Alap fejezet száma és megnevezése: 68. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap

Átírás

1

2

3 Alap fejezet száma és megnevezése: 68. Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap Alap felett rendelkező megnevezése: Alapkezelő megnevezése: Pénzügyminiszter Magyar Államkincstár Az elkülönített állami pénzalap szöveges beszámolója A évi LVIII. törvénnyel létrehozott Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap az ár- és árvízből eredő belvízkárok megtérítésében való önkéntes részvételre ösztönző elkülönített állami pénzalap, amelybe a Magyar Köztársaság területén a veszélyeztetett területeken lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személyek szerződés alapján befizetést teljesítenek, ezáltal jogosulttá válnak a káresemények utáni kártalanításra. Az Alapnak december 31-én 1035 érvényes szerződése volt, 10 így előző évhez képest eggyel több megyében és Budapesten év végéhez képest megduplázódott a kártalanítási szerződések száma. A Kormány Magyarország folyóin, 2006 tavaszán kialakult rendkívüli árvíz, valamint az ország egyes területein ezen év első hónapjaiban bekövetkezett jelentős belvíz miatt keletkezett károk enyhítése érdekében alkotta meg a 155/2006. (VII. 26.) Kormányrendeletet. A károsultak ez alapján támogatást igényelhettek, amelynek egyik feltétele vagy lakásbiztosítás kötés, vagy a WMA-val való szerződéskötés volt. A kormányrendelet előírása következtében október hónaptól kezdve ugrásszerűen megnőtt a WMA szerződésállománya, amelynek hatása tovább érzékelhető 2007 évben is. A hivatkozott Kormányrendelet következtében a december 31-én 505 érvényben lévő kártalanítási szerződése volt az Alapnak, amely ig 1035 re növekedett. A 1035 kártalanítási szerződés megyénkénti eloszlása az alábbiak szerint alakult: Budapesten 30, Győr-Moson-Sopron megyében 6, Komárom-Esztergom megyében 14, Tolna megyében 14, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 17, Borsod- Abaúj-Zemplén megyében 19, Csongrád megyében 142, Pest megyében 159, Jász- Nagykun-Szolnok megyében 199 és Békés megyében 432 a WMA szerződésállománya. Új belépőként megjelent Baranya megye 3 új szerződéssel. E növekedés a megnevezett Kormányrendelet hatására már meghaladta az erre az évre prognosztizált 450 új kártalanítási szerződésszámot.

4 A évről szóló költségvetési törvény alapján, az Alapkezelő a működési költségének finanszírozására Ft bevétel volt előirányozva, melyből a kártalanítási szerződésekhez kapcsolódó díjak előirányzata Ft, költségvetési támogatás előirányzata Ft volt. A költségvetési támogatásként előirányzott Ft bevétel rendelkezésre bocsátása az I.-IV. negyedévi finanszírozási terveknek megfelelően megtörtént. Az Alapnak egyéb, a jogszabályok szerint lehetséges bevétele (pl. önkéntes nem rendszeres befizetésekből, adományokból, nemzetközi segélyből, működési célú pénzeszköz átvételből) nem volt. A kártalanítási szerződésekhez történő rendszeres befizetések összege Ft. A rendszeres befizetések összegét csökkenti a 2007-befizetett, de létre nem jött szerződés, illetve szerződés-megszűnés miatt 2007-ben visszautalt Ft, így a rendszeres befizetések összege Ft, mely összegből Ft befizetése érvényes szerződés nélkül történt. Ennek megfelelően a WMA kártalanítási szerződésekkel kapcsolatos bevétele Ft, melyből a tényleges pénzforgalmilag teljesült bevétel Ft, a fennmaradó Ft az előző évi függő bevételekből került átvezetésre december 31-én a függő bevételek összesen ,- Ft, ebből ben ,- Ft a rendszeres befizetésekre, a 801-es KTK-ra kerültek átvezetésre (ezek a 2006-ban kötött szerződések, de 2007-ben jöttek érvényesen létre). Az érvényesen létre nem jött szerződésekre befizetett díjakat visszautaltuk, ami ,- Ft volt ( = Ft a korábbi évi függő bevételek). A tárgyévben 7.570,- Ft érvényes szerződések nélküli befizetések kerültek a függő bevételre, így december 31-én összesen = ,- Ft volt a függő bevételek záró összege. Mindezek figyelembe vételével az Alap évi összes bevétele Ft-ra teljesült. Az Alap eredeti kiadási előirányzata a bevételi oldallal egyezően Ft volt. Az év közben felmerült kártalanítási igény miatt a kiadási oldalon Ft összegben előirányzat-módosításra került sor, így az Alap módosított kiadási előirányzata Ft lett. Az év során a kiadások elmaradtak az előirányzottól ben a kiadások összege Ft. Ebből az összegéből Ft a működési célú pénzeszköz átadása az Alapkezelő részére; Ft postaköltség; Ft a könyvvizsgálói díj kifizetése; Ft pedig az Allianz Rt. által előkészített kártalanítási szerződések kifizetésére lett fordítva. 2

5 Káreseménnyel összefüggő kártalanítás kifizetése mindössze Ft összegben történt (szemben a évi Ft összeggel). Két kárigény bejelentése miatt, melyből az egyik elutasításra került, az Alapkezelő által felkért kárszakértő részére Ft kárfelmérés költség kifizetésére került sor. A szerződések számának növelése, az érintett lakóingatlanok tulajdonosai öngondoskodásának elősegítése érdekében az Alapkezelő a megyeszékhelyeken található kincstári irodák és az együttműködésbe bekapcsolódó önkormányzatok mellett bővítette a helyszíni szerződéskötés lehetőségét oly módon, hogy közbeszerzési eljárás eredményeként május 30-i dátummal szerződött az Allianz Hungária Biztosító Rt.-vel (a továbbiakban Allianz) a kártalanítási szerződések megkötésének előkészítésében történő közreműködésre. Ezen megbízási szerződés január 1-jével megszűnt. E szerződés hatása nehezen elkülöníthető a hivatkozott kormányrendelet miatt keletkezett szerződéskötési szándékoktól, azonban az megállapítható, hogy az Allianz nagyobb intenzitással októbertől vállalt szerepet túlnyomórészt Békés megyében több-kevesebb sikerrel a kártalanítási szerződések előkészítésében. Az Allianz Rt által december 31-éig előkészített kártalanítási szerződések közül az érvényesen létrejöttek elszámolására és kifizetésére évben került sor ben árvíz nem történt december 14-én érkezett ugyan kárbejelentés az Alapkezelőhöz, amelyben a szerződő fél még a tavaszi árvízből eredő, azonban később kialakult kárát (ugyanis vályogházak esetében kiszáradáskor jelentkeznek a károk, s nem közvetlenül az árvíz után) jelentette be, mely kárigényt az Alapkezelő elutasította. Az Alapkezelő által megbízott kárszakértő a kárbejelentésben ismertetett kárt felmérte. A szakvéleményben foglaltak alapján az Alapkezelő megállapította, hogy a kárt ugyan a évben tavasszal levonuló árvízből eredő belvíz okozta, azonban a jelzett káresemény a kártalanítási szerződés érvénybe lépése előtt keletkezett, szerződésre viszont díjfizetés nem történt szeptember 14-én kárbejelentés érkezett az Alapkezelőhöz, amelyben a szerződő fél a szeptember havában levonult dunai árvízből eredő kárát jelentette be. Az Alapkezelő által megbízott kárszakértő a kárbejelentésben ismertetett kárt felmérte. A szakvéleményben foglaltak alapján az Alapkezelő megállapította a kárérték Ft összegét, mely kárigényt az Alapkezelő októberében kifizetett. Összegezve, az összesen Ft kiadásból az Alap működési költsége Ft, a kártalanításhoz kapcsolódó működési költség Ft, kártalanításra fordított összeg Ft, a évben befizetett díjak tárgyévi visszafizetése miatti háztartásoknak történő pénzeszköz-átadás Ft. Budapest, március 8. Készítette: Kovács Gyöngyi Kolozsiné Lévai Hedvig Vinnai Szilárd 3