Tehetséggondozás a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola képzési rendszerében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Tehetséggondozás a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola képzési rendszerében"

Átírás

1 Tehetséggondozás a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola képzési rendszerében Módszertani kézikönyv Összeállította és szerkesztette: Sarka Ferenc okleveles pedagógia szakos előadó Lektorálta: Dr. Balogh László a pszichológia tudományok kandidátusa a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Kiadja: a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola 3526 Miskolc, Szentpéteri kapu 78. A szakmai kiadvány készült a TÁMOP / projekt keretében Projektmenedzser Lövei László rendőr alezredes az igazgató oktatási helyettese A projekt szakmai vezetője Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg ISBN: Felelős kiadó: Bagi István rendőr ezredes a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola igazgatója Nyomdai előkészítés és számítógépes szerkesztés: Márton István Nyomdai munkálatok: WONDEX Kft Miskolc, Szeles út 25. Felelős vezető: Varga György ügyvezető 1

2 Tartalomjegyzék Bagi István A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Tehetséggondozó programja... 4 Dr. Lubinszki Mária Sarka Ferenc Egyéni (tehetséggondozó) fejlesztési tervek készítésének pedagógiai elvárásai Sarka Ferenc Egyéni tehetséggondozó fejlesztési terv egyik lehetséges felépítése Lövei László A TÁMOP / pályázati projekt fő célkitűzései Dr. Vári Vince A Szakmai team tevékenysége a TÁMOP / projektben Heiling Ferenc Tehetséggondozás a rendészeti képzést folytató intézményekben Zajácz István A tehetséges rendőr képe a rendőrség különböző szolgálati ágainál a rendőri szakmai munkához szükséges kompetenciák oldaláról Szarka Jánosné A kompetenciamérések rendszere a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában Bárány Zoltán A tehetséges tanulók azonosítása, valamint mérések alkalmazása a Tehetséggondozó programban Sarka Ferenc A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanulóinak a Renzulli-Hartman skála alapján végzett tehetségazonosítása Dr. Lubinszki Mária Tehetségszűrés a Renzulli modell alapján (Egyéni fejlesztési irányok meghatározása) Baginé Urszin Mária A rendészeti képzésben használható tehetséggondozó egyéni fejlesztési terv készítésének sablonja Stirminszki József A Legjobb járőrpáros országos szakmai tanulmányi verseny Juhászné Gazsi Melinda Márton István A TÁMOP / pályázatban használt kommunikációs eszközök

3 A kiadvány DVD mellékletének tartalma A szakmai tartalomért a szerzők a felelősek! A kiadvány nyilvános melléklete (DVD) adatvédelmi és rendőr szakmai okokból egyes információkat nem tartalmazhat, az eredeti dokumentumokhoz csak a rendészeti képző intézmények külön kiadói engedéllyel férhetnek hozzá! MF tananyagelemek: - Dr. Zachar Gábor: Okmányismeret a rendészeti munkában - Fenyvesi Kornél: Bűnügyi fényképészeti és videotechnikai ismeretek a rendészeti munkában - Fónagy István: A szolgálai maroklőfegyver alkalmazásának gyakorlata a rendőri intézkedések során - Garadnai Ottó: A rendőri kényszerítő eszközök alkalmazása - Molnár Ágnes: Közúti forgalom ellenőrzése. Intézkedés ittas járművezetővel szemben - Veres Károlyné: Közrendvédelmi iratok előállítása RZS Neo rendszerben, különös tekintettel a tartalmi és nyelvtani elemek összhangjára - Baloghné Kanyó Ágnes: Közlekedési baleset. Közlekedési balesethez kapcsolódó szabálysértések, bűncselekmények és rendőri intézkedések Egyéni fejlesztési tervek: - Bezerényi Anikó: Intézkedés angol nyelven közlekedési baleset helyszínén - Dr. Ferenczi Attila: Fizikai állóképesség fejlesztése - Habony Ildikó: Közlekedési szabálysértések, sértetti bejelentés német nyelven - Jakab Krisztián: Személyes szabadságot korlátozó intézkedések - Rémiás Gyuláné: Kommunikációs készségfejlesztés - Szekeresné Kis Edit: Szövegszerkesztés Eszközkészlet: - Dr. Ferenczi Attila: Fizikai képességek fejlesztése - Szekeresné Kis Edit: Szövegszerkesztés - Bezerényi Anikó: Nyelvtani gyakorlatok és szókincsfejlesztés (angol) - Habony Ildikó: Nyelvtani gyakorlatok és szókincsfejlesztés (német) - Jakab Krisztián: Személyes szabadságot korlátozó intézkedések II. - Márton István: Informatikai, híradástechnikai eszközök kezelése - EDR - Rémiás Gyuláné: Kommunikációs készségfejlesztés alapjai Szituációk gyűjteménye: - Pongrácz Péter: Szituációs gyakorlati feladatok a tehetségprogramban részt vett tanulók számára. Verseny dokumentáció: - Stirminszki József: Legjobb járőrpáros országos szakmai tanulmányi verseny dokumentációja 3

4 Bagi István A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Tehetséggondozó programja Az iskola komplex tehetséggondozó programját 2008-ban állítottuk össze és vezettük be a 2009/2010. tanévtől, hogy az érettségi utáni szakképzést folytató iskola tanulóit, tehetségígéreteit, illetve tehetséges fiataljait programszerűen támogassuk. Az addig is működő tanórán kívüli szakkörök, sportkörök munkáját, a megkezdett kompetenciamérést és fejlesztést összehangoltuk, hogy fiatal rendőreink a munkakörre meghatározott legmagasabb szintű kompetenciák birtokában kerüljenek ki a munkaerőpiacra. A szakképző intézmény feladata felkészíteni tanulóit arra, hogy tanulmányaik befejezését követően sikeresen illeszkedjenek be az egyes kapitányságok közösségébe, hatékonyan vegyenek részt azok munkájában, eredményesen tudják alkalmazni az iskolában tanultakat mindennapi rendőri munkájukban, egyben képesek legyenek építeni erősségeikre, adottságaikra, biztos elméleti ismereteikre, megszerzett képességeikre. A szakmai anyagot kollégáink egy csoportjával állítottuk össze, akik Geffert Évának, a Magyar Tehetséggondozó Társaság alapító elnökének gondolatát választották Tehetséggondozó programunk mottójául, melynek alapján. fejlett személyiség nélkül nehezen képzelhető el a tehetség kibontakoztatása. Ezzel a gondolattal a képzés középpontjába a szakmai ismeretek magas szintű elsajátíttatása mellett a komplex személyiségfejlesztést helyeztük. Tehetséggondozó programunk célkitűzéseit az alábbi területekre koncentrálva fogalmaztuk meg: - A tanulók képességeinek feltárása és intenzív fejlesztése, keresve a fejlesztéshez szükséges hatékony pedagógiai eszközöket. (Általános intellektuális képességek és speciális képességek párhuzamos fejlesztése.) - A tanulók erős oldalának számbavétele, fejlesztése. - Egy adott területen tehetséget mutató tanuló (tehetséggel összefüggő) gyenge oldalainak feltérképezése, kiegyenlítése. - Megelőzés, légkörjavítás. 1 Kiindulási alapként kezeltük, hogy a tehetségesnek vélt fiatalok számára az a természetes intézményi környezet a legmegfelelőbb, ahol a mindennapjaik jelentős részét töltik, azaz az iskolai/gyakorlóhelyi környezet. Alapvető kritériumnak tekintettük továbbá, hogy a tehetséggondozást szakképzett, a tehetségfejlesztés iránt elkötelezett, a terület elméleti kérdéseit ismerő oktatók, pedagógusok végezzék. Számukra az iskola által szervezett továbbképzések keretében biztosítjuk a tehetséggondozó (azonosítás, gondozás, tanácsadás) munkájukhoz elengedhetetlen ismeretek megszerzését. A személyi feltételek mellett fontosnak tartottuk a megfelelően felszerelt osztálytermek, szakkabinetek meglétét, az IKT eszközök, az internet, szakkönyvtár rendelkezésre állását, valamint a tehetségesnek vélt tanulókkal a tanórán kívüli foglalkozási lehetőségek megteremtését. Ezeket beépítettük az iskola Pedagógiai Programjába. 4

5 A program az általános személyiségfejlesztés területén a következő szempontokra fókuszál: motiváció, kommunikáció, konfliktuskezelés, pozitív énkép és reális önismeret kialakítása, az alkalmazkodóképesség, a moralitás és a rendőri szempontból fontos viselkedési jegyek erősítése. A rendészeti pálya speciális területeinél figyelembe vett szempontok: a hatósági szerepek ellátása, a törvényes rend elfogadása és védelme, a normák betartása és betartatása, szolgáltatás az állampolgárok részére, szakszerű, jogszerű, kulturált, határozott és udvarias intézkedés, a fegyelem, az engedelmesség, és a parancsvégrehajtás. A program pedagógiai és pszichológiai alapelvei: a tanulók megfelelő motiválása, az egyéni képességek szerinti differenciálás, ismeretátadás helyett képességfejlesztés. A megfelelő motiváció terén kiemelt figyelemmel vagyunk az alábbi tevékenységekre: tanulói öntevékenység, folyamatos visszajelzés a tanulóknak előrehaladásukról, az eredmények objektív mérése, segítségnyújtás a hiányosságok pótlásában, a reális én-kép és önértékelés kialakítása, az egyéni feladatadás mellett a csoportos tevékenységek biztosítása, valamint a kooperatív tanulási módszerek alkalmazása a tananyagelemek feldolgozása során. Az egyéni képességek szerinti differenciálás terén fontosnak tartjuk a szakmai követelmények minél magasabb szintű elsajátítását, azok gyakorlatban történő biztos alkalmazását, a tanórákon a tanulók képességeinek megfelelő feladatok adását egyéni vagy csoportmunka keretében. Ennek során a helyes differenciálás egyben a motiváció eszközeként is szolgálhat. A képességfejlesztés főbb alapelveinek meghatározásánál az ismeretátadás helyett a képességfejlesztést hangsúlyozzuk - építve Dr. Balogh Lászlónak, a programot szakmailag segítő debreceni egyetemi oktatónak, a Magyar Tehetséggondozó Társaság elnökének megállapításaira. Ezek a Korrekt fogalomalkotási folyamat, az elméleti ismeretek alkalmazása a gyakorlatban, fogalomrendszerek alkalmazása atomisztikus tudás helyett, feladatértés sötétben való tapogatózás helyett, problémamegoldás, kreativitásfejlesztés 2. Tehetségazonosítás Tehetségfogalmunk meghatározásához Harsányi István sárospataki tehetségvédő tehetségfogalmát vettük alapul, aki szerint: Tehetségen azt a velünk született, majd céltudatos tevékenység, gyakorlás által kibontakoztatott képességet értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos behatárolt területén az átlagosat messze túlhaladó teljesítményeket tud létrehozni 3. Ennek alapján a tehetség: Egy, vagy több speciális tevékenység esetünkben a rendőri tevékenységek elvégzéséhez szükséges képességek halmozódása és az átlagosnál magasabb foka 4. (Sarka, 2008.) 5

6 A fentiekben leírtakra figyelemmel fogalmaztuk meg esetünkben azt, hogy mit értünk speciális tevékenységek, illetve a tevékenységek elvégzéséhez szükséges képességek (kompetenciák) alatt. Speciális tevékenységek Hatósági szerepek ellátása. A törvényes rend elfogadása és védelme. Törvények, szabályok, normák betartása és betartatása. Szolgáltatás az állampolgárok felé. A kulturált rendőri intézkedés. Az intézkedés szakszerűsége, jogszerűsége, határozottsága, kulturáltsága. Parancsvégrehajtás. A rendészeti képzés prioritásainak megfelelő területek tevékenységei. A tevékenységek elvégzéséhez szükséges képességek A jog alkalmazása, döntéshozatali képesség. Szabálykövetés, szabálytudat. Jogszabályok biztos ismerete. Emberismeret. Segítőkészség. Együttműködés. Kommunikáció. Problémamegoldás. Határozottság. Kulturáltság. Jó megjelenés, fellépés. Engedelmesség. Fegyelem. Anyanyelvi és idegen nyelvi szakmai kommunikáció. Rendőr szakmai felkészültség. Fizikális felkészültség. IKT eszközök alkalmazásának készsége a rendőri munkában. A tehetség azonosítása több lépcsőben történik, melynek főbb elemei: a) Objektív információgyűjtés (eredmények) - A tanuló középiskolai tanulmányi munkájáról és érettségi eredményeiről (történelem, idegen nyelv, testnevelés, matematika, magyar nyelv és irodalom, rendészeti fakultációs tárgy). - A tanuló felvételi eredményeiről (műveltségi teszt és a fizikális felmérés eredményei). - A felvételi eljárás keretében végzett pszichológiai vizsgálat eredményeiről. - A képzés során a tanuló egy vagy több szakterületen nyújtott teljesítményéről. b) Szubjektív információgyűjtés (vélemények) - A pedagógusok/osztályfőnökök véleménye arról, hogy kit tartanak tehetségesnek. 6

7 - Az egyes tanulókra vonatkozó megfigyeléseik (hogyan látják a tanuló fejlődését, előrehaladását, lényeglátását, ismeretszerzését, tanulási stílusát, érdeklődését, elkötelezettségét). - Az osztálytársak, csoporttársak, véleménye az adott tanulóról. c) A tanulóval folytatott egyéni beszélgetés d) A tehetséget mutató tanulók jellemzőinek megfigyelése az alapozó szakasz során. Olyan tesztek alkalmazása, amelyek felvételéhez és kiértékeléséhez nincs szükség pszichológusi végzettségre (pl.: önkitöltős kérdőív a tanulási stílusokról, önismereti diagram készítése osztályfőnöki óra keretében vagy a Renzulli-Hartman Tehetségbecslő skála felvétele). e) Bemeneti kompetenciamérés, melynek során az alábbi területek mérésére kerül sor AC (Assesment Center eljárás) módszer és kérdőívek alkalmazásával: - Kommunikáció (kapcsolatteremtés, kapcsolatfenntartás, közérthetőség). - Együttműködés (alkalmazkodóképesség, empátia, önbizalom és önkontroll). - Problémamegoldó és döntésképesség (felelősségvállalás, minőségre törekvés, határozottság, szabálytudat, önállóság, rugalmasság, helyzetfelismerő készség, körültekintés, elővigyázatosság). - Önfejlesztés, tanulási készség, ezen belül a teljesítményorientáció. Szükség esetén sor kerül pszichológiai vizsgálatra is, amennyiben a szaktanárok megerősítést várnak azonosító munkájukhoz. A program módszertani alapjai Tartalmi szempontból a tanórai tehetséggondozás legfőbb alapelve a gazdagítás, amelynek oktatóink az alábbi négy fajtáját igyekeznek megvalósítani. - Mélységben történő gazdagítás, melynek során több lehetőséget kínálunk a tehetséges fiataloknak tudásuk és képességeik alkalmazására, mint a többi tanulónak. - Tartalmi gazdagítás, melynek érdekében igyekeznek kollégáink a tananyagot a tanulókra érzékenyen szerkeszteni, figyelembe véve egyéni érdeklődésüket. - Feldolgozási képességek gazdagítása a kreatív és kritikus gondolkodás fejlesztése érdekében főként felfedező, illetve interdiszciplináris tevékenység közben. - Tempóban történő gazdagítás, amit a tehetséges fiatalok átlagosnál gyorsabb munkájára építve valósítunk meg. 5 A program szervezeti keretei a) Tanórai tehetséggondozás A tanórai gazdagítás (dúsítás) keretében a jobb képességű, a téma iránt érdeklődő tanulók a tananyagelem feldolgozása során a szakmai programban meghatározott követelményekből többet kapnak. b) Fakultatív tananyagelemek A differenciálás, a kompetencia alapú moduláris képzés elvének érvényesítését jelentősen támogatják az iskola saját fakultatív tananyagelemei az úgynevezett Miskolci Fakultatív (továbbiakban MF) tananyagelemek, amelyek a szakmához kötődő kiemelt jelentőségű speciális tehetséggondozási területeket fedik le. Ezek 12 kontaktórás tananyagelemek, amelyek a megtartott órákon túlmenően kiegészülnek 7

8 önálló felkészüléssel, kutatómunkával, konzultációval, beszámoló elkészítésével, dolgozat összeállításával és megvédésével. Az összesen 17 tananyagelemet blokkokba csoportosítottuk, amelyek a rendőri szempontból kiemelt négy területre (szakmai kommunikáció, rendőr szakmai tevékenység, rendőri önvédelem, fizikális felkészültség) fókuszálnak. A tanulóknak félévente egy tananyagelemet kötelező választaniuk úgy, hogy a negyedik félév végére mind a négy kiemelt területről egy tananyagelemet teljesítsenek. Az egyes tananyagelemek és azok követelményei bekerültek az iskola Pedagógiai Programjába. c) Tehetséggondozó műhelyek A műhelyek tehetséggondozó tevékenységünk kiemelt programjai, melyek a rendőr szakma szempontjából fontos területeken indulnak. - Szakmai angol, amelynek témája a nemzetközi bűnözés. - Bűnügy, kriminalisztika. - Önvédelem. - Határrendészeti ismeretek. - Lőfegyverhasználat. A műhelyekbe jelentkező tanulók sok szempontot figyelembe vevő, magas követelményeken alapuló beválogatás alapján kerülnek be. A műhelyek programjai általában 30 vagy 60 órásak és csoportos foglalkozást jelentenek, amelyeken belül tanulónként egyéni fejlesztési tervek kerülnek kidolgozásra. d) Szakkörök A beiskolázást követően, illetve a tanulók érdeklődésének feltérképezése után döntjük el, hogy milyen szakköröket indítunk. Ezek lehetnek 30 órás (féléves), 60 órás (egy éves), illetve ha másodévben tovább vitt szakkörről van szó, akkor 120 órás (kétéves) foglalkozások. Amiből választhatnak a tanulók: természetjáró, internet, jelbeszéd, önismeret, kommunikáció, közlekedési ismeretek, kriminalisztika, lövészet, D.A.D.A. iskolai bűnmegelőzési program, nyelvvizsga előkészítés, nyelvi felzárkóztatás, önvédelmi sportok. e) Kiegészítő tehetséggondozó tevékenységek A tantervi képzésen kívül a Tehetséggondozó program konzultációs lehetőségekkel, intézményi- vagy külföldi tapasztalatcsere látogatással, versenyekkel és szükség esetén tehetség-tanácsadással is hozzájárul az iskola tehetségfejlesztő tevékenységéhez. A szakcsoportok félévenként meghatározzák az egyes tananyagelemek konzultációs időpontjait, helyét és a konzultációs feladatot ellátó oktatók nevét. A konzultációs lehetőséggel minden tanuló szabadon élhet. A tehetséggondozás részét képezik emellett az iskola hagyományos versenyei, sportvetélkedői, az ágazati minisztérium által meghirdetett versenyek. Végül szeretném megemlíteni, hogy bár a tehetség-tanácsadás nincs benne az iskola Tehetséggondozó programjában, szükség esetén mind az oktatók, mind a tanulók fordulhatnak az iskola vezetéséhez, a szaktanárokhoz és az iskola pszichológusához. A programban résztvevők elismerése A legjobb eredményeket elérő két tanuló a tanévzáró, kibocsátó ünnepségen a Magyar Tehetséggondozó Társaság elismerését kapja meg. A kiváló tanulmányi eredményt elért tanulók törzsőrmesteri rendfokozattal kerülnek kinevezésre. A 8

9 kiemelkedő tehetségek az iskola kiváló tanulója elismerés arany, ezüst és bronz fokozataiban részesülnek. Az iskola szakmai közössége által 2008-ban kidolgozott komplex Tehetséggondozó program a TÁMOP /2 Iskolai tehetséggondozás címmel meghirdetett pályázaton nyert támogatást, melynek keretében az alábbi programok kerültek kidolgozásra, illetve megvalósításra: - 12 kontaktórás tehetséggondozó tananyagelemek kidolgozása és kipróbálása órás akkreditált pedagógus továbbképzés megszervezése 25 fő részvételével. - A Legjobb járőrpáros kompetencia alapú, gyakorlatorientált országos szakmai tanulmányi verseny programjának, szabályzatának kidolgozása, majd pedig megszervezése és lebonyolítása. Örömmel fogadtuk, hogy az iskola Tehetséggondozó programja bekerült a GÉNIUSZ Tehetség Program tíz jó gyakorlata közé, illetve a Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondozásban címmel megjelentetett GÉNIUSZ könyvek sorozat 21. kötetében tehetséggondozó tevékenységünk bemutatása is megtörtént. Szakmai munkánk további elismerésének tekintjük, hogy az akkreditációs eljárás során az MRSZKI Tehetségpont Kiváló akkreditált Tehetségpont minősítést kapott. Összegezve, az iskola Tehetséggondozó programja meghatározza a tehetséggondozás két évre szóló ütemtervét, a program szervezeti felépítését, a nevelőtestületen belüli munkamegosztást, a pénzügyi feltételeket, amelyet az iskola szűkös anyagi keretei mellett is az éves költségvetésében tervez, és pályázati forrásokkal egészít ki. A szerző rendőr ezredes villamosmérnök, mérnöktanár a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola igazgatója a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének óraadó tanára Felhasznált irodalom: 1 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp Balogh László: Iskolai tehetséggondozás, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen old. 3 Harsányi István: Tehetségvédelem. Magyar Tehetséggondozó Társaság, Bp MRSZKI Tehetséggondozó Programja, Tehetség újság, 2009/3. sz. 5 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp old. 9

10 Dr. Lubinszki Mária Sarka Ferenc Egyéni (tehetséggondozó) fejlesztési tervek készítésének pedagógiai elvárásai Napjaink közoktatásában és szakképzésében, a gazdasági életben, a szolgáltatás szinte minden területén egyre többen és egyre gyakrabban reformot, paradigmaváltást sürgetnek. Reform alatt általában az oktatáspolitika, a képzés a szakképzés megújulását, a tananyag és a tanulásszervezés újragondolását, a nevelőoktató-képző munkában a sikert hozó módszerek bevezetését, a tanulókhoz, fiatalokhoz való viszonyulás átértékelését, a nevelés, az oktatás, a képzés szakmaiés költséghatékonyságának/hatásosságának a növelését, a részbeni vagy teljes mértékű átszervezést gondolják. A mindennapi életben, a termelőszférában a reform alatt a piacképes termékek előállítását, a vevő igényeinek való megfelelést értjük. A teljesség igénye nélkül tekintsük át azokat a tényezőket, jelenségeket, amelyek meghatározzák az oktatásban, a szakképzésben, a gazdaságban, a szolgáltató szférában a várható változások irányát. Nézzük meg, melyek lesznek azok a tényezők, amelyek előbb-utóbb kikényszerítik azokat a reformokat, amelyek középpontjában a nevelő-oktató munka, a munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakemberek képzése, a gazdaság versenyképességének a megteremtése áll. Ezekre figyelemmel véleményünk szerint: - Növekszik az idegen nyelv oktatása iránti igény, a szakmai idegen nyelv alkalmazása a termelési folyamatokban és a szolgáltatásokban. - Nő az informatika jelentősége az ember életében, az információszerzésben, az emberek közötti kommunikációban. - Veszít jelentőségéből az oktatásban a tantárgyközpontúság. - Nagy hangsúly helyeződik a közoktatásban a nevelőmunkára, a szakképzésben pedig a kompetencia alapú gyakorlatorientált oktatásra. - A pedagógus mindennapi eszközévé válnak az info-kommunikációs technikák és technológiák. - Folyamatosan változik a tananyag, az oktatási-képzési anyag struktúrája, a munkaerőpiac igénye. - A pályaválasztás az ifjúkor végére tolódik. - Az emberek közötti kommunikáció alapkövetelményévé válik a magas szintű szaktárgyi tudás, a korszerű pedagógiai-pszichológiai ismeretek birtoklása, a módszertani gazdagságra és a kreativitásra való hajlam. A gazdaság versenyképességének növeléséhez tehát tehetséges fiatalokra, magas fokú szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültséggel rendelkező munkavállalókra van szükség. Mi indokolja a téma fontosságát? Korunkban új és más képességek váltak hangsúlyossá mind az oktatásban és szakképzésben, mind az élet különböző területein. Felértékelődött az információk gyors feldolgozásának a képessége. Kiváló vizuális képességekkel nagyon sok információhoz juthatnak az emberek. A helyzetek gyors felfogása, értékelése, a hatékony szervezési képességek, társas készségek sokkal nagyobb esélyt jelentenek a sikerre. Az ismeretek gyakorlati alkalmazása, az 10

11 olvasottság, elmélyült tanulás képessége is egyenletessé teheti az egyén útját a kiemelkedő teljesítmények felé. A tehetségek fejlesztésében első helyen kellene, hogy álljon a különböző kognitív folyamatok megismerése, az egyén saját hatékony gondolkodási módjainak azonosítása. Mivel a tehetségekkel való intenzívebb foglalkozás igénye napjainkban egyre erőteljesebben jelentkezik, ezért a tehetséggondozás kiemelt fontosságú kérdéssé válik. Elkerülhetetlen a tehetséggondozásnak a mindennapi oktatásba, képzésbe, szakképzésbe, sőt a pedagógusok képzésébe, továbbképzésébe történő beépítése, a tehetségekkel való foglalkozás intenzívebbé tétele, képességeik, felkészültségük megfelelő hasznosítása az élet minden területén. A tehetség fogalma pedagógiai aspektusból szemlélve A tehetség egytényezős definícióját többen is megfogalmazták. Az egyik állítás szerint a tehetség a kiemelkedően magas intelligenciát jelenti, melyben az értelmi jelleg dominál. A másik állítás szerint a tehetség kreativitást jelent, ahol nemcsak az értelmi jelleg dominál. Az iskolai pedagógusok leginkább a Renzulli (átlagon felüli képesség, feladat iránti elkötelezettség, kreativitás metszetében) - Mönks háromkörös gyűrűs modellt ismerik/alkalmazzák, amelyben a tehetség a motiváció, a kreativitás és a kivételes képességek metszetében jelenik meg, abban a társadalmi miliőben (család, iskola, kortárscsoport), amelyben az egyén a mindennapjait éli. Mönks modellje 1 Hazánkban a magyar szakemberek közül Czeizel Endre professzornak a kutatásai, tehetségelmélete a legismertebb. 11

12 Modellje az adottságok és külső hatások kölcsönhatását érzékeltető 4x2+1 faktoros talentum modell. (Czeizel 1997.) + sorsfaktor 2 A tehetség összetevőinek értelmezése Képességek - Intellektuális (intelligencia tesztekkel mérhető). - Művészeti (képzőművészet, zene, irodalom). - Pszichomotoros (sport, tánc, kézügyesség). - Szociális (vezetői, szervezői, empátiás). Kreativitás - Az önálló, új és értékes produktumok létrehozásához szükséges feltételek együttese. Feladat iránti elkötelezettség - Kíváncsiság, érdeklődés, szorgalom, kitartás, becsvágy, teljesítményorientáció. A tehetség jellemzői Van Tassel Baska (1989.) által rendszerezett tulajdonságok alapján Kognitív jellemzők - Szimbólumok és szimbólum rendszerek használata. - Koncentrációs kapacitás. - Szokatlanul jó memória. - Fejlődési előnyök társaikkal szemben. - Korai érdeklődés a beszéd, a nyelv iránt. - Kíváncsiság, tanulásvágy. - Önálló tanulásra való hajlam. - Sokrétű érdeklődés. - Kreativitás. 12

13 Affektív jellemzők - Igazságérzet. - Humorérzék. - Érzelmi intenzitás. - Maximalizmus. - Igen sok energia a feladat végrehajtása során. - Kötődés emberekhez, szakmai tevékenységekhez. 3 A tehetséggondozás területei A. A tehetség azonosítása, keresése, felismerése B. A felismert tehetségek gondozása (tehetséggondozás, tehetségfejlesztés) C. Tehetség-tanácsadás A. A tehetségazonosítás módszerei - Információk gyűjtése a tehetségesekről. - Tesztek (képesség- és személyiségtesztek) - általános intellektuális képességek, kreativitás, tanulási motiváció, egyéni tanulási stratégiák, énkép, önértékelés, szorongás, pályaorientáció. - Jellemzések (osztályfőnöki, szaktanári, szakoktatói, vezetői, munkatársi). - Órai és munkavégzés alatti megfigyelések. - Önértékelés, osztálytársak, csoporttársak, kollégiumi társak értékelése. - Szülők véleménye, szülői jellemzések. - Tanulmányi teljesítmények. - Versenyek, versenyeredmények. A tehetségazonosítás alapelvei Az azonosítás egy igen összetett, sokrétű feladat és egyben felelősségteljes a beválogatást végző szakember részéről. Emberi sorsok dőlhetnek el azon, hogy felismerjük-e, és időben ismerjük-e fel a tanulók tehetségét. A Mönks-Renzulli modell mellett az alábbiakban felsorolt tényezők is segítségére lehetnek a pedagógusoknak azonosítási munkájukban: - A Czeizel modell négy összetevőjére való figyelés. - A szunnyadó tehetséget nehéz felismerni. - A képességet és a teljesítményt két külön dologként kell kezelni (alulteljesítők). - A tesztek önmagukban nem tévedhetetlenek, így azok nem jelenthetnek egyedüli megoldást. - A pedagógus és a tanuló folyamatos együttes tevékenysége is kapaszkodót ad az azonosításhoz. - A folyamatos együttműködés során megfigyeltek számbavétele, rendszerezése 4. Minél több forrásból szerzünk információt annál biztosabb az azonosítás. 13

14 A tehetségazonosítás fázisai (a tehetséggondozói munka legkritikusabb pontja) Eyre (1997.) szerint: - Az azonosítás szükségességének és hasznának felismerése. - Ad hoc azonosítás. - Tesztek segítségével végzett azonosítás. - Rendszer jellegű azonosítás. - Professzionális azonosítás 5. A tehetséggondozó programokba történő beválogatás kritériumai A beválogatáshoz figyelembe kell venni a tanulóról összegyűjtött információkat és véleményeket, valamint a vizsgált területek eredményeit. Ezen túlmenően saját megfigyeléseink célterületeit. A tehetségesség kritériumait különböző területekre kell bontani. Egy ilyen felosztás lehet például az ismeretszerzés jellemzői, a motiváció, a kreativitás és a tehetségesek speciális viselkedése. Az azonosítási folyamat tervezésekor az első lépésben az iskolának meg kell határoznia az általa elfogadott tehetségkoncepciót és a kiválasztás célját. Saját területükre nézve szükséges megfogalmazni a szakirodalmi ismeretek birtokában tehetségfogalmukat. A vizsgálati eljárásokat az elfogadott koncepciónak megfelelően kell összeválogatni, majd meghatározni az információforrásokat (osztályzatok és egyéb iskolai feljegyzések, tanárok, szülők, az iskola tanulói, munkatársak, kollégák, stb.), valamint a mérőeszközöket (tesztek, értékelő listák, megfigyelési szempontok, teljesítményértékelések). Célszerű előre szabályozni az adatok értékelésben történő felhasználásának módját és súlyozását, különösen az adatoknak a végső döntéshez szükséges kombinációja tekintetében. B. A tehetségek gondozása A tehetséggondozás alábbi formáit alkalmazzák a gyakorlatban: a) Gyorsítás - léptetés (egy tanév alatt több tanév anyagát sajátítják el a tanulók). b) Elkülönítés - szegregáció (a tehetségesek külön iskolában tanulnak). c) Gazdagítás - dúsítás (a tehetséges gyermekek normál iskolai oktatásban tanulnak, ám a tanulás bizonyos idejében differenciált, különleges tehetséggondozásban részesülnek az iskolában vagy az iskolán kívüli tehetséggondozó intézményekben, központokban). A gazdagítás a tehetségfejlesztő munka alapeszköze. Ennek keretében a tehetségígéreteknek adottságaikkal összhangban folyamatosan többet nyújtunk tehetségük kibontakoztatásához. Szakmai munkánkhoz Passow (1958.) kutatásai adják a kiindulópontot. Ő a gazdagításnak négy fajtáját különítette el egymástól, ezek ugyancsak támpontul szolgálnak a differenciált gazdagító programok megvalósításhoz. (Páskuné, 2000.) - Mélységben történő gazdagítás. - Tartalmi gazdagítás. - A feldolgozási képességek gazdagítása. - Tempóban történő gazdagítás. 14

15 d) Komplex tehetségfejlesztés A tehetségfejlesztés során a korábban felsorolt tehetség-összetevőkre egyaránt kell figyelnünk, tehát a képességek mellett a személyiség-tényezők formálásának is nagyon fontos szerepet kell kapnia a programokban. e) Speciális tehetséggondozó iskolák f) Magántanulók g) Differenciált óratervezés a tanulók képességei szerint A közoktatásban és a szakképzésben az egyik leggyakrabban használt módszer arra, hogy a tehetséges fiataloknak mást adjunk és másképpen foglalkozzunk velük. h)tanórán kívüli programok (tehetséggondozó tevékenységi körök, tehetséggondozó műhelyek, szakkörök) i) Iskolán kívüli programok (tehetséggondozó városi-, megyei-, területi-, térségi szintű tevékenységi körök, tehetséggondozó műhelyek) j) Versenyek Szakmailag korrekt tehetséggondozó tevékenység A tehetségazonosítás, -gondozás és -tanácsadás esetén szakmailag korrekt tevékenység általános kritériumai: - Objektív, megbízható és érvényes vizsgálatokra törekszik. - Jól dokumentált (a dokumentáció alapján mások által is reprodukálható, nyomon követhető). A tehetségdiagnosztikára vonatkozó dokumentáció tartalmazza - Az alkalmazott tehetségkoncepciót. - A vizsgálható tehetségterületeket. - A vizsgálatok módszereit, eszközeit, változóit (azok lehetséges értékeit/értéktartományait, küszöbértékeit, s az ezen értékek esetén teljesítendő cselekvési tervet). - A vizsgálatok általános menetét, ütemezését. - A feladatok elvégzését koordináló felelős személy nevét, elérhetőségét. - A tehetségazonosítás technikai és pénzügyi tervét, költségvetését. - A vizsgált személyek számát, a vizsgálati minta összetételét, a vizsgálatok eredményét személyenként (az adatvédelmi jogok figyelembe vételével) és szükség esetén csoportszinten. (Balogh és Mező, 2010.) Szakképzett ember a tehetséggondozó munkához! A tehetségek gondozásához a tehetséges egyéneken túl - erre a szakterületre - felkészült pedagógusokra, szakemberekre van szükség. Teljesen hiábavaló kiválogatni a kiemelkedő képességű tanulókat, ha nem tudunk számukra megfelelő programokat indítani megfelelő felkészültségű szakemberekkel. Az első lépés tehát az alkalmas szakemberekből álló, hatékony team összeállítása. A szakembereknek elegendő tapasztalattal, rugalmas gondolkodással és a tehetséggondozásban elvárt személyiségjegyekkel kell rendelkezniük, de az 15

16 elegendő energia, motiváció is alapvető követelmény, mivel a tehetséges tanulókkal való foglalkozás igen megerőltető, bár sok izgalmat és szépséget adó munka. Miután a tehetséggondozásra összeállt a szakemberekből álló csapat, ki kell alakítania működésének filozófiáját, módszerét és területét. Ezeknek a figyelembevételével kell meghatározni a programban résztvevők körét, és ekkor nyílik lehetőség a kiválogatás/beválogatás kérdésének a tisztázására. Természetesen alapvetően meghatározza a módszereket a rendelkezésre álló anyagi források nagysága is. Az azonosítás gazdaságos módja a jelölés, az önjelölés és az értékelő skálák használata. Ezeknek a segítségével még a speciálisabb populációk is elérhetőek (pl.: diszlexiás tehetségek). Érdemes már előre kidolgozott skálákat adaptálni. A leghatékonyabb eljárás az, ha a kiszűrt tanulókat rövid fejlesztő programokba vonja be a szakember, majd a mutatott viselkedés és eredmények alapján dönt a továbblépés lehetőségéről. Ha erre a megoldásra nincs mód, akkor megfelelően kiválasztott tesztekkel, feladatokkal lehet tovább finomítani az azonosítandók körét. Mindezeket a lépéseket a teamnek már előre pontosan kidolgozva és dokumentálva kell megtennie. Nem szerencsés, ha ötletszerűen alkalmaznak itt-ott fellelt eljárásokat, mert ezek nem biztos, hogy megfelelnek a mérési kritériumoknak (pl.: validitás, reliabilitás stb.). A kiválogatás nem lehet merev és nem érhet véget egyetlen sorozat után. Egy tehetséggondozó programnak megfelelően átjárhatónak és rugalmasnak kell lennie. Azt, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges tanulóval vagy csoporttal foglalkozni, csak az alábbi információk birtokában tudjuk megtervezni: - Az érintettek kora. - Érdeklődési körük, speciális területük. - Milyen szinten állnak, mit tudnak, milyen képességekkel rendelkeznek? - Milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük? - Mit tudok én (a szakember) nyújtani, vagy ki az, aki az adott területen szakmailag kompetens? - Mennyire számíthatok a családi, iskolai, munkahelyi háttér támogatására? - Az egyén én-képe és perspektívái. - Milyen segítőkre, csapatra támaszkodhatom? - Az iskolai, a munkahelyi klíma kedvez-e ilyen munkának. - Milyen feltételrendszer mellett dolgozom (munkahely, könyvtár, laboratórium, egyéb intézményi és technikai háttér, szakemberekkel való együttműködés lehetősége)? - Mennyi időt és energiát tudok/akarok befektetni ebbe a munkába? - Igénylik-e és elismerik-e valakik ezt az extra teljesítményt? Egy jól átgondolt fejlesztési tervnek kell összefognia az összes olyan információt, ami a tehetséggondozás stratégiai lépéseit érinti. 16

17 Hét lépés - tegyük meg együtt! 1. Teremts olyan légkört, illetve tanulási környezetet a tanteremben, hogy - pedagógusok és tanítványok - mindannyian elérhetőek és megszólíthatóak legyetek egymás számára! 2. Tájékoztasd tanítványaidat mindenről, amit az adott tanórán éppen tenni szándékozol! Avasd be őket tanítási elképzeléseidbe, hadd mondják el ők is neked saját tanulási elképzeléseiket! 3. Fogalmazd meg világosan és egyértelműen, hogy mit vársz el tőlük, beszéljétek meg egymással: mi az, amiben alkalmasint pedagógusként, diákként kölcsönösen támogatásra van szükségetek! 4. A közös munka során figyelj tanítványaid testi, lelki, szellemi szükségleteire! Gondoskodj róla, hogy ők maguk is fogékonyak legyenek mind a te jelzéseidre, mind egymás igényeire! 5. Fogadd elfogulatlanul, kezeld tárgyszerűen tanítványaid visszajelzéseit! Tedd őket alkalmassá arra, hogy ők is hasonlóképpen viselkedjenek egymással és veled! 6. Alakítsd úgy a csoportbeli viszonyokat, hogy egymás véleményét, javaslatát, panaszát körültekintően figyelembe tudják venni! Vond be a tanítványaidat a közös tanulás során keletkező problémák megoldásába is! 7. Ügyelj rá, hogy egymást érintő válaszlépéseik méltányosak, saját tanári döntéseid, intézkedéseid pedig igazságosak, tanítványaid számára elfogadhatóak legyenek! Magyar Pedagógiai Társaság C. Tehetség tanácsadás Része a tágabb értelemben vett tehetséggondozó munkának. - Tanácsadást kérő személy lehet: tanuló, szülő, kolléga, vezető, döntéshozó. - Tehetség-tanácsadó: a tehetségazonosítás - gondozás és kutatás körében jártas, szakirodalmi tájékozottsággal és szakmai kapcsolatokkal rendelkező főiskolai vagy egyetemi szintű pedagógiai és/vagy egyetemi szintű pszichológiai képzettséggel rendelkező személy. Tartalma szerint lehet: - A tehetséggel szorosan összefüggő területek, tehetség identifikáció, tehetséggondozás. - Tanulási problémák, kreativitás, motiválás, pályaorientáció, életvezetési problémák. A tehetséggondozó fejlesztési programok készítésének célja - Hozzájárulni a tehetséges fiatalok időben történő felismeréséhez, és gondozásához. - A tehetséges fiatalokkal való egyéni foglalkozás megteremtése képességeiknek megfelelően (differenciált képességfejlesztés). - A fiatalokkal való egyéni foglakozás pedagógiai és pszichológiai ismereteinek elsajátíttatása és gyakorlatban való alkalmazása. - Tájékoztassa a szakembereket az alkalmazás lehetőségeiről, feladatokról, megoldásra váró problémákról. 17

18 A fejlesztési tervek készítéséhez szükséges kompetenciák A tehetségesekkel foglalkozók személyiségjegyei Seeley (1997.) szerint: - Érettség és tapasztalat. - Magabiztosság. - Magas szintű intelligencia. - A szakma iránti érdeklődés, amely intellektuális jellegű. - Magas szintű igény a teljesítés iránt. - Vágy az intellektuális fejlődésre. - Kedvező hozzáállás a tehetséges egyénekhez. - Szisztematikusság, képzelőerő, rugalmasság és kreativitás a hozzáállás és reagálás tekintetében. - Humorérzék. - Hajlandóság arra, hogy a tanulás és az ismeretszerzés elősegítői, ne irányítói legyenek. - Kapacitás a kemény munkára. - Hajlandóság arra, hogy több időt és erőfeszítést áldozzanak a tanításra az ismeretszerzésre. - Az általános ismeretek széles háttere. - Konkrét szakértelem az adott területhez. - Hit az egyéni eltérésekben. A tehetségesek oktatásához szükséges kompetenciák Seeley (1997.) szerint: - Magasabb szintű kognitív tanítás és kérdezés. - Tantervmódosító stratégiák. - Speciális tantervfejlesztési stratégiák. - Diagnosztikus-előíró tanári készségek. - Diák-tanácsadási stratégiák. Végzettség - Egyetemi vagy főiskolai pedagógiai végzettség és akkreditált (legalább 30 órás) továbbképzés (tehetséggondozás, fejlesztés) keretében szerzett képzettség. - Tehetségfejlesztő szakirányú végzettség. - Pszichológiai/pszichológusi végzettség. - Tehetséggondozás terén szerzett gyakorlat. Egyéb kompetenciák - Együttműködés. - Empátia. - Kommunikáció, konfliktuskezelés. - Feladat iránti elkötelezettség. - Mások megismerése. - Reális én-kép, önismeret. - Problémamegoldó képesség. - Önfejlesztés, tanulási készség. 18

19 A fejlesztési tervek készítésének alapelvei - Jogszabályi előírások ismerete és betartása. - Magas szintű szakmai ismeret. - Kinek mire van kompetenciája (végzettségek). - Az egyén személyiségének elfogadása, tiszteletben tartása. Tehetségterületek Gardner állítása szerint Minden ember legalább hétféle módot alkalmaz a világ megértésére és megismerésére. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének Tehetségpont akkreditációjához a következő tehetségterületek elkülönítését alkalmazzák. (Zárójelben példát is adunk arra, hogy milyen típusú tevékenységek tartoznak az egyes tehetségterületekhez. A tevékenységek komplex jellegük miatt nem mindig sorolhatók egyértelműen az egyes területekhez, de az alábbi példák segíthetik a besorolást). - Logikai - matematikai (pl.: matematikai szakkör, IQ-klub, sakk és más logikai tevékenységek, tanulási stratégiák fejlesztése, illetve a máshova nem sorolható közismereti tantárgyakhoz kötődő gazdagító programok). - Természeti (pl.: mindenféle természettudományos témakörű foglalkozás, természetjárás). - Nyelvészeti (pl.: anyanyelvi és idegen nyelvi programok). - Testi-kinesztetikus (pl.: sportprogramok, tánc-, mozgáskultúra). - Térbeli-vizuális (pl.: képzőművészeti, filmművészeti foglalkozások, kézügyességet igénylő szakmai tevékenységek, népi mesterségek). - Zenei (pl.: mindenféle ének-zenei program). - Interperszonális (pl.: dráma-foglalkozások, színjátszás, kommunikációs foglalkozások, vezetői kompetenciák fejlesztése). - Intraperszonális (pl.: önismereti foglalkozások). Meg kell jegyezni azonban, hogy ez sem teljes körű áttekintés, hiszen a szakemberek egyetértenek abban, hogy annyiféle tehetség van, ahányféle emberi tevékenység 6. A tehetségek segítésének alapvető normái és követelményei A hazai és a külföldi tehetségsegítő programok eddigi tapasztalatai alapján a tehetségek segítésének, a tehetségsegítő programoknak az alábbi alapvető normái és követelményei fogalmazhatóak meg: - Értékőrzés: mely jelenti az eddigiek megismerését és értékes elemeinek megőrzését. - Sokszínűség: mely adódik az egyén életkorából, kulturális, társadalmi hátteréből, tehetségének, elkötelezettségének, motivációjának mértékéből. - Esélyegyenlőség: jelenti a tehetségsegítő programokhoz való hozzáférés esélyeinek egyenlőségét, a programokba való bekerülés kritériumainak nyilvánosságát, a bekerülés folyamatának ellenőrizhetőségét. - Folyamatosság és átjárhatóság: a tehetségsegítés az életpálya jelentős részére kiterjedő hosszú folyamat. E közben a tehetséges fiatal igényei (tehetsége kibontakozásával, életkorának növekedésével és életkörülményeinek más változásaival párhuzamosan) folyamatosan 19

20 változnak, amelyek egy idő után sok esetben más jellegű tehetségsegítő programban való részvételét segítik elő. - Kiválasztás-kiválasztódás és önfejlesztés: a tehetséges fiatalokra a környezetük figyel fel, és tehetségük kibontakozásához többletlehetőségeket biztosít. Ugyanakkor az életkor előrehaladásával mind fontosabbá válik a tehetséges fiatal elkötelezettsége, motivációja a saját tehetségének kibontakoztatásában. - Hatékonyság, fokozatosság: állandóan lehetőséget kell biztosítani az egyre intenzívebb programfajtákba való bekerülésre. - Felelősség és társadalmi felelősségvállalás: a tehetség olyan adomány, amely hordozójának fokozott felelősségét igényli. - Hasznosulás: a tehetség különleges mértékű, különleges összetételű, különleges irányú adottságokat jelent. Hasznosítása az addigi formák újragondolását jelenti. - A tehetségsegítők megbecsülése: a tehetségeket segítők áldozatkész, önfeláldozó emberek. Emiatt a tehetségeket segítők fokozott megbecsülése, védelme, kiégésük elkerülése fontos feladat kell, hogy legyen. - Fenntarthatóság és társadalmi támogatottság: a programok megvalósításához szükséges feltételek megteremtése kormányzati szinten. Javasolt feladatok a rendészeti képzést folytató intézmények számára Személyi állomány vonatkozásában - Felkészítés, képzés, továbbképzés. - Oktatói kompetenciák megléte, fejlesztése. - Érzékenység a téma iránt. - Tehetség-felismerés, gondozás, tanácsadás módszereinek megismerése. - Egyéni fejlesztési tervek készítése. - Megismerni az emberi viszonyok vizsgálatának módszereit, eljárásait. Fiatalok esetében - Programok megismerése, megismertetése. - A programokban való részvételi lehetőség biztosítása. - A tehetséges fiatalok gondozásba vétele. - Differenciált képességfejlesztés. A tehetségígéretes fiatalok nyomon követése, monitorozása, a programok hatásvizsgálata Cél: - A tehetséges tanulók fejlődésének nyomon követése. - Tanulmányi teljesítmények figyelemmel kísérése. - Feltárni, hogy mi húzódik meg a tehetség kibontakozásának hátterében. - A teljesítményt jelentősen befolyásoló tényezők vizsgálata. A vizsgálat tartalmi szempontjai lehetnek - Hogyan fejlődnek az általános intellektuális képességek? - A tanulási motívumok változása. - A tanulási stratégiák és technikák alkalmazása. - Szorongási mutatók változása. 20

21 Mérőeszközök - Raven-IQ teszt. - Kozéki-Entwistle-féle tanulási motiváció és orientáció kérdőív. - Spielberger-féle szorongásvizsgálat. Együttműködés - Kapcsolat kialakítása és fenntartása felsőoktatási intézményekkel, civil szervezetekkel. - Képzésekben, kutatásokban való részvétel. - Segítségnyújtás a vezetőknek a tehetség felismeréséhez, a velük való foglalkozáshoz. - Tehetséges egyének helyzetének figyelemmel kísérése, segítése, monitorozása, beválásuk vizsgálata. - Tehetségek hasznosulása, tehetséges fiatalok nyomon követése. Protokoll - Kapcsolattartás az érintett fiatalokkal, oktatókkal, vezetőkkel. - Együttműködés szakmai és civil szervezetekkel. - Kiemelt figyelmet kell fordítani a tehetségek időben való felismerésére és fejlesztésére. - A tehetséges fiatalok kapjanak képességüknek megfelelő feladatokat. Minőségbiztosítás - Vélemények kérése. - A visszajelzések összegzése, javaslatok feldolgozása. - Önkitöltős kérdőívek összeállítása, a válaszok összesítése és elemzése. - A kapott információk hasznosítása, beépítése a napi munkába. Kérdőívek, melyekhez nem szükséges pszichológusi végzettség A felmérés területei: - Tanulási stílus: az egyén jellemző tanulási stílusának feltérképezésére szolgál. - Gyenge pontok a tanulásban: a tanulási készségek fejlesztésére szoruló gyenge pontoknak a feltárására alkalmas. - Tanulási orientáció: a tanulás megközelítés stílusának feltárására szolgál. - Olvasási készség: annak eldöntését segíti, hogy az egyénnek milyen hiányosságai vannak az olvasási készség bármely területén. - Intellektuális képességek: (elvi alapja Howard Gardnernek a felfogása) Olyan eszköz, aminek segítségével felbecsülhetjük a tanulók intellektuális képességeit. - Kreativitás - szabadidő: az egyének szabadidejükben milyen önindította kreatív jellegű tevékenységekkel foglalkoznak. - A kreatív személyiség: (Tóth-féle Kreativitást Becslő Skála), ami a személyiség kreatív jellemzőinek megállapítására szolgál. 21

22 - Potenciálisan tehetségesek megtalálása: megállapítható vele, hogy milyen tanulói tevékenységek folytathatók, és melyek szorulnak módosításra. - Tanulás iránti attitűd: Milyen motívumok befolyásolják a éves diákok tanuláshoz való viszonyát? - Tantárgyak iránti attitűd. - Sikerkeresés, kudarckerülés: feltérképezhető vele a kedvelt és kevésbé kedvelt tantárgyak tanulása, amikor az egyén a kötelező munkáját végzi. - Viselkedési módok: önismereti diagram elkészítése. A szerzők: Dr. Lubinszki Mária Phd. pszichológus tanszékvezető egyetemi adjunktus, Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet Sarka Ferenc tanár a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola nyugdíjas kiemelt főelőadója a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének óraadó tanára Felhasznált irodalom: 1 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó Bp old. 2 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp old. 3 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp old. 4 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp old. 5 Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó Bp old. 6 Balogh Mező Kormos: Tehetség fogalomtár, Géniuszprogram Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Irodalomjegyzék: Balogh László: Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban, URBIS Kiadó, Bp Tóth László (szerk.): A tehetségesek tanítása, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, Budai Mariann (2004): Óriás leszel, Dinasztia Kiadó, Ranschburg Jenő (szerk.): Tehetséggondozás az iskolában, Tankönyvkiadó, Budapest, Mönks. Franz J. Ypenburg. Irene H.: A nagyon tehetséges gyermek, Akkord Könyvkiadó, Budapest, Balogh László Herskovits Mária (szerk.): A tehetségfejlesztés alapjai, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen,

23 Sarka Ferenc Egyéni tehetséggondozó fejlesztési terv egyik lehetséges felépítése A szakmailag korrekt tehetséggondozó tevékenység kritériumai (Balogh és Mező, 2010.) a tehetségazonosítás, -gondozás és -tanácsadás esetén: a) Objektív, megbízható és érvényes vizsgálatokra törekszik. b) Jól dokumentált (a dokumentáció alapján mások által is reprodukálható, nyomon követhető). Az egyéni tehetséggondozó fejlesztési terv létrehozásának és felépítésének vázát az alábbi témakörök alkothatják: - A tehetséges tanuló felismerése, beválogatása. - Fejlesztendő területek meghatározása. - Célkitűzés (annak az állapotnak a meghatározása, amit a fejlesztés végére el szeretnék érni). - Sikerkritériumok meghatározása. Mikor teljesül a célunk? - Fejlesztési terv az adott tanulóra/csoportra. - A mérőeszköz meghatározása. Mivel és mikor fogom mérni a program eredményességét? A tehetséges tanuló felismerése, beválogatása Az azonosítási folyamat tervezéséhez segítséget nyújthat, ha áttekintjük az érintett tanuló ismeretszerzésének sajátosságait, motivációját, kreativitását, speciális viselkedésének általános jellemzőit. Az ismeretszerzés jellemzői lehetnek például: - Sokat tudnak különböző dolgokról. - Gazdag a szókincsük. - Szokatlan kifejezéseket használnak. - A tényeket gyorsan megjegyzik. - Az ok-okozati viszonyokat gyorsan felismerik. - Hasonlóságokat/különbségeket keresnek a jelenségekben. - Jó megfigyelők. - Gyorsan felidézik a tanultakat. - Sokat olvasnak. - Bonyolult dolgokat áttekinthető egységekre bontják. - Kritikusan függetlenül gondolkodnak. A tehetséges tanulók motivációs jellemzői lehetnek: - Az őket érdeklő kérdésekkel elmélyülten foglakoznak. - Feladataikat erőfeszítés árán is befejezik. - Unják a mechanikus feladatokat. - A tökéletességre törekednek. - Szívesen dolgoznak önállóan. - Magas célokat tűznek maguk elé. 23

24 Kreativitásuk az alábbi jelenségekben nyilvánulhat meg: - Sokszor, sokféle és szokatlan kérdést tesznek fel. - Ötletesek. - Egy problémára több megoldási lehetőséget adnak. - Furcsa frappáns megoldásokat adnak. - Véleményüket nem rejtik véka alá. - Jó a humorérzékük. - Eredeti, színes a fantáziaviláguk. Olykor különleges megnyilvánulásaik, speciális viselkedésük lehet szembetűnő hozzátartozóik, pedagógusaik, ismerőseik számára. Például: - Készek szembeszegülni a tekintéllyel. - Vállalják a konfliktusokat. - Egyéniségek. - Individualisták. - Mennek a maguk útján. - Nem fogadnak el tekintélyalapon nyugvó véleményt. - Kortársaikkal általában kijönnek. Egyéb szempontok, amelyek segíthetik a tehetséges tanulók felismerését: - Tanulmányi eredményeik. - Versenyeredmények. - Felvételi eredményeik. - Kompetencia mérés alkalmával miből kaptak kiváló minősítést. - Érdeklődési körük. - Elkötelezettségük. - Információk gyűjtése. - Az osztályban tanító pedagógusok véleménye. - Órai megfigyelések. - Osztálytársak értékelése, órai önértékelés. (A felsorolt szempontok összeállításában a Miskolci Egyetem pedagógia szakos hallgatói segítettek) A fejlesztendő terület meghatározása, annak megállapítása, hogy miben tehetséges a tanuló, s milyen téren igényel fejlesztést Fejleszthető területek lehetnek például a tanuló: - Képességei. - Személyiségtényezői. - Erős oldala. - Gyenge oldala. - Motivációja (pl.: bizonyos témák, tantárgyak, aktivitások iránti érdeklődése, elköteleződése). - Tehetségének kibontakoztatását segítő egyéb háttértényezők. Célkitűzés: annak megfogalmazása, hogy mit szeretnék elérni az adott tanulóval a program végére. Milyennek szeretném látni? Milyen ismeretekkel fog rendelkezni? Várhatóan milyen változás fog bekövetkezni személyiségében? 24

25 Sikerkritériumok meghatározása: vagyis annak rögzítése, hogy milyen esetben, milyen feltételek teljesülésekor beszélhetünk a kitűzött célok sikeres megvalósításáról? Például (ötletszerű felsorolásként): - Valamennyi foglakozáson megszólalt. - Szókincse 10 %-kal fejlődött. - Tanulmányi eredménye X tizeddel javult. - Önállóbb lett az alábbi mutatókban:... - Személyiségében az alábbi változások várhatóak:..., stb. Fejlesztési terv A fejlesztési tervben figyelembe kell venni a fejlesztés megtervezésekor: a tanuló képességeit, személyiségtényezőit, a tehetséges tanuló erős oldalait, a tehetséges tanuló gyenge oldalait. Fontos a megfelelő légkör megteremtése (kiegyensúlyozott társas kapcsolatok biztosítása), amelyek lehetővé teszik a feltöltődést, a pihenést. Kiemelt célkitűzés lehet az általános személyiségfejlesztés terén az alábbiak fejlesztése, alakítása: - Motiváció. - Kommunikáció fejlesztése. - Konfliktuskezelés. - Pozitív én-kép, reális önismeret. - Alkalmazkodóképesség. - Moralitás. - Viselkedéskultúra. Lényeges, hogy a fejlesztési terv világosan, egyértelműen legyen megfogalmazva. A táblázatba szerkesztett forma nyújtja talán a legáttekinthetőbb, legrendszerezettebb eredményt. Az alábbiakban látható 1-3 táblázatok például hasznos sablonjai lehetnek a fejlesztési terveinknek. A) Fejlesztési terv sablontáblázat A foglalkozás témája Mit kívánok fejleszteni? Feladatok, amelyeket meg kell oldani Önálló munka/ közös munka Önellenőrzés/ tanári ellenőrzés Mikor érem el a célt? Sikerkritériumok 25

26 Tehetség terület Cél Eszközök Foglalkozás témája Időtartam Értékelés Eredmény Megjegyzés B) Fejlesztési terv sablontáblázat Feladat C) Fejlesztési terv sablontáblázat Tanulói tevékenység - forma Fejlesztendő kompetenciák Teljesítés kritériuma Eszközök, anyagok Ismerettartalmak Időtartam A mérőeszköz meghatározása Mivel és mikor fogom mérni a program eredményességét? Módszerét tekintve a vizsgálat lehet: - Kérdőív felvétel. - Interjúkészítés. - Tesztelés. - AC (helyzetgyakorlat jellegű) feladatok megoldása. - Írásbeli feladat megoldása. - Portfólió készítése. A vizsgálati eljárásokat az elfogadott koncepciónak megfelelően kell kiválogatni és meghatározni az információforrásokat (osztályzatok és egyéb iskolai feljegyzések, tanárok, szülők, az iskola tanulói, munkatársak, kollégák) és a mérőeszközöket (tesztek, kérdőívek, értékelő listák, megfigyelési szempontok, teljesítményértékelések). Minél több forrásból szerezzük az információkat, annál megbízhatóbb az azonosítás. Célszerű előre szabályozni az adatok értékelésben történő felhasználásának módját és súlyozását, különösen az adatoknak a végső döntéshez szükséges kombinációja tekintetében. A szerző: tanár, okleveles pedagógia szakos előadó a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola nyugdíjas kiemelt főelőadója a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének óraadó tanára 26

27 Lövei László A TÁMOP / pályázati projekt fő célkitűzései Fenti címmel nyújtotta be pályázatát 2009 novemberében az iskola szakmai közössége a 2008-ban kidolgozott komplex Tehetséggondozó programjának megvalósítása céljából. A pályázat Iskolai tehetséggondozás címmel került kiírásra, melynek keretében eft támogatást kapott intézményünk. A teljesítés időtartama május 01-től október 31-ig terjedő időszakra esett. A projekt megvalósításával összefüggő tevékenységek - A szakmai feladatok kidolgozásának irányítására, koordinálására, ellenőrzésére, a programban dolgozó tehetséggondozók munkájának összehangolására öt fővel alakult meg a Fejlesztő team, amelynek tagjai kéthetente tartottak megbeszéléseket, értékelve az eltelt időszak munkáját, és számba véve a következő időszak fő feladatait. - A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének szakemberei tartottak akkreditált pedagógus továbbképzést 2010 júniusában Tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés az iskolában címmel tanáraink/oktatóink számára. A 30 órás továbbképzés keretében 25 dolgozat készült tehetséggondozási témában a rendészeti képzéshez kapcsolódóan, és 25 fő kapott Tanúsítványt az akkreditált képzés sikeres elvégzéséről. - A rendészeti szakközépiskoláknak, a rendészeti fakultációs képzést folytató intézményeknek, a Rendőrtiszti Főiskola szakembereinek, valamint a Magyar Tehetséggondozó Társaság, a Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének és a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum képviselőinek aktív részvételével került sor a pályázat nyitó rendezvényére. Programunkban az iskolai TÁMOP-os projekt bemutatásán kívül a Nemzeti Tehetség Program megvalósítása is prezentálásra került. - Az iskola 2008/2009-es tanévben dolgozta ki és vezette be a kompetencia alapú gyakorlatorientált moduláris szakképzés keretében a személyes-, társas- és módszer kompetenciák mérésének rendszerét és mérőlapjait. A folyamatosan elvégzendő, minden tanulóra kiterjedő kompetenciamérések alapján került sor a fejlesztés fő irányainak meghatározására és a programhoz kapcsolódó 12 kontaktórás tananyagelemek első készletének kidolgozására. A felzárkóztató és tehetségfejlesztő programok megvalósítása/kipróbálása a 2010/2011. tanévben valósult meg. - A Miskolci Egyetem Tanárképző Intézet pszichológia tanszékének vezetőjével együttműködve végeztük el a tehetségszűrést (IQ, kreativitás, motiváció, EQ) az egyéni fejlesztési irányok meghatározásához, mellyel kapcsolatosan szakmai konzultációt is szerveztünk. - A Renzulli-Hartman tehetségbecslő skála alapján végeztük el a projektben résztvevő 3 csoport tanulóinál a tehetségazonosítást. 27

28 - Szakembereink kidolgozták, majd szakmai megbeszélésen megvitatták a rendészeti képzésünkben alkalmazható tehetséggondozó egyéni fejlesztési tervek készítésének pedagógiai, pszichológiai elvárásait, melynek alapján készítettük el, majd - kísérleti jelleggel - alkalmazni kezdtük ezeket a terveket. A 2010/2011. tanév második félévében ezeket kipróbáltuk, bemértük, elvégeztük a szükséges korrekciókat. - Elkészítettük a Legjobb járőrpáros kompetencia alapú gyakorlatorientált országos szakmai tanulmányi verseny szabályzatát és versenyfeladatait. Megvalósítására 2011 áprilisában került sor két fordulóban (iskolai- és országos szinten.) A verseny védnöke az ORFK bűnügyi főigazgatója, az országos rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese volt. Reményeink szerint fenntartói támogatással a program bekerül majd az Országos Szakmai Tanulmányi versenyek rendszerébe. - Megvalósítottuk a rendőr szakmai, rendőri kommunikáció (szakmai) idegen nyelven, az önvédelem, az IKT alkalmazása a rendőri munkában témakörök területén kidolgozott Tehetséggondozó programjainkat. Ezek a 12 kontaktórás tananyagelemek Miskolci Fakultatív Tananyagelemként kerültek be az iskola Helyi Tantervébe, melyet az iskola Pedagógiai Programjával együtt hagyott jóvá fenntartónk. - Mérő-értékelő csoportot hoztunk létre és működtettünk a különböző fejlesztő programokba történő beválogatás elősegítése érdekében, valamint a fejlesztések eredményeinek megállapítására. - Megteremtettük az intézmény honlapján az iskolai tehetséggondozást bemutató és a program keretében elkészülő szakmai anyagok adatbankját, azt az internetes kommunikációs csatornát, melyre folyamatosan kerültek fel az elkészült szakmai anyagok. Ezzel párhuzamosan került kialakításra a program tájékoztatási rendszere és a belső intranetes hálózat. - Online kérdőívet szerkesztettünk a rendészeti képzésben fellelhető jó gyakorlatok feltérképezése érdekében, melynek eredményeiről külön fejezetben olvashatnak az érdeklődők szakmai kiadványunkban. - Felmértük a tehetséges rendőr képét a rendőrség különböző szolgálati ágainál a rendőri szakmai munkához szükséges kompetenciák oldaláról. Ennek összefoglalója is megtalálható jelen kiadványunkban. - Közel 100 szituációs gyakorlatot gyűjtöttek/írtak meg kollégáink a gyakorlati képzéshez, a kompetenciaméréshez, valamint a modulzáró és a szakmai vizsgákhoz. - Időben eleget tettünk a Pályázat Előrehaladási Jelentésünknek (PEJ), melyet az irányító hatóság elfogadott. - Elkészítettük szakmai kiadványunkat, mellyel segítségére szeretnénk lenni mindazoknak, akik a rendészeti képzés, a tehetséggondozás területén érdeklődnek mások tapasztalatai, eredményei iránt. A kiadvány részét képező elektronikus adathordozón összegyűjtöttük a projekt végrehajtása 28

29 során keletkezett jelentősebb anyagainkat és a szakmai lektorálást követően létrehoztuk anyagunknak a nem rendőr szakmai olvasók számára is kiadható változatát. - A pályázat végrehajtása során több mint harminc tanárunk és csaknem kétszáz tanulónk vett részt a munkában. Az eredmények magukért beszéltek, amikor ünnepélyes keretek között a rendőri szerveknél megszokott ceremónia keretében, több száz jelenlévő előtt vehették át az érintettek a teljesítményüket igazoló Tanúsítványaikat. A szerző: rendőr alezredes gépészmérnök a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola oktatási igazgató helyettese 29

30 Dr. Vári Vince A Szakmai team tevékenysége a TÁMOP / projektben A projekt gerincét a rendészeti terület prioritásának megfelelő 12 kontaktórás tananyagelemek (Miskolci Fakultatív Tananyagelem) követelményrendszerének, tanulási útmutatójának kidolgozása és annak bevezetése adta. Itt valósult meg az érdeklődési kör szerinti fejlesztő munka. Ez került be az iskola Pedagógiai Programjába, részét képezve az iskola képzési anyagának. Az iskolai projektben meghatározottak teljesítése érdekében a feladatellátásra szerveződött szakmai team tagjainak feladatkörébe tartozott az iskola négy prioritási területéhez kötődően egy-egy tananyagelem, tehetséggondozási terv alapjául szolgáló eszközkészlet és tehetséggondozási terv (egyéni fejlesztési terv) kidolgozásának irányítása és felügyelete. A Miskolci Fakultációs (MF) kurzusokhoz kapcsolódó feladatok - A szakmai prioritáshoz kötődően 12 órás MF-es tananyagelem kidolgozása. - Tanulási útmutató készítése, melynek tartalmaznia kellett a tananyagot, a kooperatív tanulási módszereket, a tanulói jegyzetet, a felhasznált háttérirodalmat és az információs lapot. - Valamennyi tananyagelem esetében a kurzus céljának, a célcsoportkiválasztás szempontjainak, az egyéni beválogatás kurzusra vonatkozó rendszerének meghatározása. - A beválogatáshoz szükséges feladatsor és ellenőrzési rendszer összeállítása, kidolgozása. - Végmérés kidolgozása a kurzus zárásához, mely alkalmas a tehetségeknél bekövetkezett fejlődés kimutatására. - A beválogatást követően 12 kontaktóra megtartása a tananyagelemekben megfogalmazottak elsajátíttatása érdekében. - Önképzési, illetve szabadidőben végrehajtandó feladatok adása a tanulóknak a kurzus témakörévek kapcsolatban. - A gyakorlati megvalósulás rögzítése a kiadott naplóban. Szakmai fejlesztő team összetétele, kialakítása és működése A szakmai team elsősorban munkaszervezetként jött létre, de a projekt szakmai feladatrendszerének stratégiai és átfogó, komplex területeit érintő kérdések tekintetében döntéshozó, irányító feladatokat is ellátott. Szoros kapcsolatban volt az iskola vezetésével, a projektmenedzserrel és a pénzügyi vezetővel. Ülésein az aktuális feladatok teljesülésének állapotát folyamatosan monitorozta. A fejlesztő team vezetője a projektmenedzser felé jelzéseket tett a munkafolyamatokat akadályozó vagy nehezítő körülményekről, beszámolt az eredményekről és a teljesítések várható befejezési idejéről. A fejlesztő team felépítését elsősorban az intézményi szervezeti egységek összetétele, a kollégák pályázati területen szerzett tapasztalata, rutinja és egyéni képességei, irányítási, szakmai, vezetési kompetenciái határozták meg. 30

31 A fejlesztő team tagjai - Az iskola szakcsoportvezetői. - A kommunikációért, az idegen nyelvi és informatikai kurzusok kidolgozásáért felelős angol nyelvtanár. - Az iskola minőségfejlesztési csoportjának képviselője, aki a kompetenciamérések eredményeinek felhasználását koordinálta a Tehetséggondozó programokba történő beválogatás során. A fejlesztő team vezetőjének feladata, felelőssége - A fejlesztő csoport üléseit vezette, a csoport működési és szervezeti szabályának kereteit lefektette. - Feljegyzést készített az üléseken meghatározott szakmai feladatokról, a csoport ülésein történt megbeszélésekről. - Eseti és folyamatos helyzetjelentést adott az iskola vezetősége és a projekt management részére. - A projekt komplex szakmai feladatait koordinálta. - Felügyelte a bűnügyi és a jogi tárgyak projekten belüli szakmai feladatait. A fejlesztő team általános feladatrendszere - Az általános, átfogó iskolai beválogatási- és tehetségazonosítási terv kidolgozása. - A tehetségazonosítási, értékelési és fejlesztési irányok stratégiai elveinek rögzítése. - Az iskolai tehetséggondozó programmal összhangban a projekt átfogó célkitűzési rendszerének és elvárható komplex eredményeinek megtervezése. - A projekt megvalósításához és működéséhez szükséges információs rendszer kialakítása, az anyagi és technikai erőforrások biztosítása. - Az iskolai szintű kompetenciamérések adatainak elemzése, a tehetséggondozó program kiválogatási rendszerébe kapcsolása. - Egységes szakmai szempontrendszer elkészítése (formai és tartalmi oldalról) az egyes iskolai prioritási területenként működő tehetséggondozó kurzusok oktatási tematikáihoz, az eszközkészlethez, illetve a fejlesztési tervekhez. - A fejlesztés fő irányainak meghatározása, szükségletfelmérés (tervezés, szervezés, koordinálás, értékelés). - A tehetségazonosító munka folyamatos felügyelete, az eredmények alapján elemzések készítése. - A kidolgozók által összeállított kérdésgyűjtemények, feladatbankok szakmaiságának ellenőrzése, a Tehetséggondozó programba illeszkedésük monitorozása. - A projekten belüli oktatás és az egyéni fejlesztés összehangolása, kapcsolódó egyéni fejlesztési tervek készítésének nyomon követése, ellenőrzése. A tervek oktatási formában való megvalósulásának figyelemmel kísérése, célkitűzések és a tervezett eredmények ellenőrzése. - Szakmai konferenciák szakmai tematikájának megtervezése, kialakítása, előadások tartása, részvétel tapasztalatcseréken. 31

32 A fejlesztő team szakmai feladatai végrehajtásának jelentősebb gyakorlati állomásai a) MF-es tananyag kidolgozói kör A téma szakirányhoz, illetve prioritáshoz való illeszkedésétől függően 8 különböző MF-es tanulási útmutatót dolgoztunk ki. Az érintett témák: - Közrendvédelem. - Közlekedés és intézkedés-módszertan. - Határrendészet. - Bűnügyi tanulási útmutatók. - Kommunikáció és idegen nyelv. - Informatika. Rögzítésre kerültek a Tanulási útmutató szakmai, formai és tartalmi kritériumai. b) Mérési, beválogatási eszközkészlet összeállításért felelős munkacsoport Elsődlegesen az MF-es tehetséggondozó programokhoz szükséges előszűréseket végezte el a csoport. Adatbázist hozott létre a teljes 1. és 2. évfolyamos tanulói állományból az osztályfőnöki és a szaktanári ajánlások alapján. Ezt követően figyelembe vették a programba önként jelentkező tanulók kéréseit. A beválogatás alapját a kompetenciamérések eredményei és a tanulói önkéntesség adta. c) Kutató csoport A csoportban az egyes tagoknak három különböző feladatot határoztunk meg: - A tehetségfejlesztési modellek feltérképezése. - A rendőri szervek elvárásai a végzett fiatallal szemben. Milyen kompetenciákkal rendelkező fiatalokat tartanak a kapitányságok vezető szakemberei tehetségesnek? - A szakterületeknek megfelelő tehetségfejlesztést szolgáló gyakorlati szituációkat tartalmazó bank létrehozása, amelyből a szakirányú területeken mind a kiválogatásnál, mind a fejlesztésnél szituációs példát meríthetnek a kollégák a tehetséggondozáshoz. d) Intellektuális képességek felmérése A fejlesztőcsoport vezetőjének javaslatára mérést végeztek az egyes kurzusokon résztvevő tanulók képességszintjének megállapítására, és a kapott értéket a munkanaplóban is rögzítették. e) Elektronikus munkanapló, haladási dokumentáció, intellektuális mérések végrehajtása - Az elektronikus munkanaplóhoz elkészült a kitöltési útmutató, amely tartalmazott minden lényeges leírást és instrukciót azokról az adatokról és feljegyzésekről, amiket a tehetségkurzusokba beválogatott tanulókról egyénileg, illetve a kurzus egészéről vezetni szükséges - A kurzust vezető tanárok feleltek a rovatok kitöltéséért és a hivatkozott mellékletek elkészítéséért, illetve a dokumentációs anyag teljességéért. 32

33 - Az intellektuális mérések elvégzéséhez pszichológus szakembert vontunk be, ebből a célból felvettük a kapcsolatot Dr. Lubinszki Mária egyetemi adjunktus asszonnyal, akit felkértünk a pályázatban való részvételre. - A pszichológiai vizsgálat elvégzéséhez szükséges mérő eszközök: kreativitás teszt, motivációs kérdőív, EQ-teszt és az IQ értékelés. Az SEQR program áttekintése után a teszt átültetésre került az ILIAS informatikai rendszerbe, ahol a tanulók végrehajtották annak kitöltését. Az adatok elemzése alapján készült el a tanulók egyenkénti értékelése. Összegzés - A pályázatban meghatározott és kitűzött célok és feladatok megvalósultak. - Legfontosabb eredményként könyvelhetjük el, hogy egy ekkora tanulói létszámú és kapacitású intézményben, mint az MRSZKI, egy folyamatosan változó oktatási környezetben - ami jelentősen megnehezíti a tanulók elfoglaltságának szervezését és tervezését - komplex tehetséggondozó rendszert alkottunk, melynek elemeit is mi dolgoztuk ki. - Elkezdtünk egy teljesen újszerű tehetséggondozási, fejlesztési munkát, amivel a rendészet terén korábban még senki nem próbálkozott. Definiáltuk a rendészeti tehetséget, és összehangoltuk az általános tehetségfogalommal. Átfedéseket kerestünk a speciális és az általános tehetségfogalmak között. Számos olyan kurzus tehetséggondozási képzési anyagát készítettük el, amit univerzálisan alkalmazhatunk és a tehetségígéretek fejlesztése során szakterületenként önállóan oktathatunk. Ezen túl a képzési anyagok etalon követendő példaként a további speciális tehetséggondozó szakmai munkák alapját képezhetik és mintaként elfogadott szakmai alapanyagát adhatják a jövőbeni fejlesztések irányvonalainak. - A beválogatás metódusának teljes folyamatát megterveztük és a gyakorlatban is végrehajtottuk. Eközben az esetleges korrekciókat elvégeztük, hogy a tervezés és kivitelezés szinkronban legyen egymással, eredményeinket pedig dokumentáltuk. Az iskola most egységes, a kompetenciaméréseket is magában foglaló beválogatási módszertannal rendelkezik, ami képes a tehetségazonosítás és -beválogatás lépéseit adaptálható változatban, gyakorlatorientált módon átadni. - A cél egy egységes beválogatási protokoll elkészítése, amellyel a jövőben beválogatási munkánkat rendszerszerűvé és még tudatosabbá tehetjük. - A tehetséggondozó programban részt vett valamennyi fiatalról komplex, személyre szóló anyag készült, amely több oldalról mutatja be őket a bekerüléstől a kurzus zárásáig. - Rendszerszerűen működtethető mérési és beválogatási anyagot állítottunk össze kontaktórás tananyagelemeket állítottunk össze a rendőri hivatás prioritásainak megfelelő területeken, melyek gyakorlati alkalmazásával gondozni tudjuk a témák iránt érdeklődő fiatalokat. 33 A szerző: rendőr őrnagy a szakmai team vezetője kiemelt főtanár

34 Heiling Ferenc Tehetséggondozás a rendészeti képzést folytató intézményekben A rendészeti képzésben fellelhető tehetségfejlesztési modellek feltérképezése egy vizsgálat tükrében Bevezető A kutatás gyakorlati megvalósítása során megkerestük a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolával kapcsolatban álló rendészeti fakultációs képzést folytató középiskolákat, a társ rendészeti szakközépiskolákat, valamint a felsőfokú rendészeti képzést végző Rendőrtiszti Főiskolát. A végrehajtás módszere kérdőíves kikérdezés volt. A részprojekt eredményes teljesítése érdekében felkértük az intézmények adott témakörrel foglalkozó munkatársait, hogy töltsék ki az iskola internetes honlapján megtalálható kérdőívet. Az alkalmazott kérdőív megnevezése: A rendészeti képzésben (rendészeti fakultációs középiskolai, a rendészeti szakközépiskola, és a Rendőrtiszti Főiskolai képzésben) fellelhető tehetségsegítő gyakorlatokat, programokat Összegyűjtő kérdőív. A kérdőívet két részre bontottuk. Az első fejezet a meglévő tehetséggondozó programokra vonatkozó adatok beszerzésére irányult. A második fejezet kérdéseivel pedig ilyen program hiányában a tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés jövőbeni intézményi lehetőségeit próbáltuk feltérképezni. A kutatási kérdőíven a projekthez kapcsolódó adatgyűjtési célokat részletesen megjelenítettük a témakör leszűkítése, a válaszadási lehetőségek egységesítése érdekében. A kérdőív első részéhez tartozó adatszolgáltatást, válaszadást az alábbi célok ismertetésével kívántuk elősegíteni: - A rendészeti képzésben fellelhető tehetséggondozó gyakorlatok feltérképezése. - Egymás munkájának megismerése. - Együttműködési lehetőségek feltérképezése. - A rendészeti képzésben résztvevő intézmények tehetséggondozó munkájának összehangolása, egymás segítése. - Az egyes tehetséggondozó programokban dolgozó szakemberek szakmai továbbképzésének összehangolása. A második részhez tartozó cél meghatározások pedig a következők voltak: - A tehetségazonosítással, tehetségfejlesztéssel kapcsolatos jövőbeni elképzelések feltérképezése. - Az intézményi sajátosságok megismerése. A kutatási kérdőívet megkeresésünkre tizenkét iskola töltötte ki. Az értékelés során kialakult eredmények, megállapítások a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola adataival együtt összesen tizenhárom intézményre vonatkoznak. 34

35 A kérdőív I. részének vizsgálati szempontjait megjelenítő összefoglalás A rendészeti képzés típusa szerint a kérdőívet kitöltő intézmények megoszlása a) Középiskolai rendészeti fakultációs képzésben résztvevő intézmények: (Bessenyei György Szakközépiskola és Arany János Kollégium Berettyóújfalu, I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Derecske, Liska József Erősáramú Szakközépiskola, Gimnázium és Kollégium Jászberény, Szentannai Sámuel Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Karcag, Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Mezőkövesd, Diósgyőr-Vasgyári Szakképző Iskola és Kollégium Miskolc, Serényi Béla Gimnázium, Mezőgazdasági Szakközépiskola és Kollégium Putnok, Hajnóczy József Gimnázium, Humán Szakközépiskola és Kollégium Tiszaföldvár). b) Érettségi utáni rendészeti szakképzést folytató intézmények: (Körmendi Rendészeti Szakközépiskola KRSZKI Körmend, Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola ARSZKI Nagykovácsi, Szegedi Rendészeti Szakközépiskola SZRSZKI Szeged, Miskolci Rendészeti Szakközépiskola - MRSZKI Miskolc). c) Felsőfokú rendészeti képzést folytató intézmény: (Rendőrtiszti Főiskola RTF Budapest). A kérdőkívet kitöltők megnevezése (csoportosítása) intézmény típus szerint* a) Középiskolák: - szakközépiskola (1) - gimnázium és szakközépiskola (6) - szakképző iskola (1) b) Rendészeti szakközépiskolák (4) c) Főiskola (1) Fenntartó szerinti csoportosítás a) Önkormányzati (települési és területi) (8) b) Szakminisztériumi (5) c) Egyéb, és pedig: - *Az a), b), és c) intézményi csoportok az értékelés valamennyi pontjában ugyanazon intézmény típust jelenítik meg vizsgálati szemponttól függetlenül - kivéve a fenntartó szerinti csoportosításban érintetteket. Elérhető személyek, akik a programot helyileg koordinálják Intézménytípus Hivatásos (fő) Közalkalmazott (fő) a) 0 8 b) 2 5 c) 3 1 A programok célcsoportja gimnázium - szakközépiskola 5 középiskola gimnázium és szakközépiskola 6 szakképző 1 felsőoktatás főiskola 1 egyetem - 35

36 A programban résztvevők száma Intézménytípus, intézmény tanulói létszám (fő) Résztvevő összesen (fő / %) 36 Ebből lány (%) a) SzLMezőkövesd / b) MRSZKI / SZRSZKI / c) RTF / 7,5 41 A további adatok a kutatásban részt vett intézmények közül csak tehetséggondozó programmal rendelkező intézményekre vonatkoznak, melyek az alábbiak: a) SzLMezőkövesd b) MRSZKI és SZRSZKI c) RTF A tehetséggondozás területei intézményi megoszlás szerint a) Matematika, természettudomány, nyelv, humán-művészeti. b) Négy kiemelt rendészeti terület prioritása a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában (TÁMOP pályázat vonatkozásában). - Rendőr szakmai kommunikáció (magyar nyelvű, idegen nyelvi). - Rendőr szakmai (bűnmegelőzés, közlekedés, határrendészet, nyomozástan). - Fizikális (önvédelem) felkészültség. - IKT (info-kommunikációs technikák és technológiák alkalmazása a rendőri munkában). A SZRSZKI ban testnevelés és idegennyelv a két kiemelt tehetséggondozási terület. c) Jogtudomány, társadalomtudomány, rendészettudomány (kriminalisztika, közbiztonság, közlekedés, igazgatásrendészet, határrendészet). A program indításának időpontja Intézménytípus 1 éve működő 2-3 éve működő Több éve működő a) SzLMezőkövesd - b) MRSZKI SZRSZKI - c) RTF - A program célja intézménytípusok szerint a) A tehetségígéretek azonosítása, gondozása. A tanórai tehetséggondozó munkán túl olyan szabadidős programok, foglalkozások, szakkörök szervezése, amely a tehetségterület erősítése mellett a gyengeségek kompenzálását is segíti. Személyiségfejlesztő programok szervezése. b) A tanulók felkészítése a szakmai környezetbe történő sikeres beilleszkedésre és a hatékony munkavégzésre. c) A tanuló egyedi erősségeire építkezés, valamint az egyéni adottságok figyelembe vételével az oktatási-nevelési eljárások összpontosítása a diák fejlődésének legkiemelkedőbb területeire. d) A tanulók önvédelmi fejlesztése és a szakmai idennyelv tudás elmélyítése.

37 e) A hallgatók személyes és szakmai fejlődésének segítése, a fiatal oktatók támogatása a PhD. fokozat megszerzésére. Meghatározó az interdiszciplináris szemlélet. Program akkreditáció Intézménytípus Regisztrált Akkreditált Tervezik-e a Kiváló regisztrációt? akkreditáció igen nem a) SzLMezőkövesd b) - - MRSZKI SZRSZKI - c) RTF A tehetséggondozó program fontosabb elemei intézménytípus szerint Akkreditált tehetséggondozó programmal a kutatás során vizsgált intézmények közül mindösszesen két iskola, a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) és a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola (MRSZKI) rendelkezik. Az intézményi programok főbb jellemzői a meghatározó elemek áttekintése, összehasonlítása alapján: - Mindkét iskola a program elkészítése kapcsán elvégezte a tehetséggondozás tárgykörét érintő előzetes helyzetelemzést. - Az intézmények a konkrét programhoz illeszkedő tehetségfogalommal rendelkeznek. - Az MRSZKI programban szerepelnek az alkalmazott pedagógiai és pszichológiai alapelvek, amelyek az RTF programba későbbi kiegészítésként kerültek be. - A programok tartalmazzák a tehetségazonosítás módszereit, valamint a beválogatás, a résztvevők kiválasztásának elveit. - Megjelenítettek a tehetséggondozás intézményi keretei tanórai és tanórán kívüli formában egyaránt, valamint a tevékenység intézményen kívüli formái is. - Mindkét program tartalmazza a szervezeti felépítést, illetve a program megvalósításához szükséges személyi feltételeket, azonban az RTF programja a tárgyi és anyagi erőforrásokra nem tér ki. - Az MRSZKI programban teljes körűen megtalálhatóak a fejlesztési lehetőségekre, az indikátorokra, a mérési módszerekre, az eredmények mérésére, továbbá a program résztvevőinek nyomonkövetésére vonatkozó meghatározások, mely elemek tekintetében az RTF további kiegészítéseket tervez. - Továbbképzési tervet az MRSZKI programja tartalmaz. A Szegedi Rendészeti Szakközépiskola (SZRSZKI) és a mezőkövesdi Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola tehetséggondozó programjának főbb elemei: - Az iskolák ez esetben is elvégezték a tehetséggondozás tárgykörét érintő előzetes helyzetelemzést. - Tehetségfogalommal rendelkeznek. - Az SZRSZKI programban szerepelnek az alkalmazott pedagógiai és pszichológiai alapelvek, melyek a mezőkövesdi szakközépiskolánál a későbbiekben jelennek meg. 37

38 Fő foglalkozású Megbízás -sal Fő foglalkozású Megbízással - A mezőkövesdi szakközépiskola programja tartalmazza a tehetségazonosítás módszereit, valamint a beválogatás, a résztvevők kiválasztásának elveit, az SZRSZKI programjában csak az utóbbi jelenik meg. - Mindkét iskola esetében megjelenítettek a tehetséggondozás intézményi keretei tanórai és tanórán kívüli formában egyaránt, az SZRSZKI-nál a tevékenység intézményen kívüli formái is. - Az SZRSZKI program tartalmazza a szervezeti felépítést, illetve a program megvalósításához szükséges személyi feltételeket, azonban a mezőkövesdi iskolától eltérően az SZRSZKI programja a tárgyi és anyagi erőforrásokra jelenleg nem tér ki. - Az SZRSZKI programban megtalálhatóak a fejlesztési lehetőségekre és az indikátorokra vonatkozó meghatározások is. - A programok más meghatározó elemei tekintetében mindkét intézmény további kiegészítéseket tervez. A program erőforrásai Személyi feltételek 30 órás képzést végzett Szakvizsgás képzésben résztvevő Szakvizsgás Pedagógusok száma Pszichológusok száma a) b) c)

39 Személyi feltételek alakulása intézménytípusokra vetítve szakközépiskolák rendészeti szakközépiskolák főiskola fő órás képz. szakv. képz. szakv. főfogl. ped. ped. megb. főfogl. pszich képzésben résztvevő, programban dolgozó csoportok megnevezése pszich. megb. A programban résztvevő szakemberek kompetenciájának területei a) b) c) Beválogatás Program kidolgozás Programfejlesztés Tanácsadás Fejlesztőmunka Mérés Egyéni fejlesztés tanulókkal Egyéb Tárgyi feltételek helyzete a) b) c) Adottak Részben adottak 1-1 Minimális feltételek A program anyagi erőforrásai a) b) c) Éves költségvetésből Civil szervezet támogatása Gazdasági szervezet támogatása Pályázatból Egyéb

40 Szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolat Szervezet megnevezése Iskola típus a) b) c) Magyar Tehetséggondozó Társaság Magyar Tehetségügyi Koordinációs Fórum Magyar Rendészettudományi Társaság Rendvédelmi szervek Rendészeti szakközépiskolák RTF Baráti Egyesület Rendészeti Doktoranduszok Országos Egyesülete Magyar Bűnüldözők Szakmai Egyesülete Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézet Pedagógiai pszichológia tanszék A kistérség szakmai szolgáltatója stb Az együttműködés területei Terület megnevezése Iskola típus a) b) c) Tehetséggondozó program készítése Tehetséggondozó programokba történő beválogatás Kompetenciamérések mérőeszközeinek hitelesítése Közös tanácskozások, szakmai megbeszélések szervezése Együttműködés a külföldi partner intézmények tehetséggondozási szerveivel Sportrendezvények szervezése Tehetségkutatások Nyelvizsgára való felkészítés Mentorálás A kérdőív II. részének vizsgálatát követő összefoglalás A kutatás második fejezetéhez tartozó eredmények azokat a tényezőket jelenítik meg, amelyek az intézményi elképzelésektől függően a tehetségazonosítás, tehetségfejlesztés megvalósításának jövőbeni lehetőségeit, lehetséges státuszát tükrözik. 40

41 Tehetséggondozó programok bevezetésére vonatkozó elképzelések Tehetséggondozó programmal NEM rendelkezők A kérdőívet kitöltők (13 intézmény) 69%-a nem rendelkezik semmilyen tehetséggondozó programmal De még nincs KRSZKI + 3 középiskola 31% Tehetséggondozó program bevezetését Tervezik Az újabb bevezetését SZRSZKI 8% Nem tervezik Újabb Egyáltalán bevezetését ARSZKI + 4 középiskola 38% RTF, MRSZKI +1 középiskola 23% Tehetséggondozó programmal rendelkezők RTF MRSZKI, SZRSZKI + 1 középiskola 31% Tehetséggondozó programok helyzete a kérdőívet kitöltő intézményeknél 31 % nem rendelkezik thg. programmal 69 % rendelkezik thg.programmal Tehetséggondozó programok bevezetésének helyzete a kérdőívet kitöltő intézményeknél 23 % 31% % tervezik de még nincs tervezik újabb bevezetését nem tervezik egyáltalán nem tervezik újabb bevezetését 38% Azonosítási, beválogatási módszerrel rendelkező intézmények a) b) c) Intézmény Intézmény Intézmény Módszer Módszer neve neve neve - - MRSZKI KRSZKI SZRSZKI 8% Komplex, több területet felölelő, mely kiterjed a felvételi eljárástól a kompetencia méréseken keresztűl a tesztekkel való felmérésig. Módszer

42 Intézmény Azonosítási szempont Intézmény Azonosítási szempont Intézmény Azonosítási szempont A tapasztalatok szerint minél több módszert és eszközt veszünk alapul, annál hitelesebb az azonosítás, a programba való beválogatás. E tevékenységsorozatban fontos az osztályfőnök, a pedagógus-oktató és a pszichológus összehangolt munkája. Dúsításra alkalmas azonosítási szempontok felsorolása intézmények szerint a) b) c) Bessenyei György SZKI I. Rákóczi György Gimnázium és SZKI Szentannai Sámuel Gimnázium és SZKI Diósgyőr- Vasgyári SZKI Hajnóczy József Gimnázium, Humán SZKI Tanulmányi teljesítmény, érdeklődés. Pálya iránti elkötelezettség, elhivatottság. Kivételesen magas érdeklődés, logikus, megértő gondolkodás, kompetencia alapú feladat megoldó képesség. Jó versenyzői képesség, aktivitás, szorgalom, kreatív megoldások alkalmazása váratlan esetben. Tehetséges tanulók mielőbbi felismerése, érdeklődés felkeltése egy-egy szakterület iránt. MRSZKI KRSZKI SZRSZKI ARSZKI Hagyományos tanulási tapasztalatok bővítése, produktív gondolkodás, komplex gondolkodás, fogalmak kialakítása, tanultak felhasználása a gyakorlatban, a belső összefüggésekre koncentráló tanulás, a tanuló igényeire, szükségleteire épülő tanulás, problémafeltárás, problémakeresés tanulása, kritikai gondolkodás fejlesztése, a jövőbeni lehetőségeken való gondolkodás. Érdeklődés, megfelelő szintű teljesítmény, önmegvalósítási igény, speciális ismeretek, készségek, képességek Mért teljesítmény, szorgalom, hozzáállás. - - Sport teljesítményt befolyásoló képességek. Humán területen jelentkező ismeretfelmérés. - - Feltételezésünk igazolást nyert, miszerint a rendészeti képzésben ugyanúgy, mint a közoktatásban két gyenge pont van jelen a tehetséggondozás területén. Egyrészt a tehetségazonosítási módszerek és eszközök ismeretének, másrészt pedig a pedagógusok felkészültségének a hiánya. 42

43 Összegzés - A kérdőív adatai, valamint a nyitó konferencia szekciójában történt hozzászólások alapján megállapítható, hogy valamennyi iskola programjában szerepel a tehetséggondozás. - Komplex tehetséggondozó programmal az MRSZKI és az RTF rendelkezik. - Két intézmény jelentkezett a Géniusz program keretében Tehetségponttá történő nyilvánításra, melyből az MRSZKI kiváló minősítést kapott. Az RTF akkreditációja a felmérés idejében folyamatban volt, azóta az megtörtént. - Az MRSZKI programja bekerült a 10 legjobb magyarországi tehetséggondozó gyakorlat közé és alkalmas arra, hogy a helyi viszonyok figyelembe vételével alapját képezze a rendészeti képzést folytató intézmények tehetséggondozó programjainak. - A felmérésből is egyértelműen következik, hogy ma az intézménytípusokban két lényeges probléma jelentkezik. Az egyik a tehetségek időben történő azonosításából származik, a másik pedig a tehetségek részére az egyéni fejlesztési tervek készítéséhez szükséges pedagógiai és pszichológiai ismeretek hiányából fakad. A szerző: rendőr őrnagy a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola kiemelt főreferense 43

44 Zajácz István A tehetséges rendőr képe a rendőrség különböző szolgálati ágainál a rendőri szakmai munkához szükséges kompetenciák oldaláról Bevezetés A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Pedagógiai Programja a társas-, módszer-, személyes kompetenciák fejlesztésével kapcsolatosan általánosságban - mint rendőr - fogalmaz meg célokat. Jelenleg csak saját véleményünk, elképzelésünk van arról, hogy a tehetséges rendőr képének kialakításakor a rendőrség különböző szolgálati ágainál dolgozó kollégák szakterületükkel összefüggésben milyen kompetencia sorrendet (prioritást) állítanak fel, mely kulcskompetenciák fejlesztését, meglétét tekintik a hatékony, eredményes munkavégzés feltételének. A vizsgálat célja A rendőrség különböző szolgálati ágainál tevékenykedő szakemberek véleménye alapján lehetőség nyílik az egyes szakterületekre jellemző kulcskompetenciák meghatározására, illetve kompetencia sorrend felállítására. A vizsgálat tapasztalatait a tehetséggondozás keretén belül indított fejlesztés mellett az iskolarendszerű képzésben is fel lehet használni. A kapott eredmények segítséget nyújthatnak a megrendelői elvárások konkrét megfogalmazásában, ebből fakadóan specializáltabbá, árnyaltabbá tehető az iskolai képzés során az adott szakterületeket érintő fejlesztések iránya. A vizsgálat módszere A kiválasztott szervek munkatársai a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Pedagógiai Programjában ismertetett kompetenciákat szakterületükre jellemző módon, kérdőíven rangsorolták, illetve nyitott kérdésekkel lehetőséget teremtettünk véleményük megfogalmazására. A vizsgálattal kapcsolatos anyagot elektronikus levélben küldtük el a kiválasztott személyeknek. Mintavételi eljárás A mintavétel során azon területi- és helyi szerveket választottuk ki, amelyek az adott szakterületen nagy ügyszámmal, ebből fakadóan nagy tapasztalattal rendelkeznek, és amelyek véleménye feltételezhetően domináns módon mutatja az adott szakterület jellemző értékeit, igényeit. A szervek egyes beosztási szintjeinek megszólításakor a fő szempontok az alábbiak voltak: - A területi szervek szakmai vezetői a kompetenciák elvi szintű rangsorolására, igénytámasztásra jogosultak. - A helyi szervek végrehajtói tevékenységet irányító vezetői, végrehajtói a kompetenciák rangsorolásával a szakma igényeit tudják megfogalmazni. 44

45 A rendőrség különböző szolgálati ágaihoz megküldött kérdőív kérdései Kérem, jelölje meg azt a szakterületet, amelyen Ön dolgozik! Közlekedésrendészet Bűnügy Határrendészet Csapatszolgálat Igazgatásrendészet Közrendvédelem Kérem az alábbiakban felsorolt kompetenciákat saját szakterületére vonatkoztatva rangsorolja, és a kérdőív befejezéseként 5 kulcskompetenciát jelöljön meg! A rangsorolás során kérem, hogy az alábbi kérdésre keresse a választ! Szakterületemre vonatkozóan milyen kompetencia sorrendet (prioritást) állítok fel, mely kulcskompetenciák fejlesztését, meglétét tekintem a hatékony, eredményes munkavégzés feltételének? Kompetencia sorszáma Kompetencia megnevezése 1. Alkalmazkodóképesség 2. Döntési képesség 3. Együttműködés 4. Empátia 5. Felelősségvállalás 6. Kommunikációs készség 7. Minőségre törekvés 8. Önállóság 9. Önbizalom 10. Önkontroll 11. Önfejlesztés-tanulási készség 12. Problémamegoldó képesség 13. Szabálytudat-szabálytartás 14. Teljesítményorientáció 15. Differenciálás 16. Helyzetfelismerő készség 17. Kockázatvállalás 18. Konfliktusmegoldó készség 19. Határozottság Az adott kompetencia általam összeállított rangsorban elfoglalt helye Szakterületemmel kapcsolatosan az alábbi kulcskompetenciák fejlesztését, meglétét tekintem a hatékony, eredményes munkavégzés feltételének (kompetencia sorszáma) 45

46 Kérem, fogalmazza meg - saját tapasztalata, információi alapján - a rendészeti szakközépiskolai képzéssel kapcsolatos véleményét, igényét (pl.: a képzés szakmai tartalma, színvonala, az iskolából kikerült fiatal rendőrök felkészültsége, stb)! Erősségek:... Fejlesztést igénylő területek:... A kérdőívek összesítése Megkérdezettek létszáma szakterületi bontásban Bűnügy Csapatszolgálat Határrendészet Igazgatásrendészet Közrendv.- Közlekedésr. 11 fő 12 fő 10 fő 10 fő 12 fő Összesen: 55 fő I. Szakterületi súlyozás Az adatok értékelhetősége céljából három kategória került meghatározásra 1. Átlagon felül fontosnak tartott. 2. Átlagos fontosságúnak tartott. 3. Átlag alatti fontosságúnak tartott. (Pl.: ha a szakterületen megkérdezettek közül mindenki a határozottságot tekintené a legfontosabb kompetenciának, akkor annak értéke 19 lenne, ami a 100 %-ot jelenti.) A kategóriákhoz rendelt értékek a) érték %-os egyezés az adatokban A szakterületen dolgozók döntően egyetértenek az adott kompetencia átlagon felüli fontosságában (piros oszlopok) a tehetségesnek tartott rendőr személyiségjegyei szempontjából. b) 9-12 érték %-os egyezés az adatokban A szakterületen dolgozók egyetértenek az adott kompetencia átlagos fontosságában (sárga oszlopok) a tehetségesnek tartott rendőr személyiségjegyei szempontjából. c) 0-9 érték %-os egyezés az adatokban A szakterületen dolgozók egyetértenek az adott kompetencia átlag alatti fontosságában (zöld oszlopok) a tehetségesnek tartott rendőr személyiségjegyei szempontjából. 46

47 DÖNTÉSI KÉPESSÉG HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS SZABÁLYTUDAT- SZABÁLYTARTÁS KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG HATÁROZOTTSÁG ÖNÁLLÓSÁG MINŐSÉGRE TÖREKVÉS ÖNFEJLESZTÉS- TANULÁSI KÉSZSÉG KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG ÖNKONTROLL ÖNBIZALOM DIFFERENCIÁLÁS KOCKÁZATVÁLLALÁS EMPÁTIA TELJESÍTMÉNY- ORIENTÁCIÓ PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG DÖNTÉSI KÉPESSÉG SZABÁLYTUDAT- SZABÁLYTARTÁS MINŐSÉGRE TÖREKVÉS ÖNÁLLÓSÁG FELELŐSSÉGVÁLLALÁS KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG HATÁROZOTTSÁG KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG TELJESÍTMÉNY- ORIENTÁCIÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖNFEJLESZTÉS- TANULÁSI KÉSZSÉG ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG DIFFERENCIÁLÁS ÖNBIZALOM EMPÁTIA ÖNKONTROLL KOCKÁZATVÁLLALÁS Kompetenciák súlyozása (bűnügy) 17,0 17,1 15,7 14,3 13,5 13,1 12,8 12,3 12,2 12,0 11,5 12,0 9,7 9,3 9,2 7,0 5,5 5,5 5,0 4,5 3,5 2,0 2,7 Kompetenciák súlyozása (csapatszolgálat) 15,0 13,7 13,1 12,8 12,7 12,5 12,3 12,0 11,8 10,0 10,5 10,3 9,5 9,3 8,4 8,3 8,2 7,1 6,7 6,5 5,0 5,3 47

48 SZABÁLYTUDAT- SZABÁLYTARTÁS SZABÁLYTUDAT- SZABÁLYTARTÁS DÖNTÉSI KÉPESSÉG HATÁROZOTTSÁG PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG 13,5 13,2 12,8 12,1 ÖNÁLLÓSÁG FELELŐSSÉGVÁLLALÁS DÖNTÉSI KÉPESSÉG HATÁROZOTTSÁG FELELŐSSÉGVÁLLALÁS HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG MINŐSÉGRE TÖREKVÉS KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG MINŐSÉGRE TÖREKVÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG DIFFERENCIÁLÁS ÖNKONTROLL ÖNÁLLÓSÁG ÖNFEJLESZTÉS- TANULÁSI KÉSZSÉG KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG TELJESÍTMÉNY- ORIENTÁCIÓ ÖNBIZALOM EGYÜTTMŰKÖDÉS EMPÁTIA TELJESÍTMÉNY- ORIENTÁCIÓ ÖNBIZALOM KOCKÁZATVÁLLALÁS EMPÁTIA ÖNKONTROLL DIFFERENCIÁLÁS ÖNFEJLESZTÉS- TANULÁSI KÉSZSÉG KOCKÁZATVÁLLALÁS Kompetenciák súlyozása (határrendészet) 15,0 15,6 14,7 14,1 10,0 10,7 10,0 10,0 9,4 9,1 8,7 8,1 7,9 5,0 6,7 5,8 5,4 5,4 Kompetenciák súlyozása (igazgatásrendészet) 15,0 16,2 15,0 14,2 13,5 12,9 12,6 11,4 11,4 11,1 10,7 10,2 10,0 9,4 8,3 7,3 6,1 5,7 5,5 5,3 5,2 5,0 48

49 HATÁROZOTTSÁG DÖNTÉSI KÉPESSÉG KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG ÖNÁLLÓSÁG SZABÁLYTUDAT- SZABÁLYTARTÁS PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG 9,7 9,6 9,3 8,7 8,3 8,3 MINŐSÉGRE TÖREKVÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG ÖNKONTROLL EMPÁTIA ÖNBIZALOM DIFFERENCIÁLÁS KOCKÁZATVÁLLALÁS EGYÜTTMŰKÖDÉS ÖNFEJLESZTÉS- TANULÁSI KÉSZSÉG TELJESÍTMÉNY- ORIENTÁCIÓ Kompetenciák súlyozása (közrendvédelem-közlekedésrendészet) 18,0 15,3 15,0 13,0 13,213,012,9 12,211,8 10,8 8,0 7,4 7,3 6,9 6,8 3,0 3,6 Az egyes szakterületekhez tartozó értékek táblázatos összesítése, a tehetségesnek tartott szakterületi rendőr kompetenciáiról (A táblázat elemeinek színezése a diagram oszlopainak színezéséhez igazodik) Bűnügy Csapatszolgálat Kompetencia Fontosság Kompetencia Fontosság Problémamegoldó képesség 17,1 Döntési képesség 13,7 Döntési képesség 15,7 Helyzetfelismerő készség 13,1 Szabálytudat-szabálytartás 14,3 Együttműködés 12,8 Minőségre törekvés 13,5 Felelősségvállalás 12,7 Önállóság 13,1 Szabálytudat-szabálytartás 12,5 Felelősségvállalás 12,8 Konfliktusmegoldó készség 12,3 Kommunikációs készség 12,3 Problémamegoldó képesség 12,0 Helyzetfelismerő készség 12,2 Alkalmazkodó képesség 11,8 Határozottság 12,0 Határozottság 10,5 Konfliktusmegoldó készség 11,5 Önállóság 10,3 Teljesítményorientáció 9,7 Minőségre törekvés 9,5 Együttműködés 9,3 Önfejlesztés-tanulási készség 9,3 Önfejlesztés-tanulási készség 9,2 Kommunikációs készség 8,4 Alkalmazkodó képesség 5,5 Önkontroll 8,3 Differenciálás 5,5 Önbizalom 8,2 Önbizalom 5,0 Differenciálás 7,1 Empátia 4,5 Kockázatvállalás 6,7 Önkontroll 3,5 Empátia 6,5 Kockázatvállalás 2,7 Teljesítményorientáció 5,3 49

50 Határrendészet Igazgatásrendészet Kompetencia Fontosság Kompetencia Fontosság Szabálytudat-szabálytartás 15,6 Szabálytudat-szabálytartás 16,2 Döntési képesség 14,7 Határozottság 15,0 Problémamegoldó képesség 14,1 Problémamegoldó képesség 14,2 Önállóság 13,5 Konfliktusmegoldó készség 13,5 Felelősségvállalás 13,2 Döntési képesség 12,9 Határozottság 12,8 Felelősségvállalás 12,6 Helyzetfelismerő készség 12,1 Minőségre törekvés 11,4 Konfliktusmegoldó készség 10,7 Alkalmazkodó képesség 11,4 Kommunikációs készség 10,0 Helyzetfelismerő készség 11,1 Minőségre törekvés 10,0 Együttműködés 10,7 Alkalmazkodó képesség 9,4 Differenciálás 10,2 Önkontroll 9,1 Önállóság 9,4 Önfejlesztés-tanulási készség 8,7 Kommunikációs készség 8,3 Teljesítményorientáció 8,1 Önbizalom 7,3 Együttműködés 7,9 Empátia 6,1 Önbizalom 6,7 Teljesítményorientáció 5,7 Empátia 5,8 Kockázatvállalás 5,5 Differenciálás 5,4 Önkontroll 5,3 Kockázatvállalás 5,4 Önfejlesztés-tanulási készség 5,2 Közrendvédelem-közlekedésrendészet Kompetencia Fontosság Határozottság 15,3 Döntési képesség 15,0 Konfliktusmegoldó készség 13,2 Kommunikációs készség 13,0 Helyzetfelismerő készség 12,9 Önállóság 12,2 Szabálytudat-szabálytartás 11,8 Problémamegoldó képesség 10,8 Minőségre törekvés 9,7 Felelősségvállalás 9,6 Alkalmazkodó képesség 9,3 Önkontroll 8,7 Empátia 8,3 Önbizalom 8,3 Differenciálás 7,4 Kockázatvállalás 7,3 Együttműködés 6,9 Önfejlesztés-tanulási készség 6,8 Teljesítmény-Orientáció 3,6 50

51 Összegzés a szakterületi súlyozással kapcsolatosan A fenti táblázatok jól mutatják, hogy a gyakorló szakemberek hogyan látják a tehetséges rendőr képét a hatékony munkavégzéshez szükséges kompetenciák oldaláról. A 19 kompetencia 2/3 részét minden szakterület az átlagosnál fontosabb és az átlagos fontosságú kategóriába sorolta. (A felsorolt kompetenciák jellemzően %-os arányban oszlanak meg a két kategória között.) Az egyes szolgálati ágak kompetencia sorrendjének kialakítása során nem mutatkozott kiugróan magas vagy kiugróan alacsony értékkel jellemzett kompetencia, minden szakterület esetén az értékek folyamatosan-egyenletesen csökkennek. Az adott szakterülethez kapcsolódó fejlesztés prioritásait a táblázatok pirossal jelölt részei mutatják. II. Kompetenciasúlyozás Az adatok alapján megfogalmazható-e, hogy a TEHETSÉGES RENDŐR -nek (szakterülettől függetlenül) milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie? A kiértékelés során a szakterületi súlyozás elvei, kategóriái kerültek alkalmazásra. A szakterületi adatok egymás mellé történő helyezését követően az alábbi értékelési kategóriák kerültek megfogalmazásra: a) % A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlagon felüli fontosságában. b) % A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlagos fontosságában. c) % A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlag alatti fontosságában. (Pl.: a döntési képesség értéke minden szakterületen a 12-es érték felett van, tehát a döntési képességet minden szakterület átlagon felüli fontosságú kompetenciának tekinti.) 51

52 ALKALMAZKODÓ KÉPESSÉG DIFFERENCIÁLÁS DÖNTÉSI KÉPESSÉG EGYÜTTMŰKÖDÉS EMPÁTIA FELELŐSSÉGVÁLLALÁS HATÁROZOTTSÁG HELYZETFELISMERŐ KÉSZSÉG KOCKÁZATVÁLLALÁS KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉG KONFLIKTUSMEGOLDÓ KÉSZSÉG MINŐSÉGRE TÖREKVÉS ÖNÁLLÓSÁG ÖNBIZALOM ÖNFEJLESZTÉS- TANULÁSI KÉSZSÉG ÖNKONTROLL PROBLÉMAMEGOLDÓ KÉPESSÉG SZABÁLYTUDAT- SZABÁLYTARTÁS TELJESÍTMÉNY- ORIENTÁCIÓ Kompetenciák súlyozása szakterületenkénti bontásban Bűnügy Csapatszolgálat Határrendészet Igazgatásrendészet Közrendv.-közlekedésr. 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0, %-os egyezés A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlagon felüli fontosságában: Döntési képesség: 12,9-15,7 Minimum 9-es érték- 50 %-tól magasabb súlyozás A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia minimum átlagos szintű fontosságában (a szakterületenkénti eltérések viszonylag nagyok lehetnek): Szabálytudat-szabálytartás 11,8-16,2 Határozottság 10,5-15,3 Helyzetfelismerési készség 11,1-13,1 Felelősségvállalás 9,6-13,2 Problémamegoldó készség 10,8-17,1 Minőségre törekvés 9,5-13,5 Konfliktusmegoldó készség 10,7-13,5 Önállóság 9,4-13,5 A szakterületi vélemények nagy eltérést mutatnak az alábbi kompetenciák súlyozását illetően: Kommunikációs készség 8, Együttműködés 6,9-12,8 Alkalmazkodó képesség 5,5-11,8 Önkontroll 3,5-9,1 Önfejlesztés 5,2-9,3 Teljesítményorientáció 5,3-9,7 Differenciálás 5,5-10,2 52

53 % A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlag alatti fontosságában Empátia 4,5-8,3 Kockázatvállalás 2,7-7,3 Önbizalom 5,0-8,3 Összegzés (kompetencia súlyozás) A TEHETSÉGES RENDŐR az alábbi kompetenciákkal kell, hogy rendelkezzen a gyakorló szakemberek véleménye szerint Döntési képesség Felelősségvállalás Szabálytudat-szabálytartás Minőségre törekvés Helyzetfelismerési készség Önállóság Problémamegoldó készség Határozottság Konfliktusmegoldó készség A TEHETSÉGES RENDŐR számára az alábbi kompetenciák fejlesztését tartják a megkérdezettek legkevésbé a hatékony és az eredményes munkavégzés feltételének. A szakterületek egyetértenek az adott kompetencia átlag alatti fontosságában: - Empátia. - Kockázatvállalás. - Önbizalom. A 19 kompetencia közül 12 került átlagon felüli, átlagos, illetve átlagon aluli kategóriába, tehát a különböző szakterületek viszonylag jól körülhatárolható véleményt fogalmaztak meg a tehetséges rendőr ismérveivel kapcsolatosan. A SZAKTERÜLETI TEHETSÉGES RENDŐR az előzőekhez kapcsolódva, az alábbi kompetenciák többféle kombinációjával rendelkezik a gyakorló szakemberek szerint (ettől a szinttől kezdve az értékek olyan széles sávban helyezkednek el, hogy hasznosítható információt csak a szakterületi kompetenciasúlyozás ad): - Kommunikációs készség. - Alkalmazkodó képesség. - Önfejlesztés. - Differenciálás. - Együttműködés. - Önkontroll. - Teljesítményorientáció. A szakterületi tehetséges rendőr -höz kapcsolódó széles kompetencia értékek jól szemléltetik a rendőrség különböző szolgálati ágainak esetenként kategorikusan különböző értékelvárás rendszerét - pl.: alkalmazkodó képesség - bűnügy: 5,5; csapatszolgálat: 11,8). 53

54 A nyitott kérdésekre adott válaszok kiértékelése A nyitott kérdésekkel lehetőséget biztosítottam a kollégák részére a személyes tapasztalatok megosztására az iskolai képzés erősségeit, illetve fejlesztésre szoruló területeit illetően. A kérdés Kérem, fogalmazza meg saját tapasztalatai, információi alapján a rendészeti szakközépiskolai képzéssel kapcsolatos véleményét, igényét (pl.: a képzés szakmai tartalma, színvonala, az iskolából kikerült fiatal rendőrök felkészültsége, stb.)! A kiértékelés folyamata 1. Vélemények szöveghű felsorolása, lényegi tartalom kiemelése. 2. Az egyes szakterületeknél megjelenő erősségek, fejlesztésre szoruló területek felsorolása, ellentmondások kiemelése. 3. Az összes szakterület véleményének összesítő felsorolása, ellentmondások kiemelése. 4. Azonosságok, átfedések megfogalmazása az erősségek és a fejlesztést igénylő területek között. 5. Erősségek, fejlesztést igénylő területek meghatározása, illetve ezek említési gyakoriságának felmérése. A szöveghű vélemények kiértékelését követően a lényegi tartalmi kategóriák említési gyakorisága Azonosságok, átfedések az erősségek és a fejlesztést igénylő területek között A (+) (-) jelek az adott terület pozitív, illetve negatív említési gyakoriságát mutatják. - Elméleti ismeretek 20(+); 2(-). - Az elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása 2(+); 10(-). - Fizikai felkészítés és szinten tartás 8(+); 2(-). - Kommunikációs készség 2(+); 3(-). - Alakiasság 4(+); 7(-). - Tisztelettudat, fegyelmezettség 3(+); 7(-). Erősségek - Alkalmazkodó képesség, együttműködés 4x. - Színvonalas informatikai képzés 2x. - Idegen nyelvtudás 2x. - Szituációs kabinet használatához szükséges technikai és személyi feltételek biztosítása 2x. - Felkészült oktatói gárda 1x. Fejlesztést igénylő területek - Intézkedés taktikai ismeretek képzése 5x. - Hivatástudat és a testülethez való tartozás érzésének elmélyítése 2x. - Rezsimszabályok ismerete, alkalmazása 2x. - Magabiztosság, határozottság, önbizalom 2x. 54

55 - Több gyakorlati tapasztalat beépítése az oktatásba 2x. - A rendőri intézkedések írásos formában történő rögzítése 2x. - Komplexebb rendőri gondolkodás (szakterületi ismeretek összekapcsolása). - Függelmi viszonyok és az ide vonatkozó szabályok erősítése. - Közlekedési jogszabályok, szabályzók ismerete, napi változás követése. - Lőkiképzési felkészültség. - Fegyverkezelés és fegyverkezelési szabályok ismerete. - Kényszerítő eszközök használata. - Csapatszolgálat esetében a tömegkezelési feladatok során az alapvető mozgások elsajátítása, zárási-, valamint kutatási feladatok terepen való gyakorlása. - Összekapcsolni egyes elméleti tárgyakat a gyakorlati foglalkozásokkal (pl.: pszichológia - mérkőzésbiztosítási feladatok, tömegoszlatás, zárás - közlekedésrendészeti ismeretek, kutatás - általános szolgálati ismeretek). - A tanulók minden területen vegyenek részt szakmai gyakorlaton. Javaslat a vizsgálat eredményeinek további felhasználására A vizsgálat kompetenciasúlyozással kapcsolatos eredményei közül elsősorban a szakterületi kompetencia súlyozás eredményei azok, amelyek segítségével célirányosabbá, egyértelműbbé tehetők az iskolai képzés során az egyes szakterületeket érintő fejlesztések irányai. A munkacsoportok összehangolt munkájának eredményeként a szakmai ismeretek elsajátítása során, illetve azzal párhuzamosan lehetőség nyílik a jó szakterületi rendőr -re jellemző kompetenciák kialakítására, fejlesztésére, ami - a vizsgálat eredményeit látva - magában foglalja a jó rendőr -re jellemző kompetenciák meglétét, fejlesztését is. A szerző: rendőr alezredes a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola évfolyamparancsnoka 55

56 Szarka Jánosné A kompetenciamérések rendszere a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában Bevezetés Az oktatás tartalmi- és módszertani megújítását célzó innovációk közül az egyik legjelentősebb kezdeményezés az utóbbi években a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, illetve bevezetése volt közoktatási rendszerünk valamennyi intézmény típusára vonatkozóan. A rendészeti képzésben a kompetencia alapú moduláris rendszerű szakképzés - hasonlóan valamennyi szakmai képzést nyújtó intézményben folyó gyakorlathoz - a központi tantervben, illetve a szakmai- és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai-, személyes-, módszer- és társas kompetenciák kialakítására, illetve fejlesztésére irányul. A szakmai kompetenciák mérésére a tananyagegységek, tananyagelemek feldolgozását és a követelmények elsajátítását követően a modulzárásoknál, illetve a szakmai vizsgákon kerül sor. Képzési rendszerünkben a moduláris képzéshez alkalmazkodva fontosnak tartjuk, hogy a nevelő/oktató/képző munkánk folyamatában ne csak tantárgyakhoz kapcsolódó objektív teljesítményértékelési rendszert működtessünk, hanem a szakmai programban meghatározott tanulói kompetenciák fejlődését is nyomon tudjuk követni. A tanulói kompetenciák mérésére 2008-ban kompetenciamérési rendszert dolgoztunk ki, melynek ismérveit Pedagógiai Programunkban, valamint Módszertani útmutatóinkban rögzítettük. Az egyéni kompetenciamérések eredményeit Tehetséggondozó programunk megvalósításának folyamatában is hasznosítani tudjuk, mivel segíti a tehetségígéretek azonosítását, a programokba történő beválogatást. A teljes képzési időszakban lehetővé teszi tanulóink fejlődésének nyomon követését. A kompetencia fogalma A kompetencia fogalma az elmúlt években számos értelmezésen ment keresztül. Jelentése köznapi nyelven - valamire alkalmas, képes. Egy másik értelmezés szerint jelenti valakinek a tudását, valamire való képességét és hajlandóságát. Intézményünk az ismert defíniciók közül az alábbiakat választotta követendőnek: A kompetencia Összességében olyan viselkedések, melyek a munkakör hatékony ellátásához szükségesek. Egy személyiségjellemző csak akkor kompetencia, ha jelentősége van a teljesítmény szempontjából. Az olyan személyiség jellemző, ami nem járul hozzá a teljesítményhez, az nem kompetencia és nem használható az egyének értékelésére. (Szelestey Judit) A kompetencia olyan személyes jellemzőket takar, amelynek megléte elengedhetetlen az egyéni és szervezeti siker eléréséhez, amelynek birtokában a munkavállaló az adott munkakörben kiváló teljesítményt nyújt (Sarka Ferenc) 56

57 Szakmai programunkban leírt tartalmakra figyelemmel arra törekedtünk, hogy a tanulás folyamatában tanulóinknál kialakítsuk azokat a készségeket, képességeket, attitüdbeli jellemzőket, amelyek birtokában képessé válnak egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. Az intézmény kompetenciamérési rendszere Előzmények Az intézmény kompetenciamérési rendszerének kidolgozásakor figyelemmel voltunk a központi programban, illetve a szakmai vizsgakövetelményben meghatározott tartalmakra, valamint a német-magyar EU-twinning HR-projektben (2004.) leírtakra. Ez utóbbinak alapvető céljai között szerepelt egy kompetencia alapú fejlesztésközpontú, egységes emberi erőforrás-gazdálkodási, képzésitovábbképzési rendszernek a kialakítása a rendészeti területre jellemző munkakörökre vonatkozóan. A projektben a rendőri szakmára meghatározott alapkompetenciáknak a szakmai programunkba történő transzferálásával igyekeztünk a tanulói kompetenciák repertoárját bővíteni, illetve kompetencia alapú képzésünk hatékonyságát növelni. Fejlesztő munkánk következő állomása volt, amikor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szakmai irányításával 2006-ban kidolgoztuk A kompetencia alapú képzés módszertana című kézikönyvet, majd pedig képzéseket szerveztünk a rendészeti szakközépiskolai oktatók részére. A kompetenciamérési rendszer kidolgozását követően modulonként Módszertani útmutatókat készítettünk, illetve megtörtént a mérésben részt vevő oktatók felkészítése is. Kompetenciamérés PDCA ciklusa Kompetenciamérési rendszerünk kidolgozásának folyamatát az alábbi táblázat szemlélteti: Logikai fázis P D C A A kompetencia mérés folyamatának főbb területei A mérendő területek meghatározása, a mérési technológia kiválasztása, elkészítése, a mérés időpontjának meghatározása Végrehajtás Értékelések területe Kontrollmechanizmusok működtetése Példák a kompetencia mérés lehetséges folyamataira A mérés szabályozóinak kidolgozása. A mérés elvégzéséhez szükséges módszertani útmutató elkészítése. Az értékelendő kompetenciák összeállítása. A mérés kérdéseinek, feladatainak összeállítása. A méréshez szükséges személyi, anyagi, technikai feltételek megteremtése. A kompetenciák mérésének folyamata. Feladatok megoldása, tesztek/kérdőívek felvétele. A különféle kompetenciák egyidejű mérése. A mérést 3-5 fős megfigyelő csoport végzi. A mérések eredménye egyénenként és osztály szintű összesítésben, kompetencia kartonon és informatikai adatbázisban dokumentálásra kerül. Osztályfőnöki ellenőrzés folyamata. Szakmai iránymutatás, koordinációs tevékenységek folyamata. Önértékelés folyamata (a mérés eredményének egyénenkénti elemzését követően). Fejlesztendő területek meghatározása. A fejlesztendő területeken meghatározott tevékenységek, feladatok végrehajtása. Kommunikáció a szakemberek között. 57

58 Elvárt kompetenciák a rendészeti képzésben a) Szakmai programunk által determinált kompetenciák Személyes kompetenciák Adottságok Fizikai Állóképesség Megjelenés Fiziológiai Térlátás Kézügyesség Pszichológiai Stabilitás (érzelmi) Tűrőképesség Jellemvonás Elhivatottság Önfejlesztés Kitartás Stressz-tűrőképesség Társas kompetenciák Együttműködés Kapcsolatteremtés Empátia Határozottság Kommunikáció Közérthetőség Nyelvhelyesség Kifejezőképesség Módszer kompetenciák Gondolkodás Áttekintőképesség Kreativitás Problémamegoldás Információgyűjtés Tervezés Helyzetfelismerés Munkamódszer,munkastílus Terhelhetőség Körültekintés Figyelemösszpontosítás b) Az EU-twinning HR projektben kidolgozott kompetencia rendszer A szervezet elvárásainak megfelelően definiálja a kompetenciákat. A rendőri munkakörre 14 alapkompetenciát határoz meg, melyekhez súlyokat és szinteket rendel. Az érintett kompetenciák: alkalmazkodó képesség, döntési képesség, együttműködés, empátia, felelősségvállalás, kommunikáció, minőségre törekvés, önállóság, önbizalom, önfejlesztés-tanulási készség, önkontroll, problémamegoldó képesség, szabálytudat, teljesítményorientáció. (Ezek egy része a fenti felsorolásban is megtalálható.) Kompetenciamérési rendszerünk kidolgozásakor a két említett anyagban megfogalmazottakra figyelemmel a rendészeti intézmények képviselőivel együttműködve döntöttünk a mérendő kompetenciák köréről. A mérés-értékelés folyamatában alkalmazott módszerek, eljárások, illetve a mérőeszközök kiválasztásában az intézmények autonómiája azonban megmaradt. 58

59 Intézményünk a tanulói alapkompetenciák mérésének végrehajtásához négy marker ponton határozott meg feladatokat, illetve módszereket és eszközöket az alábbiak szerint: 1. Marker pont: Bemeneti kompetenciamérés Kompetencia Mérés tárgya Mérőeszközök Önismeret Kommunikáció: Kapcsolatteremtés, fenntartás. Közérthetőség. a) Összefüggő beszéd. Kifejezésmód. Szókincs. Tekintet (szemkontaktus). Metakommunikáció (testbeszéd). b)értelmezi a kapott információt. Módosítja véleményét. Beszéd érthetősége. a)interjú, megfigyelés - Mutatkozzon be, beszéljen önmagáról a megadott szempontok szerint. Önismereti kérdőív kitöltése, diagram felrajzolása. b) AC Hajótörött gyakorlat. Együttműködés: Alkalmazkodóképesség. Empátia. Önbizalom. Önkontroll. Problémamegoldás: Felelősségvállalás. Minőségre törekvés. Határozottság. Szabálytudat. Önállóság. Rugalmasság. Helyzetfelismerés (körültekintés, elővigyázatosság). Önfejlesztés: Tanulásképesség. Teljesítményorientáció. Feladatban való részvétel. Empátia. Javaslatok megfogalmazása. Analizálás. Szintetizálás. Mások véleményének hasznosítása. Felismeri hiányosságait. Képes változtatni a véleményén. Elfogadja mások észrevételeit. Mások észrevételeit hasznosítja. AC Hajótörött gyakorlat AC Hajótörött gyakorlat AC Hajótörött gyakorlat. 2. Marker pont: 0725-es modul befejezését követő kompetenciamérés Kompetencia Mérés tárgya Mérőeszközök Megfigyelés, AC 1 Kommunikáció: perces felkészülés Beszéd érthetősége. Szövegértés. Beszéd érthetősége. Szöveg megértése. után beszéljen 3 Információ felfogása. Kifejezésmód. Tudja e használni a kapott információkat? percig, melybe építse Szókincs. Megjelenés. Öltözködése, megjelenése. be az előre megadott szempontokat. Önfejlesztés: Tapasztalatcsere. Hiányzó ismereteinek megszerzése. Mások észrevételeinek hasznosítása. Konfliktuskezelés Helyzetfelismerés: Felismerő képesség. Megfigyelő képesség. Elhivatottság: Mennyire átlagos. Neki való-e ez a pálya. Gyakorlatias. Megfontolt. Érzelmi stabilitás: Befelé forduló. Érzelmi indulati. Racionális. Kifelé forduló. Önismeret. Olvasottság. Észrevételek felfogása. Észrevételek hasznosítása. Az egyéni konfliktusmegoldás módja. Az egyén helyzetfelismerése. Összefüggések felismerése. Megoldási javaslat. Döntés. Helyzetkezelés. Az egyén ismereteinek alkalmazása. Érzelmileg stabil, kiegyensúlyozott. Megnyilvánulásaiban nyugodt, megfontolt. Feszültséget jól kezel. 59 Interjú előre meghatározott témákban, kérdésekkel. Thomas Killman kérdőív. AC szituációs gyakorlatok. Hajlam és hivatás kérdőív. Önismereti teszt.

60 3. Marker pont: 0731 modul befejezését követően Kompetencia Mérés tárgya Mérőeszközök Önismeret Eredmények összehasonlítása a bemeneti mérés eredményeivel. A rendőri szempontból fontos viselkedésjegyek kiemelése. Önismereti kérdőív kitöltése, diagram felrajzolása. Teljesítményorientáció: Reális célok megfogalmazása. Célok elérésére való törekvés. Szakmai kihívást jelentő célok megfogalmazása. Önbizalom: Bízik képességeiben a problémák megoldásában. Bízik saját ítéletében. Nem erőlteti rá elképzeléseit a másikra. Önállóság Problémamegoldás Döntési képesség Önkontroll Önfejlesztés-tanulási készség: Ismeri-e hiányosságait? Utána olvas-e hiányzó ismereteinek, azok pótlása érdekében? Képesnek tartja-e magát a rendőri feladatok ellátására? Milyen tapasztalatokat szerzett a gyakorlat során? Sikeresség megfogalmazása. Sikeresség feltételeinek ismerete. Mennyire reálisak a célok? Vannak-e karrier elképzelései? Milyen a munkastílusa? Miben látja a munkájának hasznát? Váratlan helyzetekben hogyan hoz döntést? Hisz-e abban, hogy képes megoldani a feladatot? Bízik-e saját megoldásában? Nem erőlteti-e másokra véleményét? Szükség esetén korrigáljae véleményét? A másoktól kapott információ értelmezése. Váratlan helyzetekben támaszkodik-e mások tapasztalataira? A helyzet megoldása értekében képes-e elfogadni mások javaslatait? A helyzet felismerése. A probléma azonosítása. A másik fél által kiválasztott megoldás végig vitele. Információgyűjtés a döntés meghozatalához. Döntés meghozatala mások segítségével. Megőrzi nyugalmát. Kezelni tudja érzelmeit. Igyekszik-e pótolni hiányzó ismereteit? Elfogadja-e mások javaslatait? Képesnek tartja-e magát a rendőri feladatok ellátására? Tapasztalatszerzése megvalósult-e a gyakorlat során? Tapasztalatokat cserél-e másokkal? Interjú. Sikerkeresés kudarc kerülés kérdőív. Szituációs gyakorlatok megoldása önállóan, majd közösen kompromisszummal AC szituációs gyakorlatok megoldása páros munkával. AC szituációs gyakorlatok megoldása páros munkával. AC szituációs gyakorlatok megoldása páros munkával. AC szituációs gyakorlatok megoldása páros munkával. Interjú előre megfogalmazott kérdésekkel. 4. Marker pont: 0738-as modul, illetve 0732-es modul zárása után Elágazás: 0738 Közrendvédelmi rendőr 0732 Határrendészeti rendőr Kompetencia Mérés tárgya Mérőeszközök Előző kompetenciaméréseknél problémaként jelentkezett területek kontrollmérése: Kommunikáció. Problémamegoldás. Helyzetfelismerés. Döntési képesség. Érzelmi stabilitás Mért területek megegyeznek a modulzárásoknál leírtakkal. Új kompetencia: Határozottság. Fellépése, cselekedete adott helyzetben céltudatos, magabiztos. Véleményét, nézetét képes a meggyőzés eszközével megvédeni, elfogadtatni. AC szituációs gyakorlatok megoldása páros munkával. 60

61 A kompetenciaméréseket az osztályfőnökök, valamint további 2 fő, - akik adott évfolyamokhoz kijelölt oktatók - végzik. A mérési eredmények alapján meghatározásra kerülnek a tanulók számára egyéni szinten a fejlesztési irányok, illetve feladatok. A tanulói kompetencia fejlődésében tapasztalható változások Fejlődési naplóban követhetőek nyomon. A marker pontokon mért eredmények a Fejlődési napló részei. A kompetenciaméréseket tesztek, kérdőívek, interjúk, illetve az AC módszer alkalmazásával végezzük, ahogy azt a táblázat is szemlélteti. A kompetenciamérések befejezését követően a mért kompetenciák egyéni szinten történő teljesítésétől függően az alábbiak szerint minősítjük tanulóink teljesítményét: - Kiváló (K) - Megfelelt (minimum szint) (M) - Fejlesztendő (F) - További vizsgálat szükséges (T) Intézményünkben az alapkompetenciák fejlesztését, illetve a kompetenciamérések eredményeit nemcsak a hatékony munkavégzéshez szükséges kompetenciáknak a kialakítása, illetve a fejlesztés irányainak meghatározása miatt tartjuk fontos feladatunknak, hanem az iskolai tehetséggondozásban kitűzött célok megvalósítása miatt is. Általa egy olyan tehetségazonosítási eszközzel tudjuk bővíteni a tehetségígéretek felkutatására irányuló eszközrepertoárunkat, melynek birtokában nagyobb eséllyel tudjuk megtalálni azokat a fiatalokat, akik az átlagnál jobb képességekkel rendelkeznek és tehetségük kibontakoztatására a választott szakmában remélhetően lehetőségük is lesz. A kompetenciamérés gyakorlati megvalósításáról, illetve a tehetségazonosítás folyamatában alkalmazott egyéb módszereknek és eszközöknek az alkalmazásáról a Tehetséges tanulók azonosítása, valamint mérések alkalmazása a Tehetséggondozó programban című anyagban az érdeklődők bővebben olvashatnak. A szerző: minőségbiztosítási kiemelt főelőadó Miskolci Rendészeti Szakközépiskola a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének óraadó tanára Felhasznált irodalom: Szelestey Judit: Kompetencia rendszer kompetencia térkép, Bp,2007. Sarka Ferenc: Módszertani útmutató a kompetenciaméréshez, MRSZKI, Miskolc, Virág László - Bittman Tibor: Összefoglaló tanulmány a kompetencia alapú HR-rendszer alkalmazásához, Duna Palota Kulturális Kht. Budapest,

62 Bárány Zoltán A tehetséges tanulók azonosítása, valamint mérések alkalmazása a Tehetséggondozó programban A tehetséges tanulók azonosítására és beválogatására a már alkalmazott kompetenciamérések eszközei mellett további módszereket és mérőeszközöket dolgoztunk ki és használtunk a pályázati projekt megvalósítása során. A tanuló kompetenciáinak mérése és értékelése Az iskola nevelőtestületének döntése értelmében a tanulók kompetenciáit a képzés során négy marker ponton mérjük, és a mérés eredményei alapján határozzuk meg a fejlesztési irányokat az osztály-, illetve az egyén szintjén. A tanulók kompetenciamérését az osztályfőnök pedagógus és indokolt esetben pszichológus segítséggel végzi. A képzés során a tanuló fejlődését folyamatosan figyelemmel kíséri. A kompetenciamérés folyamatában az előző fejezetben meghatározott marker pontokhoz kidolgozott mérőeszközök alkalmazásával a mérést végző személyek az előre elkészített értékelő lapokon jelölik a tanulók által elért teljesítményeket, azaz a kompetencia szinteket. Az így kapott eredmények rögzítésével készül el a tanuló kompetencia kartonja, melynek alapján meghatározásra kerülnek a fejlesztendő területek. A tanuló kívánatos fejlesztésének érdekében az osztályfőnök az osztályban tanító szaktanárokkal folyamatos kapcsolatot tart, akiket tájékoztat az eredményekről, a saját megállapításairól, a fejlesztési feladatokról, s egyúttal információt gyűjt az oktatóktól a tanulók fejlődéséről, az egyes kompetenciák változásáról. Az osztályfőnök az osztály tanulóiról Fejlődési naplót vezet, melyben nyomon követhető a tanulók kompetenciáinak változása is. A tanulóknak az egyes marker pontokon mért eredményei alapján elkészített kompetencia-térképe részét képezi a Fejlődési naplónak. A kompetenciamérés eredményeit felhasználjuk a tehetséges tanulók azonosításában is. A mérési eredmények összesített adatai alapján adatbázist készítünk a több területen kiemelkedő teljesítményre képes tanulókról. Az adatbázis egyik szűrője lehet a tehetségazonosítás, beválogatás folyamatának. Osztályfőnöki ajánlás Felhasználhatók a Fejlődési napló adatai, továbbá az elsős tanulóknak a tanév kezdetén elkészített önéletrajza, amelyben célszerű előre megadott szempontokat meghatározni (érdeklődési kör, kiemelkedő teljesítmények, miben szeretné magát a tanuló kipróbálni, stb.). A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola informatikai rendszerébe (ILIAS program) osztályonként a Fejlődési napló felvitelre kerül és feltöltését követően adatbázisként is funkcionál. A Fejlődési napló folyamatos vezetéséért az adott osztály osztályfőnöke a felelős. A második évfolyamos tanulóknál a beválogatás első részében az osztályfőnökök saját tapasztalataik alapján ajánlást tesznek arra vonatkozóan, hogy kik azok a diákok, akik véleményük szerint alkalmasak lennének a tehetséggondozásban történő részvételre. Az osztályfőnökök csak általános, egyéni kompetenciákat vesznek figyelembe, nem tesznek konkrét javaslatot arra vonatkozóan, hogy a tanuló milyen szakterületen vegyen részt a programban. 62

63 Az első éves tanulók esetében lehetőséget biztosítunk az osztályfőnökök számára, hogy a tanulók hozott eredményeit figyelembe véve (nyelvvizsga, ECDL vizsga, sportteljesítmény, szakképesítés, stb.) a meghirdetett MF-es tananyagelemekbe történő beválogatáshoz osztályaikból javaslatot tegyenek. Az osztályfőnökök számára az osztálynévsort tartalmazó táblázatot az iskolai belső hálón rendelkezésükre bocsátjuk. Itt jelölhetik ki azokat a tanulókat, akiket javasolnak a programban való részvételre. A javasolt tanulók neve után az osztályfőnök X-et tesz, a megjegyzés rovatban pedig, amennyiben gondolja, indokolhatja is döntését. Szaktanári ajánlás Az osztályfőnöki ajánlással egy időben az adott területen tanító szaktanárok is javaslatot tesznek arra, hogy saját szakterületükön mely diákokat tartják alkalmasnak az adott tehetséggondozó programban való részvételre. A szaktanár a tanulót már a konkrét tehetségfejlesztő programba javasolja, melyhez figyelembe veszi a tanuló egyéni kompetenciáit, a tanulmányi eredményét, az órán tanúsított aktivitását, egyéni érdeklődési területét, az adott területhez kapcsolódó tanórán kívüli munkáját. A szaktanárok táblázatát a különböző területeken (közrendvédelem, intézkedés - módszertan, közlekedés, idegen nyelv, kriminalisztika, stb.) tanító szaktanár tölti ki (aki lehet az osztályfőnök is függetlenül az osztályfőnöki javaslatától) és az adatbázisban elhelyezi. Minden általa tanított osztálynál a javasolt tanuló mellé X-et tesz az osztály névsorát tartalmazó táblázatba. Valamennyi szaktanár rendelkezik egy saját mappával, melyben ezek az adatok megtalálhatók. A párhuzamos beválogatás célja, hogy az osztályfőnökök és a szaktanárok egymástól függetlenül tegyenek javaslatot a tehetséges tanulók azonosítására, ezzel elkerülve azt, hogy bármely területen tehetséget mutató tanulók esetleg kimaradjanak a programból. A tanulmányi eredmény szerepeltetése a beválogatási rendszerben A tanulmányi eredmények, mint válogatási szempontok tantárgyanként változóak, függően attól, hogy egy tantárgy hány tananyagelemből áll, van-e köztesvizsga az adott tantárgyból, illetve a köztesvizsga követelményrendszerben szerepel-e az a tananyagelem vagy témakör. A fentiek alapján egységes értékelési rendszer itt nem adható, így a tehetséges tanulók azonosítására az adott terület szaktanára által megadott tanulmányi eredmények szolgálnak, amelyeket a beválogatás szempontjából fontosnak tartanak. Ez több érdemjegy esetén külön súlyozásra is kerül. Így lesznek olyan érdemjegyek, amelyek nagyobb, és lesznek olyanok, amelyek kisebb súllyal esnek latba a beválogatásnál. Ajánlások összegzése Az osztályfőnöki és a szaktanári javaslatok, ajánlások alapján minden MF-es szakterülethez elkészül egy adatbázis. Az adott terület adatbázisa tartalmazza mind az osztályfőnöki, mind az adott szakterület szaktanári javaslatait. Egy adott diák több szakterület adatbázisában is szerepelhet. 63

64 Tanulói rangsorolás Abban az esetben, ha egy diák több területen is érintett, akkor saját érdeklődési körének megfelelően rangsorolja az érintett területeket. A tanulók önkéntességének érvényre juttatása érdekében (lehet, hogy egy tanuló több területre is jelentkezni kíván) a szaktanári vagy osztályfőnöki javaslattal rendelkező tanulókat arra kérjük, hogy állítsanak fel egy rangsort, mely területen kívánnák tehetségüket leginkább kibontakoztatni (pl.: 1. közlekedés, 2. közrendvédelem, 3. intézkedés-módszertan, stb.). Ezt az érintett tanulók osztályszinten az osztályfőnök bevonásával, segítségével töltik ki elektronikus úton (kb. 30 fő/ MF). A rangsorolás célja: - Egy diák ne kerüljön egyszerre több helyre. - Minden területen maradjon megfelelő tanulói létszám, mely a speciális, szaktanári szűrésnek teret biztosít. A speciális szűrés A beválogatási csoport feladata, hogy a rangsor alapján olyan egyéni listákat hozzon létre az MF-es tananyagelemekhez, ahol minden diák csak egy helyen szerepel, és minden szakterülethez biztosítson megfelelő létszámot a további szűréshez. Minden tananyagelemnél megjelenik azon tanulók listája, akik közül a szaktanár a tehetséggondozó program céljainak megfelelően, speciális szűréssel kialakítja a program résztvevőinek körét. A lappangó tehetségek azonosítása A lappangó tehetségesek feltérképezése érdekében széles körű és kiterjedt propaganda tevékenységet folytatunk az iskolán a fenti módszerekkel be nem válogatott megbújó, rejtekező tehetségek beazonosítása érdekében. Számukra kurzusonként további 2-5 üres helyet fenntartunk, melyek betöltéséhez az önként jelentkező tanulókat a speciális szaktanári válogatásra irányítjuk a többi tanulóval együtt. 64

65 A tehetségazonosítás, beválogatás PDCA ciklusa Logikai fázis A tehetségazonosítás beválogatás folyamatának főbb területei A beválogatás szempontrendszerének meghatározása. Adatbázisok kialakítása. Példák a tehetségazonosítás, beválogatás lehetséges folyamataira Az adatbázisok feltöltése. P D C A Mérési eszközkészlet összeállítása. A mérés(ek) időpontjának meghatározása. Végrehajtás. Értékelések területe. Kontrollmechanizmusok működtetése. A mérés szabályozóinak kidolgozása. A mérés kérdéseinek összeállítása. A méréshez szükséges személyi, anyagi, technikai feltételek megteremtése. Az adatbázisok felhasználása, osztályfőnöki és szaktanári ajánlás, mérések folyamata, feladatok, tesztek végrehajtása alapján. A beválogatás több szakaszban történő végrehajtása. A mérések eredménye alapján tanulók beválogatása. Szakmai iránymutatás, koordinációs tevékenységek folyamata. Kontrollmérések. Kommunikációs folyamatok. A tehetségazonosítás és beválogatás folyamatábrája Kompetencia mérések végrehajtása, kiértékelése, adatbank elkészítése Tanulói önkéntes jelentkezés, fakultatív foglalkozásokra, feladatokra Tananyagelemek, objektív értékelések, adatbankjának felhasználása Osztályfőnöki ajánlás Tanulmányi eredmény Adatok kiértékelése, előszűrés, leválogatás Szaktanári ajánlás Mérési eszközkészlet összeállítása Mérés, beválogatás a csoportba 65

66 Milyen mérésekre került sor a tehetséggondozó projekt megvalósítása során? Az IQ (Intelligence Quotient, azaz intelligenciahányados) egy viszonyító szám, amelynek segítségével kimutatható, hogy a vizsgált személy pillanatnyi értelmi képessége (értsd: intelligenciája) és az azonos életkorú, átlagos értelmi képességekkel rendelkező személy szellemi teljesítménye között milyen mértékű pozitív vagy negatív eltérés tapasztalható. Pszichológus irányításával történik. Az EQ (Emotional Quotient) az érzelmi intelligencia IQ-hoz hasonló elven megalkotott mérési módja, illetve ennek eredménye. Mivel a mérése nem egységes, az egyes módszerek gyakran nem hasonlíthatóak össze, csupán az azonos módszerrel vizsgált eredményekből lehet következtetéseket levonni. Az érzelmi intelligencia (EQ) olyan képességek összefoglaló megnevezése, mint önmagunk ösztönzése, a csalódásokkal dacoló, rendíthetetlen kitartás, az indulatok lefékezése, a vágykielégítés késleltetése, hangulatváltozásaink kiegyensúlyozása, az empátia és a remény. Az ambíció, az önkontroll és az önismeret, szintén az érzelmi intelligencia fejlettségére utal. Az iskolában a tehetséggondozó program során pszichológus irányításával és értékelésével a SEMIQ tesztet alkalmaztuk. Motiváció: ami cselekvésre késztet, ösztönöz, mozgat. Tulajdonképpen a nem tudatos szükségleti állapot tudatos megélése. A cselekvés, amelyre a motívum késztet (ösztönöz) bennünket, rendszerint valamilyen szükséglet kielégítése. A motivációs állapotok irányítják és aktiválják viselkedésünket. Tudatosan megválaszthatjuk, hogy motívumaink alapján cselekszünk-e, de a motivációk már tudatalatti szinten is kifejtik hatásukat. A motiváció forrásai: belső késztetések és külső ösztönzők. A külső ösztönző tényezők a motivált viselkedés célpontjai és ezért jutalom-értékek. Az iskolában a tehetséggondozó program során nyomtatott formátumú iskolai motivációs tesztet töltöttek ki a beválogatott tanulóink. A tesztet a fejlesztő team tagjai értékelték ki pszichológus irányítása mellett. Kreativitás A kreativitás alkotóképességet, újszerű dolgok létrehozásának képességét jelenti, amely lehetővé teszi előzetes ismereteink, tapasztalataink közötti kapcsolatok létrehozását. Szakpszichológusi értékelés A fentebbi négy mérés eredményét szakpszichológus értékelte ki. A kiértékelés eredményébe teljes körű betekintési jogot a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola vezetői és a vizsgálatban közreműködő pedagógusok kaptak. Személyi és adatvédelmi okokból a kiértékelésben nem szerepelnek nevek, csak kódszámokra történő utalások (pl.: 1. tanuló). Az anyagban elhelyezésre került a kódszámokhoz rendelt névsor, amely szükség esetén az erre jogosultaknak a vizsgált személyek azonosítására adott lehetőséget. Az iskolában a tanulókkal elvégzett vizsgálatok eredményét személyenként egyetlen értékbe, tehetségindexbe kódolta. 66

67 Renzulli-Hartman tehetségbecslő skála A beválogatott tanulók miután részt vettek a fakultációkon, a fakultációt vezető tanár kitöltötte személyenként a Renzulli-Hartman féle skálát, amely összesítve kiértékelésre került. Pszichológiai immunvizsgálat A tehetség azonosítására és a tehetséggondozásban részt vett tanuló fejlődésének kimutatására is alkalmas 80 kérdéses teszt, kontrollmérésként is alkalmazható. A teszt alapján az alábbi főbb jellemzők mutathatóak ki a vizsgált személynél: - Pozitív gondolkodás. - Kontrollérzés. - Koherencia érzés. - Öntisztelet. - Növekedésérzés. - Kihívás. - Rugalmasság. - Empátia. - Leleményesség. - Én-hatékonyság. - Társas mobilitás. - Szociális alkotóképesség. - Szinkronképesség. - Érzelmi kontroll. - Ingerlékenység, gátlás. A főbb jellemzőkben az alábbiak szerint jellemezhetőek a vizsgált személyek: - Teljes mértékben jellemző. - Majdnem jellemző. - Néha jellemző. - Alig, vagy sosem jellemző. A teszt befejeztével az eredmény diagramon jeleníthető meg. A szakmai területen történő mérések A beválogatást követően a szakmai ismeretekről, készségekről készített mérőeszközöket az MF-es tananyagelemek útmutatói, képzési tematikái tartalmazzák. A szerző rendőr alezredes a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola kiemelt főtanára az iskolai minőségfejlesztési csoport tagja 67

68 Sarka Ferenc A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola tanulóinak a Renzulli-Hartman skála alapján végzett tehetségazonosítása Összefoglaló Elméleti megközelítés A modern tehetségkutatás egyik jelentős állomása 1997-re tehető, amikor a Connecticut Egyetemen Joseph Renzulli lerakja háromkörös tehetségkoncepcióját, a ma is világszerte alkalmazott elméletének alapját. Elmélete három, a kreatív/produktív emberekre jellemző tulajdonságra épül. Ez a három komponens a következő: - Átlagon felüli képességek. - Feladat iránti elkötelezettség. - Kreativitás. Az átlagon felüli képességek mind az általános, mind a speciális képességeket magukba foglalják. Úgy kell értelmezni, mint az adott témában elérhető legmagasabb teljesítményszintet. A feladat iránti elkötelezettség a motivációhoz (cselekvésre késztető belső állapot) hasonlítható. Ezt úgy lehet elképzelni, hogy az illető lelkesedik a feladatért, az vonzza őt. A kreativitás egy olyan átfogóbb fogalom, amit máshol zseninek, eminensnek neveznek (Balogh 2006.) Renzulli szerint a három elem interakciója vezet a tehetséges viselkedéshez. Minden tulajdonság szükséges és egyenlő szerepet játszik A Renzulli-Hartman skála leírása (Dr. Tóth László: A tanulói személyiség megismerése című írása alapján) Ez a skála azzal a céllal készült, hogy elősegítse a tehetséges tanulók kiválasztását, illetve azonosítását bizonyos tulajdonságok és viselkedéses kategóriák alapján. Eredeti neve: Renzulli-Hartman skála a kiemelkedő tanulók viselkedésjellemzőinek becslésére. A skála a Renzulli által leírt háromkörös tehetségmodellre épül, a tehetség három összetevőjére: az átlagon felüli intellektuális képességekre, a feladat iránti elkötelezettségre és a kreativitásra. A három kör metszete adja a modellben a tehetséget (T). Renzulli és Hartman skála összeállításakor némileg változtattak az elnevezéseken és az eredeti három tényezőhöz egy negyedik területet is csatoltak. A skála leírásában 68

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban

A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban A vezető szerepe és feladatai a tehetséggondozásban Közoktatásvezetők V. Országos Konferenciája Pécs, 2010. szeptember 23. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke l_balogh@tigris.unideb.hu

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27.

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. A HATÉKONY TEHETSÉGGONDOZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI KRITÉRIUMAI Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Tehetséghidak Program

Részletesebben

Múlt, jelen, jövő. A múltban már ott a jelen és csírázik a jövő. A jelenben még él a múlt és belép a jövő. A jövő gyökere a múltból, jelenből szívja életét. Mácz István Kora gyermekkori tehetséggondozás

Részletesebben

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT

2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT T Ó T H I L O N A K I E M E L T F Ő E L Ő A D Ó ELŐZMÉNYEK 2008 Tehetséggondozó Program kidolgozása és működtetése 2008 AKKREDITÁLT TEHETSÉGPONT Saját szakmai sajátosságainkhoz illeszkedő tehetséggondozó

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika

Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika 2010. Tehetséggondozó műhely az egészség szolgálatában Tehetségazonosító metodika A felsőoktatási, továbbképzési és pályakezdési tehetségműhelyek támogatása NTP-OKA-I pályázat része Készítette: Kissné

Részletesebben

A tehetséges tanulók azonosítása, beválogatása, valamint mérések alkalmazása a tehetséggondozó programban. Készítette: Bárány Zoltán r.

A tehetséges tanulók azonosítása, beválogatása, valamint mérések alkalmazása a tehetséggondozó programban. Készítette: Bárány Zoltán r. A tehetséges tanulók azonosítása, beválogatása, valamint mérések alkalmazása a tehetséggondozó programban. Készítette: Bárány Zoltán r. alezredes Logikai fázis A tehetségazonosítás beválogatás folyamatának

Részletesebben

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik

A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik A Nemzeti Tehetség Program, a Nemzeti Tehetség Alap és pályázataik Géniusz Országos Tehetségnap Budapest, 2010. március 27. Sarka Ferenc a Magyar Tehetséggondozó Társaság alelnöke A tehetségsegítés nemzeti

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ

TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ TEHETSÉGPROGRAM HAJÓS ALFRÉD ÁLTALÁNOS ISKOLA GÖDÖLLŐ 2010. A magyar iskolai tehetséggondozásnak jelentős értékei vannak, ezzel Európa élvonalában vagyunk a nemzetközi értékelések alapján, de ahhoz, hogy

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A

HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A HOGYAN JELEZHETŐ ELŐRE A MUNKATÁRSAK BEVÁLÁSA? A BELSŐ ÉRTÉKELŐ KÖZPONT MÓDSZEREI ÉS S BEVÁLÁSVIZSG SVIZSGÁLATA Budapest, 2010.03.25. PSZE HR Szakmai nap Előadó: Besze Judit BÉK módszergazda. 1/28 BEVÁLÁS

Részletesebben

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő

Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő Azonosító, cím Szakmai tartalom Keret, támogatott pályázatok száma, intenzitás Benyújtási határidő A tehetségsegítő programokban korábban vagy jelenleg részt vevő tehetséges fiatalok kortárs tehetségsegítővé

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február

TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010. 2010. február TEHETSÉGGONDOZÁSI PROGRAMTERV A NASZÁLY-GALGA TISZKBEN 2010 2010. február 1 I. A Naszály-Galga TISZK Tehetséggondozó Programjának céljai A Naszály-Galga TISZK tehetséggondozó programjának célja, hogy elősegítse

Részletesebben

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője

Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője Mentler Mariann MTT Nyugat-dunántúli szekció vezetője 1980-as évek: a tömegoktatás következménye a tehetségvédelem újraéledése (nemzetközi, hazai) Megalakul a Tehetség Világtanács (1975), majd az Európai

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei

Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzésben való részvétel feltételei Az iskolai rendszeren kívüli rendőr szakképzés célja Az iskolarendszeren kívüli rendőr szakképzés célja, hogy a rendőrség középfokú szakképesítéshez kötött beosztásaiba előírt szakképzettség megszerzését

Részletesebben

A Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat szerepe és lehetőségei a tehetséggondozásban

A Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat szerepe és lehetőségei a tehetséggondozásban A Debreceni Tehetséggondozó Központ Pedagógiai Szakszolgálat szerepe és lehetőségei a tehetséggondozásban Nevelési Tanácsadók Konferenciája Budapest, 2011. november 10. Dr. Dömösiné Rápolti Éva Az emberi

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő

A tehetségazonosítás néhány lehetősége. Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő A tehetségazonosítás néhány lehetősége Maadadiné Borbély Mária tehetséggondozási szakértő Milgram mátrix Felnőttkorban tehetséges ember Felnőttkorban tehetséget nem mutató ember Gyermekkorban jelentkező

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

KOMPLEX FEJLESZTŐ PROGRAMOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN

KOMPLEX FEJLESZTŐ PROGRAMOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN KOMPLEX FEJLESZTŐ PROGRAMOK A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke MATEHETSZ elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További források: www.mateh.hu www.tehetseg.hu I.

Részletesebben

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője

Arany János Programokról. 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Arany János Programokról 2013. augusztus 22. Dr. Polonkai Mária c. egyetemi docens Arany János Programok szakmai vezetője Az Arany János Programokról Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Nemzeti Tehetségfejlesztési

Részletesebben

A tehetséges tanulókkal történő foglalkozás háttere

A tehetséges tanulókkal történő foglalkozás háttere Varga Erzsébet Oktatási törvény adta lehetőség. Tehetségek jelenléte az iskolában, szülői igény. A tehetséges tanulókkal történő foglalkozás háttere Pedagógusok szakmai hivatástudata. A tehetséggondozás

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány

Cogito Általános Művelődési Központ TÁMOP 3.1.5-09/A-2-2010-0417 Projektzáró tanulmány. Projektzáró tanulmány Projektzáró tanulmány 1 Projektzáró tanulmány Az elvégzett képzés főbb jellemzői Az elvégzett képzés neve: Egyéni bánásmód differenciált tanulásszervezés pedagógus szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés

Részletesebben

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában

Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Komplex tehetséggondozó program a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola és Óvodában Az iskola bemutatása Ahol a tehetség kiművelése a lehető legtökéletesebbre, Istenre irányul és ahol az elismerést

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

A Sátoraljaújhelyi Tehetségpont hatókörében működő műhelyek működési rendje

A Sátoraljaújhelyi Tehetségpont hatókörében működő műhelyek működési rendje A Sátoraljaújhelyi Tehetségpont hatókörében működő műhelyek működési rendje I. Alapfogalmak A Működési rend fogalomhasználata azonos az Országos Tehetségpont által kiadott Fogalomtár a Tehetségpontok számára

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

Az értékelés rendszere

Az értékelés rendszere Az értékelés rendszere Terület, szempont Információforrás Indikátorok Súlyozás. Adminisztráció Elvégzi a pedagógiai tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli tevékenységet. Haladási és értékelő napló vezetése;

Részletesebben

Az új típusú szaktanácsadás

Az új típusú szaktanácsadás Az új típusú szaktanácsadás Dr. Pompor Zoltán szakmai vezető TÁMOP 3.1.5/12 A TÁMOP 3.1.5/12-ben megvalósuló fejlesztések Az Oktatási Hivatal, az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft és az Oktatáskutató

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK FEJLESZTÉSE EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA Dr. Kaposi József XXI. századi közoktatás, a

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék

Szent Mór Iskolaközpont Pedagógiai Program. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék I. FEJEZET: AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA... 1. 1. Anyagi és személyi feltételek... 1. 2. Küldetésnyilatkozat... 2. 3. A pedagógiai program jogszabályi háttere... 3. 4. Az iskola hivatalos adatai...

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Tehetséggondozó Programja

A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Tehetséggondozó Programja .. fejlett személyiség nélkül nehezen képzelhető el a tehetség kibontakoztatása. (Geffert 1989.) A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Tehetséggondozó Programja 1. Helyzetelemzés, a programalkotás körülményei:

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában

Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Az OFI szerepe a pedagógiai szakmai szolgáltatások megújításában Hancock Márta Szombathely 2013. 08. 28. Az előadás témái A pedagógiai szakmai szolgáltatások jogszabályi háttere A pedagógiai szakmai szolgáltatások

Részletesebben

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak

GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR. szakirányú továbbképzési szak GYAKORLATVEZETŐ MENTORTANÁR szakirányú továbbképzési szak Képzés célja: A megújuló tanárképzésben a mentortanár képzés célja a pedagógiai kultúra megerősítése, amelynek segítségével a tanárjelöltek nyitottak

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán

Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán Dr. Konczosné dr. Szombathelyi Márta Tehetség- és motivációs modell kidolgozásának kérdései a SZE TMDK kapcsán A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században

Részletesebben

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák

A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák Zachár László A munka világával kapcsolatos tulajdonságok, a kulcskompetenciák HEFOP 3.5.1. Korszerű felnőttképzési módszerek kidolgozása és alkalmazása Tanár-továbbképzési alprogram Szemináriumok Budapest

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.

Részletesebben

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE: IKT.SZ.: 34 78 / 28 1 / 2015. O R S Z Á G O S K O M P E T E N C I A M É R É S I N T É Z K E D É S I T E R V MECSEKALJAI ÁLTALÁNOS ISKOLA JURISICS UTCAI ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA PÉCS, 2015. MÁRCIUS 18. KÉSZÍTETTE:

Részletesebben

Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei:

Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Miért kistérségi? Szakmai-kapcsolati tőkénk előzményei: Pedagógiai szakmai szolgáltatás (1997-2012) Tiszaújváros Közoktatási Ellátási Körzet (1997-2005) Tiszaújváros Kistérség Többcélú Társulás (2005-2012)

Részletesebben

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány

A felsőoktatás-pedagógiai szakirány ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi mesterképzési szak A felsőoktatás-pedagógiai szakirány Tájékoztató anyag (2015.december) Tartalom A szakirány céljai... 2 A képzésben érdekeltek köre...

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely:

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. Lakcíme/tartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési dátum (év, hó, nap): Születési hely: Anyja neve: Lakcímetartózkodási

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN

TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN PSIDIUM AKKREDITÁCIÓS KÉPZÉS TÁJÉKOZTATÓ PSIDIUM RENDSZERISMERETI KÉPZÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ MÓDSZEREK A HUMÁNERŐFORRÁS MENEDZSMENTBEN OBJEKTIVITÁS ÉS MÉRHETŐSÉG BEVEZETÉSE PAK TÁJÉKOZTATÓ Programjaink célja,

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV RENDÉSZET ÁGAZATHOZ

SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV RENDÉSZET ÁGAZATHOZ SZAKKÉPZÉSI HELYI TANTERV RENDÉSZET ÁGAZATHOZ 468 Tantárgyak, témakörök Fegyveres szervek és vagyonvédelem I. A magyarországi fegyveres szervek története Fegyveres szervek alapismeretek A fegyveres szervek

Részletesebben

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR

TÁMOP 3.4.3 08/2 Iskolai tehetséggondozás MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 MŰVÉSZETI TEHETSÉGKÖR TÁMOP 3.4.3 08/2 TÁMOP 3.4.3 08/2 Elsődleges cél volt a gyermek személyiségét több irányból fejleszteni a kiemelkedő képességeit tovább csiszolni, a testilelki komfortérzetét

Részletesebben

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL

TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 TAPASZTALATOK A GYAKORNOKOK SZAKMAI TANULÁSÁNAK TÁMOGATÁSÁRÓL Simon Gabriella Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP-3.1.5. Tihany, 2015. 05. 07. Az

Részletesebben

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz

Közzétételi lista. 2014/15-ös tanév. 1. A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztáshoz Közzétételi lista 2014/15-ös tanév Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó információkról a szülőket tájékoztatni szükséges,

Részletesebben

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból

QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból QALL Végzettséget mindenkinek! A kamara támogató szerepe gazdasági szempontból Piacsek László Zoltán szakképzési tanácsadó Iparkamara A kamara feladatai, szerepe a szakképzésben 1. Gyakorlati képzőhelyek

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben

2. számú melléklet. Intézmény: Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium Készítette: Tisza Zsuzsanna 2015. június 29.

2. számú melléklet. Intézmény: Nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium Készítette: Tisza Zsuzsanna 2015. június 29. 2. számú melléklet A Bázisiskolai Program intézményi implementációs terve Készült: A TÁMOP-3.3.12-12-2013-0001 sz. Ifjúság.hu a sikeres nemzedékért - Átfogó ifjúsági szolgáltatásfejlesztés a köznevelésben

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője

Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője Gondolatok a belső auditorok felkészültségéről és értékeléséről Előadó: Turi Tibor vezetési tanácsadó, CMC az MSZT/MCS 901 szakértője 1 Az előadás témái Emlékeztetőül: összefoglaló a változásokról Alkalmazási

Részletesebben