A hazagondozást hátráltató, illetve segítő tényezők vizsgálata. - műhelymunka -

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A hazagondozást hátráltató, illetve segítő tényezők vizsgálata. - műhelymunka -"

Átírás

1 A hazagondozást hátráltató, illetve segítő tényezők vizsgálata - műhelymunka - Készítette: Pálócziné Asztalos Ildikó pszichológus Petromán Anikó pszichológus Hajdúsági Lakásotthonok 4080 Hajdúnánás, Fürdő u január 27.

2 Tartalomjegyzék 1. Vizsgálat leírása 3 2. Módszerek bemutatása 4 3. Vizsgálati eredmények Hazagondozás iránti attitűdöt mérő kérdőív Fókuszcsoportos interjú Csoportvélemények összefoglalása Nevelők szerepe a hazagondozásban Nevelők észrevételei a gyermekek hazagondozás iránti attitűdjéről Intervíziós módszer Brainstorming (Ötletbörze) Összefoglalás Kitekintés Melléklet 2

3 A hazagondozást hátráltató, illetve segítő tényezők vizsgálata A vizsgálat célja: A hazagondozást befolyásoló tényezők vizsgálata, a sikertelenség okainak feltárása A nevelők hazagondozás, illetve szülők iránti attitűdjének feltérképezése Helyszín: Hajdúsági Lakásotthonok, Fürdő u. 1. Ideje: november-december Résztvevők: A Hajdúsági Lakásotthonban dolgozók, akik aktív kapcsolatban állnak a gyermekekkel. 5 csoportot alkottak a résztvevők: 36 fő + 3 fő családgondozó + 3 fő fejlesztőpedagógus = 42 fő. A csoportokra minden lakásotthonból egy-egy főt hívtunk meg, így lehetőség nyílt arra, hogy a team tagok megosszák egymással tapasztalataikat. Csoportvezetők: Alföldiné Ragyák Andrea - pszichológus Pálócziné Asztalos Ildikó - pszichológus Petromán Anikó - pszichológus Program leírása: 1) Vizsgálat célja, keretek tisztázása 2) Bemutatkozás 3) Hazagondozás iránti attitűdöt mérő kérdőív 4) Mit gondol a hazagondozásról? körkérdés: ráhangolódás a témára, egyéni véleményalkotás a kezdés előtt 5) Fókuszcsoportos interjú (téma: hazagondozás és szülők iránti attitűd) 6) Intervíziós módszer (esetelemzés) 7) Ötletbörze Az egyes szinteken milyen eszközökkel lehet segíteni a hazagondozás sikerességét? 8) Záró kör kérdések tisztázása 3

4 Módszerek bemutatása: 1) Hazagondozás iránti attitűdöt mérő kérdőív (ld. melléklet) A hazagondozás iránti attitűdöt mérő kérdőívet Jármi Éva gyermekvédelemben dolgozó pszichológus dolgozta ki. A csoportos munka megkezdése előtt került sor a kérdőívek felvételére, segítve ezzel a témára való ráhangolódást. A kérdőívet mindenki egyénileg töltötte ki, így az eredmények a csoportmunkát megelőző aktuális állapotról adnak képet. A kérdőív arra keres választ, hogy az intézményben dolgozó kollégák véleményét milyen gyakran kéri ki az intézményrendszer a kapcsolattartási kérdéseket illetően, milyen gyakran találkoznak a gondozott gyermek szüleivel, hogyan ítélik meg a gyermek-szülő kapcsolatot, ezen kívül vizsgálja a nevelő - szülő közötti együttműködés minőségét, valamint a kollégák megfogalmazhatják, hogy véleményük szerint az intézményrendszer egyes szintjein milyen eszközökkel támogatható a szülőgyermek kapcsolat erősítése, illetve növelhető a hazagondozás sikeressége. 2) Fókuszcsoportos interjú A fókuszcsoport egy kvalitatív módszer, mely a motivációkutatás elméletéből, illetve a pszichológiai tanácsadás gyakorlatából nőtte ki magát. A módszer egyre nagyobb teret hódít az antropológiában, a kommunikáció - és a szociológiai kutatásokban, a pedagógiában, a politikatudományban és a pszichológiában. A fókuszcsoport egy olyan kiscsoportos módszer, amelyet egy képzett csoportvezető, az ún. moderátor irányít. A fókuszcsoportban részt vevők száma 8 12 fő, ami biztosítja a csoport átláthatóságát, irányíthatóságát és kezelhetőségét. Vizsgálatunkban a csoporttagok száma 8-10 fő, ami lehetővé tette a még bizalmasabb légkör kialakulását. A fókuszcsoportos interjú nem egyszerű csoportos beszélgetés. A tagok a moderátor által feltett kérdésekre fókuszálnak, teret biztosítva a tagok közötti eszmecserének, csoport-interakciónak. A módszer a csoportfolyamatokra és a tagok között zajló kommunikációra épít. A fókusz elnevezésen azt értjük, hogy az ilyen csoportok fókuszában egy speciális téma áll, és ettől a témától a csoport nem tér el, illetve mindig visszatér rá. A moderátor feladata, hogy a beszélgetés témája mindig a fókuszban maradjon. 4

5 A fókuszcsoportos interjú témái: hazagondozás sikerének, illetve sikertelenségének okainak feltárása a lakásotthonban dolgozók szülők iránti attitűdjének vizsgálata A fókuszcsoportos interjú kérdései: 1. Milyen tényezők befolyásolják a hazagondozás sikerességét, illetve sikertelenségét? 2. Mi lehet az oka a gyermekek intézménybe kerülésének, illetve annak, hogy nem kerültek vissza a családjukhoz? 3. Véleményetek szerint milyen a lakásotthonban élő gyermekek viszonya a szüleikkel? 4. Mi jellemzi a kapcsolattartást? 5. Hogyan jellemezhető a szülő viselkedése a gyermek látogatása során? 6. Mi járhat a szülő fejében, amikor meglátogatja gyermekét a lakásotthonban? 7. Milyen áldozatokat hoznak a szülők a sikeres hazagondozás érdekében? 8. Milyennek látjátok a szülő-nevelő kapcsolatot? 9. Hogyan ítélik meg a szülők a nevelők munkáját? 10. Kialakulhat-e feszültség a szülő és a nevelő között? Miért? 3) Intervíziós módszer Az intervízió kollegiális szupervíziót jelent. A módszer segítségével (akár) különféle szakterületeken dolgozó szakemberek egy csoportja külső szupervizor jelenléte nélkül keres megoldást az őket foglalkoztató gyakorlati kérdésekre. A módszer segítségével a résztvevők a témával adott esetben a hazagondozással kapcsolatos kérdéseiket, problémáikat dolgozzák fel egy moderátor segítségével. Csoportunkban egy önként jelentkezőnek volt lehetősége, hogy bemutasson egy esetet a hazagondozás témakörén belül, amellyel kapcsolatban személyes, illetve szakmai kérdések merültek fel benne. A résztvevők körben ülnek, az önként jelentkező bemutatja az esetet, körülírja a problémát, majd megfogalmazza az őt leginkább foglalkoztató kérdést. Ezt követően a csoporttagoknak lehetőségük van kérdezni a fókuszba került kollégától a probléma mélyebb megértése céljából. A kérdések megválaszolása után a csoporttagok megfogalmazhatják hipotéziseiket a problémával kapcsolatban. 5

6 A következő szakaszban az önként jelentkező hátat fordít a csoportnak. A csoport ebben a helyzetben dolgozza fel a témát, elmondja, hogy szerinte miről szól a fókuszban lévő kolléga problémája. A csoporttagok által megfogalmazott hipotézisek a problémának különböző értelmezési keretet kínálnak. Ez elmélyítheti, és intenzívebbé teheti a probléma feldolgozását, megértését, illetve új értelmezési keretet nyújthat a problémát hozó kolléga számára, aki eközben jegyzeteli a hallottakat. Ezt követően az önként jelentkező visszafordul a körbe és reagál az elhangzottakra. 4) Brainstorming, ötletbörze Az ötletbörze csoportos feltáró munka, amelynek célja, hogy az egyének csoportos véleményalkotásából származó előnyöket hasznosítsák. Az ötletbörze során a csoport felvet egy problémát, valamint meghatároz egy célt. A moderátor ismerteti a probléma lényegét, felkéri a résztvevőket ötleteik megtételére és irányítja az ötletbörze folyamatát. Az ötleteket a moderátor jegyzeteli, és ez egészen addig folytatódik, amíg a csoportnak vannak újabb ötletei. Az ötletbörze során tilos a másik felvetését kritizálni, értékelni, vitatni annak hatékonyságát. Ezt követően az ötleteket értelmezni és csoportosítani kell. Esetünkben a cél a hazagondozás sikerességének a fokozása, így a csoportosítás aszerint történt, hogy az ötletek az ellátó intézményrendszer egyes szintjén miként valósulhatnak meg. Így az általunk feltett kérdés lényege: Melyik szinten milyen eszközökkel támogatható a hazagondozás sikeressége? A cél elérésének mikéntje a rendelkezésre álló erőforrások aktivizálásában, illetve az eddig fel nem tárt lehetőségek és eszközök felkutatásában rejlik. 6

7 Eredmények 1) Hazagondozás iránti attitűdöt mérő kérdőív a) Milyen feladatot látsz el az intézményben, ahol dolgozol? 1. ábra: A csoportbeszélgetésen résztvevők százalékos megoszlása munkakör szerint A csoportos beszélgetés résztvevőinek 86 százaléka (36 fő) gyermekfelügyelői feladatokat, 7 százaléka (3 fő) fejlesztőpedagógusi -, 7 százaléka (3 fő) család és utógondozói tevékenységet lát el. b) A gondozott gyermekek/fiatalok hány százalékának ismered a szüleit (legalább az egyiket)? A gondozott gyermekek/fiatalok hány százalékának a szüleivel tartod rendszeresen a kapcsolatot? A résztvevők a gondozott gyermekek 60 százalékának ismerik legalább az egyik szülőjét. Ugyanakkor a résztvevők a gondozott gyermekek szüleinek mindössze 25 százalékával tartják rendszeresen a kapcsolatot. 7

8 c) Milyen gyakran kérik ki a véleményed kapcsolattartási kérdésekben? 2. ábra: A résztvevők százalékos megoszlása arra vonatkozóan, hogy milyen gyakran kérik ki a véleményüket kapcsolattartási kérdéseket illetően A résztvevők 57 százaléka (24 fő) szerint nem szokták kikérni a véleményét kapcsolattartási kérdéseket illetően. A csoporttagok 36 százaléka (15 fő) szerint ritkán alkothatnak véleményt, míg a tagok 7 százaléka (83 fő) szerint ugyanolyan gyakran kérik ki véleményüket a kapcsolattartásra vonatkozóan, mint bármely más kérdésben. d) Előfordult-e már olyan eset, amikor a gyermek mélyebb ismerete nélkül kértek fel kapcsolattartással összefüggő vélemény írására, vagy szóban történő kifejtésére? A szülő ismerete nélkül kértek fel kapcsolattartással összefüggő vélemény írására, vagy szóban történő kifejtésére? A válaszadók közül mindenki nemmel felelt a fenti kérdésekre. 8

9 e) Milyennek ítéled az intézményben, illetve az alapellátásban dolgozó családgondozóval való szakmai kapcsolatodat? 3. ábra: A résztvevők százalékos megoszlása az alapján, hogy hogyan ítélik meg a családgondozóval való szakmai kapcsolatukat A válaszadók 12 százalékának (5 fő) nincs szakmai kapcsolata a családgondozóval, 36 százalékuk (15 fő) ritkán konzultál velük. A résztvevők 48 százaléka (20 fő) megfelelőnek ítéli a velük való szakmai kapcsolatot. Mindössze 5 százalékuk (2 fő) szerint nem megfelelő a kapcsolat. 9

10 f) Milyen gyakran találkozol a gondozott gyermek szüleivel? 4. ábra: A résztvevő százalékos megoszlása az alapján, hogy milyen gyakran találkoznak a gondozott gyermek szüleivel A válaszadók 7 százaléka (3 fő) nem találkozik a gondozott gyermek szüleivel. A résztvevők 2 százaléka (1 fő) heti rendszerességgel, 58 százaléka (24 fő) havi rendszerességgel, 33 százaléka (14 fő) évente 1-2 alkalommal találkozik a szülőkkel. 10

11 g) Milyen gyakori téma a team-gyűléseken a gyermek-szülő kapcsolat? 5. ábra: A résztvevő százalékos megoszlása az alapján, hogy véleményük szerint milyen gyakori téma a team-gyűléseken a gyermek-szülő kapcsolat A résztvevő 2 százaléka (1 fő) szerint soha nem téma a gyermek-szülő kapcsolat a teamgyűléseken. A válaszadók 17 százaléka (7 fő) szerint ritkán esik szó róla. 2 százalék (1 fő) szerint gyakran, 79 százalék (33 fő) szerint ugyanolyan gyakran téma a team-gyűléseken a szülő-gyermek kapcsolat, mint bármilyen más téma. 11

12 h) Milyennek látod az intézmény nevelési stratégiáját a vérszerinti szülővel való kapcsolat támogatása tekintetében? 6. ábra: A résztvevő százalékos megoszlása az alapján, hogy milyennek látják az intézmény nevelési stratégiáját a vérszerinti szülővel való kapcsolattartás támogatása tekintetében A résztvevők 2 százaléka (1 fő) szerint az intézménynek nincs nevelési stratégiája, így esetleges a szülővel való kapcsolat alakulása. A válaszadók 72 százaléka (30 fő) szerint vannak jó kezdeményezések az intézmény részéről, a vezetők elismerik a szülővel való kapcsolat erősítésének fontosságát, de még sokat kell fejlődni. A csoporttagok 26 százaléka (11 fő) szerint az intézmény nagy gondot fordít a szülővel való kapcsolat megerősítésére. 12

13 i) Milyennek látod a saját, illetve kollégáid és a szülők együttműködését, viszonyát? 7. ábra: A résztvevők százalékos megoszlása az alapján, hogy milyennek látják a kollégák és a szülők együttműködését, viszonyát A résztvevők 5 százaléka (2 fő) szerint negatív a kapcsolat, 10 százalék (4 fő) szerint semleges, változó. A válaszadók 74 százaléka (31 fő) szerint a kapcsolat megfelelő. 11 százalék (5 fő) szerint még a nagyon komoly problémákkal szülőkkel is sikeres az együttműködés. 13

14 28 j) Tapasztalod-e az alábbi problémákat a gyermek-szülő kapcsolat intézményi/nevelői támogatása terén? Az optimális kapcsolattartásnak objektív akadályai vannak (pl.: megfelelő helyiség hiánya). Sor ábra: A résztvevők százalékos megoszlása az alapján, hogy véleményük szerint az 4 optimális kapcsolattartásnak vannak-e objektív akadályai 3 A válaszadók 67 százaléka (28 fő) szerint az optimális kapcsolattartásnak nincsenek objektív Nem akadályai. A Elvétve résztvevők 17 százaléka Elég (7 gyakran fő) szerint elvétve van Nagyon akadálya jellemző a kapcsolattartásnak. A csoporttagok 10 százaléka (4 fő) gondolja úgy, hogy elég gyakran ütközik objektív akadályba a kapcsolattartás. 6 százalék szerint (3 fő) nagyon jellemző az objektív akadály megléte az optimális kapcsolattartás szempontjából. 14

15 23 A kapcsolattartásról visszatérő gyermek zaklatottsága miatt előfordul, hogy nem javasolják, vagy javasoljuk a kapcsolat fenntartását. 16 Sor 2 8. ábra: A résztvevők százalékos megoszlása aszerint, hogy javasolják-e a szülővel való 3 kapcsolat megszakítását, ha a gyermek a kapcsolattartást követően zaklatott A válaszadók 38 százaléka (16 fő) a gyermek zaklatottsága esetén sem javasolja a szülőgyermek kapcsolat Elvétve megszakítását. A résztvevők Elég gyakran55 százaléka (23 Nagyon fő) jellemző szerint elvétve javasolt a Nem kapcsolat megszakítása. 7 százalék (3 fő) szerint elég gyakran előfordul, hogy a gyermek zaklatottsága miatt nem javasolt a kapcsolat fenntartása. 15

16 A szülő életvitele csökkenti a nevelők pedagógiai 18 hatását (pl.: rossz modellt nyújt a szülő) Sor ábra: A résztvevők véleményének százalékos megoszlása arról, hogy szerintük a szülő életvitele csökkenti-e a nevelők pedagógiai hatását Nem Elvétve Elég gyakran Nagyon jellemző A résztvevők 7 százaléka (3 fő) szerint a szülők életvitele nem csökkenti a nevelők pedagógiai hatását. A válaszadók 31 százaléka (13 fő) szerint elvétve, 43 százalékuk (18 fő) szerint gyakran tapasztalható, hogy a szülők életvitele csökkenti a nevelők pedagógiai hatását. 19 százalék (8 fő) szerint nagyon jellemző a fentebb leírt jelenség. 16

17 A szülő nem tartja be ígéreteit, így újra traumatizálja a gyermekét a kapcsolattartás elmulasztásával. 24 Sor ábra: A résztvevők százalékos megoszlása az alapján, hogy tapasztalatuk szerint a szülők megszegik-e 3 ígéreteiket, így traumatizálva újra a gyereket A résztvevők 10 százaléka (4 fő) szerint nem tapasztalható, hogy a szülő nem tartja be Nem ígéreteit, így traumatizálva Elvétve újra a gyereket. Elég gyakran A válaszadók 7 százaléka Nagyon jellemző (3 fő) szerint elvétve tapasztalható a szülők részéről az ígéretek elmulasztása. 57 százalék (24 fő) szerint gyakran előfordul a fenti jelenség. A csoporttagok 26 százaléka (11 fő) szerint nagyon jellemző, hogy a szülő megszegi ígéretét. 17

18 Addig nem tud beilleszkedni a gyermek az intézménybe, amíg szoros kapcsolatban áll a szülővel. Elvétve Nem Sor 2 Elég gyakran 11. ábra: A résztvevők véleményének százalékos megoszlása az alapján, hogy szerintük jellemző-e, hogy a gyermekek addig nem tudnak beilleszkedni az intézménybe, amíg szoros kapcsolatban állnak a szülővel Nagyon jellemző A résztvevők 36 százaléka szerint (15 fő) nem tapasztalható, hogy a gyerekek addig nem Nem Elvétve Elég gyakran Nagyon jellemző tudnak beilleszkedni, amíg kapcsolatban állnak a szülővel. A válaszolók 50 százaléka (21 fő) szerint elvétve tapasztalható, hogy a gyerekek nem tudnak beilleszkedni addig, amíg szoros kapcsolatban állnak a szülővel. 12 százalék (5 fő) szerint gyakran, 2 százalékuk (1 fő) szerint nagyon gyakran tapasztalható a fenti jelenség. 18

19 2) Fókuszcsoportos interjú A fókuszcsoportos interjú során elhangzottak tartalmát elemezve kiemeltük az egyes kérdéskörökre adott legtipikusabb válaszokat, melyek mentén értelmezhető válik az intézményben dolgozó kollégák hazagondozás iránti attitűdje, valamint feltárhatók a hazagondozás viszonylagos sikertelenségének hátterében meghúzódó okai természetesen a teljesség igénye nélkül. A cél elsősorban annak a feltárása, hogy mit gondolnak a témáról a lakásotthonban dolgozó kollégák. A csoportokban a gyerekekkel közvetlen kapcsolatban álló kollégák vettek részt, így észrevételeikkel hiteles képet nyújtanak arról, hogyan zajlik a hazagondozás alapját képező kapcsolattartás a gyakorlatban. Az alábbiakban az egyes kérdéseknél azokat a gondolatokat emeltük ki, amelyek a leginkább meghatározták a csoportgondolkodást: Milyen tényezők befolyásolják a hazagondozás sikerességét, illetve sikertelenségét? Mi lehet az oka a gyermekek intézménybe kerülésének, illetve annak, hogy nem kerültek vissza a családjukhoz? A résztvevők a hazagondozás sikertelenségének hátterében meghúzódó okokat az egyes szinteken az alábbiak szerint látják: Társadalmi szinten: Napjainkban egyre fokozódik a munkanélküliség mértéke, ami az alacsony szocioökonómiai státusszal rendelkező családokat, illetve az alacsony iskolai végzettségű egyéneket érinti a leginkább. A szakmai végzettség hiánya növeli annak az esélyét, hogy az egyén munka nélkül marad, illetve jellemző körükben az alkalmi munkavállalás. A családfenntartó nem rendelkezik állandó jövedelemmel, az anyagi gondok halmozódnak, és a család a spirált alkotó problémával képtelen megküzdeni. A tehetetlenség és a megküzdési stratégiák hiánya miatt a problémával küzdő egyének gyakran a szenvedélybetegség rabjaivá válnak. A szülők gyakran párkapcsolati problémával küzdenek, illetve jellemző a szociális háló meggyengülése, hiánya. A problémák gyakran halmozódnak, ami növeli a gyermekek intézménybe való bekerülésének kockázatát. 19

20 Az állam a szülők támogatására elsősorban anyagi juttatásokat (segélyrendszer) biztosít, ami a csoport véleménye szerint önmagában nem alkalmas a probléma okainak orvoslására. Ráadásul a támogató rendszer akár konzerválhatja is a társadalmi szintű problémát, mivel az egyének nincsenek rákényszerítve helyzetük felülvizsgálatára. Szükség lenne a szociálisan hátrányos helyzetbe került egyének számára egy olyan szolgáltató-rendszer kiépítése, amely alkalmassá teheti őket a társadalomba való reszocializációra. Gyermekvédelmi ellátórendszer szintjén: Alapellátás szintjén: A családsegítő központokban dolgozó családgondozók megterheltek, ami komoly hátrányt jelent a professzionális munkavégzés szempontjából. A gyermekvédelmi alapellátás nem rendelkezik megfelelő személyi - és eszközrendszerrel, amely hatékonyabbá tehetné a családok gondozását, ezáltal csökkenthetné a gyermekek intézménybe való bekerülésének esélyét. Szülők szintjén: Minden gyermek története más. Vannak, akik kisgyermekkoruk óta az intézményben nevelkednek, és egyáltalán nem ismerik a szüleiket a kapcsolat teljes megszűnése, vagy a szülők halála miatt. Mások bekerülésük óta, illetve bizonyos idő elteltével rendszeresen tartják a kapcsolatot rokonaikkal. Az is gyakran előfordul, hogy a szülő az intézetben nevelkedő gyermekével nagykorúságát megelőző években veszi fel a kapcsolatot, melynek hátterében elsősorban anyagi érdekek húzódnak meg. Látható, hogy a szülők kapcsolattartási kezdeményezésének hátterében különböző motivációk állhatnak. A motivációs háttér, illetve annak mobilizáló szintje különösen fontos a hazagondozás szempontjából. Elsősorban azoknál a családoknál lehet sikeres a hazagondozás, melyeknél a motiváció alapja az érzelem, a gyermekhez fűződő, őszinte kötődés. Amikor a család létbiztonsága veszélybe sodródik, és a gyermek intézetbe kerül, több szinten is változás következik be a családi rendszerben. Minden családtag terhelt érzelmileg. A szülőnek döntést kell hoznia, hogy szembenéz-e a problémával, és megpróbál megoldást találni a helyzetre vagy meghátrál, és beletörődik a helyzetébe. A gyermek új helyzetbe és környezetbe kerül, amihez meg kell tanulnia alkalmazkodni. 20

21 A nevelők szerint a szülők biztonságban tudják gyermekeiket az intézményben, és emiatt nem szorgalmazzák a gyermekek hazakerülését. A bekövetkezett változásoknak köszönhetően egyfajta egyensúlyi helyzet alakul ki a családi rendszerben, és emiatt csökkenhet a hazagondozás iránti motiváció. A szülők gyakran ígérgetnek a gyerekeknek a kapcsolattartást illetően, ami felelőtlen szülői magatartásra és következetlen nevelési stratégiára utal. Emellett látnunk kell azt, hogy ennek hátterében gyakran saját lelkiismeretük megnyugtatása húzódik meg, illetve nem mernek saját gyermekeik szemébe nézni lelkiismeret-furdalásuk miatt. A szülői éretlenség és a gyermeknevelés felelősségének hárítása befolyást gyakorolhat a szülő hazagondozás iránti attitűdjére. Szakellátás szintjén: Gyermek szintjén: Az időszakos kapcsolattartások iránti kedv tekintetében eltérés mutatkozik a gyerekek körében, ami utalhat a szülő-gyermek kapcsolat minőségére, a kötődés milyenségére. A gyermekeknek gyakran ambivalens érzései vannak a hazakerülésükkel kapcsolatban. Megszokottá válik a kényelem, minőségi különbség tapasztalható az otthoni és az intézeti körülmények között, ami szerepet játszhat abban, hogy nem feltétlenül motiváltak a sikeres hazagondozásra. Ha az érzelmi kapcsolat minősége megfelelő szintű, az otthoni kedvezőtlenebb körülmények ellenére könnyebben megvalósítható a hazagondozás. 21

22 Véleményetek szerint milyen a lakásotthonban élő gyermekek viszonya a szüleikkel? A kapcsolattartás során hogyan ítélhető meg a szülő-gyermek kapcsolat? A gyermek bekerülését követő időszakban a szülő bűntudata hatást gyakorolhat a gyermek-szülő kapcsolat minőségére, illetve a kapcsolattartás rendszerességére. A meghiúsuló kapcsolattartások hátterében a szülőt gyötrő bűntudat állhat, így a látogatás elhagyása egyfajta én-védő mechanizmusként értékelhető. Ehhez szorosan kapcsolódik a szülő hivatalhoz, mint intézményhez fűződő ambivalens viszonya, melyet a korábbi negatív tapasztalatai táplálhatnak (pl.: kisebbrendűségi érzése miatt az ügyintézés akadályba ütközik). Kapcsolattartások alkalmával gyakran tapasztalható szülő-gyermek közötti feszültség, mely abból adódhat, hogy nincs közös élményük és témájuk. Minél több idő telik el a bekerülést követően, annál inkább eltávolodik egymástól a szülő és a gyermek, kommunikációjuk egyre beszűkültebb. Kommunikációjuk általában nem mutat túl az általános érdeklődésen ( Mikor jössz?, Mit hoztál?, stb.). A szülő gondoskodását gyakran úgy fejezi ki, hogy a látogatások alkalmával aránytalanul nagy mennyiségű étellel halmozza el gyermekét. A jelenség hátterében tudattalan folyamatok (pl.: bűntudat enyhítése, kötődés hiányának elfedése) húzódhatnak meg. Milyen körülmények között tudnak találkozni a szülők gyerekeikkel? A kapcsolattartások tekintetében gondot okoz a lakásotthonokban a megfelelő helyiség hiánya, amely az intim légkör kialakulásának egyik alapvető feltétele. Nehezíti a kapcsolat elmélyülését, hogy a szülő a gyerekkel csak a közös helyiségekben tartózkodhat, ahol gyakran jelen van a nevelő és az ott élő gyerekek is. A fent említett helyzet a nevelő diszkréciója és a gyerekek tapintatos viselkedése ellenére is igen gyakori. A másik problémaforrás a kapcsolattartás hétvégi időpontja, amikor a gyermekfelügyelők egy személyben felelősek gyermekért. Ebben a helyzetben a kapcsolattartásra érkező szülők jelenléte feszültséget generálhat a lakásotthon lakói körében (A látogatás érzelmileg felzaklathatja a gyerekeket, pl.: gyermek elmulasztja kötelességét. Itt kell megjegyeznünk, hogy azoknak a gyerekeknek, akikhez évek óta nem érkezik látogató, gyakran komoly bánatot okoz a társához érkező szülő jelenléte; a stb.). 22

23 Hogyan jellemezhető a szülő viselkedése a gyermek látogatása során? A gyermekfelügyelők beszámolója alapján a szülők viselkedésrepertoárja széles skálán mozog. A skála két végpontján a nevelőkkel együttműködő, illetve támadó magatartást mutató szülők állnak. Az együttműködő magatartás megnyilvánulása, hogy a szülő és a gyermekfelügyelő partnerként tekint egymásra a gyermeknevelést illetően. Támadó magatartású szülők utasítgatják a nevelőket, kritizálnak, a nevelőre hárítják a felelősséget. A felelősséghárítás egyik leggyakoribb példája a nevelők tapasztalata szerint az időszakos kapcsolattartáshoz fűződik. A szülő későn vagy nem kér gyámhivatali engedélyt, a gyermekének pedig azt mondja, hogy a gyám nem engedélyezte a szünidei kapcsolattartást. Ez a szituáció komoly feszültséget szülhet az érintett felek között. Vannak-e sztereotípiák a fejünkben, melyek mentén értékeljük a lakásotthonba bekerülő gyermekek szüleit? Hogyan ítéljük meg a lakásotthonban élő gyermekek szüleit? Jelen társadalmunkban a lakásotthonba bekerülő gyermekeket és szüleiket gyakran negatívan ítélik meg. Kifejezetten negatívan ítélik meg azokat a szülőket, akiknek gyermekei elhanyagolás, szenvedélybetegség, bántalmazás miatt kerültek gyermekvédelmi gondoskodás alá. Ezek az előítéletek intézményünkbe is gyakran begyűrűznek óhatatlanul. A nevelők nem feltétlenül vannak tisztában negatív előítéletekkel, amelyek hatást gyakorolhatnak viselkedésükre, megnyilvánulásaikra. Az előítéletek megszüntetése érdekében fontos a tudatosítás, illetve a megfelelő kezelési mód megtalálása, ami mély önismeretet és komoly önreflexiót igényel. A szülők megítélése nagymértékben függ attól, hogy látogatásuk alkalmával milyen állapotban jelennek meg. Gyakran megterhelő, ambivalens érzés a nevelő számára az alkoholos állapotban lévő, rendezetlen külsővel megjelenő szülő pozitív fogadása. Ebben a helyzetben a nevelő számára komoly kihívást jelent a megfelelő magatartás tanúsítása. Meg kell őrizniük higgadtságukat, és éreztetniük kell a szülőkkel, hogy a kitessékelés nem a személyüknek, hanem az állapotuknak szól. Tehát szükség van a határok felállítására, mert a nevelők véleménye szerint a szülőknek gyakran gondot okoz a szabályok felismerése és a hozzájuk való alkalmazkodás (pl.: alkoholfogyasztás kerülése kapcsolattartás idején). 23

24 Hogyan ítéli meg a szülő a nevelő munkáját? Milyen a szülő-nevelő kapcsolat? Kezdeményez-e beszélgetést a szülő a nevelővel? A szülő lakásotthonba tett látogatása aszimmetrikus helyzetet teremt a szülő és a lakásotthonban dolgozók között. A szülő a lakásotthont, mint intézményt a hivatallal azonosíthatja, ami a fentebb leírt érzelmeket még inkább felerősítheti. Ebből következhet, hogy a látogatások során ritkán veszik magukhoz a kezdeményezés lehetőségét. A nevelők kezdeményezőkészsége és a szülőkhöz való pozitív, nyitott hozzáállása feszültségoldó, leveszi a kezdeményezés olykor nyomasztó terhét a szülő válláról. Viselkedésükkel tehermentesítik a szülőt, ami gördülékenyebbé teheti a felek közötti kommunikációt. Ez fontos szempont, mivel a felek közötti kommunikáció jelenti a további együttműködés alapját. A beszámolók (és a tapasztalataink) alapján a nevelők a legtöbb esetben megpróbálnak a lehető legpozitívabban viszonyulni a szülőkhöz. A szülők bátran kérhetnek tanácsot a lakásotthonban dolgozóktól nevelési és más kérdésekben egyaránt. Megerősítést jelenthet a szülő számára a nevelő visszajelzése pozitív viselkedéséről, az életében bekövetkező előremutató változásokról. A kapcsolatteremtés módjának megválasztása nem egyszerű feladat, mivel eltérő a felek nyelvhasználata, iskolázottsági és társadalmi szintje. A gyermekvédelmi dolgozók feladata, hogy megtalálják azt a hangnemet, kommunikációs szintet, amellyel megszólíthatja a másik felet. A szülő-nevelő kapcsolatot mindkét fél részéről belső, tudattalan folyamatok befolyásolják, ebben segítséget nyújthatnak az intézményben dolgozó pszichológusok. A szülő nevelői szerepe ideiglenesen szünetel, ami némelyekben frusztrációt indukálhat. Az egyén frusztráció-tűrésének - és a helyzetfelismerő készségének szintjétől függ, hogy milyen módon fog reagálni a fennálló szituációra. Előfordulhat, hogy ezzel kapcsolatos negatív érzéseit a nevelőre vetíti, ami ok nélküli harag, düh, féltékenység formájában mutatkozhat meg. A szülők részéről gyakoriak a nevelő iránti ellenséges megnyilvánulások, emiatt a nevelők gyakran érzik úgy, hogy a szülők ellenfélnek tekintik őket a gyermek szeretetéért való küzdelemben. A szülő gyakran irányítói szerepre kíván törni, ami a tehetetlenség-érzése miatt kellemetlen érzéseket indukálhat a nevelőben. Az adott helyzetben nehezített a valós kommunikáció kialakulása a felek között. A fentebb leírtak ellenére gyakoriak a pozitív példák is, amikor a szülő kifejezi a nevelő iránti tiszteletét és háláját. 24

25 A nevelőben is intenzív lelki folyamatok zajlanak. A nevelői munka szívet melengető sikere a nevelő és gyermek közötti kötődés kialakulása. A kötődés kialakulásával a nevelőben megfogalmazódik a féltés érzése. Tapasztaljuk, hogy a gyermekből milyen intenzív érzelmeket vált ki a szülők látogatása, illetve annak elmaradása a szülő miatt. Ebben az esetben a nevelőben féltéséből fakadóan negatív érzések alakulhatnak ki a szülő iránt, ami viselkedéses és metakommunikációs szinten egyaránt tükröződhet. Ezt a szülő észleli, és a percepció alapján ad válaszreakciót. A közöttük zajló kommunikáció a két fél közötti interakció eredménye, tehát egymás viselkedésére adott válaszok. Ha a tudattalan folyamatoknak köszönhetően negatív színezetű a kommunikáció, félreérthetik egymást a felek, kialakul egy ördögi kör. Szerencsésebb a helyzet, ha a felek között valódi párbeszéd alakul ki, ami előrevetíti a félreértések tisztázását, a szülő-nevelő kapcsolat minőségének és a közöttük zajló kommunikációs szint megváltozását. A nevelők szerepe a hazagondozásban A csoportbeszélgetések során körvonalazódott egy olyan tendencia, amely felhívta a figyelmünket arra, hogy a nevelőkben munkálkodó érzelmek közvetve hatást gyakorolhatnak a hazagondozás kimenetelére. A csoportokban felmerülő érzelmi színezetű gondolatok közül a leggyakoribbak: - Évekig gondozzuk a gyerekeket, ennek ellenére a hazagondozás után semmiféle visszajelzés nincs arra vonatkozóan, hogy a gyermek milyen életkörülmények között él. - Nem vagyunk mi boszorkányok. Miért vágják el a kapcsolatot, amikor a gyerek kikerül innen? - Mi mindent megteszünk azért, hogy a gyermek hazakerüljön, a szülő semmit. Azért nem, mert a szülő nem tudja, mit tegyen. - A szülők motivációjával van baj, nem is akarják hazavinni őket. - Még nem láttam olyat, hogy a szülő foggal-körömmel ragaszkodna a gyermekhez. - Megtanítja az állam, hogy mindent megkap ingyen. Gyakorlatilag mindent megkap, anélkül, hogy az ujját mozdítaná. - Nem rajtunk múlik a hazagondozás. - A szülő külön büszke arra, hogy munkát ad a lakásotthonban dolgozóknak. 25

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23.

A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében. 2014. szeptember 23. A gyermekjóléti szolgálatok feladatai a nevelésbe vétel szabályainak tükrében 2014. szeptember 23. Szempontsor Eddigi tapasztalatok: Teljes körű adatszolgáltatás a gyámhivatalok felé Egyre jobb minőségű,

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2013. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei

A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása. Az együttműködés lehetőségei A gyermekjóléti szolgálatok működésének bemutatása Az együttműködés lehetőségei Gyermekvédelmi rendszer jogi háttere 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 15/1998. (IV.

Részletesebben

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013.

A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat. Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. A gyermekvédelmi szakellátás iránti szükséglet és az ellátási kínálat Gulyásné dr. Kovács Erzsébet CSILI 2013. Miről lesz szó az ellátási igények háttere bekerülési okok a bekerülők jellemzői a bent lévők

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2012. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Burnout, Segítő Szindróma

Burnout, Segítő Szindróma TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Burnout, Segítő Szindróma Hőhn Ildikó ellátottjogi képviselő. Segítő attitűd és a jogvédő Az attitűd étékelő

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2006

Közhasznúsági jelentés 2006 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2006 Nyíregyháza, 2007-04-02 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL

A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL A NYÍRTELEKI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÓ KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLAT NAGYCSERKESZ KÖZSÉG ELLÁTÁSI HELYÉNEK BESZÁMOLÓJA 2014. ÉVBEN VÉGZETT FELADATOKRÓL Tartalom Az intézmény tevékenysége Szakmai egység, személyi

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás

A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás A tankerületi szakértői bizottsági tevékenység és a nevelési tanácsadás Kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: - különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, - a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28.

A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben. 2013. május 28. LÁNG, PARÁZS, HAMU A kiégés veszélyei és kezelésének lehetőségei az egészségügyben 2013. május 28. A kiégési tünetegyüttes (burnout szindróma) jelensége Technológiából átvett fogalom: az energiaforrás

Részletesebben

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József

Magyar Elektrotechnikai Egyesület. Program 2013-2016. Béres József Tervezet Magyar Elektrotechnikai Egyesület Program 2013-2016 Béres József Budapest, 2013. március 8. 2. oldal Bevezetés A MEE Alapszabályának 11 11.4. Jelölés pontjának értelmében a Jelölő Bizottság által

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2010. évben Szálka községben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ;

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; 5. napirendi pont: Előterjesztés A gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok átfogó értékelése a 2014. évről ; Előadó: Domjánné dr. Fehérvári Diána aljegyző A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek

Részletesebben

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél

Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél Szociális információnyújtás a Pro-Team Nonprofit Kft.-nél A szolgáltatás átfogó és operatív célja A Pro-Team Nonprofit Kft. rehabilitációs akkreditált foglalkoztató, ahol több mint 2000 fő megváltozott

Részletesebben

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei

A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei A Fővárosi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és a kerületi gyermekjóléti szolgáltatók együttműködésének szakmai alapelvei közösen megfogalmazott szabályok, alapvetések 2014. július 1. Az együttműködés általános

Részletesebben

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK

Mohamed Aida* 58% 27% 42% EGYÉNI STRESSZLELTÁRA. (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT SZOKÁSOK /JELLEMZŐK Mohamed Aida* EGYÉNI STRESSZLELTÁRA (valós eredmény kitalált névvel) STRESSZHATÁSOK 100-66% 65-36% 35-0% 27% EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT 0-35% 36-65% 66-100% 42% SZOKÁSOK /JELLEMZŐK 0-35% 36-65% 66-100% 58% Cégnév:

Részletesebben

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT

GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT Encs és Térsége Szociális Társulás fenntartásában- által működtetett Gondozási Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat GONDOZÁSI KÖZPONT CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT INÁNCS TELEPÜLÉSRŐL

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017

POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Pécsely Község POLGÁRMESTER 8245. Pécsely, Vásártér u. 148/a. Tel/fax:87/445-017 Átfogó értékelés Pécsely Község Önkormányzata gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2014. évi ellátásáról "A gyermekek

Részletesebben

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON

STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON STRESSZ KEZELÉS MESTERFOKON Tény, hogy a munkavállalók munkahelyi, családi és magán életi problémái nagymértékben képesek befolyásolni a munkavállaló munkahelyi teljesítményét, és ez által közvetett vagy

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen

Beszámoló. a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Beszámoló a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat szakmai tevékenységéről, Röjtökmuzsaj településen Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek

Részletesebben

Az iskolapszichológiai,

Az iskolapszichológiai, Az iskolapszichológiai, óvodapszichológiai ellátás Készítette: Czirjákné Vértesi Marianna klinikai gyermek szakpszichológus B.-A.-Z. Megyei Ped.Szakszolg. Miskolci Tagintézményének igazgatója Pszichológiai

Részletesebben

Gyermekvédelmi munkaterv

Gyermekvédelmi munkaterv DÉVAVÁNYAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT ÓVODAI,BÖLCSŐDEI INTÉZMÉNYEGYSÉG 5510 Dévaványa, Eötvös út 2. Telefon/fax: 06-66/483-149 E-mail: devaovik@gmail.com BÖLCSŐDEI Gyermekvédelmi munkaterv Készítette:Diósné

Részletesebben

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor

Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek. Groska Éva mentor Hogyan adjuk, és hogyan fogadjuk az önkéntes tevékenységet? Önkéntes motivációk és önkéntes menedzsment elemek Groska Éva mentor Az önkéntes szemszögéből felmerülő szempontok 1. Milyen tevékenységeket

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03.

Egészségfejlesztés és egészség. Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Egészségfejlesztés és egészség coaching Pszicho-szociális- és egészség kockázatok kezelése JUHÁSZ ÁGNES PhD 2012.03.03. Bevezetés Kulcsfogalmak Egészségfejlesztés Egészség coaching A változás szakaszai

Részletesebben

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete

Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete. 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete Biharkeresztes Város Önkormányzat Képviselő-testülete 8/2007. (II. 1.) BVKt rendelete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény helyi végrehajtásáról I. Rész Biharkeresztes

Részletesebben

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata -

8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért. - képzési program folyamata - ELŐKÉSZÍTÉS: 8. sz. melléklet Pszicho-szociális nevelési program a foglalkoztathatóságért - képzési program folyamata - A tanfolyam meghirdetése időpontok megjelölésével Jelentkezők regisztrálása A jelentkezők

Részletesebben

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat!

Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Tisztelt Módszertani Gyermekjóléti Szolgálat! Magyarországon évente 1000 serdülőkorú lányból 30 lesz várandós nagykorúságának betöltése előtt. Közel felük megszakíttatja terhességét, másik felük pedig

Részletesebben

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére

Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére Képzési ajánlat a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Helyi Szervezetei és Tagozatai részére KÉSZSÉGFEJLESZTŐ TRÉNINGEK Budapest, 2015. január A MEGGYŐZÉS ESZKÖZEI Hogyan kezeljük különböző típusú ügyfeleinket?

Részletesebben

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány

ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány ÖSSZJÁTÉK Család és Kapcsolati Műhely Alapítvány Mottó LÁTNI ÉS HALLANI azt, ami bennem van, és nem azt, aminek lennie kellene; ELMONDANI azt, ami érzek

Részletesebben

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János

Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés. Vezető János Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérés április 18, 2011 Végezte Innermetrix Hungary Copyright Innermetrix, Inc. 2008 1 IMX Szervezeti Egészség Felmérés Üdvözöljük az Innermetrix Szervezeti Egészség Felmérésén!

Részletesebben

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA

A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA A CIVIL ÉS A VÁLLALKOZÓI SZFÉRÁVAL KIALAKÍTHATÓ KAPCSOLATOK MEGSZERVEZÉSÉNEK FOLYAMATA ÁR-07 1. AZ CÉLJA Kialakítani egy olyan szabályozott folyamatot, mely egy éves időcikluson belül tartalmazza és feldolgozza

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése

Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára. Célok. A képzés moduljai. Első modul. Önbecslés, önbizalom fejlesztése Önmenedzselés Képzés megváltozott munkaképességű személyek számára Célok Segíteni a megváltozott munkaképességű személyeket abban, hogy hatékonyan kezeljék a munkahelyi stresszt, változásokat, negatív

Részletesebben

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban

Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban Jövőt mindenkinek! Kihívások és lehetőségek a köznevelési kollégiumok mindennapjaiban 2014 Krízisállapotok nagykamasz- és fiatalfelnőtt-korban előadó - Szőke András - krízistanácsadó szakpszichológus andrasszoke@gmail.com

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON

AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON AUTISTA MAJORSÁG VIDÉK ÉS EGYÉNI FEJLESZTÉSI PROJEKTEK MAGYARORSZÁGON KŐVÁRI EDIT VIDÉKFEJLESZTŐ SZOCIÁLIS MUNKÁS, AUTISTÁK ORSZÁGOS SZÖVETÉSÉNEK ELNÖKE SZÜKSÉGLETEK KIELÉGÍTETTSÉGE AUTIZMUSBAN Szint Jól

Részletesebben

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.

AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN. Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged. AZ AGRESSZÍV ÉS A SEGÍTŐ VISELKEDÉS ALAKULÁSA ÓVODÁS KORBAN Zsolnai Anikó SZTE BTK Neveléstudományi Intézet zsolnai@edpsy.u-szeged.hu Szociális kompetencia társas viselkedés Nagy József (2000): A szociális

Részletesebben

TI és ÉN = MI Társas Ismeretek és Érzelmi Nevelés Mindannyiunkért Érték- és értelemközpontú kísérleti program kisiskolásoknak 1 PATAKY KRISZTINA iskolapszichológus, logoterápiai tanácsadó és személyiségfejlesztő,

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Beszéljünk róla! Program címe: Tanúsítvány száma: 4/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7.

Beszéljünk róla! Program címe: Tanúsítvány száma: 4/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7. Program címe: Beszéljünk róla! Tanúsítvány száma: 4/2015 Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. május 7. Kérelmező neve: Forrás Lelki Segítők Egyesülete Program rövid leírása Célcsoport: 12-14 illetve,

Részletesebben

Érzelmeink fogságában Dr. József István okl. szakpszichológus egyetemi docens Érzelmi intelligencia Emotional Intelligence Az érzelmi intelligencia az érzelmekkel való bánás képessége, az a képesség, amivel

Részletesebben

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050)

A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) A PÁPAI POLGÁRMESTERI HIVATAL SZERVEZETFEJLESZTÉSE (ÁROP-1.A.2/A-2008-0050) I. A pályázat keretében megvalósuló képzések Döntéshozatal Célja: a résztvevők megismerik és gyakorolják a hatékony, önérvényesítő

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK

TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK TÁJÉKOZTATÓ LEENDŐ NEVELŐSZÜLŐKNEK Kedves Leendő Nevelőszülők! A nevelőszülői hivatásról számos hiedelem, kedvező, vagy éppen kimondottan negatív vélemény hallható, olvasható. A közvélemény gyakran fogalmaz

Részletesebben

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete. A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tápiószecső Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (III. 20.) önkormányzati rendelete A gyermekvédelem helyi rendszeréről Tartalomjegyzék I. FEJEZET ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletesebben

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK

WESLEY JÁNOS LELKÉSZKÉPZŐ FŐISKOLA SZOCIÁLIS MUNKA SZAK Tantárgy elzése Terepfeldolgozó 2. Tantárgy oktatójának Almásy Judit nappali tagozaton 4 tanóra/ hét óraadó tanár, szupervízor A megbeszélések kiscsoportos formában, egy szemeszter keretében zajlanak.

Részletesebben

Módszertani ajánlás. Szakmai ajánlás tervezete Esetnapló használatára és nyomtatványának elkészítésére

Módszertani ajánlás. Szakmai ajánlás tervezete Esetnapló használatára és nyomtatványának elkészítésére Módszertani ajánlás Szakmai ajánlás tervezete Esetnapló használatára és nyomtatványának elkészítésére A családsegítő szolgálat családgondozási feladatokat lát el, ellátásokat közvetít, és szervezési tevékenységet

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére

A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Konferencia a női egészségről az emlő egészségéről 2011. szeptember 21. Novotel Budapest Centrum A kiégés problémája a szakmai és civil segítő munkákban, hasznos tippek a probléma csökkentésére Bánfi Ildikó

Részletesebben

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT

TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT TÁMOP-1.4.3-12/1/-2012-0027 KÉPZETT FIATALOK PÜSPÖKLADÁNY VÁROS FEJLŐDÉSÉÉRT A TÁMOGATÁS RÉSZCÉLJA A TÁMOP 1.4.3 pályázati kiírás keretében olyan kezdeményezéseket támogattak amelyek innovatív megoldásokkal

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére

ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2013. december 12. napján tartandó ülésére Tisztelt Képviselő-testület! A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 2014. január 1.

Részletesebben

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM

A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA. Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM A KONZULTÁCIÓ FOLYAMATA Konzultáció a segítésben WJLF ÁSZM TANÁCSADÁSI MODELLEK I. Számtalan konzultációs terület és elmélet: a konz. folyamat leírására sok elképzelés született 1. Általános tanácsadási

Részletesebben

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére

Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére 6. napirendi pont E L Ő T E R J E S Z T É S Csabdi Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. május 28-i soros ülésére Előterjesztés címe és tárgya: Beszámoló a gyermekvédelmi és gyermekjóléti feladatok

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül

Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Társszakmák közti együttműködés gyakorlati megvalósulása az alapellátáson belül Sorompó Anett, Dr.Paraicz Éva, Dr.Hegyi Márta, Dr.Hirsch Anikó MRE Bethesda Gyermekkórház, Budapest Kórházi szociális munka

Részletesebben

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei

Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei Záró kerekasztal- A pályázat tapasztalatai és eredményei 2016. 06. 20. Autizmus-specifikus nevelés és oktatás támogatása V. AUTMENTOR 2015 Együttműködés Mi az, ami képessé tesz bennünket, hogy elérjünk

Részletesebben

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN

KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN KIEMELT PROJEKT AZ ELEMZÉSI FELADATOK TÜKRÉBEN Kostyál L. Árpád elemzési alprojekt vezető TÁMOP-5.2.6-13/1-2014-0001 kiemelt projekt Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet Budapest - Moha Ház, 2014.12.12.

Részletesebben

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján

Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján Hétfa Kutatóintézet Nyugat-Pannon Terület- és Gazdaságfejlesztési Nonprofit Kft. Helyzetkép a foglalkoztatási együttműködésekről a 2015. évi adatfelvétel alapján A TÁMOP 1.4.7.-12/1-2012-0001 FoglalkoztaTárs

Részletesebben

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről

Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete. a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2011.(IX.16.) önkormányzati rendelete a gyermekek védelméről Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

Részletesebben

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013.

GYERMEKVÉDELMI ÉVES MUNKATERV 2012 2013. Körösladányi Általános Művelődési Központ Zöldág Napköziotthonos Óvodája és Bölcsődéje 5516 Körösladány, Arany János utca 7. E-mail: klovoda@fuzestv.hu; zoldagovi@gmail.com / Web: www.amkkorosladany.hu

Részletesebben

Velem községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához

Velem községi Önkormányzat Képviselőtestülete. 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához ELŐTERJESZTÉS Velem községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. május 12-i ülésének 4. napirendi pontjához Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997.

Részletesebben

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10

2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 HÍRLEVÉL 2014/I. 2014-BEN IS LEHETŐSÉG VAN KREDITPONTSZERZŐ TANFOLYAMAINKON TÖRTÉNŐ RÉSZVÉTELRE A TÁMOP-5.4.10 kiemelt projekt keretében az idén is indulnak térítésmentes, a továbbképzési kötelezettség

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT!

SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Engedj játszani! SZERETETTEL KÖSZÖNTÖM A PEDAGÓGIAI ASSZISZTENSEK I. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁNAK RÉSZTVEVŐIT! Ha csak lehet, játszik a gyermek. Mert végül a játék komolyodik munkává. Boldog ember, ki a munkájában

Részletesebben

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál

A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLATOK ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA SIÓFOK 2011.05.11. Takács Imre előadása A szociális munka lehetőségei a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatoknál 1. A TEREP ELVÁRÁSAI

Részletesebben

Közhasznúsági jelentés 2007

Közhasznúsági jelentés 2007 Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület Közhasznúsági jelentés 2007 Nyíregyháza, 2008-05-26 Tartalom 1. A szervezet alapadatai 2. A Segítő Kéz 2003 Szociális Egyesület számviteli beszámolója 3. Kimutatás a

Részletesebben

Bevezetés, ráhangolódás

Bevezetés, ráhangolódás Beszélgetés Csoport helye: Edelény létszáma összesen (fő): 20 időpontja: 2010.11.26. ebből férfiak száma (fő) 8 moderátor: Lepsényi Ildikó életkor év (átlag vagy tól-ig) 12-18 Bevezetés, ráhangolódás 1.

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus 1 Asszertivitás (Sam R. Lloyd alapján) Jelentése: Pozitívan gondolkodunk Önérvényesítő módon viselkedünk Önbizalmat érzünk 2 Önmagunk és

Részletesebben

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE

A GYERMEK TÁRSAS KÉSZSÉGEINEK FEJLESZTÉSE Tartalom A KÖNYVRÔL 11 BEVEZETÉS 13 Kommunikációs készségek 14 Társas készségek 14 Fejleszthetôk-e tanítással a kommunikációs és a társas készségek? 15 Miért kell a gyermeknek elsajátítania a kommunikációs

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II.

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Szervezeti kommunikáció I. 85. lecke Szervezeti kommunikáció

Részletesebben

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély?

Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? Sorompó Anett szociális munkás Rehabilitáció helyett életfogytiglani segély? MRE Bethesda Gyermekkórház Rehabilitációs osztály Humántőke A humántőke fogalma azt fejezi ki, hogy az egyén szellemi és fizikai

Részletesebben

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus

Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében. Leiner Károly tanító, gyógypedagógus Az osztályfőnök szerepe, lehetőségei a veszélyeztetett tanulók megsegítésében Leiner Károly tanító, gyógypedagógus A veszélyeztetettség különböző szakterületek általi meghatározásai: Gyermekvédelmi definíció:

Részletesebben

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1.

Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről. 1. Beleg Község Önkormányzata Képviselő-testületének./2015. (..) önkormányzati rendelete a gyermekvédelem helyi rendszeréről Beleg Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a gyermekek védelméről és a gyámügyi

Részletesebben

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása

A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek és alapfeladatainak bemutatása TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere I/I. A gyermekjóléti alap és gyermekvédelmi szakellátási rendszer intézményeinek

Részletesebben

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások.

CÉGBEMUTATÓ. Emberközpontú üzleti megoldások. CÉGBEMUTATÓ Emberközpontú üzleti megoldások. A Viapan Group tíz üzletágával Magyarország meghatározó humánerőforrás-szolgáltatója. Cégcsoportunk komplex és egyedülállóan innovatív szolgáltatás nyújt, amelynek

Részletesebben

Bálint Éva - Urbanics Ildikó

Bálint Éva - Urbanics Ildikó Bálint Éva - Urbanics Ildikó Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Koponya-agysérültek Rehabilitációs Osztálya ORFMMT XXXI. Vándorgyűlése 2012. Szombathely Ha nem tudom, hogy nem tudom, azt hiszem, hogy

Részletesebben

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság

Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Nemzeti Erőforrás Minisztérium Szociális, Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkárság Dudás Zoltán Gyermekvédelmi és Gyámügyi Főosztály Új Megegyezés 2010 Nemzeti Együttműködés Programja Szociális

Részletesebben

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág

MEDIÁCIÓS KÉPZÉS. Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung. Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág MEDIÁCIÓS KÉPZÉS Szükségünk van másokra, hogy önmagunk lehessünk C. G. Jung Dr. Fellegi Borbála dr. Vajna Virág A MEDIÁTOR KÉPESSÉGEI Objektivitás: mindkét felet erősíteni, támogatni, még akkor is, ha

Részletesebben

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.

Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3. Életreval(l)ó Hajdúhadházi térségben élő hátrányos helyzetű, inaktív nők komplex önálló életvitelre való felkészítése TÁMOP-5.3.1-C-09/2-2010-0102 PÁLYÁZÓ: Segítők Innovatív Közössége Közhasznú Egyesület

Részletesebben

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek

É R T É K E L É S. a program szóbeli interjúján résztvevő személyről. K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek É R T É K E L É S a program szóbeli interjúján résztvevő személyről K é p e s s é g e k, f e j l e s z t h e tőségek, készségek Értékelés: A terület pontozása 1-5 tartó skálán, ahol az egyes pontszám a

Részletesebben

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Decs Nagyközségben végzett tevékenységéről

Beszámoló. a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának. 2014. évben Decs Nagyközségben végzett tevékenységéről Beszámoló a Szekszárd Megyei Jogú Város Humánszolgáltató Központ Gyermekjóléti Központjának 2014. évben Decs Nagyközségben végzett tevékenységéről A beszámoló a 149/1997. (IX.10.) Kormányrendelet 10. számú

Részletesebben

Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai

Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai Interjúvázlat szenvedélybetegséggel küzdők családjai Interjúvázlat Kvalitatív vizsgálat a szenvedélybetegséggel küzdők családtagjainak körében. A szenvedélybetegséggel küzdők körében végzett kutatás harmadik

Részletesebben

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.)

Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E. MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) Az Egri Családsegítő Intézet tagintézményeinek H Á Z I R E N D J E MÓDSZERTANI GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONT (Eger, Mindszenty G. u. 12.) A házirendben foglaltak biztosítják a Gyermekjóléti Központ szolgáltatásait

Részletesebben

EMBERISMERET ÉS ETIKA

EMBERISMERET ÉS ETIKA Emberismeret és etika emelt szint 0911 É RETTSÉGI VIZSGA 010. október 7. EMBERISMERET ÉS ETIKA EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ NEMZETI ERŐFORRÁS MINISZTÉRIUM 1. Esszé

Részletesebben

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II.

Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. TÁMOP-5.5.7-08/1-2008-0001 Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ Gyermekvédelmi ellátás rendszere II. Előadó: Kátainé Lusztig Ilona gyermekjogi képviselő 2013. október

Részletesebben