Átírás

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1. A társaságra vonatkozó legfontosabb információk bemutatása Elnevezése, működési formája, honlapja, cégjegyzék száma, statisztikai számjele és adószáma: Elnevezése, működési formája: Zala Volán Közlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság Társaság honlapja: Cégjegyzék száma: Statisztikai számjele: Adószáma: december 31-éig: január 1-jétől: Közösségi adószáma: HU Alapítás időpontja, tulajdonosi szerkezete: Alapítás időpontja: december 31. A társaság jogelődje: október 1-jével került megalapításra. Az alapszabály utolsó módosítására a február 26-ai rendkívüli közgyűlésen került sor. A társaság tulajdonosi szerkezete: Névérték (E Ft) Tulajdonosi részarány % Tulajdonos MNV Zrt ,60 96,60 Munkavállalók ,40 3,40 Összesen ,0 100,0 A társaság december 31-ei alaptőkéje (jegyzett tőkéje) a következő részvényekből áll: I. Törzsrészvények Összesen db A sorozatú, egyenként 1.010,- Ft névértékű részvény (összértéke Ft) II. Dolgozói részvények A dolgozói részvények "C és D" sorozatú, névre szóló, általános szavazati- és osztalékjogot biztosító részvények. A dolgozói részvények csak a részvénytársaság munkavállalóira és azokra ruházható át, akik munkaviszonya nyugdíjba vonulásukra tekintettel szűnt meg. 7

11 C sorozatú, dolgozó részvények: db C sorozatú, egyenként 1.010,- Ft névértékű és mindösszesen ,- Ft össznévértékű dolgozói részvény. D sorozatú, dolgozói részvények: db D sorozatú, egyenként ,- Ft névértékű és mindösszesen ,- Ft össznévértékű dolgozói részvény. A társaság tevékenységi köre Főtevékenység: Város, elővárosi, város-térségi szárazföldi személyszállítás (közforgalmú személyszállítás autóbusszal) Kiegészítő tevékenységek (a folyamatosan gyakorolt, jelentős nagyságrendűek): Gépjármű-karosszéria, pótkocsi gyártása Használt eszköz bontása Személygépjármű-, könnyűgépjármű-kereskedelme Gépjárműjavítás, karbantartás Gépjárműalkatrész-kiskereskedelem Gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem Raktározás, tárolás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely szolgáltatás Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Mérnöki tevékenység, műszaki tanácsadás Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött) Utazásközvetítés Utazásszervezés Egyéb humán-egészségügyi ellátás A társaság székhelye, telephelyei és fióktelepei Székhelye: 8900 Zalaegerszeg, Gasparich út 16. Telephelyei: 8900 Zalaegerszeg, Zrínyi út 99. /Műszaki-forgalmi telep/ 8900 Zalaegerszeg, Balatoni út 1. /Autóbuszállomás/ 8900 Zalaegerszeg, Vasútállomás 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság úti decentrum Fióktelepei: 8800 Nagykanizsa, Virág B. út 4. /Műszaki-forgalmi telep/ 8800 Nagykanizsa, Báthory u. 2. /Autóbuszállomás/ 8360 Keszthely, Mártírok u Lenti, Petőfi S. út Zalaszentgrót, Szőlő u Keszthely, Kossuth L. u Hévíz, Deák tér (Autóbuszállomás) 8

12 Piaci helyzet értékelése 8960 Lenti, Ifjúság út (Autóbuszállomás) 8790 Zalaszentgrót, Kinizsi tér (Autóbuszállomás) 8868 Letenye, Szabadság tér (Autóbuszállomás) 8360 Keszthely, Napsugár u Lenti, Templom tér Nagykanizsa, Zemplén Gy. u. Cégünk többségi állami tulajdonú, közszolgáltató tevékenységi jellegű autóbuszközlekedési társaságként teljesíti a számára meghatározott fő feladatokat. Zala megye lakosságának közforgalmi személyszállítási utaztatását döntő részben társaságunk látja el; megfelelő színvonalon, célirányos és kiegyensúlyozott gazdálkodás keretében. A helyi és helyközi menetrend szerinti személyszállítási feladatait közszolgáltatási szerződés alapján végzi. A Zala Volán Zrt. helyi menetrend szerinti személyszállítási tevékenységet Zala megye négy városában (Zalaegerszeg és Nagykanizsa megyei jogú városokban, valamint Keszthely és Lenti városban) végez, amelyre vonatkozó helyi közszolgáltatási szerződések év végén egységesen 8 éves időtartamra köttettek, így azok december 31-ével lejártak. A helyi menetrend szerinti közösségi közlekedés közszolgáltatási szerződés keretében történő ellátására mind a négy város önkormányzata III-IV. negyedévében pályázatot írt ki, melyekre a társaságunk a megadott határidőig a pályázati ajánlatát benyújtotta. Lenti és Keszthely város Önkormányzatával a pályázat alapján került a közszolgáltatási szerződés megkötésre. A megyei jogú városok esetében a benyújtott pályázatokat az önkormányzatok érvényesnek, de eredménytelennek minősítették. Az önkormányzatok a évi XLI. sz. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény 24. (4) és (5) bekezdése alapján a helyi menetrend szerinti személyszállítási közszolgáltatás végzésére a évekre a Zala Volánt közvetlenül bízták meg. A helyközi menetrend szerinti személyszállítási tevékenységnél a közszolgáltatási szerződés év végén 8 éves időtartamra került aláírásra, amelyet december 31-éig meghosszabbítottak. Piaci pozícióink megfelelőek, a működésünkben jelentős zavarok nem mutatkoznak. Az eredményesség biztosításában szakmai szinten kiemelkedő arányú szerepet kaptak az ún. kiegészítő tevékenységeink; fő eleme az üzemanyag értékesítés továbbá az idegenforgalom, műszaki tevékenység és alkatrész-, személygépkocsi kereskedelem. A társaság gazdálkodásának részletes bemutatását az üzleti jelentés tartalmazza. 9

13 Lényeges befektetések és megvalósított szerkezetváltások A társaság befektetett eszköz aránya az összes eszközön belül csökkent a pénzeszközök növekedése miatt, egyéb eszközünk értéke lényegesen nem változott. A befektetett eszközökön belül továbbra is az ingatlan és a műszaki gépek, berendezések aránya a meghatározó, amelyen belül az autóbusz állomány adja a bruttó érték 92,9 %-át és a nettó érték 97,1 %-át. A társaságunk szervezeti felépítése, a munkavállalói állománycsoportok aránya, a tevékenységi köre és a telephelyeinek száma nem változott. A tevékenységet szabályozó speciális jogszabályok A vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló 1191/69/EGK rendelete, (1969. június 26.); a december 3-án hatályba lépő, a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1370/2007/EK rendelet (2007. október 23.); az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló évi XXXIII. törvény, amely június 30-ával hatályát vesztette; július 1-jétől a évi XLI. sz. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvény hatályos; a helyi közforgalmú közlekedés normatív támogatásának igénylése során a bevételekkel nem fedezett indokolt költségek meghatározásáról szóló 1/2009. (IV. 15.) KHEM tájékoztató; a számvitelről szóló többször módosított évi C. törvény; a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal kötött, majd a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztériummal módosított helyközi közszolgáltatási szerződés; a Helyi Önkormányzatok és a társaság között kötött közszolgáltatási szerződések; megállapodások a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter, valamint az önkormányzatok között a helyi személyszállítás ellátásáról. A társaság könyvvizsgálatával kapcsolatos adatok A társaság könyvvizsgálatra kötelezett, a társaság könyvvizsgálójának adatai: Megbízás kezdete: június 1. Könyvvizsgáló cég neve: Lengyel & Wágner Kft. kamarai tagsági szám: MKVK 520 címe: 9021 Győr, Árpád u. 21. Személyesen közreműködő könyvvizsgáló neve: Lengyel Tibor kamarai tagsági szám: MKVK

14 A személyesen közreműködő könyvvizsgáló tartós távolléte esetére helyettesítésre kijelölt helyettes könyvvizsgáló neve: Horváth Andrea kamarai tagsági szám: MKVK 5498 A évben könyvvizsgálati díj címen ezer Ft + ÁFA költséget számoltunk el, egyéb kiadás nem merült fel. A cégképviseletre jogosult személyek: a.) vezérigazgató önállóan, b.) erre feljogosított két munkavállaló együttesen. A Felügyelő Bizottság tagjai: Csomós Éva FB elnök Bartha Mária Horváth László Kővágó Krisztina Németh István Wágner János 1.2. A Zala Volán Zrt. számviteli politikájának rövid ismertetése A január 1-jétől hatályos számviteli politikáját a társaság Felügyelő Bizottsága ügydöntő hatáskörében eljárva előzetesen a szeptember 30-ai ülésén tudomásul vette, amely alapján a Vezérigazgató jóváhagyta az 1/2010. sz Vezérigazgatói Ügydöntő Határozata alapján. A bekövetkezett jogszabály változások miatt szükségessé vált a számviteli politika módosítása: - 1. sz. módosítás: erre a Felügyelő Bizottság december 13-ai ülésén került sor és a módosítások január 1-jei hatállyal visszamenőlegesen érvényesek sz. módosítás: a Felügyelő Bizottság a szeptember 12-ei ülésén tárgyalta és január 1-jétől visszamenőleges hatállyal érvényes. A Számviteli politika a Számviteli törvény (többször módosított évi C. törvény) által előírt beszámolási kötelezettség végrehajtásához szükséges módszerek és eljárások összessége, amely a Zala Volán Zártkörűen Működő Részvénytársaság méretének, adottságainak, szabályozási környezetének, gazdálkodási rendszerének leginkább megfelelő rendszer kialakítását alapozza meg. A számviteli politika célja, hogy a vállalkozásnál olyan számviteli információs rendszer funkcionáljon, amely elősegíti a Társaság eredményes gazdálkodását, amelynek alapján a gazdálkodásról, a vagyoni helyzetről megbízható és valós összképet adó információt tartalmazó éves beszámoló állítható össze, továbbá járuljon hozzá a döntéshozatalhoz szükséges információk biztosításához. 11

15 A társaság a számviteli törvény 9. (1) bekezdése alapján működéséről, vagyoni és pénzügyi helyzetéről az üzleti év könyveinek zárását követően, az üzleti év utolsó napjával, a számviteli törvényben meghatározott könyvvezetéssel alátámasztott éves beszámoló és üzleti jelentés készítésére kötelezett. Az éves beszámoló mérlegből, eredménykimutatásból és a kiegészítő mellékletből áll. A számviteli törvény 1-3. sz. mellékletében a mérleg és eredménykimutatás formájára adott választási lehetőség közül társaságunk a mérleg sémára az 1. sz. melléklet A változatát, az eredménykimutatásra pedig a 2. sz. melléklet A változatát, az összköltség eljárással készített eredménykimutatás sémát választotta. Az éves beszámoló az adatokat ezer Ft-ban tartalmazza. A mérleg és eredménykimutatás tételek továbbtagolásának vagy összevonásának lehetőségét a társaság nem alkalmazza. A társaság az éves beszámolóhoz szükséges számviteli adatokat a kettős könyvvitel rendszerében rögzíti. A könyvvezetés hitelt érdemlő bizonylatokon alapul és az éves beszámolót megfelelően alátámasztja. A társaság a főkönyvi könyvelését a LIBRA 6i integrált ügyviteli rendszer alkalmazását vezeti, az analitikus nyilvántartások vezetését egyrészt az ügyviteli rendszer moduljai, másrészt kézi nyilvántartások biztosítják. A társaságunk az eddig kialakult költség elszámolási rendszerét fenntartva, továbbra is elsődlegesen 6-7. költségviselő és költséghely, másodlagos 5. költségnem megbontásban rögzíti költségeit. Szabályzatok A társaság számviteli rendjére vonatkozó fontosabb szabályzatok: - Számviteli politika - Leltározási szabályzat - Költségfelelősi rendszer szabályozása - Pénzkezelési szabályzat - Eszközök és források értékelési szabályzata - Önköltségszámítási szabályzat Az éves beszámoló összeállításánál alkalmazott értékelési módok, módszerek ismertetése A számviteli törvényben megfogalmazott cél (a beszámoló megbízható és valós összképet mutasson a vállalkozás vagyoni-, pénzügyi-, és jövedelmi helyzetéről) eléréséhez a számviteli törvény előírásait és az értékelésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A beszámoló összeállításánál, az alkalmazott értékeléseknél a vállalkozás folytatásának elvéből indultunk ki. 12

16 A mérlegkészítésnél alkalmazott értékelési elveknél változtatás nem történt, mert változtatást előidéző tényezők tartósan legalább egy éven túl nem jelentkeztek, és emiatt álladónak és tartósnak minősülő változás nem merült fel. A beszámolóban kimutatott eszközöket és kötelezettségeket leltározással, egyeztetéssel ellenőriztük, és egyedileg értékeltük. Az eredmény meghatározása és a mérlegtételek értékelése során figyelembevettünk minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérlegben szereplő tételeket érinti, és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált Az eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke A mérlegben a befektetett eszközöket a számviteli törvény előírásai alapján bekerülési értéken értékeljük, csökkentve az elszámolt értékvesztéssel és az értékcsökkenéssel, növelve a visszaírás összegével. Az eszközök bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege. A bekerülési (beszerzési) érték az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételárat, továbbá az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült szállítási és rakodási, alapozási, szerelési, üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértékét, díjait, a bizományi díjat, a beszerzéshez kapcsolódó adókat (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót), a vámterheket foglalja magában. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó illeték /vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke/ az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj) a vásárolt vételi opció díja. A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó. A beruházáshoz kapcsolódó, véglegesen kapott támogatás összege nem csökkenti az eszköz bekerülési (beszerzési) értékét. A bekerülési (beszerzési) érték részét képezi a) az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön felvétele előtt fizetett a hitel, a kölcsön feltételként előírt bankgarancia díja 13

17 szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék szerződés közjegyzői hitelesítésének díja felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat, b) a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) biztosítási díj, továbbá c) a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) árfolyam-különbözete, függetlenül attól, hogy árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség, d) a beruházás-tervezés, a beruházás-előkészítés, a beruházás-lebonyolítás, az új technológiaelsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei. A tárgyi eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges és a tárgyi eszköz beszerzésével egyidőben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke függetlenül attól, hogy az a tárgyi eszköz számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értéke részének tekintendő. A részvénytársaságnál az autóbuszok esetében a bekerülési érték részét képezi különösen az autóbuszok beszerzési ára, a kapcsolódó illetékek, az üzembe helyezés egyéb költségei, a közbeszerzési eljárás lebonyolításának költségei. A részvénytársaság az autóbuszok beszerzésénél tartozéknak minősíti a forgalomba helyezéshez előírt eszközöket, melyek az alábbiak: - mentődoboz (feltöltve) - elakadás jelző háromszög - üvegtörő kalapács - biztonsági ék - tűzoltó készülék. Egyébként a bekerülési érték részét képezi még: tachográf légkondicionáló berendezés. Több tárgyi eszközhöz is használható (cserélhető) tartozékok önállóan, egyedileg minősítendők tárgyi eszköznek, vagy forgóeszköznek. Bekerülési értékbe nem tartozó eszközök, tartozékok: A járművek üzemeltetéséhez szükséges közvetett módon tartozéknak tekinthető eszközök nem egyértelműen kapcsolhatók az adott járműhöz, ezért önállóan, egyedileg minősítendők egy éven túli elhasználódás esetén tárgyi eszköznek, egy év vagy azon belüli elhasználódás esetén anyagnak. 14

18 Amennyiben a tartozékok nem kerülnek külön kiemelésre a számlán, de cserélhetők, így nem részei a beszerzési árnak, így értékük a piaci érték meghatározásával (árlista vagy műszaki becslés) kiemelendők a tárgyi eszköz eredeti beszerzési értékéből. Közvetlenül kapcsolódónak minősülnek a fentiekben felsorolt tételek, ha a szerződésből, megállapodásból egyértelműen beazonosítható az adott eszköz. A bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Jelentősnek minősül a különbözet, ha az adott eszköz bekerülési értékének 10 %-át meghaladja. A különbözet elszámolása nem visszamenőleges, akkor kell elszámolni, amikor a végleges információk rendelkezésre állnak. Ha a levonható és a le nem vonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó összegét az Áfa törvény szerint utólag módosítani kell, és a módosítás jelentős összegű (ha az állományba vétel és a számla közötti különbözet a számla ÁFA nélküli értékének a 10 %-át meghaladja), és a le nem vonható adó az eszközhöz egyedileg hozzárendelhető, akkor utólag, a módosítással egyidejűleg de nem visszamenőlegesen a beszerzési értéket az egyéb követelésekkel, illetve az egyéb kötelezettségekkel szemben kell helyesbíteni. Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe szerződés alapján beszámított, korábban a bérleti jog megvásárolása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget. Az eszköz értékét növelő bekerülési (beszerzési) értékként kell figyelembe venni az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat Alapítás-átszervezés költségeinek elszámolása A társaság alapítás-átszervezés aktivált értékeként számolja el a vállalkozási tevékenység indításával, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatosan felmerült külső vállalkozók által számlázott, és a saját tevékenység során felmerült közvetlen költségeket, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. A társaság döntése értelmében aktiválásra kerül az ISO minősítő rendszer bevezetése is. A minőségbiztosítási rendszerrel kapcsolatban a későbbiekben 15

19 felmerülő költségek azokra az évekre számolandók el időarányosan, amelyekre a minősítés vonatkozik A hasznos élettartam, a maradványérték és az amortizáció elszámolásának módszere A hasznos élettartam és a maradványérték szorosan összefüggő kategóriák. A maradvány érték nulla, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. A táraság vonatkozásában jelentős a maradványérték: - épületek esetén a bekerülési érték 5,0 %-a, - építmények esetében a bekerülési érték 5,0 %-a, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja, - autóbuszok kivételével valamennyi jármű esetén a bekerülési érték 10,0 %-a, - újonnan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 5,0 %-a, használtan beszerzett autóbuszok esetén a bekerülési érték 10,0 %-a, ha az 500 ezer Ft-ot meghaladja, - műszaki gépek és egyéb gépek, berendezések (a járművek kivételével) esetén a bekerülési érték 10,0 %-a, ha a 100 ezer Ft-ot meghaladja, - a 200 ezer Ft alatti eszközöknél a maradványérték nem értelmezhető A piaci érték meghatározása értékvesztés és terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál A befektetett eszközök és készletek beszámolóban szereplő értékének megállapítása az eszköz piaci értéke alapján történik. Ennek ismeretében elszámoljuk illetve visszaírjuk a terven felüli értékcsökkenés valamint az értékvesztés összegét. A piaci érték meghatározására a mérlegkészítés napjáig rendelkezésre álló információk figyelembe kerül sor A felújítás, karbantartás fogalma, elszámolás elkülönítése Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egy időben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. 16

20 Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást is és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. Az ilyen célú ráfordításokat a tárgyidőszaki fenntartási költségek közt kell elszámolni Az amortizációs politika bemutatása Terv szerinti értékcsökkenési leírás Az elszámolandó értékcsökkenési leírás alapja a maradványértékkel csökkentett bekerülési érték, és attól az időponttól kell kezdeni, amikor az eszköz üzembehelyezése, használatbavétele megtörtént. A társaság az amortizációt a napi állomány után számolja el, módja lineáris, gyakorisága havi. Az immateriális javak és a tárgyi eszközök hasznos élettartamát és a leírási kulcs mértékét a következő táblázat tartalmazza: Megnevezés Hasznos élettartam Leírási kulcs Üzleti vagy cégérték 5 év 20 % Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 5 év 20 % Alapítás átszervezés aktivált értéke Ebből ISO minősítő rendszer bevezetése 5 év minősített időszak 20 % Szellemi termékek 3 év 33% Vagyoni értékű jogok 5 év 20 % Ingatlanok Épületek Hosszú élettartamú szerkezetből 50 év 2 % Közepes élettartamú szerkezetből 33,3 év 3 % Rövid élettartamú szerkezetből 16,7 év 6 % Környezetvédelmi célú épületek 25 év 4 % Bérbeadott épületek 20 év 5 % Építmények Ipari építmény 50 év 2 % Üzemanyag tartály 20 év 5 % Elektromos vezeték (távközlési hálózat vezetékei is) 12,5 év 8 % Kőolaj-, földgáz és gázvezeték 16,7 év 6 % Gőzvezetékek 10 év 10 % Egyéb más vezetékek 33,3 év 3 % 17

21 Műszaki és egyéb gépek, berendezések, felszerelések Járművek, kivéve az autóbuszokat 5 év 20 % Ügyviteltechnikai eszközök 3 év 33 % programvezérlésű szerszámgépek, számvezérlésű 3 év 33 % gépek, berendezések általános rendeltetésű számítástechnikai gépek, berendezések 3 év 33 % Jegykiadó gépek 3 év 33% (számítógép alapú jegykiadó gépek) Környezetvédelmet szolgáló berendezések 3 év 33% Bérbeadott gépek, berendezések 3 év 33 % Hulladéktároló 5 év 20 % Egyéb gépek, berendezések 6,9 év 14,5 % Ft alatti immateriális javak és tárgyi Azonnali leírás eszközök Ft közötti tárgyi eszköz 2 év 50 % Újonnan beszerzett autóbuszok esetében a hasznos élettartam 10 év, maradványérték 5 %. Használtan beszerzett autóbuszok esetében a várható élettartam egyedileg kerül meghatározásra a konkrét műszaki állapot, kilométer telítettség, a gyártási év, és a használtsági fok alapján. Ezen autóbuszoknál a bekerülési érték 10 %-ában állapítjuk meg a maradványértékét, de jelentősnek csak akkor minősítjük, ha az 500 ezer Ft-ot meghaladja. A társaság tulajdonában levő autóbuszon, amennyiben felújítás történik (ráaktiválás), a felújítást követő hasznos élettartamot 5 évben jelöljük meg, ez esetben maradványértéket nem állapítunk meg A terven felüli értékcsökkenési leírás Terven felüli értékcsökkenést számolunk el, ha az immateriális javak és tárgyi eszközök könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ezen eszköz mérlegkészítéskor érvényes (ismert) piaci értéke. Terven felüli értékcsökkenést számolunk el akkor is, ha a szellemi termék, tárgyi eszköz feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan. Tartósnak tekinthető, ha egy éven túli, jelentősnek, ha az eredeti beszerzési érték 20,0 %-át meghaladó mértékű Értékvesztés elszámolása Befektetések és értékpapírok értékvesztése Értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti érték és piaci értéke közötti veszteségjellegű különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Tartósnak minősül, ha legalább egy éven keresztül a gazdasági társaság saját tőke/jegyzett tőke aránya 10,0 %-kal kisebb, mint a befektetés könyv szerinti értéke/befektetés névértéke aránya. Az elszámolás és visszaírás tekintetében jelentősnek 18

22 minősül, ha a piaci érték és a könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 20,0 %-át Vásárolt és saját termelésű készletek értékvesztése Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, a készlet értékét értékvesztés elszámolásával csökkentjük. A készletek bekerülési, illetve könyv szerinti értéke akkor tekinthető jelentősen magasabbnak, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke (illetve várható eladási ára), ha azt legalább 20 %-kal meghaladja. Tartós - az előzőekben megfogalmazott - eltérésről akkor beszélhetünk, ha a készletek bekerülési, illetve könyv szerinti értéke legalább egy éven keresztül meghaladja a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéket (várható eladási árat). Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen és tartósan meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell A vevő követeléseket a mérlegben az elfogadott, elismert összegben, illetve a már elszámolt értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt könyv szerinti értéken kell kimutatni. Az egyéb követelések értékét az elfogadott, egyeztetett értékben kell beállítani a mérlegben Követelések értékvesztése Az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés napjáig pénzügyileg nem rendezett követelések esetében a vevő, az adós minősítése alapján értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű-különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Tartósnak tekinthető a követelés könyv szerinti értéke és várhatóan megtérülő összege közötti veszteségjellegű különbözet, ha a követelés kiegyenlítésére a fizetési határidőt követő 60 napon belül nem került sor. Jelentősnek akkor tekinthető a veszteségjellegű különbözet, ha meghaladja a követelés eredeti bekerülési értékének a 20 %-át, vagy az 50 ezer Ft-ot. 19

23 Társaságunk a fizetési késedelem alapján számolja el az értékvesztés, amelynek mértéke a következő: Időintervallum Értékvesztés %-a nap 25 % nap 50 % nap 80 % 361 nap felett 100 % Abban az esetben, amikor egy vevőnél több különböző lejáratú követelés is van, az értékvesztést az adott vevőhöz tartozó valamennyi követelésre a legmagasabb %-kal számolja el. Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen (legalább 20 %-kal) meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírást csökkentjük Céltartalékképzés elvei Céltartalékként kell kimutatni az olyan passzívákat, amellyel a társaság: az óvatosság és az összemérés elvéből kiindulva, pontosítja az eredményt, valósabbá teszi a saját tőkét, fedezetet teremt a tárgyidőszakból eredő, de a következő év(ek)ben várhatóan jelentkező kötelezettségekre, költségekre és ráfordításokra. A számviteli törvény előírásai szerint a céltartalék képzése részben kötelező, részben pedig lehetőség. Jogcímei: 1. Céltartalék a várható kötelezettségekre Fogalma: olyan ráfordítások, amelyek harmadik féllel kapcsolatban, várhatóan, vagy bizonyosan felmerülnek a jövőben, múltbeli, vagy folyamatban lévő ügyletekből származnak, s azokra a szükséges fedezetet a vállalkozó más módon nem biztosította. Az ilyen címen felmerülő céltartalék képzése kötelező. Fajtái: Garanciális kötelezettségre képzett céltartalék Függő kötelezettségre képzett céltartalék kezességvállalás opciós ügyletek garanciavállalás nem valódi penziós ügyletek 20