FÔVÁDLOTT : A MÉDIA TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM!

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FÔVÁDLOTT : A MÉDIA TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM!"

Átírás

1

2 FÔVÁDLOTT : A MÉDIA HAJDU LÁSZLÓ KÖSZÖNTÔ BESZÉDE NOVEM- BER 15-ÉN A MIÉRT BÁNT? MIÉRT BÁNTJÁK? A GYERMEK ÉS FIATALKORI AGRESSZIÓ TÉMAKÖRÉBEN TARTOTT TANÁCSKOZÁSON DR. HABIL. KÓSA ÉVA VJRKF, PPKE ELÔADÁS A MIÉRT BÁNT? MIÉRT BÁNTJÁK? C. A XV. KERÜLETI ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL A GYERMEK ÉS FIATALKORI AGRESSZIÓRÓL RENDEZETT KONFERENCIÁN TISZTELT HÖLGYEIM ÉS URAIM! Köszönöm, hogy elfogadták meghívásunkat a mai tanácskozásra. Önök elôtt bizonyára ismert, hogy a képviselôtestület októberében ritkán tapasztalható konszenzussal elfogadta a kerületi Bûnmegelôzési koncepciót, melynek végrehajtása érdekében minden évben Cselekvési programban határozza meg a feladatokat. A évre elfogadott cselekvési programban szerepel a mai tanácskozás is. Tavaly a gyermekekkel szembeni rossz bánásmód volt az egyik kiemelt téma. Az idén úgy gondoltuk, hogy a gyermek és fiatalkori agresszió kérdéskörét vetjük fel. Nap mint nap találkozhatunk ezzel a problémával, gondoljunk csak a csicskáztatásra, vagy a beavatási szertartásra, vagy éppen a kirekesztésre. Fizikai lelki morális agresszió: a bántalmazottban ezek a dolgok olyan rossz tulajdonságokat alakítanak ki, melyek hatása gyakorlatilag egész életére kihathat, és adott esetben éppen ô lehet az, aki ebbôl úgy próbál kitörni, hogy agresszívvé válik. Jellemôi: alacsony önértékelés; rettegés attól, hogy nem felelnek meg valaminek; önmaguk hibáztatása; úgy érzik, hogy nincs irányítás, vezetés az adott közösségben; úgy érzik, hogy mások jobban tudják a helyzeteket felmérni, kezelni; nem tudnak másokkal megfelelô kapcsolatot kiépíteni, fenntartani; hiányos szociális készségek; szociális, érzelmi elszigeteltség; népszerûtlenség, el nem fogadottság. A gyermek és fiatalkori agressziót kísérô leggyakoribb jelenségek: a társadalmi, közösségi szabályok megszegése (az oda nem tartozás érzése, visszautasítottság miatt, helyzet fel nem ismerése, szabályok nem ismerete, határok tartásának képtelensége); a családi kötelékek elszakítása, kiszállás a közösségbôl, bandákhoz, csoportokhoz, idôsebbekhez csapódás; a sérült önérzet védekezése támadással (az iskola, mint szervezet és az ott dolgozók negligálása, ellenük szegülés, más beilleszkedô, gyengébb gyerekek megtámadása, bántalmazása, az iskola otthagyása); a pozitív önkép elvesztése (destruktív, öncsonkító, önpusztító magatartásformák követése, öngyûlölet). Úgy gondolom, hogy a gyermek és fiatalkori agresszió okainak feltárásával, gyors kezelésével megszakítható a fentebb jelzett körforgás. Azt tervezzük, hogy a mai tanácskozás anyagát szerkesztett formában a Tegyünk együtt kerületünk biztonságáért! füzetsorozatban megjelentetjük és terjesztjük. Úgy vélem, hogy a sorra kerülô elôadások, konzultációk a szemléletformálást, a közös gondolkodást, cselekvést segítik elô. Jól tudom azonban, hogy önmagában a szemléletformálás nem elegendô a jelenség visszaszorításához, szükség van a családok életkörülményeinek, az anyagi helyzetének javítására is. Önkormányzatunk az intézmények kialakítása és mûködtetése mellett anyagi lehetôségeinek függvényében minden évben jelentôs összeget fordít a rossz szociális helyzetben élô családok, gyermekek támogatására rendszeres és rendkívüli nevelési segéllyel, a rászorultak igen kedvezményes, vagy éppen ingyenes étkeztetésével, meghatározott körben ingyenes tankönyv biztosításával, ingyenes nyelvvizsgával, vagy éppen jogosítvány, ECDLvizsga, stb. formájában. Ezen gondolatok jegyében a konferenciát megnyitom. Kívánok mindenkinek eredményes tanácskozást. Hajdu László polgármester országgyûlési képviselô Az elektronikus tömegkommunikáció, elsôsorban a televízió elterjedésével egyre többen, egyre gyakrabban és egyre nagyobb meggyôzôdéssel teszik felelôssé a médiát az agresszió, különösen a fiatalkori agresszió fokozódásáért. Valóban, a pszichológiai vizsgálatok és a statisztikák általában a tömegmédiumok mindennapivá válásával mutatnak emelkedést a fiatalok agresszív viselkedésében, és nem ritkák az ún. copycut bûnesetek (azaz a médiában látott bûnelkövetési vagy egyéb agresszív viselkedési módok pontos másolása) sem. Vajon valóban felelôssé tehetô a média az utóbbi évek egyre fokozottabb (vagy fokozódónak érzett) agressziójáért? A pszichológusok évtizedek óta számos vizsgálatot végeztek az összefüggés elemzésére. A teoretikus megfontolások és az empirikus adatok alapján a következôk fogalmazhatóak meg: A társadalmi agressziónak nem a média az oka, és nem is az egyike a legfontosabb o- koknak, de a média egyike a- zon okoknak, amely szignifikánsan hozzájárul az agresszióhoz és az erôszakhoz a társadalomban. Az agresszió kialakulásában biológiai, kulturális, családi, társas, és szituációs hatások is szerepet játszanak: egy okról beszélni túlzott szimplifikálás! Az agresszió nem egyenlô az asszertív viselkedéssel. A helytelen általánosítás gyakran összemossa az önérvényesítô magatartást (melyet a nyugati kultúrák zöme kívánatos személyiségvonásnak tart) az agresszióval. A médiában megjelenô erôszak NEM hû tükre a való életben elôforduló erôszaknak. (Egy átlagos gyerek 14 éves korára 8000 gyilkosságot és több, mint 100 ezer erôszakos cselekedetet lát a médiában, noha a valóságban csak nagyon kevés ember lesz tanúja egy gyilkosságnak.) 3

3 A fenti megfontolások nem csökkentik a média felelôsségét számos kutatás igazolja a média agresszióban játszott szerepét. A kutatások kimutatták azt is, hogy a média hatásában a médiában ábrázolt agresszió sajátosságai is jelentôs szerepet játszanak. Milyennek ábrázolja a televízió az erôszakos cselekedeteket? 1. A TV-ben bemutatott erôszak gyakran dicsôített. A TV programok 60%-a mutat be erôszakot, és az erôszakos cselekedetek 40%-át a jófiúk, a pozitív szereplôk követik el. Sajátos az is, hogy a rossz fiúk erôszakossága az esetek 40%-ban büntetlen marad, és az erôszakot elkövetôk 73%-a nem mutat megbánást. 2. A TV-ben bemutatott erôszak gyakran szépített. Az áldozatok több mint fele (55%) nem mutat fájdalmat vagy szenvedést, és több, mint egy harmaduk (36%) az erôszakos tetthez képest irreálisan kicsit sérül meg. Az erôszakos mûsoroknak csak a 15%-a mutatja be az erôszak hosszútávú, (családra, közösségre gyakorolt) következményeit. 3. A TV-ben bemutatott erôszak gyakran trivializált. Noha az erôszakos jelenetek több mint fele halálos kimenetelû, az ilyen jelenetek több, mint 40%-át humorosnak ábrázolják. 4. A média azt a benyomást kelti, hogy az agresszió mindennapos és rendkívül gyakori: a TV-ben dúsítva látjuk az erôszakos cselekedeteket, és az érdekesnek, izgalmasnak ígérkezô bûnesetek száma aránytalanul felnagyított. Az összehasonlító statisztikák szerint a valós és a TV programokban elôforduló bûnesetek gyakorisága a következô: Bûneset A TV-erôszak agressziót fokozó hatása egyesek szerint csak kicsivel marad el a dohányzás és a tüdôrák közötti összefüggés erôsségétôl! Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy nem lesz mindenki agresszív, aki erôszakos médiamûsorokat néz, és nem minden agresszív ember fogyaszt ilyen termékeket a média nem az egyetlen, de fontos tényezô az agresszív viselkedés kialakulásában. Miért emeli a TV-ben ábrázolt erôszak a nézô agresszióját? A pszichológia tudománya több magyarázatot kínál erre a kapcsolatra. Ezek egyike sem kizárólagos, és együttes elôfordulásuk is valószínû. Pszichológiai folyamatok a médiaerôszak agressziót fokozó hatásában: Elôfordulás a valóságban Elôfordulás a TV programokban gyikosság 0,2% 49% nemi erôszak 2,9% 4,1% rablás 8,1% 19,8% támadás 9,1% 16,1% tulajdon elleni támadás 87,4% 12,2% (Singer & Singer, adataiból) 1. Viselkedések megfigyeléses tanulása. A modell viselkedésének megfigyelése nyomán utánzás történhet, ezt behelyettesítô megerôsítés követi, ami viselkedéstanulást eredményez. Ha jutalmazott a modell (sikeresen alkalmazta az agressziót), vagy ha vonzó, akkor az utánzás fokozottabb. Az erôszakos filmek révén összetett, komplex agresszív viselkedések társas forgatókönyvének, a társas konfliktusok megoldási módjainak tanulása történik. 2. Attitûdök és nézetek megfigyeléses tanulása A sok agressziót nézôkre jellemzô a rosszindulat attribúciója: a világ gonoszabb, mint amilyen a valóságban. (Gerbner & Gross, 1981.) 4 5

4 Megfigyelhetô az is, hogy az agresszív viselkedés egyre elfogadhatóbb, kialakult az agresszió kultúrája. (Huesmann & Moise, 1999.) Ez a sok agresszió hozzászoktat az agresszióhoz elfogadóbb attitûd az agresszióval kapcsolatban, és így valószínûbb az agresszív viselkedés. (Dominick & Greenberg, 1972.) 3. Érzelmi deszenzitizáció Érzelmileg is elfásulunk, ha sok agressziót látunk a médiában. Ilyenkor habituáció történik, azaz csökkennek az újabb erôszakos jelenetekre adott fiziológiai reakciók. (Thomas et al., 1977.) valószínûségét. Az erôszak nézése izgalmat vált ki, és ha az izgalom az aktuális viselkedésre terjed, nô az agresszív aktusok száma. (Zillmann, 1971.) Kire gyakorol erôsebb hatást a médiában prezentált erôszak? A vizsgálatok egyértelmûen bizonyították, hogy az alábbi tényezôk játszanak fontos szerepet a média agressziót fokozó hatásában: életkor, nem, társadalmi osztály, családi körülmények, agresszív prediszpozíciók szerepe a valóságtól, a valóságosnak hitt tartalom pedig nagyobb hatású az utánzást fokozza, ha az agresszió jutalmazott vagy indokolt, de a motivum a fiatalabbaknak nem érthetô az agresszorral való azonosulás emeli az agressziót (és a fiatalabbak inkább választanak ilyen modellt). Saját vizsgálatunk is azt igazolta, hogy a fiatalok igen nagy arányban választanak a médiából példaképet. Magyar serdülôk modellválasztása: 60% 50% fiúk lányok Mindezek következtében azt mondhatjuk, hogy a média jelentôs szocializációs tényezô. Különösen fontos kiemelni, hogy a médiával töltött idô és a médiaértés gondolkodásbeli sajátosságai miatt a gyerekek különösen védtelenek a médiatartalmakkal szemben. KÖVETKEZMÉNY: A felnôttek aktív részvétele szükséges a kritikus médiabefogadás kialakításához. Ez azt jelenti, hogy a felnôtt társadalom felelôs azért, hogyan alakul a fiatalok és a média kapcsolata. A felelôsség több területen jelentkezik: FELELÔSSÉG 4. Kognitív igazolás Ez a deszenzitizációval ellentétes folyamat: aki erôszakos, az több erôszakos mûsort néz igazolva látja saját viselkedését 5. Izgalmi szint átvitel Az agresszió látványa megemeli az nézô izgalmi szintjét, a megemelt arousal növeli az agresszív viselkedés Kritikus tényezô az agresszió kialakulásában az életkor szerepe: médiaerôszak agressziót kiváltó hatása fordítottan arányos az életkorral a felnôttkori agresszív viselkedés legpontosabb elôrejelzôje a gyerekkori agresszivitás a fiatalabbak kevésbé tudják a fikciót megkülönböztetni 40% 30% 20% 10% 0% család (Kósa, 2003) iskola média nincs modell CSALÁDI TÁRSADALMI Törvényi, mûsorkészítôi INTÉZ- MÉNYES OKTATÁS 1. A családi/szülôi felelôsség: A szülôk felelôssége a médiával töltött idô, a médiatartalom kiválasztásának, a médiatartalom megértésének és értelmezésének ellenôrzése és segítése a mediáció (közvetítés) jelentôsége 6 7

5 Hazai vizsgálataink szerint sajnos a szülôi aktivitás ezen Szülôi részvétel kor függvényben a TV használatában: SZÜLÔI RÉSZVÉTEL ÁTLAGA 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 (Kósa,2005) 2. A társadalom felelôssége A törvényhozási felelôsség a médiatörvény kereteinek kidolgozására, betartásának ellenôrzésére vonatkozik, a mûsorkészítôi felelôsség pedig a törvény, és a kiskorúak egészséges személyiségfejlôdése iránt érzett felelôsség szellemében készített médiatartalmak készítését és forgalmazását foglalja magában. a téren nagyon csekély. Ezt mutatja az alábbi ábra. ÉLETKOR TÖBB, MINT 17 ÉLETKOR KEVESEBB, MINT 17 TV együtt Beszélgetés Mit néz Szülôk ajánlása Ne nézzen Sok a TV Mûsorújság 3. Az intézményes oktatás/- nevelés felelôssége Az iskolai programok lehetôsége és jelentôsége: életkorhoz, fejlettséghez igazított, szakszerû, korszerû, minden gyerekhez eljutó programok. Ennek jelentôsége azért különösen nagy, mert a hátrányos helyzetû kiskorúak esetében még fokozottabban jellemzô a szülôi családi aktivitás hiánya, a nagyfokú, ellenôrizetlen tartalmú médiahasználat, vagy a negatív szülôi példa. Hazai iskolai programok: NAT: Mozgókép és médiaismeret tantárgy éveseknek (2004-tôl) Médiatudor program: a reklám (és ezen keresztül a média) készítésének, mûködésének és céljának megismertetése a 6-10 évesekkel. (Bevezetés: 2007.) A Médiatudor program jellemzôi: az iskolák csatlakozása önkéntes az oktatócsomag ingyenes a felhasznált feladatlapok száma tetszôleges a feladatlapok bármely óra/- foglalakozás/aktivitás keretében felhasználhatóak a feladatlapok korosztályhoz igazíthatóak a program továbbfejleszthetô A feladatok segítségével a gyerekek megismerik: a reklám és a média gazdasági-ipari mûködésének természetét és ennek következményeit a reklámok, a médiatermékek, a programok formai jellemzôinek szerepét valóság és fantázia közötti különbséget, a realitás megítélésének szempontjait A feladatok emellett fejlesztik: a szókincset, a kifejezôkészséget, a rugalmas gondolkodást, kreativitást különbözô szempontok figyelembevételét, a kooperációt, és a saját nézetek kifejtését, mások meghallgatását. Mindezek alapján a média és a gyerekek viszonyát illetôen a szükséges lépések és célok: Intenzívebb és hatékonyabb szülôi/nevelôi részvétel és felelôsségvállalás. Intenzívebb és hatékonyabb intézményi részvétel és felelôsségvállalás. A médiaértés fokozása gyerekkortól: Tanítani a 8 9

6 médiaértést. Kritikus, szelektív médiahasználók nevelése. Mindezzel egészséges, a médiát értô, kritikus médiafogyasztókat nevelhetünk, akik képesek a média káros hatásait elkerülni, és kedvezô lehetôségeit informálódásuk, személyiségük fejlesztése és állampolgári jogaik gyakorlása céljából a lehetô legteljesebb mértékben kihasználni. DR. BOGÁR PÉTER ELÔADÁSA FÔVÁROSI FÔÜGYÉSZSÉG GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI OSZTÁLY OSZTÁLYVEZETÔ ÜGYÉSZ Dr. Bogár Péter vagyok a Fôvárosi Fôügyészség Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztályának vezetôje, s több mint két évtizede foglalkozom fiatalkorú elkövetôkkel. Mindenkit elkeserít és aggodalommal tölt el, ha egy fiatalkorú követ el bûncselekményt, de az is, ha kiskorú sérelmére történik meg ugyanez. Mielôtt a kiskorúak által megvalósított agresszióról beszélnék, néhány mondatot kellene arról mondanom, hogy a fiatalkorú elkövetôk által elkövetett bûncselekményeknek melyek a jellemzôi, a gyermekkorúak által megvalósított illetve a kiskorúak sérelmére elkövetett bûncselekményeknek melyek a sajátosságai. Tudom, a statisztikák nem a teljes valóságot tükrözik, hiszen ezek csak az ismertté vált bûncselekmények adatait tartalmazzák, de a tájékozódást ez is segítheti ban 6535 fiatalkorú és 2680 gyermekkorúval szemben indítottak eljárást, akik bûncselekményt, illetve valamilyen bûncselekmény törvényi tényállásába ütközô cselekményt valósították meg. Ez a szám 1991-ben, illetve a 90- es évek elején drasztikusan e- melkedett. Akkor fiatal- korú és 4240 gyermekkorú elkövetô vált ismertté. A 90- es évek közepéig tartott ez az emelkedô tendencia, azóta egy kis csökkenés tapasztalható ben fiatalkorú elkövetôt regisztráltak, gyermekkorú elkövetôt pedig 3964-et. Az elmúlt évi statisztikával folytatva: ban fiatalkorú és 3565 gyermekkorú elkövetôvel szemben indult eljárás az országban. Nyilvánvaló, hogy a 90-es évekhez képest ez kedvezô tendenciát mutat, ez a- zonban sok örömre nem ad okot. A népesség alakulását ismerve tudják azt, hogy ez a korosztály, a 14 és 18 év közötti korosztályban élôk száma az utóbbi idôben jelentôsen csökkent ben a fiatalkorú elkövetôk száma az adott korosztályon belül 2,26% volt, ugyanez 2006-ban 2,27%-ot tett ki. Ez azt jelenti, hogy ennek a korosztálynak az abszolút létszáma csökkenése ellenére az adott korosztályon belül az elkövetôk aránya nem változott. Ez mindenképpen a bûnözés gyakoriságának a stagnálását, illetve minimális növekedését jelenti. Ugyanez a helyzet a gyermekkorú elkövetôk esetében is: az abszolút számok ellenére az adott korosztályon belül az ô arányszámuk ugyancsak nem változott az elmúlt idôszakban. A fiatalkorú elkövetôk aránya az összbûnözésen belül ugyancsak nem változott. Az elmúlt évtizedben döntô többségében az összes elkövetônek 9-10%- a fiatalkorú terhelt volt. Általános tendencia, hogy a fiatalkorúak a bûnözésben is követik a felnôttek példáját. Ez azt jelenti, hogy a fiatalkorúak is legnagyobb arányban a vagyon elleni bûncselekményeket valósítják meg. Természetesen ezeken belül az erôszakos vagyon elleni bûncselekmények is szerepelnek, és növekszik elsôsorban a rablások és kifosztások száma. Az utóbbi idôben, ha összehasonlítjuk az 1997-es és 2006-os adatokat, 1997-ben a fiatalkorúak 81,4%-a valósított meg vagyon elleni bûncselekményt, ban ez az arány már 63,82% volt. Ez azt jelenti, hogy 10 év alatt a fiatalkorúak által megvalósított bûncselekmé

7 nyek arányában változás történt: kisebb arányban valósítanak meg vagyon elleni bûncselekményeket, ami viszont azt jelenti, hogy a többi bûncselekmény vonatkozásában növekedett meg a szerepük. E- zek között nagyobb részt a közrend elleni bûncselekmények szerepelnek. A közrend elleni bûncselekmények közül a garázdaság, illetve a kábítószerrel való visszaélés, ahol ugrásszerûen megnôtt a fiatalkorú elkövetôk száma. Ha a korcsoport szerinti megoszlást nézzük, akkor az figyelhetô meg, hogy a 14. életév fölött lévô fiatalok közül döntô többségében a 16. és 17. é- letévükben valósítják meg a bûncselekményeket. Ugyanez a 0. és 14. év közötti, gyermekkorú elkövetôk esetében úgy alakul, hogy inkább a 13. és 14. életévükben valósítják meg a büntetô törvényi tényállásba ütközô cselekményeket. Elkeserítô azonban, hogy egyre inkább kitolódik az az alsó korhatár, akik már bûncselekményt követnek el. Nemrégiben volt olyan büntetô ügy, ahol erôszakos bûncselekmény miatt 7-8 éves gyermekekkel szemben kellett a rendôrségnek eljárni. Nyilvánvaló, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok szerint velük szemben büntetô jogi szankciót nem lehet alkalmazni, az ô vonatkozásukban csak gyermekvédelmi intézkedésekre kerülhet sor. A nemek közötti megoszlás is azonos képet mutat az elmúlt években. Ez azt jelenti, hogy a fiatalkorú elkövetôk között a lányok aránya 8-9%. Érdekes az, hogy az u- tóbbi idôben növekedett a- zoknak a cselekményeknek a száma, ahol a lányoknak volt meghatározó szerepe. Az erôszakos bûncselekmények körében is rendkívül gyakori a lányok részvétele, és azt kell mondani, hogy azok az erôszakos bûncselekmények, ahol fiatalkorú lányok is szerepet játszanak, sok esetben a legbrutálisabb és legkirívóbb bûncselekményi kategóriába tartoznak. Jelenleg is folyamatban van egy, a XV. kerületben fiatalkorúak által elkövetett élet elleni bûncselekmény, ahol a felsorolt jellemzôk megfigyelhetôk. (Egy lakótelepi társaság nehezen tudta elfogadni, hogy egy társuk ragaszkodott hozzájuk. Próbálták mindenféle megaláztatással távolt tartani maguktól, de mivel ez sem járt sikerrel, úgy gondolták, kellôképpen megleckéztetik. Két fiatalkorú lány kezdeményezésére, közremûködésével ezt a fiatalembert az egyik lakótelepi ház felsô szintjére csalták, és az egyik átjáró folyosón rendkívül brutális módon, szöges szíjjal, szöges bikacsökkel ütlegelték. Arra kényszerítették, hogy a cipôjüket csókolja meg, illetve nyalja le. Ezen kívül még biztosítótûvel szurkálták, cigarettát nyomtak el rajta, illetve az egyik fiatalkorú lány szíjjal fojtogatta oly módon, hogy a sértett rövid i- dôre eszméletét is elveszítette.) A fiatalkorú elkövetôk jellemzôje, hogy kis arányban egyedül valósítják meg a bûncselekményeket. Ez az arány 30%. A döntô többség, mintegy 70% valamilyen társsal, vagy csoportban valósítja meg a bûncselekményt. Ebben a 70%-ban benne vannak azok is, akik fiatalkorú társaikkal, gyermekkorúakkal, illetve felnôtt korúakkal együtt követik el a bûncselekményeket. Ha Magyarország térképére tekintünk, akkor azt lehet megállapítani, hogy a fôváros mellett két megye, Pest és Borsod- Abaúj-Zemplén megye az, ahol a legtöbb fiatalkorú elkövetô vált ismertté. Az említett megyékben, illetve a fôvárosban él a fiatalkorú elkövetôk közel 50%-a. A másik 50% az ország további 16 megyéjébôl kerül ki, természetesen itt is vannak megoszlások, hiszen Szabolcs- Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is sok a fiatalkorú elkövetôk száma. A fiatalkorú elkövetôk által elkövetett bûncselekmények legszélesebb skáláját lehet megismerni a gyakorlatban. Ez azt jelenti, hogy szinte valamennyi bûncselekmény kategória aktív részesei, és elkeserítô az, hogy minden évben élet elleni bûncselekményt is megvalósítanak. Ezek között a legsúlyosabb, többszörösen minôsülô emberölések is elôfordulnak. Élet elleni bûncselekmények miatt az elmúlt évben 18 fiatalkorúval szemben indult eljárás

8 Talán bíztatónak tûnik az, hogy 2006-ban és 2005-ben a statisztika szerint gyermekkorú elkövetôvel szemben élet elleni cselekmény miatt nem indult eljárás. Az tény viszont, hogy az ezt megelôzô években legalább 1 vagy 2 emberölés volt, ahol gyermekkorú is résztvevôje volt ezeknek a cselekményeknek. A legsúlyosabb cselekményeken kívül a fiatalkorúak természetesen más cselekményekben is részt vesznek. Ilyenek pl. a rablások ben az összes cselekményeken belül 1,8% volt az arányuk, a 2006-os évben ez már több mint 2%-ra emelkedett. A fiatalkorú elkövetôk személyi körülményeirôl a következô jellemzôk olvashatók ki a statisztikákból: azt a korábbi, ismert megállapítást, hogy a fiatalkorúak bûncselekményének megvalósításának egyik szerepe a csonka családban történô nevelkedés, az elmúlt évek statisztikája nem erôsítette meg és 2006 között azt lehet megfigyelni, hogy a teljes családban lévô elkövetôk aránya több, mint 50%- ot tesz ki. Kisebb arányban vannak azok az elkövetôk, a- kik csonka családban, illetve nevelôintézetben élnek ban a fiatalkorú elkövetôk közül csak 10-12% volt, amelyik nevelôotthonban élt, és 25%- a volt, ahol elváltak a szülôk, vagy az egyik szülô megözvegyült, illetve más okból egyedül nevelte gyermekét. A másik érdekes következtetés számomra, hogy az elmúlt évtizedekben megnôtt az iskolai oktatásban résztvevô fiatalkorú elkövetôk száma ban fiatalkorú elkövetô közül 5663 volt foglalkozás nélküli, illetve nem vett részt oktatásban. Ez az elkövetôk 40,85%-a volt ban a fiatalkorú elkövetôbôl 1766 volt az, amelyiknek semmiféle jövedelme nem volt, és nem vett részt foglalkoztatásban, tehát foglalkozásnélkülinek kellett tekinteni. Ez az elkövetôk 15,65%- a volt ban a fiatalkorú elkövetôk 45%-a vett részt valamilyen oktatásban (általános- vagy középiskolai oktatásban) ban általános iskolai oktatásban az elköve- tôknek a 22,8%-a vett részt, szakmunkásképzésben 33,69%- a, középiskolai oktatásban pedig 18,48 %-a, tehát ez jelentôsen meghaladta az 50%- ot. Ez azt jelenti, hogy amikor a fiatalkorú elkövetôk által megvalósított bûncselekmények megelôzésérôl van szó, nagyobb szerepet kell vállalnia az oktatási intézményeknek, és nagyobb figyelmet kell fordítani az iskolai oktatásban résztvevô fiatalkorúakra. Természetesen az elkövetôk iskolázottságának emelkedése azt is jelenti, hogy jelentôsen növekedett azon bûncselekmények száma, amelyek magasabb fokú szellemi felkészültséget igényelnek. Itt a számítógéppel megvalósított bûncselekményekre, az interneten keresztül történô jogosulatlan letöltésekre, internetes rendszerekbe történô jogosulatlan belépésekre gondolok. Nem hagyható figyelmen kívül, hogy jónéhány fiatalkorú az intellektuálisabb bûncselekményekben, csalásokban, közokirat hamisításokban is aktívan részt vesz. Az is elkeserítô, hogy egyre nagyobb számban vesznek részt fiatalkorú elkövetôk a szervezett bûnözési kategóriákba tartozó bûncselekményekben. A kábítószerekkel történô visszaélések vonatkozásában riasztó adat, hogy számos esetben a fiatalkorú elkövetôk nemcsak fogyasztóként, hanem aktív kereskedôként vesznek részt e- zekben a bûncselekményekben. Ez jelentôs részben magas jövedelem forrást jelent a számukra, ez motiválja a részvételüket. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy a fiatalkorúak egy része a pénzintézetek sérelmére megvalósított rablásokban is aktív résztvevôként szerepel. Sajnálatos módon azokban az erôszakos jellegû bûncselekményekben, sorozatrablásokban, amelyekben vegyesen szerepelnek fiatalkorú és felnôtt korú elkövetôk, sok esetben megfigyelhetô, hogy a fiatalkorúnak van meghatározó szerepe. Volt o- lyan cselekmény az elmúlt idôszakban, ahol egy pénzintézet sérelmére megvalósított rablás tekintetében egy fiatalkorú volt az, aki az elkövetés körülményeit kidolgozta, és 14 15

9 egy felnôtt korú, fizikailag nála sokkal erôsebb társat választott, aki a cselekmény során a pénzváltó helyiségben az erôszakos cselekményt végrehajtotta. Amikor a statisztikai adatokról beszélek nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a kiskorúak nemcsak résztvevôi az erôszakos bûncselekményeknek, hanem sok esetben áldozatai is ban összesen 9600 kiskorú sérelmére valósítottak meg valamilyen bûncselekményt. Közülük 3080 sértett a 14. életévét sem töltötte be ban ez a szám jelentôsen emelkedett. Akkor már kiskorú sérelmére valósítottak meg valamilyen bûncselekményt. Szomorú tény az, hogy ezek közül 29 élet elleni cselekmény áldozata volt, de ez nem mindegyik befejezett emberölés. Ebbe beletartozik az újszülöttek megölése, valamint a 18. életévét be nem töltött személyek sérelmére megvalósított élet elleni cselekmények, illetve azok kísérlete. Ide tartozik az is, hogy 670 testi sértésnek ugyancsak kiskorú volt az áldozata, és 793 rablásnak is. Akkor, amikor az erôszakos cselekmények jellemzôirôl beszélünk, megítélésem szerint különbséget kell tenni az erôszak és az agresszió fogalma között. Az nem vitás, hogy az erôszak mindig valamilyen fizikai erôszak alkalmazását jelenti, de ez nem minden esetben okoz testi sérülést. Sok e- setben a lelki traumának legalább akkora szerepe van, illetve számos esetben csak va-- gyoni kárt okoz. Az erôszak vonatkozásában nem szabad megfeledkezni arról, hogy ez nem minden esetben von maga után valamilyen büntetôjogi szankciót, hiszen erôszaknak kell tekinteni azt is, ha valaki nevelési célból családon belül alkalmaz testi fenyítést a gyermekkel szemben. Természetesen ez is erôszaknak minôsül, de nem minden esetben van büntetôjogi következménye. Az erôszak sok esetben a rend fenntartása érdekében alkalmazott közbelépés, hiszen mondjuk adott esetben egy osztályteremben gyerekek között kialakult verekedés megfékezéséhez is mindenképpen valamilyen erôszakot kell alkal- mazni, de ez nem olyan jellegû, aminek a társadalmi megítélésben is negatív vonzata van. Más kategóriába tartozik az agresszió, hiszen nyilvánvaló, hogy ez egy ok nélküli tettlegességet feltételez. Inkább ez az, amivel kapcsolatban fel kell lépni, és ez nem feltétlenül büntetôjogi, igazságszolgáltatási fellépést jelent. Ha kisebb közösségeken belül valaki agressziót észlel, akkor ez ellen mindenképpen valamilyen intézkedést kell tenni. A kiskorúak által beleértve a fiatalkorúakat és a gyermekkorúakat is megvalósított erôszak jellemzôivel kapcsolatban megdöbbentô az, hogy számos e- setben a cselekmény végrehajtásához szükséges erôszakot jelentôs módon meghaladó brutalitással kell találkoznunk. Sok esetben akkor, amikor már a céljukat elérték, tehát azt a vagyontárgyat megszerezték, aminek az érdekében ezt az erôszakot alkalmazták sajnos tovább bántalmazzák a sértettet. Azokban a cselekményekben, ahol élet elleni támadásról van szó (utaltam már a korábbiakban erre, szinte mindegyike többszörösen minôsülô emberölés), az aljas indok mellett a különös kegyetlenség, de sok esetben az elôre kiterveltség is megállapítható. Az elmúlt években két olyan élet elleni bûncselekmény miatt is indult eljárás, ahol a fiatalkorú elkövetô anyagi ellenszolgáltatás fejében vett részt egy másik személy megölésében. Itt a nyereségvágy mellett további minôsítô körülmény, a különös kegyetlenség is megállapítható volt. A fiatalkorúak által elkövetett erôszakos bûncselekmények jellemzôje a csoportos elkövetés. Ritkán fordul elô az, hogy egy fiatalkorú e- gyedül vesz részt a bûncselekmény megvalósításában. A célzott korosztály is sajátos a fiatalkorúak vonatkozásában. Döntô többségben a saját korosztályuk sérelmére valósítják meg az erôszakos cselekményt, illetve idôsebb, védtelenebb személyek a sértettek. Az erôszak megvalósítása két csoportra osztható. Az e- gyik az, ha valamilyen érdeken alapul az erôszak alkalmazása. Ez lehet vagyoni érdek is, de 16 17

10 lehet lelki motívum is. Döntô többségben a bosszú az, ami a fiatalkorúak körében az erôszakos bûncselekmény megvalósítását megalapozza. Ez a lelki motívum sok esetben eltér a felnôtt korú elkövetôk által megvalósított bûncselekményeknél tapasztaltaktól. Sokszor érthetetlennek, gyerekes dolognak tûnnek. Nehezen lehet megérteni azt, hogy valaki pusztán azért, mert egy iskolai rendezvényen a társa több elismerést kapott - annak ellenére, hogy ô volt az, aki a felkészítésében közremûködött -, ugyancsak kiskorú társával szövetkezve rendkívül brutális módon iskolatársát megölje. Ugyancsak nehezen dolgozható fel az, hogy az iskolában elszenvedett, vélt sérelem következménye egy élet elleni bûncselekmény. Ez is megtörtént bûneset: társát a- zért vonta felelôsségre a fiatalkorú, mert az iskolában az ô magatartását szóvá tette, jelezte a pedagógus felé. Emiatt a tanítási órát követôen összeverekedett a társával, majd a- mikor észlelte, nem ô került fölénybe, akkor kést ragadott, és ezzel próbált elégtételt venni, amelynek eredménye életveszélyes sérülés volt. A másik fajtája az erôszakos cselekménynek a konfliktusoldó cselekmény. Ezek döntô többségükben agressziót kiváltó magatartásból, felindulásból, temperamentumból fakadó cselekmények. A fiatalkorú elkövetôk esetén is mindig nagy figyelmet fordítottak a megelôzésre. Az erôszakos cselekmények jellemzôi miatt ezeknek a megelôzése hihetetlenül nehéz, de nem lehetetlen. Az agresszív cselekmények egy részénél megfigyelhetô ezek folyamatossága, illetve a hosszan tartó elhúzódása. Sok esetben az erôszakos bûncselekményt elkövetô fiatalkorúak egy közösségen belül, több személy sérelmére hosszabb idôn keresztül valósítják meg cselekményüket. Meggyôzôdésem, hogy e- zek megelôzésére is van lehetôség, és ebben nagy szerepük van a pedagógusoknak, nevelôknek. A már megtörtént cselekményeket nem lehet megelôzni, de a továbbiakat i- gen. Hogyan? Akiknek a sérelmére valamilyen erôszakos bûncselekményt megvalósítanak, az ô viselkedésükben, reakcióikban valamilyen hatást mindenképpen kivált. Fel lehet ismerni azokat a gyerekeket, akiket akár az iskolán kívül, vagy az iskolán belül valamilyen támadás, lelki erôszak, vagy más trauma ért. Ha ezekre felfigyelnek, figyelik egyes közösségeken belül a gyerekek magatartásának változását, és már kezdetben, az elsô jeleknél próbálnak közbelépni, megfelelô kapcsolat kialakításával szóra bírni a sértetteket, sokat tehetnek a további erôszak megelôzésében. Ehhez nagyon fontos a bizalom, és ennek nemcsak a családon belül kell kialakulnia, hanem véleményem szerint ugyanilyen fontos szerepe van a nevelôk, a pedagógusok és a rájuk bízott gyermekek között. Elengedhetetlen továbbá a megfelelô együttmûködés a hivatalok, a civil szervezetek és a pedagógusok között, amelyet elôsegíthetnek a mai napihoz hasonló témájú konferenciák, tanácskozások is. Budapest, november hó 15. napján Dr. Bogár Péter MIÉRT BÁNT,MIÉRT BÁNTJÁK? AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ JELENSÉGÉNEK VIZSGÁLATA VARGA LÁSZLÓ ELNÖK- IGAZGATÓ REALITÁSOK Norvég országos vizsgálat a 80-as évekbôl: Minden 5.(!) gyerek részese kipécézésnek az iskolában 18 19

11 vagy úgy, mint áldozat, vagy úgy, mint elkövetô. A közhiedelem szerint a bullying inkább a nagyvárosi iskolákban fordul elô, kiderült, hogy vidéken rosszabb a helyzet. (A városi iskolákban a tanárok inkább beszélgettek az áldozattal és az elkövetôvel, és igyekeztek segíteni.) Érzelmi bizonytalanság, meg nem felelés, vagy kisebbrendûségi érzésük van, ezt akarják ellensúlyozni. Elvárják tôlük, hogy mindenáron sikeresek legyenek, amiért túl nagy áldozatot kell hozniuk, kárpótlásul megvetnek másokat. Nincs sikerélményük. AGRESSZIÓ A TANÓRÁN (EGY TANULÓ FÖLDRE RÁNTÁSA ÉS MEGÜTÉSE ) Szereplôk: H. Dávid a sértett, Gergô a verbális bántalmazó, Kálmán a végrehajtó, S. Dávid a háttérbôl irányító Helyszín: a 7.osztály tanterme magyar órán Az eset ismertetése A szereplôk háttérének ismertetése, az okok feltárása. Következmény: fegyelmi eljárás, Kálmán áthelyezése a párhuzamos osztályba, Gergô szigorú megrovásban részesült. AZ ERÔSZAKOSKODÓ GYEREKEK- RE JELLEMZÔ: Élvezik a hatalom érzését. Teljesen elkényeztették ô- ket, megszokták, hogy mindenki azt csinálja, amit ôk akarnak. Otthon rájuk telepednek, vagy más módon kihasználják ôket. A családban ôk a bûnbakok, vagy velük is erôszakoskodnak. AZ ÁLDOZAT GYEREKEK HÁROM TÍPUSA I. Az elsô típus jellemzô tulajdonságai: Érzékenység, hajlam a visszahúzódásra, bizonytalanság. Félelem a többiektôl a korábbi rossz társas tapasztalatok miatt. Önbizalomhiány. Feltûnô megkülönböztetô jegy (pl. testi hiba, beszédhiba, viselkedési másság, erôs, irány nélküli érzelmi reakciók: sírás, düh, félelem) A passzivitás, sokszor önmagában az is problémát jelent, ha a tanárnak ellenszenves, pikkel rá (ez különösen kisebbeknél hívás a táncra ). AZ ÁLDOZAT GYEREKEK TÍPUSAI II. Második típusba tartoznak az ún. idegesítô gyerekek. Jellemzôik: Zavaró dicsekvés. Stréberség Bohóc szerep. Viselkedésükkel elôlegezik az elutasítást. (Szorongás és igyekezet, hogy elfogadtassák magukat a csoporttal.) AZ ÁLDOZAT GYEREKEK TÍPUSAI III. Harmadik csoportba tartozó gyerekek, akik kiprovokálják az agressziót és az üldözô magatartást. Jellemzôik: Magatartásuk az egész osztályt zavarja

12 LÁNYOK ÉS AZ AGRESSZIÓ I. Lökdösôdnek Verekedést kezdeményeznek. Lesöprik a füzeteket a padról, majd továbbsétálnak. Sok hiperaktív gyerek tartozik ide. én nem vagyok szerethetô (figyelemfelhívás negatív módon) KÉRDÔÍVES FELMÉRÉS ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN AZ ISKOLAI ERÔSZAKRÓL Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei iskola, Vizsgálat egy bullying-kérdôív segítségével, 505 tanuló részvételével. A társadalom másként ítéli meg a fiúk és a lányok agresszióját (fiúknál szülôi feddés büszkeség, lányoknál nem összeegyeztethetô a feminim vonásokkal, ezért ôk elrejtik, legátolják) Leány nevelôintézetben elôforduló agressziók jellemzôi A lányok agressziós megnyilvánulása némileg eltér a fiúkétól: A fizikai agresszió mellett gyakoribb forma a kiközösítés Verbális agresszió (gúnyolódás, sértô megjegyzések) Gesztusok alkalmazása (szamárfül, grimaszolás, hirtelen elhallgatás stb.) Önmaga felé fordul (anorexia, bulémia, önmaga vagdosása, stb.), ezek már a személyiségfejlôdés zavarát jelzik. LÁNYOK ÉS AZ AGRESSZIÓ II. Angéla esete legjobb barátnôjével. A családi háttér: rossz lakáskörülmények, kilakoltatás e- lôtti helyzet, durva, erôszakos apa, a gondok megoldása kiabálással és erôszakkal. Konklúzió: a család otthonhoz segítése, Angélának konfliktusmegoldó stratégia megtanítása, beszélgetések (ventillálás). 1. táblázat A bántalmazás típusai az áldozat szemszögébol (Használható adat: 132 fô) A bántalmazás típusának Érintettségi mutató az áldozat szemszögébôl megnevezése fô % Csúfolnak ,0 Bosszantanak, cukkolnak 96 72,7 Elveszik a dolgaimat 35 26,5 Nem barátkoznak velem 25 18,9 Megvernek 25 18,9 Kihagynak a játékból 22 16,6 Egyéb módon bántanak 22 16,6 Fenyegetnek 11 8,3 Zsarolnak 5 3,7 2. táblázat A bántalmazás vélt oka az áldozat szemszögébôl (Használható adat: 132 fô) A bántalmazás vélt oka Érintettségi mutató az áldozat szemszögébol fô % Én nem ütök vissza 67 50,7 Más vagyok, mint a többiek 57 43,1 Erôsebb (erôsebbek), mint én 56 42,4 Egyéb ok miatt bántanak 34 25,7 Látják rajtam, hogy félek tôlük 33 25,0 Idôsebb (idôsebbek), mint én 31 23,

13 A bántalmazás vélt oka az áldozat szemszögébôl (Használható adat: 132 fô) A bántalmazás vélt oka Érintettségi mutató az áldozat szemszögébol fô % Jobb tanuló vagyok 30 22,8 Ô vagy ôk a vezetôk a csoportban 18 13,6 Engem nem szeretnek a többiek 15 11,4 Szemüveges vagyok 13 9,8 Gyengébb tanuló vagyok 12 9,0 Nincs barátom, aki megvédjen 9 6,8 A bántalmazást követô érzések a támadók körében (Használható adat: 65 fô) A bántalmazást követô Érintettségi mutató a támadó szemszögébôl érzések megnevezése fô % Bûntudata van az agresszív cselekedet miatt 29 44,6 Még agresszívebbnek érzi magát 21 32,3 Örömet érez, mert látja, hogy a sértett szenved 12 18,4 Jó érzés, hogy félnek tôle 11 16,9 3. táblázat 5. táblázat A bántalmazás oka a támadó szemszögébôl A bántalmazás, zaklatás lokalizációja az iskolában A bántalmazás okának Érintettségi mutató a támadó szemszögébôl (Használható adat: áldozat 132 fô; támadó 65 fô) megnevezése fô % Érintettségi mutató A bántalmazás helyének Idegesítenek ,0 az áldozat szemszögébôl a támadó szemszögébôl megnevezése Dicsekvô 64 98,4 fô % fô % Beképzelt 63 96,9 Osztályteremben, órán 28 21, ,2 Talpnyaló 31 47,7 Osztályteremben,szünetben , ,0 Gyáva 14 21,5 Iskolában, a folyosón 46 34, ,3 Más, mint amilyen én vagyok 14 21,5 Iskolában, az udvaron 41 31, ,7 Erôsebb vagyok 12 18,5 Iskolában, a WC-ben 10 7, ,5 Örömöm lelem benne 10 15,4 Iskolán kívül, az utcán 33 25, ,0 Tudom, hogy félnek tôlem 10 15,4 Egyéb helyen 11 8,3 Egyedül van, nincs barátja 8 12,3 Fônök vagyok 6 9,2 Jó érzés látni, hogy szenved 6 9,2 KI VAN VESZÉLYBEN? Ettôl nagynak érzem magam 6 9,2 Gyengébb tanuló vagyok 4 6,1 Jellegzetességek a bántalmazás szempontjából veszélyez- Jobb tanuló vagyok 3 4,6 Tekintélyem lesz tôle 3 4,6 Félek 3 4,6 tetett tanulók felismerésében 4. táblázat A bántalmazást követô érzések a támadók körében (Használható adat: 65 fô) A bántalmazást követô Érintettségi mutató a támadó szemszögébôl érzések megnevezése fô % Fél a következményektôl 63 96,9 Nincs bûntudata az agresszív cselekedet miatt 36 55,4 Megkönnyebbülést érez 29 44,6 Szakadt, rendetlen ruhában, sérült tárgyakkal jön az iskolába, az órára, Más módon nem magyarázható horzsolások, vágások stb., vannak rajta, Nem talál olyan barátot, a- kivel együtt töltené szabadidejét, Nem akar iskolába jönni, rossz az étvágya, fejfájásra panaszkodik, stb. Különbözô útvonalakon jön az iskolába ill. megy haza, Elveszti az érdeklôdését az iskola iránt, és egyre rosszabb jegyeket kap, Boldogtalan, szomorú

14 A BÁNTALMAZÁS KÖVETKEZ- MÉNYEI Az iskolai bántalmazásnak egészségügyi, szociális, pedagógiai és pszichés hatása egyaránt van. Akiket bántalmaznak nagyobb eséllyel lesznek depressziósak, szorongásos zavarban szenvedôk, szerhasználók, vagy akár öngyilkosok. Állandó félelem és rettegés jellemzi ôket, gyakoriak a pszichoszomatikus panaszok, az önbizalom csökkenése. Többször hiányoznak az iskolából, mert félnek. Nehezen tudnak a tanulásra koncentrálni. Gyakori az önkárosító magatartásforma náluk, és nehezen kezelik a haragot, dühöt. AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ ÉS BÁN- TALMAZÁS KEZELÉSÉNEK GYA- KORLATI TAPASZTALATAI I. Kisebb létszámú iskolában jobban látótérben vannak a tanulók. Az iskola vezetési szerkezetének kialakításával egy kézbe kerülnek a neveléssel kapcsolatos teendôk (alsós-, ofô-, napközis mk.-k, gyv. felelôs, iskolapszichológus munkájának összefogása, irányítása, ellenôrzése) Az osztályfônök hangsúlyos szerepe. (Tapasztalat, problémaérzékenység, nevelôi véna ) Gyermekvédelmi felelôs szakmaisága (háttérinformációk!!, irodája) Egységes kritériumok alapján fellépô nevelôtestület. (Ilyen tárgyú munkaértekezletek.) AZ ISKOLAI AGRESSZIÓ ÉS BÁN- TALMAZÁS KEZELÉSÉNEK GYA- KORLATI TAPASZTALATAI II. Azonnali reagálás képessége (idôkorlát nélkül!) Családlátogatás (pl. 5. évfolyam bemutatása) Pedagógus ügyeleti rendszer hatékonysága Esetmegbeszélések a sorozatosan kirívó magatartást tanúsító gyerekek esetében (moderátor, idôkeret 90 perc). Következetesség a büntetéseknél. A TANULÓI AGRESSZIÓT ELÔSE- GÍTÔ PEDAGÓGUSI TÉNYKEDÉSEK: Következetlenség a büntetéseknél. Hivatali információk kiszivárogtatása. Szelet vet és vihart arat tanári attitûd (pl. egy jámbornak tûnô vicces beszólás) Negatív példa adása (azt követelem meg tôled, amit én sem tartok be) Skatulyázás (a fehér lappal történô indulás lehetôségének megtagadása) A tanári készületlenségbôl adódó órai ingerlékenység, feszültség. Az óráról történô késés miatti frusztráció kiterjesztése az osztályra. Az osztályközösség erôvonalainak, szociometriai térképének nem ismerete. Szakmai megújulásra törekvés hiánya (eddig is így tanítottam, a frontalitás erôltetése, a differenciálás hiánya) REALITÁS II. A kereskedelmi tv csatornák mûsorainak negatív hatása (akciófilmek, mint minták ) A tanulói konfliktusok rendezése az iskolán kívülre kerülhet. A szülôi ház támogató hátterének egyre fokozódó hiánya. A hét elsô tanítási napján egyre több zaklatott állapotban lévô tanulóval találkozunk. Roma szülôk majomszeretete. A nô helye a roma családban. Szombaton bankban voltunk 26 27

15 FORRÁSOK: Kovács Ágnes: A doktor néni kézikönyve Bántalmazás az iskolában Figula Erika: Miért és hol bántalmazzák egymást gyerekeink? (Az iskolai erôszak jelenségének feltárása egy vizsgálat tükrében) Aszmann A. (szerk.) HBSC kutatás Az iskoláskorú gyerekek egészségmagatartása. OGYEI Bullying at School How to deal with it Holland Szülôegyesületek Szövetsége Varga Attiláné gyv. felelôs e- settanulmányai BASÁSKODÁS AZ ISKOLÁBAN A BASÁSKODÁS FOGALMA A basáskodás megnyilvánulásairól (BOROSS, 2006.) FORGÁCSNÉ HORNYÁK ÁGNES ÉS URBÁN SZABOLCS Fizikai és verbális agresszió (inkább a fiúkra jellemzô) verés, rugdosás, szidalmazás, csúfolás megalázó dolgokra kényszerítik zsarolással, veréssel, testvéren való bosszúállással (cipôtisztítás, ehetetlen dolgok megevése, nevetségessé tevô dolgok megtétele) a másik gyerek dolgainak használata, elvétele, megrongálása (ruha, mobil, tízórai) Szociális és közvetett agresszió (inkább a lányokra jellemzô) rosszindulatú pletykák és rossz hírnév terjesztése (személyesen, levelekkel, graffitikkel, sms-ekkel és ekkel) amikor az áldozat nincs jelen, kigúnyolják és kinevetik tulajdonságait, szokásait, nem állnak vele szóba, kiközösítik, barátaikat elválasztják tôlük A BASÁSKODÁS JELENSÉGÉRÔL Az erôsebb, erôszakosabb, magasabb státuszú, hatalmi helyzetben lévô bántja, kihasználja, megfélemlíti, kiközösíti azokat, akik a helyzetüknél fogva gyengébbek, magukat megvédeni nem képesek A BASÁSKODÁS BULLYING FO- GALMÁRÓL A basáskodás különbözik az -iskolai erôszak -iskolai terror, -kegyetlenkedés, -csicskáztatás, -szecskáztatás, -smekkelés stb. kifejezésektôl: a testi és lelki bántalmazásnak nemcsak nyílt és látható megnyilvánulásaira vonatkozik magában foglalja a rejtett zaklatást, a csoportból való kirekesztést, rosszindulatú pletykák terjesztését, a valaki ellen való hangulatkeltô viselkedést is. A BASÁSKODÁS NÉHÁNY KÖVET- KEZMÉNYÉRÔL Az iskolai basák jelentôs része késôbb a fiatalkorú bûnözôk közé tartozik. A basázottak egyre inkább azonosulnak áldozatszerepükkel, s ezzel együtt önértékelési zavaraik, pszichoszomatikus betegségeik lesznek. Gyakrabban küzdenek szorongásos zavarokkal és depresszióval, mint nem basázott társaik. A BASÁSKODÁS PSZICHOLÓGIAI ÉRTELMEZÉSÉRÔL A pszichológiai magyarázat számára fontos jellegzetességek: A basáskodás mint lenézô meg

16 vetéssel párosuló agresszió felhívja a figyelmet arra, hogy olyan magyarázatot keressenek, a- melyben az elôítéletes lenézés és a kegyetlen agresszió együtt érthetô meg; központi szerepe van annak, hogy a basáskodással a basa a többiek fölé igyekszik kerekedni: az agresszió célja a nagyobb rang kivívása és fenntartása, a lehetséges vetélytársak feletti gyôzelem; a jelenség a legtöbb ismert kultúrában jelen van, de nagy kulturális különbségek adódnak a megnyilvánulási formák között, s abban, hogy a közösség miként reagál erre (katonaság, beavatási rítusok ) A FENTIEKKEL ÖSSZHANGBAN ÁL- LÓ MAGYARÁZAT: A BASÁSKODÁS EGYIK LEGFONTOSABB MOZGATÓ- RUGÓJA A RANGSORAGRESSZIÓBAN KERESHETÔ (BOROSS, 2006.) Az emberi társadalmak szintjét el nem érô állati csoportokban a személyes lét és a faj fennmaradása érdekében hasznos, ha a legrátermettebb uralja és osztja szét a csoport szûkös erôforrásait elsôsorban a nôstényeket és a táplálékot. A nem emberi társadalmakban a fizikailag erôsebb egyedek kerühetnek a rangsor élére. Az emberi társadalmakban sem veszti el szerepét a rangsoragresszió, a hierarchia az emberi csoportok szervezôdésének is alapvetô meghatározója marad - de a fizikai erôfölényen kívül más tulajdonságok is fontossá válnak. A rangsoragresszió olyan örökletes viselkedésmód, amely jelentôs szerepet játszik minden emberi közösség életében s a közösség életformáján, kultúráján, szokásain, normáin és értékrendszerén múlik, hogy milyen mederbe képes terelni. (Minél versengôbb egy társadalom, annál erôsebb és közvetlenebb formában mûködik a rangsoragresszió.) A RANGSORAGRESSZIÓ TÁRSADA- MI ÉS ISKOLAI VONATKOZÁSAIRÓL A nárcisztikus, az egyéni érvényesülést és anyagi jóllétet követô fogyasztói társadalmakban a versengés direkt és kevésbé direkt formái hangsúlyossá válnak. Konfliktushelyzetekben a versengô problémamegoldó stratégiák jellemzôk az együttmûködés helyett (sokszor megjelenik az a félelem, hogy ha nem én kerülök ki gyôztesen, akkor vesztessé és megalázottá válok) Az iskolai csoportokban és iskolai konfliktushelyzetekben is meghatározó a versengô stratégia, amely szinte kiprovokálja, hogy a rangsoragresszió erôteljes motívumként kerüljön a felszínre. VERSENGÉS HELYETT E- GYÜTTMÛKÖDÉS két szociálpszichológiai alapkísérlet, mint elméleti háttér MOZAIK MÓDSZER (Aronson & Gonzales) feladathelyzet, melyben egy tananyag elsajátításához minden gyermek külön információforrással rendelkezik Eredetileg az '50-es években közös oktatásba kényszerített fekete és fehér gyerekek elkeseredett konfliktusainak kezelésére kidolgozott módszer A kölcsönös függés kooperatív stratégiákat szül, amely szívességtevési helyzetbe hozza ôket (háttérben: azok, akik mások javát elôsegítô módon viselkedtek, az általuk megsegített embereket a késôbbiekben kedvezôbben ítélték meg (Aronson, 2002.) Az együttmûködés növeli az empátia érzését, amely sokkal inkább az altruista magatartásra motiválja a résztvevôket FÖLÉRENDELT CÉLOK (Sherif) a csoportok közötti ellentétet a két csoport jólétét érintô problémahelyzettel oldották fel, melybôl csak úgy tudtak sikeresen kikerülni, ha összefognak: magasabb rendû célok felülírják a versengô stratégiát Az összefogásnak lett a következménye, hogy megszûnnek a mi és ôk elszigetelô bástyái. A közös tevékenységet i

17 génylô feladatsorozatban a gyerekek egymásról kialakult véleménye jelentôsen megváltozott (Cole, 1997.) NEMZETKÖZI EGYÜTTMÛKÖDÉS AZ ERÔSZAKMENTES ISKOLÁKÉRT AZ OECD ÉGISZE ALATT: INTER- NATIONAL NETWORK ON SCHOOL BULLYING AND VIOLENCE NEMZETI PROGRAMOK NORVÉG PROGRAM (Dan Olweus) Három lépésbôl álló kampányt szerveztek minden iskolában, hogy megváltoztassák a bántalmazók és áldozatok szociális dinamikáját (ARON- SON, 2000.) következô csoportfoglalkozáson játékok, vitatémák felajánlásával feldolgozzák (ARON- SON, 2000.) LIFT program (antiagresszió program, amelyben szociális készségek fejlesztésére adnak lehetôséget szerepjátékok, kommunikációs gyakorlatok segítségével szülôk és pedagógusok számára) (http://www.colorado.edu/cspv/ blueprints/promising/programs /BPP09.html) The Incredible Years- kutatás alapú program, amelyben szülôk, tanárok, gyerekek egyaránt részt vesznek, szociális készségek (empátia, konfliktus kezelés, altruizmus erôsítés, együttmûködés felismerésének fontossága ) fejlesztése a cél tégiák) (STONES, 1993.) Jigsaw módszer: a mozaikmódszer modern alkalmazása (ARONSON, 2000.) AUSZTRIAI PROGRAMOK Bécsi ViSC tréning (13 alkalom) (http://www.oecdsbv.net/templates/article.asp x?id=444) MAGYAR PROGRAMOK Erôszak nélkül konstruktív konfliktuskezelés Empátiafejlesztô, érzékenyítô gyerekcsoportok Hadházi Lívia- Földes Petra Szemtôl-szembe konfliktuskezelô módszer (resztoratív szemlélet) (http://www.osztalyfonok.hu/ci kk.php?id=107) személyes konzultáció az erôszakoskodóval, az áldozattal és szüleikkel (ha a program elsô három elemének mûködtetése ellenére problematikus marad a basáskodás) SZEMBENÉZÉS A BULLYING JELENSÉGÉVEL szakemberek készítették fel a tanárokat és szülôket arra, hogy ismerjék fel a bántalmazás felszín alatt történô formáit, a viktimizáció jeleit; fontos feladat az iskolákban végzett feltáró kutató munka, zaklatást felmérô kérdôívek használatával, mely segíti, motiválja a bullyinggal való szembenézést, s az ellene megtett lépéseket is AMERIKAI PROGRA- MOK szerepjátékok már egészen kicsi gyermekkortól kezdve (Webster Groves High School) panaszláda, ahol a bántalmazott gyerekek üzeneteket írhattak osztályfônöküknek bánatukról, mely problémákat a (http://www.incredibleyears.com/) Rosemary Stones: Szállj le rólam címû könyve segíti a gyerekeket a bullying megszüntetésében, mind az áldozat, mind a zaklató irányában nyújt gyakorlati segítséget (érzelmek értelmezése, énerôsítés, védelmi stra- A KÜLÖNBÖZÔ PROGRA- MOK KÖZÖS ÖSSZETEVÔI szembenézés a bullying jelenségével pedagógustréningek és esetmegbeszéló csoportok gyermekcsoportok, személyiségfejlesztô tréningek PEDAGÓGUSTRÉNINGEK a jelenség felismerése a megküzdési módok megbeszélése, egyértelmû szabályok felállítása esetmegbeszélés, tapasztalatcsere önismeret 32 33

18 GYERMEKCSOPORTOK speciális személyiség- és képességfejlesztô csoportok iskolásoknak szerepjátékok, szituációs gyakorlatok, melyek lehetôséget adnak a különbözô személyek helyzetét átélni, s megosztani egymással a különbözô reagálási lehetôségeket diskurzusokkal szélesíteni a konfliktusban résztvevôk körét (áldozat, üldözô, megfigyelô, megmentô szerepei), felfedni egy-egy konkrét konfliktus dinamikáját. az érzések és a tettek kapcsolatának tudatosítása. kommunikáció-, és empátiafejlesztés A TÉMA SZAKIRODALMÁBÓL Aronson, E. (1998.) A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest Aronson, E. (2000.) Nobody Left To Hate. Worth Publishers Inc, New York Boross Ottilia (2006.) Basák az iskolában. Iskolakultúra, 2006/11., Cole, M. & Cole, S. R. (1997.) Fejlôdéslélektan. Osiris Kiadó, Budapest Dambach, K. E. (2001.) Pszichoterror az iskolában. Akkord Kiadó, Budapest Stones, R. (1993.) Szállj le rólam! Ne hagyd, hogy gyötörjenek! Park Kiadó, Budapest prints/promising/programs/bpp09.html Templates/Article.aspx?id=444 hp?id=122ohttp://www.osztalyfo nok.hu/cikk.php?id=107 Közérdekû telefonszámok: Segélyhívó: 112 Rendôrség: 107 Tûzoltóság: 105 Fôvárosi Áldozatsegítô Szolgálat 1116 Budapest. Hauszmann Alajos u.1-3., Rónayné Dr. Vojnovics Ibolya Egyesített Szociális Intézmény 1153 Széchenyi tér , Osgyány Éva Gondozóház 1157 Erdôkerülô u Csatári Katalin Felvételt Elôkészítô Csoport 1054 Bajcsy Zs. u. 38. (Szoc. otthoni elhelyezés) Házi Gondozó Szolgálat 1158 Klebelsberg K. u. 206A Majdán Ferencné Idôsek Klubja 1158 Klebelsberg K. u. 206A Csíki Rozália Idôsek Klubja 1156 Kontyfa u Vágó Józsefné Idôsek Klubja 1154 Arany J. u Kató Lászlóné Értelmi Fogyatékosok Napközi Otthona (ÉNO) 1157 Árendás köz Szabóné Busi Julianna Fejlesztô Napközi Otthon (FENO) 1158 Molnár V. u Kádas Endréné Újpalotai Családsegítô Szolgálat 1157 Árendás köz Gráczer Irma Speciális Étkezde és Nappali Melegedô 1156 Kontyfa u Radich Ollé Brunó Tamás Szociális Gondozási Központ 1153 Aporháza u Carlos Lattes Pavez Mûködteti: Szociális és Rehabilitációs Alapítvány Fióka Ifjúsági és Gyermekjóléti Központ 1155 Kolozsvár u. 4/b dr. Révész Magda Szociális Foglalkoztató 1158 Szûcs I. u Fekete Jánosné Fax: Egészségügyi Intézmény 1152 Rákos út 77/a Dr. Neszt Kálmán Addiktológiai Gondozó 1151 Fô u dr. Peti Erzsébet Magyar Vöröskereszt 1153 Deák u XV. ker. Szervezete Szögyényi Ferencné Munkanélküli Fiatalok Tanácsadó Irodája (MUFTI) 1156 Kontyfa u , Háztartási Adósságkezelô Tanácsadó (HAT) 1157 Árendás köz Péterfi Mária 34

19 BRFK XV. kerületi Rendôrkapitányság 1152 Budapest, Széchenyi tér 5. Postacím: Budapest, pf Tel.: BRFK XV. kerületi Rendôrkapitányság Újpalotai Rendôrôrs 1157 Budapest, Kontyfa u Tel.: Kerületi KMB irodák: 1. Dobó u. 9. ( ) 2. Kinizsi u. 83. ( ) 3. Pestújhelyi út 9. ( ) 4. Károlyi S. u. 41. ( ) 5. Szentmihályi út 131. (Pólus Center) 6. Erdôkerülô u. 39. ( ) 7. Neptun u ( ) Fôváros Önkormányzat hajléktalanok segélyezése Hétfôtôl - péntekig (csütörtök kivételével) Baross u Tartós Munkanélkülieket Segítô Szolgálat 1156 Kontyfa u Fôvárosi Munkaügyi Központ Ifjúsági Iroda 1061 Andrássy út Fax: Munkanélküli Diplomások Irodája 1061 Andrássy út Fax: Fôvárosi Munkaügyi Központ 1043 Kassai u. 24/b IV. ker. Kirendeltsége Balla András Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat XV. ker Bartók B. u dr. Szénási Mária Szenvedélybetegeket Gyógyító Központ 1154 Budapest, Arany János u. 74. Tel.: Budapest, december 10. Ügyfélszolgálat: Budapest XV. kerület, Bocskai utca 1-3. Felelôs kiadó: Hajdu László Felelôs szerkesztô: Dr. Németh Péter tanácsadó

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07.

Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma, formái és fejlődése Készítette: Bányász Réka 2009. XII. 07. Az agresszió fogalma Másokat sértő viselkedés + ártó szándék Verbális és/vagy cselekvéses Elkülönítendő az impulzivitástól

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014.

Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014. Az internet használatának bűnmegelőzési, és bűnügyi aspektusai, fiatalok és gyermek internet használati szokásai 2014. Kiskorú elkövetők országosan, Budapesten ENYÜBS2013 Erőszakos jellegű bűncselekmények

Részletesebben

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet

Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella. CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A kortársak rsak közötti k bántalmazás, önsértés Várnai Dóra, Örkényi Ágota, Páll Gabriella CEHAPE Konferencia, 2006. február 9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet A bullying/ / bántalmazb ntalmazás

Részletesebben

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16

Tartalom. BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 Tartalom BEVEZETÉS 13 A szerzô megjegyzése 16 1. fejezet AZ ISKOLAFÓBIÁRÓL 19 Iskolakerülésrôl van-e szó? 19 Az iskolafóbia típusai 20 Az iskolafóbia szempontjából fontos három korcsoport 21 Szorongásos

Részletesebben

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus

Horváthné Csepregi Éva iskolapszichológus A nevelési tanácsadás feladatain belül a pszichológusokat érintő feladatkörök teljesítését a nevelési tanácsadást ellátó intézmény szervezeti és működési szabályzatában is rögzítetten lehet megosztani.

Részletesebben

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy DEVIANCIÁK ÉS BŰNÖZÉS MAGYARORSZÁGON Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Devianciák az átlagostól, az uralkodó normáktól, az elvárt és még tolerált magatartási formáktól eltérő viselkedések Fajtái - csavargás -

Részletesebben

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

Bűnmegelőzés. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy Bűnmegelőzés Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnmegelőzés fogalma - az állami szervek - önkormányzati szervek - társadalmi szervezetek - gazdasági társaságok - állampolgárok és csoportjaik minden olyan tevékenysége,

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján)

Intézményi kérdıív. Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) Intézményi kérdıív Az iskolai agresszióra vonatkozó kérdések összegzése (72 intézmény válasza alapján) 1. Az önök iskolájában mi a legjellemzıbb megnyilvánulási formája a tanulók közötti agressziónak?

Részletesebben

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15.

1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. Szakmai beszámoló a kerületi kortárssegítő képzésről 1. A képzés kezdésének pontos időpontja, helyszíne: 2003. július 16-21. Dunapataj Szelidi tó Kastély u. 15. 2. A képzés további időpontjai és helyszíne:

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Szakiskola 10. évfolyam 2013/2014 Osztályfőnök: Osztály: Nyíregyháza, 2013. szeptember 01. Készítette: Salamonné Bíró Beáta (OFMK. vez.) Engedélyezte:. igazgatóhelyettes 1. Szervezési

Részletesebben

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10

Szociális segítő. 54 762 01 0010 54 03 Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző É 1/10 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére

Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET. ADHD-s gyermekek családjai részére Figyelemhiány/Hiperaktivitás Zavar - ADHD TÁJÉKOZTATÓ FÜZET ADHD-s gyermekek családjai részére KEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ FÜZET Ezt a tájékoztató füzetet azért készítettük, hogy segítsünk a FIGYELEMHIÁNY/HIPERAKTIVITÁS

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben

Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben NÉMETH MARGIT Agressziókezelés a fővárosi fenntartású oktatási-, nevelési intézményekben Az MFPI-ben működő Munkacsoport tevékenységéről 2009. szeptember 24. Magyarország helyzete a nemzetközi viszonylatban

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK

A pedagógiai szakmai szolgáltató tanfolyamai 2012/2013 AKKREDITÁLT TANFOLYAMOK PRIZMA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY pedagógiai szakmai szolgáltatás OM-038423 1134 Budapest, Váci út 57. : 06-1-3408-980 Fax: 06-13408-980/37 E-mail: prizmaegymi@prizmaegymi.hu

Részletesebben

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja

DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR. tanítási drámaprogram 2010. a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja DRÁMAFUTÁR DRÁMAFUTÁR tanítási drámaprogram 2010 a Vajdasági Magyar Drámapedagógia Társaság és a budapesti Káva Kulturális Műhely programja A Drámafutár elnevezésű program tanítási drámafoglalkozásokat

Részletesebben

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről

T Á J É K O Z T A T Ó. 2012. évi bűnözésről T Á J É K O Z T A T Ó a 2012. évi bűnözésről Kiadja: Belügyminisztérium Koordinációs és Statisztikai Osztály, valamint a Legfőbb Ügyészség Informatikai Főosztály ISSN 1217-0046 - 3 - I. A BŰNÖZÉS TERJEDELME

Részletesebben

Túlzottan on-line? Készítette: Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ (9200 Mosonmagyaróvár, Vasutas u. 10.)

Túlzottan on-line? Készítette: Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ (9200 Mosonmagyaróvár, Vasutas u. 10.) Túlzottan on-line? Készítette: Kistérségi Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltató Központ (9200 Mosonmagyaróvár, Vasutas u. 10.) TÁMOP-3.1.4.B-13/ 1 2013-0001 Függőség kávé Szerhez kötődő Nem szerhez

Részletesebben

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders)

(Trends and researches in Hungary in the field of juvenile offenders) Dr. Kerezsi Klára igazgatóhelyettes habilitált egyetemi docens Országos Kriminológiai Intézet A hazai fiatalkorú bűnelkövetés jellemzői, a témához kapcsolódó kutatások (Trends and researches in Hungary

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

A BÁNTALMAZÁS MEGJELENÉSI FORMÁI A KÖZÖSSÉGI OLDALAK VILÁGÁBAN

A BÁNTALMAZÁS MEGJELENÉSI FORMÁI A KÖZÖSSÉGI OLDALAK VILÁGÁBAN A BÁNTALMAZÁS MEGJELENÉSI FORMÁI A KÖZÖSSÉGI OLDALAK VILÁGÁBAN A KUTATÁS KERETEI A KUTATÁS MÓDSZERE Kvantitatív online kérdőíves empirikus vizsgálat 55 item Témakörök: a használat gyakorisága, időtartama,

Részletesebben

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés

Tamási Erzsébet. A családon belüli erőszak férfi szereplői PhD értekezés Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Tanszék Tamási Erzsébet A családon belüli erőszak

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002

TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Vissza a jövőbe TÁMOP-5.6.1.A-11/4-2011-0002 Speciális integrációs és reintegrációs foglalkozások fogvatartottak, pártfogó felügyelet alatt állók, javítóintézeti neveltek számára 2012. május 31. Az Országos

Részletesebben

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái

Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Időskori bántalmazás az abúzus változó formái Nincs egyetlen ok, ami megmagyarázná, hogy az egyik ember miért válik erőszakossá, bántalmazóvá, míg egy másik személy nem. Az erőszaknak összetett okai vannak,

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban. Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola Együtt az egészséges fiatalokért a Thanban Balogh Tiborné Than K. Ökoiskola Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola A program megvalósításának helyszíne: Than Károly Ökoiskola Nyelvi előkészítő gimnázium

Részletesebben

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs

Legújabb képzésünk! Fegyvertelen Játszótárs Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Legújabb képzésünk! Fegyvertelen

Részletesebben

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány

Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Név: Fogarasi Mihály; 1957. 09. 19. Pszichológus; ELTE BTK 1983. Tudományos fokozat: PhD 2005.; Pszichológia tudomány Jelenlegi és korábbi munkahelyei: Jelenleg: NKE RTK Magatartástudományi Tanszék; főiskolai

Részletesebben

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár

KÖVETELMÉNYEK 2014-2015. 1.félév. Vassné Dr Figula Erika főiskolai tanár Személyes hatékonyság fejlesztése INM2010L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 2 Félévi óraszám (elm.+gyak.) 6 Minősített aláírás A kurzus tréning jelleggel zajlik. A gyakorlati jegy teljesítésének feltétele

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET

OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET Miskolci Magister Gimnázium OSZTÁLYFŐNÖKI TANMENET 2013/2014-es tanév 11. osztály Készítette : Berecz Mária OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKATERV Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

10 állítás a gyerekek internethasználatáról

10 állítás a gyerekek internethasználatáról Ságvári Bence Helyünk a világban 10 állítás a gyerekek internethasználatáról 0 Pillantás Európára alacsony használat, alacsony kockázat alacsony használat, közepes kockázat magas használat, közepes kockázat

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok

Lakosságfelkészítés. Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés Kirendeltség-vezetői tapasztalatok Lakosságfelkészítés, lakosság tájékoztatás Megelőzés Beavatkozás (Veszélyhelyzeti kommunikáció) Újjáépítés felkészítés tájékoztatás Felkészítés, tájékoztatás

Részletesebben

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit

A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre. Magyari Judit A beteg és családja lelki reakciói az életet fenyegető betegségre és a veszteségre Magyari Judit A betegek és családtagjaik lelki alkalmazkodásában nagy szerepe van: a rákkal kapcsolatos mai társadalmi

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő

Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Tanárképzés főiskolai és egyetemi szinten. Egészségtan tanár (1995-2005) kb. 1000-1200 fő Egészségfejlesztés-tanár MA ( 2005-) képzés kb 150 fő Szakterületi ismeretek Az egészségfejlesztés célja, fogalma,

Részletesebben

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?!

VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN. Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK A RENDELŐBEN Tényleg veszélyesebbek-e az ebek a rendelőben?! VESZÉLYES EBEK Néhány gondolat a statisztikák kapcsán KUTYAHARAPÁSI STATISZTIKÁK - MAGYARORSZÁG Kevés pontos adat, W54 BNO kód

Részletesebben

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele?

Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Olyan tehetséges ez a gyerek mi legyen vele? Kérdések elitista megközelítés egyenlőség elv? ritka, mint a fehér holló nekem minden tanítványom tehetséges valamiben mi legyen a fejlesztés iránya? vertikális

Részletesebben

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI 1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában

Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Az emlőszűrés helye a Szűrőprogramok Országos Kommunikációja című kiemelt projektben, a projekt bemutatója az emlőszűrés vonatkozásában Kedvezményezett: Országos Tisztifőorvosi Hivatal Dr. Bicsák Krisztina

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA

KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT NAPLÓJA Tanuló neve: Oktatási azonosító: Születési hely, idő: Anyja születéskori neve: Tanuló neve: Osztálya:.. Mit nevezünk iskolai közösségi szolgálatnak? Az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai

A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai A Kábítószerügyi Egyeztető Fórum tevékenységének gyermekvédelmi vonatkozásai Gesztelyi Tamás Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum A Debreceni KEF bemutatása KEF szakmai fórum 2003. óta működik Debrecenben

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai

Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Iskolapszichológusi feladatkörök és alkalmazási feltételek - a változó törvényi szabályozás tanulságai Előadók: N. Kollár Katalin, Tamás Márta 2012. április 24. Milyen törvények és rendeletek vonatkoznak

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását? Nyugat-Pannon Régió Pályázati Tanácsadóinak és Projektmenedzsereinek Egyesülete Munkaügyi ismeretek A grafológia szerepe a személyzeti munkában Hogyan segítheti a grafológia a jobb munkaköri légkör kialakulását?

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon

GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY. Gyermekjogok Magyarországon GYERMEKSZEMMEL A GYERMEKJOGI EGYEZMÉNY Gyermekjogok Magyarországon 2012 Az ENSZ Gyermekjogi egyezménye kimondja a gyerekek részvételi jogát az őket érintő ügyekben. 2012-ben az UNICEF Magyar Bizottsága,

Részletesebben

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása

Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása Dr. Balogh László: Az Arany János Tehetséggondozó program pszichológiai vizsgálatainak összefoglalása (In: Balogh-Bóta-Dávid-Páskuné: Pszichológiai módszerek a tehetséges tanulók nyomon követéses vizsgálatához,

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév

Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Az ajánlott szakdolgozati témák jegyzéke 2009/2010. tanév Dr. Adamik Mária: 1. A család intézményének változásai: kihívás a családsegítés szakmai koncepciói, intézményei és a szociális képzések számára

Részletesebben

Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja

Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja Nefelejcs ne felejts! 2012. május 25. Eltűnt gyermekek világnapja Május 25-én tartják az eltűnt gyermekek világnapját az 1979. május 25-én New Yorkban eltűnt 6 éves kisfiúra, Etan Patzra és társaira emlékezve.

Részletesebben

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ TESTÜLETE 12/2010. (IV. 20.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete a személyes gondoskodás keretébe tartozó egyes szociális és gyermekjóléti

Részletesebben

Kétegyháza KOMP-ra száll

Kétegyháza KOMP-ra száll Kétegyháza KOMP-ra száll Fekete Gabriella projektmenedzser Kétegyháza nagyközség Tartalmi-módszertani változás szükségessége Nemzeti alaptanterv Alapdokumentumok OKM Közoktatás-fejlesztési Stratégiája

Részletesebben

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról

5. napirend Beszámoló a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatokról 5. Napirend BESZÁMOLÓ az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96.

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

SZEMLE. Digi, dagi, daganat, kergeti a halakat

SZEMLE. Digi, dagi, daganat, kergeti a halakat SZEMLE Digi, dagi, daganat, kergeti a halakat Az ausztrál szerző, aki írása alapján évtizedek óta foglalkozik az iskolai kegyetlenkedés, a bullying problémájával, hasznos kötettel örvendezteti meg az olvasókat.

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18.

On-line kutatás intézményvezetık körében. Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. On-line kutatás intézményvezetık körében Erıszak az iskolában Lannert Judit, Kölöknet.hu, 2009. szeptember 18. A kutatás s céljac A kutatás mintája A problémák súlyossága az intézményvezetık szerint A

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT

T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT T E R V E Z E T MÓDOSÍTÁSOKKAL EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT ALAPÍTÓ OKIRAT A Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az 1891. évben nem megállapítható

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace

A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak Dana Jason Bhavin S p r i n g 2 0 0 9 C O U N 6 5 3 3 C r i s i s Dr. Pace A családon belüli erőszak nem kellene megtörténjen senkivel soha.kész! De megtörténik - és amikor megtörténik,

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE

AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE AKIK EGY CIPŐBEN JÁRNAK: SZÜLŐCSOPORT AUTISTA GYERMEKET NEVELŐ SZÜLŐK RÉSZÉRE Varga Nóra, Ráczné Kárpáti Márta Jósa András Oktatókórház Nyíregyháza, Gyermek Rehabilitációs Osztály BEVEZETÉS Szülőcsoportunkat

Részletesebben

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére

3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére 3. napirendi pont előterjesztése Báta Község Önkormányzata Képviselő-testületének 2013. április 17-i ülésére BÁTA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2012. ÉVI GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATELLÁTÁSÁNAK ÁTFOGÓ

Részletesebben