Folyamatos képzéssel a befogadásért Békés megyében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Folyamatos képzéssel a befogadásért Békés megyében"

Átírás

1 Folyamatos képzéssel a befogadásért Békés megyében

2 Tartalomjegyzék Elõszó oldal Pál Jánosné A Békés megyei szociális szakemberek képzése és hálózataik kiépítése, valamint mûködtetése a hátrányos helyzetû rétegek társadalmi befogadásának elõsegítése érdekében projekt bemutatása oldal Szerkesztette: Pál Jánosné Pál Jánosné Számítógépes képzés oldal Csereiné Árgyelán Anna és Herczegné Számel Annamária Mediációs képzés és esetmegbeszélõ csoportok oldal Kiadja: A HEFOP P /4.0 számú projektre alakult konzorcium A konzorcium vezetõje: Térségi Humánsegítõ Szolgálat Gyomaendrõd A konzorcium tagjai: Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ, Békéscsaba Családsegítõ, Gyermekjóléti és Védõnõi Szolgálat, Dévaványa Családsegítõ, Gondozási és Szociális Központ, Sarkad Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat, Mezõberény Takácsné Papp Éva Európai Uniós ismeretek képzés és önmenedzselõ tréning oldal Sprok Magdolna Alapfokú jelnyelvi kommunikációs tanfolyam oldal Olejné Mertz Judit Személyiségfejlesztés és szupervízió oldal Veress Erzsébet Egyéni személyiségtérképek: a segítõ foglalkozásúak megküzdési stratégiáinak preferenciái oldal Veress Erzsébet: Elégedettségi vizsgálat oldal A konferencia elõadóinak szakmai önéletrajza, és elõadásuk rövid tartalma Pál Jánosné ?. oldal Forgó Györgyné ?. oldal Szentirmai Judit ?. oldal Révész Magda ?. oldal A konzorcium elérhetõségei ?. oldal A kiadvány az Európai Unió társfinanszírozásával készült.

3 Elõszó A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program Irányító Hatóság A társadalmi befogadás elõsegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével HEFOP 2.2. számú pályázati kiírásra készítettük el A Békés megyei szociális szakemberek képzése és hálózataik kiépítése, valamint mûködtetése a hátrányos helyzetû rétegek társadalmi befogadásának elõsegítése érdekében címû HEFOP P /4.0 számú projektünket. A projekt tervezésére és megvalósítására konzorciumot hoztunk létre. A konzorcium tagjai: Térségi Humánsegítõ Szolgálat, Gyomaendrõd Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ, Békéscsaba Családsegítõ, Gyermekjóléti és Védõnõi Szolgálat, Dévaványa Városi Humánsegítõ és Szociális Szolgálat, Mezõberény Családsegítõ, Gondozási és Szociális Központ, Sarkad A projekt során megvalósuló képzések után minden résztvevõ elégedettségi kérdõívet töltött ki, melyek értékelése egységes standardok alapján történt. Milyen tapasztalatokat tudunk átadni a minket követõknek? vetõdik fel a kérdés. Jelen könyvünk célja, hogy segítséget nyújtsunk mindazoknak, akik hasonló jellegû projekteket kívánnak tervezni és megvalósítani. A kiadványban az alábbiak szerepelnek: a képzést szervezõk tapasztalatainak leírása, tájékoztatás az elégedettségmérés eredményérõl, a projektet záró konferencia elõadóinak szakmai önéletrajza, a konferencia elõadásainak rövid összefoglalója. Egy fejezetet szenteltünk a projekt tervezésének és megvalósításának is. Bízunk benne, hogy az itt olvasottak alapján felkeltettük az érdeklõdést az innovatív tevékenységek iránt. Aláírás nem lesz?????????? A konzorcium vezetését a gyomaendrõdi Térségi Humánsegítõ Szolgálat vállalta. Mivel a szociális szférában dolgozók munkája sokféle felkészültséget, ismeretet és készséget kíván, ugyanakkor a végzettség szempontjából nagyon sokszínû képet mutatnak, szerettünk volna olyan sokrétû, praktikus ismereteket nyújtó tanfolyamokat szervezni, amelyek valóban a mindennapokban használható tudást nyújtanak, gyakorlatorientáltak. A projektben szereplõ tanfolyamok tematikájának többsége erre a projektre tervezett, így lehetõséget ad a helyi adottságok és a résztvevõk igényeinek figyelembevételére. A projekt során vállaltuk 283 fõ képzését az alábbiak szerint: 30 fõ számítógépes képzése 48 fõ mediációs képzése 45 fõ esetmegbeszélõ csoportban való részvétele 30 fõ EU-s ismeretek képzése 30 fõ önmenedzselõ képzése 30 fõ jelnyelvi képzése 70 fõ szupervízió és személyiségfejlesztõ képzése Specialitása volt a képzési struktúrának, hogy a szupervíziós és személyiségfejlesztõ képzés során a jelentkezõk mindegyikével személyiségtérkép felvételére került sor, és ennek eredménye alapján történt meg a jelentkezõk beosztása az egyes csoportokba. A tréningek végén újabb térkép készült, mely után a felmérést készítõ összehasonlító elemzést készített, ennek kivonata (ez?) is részét képezi a jelen kiadványnak. 4 5

4 A Békés megyei szociális szakemberek képzése és hálózataik kiépítése, valamint mûködtetése a hátrányos helyzetû rétegek társadalmi befogadásának elõsegítése érdekében címû projekt élete Készítette: Pál Jánosné projektmenedzser A PROJEKT HÁTTERE A rendszerváltást követõ gazdasági regresszió, ezzel összefüggésben a munkahelyek számának beszûkülése, a munkanélküliek számának ugrásszerû emelkedése megnövelte a családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok ügyfeleinek számát. Sokan a munkanélküli létbõl egyetlen kiutat a rokkantosításban, az elõnyugdíjazásban láttak, így megnõtt az inaktív jövedelembõl élõk aránya, melyet még a magukat a csupán családi ellátásokból fenntartók is növeltek. A kezdetben csak jövedelmi szegénységbõl sokan a társadalom peremére szorultak, majd kilátástalanul kirekesztõdtek. Ennek következtében az ügyfeleink számszerû emelkedésével együtt járt a problémák felhalmozódása, komplexebbé válása is. Békés megye Magyarország dél-keleti részén fekszik. Településhálózata ún. óriásfalvas, ezért népsûrûsége viszonylag alacsony. Népességfogyása az 1990-es években kezdõdött, és azóta is folyamatos. Ennek oka egyrészt a születések és halálozások egyenlegeként bekövetkezõ természetes fogyás: 2003-ban 3368 élveszületésre 5797 halálozás jutott és 2003 között mintegy gyermek született, és 47 ezren haltak meg. A fogyás másik oka a vándorlásban keresendõ: 2000 óta folyamatosan többen vándorolnak el a megyébõl, mint amennyien ideköltöznek ben Békés megye lakosságszáma kb fõ. A népesség megoszlása %-osan: 14 évig: 15,7%, 15 64: 67,2%, 65 : 17,1%. A megyében a gazdasági aktivitás az alábbiak szerint alakult 2001-ben: Foglalkoztatott: férfi: fõ; nõ: fõ Munkanélküli: férfi: fõ; nõ: fõ Inaktív: férfi: fõ; nõ: fõ Eltartott: férfi: fõ; nõ: fõ A szociális és a segítõ szakmában dolgozó szakemberek egyre bõvülõ kliensköre a munkanélküliség valamely fázisában lévõ nõk és férfiak. Fontos, hogy a velük való kapcsolat, magas hatékonyságot mutasson, hiszen a munkanélküliség a személyes problémák halmozódásának generálója. A megye településszerkezetébõl adódóan sok a kistelepülés, ahol a családsegítõ és gyermekjóléti szolgáltatás megszervezése gyakran egyszemélyes vagy társulásos formában történik. Az ottani családgondozók sokat küzdenek azzal, hogy nem tudják senkivel megbeszélni a problémáikat. Sok településre jellemzõ, hogy az elõírtnál kevesebb szakembert foglalkoztatnak, így nagy a leterheltség. Az intézmények folyamatos pénzhiánnyal küzdenek, ezért a továbbképzésekre, szupervízióra és személyiségfejlesztésre ritkán jutnak el a munkatársak. Az uniós ismeretek bõvítése a segítõ szakembereken keresztül a munka világától jelenleg távollévõk számára is fontos. Nemcsak a segítést teheti hatékonyabbá, hanem motiváló tényezõ is lehet egy-egy munka elvállalásához szükséges képzésben való részvételre. A hátrányos helyzetû munkanélkülieknek valós segítés nagyon nehéz, hiszen a tartós mellõzöttség miatt mind mentálisan, mind egzisztenciálisan leépülhetnek. A projektben tervezett önmenedzselõ tréning segítséget jelent ezen problémák kezelésére a szociális szakembereken keresztül a munkanélküliek számára. A társadalmi kirekesztõdés problémájának megszüntetése érdekében fontos a személyes segítõ kapcsolatok kialakításának szorgalmazása, és az egyéni esetkezelések során a személyre szabott következetes segítõmunka. Egy családgondozóra egyre több ügyfél, s egyben összetettebb problémák jutnak. Mind szakmailag, mind személyiségben föl kell készülni a többszörösen hátrányos helyzetû, többségében labilis érzelmi állapotú, ügyfelekkel való együttmûködésre. A segítõknek át kell venniük az ügyfelek intenzív érzéseit, indulatait, és ezeket fel kell dolgozniuk magukban. Ez folyamatos belsõ munkát igényel, mely a segítõ személyiségét kezdi ki. Mivel ez képezi a segítõ szakember munkaeszközét, így azt folyamatosan karban kell tudni tartani. Kompetens segítõvé az válhat, aki képes saját személyiségét szakmai feladatokra alkalmas, kicsiszolt munkaeszközzé fejleszteni. Ehhez nélkülözhetetlen a reális önismeret; önmaga megértése, saját kompetenciahatárainak megismerése. Statisztikák bizonyítják, hogy a megye szociális intézményeinek 84%-ában van legalább 1 számítógép, és az internet is 36%-ban elérhetõ valamilyen formában. Ugyanakkor a szociálisszakember-képzésben ennek hatékony használatát segítõ képzéseket nem kapnak a szakemberek, és a kötelezõ továbbképzésekben sem finanszírozhatóak ilyen jellegû képzések. Így az emberek autodidakta módon kénytelenek megtanulni a számítógép és az internet használatát, ami nagyon sok idõbe telik, valamint így a munka hatékonysága nem megfelelõ, hiszen sok mindenre nem, vagy csak hosszú idõ után jön rá magától a dolgozó. Az ismeretek hiánya miatt a munka lassabban halad, arányaiban túl nagy idõt kell fordítani az adminisztrációra, ez csökkenti a hatékonyságot. Az Internet elterjedése egyre gyorsul, de ezt nem követi a felnõttképzés, erre is megoldást nyújt a projekt egy része. A siketek és nagyothallók vonatkozásában elmondható, hogy a kommunikáció területén nincs számukra megteremtve az esélyegyenlõség. Kommunikációs nehézségeikbõl adódóan nehezebb a szocializálódásuk, megváltozik személyiségfejlõdésük. Lassabb az információ felvétele és az ismeretszerzés is, így a külvilágról másfajta világnézetük alakul ki. Az Európai Unió több országában a siketek nyelvi és kulturális kisebbséget alkotnak, és ezen álláspont hazánkban is terjed. Különleges értékük a jelnyelv, melyet a halló emberek is magukévá tehetnek. 6 7

5 A jelnyelv a gondolatok és érzések közvetítõje, a kommunikáció eszköze, gesztikulációkon alapuló, vizuális típusú nyelv, a kézfejjel és a kéz ujjaival kivitelezett jelrendszer. A siket emberek számára a jelnyelv a mindennapi élet szerves része, az információhoz jutás elsõdleges eszköze, anyanyelvi szerepet tölt be. Mindezekbõl következõen meg kell teremteni a lehetõséget, hogy a jelnyelvet minél szélesebb körben megismerjék a közszférákban dolgozók, hogy biztosítani tudják a hozzáférés lehetõségét a közérdekû információkhoz, amelyek a siketeket megilletõ jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A fentiekben leírt adatok forrásai: Közvetlen célcsoportra vonatkozóan: A projekt elõkészítésekor elvégzett szükségletfelmérés eredményei. A leendõ képzendõkkel folytatott beszélgetések. A szakemberek által kezelt problématípusok száma és aránya. A szakmai és módszertani kutatások eredményei. A képzések száma. A képzések, konferenciák, szakmai megbeszélések jelenléti ívei. Tanúsítványok. Az elégedettségi vizsgálat eredménye. A hatásvizsgálat eredménye. A családsegítõ és gyermekjóléti módszertani találkozások jegyzõkönyvének kivonatai. Az esetmegbeszélések feljegyzései. A konferenciák elõadásainak kivonatai. Közvetett célcsoportra vonatkozóan: A családgondozók forgalmi naplója, nyilvántartások. A munkaügyi központ megjelenési adatai, elhelyezkedett munkanélküliek száma. Az elmúlt évek statisztikai adatai: családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok, munkaügyi központok, KSH stb. Bûncselekmények elkövetõirõl szóló jelentések. Bûnmegelõzési statisztikák. Szociálpolitikai és társadalompolitikai elemzések és jelentések. Az egészségügy népbetegségekre irányuló jelentései. A PROJEKT ELÕKÉSZÍTÉSE 2004 márciusában jelent meg a Humánerõforrás-fejlesztés Operatív Program 2.2-es komponensére beadható pályázat, mely: A társadalmi befogadás elõsegítése a szociális szakemberek képzésével címet kapta. Két idõpontra lehetett pályázatot beadni: június 30-ig, vagy szeptember 30-ig. Mi itt Gyomaendrõdön már nagyon vártuk ezt a kiírást, mindenképpen szerettünk volna egy képzési pályázatot elkészíteni. Sokat gondolkodtunk, milyen partnerekkel fogjunk össze a pályázati cél érdekében. Két fõ irány lebegett a szemünk elõtt: az egyik szerint egy Gyomaendrõdön megvalósuló projektben gondolkodtunk, azaz a településen dolgozó, munkanélküliekkel foglalkozó szakemberek képzése és hálózatuk építése lett volna a célunk. A másik elképzelés szerint nagyobb földrajzi területrõl várnánk a szakembereket, és más településen dolgozókkal mûködnénk együtt a cél megvalósítása érdekében. Végül hosszas gondolkodás után az utóbbi variáció mellett döntöttünk, már csak az volt a kérdés, kik legyenek a partnerek. Mivel minél nagyobb területet szerettünk volna lefedni, így négy újabb település családsegítõ és gyermekjóléti intézményét kértük fel konzorciumi partnernek: Békéscsaba, Dévaványa, Mezõberény, Sarkad. Minden felkért intézmény vállalta a partnerséget a projektben. Ezután kezdtünk el gondolkodni azon, hogy az egyes partnerek milyen képzéseket tervezzenek. Mindenkinek volt preferált képzési terve, ezek szerencsére illeszkedtek a projekt céljához és a pályázati kiíráshoz is. Gyomaendrõd: számítógépes képzés; Békéscsaba: mediáció és esetmegbeszélés; Dévaványa: EU-s ismeretek és önmenedzselõ képzés; Mezõberény: szupervízió és személyiségfejlesztés; Sarkad: jelnyelvi képzés. Ezen kívül Sarkad vállalta a csapatépítõ tréning megszervezését is. A partnerek javaslatára Gyomaendrõd vállalta a fõpályázó szerepét, õk adják a projektmenedzsert és a pénzügyi vezetõt, valamint vállaltuk a konzorcium vezetõi szerepét. Bár eredetileg június 30-ra szerettük volna beadni a pályázatot, úgy döntöttünk, hogy az alaposabb tervezés miatt a második fordulóban pályázunk. Így maradt arra is idõ, hogy részletes szükségletfelmérést készítsünk a tervezett képzésekrõl, a képzések idõpontjáról, melynek eredményét itt ismertetem. A szükségletfelmérés elemzése Békés megye 75 településén a gyermekjóléti szolgálatoknak és szolgáltatásoknak, a védõnõi hálózat munkatársainak, a pártfogói felügyeletet ellátóknak, a hajléktalan ellátásban dolgozóknak és önkéntes segítõknek küldtük ki a szükségletfelmérõ kérdõívet. 198 választ kaptunk három hónap leforgása alatt. 8 9

6 A felmérés eredménye az alábbi volt: Gondozónõ: Szociális asszisztens: Gyógypedagógus: Szociális gondozó: Programszervezõ: Óvodavezetõ: Pénztáros: Ügyviteli alkalmazott: 2 fõ 7 fõ 2 fõ 2 fõ 2 fõ 3 fõ 1 fõ 1 fõ Itt is a szociális szakmára jellemzõ nõi felülreprezentációval szembesülhettünk a válaszok visszaérkezése alapján. Az iskolai végzettség megoszlásánál nem meglepõ, hogy a legtöbben fõiskolai végzettséggel rendelkeznek: A megkérdezettek 47%-ának van kiskorú gyermeke, közülük 11%-nál nem megoldott a gyermek napközbeni elhelyezése. Bár ez az arány szám szerint nem sok (9 fõ), õk emiatt munkájukban és a továbbképzéseken való részvételük miatt is hátrányban vannak. A megkérdezettek foglalkozásának megoszlását az alábbi ábra mutatja: Egyéb végzettség: gyógypedagógia és pedagógiai asszisztens, mentálhigiénés szakember, könyvelõ, illetve szakvizsgázott szociális szakember. Rákérdeztünk arra is, hogy kit milyen képzés érdekelne leginkább: Kértük a kitöltõket, hogy 1 5-ig terjedõ skálán értékeljék az adott témákat, 1-sel jelölve azt, ami leginkább felkeltette az érdeklõdésüket: Legtöbben természetesen családgondozói munkakörben dolgoznak, az egyéb munkakörökben megoszlók aránya az alábbi: Intézményvezetõ: Intézményvezetõ-helyettes: Mentálhigiénés szakember Gyermekjóléti asszisztens: Szociális ügyintézõ: Adósságkezelési tanácsadó: Gazdasági vezetõ: 5 fõ 2 fõ 4 fõ 1 fõ 1 fõ 2 fõ 2 fõ Az eredmény: I. helyezett II. helyezett Gyakorlatorientált Mediáció számítógépes ismeretek; III. helyezett Szociális munka módszerei Esetmegbeszélõ a gyakorlatban csoport 10 11

7 Részletes eredmények: Mediáció: 2,51 2. leginkább preferált Szupervízió, személyiségfejlesztés: 2,55 4. leginkább preferált EU-s ismeretek a munka világában: 2,66 5. leginkább preferált Gyakorlatorientált számítógépes ismeretek: 2,50 1. legjobban preferált Szociális munka módszerei a gyakorlatban: 2,50 1. legjobban preferált Önmenedzselés, elhelyezkedést segítõ tréning: 2,76 6. legjobban preferált Esetmegbeszélõ csoport: 2,52 3. legjobban preferált Az egyéb kategóriában az alábbi igények merültek fel: Csoportvezetõi ismeretek: Vezetõi módszertan a gyakorlatban: Ismeretek a drogról: Ismeretek az egészséges életmódról: Gyermekbántalmazás: Viselkedésterápia: Ismeretek a kisebbségekrõl: Jelnyelvi képzés: Családterápia: Önismeret: Pszichodráma: 1 fõ 1 fõ 1 fõ 1 fõ 3 fõ 1 fõ 1 fõ 12 fõ 1 fõ 1 fõ 1 fõ Amikor felmerült a jelnyelvi képzés lehetõsége, szóban a fentinél jóval többen jelezték, hogy szívesen részt vennének. A felmérés során kiderült, hogy legtöbben a munkaidõben történõ képzést preferálják: Ez a szükségletfelmérés volt az alapja a projektünknek. A felmérés eredményét figyelve azt tapasztaltuk, hogy jó irányban haladtunk a képzések tervezésénél. Miután már tudtuk, hogy melyik partner milyen képzést szeretne megszervezni, sor került a költségvetés tervezésére is. Ehhez már szakképzett pénzügyes segítségét vettük igénybe. Úgy gondoltuk, hogy ez biztosít olyan szakmai hátteret a költségvetés tervezésénél, amely növelni tudja a nyerés esélyét. Nagyon sok mindenre kellett figyelnünk. A költségvetésnek reálisnak kellett lenni, de miután 24 hónapra terveztük a projektet, félõ volt, hogy ennyi idõ alatt jelentõs eltérések lehetnek az aktuális árakban. Ezen kívül természetesen nagy figyelmet kellett fordítanunk az útmutatóban szereplõ egyes költségnemek közötti arányokra: a menedzsment költsége nem haladhatta meg az összköltségvetés 12%-át, a beszerzéseké pedig a 30%-ot. Másik nehéz része volt a tervezésnek a projekt ütemezése. Mivel képzésekrõl volt szó, figyelnünk kellett arra is, hogy nyári idõszakban, illetve decemberre ne nagyon tervezzünk, hiszen akkor jelentõs lehet a hiányzás vagy a lemorzsolódás. Miután költségvetési intézmények valósítják meg ezt a projektet, a tevékenységek és a költségek ütemezésénél arra is figyelemmel kellett lennünk, hogy lehetõség szerint a nagy kiadások az év elsõ felére essenek, hogy év vége elõtt lehívható legyen a forrás, ne legyen az intézménynek költségvetési hiánya. Sajnos, bár a tervezésnél figyeltünk erre, a megvalósításnál a kifizetések lassúsága miatt jelentõs összegeket kellett elõfinanszíroznia az egyes intézményeknek. A szakmai és pénzügyi tervezésen túl sok idõt vett igénybe a csatolandó dokumentumok beszerzése is. A második kör beadási határidejét október 15-re módosították, így végül is hosszas tervezés és munka után 2004 októberében beadtuk pályázatunkat, mely mellékleteivel együtt 218 oldal lett. A munkatársak és a vezetõk is a heti egyszeri részvételt tartják legmegfelelõbbnek, hogy a munka a képzés ideje alatt is megfelelõen folyhasson. A beadott pályázat fõbb jellemzõi: A projekt idõtartama: május április 30. A projekt teljes költségvetése: Ft Igényelt támogatás: Ft Önerõ: Ft 12 13

8 Az önerõ vállalása nem volt feltétele a pályázat beadásának. Mi természetbeni önerõt vállaltunk: az egyes képzéseket saját helyiségben valósítottuk meg, és igény szerint gyermekfelügyeletet biztosítottunk a képzésen részt vevõk gyermekei számára. A projekt általános célja A projekt célja, hogy a megyében a szociális területen dolgozó szakemberek ismereteit bõvítve felkészítse õket a munka nélküli kliensek hatékonyabb segítésére, hogy ezáltal minél rövidebb idõ alatt visszatérhessenek a munka világába. Célunk, hogy a szociális szakemberek minden szükséges adatot megkaphassanak ahhoz, hogy felelõs, megalapozott döntéseket tudjanak hozni. A képzések elsõsorban a személyes hatékonyság fejlesztésére, és a kommunikációs problémák kiküszöbölésére irányulnak, de speciális ismereteket is átadunk. Ugyanakkor fontos célkitûzésünk az intézmények közötti hálózat kialakítása, fejlesztése és mûködtetése. A projekt konkrét céljai Hatékony, jól együtt dolgozó team kialakítása, akik a projekt végeztével is megtartják kapcsolatukat. 30 fõ ismereteinek bõvítése az Európai Unióról 30 fõ kiképzése az önmenedzselõ technikákra. 70 fõ személyiségének karbantartása elõzetes felmérés alapján, a neki legjobban megfelelõ csoportban. 60 fõ akkreditált mediációs képzése. 45 fõ részvétele esetmegbeszélõ csoportban. 30 fõ megismertetése a jelnyelv alapjaival. 30 fõ szociális szakember kiképzése a számítógép és az internet hatékony használatára. Honlap készíttetése és mûködtetése a szociális szakemberek és a kliensek információval való ellátottságának növelésére. A szociális szakemberek (különös tekintettel az egyedül dolgozókra) segítése aktuális kérdésekben az internetes fórum segítségével. A projekt eredményeinek megismertetése a régió és az ország szociális szakembereivel konferenciákon, valamint CD és könyv segítségével, illetve szaklapokban közzétett cikkek útján. A projekt tevékenységei Csapatépítés: 3 napos tréning az együttmûködési készség növelésére a kétéves projekt közös megvalósítására. Jelnyelvi képzés alapszinten a siketekkel és nagyothallókkal való kommunikáció elõsegítésére. Ismeretbõvítõ elõadások az EU foglalkoztatás-politikájáról és munkaerõ-piaci helyzetérõl 20 órában. Készség- és képességfejlesztés önmenedzselési technikák elsajátítása és bõvítése 30 órában. Szupervízió és személyiségfejlesztõ tréning: a jelentkezõk személyiségének feltérképezése után a mérés eredményétõl függõen ajánlanánk meg a választási lehetõséget a szupervízió, valamint asszertív, immunkompetencia, stresszkezelõ és személyiségfejlesztõ tréningek közül. A tréninget hatásvizsgálat zárja. Elégedettségmérés: a projekt képzéseiben résztvevõk mérése egységes standard alapján. Akkreditált mediátorképzés. Esetmegbeszélõ csoport, amelyben ismereteket közvetítünk a szociális szakma módszertanáról is. Szociális háló információs háló -képzés 30 órás praktikus számítógépes képzés illeszkedve az egyedi igényekhez. Honlap készíttetése és mûködtetése szociális szakemberek és klienseik számára. Disszemináció: Regionális konferencia szervezése, ahol bemutatjuk a projekt tevékenységeit és eredményeit. Bemutatjuk a projektet könyv és CD formájában, valamint a projekt alatt és után is bárki számára hozzáférhetõ honlapunkon. A projekt idejére kidolgoztunk egy önértékelési rendszert, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjük a projekt alakulását, és az esetleges problémákra idõben fény derüljön, és: Minden konzorciumi tag programfelelõse folyamatosan figyelemmel kísérte a részprogram alakulását. Figyelemmel kísértük a résztvevõk számát. Folyamatos visszajelzéseket igényeltünk a résztvevõktõl a tanfolyamokon szóban, így folyamatosan fenntartva az érdeklõdést, és rugalmasan alkalmazkodva az igényekhez. Figyelemmel kísértük, hogy a képzés az elõre eltervezett ütemben zajlik-e, ezzel kapcsolatosan figyeltük a pénzeszközök, illetve munkaórák felhasználását. Úgy terveztük, hogy a konzorciumi tagok háromhavonta összeülnek, és megbeszélik a teljes projekt haladását, ezt összevetve az elõzetes tervekkel. A végrehajtás során nem ragaszkodtunk a háromhavonkénti ülésekhez, hanem amikor aktuálisan problémák jelentkeztek, akkor hívtunk össze ülést. Így összességében gyakrabban találkoztunk, mint amennyit vállaltunk a pályázatban. Mivel az interneten és a honlapon folyamatos volt a kapcsolattartás, így bármely konzorciumi partner gyorsan jelezni tudta esetleges problémáit. A projekt tervezésekor az alábbi, a megvalósítást akadályozó tényezõkre gondoltunk, és ezekre igyekeztünk megoldást találni

9 1. A családgondozók leterheltek, a munkahelyrõl nehezen tudnak eljönni, ezért alacsony a létszám, vagy nagy a lemorzsolódás. Megoldás: Gépkocsival közlekedni, ezzel jelentõs idõmegtakarítás érhetõ el. 2. A szociális szférában elsõsorban nõk dolgoznak, számukra nehézkes a család és a munka összeegyeztetése, emiatt alacsony lehet a létszám, vagy nagy a lemorzsolódás. Megoldás: Figyelembe venni a szükségletfelmérésnél megjelenõ igényeket az idõpontra vonatkozóan, a program képzési idõpontjainak rugalmas alakítása az igényekhez és a körülményekhez, illetve itt is a gépkocsi használata a jobb idõkihasználás miatt. 3. Motiválatlanok a családgondozók, ezért alacsony a létszám. Megoldás: A motiváltság felkeltése, program érdekessé tétele. A tematika kialakításánál az igények maximális figyelembevétele. 4. Mûszaki problémák jelentkezése a számítógépeknél és kapcsolódó tartozékainál, emiatt a képzés akadozik, elhúzódik. Megoldás: Rendszergazda alkalmazása. 5. A képzésekrõl történõ lemorzsolódás, eredménytelen részvétel. Megoldás: Motiváló, változatos tematika összeállítása, a résztvevõk aktív bevonása a témafeldolgozásba. 6. A tömegközlekedés meglehetõsen nehéz és idõigényes. Megoldás: Gépkocsival közlekedni, ezzel jelentõs idõmegtakarítás érhetõ el. NYERTÜNK! A PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA Mint már említettem, a pályázatot október 15-re adtuk be, de elhúzódott az elbírálás, így csak 2005 májusában, az interneten olvastuk, hogy támogatják az elképzelésünket, de csak Ft-tal, így a végleges projektünk az alábbiak szerint alakult: A projekt idõtartama: A projekt teljes költségvetése: Ft Kapott támogatás: Ft Önerõ: Ft Hivatalosan június 20-án levélben kaptunk értesítést a pályázat eredményérõl. Mivel a projekt alapjait nem lehetett megváltoztatni, csak apróbb módosításokat tettünk az eredeti projekthez képest. A költségvetést át kellett alakítanunk, mivel jóval kevesebb támogatást kaptunk, mint amit igényeltünk. A költségvetésben voltak olyan tételek, amelyeket konkrétan csökkentett a pályáztató, a többi összegnél ránk bízták honnan és mennyi összeget veszünk le. Ennek alapján nem engedélyezték a csapatépítõ tréning megvalósítását, számítógépek vásárlását, valamint Gyomaendrõd partner telefon- és postaköltségét. A számítógépek vásárlására azért lett volna szükség, hogy így a gyomaendrõdi intézményben valósíthassuk meg a képzést, mely után a gépek a konzorciumi partnerekhez kerültek volna, ezzel is elõsegítve a kapcsolattartást. A konkrét csökkentésen túl arra is figyeltünk, hogy az egyes partnereknél arányosan csökkentsük a támogatási összeget. Mivel a gépvásárlás elutasítása miatt a számítógépes képzést külsõ helyszínen kellett megvalósítani, így itt a hely biztosítása nem szerepelhetett önerõként, tehát a teljes projektköltség csökkent. Bár a projekt tervezésekor arra gondoltunk, hogy a pályázat megírása lesz a legnehezebb része a programnak, a támogatás elnyerése után hamar rájöttünk, hogy ez nem így van. A fentiekben már említetteken túl csökkentettük a projekt idõtartamát 24-rõl 20 hónapra. Egyértelmûvé vált, hogy nem tudjuk tartani az eredeti kezdést és ütemezést az elbírálás csúszása miatt, így újra át kellett gondolni a tevékenységeket. Az ütemezésnél figyelnünk kellett arra, hogy az egyes képzések mely hónapokra esnek, hiszen pl. a nyári hónapokban alacsonyabb részvételre lehet számítani a szabadságolások miatt. Ezen kívül arra is hangsúlyt helyeztünk, hogy a pénzügyi elszámolás miatt a kifizetések lehetõség szerint úgy történjenek, hogy az egyes intézményeknek ne sokáig kelljen a költségeket elõfinanszírozni. Elkezdõdött a szerzõdéskötési idõszak. Folyamatosan kértek újabb és újabb iratokat. Közben konzorciumi partnereinkkel egyeztetve úgy döntöttünk, hogy mivel kiszámíthatatlan a szerzõdéskötés idõpontja, engedélyt kérünk arra, hogy elõtte megkezdjük a projekt megvalósítását. Az engedélyt az irányító hatóság megadta, így 2005 novemberében elkezdtük a projekt megvalósítását. A projekt elsõ idõszakában jellemzõen az elõkészítõ munka dominált. Bár mindannyian szerveztünk már kisebb-nagyobb programokat, ilyen volumenû próbálkozása még egyik partnernek sem volt. Rögtön november 5-én egy konzorciumi ülésen megbeszéltük a tennivalókat, kire milyen feladat hárul. Megterveztük a jelentkezési lapokat, pontosítottuk milyen adatok szerepeljenek rajta

10 Megbeszéltük, milyen legyen a honlap, milyen adatok szerepeljenek rajta. Egyeztettük, hogy az egyes partnereknek milyen adatokat kell szolgáltatni, és mely határidõre: egyrészt a képzési ismertetõket, másrészt általános tájékoztatót az intézményrõl. November 22-én megyei szakmai napot szervezett a békéscsabai partner, így már azon tudtuk népszerûsíteni a programunkat. Minden partner programszervezõje bemutatta az általa tervezett képzést, és a közeljövõben induló képzésekre már jelentkezési lapot is adtunk. Közben elkészült a honlapunk is. A projektmenedzser feladata volt újabb és újabb friss anyagokkal, hírekkel feltölteni a honlapot. Rájöttünk arra, hogy ez a feladat sokkal több idõt emészt fel, mint amire számítottunk. Regisztráltak fórumozók, de sajnos nagyon alacsony számban, és a fórumunk mind a mai napig nem indult be igazán. Kerestük ennek az okát: azt tapasztaltuk, hogy más szociális honlapon sem igazán mûködik ez a forma, valószínûleg a szakemberek nem preferálják a fórum segítségnyújtási lehetõségét. Az egyes képzések tervezett ideje: Számítógépes képzés: február május Mediációs képzés: március június Esetmegbeszélõ csoportok: október március EU-s ismeretek képzés: április Önmenedzselõ tréning: június Jelnyelvi képzés: május július Személyiségfejlesztõ és szupervíziós csoportok: február március Mivel nem volt még támogatási szerzõdésünk, nem tudtuk pontosan, mik lesznek az elvárások. Ebben némi segítséget nyújtott a szerzõdésminta, amelyet a pályázati kiíráshoz csatoltak, de ez csak általános fogódzót adott, a konkrétumokat nem tudhattuk meg belõle. Igyekeztünk olyan kollégákat felkutatni, akiknek már tapasztalatuk van hasonló projektek megvalósításában, hogy segítséget kérjünk arra vonatkozóan, hogy mik az elvárások. Ezek alapján felhívtuk a figyelmet a pénzügyi tevékenységekkel kapcsolatos adminisztrációra: árajánlatok, szerzõdéskötések, számlák kezelése stb. A békéscsabai partner felhívta a figyelmet egy hasonló projekttel kapcsolatos tapasztalatai alapján, hogy nem szabad megfeledkezni a résztvevõktõl beleegyezõ nyilatkozatot kérni arról, hogy fényképfelvételt készíthessünk az egyes képzésekrõl. Közben folyamatos kapcsolatban álltunk a Strukturális Alapok Programiroda koordinátorával a szerzõdéskötés kapcsán: újabb iratokat kértek, illetve bizonyos módosításokat kellett eszközölnünk. A következõ konzorciumi ülésen 2006 januárjában áttekintettük, hogyan halad a képzések szervezése. Újra egyeztettünk a közvetlen célcsoporttal kapcsolatban, ugyanis voltak olyan érdeklõdõk, akikrõl a programszervezõk nem tudták egyértelmûen eldönteni, hogy részt vehetnek-e a képzéseken. Több jelentkezõ volt a TEGYESZ-tõl gyermekgondozói munkakörbõl, illetve gondozási központból szociális gondozói munkakörbõl. A konzorcium megítélése szerint õk nem tartozhattak a résztvevõk közé, mivel klienseik nem az aktív korú lakosságból kerülnek ki. Figyelemmel kísértük, hogy lesz-e elég jelentkezõ az egyes képzésekre. Ahol határidõre nem jelentkeztek elegen, telefonon és újabb levélben kerestük meg a lehetséges képzendõket, és meghosszabbítottuk a határidõt. Már több mint 4 hónapja tartott a projektünk, de még nem volt támogatási szerzõdésünk. Ez sok bizonytalanságot okozott a konzorcium tagjaiban, hiszen a fenntartók ugyan vállalták az elõfinanszírozást, de bizonytalannak érezték a helyzetet mindaddig, míg nincs aláírt támogatási szerzõdésünk. Közben zajlott a számítógépes képzés és a mediáció, és elkezdõdött a személyiségfejlesztõ képzésre jelentkezõk személyiségtérképének elkészítése, mely elengedhetetlen volt egyrészt a személyiségfejlesztés, szupervízió, másrészt módszertani, csoportszervezési szempontból. A vizsgálat alapján a szakember döntötte el, hogy melyik lehetõséget ajánlja fel a jelentkezõnek: szupervízió, vagy tréningek közül asszertív, immunkompetencia, stresszkezelõ vagy személyiségfejlesztõ tréning. A tréning befejezése után hatásvizsgálat történt. A csoportok kialakítását státushomogénre terveztük, így a vezetõknek külön csoportot indítottunk. Maga a vezetõi szerep szakmától, vagy intézménytípustól függetlenül borzasztó nagy nyomást jelent, hisz egy vezetõ eleve projekciós felület. Az a szerepe, hogy rá lehessen vetíteni az indulatokat. Tudjuk, hogy a jó vezetõnek tudni kell idõnként frusztrálni a beosztottakat, megállapítani a határokat, a szakmai, gazdasági és egyéb kereteket. Ezeken felül el kell viselnie a vezetõi magányosságot. A vezetõnek is tudni kell a feléje irányuló indulatokat kezelni, megérteni minek is szól az agresszió, el kell tudni dönteni, hogy a beosztottakkal szemben hol kell keménynek lenni, kereteket szabni, s hol kell empátiát tanúsítani. Végre május 5-én került sor a támogatási szerzõdés aláírására, ami nagy megkönynyebbülést jelentett a partnerek és fenntartóik számára is. Az aláírással egyidejûleg kiderült, hogy az elsõ projekt-elõrehaladási jelentést (PEJ) be kell adnunk május 22-én, így ebben az idõszakban minden partnernél lázas munka folyt. A jelentéseket egy eredeti és két másolati példányban személyesen kellett leadni Békéscsabán a foglalkoztatási hivatalban. Ott áttekintették formai szempontból, és 3 napon belül hiánypótlást rendeltek el, melyre 15 napot kaptunk. Ezután továbbították az anyagot szakmai és pénzügyi ellenõrzésre. A következõ idõszakra sok képzés torlódott össze. Mint már említettem, egymás után több ütemezési tervet készítettünk a szerzõdéskötés elõtt, és végül is annyi szempontot kellett figyelembe venni, hogy szándékaink ellenére mégis idõben közel álltak egymáshoz a képzések

11 Ez többféle problémát vetett fel. A dolgozók részérõl nehezítette a választást, ha idõben távolabbiak a képzések, könnyebben részt tudtak volna venni minden õket érdeklõ képzésen. A munkáltatóknak is gondot jelentett a képzéseken levõ dolgozók helyettesítése. Mindenképpen fontos tanulság volt számunkra, hogy amennyiben késõbb is szervezünk hasonló képzési projektet, sokkal egyenletesebben kell elosztani az egyes programokat. Júniusban megkaptuk az elõleget, mely a támogatási összeg 25%-a volt. Gyorsan eltelt a nyár, augusztus végén kellett beadnunk a második elõrehaladási jelentést. Ekkor már gyakorlottabbak voltunk, így jobban tudtuk, hogy milyen mellékletek szükségesek, de nagy nehézséget okozott, hogy pont erre az idõszakra esett az elsõ jelentés korrekciója. Végül is mindkettõ nehézségeivel megbirkóztunk, bár természetesen sokkal egyszerûbb lett volna, ha az elsõ jelentés tapasztalatait felhasználhatjuk a második jelentés elõkészítésekor. Szeptember végén megérkezett az értesítés arról, hogy az elsõ jelentést elfogadták, de bizonyos tételek kifizetését formai okok miatt nem engedélyezték. Ezeket a tételeket a késõbbi PEJ-ekben újra be kellett nyújtanunk. A következõ idõszak nyugodtabb volt, novemberben kellett leadnunk a következõ jelentést. A tapasztalatok alapján kidolgoztunk egy új protokollt arra vonatkozóan, hogy az egyes partnerektõl milyen iratokat, milyen formában és mikorra kérünk. Így sokkal nyugodtabban dolgozhattunk, ezzel is csökkentve a hibalehetõséget. Bár most is összefutott a két jelentés, novemberben kérték a második PEJ korrekcióját is, de ez már nem okozott gondot. Közben az elsõ jelentés engedélyezett tételeinek kifizetése megtörtént. Decemberben kaptunk tájékoztatást arról, hogy szervezeti és eljárásrendi változások következtek be a Humánerõforrás-fejlesztési Operatív Program lebonyolítási intézményrendszerében. Ennek keretében a Strukturális Alapok Programiroda átveszi az eljárásrendi feladatokat a foglalkoztatási hivataloktól, és a pénzügyi monitoringfeladatokat a Magyar Államkincstártól. A változás része az is, hogy egyszerûsíteni kívánják a kifizetések igénylését. emiatt bevezették az EPEJ-t (Egyszerûsített Projekt Elõrehaladási Jelentés), valamint számlakitöltõ elektronikus alkalmazásokat vezettek be. Ezen kívül ritkították a kötelezõ bejelentések beadását háromról hat hónapra. A változások következményeként a novemberben beadott jelentésünket EPEJ-ként kezelik. Így a februárban beadandó újabb jelentésünket már az elektronikus számlakitöltõ segítségével kellett benyújtani. Természetesen a számlák és egyéb iratok másolatát ugyanúgy továbbítani kellett, de mostantól a Strukturális Alapok Programirodához, postai úton, és csak 1 példányban. Januárban megkezdtük a projekt záró konferenciájának megszervezését. Az elõkészítés során egyeztettünk a partnerekkel, hogy milyen elõadókat hívjunk meg, és mi legyen a konferencia fõ témája. Mivel a projektünk a képzésekrõl szól, mindenképpen szerettük volna egy elõadásban áttekinteni a szociálisszakember-képzést. Emellett a folyamatosan változó ellátásokról kívántunk adni egy átfogó tájékoztatást, valamint felhívni a potenciális pályázók figyelmét az Új Magyarország Fejlesztési Tervben rejlõ lehetõségekre. Természetesen a konferencián a projektrõl is tartunk beszámolót. A szociális szakemberképzés témában Herczog Máriát kértük fel elõadónak, aki elvállalta felkérésünket, de miután nagy megtiszteltetésként az ENSZ Gyermekjogi Bizottságába beválasztották, egy külföldi út miatt le kellett mondania az elõadást. Maga helyett Révész Magdát ajánlotta, aki szívesen elfogadta felkérésünket, és a témát is a magáénak érezte. A szociális ellátásokról szóló elõadáshoz Forgó Györgyné szakállamtitkár asszonyt kértük fel, aki amellett, hogy elvállalta az elõadás megtartását, átadott számunkra egy 2007-re aktualizált anyagot a szociális ellátások rendszerérõl. Az anyag kiadását Gyomaendrõd vállalta. Az ÚMFT-rõl szóló elõadásra Szentirmai Juditot, a Szociális és Munkaügyi minisztérium miniszteri biztosát kértük fel, aki szintén örömmel vállalta az elõadás megtartását. A konferenciára terveztük kiadni ezt a kis könyvecskét, és egy multimédiás CD-t, ezekben tapasztalatainkat írjuk le. Még tartott a konferencia egyeztetése, amikor a szakmai monitorozótól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy probléma van az indikátorokkal. Amikor ugyanis megkötöttük a támogatási szerzõdést, abban vállalni kellett számszerûsíthetõ eredményeket, ezt nevezzük indikátoroknak. A mi vállalásunk az alábbi volt: 30 fõ ismereteinek bõvítése az Európai Unióról. 30 fõ kiképzése az önmenedzselõ technikákra. 70 fõ személyiségének karbantartása elõzetes felmérés alapján, a neki legjobban megfelelõ csoportban. 48 fõ akkreditált mediációs képzése. 45 fõ részvétele esetmegbeszélõ csoportban. 30 fõ megismertetése a jelnyelv alapjaival. 30 fõ szociális szakember kiképzése a számítógép és az internet hatékony használatára. Ezeket a számokat mi teljesítettük, sõt, a mediációs képzésen indítottunk egy haladó csoportot is, így tulajdonképpen több ember vett részt a képzéseken, mint amennyit vállaltunk. Hogy mi okozta mégis a problémát? Az, hogy voltak olyanok, akik két vagy több képzésen is részt vettek, és a pályáztató értelmezése szerint egy ember csak egyszer vehetõ figyelembe, bármennyi képzésen is vett részt. Szerencsére a konferenciánk olyan minõségi elõadásokból áll, hogy tudjuk hozni az indikátorokat. Most már, ahogy haladunk a projekt vége felé, egyre nagyobb izgalommal gondolunk a zárójelentés elkészítésére, és annak elfogadására. Bízunk benne, hogy most már valóban gyorsul az ügymenet, és nem kell sokat várni a jelentések elfogadására

12 Sajnos, nagy problémát okozott végig a projekt megvalósítása során, hogy folyamatosan változott a kapcsolattartók személye, és gyakran nem tudtak pontos, megbízható választ adni a felmerülõ kérdésekre, illetve nem ugyanazokat az iratokat várták el a beszámolók és pénzügyi teljesítések igazolására. A projekt távolabbi céljait az alábbiak szerint fogalmaztuk meg a pályázatunkban: A projekt tágabb eredményeként jelentkezni fog a szociális és segítõ szakmában dolgozók szélesebb látóköre, európai uniós ismeretei, valamint speciális esetkezelési módszerek alkalmazása a munkanélküliek szociális segítésében. Csökkenni fog a munkanélküliségbõl adódó hátrányok száma, a munkanélküliek társadalmi kirekesztõdése, képességeik javulni és szélesedni fognak arra vonatkozóan, hogy hasznosan tölthessék mindennapjaikat. A munkanélküliek szám a csökkeni fog. Javulni fog a felnõttképzés és átképzés részvételi aránya, a munkanélküliek mentális állapota, teljesítõképessége, szociális helyzete. A segítõ szakmában dolgozók e területen nagyobb sikerélménnyel dolgozhatnak, növekedni fog a teljesítõképességük. A projekt hatásaként a szociális szakember szélesebb körû információkhoz tud hozzájutni, ezzel munkája hatékonyabbá válik. A számítógépet hatékonyan használva lecsökken az adminisztrációra fordítandó idõ. A kisebb településeken esetenként egyedül dolgozók az elõbbin kívül közvetlen szakmai segítséget kaphatnak a honlapon, illetve a fórumban konkrét kérdéseikre is választ kapnak, ezzel csökkentjük a kiégés kockázatát. Bárki indíthat fórumot a honlapon az õt érdeklõ vagy érintõ témában, ahol a hozzászólók segítik a munkáját. A megye családsegítõ és gyermekjóléti intézményei között a sok személyes kapcsolaton keresztül javul az együttmûködés, a honlap és a fórum segítségével leküzdhetõk a távolság okozta nehézségek. Az egyes településeken a projekt alatt kialakított kapcsolatok a különbözõ profilú intézményekben tovább folytatódnak, ezzel növelve a munka hatékonyságát. A program eredményei megjelennek könyvben és multimédiás CD-n, valamint elérhetõk a honlapon is, így az egész országban bárhol átvehetõ, és tovább fejleszthetõ a program. A szociális szakemberek a jelnyelv elsajátításával képessé válnak arra, hogy siketek és nagyothallók problémáit az õ anyanyelvükön a jelnyelven megértsék, és ezáltal kezelni tudják. A siket és nagyothalló emberek érzékelik az információt, és biztosítva van számukra a megfelelõ értelmezés lehetõsége is. Békés megyében a jelnyelvi képzés széles körben való elterjesztése és megvalósítása a siket és nagyothalló emberek vonatkozásában az esélyegyenlõségi irányelvek érvényesülésének elõremozdulását eredményezi. A kiképzett szakemberek minden területen multiplikátorként mûködve továbbadják megszerzett tudásukat kollégáik számára. A kiképzett családgondozók továbbra is folyamatosan szerkesztik, újdonságokkal töltik fel a honlapot, és a fórum minden érdeklõdõnek rendelkezésére áll. Ezenkívül a kiképzett családgondozók multiplikátorként mûködve saját kollégáiknak és klienseiknek is átadják tudásukat, ezáltal õk is hatékonyabban tudják használni a számítógépet és az internetet. Minden résztvevõ a saját településén kiépíti a több profilú intézmények hálózatát, melynek mûködtetésére megfelelõ képzést kapott. Elektronikus úton rendszeresen frissített speciális ismeretek birtokában, a szociális szakemberek hatékonyan tudnak segíteni a hátrányos helyzetben lévõ munkanélkülieken. A háttér szociális munka felvállalásával javul az egyénre szabott személyes segítõ kapcsolatok hatása. A fentiek megvalósulását a márciusi konzorciumi ülésen tekintettük át, és az alábbi következtetésekre jutottunk: Az egyértelmû, hogy a szakemberek ismeretanyaga jelentõsen bõvült, fõként olyan ismeretekkel, amelyek a szociális alapképzésben nem szerepelnek. A projekt ideje alatt a konzorciumi partnerek között személyes kapcsolat alakult ki, amely megerõsödött, és hatékony együttmûködéssé alakult. Az egyes képzéseken személyes ismeretségek alakultak, amelyek segítették a késõbbi kapcsolattartást, segítségkérést. A gyermekvédelmi alap- és szakellátásban dolgozók egy más kontextusban találkozhattak, jobban megismerhették egymást és a mindennapi munkát, körülményeket is. Az egyes képzéseken a vállalt létszámban vettek részt, lemorzsolódás gyakorlatilag nem volt. A mediációképzés során a támogatási szerzõdésben szereplõ 48 fõn felül a képzõk egy haladó csoportot is tartottak, itt újabb 12 fõ képzése történt meg. Az itt résztvevõk közül többen döntöttek úgy, hogy felsõfokon kívánják megtanulni a mediációt. A résztvevõk speciális módszerekkel ismerkedhettek meg, amelyek segítséget nyújtanak mindennapi munkájukban. A munkanélküliek segítésében kiemelt szerepe van azoknak a kollégáknak, akik rendszeres szociális segélyezettekkel foglalkoznak. A képzéseken tanultakat alkalmazták egyéni esetkezelés során, illetve beilleszkedési program szervezésénél. Gyomaendrõdön például a kollégák a beilleszkedési program szervezésekor felhasználták a saját csoportélményt, a mediáción tanultakat, a megszerzett EU-s ismereteket és az önmenedzselõ tréningen hallottakat is. Jó hasznát vették a számítógépes tanfolyamon hallottaknak is, amikor az interneten kerestek anyagot a programhoz, illetve kérdõívet és egyéb dokumentumot szerkesztettek. Igény merült fel arra vonatkozóan, hogy itt az intézményben a klienseknek lehetõségük legyen interneten keresgélni, önéletrajzot írni, de sajnos erre nem tudtunk lehetõséget biztosítani a gépparkunk szûkössége miatt. A kollégák sikerélményrõl is beszámolhattak, hiszen a csoport 12 résztvevõjébõl 1 fõ sikeresen elhelyezkedett, és õ maga mondta, hogy 22 23

13 a csoportban hallott információk segítették az elhelyezkedését. A térségünkben folyó Equal programba is több résztvevõt ajánlottunk, olyan is van, aki elvégezte a képzést, és elhelyezkedett. A személyes hatékonyság fejlesztése több oldalról is figyelhetõ: egyrészt a speciális módszerek alkalmazásával, a szupervízió és a személyiségfejlesztés lehetõségével a személyiség karbantartásával tud hatékonyabb munkát végezni a szakember, másrészt a számítógépes ismeretekkel gyorsabban tudja elvégezni az adminisztrációt. A honlapunk beindítását és mûködtetését azért tartottuk fontosnak, hogy a szakemberek számára legyen egy hely, ahol új információkhoz juthatnak, és a fórumon segítséget kapnak mindennapi munkájukhoz. Sajnos a tapasztalat azt mutatta, hogy a fórum nem váltotta be a hozzá fûzött reményeket. Alig néhányan regisztráltak, és õk sem igazán próbáltak itt kommunikálni. Nagyon sokat gondolkodtunk ennek az okán, de nem tudjuk pontosan, mi lehet. Úgy tûnik, hogy a szociális szférában dolgozók nem érdeklõdnek ezután a kommunikációs forma után. Más hasonló fórumokon is azt tapasztaltuk, hogy nagyon kevés a beírás, ezért ha azt akarjuk, hogy valóban friss legyen a honlap, és sok információt tartalmazzon, átalakításra van szükség. Jelenleg egyszerre csak hat hír látható, a többi nem, ezen kívül nagyon sok idõt vesz igénybe a hírek figyelemmel kísérése és felrakása. Úgy döntöttünk, hogy átalakítjuk a honlapot, nagyobb hangsúlyt helyezünk a mindennapi munkát segítõ, letölthetõ dokumentumokra. A honlapot a megváltozott tartalommal a projekt után is fenntartjuk és mûködtetjük. A projektünk speciális része volt a jelnyelvi oktatás, hiszen elõzetes felmérésekbõl kiderült, hogy a siket és nagyothalló kliensek számára nagyon kevés helyen tudták biztosítani olyan szakemberek segítségét, akik értették és használni tudták a jelnyelvet. Többnyire csak akkor tudták ügyeiket elintézni, ha hoztak magukkal olyan ismerõst, családtagot, aki tolmácsolni tudta a kérdéseket és a válaszokat, emiatt az esélyegyenlõség biztosítása csorbát szenvedett ezen a területen. Ebben a projektben 30 szakember ismerkedhetett meg a jelnyelvvel, és vizsgán bizonyították, hogy meg is tanulták a szükséges jeleket. Van olyan családgondozó, aki már használta az itt tanultakat. A kollégák elmondták, hogy mivel mindenki nem vehetett részt minden képzésen, a belsõ szakmai napok során adják át egymásnak az egyes képzéseken tanultakat, így multiplikátor hatást fejtenek ki. ÖSSZEGZÉS Tudtuk, hogy nagy fába vágjuk a fejszénket egy ilyen projekt megtervezésével és lebonyolításával, de a visszajelzések megerõsítettek minket abban, hogy ezek a képzések valós szükségleteket elégítettek ki. A megyében dolgozó szociális szakemberek a képzéseken tanultakon túl megismerték egymást, személyes kapcsolatot alakítottak ki. Ez a program segített minket, a konzorcium tagjait abban, hogy jól együtt mûködjünk, és legyõzve a távolságokat, mindennapi kapcsolatban legyünk, hatékony teamet alkotva. Szoros munkakapcsolat alakult ki a partnerek között, megismertük egymás erõsségeit, fõ kompetenciáit, így ez a továbbiakban jó alap lesz újabb közös projektek tervezéséhez és megvalósításához. 24 Számítógépes képzés Térségi Humánsegítõ Szolgálat, Gyomaendrõd Készítette: Pál Jánosné A SZERVEZÕ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA Az intézményt Városi Családsegítõ Központ néven január 1-tõl hozta létre Gyomaendrõd Város Képviselõ-testülete. Akkor családsegítõ szolgáltatással, valamint nevelési tanácsadással és logopédiai ellátással indultunk január 1-én szolgáltatásaink köre a gyermekjóléti ellátással bõvült szeptember 1-tõl az intézmény fenntartója a Gyomaendrõd, Csárdaszállás és Hunya önkormányzata által létrehozott intézményfenntartó társulás lett, neve pedig Térségi Humánsegítõ Szolgálatra módosult. Az intézmény által ellátott feladatok és szolgáltatások szakfeladatonként az alábbiak: 1. NEVELÉSI TANÁCSADÁS 2. LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS 3. CSALÁDSEGÍTÉS A családsegítõ szolgálat általános és speciális segítõ szolgáltatást nyújt, ellátásokat közvetít, szervezési, gondozási tevékenységet végez a szociális munka eszközeivel az egyén, a csoport és a közösség számára. Tevékenységi körök: családgondozás családlátogatás életvezetési tanácsadás egyéni- pár és családkonzultáció egyéni esetkezelés ügyintézés adósságkezelési tanácsadás tanácsadás és programszervezés rendszeres szociális segélyezettek számára szociális információs szolgáltatás 25

14 4. GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT A gyermekjóléti szolgáltatás hozzásegíti a szülõket, hogy képesek legyenek biztosítani gyermekeik egészséges fejlõdésének feltételeit, s ezáltal megelõzni veszélyeztetettségüket. Probléma esetén feladatunk a veszélyeztetett körülmények megszüntetése a társintézmények szakembereivel együttmûködve, melynek során hozzájárulunk a gyermek családból történi kiemelésének megelõzéséhez. Tevékenységi körök: családgondozás, egyéni esetkezelés, jelzõrendszer mûködtetése: nevelési, oktatási intézmények, egészségügyi szolgáltatók: orvosok, védõnõk, kórházak, városi, megyei gyámhivatal, rendõrség, bíróság, ügyészség, gyermeknevelési, életvezetési tanácsadás, tanulási nehézségek, magatartási problémák kezeléséhez segítségnyújtás, krízishelyzetbe került családok, fiatalkorúak segítése, tájékoztatás a gyermeket, szülõt megilletõ jogokról, tájékoztatás a szülõk kötelességeirõl, a családokat, gyermekeket megilletõ ellátásokról, támogatásokról, a szociális válsághelyzetben levõ várandós anyák tájékoztatása az õt, illetve a magzatot megilletõ támogatásokról, ellátásokról, tájékoztatás egészségügyi és szociális problémák esetén, segítségnyújtás alkohol- és drogérintettség esetén. 5. PROGRAMOK SZERVEZÉSE Intézményünk munkatársai rendszeresen szerveznek programokat a település lakosainak. Prevenciós programok: Általános iskola felsõ tagozataiban minden tanuló részvételével 2001/2002 óta folyik rendszeres foglalkozássorozat. Éjszakai akadályverseny és pingpongverseny. Táborok: 5 7 éves gyermekek számára fejlesztõtábor, éves gyermekek számára szabadidõs tábor. Családi nap. 26 Játszóház. Mikulás-ünnepség szervezése a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégiumának lakói számára. Önismereti és személyiségfejlesztõ foglalkozások a Rózsahegyi Kálmán Általános Iskola kollégiumában. Az intézmény vezetõje: Czikkely Erika. A KÉPZÉS INDOKOLTSÁGA Munkánk során azt tapasztaltuk, hogy a szociális szakemberek között kevesen vannak, akik jól tudják kezelni a számítógépet. Õk is többnyire a mindennapok során, autodidakta módon sajátították el a leggyakrabban használt programok kezelését. Ez a módszer azért nem hatékony, mert egyrészt hosszú idõt vesz igénybe, másrészt sok kihasználatlan lehetõség marad rejtve, hiszen nem mindenre jön rá az ember magától. Ezért mindenképpen fontosnak tartottuk egy olyan képzés megvalósítását mely praktikus, a mindennapokban használatos ismereteket közvetít, így nem arra helyeztük a hangsúlyt, hogy milyen tanúsítványt ad a képzés, hanem arra, hogy a 30 órát a lehetõ leghatékonyabban, olyan ismeretek átadásával töltsük ki, ami jól használható. Elõzetes felmérésünkben azt tapasztaltuk, hogy a szociális intézmények 84%-ában van számítógép, és 36%-ában rendelkeznek interneteléréssel is. A XXI. századra jellemzõ, hogy az információ hatalom. Minél több információhoz minél hamarabb jut hozzá valaki, az a munkáját megkönnyíti és hatékonnyá teszi. Az üzleti világban ez anyagi haszonként is megjelenik, míg a szociális szférában közvetetten értékelhetõ. A képzést az alábbi tematikával hirdettük meg: Alapismeretek: 1 2. A legfontosabb alapfogalmak ismertetése Az operációs rendszer feladatai, a felhasználói felület részei, azok használata 3 4. Állomány- és mappakezelés; Tömörítés 5 6. Víruskeresés, vírusirtás Szövegszerkesztés: 7 8. Szövegszerkesztõk, szövegbevitele, szintjei, formázásuk; Szövegelemek keresése, cseréje, helyesírás ellenõrzése Objektumok beszúrása, csatolása; Táblázat készítése Körlevélkészítés; Munka több megnyitott objektummal 27

15 Táblázatkezelés: Adatok bevitele, szerkesztése, szerkesztést segítõ eszközök; Cellák, sorok, oszlopok formázása Hivatkozások használata; Egyszerû képletek használata Függvények alkalmazása; Grafikonok készítése Prezentációkészítés: Prezentáció alapjai Animációk, áttûnések Vetítési beállítások Hálózati alapismeretek A számítógépes hálózat jelentõsége, hardver és szoftver környezete Helyi hálózatok kialakítása, topológiák IP-cím és beállítása; Az internet története, alapfogalmak Az internet szolgáltatásai, és beállításai; Outlook használata, címjegyzék stb WWW és beállításai Keresés a weben FTP, IRC, ICQ stb. A képzésre olyan oktatót kerestünk, akinek gyakorlata van a képzések lebonyolításában, és rugalmasan tud alkalmazkodni az igényekhez. Arra is figyeltünk, hogy lehetõség szerint helyi képzõt találjunk. Miután kiválasztottuk az oktatót, egyeztettük vele a tematikát, valamint a foglalkozások idõpontjait, figyelembe véve a résztvevõk igényeit. Az oktató: Roósz Ádám tanár A képzés idõtartama: 30 óra A képzés idõpontjai: 1. csoport: csoport: csoport: A KÉPZÉS LEBONYOLÍTÁSA A programra 30 fõ jelentkezését vártuk, akiknek a képzését 3 10 fõs csoportokban terveztük. A projekt tervezésekor a pályázat összegébõl szerettünk volna 10 számítógépet vásárolni, és a térségi humánsegítõ szolgálat területén valósítottuk volna meg a képzést. Mint már szerepelt a projektrõl szóló fejezetben, a pályázatot megnyertük, de csökkentenünk kellett a költségvetést, és a pályáztató kikötötte, hogy számítógépeket nem vásárolhatunk. Miután továbbra is fontosnak tartottuk a képzés megszervezését, kerestünk egy helyiséget, ahol lebonyolíthattuk a képzést. Nagy segítségünkre volt ebben Gyomaendrõd Város Cigány Kisebbségi Önkormányzata, ahol rendelkezésre állt 10 jó minõségû gép internet-csatlakozással és hozzájárultak, hogy ott tartsuk meg a foglalkozásokat

16 A képzésrõl a megyei szociális intézmények, különösen a családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatok címlistájára tájékoztató levelet küldtünk, melyben röviden ismertettük a képzés tartalmi elemeit, és csatoltuk a jelentkezési lapot. A tájékoztatót és a jelentkezési lapot elektronikus úton is elküldtük, valamint a honlapon is folyamatosan elérhetõ volt. Ezen kívül megyei konferenciákon is tájékoztatót adtunk a teljes projektrõl, és az egyes képzésekrõl is. A jelentkezések elfogadása idõrendi sorrendben történt. Sajnos elõfordult, hogy idõsellátásban dolgozó kolléga érdeklõdött a képzés iránt, de mivel a pályázati kiírás szerint õk nem tartoznak a közvetlen célcsoportba, így nem vehetett részt a képzésen. Mivel az elsõ határidõre kevesen jelentkeztek, ezért meghosszabbítottuk a jelentkezési határidõt, így lett kellõ számú résztvevõnk. A képzés 3 10 fõs csoportokban történt, heti egy délután 14 órától ig tartott, egy 15 perces szünettel. Az oktató javasolta, hogy egyszerre ne tartsunk több órát, mivel túl tömény az anyag, és a figyelem már nagyon lecsökken a végére. A nemek megoszlását az alábbi grafikon mutatja: A képzésen sokan voltak gyomaendrõdiek, de természetesen vidékrõl is jöttek: (Mezõberény, Sarkad, Dévaványa, Békéscsaba, Szeghalom). A legtöbbet a Sarkadról érkezõ résztvevõk utaztak a képzés miatt, õk reggel 9 körül indultak, és este 7-8 óra fele ért haza a vonatuk. Nagyon szorgalmasak voltak, mert ennek ellenére szinte minden alkalommal eljöttek. A számítógépes képzésnél nagyon fontos elem volt az otthoni gyakorlás is, hiszen hiába vett részt valaki a képzésen ha otthon nem állt módjában gyakorolni, akkor a hatékonyság alacsony maradt. Az elsõ foglalkozáson az oktató bemutatta a gép tartozékait, alapvetõ mûködési sajátosságait. A képzõnk sok hasonló tanfolyamot vezetett már, illetve rendszeresen tart OKJ-s és ECDL-tanfolyamokat is, így nagy tapasztalattal rendelkezik abban, hogy mik azok az alapvetõ ismeretek a géprõl, amelyek nélkülözhetetlenek a továbbiak megértéséhez. Természetesen a 30 óra legnagyobb részében a szövegszerkesztéssel foglalkoztunk, hiszen legtöbbször ezt a programot használjuk. A szöveg bevitelénél szokatlan volt az oktató utasítása: elõször csak begépeljük a szöveget, és utána formázzuk meg. Sokan meglepve egymásra néztünk, így kiderült, hogy nem így szoktuk csinálni. A másik, amire nehezen állt rá a kezünk, hogy a sorok közötti távolságokat ne az Enter billentyû lenyomásával növeljük. Egy pillanatra eszünkbe jutott, hogy a nyomtatásnál ez úgyse fog látszani hogyan növeltük meg a sorközt, de a mindent mutat funkció aktiválásával rögtön kiderül a turpisság A szöveg formázásával töltöttük el a legtöbb idõt. Bizonyára sokan tudják, hogyan kell kijelölni az egérrel a szöveg egyes részeit (a kijelölendõ szöveg elején lenyomni az egér gombját, és húzni a végéig, ott felengedni a gombot), és biztosan sokan bosszankodtak is hosszabb szövegek kijelölésekor, ha a végén hamarabb felengedve a gombot, lehetett elölrõl kezdeni a mûveletet. Erre a problémára is megoldást kaptunk, valamint azt is meg tudtuk oldani, hogy ne csak egybefüggõ szövegrészeket tudjunk kijelölni, hanem a szöveg különbözõ részein levõ sorokat. Itt jöttünk rá arra is, hogy miért nem jó, ha Enterrel növeljük meg a sorközt: ha az Entert arra használjuk, amire tulajdonképpen való, vagyis az egyes bekezdéseket választjuk el vele, akkor a bekezdések kijelölése is sokkal egyszerûbbé válik

17 Munkánkat nagyban megkönnyíti, ha a borítékokat nem kézzel kell egyenként megcímezni, hanem úgynevezett etiketteket készítünk, amit öntapadós papírra nyomtatva csak rá kell ragasztani a borítékra. Ennek elkészítését is gyakoroltuk. Szintén nagy segítséget jelenthet a mindennapi munkában a körlevél elkészítése. Ilyenkor egy alaplevélben bizonyos változó adatokat (címzés, idõpont stb.) egy listából választ ki a program, és nem kell egyesével beírni a dokumentumba. A szövegszerkesztés után a másik nagy témakör, amit érintettünk, a táblázatkezelés volt. Sajnos az idõ rövidsége miatt csak érintõlegesen tudtunk foglalkozni az egyes szoftverelemekkel, de még így is meglepett bennünket, mennyi mindenre használható ez a program, és milyen sok olyan funkciója van, amely segíti a munkát. Ilyen funkció pl. a szummázás, azaz a sorokban-oszlopokban szereplõ számok összeadása. Itt csak arra kell vigyázni, hogy ha újabb sort vagy oszlopot szúrunk be, akkor lehet, hogy meg kell változtatni a képletet. Szerkesztettünk grafikonokat is, ez nagyon hasznos beszámolók, és egyéb írásos anyagok készítésénél. kímélõ, hiszen így kevesebb papír fogy. Ezenkívül tájékoztatást kaptunk arról, hogy a nyomtatópatronok veszélyes hulladéknak minõsülnek, így kezelésükre speciális szabályok vonatkoznak. A résztvevõkkel folytatott beszélgetések során kiderült, hogy hasznosnak és jónak értékelték a képzést. Az itt tanultakat használták munkájuk során, sõt, igyekeztek átadni az új ismereteket munkatársaiknak is. Harmadik nagy témakörünk a PowerPoint-bemutató készítése volt. Megtanultuk, hogyan szúrjunk be képeket, szöveget, és hogyan tegyük élvezhetõbbé a prezentációnkat, hogy még jobban felkeltsük a hallgatók figyelmét. Többen voltak, akik az itt tanultakat már használták elõadás tartásánál. Az utolsó nagy témakör, ami szintén mindenkit érdekelt, az internet világa volt. Tanultunk arról, hogy hogyan lehet és érdemes keresni a világhálón egy-egy tágabb témát, hogyan tudjuk szûrni az információkat, és szûkíteni a keresett témákat, hogy a hatalmas adathalmazban rátaláljunk azokra az információkra, amelyek minket érdekelnek. Ezen kívül nagy hangsúlyt fektettünk a gépeink és adataink védelmére is. Tájékoztatást kaptunk ingyenesen használható (freeware) vírusirtókról, azok letöltésérõl és használatáról. Hallottunk kémprogramokról, és az azt keresõ szoftverekrõl is. Ezen kívül megismerkedtünk néhány hasznos honlappal, melyek segítséget adhatnak a mindennapi munkánkhoz: minisztériumi és más szakmai honlapok, keresõk stb. Természetesen meglátogattuk a projekt honlapját is, ezzel kapcsolatban beszéltünk a fórumokról, azok szerepérõl. Készítettünk magunknak ingyenes postafiókot, leveleket küldtünk és fogadtunk. Hallottunk a csevegõprogramokról, illetve az internetes telefonálásról is. A képzés végén hallhattunk arról, miért kell legális szoftvert használni (már azon kívül, hogy az illegális szoftverek használatával törvényt sértünk), valamint környezetvédelmi témát is érintettünk. Az oktató felhívta a figyelmünket, hogy az elektronikus levelezés önmagában környezet

18 Mediációs képzés és esetmegbeszélõ csoportok Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ Békéscsaba Készítette: dr. Csereiné Árgyelán Anna és Herczegné Számel Annamária csaba közigazgatási területén túl Doboz, Telekgerendás, Kétsoprony és Csabaszabadi településekre is kiterjed az intézmény ellátási kötelezettsége, s az intézmény neve Békéscsabai Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítõ Központ lett. Jelenleg az intézmény ellátási területén fõ a lakosságszám, a 0 17 éves korosztály létszáma fõ. Az intézmény vezetõje: dr. Csereiné Árgyelán Anna INTÉZMÉNYÜNK RÖVID BEMUTATÁSA A Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyûlése által létrehozott intézmény, a Békéscsabai Családsegítõ Szolgálat mûködésének kezdete október 7., az akkor induló intézmény a családsegítés feladatainak ellátását kezdte meg. Az intézmény feladatai az elkövetkezõ években fokozatosan bõvült az alábbiak szerint: 1993-tól hajléktalanok átmeneti szállója (30 férõhely) mûködtetésével, 1994-tõl a nappali melegedõ (20 férõhely) feladatainak ellátásával, 1997-tõl a gyermekjóléti szolgálat, évtõl a gyermekjóléti központ tevékenységi körével, 2000-tõl a helyettes szülõi hálózat létrehozásával, 2000 novemberétõl a gyermekjóléti szolgálatok tekintetében megyei módszertani feladatainak ellátásával, 2001 októberétõl a családok átmeneti otthona (16 férõhely) létrehozásával és mûködtetésével, 2005-tõl az utcai szociális munka feladatainak ellátásával, 2006 márciusától a támogató szolgálat mûködtetésével, 2007-tõl a gyermekek átmeneti otthona (12 férõhely) mûködtetésének tevékenységi körével. A PÁLYÁZATI PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSÁBAN RÉSZTVEVÕ SZAKEMBEREK Dr. Csereiné Árgyelán Anna pedagógus, egészségfejlesztõ-mentálhigiénés szakember, szakvizsgázott szociálpolitikus, családterapeuta szakmai vezetõ Lovas Zsuzsa pszichológus, mediációs képzés elõadója, trénere Virág András közgazdász, tréner, mediációs képzés elõadója, trénere Dr. Nagy Zsuzsanna fõiskolai docens pszichodráma-vezetõ, esetmegbeszélõ csoport trénere Herczegné Számel Annamária szociális munkás, szociálpolitikus, tréner, esetmegbeszélõ csoport trénere A projekt valamennyi képzésének a helyszínt a Békéscsabai Ifjúsági Ház és Általános Kör biztosította (Békéscsaba, 5600 Derkovits sor 2.), mely révén ezen intézmény jelentõsen hozzájárult a projekt sikeres megvalósításához január 1-jétõl az intézmény fenntartója a Békéscsaba és Térsége Többcélú Önkormányzati Kistérségi Társulás lett, mely által az intézmény ellátási területe is bõvült, Békés- Pillanatkép az intézmény életébõl A MEDIÁCIÓKÉPZÉSRÕL A programunkat az elõzetes tervezet szerint elindítottuk. A célok megvalósítása érdekében három kezdõ mediációs tréninget tartottunk, valamint egy haladó képzésre is sor kerülhetett a trénerek ingyenes felajánlása jóvoltából. A mediációs képzések résztvevõi a Békés megyében mûködõ szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelem területén dolgozó szakemberek voltak. A képzések 3+2 napos blokk keretében kerültek megszervezésre, a csoportok elsõ 3 napja a képzésre, készségfejlesztésre épültek, a második blokkban a gyakorlatban végzett mediátori tevékenységek esetmegbeszélésére került sor. A képzés befejezését egy eset megírása jelentette. A képzések 2006 márciusában indultak és június második hetében fejezõdtek be. A mediáció magyarországi bevezetése, a módszer elfogadása rendkívül idõszerû és sürgõs feladat, tekintetbe véve a nemzetközi gyakorlatot és a hazai problémákat. A magyar hagyományokhoz, jogi környezethez és társadalmi viszonyokhoz adaptált elméleti és 34 35

19 gyakorlati felkészülés kidolgozása elengedhetetlenül fontos. Pedagógusok, pszichológusok és a segítõ szakmák képviselõi egyre inkább azt az álláspontot képviselik, hogy a mediáció alkalmazása, a családok életminõségének javítása mellett, komoly szerepet játszhat a megelõzésben, prevenciós szerepet tölt be a problémák kialakulását követõen azok hatékony és költségtakarékos rendezésében. Tapasztalataink szerint a konfliktusok hibás kezelése, eltagadása vagy elkerülése csak súlyosbítja az amúgy is nehéz helyzeteket. Legtöbb esetben nemcsak az okoz gondot, hogy nem lehet a vitát lezárni, megnyugtatóan rendezni, hanem az is, hogy a konfliktus szereplõi és köztük is kiemelten a gyerekek jóvátehetetlen sérüléseket szenvednek el a sokszor évekig tartó fájdalmas küzdelemben. A segítõ szakmák dolgozóinak szükségük van megelõzési, konfliktuskezelési technikákra, hogy megfelelõ segítséget tudjanak nyújtani, hogy sikeresek legyenek a válságos helyzetek megelõzésében és megoldásában. A konfliktusok kezelése, megnyugtató rendezéshez külsõ és belsõ feltételek egyaránt szükségesek. A környezet, a társadalom véleménye, a jogszabályok milyensége, a hivatalok és szakemberek hozzáállása alapvetõen befolyásolja a döntéseket. Ha széles körben ismert és elfogadott, sõt elvárt, hogy a problémákat megegyezéses módon oldják meg, és ehhez biztosítottak a feltételek, ismertek az elérhetõségek, rendelkezésre állnak szakemberek, akkor jó esély van arra, hogy a mediációt széles körben, sikeresen alkalmazzák. Az a tapasztalatunk mindezt elõzetes felméréseink is igazolták, hogy a segítõ szakmákban dolgozók igénylik az új módszerek, technikák megismerését és elsajátítását annak érdekében, hogy munkájukat még eredményesebben végezhessék. Ezért is vállalkoztunk ennek a képzésnek a megszervezésére és lebonyolítására. A mediáció szélesebb körben való elterjedése segítheti egy másfajta szemlélet kialakulását, mely a konfliktusok békésebb, jobb stílusú megoldását részesíti elõnyben. Az emberek ráébredhetnek, hogy tehetnek magukért valamit, hogy az õ joguk és felelõsségük konfliktusaik rendezése. A program célja volt, hogy a résztvevõk elsajátítsák, illetve elmélyítsék a mediáció módszerét, melyet a munkájuk során felmerült konfliktushelyzetek megoldásához hatékonyan tudnak használni. A program keretében a résztvevõk megismerkedtek a konfliktuskezelés alapjaival, a konfliktusok okaival, lehetséges megoldási módozataival és részletesen elsajátították a mediáció közvetítés eszközrendszerét. A mediáció az alternatív konfliktuskezelési módszerek egyike, mely a felek érdekein alapuló, kölcsönösen elõnyös egyezségek megkötését segíti elõ. A mediáció oktatása tréningszerû formában zajlott, ahol a résztvevõk helyzetgyakorlatok segítségével sajátították el a szükséges készségeket. Az elméleti tudnivalók ismertetése után a folyamat részekre tagolódott, a résztvevõk az egyes fázisokat külön-külön, a már megismert új technikák alkalmazásával gyakorolták. A különbözõ szereposztásokból adódóan mindenkinek alkalma nyílt a folyamat minden szereplõjének (tehát a mediátornak és az egyezkedõ feleknek) a helyzetét is megismerni, átélni. A résztvevõk már a tréning folyamán sok olyan problémával találkoztak, ami késõbb élesben is felmerülhet. A helyzetgyakorlatok tapasztalatait, a felmerülõ kérdéseket azután kisebb csoportokban, majd közösen is megbeszélték, és a trénerek vezetésével kerestek választ rájuk. A képzés olyan készségek birtokába juttatta a résztvevõket, amelyek segítik õket a kliensek közötti konfliktusok olyan megoldásában, ahol egyoldalú döntés helyett olyan megállapodás születik, amelyben mindegyik fél érdeke érvényesül. Ezek a megállapodások tartósabbak, nagyobb valószínûséggel valósulnak meg, mint a hatalmi helyzetbõl hozott döntések

20 Ezen túlmenõen az elsajátított technika alkalmas több külsõ szervezetet érintõ, vagy belsõ munkahelyi konfliktusok kielégítõ megoldására is. A háromnapos, blokkosított formában zajló tréning végére a résztvevõk elsajátították a program keretein belül nyújtott elméleti ismereteket. Mivel a résztvevõk a tréning folyamán helyzetgyakorlatokon keresztül folyamatosan gyakorolták, elmélyítették a megszerzett ismereteket, így a képzés végére ezek gyakorlati ismerete, a hatékony, magas szintû, önálló alkalmazás képessége kialakult. Elvárt volt továbbá, hogy a résztvevõ a tréningprogram végére felismerje az eltérõ konfliktusokokat és a probléma lehetséges megoldásmódjait, illetve a helyzetnek megfelelõ módszert képes legyen kiválasztani és hatékonyan alkalmazni, mely teljesült is. A tréning résztvevõi a mediációs alapképzés után új szempontok figyelembevételével végezték mindennapi munkájukat, keresték a mediáció helyét, szerepét a szociális munka folyamatában. A cél az volt, hogy ebben kapjanak segítséget egymástól, illetve a trénerektõl, mely megítélésünk szerint sikeresen teljesült is. A mediációs képzés esetmegbeszélõ blokkjának a célja az volt, hogy a résztvevõk kapcsolatot teremtsenek mindennapi munkájuk és a mediáció során megismert technikákkal. Az esetmegbeszélõ során a résztvevõk a saját gyakorlatukból hozott esetekkel dolgoztak, a csoporttal és a trénerekkel közösen elemezték a mediáció technikáinak alkalmazhatóságát a saját szakterületükön. A program zárásaként Békés megyében 60 szakember számára nyújthattuk át a mediációs képzésrõl a tanúsítványt. AZ ESETMEGBESZÉLÕ CSOPORTOKRÓL Az esetmegbeszélõ csoportok 2006 októberétõl 2007 márciusáig tartottak csoportonként havi egy-egy találkozással, találkozásonként 8-8 óra idõtartamban. Az esetmegbeszélõ csoportok célja az volt, hogy a résztvevõk segítséget, támogatást kapjanak esetviteli nehézségeik megoldásához. Egy szakképzett vezetõvel utólag feldogozhassák szakmai, elsõsorban a munkanélküliség okozta hatásokkal kapcsolatos elakadásaikat, a csoporttársak segítségével, kicsit kívülrõl tekinthessenek rá saját mûködésükre, a többiek hasonló tapasztalatait meghaladva legyenek képesek az adott problémát operatívabban, tárgyilagosabban elemezni, új beavatkozási irányokat tervezni. A résztvevõk által bemutatott eseteket a szociális munka értékeire, a problémamegoldó modell lépéseire, a szociális munkás, illetõleg a szociális munkát végzõ szerepeire, kompetenciáira alapozva dolgozták fel. A szociális munka mint professzionális segítõ szakma elméleti alapvetéseinek, alapfogalmainak tisztázására is sor került, a szociális munka folyamatának általános választott klienscsoporttól független, elsõsorban elméleti áttekintése, az egyéni esetvitel folyamatán keresztül. Az alapfogalmak tisztázását követõen a segítõ tevékenység, képessé tevés elõkészítõ fázisaival, kereteivel foglalkoztak. Majd a segítõ tevékenység folyamatára, lezárására, értékelésére helyezõdött a hangsúly. A tréning segítséget nyújtott a résztvevõknek abban, hogy: fejlesszék információelemzõ, -rendszerezõ képességüket az esetleírások, esetismertetések elkészítésével; bõvüljön ismereti bázisuk, módszertani eszköztáruk a lehetséges megoldási módok tekintetében; megtanulják a szakmai segítség használatát a kliensek érdekében; fejlõdjön empátiájuk a különbözõ élethelyzetû kliensek, klienscsoportok iránt; erõsödjön együttmûködési készségük más szakterületeken mûködõ kollégáik tapasztalatainak megismerése révén. Az esetmegbeszélõ csoport módszere: esetfeldolgozás pszichodráma módszerrel, reflektív csoport, strukturált készségfejlesztõ csoport. A pszichodráma módszerrel történõ esetmegbeszélés legfontosabb eleme a klienssel történõ szerepcsere, hiszen a klienssel történõ identifikáció teszi lehetõvé a segítõ számára a kliens helyzetének valódi megértését. Ugyanakkor a játék során a kliens szemével láthat rá a segítõ önmagára, ami legtöbbször releváns felismerésekhez juttatja el a segítõt saját mûködésével kapcsolatban. A reflektív csoport módszere egy-egy problémakör kapcsán mozgósítja a csoport kollektív tapasztalatát és tudását, melybõl az esetet hozó belátása szerint válogathat, s gyarapíthatja módszertani eszköztárát

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2004.április 26-i ülésére Tárgy: Szociális célú pályázatokhoz Képviselő-testületi határozat Előadó: Koósné Stohl Ilona Intézményvezető

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködési modelljének kidolgozásával Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Közösségi Kezdeményezés Irányító Hatóság Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve

A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala. 2010. évi munkaterve 1 A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala 2010. évi munkaterve A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: Szociális

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED

GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai Regionális Képző Központ. 2007. november 28-30. SZEGED Mentálhigiénés tréning pályakezdők részére Pályaorientációs programfejlesztés és kísérleti képzés Csoportot vezető szakemberek továbbképzési tapasztalatai GARAY ÉVA mentálhigiénés szakember Békéscsabai

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089

TÁMOP -5.2.5-08/1-2008-0089 Ismertető a ReFoMix Nonprofit Közhasznú Kft. Fecske Családok Átmeneti Otthona Gyermekek és fiatalok integrációs programja TÁMOP -5.2.5 / 08 /1 / A Gyermekvédelmi komponens pályázatáról TÁMOP- 5.2.5-08/1-2008-0089

Részletesebben

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013

A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 A B KOMPONENS INDIKÁTORAI második kiírás - 2013 Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott

Részletesebben

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során.

Foglalkoztatási lehetőségek megteremtése közösségi feladatok ellátása során. FIATALOK FEHÉRVÁRÉRT - PÁLYAKEZDŐ MUNKANÉLKÜLIEK BEVONÁSA KÖZÖSSÉGI FELADATOK ELLÁTÁSÁBA PROJEKT BEMUTATÁSA MACZUCZÁNÉ FENYVESI VIKTÓRIA, PROJEKTVEZETŐ A TAMOP 1.4.1.-11/1 konstrukció célja Példák: A foglalkoztatási

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA

CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA CIVIL MUNKAKÖZVETÍTŐ IRODA KÖZÖSEN A MEGVÁLTOZOTT MUNKAKÉPESSÉGŰEKÉRT BEFOGADÓ MUNKAHELYEK, BEFOGADÓ ÖNKORMÁNYZATOK című, TÁMOP 2.4.2/B-09/2-2009-0002 sz. azonosító számú program BEMUTATÁSA A projekt az

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV. 2013/2014 tanév

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV. 2013/2014 tanév GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2013/2014 tanév Készítette: Kaszáné Szászi Edit Sárbogárdi Mészöly Géza Általános Iskola Szent István Általános Tagiskolájának Gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse Nézz

Részletesebben

VÁLTS jegyet az életbe! program

VÁLTS jegyet az életbe! program VÁLTS jegyet az életbe! program - Budapest, 2013. november 28. - Program célja Vas megyében hatékony megoldásokkal segíteni a hátrányos helyzetű 16-24 éves munkanélküli fiatalok foglalkoztatását, akinek

Részletesebben

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12

Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Keményben TÁMOP 3.3.10.A 12 Továbbtanulást erősítő kezdeményezések a Tőlünk függ minden, csak akarjunk! Társadalmi Széchenyi Megújulás István Operatív Program Továbbtanulást erősítő Pályázati konstrukció Társadalmi Megújulás Operatív

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18.

.comtárs. Program címe: Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Program címe:.comtárs Tanúsítvány száma: 10/2014 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2016. november 18. Kérelmező neve: Tiszta Jövőért Közhasznú Alapítvány Program rövid leírása Célunk a segítésre motivált

Részletesebben

EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1

EQUAL és ÉRTÉKMŰHELY 08-05-14 ÉRTÉKMŰHELY 1 EQUAL és "ÉRTÉKMŰHELY" 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 1 Fő témáink EQUAL program bemutatása ÉRTÉKMŰHELY ismertetése 08-05-14 "ÉRTÉKMŰHELY" 2 Az EQUAL program háttere A Strukturális Alapokból támogatott közösségi

Részletesebben

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére

Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére 1181-1/2012. E L Ő T E R J E S Z T É S Kerekegyháza Város Önkormányzat Képviselő-testületének 2012. február 15-i ülésére Tárgy: Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény az Egész

Részletesebben

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013

Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 Fordulópont Program TÁMOP-5.3.8.A3-12/1-2012-0013 ELŐZMÉNYEK A DDRFK PROGRAMTAPASZTALATAI OFA programok: Újra Dolgozom Program (tartós munkanélkülieknek) Roma referensi, Lépésről-lépésre Program (roma

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve

Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 1 Fővárosi Módszertani Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2010. évi módszertani feladatellátásának munkaterve 2010. évben folyamatosan végzett feladatok: A területi gyermekvédelmi szakszolgálatok nyilvántartási

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com

FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com Iktatószám:../2015. FÖLDESI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT VEZETŐJE 4177 Földes,Rákóczi u. 5. Tel.: (54) 465-785 E-mail: tamogatofoldes@g.mail.com 3. E L Ő T E R J E S Z T É S - A Képviselő-testülethez

Részletesebben

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével

Társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével Társadalmi befogadás elősegítése a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével ÉLETERŐ 2 Igényfelmérés eredményei a D-Dunántúli és É-Alföldi régióban dolgozó gyermekvédelmi szakemberek körében A

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

Felnőttképzési tájékoztató

Felnőttképzési tájékoztató Felnőttképzési nyilvántartási szám: 00373-2010 Felnőttképzési tájékoztató Jász-Nagykun-Szolnok Felnőttképzési programjai és szolgáltatásai 2012. 1 Bemutatkozás A Jász-Nagykun-Szolnok t (a továbbiakban

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Tájékoztató a programról

Tájékoztató a programról Tájékoztató a programról NYITOK HÁLÓZAT A TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT TÁMOP-5.3.9-11/1-2012-0001 A program keretei, előzményei A szegénység, a társadalmi és a munkaerő-piaci hátrányok újratermelődésnek megakadályozása

Részletesebben

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31.

Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei. Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Munkaerőpiaci szolgáltatások a foglalkoztathatóság javításának új eszközei Nemzetközi szakmai rehabilitációs konferencia 2006. Január 30-31. Igények, követelmények Befogadó társadalom Azonos jogok az élet

Részletesebben

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Lövő

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Lövő 2014. évi szakmai beszámoló 2.napirend melléklet Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat, Lövő A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat az Alpokalja Kistérség szociális- és gyermekjóléti alapszolgáltatási

Részletesebben

Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön

Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében. Valamennyi folyamat, valamennyi tagintézményben működjön Felnőttképzési tevékenység elemzése a 2014. évi minőségcélok tükrében Cél Sikerkritérium Tényleges eredmény 1. A felnőttképzési minőségirányítási kézikönyv korrekciója a felnőttképzési minőségbiztosítási

Részletesebben

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu

Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Salva Vita Alapítvány 1081 Bp. Népszínház u. 17. www.salvavita.hu info@salvavita.hu Küldetésünk A Salva Vita Alapítvány célja az értelmi sérült emberek önálló életvitelének és társadalmi beilleszkedésének

Részletesebben

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához

Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához A projekt megvalósításának időtartama 8 hónap. A projekt időszak: 2012.04.01 2012.11.30. Cselekvési ütemterv a projekt intézményi megvalósításához m á j u s A projekt végrehajtásának előkészítése. Támogató

Részletesebben

A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ADATAI

A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI ADATAI KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Az adatszolgáltatás a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény (Stt.) 8. (2) bekezdése alapján kötelező. Nyilvántartási szám: 1696 A CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATOK MŰKÖDÉSI

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt egy hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 januárjában végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20.

Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok. Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális TÁMOP közoktatás fejlesztési pályázatok Hajdúszoboszló, 2010. október 20. Aktuális pályázatok kategóriái Megjelentetésre váró közoktatási pályázati konstrukciók: 2010-ben terveink szerint 3 (TÁMOP

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tisztelt Jelentkező! A felnőttképzésről szóló jogszabályok lehetővé teszik a képzésre jelentkezők és résztvevők számára, hogy felnőttképzési szolgáltatásokat

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068

KOMMUNIKÁCIÓS TERV. Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése ÁROP-1.A.2/A-2008-0068 KOMMUNIKÁCIÓS TERV Tét Város Polgármesteri Hivatalának komplex szervezetfejlesztése 1. Helyzetelemzés Tét Város Önkormányzatának legfontosabb szerve a képviselő-testület, amely az önkormányzat működésével,

Részletesebben

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 /

BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / BŰNMEGELŐZÉSI KONCEPCIÓ / 2005-2010 / Simontornyán, valamint Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgáltatásra társult településein. * *Aktuális helyzet, célcsoportok.

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő Testülete részére BESZÁMOLÓ

Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő Testülete részére BESZÁMOLÓ Szeghalom Kistérség Egységes Szociális és Gyermekjóléti Intézmény Telephelye: 5515. Ecsegfalva, Ady E. ú. 5. Tel/fax: 66/487-024 email: ecsegfalvi.ono@gmail.com Ecsegfalva Község Önkormányzatának Képviselő

Részletesebben

Keszthelyi Tudás s Tér T

Keszthelyi Tudás s Tér T Keszthelyi Tudás s Tér T A legjobb dolgok is véget v érnek egyszer A projekt címec me... Keszthelyi Tudás Tér kialakítása a Goldmark Károly Művelődési Központban, a fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN

DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN DÉMÉTER PROGRAM AZ ABA- NOVÁK KULTURÁLIS KÖZPONTBAN TÁMOP 3.2.3/09/1-2009-0042 Építő közösségek, közművelődési intézmények az élethosszig tartó tanulásért 1.kör: Program a közművelődési intézményrendszer

Részletesebben

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése

II. fejezet. Gyermekjóléti Szolgálat működtetése 2. sz. melléklet II. fejezet Gyermekjóléti Szolgálat működtetése Jogszabályok és a fenntartó által előírt feladatok. A gyermekjóléti szolgálat feladatai: 1997. évi XXXI. tv., a 235/1997 ( XII.17.) sz.

Részletesebben

Stengl Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Stengl Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Stengl Kereskedelmi és Székhely: 7632 Pécs, Júlia u. 13. IV. em. 13. Tel: 06 30 758 75 16 Fax: 06 72 520 263 Tisztelt leendő Partnerünk! Kérem, engedje meg, hogy röviden bemutassuk cégünket. A Stengl Kereskedelmi

Részletesebben

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés)

Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) 19. BOLYAI NYÁRI AKADÉMIA 2011 Műszaki szakterület: A távoktatás módszertana (távoktatási tutorképzés) Időpont: 2011. július 17 23. Helyszín: Szováta, Teleki Oktatási Központ Helyek száma: 25 fő Célcsoport:

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása

Társadalmi Megújulás Operatív Program. Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása PÁLYÁZAT Program neve Támogatás szakmai iránya Program kódja Megvalósítandó cél: Kedvezményezettek Társadalmi Megújulás Operatív Program Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása TÁMOP-3.3.14.A-12/1

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

AZ A KOMPONENS INDIKÁTORAI

AZ A KOMPONENS INDIKÁTORAI AZ A KOMPONENS INDIKÁTORAI Kérjük, hogy a pályázati adatlap 6.1 (Kötelező indikátorok) pontjában a választott tevékenységhez tartozó táblázatokat töltse ki. A táblázatban megadott minimálisan ek (indikátorok)

Részletesebben

2010. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

2010. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről 2010. Beszámoló Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Családsegítő Központja 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Családsegítő Központ feladatai, tevékenységi köre A Humánszolgáltató

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület projektjének eredményei Társadalmi Megújulás Operatív Program Első lépés alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelkezők képessé tevő és

Részletesebben

Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény. Szabó Anna Felnőttképzési vezető

Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény. Szabó Anna Felnőttképzési vezető Református Diakóniai Felnőttképzési Intézmény Szabó Anna Felnőttképzési vezető Nem akkreditált, egyházunk által elfogadott képzések Kreditpontos szociális szférában, munkatársi továbbképzés Felnőttképzési

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Társadalmi Megújulás Operatív Program Kiemelt projekt tervezési felhívás a Társadalmi Megújulás Operatív Program A hajléktalan emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának szakmai és módszertani megalapozása című tervezési felhíváshoz

Részletesebben

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP

ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP ReGenerál magyar szerb foglalkoztatási partnerség projektjavaslatainak megvalósítása a helyi foglalkoztatás bővítése érdekében címmel, TÁMOP 1.4.5-12/1-2012-0011 azonosítószámon. Kedves Olvasó! A kiadvány,

Részletesebben

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében

A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében A gyermekvédelmi észlelő és jelzőrendszer szerepe az egészség- egyenlőtlenségek csökkentésében Katona Gergely Gyermekjóléti alapellátási főreferens Emberi Erőforrások Minisztériuma Szociális és Gyermekjóléti

Részletesebben

KÉPZŐI FELHÍVÁS. I. A felhívás célja:

KÉPZŐI FELHÍVÁS. I. A felhívás célja: KÉPZŐI FELHÍVÁS Tárgy: EVS (Európai Önkéntes Szolgálat) önkéntesek nem-formális tanulási folyamatát támogató képzések, találkozók: - Megérkezés utáni képzés (2 alkalom) - Félidős értékelő találkozó (2

Részletesebben

A betegek, ellátottak és gyermekek jogvédelme. Tapasztalatátadó tanácskozás. 2013. December 12.

A betegek, ellátottak és gyermekek jogvédelme. Tapasztalatátadó tanácskozás. 2013. December 12. A betegek, ellátottak és gyermekek jogvédelme Tapasztalatátadó tanácskozás 2013. December 12.. Az OBDK jogállása és feladatai 2012. November 1. megalakult az OBDK (214/2012.(VII.30.) Korm. rendelet) Elsődleges

Részletesebben

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként

Szakmai tevékenységünk az elmúlt öt és fél hónapban feladatellátási területenként Beszámoló a Református Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény Debreceni Tagintézményének Hajdúnánási Óvodában 2015 január-június között végzett munkájáról Tartalom Rövid bemutatkozás... 3 A Hajdúnánási

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30

ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 ÉLETREVALÓ U4 LIFE TPPA/2012/03/30 Hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci integrációjában szerzett svájci és magyar tapasztalatok felhasználása egy közös módszertan kidolgozásához c. projekt bemutatása

Részletesebben

ki szeretne lépni. Minden más esetben utolsóként.. horderejű eseménykor, minimális alkalommal

ki szeretne lépni. Minden más esetben utolsóként.. horderejű eseménykor, minimális alkalommal Egyéni fejlesztési terv minta Általános rész Fejlesztési terv készítője: Fejlesztési tervért felelős személy neve: Kit Mikor Hogyan értesítek Egyéb Feljegyzések Projektmenedzser Projektben lévő fiatal

Részletesebben

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra

TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra TÁMOP-3.2.3-08/2-2009-0038 Esély a tanulásra Pályázati kiírás Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Kódszám: TÁMOP-3.2.3/08/2 Cím: Építő közösségek - a közművelődés a nem

Részletesebben

Jövőkép - Dilemmák és megoldási lehetőségek a hajléktalan-ellátásban HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY Balatonföldvár, 2010. szeptember 9-10.

Jövőkép - Dilemmák és megoldási lehetőségek a hajléktalan-ellátásban HAJLÉKTALANOKÉRT KÖZALAPÍTVÁNY Balatonföldvár, 2010. szeptember 9-10. 1. dia A közalapítvány tevékenységének áttekintése 1 2. dia A közalapítvány tevékenységei HKA A hajléktalan-ellátás fejlesztése Intézményfenntartás FOGLAK projektiroda Módszertani tevékenység Nyilvánosság

Részletesebben

Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület

Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület Képzési Program Somogy megyei civil szervezetek fejlesztése Zselic Vidékfejlesztő Közhasznú Egyesület 7477 Szenna Kossuth Lajos u. 14. Adószám: 18783236-1-14 Tartalom

Részletesebben

Beilleszkedési programok tapasztalatai 2007. évi felmérés adatai

Beilleszkedési programok tapasztalatai 2007. évi felmérés adatai Beilleszkedési programok tapasztalatai 2007. évi felmérés adatai 2009. Hajdúszoboszló Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna FSZH Kutatási területek Makro elemzés 15 munkaügyi kirendeltség + munkatárs 40 önkormányzat

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ

ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ ALAPÍTÓ OKIRAT - módosításokkal egységes szerkezetben - Az intézmény neve: Kristály Szociális és Gyermekjóléti Társulás Szociális Szolgáltató Központ Székhelye: Földes, Karácsony Sándor tér 1. Telephelyek:

Részletesebben

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012

GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012 GYERMEK- és IFJÚSÁGVÉDELMI MUNKATERV 2011 2012 A gyermekekről rengeteget tanulhatsz. Például azt, hogy mennyire vagy türelmes! Franklin P. Jones Készítette: Hornyákné Tóth Szabó Mária gyvf. Halász Lászlóné

Részletesebben

EU 2020 és foglalkoztatás

EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 és foglalkoztatás EU 2020 fejlesztési stratégia egyik kiemelkedő célkitűzése a foglalkoztatási kapacitás növelése. A kijelölt problémák: munkaerő-piaci szegmentáció képzési kimenetek és munkaerő-piaci

Részletesebben

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564

ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564 ÉLETÚT ALAPÍTVÁNY 2600 Vác, Zichy Hippolyt u.22. Felnőttképzési nyilvántartási szám: 13-0283-04 Akkreditációs lajstromszám: AL - 0564 Tel/fax: 27-302-893 Mobil: 30-29 33 657 E-mail: eletut @eletutvac.hu

Részletesebben

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28.

TÁMOP-5.3.8-11/A1-2012-0001. Bernáth Ildikó elnök Szakmapolitikai Koordinációs Testület. 2015. szeptember 28. Rehabilitáció - Érték - Változás (RÉV): Megváltozott munkaképességű személyek munkaerő-piaci helyzetének elősegítése érdekében történő rendszerszintű képzési és szolgáltatásfejlesztési modellprogram Bernáth

Részletesebben

Gyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége. OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita

Gyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége. OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita Gyermekjogi képviselők jogtudatosítási tevékenysége OBDK, 2015 Dr. Herczeg Rita A hatékony jogvédelem eszközei I. Jogtudatosítással kapcsolatos feladatok - jogszabályi háttér Gyermekvédelmi törvény: A

Részletesebben

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata

Munkaköri leírás. Projektmenedzser. TÁMOP-3.3.10.B-12-0004 Továbbtanulás erősítése a Táncsicsban. A projektvezető szerepe és feladata A projektvezető szerepe és feladata Projektmenedzser A fejlesztési munkát a projekt vezetője irányítja, akinek feladata a projektterv elkészítés, a fejlesztés operatív feladatainak megszervezése, koordinálása

Részletesebben

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2014

DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja. Gyermekvédelmi tanácskozás 2014 DMJV Gyermekvédelmi Intézménye Gyermekjóléti Központja Gyermekvédelmi tanácskozás 2014 Célja: Gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban

Részletesebben

Nagykanizsa, 2013.05.16.

Nagykanizsa, 2013.05.16. Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KIK) tapasztalatok és feladatok a közoktatási intézmények fenntartóváltását követően Nagykanizsa, 2013.05.16. Projekt Uniós Hazai Projekt státusza: megvalósítás

Részletesebben

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás

Rendelet hatálya 1. Pénzbeli ellátások 2. 1 3.. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás TAKTASZADA KÖZSÉG KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/1999. (IV.28.) számú rendelete a gyermekvédelmi támogatásokról és a gyámügyi ellátásokról Taktaszada Község Képviselőtestülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt

TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt TÁMOP 6.1.4. Koragyermekkori (0-7 év) kiemelt projekt Kapcsolat a Programmal II. cél: Gyermek alapellátás egységesebbé tétele az esélyegyenlőség javítása érdekében a hozzáférhetőség javításával és a jobb

Részletesebben

Beszámoló a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2012. évi munkájáról

Beszámoló a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2012. évi munkájáról Beszámoló a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat 2012. évi munkájáról Segesd, Ötvöskónyi és Beleg Községek Körjegyzősége 7562 Segesd Szabadság tér 1. Tisztelt Képviselő Testület! A gyermekek védelméről

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján

Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján Szervezetfejlesztés Nagykőrös Város Önkormányzatánál az ÁROP 3.A.2-2013-2013-0035 számú pályázat alapján ÁROP 2007-3.A.1. A polgármesteri hivatalok szervezetfejlesztése a Közép-magyarországi régióban című

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

Különböző fejlesztési modulok

Különböző fejlesztési modulok Szakmai program Különböző fejlesztési modulok 1. Megvalósítók felkészítése 2. Toborzás, tájékoztatás, egyéni fejlesztési tervek, csoportba vonás 3. Szociális készségek fejlesztése 4. Közösségi fejlesztések,

Részletesebben

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton...

Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... Internetes ügyintézésben otthon, az emagyarország Ponton... emagyarország Hálózat Az emagyarország Pontok hálózata: Közel 2000 emagyarország Ponttal, ahol az eközszolgáltatások igénybevételéhez az internet

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

EGYÜTTES ERŐVEL. Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalanellátásban. EQUAL projekt (2005. 07. 01 2007. 12. 31.)

EGYÜTTES ERŐVEL. Munkaerő-piaci reintegráció a hajléktalanellátásban. EQUAL projekt (2005. 07. 01 2007. 12. 31.) The EQUAL Programme is funded by the European Social Fund and the Hungarian Government. Az EQUAL Programot az Európai Szociális Alap és a Magyar Kormány finanszírozza. EGYÜTTES ERŐVEL Menhely Alapítvány

Részletesebben

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE

KÉPZÉSI PROGRAM. 1. A képzési program «B» képzési kör SEE-REUSE KÉPZÉSI PROGRAM 1. A képzési program «B» képzési kör 1.1. Megnevezése Megújuló energetikai asszisztens 1.2. Szakmai, vagy nyelvi programkövetelmény azonosítója 1.3. Engedély megszerzését követően a nyilvántartásba-vételi

Részletesebben