Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga IV. modulját érintő változásokról

Átírás

1 Tájékoztató a közigazgatási alapvizsga IV. modulját érintő változásokról Budapest, január 31.

2 Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy a közigazgatási alapvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot időközönként hatályosítsa. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII.31.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a közigazgatási alapvizsga követelményrendszerét, országosan egységes oktatási programját, tananyagát és a követelményrendszeren alapuló írásbeli vizsgakérdéseit kifejlessze, valamint szükség szerint - különösen amennyiben a jogszabályi változások indokolják - aktualizálja. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást az Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezetőés Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTI) 2013 augusztusában a július 15-ig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. Az NKE VTKI azonban fontosnak tartja, hogy közszolgálati tisztviselők ismereteiket hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a márciusi vizsgaidőszak folyamán már a 2013 év II. felében bekövetkezett jogszabályi módosulások is megjelenjenek a tananyagban. Ez a tananyag-kiegészítő dokumentum január 31.-éig bezárólag tartalmazza mindazokat a jogszabályi változásokat, amelyek a legutóbbi július 15.-éig hatályosított és ennek megfelelően lezárt tananyag kiadását követő időszakban jöttek létre, ezáltal egy hatályosított, komplex oktatási segédanyagként segíti a vizsgázók naprakész felkészültségét. A tananyag-kiegészítő dokumentumban minden az adott fejezetcímen belül végrehajtott módosítást az oldalszám és bekezdés feltüntetésével dőlt betűtípussal vastagon kiemelve jelöltük. Az új hatályos szövegrészek pirossal szedve találhatóak, míg a hatályát vesztett részek fekete áthúzással vannak jelölve. Az egyes módosítások indokolása dőlt betűvel az adott módosított szövegrészt követően került rögzítésre. A tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI segítséget kíván nyújtani, hogy a közigazgatási alapvizsgára Ön a lehető legnaprakészebben tudjon felkészülni. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánva, B u d a p e s t, január 31. Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet 2

3 IV. MODUL: GAZDÁLKODÁSI ÉS PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK (KIEGÉSZÍTŐ JEGYZÉK A TANANYAGHOZ) 4.1. ALMODUL: PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK A pénzügyi közvetítőrendszer működése A 137. oldal pontja az alábbiak szerint módosul: A pénzügyi közvetítőrendszer elsődleges feladata, hogy a megtakarítók és a hitelfelvevők között kapcsolatot teremtsen. Az összekapcsolódás színterét jelentő piacokat két csoportba soroljuk: az egy évnél rövidebb idejű pénzcserék a pénzpiacon, az egy évnél hosszabb idejű pénzcserék a tőkepiacon zajlanak. A pénzügyi közvetítőrendszer működésére szigorú szabályozás vonatkozik, komoly kockázatot jelent ugyanis, hogy az érintett intézmények nem saját pénzeszközeiket, hanem mások pénzét (a megtakarítókét) adják kölcsön, illetve fektetik be. A magyar pénzügyi rendszer működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrzi, de egyes hatósági jogosítványok a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartoznak. A Magyar Nemzeti Bank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankkal Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 137. oldalon a alfejezetcím az alábbiak szerint módosul: Magyar Nemzeti Bank, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankkal Magyar Nemzeti Bank 137. oldal pontjának harmadik bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: Az MNB szervei a monetáris tanács és a felügyelőbizottság. Az MNB élén elnök áll, akit a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevez ki hat évre. Az elnök felelős a monetáris tanács döntéseinek végrehajtásáért és az MNB működésének irányításáért. Az MNB elnöke a Költségvetési Tanács tagja, a feladathoz kapcsolódóan a MNB rendszeres kiadványt jelentet meg. A kiadványsorozat célja, hogy a Költségvetési Tanácsot törvényben, illetve a január 1-jén hatályba lépő Alaptörvényben meghatározott feladatai ellátásában támogassa. Az MNB alelnökeinek megbízatása hat évre szól. Az MNB legalább kettő legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankkal. A beszúrással egyértelművé tehető, hogy pontosan minek az élén áll elnök, illetve a Költségvetési Tanács funkciójának rövid ismertetésével egyértelműbbé válik a tananyag e része Magyar Nemzeti Bank 137. oldal pontjának negyedik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az MNB alapvető feladatai: Meghatározza és megvalósítja a monetáris politikát. 3

4 Kizárólagosan jogosult bankjegy- és érmekibocsátásra. Az MNB által kibocsátott bankjegy és érme ideértve az emlékbankjegyet és emlékérmét is Magyarország törvényes fizetőeszköze. Hivatalos deviza- és aranytartalékot képez és kezeli azt. A devizatartalék kezelésével és az árfolyam-politika végrehajtásával kapcsolatban devizaműveleteket végez. Kialakítja a fizetési és elszámolási, valamint az értékpapír-elszámolási rendszereket, és figyelemmel kíséri (felvigyázza) azok tevékenységét e rendszerek biztonságos és hatékony működése, továbbá a pénzforgalom zavartalan lebonyolítása érdekében. Az MNB más felelős hatóságokkal együttműködve támogatja a hitelintézetek felügyeletére és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitására vonatkozó politika hatékony kialakítását. Biztosítja a pénzügyi közvetítőrendszer zavartalan, átlátható és hatékony működését. A pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens (A külső jogszabályoknak és a belső szabályzatoknak megfelelő, óvatos, körültekintő) működésének elősegítését, az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárását. A pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése Az MNB a Pénzügyi Békéltető Testület útján ellátja a fogyasztók és pénzügyi közvetítőrendszer egyes szervezetei között a vitás kérdések bírósági úton kívüli rendezését Számlavezetési tevékenységet végez. Indoklás: A fent említett jogszabályi környezet megváltozása és az MNB feladatainak bővülése Magyar Nemzeti Bank 138. oldal pontjának első négy bekezdése törlésre kerül: A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) a Magyarország pénzügy közvetítő rendszerét felügyelő, ellenőrző hatósági feladatokat ellátó és szabályozó, országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely csak a törvénynek van alárendelve. A Felügyelet tevékenységének célja: a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működésének biztosítása; a pénzügyi közvetítőrendszer részét képező személyek és szervezetek prudens (megbízható) működésének elősegítése, a tulajdonosok gondos joggyakorlásának folyamatos felügyelete; az egyes pénzügyi szervezeteket, illetve a pénzügyi szervezetek egyes szektorait fenyegető, nemkívánatos üzleti és gazdasági kockázatok feltárása, a már kialakult egyedi vagy szektoriális kockázatok csökkentése vagy megszüntetése, illetve az egyes pénzügyi szervezetek megbízható működésének biztosítása érdekében megelőző intézkedések alkalmazása; együttműködés a Magyar Nemzeti Bankkal a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzésében, a már kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésében vagy megszüntetésében; a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybe vevők érdekeinek védelme, a pénzügyi közvetítőrendszerrel szembeni közbizalom erősítése. A Felügyelet elnöke a Felügyelet tevékenységéről a tárgyévet követő év május 31. napjáig beszámol az Országgyűlésnek, illetve külön felkérésre tájékoztatást ad az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának. A Felügyelet elnöke rendeletet alkothat. A Felügyelet a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente kockázati jelentést készít. A Felügyelet az elnök egyszemélyi vezetése alatt áll. A Felügyelet elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök hat évre nevezi ki. A Felügyelet két alelnökét a Felügyelet elnökének javaslatára a miniszterelnök hat évre nevezi ki. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankkal. Ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, mint önálló szerv, intézmény megszűnt. 4

5 Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások A 138. oldalon a alfejezet második bekezdése az alábbiak szerint módosul: A pénzügyi szolgáltatások körébe az alábbi főbb tevékenységek tartoznak többek között: betétek gyűjtése és más visszafizetendő pénzeszköz saját tőkét meghaladó mértékű nyilvánosságtól történő elfogadása; hitel és pénzkölcsön nyújtása; pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása; kezesség és bankgarancia vállalása, egyéb bankári kötelezettség vállalása; valutával, devizával, váltóval, illetve csekkel saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenység; pénzügyi szolgáltatás közvetítése. Indoklás: A kiegészítés pontosítás miatt szükséges, a törlés pedig a fent említett jogszabályi környezet változása miatt Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások A 139. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: A felsorolt tevékenységek üzletszerűen csak engedéllyel végezhetők. Ha a törvény másképp nem rendelkezik, kizárólag a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró MNB-nek (a továbbiakban: Felügyelet) engedélyével végezhető pénzügyi szolgáltatás, valamint kiegészítő pénzügyi szolgáltatás. (Felügyelet) engedélyével végezhető pénzügyi szolgáltatás, pénzváltási tevékenység és pénzügyi ügynöki tevékenység bankközi piacon. Pénzforgalmi szolgáltatások nyújtása, elektronikus pénz, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz kibocsátása és ezzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása engedélyezési eljárásában az MNB szakhatóságként részt vesz. A MNB-ba beolvadásra kerül várhatóan 2013 októberétől a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. Innentől kezdve a Felügyelet tevékenységét is az MNB fogja ellátni. Indoklás: A kiegészítés és a törlés a fent említett jogszabályi környezet változása miatt szükséges Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások A 139. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: Ilyen korlátozó előírások többek között a következők: Az alapításhoz szükséges tőke (jegyzett tőke) minimuma bank esetében 2 milliárd forint, szakosított hitelintézetnél a külön törvényi szabályozás szerint meghatározott jegyzett tőke, szövetkezeti hitelintézet esetében millió forint. A hitelintézet saját tőkéje nem csökkenhet a jegyzett tőke alá (saját tőke védelme). Indoklás: A kiegészítés és a törlés a fent említett jogszabályi környezet változása miatt szükséges Hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások A 140. oldal utolsó bekezdése az alábbiak szerint módosul: A Befektetővédelmi Alap (BEVA) a befektetési szolgáltatók esetleges fizetésképtelensége miatt a befektetőket érő vagyoni károk részbeni kompenzálását hivatott biztosítani. A BEVA tagja minden olyan gazdálkodó szervezet, amely a PSZÁF Felügyelet engedélye alapján biztosított tevékenységet jogosult folytatni. Az ügyfélszámla-vezetési tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező árutőzsdei szolgáltató önként határoz arról, hogy a BEVA tagja kíván-e lenni, vagy e tevékenységet a BEVA biztosítása nélkül végzi. A BEVA-nak jelenleg valamennyi befektetési vállalkozás és befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézet, valamint portfólió-kezelést végző befektetési alap-kezelő a tagja, 5

6 árutőzsdei szolgáltató még nem csatlakozott az Alaphoz. A BEVA elsődlegesen a tagjai által végzett letétkezelési szolgáltatást biztosítja, tehát azt, hogy a megvásárolt értékpapír meglegyen a tag által vezetett értékpapírszámlán, ahhoz az ügyfél hozzájusson, arról bármikor rendelkezni tudjon. Amennyiben a BEVA tagja felszámolás alá kerül, és az értékpapírokban mutatkozó hiány miatt a befektető számára nem tudja kiadni az értékpapírjait vagy azok egy részét, akkor erre a káreseményre a törvényi keretek között kártalanítást fizet a BEVA. A kártalanítási feltételek fennállása esetén a BEVA befektetőnként és összevontan legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizet kártalanítást. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint felett rész kilencven százaléka. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankkal NEMZETGAZDASÁG, GAZDASÁGI SZERKEZET, A GAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE A 142. oldal első bekezdéséből az alábbi rész törlendő: A bruttó nemzeti jövedelem (GNI Gross National Income) a GDP-ből származtatott mutató. Nem más, mint a külföldről beáramló elsődleges jövedelmek és a külföldre kiáramló elsődleges jövedelmek egyenlegével korrigált GDP. A gazdasági növekedést az adott évi GDP előző évi (vagy egy bázisévi) GDP-hez való viszonyításával lehet kifejezni. A GDP a gazdaság által egy év alatt előállított összes termék és szolgáltatás értékét, vagyis az ország jövedelmét számszerűsíti. A GDP-hez képest számítjuk egy ország államadósságának és államháztartási hiányának a mértékét. Az államadósság százalékos értéke az államadósság mértékét mutatja az ország jövedelméhez, a GDP-hez képest, azaz ez a szám jelzi, hogy mennyire van egy ország eladósodva. A Nemzetgazdasági Minisztérium rendszeresen frissített adósságnyomás-mérője ezt a számot jelzi az aktuális euróértéken számolva. Stabil pénzügyi pozíciónak minősül, ha ez az érték 60% vagy ez alatti, vagy ha tartósan csökkenő tendenciát mutat. Magyarország államadóssága jelenleg ezt az értéket meghaladja, azonban csökkenő tendenciát mutat. A költségvetési hiány (vagy államháztartási hiány) egy ország bevételeinek és kiadásainak negatív összegű egyenlege. Az államháztartási hiány százalékos értéke az adott évi költségvetési hiány mértékét mutatja az ország jövedelméhez, GDP-jéhez képest. Stabil kormányzati pénzügyi pozíciónak minősül, ha ez az érték 3% vagy ez alatti. Magyarország Alaptörvénye meghatározza, hogy az Országgyűlés nem fogadhat el olyan központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét. Addig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság a teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza. Indoklás: A jelzett rész megszűnt Az állam szerepe, funkciói a nemzetgazdaságban A 143. oldal utolsó és a 144. oldal első mondatából a jelzett rész törlendő: Az állam a közhatalom gyakorlójaként törvényeket alkot, amelyekben kijelöli a piac működésének általános kereteit, speciális jogosítványai vannak elsősorban a jegybankon és a pénzügyi szervezetek állami felügyeletén keresztül a pénzpiac szabályozására. Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankkal. Ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, mint önálló szerv, intézmény megszűnt. 6

7 4.2. ALMODUL: ÁLLAMHÁZTARTÁSI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK A 144. oldalon a 4.2. almodul első bekezdése törlendő: Az államháztartási jogról, mint sajátos jogágról 1992-től kezdve beszélhetünk, amikor az Országgyűlés megalkotta az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvényt. A tárgykört újraszabályozta az államháztartásról szóló január 1-jétől hatályos évi CXCV. törvény (Áht.). Indoklás: január 1-től új államháztartási törvény van hatályban; nem indokolt a régi felvezetése Az államháztartás bevételei A 147. oldal negyedik bekezdésében a jelzett rész törlendő: Eltérő szabályok vonatkoznak a díjakra, bírságokra, pótlékokra: igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet felhatalmazása alapján a miniszter az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapíthat meg; törvény felhatalmazása alapján a Magyar Nemzeti Bank elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének elnöke és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke rendeletben igazgatási szolgáltatási díjat, pótdíjat állapíthat meg; Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét a Magyar Nemzeti Bankkal. Ezért a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, mint önálló szerv, intézmény megszűnt A költségvetési törvény elkészítésének menete 149. oldal az alábbiak szerint módosul: 1. Az államháztartásért felelős miniszter javaslatára a Kormány március 31-ig meghatározza a gazdaság-és pénzügypolitika fő irányait, így különösen az adópolitika és a költségvetési politika céljait, rögzíti az államadósság csökkentésével összhangban álló költségvetési egyenleg célt. 2. Az államháztartásért felelős miniszter június 30-ig kidolgozza a tervezés részletes ütemtervét és tartalmi követelményeit. 3. A fejezetet irányító szervek (például a minisztériumok) az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott részletességgel a részükre megállapított tervezett kiadási főösszeg megtartásával május 31-ig megtervezik a fejezet bevételeit és kiadásait. A tervezetet július 31-ig egyeztetik az államháztartásért felelős miniszterrel, egyidejűleg tájékoztatást adnak a költségvetési bevételeket és a költségvetési kiadásokat befolyásoló jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök, szerződések vagy más kötelezettségek módosításának lehetőségéről, módjáról. 4. Az államháztartásért felelős miniszter elkészíti a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tervezetét, amelyet a megalapozásához szükséges törvénymódosításokat tartalmazó önálló törvényjavaslattal együtt a Kormány elé terjeszt. A Kormány, döntését követően, szeptember 30-áig október 15-ig az Országgyűlés elé terjeszti a következő év törvényjavaslatát. A Kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot külön törvény (a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény) szerint egyezteti a Költségvetési Tanáccsal. 5. A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg. 7

8 6. Az országgyűlési határozat elfogadása után zajlik tovább a költségvetési törvényjavaslat vitája azonban fontos korlátozást jelent, hogy ebben a szakaszban már nem terjeszthető elő olyan módosítási javaslat, amely a bevételi és kiadási főösszeget, így a hiány vagy többlet határozatban megállapított mértékét módosítaná. Az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során november 30-áig egyedi határozatban meghatározza a központi költségvetésről szóló törvény fejezeteinek bevételi és kiadási főösszegét és a központi költségvetés költségvetési egyenlegét. A határozat elfogadása után a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájában benyújtott módosító javaslatok a költségvetési egyenleg mértékét és a központi költségvetésről szóló törvény fejezetei bevételi és kiadási főösszegeit nem módosíthatják. Indoklás: A változtatást a megváltozott jogszabályhelyek tették indokolttá Az önkormányzati alrendszer bevételei és kiadásai 150. oldalmásodik bekezdése az alábbiakkal egészül ki: A helyi önkormányzati bevételek Az önkormányzatokkal kapcsolatos szabályozás a helyi önkormányzatokat megillető bevételeket az alábbi csoportokba sorolja: saját bevételek; átengedett központi adók (gépjárműadó 40%-a, a gépjárműadóhoz kapcsolódó bírságból, pótlékból és végrehajtási költségből származó bevétel 100%-a, valamint a termőföld bérbeadásából származó jövedelem utáni szja 100%-a); más gazdálkodóktól átvett bevételek; központi költségvetési támogatás; támogatások. Indoklás: a kiegészítést a megváltozott adózási szabályok indokolják Az önkormányzati alrendszer bevételei és kiadásai 150. oldal ötödik bekezdésének ötödik pontja törlendő: A saját bevételek közé sorolhatók még: a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából származó nyereség, osztalékkamat és bérleti díj; illetékek; átvett pénzeszközök; az önkormányzat területén kiszabott és onnan befolyt környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság külön jogszabályban megállapított hányada; az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevétel; a helyi önkormányzat egyéb bevételei; szabálysértési bírság. Indoklás: a törlést a megváltozott adózási szabályok indokolják Önkormányzati vagyon 152. oldalon a pont az alábbiak szerint módosul: A helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon vagy üzleti vagyon lehet. A helyi önkormányzat tulajdonában álló nemzeti vagyon külön része a törzsvagyon, amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja. A törzsvagyon egy része forgalomképtelen. 8

9 Forgalomképtelen törzsvagyonnak minősül az a vagyon, amelyet a nemzeti vagyonról szóló törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít (ilyenek például a helyi közutak és műtárgyaik, a helyi önkormányzatok tulajdonában álló terek, parkok); vagy törvény, illetve a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít. A törzsvagyon másik csoportját a törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete által korlátozottan forgalomképes vagyonelemként megállapított önkormányzati vagyon képezi, többek között: a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű, a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész, a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló, közszolgáltatási tevékenységet vagy parkolási szolgáltatást ellátó gazdasági társaságban fennálló, helyi önkormányzati tulajdonban lévő társasági részesedés. Indoklás: A változtatást a megváltozott jogszabályhelyek tették indokolttá A költségvetési szervek létrehozása 154. oldal első két bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az alapító okiratnak tartalmaznia kell: nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit; az alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett; közfeladatát és szakmai alaptevékenységét az államháztartási szakigazgatási besorolását szakfeladatrendje szerinti bontásban; illetékességét, működési körét; irányító szervének nevét, székhelyét; gazdálkodási besorolását; vezetőjének megbízási rendjét, és a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölését. A fentieken túl az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv jogelődjének megnevezését, székhelyét; vállalkozási tevékenysége arányának felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában szerv kiadásaiban; megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre. Indoklás: A változtatást a megváltozott jogszabályi környezet tette indokolttá A költségvetési szervtípusok, a költségvetési szervek irányítása, ellenőrzése 154. oldal utolsó három bekezdése törlendő: Gazdálkodási jogkörük alapján pedig megkülönböztetünk önállóan működő és gazdálkodó, valamint önállóan működő költségvetési szerveket. A jogszabály egyes költségvetési szerv típusoknál meghatározza, hogy ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, azok önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek (például főszabályként önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv a fejezetet irányító szerv, a központi hivatal, az önkormányzati hivatal). Más esetekben a költségvetési szerv alapítására jogosult dönt a költségvetési szerv gazdálkodási besorolásáról. 9

10 Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely jelentős terjedelmű és összetett közfeladatokat lát el; a közfeladat ellátásában országos, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy a közfeladat terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja Indoklás: A törlést az indokolja, hogy jogszabályi változás (Áht.) következtésben megszűnt a gazdálkodási jogkör alapján történő megkülönböztetés A költségvetési szervtípusok, a költségvetési szervek irányítása, ellenőrzése 155. oldal első három bekezdése az alábbiak szerint törlendő: Önállóan működő költségvetési szervnek pedig azok a költségvetési szervek sorolhatók be, amelyek kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódnak, ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladatellátásként megjelölt fizikai (ellátó) tevékenységeket is, és szakmai alaptevékenységük nem eszközigényes, vagy a szellemi, fizikai (technikai) támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által elláthatók. Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet gazdasági szervezettel, az önállóan működő költségvetési szerv gazdasági szervezettel nem rendelkezik. A gazdasági szervezet felel az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv valamint a hozzárendelt költségvetési szervek működéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a szervhez rendelt vagyonelemek megfelelő kezeléséért, valamint a pénzügyi, számviteli rend betartásáért. Indoklás: A törlést az indokolja, hogy jogszabályi változás (Áht.) következtésben megszűnt az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek megkülönböztetése A költségvetési szervtípusok, a költségvetési szervek irányítása, ellenőrzése 155. oldal utolsó bekezdése törlendő: Az önállóan működő és az önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv költségvetése magában foglalja. a kiadásokat; a bevételeket és a támogatásokat kiemelt előirányzatokon belül tételenként és szakfeladatrend szerinti tevékenységenként részletezve; a költségvetési szerv személyi juttatásainak és létszámának összetételét; valamint a szakfeladat-rend szerinti mutatók állományát és értékeit. Indoklás: A törlést az indokolja, hogy jogszabályi változás (Áht.) következtésben megszűnt az önállóan működő és gazdálkodó, valamint az önállóan működő költségvetési szervek megkülönböztetése. 10