SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZEGED HÁZASSÁG KONTRA EGYÜTTÉLÉS VÁLASZTÁSI MOTÍVUMAI TUDATOS ÉS TUDATTALAN KOGNITÍV SÉMÁK SZINTJÉN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZEGED HÁZASSÁG KONTRA EGYÜTTÉLÉS VÁLASZTÁSI MOTÍVUMAI TUDATOS ÉS TUDATTALAN KOGNITÍV SÉMÁK SZINTJÉN"

Átírás

1 SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR SZEGED HÁZASSÁG KONTRA EGYÜTTÉLÉS VÁLASZTÁSI MOTÍVUMAI TUDATOS ÉS TUDATTALAN KOGNITÍV SÉMÁK SZINTJÉN Készítette: Kisnémet Mónika EHA kód: HOKOAAB.SZE Pszichológia szak Témavezető: Tisljár Roland Egyetemi tanársegéd 2011.

2 SZAKDOLGOZATI NYILATKOZAT Alulírott Kisnémet Mónika, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának hallgatója ezennel büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy Házasság kontra együttélés választási motívumai tudatos és tudattalan kognitív sémák szintjén című szakdolgozatom saját, önálló munkám; az abban hivatkozott nyomtatott és elektronikus szakirodalom felhasználása a szerzői jogok nemzetközi szabályainak megfelelően készült. Tudomásul veszem, hogy szakdolgozat esetén plágiumnak számít: szószerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás megjelölése nélkül; tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül; más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése. Alulírott kijelentem, hogy a plágium fogalmát megismertem, és tudomásul veszem, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Szeged, április 30.

3 Összefoglaló A párkapcsolat-típusok hátterében álló döntési motívumok jelen vizsgálatának egyedisége, hogy mind tudatos, mind tudattalan szinteken igazolta a választások sémamintázatainak az eltérését, és azok összefüggéseit a párkapcsolati elégedettségekkel a nemek és a családi állapot vonatkozásában. A kutatásban 190 nő és 81 férfi vett részt, az eredmények azt mutatják, hogy számos apróbb megkülönböztetést teszünk a két kapcsolattípus között, de a legnagyobb eltérést a partner elköteleződésének mértékében, illetve a kapcsolat nyújtotta szabadság fokában látjuk. A kutatás eredményei jól beilleszthetőek az evolúciós paradigmába, különös tekintettel a szülői ráfordítás modellbe, és azt is alátámasztották, hogy a Szemantikus Szelekciós Teszt ígéretes módszer a kognitív struktúrák vizsgálatához. Kulcsszavak: házasság, együttélés, választási motívumok, kognitív séma, evolúciós hatások, Szemantikus Szelekciós Teszt

4 Házasság kontra együttélés választási motívumai tudatos és nem-tudatos kognitív sémák szintjén Témaválasztásom háttere Szakdolgozatomban egy olyan aktuális kérdést szerettem volna körbejárni, amely széles rétegeket érint, a gyakorlatban is hasznosítható infomációkkal bővítheti szakmai ismereteimet, valamint szakirányomhoz tanácsadás és iskolapszichológia és módszerspecifikus képzésemhez családterápia is kapcsolódik. Választásom a párkapcsolati típusok kognitív sémáinak, azaz tudatos és tudattalan döntési motívumainak vizsgálatára esett, amely választás gyökerei visszavezetnek az alapképzés során (2009) a meddőség kérdéseit vizsgáló műhelymunkáimhoz. Az egyik műhelymunkában a meddő és gyermeket váró párok kommunikációs, illetve humorstílusukat érintő összeillés korrelációit kutattam önkitöltős kérdőívekkel, és kaptam meghökkentő eredményeket a kapcsolati formák tekintetében, mint nem várt, de mégis lényeges függő váltózó által. Tulajdonképpen ezen eredményeknek köszönhetően figyeltem fel a családszerkezet, azon belül is a kapcsolati forma jelentőségére. Másik kutatásomban a nőiesség megélésének zavarát kapcsoltam össze a meddőség problémájával egy speciális eszköz, a Szemantikus Szelekciós Teszt (SST) segítségével. Az eszköz fogalmak jelentését méri két szabadon választható dimenzió mentén, amely módszer új lehetőségeket nyit meg a kognitív reprezentációk összetett vizsgálata előtt. A téma fontosságát az evolúciós pszichológia és a családi szocializációs vizsgálatok is megerősítik, hiszen számos kutatás alátámasztja az (evolúciós) pszichológia azon tételét, hogy az élőlények zavartalan fejlődéséhez meghatározott szenzitív periódusoknak megfelelő ingerek szükségesek, amely ingerek közül a szociális környezetből jövő hatásokat tartják az adaptív viselkedés kialakulásának első sz. faktorának. A gyermekeknek a társas kötelékekbe a társadalomba, az adott kultúra szabályai szerint való belépését készítik elő azok a viselkedési mintázatok, amelyeket születésüktől fogva megtapasztalnak és gyakorolnak fajtársaikkal. Ezek a komplex hatások nemcsak a személyiségüket, hanem egész életvezetésük sikerességét, élettörténeti pályájukat meghatározzák (Bereczkei, 2003, 309. o.). Ezen komplex hatások többek között a családban, amely egy komplex, sokfunkciójú szociális 1

5 kapcsolati rendszer és a társadalom alapegysége (Horváth-Szabó, 2011, 15. o.), mint elsődleges szocializációs közegen keresztül érik az egyént. Ennek értelmében a család, mint a személyiségfejlődés meghatározó színtere, nemcsak gazdasági/szociológia egység, hanem pszichológiai is, hiszen mint elsődleges szocializációs közeg fontos szerepet tölt be többek között a szerepminták, modellek, elhárító-, illetve coping mechanizmusok közvetítésében. A szociológiai és pszichológiai szempontokat együttesen magában foglaló definíció szerint a család egy intézmény és speciális kapcsolati háló. Mint intézmény az embert elhelyezi egy felelősségi rendszerben, és szerepet ad neki a kultúra áthagyományozásában. Mint speciális kapcsolati háló formát, jelleget és kifejezést ad az ember identitásának és jellemének (Fincham és Bradbury, 1990; Hunter, 1990; id Horváth- Szabó, 2011, 16. o.). A legújabb fogalom-meghatározások ezen szempontok mellett a családban kialakuló teljes életközösséget hangsúlyozzák, amely a család tagjainak szoros érzelmi kötődéséből, kölcsönös, viszonzáson alapuló gondoskodásból, felelősségéből, közös élményekből, tevékenységekből formálódik (Buda, 1999; Székely, 2003, id Horváth- Szabó, 2011, 16. o.). Böszörményi-Nagy Iván egyéni- és családterápiás módszere vezette be azt a szemléletet, amely a családot a kapcsolati etika szemszögéből közelítette meg, s amely felhívta a figyelmet arra, hogy a családtagok között nemcsak érzelmi, hanem erkölcsi kötelék is van. Egy olyan kötelék, amely az egymás iránti felelősségben és az egymás iránti gondoskodásban nyilvánul meg, és amely a kapcsolati értékrend szerinti élet megélésére motivál (Böszörményi-Nagy, 1987, id Horváth-Szabó, 2011, 16. o.; Eerenbeemt és Heusden, 2001.). Napjainkban nagyon sokszínű az a családi környezet, amiben a jövő generációi felnőhetnek, így egy társadalmon belül ezek a szociológiai-psziszhológiai-erkölcsi közösségek annak szerkezete, kapcsolati típusa stb. egyáltalán nem egységesek. De akkor korunk embere mi alapján dönti el, hogy milyen típusú párkapcsolatban él és vállal gyermeket, és vajon ezen döntésével milyen értékeket, szerepmintákat, modelleket, elhárító-, illetve coping mechanizmusokat ad át gyermekeinek tudatosan vagy tudattalanul? Ezen kérdések fontosságára többek között az evolúciós pszichológia is felhívja a figyelmet azon tételével, miszerint az eltérő környezetekben felmerülő adaptációs problémák különböző stratégiákra szelektálnak, amelyek kanalizálják az emberi faj fejlődési pályáját és alternatív 2

6 viselkedési mintázatokat eredményeznek a különböző családi környezetekben (Hill et al., 1997 id Bereczkei, 2003, 317. o.). Ezzel összecseng Horn (2006) tanulmánya, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy összevetve a gyermekek apa jelenlétében való felcseperedésének hatásait a kapcsolati reláció típusával, azt találjuk, hogy a gyermekek egészséges lelki fejlődéséhez elengedhetetlen az apai részvétel, és a szülők kapcsolatának típusa (élettársi kapcsolat, házasság) nagyban befolyásolja az apai hatás minőségét. Az apa nélkül való felnövés igen magas kockázatot jelent arra nézve, hogy a gyermek iskolai problémákkal, magatartási és érzelmi zavarokkal fog a jövőben küzdeni. Azt is feltárta, hogy az élettársi kapcsolatok és a házasságban felnövekvő gyerekek szempontjából a két kapcsolati forma egyáltalán nem egyenértékű. Először is, az élettársi kapcsolatokban a gyermekek nem a biológiai szülőkkel nőnek fel (nevelőapa/anya). Másodszor az ilyen kapcsolatok nagyobb valószínűséggel bomlanak fel, mint a házasságok (legalábbis Amerikában), és ez további nehézségeket okoz a gyermekeknek, hiszen számos esetben a nevelőapa/anya-váltást akár többször is meg kell élniük, ami ugyanolyan káros hatással van a fejlődésükre, mintha apa nélkül nőnének fel. A pszichológiai (szocializációs), biológiai (érési), valamint gazdasági-társadalmi (kulturális) folyamatok hatására minden emberben kialakul a mentális eseményekre, így a nyelvben használatos fogalmakra egy-egy séma, amelyek eseményeknek, tárgyaknak és a való világ viszonyainak absztrakt reprezentációi (Atkinson et al., 1997, 609. o.). Ezen definíció értelmében a házasság és az együttélés kognitív struktúráiban, ha azok nem szinonim fogalmak, akkor különbségeket kell feltételeznünk. A döntések, viselkedések hátterében álló aspektus közül azonban nem mindegyik tudatosodik (pl. énvédő mechanizmusok a felelősségvállalás hárításának elkendőzése érdekében). Így, amikor amellett dönt az egyén, hogy házasságban éljen-e valakivel vagy csak élettársként ossza meg vele napjait, akkor több érvet felsorakoztat ugyan, de számos indok még az egyén számára sem tudatosul. A döntési motívumok hátterében tulajdonképpen az aktiválódott párkapcsolati típusok sémái állnak (hiszen ezek tartalmazzák véleményünket, világlátásunkat ezzel kapcsolatban), azok tudatos és a tudattalan összetevőivel, információegységeivel együtt. A kapcsolati formák evolúciós megközelítése 3

7 A világban a családi elrendeződések, a házassági típusok nagyon széles skáláját megtaláljuk. Az együttélési formák kialakulását meghatározzák a gazdasági, kulturális hatások, változások, de ezek mellett a reproduktív döntések, azaz a szexuális reprodukció is fontos szerepet tölt be a családi struktúrák kialakulásában (Bereczkei, 2003). A család evolúciós eredetének vizsgálatakor a társadalmi változások hatását és a szaporodási mintázatok változásának összefüggéseit elemzik. Ezen megközelítés szerint a családok felépítése és működése egyéni viselkedési stratégiákra épül, amelyek meghatározója a teljes rátermettség hosszú távú növelésére való törekvés is. Az inkluzív fitness, vagyis az összesített rátermettség azt mutatja meg, hogy az egyed génjei milyen mértékben terjednek el egy populációban. Ebből a szemszögből az is fontos, hogy az utódok szaporodási sikere milyen (Bereczkei, 2003). Az európai kultúrában nevelkedettek hajlamosak az embert monogám fajnak tekinteni, de a valóságban az szinte mindvégig enyhén poligín volt (Miller, 2006). Ez azt jelenti, hogy a legmegnyerőbb viselkedésű, legokosabb, legügyesebb, legtekintélyesebb férfiakhoz több nő vonzódik, tehát a férfiak szaporodási sikere függ egyéni tulajdonságaiktól. Az evolúciós megközelítés szerint a monogámia két fajtája létezik, az ökológiai (vadászó-gyűjtögető társadalmak ötödére jellemző) és a szociális típusú, amely az európai civilizáció fejlődése során alakult ki (Bereczkei, 2003). Szociális típusú monogámiának nevezzük azt a házassági rendszert, amelyben a föld lakosságának többsége jelenleg él (Bereczkei, 2003, 132. o.). A monogámia kialakulására és fennmaradására sok magyarázatot lehet találni. Ezek egyike az, amelyik a szülői ráfordítás modellel és azon belül is a nők reprodukciós sikerének növelésével magyarázza azt. A fajfenntartás szempontjából szaporodási siker az a mutatószám, amely megmutatja, hogy az egyénnek hány életképes utódja van (Miller, 2006). Az emberi fajra a kölcsönös, fittség szerinti szexuális választás jellemző, azaz mind a férfiak, mind a nők igyekeznek azzal a legfittebb egyeddel párosodni, aki még hajlandó velük arra (Miller, 2006). A férfiak és nők eltérő stratégiát alkalmaznak a minél jobb szaporodási siker elérésére, ami szorosan összefügg a szülői befektetéssel. Ez utóbbit Miller (2006) úgy definiálja, mint a szülő által nyújtott bármilyen gondoskodás, védelem és más erőfeszítés, ami az utód fittségét növeli a szülői fittségnek rovására (398. o.). 4

8 A szülői ráfordítás már a megtermékenyítés pillanatától eltéréseket mutat. Trivers (1970 id Miller, 2006) szerint, ha a szülői beruházás szemszögéből vizsgáljuk a petesejtet, illetve a spermiumot, már ez is magyarázhatja a férfiak és nők közötti stratégiai különbséget. A nőknek egy petesejt megérlelése sokkal többe kerül, mint a férfiaknak a spermium előállítása (a petesejt az első időkben táplálékul is szolgál, míg a spermium tulajdonképpen csak egy DNS-csomag), így a petesejt lesz a szaporodást korlátozó erőforrás. A terhesség és a szoptatás további, főleg biológiai költséget jelent a nő részéről, amivel a beruházási olló még szélesebbre nyílik. A férfi szaporodási sikere legalábbis a fogamzásgátlást feltalálása előtt korlátlanul nőtt azzal, hogy minél több potenciálisan termékeny nővel teremtett szexuális kapcsolatot. Ez az ún. R-stratégia, vagyis sok utód kevés szülői ráfordítással. A fent bemutatott beruházási olló miatt a nő szaporodási sikere akkor növekszik, ha olyan férfitől vállal utódot, aki minél fittebb és minél több szülői befektetést hajlandó a nő rendelkezésére bocsátani. Ez a K-stratégia: kevés utód sok szülői ráfordítással (Bereczkei, 2002; Miller, 2006), amelyet leginkább a monogámia támogat. Hrdy (1999, id Miller, 2006) szerint a nők öröklötten rendelkeznek szellemi és fizikai adaptációkkal, amelyekkel gyermekeiket felnevelhetik akár a férfi segítsége nélkül is, de azért az általuk biztosított kényelem és könnyebb megélhetés mindig nagyra értékelt volt, hiszen a férfi által biztosított erőforrások növelik a nők K-stratégiájának a sikerességét. Miller (2006) ennél tovább megy, és azt állítja, hogy az emberi jóság is egy fittségjelző, amelynek rejtett evolúciós értéke egy olyan szaporodási előny, amit a partnerválasztással értünk el. Azzal, hogy elődeink vonzódtak a bátor, becsületes, jó modorú egyénekhez, akik rendelkeztek azzal a képességgel, hogy önzetlenül segítsék párjukat és azok gyermekeit (akár közös, akár nem), tulajdonképpen előnyben részesítették az erkölcsös viselkedést. Ezzel olyan szelekciós nyomást gyakoroltak e tulajdonságra, amelynek hatására e vonás beépült mindkét nem ösztönvilágába és fittségjelzővé vált. A fajfenntartás szempontjából tehát a cél az összesített rátermettség növelése, melynek leghatékonyabb eszköze a megfelelő partnertől a megfelelő időben vállalt utód és annak megfelelő gondozása (Bereczkei, 2003; Szendi, 2002). A tradicionális, az iparosodást megelőző társadalmaknál a vagyon és a státusz individuális differenciáltsága a szaporodási siker különbségeiben mutatkoztak meg. Korunk nyugat-európai társadalmaiban azonban ez a korreláció nem pozitív, hanem gyakran pont ellenkező irányú, tehát úgy tűnik, a korábban szelektíve előnyös viselkedési stratégiák maladaptívvá váltak. Az evolúciós megközelítés ezt 5

9 azzal magyarázza, hogy az élőlények célja nem a közvetlen szaporodási siker, hanem a hosszú távú, azaz az erőforrásoknak a megszerzése és átörökítése, amely által nagyobb valószínűséggel tudja biztosítani a genetikai képviseletet (Bereczkei, 2003). Erre a nagyfokú anyagi biztonság megteremtésére pedig azért van szükség, mivel a gyermeknevelés költségei nagyon megnövekedtek, ráadásul a nukleáris családok nélkülöznek egy nagyon fontos erőforrást, a személyes támogatások és szolgáltatások rendszerét, azaz a rokoni-vérségi csoportok szupportját (Turke, 1989, id Bereczkei, 2003). Az evolúciós antropológusok ezért úgy vélik, hogy a fertilitási mintázat megváltozása mögött egy trade-off mechanizmus áll, miszerint a mennyiségről a minőségre kapcsoltunk át, azaz több erőforrással, kevesebb de jobb minőségű utóddal biztosítjuk fajunk fennmaradását. Perusse (1993, id Bereczkei, 2003) szerint a szaporodási és együttélési stratégiák megváltozásában a fogamzásgátló tablettáknak és a (szociális) monogámia intézményének is szerepe van. A fogamzásgátló gyógyszerek következményeként ma már az R-stratégia nem növeli a szaporodási sikert, ugyanakkor segítségével a szexuális örömszerzés, mint motiváció elválik a szaporodás következményeitől. Ezzel párhuzamosan az intézményes monogámia megakadályozza a magas státusú férfiakat abban, hogy erőforrásaikat nagyszámú feleség birtoklásán keresztül fordítsák át szaporodási sikerük növelésébe (138. o.). Kinsey negyed évszázaddal ezelőtti kutatásaiból tudjuk, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a férfiak 50%-a, míg a nők 25%-a legalább egyszer elkövette a házasságtörés bűnét (Bereczkei, 2003). A vizsgálatok azt is kimutatták, hogy férfiak esetében leggyakrabban a félrelépés oka a szexuális változatosság iránti szükségelt volt, míg a nőknél általában a törődés és figyelem iránti igény, így a nők esetében gyakrabban is fennállt egy hosszabb távú kapcsolat lehetőségének reménye a légyottokban, amelynek következtében gyakoribbak is voltak a válások. Ha ezeket az evolúciós magyarázatokat összegezzük, akkor felmerülhetnek bizonyos kérdések korunk kapcsolattípusi preferenciáit illetően. Vajon a XXI. században az együttélés ugyanúgy biztosítja-e a trade-off mechanizmus (több erőforrás, kevesebb, jobb minőségű utód) hatékonyságát, mint a házasság, azaz az intézményesített monogámia? A nők részéről a K-stratégia továbbra is az egyetlen hatékony szülői ráfordítási stratégia, amivel élhetnek? Ha igen, akkor korunk gazdasági és társadalmi szerkezete és krízisállapota miatt vajon nehezebb-e számukra a megfelelő erőforrások biztosítása az utódok felnevelésére? Ha igen, akkor nagy valószínűséggel még fontosabb lehet számukra az anyagi biztonság megteremtése 6

10 a férfi segítségével, de akkor hogyan oldják fel az együttélés jogi hátteréből fakadó anyagi bizonytalanságot érintő félelmeiket? Vajon van-e szignifikáns különbség a házasság és az együttélés által biztosított anyagi biztonság megközelítésében a nemek között? A sémák, szkriptek szerepe a kognícióban A pszichológia kutatások egyik kitüntetett területe az ember kognitív folyamatainak feltérképezése, mint az észlelés, emlékezés és információ-feldolgozás mentális folyamatai, amelyekkel az egyén az információkat begyűjti, terveket készít, és problémákat old meg (Atkinson et al., 1997, 597. o.). Bartlett először 1932-ben Az emlékezés című könyvében fejtette ki azt az álláspontját, hogy az emberek új dolgokra a már létező struktúrák segítségével emlékeznek (Baddeley, 2005, 378. o.). Ezeket a struktúrákat nevezte sémáknak. Bartlett szerint a séma olyan szervezett struktúra, amely magában foglalja tudásunkat és elvárásainkat a világ bizonyos aspektusaival kapcsolatban (Baddeley, 2005, 378. o.). A modern sémaelméletek Bartlett elméletét fejlesztették tovább, ezek egyike Schank (1975) forgatókönyv-elmélete, amely szerint a társas életünk cselekvéseit és viszonyait nagyobb egységeket tömörítő, kognitív reprezentációk foglalják magukba, amelyek léte segíti a szociális kapcsolataink értelmezését és viselkedésünk alapjait adja (Baddeley, 2005). A legtöbb kutató a sémákról, forgatókönyvekről azt feltételezi, hogy azok a konkrét esetekről (kategória mintapéldányai) és a kategória általánosabb jelentéséről is tartalmaznak információegységeket, amelyek ráadásul életlen határvonalúak (Carver és Scheier, 2006). A sémák hatásai a mindennapi életünkben állandóan megmutatkoznak (Carver és Scheier, 2006): Megkönnyítik az új információ kódolását (párkapcsolati történések) Segítik a hiányzó információk kitöltését (akár adaptív, akár maladaptív) Új eseményekre automatikus érvényűek (sématartomány; alapértelmezés) Szelektív szűrői a kognitív folyamatainknak (mit észlelünk, mire emlékezünk, és hogyan értelmezzük azokat) Az utóbbi időkben egyre több kutató feltételezi azt is, hogy a sémák szerveződésében nagy szerepet kapnak az érzelmek is, amelyek kulcsingerként aktiválhatják a sémákat, forgatókönyveket, különös tekintettel az alapérzelmeket illetően (Carver és Scheier, 2006). Egyes elméleti szerzők a sémák és érzelmek kapcsolatának a kognitív folyamatokban betöltött 7

11 szerepét az evolúció felől közelítik, s azt vallják, hogy ez az összefonódás adaptív a túlélés szempontjából (Carver és Scheier, 2006). Byng-Hall (2003) családterápiás módszerét a családi szkriptek (forgatókönyvek) megváltoztatása és a családi kötődések átalakulása közti kölcsönhatásra alapozta. Tapasztalatai szerint a családi problémák gyökerei megtalálhatók a diszfunkciókat mutató családi szkriptekben. A terápiák során egyértelmű korrelációt vélt felfedezni az új forgatókönyvek kialakítása és a hozzájuk tartozó viselkedési mintázatok megváltozása, valamint a családterápiák sikeressége között. Byng-Hall (2003) családi szkriptnek tekintette a családtagoknak a családi szerepekkel szembeni közös elvárásait, amely kifejezést ő a több generációt átfogó kapcsolatokra használta. A szkriptek szcenáriókból (jellegzetes történések, viselkedések) állnak. A repliaktív szkriptek a családi szocializáció során öröklődnek, míg a korrektív szkriptekben a szülők módosítják saját szüleik forgatókönyveit. A korrektív szkripteknek a családon belüli ismétléséből pedig kialakulnak az improvizált szkriptek. A szkriptek gyermekkori kialakulására Stern általánosított interakció-reprezentáció (RIG hasonló epizódok alapján felépülő mentális reprezentációk) és a szelektív összehangolási elméletét (gyermek idomul a szülő róla alkotott képéhez) fogadja el, valamint kiemeli a szereptanulás (modell) fontosságát. Cramer pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a gyermek új szereplő egy régi szkriptben (1992, id Byng-Hall, 2003, 32. o.), amely hatással van éntudatára és szociális viszonyaira. Úgy vélem, hogy az evolúciós programok mellett, a generációkon átívelő azonosulások (női, férfi, szülői szerepek, család mint intézmény funkciói stb.) kognitív és érzelmi lenyomatai is megtalálhatóak a sémákban (forgatókönyvekben, szcenáriókban stb.). Ezen sémák egymásba ágyazódása (pl. evolúciós szülői stratégiák, biztonság, szenvedély, hűség, nemi szerepek mint összetevők a kapcsolattípus sémákban) és az azonos tartalmak kölcsönös megengedése (ezen összetevők több séma egységei is lehetnek) adják a család szerkezetének egyes tudatos és tudattalan reprezentációit, s így a párkapcsolat típusára vonatkozó választási motívumokat. A családi szocializáció pedig biztosítja ezen sémák (repliaktív szkriptek), s így az értékek, hitrendszerek, világnézetek stb. generációrólgenerációra történő áthagyományozását. A kognitív sémák lényeges szerepét a kiegyensúlyozott családi élet megalkotásában és az identitás fejlődésének biztosításában nemcsak Byng-Hall terápiás megközelítése, hanem Young sématerápiája is alátámasztja. A módszernek a Young-féle Séma Kérdőív (1998) adja az alapját, amelynek segítségével 8

12 megtörténik a diszfunkcionális, torzított sémák beazonosítása, majd a terápia során azok megváltoztatása, hogy a páciens képes legyen tartós párkapcsolat kialakításra és fenntartására (Kozékiné Hammer és Iring, 2011). A sémák feltérképezése a Szemantikus Szelekciós Teszt segítségével A kognitív sémák mintázatának kutatására egy új módszer a Szemantikus Szelekciós Teszt (SST), amelyet Annematt Collot d Escury fejlesztett ki. Azért döntöttem ezen eszköz alkalmazása mellett, mert a műhelymunka keretein belül folytatott kutatásom (2009) eredményei meggyőztek arról, hogy segítségével jól értelmezhető és összetett képet lehet kapni az egyének fogalomalkotásáról, és ebből kifolyólag a kognitív reprezentációk összetételéről. A teszt standardizálása még folyamatban van, használatára Dr. Szabó Éva habil, egyetemi docens adott engedélyt, így ezen eszköz használata kísérleti jellegű. A teszt egyes fogalmak jelentését méri két szabadon választható dimenzió mentén sematikus ábrák segítségével. A sémáknak a Szemantikus Szelekciós Teszttel történő vizsgálatát véleményem szerint egyrészről Kelly (1955, id Forgács, 2002) személyes konstruktumok elmélete támasztja alá, amely szerint minden egyén a maga módján konstruálja és értelmezi a társas világot. Ennek értelmében az SST sematikus ábráinak választási mintája az egyén saját vonatkoztatási rendszerén belül értelmezhető személyes konstruktum (pl. a kígyó képét köti a szabadsághoz és az együttéléshez, de a házassághoz nem, ennek értelmében a szabadságot nem társítja a házassághoz). A teszt azonban ennél többet is tud, hiszen a személyes konstruktumokat, vonatkoztatási rendszereket egymással összehasonlíthatóvá teszi az ábraválasztások gyakorisága alapján, és ezzel lehetőséget teremt nemcsak az egyének kognitív sémájának megismerésére, hanem azok alapján a populációra jellemző sémamintázat feltárására is (pl. a férfiak jobban társítják a szabadságot az együttéléshez, mint a nők). Másrészről a kognitív reprezentációk természete teszi lehetővé az eszköz használatát, miszerint a sémák rögzített központi maggal és változókkal rendelkeznek (pl. elköteleződés), egymásba ágyazódnak (az elköteleződés része a házasság sémájának), egymást kölcsönösen nem kizáró információegységekből állnak (az elköteleződés egyszerre kötődhet a házassághoz és az együttéléshez is), különböző absztrakciós szinteken képviselik a tudást (konkrét, elvontfogalmak stb.) és aktív felismerési eszközök (Rumelhart és Norman, 1985, id Baddeley, 2005). 9

13 A magyar társadalom családszerkezete történelmi látcsövön keresztül Ha valamilyen társadalmi, lelki jelenséget tudományosan vizsgálunk, először mindig a tényekből, azaz statisztikai adatokból indulunk ki, hiszen pont ezek a számok segítenek abban, hogy a változásokra felfigyeljünk, és elkezdjük keresni az okokat, a várható következményeket. Ha a párkapcsolati szerkezetet akarjuk górcső alá venni, akkor a házasságok, élettársi kapcsolatok, válások és gyermekáldások számát, háztartások mintázatát számosítjuk ben a családok 87%-a valamilyen párkapcsolati formára alapult, 2005-ben ez az arány már alig haladta meg a 83%-ot. Magyarország a családi kapcsolatok formáját illetően a XX. század utolsó két évtizedét leszámítva a hagyománytisztelő országok közé tartozott, így a férfi és a nő házasságkötés nélküli együttélését szinte teljesen elutasította. Az utóbbi 30 évben azonban a családformák nagymértékű átrendeződést mutatnak hazánkban éppen úgy, ahogyan más európai országokban is. A párkapcsolatokon belül folyamatosan növekszik az élettársi kapcsolatok aránya, igaz ugyan, hogy a statisztikai adatok viszont arra engednek következtetni, a magyar társadalom alapegysége napjainkban is a házasság alapú családszerkezet. Az élettársi kapcsolatok száma 2005-re 5,5-szeresére, 62 ezerről 349 ezerre emelkedett 1970 óta. Az összes családon belüli arányuk ugyanezen időszak alatt 2,1%-ról 12,2%-ra, a (házas)páros típusú családok közötti részesedésük pedig 2,4%-ról 14,7%-ra nőtt (Központi Statisztikai Hivatal, 2005, Mikrocenzus). Nemcsak a házasságkötések száma mutat dinamikus csökkenést azonban, hanem a válások száma is rohamosan nő, hiszen míg ben , addig 2009-ben volt a lezárult házasságbontó perek száma. Az 1. melléklet Magyarország társadalmi szerkezetének statisztikai adatait (népesség családi állapot szerint között; a házasságkötések főbb mutatói között; a válások főbb mutatói között) tartalmazza. A házasságkötések és a válások mellet a családszerkezetnél a gyermekszületéseket is vizsgáljuk. Magyarországon is évek óta csökkenő tendenciát mutat a születések száma. Míg 1970-ben Magyarországon közel 152 ezer csecsemő született, addig 2009-ben már csak , ami közel 40%-os csökkenés (Központi Statisztikai Hivatal; január 10.). A születések számának csökkenése mellett azt is megfigyelték, hogy a szülő nők életkora kitolódott, a gyermekvállalási kedv csökkent, míg a meddőséggel küzdők aránya fokozatosan nő (Bernard és Krizsa, 2006; Kamarás, 2005). A gyermekre vágyó 35 év alatti párok kb

14 15%-a (Bernard és Krizsa, 2006), míg a 35 év felettiek 25%-a küzd a terméketlenség lelki és testi problémáival (Kennedy, 1998, id. Szendi, 2008). A közép-kelet európai országokban a házasságon kívüli gyermekvállalás drasztikusan megemelkedett, ezen országok közül Magyarország a 2,5-szeres (2- és 7-szeres mutatók skáláján) emelkedéssel azért nem tartozik a legérintettebb országok közé (Kamarás, 2005). A felsorolt család-, és ezáltal társadalomszerkezeti változások magyarázataként számos okot meg szoktak nevezni, mint például a szekularizáció (vallásosság és hit átalakulása), a nők tömeges munkavállalása, az emancipáció, a hagyományos értékektől, normáktól és nemi szerepektől való eltávolodás, az individualizmus terjedése, a korábbi anyagi, erkölcsi és szexuális kötöttségek alóli felszabadulás és a posztmaterialista és posztmodern értékeknek és életformáknak a terjedése (H. Sass, 1983; Van de Kaa, 2001, 2002, id Kamarás, 2005; Phillips, 2004). Phillips (2004) szerint a házassággal szemben támasztott igények, vagy ahogy H. Sass (1983) fogalmaz, a nemi szerepekről kialakult vélekedések különösen a nők részéről megváltoztak. Ezek a megváltozott elvárások már gyakoribb házassági konfliktusokhoz, különélésekhez vagy csak együttélésekhez vezettek és vezetnek. A házassági mozgalom általánosan használt mutatói (első házasságkötések arányszáma, életkor a házasságkötésnél/gyermekvállalásnál) alapján is markánsan érzékelhetőek a családszerkezeti változások. Az európai országokra jellemző, hogy 1990 és 2003 között emelkedett a házasságkötés életkora (Kamarás, 2005). Jelenleg Magyarországon, éppen úgy, ahogy a rendszerváltó országokban, magasabb életkorban (ahogy a nyugat-európai országokban is), de kevesebb házasság születik, mint a nyugati államokban (Kamarás, 2005). Ennek többféle magyarázatát is adták, részben az egyre elterjedtebb élettársi kapcsolatokkal, illetve a házasságkötések előtti együttélések időtartamának kitolódásával, a válsághipotézissel (súlyos társadalmi és gazdasági krízisekkel, amelyek lecsapódnak a demográfiai magatartásokban) és a kultúrszomjjal, ami alatt a továbbtanulási láz értendő. Mindent egybevetve tehát kitolódtak az önálló életkezdés és gyermekvállalás időpontjai, megváltoztak az életstratégiák, a célok preferencia-sorrendje, amelynek következtében ezekben az országokban is, és így hazánkban is egyre elterjedtebbek lettek a házasságon kívüli alternatív párkapcsolati formák, illetve az időzítési szándék megváltozásával a későbbi házasságkötések és gyermekvállalások (Gustafsson és Worku, 2005; Kamarás, 2005). 11

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24. A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és

Részletesebben

A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD

A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD Horváth-Szabó Katalin A HÁZASSÁG ÉS A CSALÁD BELSŐ VILÁGA emmelwei g -etern lentálhigi ' né Intézet Párbeszéd (Dialógu ) lapítván TARTALOM ELŐSZÓ 11 1. FEJEZET A család és a házasság pszichológiai funkciói.

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése

Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek. Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Diszpozícionális perspektíva 2.: Szükséglet-, és motívum elméletek Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése Vonások, mint szükségletek és motívumok megközelítése A diszpozíciókat úgy is elképzelhetjük,

Részletesebben

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében

Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Szorongás és depresszió a reprodukciós problémával küzdő nők körében Lakatos Enikő¹, ², Balog Piroska¹ ¹Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet, Budapest ²Semmelweis Egyetem Mentális Egészségtudományok

Részletesebben

Párkapcsolati preferenciák és humor

Párkapcsolati preferenciák és humor Párkapcsolati preferenciák és humor Az önértékelés és a kötődési típus szerepe Tisljár Roland SZTE Pszichológiai Intézet, Szeged Evolúciós Pszichológiai Kutatócsoport, Pécs Párkapcsolati mechanizmusok

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak

Boldogtalanság miatt válunk. A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Boldogtalanság miatt válunk A válásoknak csak 15-20%-a vet véget ún. bántalmazó kapcsolatnak A többi 80-85%-ban boldogtalanságra hivatkoznak Családon belüli erőszak Állítás: a házasságokban a férfiak úgy

Részletesebben

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010

A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 A KOGNITÍV PSZICHOTERÁPIA ALAPJAI 1. Perczel Forintos Dóra Semmelweis Egyetem Klinikai Pszichológia Tanszék 2010 INGER TUDATTALAN KÉSZTETÉS EMÓCIÓ PSZICHOANALITIKUS MODELL Beck, 1974. INGER EMÓCIÓ TANULÁSELMÉLETI

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta

Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság - itthon vagy külföldön? Kőrössy Judit Kékesi Márk Csabai Márta Boldogság kutatás 1960-as évek: mai értelemben vett boldogság kutatások kezdete 1980-as évek: szubjektív jóllét fogalma 1990-es

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

A párkapcsolati instabilitást meghatározó tényezők

A párkapcsolati instabilitást meghatározó tényezők párkapcsolati instabilitást meghatározó tényezők ilinszki ttila pilinszki.attila@public.semmelweis-univ.hu MSZT konferencia, 2013. október 27. Társadalmi csereelmélet (Lewis-Spanier, 1979) a kapcsolat

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila

A SZEMÉLYISÉG Lélektana. Dr Szabó Attila A SZEMÉLYISÉG Lélektana Dr Szabó Attila Mi különbözteti meg az embereket egymástól? A személyiség definiciója Allport (1961) meghatározása: A személyiség a személyen belüli pszichofizikai rendszerek olyan

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON

CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON KÉSZÍTETTE: TÁV 12 KONZULENS: URBÁN MARIANNA Hipotéziseim Az első feltevésem, hogy megváltozott a női szerepvállalás és a hagyományos

Részletesebben

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés?

Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? És mit ír az újság? Motiváció Mi készteti az embereket a cselekvésre? Hogyan / mivel fokozható ez a késztetés? MOTIVÁCIÓ IRÁNY INTENZITÁS IDŐTARTAM A motiváció alapjai Cselekvéseink alapvető indítékai

Részletesebben

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar

Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban. Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Futó viszonyok, tartós kapcsolatok - a fiatalok párkapcsolatai napjainkban Tóth Olga MTA Szociológiai Intézet PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar Megváltozott házasságkötési szokások Magyarországon (Ezer hajadonra

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók

Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Fenomenológiai perspektíva 2. Személyes konstrukciók Személyes konstrukciók Kiindulópont: A fizikai valóság, önmagunk és az események megtapasztalása személyenként jelentősen változik személyes képet alakítunk

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Munkamegosztás a mai családban

Munkamegosztás a mai családban Munkamegosztás a mai családban Előszó A témaválasztás időszerű, a családalapítás háttérbe szorulóban, Európára jellemző az öregedő társadalom A kormányok fontos társadalomfejlesztési programokat indítanak,

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

Kötődés és párkapcsolat. Nistor Mihaela

Kötődés és párkapcsolat. Nistor Mihaela Kötődés és párkapcsolat Nistor Mihaela 2010 Gyerekkori kötődés I. Érzelmileg kapcsolódni valaki máshoz Alapgondolat: biztos alapot nyújtani a másik számára A kötődési kapcsolatban a gyerek, majd a felnőtt

Részletesebben

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I.

MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. MENEDZSMENT ALAPJAI Motiváció I. Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2016 ősz 2016.10.18. 1 Vezetés A szervezeti tagok viselkedésének befolyásolása Munkaerő-biztosítás

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása

Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása Pongrácz Tiborné: Demográfiai magatartás és a családi értékek változása HELYZETKÉP 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet MTA, 2014. január 20. 80 75 70 65 60 55 50 45 40 35 A teljes első női házasságkötési

Részletesebben

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója.

Azaz az ember a szociális világ teremtője, viszonyainak formálója. Takáts Péter: A TEREMTŐ EMBER Amikor kinézünk az ablakon egy természetes világot látunk, egy olyan világot, amit Isten teremtett. Ez a világ az ásványok, a növények és az állatok világa, ahol a természet

Részletesebben

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól.

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól. Érvényes: 2007. 01. 03-tól. 1 1. a) Mit értünk a szervezet fogalma alatt? Jellemezze a bürokratikus szervezetet! b) Mi a hospitalizáció és milyen hatással lehet a korai szeparáció a gyerekek szomatopszichés

Részletesebben

Családi szocializáció és fejlődés

Családi szocializáció és fejlődés Családi szocializáció és fejlődés Miről lesz szó az órán? Ifjúkor, fiatal felnőttkor jellemzői, pályaválasztás, párkapcsolat Érett felnőttkor a korszak jellemzői, érett, egészséges személyiség, életközépi

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Hát én immár kit válasszak?! Fiatalok felkészítése a párválasztásra, családtervezésre

Hát én immár kit válasszak?! Fiatalok felkészítése a párválasztásra, családtervezésre Hát én immár kit válasszak?! Fiatalok felkészítése a párválasztásra, családtervezésre Turjányi Katalin tanár, pszichoterápiásan képzett mentálhigiénés szakember, CSÉN tanácsadó 2 NŐI TULAJDONSÁGOK (Bagdy

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

Az emberi motivációk és az érzelmek

Az emberi motivációk és az érzelmek Általános és személyis lyiséglélektanlektan Az emberi motivációk és az érzelmek A Yerkes-Dodson törvény (1908) Sikerorientáció Hi Sikerkereső Túligyekvő Lo Kudarcfélelem Hi Kudarc elfogadó Kudarckerülő

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin

Betegségmagatartás. Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin Betegségmagatartás Orvosi pszichológia előadás 3. hét Merza Katalin WHO definíciója: Mi az egészség? Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság

Részletesebben

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás

A fejezet tartalma. Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás meghatározása. Fogyasztói magatartás elmélet és gyakorlat. Fogyasztói magatartás A fejezet tartalma Marketing - 3. fejezet: Fogyasztói magatartás Bauer András Berács József Fogyasztói magatartás Vásárlási folyamat Fogyasztói információ-feldolgozás A fogyasztói magatartást befolyásoló

Részletesebben

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk

A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk A betegséggel kapcsolatos nézetek, reprezentációk Összeállította: dr. Pék Győző Forrás: Csabai-Molnár: Egészség, betegség, gyógyítás Medicina Laikus teóriák az egészségről és annak elvesztéséről A stressz,

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján

Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Bálint csoport a komplementer medicinában Személyes és szakmai továbbképzés esetmunka útján Dr. Harrach Andor Pszichiáter, pszichoszomatika és pszichoterápia szakorvos D SE Magatartástudomámyi Intézet,

Részletesebben

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása.

A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. A fiatalok Internet használati szokásai, valamint az online kapcsolatok társas támogató hatása. Árgyelán Anikó-Kriston Pálma SZTE-BTK Pszichológia a.ancsa27@gmail.com 2012 Összefoglalás Serdülők és egyetemisták:

Részletesebben

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás

Diák Mentálhigiénés Tanácsadás Diák Mentálhigiénés Tanácsadás a HUMAN-SERVICE tapasztalatai tükrében Felkészítés a felnőtté válásra, a tanult és hozott értékek kibontása Helyzetkép a human-service tapasztalatai tükrében Az érettségit

Részletesebben

A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata

A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata A partnerek közötti jövedelem-eloszlás és a szubjektív jóllét kapcsolata Hajdu Gábor 1,2 Hajdu Tamás 3 1 Szociológiai Intézet, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont 2 MTA-ELTE Peripato Kutatócsoport 3

Részletesebben

A tágabb kontextus. A szocializáció szintjei. Jurij Bronfenbrenner (1979) Fejlődési fülke. Kagitcibasi

A tágabb kontextus. A szocializáció szintjei. Jurij Bronfenbrenner (1979) Fejlődési fülke. Kagitcibasi A szocializáció szintjei A tágabb kontextus elsődleges szocializáció a család másodlagos szocializáció a különféle intézményi közegek harmadlagos szocializáció a szakmára/hivatásra felkészítés Jurij Bronfenbrenner

Részletesebben

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció

SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció SZERVEZETI VISELKEDÉS Motiváció Dr. Gyökér Irén egyetemi docens BME Menedzsment és Vállalatgazdaságtan Tanszék 2014 ősz Motiváció * Mi készteti az embereket cselekvésre? Hogyan fokozható ez a késztetés?

Részletesebben

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi

Fejlődéselméletek. Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Fejlődéselméletek Sigmund Freud pszichoszexuális Erik Erikson pszichoszociális Jean Piaget kognitív Lawrence Kohlberg erkölcsi Suplicz Sándor BMF TMPK 1 S.Freud: A pszichoszexuális fejlődés A nemhez igazodás

Részletesebben

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július

Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak. ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július Babeș-Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar Alkalmazott Pszichológia Intézet Pszichológia szak ZÁRÓVIZSGA TÉTELEK 2017 július I.KÖTELEZŐ tantárgyak tételei 1. Az intelligencia meghatározásai,

Részletesebben

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában

Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Először éljenek együtt, de azután Az élettársi kapcsolatok megítélése Magyarországon és Európában Rohr Adél PTE BTK Demográfia és Szociológia Doktori Iskola KSH Népességtudományi Kutatóintézet Fókuszban

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot

11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot 11.3. A készségek és a munkával kapcsolatos egészségi állapot Egy, a munkához kapcsolódó egészségi állapot változó ugyancsak bevezetésre került a látens osztályozási elemzés (Latent Class Analysis) használata

Részletesebben

Dr. Forrai Judit. elősegítői és eszközei: gazdaság, politika, társadalmi ellenőrzés és nevelés

Dr. Forrai Judit. elősegítői és eszközei: gazdaság, politika, társadalmi ellenőrzés és nevelés A szexualitás és a társadalom A szexualitás kultúrtörténete. Szerelem, szex, házasság és család szerepe, történelmi változásai. Szexualitásról való társadalmi diskurzus Dr. Forrai Judit. I. Alapvető szükségletek

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában

Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Bizalom az üzleti kapcsolatok irányításában Dr. Gelei Andrea Budapesti Corvinus Egyetem Ellátás lánc optimalizálás; bárhonnan, bármikor Optasoft Konferencia 2013 2013. november 19., Budapest Gondolatmenet

Részletesebben

Magyar Családterápiás Egyesület XXVII. Vándorgyűlése Keszthely, 2013. április 5. Tóth Olga, MTA TK Szociológiai Intézet

Magyar Családterápiás Egyesület XXVII. Vándorgyűlése Keszthely, 2013. április 5. Tóth Olga, MTA TK Szociológiai Intézet Magyar Családterápiás Egyesület XXVII. Vándorgyűlése Keszthely, 2013. április 5. A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban

Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban Ratkóczi Éva (Nap-Kör Mentálhigiénés Alapítvány) Személyközpontú terápiás elemek a kognitív terápiákban A közeledés okai Az irányzatok identitásának megerősödése Kutatások Súlyos személyiségzavarok kihívásai

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

A pszichológia mint foglalkozás

A pszichológia mint foglalkozás A pszichológia mint foglalkozás Alkalmazott területek Polonyi Tünde, PhD Klinikai pszichológia Klinikum területe: mentális problémák, mentális egészség hiánya. De mi a mentális egészség? Eltérés a normától?

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az

Részletesebben

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun

Részletesebben

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei

Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Hazai fogyasztók, hazai élelmiszerek - a bizalom építésének lehetőségei Dr. Polereczki Zsolt Dr. Szakály Zoltán Egyetemi adjunktus Egyetemi docens, Tanszékvezető KE-GTK, Marketing és Kereskedelem Tanszék

Részletesebben

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia

Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Családpolitikai aktualitások 2010 MAKACS konferencia Nemzeti Erőforrás Minisztérium Családpolitikai Főosztály Demográfiai helyzetkép Magyarország lakossága 10 millió alatt Termékenységi ráta 1,35 2050-re

Részletesebben

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA

BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA BEVEZETÉS A FEJLŐDÉS- LÉLEKTANBA Jean Piaget Dr. Szabó Attila A pszichológiai fejlődés alapkérdései Milyen kölcsönhatás létezik a biológiai tényezők és a környezeti hatások között a fejlődésben? Folyamatos-e

Részletesebben

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés

Tartalom és forma. Tartalom és forma. Tartalom. Megjegyzés Tartalom A tartalom és forma jelentése és kettőssége. A forma jelentősége, különösen az ember biológiai és társadalmi formáját illetően. Megjegyzés Ez egy igen elvont téma. A forma egy különleges fogalom

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA.

A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A MAGYAR PUBLIC RELATIONS SZÖVETSÉG SZAKMAFEJLESZTŐ BIZOTTSÁGÁNAK I. számú ÚTMUTATÓ ÁLLÁSFOGLALÁSA. A public relations tevékenység struktúrájával kapcsolatos szakmai kifejezések tartalmának értelmezése:

Részletesebben

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői

A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői A BESZÉD ÉS AMI MÖGÖTTE VAN Magyar nyelv hete 2012. április 25. A beszédstílus meghatározó tényezői és temporális jellemzői Gráczi Tekla Etelka Beszédstílus Beszédstílus = az írás, megszólalás módja A

Részletesebben

Agresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése

Agresszió. olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Agresszió olyan viselkedés, amelynek célja kár, vagy szenvedés előidézése Ösztöntan Mc Dougall (1908) 18 különböző ösztön Freud (1920) Örömelv, libidó Frusztráció Erosz (életösztön) Thanatosz (halálösztön)

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

Fenomenológiai perspektíva

Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Fenomenológiai perspektíva Jellemzői, kiindulópontjai: A világból felvett összes információt némiképpen megszemélyesítve értelmezzük A hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatán,

Részletesebben

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE

MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG ETIKAI KÓDEXE 2011 1. Az Etikai Kódex célja és alapelvei 1.1 A MÜTF ALUMNI SZAKMAI KÖZÖSSÉG (továbbiakban: MASZK) Etikai Kódexe a Közösség etikai önszabályozásának dokumentuma.

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába

Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába Bevezetés a pszichológia néhány alapfogalmába (Készítette: Osváth Katalin tanácsadó szakpszichológus) Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. ÁPRILIS. 01. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001

Részletesebben

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.

Ismeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5. Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,

Részletesebben

Családi életciklus. a szülői házból. családmag

Családi életciklus. a szülői házból. családmag Életmód a családban Családi életciklus 1. Szülői családdal töltött évek 2. Házasság, gyermekek születéséig 3. A gyermekek nevelése, távozásukig a szülői házból 4. Korosodó házaspárból álló családmag 5.

Részletesebben

Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE:

Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal A SZEXUÁLIS AROUSAL 3 NAGY RENDSZERE: Szexuális izgalom (arousal) Szexuális izgalom Sexual Arousal Humán szexuális válasz: interperszonális, vallási, szociális, pszichológiai és biológiai tényezők Szexuális izgalom (arousal): egy emelkedett

Részletesebben

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul)

SZEMÉLYÉSZLELÉS. 1. Fizikai észlelés. 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) SZEMÉLYÉSZLELÉS 1. Fizikai észlelés 2. Szociális észlelés (rejtett minőségekre irányul) A személyészlelés pontossága - 1 Arckifejezés értékelése érzelemkeltő helyzetekben exponált fényképek alapján: alapérzelmeket

Részletesebben

Családi vállalkozásokról

Családi vállalkozásokról REORGANIZÁCIÓ VAGYONKEZELŐ ÉS TANÁCSADÓ KFT WWW.REORGANIZACIO.COM Családi vállalkozásokról KVK Horváth Dénes, MBA 2015.02.25. Budapest Forrás: Reorganizáció Vagyonkezelő és Tanácsadó KO. 2 Mi számít családi

Részletesebben

A coaching szemléletű vezetés

A coaching szemléletű vezetés A coaching szemléletű vezetés 2013. 04. 17. "Coaching az innováció szolgálatában" szakmai konferencia HSZOSZ - MTA - ZSKF Budapest, 2013. április 17. ISBN: 978-963-9559-51-6 A Carnegie Technológiai Intézet

Részletesebben

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A

7655/14 ek/agh 1 DG B 4A AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA Brüsszel, 2014. március 12. (14.03) (OR. en) 7655/14 SOC 194 FELJEGYZÉS Küldi: Címzett: Tárgy: a Tanács Főtitkársága a delegációk A szociális helyzet az EU-ban A Tanács következtetései

Részletesebben