legnagyobb számban előfordulnak. Dorogházán működik a kistérség egyetlen Gyermekháza, ami kiemelkedő teljesítményt nyújt ezen a területen. A Gyermekház vezetőjének segítségével ismerhettem meg közelebbről egy kiemelt programot a TÁMOP / Jelenleg a romákat igen gyakran érik kritikák, melyek többsége nem alaptalan gondolok itt az alacsony iskolázottságra, az iskolai hiányzásokra a munkához való negatív hozzáállásra, az agresszív magatartásra. Ez a kérdés nem oldódik meg egyik napról a másikra, de a jövőben reméljük sikerül megoldást találni, mely hosszú távúan és hathatósan változtatják meg a roma emberek szemléletét is 4

5 1. A cigányság története 1.1. A cigány népcsoport származása A cigány népcsoport európai, azon belül is a magyar történetének kezdetét nehéz meghatározni mivel tőlük írásos emléket a történészek nem találtak, így a környezetük által visszahagyott írásos emlékére tudunk csak támaszkodni. A cigányok, vagy más néven romák egy Indiából származó nép. A XV. században vándoroltak be Európába. Kalandozásaik során a cigány csoportok megtanulták a helyi nyelveket, szokásokat és felmérték a mesterségeik gyakorlásához legelőnyösebb vidékeket, ahol azután évszázadokig folytatták a körkörös utazást. Különféle mesterségekre szakosodtak, foglalkozásuk kiterjedt a zenélésre, kovácsmesterségre, kézművességre (rézöntés, fafaragás, vesszőfonás), vályogvetésre, kereskedelemre, mutatványosságra, de a lopásra, jóslásra, kártyavetésre is. Voltak közöttük, akik beálltak tengerésznek és így eljutottak messzi földrészekre, sőt Kolumbusz hajóján is szolgáltak kép: Romák Európában már 1447-ben megszületett ellenük az első döntés, mert az egyházi hatóságok kitiltották őket a spanyolországi Barcelonából. 1 Bánlaky Pál: Alapismeretek a cigányokról (romákról) szociális munkásoknak. Budapest: Wesley János Kiadó, 2007, o. 5

6 A török terjeszkedés ekkor már nyomasztóan nehezedett egész Európára, és a cigányokat pogánysággal kezdték vádolni, valamint azzal hogy török kémek. Több országban megtiltották a velük való minden kereskedelmi és egyéb érintkezést ban a tridenti zsinat úgy rendelkezett, hogy cigány ember nem lehet a katolikus papság tagja. A kitiltó rendeletek miatt a cigányok a határok népei lettek, egyik országból a másikba menekültek, de megtartották szabadságukat és a függetlenségüket a nem-cigányok törvényeitől. Történeti források szerint a török hódítás előszelét érezve kisebb csoportokban érkeztek déli irányból hazánk felé. A roma népcsoportok egy része Magyarországon marad, másik része tovább vándorol hazánkból. Ekkoriban főleg a szórakoztatásból élnek: mutatványozás, ének, zene, tánc. Ezen kívül szolgáltatást is nyújtanak (kosárfonás, sátorkészítés, fémművesség, stb.). Az 1396-os évekből már írott dokumentumok is rendelkezésünkre állnak, hogy a pécsi püspök 25 sátoros cigány családnak engedélyezte a letelepedést. 2 A nagyobb létszámú betelepedés akkor indult el, amikor Zsigmond király és császár úgynevezett menleveleket adott ki, amelyek szerint legálisan jöhettek az országba roma csoportok. Az 1400-as évek első felében indult meg a roma népesség áramlása a balkánról. Békésen éltek a romák együtt a magyar lakossággal. Letelepedés szempontjából az erdélyi részeket és a Havasalföld környékét részesítették előnyben kép Cigányok vándorlása, Kemény István: A magyarországi romák. Győr: Széchenyi Nyomda Kft, 2000, 5-7. o. Bánlaky Pál: i.m o. 6

7 1.2. A cigányság betelepítése A magyarországi cigányságot a XVIII. században erőszakkal telepítették le a Habsburg uralkodók. Mária Terézia intézkedései nyomán nagyobb arányú betelepedés indult meg az alföld térségébe. Az uralkodó úgy gondolta, hogy a mezőgazdaságban hiányzó munkaerőt velük fogja pótolni. A romák alig-alig ismerték az állattenyésztést, növénytermesztéssel pedig soha nem foglalkoztak, ekkoriban fél nomád életet éltek. A kézműves iparba éppen csak belekóstoltak. Ez lehetett a sikertelenség egyik oka. Egyik intézkedése alapján a roma kisgyermekeket 2-4 éves korukban kiemelték a családból és magyar jobbágycsaládokhoz adták, hogy földművelő környezetben nevelkedjenek Ez azonban meghiúsult, hiszen a gyerekekhez való kötődés életfontosságú a roma családokban. Megindult az elvett gyermekek utáni keresés ezzel egyszerre a romáknak a parasztokkal szembeni konfrontációja Előtérbe került az üldözöttség tudata ben Békés megyében olyan rendelet látott napvilágot, amely megtiltotta, hogy a cigányok egymás mellé építsék házaikat, ezzel is az asszimilációt kívánták szorgalmazni. Nem lopni és hazudni, varázsolni, cigánykodni, hanem igaz munkával élni. Utcában fel s alá járni, koldulni, lopni, részegeskedni, veszekedni, az utcákon kiabálni gunyhót vagy földházat teljességgel csinálni ne engedtessék. 4 Az intézkedés azonban nem hozta meg a várt eredményt, épp ellenkező hatást ért el a rendelet, mert sokan azok közül is megszöktek, akik már kezdtek áttérni a letelepedett életmódra. Egy csoport, nyelvileg teljesen asszimilálódott, így a szaktudomány megnevezése szerint ők lettek a magyar anyanyelvű cigányok. A balkáni cigányok másik fele szabad maradt és folytatta a vándorló életmódot. A XIX. század elején a Magyar Királyságba vándorló csoportjaikat oláhcigányoknak nevezték. Ők még az eredeti Indiából hozott nyelvjárásukat használják. A század vége és az első világháború közötti időszakban a legnagyobb részük Magyarországról tovább vándorolt Nyugat-Európába és Amerikába. Ők alkotják a világ mai cigány lakosságának legelterjedtebb csoportját, még Dél-Amerikában és Ausztráliában is élnek Sokan mai napig vándorló életmódot folytatnak, ők az oláhcigányok, akik lakókocsijaikkal járják a világot. A harmadik nagy csoport a beás cigányok, akik a XIX-XX. század fordulóján telepedtek át hozzánk Erdélyből és a Havasalföld vidékéről. 4 Mezei-Pomogyi-Tauber: A magyarországi cigánykérdés dokumentumokban Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 1986, 85. o. 7

8 A romák tagozódása érezhető az életvitelükön is, megtalálhatóak a magasan kvalifikált muzsikus családok és a telepi viszonyok között élő putri lakó roma családok. 3.kép Részlet a Magyar Csendőrség Szervezeti és Szolgálati Utasításából (1927). https://www.magyarcsendőrség A 30-as évektől a náci Németország a cigányok ellen népirtást folytatott. A porajmos (lovári nyelven elnyelés ) során az egész németországi cigány lakosságot kivégezték, a második világháború alatt pedig más országokból is sokakat a koncentrációs táborokba hurcoltak, ahol kb cigány szenvedett kínhalált. A túlélők a háború után szinte sehol nem kaptak kártérítést. 5 5 Bánlaky Pál: i.m. 29. o. 8

9 1.3. Honnan ered a cigány elnevezés? A romák az európai országokban a legnagyobb létszámú etnikai kisebbség. Kiket tekinthetünk Magyarországon romáknak? Önmagukat romnak, vagyis embernek, illetve néha kálonak, feketének nevezik. A magyarországi vándorcigányok néhol manusnak (szintén ember ) is nevezik magukat. A világ népei és nyelvei különféle szavakkal nevezik a cigány népet. Londonban április között megtartott Első Roma Világkongresszuson, az ott jelenlévő, különböző cigány népcsoportokhoz tartozó küldöttek, konszenzussal azt fogadták el, hogy a világ összes cigány 6 származású emberének közös és hivatalos elnevezése attól kezdve a rom többes számú alakja, azaz a roma legyen. Így a romák elnevezés a cigány népcsoportokhoz tartozó emberek közösségét jelenti. A roma elnevezés a különböző nyelvű és szokású, de hagyományos cigány kultúrájú és a befogadó ország többi lakosától (a nem romáktól ) erősen eltérő, sok esetben szándékosan elhatárolódó valamennyi cigány emberre használatos. Azonos etnikumnak eredetileg csak a nem-cigányok tartották őket, azonban a többségi társadalom kultúrájához igazodva újabban a cigányok között is egyre többen kezdenek egységes népben, nemzetben gondolkodni. A hagyományos cigány elnevezés ma egyesek szerint negatív jelentéstartalmat hordoz, ezért a közéletben kerülendőnek tartják. Magyarországon jelentős csoportok illetve általában a cigányok nagy része azonban továbbra is cigánynak nevezik magukat, és az elnevezés a cigányság céljait támogató egyes szervezetek nevében is tovább élt, mint például az Országos Cigány Önkormányzat esetében. 7 Természetesen a cigány szó a magyar nyelv része, amelynek helye van a kultúrában, s vitatott, hogy mennyire cserélhető fel erőszakkal egy idegen nyelv vele megegyező jelentésű szavával. Sólyom László, a volt köztársasági elnök is kiállt a cigány szó mellett, és több nyilvános beszédében is használta. 8 A magyarországi cigányok a cigány nép Magyarországon élő népessége. Ők alkotják az ország legnagyobb hivatalosan elismert kisebbségét. A magyarországi nemzetiségek közül ők az egyedüliek, akik nem rendelkeznek anyaországgal, ezért nem nemzeti kisebbségként, 6 7 Bánlaky Pál: i.m o. Dr. Nagy Gábor Tamás: Félünk, Etnikai és szociális konfliktusok elkerülésének, feldolgozásának lehetőségei (A konferencia anyaga), Budapest: Humanitas Civitatis Alapítvány,

10 hanem etnikai kisebbségként határozzák meg őket. Magyarországon hivatalosan az az ember cigány, aki magát a népszámláláson, a szavazásnál, az iskolában Népszámlálási adatok a magyarországi kisebbségekről Magyarországon a 2001-es népszámlálás adatai szerint a lakosság fő. A Magyarországon élő nemzetiségi számaránya viszonylag alacsony a hivatalos népszámlálások szerint. Az anyanyelvvel nem rendelkező roma népesség száma fő. A népszámlálási adatok ugyanakkor jelentősen eltérnek a szociológusok felmérési eredményeitől. A 2003-ban a reprezentatív eredmények alapján a cigányság számát becsülték. Évi fős növekedést jósolnak a cigány lakosság körében. 9 A hivatalos források főt jelölnek, de ismertek a és fő közötti népességről szóló kutatási eredmények is. Egyes roma értelmiségiek szerint ez a szám az egymilliót is eléri. A Központi Statisztikai Hivatalban készülő tanulmány véglegesnek még nem tekinthető adatai (a számítások még folynak) szerint a cigány lakosság lélekszáma Magyarországon 2050-re éri el az egymillió főt Területi áttekintés A népszámlálás szerint Magyarország 3200 települése közül 2000-ben élnek cigányok. Vidéken a három északi megyében legnagyobb a népességük. A fővárosi cigányság lélekszámát ezer körülire becsülik. 9 Kemény, Janky, Lengyel: Roma társadalom Gyorsjelentés a kutatás A Részéből (A TÁMOP program kutatási mellékletéhez kapcsolódóan készült kutatási jelentés 10

11 4. kép A cigány kisebbséghez tartozók területi elhelyezkedése A népszámlálás során kisebbségi kötődését megvalló személy majdnem fele cigány, valamivel, több mint negyede német, és a fennmaradó negyedet a további 11 nevesített kisebbség képezi. A 1. számú táblázatból kiolvasható, hogy Magyarországon a lakosság, 2%- a cigánynak vallotta magát, ez a magyarországi kisebbségek tekintetében 46,47%-ot tesz ki. Látható, hogy a magyarországi nemzetiségek majdnem fele cigány származású. cigány német szlovák horvát román ukrán szerb szlovén lengyel görög bolgár ruszin 1. diagram, a törvényben nevesített kisebbségek aránya 2001 A kisebbségek átlagéletkora - a cigányság kivételével - magasabb az országos átlagnál (Magyarországon 2001-ben az átlagéletkor 39,2 év volt- a férfiaknál 37,1, a nőknél 41,1 év). A kisebbségek korcsoportok szerinti megoszlása - a cigányság kivételével - a reprodukció 11

12 szempontjából az országos átlagnál kedvezőtlenebb: a gyermekkorúak aránya mindegyik esetben kisebb, és a legtöbb kisebbség esetében az öregkorúak aránya is nagyobb. A roma és nem-roma népesség életkorcsoportos megoszlása, 2001, 2003, % 2. diagram Az adatok forrása: Kemény, Janky és Lengyel (2004) 18. oldal, valamint a 2001-es népszámlálás demográfiai adatsorai Amint a diagramról is leolvasható a roma népességnél kiemelkedően magas a fiatalkorúak aránya, ez is igazolja a következő évekre előrevetített népességszámuk növekedését. A kisebbségek közül a foglalkoztatottak aránya a kínaiak, az arabok és a lengyelek esetében a legmagasabb, a munkanélküliek aránya - a cigányság kivételével, akiknél kb.11% - nem sokban tér el a 4% körüli országos átlagtól. Viszont a németek esetében mindössze 1,77%, a népszámlálás során összeírt 2414 kínai között pedig 8 fő volt munkanélküli (0,33%) Képzettség szerinti adatok Képzettség szempontjából az egyetemi végzettségűek aránya az afrikaiak, az arabok és a héberek esetében a legnagyobb, a legalább középiskolai végzettséggel rendelkezők tekintetében a héber és a lengyel anyanyelvűek állnak az élvonalban. Az idősebb korösszetételű kisebbségek esetében a középiskolai végzettségűek aránya valamelyest az 50% körüli átlag alatt van, de - ugyancsak a cigányság kivételével - a legalacsonyabb arány (a szlovéneké) is 41%. 12

13 1. diagram Népesség és cigányság megoszlása képzettség szerint Tevékenységi ágazatok tekintetében a vezetők körében az afrikai, héber, arab anyanyelvűek vannak képviselve a legnagyobb arányban, de a ruszinok, a bolgárok és a szerbek sem sokkal maradnak el mögöttük. Az egyéb szellemi foglalkozások esetében a görögök és lengyelek vannak felülreprezentálva, míg a szolgáltatások terén a kínaiak felülmúlhatatlanok. Valójában e tekintetben is a cigányság arányai az igazán problematikusak, valamelyest hátrányosak még a szlovének és a románok jellemzői. 10 A társadalmunkat érintő problémák tehát számadatokkal is alátámaszthatók, miszerint a magyarországi cigányok elszegényedése, alulképzettsége, alacsony foglalkoztatottsága megoldásra várnak, hiszen társadalmunkban számuk növekvő tendenciát mutat

14 2.A cigányságpolitika történeti áttekintése 1961-től napjainkig es intézkedések Az első hivatalos intézkedés a roma népességet érintően az 1961-es állami és párthatározatban jelentkezett, ez és a következő határozatok is az évek során, figyelmen kívül hagyta az etnikum jellegzetességeit. Szociális téren sok pozitív intézkedés történt: iskoláztatás lakásépítések egyéb szociális intézkedések. 11 Ezek az intézkedések, a cigánykérdést társadalompolitikai kérdésnek tekintették és elindult az asszimiláció elérésre tett kísérlet. Már ekkor célul tűzték ki a cigánytelepek megszüntetését. Ekkoriban családok ezrei jutottak egészségesebb lakásokhoz. A közösségen belüli értékek felmutatására esélyt sem ad a cigányságnak, a többségi társadalomban meglévő előítéletek felszámolását átgondolatlanul szervezik meg, a visszajelzésekkel későbbiekben nem tudnak mit kezdeni. Jó meglátás, hogy munkához akarja mielőbb jutatni a cigány embereket, azonban nem fordít kellő figyelmet arra, hogy a társadalom minden szintjén saját erejükből legyenek jelen. Társadalompolitikai szemmel lehetett látni, hogy többségükben iskolázatlan tömeges munkaerőt fognak jelenteni, és amennyiben ehhez rögzül megélhetési stratégiájuk, újratermelődővé válik helyzetük. A kockázati tényezők a következők: a célcsoport alapos ismerete (etnikai, kulturális és nyelvi hátterek feltérképezése), a társadalom befogadó készségének ismerete, közös kapcsolatok terének vizsgálata, milyen konszenzusok szükségesek mindkét fél részéről az elutasítás megelőzésére, és felmérni az ehhez szükséges időt. Alapesetben ide tartozik még a fokozatos társadalmi beilleszkedéshez szükséges keretek biztosítása, azaz előre láthatóan a társadalom minden szférájában helyet kell biztosítani az integrálandó közösség képviselőinek. Általában ennek legegyszerűbb, ám koránt sem rövid távú megoldása az oktatási rendszeren keresztül történhet. A szovjet blokk országaiban azonban rövidebb távú megoldásnak számított a szovjet mintájú integráció. Az Orbán László által megalkotott határozati javaslat, majd határozat csak elindítja ben a cigánykérdés politikai, és társadalompolitikai irányvonalait. Ellenben közel két évtized alatt a pártvezetés nem tud úrrá lenni az önmaguk által kirobbantott gátszakadáson. 11 Bánlaky Pál: Alapismeretek a cigányokról (romákról) szociális munkásoknak. Budapest: Wesley János Kiadó, 2007, o. 14

15 A '61. évi párthatározat szétosztja a végrehajtandó feladatokat, és egyben feloszlatja a Magyarországi Cigányok Szövetségét. Ekkor úgy döntöttek, hogy a jól bevált szovjet mintát követik. Politikai kommunikációs eszközökkel fojtják el a megoldani nem tudott problémákat. Ezen problémák közül a legfontosabbak: Állították, hogy a cigányság beilleszkedett a társadalomba miközben továbbra is fennállt egy igen magas számú réteg, akik nem fogadták el az akkori magyar társadalmi normákat. A másik fontos kérdés az iskoláztatottság, a cigány gyermekek körében ekkor is igen alacsony maradt az iskolai végzettség szintje. Ez maga után vonta a munkavállalásnál, hogy az aktív keresők körében ő legtöbbször csak a segédmunkás vagy betanított munkás szintjéig jutottak el. Orbán az 1961-ben kétszázezerre becsült a magyarországi cigányságot életmódjuk és társadalmi beilleszkedése alapján három csoportra osztotta: A cigány lakosság mintegy 30%-át a társadalomba beilleszkedettek közé sorolta, akik az akkori lakosság életszínvonalán éltek. A következő csoportban szintén a cigány lakosság 30%-át sorolta, akik ugyan még telepeken és a települések határain éltek, de a beilleszkedésük már folyamatban volt. Ők alkalmi munkákból tartották fenn magukat és az életszínvonaluk alacsonyabb volt az átlagosnál. Sajnos még mindig a cigányság nagy részét körülbelül 40%-ot sorolt abba a csoportba, akiket munkakerülőként tartottak számon, ők vándoroltak, nem rendelkeztek állandó lakhellyel. A cigányság társadalomképi leírása ebben a korba a következőket állapította meg: A cigányság a magyar társadalom teljes jogú állampolgárai. Ez annyit jelent, hogy sem pozitív sem negatív irányú megkülönböztetésben nem részesülnek. Mégis érezhetőek volt velük kapcsolatban bizonyos előítéletek. Ennek legfőbb oka, a hagyományos életvitelükhöz való ragaszkodás lehetett. Szorgalmazták a letelepülésüket és a munkavállalásukat, azonban alacsony képzettségük és szakképzettségük hiánya akadályozta őket ebben, bár voltak vállalatok és szövetkezetek melyek munkaerő hiányában küzdöttek. A cigánytelepeken élők egészségtelen körülmények között, emberi lakásra alkalmatlan építményekben laktak. Már ekkor is magas volt a cigánygyerekek körében az iskolai hiányzások száma. Tanulmányi eredményeik rendkívül alacsonyak voltak, igen magas volt köztük az írástudatlanok száma. Már ekkoriban komoly problémát okozott a családi háttér ösztönzése a hiánya a fiatalok iskoláztatásánál Márfi Attila: Cigánysors. A cigányság történeti múltja és jelene. Pécs: Palatia Nyomda, 2009, 311. o. 15

16 es törekvések Ezt követő jelentős határozat 1979-ben született. A Minisztertanács 1016/1979. (VII. 12.) sz. határozata a cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatos további feladatokról. Ezen határozat megállapította, hogy az előző intézkedések jártak bizonyos eredményekkel, de további intézkedések szükségesek. Elsődleges feladatuknak tekintették a dolgozó cigány lakosság munkába tartását és a munkalehetőségeik bővítését. Legfontosabb feladat ezen belül is a szakképzettséghez való jutás. A vállalatok, szövetkezetek és más gazdálkodó szervek anyagi és erkölcsi ösztönzőkkel segítették a cigány dolgozóik munkahelyhez kötődését. Támogatták a cigány gyermekek szakmunkástanuló intézetekbe történő felvételét. Ezen kívül igyekeztek a cigány dolgozókat a politikai képzésekbe is bevonni, ezzel is ösztönözni akarták, hogy minél több cigány származású dolgozó töltsön be politikai, gazdasági és társadalmi tisztséget. Továbbra is fontos feladatnak tartották a telepek felszámolását és a megfelelő lakáshoz jutást. Igyekeztek a cigány lakosság műveltségi színvonalát emelni. Ezen belül megállapították, hogy ösztönözni kell a szülőket arra, hogy gyermekeiket rendszeresen járassák óvodába, iskolába. 13 A tehetséges és szorgalmas cigány fiatalok közül minél többen jussanak el egyetemre, főiskolára ezzel is segíthessék a cigányok társadalmi beilleszkedésének előremozdítását. Azon bizottságokban melyek a cigány lakosság helyzetével foglalkoztak nagyobb arányban kell bevonni cigány származásúakat, mivel ők jobban átlátják a problémákat. Támogatták az értékes cigány hagyományok ápolását. Az egészségügyi és szociális ellátást javítandó aktív hálózatot építettek ki. Ezek a törekvések a cigányság felemelkedéséhez vezető utat biztosították, lehetővé téve a magyar társadalomba való beilleszkedést, úgy hogy közben nem kell feladni a kultúrájukat, értékőrző hagyományaikat A rendszerváltás után A bíztató jelek a rendszerváltást követően visszájukra fordultak. A rendszerváltás vesztesei első körben az alacsony iskolázottságú rétegek voltak, a korábban leginkább segédmunkásként dolgozó cigányság pedig ebbe a körbe tartozik. Bár megfigyelhetőek kedvező folyamatok is, de megfelelő esélyek, lehetőségek hiányában a cigány családok 13 Márfi Attila: i.m. 312.o. 16

17 jelentős részének egyáltalán nincs esélye, akár csak a rendszerváltás közvetlenül megelőző időpontban elért életszínvonalat is elérni. Az Országgyűlés 1993-ban elfogadta a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló évi LXXVII. törvényt (Nek. tv.) 14, amely az évek folyamán elsősorban a kapcsolódó jogszabályváltozások miatt 14 alkalommal módosult. A Nek.tv. 61. (1) bekezdés értelmében Magyarországon 13 honos népcsoport, köztük a cigányság minősül kisebbségnek. A magyar kisebbségi törvény európai viszonylatban is új intézményeket vezetett be (kisebbségi önkormányzatok, nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa). Ezt követő években felismerték azt, hogy a cigányság sajátos, összetett problémáinak vezetése nem valósulhat meg az általános kisebbségpolitikán keresztül. Helyzetük más, mint a többi hazai kisebbségé, hiszen nem nyelvi és kulturális jellegűek a gondjaik, hanem szociális, foglakoztatási, szakképzési és oktatási problémák Nemzetközi szabályzás A romákat valódi európai kisebbségnek tartják, ez máris utal rá, hogy főként Európában élnek és e kontinensen szinte mindenütt megtalálhatóak. 8 és 10 millió közöttire teszik az európai romák létszámát, ebből is 70%-uk Kelet-európában él, ám ezeket az adatokat nem vehetjük pontosnak, mivel a regisztráció gyakran elutasítják, ennek oka főként a félelem az előítéletektől. Számos nemzetközi kérdés a romákkal kapcsolatos ma is válaszra vár. Ezek közül is a legfontosabb, hogy fognak-e asszimilálódni vagy etnikai kisebbségként követelnek külön jogokat. A válasz eltérő lehet országszerte. Az Európai Parlament határozatában a következőt állapította meg a roma nép életfeltételei olyan kérdés, amelyet csak nemzetközi színtéren lehet megfelelően kezelni. 16 A romák számára az adott ország jogrendszere szabályozza, hogy biztosítja e, az identitásválasztás szabadságát és az ezzel járó kisebbségi különjogokat. Ha lehetőséget ad a jogrendszer a választásra az egyén dönt, erre hatást gyakorol az is, hogy az állam melyik megoldást támogatja, melyikhez milyen anyagi eszközöket társít évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 15 Neményi Mária és Szalai Júlia: Kisebbségek Kisebbsége. A magyarországi cigányok emberi és politikai jogai. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2005, o / 07/13 a Roma ellen irányuló diszkriminációról szóló határozat 17

18 Nemzetközi szervezetek előírásai hangsúlyozzák, hogy az emberi jogok egyenlő élvezete mellett, a társadalmi integráció során szükség van pozitív diszkriminációra is, hogy kompenzálják a kisebbségi helyzetből adódó hátrányokat. A különjogok pártfogói szerint a jognak nem mindenkit kell ugyanúgy kezelni, csak azokat, akik ugyanolyan helyzetben vannak, ezt elfogadja a hazai jogi szabályzás is. Ez a szemlélet megjelenik az Európai Tanács dokumentumaiban is, a Parlamenti Közgyűlés egyik határozata tartalmazza: a romákat valamennyi tagállamban etnikai vagy nemzetiségi kisebbségi csoportként kell elismerni és biztosítani kell számukra kisebbségi különjogokat. 17 Az Európai Unión belül az Európai Bizottság a roma kérdéssel nem általános keretek között foglalkozik, hanem kisebbségi jogról szóló külön fejezetben. Ez különösnek tűnhet, annak fényében, hogy Görögország és Franciaország tagadja a kisebbségek létezését is. Ebből adódik, hogy a nemzetközi szervezetek a roma kérdéssel kapcsolatban főként Kelet-Közép- Európára irányítják figyelmüket. A Nemzetközi Kisebbségek Főbiztosa cselekedete is főként e térségre korlátozódik. Az Európai Unió a kisebbségek védelmét ennek fényében csak a tagjelölt államoktól követelte meg Nemzetközi szervezetek elvárásai és a magyarországi szabályzás Magyarországi szabályzás hasonlít a nemzetközti dokumentumokhoz, a kissebségi különjogok terén meglehetős fogalmi zavar uralkodik, ez abból adódik, hogy a jogalkotó helytelenül használ fogalmakat, sőt olykor a szabályzás célja is homályos. A politikai bizonytalanságot jelzi az is, hogy amikor Magyarország csatlakozott az Európai Tanács Nyelvi Kartájához, a kötelezettségvállalása nem terjedt ki a cigány nyelv vonatkozásában. A Kormány arra hivatkozott, hogy nem tud a cigány nyelvre vonatkozóan olyan kötelezettséget vállalni, melyet tudna teljesíteni. A jogalkotási zavar legszembetűnőbb példája a kisebbségi oktatásban lelhető fel, mivel szegregációhoz is vezethet a helytelen jogi háttér. Erre példa, hogy a cigánygyerekeket átirányítják enyhe fogyatékos gyerekek számára létrehozott iskolákba. Az oktatási elkülönítést a nemzetközi dokumentumok is helytelenítik. Az Európai Bizottság is a közoktatás kudarcának értékelte és aggodalmát hangoztatta, miszerint a roma gyerekeket olyan iskolába irányítják, melyeket fogyatékos gyerekek számára hoztak létre. Ennek alapján a Bizottság úgy vélte, hogy ez a szabályzás ellentmond a Keretegyezményben 17 Recommendation 1557 (2002) The legal situation of Roma in Europe 6. point 18 Kállai Ernő és Törzsök Erika: Cigánynak lenni Magyarországon, Budapest, Kiadja Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány, 2005, o. 18

19 foglaltaknak. Ebből kifolyólag a magyar szabályzást pontosítani kell, annak érdekében, hogy elkerüljék az oktatásban szegregációt Európai Unión belül a magyarországi törekvések Roma-stratégia Kialakításának előzményei, hogy a romák kiszorulnak a társadalomból Ennek magyarázata a rossz szociális helyzet és a rossz helyre születés.azaz nem tudatos politikai választás, hanem társadalmi folyamat. Európában a romákra a legjellemzőbb, hogy korán elhagyják az iskolát és ebből következik az alulképzettségük. Európában a romák 40%-a végzi el az általános iskolát. Magyarországon ez 70%. A munkanélküliség is nagy gond. A romák közül nagyon sokan nem kapcsolódnak be a munkaerőpiacba és van egy sajátos kultúrájuk. Fontos európai stratégiáról beszélni, mert ők mind európai uniós állampolgárok, joguk van az európai unión belüli helyváltoztatáshoz. 20 Ha nem sikerül a helyzeten változtatni, vándorláshoz vezethet. Így európaivá vállik a probléma. Az Európai Néppárt képviselője kérte az uniós országokat hogy tegyék elsődlegessé ezt a témát. az egyik ország sem vállalta csak Magyarországon tették prioritássá e kérdést. Közös érdekünk hogy segítsünk rajtuk. Az országban roma és magyar él május 24.-ig elfogadták az Európai Roma Keretstratégiát, melyben feladatokat jelöltek ki. Cél, hogy meghatározzák az egyes országokban a feladatokat. Ezek közül a legfontosabbak, hogy a romákat bekapcsolja a munkaerőpiacra, gyermekek idő előtti iskola elhagyását megakadályozza, javítsa a lakhatási és egészségügyi körülményeket. Adatokkal alátámasztható, hogy a romák tíz évvel korábban halnak meg, mint a nem roma magyarok,de európai átlagnál a magyarok is tíz évvel korábban halnak Összegezve erre jelöl ki az Unió keretstratégiát, ezen belül is az egyes országok elkészítik saját roma - felzárkóztatási programjukat az Európai Bizottságnak o. 21 Kállai Ernő és Törzsök Erika: i.m o. Szemző Ildikó: Barátság. Budapest, Filantróp Társaság Barátság Egyesülete, 2011, (18évf.) 3. sz. Szemző Ildikó: i.m o. 19

20 2.6. Jelenlegi szabályozás A jelenlegi romapolitikai intézkedések a szegénységpolitikával függnek össze szorosan. Az elmúlt évekhez hasonlóan az oktatási, foglalkoztatási, lakhatási és az egészségügyi szolgáltatások hozzáférését kívánja biztosítani. A fejlődést a roma civil társadalom megfelelő bevonásával erősítik. A foglalkoztatás terén fontosnak tartják olyan munkahelyek teremtését melyek az alacsonyan képzettek számára is elérhetővé válnak. Támogatni kell az egyéni vállalkozóvá válás lehetőségét, oly módon hogy az adminisztratív feltételeket csökkentik. Az oktatás terén az etnikai alapú szegregációt meg kell szüntetni minden állami oktatási intézményben. Így lehet biztosítani a megfelelő minőségű képzést a roma fiatalok számára is. Változatlanul kiemelt feladat a családok ösztönzése, a gyermek iskoláztatási igénye iránt. Biztosítani kell az egészségtelen, sőt olykor életveszélyes romatelepek felszámolásának lehetőségét a megfelelő lakáshoz való jutással. Minden pályázati lehetőséget meg kell e cél érdekében ragadni Nemzetiségi önkormányzatok Nemzetiségi önkormányzatokról három szinten beszélhetünk: helyi, terület/megyei és országos önkormányzati szinten roma önkormányzatot hoztak létre 2010-ben. Az egyéb nemzetiségek létszáma, ehhez képest elenyésző. Megyei szinten 19, Budapest 20 kerületében alakult nemzetiségi önkormányzat. Tehát a legnagyobb létszámmal rendelkeznek a nemzetiségi önkormányzatok között országszerte. Az országos önkormányzat 2010 óta Országos Roma Önkormányzat (ORÖ) néven szerepel. A 2011-ben elfogadott CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól, újdonsága abban rejlik, hogy az etnikai és nemzeti kisebbségeket egyaránt nemzetiségnek nevesít, kézenfekvőbb lett a szerkezete. Hibája viszont hogy nem kikényszeríthető, ezáltal megnehezíti a nemzetiségi önkormányzatok működését. A roma képviselők 78%-a elvégezte az általános iskolát vagy a szakmunkásképzőt, 14%- a érettségivel rendelkezik, és csak 3%-ának van felsőfokú végzettsége. Ezek a számok nem tükrözik a többség elképzeléseit a cigányság iskolázottság viszonyáról. A képviselők foglalkoztatását tekintve, teljes időben csak 25%-uk dolgozott és 37% volt munkanélküli. Ez sajnos igazolja a romák munkavállalásáról kialakult képét. Felmerül tehát, hogy ilyen személyi feltételekkel, hogyan láthatók el a törvényben nevesített önkormányzati 20

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN

GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN GYERMEKEK AZ EGYSÉGES SZABÁLYOZÁS LOKÁLIS MEGVALÓSÍTÁS METSZÉSPONTJAIN Darvas Ágnes (ELTE TáTK-MTA GYEP) Helyzet és válaszok Gyerekszegénység, gyerekjólét elmúlt évtizedek kiemelt témája miért? Beavatkozás

Részletesebben

GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP /

GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP / GYERMEKSZEGÉNYSÉG ELLENI PROGRAM A HEVESI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-5.2.3-09/1-2009-0004 HEVESI KISTÉRSÉG BEMUTATÁSA I Állandó népessége 37.498 fő 17 település alkotja Központ: Heves város Egyenlőtlen fejlődés

Részletesebben

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5.

Projekt azonosítószáma: TÁMOP / vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik DOKUMENTUM 5. Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1-08/1-2009-005 vagy, attól függően melyik projekthez kapcsolódik Projekt azonosítószáma: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 DOKUMENTUM 5. Foglalkoztatottság és munkanélküliség

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. már jan. feb. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. DECEMBER 2011. december 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 13.706 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok az Észak-Alföldön (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu A tartós álláskeresők aránya nő 2005: 24,5%, 2007: 28,3% a tartósan álláskeresők

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete

Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 25/2000.(04.29.)sz. rendelete Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlésének 25/2000.(04.29.)sz. rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló, módosított 50/1999.(11.25.)

Részletesebben

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2011. NOVEMBER 2011. november 20-án a Tolna megyei munkaügyi kirendeltségek nyilvántartásában 12 842 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról

Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2011. (IX.29.) önkormányzati rendelete az egyes szociális ellátásokról Csolnok Község Önkormányzat Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete

Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete Kozármisleny Község Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2005.(IX.13. ) Ök. számú rendelete a szociális igazgatásról és ellátásról, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 12/2003.

Részletesebben

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed.

(4) Az Sztv.-ben meghatározott feltételek szerint a rendelet hatálya a község területén tartózkodó hajléktalanokra is kiterjed. Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 4/2008. (III. 28.) rendelete Kisoroszi Község Önkormányzata Képviselő-testületének 3/2006. (II. 23.) rendelete a pénzbeli és természetben nyújtott

Részletesebben

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (...) önkormányzati rendelete

Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (...) önkormányzati rendelete Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata Képviselő-testületének /2011. (...) önkormányzati rendelete a szociális rászorultságtól függő pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK

ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK GÖNYŰ KÖZSÉG TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVÉNEK szakértői véleménye Megbízó: Gönyű Község Önkormányzata Megbízott: Mosolits Lászlóné Szakértői szám: Időpont: 2011. augusztus 18. Szakértő neve: Mosolits

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓBAN ÁROP - 1.A.3. - 2014 MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATA ESÉLYT MINDENKINEK SZAKMAI PROGRAM MARCALI, 2015.05.08.

Részletesebben

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188

Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP-3.2.11/10-1-2010-0188 Szabadidős tevékenységek fejlesztése Ózdon TÁMOP Társadalmi megújulás operatív program A Társadalmi Megújulás Operatív Program célja olyan beavatkozások sikeres végrehajtása a 2007-2013-as programozási

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13.

Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok. 2014. Október 13. Beruházások a gyermekek érdekében Magyarországon: EU eszközök és támogatási lehetőségek Szakpolitikai válaszok és a legutóbbi magyarországi reformok SZEMINÁRIUM 2014. Október 13. Iván Sörös Osztályvezető,

Részletesebben

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből.

Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. Kivonat Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. január 30-án tartott soros ülésének jegyzőkönyvéből. 4/2014.(I.30.) határozat a közfoglalkoztatás lehetőségeiről, a foglalkoztatottság

Részletesebben

Foglalkoztatás- és szociálpolitika

Foglalkoztatás- és szociálpolitika Foglalkoztatás- és szociálpolitika Munkanélküliség 2008/09 I. félév Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Gazdaságilag aktív nem aktív népesség A gazdaságilag aktív népesség

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban

Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban Ágazatközi együttműködés a gyakorlatban A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia bemutatása, a helyi megvalósítás kritikus sikertényezői, az érdekhordozók szerepe nemzeti és helyi szinten Ulicska László

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. ÁPRILIS Tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma. 2014. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁJUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

11. Szociális igazgatás

11. Szociális igazgatás 11. Szociális igazgatás 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról Szociális igazgatás Ügyfelet érintő jog és kötelezettség megállapítása, Szociális ellátásra való jogosultság,

Részletesebben

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e

Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e Hortobágy Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 10/2005. (IV. 28.) Hö. r e n d e l e t e a személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokról (a módosításokkal egységes szerkezetben) A képviselő-testület

Részletesebben

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések

I. Fejezet Általános rendelkezések. 1. Eljárási rendelkezések Neszmély Község Önkormányzata megalkotja 9./2012(II.15.) önkormányzati rendeletét az egyes szociális és gyermekvédelmi ellátási formák helyi szabályozásáról Neszmély Község Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

Nők a foglalkoztatásban

Nők a foglalkoztatásban projekt Munkáltatói fórum 2011. 10.11. Budapest Nők a foglalkoztatásban Kőrösi Regina Nők foglalkoztatásban az UNIÓ-ban A nők és férfiak közötti esélyegyenlőség alapvető jog és az Európai Unió közös alapelve

Részletesebben

I. fejezet A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1..

I. fejezet A rendelet célja, hatálya, ellátási formák 1.. Vásárosdombó Község Képviselő-testületének 2/2008.(I.11.) számú r e n d e l e t e a gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló 1./2006(II.8.) számú rendelet módosításáról Vásárosdombó Község Önkormányzatának

Részletesebben

6.. Rendszeres szociális segély

6.. Rendszeres szociális segély Ecsegfalva Község Önkormányzat Képviselő-testületének../2012 (.) önkormányzati rendelete a szociális igazgatásról és ellátásokról Ecsegfalva Község Önkormányzat képviselő-testülete a szociális igazgatásról

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL ÁPRILIS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor

A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A szociális ellátórendszer ellátásai 2015 (Szociálpolitika) Dr. Mélypataki Gábor A társadalombiztosítás rendszere ellátások 1997:LXXXI. és LXXXIII. törvény Egészségbiztosítási ellátások: a) egészségügyi

Részletesebben

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ

Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Közép-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ Fővárosi Munkaügyi Központ + Pest Megyei Munkaügyi Központ = KMRMK 1082 Budapest, Kisfaludy u. 11. : 303-0722, fax: 303-0717 22 kirendeltség a Közép-magyarországi

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/5/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 27-i ülésére Tárgy: Átfogó értékelés az önkormányzat

Részletesebben

kezelése" című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi

kezelése című központi program aktív és preventív intézkedésekkel segíti a fiatalok munkaerő-piaci beilleszkedését, a munkanélküliek és a munkaerő-pi 4470-4/2007. Szoc1 "s és `. : erium iszter Országgyűlés Hivatala Irományszara. ~C JI 9 3 Érkezett: 2007 FEM 15, 1 r Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő asszony részére Fidesz-MPSZ Budapest Tisztelt

Részletesebben

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A

TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA A MÓRAHALMI RÉGIÓBAN ÁROP 1.A.3-2014 JOGSZABÁLYI KERETRENDSZER Jogszabályi keretrendszer: Az esélyteremtő programterv, illetve szélesebben véve, az

Részletesebben

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok

HEP SABLON 1. számú melléklet. Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok HEP SABLON 1. számú melléklet Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését segítő táblázatok Az alábbi adattáblák Olcsva község önkormányzata HEP HE-éhez készültek. A táblák kitöltésének dátuma: 2013.06.24

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében december december. okt. febr. márc. nov 2012. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. DECEMBER 2012. december 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 14.647 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende

Szécsényi Gyerekesély Program. Agnes Kende Szécsényi Gyerekesély Program Agnes Kende Gyerekszegénység elleni küzdelem Magyarországon A szegénységhez vezető fő társadalmi tényezők: Alacsony aktivitási ráta Iskolai végzettség Szakképzettség hiánya

Részletesebben

DAD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2009. (III.31.) számú rendelete A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL

DAD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 4/2009. (III.31.) számú rendelete A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL DAD KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2009. (III.31.) számú rendelete A SZOCIÁLIS IGAZGATÁSRÓL ÉS A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOKRÓL - 2 - Dad községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő piaci helyzetkép Csongrád megye 2011. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-512 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2007./VIII.28./ RENDELETE A gyermekvédelem önkormányzati rendszeréről, az önkormányzat által biztosított pénzbeli ellátásokról valamint a gyermekvédelmi

Részletesebben

Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat. 2/2014.(I.23) számú önkormányzati rendelete

Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat. 2/2014.(I.23) számú önkormányzati rendelete Gyöngyössolymos Községi Önkormányzat 2/2014.(I.23) számú önkormányzati rendelete a 8/2012.(V.21.) sz. továbbá a 5/2013.(X.3.) sz. önkormányzati rendeletekkel módosított a szociális ellátásokról szóló 2/2012.

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása

Részletesebben

Súr községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (III. 29.) rendelet. a szociális ellátásokról és eljárásról

Súr községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (III. 29.) rendelet. a szociális ellátásokról és eljárásról Súr községi Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2007. (III. 29.) rendelet a szociális ellátásokról és eljárásról Súr községi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990.évi

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 20/2000.(V.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 20/2000.(V.1.) számú r e n d e l e t e a szociális rászorultságtól függő egyes pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásokról szóló 46/1999.(X.1.)számú

Részletesebben

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában

Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában Kérdőív - 50 év feletti álláskeresők munkaerő piaci helyzete Európában 50 év feletti álláskeresők körében végzett kérdőív alapú felmérés, a Sikerünk kulcsa a tapasztalat ( EOS) című EU-projekt részeként

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet Szentes Város Polgármesterétõl 6600 Szentes, Kossuth tér 6. 01-24426-4/2006. Lencséné Szalontai Mária tel.: 63-510-323 e-mail: lencsene@szentes.hu Tárgy: Szociális rendeletek módosítása Mell.: 1 db rendelet-tervezet

Részletesebben

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások

Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások Szt. (1993. évi III. törvény) Mindegyik pénzbeli ellátás igénylése a Polgármesteri Hivatalban történik! Hatályos: 2011.12.31-ig! Tájékoztató a szociális ellátásokról a SINOSZ tagjai számára Szociális rászorultságtól

Részletesebben

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére

a Képviselő-testület 2013. október 29-i ülésére ÖCS KÖZS ÉG ÖNK ORM ÁNY ZA TA P O L G Á R M E S T E R 8292 Öcs, Béke utca 35. (88) 263-001 fax:(88) 263-001 Ügyszám: 11/2-12/2013. Készítette: Farkasné Barka Andrea Tárgy: Szociális célú tűzifa juttatásáról

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. OKTÓBER 2012. október 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.118 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan. 1 Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2014. FEBRUÁR A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy egy éves távlatban tovább csökkent a nyilvántartott álláskeresők

Részletesebben

Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2014.(XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E a szociális tűzifa támogatás szabályozásáról

Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2014.(XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E a szociális tűzifa támogatás szabályozásáról Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete 9/2014.(XI.27.) ÖNKORMÁNYZATI R E N D E L E T E a szociális tűzifa támogatás szabályozásáról Zomba Község Önkormányzata Képviselő-testülete a települési önkormányzatok

Részletesebben

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15.

Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében. Nagyvárad, szeptember 15. Migráció, települési hálózatok a Kárpát-medencében Nagyvárad, 2016. szeptember 15. Adat és cél Felhasznált adatok: A 2001-es és 2011-es népszámlások adatbázisai ( If everything seems under control, you're

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. MÁJUS 2012. május 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.296 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS

TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL MÁRCIUS TÁJÉKOZTATÓ BARANYA MEGYE MUNKAERŐ-PIACI HELYZETÉNEK ALAKULÁSÁRÓL Megnevezés A NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK FŐBB ADATAI 213.. Változás az előző hónaphoz képest Változás az előző évhez képest Főben %-ban

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július

T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac főbb folyamatairól Heves megyében július Heves Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja T Á J É K O Z T A T Ó a munkaerőpiac bb folyamatairól Heves megyében 2012. ius A megye munkáltatói több mint ezer új álláshelyet jelentettek be kirendeltségeinken

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének március 17-i rendkívüli ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének március 17-i rendkívüli ülésére Új napirend Egyszerű többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2011. március 17-i rendkívüli ülésére Tárgy: Hosszabb időtartamú értékteremtő közfoglalkoztatási program támogatása

Részletesebben

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása)

Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Tóth Ágnes - Vékás János Nemzeti és etnikai kisebbségek Magyarországon (a 2001. évi népszámlási adatok rövid összefoglalása) Etnikai-nemzeti Kisebbségkutatató Intézet www.mtaki.hu A népszámlálás módszertana

Részletesebben

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy

Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgy Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 4/2004. (02.20.) számú rendelete az önkormányzat pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátásairól és gyermekvédelmi támogatásairól szóló 27/2003.

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. NOVEMBER 2012. november 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.503 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc

Munkaügyi Központja. álláskeresők száma álláskeresők aránya* júli. szept. jún. febr márc Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2012. JÚLIUS 2012. július 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.186 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020.

SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1. melléklet a /2016.(IV.28.) Öh.sz.határozathoz SALGÓTARJÁN MEGYEI JOGÚ VÁROS SZOCIÁLPOLITIKAI KONCEPCIÓJA 2016-2020. 1 TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS Elvi alapok meghatározása Jövőkép Alapelvek és értékek

Részletesebben

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016.(XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A szociális célú tűzifa támogatásról

DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016.(XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. A szociális célú tűzifa támogatásról DEMECSER VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 16/2016.(XII.01.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A szociális célú tűzifa támogatásról Demecser Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a települési önkormányzatok

Részletesebben

Bekecs Községi Önkormányzat. 15/2005.(X.1.) számú RENDELETE

Bekecs Községi Önkormányzat. 15/2005.(X.1.) számú RENDELETE Bekecs Községi Önkormányzat 15/2005.(X.1.) számú RENDELETE a felnőtt korúakra vonatkozó szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 16/2003. (IX. l.) számú rendelet módosításáról. Bekecs Községi Önkormányzat

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. MÁRCIUS 2013. március 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.507 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS

HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Társadalmi Innovációk generálása Borsod-Abaúj-Zemplén megyében TÁMOP-4.2.1.D-15/1/KONV-2015-0009 HELYI FOGLALKOZTATÁS- FEJLESZTÉS Helyi foglalkoztatást erősítő (aktív) foglalkoztatáspolitikai eszközök

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2013. április 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Előterjesztés. - a Közgyűléshez

Előterjesztés. - a Közgyűléshez NYíREGYHÁZA Ügyiratszám: szoc-8266-1/2016. Ügyintéző: Dr. Krizsai Anita Előterjesztés - a Közgyűléshez - "Gyermekeinkért 16" Alapítvány által benyújtani kívánt a "Társadalmi szerepvállalás erősítése a

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA. Előterjesztés -a Közgyűléshez NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA SZOCIÁLIS IRODA Ügyiratszám: 10.880/2009.05 Ügyintéző: Tóthné Csatlós Ildikó 4401 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Pf.: 83. Telefon: (42) 524-585; Fax: (42)

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020.

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZAT IFJÚSÁGI KONCEPCIÓ CSELEKVÉSI TERVE 2015-2020. A koncepcióban megfogalmazott feladatok elvégzéséhez szükséges elkészíteni a cselekvési tervet, amely tartalmazza a felelősöket

Részletesebben

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok

Lisszaboni folyamat. 2005- részjelentés: nem sikerült, új célok Gyermekszegénység EU szociális modell célok, értékek, közös tradíció közös érdekek a gazdaságpolitikát és szociálpolitikát egységes keretben kezeli társadalmi biztonság szociális jogok létbiztonság garantálása

Részletesebben

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr. Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. ÁPRILIS 2013. április 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 13.842 álláskereső szerepelt,

Részletesebben

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények

A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények 13. sz. melléklet A koncepció felülvizsgálatának folyamatában érintett személyek, szervek és intézmények Sorszám A szervezet neve Tevékenysége Önkormányzati szervek 1. Polgármester Részvétel a döntés-előkészítési,

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége

Bakonyszentkirály, Bakonyoszlop, Csesznek Községek Körjegyzősége Bakonyszentkirály Község Önkormányzata Képviselő-testületének 9/2008. (VIII.26.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Bakonyszentkirály Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek

Részletesebben

Söjtör Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 12/2003. /VII.25./ számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről

Söjtör Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 12/2003. /VII.25./ számú rendelete. a gyermekvédelem helyi rendszeréről Söjtör Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2003. /VII.25./ számú rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Egységes szerkezetben a módosító 2/2004. /II.16./, 11/2004. /VI.4./, 9/2005. /IX.l./,

Részletesebben

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye

Munkaerő-piaci helyzetkép. Csongrád megye CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci helyzetkép Csongrád megye 2012. december 6721 Szeged, Bocskai u. 10-12. +36 (62) 561-561 +36 (62) 561-551 www.csmkh.hu csongradkh-mk@lab.hu

Részletesebben

Zomba község Önkormányzati Képviselő-testületének. 5/2005. /X.4./ sz. Kt. Rendelete

Zomba község Önkormányzati Képviselő-testületének. 5/2005. /X.4./ sz. Kt. Rendelete Zomba község Önkormányzati Képviselő-testületének 5/2005. /X.4./ sz. Kt. Rendelete A TANYAGONDNOKI SZOLGÁLATRÓL 2 Zomba község Önkormányzati képviselő-testülete /a továbbiakban: Önkormányzat/ a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése

Szabó Beáta. Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése Szabó Beáta Észak-Alföld régió szociális helyzetének elemzése A régió fő jellemzői szociális szempontból A régió sajátossága, hogy a szociális ellátórendszer kiépítése szempontjából optimális lakosságszámú

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község

Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Drávatamási Község Önkormányzata Képviselő-testületének 8/2006 (XI.27.) rendelete a gyermekvédelem helyi szabályozásáról Drávatamási Község Önkormányzatának Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és

Részletesebben

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete

JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK. 3/2015. (II. 18.) rendelete JÁNOSSOMORJA VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 3/2015. (II. 18.) rendelete a szociális igazgatásáról és a szociális ellátások helyi szabályairól Jánossomorja Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület 2014. május 29.-én tartandó ülésére Tárgy: Javaslat Polgár város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának felülvizsgálatára Előterjesztő: dr. Váliné Antal Mária címzetes főjegyző

Részletesebben

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának évi. Szakmai Beszámolója

Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának évi. Szakmai Beszámolója Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálatának 2014. évi Szakmai Beszámolója A Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Családsegítő Szolgálata

Részletesebben

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény

Hodosán Róza. Tízéves a szociális törvény Hodosán Róza Tízéves a szociális törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, 1993. évi III. törvény és annak változásai Magyarország 1976-ban csatlakozott a Gazdasági, Szociális és

Részletesebben

Hét Község Önkormányzatának 5/2009. (III.31.) számú rendelete a szociális igazgatásról, pénzbeli, természetbeni szociális ellátásokról

Hét Község Önkormányzatának 5/2009. (III.31.) számú rendelete a szociális igazgatásról, pénzbeli, természetbeni szociális ellátásokról Hét Község Önkormányzatának 5/2009. (III.31.) számú rendelete a szociális igazgatásról, pénzbeli, természetbeni szociális ellátásokról Hét Község Önkormányzat képviselő-testülete a lakosság szociális ellátásának

Részletesebben