ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS"

Átírás

1 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA HALLGATÓI SEGÉDANYAG ÍRTÁK: RÉTHY ENDRÉNÉ TALLÉR JÚLIA VÁMOS ÁGNES ZÁGON BERTALANNÉ

2 KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1 INTÉZKEDÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN KÖZPONTI PROGRAM A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Lazányi Krisztina ( ) Simonné Csömöri Brigitta ( ) Lektorálta Nahalka István Prof. Dr. Balogh László Réthy Endréné, Tallér Júlia, Vámos Ágnes, Zágon Bertalanné 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/1/árny/sa/K Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: Fax: A kiadvány ingyenes, kizárólag zárt körben, oktatási céllal használható, kereskedelmi forgalomba nem hozható. A felhasználás a jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját nem szolgálhatja.

3 Tartalom Képzési anyagok a felsőoktatásban pedagógiát hallgatóknak és pedagógus-továbbképzésben részt vevőknek... 5 Képzési anyag A pedagógiai értékelés című tematikus egységhez... 7 A képzési anyag szerkezete... 9 A pedagógiai értékelés fogalma és funkciói A pedagógiai értékelés saját elméletét meghatározó új fejlemények A teljesítmény megítélése A hatékony és differenciált jutalmazás, dicséret és büntetés, feddés alkalmazása a tanítás-tanulási folyamat mikrotörténéseiben A tanítási-tanulási folyamat belső differenciálásának mértéke, valamint az alkalmazott értékelési mód viszonyítási alapja A hatékony pedagógusi teljesítmény-visszajelzés kritériumai Függelék Képzési anyag A sikeres tanulás mint társadalmi igény című tematikus egységhez A képzési anyag szerkezete Új társadalmi-gazdasági elvárások megjelenése A tudás átértelmezése: az önszabályozó tanulás kialakításának igénye Függelék Képzési anyag az Értékelés = kommunikáció az érintett felek, a tanulók, a szülők és a pedagógus között című tematikus egységhez A képzési anyag szerkezete Bevezetés, azaz érvek a továbbolvasás mérlegeléséhez A kommunikáció saját elmélete(i) Összefoglalás és kitekintés Függelék Képzési anyag az Értékelés = a tanuló és önmagunk megismerése, megértése és elfogadása című tematikus egységhez A képzési anyag szerkezete Bevezetés, azaz érvek a továbbolvasás mérlegeléséhez A megismerés tudománya A hétköznapi megismerés, a naiv pszichológia Összefoglalás és kitekintés Függelék

4

5 KÉPZÉSI ANYAGOK A FELSŐOKTATÁSBAN PEDAGÓGIÁT HALLGATÓKNAK ÉS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐKNEK

6

7 KÉPZÉSI ANYAG A PEDAGÓGIAI ÉRTÉKELÉS CÍMŰ TEMATIKUS EGYSÉGHEZ

8

9 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 9 A képzési anyag szerkezete Az árnyalt, fejlesztő értékelés iskolai helyének és szerepének megértéséhez előbb és a pedagógiai értékelés fogalmával a pedagógiai értékelés funkcióival foglalkozunk, majd a pedagógiai értékelés saját elméletét befolyásoló tényezőkkel. Mivel látjuk, hogy az értékelés egyfajta visszacsatolás, ezért a különböző visszacsatolási módok mint kritériumra orientált, normára orientált és individuumra orientált bemutatása következik. A pedagógia és a pszichológia tudománya feltárta azokat a jelenségeket, amelyek befolyásolják, esetenként torzítják az értékelést. Ezért szentelünk figyelmet az iskolai teljesítményeket befolyásoló pedagógusi megítélés során a pedagógusok teljesítményelvárásában mutatkozó a személyiségen belüli és a személyiségen kívüli oki tényezőknek. Pygmalion- és Labeling-effektusnak. A jutalmazás, dicséret, büntetés, feddés szerepét megvizsgáljuk A hatékony és differenciált értékelés a tanítási-tanulási folyamatban című fejezet keretében, majd a tanítási-tanulási folyamat belső differenciálása és az értékelés összefüggéseiben a szociális orientációjú értékelési stratégia és az individuális orientációjú értékelési stratégia különbségeire és tanulókra gyakorolt hatására térünk ki. Végül a minden tanuló számára kívánatos, de a tanulásban sorozatos kudarcot megélt tanulók számára kiemelten fontos hatékony pedagógusi teljesítmény-visszajelzés kritériumairól olvashatunk.

10 10 KÉPZÉSI ANYAGOK A témakör feldolgozása során alkalmunk lesz önfejlesztő kérdésekre válaszolni, összefoglaló feladatokat megoldani. Ezek különböző nehézségűek, hogy lehetőleg a különböző felkészültségű olvasók megtalálják a nekik megfelelőt. A fontos tudnivalókat minden fejezetrész előtt néhány pontban összefoglaljuk. A képzési anyag végén Függelék található: 1. Szakkifejezések (a függelékben megmagyarázott szakkifejezéseket első előfordulásukkor félkövér írásmóddal jelöljük). 2. Idézett szakirodalom és ajánlott olvasnivaló. 3. A szakirodalom feldolgozását segítő technikák. 4. Annotált bibliográfia. A címben mindenekelőtt kifejezésre jut az a szemlélet, mely az értékelés pedagógiai hangsúlyú interdiszciplináris (pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, nyelvtudományi), komplex (nevelési, didaktikai, szakmódszertani) és egyben korszerű (a legfrissebb szakirodalomra támaszkodó) megközelítését jelzi. A teljesítmény-visszajelzés milyensége mint az oktatás minőségének lényeges komponense befolyásolja a tanulók teljesítményszintjét, a hibák korrigálhatóságának mértékét, a tanulók énképét, érdeklődését, beállítódását, az iskolához fűződő attitűdjeit, motivációját. A tematikus egység célja A tematikus egység mindenekelőtt a tanárképzés előtt megvalósításra váró feladatok megoldásához kíván hozzájárulni. Ki kívánja emelni, hogy a pedagógiai értékelés az ellenőrzés szerves része, a pedagógia tevékenység minőségjegyeit és célszerűségét vizsgálva az oktatás minőségét hivatott garantálni; minden esetben szembesítést jelent. Az értékelés sokoldalú funkcióinak bemutatásával, a viszonyítás különböző lehetőségeinek tudatosításával akarja eloszlatni azt a pedagógiai tévhitet, hogy az értékelés legfontosabb funkciója a szelekció, illetve az adott tanuló teljesítményét kizárólag az osztálytársak teljesítményéhez, az osztály átlagához lehet és kell viszonyítani. Tisztázni kívánjuk a pedagógia (didaktika) elméletén belül a pedagógiai értékeléssel kapcsolatos elméleti alapokat, a különböző álláspontokat, jelesül azt, hogy az értékelést módszernek, didaktikai feladatnak vagy a tanítástanulási folyamat fő mozzanatának tekintsük-e. A pedagógiai értékelés különböző szintjeinek (nemzetközi, országos, regionális, intézményi, tanulói) eltérését, más-más eljárásait bemutatva elsősorban a tanítás-tanulási folyamat mikrotörténéseiben zajló értékelést analizáljuk. Szertefoszlatni törekszünk azt a tévhitet, hogy értékelni csupán a tanár értékelhet, és csupán akkor, ha osztályoz. A tanítás-tanulási folyamat szinte minden történése implicit értékelést is jelent (a feladat kitűzése, nehézsége, differenciálása vagy egységessége, a tanulók csoportosítása, a tanári teljesítményelvárás stb.). Egy gondolkodási váltást szeretnénk elérni a pedagógia gyakorlatában, melynek segítségével az értékelés diszfunkciós működését, funkciózavarait sikerül csökkenteni, kiküszöbölni, s ezáltal elérni, hogy a gyengébb teljesítményű tanulók is sikert és pedagógiai odafigyelést éljenek át. Szeretnénk bemutatni a tanári, tanulói, szülői együttműködés szükséges új kereteit, lehetőségeit, formáit, mintáit a pedagógiai értékelés folyamatában.

11 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 11 A tematikus egység közvetlen célja A hallgatók a kurzuson maguk is megismerhetik és a gyakorlatban tapasztalhatják az értékelés különböző feladatainak, stratégiáinak, formáinak, módjainak, módszereinek hatását, szerepét akár önmagukra vonatkoztatva is. A tematikus egység hatására a hallgatóknak át kell élniük az értékelés pozitív és/vagy negatív hatását az egyén tanulási motivációjára, énképére, önszabályozására, tanulási stratégiájára. El kell érni, hogy a megtapasztaltak a hallgatókat önelemezésre, önellenőrzésre, önértékelésre, illetve önfejlesztésre ösztönözzék. A tematikus egység feladata Bemutatni a pedagógiai értékeléssel kapcsolatos legfrissebb interdiszciplináris szakirodalomra támaszkodva az értékelés árnyalt funkcióit, az egyes tanuló tanulási teljesítményének kívánatos viszonyítási alapját. A mindehhez szükséges tudás közvetítése: a teljesítménykritériumok pontos és világos tudatosításának módjáról, a tanítás-tanulási folyamat belső differenciálásának lehetőségeiről, az iskolai teljesítményeket befolyásoló okok tanári megítéléséről, a tanárok teljesítményelvárásában, illetve értékelési stratégiájában mutatkozó különbségekről, a különböző visszacsatolási módok hatásáról, a mérési módszerek funkcióiról, eszközeiről (mérőlap, feladatlap, munkalap, eszköztudást mérő, témazáró, kritérium elérését mérő, tanévet, -ciklust, iskolafokozatot záró mérés, tudásszintmérő tesztek: tudás és/vagy képességmérő, feladatbank stb.), alkalmazásáról, lebonyolításukról, a kapott adatok értékelésének módjáról, elemzéséről, a tanulók és a szülők informálásáról. Szakmai háttér Az értékeléskutatás (evaluation research) ma már a társadalomtudományok jó néhány területén létezik, az értékelési feladatok ellátása a pedagógia területén külön felkészítést igényel, a pedagógiai értékelést mint tevékenységet is meg kell tanítani/újratanítani, illetve tanulni/újratanulni. A tematikus egység a pedagógiai értékelést a maga komplexitásában, differenciáltságában tárgyalja. Így tekintetbe veszi az értékeléssel kapcsolatos nézetek alakulását, hatását, s ezen keresztül jut el a napjainkban szükséges értékeléselméleti és pedagógiai gyakorlati tudás közvetítéséhez. Hangsúlyosan kívánunk építeni a ma a pedagógiában még kevéssé ismert és alkalmazott pszichológiai ismeretekre (attribúció, motiváció, énkép stb.). E tematikus egység keretében mélyíteni, kiegészíteni kívánjuk a hallgatók értékeléssel kapcsolatos pszichológiai ismereteit, különös tekintettel a legfrissebb szakirodalmi fejleményekre. Pedagógiai háttér A tematikus egység a modulokon keresztül a hatékony értékelő eljárásokra való felkészítésben indirekt úton vezeti a hallgatókat. A hallgatók, akik maguk is részesei, átélői, szenvedői voltak a pedagógiai értékelésnek, a kurzus során

12 12 KÉPZÉSI ANYAGOK lehetőséget kapnak saját megélt tapasztalataik elemzésére, feldolgozására s az értékeléssel kapcsolatos hiteik, tévhiteik szakmai alapú megváltoztatására. A pedagógiai értékelés szakmailag új megvilágításba helyezésével a hallgatók értékeléssel kapcsolatos szorongásainak, kellemetlen érzéseinek, bizonytalanságainak feldolgozására is módot ad a kurzus, ugyanis a negatív élmények tudatosításához, analizálásához alternatívákat, konkrét technikákat ajánl. A tematikus egység feldolgozása során ajánlott, alkalmazható módszerek, tevékenységi formák A hallgatói tevékenység kontakt és nem kontakt órákon egyaránt előtérbe kerül. Az alkalmazott tevékenységformák kipróbálása a csoporttal közösen történik. Felkínált módszerek, tevékenységi formák: megbeszélés, demonstráció, vita, esetmegbeszélés, oktatófilm és videofilm elemzése, önértékelés, egyéni és/vagy csoportos portfólió készítése. A téma feldolgozása során az alábbi konkrét módszereket ajánljuk: megbeszélés, beszélgetés, vita, fórum, ötletroham, döntésfa, jövőkerék, fogalmi térkép készítése, munkalappal irányított csoportmunka, mozaikmunka, szituációs játék, dramatizálás (drámapedagógiai módszerek), esettanulmány, projektmódszer, szimuláció, számítógépes csoportos és egyéni tanulás, munkalappal irányított egyéni munka, gyűjtés, tárgyelőállítás, verseny, kiselőadás, kiállítás, tablókészítés, mestermunka.

13 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 13 Fejlesztési követelmények A gyenge tanulmányi előmenetelű tanulókkal kapcsolatos szemléletváltás, a beskatulyázás megszüntetése, a hatékony, árnyalt, differenciált, individuális értékelés kialakítására törekvés. Rendelkezzenek a hallgatók kellő ismeretekkel a következő területeken: a tanulók előzetes tudásának tartalma, az önálló feladatvégzés terén való fejlettség, a tanuló társas helyzete (spontán kirekesztődés), az adaptivitás biztosítására alkalmas eljárások, a motiválatlanság tünetei, a motivációs zavarok formái, okai, kiküszöbölésük, a kirekesztődés prevenciója, javaslatok nyújtása a tanulók és a szülők számára. Ismerjék és biztonságosan, szakszerűen használják a hallgatók az alábbi szaknyelvi terminológiákat: visszajelzés, teszt, diagnosztikus értékelés, objektivitás, formatív értékelés, reliabilitás, szummatív értékelés, validitás, individuális értékelés, feleletválasztó, felaletalkotó tesztek, szociális (normaorientált) értékelés, javítókulcs, kritériumorientált értékelés, feladatbank, kompetenciaorientált értékelés, írásbeli, szóbeli, szöveges értékelés, differenciált értékelés, önértékelés, tudásszintmérés, énkép, munkalap, attribúció, feladatlap, defenzív tanulási stratégia, mérőlap, offenzív tanulási stratégia, témazáró, megküzdés (coping), tanévzáró, tanulási motiváció: internalizált, intrinzik, extrinzik, cikluszáró, presztizs, demotiváció. iskolafokozatot záró mérés,

14 14 KÉPZÉSI ANYAGOK A pedagógiai értékelés fogalma és funkciói Az alábbi fejezetből a következőket ismerhetjük meg: 1. A pedagógiai értékelés fogalma 2. A pedagógiai értékelés funkciói A pedagógiai értékelés fogalma A pedagógiai értékelés a pedagógusokhoz, illetve a tanulókhoz érkező visszajelzések, valamint a pedagógus és a tanulók megerősítését szolgáló és/vagy a hibákra való reagálást lehetővé tevő impulzusok sorozata. Röviden: viszszajelzések elmélete és gyakorlata. A pedagógiai gyakorlatban sokaknak, így a szülőknek is az értékeléssel kapcsolatosan leggyakrabban az osztályozás, az érdemjegy jut eszükbe. Ez azért is sajnálatos, mert az osztályozás- és a jegycentrikusság is forrása a szelekciós funkció egyoldalú érvényülésének, időnkénti kizárólagosságának. Így a pedagógiai értékelés ha titkoltan is a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését segíti. Konzerválódhat, sőt növekedhet általa a már kialakult társadalmi egyenlőtlenség a gyermekek körében. Ez a tény arra sarkall bennünket, hogy a tanulók pedagógiai értékelésének elméleti kereteit szakszerűen és körültekintően tisztázzuk. A funkciók a didaktikai céloktól, feladatoktól függően teljesülnek részben vagy teljes egészében, és sajátos hatásmechanizmusukkal befolyásolják az oktatás minőségét. Az értékelés funkcióinak felsorolására azért van szükség, mert a leggyakrabban még mindig pusztán a szelekciós, osztályozó funkció jut szerephez a pedagógiai gyakorlatban. Az értékelés funkcióinak részletes kifejtése, példákkal való illusztrálása megtalálható az Oktatási csomag a pedagógusképzés számára című fejezetben. A pedagógiai értékelés funkciói Visszacsatolás Megerősítés Ellenőrzés Motiválás Szabályozás Korrekció Diagnosztizálás Prognosztizálás Fejlesztés Szelekció Ezen funkciók számos esetben együttesen jelentkeznek, elkülönítésük nehéz, máskor egyesek dominanciát élveznek, illetve egy-egy funkció körülhatároltan kaphat szerepet.

15 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 15 Vegyük ezeket sorra! VISSZACSATOLÁS A tanítás-tanulás folyamatában a pedagógus, illetve a tanuló különböző verbális, nem verbális, a verbálison belül szóbeli vagy írásos megnyilvánulásokból, teljesítményekből szerez információt munkája hatékonyságáról. Az értékelés visszacsatolást nyújt a tanuló, a pedagógus és a szülők felé is, akik az iskolai eredmények ismeretében módosíthatják tanulási, tanítási, illetve nevelési céljaikat, a célok elérésére irányuló terveiket, a folyamatban alkalmazott eljárásokat (1. ábra). Az értékelést követő elemzésben és következtetésben is vannak visszacsatolási elemek, hiszen lehet, hogy magának az értékelésnek vagy az értékeléssel nyert információknak az elemzése problematikus, az szorul korrekcióra. Kérdés, hogy mennyire értik meg a visszacsatolással közvetített információkat a tanulók, ugyanis félreértelmezések, fals tételezések is előfordulhatnak. 1. ábra. A visszacsatolás folyamata Célok Tervek Tanuló Pedagógus Tanulási folyamat Tanítási folyamat Az eredmény értékelése Elemzés Következtetés A visszacsatolás igen nagy szerepet tölt be a tanítási-tanulási folyamat szabályozásában. Egyfelől a pedagógus ellenőrzi a tanulók haladását, s ennek ismeretében módosítja saját irányító tevékenységét. (Miért nem sikerült, roszszul tanítottam? Hogyan tovább? Újratanítás más módszerekkel, eljárásokkal, differenciálással, újratanítás fokozottabb tanári segítséggel?) Másfelől visszajelzést ad maguknak a tanulóknak is az elért eredményeikről. Ennek ismeretében a tanulók is módosíthatják eddigi tanulási tevékenységüket. (Hogyan tanultam? Miért nem sikerült? Időhiány? Szorgalom hiánya? Rossz módszer? Megértési probléma?) Így válik az értékelés eredménye a visszacsatolási funkció érvényesülésével a tanítási-tanulási folyamatot szabályozó, módosító, korrigáló információvá. A visszacsatolás eszközei különbözőek lehetnek. (Például egy fejbólintás a kiválóan tanuló jó feladatmegoldására. Negatív hatású visszacsatolást is ismerünk: egy roma tanuló utolsó padba ültetése, ennek visszacsatoló jelzése: lemondtam rólad, reménytelen eset vagy, a hátsó padban nem tudod megzavarni a tanításomat.) MEGERŐSÍTÉS A megerősítés az egyik gyakran emlegetett funkció; Skinner szerint általános értelemben a tanítás-tanulás a megerősítéses kapcsolatok olyan tervszerű elrendezése, amely biztosítja, hogy a tanulók valóban tanuljanak. Bánjunk azonban óvatosan e funkció értelmezésével. Skinner, mint az jól ismert, a pszichológia behaviorizmus nevű paradigmájának jeles képviselője volt. A behaviorizmus a pszichikus működések olyan modelljében hitt, amely modellben

16 16 KÉPZÉSI ANYAGOK az embert érő ingerek s az ezekre adott válaszok közti folyamatok nem kaptak szerepet, a behaviorizmus zárójelbe tett, egy fekete doboz tevékenységeként s így kutathatatlanként kezelt olyan elmefunkciókat, mint a gondolkodás, a nyelv, az érzelmek, az attitűdök, a memória. Ebben a modellben a megerősítés pusztán a látható, objektív hatásokat keltő cselekvésre adott pozitív vagy negatív válasz, és semmit sem mondhatunk arról, ami a választ létrehozta. A pedagógiai értékelés hagyományos formáiban valójában ez a logika érvényesül. (Olvasd fel a kreatív megoldásodat! Kítűnő a feleleted!) A pedagógusnak a tanuló viselkedésére (értsd: teljesítményére, feleleteire, megnyilvánulásaira) adott reakciói a komplex gyermeki megnyilvánulás külsődleges cselekvéses elemeire hatnak, és hallatlanul esetlegessé válik, hogy e külső, látható elemek mögötti kognitív, emotív és mozgásos belső struktúrák hogyan értékelendők. Gyakorlatilag a gyermekre van bízva, hogy a pedagógus értékelő megnyilvánulásaiból deduktív módon következtetéseket vonjon le a valahogyan értékelt válaszának belső meghatározó folyamataival és ezen belül is elsősorban a tudásával kapcsolatban. Vannak gyerekek, akiknek szocializációs folyamatai megteremtettek már bizonyos feltételeket ahhoz, hogy ez a folyamat viszonylag hasznos eredményt produkáló módon végbemenjen, s vannak olyan gyerekek, akiknél ez teljességgel esetleges, illetve akiknél a pedagógus értékelő megnyilvánulásainak értelmezése csakis a külső viselkedéses elemekkel kapcsolatos önértékelésre vonatkozik. Ha úgy tetszik, e ponton ragadható meg az értékelési folyamatoknak az esélyegyenlőtlenségek növelésével kapcsolatos szerepe. Képzési csomagunk a hátrányos helyzetű, különösen roma tanulók integrált nevelésére való felkészítés jegyében készült, ezért az itt leírt összefüggés önértékén túl emiatt is nagyon fontos a számunkra. A hátrányos helyzetű gyerekek között mindig nagyobb valószínűséggel találhatók meg azok, akik még nem képesek komplex módon, a belső pszichikus folyamatokra érvényesen értelmezni a pedagógus értékelő megnyilvánulásait. Esetleges sikereiket nem a belső pszichikus rendszereik előrevivő értékeléseként értelmezik, e rendszerekkel kapcsolatos működéseket ők kevésbé is tudatosították magukban, mint fejlesztőbb környezetben szocializálódott társaik, hanem a sikert a teljesítmény látható cselekvéses elemeire vonatkoztatják. A kudarcokkal természetesen ugyanez a helyzet, a hátrányos helyzetű gyermekek a kudarcaikból nem azt tanulják meg, hogyan szervezzék belső pszichikus működéseiket másképpen, hanem hiábavaló kísérleteket folytatnak majd azzal kapcsolatban, hogy megváltoztassák értékelendő megnyilvánulásaik külső, látható, közvetlen elemeit. Világos, hogy a folyamat pozitív visszacsatolásos, tehát a rosszabb helyzetű tanuló még rosszabb helyzetűvé válik. A leírt folyamat az oktatás láthatatlan esélyegyenlőtlenséget növelő hatásának egyik markáns példája. A leendő pedagógusok érzékennyé tétele ezzel kapcsolatban s az alternatív eljárások elsajátítása éppen ezért nemcsak a tanulás hatékonyságának általános növelése szempontjából fontos, hanem az esélyegyenlőtlenségek csökkentése, az integráció pedagógiailag megfelelő kivitelezése szempontjából is. Mivel váltandó fel a behaviorisztikus logikát megvalósító, tehát csak a viselkedés külsődleges elemeit megerősítő értékelés? Talán az előbbi elemzésből is látszik, hogy egy olyan értékeléssel, amely mintegy behatol az előbb emlegetett fekete dobozba (személyiségbe), amely tehát nem teszi zárójelbe a megismerő elme kognitív, emotív és mozgásirányító folyamatait, amely a tanulói teljesítményeket meghatározó belső feltételekre koncentrál. Mivel azonban ez közvetlenül nem lehetséges, a pedagógusnak nincs közvetlen elérése egy tanuló belső pszichikus rendszereihez, ezért válik hallatlanul fontossá, kiemelt szerepűvé az önértékelés. A pedagógus értékelő tevékenységének csakis ezen önértékelés koordináta-rendszerében jelölhető ki a helye, csakis ezt az önértékelő folyamatot segítheti, azzal elsősorban, hogy az egyik szociális viszonyítási pontként funkcionál. Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, mi valósítható meg a megerősítés itt vázolt, a felszín mögött meghúzódó struktúrákra koncentráló elvéből az osztályteremben? Frontális osztálymunka esetén igen kevés. Azt a kérdést

17 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 17 vizsgálva, hogy az értékelés mennyire képes a megerősítés ilyen funkcióját betölteni, megállapíthatjuk, hogy bár alkalmas a pozitív megerősítések adagolására, de az osztálytermi szituáció sajátosságaiból következően ez többékevésbé véletlenszerűen folyik. Nem készül terv a dicséret tudatos adagolására vagy éppen a büntetés alkalmazására. Nem mindig tudatos az sem, hogy a büntetésnek számos hátrányos pedagógiai következménye lehet. Nem kínál ugyanis alternatívát, továbbá mellékhatások léphetnek fel, a büntető tanárral, a szituációval kapcsolatban félelem, ellenérzés keletkezhet, vagy akár agresszív viselkedést is kiválthat a tanulókban. A büntetéstől való félelem a másik oldalon elkerülő viselkedést, túlélési technikákat, szorongást válthat ki, hiszen a büntetés módszere talán a legkövetkezetesebb abban, hogy elszakítsa egymástól a viselkedés látható és negatívan megítélt elemeit azoktól a belső rendszerektől, amelyek létrehozták. MOTIVÁLÁS A teljesítmény-visszajelzés motiváló funkciót tölt be, a gyengén motivált, illetve demotivált tanulók sok esetben éppen az értékelés miatt tanulnak. Amennyiben nem értékelik őket, a tanulás is elmaradhat. Előfordulhat, hogy pusztán a jó jegyért, a rossz jegy elkerüléséért, az értékelésért magáért tanulnak a tanulók, s csupán azt, csak annyit és úgy tanulnak meg, ahogy azt a tanár számon kéri. Esetenként jól adaptálódnak a tanulók a tanár rigolyáihoz is, de az értékelés különböző formáihoz is: tesztírás, feleltetés, nagydolgozat. A tanulás ekkor a tanulástól idegen dolgokért, a jegyért, pontszámért történik. Természetesen az ilyen formában érvényesülő funkció erősen kapcsolódik a már korábban tárgyalt, a csak a külsődleges viselkedési jegyekre ható megerősítéssel. Az értékelés külső motivációs jellege különösen akkor vezet torzulásokhoz, ha a fentebb leírt, tisztán behaviorista logikával működik. Amennyiben viszont lehetővé teszi az értékelt tanuló számára, hogy értékelhesse tudása, pszichikus működései adaptivitását, színvonalát, minőségét, akkor bármennyire is külső motivációs jellegű az értékelés, mégis hozzájárulhat a belső motivációs rendszer kialakításához, erősítéséhez. A motivációs struktúra fejlődése, formálódása során tehát pozitív szerepet játszhat az értékelés külső (extrinzik) motivációs jellege, a későbbiekben azonban, a belső (intrinzik) motivációk megerősödése, uralkodó szerepük kialakulása után ez a külső motivációs szerep teljes mértékben elmaradhat. A végletesen ideális esetben külső értékelésre csak annyiban van szükség, hogy a tanuló egy szociális közeg állandó értékelő megnyilvánulásait, a diskurzusokban, a közös tevékenységben organikusan létező értékelő mozzanatokat használhassa fel saját tudása adaptivitásának megítélése, értékelése során. INFORMÁCIÓKÖZVETÍTÉS A teljesítmény-visszajelzés minden esetben több-kevesebb információt is közvetít a tanulói produkcióról, tevékenységről, arról, hogy a kitűzött célokat, kritériumokat milyen eredményességgel közelítette meg, érte el a tanuló. Információt nyújt az eredményesség és/vagy eredménytelenség mértékéről, okairól. (Például: Jó volt a megoldásod, de nem ellenőrizted a kapott eredményt, s nem gondoltál arra sem, hogy lehet más úton és módon is a helyes eredményt elérni. Tetszett a feleleted, szépen felmondtad a leckét, de kevéssé kerestél összefüggéseket, és példákat sem hoztál. )

18 18 KÉPZÉSI ANYAGOK ORIENTÁLÁS A teljesítmény-visszajelzés orientáló funkciója akkor érvényesül, ha az adott teljesítmény színvonalának ismeretében a hogyan tovább, jobban kérdésekre is választ kapnak a tanulók. A hatékony továbbhaladás céljából orientálja a pedagógus a tanítványokat a további teendők, a pótlás, korrekció, tanulási technika, stratégia, módszer, stílus formái, módozatai tekintetében. Természetesen ehhez a tanár megadja alkalmanként a szükséges segítséget is. (Például: Otthon a közepesen nehéz tantárggyal kezd el a tanulást! Ne olvasgasd a leckét egymás után ötször, inkább egy vagy két figyelmes olvasás után próbálkozz a felmondásával, az se baj, ha közben beletekintgetsz a könyvedbe. Készíts jegyzeteket, ábrákat a lecketanulás során! ) SZABÁLYOZÁS A szabályozó funkció célja a teljesítmények ismeretében a további tanulási, illetve tanítási tevékenységgel kapcsolatos döntések, tervezés, szervezés, kivitelezés hatékony szabályozásának átgondolása. E funkció hatékonysága elősegíti a tanulói önszabályozás kiépülését, a kognitív, metakognitív és motivációs stratégiák működőképességét. (Például: Gondold át, tervezd meg a napi, illetve a heti tanulási teendőidet! Jó kedvvel, optimistán fogj a tanuláshoz, tarts egy-egy tantárgy megtanulása után szünetet, de előtte ellenőrizd, valóban megtanultad-e azt! ) KORREKCIÓ A korrekciós funkció a tanulási teljesítmények, eredmények körében mutatkozó hiányosságok, problémák kiküszöbölését, megszüntetését jelenti a pedagógus segítségével, illetve tanulói önkorrekció útján. Nagy jelentőséggel bír az önkorrekció képességének kialakítása a tanulókban az önellenőrzés során. Szabad bárkinek, bármikor tévednie, de a hibát, a hiányosságot önellenőrzéssel észre kell tudni venni, s az önálló korrekció alkalmazását is ki kell alakítani a tanulókban. (Például: Tévedni emberi dolog, de a tévedés kiküszöbölése erőfeszítést igényel, ne hagyd abba, javíts! ) DIAGNÓZIS A diagnosztikai funkció a helyzetértékelés fontos eszköze. A pedagógusnak ismernie kell a hatékony továbblépés, továbbhaladás céljából azt az előismereti bázist, eszköztudást, amivel a tanulók rendelkeznek, amire az új ismeret elsajátítása támaszkodhat. Meglétét vagy hiányát alaposan fel kell térképezni, és amennyiben e bázis a tanulók többségénél hiányzik, pótlásáról feltétlenül gondoskodni kell. Minden ember, így az iskolában a gyerekek is bármilyen témában bármikor rendelkeznek mozgósítható, az információk kezelésére használható előzetes tudással. Soha nem az előzetes tudás léte vagy nem léte az igazi kérdés. Az a fontos, hogy ez az előzetes tudás milyen tartalmú és milyen színvonalú. A gyerekek tudása (persze minden emberé) rendszerekbe, többnyire naiv elméletekbe rendezett. Ezek a naiv elméletek, gyermeki elképzelések határozzák meg a tanulási folyamatokat, azok lefolyását, sikerét, eredményességét. Vagyis az értékelés diagnosztikus funkciója azt (is) jelenti, hogy meg kell vizsgálnunk a tanulók adott tanulmányi szakasz szempontjából releváns főbb elképzeléseit, azok tartalmát, problémamegoldásra, cselekvésre, tanulásra való alkalmasságukat. A diagnosztikus értékelés másik jelentős funkciója a képességek fejlettségi színvonalának mérése. A magyar iskolarendszerben e feladat ellátásához egyre több segítséget kapnak a jövőben a pedagógusok. (Például: Az új téma elsajátításához

19 ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA 19 szükséges előismeretek felidéztetése, az eszköztudás meglétének ellenőrzése. Amennyiben a tanulók többségének nehézséget okoz, úgy újratanításra lesz szükség.) PROGNÓZIS Az prognosztikai funkció a várható eredmények előrejelzését jelenti. A megelőző teljesítmények, képességek és a továbbiakban befektetett energia ismeretében előreláthatóan megjósolható a következő tanulási tevékenység eredménye. Itt azonban feltétlenül szükséges a külső és belső okok (attribúciók) gondos megismerése, mérlegelése. (Például: Amennyiben növeled a szorgalmadat, erőfeszítésedet, a jövőben sikeresebb eredményeket érhetsz el! Ha a memóriádat edzésben tartod, könnyebben tanulsz verseket! ) FEJLESZTÉS A fejlesztő funkció ahhoz járul hozzá, hogy a tanuló az értékelés során sohase egy statikus állapotról kapjon visszajelzést, hanem a pedagógus a fejlődés perspektívájában helyezze el a produkcióját. Biztosítsa a fejlődés lehetőségéről, esélyéről, mutasson rá arra, hogy az aktuális tanulói produkció miben jobb, több máris a megelőzőnél, s az esetleges hiányok miként korrigálhatóak a jövőben. (Például: Ez a munkád sokkal kreatívabb a múltkorinál, sikerült egyéni megoldási utat találnod. Csak így tovább! ) SZELEKCIÓ A szelekciós funkció úgy működik, hogy az értékelés során az adott osztályzat klasszifikál, értékük szerint osztályba sorolja az egyes növendékek teljesítményét, ezáltal válik a szelekció eszközévé. A szelekciós funkció egyrészt működik azokban a szituációkban, amikor a tanulóról valamilyen döntés születik, például egy felvételi kapcsán. Ezekben a helyzetekben az értékelésnek eszközi funkciója van, és ha az adott pedagógiai aktus bizonyos szemléletmódok szerint kárhoztatható, akkor a kritika magát a szelekciós folyamatot, s nem annak eszközét kell, hogy érje. A hazánkban így a túlságosan elburjánzott felvételiztetés önmagában problematikus, különösen az alsóbb iskolafokokon, annak eszközei, a dolgozatírás, a teszt megoldása, a szóbeli vizsgázás mint értékelési mozzanatok nem okai az itt felmerülő gondoknak. Más a helyzet a hétköznapi értékelési eljárások szelekciós szerepével. Már fentebb is kimutattuk, hogy a hagyományos pedagógiai rendszerekben működő, behaviorisztikus logikát követő értékelés, vagyis elsősorban az az értékelés, ami a mai iskolában feleltetések, dolgozatíratások, vizsgáztatások formájában valósul meg, valóban szelektív hatású, amennyiben a hátrányos helyzetű tanulók számára még nehezebbé teszi az iskolai életet. E tekintetben az értékelés már nem vétlen, itt maguk a pedagógiai kultúra szerves részeként működő értékelési eljárások fejtik ki szelekciós, durvább formákban szegregatív hatásukat. A tanítványokat csak akkor szabad értékelni, ha már tudják a célt. Ekkor az értékelés arra irányul, hogy megállapítsa, mit kell még tudniuk s mik a nehézségeik, majd csak ezután következhet a további tanulási lépések tervezése, kijelölése.

20 20 KÉPZÉSI ANYAGOK A fejezet megértését ellenőrző kérdések 1. Tudom-e, hogy mit jelent az értékelés szabályozó funkciója? (Az értelmezéshez szükséges-e használnom az 1. ábrát?) 2. Látom-e (és tudom-e bizonyítani) az összefüggést az osztályozás és a szelekciós funkció között? 3. Ismerem-e az értékelés funkciói közötti eltéréseket és összefüggéseket? 4. Felismerem-e a pedagógiai gyakorlat számára leginkább fontos értékelési funkciók érvényesülésének nehézségeit?

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával

Gaskó Krisztina április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés. Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Gaskó Krisztina 2011. április 13. A könyvtár-pedagógia módszertana képzés Készült Golnhofer Erzsébet anyagainak felhasználásával Mit várnak a pedagógusok az értékeléstől? Pontos információ a tanulók tudásáról

Részletesebben

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése

Eredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04.

SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban. Csibi Enikő 2013.02.04. SNI, BTMN tanulók értékelése az együttnevelésben, együttoktatásban Csibi Enikő 2013.02.04. Együttnevelés, együttoktatás 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról bevezetése óta Magyarországon, azaz 10 éve

Részletesebben

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI

IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI IV/1. Az általános iskolai oktatásban és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában a kerettanterv szerint oktatott

Részletesebben

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat?

Jegyzőkönyv. Önértékelés. Hogyan követi a szakmában megjelenő újdonságokat, a végbemenő változásokat? Jegyzőkönyv Az eljárás azonosítója Az eljárás típusa Az értékelt neve Az értékelt azonosítója Az adatgyűjtés módszere Az adatgyűjtést végző neve Az adatgyűjtést végző oktatási azonosítója Az adatgyűjtés

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill.

7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban. - valamilyen jelenségről, ill. 7. 1. A formatív értékelés és lehetséges módjai (szóbeli, feladatlapos, számítógépes) az oktatásban Pedagógiai értékelés fogalma: Az értékelés során értéket állapítunk meg: közvetlenül: közvetve: - valamilyen

Részletesebben

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje.

2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. 2.1. Az oktatási folyamat tervezésének rendszerszemléletű modellje. Az oktatási folyamat tervezése a központi kerettanterv alapján a helyi tanterv elkészítésével kezdődik. A szakmai munkaközösség tagjai

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 -

Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008 - Záróvizsga komplex tételsor villamos-mérnöktanár hallgatóknak - 2008-1. tétel a. A nevelés szerepe az egyén és a társadalom életében. b. A didaktika fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében c.

Részletesebben

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr.

A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN. Dr. A KÉPZÉS VÉGÉN, A PÁLYA KEZDETÉN REGIONÁLIS SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK, FEJLESZTÉSEK A KÖZOKTATÁSBAN ÉS A PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN Dr. Iker János A pedagógusképzés alapvetı problémái közül kettı Hiányzik: kutatásra,

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1

A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 A választható pedagógus-továbbképzési programok ismertetője 1 Továbbképzés címe Középiskolai IPR A kooperatív tanulás a hátrányos helyzetű tanulók integrált nevelésének elősegítésére OM 173/78/2005. A

Részletesebben

A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c

A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy c A pedagógiai projekt A pedagógiai projekt definíciója Richardstól származik 1900-ból- 1. valóságos feladat, 2. a feladatmegoldás egyéni tervezése. Kilpatrick (1918)- egy cél által meghatározott tapasztalatgyűjtés,

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

13. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége, a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai.

13. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége, a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai. 13. A tanórán kívüli egyéb foglalkozások igénybevételének lehetősége, a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015

Mitől jó egy iskola? Setényi János 2015 Mitől jó egy iskola? Setényi János setenyi@expanzio.hu 2015 Mi az hogy eredményes iskola? - Az iskola kimenete (output) megfelel a törvényi és szakmai elvárásoknak; - Az iskola pedagógiai hozzáadott értéke

Részletesebben

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján

Az e-portfólió dokumentumai és a védés alapján 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás 1.1. Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. 1.2. Rendelkezik a szaktárgy tanításához

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium

MENTOROK. TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium MENTOROK TÁMOP 3.4.1 Szent István Gimnázium mentor szó a következőket jelentheti: Mentór, Alkumusz fia Odüsszeia című epikus költeményben Télemakhosz atyai jóbarát A mai szóhasználatban egy olyan személyt

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról /

Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / Tehetségről, a közoktatási törvényben /1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról / A gyermek, a tanuló jogai és kötelességei II. fejezet 10 (3) A gyermeknek tanulónak joga, hogy a) képességeinek, érdeklődésének,

Részletesebben

Az otthoni felkészüléshez a tanórán kapja meg az elvégzendő feladatokat.

Az otthoni felkészüléshez a tanórán kapja meg az elvégzendő feladatokat. Házi feladatok szabályai Az otthoni felkészüléshez a tanórán kapja meg az elvégzendő feladatokat. Ennek mennyisége, tartalma és formája a tantárgy és a tananyag függvénye. A hétvégekre, szünetekre (kivéve

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK PEDAGÓGIA ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK 1. Fogalmazza meg, mi a helyi tanterv lényege! 5 pont 2. Mutassa be az óvodáskorú gyermek testi fejlődésének jellemzőit! Írjon 5 jellemzőt!

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA TANÁRKÉPZÉSI ÉS TUDÁSTECHNOLÓGIAI KAR A KÖZNEVELÉSI RENDSZER PEDAGÓGIAI, SZAKMAI ELLENŐRZÉSI RENDSZERE LSP_TK102G4. HASONLÍTSA ÖSSZE A SZAKTANÁCSADÁS ÉS A TANFELÜGYELET RENDSZERÉT

Részletesebben

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai

Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai Hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályai A Pedagógiai Programban foglaltak szerint: 2.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Követelmények: Számon

Részletesebben

ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS

ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS ÁRNYALT TANULÓÉRTÉKELÉS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA ÍRTÁK: RÉTHY ENDRÉNÉ VÁMOS ÁGNES KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1 INTÉZKEDÉS HÁTRÁNYOS

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből

Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól. Részlet az intézmény Helyi tantervéből Általános tájékoztató a hétvégi házi feladatok és az iskolai dolgozatok szabályairól Részlet az intézmény Helyi tantervéből 8. A tanuló értékelése, minősítése, ellenőrzése A nevelő-oktató munka értékelésének

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények

Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás. 3. Tantervi követelmények Didaktika 1. Tanügyi és iskolai szabályozás 3. Tantervi követelmények A tanítási-tanulási folyamat rendszeralkotó tényezői Képzési inputok (tanterv, kurzustartalmak) Transzformáció (oktatási folyamat)

Részletesebben

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak

SYLLABUS. Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak SYLLABUS I. Intézmény neve Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Kar Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, Humán Tudományi Tanszék Szak Az óvodai és elemi oktatás pedagógiája A tantárgy típusa Tantárgy

Részletesebben

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016

Óratípusok. Dr. Nyéki Lajos 2016 Óratípusok Dr. Nyéki Lajos 2016 Bevezetés Az oktatási folyamatban alkalmazott szervezeti formák legfontosabb komponense a tanítási óra. Az ismeret-elsajátítás alapegysége a témakör. A tanítási órák felosztása,

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3.

SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. SZAKMAI GYAKORLATOK SZERVEZÉSE COMENIUS CAMPUS MELLÉKLET AZ ÚTMUTATÓHOZ T A N Í T Ó SZAK GYAKORLATVEZETŐK és HALLGATÓK RÉSZÉRE 3. félév tanegység: Pedagógiai megfigyelés 1. - Fókuszban a tanuló (kiscsoportos

Részletesebben

ÉRTÉKELÉS MÁSKÉPP Készítette: Cselikné Juhász Ildikó

ÉRTÉKELÉS MÁSKÉPP Készítette: Cselikné Juhász Ildikó ÉRTÉKELÉS MÁSKÉPP ÉRTÉKELÉS? Eddig Osztályzat: - eltérő értéke van, osztályon kívül nem összehasonlítható; - öt fokú skála; - nem segít a teljesítmény javításában; - fegyelmezési eszköz?! ÉRTÉKELÉS? Eddig

Részletesebben

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök

Óra Téma Didaktikai feladatok Fejlesztési területek Munkaformák, szemléltetés, eszközök TANMENET 2014/2015. TANÉV Tantárgy: OSZTÁLYFŐNÖKI Osztály: 9KNy/A Veszprém Készítette: nna Vetési Albert Gimnázium, Heti óraszám 1 Éves óraszám 40 (36 X 1 + 4 óra évkezdés) Tankönyv -------- Óra Téma Didaktikai

Részletesebben

Miben fejlődne szívesen?

Miben fejlődne szívesen? Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság.

Önéletrajz. Név. Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail. discipula@freemail.hu Állampolgárság. Önéletrajz Név Cseke Gábor Cím 3525, Miskolc, Csermely u. 27/a Telefon +36-20 5626323 Fax E-mail discipula@freemail.hu Állampolgárság magyar Születési idő 1959. 01. 01. munkahelyek Időtartam (-tól -ig)

Részletesebben

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY

Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola. Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY Gyarmati Dezső Sport Általános Iskola Tanulásmódszertan HELYI TANTERV 5-6. OSZTÁLY KÉSZÍTETTE: Molnárné Kiss Éva MISKOLC 2015 Összesített óraterv A, Évfolyam 5. 6. 7. 8. Heti 1 0,5 óraszám Összóraszám

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA

EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 EGY TANTÁRGYI ÉS EGY MÓDSZERTANI PEDAGÓGUS- TOVÁBBKÉPZÉS BEMUTATÁSA SÁRI ÉVA Bemutatásra kerülő két képzés címe I. Szakmai megújító képzés középiskolában

Részletesebben

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE

ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE ITSZK 2.0 INTEGRITÁS TANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE DR PALLAI KATALIN AZ INTEGRITÁS TUDÁSKÖZPONT VEZETŐJE 2014.09.21. 1 ITSZK 1.0 Fejlesztés még a feladatkört szabályozó kormányrendelet

Részletesebben

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1

Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája. Kognitív-viselkedésterápia1 Figyelemzavar-hiperaktivitás pszichoterápiája DrBaji Ildikó Vadaskert Kórház Kognitív-viselkedésterápia1 Kogníciók(gondolatok, beállítottság) módosítása Viselkedés módosítás Csoport terápiás forma 1 Kognitív-viselkedés

Részletesebben

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003

Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Az oktatás módszerei és stratégiái II. Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 A portfólió Falus Iván Kimmel Magdolna (2003): A portfólió. Budapest, Gondolat Kiadói Kör A prezentációt

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció

Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Az egyéni fejlesztési tervek és az adminisztráció Hol történik? Ki végzi? Mennyi idıt vesz igénybe? Meddig tart???? Biztos, hogy szükséges, hogy kell? Miért szükséges? Egyéni fejlesztés A gyermekek, tanulók

Részletesebben

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató

BEVEZETŐ. Grúber György igazgató BEVEZETŐ 2015. május 25-én került sor az Országos Kompetenciamérésre a 10. évfolyamos tanulók csoportjának körén. A felmérés célja a tanulók szövegértési képességének és matematikai eszköztudásának felmérése

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a

K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a Szent Mihály Görögkatolikus Általános Iskola OM azonosító: 201584 4254 Nyíradony, Árpád tér 10. K ü l ö n ö s k ö z z é t é t e l i l i s t a 10. számú melléklet a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet és a 32/2008

Részletesebben

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea

Szabó Ferenc, Györgyiné Felföldi Éva, Sebőkné 42 Bencsik Elvira Kovács Andrea, Forgóné Balogh Erika, Mészárosné 42 Lajos Ildikó 14 Varga Andrea tanácsadás intézményi folyamat szaktanácsadó IKT fejlesztési folyamat szaktanácsadó Kompetenciaterületi mentorszaktanácsadó Szent László Általános Iskola Óraszám Pedagógusok 90 60 98 szövegértés-szövegalkotás

Részletesebben

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ARANY JÁNOS KOLLÉGIUMI SZAKISKOLAI PROGRAMJA Bevezető A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programjába (a továbbiakban: AJKSZP)

Részletesebben

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA A szervezeti képességépítés lehetőségei az önkormányzatoknál

Részletesebben

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban

A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban A hatékony, önálló tanulás kompetenciájának fejleszthetősége elektronikus tananyagokban Mikóné Márton Julianna julim@de-efk.hu Multimédia az oktatásban 2009 Debrecen, 2009. június 25. Kompetencia A kompetencia

Részletesebben

Pedagógiai pszichológia

Pedagógiai pszichológia ."! Kelemen László Pedagógiai pszichológia Negyedik kiadás M\ «, t U. ^ i 1 t Tankönyvkiadó, Budapest, 1988 Tartalomjegyzék I. RÉSZ. A pedagógiai pszichológia általános kérdései 1. FEJEZET. A pedagógiai

Részletesebben

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával

Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Hozd ki belőle a legtöbbet fiatalok egyéni támogatása coaching technikával Szuhai Nóra ügyvezető, coach, tréner mentor Legjobb vagyok Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. MUTASS UTAT! Európai hálózatok a

Részletesebben

Szakképzés és tanárképzés

Szakképzés és tanárképzés Szakképzés és tanárképzés Módszertani kérdések Gyakorlati tapasztalatok 2006. Széchenyi István Egyetem Győr dr. Nagy Tamás dr. Földes Zoltán A szakképzés problémái, helyzetfeltárás Gyors szakmai változások

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA

SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 1 Dr. Lükô István SZAKKÉPZÉS-PEDAGÓGIA Struktúrák és fejlesztések a szakképzésben MÛSZAKI KIADÓ Szakkep tordelt 00.qxd 11/10/2006 10:07 AM Page 2 Lektorálta:

Részletesebben

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA

KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA II. A VIZSGA LEÍRÁSA KERESKEDELMI ÉS MARKETING ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA A vizsga részei II. A VIZSGA LEÍRÁSA Középszint Emelt szint 180 perc 15 perc 180 perc 20 perc 100 pont 50 pont 100 pont 50 pont A vizsgán használható

Részletesebben

Az oktatási módszerek csoportosítása

Az oktatási módszerek csoportosítása 1 Az oktatási módszerek csoportosítása 1. A didaktikai feladatok szerint: Új ismeretek tanításának/tanulásának módszere A képességek tanításának/tanulásának módszere Az alkalmazás tanításának/tanulásának

Részletesebben

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét.

A neobehaviorizmus felismeri az embert körülvevő szociális mező jelentőségét. 4_Teszt_próbavizsga Mely típusú tanulásnak felel meg az írástanulás? Perceptuális tanulás Motoros tanulás Verbális tanulás Nem szándékos tanulás Ki tekintette a tanulást feltételes reflexek sorozatának?

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27.

Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. A HATÉKONY TEHETSÉGGONDOZÓ SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI KRITÉRIUMAI Gönczy Pál Általános Iskola Debrecen, 2012. október 27. Dr. Balogh László Magyar Tehetséggondozó Társaság elnöke Tehetséghidak Program

Részletesebben

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE

AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE AZ ÚJGENERÁCIÓS TANKÖNYVEK FEJLESZTÉSE A projekt célja Tanulásra és alkotásra ösztönző tanításitanulási környezet kialakítása A tanítás és tanulás hatékonyságát elősegítő módszertani újdonságok beépítése

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje

Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 3.1.1. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának

Részletesebben

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM

SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. melléklet a 152013. (II. 26.) EMMI rendelethez SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY IRÁNTI KÉRELEM 1. A GYERMEK, A TANULÓ SZEMÉLYI ADATAI: Név: Lakcímetartózkodási helye: ir.sz. (település) (utca, hsz.) Születési hely:

Részletesebben

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS

INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS INNOVÁCIÓK AZ ÓVODAI NEVELÉS GYAKORLATÁBAN PEDAGÓGUS SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS A SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK LÉTESÍTÉSÉNEK ÉS INDÍTÁSÁNAK CÉLJA: Olyan szakemberek képzése, akik elméletileg megalapozott

Részletesebben