KOCKÁZATELEMZÉS A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN

Átírás

1 NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM MEZ GAZDASÁG- ÉS ÉLELMISZERTUDOMÁNYI KAR MOSONMAGYARÓVÁR GAZDASÁGTUDOMÁNYI INTÉZET Precíziós növénytermesztési módszerek Doktori Iskola Doktori Iskola vezet : Dr. Kuroli Géza egyetemi tanár, az MTA doktora A precíziós növénykezelési módszerekkel termesztett növények üzemgazdasági kérdései alprogram Alprogram- és témavezet : Dr. Salamon Lajos egyetemi tanár, a mez gazdaságtudomány kandidátusa KOCKÁZATELEMZÉS A NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Készítette: L RINCZ ZSUZSANNA Mosonmagyaróvár 2007

2 1. BEVEZETÉS, A KUTATÁS CÉLKIT ZÉSEI A kockázat fogalma a mindennapi életben gyakran felmerül, ha valamilyen helyzet kapcsán döntéseket kell hozni. A döntési szituációkat alapvet en az jellemzi, hogy a jelenben döntünk, a múltban szerzett tapasztalatok, ismeretek alapján, a jöv re vonatkozóan. A praxeológiának, a döntéshozatal tudományának egyik fontos területe a kockázatelemzés, mely a kit zött céloktól való lehetséges eltérés okait, nagyságait és valószín ségeit vizsgálja. Kockázatelemzéssel számos alap, elméleti és alkalmazott tudományágban, kutatásban és gyakorlatban foglalkoznak. Így például az egészségügyben, a táplálkozástudományban, a munkavédelemben, a biztonságtechnikában, a nemzetvédelemben, a bels ellen rzésekben, a sor hosszan folytatható. Az eltér szakterületek miatt el ször értelmezni szükséges, hogy a növénytermesztésben hogyan jelentkezik, és mit jelent a kockázat és elemzése, milyen feladatok jelölhet k ki a mez gazdaság ezen területével foglalkozó szakemberek számára. A kutatási területben rejl kihívások miatt választottam a dolgozat témájául a kockázatelemzést. A növénytermesztés versenyképessége és a min ségi termelés kapcsán gyakran kerülnek el térbe a termel tevékenységre ható és annak következtében fellép kockázatok és bizonytalansági tényez k. A növénytermesztésre, mint termel tevékenységre ható kockázati források alapvet en meghatározzák a termesztés szerkezetét, technológiáját és az értékesítési folyamatokat. Másrészr l a kockázatelemzés megközelíthet a növénytermeszt tevékenység eredményeképpen keletkez kockázatok szempontjából. Az externális hatások befolyásolhatják a természeti környezet állapotát (környezetszennyezésen keresztül) és a lakosság egészségi állapotát (génmódosított növények, élelmiszer-el állítás 2

3 biztonsága). A disszertációban a kockázatelemzés tárgya a növénytermesztési tevékenységre ható kockázati tényez k vizsgálata, amelyek a jövedelemszerz tevékenységet, és az elérhet jövedelem nagyságát befolyásolják. Egy vállalkozás jövedelmét a termésmennyiségek, az értékesítési árak és a költségek határozzák meg. A kutatás célja, hogy objektív és szubjektív eljárások és vizsgálati módszerek alkalmazásával ezek változékonyságát, kockázatosságát elemezzem. A kutatómunka célkit zései 1. A kutatómunka els célkit zése a termésátlagok változékonyságának elemzése volt. A Nyugat-Dunántúli régiót alkotó három megyében és országos szinten vizsgáltam, hogyan alakult a termésátlag 1960 és 2004 között négy els sorban az élelmiszerellátásban betöltött közvetlen vagy közvetett szerepe miatt fontos szántóföldi növény: a búza, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya vonatkozásában. Az elemzés célja annak kimutatása, hogy elkülöníthet -e olyan id szak a vizsgált 45 év alatt, amikor a termelési körülmények a legideálisabbak voltak, és így a tervezett terméshozamok elérésének biztonsága a legmagasabb volt. 2. A kutatás második céljaként a négy növény értékesítési árának, a termelési költségeknek és a jövedelemnek az elemzését határoztam meg. 3. A kutatás harmadik célkit zése, hogy egy kérd íves adatgy jtésen keresztül felmérjem a gazdálkodók véleményét a növénytermesztés kockázatairól és az alkalmazott kockázatkezelési eljárásokról. A vizsgálat során megállapíthatóvá válik, hogy tudatosan foglalkoznak-e a növénytermeszt gazdálkodók a termelési tevékenységük következtében jelentkez és az arra ható kockázatokkal. 3

4 2. ANYAG ÉS MÓDSZER A kutatás során szekunder és primer adatgy jtés egyaránt történt. A szakirodalmi feldolgozáson túl szekunder források alapján folytak a vizsgálatok a Nyugat-Dunántúli régió növénytermesztése és a jövedelmet meghatározó terméshozam, értékesítési ár és költségek vonatkozásában. A termésátlagok és az értékesítési árak változékonyságának vizsgálata a búzánál, a kukoricánál, a cukorrépánál és a burgonyánál az 1960 és 2004 évek közötti id szakra vonatkozóan történt, a Központi Statisztikai Hivatal kiadványai alapján. Az elemzések során grafikus ábrázolások, ciklus és véletlen hatás számítások, sztochasztikus dominancia és várható érték variációs koefficiens hatásossági kritérium került alkalmazásra. Elemzésre került a termésmennyiség és az értékesítési ár változása közötti kapcsolat is. A termelési költség és a jövedelem változékonyságának vizsgálatát a társas vállalkozásokra végeztem el, az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján, 1990 és 2004 közötti id szakra vonatkozóan. A kockázati források és a bizonytalansági tényez k kezelésének felmérésére a primer kutatási módszerek közül a kérd ívkészítés kínálta a legjobb lehet séget nyarán postai úton 1000 db kérd ív került kiküldésre Gy r-moson-sopron, Vas és Zala megye növénytermeszt vállalkozásainak, melyb l 261 db kiértékelhet érkezett vissza. A kérd íven zárt és szelektív kérdések szerepeltek. A válaszadók a kockázati forrásokat és kockázatkezelési eljárásokat Likert-skálán (az iskolai osztályozásnak megfelel en 1-5-ig) értékelték. A kockázati tényez k forrásait a szakirodalmak alapján hat csoportba soroltam: termelési, piaci, pénzügyi, technológiai, jogi és emberi er forrás okozta kockázatok. 4

5 A vizsgálat során összehasonlító viszonyszámokkal elemeztem a válaszadók statisztikai jellemz it, majd a Likert-skála átlagértékei alapján elemeztem a kockázati tényez k jelent ségét a gazdálkodási tevékenységben, valamint vizsgáltam az alkalmazott kockázatkezelési módszereket. Kidolgoztam a tudatos kockázatkezelés portfolióját, mely a kockázatértékelés függvényében ábrázolja a kockázatkezelés jelent ségét az adott növénytermeszt gazdálkodás tevékenységében. A portfolióból leolvasható, hogy egy adott gazdálkodó tudatosan végzi-e a kockázatok és bizonytalansági tényez k kezelését. 3. ÚJ ÉS ÚJSZER TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK 1. Négy élelmiszeripari, takarmányozási és egyéb ipari szempontból fontos növény: a búza, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya termésátlagának sztochasztikus dominancia és várható érték variációs koefficiens hatásossági kritériummal történ vizsgálatából megállapításra került, hogy az 1960 és 2004 közötti id szakot felölel 45 év során, a Nyugat-Dunántúli régióban és országos szinten az elérhet termésátlagok szempontjából a legkedvez bb periódus a búzánál és a cukorrépánál az 1980 és 1994 közötti, a kukoricánál és a burgonyánál az 1975 és 1989 közötti id szak volt. A négy szántóföldi növény tekintetében egyértelm en megállapítható, hogy a termésátlagok az 1990 és 2004 közötti id szakban voltak a legváltozékonyabbak, így ez az id szak tekinthet a legkockázatosabbnak. 2. Az értékesítési ár változékonysága 1990 és 2004 között a legnagyobb. Az elemzések során kimutatásra került a termésátlag illetve a termésmennyiség és a felvásárlási ár változása közötti ellentétes irányú mozgás. A 15 év alatt 5

6 a termésátlag és a felvásárlási ár esetében búzánál 80%, kukoricánál 67%, cukorrépánál és burgonyánál az esetek 60%-ában ellentétesen változott a két tényez. A termésmennyiség és felvásárlási ár esetén az arány búzánál és kukoricánál 73%, cukorrépánál 60% és burgonyánál 53%. 3. A primer kutatás alapján megállapítható, hogy a növénytermeszt gazdálkodók a f termék árának változását, a támogatások kifizetésének késedelmét, az állami agrárpolitikát, az er források árának változását és az éves csapadék ingadozó mennyiségét ítélik meg a jövedelemszerz tevékenységükre ható jelent sebb kockázati forrásoknak. A növénytermeszt gazdálkodók által alkalmazott jellemz kockázatkezelési módszerek: a piaci információk beszerzése, a pénztartalékolás, a szerz déses terményértékesítés és a több növényfaj termesztése. 4. A tudatos kockázatkezelés portfoliója alkalmas arra, hogy négy szegmens egyikébe sorolható legyen egy növénytermeszt gazdálkodó, és megállapítást nyerjen, hogy tudatosan kezeli-e a jövedelemszerz tevékenységére ható kockázati tényez ket. 4. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK A növénytermeszt tevékenységb l származó jövedelmet befolyásoló tényez k és a kockázati források és kockázatkezelési módszerek vizsgálatából az alábbi következtetések vonhatók le. A kutatás els szakaszában elemzésre került a búza, a kukorica, a cukorrépa és a burgonya termésátlaga 1960 és 2004 között a Nyugat-Dunántúli régióban és országos szinten, a termésátlagok változékonyságának kimutatása céljából. A grafikus ábrázolással és a lineáris trendt l tisztított 6

7 ciklus-hatás meghatározásával minden vizsgált növény esetében megállapítható, hogy az id szak egy csökken szakasszal indul. Ez a csökkenés a mez gazdaság nagyüzemi átszervezését követ en kezd dik, és egészen a hatvanas évek közepéig tart, ekkor éri el a mélypontját. A hatvanas évek második felében fellendülés indul meg a termesztésben. A látványos fejl dés az 1960-as évek közepét l az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése után és a mez gazdaság er teljes m szaki fejlesztésének eredményeként az 1970-es évek els felében indult meg és a termelés az 1980-as években magas színvonalon stabilizálódott. Az 1990-es évek elején végbement társadalmi-gazdasági rendszerváltás következtében egy újabb hullámvölgybe kerültek a vizsgált növények terméshozamai. A csökkenés oka a növénytermeszt vállalkozások rossz jövedelmez ségi viszonyai, az er források felhasználásának visszafogása (pl. m trágya és növényvéd -szerek). Azonban az is megállapítható, hogy a technika fejl dése ellenére a mez gazdaság egyértelm en id járásfügg, az id járási tényez knek és a természeti adottságoknak közvetlen termés-befolyásoló szerepük van a növénytermelésben, melyek hatásai a gazdasági feltételekt l függetlenül jelentkeznek az évenkénti terméshozamok ingadozásában, ezt támasztja alá a véletlen hatás görbéje. A sztochasztikus dominancia és a várható érték variációs koefficiens hatásossági kritérium eredményeit összesítve minden növény esetében elkülöníthet vé vált olyan id szak, amely a legkedvez bb és a legkedvez tlenebb volt az elérni kívánt termésátlagok esélye szempontjából. A legnagyobb és legbiztonságosabb termésátlagokat a búzánál és a cukorrépánál 1980 és 1994, a kukoricánál és a burgonyánál 1975 és 1989 között lehetett elérni. Mind a négy szántóföldi növény tekintetében egyértelm en megállapítható, hogy a termésátlagok az 1990 és 2004 közötti 7

8 id szakban voltak a legváltozékonyabbak, így ez az id szak tekinthet a legkockázatosabbnak. A jövedelem szempontjából általában a terméskiesés okozza a legtöbb problémát, az elmaradt bevételek miatt, de a túl magas termésmennyiség is gondot okozhat, hiszen azt raktározni kell (jelent s költségekkel), valamint az értékesítési árakat a túlkínálat negatívan befolyásolja. Az ár bizonytalanságának hatása egyrészt a termékárakon, másrészt a ráfordítási árakon keresztül jelentkezik. A növénytermelési folyamatok jellege alapján általában a termékár és nem a ráfordítások ára bizonytalan. A rendszerváltás után, a piacok liberalizációjával az értékesítési árak változékonysága jelent sen megn tt, ami kiszolgáltatottá tette a termel ket. Az elemzések során kimutatásra került a termésátlag illetve a termésmennyiség és a felvásárlási ár változása közötti ellentétes irányú mozgás és 2004 között a termésátlag és a felvásárlási ár esetében búzánál 80, kukoricánál 67, cukorrépánál és burgonyánál az esetek 60%- ában ellentétesen változott a két tényez. A termésmennyiség és felvásárlási ár esetén az arány búzánál és kukoricánál 73%, cukorrépánál 60% és burgonyánál 53%. Az Európai Uniós csatlakozást követ en az egységes terület alapú támogatások és a nemzeti kiegészítés következtében a jogosult termel k jövedelmei jobban kalkulálhatóak, megbízhatóbbá teszik a termelési tevékenység tervezését. Az intervenciós felvásárlás során alkalmazott ár lehet séget nyújt arra, hogy a túlkínálat miatt fellép alacsonyabb értékesítési árak helyett a biztosabb megoldást válassza a gazdálkodó, ha a feltételeknek megfelel. A primer kutatás során növénytermeszt gazdálkodók körében készült felmérés a jövedelemszerz tevékenységükre ható kockázati források jelent ségér l és az alkalmazott kockázatkezelési eljárásokról. A 8

9 növénytermeszt gazdálkodók a f termék árának változását, a támogatások kifizetésének késedelmét, az állami agrárpolitikát, az er források árának változását és az éves csapadék ingadozó mennyiségét ítélik meg a jövedelemszerz tevékenységükre ható jelent sebb kockázati és bizonytalansági forrásoknak. Kis jelent séget tulajdonítanak a vet anyag min ségének, a környezetterhelésnek és a feltételezett klímaváltozásból ered kockázatoknak. A kockázatkezelési módszerek közül a válaszadók 89%-a több növényfajt termeszt, és nagy szerepet tulajdonítanak az informálódásnak, így az id járási el rejelzések figyelésének és a piaci információk beszerzésének. A kérd ívek elemzése során elkészítésre került a tudatos kockázatkezelés portfoliója, melyben összevethet egy adott gazdálkodó átlagos kockázat értékelése és kockázatkezelési eljárások jelent ségének megítélése a jövedelemszerz tevékenységben. Az elemzések alapján a hipotézis, mely szerint a gazdálkodási tevékenységben a kockázatkezelés akkor kap nagyobb hangsúlyt, ha a gazdálkodó a kockázati források befolyásoló szerepét magasra értékelte, részben igazolható. Az I. (alacsony kockázatértékelés és -kezelés) és IV. (magas kockázatértékelés és -kezelés) szegmensbe tartozik a válaszadók 62%-a, ami azt jelenti, hogy tudatosan, a kockázati források befolyásoló hatásának szubjektív megítéléséhez mérten kap szerepet gazdálkodási tevékenységükben a kockázatkezelés. A II. szegmens esetén a válaszadók magasra értékelték a kockázati források jelent ségét, mégis alig alkalmaznak kockázatkezelési módszert. Ebben az esetben egy kockázatosabb döntés meghozatala jóval nagyobb jövedelemnyerési illetve -vesztési lehet séggel párosul. A III. szegmensbe tartozók túlbiztosítják magukat. Szubjektív kockázatértékelésük alapján az átlagnál alacsonyabbnak ítélték meg a kockázati források szerepét, így a kockázatkezelési eljárások alkalmazását csökkenthetnék tevékenységükben, 9

10 hiszen ezek minden esetben költséggel vagy bevételkieséssel járnak, így gátolják a magasabb jövedelem elérését. A kockázatkezelési eljárások között a szaktanácsadói szolgáltatás igénybevétele az a módszer, amellyel a II. és III. szegmens hibái kiküszöbölhet ek lennének. 5. AZ ÉRTEKEZÉS TÉMAKÖRÉBEN KÉSZÜLT PUBLIKÁCIÓK Lektorált cikkek 1. L rincz, Zs. Kacz, K. Kalmár, S.: Risk and risk management in the plant production, Gazdálkodás, 2006, L. évfolyam, 17. szám 2. Kacz, K. L rincz, Zs.: Formation of land and farm structure at Hungary s western gate, Gazdálkodás, 2006, L. évfolyam, 17. szám 3. L rincz, Zs. Salamon, L.: A kukoricatermesztés jövedelmét befolyásoló tényez k változékonyság-vizsgálata, Acta Agronomica Óvariensis, 2007, megjelenés alatt Népszer sít cikkek 1. Radnics, Zs. Kalmár, S. Salamon, L.: Gazdálkodói vélemények a növénytermesztés kockázatairól, Agro Napló, 2006/5, 7-9. old. Nemzetközi konferencia 1. Kalmár, S. Radnics, Zs. Salamon, L.: A precíziós növénytermesztési technológia bevezetése Magyarországon a gazdálkodók körében végzett 10

11 felmérések tükrében, Within the European Union Nemzetközi Konferencia, Mosonmagyaróvár, május 6-7., (el adás + absztrakt + CD kiadvány) 2. Radnics, Zs. Kalmár, S. Salamon, L.: Investigation of factors affecting the application of precision plant production technologies, Sustain Life Secure Survival II., Socially and Environmentally Responible Agribusiness, Prague, sept. 2004, (poster + abstract + CD) 3. Radnics, Zs.: Kockázatok a növénytermesztésben AVA 2 Agrárgazdaság, Vidékfejlesztés, Agrárinformatika Nemzetközi Konferencia, Debrecen, április 7-8. (el adás) 4. Pusztainé K., J. Radnics, Zs.: Überblick der Agrarinformationssysteme als der Basis der Gemeinsamen Agrarpolitik, Európa-Napi Nemzetközi Konferencia, Mosonmagyaróvár, május 5-6. (el adás + abstract + CD kiadvány) 5. Radnics, Zs.: A növénytermesztés kockázatai, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Károly Róbert F iskola, Gyöngyös, márc (poszter + abstract + CD kiadvány) 6. Sinka, A. Radnics, Zs.: Untersuchung der Wettbewerbsfähigkeit der Bos-Genetic Gmbh, Within the European Union Nemzetközi Konferencia, Mosonmagyaróvár, április 6-7., (el adás + absztrakt + CD kiadvány) 11

12 7. Radnics, Zs. Sinka, A.: Die Bedeutung der Risikofaktoren der Pflanzenzucht in der Entscheidungsfindung, Within the European Union Nemzetközi Konferencia, Mosonmagyaróvár, május 6-7., (poszter + absztrakt + CD kiadvány) Magyar konferencia 1. Kalmár S. Radnics Zs. Salamon L.: A precíziós növénytermesztési technológia bevezetése a humán tényez k függvényében, Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 7., el adás + absztrakt + CD kiadvány 2. Kalmár S. Radnics Zs. Salamon L.: A precíziós növénytermesztési technológia humán tényez i a fenntartható fejl dés szolgálatában, 14. Komáromi Napok, Fenntartható fejl dés, fenntartható társadalom és integráció Tudományos Konferencia, április 28. (teljes anyag nyomtatásban megjelent) 3. Radnics, Zs. Kalmár, S. Salamon, L.: A Nyugat-dunántúli régió gazdálkodóinak véleménye a növénytermesztés kockázatairól, XLVII. Georgikon Napok, Keszthely, szeptember (el adás + absztrakt + CD kiadvány) 4. Radnics, Zs. Hegyi, J.: A Nyugat-Dunántúli régió gazdálkodóinak jellemzése a növénytermesztés kockázatairól alkotott véleményük alapján, Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 5., el adás + absztrakt + CD kiadvány 12