PÉCS VÁROSI KÖLTSÉGVETÉSI KÖZPONTI ELSZÁMOLÓ SZERVEZET BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE. -Hatályos: 2014 január 22-től-

Save this PDF as:
 WORD  PNG  TXT  JPG

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "PÉCS VÁROSI KÖLTSÉGVETÉSI KÖZPONTI ELSZÁMOLÓ SZERVEZET BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE. -Hatályos: 2014 január 22-től-"

Átírás

1 ELSZÁMOLÓH Z J ó v á h a g y o m! Borbás Károly igazgató PÉCS VÁROSI KÖLTSÉGVETÉSI KÖZPONTI ELSZÁMOLÓ SZERVEZET BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE -Hatályos: 2014 január 22-től-

2 TARTALOMJEGYZÉK oldal Bevezetés 4 A belső ellenőrzés jogszabályi háttere 4 I. Az Elszámolóház belső ellenőrzési alapszabálya (Charta) 5 II. Belső ellenőrök szakmai etikai kódexe 11 III. IV. Belső ellenőrzés funkcionális függetlensége és a függetlenséget bemutató szervezeti ábra 14 A belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó belső szabályok és eljárások, kockázatelemzés 15 A. A belső ellenőrzési tevékenység irányítása Belső ellenőri humánerőforrás-gazdálkodás, a belső ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelvek Belső ellenőrök teljesítményének értékelése A belső ell-i tevékenység minőségét biztosító szabályok Külső szakértők bevonására vonatkozó előírások 20 B. A belső ellenőrzés tervezésének előkészítése, kockázatelemzés A tervezés előkészítésének lépései Kockázatelemzés 25 C. A belső ellenőrzés tervezése Stratégiai tervezés Éves ellenőrzési terv Soron kívüli ill. rendkívüli ellenőrzések Erőforrások elosztása 30 D. Az ellenőrzésre való felkészülés A végrehajtás tervezése Adminisztratív felkészülés 34 E. Az ellenőrzés lefolytatása Nyitó megbeszélés Helyzetjelentő ülés Záró megbeszélés Ellenőrzési munkalapok használata Interjú, mint a folyamatok és kockázatok elemzésének eszköze Az ellenőrzési pontok vagy folyamatok (kontrollok) értékelése A tesztelés szerepe az ellenőrzési pontok vagy folyamatok (kontrollok) értékelésében A bizonyítékok beszerzése, nyilvántartása, és a teljességi nyilatkozat Ellenőrzési jegyzőkönyv, súlyos hiányosság 44 F. A belső ellenőrzési jelentés szerkezetére, tartalmára vonatkozó előírások A belső ellenőrzési jelentés elkészítése A belső ellenőrzést értékelő jelentések 48 G. Az ellenőrzési megállapítások hasznosításának, az ellenőrzést követő intézkedések elrendelésének szabályai 49

3 3 1. Intézkedési terv Az ellenőrzések nyomon követése 50 H. Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárás 52 I. Az ellenőrzési dokumentumok formai követelményei, a dokumentumok megőrzési rendje 55 V. A tanácsadó tevékenység 57 VI. Mellékletek 38 lap VII. Egységes iratminták 52 lap VIII. Módszertani útmutatók, az egyes ellenőrzési módszerek főbb lépései, szakaszai A. Nemzetközi belső ellenőrzési standardok 9 lap IX. Glosszárium 3 lap

4 4 Bevezetés Magyarországon az államháztartásról szóló évi CXCV. törvénynek (a továbbiakban: Áht.), valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Bkr.) megfelelően a közpénzek felhasználásában résztvevő költségvetési szervezetek kötelesek belső ellenőrzési rendszert működtetni abból a célból, hogy a szervezet vezetője számára bizonyosságot nyújtsanak az általa kiépített és működtetett pénzügyi irányítási és kontroll rendszerek megfelelőségét illetően. Jelen kézikönyvnek elsődleges célja, hogy egységes keretbe foglalja mindazon alapelveket, belső szabályzókat, eljárásokat, módszertani sajátosságokat, melyek alapvető feltételei a Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet (továbbiakban: Elszámolóház) szervezetében működő belső ellenőrzés eredményes, előírásoknak megfelelő működtetésének. A belső ellenőrzés jogszabályi háttere Az Áht. előírásai az ellenőrzés rendszeréről: 69. (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelése és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy megvalósuljanak a következő célok: a) a működés és gazdálkodás során a tevékenységeket szabályszerűen, gazdaságosan, hatékonyan, eredményesen hajtsák végre, b) az elszámolási kötelezettségeket teljesítsék, és c) megvédjék az erőforrásokat a veszteségektől, károktól és nem rendeltetésszerű használattól. (2) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. 70. (1) A belső ellenőrzés kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról a költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a költségvetési szerv vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. Az irányító szerv belső ellenőrzést végezhet a) az irányítása alá tartozó bármely költségvetési szervnél, b) a saját vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó költségvetési szerv használatába, vagyonkezelésébe adott nemzeti vagyonnal való gazdálkodás tekintetében, c) az irányító szerv által nyújtott költségvetési támogatások felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a lebonyolító szerveknél, és d) az irányítása alá tartozó bármely, a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló évi CXXII. törvény 1. a) pontjában meghatározott köztulajdonban álló gazdasági társaságnál. (2) A belső ellenőr bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége keretében a jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, a tervezést, gazdálkodást, és a közfeladatok ellátását vizsgálva megállapításokat és javaslatokat fogalmaz meg a költségvetési szerv vezetője részére. A belső ellenőr ezen kívül más tevékenységbe nem vonható be. (3) A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet, azokról másolatot, kivonatot

5 5 kérhet, személyes adatokat kezelhet az adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások betartásával. (4) A költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet csak az államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet. E tevékenységek folytatását az államháztartásért felelős miniszter annak engedélyezi, aki cselekvőképes, büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik a jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal. (5) Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett a) természetes személyazonosító adatát, b) nyilvántartási számát, c) lakcímét vagy tartózkodási helyének címét, d) értesítési címét, e) telefonszámát, f) elektronikus elérhetőségét, g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét, h) egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét, i) a szakmai gyakorlat időtartamát vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást, és j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét. (6) Az (5) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma, neve és választása alapján az (5) bekezdés c) f) pontjában meghatározott adatainak egyike nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki tájékoztatást kaphasson. (7) A nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés szabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző szervezet a törlést követő tíz évig köteles megőrizni. I. Az Elszámolóház belső ellenőrzési alapszabálya (Charta) 1.) Bevezetés A Bkr. 17 (2) bekezdése szerint a belső ellenőrzési kézikönyvnek tartalmaznia kell a) a bizonyosságot adó és a tanácsadó tevékenységre vonatkozó eljárási szabályokat; b) a belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési alapszabályt; c) a tervezés megalapozásához alkalmazott kockázatelemzési módszertan leírását; d) az ellenőrzési dokumentumok formai követelményeit, az alkalmazott iratmintákat; e) az ellenőrzési megállapítások hasznosításának nyomon követését; f) az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság feltárása esetén alkalmazandó eljárást.

6 6 2.) A belső ellenőrzés célja és feladata A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, melynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szerv céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szerv kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát. A költségvetési belső ellenőrzés célja továbbá az Elszámolóház és az Elszámolóházhoz rendelt munkamegosztási megállapodások alapján együttműködő, önkormányzati fenntartású intézmények (továbbiakban: Intézmény) rendelkezésére álló erőforrásokkal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és takarékos gazdálkodás elősegítése, valamint annak ellenőrzése, hogy az Intézmény megfelelően használta-e fel a rendelkezésre álló erőforrásokat. Adottak-e az intézményi feltételek ahhoz, hogy céltudatos magatartással a tevékenységhez szükséges gazdasági műveleteket előkészítsék, megszervezzék és elvégezzék. A belső ellenőrzés feladata annak vizsgálata és ennek során elegendő bizonyítékkal alátámasztva, megfelelő bizonyosságot adni arra vonatkozóan, hogy az Elszámolóház vezetése által kialakított és működtetett kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási rendszerek illetve eljárások megfelelnek-e az alábbi követelményeknek: az Elszámolóház stratégiai koncepciójában és éves terveiben megfogalmazott célkitűzések elérését veszélyeztető kockázatokat a szervezet kockázatkezelési rendszere képes felismerni, és azokat megfelelően kezelni; a felügyeleti, az Elszámolóház és Intézményi szintű vezetők és vezetői csoportok közötti együttműködés megfelelő; a pénzügyi-, irányítási- és operatív működésre vonatkozó adatok, információk és beszámolók pontosak, megbízhatóak és a megfelelő időben rendelkezésre állnak; a személyi állomány tevékenysége megfelel a jogszabályokban és szabályzatokban foglalt rendelkezéseknek (beleértve mind a hazai, mind az EU jogszabályok által előírt beszámolási kötelezettséget is), valamint összhangban van a nemzetközileg elfogadott standardokkal, és a pénzügyminiszter által közzétett iránymutatásokkal és módszertani útmutatókkal; az eszközökkel és forrásokkal takarékosan és hatékonyan gazdálkodnak, valamint a vagyon megóvásáról megfelelően gondoskodnak; a kidolgozott programok, tervek és célkitűzések megvalósulnak; az intézmények munkafolyamataiban a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer minősége megfelelő és folyamatos korszerűsítése biztosított; a rendszerek és eljárások beleértve a fejlesztés alatt állókat is teljesek és biztosítják, hogy az ellenőrzések megfelelő védelmet nyújtanak a hibák, szabálytalanságok és egyéb veszteségek elkerülésére, valamint, hogy az eljárások összhangban vannak az Elszámolóház átfogó céljaival és célkitűzéseivel; az intézményi gazdálkodást érintő jogszabályok, illetve egyéb kötelező érvényű szabályok változásaira az intézmény időben és megfelelően reagál. A belső ellenőrzés feladatainak ellátása érdekében elemzéseket készít, információkat gyűjt, értékel, ajánlásokat és javaslatokat tesz az Elszámolóház és az Intézmények vezetői számára a vizsgált folyamatokra vonatkozóan. A belső ellenőrzés végrehajtása során feltárt, a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer hatékonyságának, minőségének javítására vonatkozó lehetőségekről a vezetést tájékoztatni kell. A belső ellenőrzés mint vezetőt támogató tevékenység nem mentesíti ugyanakkor a vezetőket azon felelősségük alól, hogy a kockázatokat kezeljék, illetve a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszert működtessék. A belső ellenőrzés az Elszámolóház és az Intézmények pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerének javítása érdekében

7 7 javaslatokat tesz, de e javaslatok végrehajtása, vagy más intézkedések kezdeményezése kizárólag a vezetők felelősségi körébe tartozik. A belső ellenőrzés ellenőrzési hatóköre kiterjed mind a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a központi és belső szabályzatok, irányelvek, eljárások és intézkedések pontos betartásának ellenőrzésére (beleértve azokat is, amelyek Magyarország által vállalt nemzetközi kötelezettségből és/vagy valamilyen nemzetközi szervezeti tagságból erednek), mind a költségvetési bevételek és kiadások, valamint az Elszámolóház és Intézmények tevékenysége gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének vizsgálatára az államháztartási gazdálkodás átláthatósága érdekében. 3.) Beszámolás A belső ellenőr köteles az Elszámolóház vezetése számára: évente átfogó értékelést adni az Elszámolóház pénzügyi irányítási és ellenőrzési, valamint kockázatkezelési rendszeréről, és nyilatkozni ezen rendszerek megfelelőségéről és hatékonyságáról; az Elszámolóház és a vizsgált Intézmények pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszeréhez kapcsolódó minden lényeges megállapításról beszámolni, és tájékoztatást adni az esetleges fejlesztési javaslatairól; félévente tájékoztatást adni az éves ellenőrzési terv végrehajtásának helyzetéről, az elvégzett ellenőrzések eredményeiről, a tervtől való eltérés okairól, valamint a belső ellenőrzés feladatai ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről; más ellenőrzési tevékenységek, illetve a nyomon követés (kockázatkezelés, szabályszerűségi-, biztonsági-, jogi-, etikai-, környezetvédelmi kérdések, külső ellenőrzések) vonatkozásában az egységes szakmai értelmezést, és az e feladatokat ellátó szervezetekkel, személyekkel a megfelelő koordinációt biztosítani, valamint erről a vezetést rendszeresen tájékoztatni. 4.) Függetlenség A belső ellenőrzés függetlenségének biztosítása érdekében a belső ellenőr közvetlenül a költségvetési szerv vezetőjének alárendelten végzi feladatait. Az Elszámolóház igazgatója a belső ellenőr feletti irányítási jogkörét az Elszámolóház Szervezeti és Működési Szabályzatában (továbbiakban: SZMSZ) meghatározottak szerint közvetlenül gyakorolja. A belső ellenőr nem rendelkezhet semmilyen, az ellenőrzött tevékenység feletti hatáskörrel és nem lehet az ellenőrzött tevékenységért felelős. A belső ellenőr bevonása a szervezet szabályzatainak, rendszereinek, eljárásainak kidolgozásába és végrehajtásába csak tanácsadás jelleggel történhet. A belső ellenőr a tanácsadó tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be. 5.) Felelősség A belső ellenőr felelősségi körébe tartozik: annak biztosítása, hogy minden, a belső ellenőrzés hatókörébe tartozó ellenőrzés, a jelen Alapszabályban felsoroltaknak megfelelően, ténylegesen végrehajtásra kerüljön; az Elszámolóház belső ellenőrzési egységének eredményes vezetése és fejlesztése a szükséges szakmai, technikai és operatív iránymutatás megadásával, a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak, útmutatóknak és gyakorlatnak megfelelően; a kockázatelemzésen alapuló stratégiai és éves ellenőrzési terv kidolgozása, melynek elkészítésekor a vezetés által feltárt kockázati tényezőket is figyelembe kell venni. Az ellenőrzési terveket és az azok módosítására irányuló javaslatokat az ellenőrzési vezető köteles az Elszámolóház igazgatójának jóváhagyásra benyújtani;

8 8 a jóváhagyott éves ellenőrzési tervet végrehajtani, ideértve a vezetés utasítására végzett soron kívüli feladatokat is; szakmailag képzett ellenőröket alkalmazni, akik megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkeznek a jelen Alapszabályban foglalt követelmények teljesítéséhez; az Elszámolóháznál működő főbb funkciók, valamint az új vagy átalakuló szervezeti egységek, feladatok és folyamatok, valamint az ezek kialakításával, működtetésével, illetve kiterjesztésével kapcsolatos problémák értékelése; rendszeres időközönként, félévente illetve évente - beszámoló készítése az Elszámolóház vezetője számára, amelyben összegzi az ellenőrzések megállapításait; az Elszámolóház vezetőjét tájékoztatni a belső ellenőrzési tevékenység mérhető célkitűzéseiről és az azokhoz mérten elért eredményekről; a külső ellenőrök és a jogalkotók munkáját figyelemmel kísérni annak érdekében, hogy a belső ellenőrzés a szervezet működését ésszerű költségkihatás mellett optimálisan lefedje. A belső ellenőr felelősségi körét a Bkr határozza meg. 6.) Hatáskör A belső ellenőrzés hatásköri felhatalmazását az Áht. és a Bkr. határozza meg. A belső ellenőr jogállását, hatáskörét az SZMSZ szabályozza. A belső ellenőr hatásköre kiterjed különösen az alábbiakra: korlátlan hozzáféréssel rendelkezik a vizsgált szervezet valamennyi tevékenységéhez, nyilvántartásához, vagyontárgyához; a költségvetési szerv vezetőjéhez bármikor közvetlenül is fordulhat; az ellenőrzési célok elérése érdekében gazdálkodik a rendelkezésére álló erőforrásokkal, meghatározza az ellenőrzések gyakoriságát, az ellenőrzések tárgyát és kiterjedését, valamint kiválasztja az alkalmazott ellenőrzési módszereket; az ellenőrzések végrehajtásához jogosult az ellenőrzött szervezet bármely dolgozójától információt kérni, illetve speciális szakértelmet igénylő esetekben az ellenőrzési tevékenység lefolytatásához más szervezeti egységtől vagy szervezettől szakértő segítségét igénybe venni. A belső ellenőr hatásköre az alábbiakra nem terjed ki: az Elszámolóház és az Intézmények bármely végrehajtási vagy irányítási tevékenységében való részvételre; pénzügyi tranzakciók kezdeményezésére vagy jóváhagyására a belső ellenőrzési egységre vonatkozókon kívül; az Elszámolóház bármely, nem a belső ellenőrzési szervezeti elem által alkalmazott munkatársa tevékenységének irányítására, kivéve, ha ezek a munkatársak megbízást kaptak arra, hogy részt vegyenek az ellenőrzésben, vagy más egyéb módon segítsék a belső ellenőröket. 7.) Belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó standardok Az Elszámolóház belső ellenőre tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók, valamint a belső ellenőr által kidolgozott és az Elszámolóház igazgatója által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv szerint végzi. A belső ellenőrzési rendszer koordinációs és harmonizációs feladatai ellátása keretében az államháztartásért felelős miniszter rendszeresen felülvizsgálja a belső ellenőrzések megszervezésére és lefolytatására vonatkozó iránymutatásokat és módszertani útmutatókat, beleértve a kézikönyv mintát is, mely alapján jelen kézikönyvet rendszeresen frissíteni szükséges.

9 9 8.) Az Elszámolóház ellenőrzési rendszerének jellemzői: A belső ellenőrzés felügyeleti tevékenysége Az Elszámolóház belső ellenőrzés felügyeleti tevékenysége a szervezet teljes, az Intézmények vonatkozásában a munkamegosztási megállapodásban foglalt költségvetésigazdálkodási tevékenységének ellenőrzésére terjed ki, amelyet: a) helyszíni ellenőrzéssel b) az Elszámolóház információs rendszer adatainak, valamint a gazdálkodási tevékenységével összefüggésben keletkezett adatoknak a célhoz-kötöttség elvének megfelelő felhasználásával, az Intézményeknél keletkezett információhordozók rendszeres vagy soron kívüli bekérésével c) a szervezeti elemek vezetőinek, Intézmények kincstárnokainak beszámoltatásával kell ellátni. A belső ellenőrzés felügyelete kiterjed az Elszámolóház és az Intézmények gazdálkodási vagy azzal összefüggő tevékenységet végző helyi szerveire. Az előzőekben nevesített szervek felügyeletével kell biztosítani, hogy az irányításhoz folyamatosan, aktuális információk álljanak rendelkezésre: a) az Elszámolóház tevékenységének és működésének belső szabályozottságáról, a szabályozás hatásfokáról, a feladataik teljesítésének jogszerűségéről és eredményességéről, a szervek tevékenységével és működésével kapcsolatban felmerült szabályozási igényekről; b) a szervek működése személyi és anyagi feltételeinek biztosítottságáról. c) a FEUVE, a kockázatkezelési rendszer, az ellenőrzési nyomvonalak aktualitásáról, működéséről, azok hatásfokáról. Az Elszámolóház belső ellenőrzésének általános szabályai A belső ellenőrzés célja a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, az önkormányzati és helyi szintű belső szabályozók érvényesülésének folyamatos kontrollja, a vezetés ellátása objektív információkkal, a működési zavarok feltárása, a költségvetésigazdálkodási folyamatok a gazdaságosság, hatékonyság, eredményesség érvényesülésének figyelemmel kísérése, amelyeken keresztül a szervezet működését fejleszti és eredményességét növeli. A belső ellenőrzés tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók a belső ellenőr által kidolgozott és a szerv vezetője által jóváhagyott belső ellenőrzési kézikönyv alapján végzi. A belső ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények: a) az ellenőrzéseket rendszeresen, tervszerűen és a vizsgált szerv vagy szervezet helyzetével, fő feladataival összhangban, kockázatelemzésen alapuló, rendszerszemléletű vizsgálati módszerekkel kell végrehajtani. b) a gazdálkodási tevékenység vizsgálata és megítélése során kiemelt figyelmet kell fordítani a hatályos jogszabályokban, belső rendelkezésekben rögzített követelmények, normák érvényesülésének megismerésére. Mindenfajta ellenőrzésnek biztosítania kell a korrupció megelőzését, arra utaló jelek felfedését. c) az ellenőrzést a módszertani útmutatókban közzétett korszerű, a vizsgálat tárgyához legcélszerűbben kapcsolódó ellenőrzési módszerek alkalmazásával, szakszerűen kell

10 10 végrehajtani. A szabályszerűség mellett vizsgálni kell az ellenőrzött tevékenység gazdaságosságát, hatékonyságát, eredményességét és célszerűségét. d) az ellenőrzés legyen objektív, kritikus és tárgyilagos. Tényszerűen és elemzően állapítsa meg az eredményeket, hiányosságokat, konstruktívan és kezdeményezően jelezze a vezetői döntést igénylő helyzetet. A megállapítások, ajánlások és javaslatok legyenek előírásszerűen dokumentálva. e) érvényesüljön az ellenőrzés segítő és megelőző jellege, biztosítsa az általánosítható tapasztalatok közreadását, széleskörű hasznosítását. f) az ellenőrzés komplexitásán belül érvényesüljön a rendszerszemlélet, a fő folyamatok, lényegi összefüggések átfogó vizsgálata, megítélése és minősítése. A mulasztások, hiányosságok konkrét feltárása segítse elő a személyes felelősség érvényesítését és a hibák ismétlődésének megakadályozását. g) az ellenőrzések mennyisége kockázatelemzés alapján optimálisan alkalmazkodjon a vezetés szükségleteihez. Az éves ellenőrzési terv elkészítése során megfelelő mennyiségű szabad kapacitást kell tartalékolni a rendkívüli ellenőrzések végrehajtására. Alapvető követelmény az ellenőrzés minőségének, hatékonyságának biztosítása. Megfelelően érvényesüljön az integrált végrehajtási formák alkalmazása, a vezetői követelménytámasztás és a megfelelő realizálás. h) az ellenőrzés során érvényesíteni kell a belső ellenőr és az ellenőrzött jogait, illetve kötelességeit. i) a belső ellenőrzési tevékenység során a belső ellenőr: szabályszerűségi, pénzügyi, rendszer, teljesítmény, informatikai rendszer ellenőrzéseket végez. A fentiek megvalósítása érdekében az Elszámolóház belső ellenőrzésének feladata különösen: a) vizsgálni és értékelni a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek kiépítésének, működésének jogszabályoknak és szabályzatoknak való megfelelését b) vizsgálni és értékelni a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerek működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét c) vizsgálni a rendelkezésre álló erőforrásokkal való gazdálkodást, a vagyon megóvását és gyarapítását d) a vizsgált folyamatokkal kapcsolatban megállapításokat és ajánlásokat tenni, valamint elemzéseket, értékeléseket készíteni az Elszámolóház működése eredményességének növelése, valamint a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési és a belső ellenőrzési rendszerek javítása, továbbfejlesztése érdekében e) ajánlásokat és javaslatokat megfogalmazni a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében f) nyomon követni az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket 1.) Bevezetés II. Belső ellenőrök szakmai etikai kódexe A Bkr. 17. (3) bekezdése alapján a belső ellenőr és a belső ellenőrök a belső ellenőrzési tevékenységet (mind a bizonyosságot adó, mind pedig a tanácsadó tevékenységet ideértve) az államháztartásért felelős miniszter által kiadott etikai kódex figyelembe vételével végzik.

11 11 Az Etikai Kódex a belső ellenőrzési munka gyakorlatára vonatkozó etika alapelveket, ill. a belső ellenőröktől elvárt magatartási szabályokat foglalja össze. Az etikai kódex vonatkozik minden, az Elszámolóháznál és az Intézményeknél belső pénzügyi ellenőrzés keretében végzett belső ellenőrzési tevékenységet folytató személyre és szervezetre. Az etikai kódex megalkotásának célja a belső ellenőrzési szakmán belüli etikai kultúra erősítésének előmozdítása, és a belső ellenőrök magatartási szabályait rögzítő olyan követelményrendszer felállítása, amelyet a belső ellenőröknek feladatuk ellátása során követniük kell. Az ellenőrök munkájának és magatartásának mindenkor és minden körülmények között feddhetetlennek kell lennie. A feladat végzése során elkövetett hiba, a magánéletben tanúsított méltatlan viselkedés rossz fényt vethet az államigazgatásra, az ellenőrzés rendszerére és az ellenőrök tisztességére, megkérdőjelezi az ellenőrzés megbízhatóságát és szakértelmét. Az etikai kódex elfogadása, a kódexben megfogalmazottak betartása ugyanakkor növeli a bizalmat az ellenőrök és munkájuk iránt. Jelen etikai kódex követi a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete által megfogalmazott Etikai Kódexet. Tartalmazza továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium által elkészített Etikai Kódex mintában megfogalmazottakat. 2.) Alapelvek A.) Integritás A belső ellenőr feddhetetlensége megalapozza az ellenőr szakvéleménye iránti bizalmat. Ennek érdekében életvitelével vívja ki környezete tiszteletét és megbecsülését. Ne adjon okot tisztességében való kételkedésre, a társadalom rosszallására. Legyen mindig figyelemmel arra, hogy személyén, életvitelén keresztül az ellenőrzöttek az ellenőrzési szervezetet is pozitív vagy negatív irányban megítélik. Munkakörével, beosztásával összefüggő helyzetét, befolyását ne használja fel arra, hogy önmaga, családja, barátai vagy ismerősei számára különféle előnyöket, elismeréseket követeljen ki, illetve fogadjon el. Ne váljon kiszolgáltatottá, tartózkodjon az olyan magatartásformáktól, amelyek alkalmasak a korrupció látszatát kelteni, vagy amelyek arra vezető tevékenység részévé válhatnak. Ennek megfelelően a belső ellenőr köteles minden olyan helyzetet, kapcsolatot elkerülni, amely alkalmas lehet befolyásolástól mentessége megkérdőjelezésére. Sem közvetlenül, sem közvetve nem fogadhat el, és nem kérhet olyan juttatást, pénzt, ajándékot vagy előnyt a vele kapcsolatba kerülő ellenőrzöttől, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja pártatlanságát, ítélőképességét. A belső ellenőr: munkáját becsülettel, a tőle elvárható tisztességgel, szakmai gondossággal, hozzáértéssel és felelősséggel végzi; a vonatkozó jogszabályoknak és szakmai követelményeknek megfelelően végzi munkáját, alakítja ki szakvéleményét; tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely jogszabályellenes vagy belső szabályzatot sért, illetve nem méltó a közfeladat ellátását végzőhöz, a belső ellenőrzési szakmához; tiszteletben tartja a szervezet céljait, hozzájárul azok megvalósulásához, illetve munkáját a közérdek szem előtt tartásával végzi. tevékenysége során olyan magatartást tanúsít, amely nem vezet jogtalan hátrány okozásához, illetve jogtalan előny szerzéséhez.

12 12 B.) Tárgyilagosság és pártatlanság A belső ellenőr minden esetben objektíven, részrehajlás nélkül jár el bármely tevékenység vagy folyamat vizsgálatánál az információ gyűjtése, elemzése, értékelése és közlése, valamint állásfoglalások kialakítása és közlése során. A belső ellenőr minden lényeges és jelentős körülményt mérlegelve értékel, véleménye kialakításakor nem befolyásolja saját, vagy harmadik fél érdeke. Az ellenőrzési program végrehajtásában befolyástól mentesen, a módszerek kiválasztása során önállóan jár el. Befolyástól mentesen állítja össze a megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat tartalmazó ellenőrzési jelentést, amelynek tartalmáért felelősséggel tartozik. A belső ellenőr: tartózkodik minden olyan tevékenységtől, mely során a szakmai célok ütközhetnek a belső ellenőr egyéni érdekeivel. A belső ellenőr az összeférhetetlenséget azonnal jelenti felettesének; nem vesz részt olyan tevékenységben, illetve elkerül minden olyan kapcsolatot, amely a korrupció veszélyét hordozza magában, vagy amely csorbíthatja értékítéletének pártatlanságát, objektivitását, illetve annak látszatát keltheti; nem fogad el ajándékot, juttatást vagy bármely előnyt, amely befolyásolhatja objektív szakmai véleményének kialakításában, illetve a befolyásolhatóság látszatát keltheti; feltár és az ellenőrzési jelentésében bemutat minden olyan lényeges és jelentős tényt, amely biztosítja a vizsgált tevékenységről szóló ellenőrzési jelentés teljességét; C.) Bizalmasság A belső ellenőr bizalmasan kezel minden, az ellenőrzés során tudomására jutott adatot és információt. Köteles pontos és alapos ismeretekkel rendelkezni az államtitok és a szolgálati titok köréről, az azokra vonatkozó titokvédelmi rendelkezésekről. Megfelelő felhatalmazás nélkül ezeket az információkat nem hozhatja nyilvánosságra, illetéktelen személyek tudomására, kivéve amennyiben az információ közlése jogszabályi vagy szakmai kötelessége. Titoktartási kötelezettsége kiterjed minden olyan ismeretanyagra, amely tevékenysége során, illetve szakmai munkájával összefüggésben jutott a tudomására. A belső ellenőr: a tevékenysége során tudomására jutott információkat körültekintően, bizalmasan kezeli, azok megfelelő védelméről gondoskodik; a tudomására jutott adatokat, információkat személyes célokra haszonszerzésre, a jogszabályi előírásokkal ellentétes, illetve közérdeket sértő módon nem használhatja fel; a tevékenysége során tudomására jutott információkat saját hatáskörben sem közvetett, sem közvetlen formában, még beazonosításra alkalmatlan formában sem hozhatja nyilvánosságra. D.) Kompetencia A belső ellenőrzési tevékenységet a belső ellenőr a feladat elvégzéséhez szükséges ismeretek, szakértelem és tapasztalatok (együtt: kompetencia) birtokában látja el. Munkaidejét hatékonyan, eredményességre törekedve, a minőségi és mennyiségi elvárásoknak eleget téve, lelkiismeretesen, aktív munkavégzéssel töltse ki. A tisztesség, a gondosság és a jóhiszeműség szerint járjon el.

13 13 A belső ellenőr: kizárólag olyan, bizonyosságot adó vagy tanácsadó tevékenységet végez, amelyhez rendelkezik a szükséges ismeretekkel, szakértelemmel és tapasztalattal; amennyiben olyan feladatot kap, amit megítélése szerint nem tud ellátni, azt jelzi felettesének; tevékenységét a nemzetközi és hazai standardokon alapuló iránymutatásokkal, ajánlásokkal és az államháztartásért felelős miniszter által kiadott módszertani útmutatókkal összhangban végzi; szakmai ismereteit, tevékenysége eredményességét, hatékonyságát és minőségét folyamatosan fejleszti. E.) Együttműködés A belső ellenőr köteles olyan magatartást tanúsítani, amely elősegíti a szakmán belüli együttműködést, valamint a jó munkakapcsolatok kialakítását. A közös célok eléréséért segítőkészséggel párosuló, folyamatos együttműködést, az ellenőrzésben érintett szervekre jellemző hierarchikus viszonyrendszerhez igazodó, jó munkatársi kapcsolatok kiépítését és fenntartását, illetve a kollegialitás megteremtését kell a belső ellenőrtől elvárni. Az ellenőrzési feladatok végrehajtása során minden esetben a belső ellenőr törekedjen az együttműködésre, a problémák közös, törvényességen alapuló megoldására, egymás, illetve az Elszámolóház érdekeinek figyelembevételére, a konfliktusok elkerülésére, valamint a szükséges segítségnyújtás megadására. Egy adott feladatkörben korábban eljáró belső ellenőr tevékenységét, intézkedését az ellenőrzöttek előtt ne kifogásolja. A belső ellenőr: együttműködés révén elősegíti saját maga és kollégái szakmai fejlődését; együttműködik kollégáival. III. Belső ellenőrzés funkcionális függetlensége és a függetlenséget bemutató szervezeti ábra Az Elszámolóház vezetője felelős a függetlenített belső ellenőrzés megszervezéséért és működtetéséért, függetlenségének biztosításáért, különösen: a) az éves ellenőrzési tervek összeállításában, a soron kívüli ellenőrzések figyelembevételével b) az ellenőrzési program elkészítésében és végrehajtásában, az ellenőrzési módszerek megválasztásában c) a kinevezés, a felmentés és a szervezeti alárendeltség tekintetében, d) az irányítási és a végrehajtási tevékenységtől való egyértelmű elkülönítés vonatkozásában, e) az ellenőrzésekről készült jelentés önálló, befolyástól mentes kialakításában, annak tartalmáért való felelősségben A belső ellenőrzési feladatok tervezését, szervezését, koordinálását, végrehajtását Elszámolóház szinten a belső ellenőr hajtja végre. A belső ellenőr jogállását, irányítását, hatáskörét az SZMSZ szabályozza.

14 14 Az Elszámolóház belső ellenőrzésének funkcionális függetlenségét biztosító szervezeti ábra: IGAZGATÓ BELSŐ ELLENŐR IV. A belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozó belső szabályok és eljárások, kockázatelemzés A belső ellenőr a működési folyamatokat elemzi, abból a szempontból, hogy a vezetők által létrehozott, a kockázatok kezelésére szolgáló kontrollok megfelelőségét értékelje. Ilyen kontrollok például: a szabályzatok, a hatás-, és felelősségi körök, a szervezeti tagolódás, információszolgáltatás, monitoring, informatikai kontrollok stb. A belső ellenőr a működési, tevékenységi folyamatokból indul ki miközben önmaga is egy kontroll folyamatot képez a költségvetési szerv irányítási és szabályozási rendszerében. A belső ellenőrzési folyamat legfőbb elemei, lépései a következők: tervezés előkészítése kockázatelemzés tervezés végrehajtás jelentéskészítés nyomon követés, utóvizsgálat. A. A belső ellenőrzési tevékenység irányítása Az Elszámolóház vezetője a belső ellenőrzés feletti irányítási jogkörét az SZMSZ vonatkozó rendelkezése értelmében közvetlenül gyakorolja. A független belső ellenőrzés eredményes irányítása, a belső ellenőrzési erőforrások hatékony, eredményes és gazdaságos felhasználása a belső ellenőr felelőssége. a belső ellenőrnek kell biztosítania, hogy oly módon irányítsa a független belső ellenőrzési tevékenységet, hogy az működésével növelje a szervezet eredményességét. Ennek kapcsán a belső ellenőrzés irányításához kapcsolódó feladatok közül kiemelt jelentőségű a megfelelő humánerőforrás-gazdálkodás valamint a belső ellenőrzési tevékenység értékelésével összefüggő feladatok. A belső ellenőr feladata a Belső Ellenőrzési Alapszabálynak, a Belső Ellenőrzés Szakmai Gyakorlatának Nemzetközi Normáinak, a magyarországi államháztartási belső ellenőrzési standardoknak és a belső ellenőrökre vonatkozó etikai kódex előírásainak történő megfelelés biztosítása. Amennyiben a szervezetnél egy fő látja el a belső ellenőrzési tevékenységet, akkor a Bkr. szerint ő végzi el a Bkr. által a vezetői felelősség körébe sorolt tevékenységeket is.

15 15 A Bkr a alapján a belső ellenőr feladatai: a) a belső ellenőrzési kézikönyv elkészítése; b) a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai, és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése; c) a belső ellenőrzési tevékenység megszervezése, az ellenőrzések végrehajtásának irányítása; d) az ellenőrzések összehangolása; e) megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve összeférhetetlenségi ok tudomására jutásáról köteles haladéktalanul jelentést tenni a költségvetési szerv vezetőjének, amelynek elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi felelősséggel tartozik; f) amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, a költségvetési szerv vezetőjének, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjének a haladéktalan tájékoztatása és javaslattétel a megfelelő eljárások megindítására; g) az ellenőrzés lezárását követően az ellenőrzési jelentést az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység számára megküldeni a rendelet 43.. (4) bekezdésének megfelelően; h) az éves ellenőrzési jelentés, illetve az összefoglaló ellenőrzési jelentés 48. -ban foglaltak szerinti összeállítása; i) gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító eljárások és érvényesüljenek az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók; j) gondoskodni az ellenőrzések nyilvántartásáról, a költségvetési szerv vezetőjének döntésétől függően a külső ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, illetve a dokumentumok és az adatok biztonságos tárolásáról; k) biztosítani a belső ellenőr szakmai továbbképzését, ennek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról; l) évente, értékelni a belső ellenőrzés tárgyi, személyi feltételeit és javaslatot tenni a költségvetési szerv vezetőjének, a feltételeknek az éves tervvel történő összehangolására; m) a költségvetési szerv vezetőjét az éves ellenőrzési terv megvalósításáról, és az attól való eltérésekről tájékoztatni; n) az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutató figyelembevételével kialakítani és működtetni egy olyan nyilvántartási rendszert, amellyel a belső ellenőrzési jelentésben tett megállapítások és javaslatok alapján készült intézkedési tervben foglalt feladatok végrehajtását nyomon követheti. 1. Belső ellenőri humánerőforrás-gazdálkodás, a belső ellenőr folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelvek A belső ellenőr felelőssége annak biztosítása, hogy a belső ellenőrök rendelkezzenek a Bkr (2) bekezdésben meghatározott szaktudással és szakképesítéssel. A szaktudás négy jellemző köré csoportosítható: belső ellenőrzési képességek, speciális ismeretek, vezetői képességek, gyakorlat.

16 16 A 2. számú melléklet tartalmazza azt a kompetencia mátrixot, amely ezen kategóriák és a szükséges szaktudás között kapcsolatot teremt. A belső ellenőrök folyamatos továbbképzésére vonatkozó alapelvek A nemzetgazdasági miniszter 28/2011. (VIII.3.) NGM rendelete a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzéséről, valamint a költségvetési szervek vezetőinek és gazdasági vezetőinek kötelező kontroll rendszerű továbbképzéséről tartalmazza a részletszabályokat. A Bkr. 22. (2) c) pontja alapján a belső ellenőr feladata biztosítani a belső ellenőrök szakmai továbbképzését, amelynek érdekében - a költségvetési szerv vezetője által jóváhagyott éves képzési tervet készíteni és gondoskodni annak megvalósításáról. A képzési szükségleteket egyrészt a személyes értékelési folyamat eredménye, másrészt az ellenőrtől elvárt szaktudás alapján kell meghatározni. A belső ellenőrnek minden évben el kell készítenie és aktualizálnia kell minden belső ellenőr számára az egyéni képzési tervet, amely közvetlenül az egyeztetés alapján meghatározott fejlesztési lépésekhez kapcsolódik és segíti az ellenőr szakmai fejlődését a megkövetelt szaktudással összhangban. Az elfogadott képzési tervnek támogatnia kell az ellenőrt abban, hogy megszerezze azokat a képesítéseket, amelyek a belső ellenőr által tett erőfeszítéseket, szakmai tudást és minőséget elismerik, illetve igazolják. Az egyéni képzési terv mintája a 3. számú iratmintában található. 2. Belső ellenőr teljesítményének értékelése A belső ellenőr felel a belső ellenőrzés teljesítményének értékeléséért és nyomon követéséért, illetve a megfelelő működés helyreállításához szükséges lépések megtételéért, amennyiben szükséges. A teljesítményértékelés a belső ellenőrzés működésének hatékonyságáról és eredményességéről nyújt információkat, illetve segít a belső ellenőrnek azonosítani a belső ellenőrzés teljesítményének javítására vonatkozó lehetőségeket. A teljesítményértékelés elsődleges eszköze az ellenőrzést követő alábbiakban részletezett felmérő lapok, illetve a kulcsfontosságú teljesítmény mutatók alkalmazása. Ellenőrzést követő felmérő lap Az ellenőrzést követő felmérő lap az ellenőrzött szervezeti egységektől érkező minőségi visszacsatolás és a belső ellenőrzés teljesítményével kapcsolatos vélemények összegyűjtésének elsődleges eszköze. Az ellenőrzést követő felmérő lap segítséget nyújt: a belső ellenőrzés hatékonyságával és eredményességével kapcsolatos információk összegyűjtésében; a lehetőségek azonosításában és a belső ellenőrzés teljesítményének fejlesztésére vonatkozó ötletek, illetve vélemények összegyűjtésében. Minden elvégzett ellenőrzés során használni kel az ellenőrzést követő felmérő lapot. Az ellenőrzést követő felmérő lapot a vizsgálatvezető küldi meg az ellenőrzött terület vezetőjének a lezárt ellenőrzési jelentés megküldését követő egy héten belül. A kísérőlevél tartalmazza a felmérés célját és a kitöltött nyomtatvány visszaérkezésének határidejét. A felmérő lapok beérkezését követően a vizsgálatvezető értékeli és összesíti a felmérés eredményeit.

17 17 Az ellenőrzést követő felmérő lap mintája a 37. számú iratmintában található. Kulcsfontosságú teljesítménymutatók A kulcsfontosságú teljesítménymutatók (KTM) olyan teljesítmény mérőszámok, amelyek lehetővé teszik a belső ellenőr számára, hogy mennyiségi méréseket végezzen, és a belső ellenőrzés teljesítményét erre alapozva értékelje. A teljesítménymutatók elemzése, pl. felhasznált munkaóra szám, elfogadott javaslatok száma, az ellenőrzési terv végrehajtása, stb. segíti a belső ellenőrt abban, hogy összehasonlítást végezzen a belső ellenőrzés adott időszakra vonatkozó teljesítményével kapcsolatosan, és azonosítsa azon területeket, ahol fejlődésre van szükség. A KTM-eket az éves ellenőrzési tervben meghatározott alapvető információk és az ellenőrzési nyilvántartásban szereplő ellenőrzési információk felhasználásával lehet kiszámolni. A vizsgálatvezetőnek meg kell győződnie arról, hogy a szükséges adatokat úgy tartják nyilván az egyes végrehajtott ellenőrzésekkel kapcsolatosan, hogy azokból a belső ellenőr minden negyedévben ki tudja számolni a KTM-eket. 3. A belső ellenőrzési tevékenység minőségét biztosító szabályok A belső ellenőr felelőssége gondoskodni arról, hogy a belső ellenőrzési tevékenység során alkalmazásra kerüljenek a belső ellenőrzési tevékenység minőségi végrehajtását biztosító eljárások. A belső ellenőrnek ezért olyan eljárásokat kell kialakítania és működtetnie, amelyek biztosítják és folyamatosan fejlesztik a minőséget a teljes belső ellenőrzési tevékenységre vonatkozóan, és egyben azok hatékonyságát folyamatosan figyelemmel kísérik. A minőségbiztosítási eljárásokat úgy kell megtervezni, hogy az segítse a belső ellenőrzést abban, hogy tevékenységével a szervezet működésének gazdaságosságát, hatékonyságát és eredményességét javítsa, valamint bizonyossággal szolgáljon arra, hogy a belső ellenőrzési tevékenység megfelel a vonatkozó magyar és európai uniós jogszabályoknak és követelményeknek, illetve a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete Szakmai Gyakorlati Standardjainak, valamint a belső ellenőrök szakmai etikai kódexének. A belső minőségbiztosítási és fejlesztési eljárásrend tartalmazza a következőket: az ellenőrzések végrehajtására vonatkozó megfelelő felülvizsgálatot; rendszeres belső értékeléseket és a minőség folyamatos nyomon követését; rendszeres külső értékeléseket. Felülvizsgálat A belső ellenőr felelőssége, hogy biztosítsa az ellenőrzési tevékenység megfelelő szakmaivezetői felülvizsgálatát. A felülvizsgálat kiterjed a tervezésre, a vizsgálati, értékelési, egyeztetési és utóvizsgálati folyamatokra egyaránt. A felülvizsgálat keretében, a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének számú Gyakorlati útmutatójával összhangban a belső ellenőr: biztosítja, hogy a kijelölt ellenőrök rendelkeznek az ellenőrzés elvégzéséhez szükséges tudással, képességekkel és szakértelemmel; az ellenőrzés megtervezése során megfelelő iránymutatásokat ad, és az ellenőrzési programot jóváhagyja;

18 18 ellenőrzi, hogy a jóváhagyott ellenőrzési programot a tervezettnek megfelelően végrehajtották, illetve a változtatásokat jelezték, és azok megfelelő módon jóváhagyásra kerültek; ellenőrzi, hogy az ellenőrzési munkalapok megfelelően alátámasztják az ellenőrzési megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat; biztosítja, hogy az ellenőrzés során a kommunikáció megfelelő, tárgyilagos, világos, tömör, konstruktív és megfelelő időben megtörtént; biztosítja az ellenőrzési célkitűzések teljesülését; biztosítja a belső ellenőr tudásának, képességeinek és szakmai hozzáértése fejlesztésének lehetőségét. A belső ellenőr teljes körűen felel a felülvizsgálatért. Belső értékelés és a minőség folyamatos nyomon követése A belső értékelések a belső ellenőrzés teljesítményének folyamatos felülvizsgálatát jelentik. A folyamatos felülvizsgálatokat az alábbiak szerint kell végezni: ellenőrzési listák (checklist) és más, olyan eszközök alkalmazása, amelyek biztosítják, hogy az ellenőrzési tevékenység során a jogszabályokban és a kézikönyvben előírt eljárásoknak megfelelően járnak el az ellenőrök. A belső ellenőrzési tevékenységre és a teljesítmény értékelésére szolgáló ellenőrző lista segítséget nyújt az ellenőrzés megtervezése és végrehajtása során. Ezek az ellenőrzési listák segítenek biztosítani azt, hogy az ellenőrzési folyamat szükséges lépéseit megtették. Az elvégzett ellenőrzési lépéseket a vizsgálatvezetőnek ellenőriznie kell. Az ellenőrzés lezárása során ezeket a nyomtatványokat a kapcsolódó ellenőrzési munkalapokkal együtt le kell fűzni, és a belső ellenőrnek ezeket felül kell vizsgálnia és alá kell írnia. az ellenőrzött területtől, szervezeti egységtől kapott visszajelzés. Az ellenőrzött egységektől érkező, a belső ellenőrzés tevékenységére vonatkozó visszajelzések és vélemények összegyűjtésének elsődleges eszköze az ellenőrzést követő felmérés (ld. bővebben a Teljesítményértékelés című fejezetben). a teljesítménymérési mutatók elemzése, pl. a felhasznált munkaóraszám, az elfogadott javaslatok száma, az ellenőrzési terv végrehajtása, stb. A teljesítménymérési mutatók lehetővé teszik a belső ellenőr számára, hogy a belső ellenőrzés teljesítményét mennyiségileg is mérje és értékelje (ld. bővebben a Teljesítményértékelés című fejezetben). A belső értékelés keretében a belső ellenőr folyamatosan figyelemmel kíséri a belső ellenőrzési feladatok ellátásának minőségét, és ezen értékelések alapján, nyomon követi azt is, hogy a megfelelő fejlesztéseket megtették-e. A belső értékelés eredményeit a belső ellenőrzés éves tevékenységéről szóló jelentésében össze kell foglalni (ld. bővebben a Teljesítményértékelés című fejezetben). Az elszámoltathatóság érdekében a belső ellenőr a belső minőségbiztosítási értékelés eredményeit éves jelentésében felterjeszti az Elszámolóház vezetőjének. Külső értékelés

19 19 A belső ellenőrzés működésének külső értékelését mint minőségbiztosítási felülvizsgálatot legalább ötévente el kell végeznie a felügyeletet ellátó szervnek. A felügyeletet ellátó ellenőrző szerv akadályoztatása esetén (kapacitás hiány) szakképzett, független, szervezeten kívüli ellenőrző szervvel kell a külső értékelést elvégeztetni. Ennek keretében a külső ellenőrnek értékelnie kell, hogy a belső ellenőrzési tevékenység megfelel-e a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályoknak és követelményeknek, illetve a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezete szakmai gyakorlati standardjainak, a belső ellenőrök szakmai etikai kódexének, valamint ha szükséges javaslatokat kell megfogalmaznia a belső ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozóan, melyről tájékoztatást kell adnia a szervezet vezetőjének. A tájékoztatásnak a következőket kell tartalmaznia: értékelés a belső ellenőrzési tevékenység vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályoknak és követelményeknek, illetve a Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének szakmai gyakorlati standardjainak, valamint a belső ellenőrök szakmai etikai kódexének való megfeleléséről; az ún. legjobb gyakorlatok megismerése és értékelése (egyrészt a felmérés során észlelt legjobb gyakorlatok, másrészt a más szervezeteknél használt, de a vizsgált belső ellenőrzés által is alkalmazható legjobb gyakorlatok kommunikálása); a belső ellenőrzési tevékenység fejlesztése érdekében tett javaslatok, ahol lehetséges; a belső ellenőr észrevételei és válaszai, amelyek tartalmaznak a feltárt hiányosságokra vonatkozó intézkedési tervet és végrehajtási határidőket 4. Külső szakértők bevonására vonatkozó előírások A Bkr. 15. (7) pontja szerint belső ellenőrzési tevékenységet a költségvetési szervnél megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott személy is elláthat. A jogszabály lehetőséget ad külső ellenőrzési szakértőknek a költségvetési szerv belső ellenőrzési feladatainak végrehajtásába történő bevonására, amelyre két okból kerülhet sor: a költségvetési szerv nem rendelkezik belső ellenőrzési egységgel, illetve belső ellenőrrel (Bkr. 16. (2)); a meglévő belső ellenőrzési erőforrások nem elegendőek az elvégzendő feladatok mennyiségéhez vagy azok jellegéhez (speciális ellenőrzések) képest (Bkr. 16. (1). Külső szakértőként elsősorban a feladat jellegének megfelelő képzettségű személyt kell alkalmazni. Speciális ismeret hiánya, összeférhetetlenség, vagy egyéb kizáró ok esetén van csak lehetőség szervezeten kívüli, külső szakértő igénybevételére. Az Elszámolóház vezetője a külső szakértővel írásbeli szerződést köt, amely részletesen meghatározza a teljesítendő szolgáltatásokat, az irányadó jogszabályokat (Áht., a Bkr., stb.), valamint az egyéb feltételeket (pl. kapcsolattartás, határidők, díjazás). Az ilyen megállapodások formája megbízási vagy vállalkozási szerződés lehet attól függően, hogy milyen céllal kötik a megállapodást. A külső szakértő a vonatkozó hazai és külföldi jogszabályok, valamint belső ellenőrzési standardok szerint látja el ellenőrzési feladatait. Ugyancsak vonatkoznak rájuk a szakmai, etikai normák. Amikor a külső szolgáltató által delegált szakértő ellenőr dolgozik az Elszámolóháznál vagy Intézménynél, akkor az Elszámolóház belső ellenőrzési kézikönyvet és módszertani leírásokat, valamint a nemzetközi legjobb gyakorlat követelményeit is maradéktalanul alkalmaznia kell, és ezt a szolgáltatói szerződésben rögzíteni szükséges.

20 20 A munka elvárt eredményessége szempontjából nagyon fontos, hogy az igénybevevő kellő alapossággal járjon el a külső szakértők bevonásakor. A végrehajtandó feladatok szempontjából megfelelő gyakorlatot szerzett és tapasztalt szolgáltatóval szerződjön. Ezen kívül szükséges, hogy a cég képviseletében belső ellenőrzési tevékenységet végezni kívánó személy regisztrált belső ellenőr legyen. A megállapodásban részletesen határozzák meg az ellenőrzés célját, tárgyát, lépéseit oly módon, ahogy azt az ellenőrzési programban teszik. Az ellenőrzési program a külső szolgáltatóval kötendő szerződés mellékletét alkothatja. A külső szakértőket is megbízólevéllel kell ellátni, amelyet a belső ellenőr ír alá. A külső szolgáltató munkájának felülvizsgálata esetén a belső ellenőrnek értékelnie kell az elvégzett munkát. A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2050 számú gyakorlati standardja meghatározza, hogy a belső ellenőr feladata minden kapcsolódó ellenőrzési és tanácsadói szolgáltatás, megbízás koordinálása és felügyelete azért, hogy a munka megfelelőségét és az esetleges átfedések elkerülését biztosítani lehessen. B. A belső ellenőrzés tervezésének előkészítése, kockázatelemzés A Bkr. 22. (1) (b) pontja alapján a belső ellenőr feladata a kockázatelemzéssel alátámasztott stratégiai és éves ellenőrzési tervek összeállítása, a költségvetési szerv vezetőjének jóváhagyása után a tervek végrehajtása, valamint azok megvalósításának nyomon követése. A tervezés előkészítése magában foglalja a kockázatelemzést megelőző előkészítő lépéseket, valamint magát a kockázatelemzést. A kockázatelemzést megelőző előkészítés során a belső ellenőrzés: elemzi a kontroll környezetet annak érdekében, hogy azonosítsa az ellenőrzési tervezés során figyelembe veendő változásokat; azonosítja a folyamatokat és a folyamatgazdákat, és a vezetőkkel egyeztet az egyes folyamatok a szervezet célkitűzéseihez viszonyított fontosságáról. megvitatja a vezetőkkel, mit várnak el a belső ellenőrzéstől; értelmezi a szervezet célkitűzéseit, beleértve a belső ellenőrzés céljait is; a vezetőkkel közösen meghatározza a belső ellenőrzési fókuszt. A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2010 számú gyakorlati standardja áttekintést ad a tervezési folyamat legfőbb feltételeiről. A belső ellenőrzés tervezésének előkészítéséhez használható ellenőrzési listát a jelen kézikönyvhöz tartozó 31. számú iratminta tartalmazza. 1. A tervezés előkészítésének lépései Általános felmérés Az általános felmérés részeként az Elszámolóház külső és belső kontroll környezetének vizsgálatára kerül sor. Ennek keretében a belső ellenőrzés összegyűjti és elemzi a szervezet működési környezetében és folyamataiban történt változásokra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat. A környezet változásának elsődleges forrásai:

21 21 magyar és európai uniós jogszabályi változások; gazdasági politikai környezet változása; a szervezet stratégiájának, célkitűzéseinek változása; belső szervezeti változások; belső eljárások, ellenőrzési nyomvonalak, kézikönyvek változása. Az általános felmérés nem azt jelenti, hogy valamilyen rendszerességgel kifejezetten általános felmérési vizsgálatokat végez a belső ellenőrzés, hanem sokkal inkább azt, hogy az Elszámolóház irányítási és kontroll környezetéről folyamatosan szerzi be a naprakész információkat. Ennek az a célja, hogy munkájához megismerje annak a területnek a legfőbb jellegzetességeit, amit majd a tervezéskor az ellenőrzési feladatok közé vagy a konkrét belső ellenőrzés során az elvégezendő feladatai közé kell besorolnia, illetve a konkrét belső ellenőrzésnél vizsgálnia kell. Az általános felmérés eredményeként az Elszámolóház legalapvetőbb működési kérdéseinek így nyitott könyvként kell a belső ellenőrzés rendelkezésére állniuk. A folyamatok és folyamatgazdák azonosítása A belső ellenőrzési tevékenység az Elszámolóház és az Intézmények működési folyamatainak ellenőrzésére koncentrál. Különösen fontos ezért a tervezés során figyelembe venni az Elszámolóház és az Intézmények működési folyamatait, és azonosítani a folyamatgazdákat, vagyis azokat a személyeket a szervezeten belül, akik elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért, működtetéséért ( 8. számú iratminta: Folyamatlista). A szervezet folyamatait főfolyamatok mentén kell csoportosítani (pl.: költségvetési tervezés), amelyek részfolyamatokra oszthatók (pl.: felkészülés, munkamegosztás). A kialakított ellenőrzési nyomvonalak segítenek a szervezet folyamatainak azonosításához, megértéséhez. Az ellenőrzési nyomvonal és a működési folyamatok nem ugyanazt jelentik, nem egymás szinonimái. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése feltételezi, hogy a működési folyamatok már pontosan és teljes mértékben feltárásra kerültek az intézményeknél. Az ellenőrzési nyomvonal az Elszámolóház végrehajtási, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, illetve táblázatba foglalt és folyamatábrákkal szemléltetett leírása. A belső ellenőrzési fókusz kialakítása A belső ellenőrzési fókusz az Elszámolóház vezetésének azon nézetét, elképzeléseit jelenti, hogy a belső ellenőrzésnek elsősorban mely területekre kell irányítania erőforrásait. A belső ellenőrzési fókusznak az Elszámolóház vezetőivel munkaértekezleteken, munkamegbeszéléseken történő közös kialakítása a tervezés előkészítési folyamat egyik legfontosabb lépése. A belső ellenőrzési fókusz a belső ellenőrzést segíti a magas kockázatúnak tekintett folyamatok rangsorolásában, illetve az ellenőrzött tevékenységek és egységek közötti erőforrás-allokáció meghatározásában. A belső ellenőrzési fókuszt az Elszámolóház célkitűzéseinek és a szervezet vezetőinek belső ellenőrzésre vonatkozó speciális elvárásainak figyelembe vételével kell kialakítani. A belső ellenőrzési fókusz megadja azokat a főbb elemeket, amelyek mentén az ellenőrök a kockázatokat elemezni fogják, és amelyekre a belső ellenőrzés a feladatainak ellátása érdekében koncentrálni fog (lásd 9. számú iratminta: Belső ellenőrzési fókusz minta).

22 22 A szervezet célkitűzései A belső ellenőrzésnek az Elszámolóház vezetőivel meg kell vitatnia és értelmeznie kell a szervezet éves célkitűzéseit annak érdekében, hogy ellenőrzési erőforrásait ezen célok elérésének támogatására mozgósítsa. Míg egyes célkitűzések hosszabb ideig változatlanok maradhatnak (pl.: az EU működési irányelveinek való megfelelés), addig új célkitűzések is felmerülhetnek minden évben (pl.: az adatfeldolgozáshoz használatos új információs rendszer zökkenőmentes bevezetése). A célkitűzések megvalósítása szempontjából kritikus tényezőket szintén meg kell vitatni a szervezet vezetőivel. A vezetők elvárásai A vezető elvárása alatt annak meghatározása értendő, hogy az Elszámolóház vezetése milyen kérdésköröket, feladatokat illetően számít a belső ellenőrzés bizonyosságot adó, illetve tanácsadó tevékenységére. A vezetőknek lehetnek speciális elvárásai a belső ellenőrzéssel szemben. Ezek az elvárások általában a vezetők egyes, a szervezet működésével kapcsolatos főbb elgondolásaiból adódnak (pl.: egy speciális működési irányelvnek való megfelelés). Ezeket az elvárásokat az éves ellenőrzési terv elkészítése során figyelembe kell venni. A vezetők azon elvárásai, hogy az ellenőrzési erőforrásokat önkényesen kiválasztott ellenőrzésekre használják fel, szakmai konzultáció tárgyát képezik. Emellett a vezetők olyan elvárásai tekintetében (ha vannak ilyenek), melyek a belső ellenőrzés alapvető működési rendjét célozzák, szintén szükséges szakmailag megvitatni. A kritikus folyamatok elemzése és az Elszámolóház vezetőivel való egyeztetése A működési folyamatok belső ellenőrzési fókuszhoz viszonyított relatív jelentősége magas, közepes és alacsony lehet, ami függ: a belső ellenőrzési fókusz minden elemének relatív fontosságától (pl.: mi a legfontosabb célkitűzés); a folyamatok relatív fontosságától (pl.: ez a folyamat kritikus-e a célkitűzés elérése szempontjából); Ezt az elemzést az Elszámolóház vezetőivel közösen kell elvégezni, konszenzusra kell jutni a folyamatok fontosságának összesített értékelése tekintetében. Az elemzéseket a 10. számú iratminta szerinti mátrix alkalmazásával célszerű elkészíteni. A kritikus folyamatok elemzése és az Elszámolóház vezetőivel történő ez irányú szakmai konzultáció jelentősége abban áll, hogy ez egy módszer a legfontosabb folyamatok meghatározására az elfogadott belső ellenőrzési fókusz vonatkozásában. A feltérképezés és az elemzés eredményeit a folyamatok összesített kockázatelemzésének eredményével együtt kell felhasználni a kockázatelemzés végső eredményének kialakításához. A kockázatelemzési kritérium mátrix (KKM) elkészítése A kockázatelemzési kritérium mátrix az Elszámolóház folyamataira vonatkozó, következetes kockázatelemzés végrehajtásának elsődleges eszköze (lásd 11. számú iratminta: KKM minta). Minden kockázat meghatározható a következő kritériumok alapján: a szervezet céljaira gyakorolt negatív hatása és bekövetkezési valószínűsége alapján. A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének A4 számú gyakorlati standardja meghatározza, hogy megfelelő szempontok szükségesek a kontrollok értékeléséhez. A belső ellenőröknek meg kell vizsgálniuk azt, hogy az adott szerv vezetői milyen feltételek alapján

23 23 határozták meg azokat a pontos kritériumokat, amelyek a céloknak való megfelelést biztosítják. A belső ellenőrzés az Elszámolóház vezetőivel egyeztetve - először rögzíti az elemzési kritériumokat. A kritérium szó szempontot / feltételt, míg a kritérium mátrix szempontrendszert / feltételrendszert jelent. A KKM-re vonatkozó követelmények: a vezetőkkel közösen kell kialakítani, és azt nekik kell jóváhagyniuk; a belső ellenőrzési fókuszban meghatározott elemekkel összehangolt kockázati elemeket kell tartalmazzon; az elfogadott kockázati tűréshatáron (tolerancia szinten) alapuljon. Egy azonosított kockázat hatásának megítélésére a KKM elemzési rangsort nyújt, melyek a következők lehetnek: magas, közepes és alacsony hatás. Minden egyes kockázati tényezőhöz a KKM elemzési kategóriákat rendel a vezetők kockázati toleranciája alapján. Ezen toleranciák mind a vezetők kockázathoz való viszonyulásának, mind a kockázati tényező alapjául szolgáló célkitűzés fontosságának megfelelnek. A KKM az azonosított kockázat bekövetkezési valószínűségének megítéléséhez szükséges elemzési rangsort is tartalmaz. A kockázatelemzés folyamatában minden egyes azonosított kockázatot a KKM használatával kell értékelni. Ezután az azonosított kockázat átfogó elemzéséhez a hatásokra és a valószínűségekre vonatkozó ismereteket, becsléseket össze kell kapcsolni (lásd Kockázatelemzés fejezet). A fent leírtak alapján egyértelműen megállapítható, hogy a KKM a kockázatelemzési folyamat teljes szubjektivitását nem tudja kiszűrni. A folyamat megkönnyítése érdekében azonban iránymutatást ad az elemzési folyamathoz, amely a szervezetről egy, a belső ellenőrzés és a vezetők által készített, következetesebb kockázatelemzést tesz lehetővé. Ez a kockázatelemzési mód a folyamatgazdákkal folytatott viták valószínűségét szintén csökkenti, mivel a kritériumok a szervezet vezetőivel együtt, közösen kerülnek meghatározásra. 2. Kockázatelemzés A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2110 számú gyakorlati standardja leszögezi, hogy a belső ellenőrzés közreműködik az adott szervet fenyegető jelentős kockázatok azonosításában és értékelésében, és hozzájárul a kontroll rendszer és a kockázatkezelés fejlesztéséhez. A kockázatelemzési folyamat célja, hogy azonosítsa, elemezze és dokumentálja a szervezet folyamataiban és főbb szervezeti egységeinél létező kockázatokat. A kockázatelemzés az első lépés ahhoz, hogy az éves ellenőrzési tevékenységet az Elszámolóház vezetőivel egyetértésben meghatározott belső ellenőrzési fókusszal összehangolják. A kockázatelemzés szolgáltatja a legfontosabb információt a belső ellenőrzési tevékenységek (konkrét ellenőrzések) előkészítéséhez is. A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2010 számú gyakorlati standardja meghatározza, hogy a belső ellenőrzési tervezésnek kockázatelemzésen kell alapulnia. A kockázat elemzéshez használható ellenőrzési listát a jelen kézikönyvhöz tartozó 32. számú iratminta tartalmazza.

24 24 A folyamatok megértése A folyamatokban rejlő főbb kockázatok azonosításának első lépéseként a belső ellenőrzésnek meg kell értenie a főbb folyamatokat. Ennek érdekében a folyamatok felelőseivel (folyamatgazdákkal), illetve amennyiben szükséges, a folyamatba bevont kulcsfontosságú személyekkel munkamegbeszéléseket kell tartani. A folyamatgazdákkal folytatott megbeszélés során az általános összefüggésekből kiindulva, fokozatosan el kell jutni az egyedi jellemzők megértéséig. A belső ellenőrzési fókuszra való összpontosítás mellett, a megbeszélésen figyelemmel kell lenni az alábbiak feltárására: a folyamat célja és tárgya: Meg kell ismerni a folyamat célját és tárgyát, valamint az Elszámolóház vezetése által meghatározott, a célok elérése szempontjából fontos tényezőket. A folyamat céljainak közvetlenül kapcsolódniuk kell a szervezet céljaihoz, illetve a meglévő egyéb célokhoz (pl. jogszabályi megfelelés). a folyamat általános jellemzése: A folyamatok kezdete, vége, kulcsfontosságú inputjai, outputjai és változásai, a részfolyamatok, az információ technológia hatása a folyamatra, illetve más vonatkozó és fontos információk. kulcsfontosságú teljesítmény mutatók (KTM), különös tekintettel az alábbiakra: o a KTM-eket használják a folyamatnak a meghatározott kritikus sikertényezők és szervezeti célok szempontjából történő monitoringjához; o eljárások a kedvezőtlenül alakuló KTM-ek esetén; o a KTM-ek külső és belső összehasonlítása (benchmarking) a folyamat teljesítményének folyamatos fejlesztése érdekében. Kockázatok azonosítása Miután viszonylag részletesen megismerte és megértette a főfolyamatot, a belső ellenőrzés azonosítani tudja a folyamathoz kapcsolódó jelentős kockázatokat. Kockázatnak minősül minden olyan esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása, ami gátolja, hogy az Elszámolóház elérje céljait (explicit vagy implicit). Minden kockázatnak két jellemzője van: a bekövetkezésének valószínűsége (pl. bármely esemény, tevékenység vagy tevékenység elmulasztása, mely bekövetkezésének van valamilyen valószínűsége); a bekövetkezés hatása (pl.: a szervezeti célok elérésére gyakorolt hatás, befolyás). Az alábbi, a belső ellenőrzési fókusszal és a folyamat jellegével összefüggő kérdések megválaszolása segít a jelentős kockázatok azonosításában: Melyek azok a tényezők, amelyeknek jól kell működniük ahhoz, hogy a folyamat a céloknak megfelelően funkcionáljon? A folyamaton belül milyen hiba, gyengeség akadályozhatja a célok teljesítését? Tartalmaz-e a folyamat eredendően olyan feltételt, amely pénzügyi vagy egyéb veszteséget eredményezhet? Főbb ellenőrzési pontok azonosítása Az ellenőrzési pontok vagy kontroll pontok a folyamatok végrehajtásáért felelős folyamatgazdák által kialakított olyan folyamat elemek, csomópontok, ahol a folyamat eredményes működése szempontjából fontos ellenőrzési lépéseket valósítanak meg. A kockázatelemzés során a legfontosabb ellenőrzési pontokat fel kell tárni, a belső ellenőrzésnek látnia kell az ellenőrzési pontok rendszerét. Ennek során fontos, hogy a belső

25 25 ellenőr megértse és dokumentálja az információkat, hogy az ellenőrzési pontokat és az azonosított jelentős kockázatokat közvetlenül egymáshoz kapcsolja. (lásd 9. számú iratminta: Folyamatok kockázata és ellenőrzése táblázat). Egyedi kockázatok elemzése A kockázatok felmérése során értékelni kell az egyes főfolyamatokhoz tartozó egyedi kockázatokat, majd összesíteni kell azokat. Így végezhető el a főfolyamatok átfogó, kockázatközpontú értékelése. Az értékelés következetességét a tervezés előkészítése során kialakított kockázatelemzés kritérium mátrix, mint a kockázatelemzés alapvető eszköze biztosítja. A jelen kézikönyv 3. és 5. számú melléklete még két kockázatelemzési modellt tartalmaz segédletként. Az egyedi kockázatok kezdeti értékelésének meghatározásához a belső ellenőrzés összehasonlítja a kockázat bekövetkezésének valószínűségét és hatását a KKM-ben szereplő értékelési kritériumokkal. A KKM ugyanakkor csak iránymutatásul szolgál ehhez a feladathoz, hiszen előfordulhat, hogy a kockázatok egyedi jellemzői a KKM-ben meghatározott jellemzőkön részben kívül esnek, illetve a KKM más elemeire egyaránt vonatkoznak. Ezért a belső ellenőrzésnek a saját megítélésére kell támaszkodnia akkor, amikor a KKM vonatkozásában meghatározza a kockázati értékeket. Ezután a belső ellenőrzés összesítheti a hatások és valószínűségek értékelését, a vizsgált egyedi kockázatra vonatkozóan. Ennek alapján egy átfogó besorolást ad a kockázatnak, és a kockázati mátrix segítségével az alábbiaknak megfelelően jelöli a kockázat súlyát, fontosságát: A Belső Ellenőrök Nemzetközi Szervezetének 2120.A.1 számú gyakorlati standardja meghatározza, hogy a belső ellenőrzésnek a kockázatkezelés eredményei alapján értékelnie kell az adott szervezetirányítási, működési és informatikai rendszereivel összefüggő kontrollok megfelelőségét és hatékonyságát. Az egyedi kockázatok összegzése folyamatok szerint Az egyedi kockázatokat feltárásuk és fontosság alapján történt besorolásuk után folyamatok szerint csoportosítani kell. Ennek alapján a belső ellenőrzés a főfolyamathoz tartozó kockázatokból listát készít. Ez az ún. előzetes kockázati lista. Előzetes azért, mert ekkor még nem történt meg a kontrollok mélyreható elemzése. Erre a belső ellenőrzési vizsgálat későbbi szakaszában kerül sor.

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013.

NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE. Elfogadva: március 22. Módosítva: január 22., hatályba lép: 2013. NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA A BELSŐ ELLENŐRZÉSI IRODA ÜGYRENDJE Elfogadva: 2011. március 22. Módosítva: 2013. január 22., hatályba lép: 2013. január 24-én A Belső Ellenőrzési Iroda ügyrendjét (a továbbiakban:

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére.

E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Izsák Város Címzetes Főjegyzőjétől. E l ő t e r j e s z t é s A Képviselő-testület 2014. július 8-án tartandó ülésére. Tárgy: Az Izsáki Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása.

Részletesebben

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M

B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M 1. sz. melléklet B U D A P E S T I M Ű S Z A K I ÉS G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E M BELSŐ ELLENŐRZÉSI CSOPORT SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Hatályba lép: 2013. július 1-jén Az államháztartásról

Részletesebben

Bodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv

Bodorkós Ferenc polgármester évi belső ellenőrzési terv Gencsapáti Község Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési terve Bodorkós Ferenc polgármester Kőszegfalviné Pajor Klára belső ellenőrzési vezető Dr. Görög István jegyző 2017. évi belső ellenőrzési terv

Részletesebben

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére

Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére Ikt.sz: 13-14/2015/221 Heves Megyei Közgyűlés Helyben Tisztelt Közgyűlés! Javaslat a Heves Megyei Önkormányzat és intézményei 2016. évi Ellenőrzési Tervére A Heves Megyei Közgyűlés 2015. évi munkatervének

Részletesebben

"31. A jegyző és az aljegyző" "Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki.

31. A jegyző és az aljegyző Az aljegyző. 56/A. (1) A polgármester a jegyző javaslatára pályázat alapján aljegyzőt nevez ki. Cece Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2014.(II.20.)önkormányzati rendelete az Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 18/2013.(XII.30.)önkormányzati rendelet módosításáról

Részletesebben

2015-2018. Község Önkormányzata

2015-2018. Község Önkormányzata Ikt.szám:../2015 BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERV 2015-2018. Község Önkormányzata A belső ellenőrzési feladat végrehajtására különböző szintű előírások vonatkoznak. Törvényi szinten az Államháztartási

Részletesebben

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE

SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A ÉVEKRE SZENTENDRE VÁROS ÖNKORMÁNYZAT BELSŐ ELLENŐRZÉSI STRATÉGIAI TERVE A 2016 2019. ÉVEKRE Szentendre Város Önkormányzat egyik alapvető célja, hogy biztosítsa a település működőképességét a kötelező és az önként

Részletesebben

Költségvetési szervek ellenőrzése. V. Előadás. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott, a belső ellenőrzésre vonatkozó útmutatók

Költségvetési szervek ellenőrzése. V. Előadás. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott, a belső ellenőrzésre vonatkozó útmutatók Költségvetési szervek ellenőrzése V. Előadás A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott, a belső ellenőrzésre vonatkozó útmutatók A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott, belső ellenőrzésre vonatkozó

Részletesebben

HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9.

HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. HEVES MEGYEI ÖNKORMÁNYZATI HIVATAL [g] 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Ikt szám: 12-8/2016/23 1. Kivonat A Heves Megyei Közgyűlés 2016. december 6-i ülésénekjegyzőkön yvé ből 83/2016. (XII. 6.) közgyűlési

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből

Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Kivonat a Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2014. december 15-én megtartott ülésének jegyzőkönyvéből Bocskaikert Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 131/2014. (XII.15.) KT.

Részletesebben

Ügyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA

Ügyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA Ügyiratszám:639-3/2014. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE SZABÁLYZAT HATÁLYA A Csetényi Közös Önkormányzati Hivatal, mint az Ávr. 10. alapján kijelölt költségvetési szerv szabályzatának hatálya

Részletesebben

Csanyteleki Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési kézikönyve és szakmai etikai kódexe

Csanyteleki Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési kézikönyve és szakmai etikai kódexe A Polgármesteri Hivatal Szervezeti és Működési Szabályzata 2) melléklete 2/a) függeléke Csanyteleki Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési kézikönyve és szakmai etikai kódexe 1 I. Bevezetés A Hivatal

Részletesebben

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve

Jászivány Község Önkormányzata évi belső ellenőrzési terve Jászivány Község Önkormányzata 2016. évi belső ellenőrzési terve Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 61. -a szerint az államháztartási kontrollok célja az államháztartás

Részletesebben

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Belső Ellenőrzési Osztály

Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Belső Ellenőrzési Osztály 3. számú melléklet Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Belső Ellenőrzési Osztály 1. A Belső Ellenőrzési Osztály alapadatai 1.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Belső Ellenőrzési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2014. november 27-i ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 2015. évi belső

Részletesebben

Tisztelt Képviselő-testület!

Tisztelt Képviselő-testület! 3 napirendi pont E - 4. Előterjesztő: Tóthné Pataki Csilla jegyző Előterjesztést előkészítette: - Előzetesen tárgyalja: Pénzügyi Bizottság Mellékletek: - Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat

Részletesebben

Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről

Éves összefoglaló ellenőrzési jelentés, Tiszalök Város Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tevékenységéről Önkormányzatának Belső ellenőre 4465 Rakamaz, Kossuth út 68. Száma:../2014. Éves összefoglaló i jelentés, Önkormányzatának 2013. évi belső i tevékenységéről A jelentésben használt jogszabályi hivatkozások:

Részletesebben

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE

A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE 3. melléklet A MAGYAR SZABADALMI HIVATAL ALAPTEVÉKENYSÉGÉBE TARTOZÓ MUNKAKÖRÖK JEGYZÉKE A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 7. -ának (6) bekezdése alapján szabadalmi elbíráló

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Alapszabály

Belső Ellenőrzési Alapszabály Belső Ellenőrzési Alapszabály Az Ecomore Befektetési és Tanácsadó Kft. ügyvezetőjének utasítása a belső ellenőrzési rendszer szabályozásáról Az Ecomore Kft ellenőrzési funkciói a belső ellenőrzési rendszer

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE BUDAPEST FŐVÁROS XV. KERÜLETI POLGÁRMESTERI HIVATAL ÜGYIRATSZÁM: 4/88207/2013. Ágasegyházi Polgármesteri Hivatal BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE HATÁLYOS: 2014. január 1. napjától 1 I. Bevezetés... Hiba!

Részletesebben

TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési tervének elfogadására

TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata évi belső ellenőrzési tervének elfogadására AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 381. MELLÉKLET: 4 db TÁRGY: Javaslat Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2017. évi belső ellenőrzési tervének elfogadására E L Ő T E R J E S Z T É S SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés október 29-ei ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés október 29-ei ülésére KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KÖZGYŰLÉS ALJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S a Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. október 29-ei ülésére Tárgy: A Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat és a Komárom-Esztergom

Részletesebben

ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/

ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/ ÚJSZÁSZ VÁROS JEGYZŐJE 5052 ÚJSZÁSZ, SZABADSÁG TÉR 1. TEL/FAX: 56/552-022 Tárgyalja: Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság Tisztelt Képviselő-testület! E L Ő T E R J E S Z T É S Újszász Város Képviselő-testületének

Részletesebben

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap)

III. 3. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság 0. évi integritásjelentése III.. Egységes módszertani mérés az integritás helyzetéről (integritás menedzsment értékelő lap) Az integritás menedzsment táblázat

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu

Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Szám: 15355/2009. Salgótarján Megyei Jogú Város J e g y zıjétıl 3100 Salgótarján, Múzeum tér 1. 32/311-683 E-mail: jegyzo@salgotarjan.hu Javaslat a 252/2005.(X.27.) Öh. sz. határozattal jóváhagyott Salgótarján

Részletesebben

A Makói Kistérségi Többcélú Társulása

A Makói Kistérségi Többcélú Társulása Iktatószám: 1/1212-1/2015/I Makói Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanács 6900 Makó, Széchenyi tér 22. Tel: 62/511-800, Fax: 62/511-801 Tárgy: Belső ellenőrzés tervezése, 2016. évi belső ellenőrzési

Részletesebben

Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata

Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata Kivonat! Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulási Tanácsa 2016. február 15-i ülésén készült jegyzőkönyvéből: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanácsának 4/2016. (II.15.) határozata

Részletesebben

Rudabánya Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA

Rudabánya Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Rudabánya Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatala A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA I. Bevezetés Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht),

Részletesebben

Almáskert Napköziotthonos Óvoda

Almáskert Napköziotthonos Óvoda Almáskert Napköziotthonos Óvoda A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS (FEUVE) SZABÁLYZATA Hatályba lépés időpontja: 2006. május 1. Készítette: Kiss Róbertné óvodavezető I. Bevezetés

Részletesebben

A DEBRECENI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATA

A DEBRECENI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATA A DEBRECENI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI SZABÁLYZATA 2012. 11. 08. TARTALOMJEGYZÉK A belső ellenőrzés fogalma és működtetése A szervezeti és funkcionális függetlenség elemei A belső ellenőrzés feladata A

Részletesebben

Tapasztalatok az intézményi belső ellenőrzés munkájáról - javaslatok a belső ellenőrzési munka minőségének javítására.

Tapasztalatok az intézményi belső ellenőrzés munkájáról - javaslatok a belső ellenőrzési munka minőségének javítására. Tapasztalatok az intézményi belső ellenőrzés munkájáról - javaslatok a belső ellenőrzési munka minőségének javítására Balkay Attila Tapasztalatok az intézményi belső ellenőrzés munkájáról - javaslatok

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV..

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV.. BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV.. Melléklet Várpalota Kistérség Többcélú Társulása Társulási Tanácsának 14 /2012.( III.23.) számú Társulási Tanács határozatához: Várpalota Kistérség Többcélú Társulása Székhely:

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére

E L Ő T E R J E S Z T É S. Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére 6. E L Ő T E R J E S Z T É S Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2015. december 17-i ülésére Tárgy: Az önkormányzat 2016. évi belső i tervének jóváhagyása Az előterjesztést készítette:

Részletesebben

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában

Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől. a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában Kunfehértó Község Polgármesteri Hivatal Címzetes Főjegyzőjétől E l ő t e r j e s z t é s a 2016. évi ellenőrzési munkaterv elfogadása tárgyában (Képviselő-testület 2015.október 21-i ülésére) A 2016. évre

Részletesebben

Folyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Folyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE Folyamatba épített ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE Kerekegyháza Város Önkormányzat Polgármesteri Hivatal folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszerét (a továbbiakban

Részletesebben

Belső ellenőrzési kézikönyv

Belső ellenőrzési kézikönyv ÜGYIRATSZÁM:. Belső ellenőrzési kézikönyv Készítette: Horváthné Székely Zita belső ellenőr Jóváhagyta: Tárnoki Renáta Sára jegyző tartós távollétében Kötél Krisztina aljegyző Verziószám: 1. 1 Tartalom

Részletesebben

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását.

Etikai Kódex. Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. Etikai Kódex Bevezetés Az Intézet Etikai Kódexének célja, hogy el segítse a bels ellen ri szakmában az etikai kultúra kialakulását. A bels ellen rzés olyan független, objektív bizonyosságot adó eszköz

Részletesebben

SEMMELWEIS EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV 2013. Iktatószám: KS/ELL/69/2013.

SEMMELWEIS EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV 2013. Iktatószám: KS/ELL/69/2013. SEMMELWEIS EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV 2013. Iktatószám: KS/ELL/69/2013. Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 5 II. A belső ellenőrzés hatókörét, feladatait és céljait meghatározó belső ellenőrzési

Részletesebben

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata 144/2015.(XII.15.) KT határozata Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tervéről

Cibakháza Nagyközség Önkormányzata 144/2015.(XII.15.) KT határozata Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának évi belső ellenőrzési tervéről Cibakháza Nagyközség Önkormányzata 144/2015.(XII.15.) KT határozata Cibakháza Nagyközség Önkormányzatának 2016. évi belső ellenőrzési tervéről Cibakháza Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete a Magyarország

Részletesebben

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ

ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzat Képviselő-testületének december 13-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Javaslat a 2017. évi belső i terv jóváhagyására ELŐTERJESZTŐ NEVE:

Részletesebben

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE 8/2011. sz. Szabályzat FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Csákvár Nagyközség Polgármesteri Hivatala Folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerét

Részletesebben

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza.

Mindezek figyelembevételével Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve a következıket tartalmazza. Melléklet a. /2014. (XII. 16.) kt. határozathoz Tengelic Község Önkormányzatának 2015. évi belsı ellenırzési terve A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvény, az államháztartásról

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV Alsó Tisza-menti Önkormányzati Társulás BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV Készült: 2013. július 03. Jóváhagyta: Jóváhagyás dátuma:.. Hatályos: 2013. július 01-től Hatályát veszti:.. 1 I. BEVEZETÉS Magyarországon

Részletesebben

GLOSSZÁRIUM Alapszabály (Charta) Az ellenőrzési jelentés lezárása Belső ellenőr Belső ellenőrzés Belső ellenőrzési vezető

GLOSSZÁRIUM Alapszabály (Charta) Az ellenőrzési jelentés lezárása Belső ellenőr Belső ellenőrzés Belső ellenőrzési vezető IX. GLOSSZÁRIUM 2 GLOSSZÁRIUM Alapszabály (Charta) A belső ellenőrzési alapszabály olyan írásos dokumentum, amely meghatározza a tevékenység célját, hatáskörét és felelősségét. Az Alapszabálynak a) meg

Részletesebben

ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás Szeghalom, Szabadság tér 4-8. sz. Ügyszám: 16-19/2009/1. ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Az ellenőrzésre a Társulás 2009. évi ellenőrzési munkaterve alapján került sor. Az ellenőrzés

Részletesebben

Belső ellenőrzési kézikönyv

Belső ellenőrzési kézikönyv Füzesgyarmat Város Önkormányzat 5525 Füzesgyarmat, Szabadság tér 1. Belső ellenőrzési kézikönyv Hatályba lépés dátuma: 2014.01.01. Készítette: LENCSILAK Szolgáltató Bt A belső ellenőrzést ellátó külső

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz.

ELŐTERJESZTÉS. Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 2012. november 27-i ülésére. 5. napirendhez. Tóth Antal Pénzügyi biz. ELŐTERJESZTÉS Újhartyán Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2012. november 27-i ülésére 5. napirendhez Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő: Szavazás módja: 2013. évi belső ellenőrzés i terv jóváhagyása

Részletesebben

17/2015. számú Kormánymegbízotti utasítás Melléklete. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyvéről

17/2015. számú Kormánymegbízotti utasítás Melléklete. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyvéről Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Ügyiratszám: BO/02/42-1/2015. 17/2015. számú Kormánymegbízotti utasítás Melléklete A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyvéről

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről

ELŐTERJESZTÉS. - a Képviselő-testülethez. A belső ellenőrzésről Mátészalka Város Önkormányzat J e g y z ő j é t ő l 4700 Mátészalka Hősök tere 9.sz. Tel:(44) 501-364 Fax:(44) 501-367 Száma:./2007. ELŐTERJESZTÉS - a Képviselő-testülethez A belső ellenőrzésről Tisztelt

Részletesebben

Legjobb gyakorlati alkalmazások

Legjobb gyakorlati alkalmazások Legjobb gyakorlati alkalmazások A belső ellenőrzési munkafolyamatok elektronikus dokumentálása A Ber. 12. j) pontja alapján a belső ellenőrzési vezető köteles az ellenőrzések nyilvántartásáról, valamint

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRZÉS ALAPJAI A BELSŐ ELLENŐZÉS GYAKORLATA

A BELSŐ ELLENŐRZÉS ALAPJAI A BELSŐ ELLENŐZÉS GYAKORLATA A BELSŐ ELLENŐRZÉS ALAPJAI A BELSŐ ELLENŐZÉS GYAKORLATA 1. A tréning programja 1.1. Megnevezés Belső ellenőrzés alapjai a belső ellenőrzés gyakorlata 1.2. A tréning célja A hatnapos tréning sikeres elvégzésével

Részletesebben

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés

2014. évi. Éves ellenőrzési jelentés és éves összefoglaló ellenőrzési jelentés Iktatószám: Készült 2 eredeti példányban 2014. évi.. Készítette: Illyésné Nagy Terézia Jóváhagyta: Márkus Erika belső ellenőr jegyző 1 TARTALOMJEGYZÉK: Vezetői összefoglaló 3 I. A belső ellenőrzés által

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE VESZPRÉM MEGYEI JOGÚ VÁROS, EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE Szám: EPL/6/15/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének

Részletesebben

Előterjesztés. Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének április -i ülésére

Előterjesztés. Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének április -i ülésére sz. napirend Előterjesztés Zalakomár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2010. április -i ülésére Tárgy: Éves ellenőrzési jelentés a 2009. évi belső ellenőrzési tevékenységről Tisztelt Képviselő-testület!

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV CREDIT-AUDIT Üzletviteli Szolgáltató Kft. 1146 Budapest, Thököly út 59/A. 1. emelet 1. Adószám: 11554819-2-42 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV KÉSZÜLT A NEMZETGAZDASAGI-MINISZTÉRIUM AJÁNLÁSA ALAPJÁN TARTALOMJEGYZÉK

Részletesebben

Szám: 1- /2014. Előterjesztés

Szám: 1- /2014. Előterjesztés Szám: 1- /2014. Monorierdő Község Önkormányzat Jegyzője 2213 Monorierdő, Szabadság u. 50/A.. Telefon: 06-29-419-103 Fax: 06-29-619-390 E-mail: merdo.hivatal@monornet.hu Előterjesztés a Képviselő-testület

Részletesebben

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET

A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET A MAGYAR KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET Dr Sugár Dezső előadás a VISEGRÁDI NÉGYEK TALÁLKOZÓJÁRA MISKOLC, LILLAFÜRED 1 A KÖNYVVIZSGÁLÓI KÖZFELÜGYELET MUNKÁJÁNAK JOGI KERETEI EU irányelv egységes keretfeltételeket

Részletesebben

A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE

A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE Miskolc, 2015. 7.1. sz. Egyetemi Szabályzat A MISKOLCI EGYETEM BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE A MISKOLCI EGYETEM SZENÁTUSÁNAK 146/2015. SZ. HATÁROZATA. Készült

Részletesebben

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉSE 2014, ÉVRŐL

MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉSE 2014, ÉVRŐL MEZŐBERÉNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉSE 2014, ÉVRŐL Ellenőrzési Összefoglaló A Mezőberény Város Önkormányzatának 2014. évre vonatkozó belső ellenőrzési munkaterve a Költségvetési szervek

Részletesebben

Belsőellenőrzési kézikönyv

Belsőellenőrzési kézikönyv MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA Agrártudományi Kutatóközpont Belsőellenőrzési kézikönyv Martonvásár, 2012. március 20. Bedő Zoltán főigazgató 1 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV A Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi

Részletesebben

Készült: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanács június 2-án megtartott ülésén készült jegyzőkönyvéből:

Készült: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanács június 2-án megtartott ülésén készült jegyzőkönyvéből: KIVONAT Készült: Gyöngyös Körzete Kistérség Többcélú Társulás Társulási Tanács 2014. június 2-án megtartott ülésén készült jegyzőkönyvéből: Társulási Tanács 27/2014. (VI.02.) határozata Gyöngyös Körzete

Részletesebben

Belső Ellenőrzési Kézikönyv 2013.

Belső Ellenőrzési Kézikönyv 2013. Belső Ellenőrzési Kézikönyv 2013. Budapest Főváros XV. kerületi Rákospalota, Pestújhely, Újpalota Önkormányzat Gazdasági Működtetési Központ Iktatószám: B/10/2013. Belső Ellenőrzési Kézikönyv 2013. Készítette:

Részletesebben

PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE

PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Iktatószám:. PÜSKI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére

Javaslat a 2013. évi belső ellenőrzési feladatok elvégzésére Az előterjesztés száma: 46/2013. A határozati javaslat elfogadásához egyszerű többség szükséges! Decs Nagyközség képviselő-testületének 2013. március 27-én, 18-órakor megtartandó ülésére Előterjesztő:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM 2010. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI TERVE A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium évi belső i terve a költségvetési szervek belső éről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat 2014. éves ellenőrzési jelentése. Vezetői összefoglaló

Csabdi Község Önkormányzat 2014. éves ellenőrzési jelentése. Vezetői összefoglaló Csabdi Község Önkormányzat 2014. éves ellenőrzési jelentése Vezetői összefoglaló Csabdi Község Önkormányzatnál az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

Szálka Község Önkormányzatának éves ellenőrzési jelentése a évről

Szálka Község Önkormányzatának éves ellenőrzési jelentése a évről Szálka Község Önkormányzatának éves ellenőrzési jelentése a 2015. évről A Szálka Község Önkormányzatnál lefolytatott belső ellenőrzési tapasztalatokról A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről

Részletesebben

A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai

A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere fejlesztési tapasztalatai Belső Ellenőrök Társasága 2015. 09. 24 Dr. Csáki Ilona Nemzeti Közszolgálati Egyetem 1 Költségvetési gazdálkodás Államháztartás

Részletesebben

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ

Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ SZMSZ 5. sz. melléklet 4/2010. számú Főigazgatói utasítás a Szabálytalanságok kezelésének eljárásáról Hatályos: 2010. január 1. Dr. Brebán Valéria főigazgató

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE 2013. 1 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 I. Bevezetés... 7 II. Belső ellenőrzési alapszabály (CHARTA)... 8 III. Belső ellenőrök

Részletesebben

GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT

GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GAZDÁLKODÁSI SZABÁLYZAT FEUVE SZABÁLYZAT SOPRON 2013 TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 3 II. Ellenőrzési nyomvonal... 3 III. A kockázatkezelés rendszerének kialakítása... 4 IV.

Részletesebben

ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Bazsi Község Önkormányzatánál 2011. évben lefolytatott belső ellenőrzések tapasztalatairól A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.)

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL. Iktatószám: III-1580-7/2014.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL. Iktatószám: III-1580-7/2014. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei

A Magyar Államkincstár ellenőrzési feladata és a könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei könyvvizsgálattal történő együttműködés lehetőségei Sebestyén Gabriella osztályvezető, Államháztartási Összefoglaló és Adatszolgáltatási Főosztály 2015. szeptember 3. A Magyar Államkincstár ellenőrzési

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés ELNÖKÉTŐL 3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 517-700*, (46) 517-750, (46) 323-600 Telefax: (46) 320-601 http://www.baz.hu elnok@hivatal.baz.hu Iktatószám:

Részletesebben

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Ügyiratszám: BO/02/62/2013 26/2013. számú Kormánymegbízotti utasítás Melléklete A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Belső Ellenőrzési Kézikönyvéről 1

Részletesebben

Éves ellenőrzési jelentés a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm.

Éves ellenőrzési jelentés a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. BELSŐ ELLENŐRZÉSI OSZTÁLY Éves ellenőrzési jelentés a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet alapján (Tartalma a jogszabályi

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV 3592 Nemesbikk, Petőfi út 13. BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV Hatályos 2014. június 01. Jóváhagyta: Nagy Géza jegyző TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezetés... 5 II. A belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait

Részletesebben

Az intézmény neve, címe: Biatorbágy Város Önkormányzat. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a.

Az intézmény neve, címe: Biatorbágy Város Önkormányzat. 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a. Az intézmény neve, címe: Biatorbágy Város Önkormányzat 2051 Biatorbágy, Baross Gábor u. 2/a. Polgármester: Dr Palovics Lajos Jegyző: Makranczi László Belső ellenőr foglalkoztatási formája: külsős, megbízási

Részletesebben

HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE

HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Iktatószám:. HALÁSZI KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT 2016. ÉVI BELSŐ ELLENŐRZÉSI MUNKATERVE Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX.

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT JEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2016. április 28-i ülésére Tárgy: Éves ellenőrzési jelentés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV DATASTEP Kft. 1151 Budapest, Horváth Mihály u.2. Cégjegyzékszám: 01-09-887601 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV KÉSZÜLT A NEMZETGAZDASAGI-MINISZTÉRIUM AJÁNLÁSA ALAPJÁN TARTALOMJEGYZÉK I. BEVEZETÉS...3 II. A

Részletesebben

J A V A S L A T. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal évi belső ellenőrzési tervére

J A V A S L A T. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal évi belső ellenőrzési tervére Előterjesztő: Dr. Kovács János főjegyző Készítette: Cseh Béla megbízott belső ellenőr (Reg. sz.: 5113853) J A V A S L A T a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzati Hivatal 2014. évi belső ellenőrzési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT FŐJEGYZŐJE E L Ő T E R J E S Z T É S A Komárom-Esztergom Megyei Közgyűlés 2015. március 26-i ülésére Tárgy: Éves ellenőrzési jelentés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat

Részletesebben

A KECSKEMÉTI FŐISKOLA BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE

A KECSKEMÉTI FŐISKOLA BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE A KECSKEMÉTI FŐISKOLA BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE Készítette: Horváth Béla belső ellenőrzési vezető Jóváhagyta: Dr. Ailer Piroska rektor Kecskemét 2013 Tartalomjegyzék I. Bevezetés... 4 II. A belső ellenőrzés

Részletesebben

Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Vámosmikola, Ipolysági út 9-11.

Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona Vámosmikola, Ipolysági út 9-11. Fővárosi Önkormányzat Idősek Otthona 2635 Vámosmikola, Ipolysági út 9-11. ÉVES ELLENŐRZÉSI JELENTÉS 2015. 1. oldal, összesen: 10 Az intézmény neve, címe: Az intézmény vezetője: Belső ellenőri álláshellyel

Részletesebben

ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS

ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS ÉVES ÖSSZEFOGLALÓ ELLENŐRZÉSI JELENTÉS Vezetői összefoglaló Kérem a vezetői összefoglalót mellékelni. I. A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása (Ber. 31. (3) bekezdés a) pont) Átfogó ellenőrzésre

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV APOR VILMOS KATOLIKUS FŐISKOLA BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV a Szervezeti és Működési Szabályzat melléklete 2013. március 18. TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS... 4 I. BELSŐ ELLENŐRZÉS HATÁSKÖRÉT, FELADATAIT ÉS

Részletesebben

Előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2014. november 10-i ülésére. Sorszám: III/3.

Előterjesztés. Békés Város Képviselő-testülete 2014. november 10-i ülésére. Sorszám: III/3. Tárgy: Békés Város Önkormányzata 2015-2019. évi stratégiai ellenőrzési terve, valamint a évi éves ellenőrzési terve Előkészítette: Tárnok Lászlóné jegyző Véleményező bizottság: Juhos Józsefné belső ellenőr

Részletesebben

Nyíregyházi Főiskola

Nyíregyházi Főiskola Nyíregyházi Főiskola BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV Elfogadva: 2013. április 16., hatályba lép: 2013. április 18-án Módosítva: 2014. április 8., hatályba lép: 2014. április 10-én Tartalom I. Bevezető... 2

Részletesebben

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG. DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT 71. 2511 DOROG PF.:43. TF.: 06 33 431 299 FAX.: 06 33 431 377 E-MAIL : PMESTER@DOROG.HU E l ő t e r j e s z t é s a Képviselő-testület 2008. március 28-i ülésére

Részletesebben

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere JAVASLAT

Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Polgárm es tere Szám:39253/2012. JAVASLAT Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2013. évi belső ellenőrzési tervére és a 2012. évi belső ellenőrzési terv módosítására

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV MINTA

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV MINTA BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV MINTA 2013. február Tartalom Bevezető a Belső Ellenőrzési Kézikönyv Mintához... 5 I. Bevezetés... 9 II. A belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait és céljait meghatározó belső

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV 1 ... költségvetési szerv megnevezése BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV Hatályos: 2015. február 01- től 2 BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV A Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE Török János Mezőgazdasági és Egészségügyi Szakképző Iskola BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYVE 2014. Tartalom oldal Bevezetés 5-6 I. A belső ellenőrzés hatálya... 6-7 II. A belső ellenőrzés hatáskörét, feladatait

Részletesebben

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL É V E S E L L E N Ő R Z É S I J E L E N T É S A HORT KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATAL BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK 2009. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL A belső ellenőrzés által végzett tevékenység bemutatása 1.

Részletesebben

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV

BELSŐ ELLENŐRZÉSI KÉZIKÖNYV Iktatószám: 0591-RH/2012 DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Szenátus 23-2012/2013. (2012. 12. 18.) sz. határozatával 2012. 12. 18-án elfogadta. Hatályba lépés: 2012. 12. 19. Készítette: Jóváhagyta: Hajnal Jánosné belső

Részletesebben