ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS
|
|
- Virág Kerekes
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA HALLGATÓI SEGÉDANYAG ÍRTÁK: RÉTHY ENDRÉNÉ TALLÉR JÚLIA VÁMOS ÁGNES ZÁGON BERTALANNÉ
2 KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1 INTÉZKEDÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN KÖZPONTI PROGRAM A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Lazányi Krisztina ( ) Simonné Csömöri Brigitta ( ) Lektorálta Nahalka István Prof. Dr. Balogh László Réthy Endréné, Tallér Júlia, Vámos Ágnes, Zágon Bertalanné 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/1/árny/sa/K Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: Fax: A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.
3 Tartalom Képzési anyagok a felsőoktatásban pedagógiát hallgatóknak és pedagógus-továbbképzésben részt vevőknek... 5 Képzési anyag A pedagógiai értékelés című tematikus egységhez... 7 A képzési anyag szerkezete... 9 A pedagógiai értékelés fogalma és funkciói A pedagógiai értékelés saját elméletét meghatározó új fejlemények A teljesítmény megítélése A hatékony és differenciált jutalmazás, dicséret és büntetés, feddés alkalmazása a tanítás-tanulási folyamat mikrotörténéseiben A tanítási-tanulási folyamat belső differenciálásának mértéke, valamint az alkalmazott értékelési mód viszonyítási alapja A hatékony pedagógusi teljesítmény-visszajelzés kritériumai Függelék Képzési anyag A sikeres tanulás mint társadalmi igény című tematikus egységhez A képzési anyag szerkezete Új társadalmi-gazdasági elvárások megjelenése A tudás átértelmezése: az önszabályozó tanulás kialakításának igénye Függelék Képzési anyag az Értékelés = kommunikáció az érintett felek, a tanulók, a szülők és a pedagógus között című tematikus egységhez A képzési anyag szerkezete Bevezetés, azaz érvek a továbbolvasás mérlegeléséhez A kommunikáció saját elmélete(i) Összefoglalás és kitekintés Függelék Képzési anyag az Értékelés = a tanuló és önmagunk megismerése, megértése és elfogadása című tematikus egységhez A képzési anyag szerkezete Bevezetés, azaz érvek a továbbolvasás mérlegeléséhez A megismerés tudománya A hétköznapi megismerés, a naiv pszichológia Összefoglalás és kitekintés Függelék
4
5 KÉPZÉSI ANYAGOK A FELSŐOKTATÁSBAN PEDAGÓGIÁT HALLGATÓKNAK ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐKNEK
6
7 KÉPZÉSI ANYAG A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS CÍMŰ TEMATIKUS EGYSÉGHEZ
8
9 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 9 A képzési anyag szerkezete Az árnyalt, fejlesztő értékelés iskolai helyének és szerepének megértéséhez előbb és a pedagógiai értékelés fogalmával a pedagógiai értékelés funkcióival foglalkozunk, majd a pedagógiai értékelés saját elméletét befolyásoló tényezőkkel. Mivel látjuk, hogy az értékelés egyfajta visszacsatolás, ezért a különböző visszacsatolási módok mint kritériumra orientált, normára orientált és individuumra orientált bemutatása következik. A pedagógia és a pszichológia tudománya feltárta azokat a jelenségeket, amelyek befolyásolják, esetenként torzítják az értékelést. Ezért szentelünk figyelmet az iskolai teljesítményeket befolyásoló pedagógusi megítélés során a pedagógusok teljesítményelvárásában mutatkozó a személyiségen belüli és a személyiségen kívüli oki tényezőknek. Pygmalion- és Labeling-effektusnak. A jutalmazás, dicséret, büntetés, feddés szerepét megvizsgáljuk A hatékony és differenciált értékelés a tanítási-tanulási folyamatban című fejezet keretében, majd a tanítási-tanulási folyamat belső differenciálása és az értékelés összefüggéseiben a szociális orientációjú értékelési stratégia és az individuális orientációjú értékelési stratégia különbségeire és tanulókra gyakorolt hatására térünk ki. Végül a minden tanuló számára kívánatos, de a tanulásban sorozatos kudarcot megélt tanulók számára kiemelten fontos hatékony pedagógusi teljesítmény-visszajelzés kritériumairól olvashatunk.
10 10 KÉPZÉSI ANYAGOK A témakör feldolgozása során alkalmunk lesz önfejlesztő kérdésekre válaszolni, összefoglaló feladatokat megoldani. Ezek különböző nehézségűek, hogy lehetőleg a különböző felkészültségű olvasók megtalálják a nekik megfelelőt. A fontos tudnivalókat minden fejezetrész előtt néhány pontban összefoglaljuk. A képzési anyag végén Függelék található: 1. Szakkifejezések (a függelékben megmagyarázott szakkifejezéseket első előfordulásukkor félkövér írásmóddal jelöljük). 2. Idézett szakirodalom és ajánlott olvasnivaló. 3. A szakirodalom feldolgozását segítő technikák. 4. Annotált bibliográfia. A címben mindenekelőtt kifejezésre jut az a szemlélet, mely az értékelés pedagógiai hangsúlyú interdiszciplináris (pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, nyelvtudományi), komplex (nevelési, didaktikai, szakmódszertani) és egyben korszerű (a legfrissebb szakirodalomra támaszkodó) megközelítését jelzi. A teljesítmény-visszajelzés milyensége mint az oktatás minőségének lényeges komponense befolyásolja a tanulók teljesítményszintjét, a hibák korrigálhatóságának mértékét, a tanulók énképét, érdeklődését, beállítódását, az iskolához fűződő attitűdjeit, motivációját. A tematikus egység célja A tematikus egység mindenekelőtt a tanárképzés előtt megvalósításra váró feladatok megoldásához kíván hozzájárulni. Ki kívánja emelni, hogy a pedagógiai értékelés az ellenőrzés szerves része, a pedagógia tevékenység minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálva az oktatás minőségét hivatott garantálni; minden esetben szembesítést jelent. Az értékelés sokoldalú funkcióinak bemutatásával, a viszonyítás különböző lehetőségeinek tudatosításával akarja eloszlatni azt a pedagógiai tévhitet, hogy az értékelés legfontosabb funkciója a szelekció, illetve az adott tanuló teljesítményét kizárólag az osztálytársak teljesítményéhez, az osztály átlagához lehet és kell viszonyítani. Tisztázni kívánjuk a pedagógia (didaktika) elméletén belül a pedagógiai értékeléssel kapcsolatos elméleti alapokat, a különböző álláspontokat, jelesül azt, hogy az értékelést módszernek, didaktikai feladatnak vagy a tanítástanulási folyamat fő mozzanatának tekintsük-e. A pedagógiai értékelés különböző szintjeinek (nemzetközi, országos, regionális, intézményi, tanulói) eltérését, más-más eljárásait bemutatva elsősorban a tanítás-tanulási folyamat mikrotörténéseiben zajló értékelést analizáljuk. Szertefoszlatni törekszünk azt a tévhitet, hogy értékelni csupán a tanár értékelhet, és csupán akkor, ha osztályoz. A tanítás-tanulási folyamat szinte minden történése implicit értékelést is jelent (a feladat kitűzése, nehézsége, differenciálása vagy egységessége, a tanulók csoportosítása, a tanári teljesítményelvárás stb.). Egy gondolkodási váltást szeretnénk elérni a pedagógia gyakorlatában, melynek segítségével az értékelés diszfunkciós működését, funkciózavarait sikerül csökkenteni, kiküszöbölni, s ezáltal elérni, hogy a gyengébb teljesítményű tanulók is sikert és pedagógiai odafigyelést éljenek át. Szeretnénk bemutatni a tanári, tanulói, szülői együttműködés szükséges új kereteit, lehetőségeit, formáit, mintáit a pedagógiai értékelés folyamatában.
11 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 11 A tematikus egység közvetlen célja A hallgatók a kurzuson maguk is megismerhetik és a gyakorlatban tapasztalhatják az értékelés különböző feladatainak, stratégiáinak, formáinak, módjainak, módszereinek hatását, szerepét akár önmagukra vonatkoztatva is. A tematikus egység hatására a hallgatóknak át kell élniük az értékelés pozitív és/vagy negatív hatását az egyén tanulási motivációjára, énképére, önszabályozására, tanulási stratégiájára. El kell érni, hogy a megtapasztaltak a hallgatókat önelemezésre, önellenőrzésre, önértékelésre, illetve önfejlesztésre ösztönözzék. A tematikus egység feladata Bemutatni a pedagógiai értékeléssel kapcsolatos legfrissebb interdiszciplináris szakirodalomra támaszkodva az értékelés árnyalt funkcióit, az egyes tanuló tanulási teljesítményének kívánatos viszonyítási alapját. A mindehhez szükséges tudás közvetítése: a teljesítménykritériumok pontos és világos tudatosításának módjáról, a tanítás-tanulási folyamat belső differenciálásának lehetőségeiről, az iskolai teljesítményeket befolyásoló okok tanári megítéléséről, a tanárok teljesítményelvárásában, illetve értékelési stratégiájában mutatkozó különbségekről, a különböző visszacsatolási módok hatásáról, a mérési módszerek funkcióiról, eszközeiről (mérőlap, feladatlap, munkalap, eszköztudást mérő, témazáró, kritérium elérését mérő, tanévet, -ciklust, iskolafokozatot záró mérés, tudásszintmérő tesztek: tudás és/vagy képességmérő, feladatbank stb.), alkalmazásáról, lebonyolításukról, a kapott adatok értékelésének módjáról, elemzéséről, a tanulók és a szülők informálásáról. Szakmai háttér Az értékeléskutatás (evaluation research) ma már a társadalomtudományok jó néhány területén létezik, az értékelési feladatok ellátása a pedagógia területén külön felkészítést igényel, a pedagógiai értékelést mint tevékenységet is meg kell tanítani/újratanítani, illetve tanulni/újratanulni. A tematikus egység a pedagógiai értékelést a maga komplexitásában, differenciáltságában tárgyalja. Így tekintetbe veszi az értékeléssel kapcsolatos nézetek alakulását, hatását, s ezen keresztül jut el a napjainkban szükséges értékeléselméleti és pedagógiai gyakorlati tudás közvetítéséhez. Hangsúlyosan kívánunk építeni a ma a pedagógiában még kevéssé ismert és alkalmazott pszichológiai ismeretekre (attribúció, motiváció, énkép stb.). E tematikus egység keretében mélyíteni, kiegészíteni kívánjuk a hallgatók értékeléssel kapcsolatos pszichológiai ismereteit, különös tekintettel a legfrissebb szakirodalmi fejleményekre. Pedagógiai háttér A tematikus egység a modulokon keresztül a hatékony értékelő eljárásokra való felkészítésben indirekt úton vezeti a hallgatókat. A hallgatók, akik maguk is részesei, átélői, szenvedői voltak a pedagógiai értékelésnek, a kurzus során
12 12 KÉPZÉSI ANYAGOK lehetőséget kapnak saját megélt tapasztalataik elemzésére, feldolgozására s az értékeléssel kapcsolatos hiteik, tévhiteik szakmai alapú megváltoztatására. A pedagógiai értékelés szakmailag új megvilágításba helyezésével a hallgatók értékeléssel kapcsolatos szorongásainak, kellemetlen érzéseinek, bizonytalanságainak feldolgozására is módot ad a kurzus, ugyanis a negatív élmények tudatosításához, analizálásához alternatívákat, konkrét technikákat ajánl. A tematikus egység feldolgozása során ajánlott, alkalmazható módszerek, tevékenységi formák A hallgatói tevékenység kontakt és nem kontakt órákon egyaránt előtérbe kerül. Az alkalmazott tevékenységformák kipróbálása a csoporttal közösen történik. Felkínált módszerek, tevékenységi formák: megbeszélés, demonstráció, vita, esetmegbeszélés, oktatófilm és videofilm elemzése, önértékelés, egyéni és/vagy csoportos portfólió készítése. A téma feldolgozása során az alábbi konkrét módszereket ajánljuk: megbeszélés, beszélgetés, vita, fórum, ötletroham, döntésfa, jövőkerék, fogalmi térkép készítése, munkalappal irányított csoportmunka, mozaikmunka, szituációs játék, dramatizálás (drámapedagógiai módszerek), esettanulmány, projektmódszer, szimuláció, számítógépes csoportos és egyéni tanulás, munkalappal irányított egyéni munka, gyűjtés, tárgyelőállítás, verseny, kiselőadás, kiállítás, tablókészítés, mestermunka.
13 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 13 Fejlesztési követelmények A gyenge tanulmányi előmenetelű tanulókkal kapcsolatos szemléletváltás, a beskatulyázás megszüntetése, a hatékony, árnyalt, differenciált, individuális értékelés kialakítására törekvés. Rendelkezzenek a hallgatók kellő ismeretekkel a következő területeken: a tanulók előzetes tudásának tartalma, az önálló feladatvégzés terén való fejlettség, a tanuló társas helyzete (spontán kirekesztődés), az adaptivitás biztosítására alkalmas eljárások, a motiválatlanság tünetei, a motivációs zavarok formái, okai, kiküszöbölésük, a kirekesztődés prevenciója, javaslatok nyújtása a tanulók és a szülők számára. Ismerjék és biztonságosan, szakszerűen használják a hallgatók az alábbi szaknyelvi terminológiákat: visszajelzés, teszt, diagnosztikus értékelés, objektivitás, formatív értékelés, reliabilitás, szummatív értékelés, validitás, individuális értékelés, feleletválasztó, felaletalkotó tesztek, szociális (normaorientált) értékelés, javítókulcs, kritériumorientált értékelés, feladatbank, kompetenciaorientált értékelés, írásbeli, szóbeli, szöveges értékelés, differenciált értékelés, önértékelés, tudásszintmérés, énkép, munkalap, attribúció, feladatlap, defenzív tanulási stratégia, mérőlap, offenzív tanulási stratégia, témazáró, megküzdés (coping), tanévzáró, tanulási motiváció: internalizált, intrinzik, extrinzik, cikluszáró, presztizs, demotiváció. iskolafokozatot záró mérés,
14 14 KÉPZÉSI ANYAGOK A pedagógiai értékelés fogalma és funkciói Az alábbi fejezetből a következőket ismerhetjük meg: 1. A pedagógiai értékelés fogalma 2. A pedagógiai értékelés funkciói A pedagógiai értékelés fogalma A pedagógiai értékelés a pedagógusokhoz, illetve a tanulókhoz érkező visszajelzések, valamint a pedagógus és a tanulók megerősítését szolgáló és/vagy a hibákra való reagálást lehetővé tevő impulzusok sorozata. Röviden: viszszajelzések elmélete és gyakorlata. A pedagógiai gyakorlatban sokaknak, így a szülőknek is az értékeléssel kapcsolatosan leggyakrabban az osztályozás, az érdemjegy jut eszükbe. Ez azért is sajnálatos, mert az osztályozás- és a jegycentrikusság is forrása a szelekciós funkció egyoldalú érvényülésének, időnkénti kizárólagosságának. Így a pedagógiai értékelés ha titkoltan is a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését segíti. Konzerválódhat, sőt növekedhet általa a már kialakult társadalmi egyenlőtlenség a gyermekek körében. Ez a tény arra sarkall bennünket, hogy a tanulók pedagógiai értékelésének elméleti kereteit szakszerűen és körültekintően tisztázzuk. A funkciók a didaktikai céloktól, feladatoktól függően teljesülnek részben vagy teljes egészében, és sajátos hatásmechanizmusukkal befolyásolják az oktatás minőségét. Az értékelés funkcióinak felsorolására azért van szükség, mert a leggyakrabban még mindig pusztán a szelekciós, osztályozó funkció jut szerephez a pedagógiai gyakorlatban. Az értékelés funkcióinak részletes kifejtése, példákkal való illusztrálása megtalálható az Oktatási csomag a pedagógusképzés számára című fejezetben. A pedagógiai értékelés funkciói Visszacsatolás Megerősítés Ellenőrzés Motiválás Szabályozás Korrekció Diagnosztizálás Prognosztizálás Fejlesztés Szelekció Ezen funkciók számos esetben együttesen jelentkeznek, elkülönítésük nehéz, máskor egyesek dominanciát élveznek, illetve egy-egy funkció körülhatároltan kaphat szerepet.
15 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 15 Vegyük ezeket sorra! VISSZACSATOLÁS A tanítás-tanulás folyamatában a pedagógus, illetve a tanuló különböző verbális, nem verbális, a verbálison belül szóbeli vagy írásos megnyilvánulásokból, teljesítményekből szerez információt munkája hatékonyságáról. Az értékelés visszacsatolást nyújt a tanuló, a pedagógus és a szülők felé is, akik az iskolai eredmények ismeretében módosíthatják tanulási, tanítási, illetve nevelési céljaikat, a célok elérésére irányuló terveiket, a folyamatban alkalmazott eljárásokat (1. ábra). Az értékelést követő elemzésben és következtetésben is vannak visszacsatolási elemek, hiszen lehet, hogy magának az értékelésnek vagy az értékeléssel nyert információknak az elemzése problematikus, az szorul korrekcióra. Kérdés, hogy mennyire értik meg a visszacsatolással közvetített információkat a tanulók, ugyanis félreértelmezések, fals tételezések is előfordulhatnak. 1. ábra. A visszacsatolás folyamata Célok Tervek Tanuló Pedagógus Tanulási folyamat Tanítási folyamat Az eredmény értékelése Elemzés Következtetés A visszacsatolás igen nagy szerepet tölt be a tanítási-tanulási folyamat szabályozásában. Egyfelől a pedagógus ellenőrzi a tanulók haladását, s ennek ismeretében módosítja saját irányító tevékenységét. (Miért nem sikerült, roszszul tanítottam? Hogyan tovább? Újratanítás más módszerekkel, eljárásokkal, differenciálással, újratanítás fokozottabb tanári segítséggel?) Másfelől visszajelzést ad maguknak a tanulóknak is az elért eredményeikről. Ennek ismeretében a tanulók is módosíthatják eddigi tanulási tevékenységüket. (Hogyan tanultam? Miért nem sikerült? Időhiány? Szorgalom hiánya? Rossz módszer? Megértési probléma?) Így válik az értékelés eredménye a visszacsatolási funkció érvényesülésével a tanítási-tanulási folyamatot szabályozó, módosító, korrigáló információvá. A visszacsatolás eszközei különbözőek lehetnek. (Például egy fejbólintás a kiválóan tanuló jó feladatmegoldására. Negatív hatású visszacsatolást is ismerünk: egy roma tanuló utolsó padba ültetése, ennek visszacsatoló jelzése: lemondtam rólad, reménytelen eset vagy, a hátsó padban nem tudod megzavarni a tanításomat.) MEGERŐSÍTÉS A megerősítés az egyik gyakran emlegetett funkció; Skinner szerint általános értelemben a tanítás-tanulás a megerősítéses kapcsolatok olyan tervszerű elrendezése, amely biztosítja, hogy a tanulók valóban tanuljanak. Bánjunk azonban óvatosan e funkció értelmezésével. Skinner, mint az jól ismert, a pszichológia behaviorizmus nevű paradigmájának jeles képviselője volt. A behaviorizmus a pszichikus működések olyan modelljében hitt, amely modellben
16 16 KÉPZÉSI ANYAGOK az embert érő ingerek s az ezekre adott válaszok közti folyamatok nem kaptak szerepet, a behaviorizmus zárójelbe tett, egy fekete doboz tevékenységeként s így kutathatatlanként kezelt olyan elmefunkciókat, mint a gondolkodás, a nyelv, az érzelmek, az attitűdök, a memória. Ebben a modellben a megerősítés pusztán a látható, objektív hatásokat keltő cselekvésre adott pozitív vagy negatív válasz, és semmit sem mondhatunk arról, ami a választ létrehozta. A pedagógiai értékelés hagyományos formáiban valójában ez a logika érvényesül. (Olvasd fel a kreatív megoldásodat! Kítűnő a feleleted!) A pedagógusnak a tanuló viselkedésére (értsd: teljesítményére, feleleteire, megnyilvánulásaira) adott reakciói a komplex gyermeki megnyilvánulás külsődleges cselekvéses elemeire hatnak, és hallatlanul esetlegessé válik, hogy e külső, látható elemek mögötti kognitív, emotív és mozgásos belső struktúrák hogyan értékelendők. Gyakorlatilag a gyermekre van bízva, hogy a pedagógus értékelő megnyilvánulásaiból deduktív módon következtetéseket vonjon le a valahogyan értékelt válaszának belső meghatározó folyamataival és ezen belül is elsősorban a tudásával kapcsolatban. Vannak gyerekek, akiknek szocializációs folyamatai megteremtettek már bizonyos feltételeket ahhoz, hogy ez a folyamat viszonylag hasznos eredményt produkáló módon végbemenjen, s vannak olyan gyerekek, akiknél ez teljességgel esetleges, illetve akiknél a pedagógus értékelő megnyilvánulásainak értelmezése csakis a külső viselkedéses elemekkel kapcsolatos önértékelésre vonatkozik. Ha úgy tetszik, e ponton ragadható meg az értékelési folyamatoknak az esélyegyenlőtlenségek növelésével kapcsolatos szerepe. Képzési csomagunk a hátrányos helyzetű, különösen roma tanulók integrált nevelésére való felkészítés jegyében készült, ezért az itt leírt összefüggés önértékén túl emiatt is nagyon fontos a számunkra. A hátrányos helyzetű gyerekek között mindig nagyobb valószínűséggel találhatók meg azok, akik még nem képesek komplex módon, a belső pszichikus folyamatokra érvényesen értelmezni a pedagógus értékelő megnyilvánulásait. Esetleges sikereiket nem a belső pszichikus rendszereik előrevivő értékeléseként értelmezik, e rendszerekkel kapcsolatos működéseket ők kevésbé is tudatosították magukban, mint fejlesztőbb környezetben szocializálódott társaik, hanem a sikert a teljesítmény látható cselekvéses elemeire vonatkoztatják. A kudarcokkal természetesen ugyanez a helyzet, a hátrányos helyzetű gyermekek a kudarcaikból nem azt tanulják meg, hogyan szervezzék belső pszichikus működéseiket másképpen, hanem hiábavaló kísérleteket folytatnak majd azzal kapcsolatban, hogy megváltoztassák értékelendő megnyilvánulásaik külső, látható, közvetlen elemeit. Világos, hogy a folyamat pozitív visszacsatolásos, tehát a rosszabb helyzetű tanuló még rosszabb helyzetűvé válik. A leírt folyamat az oktatás láthatatlan esélyegyenlőtlenséget növelő hatásának egyik markáns példája. A leendő pedagógusok érzékennyé tétele ezzel kapcsolatban s az alternatív eljárások elsajátítása éppen ezért nemcsak a tanulás hatékonyságának általános növelése szempontjából fontos, hanem az esélyegyenlőtlenségek csökkentése, az integráció pedagógiailag megfelelő kivitelezése szempontjából is. Mivel váltandó fel a behaviorisztikus logikát megvalósító, tehát csak a viselkedés külsődleges elemeit megerősítő értékelés? Talán az előbbi elemzésből is látszik, hogy egy olyan értékeléssel, amely mintegy behatol az előbb emlegetett fekete dobozba (személyiségbe), amely tehát nem teszi zárójelbe a megismerő elme kognitív, emotív és mozgásirányító folyamatait, amely a tanulói teljesítményeket meghatározó belső feltételekre koncentrál. Mivel azonban ez közvetlenül nem lehetséges, a pedagógusnak nincs közvetlen elérése egy tanuló belső pszichikus rendszereihez, ezért válik hallatlanul fontossá, kiemelt szerepűvé az önértékelés. A pedagógus értékelő tevékenységének csakis ezen önértékelés koordináta-rendszerében jelölhető ki a helye, csakis ezt az önértékelő folyamatot segítheti, azzal elsősorban, hogy az egyik szociális viszonyítási pontként funkcionál. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, mi valósítható meg a megerősítés itt vázolt, a felszín mögött meghúzódó struktúrákra koncentráló elvéből az osztályteremben? Frontális osztálymunka esetén igen kevés. Azt a kérdést
17 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 17 vizsgálva, hogy az értékelés mennyire képes a megerősítés ilyen funkcióját betölteni, megállapíthatjuk, hogy bár alkalmas a pozitív megerősítések adagolására, de az osztálytermi szituáció sajátosságaiból következően ez többékevésbé véletlenszerűen folyik. Nem készül terv a dicséret tudatos adagolására vagy éppen a büntetés alkalmazására. Nem mindig tudatos az sem, hogy a büntetésnek számos hátrányos pedagógiai következménye lehet. Nem kínál ugyanis alternatívát, továbbá mellékhatások léphetnek fel, a büntető tanárral, a szituációval kapcsolatban félelem, ellenérzés keletkezhet, vagy akár agresszív viselkedést is kiválthat a tanulókban. A büntetéstől való félelem a másik oldalon elkerülő viselkedést, túlélési technikákat, szorongást válthat ki, hiszen a büntetés módszere talán a legkövetkezetesebb abban, hogy elszakítsa egymástól a viselkedés látható és negatívan megítélt elemeit azoktól a belső rendszerektől, amelyek létrehozták. MOTIVÁLÁS A teljesítmény-visszajelzés motiváló funkciót tölt be, a gyengén motivált, illetve demotivált tanulók sok esetben éppen az értékelés miatt tanulnak. Amennyiben nem értékelik őket, a tanulás is elmaradhat. Előfordulhat, hogy pusztán a jó jegyért, a rossz jegy elkerüléséért, az értékelésért magáért tanulnak a tanulók, s csupán azt, csak annyit és úgy tanulnak meg, ahogy azt a tanár számon kéri. Esetenként jól adaptálódnak a tanulók a tanár rigolyáihoz is, de az értékelés különböző formáihoz is: tesztírás, feleltetés, nagydolgozat. A tanulás ekkor a tanulástól idegen dolgokért, a jegyért, pontszámért történik. Természetesen az ilyen formában érvényesülő funkció erősen kapcsolódik a már korábban tárgyalt, a csak a külsődleges viselkedési jegyekre ható megerősítéssel. Az értékelés külső motivációs jellege különösen akkor vezet torzulásokhoz, ha a fentebb leírt, tisztán behaviorista logikával működik. Amennyiben viszont lehetővé teszi az értékelt tanuló számára, hogy értékelhesse tudása, pszichikus működései adaptivitását, színvonalát, minőségét, akkor bármennyire is külső motivációs jellegű az értékelés, mégis hozzájárulhat a belső motivációs rendszer kialakításához, erősítéséhez. A motivációs struktúra fejlődése, formálódása során tehát pozitív szerepet játszhat az értékelés külső (extrinzik) motivációs jellege, a későbbiekben azonban, a belső (intrinzik) motivációk megerősödése, uralkodó szerepük kialakulása után ez a külső motivációs szerep teljes mértékben elmaradhat. A végletesen ideális esetben külső értékelésre csak annyiban van szükség, hogy a tanuló egy szociális közeg állandó értékelő megnyilvánulásait, a diskurzusokban, a közös tevékenységben organikusan létező értékelő mozzanatokat használhassa fel saját tudása adaptivitásának megítélése, értékelése során. INFORMÁCIÓKÖZVETÍTÉS A teljesítmény-visszajelzés minden esetben több-kevesebb információt is közvetít a tanulói produkcióról, tevékenységről, arról, hogy a kitűzött célokat, kritériumokat milyen eredményességgel közelítette meg, érte el a tanuló. Információt nyújt az eredményesség és/vagy eredménytelenség mértékéről, okairól. (Például: Jó volt a megoldásod, de nem ellenőrizted a kapott eredményt, s nem gondoltál arra sem, hogy lehet más úton és módon is a helyes eredményt elérni. Tetszett a feleleted, szépen felmondtad a leckét, de kevéssé kerestél összefüggéseket, és példákat sem hoztál. )
18 18 KÉPZÉSI ANYAGOK ORIENTÁLÁS A teljesítmény-visszajelzés orientáló funkciója akkor érvényesül, ha az adott teljesítmény színvonalának ismeretében a hogyan tovább, jobban kérdésekre is választ kapnak a tanulók. A hatékony továbbhaladás céljából orientálja a pedagógus a tanítványokat a további teendők, a pótlás, korrekció, tanulási technika, stratégia, módszer, stílus formái, módozatai tekintetében. Természetesen ehhez a tanár megadja alkalmanként a szükséges segítséget is. (Például: Otthon a közepesen nehéz tantárggyal kezd el a tanulást! Ne olvasgasd a leckét egymás után ötször, inkább egy vagy két figyelmes olvasás után próbálkozz a felmondásával, az se baj, ha közben beletekintgetsz a könyvedbe. Készíts jegyzeteket, ábrákat a lecketanulás során! ) SZABÁLYOZÁS A szabályozó funkció célja a teljesítmények ismeretében a további tanulási, illetve tanítási tevékenységgel kapcsolatos döntések, tervezés, szervezés, kivitelezés hatékony szabályozásának átgondolása. E funkció hatékonysága elősegíti a tanulói önszabályozás kiépülését, a kognitív, metakognitív és motivációs stratégiák működőképességét. (Például: Gondold át, tervezd meg a napi, illetve a heti tanulási teendőidet! Jó kedvvel, optimistán fogj a tanuláshoz, tarts egy-egy tantárgy megtanulása után szünetet, de előtte ellenőrizd, valóban megtanultad-e azt! ) KORREKCIÓ A korrekciós funkció a tanulási teljesítmények, eredmények körében mutatkozó hiányosságok, problémák kiküszöbölését, megszüntetését jelenti a pedagógus segítségével, illetve tanulói önkorrekció útján. Nagy jelentőséggel bír az önkorrekció képességének kialakítása a tanulókban az önellenőrzés során. Szabad bárkinek, bármikor tévednie, de a hibát, a hiányosságot önellenőrzéssel észre kell tudni venni, s az önálló korrekció alkalmazását is ki kell alakítani a tanulókban. (Például: Tévedni emberi dolog, de a tévedés kiküszöbölése erőfeszítést igényel, ne hagyd abba, javíts! ) DIAGNÓZIS A diagnosztikai funkció a helyzetértékelés fontos eszköze. A pedagógusnak ismernie kell a hatékony továbblépés, továbbhaladás céljából azt az előismereti bázist, eszköztudást, amivel a tanulók rendelkeznek, amire az új ismeret elsajátítása támaszkodhat. Meglétét vagy hiányát alaposan fel kell térképezni, és amennyiben e bázis a tanulók többségénél hiányzik, pótlásáról feltétlenül gondoskodni kell. Minden ember, így az iskolában a gyerekek is bármilyen témában bármikor rendelkeznek mozgósítható, az információk kezelésére használható előzetes tudással. Soha nem az előzetes tudás léte vagy nem léte az igazi kérdés. Az a fontos, hogy ez az előzetes tudás milyen tartalmú és milyen színvonalú. A gyerekek tudása (persze minden emberé) rendszerekbe, többnyire naiv elméletekbe rendezett. Ezek a naiv elméletek, gyermeki elképzelések határozzák meg a tanulási folyamatokat, azok lefolyását, sikerét, eredményességét. Vagyis az értékelés diagnosztikus funkciója azt (is) jelenti, hogy meg kell vizsgálnunk a tanulók adott tanulmányi szakasz szempontjából releváns főbb elképzeléseit, azok tartalmát, problémamegoldásra, cselekvésre, tanulásra való alkalmasságukat. A diagnosztikus értékelés másik jelentős funkciója a képességek fejlettségi színvonalának mérése. A magyar iskolarendszerben e feladat ellátásához egyre több segítséget kapnak a jövőben a pedagógusok. (Például: Az új téma elsajátításához
19 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 19 szükséges előismeretek felidéztetése, az eszköztudás meglétének ellenőrzése. Amennyiben a tanulók többségének nehézséget okoz, úgy újratanításra lesz szükség.) PROGNÓZIS Az prognosztikai funkció a várható eredmények előrejelzését jelenti. A megelőző teljesítmények, képességek és a továbbiakban befektetett energia ismeretében előreláthatóan megjósolható a következő tanulási tevékenység eredménye. Itt azonban feltétlenül szükséges a külső és belső okok (attribúciók) gondos megismerése, mérlegelése. (Például: Amennyiben növeled a szorgalmadat, erőfeszítésedet, a jövőben sikeresebb eredményeket érhetsz el! Ha a memóriádat edzésben tartod, könnyebben tanulsz verseket! ) FEJLESZTÉS A fejlesztő funkció ahhoz járul hozzá, hogy a tanuló az értékelés során sohase egy statikus állapotról kapjon visszajelzést, hanem a pedagógus a fejlődés perspektívájában helyezze el a produkcióját. Biztosítsa a fejlődés lehetőségéről, esélyéről, mutasson rá arra, hogy az aktuális tanulói produkció miben jobb, több máris a megelőzőnél, s az esetleges hiányok miként korrigálhatóak a jövőben. (Például: Ez a munkád sokkal kreatívabb a múltkorinál, sikerült egyéni megoldási utat találnod. Csak így tovább! ) SZELEKCIÓ A szelekciós funkció úgy működik, hogy az értékelés során az adott osztályzat klasszifikál, értékük szerint osztályba sorolja az egyes növendékek teljesítményét, ezáltal válik a szelekció eszközévé. A szelekciós funkció egyrészt működik azokban a szituációkban, amikor a tanulóról valamilyen döntés születik, például egy felvételi kapcsán. Ezekben a helyzetekben az értékelésnek eszközi funkciója van, és ha az adott pedagógiai aktus bizonyos szemléletmódok szerint kárhoztatható, akkor a kritika magát a szelekciós folyamatot, s nem annak eszközét kell, hogy érje. A hazánkban így a túlságosan elburjánzott felvételiztetés önmagában problematikus, különösen az alsóbb iskolafokokon, annak eszközei, a dolgozatírás, a teszt megoldása, a szóbeli vizsgázás mint értékelési mozzanatok nem okai az itt felmerülő gondoknak. Más a helyzet a hétköznapi értékelési eljárások szelekciós szerepével. Már fentebb is kimutattuk, hogy a hagyományos pedagógiai rendszerekben működő, behaviorisztikus logikát követő értékelés, vagyis elsősorban az az értékelés, ami a mai iskolában feleltetések, dolgozatíratások, vizsgáztatások formájában valósul meg, valóban szelektív hatású, amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók számára még nehezebbé teszi az iskolai életet. E tekintetben az értékelés már nem vétlen, itt maguk a pedagógiai kultúra szerves részeként működő értékelési eljárások fejtik ki szelekciós, durvább formákban szegregatív hatásukat. A tanítványokat csak akkor szabad értékelni, ha már tudják a célt. Ekkor az értékelés arra irányul, hogy megállapítsa, mit kell még tudniuk s mik a nehézségeik, majd csak ezután következhet a további tanulási lépések tervezése, kijelölése.
20 20 KÉPZÉSI ANYAGOK A fejezet megértését ellenőrző kérdések 1. Tudom-e, hogy mit jelent az értékelés szabályozó funkciója? (Az értelmezéshez szükséges-e használnom az 1. ábrát?) 2. Látom-e (és tudom-e bizonyítani) az összefüggést az osztályozás és a szelekciós funkció között? 3. Ismerem-e az értékelés funkciói közötti eltéréseket és összefüggéseket? 4. Felismerem-e a pedagógiai gyakorlat számára leginkább fontos értékelési funkciók érvényesülésének nehézségeit?
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter
A pedagógiai értékelés Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A prezentációt összeállította: Marton Eszter Fogalma a pedagógiai értékelés nem más, mint a pedagógiai információk szervezett
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenGaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával
Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
RészletesebbenSNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.
SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve
RészletesebbenA pedagógus önértékelő kérdőíve
A pedagógus önértékelő kérdőíve Kérjük, gondolja végig és értékelje, hogy a felsorolt állítások közül melyik milyen mértékben igaz. A legördülő menü segítségével válassza a véleményét tükröző értéket 0
RészletesebbenA tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel
RészletesebbenJegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
Részletesebben7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.
7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban Pedagógiai értékelés fogalma: Az értékelés során értéket állapítunk meg: közvetlenül: közvetve: - valamilyen
RészletesebbenIV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI
IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott
Részletesebben2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.
2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai
RészletesebbenA tanári mesterképzés portfóliója
A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár
Részletesebben13. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége, a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai.
13. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége, a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és
RészletesebbenA KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.
A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,
RészletesebbenA választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1
A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A
RészletesebbenZáróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -
Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.
Részletesebben2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái
2.9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A nevelők tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik,
RészletesebbenAZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI
AZ ISKOLAI TEHETSÉGGONDOZÁS KRITIKUS ELEMEI HÓDMEZŐVÁSÁRHELY, 2014. október 1. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke laszlo.balogh@arts.unideb.hu További információk: - www.mateh.hu
RészletesebbenA gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE Készítette: Kozmer Imre Gyula
A gádorosi Kisboldogasszony Katolikus Általános Iskolában megvalósításra kerülő MESTERPROGRAM I. RÉSZTERVE 2017-2019 Készítette: Kozmer Imre Gyula intézményvezető mesterpedagógus-aspiráns 2016 Befogadó
RészletesebbenA tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése
Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből
RészletesebbenGyakornoki felkészítés programja
Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez
RészletesebbenM5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK
M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során
RészletesebbenEGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió
EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják
RészletesebbenA pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c
A pedagógiai projekt A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés,
RészletesebbenRövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához
Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/ vagy 06/20/
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK Székhelyének címe: 5000 Szolnok, Baross utca 1. Telefonos elérhetősége: 56/421-618 vagy 06/20/277-9990 SZOLNOK 2014. Nekünk minden gyermek fontos Szolnok Városi Óvodák A tervezés
RészletesebbenPEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001
A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 3. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenJegyzőkönyv. A dokumentumelemzés szempontjai és tapasztalatai
Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés
Részletesebben6. A tantervek szerepe az oktatás tartalmi szabályozásában
TKO1108 Tanítás-tanulás 2. A pedagógiai folyamat tervezése, értékelése előadás 1. A tanári hivatásra készülünk: a pedagógiai tervezés, mint meghatározó tanári kompetencia 2. Alapfogalmak: tervezés, tanterv,
RészletesebbenDifferenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei
Differenciált tanulásszervezés szemlélete és módszerei Rapos Nóra ELTE PPK 2006 Hogyan csináljam? Mit csináljak vele? A differenciálás szemlélete 1. Az oktatás tömegesedése heterogén gyerekcsoportok szociokulturális
RészletesebbenPedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos és módszertani tudást tükröz.
1. Pedagógiai módszertani felkészültség 1.1. Milyen a módszertani felkészültsége? Milyen módszereket alkalmaz a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon? 1.1.1. Pedagógiai tevékenysége biztos szaktudományos
RészletesebbenAz e-portfólió dokumentumai és a védés alapján
1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához
RészletesebbenJEGYZŐKÖNYV. A tanmenet és az éves tervezés egyéb dokumentumai:
JEGYZŐKÖNYV Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Dokumentumelemzés Kolompár Gyula Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Megtekintés, interjú, önértékelés
RészletesebbenIntézményi értékelési szabályzat
ÉRDI TANKERÜLETI KÖZPONT PA 4501 Százhalombattai 1. Számú Általános Iskola 2440 Százhalombatta, Damjanich út 24. OM azonosító: 037767 Tel/Fax: 06-23-354-192, 06-23-359-845 E-mail: titkarsag@egyesiskola.hu
RészletesebbenOktatók, stratégiák, motiváció tanulás
Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának
RészletesebbenAz oktatás stratégiái
Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható
RészletesebbenMENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium
MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt
RészletesebbenMitől jó egy iskola? Setényi János 2015
Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke
RészletesebbenFejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN
Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált
RészletesebbenAZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN
A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna
RészletesebbenAz otthoni felkészüléshez a tanórán kapja meg az elvégzendő feladatokat.
Házi feladatok szabályai Az otthoni felkészüléshez a tanórán kapja meg az elvégzendő feladatokat. Ennek mennyisége, tartalma és formája a tantárgy és a tananyag függvénye. A hétvégekre, szünetekre (kivéve
RészletesebbenFÜGGELÉK XV. MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉS TELJESÍTMÉNY
FÜGGELÉK SÁIK Dornyay Béla Tagiskolája XV. MAGATARTÁS, SZORGALOM ÉS TELJESÍTMÉNY Az értékelés, minősítés helyi szempontrendszere 2015. Salgótarjáni Általános Iskola Dornyay Béla Tagiskolája Értékelés,
RészletesebbenTehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /
Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,
RészletesebbenIPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA
IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi
RészletesebbenTANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam
TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben
RészletesebbenII. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)
MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK
PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenUjjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében
Ujjé! Hallok, látok, beszélek Az élménnyel szerzett tudás a motiváció növelésében előadó: Kulcsár Marianna Hírös Agóra Ifjúsági Otthon 2017. november 11. Kecskemét Mottó: indulj el, ahogy vagy. Használd,
RészletesebbenAz utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS
Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus
RészletesebbenHelyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.
2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)
RészletesebbenAZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
RészletesebbenSZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT
RészletesebbenBudapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület
Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható
RészletesebbenA projekt rövid áttekintése. 1. Előzmények
A projekt rövid áttekintése 1. Előzmények Érd Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban elkészítette a közoktatási intézményeire vonatkozó esélyegyenlőségi helyzetelemzésen alapuló Esélyegyenlőségi Tervét.
RészletesebbenÁltalános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből
Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének
RészletesebbenA tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése
A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenA tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33
A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján
RészletesebbenHELYZETELEMZÉS A TELEPHELYI KÉRDŐÍV KÉRDÉSEIRE ADOTT VÁLASZOK ALAPJÁN
2017/2018 Iskolánkban a hagyományos alapképzés mellett emelt óraszámú képzést folytatunk angolból. Idegen nyelvet és informatikát első osztálytól oktatunk. Elnyertük a Digitális iskola címet. Évek óta
RészletesebbenÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS
ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA ÍRTÁK: RÉTHY ENDRÉNÉ VÁMOS ÁGNES KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1 INTÉZKEDÉS HÁTRÁNYOS
RészletesebbenReport of Module IV. Seminar-design
Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás
RészletesebbenFekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:
TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés
RészletesebbenSegítség értékelek.. MIÉRT?? KA1 projekt eredmények és folyamatok mérése, értékelése szakképzésben Gabriella.Kovacs@inyk.bme.hu 2018.06.06 Mai előadás célja ITT és MOST! 1. Mérés/értékelés megítélésének
RészletesebbenA pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015
A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület
RészletesebbenÉRTÉKELÉS MÁSKÉPP Készítette: Cselikné Juhász Ildikó
ÉRTÉKELÉS MÁSKÉPP ÉRTÉKELÉS? Eddig Osztályzat: - eltérő értéke van, osztályon kívül nem összehasonlítható; - öt fokú skála; - nem segít a teljesítmény javításában; - fegyelmezési eszköz?! ÉRTÉKELÉS? Eddig
RészletesebbenA KORAI ISKOLAELHAGYÁS MÉRSÉKLÉSÉT TÁMOGATÓ PROGRAMOK
A KORAI ISKOLAELHAGYÁS MÉRSÉKLÉSÉT TÁMOGATÓ PROGRAMOK K. Nagy Emese EKE, hejőkeresztúri iskola EFOP-3.10.1-17-2017-00001 Tematikus együttműködés erősítése a köznevelés és felsőoktatás terén a Kárpát-medence
RészletesebbenHétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai
Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon
RészletesebbenPEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ
PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. Határozza meg a szocializáció fogalmát! 10 pont A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés
RészletesebbenSTRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON
STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy
RészletesebbenAKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK
AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási
RészletesebbenAz érintett területeket iskolánk Pedagógiai Programjának fejezete tartalmazza.
Az érintett területeket iskolánk Pedagógiai Programjának 3.14. fejezete tartalmazza. 3.14. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 3.14.1 Az értékelés alapelvei,
RészletesebbenAz országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai
Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése
RészletesebbenDidaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények
Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)
RészletesebbenÓratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016
Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,
RészletesebbenSYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak
SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy
RészletesebbenSZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.
SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos
RészletesebbenNemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz
Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.
RészletesebbenGyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY
Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám
RészletesebbenPedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna
Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenBELSŐ ELLENŐRZÉS ÜTEMTERVE
Patay István Általános Iskola Nyírmada BELSŐ ELLENŐRZÉS ÜTEMTERVE (ÉVES TERVEZÉS) 2017/18-AS TANÉV BELSŐ ELLENŐRZÉS ÜTEMTERVE (1. félév) Helye: Patay István Általános Iskola Nyírmada Honvéd út 36-38. Ütemezés
RészletesebbenIntézkedési terv intézményi tanfelügyeleti látogatás után
Intézmény neve: Marianum Német Nemzetiségi Nyelvoktató Általános Iskola Intézmény OM azonosítója: 037326 Intézményvezető neve: Takácsné Tóth Alice Noémi Intézményvezető oktatási azonosítója: 76215132822
Részletesebben4_Teszt Záróvizsga_ A variáns
4_Teszt Záróvizsga_ A variáns Mi az alapja a szociális tanulásnak? Válasz Identifikáció HELYES Válasz Megfelelő tanítási módszerek HIBAS Válasz Megfelelő szemléltető eszközök HIBAS Válasz Szubjektivitás
RészletesebbenTárgyi tematika és félévi követelményrendszer
Tárgyi tematika és félévi követelményrendszer BCG1102 Szakmai identitás fejlesztése I. (Önismeret) Óraszám: 3 1. hét: foglalkozás kereteinek megbeszélése, bevezető foglalkozás 2.-13. hét: Tömbösített foglalkozások,
RészletesebbenITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE
ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet
RészletesebbenSPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT
Innovatív oktatás-tanulás Felsőoktatási módszertani műhelysorozat ESÉLYEGYENLŐSÉGI INNOVATÍV MŰHELY 2018. november 7. SPECIÁLIS IGÉNYŰ HALLGATÓK A FELSŐOKTATÁSBAN: OKTATÁSI KULTÚRA ÉS MENEDZSMENT Ollé
RészletesebbenVMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező
VMT részismereti tanítási gyakorlat Levelező Kreditértéke: 0 A tanóra típusa: gyak. és óraszáma: 9 Félév: 2. A tantárgy célja: A gyakorlat járuljon hozzá olyan jártasságok, készségek, képességek megalapozásához,
RészletesebbenBEVEZETŐ. Grúber György igazgató
BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése
RészletesebbenHozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával
Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a
RészletesebbenFigyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1
Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés
RészletesebbenA SIKER TITKA. Eredményes módszerek, metódusok, technikák az együttnevelés szolgálatában
A siker titka Eredményes módszerek, metódusok, technikák az együttnevelés szolgálatában Iskolánkról Iskolánk szakképző iskola. Elsődleges feladata a sajátos nevelési igényű fiatalok általános műveltséget
Részletesebben