TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS"

Átírás

1 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV A képzők képzése résztveveőinek záródolgozatai felhasználásával írta és szerkesztette: Zágon Bertalanné A képzések és a regionális szakmai műhelyek tapasztalatainak felhasználásával átdolgozta: Zágon Bertalanné

2 KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM KÖZPONTI PROGRAM (HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA AZ OKTATÁSI RENDSZERBEN) A KOMPONENSE KERETÉBEN Szakmai vezető Kovács Gábor Projektvezető Sándor Brigitta ( ) Kurucz Magdolna ( ) Zágon Bertalanné, 2008 Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság, 2008 Azonosító: 8/211/A/2/diff/kk/K Kiadja az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Felelős kiadó: Kerekes Gábor ügyvezető igazgató 1134 Budapest, Váci út 37. Telefon: Fax:

3 Tartalom A képzési folyamat pedagógiai koncepciója... 5 I. Bevezető foglalkozás II. Elképzelések a roma származással és a hátrányos helyzettel kapcsolatban III. A differenciálással kapcsolatos előzetes ismeretek és attitűdök feltérképezése IV/1. A differenciálás lehetőségei a kooperatív csoportmunkában A kooperatív tanulás alapelvei IV/2. A differenciálás lehetőségei a kooperatív csoportmunkában A csoportképzés és -szervezés módszerei V. Egységesség és adaptivitás a tanítási-tanulási folyamatban VI. Gyermekmegismerés, differenciálás VII. Fejlesztési folyamat, fejlesztési terv készítése gyakorlat VIII. A differenciált tanuláshoz szükséges szokások, tanulási technikák és kialakításuk IX. A tananyag kiválasztása, taneszközök A tananyag kiválasztása, taneszközök forgatókönyv X. Differenciált oktatásban alkalmazható szervezési módok, munkaformák, módszerek párhuzamos tanulásszervezés XI. A projektmunka lehetőségei a differenciálás szempontjából XII. Az értékelés XIII. A pedagógus és a tanuló megváltozott szerepe. A differenciált tanulásszervezés által megkívánt, a hagyományostól eltérő pedagógus- és tanulói szerep jellemzői XIV. Mellékletek Ajánlott irodalom Jelmagyarázat A jelzett szöveg a Mellékletben található A jelzett szöveg a Hallgatói segédletben található

4

5 PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 5 A képzési folyamat pedagógiai koncepciója A pedagógiai koncepció természetesnek fogadja el, hogy a célcsoportban megjelölt pedagógusok már rendelkeznek valamilyen saját, egyéni pedagógiai felfogással, de ezek többsége még ha jelentősen különböző is alapvetően kevés átfedést mutat a ma a legszélesebb szakmai körben korszerűnek tartott differenciált tanulásszervezés és pedagógiai koncepció egyes elemeivel. A fejlesztés potenciális célcsoportjai, differenciálással kapcsolatos jellemzőik Az iskolai nevelés, oktatás folyamatában a tanulók közti különbségek elfogadása és figyelembevétele nemcsak e képzési csomag pedagógiai koncepciójának egyik legfontosabb tartalma, hanem a célcsoport fejlesztésével kapcsolatos tevékenységrendszer egyik kiindulási pontja is. Ezért a koncepció tekintetbe veszi, hogy a továbbképzési csoportokban a differenciálással kapcsolatos legkülönbözőbb felfogások vannak jelen, így többek közt a differenciálás pedagógiai elveit és gyakorlatát elfogadó nézetrendszer is. Ezáltal képzés során heterogén csoportok jönnek létre. A differenciálással kapcsolatban a képzésen részt vevők közt három, egymástól elkülöníthető magatartásforma jöhet létre: 1. A differenciálás teljes elutasítása. Ebben a nézetrendszerben a gyerekek közti különbségekhez való viszony többféle. Gondolkodhat valaki úgy, hogy nincsenek lényeges különbségek a gyerekek között, ezért semmiféle differenciálásra nincs szükség. Sokkal valószínűbb, hogy valaki azt mondja: igen, van különbség a gyerekek között, de ezeket a különbségeket rögzítetteknek, megváltoztathatatlanoknak, az iskolai pedagógiai folyamatoktól független tényezők (öröklés, szociális helyzet) által determináltaknak gondolja. Ez a gondolkodás a pedagógiát e tekintetben tehetetlennek tartja, s ezért nem kíván differenciálni. Vannak olyanok is, akik a különbségeket nem tartják örökre rögzítetteknek, de úgy gondolják, hogy csakis a gyermek családi hátterén, magán a tanulón, a szorgalmán múlik, hogy képes-e élni azokkal a lehetőségekkel, amiket az iskola felkínál. A nézetekhez a frontális tanítás párosul, hiszen ha nincsenek vagy a pedagógiával nem befolyásolható különbségek vannak a gyerekek között, akkor nem indokolt más módszerek használata. Sajnos minden erőfeszítés ellenére erőteljesen tartja magát a mindenkinek egyformát, egyformán pedagógiai attitűd. Nézeteik nem vagy nehezen változtathatók, az új ismereteket nem vagy nehezen fogadják el. A továbbképzésen többnyire ellenálló, néha ellenséges magatartást tanúsítanak. Általában támogatják a szegregációt, hiszen a frontálisan szervezett órák rendjét, fegyelmét zavarják a túlságosan nagy nehézségekkel küzdők. 2. A differenciálás azonosítása a teljesítmény szempontjából homogén csoportok kialakításával, a szegregációval. A képzések során elsősorban ezzel a szemléletmóddal kell számolni mint előzetes tudással, attitűddel. Ebben a felfogásban a gyerekek közti különbségek létezése és hatása elismert, azonban a különbségek értelmezése a tantárgyakban mutatott teljesítmény különbségeire korlátozódik. E mögött az elképzelés mögött egy egydimenziós személyiségfelfogás áll, vagyis az a gondolkodásmód, hogy a tantárgyi sikert csakis egy amúgy fejleszthetőnek gondolt tantárgyi okosság határozza meg. Ez a felfogás oda vezet, hogy a pedagógus elfogadja a teljesítményalapú szeg-

6 6 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN regáció legkülönbözőbb formáit, az intézményes szelekciót, a nívócsoportok alakítását, a rétegmunka alkalmazását, de a komplex pedagógiai differenciálást nem. 3. A differenciálás komplex szemléletmódja. A gyerekek közti különbségek tekintetében a személyiség egészét tekintetbe veszi. Nemcsak a tantárgyban eddig elért eredményességet veszi figyelembe, hanem összetett szempontrendszert alkalmaz: a tantárgyhoz, annak tanulásához szükséges összetett képességrendszert, az előzetes tudást, az előzetes tudás elemeinek nemcsak a meglétét vagy hiányát, hanem azok tartalmát, sajátosságait is. Túllát a tantárgyon, s a gyermek iskolai életének, tevékenységeinek egészét figyelembe veszi a különbségek elemzése során. És túllát az iskolán is, figyelemmel van a nem iskolai tevékenységekben nyújtott teljesítményekre, sikerekre és kudarcokra, az azokban megnyilvánuló tudásra, képességekre stb. Ez a differenciálási szemléletmód nem támogatja a szegregációt, a teljesítmény alapú elkülönítést, mert abban gondolkodik, hogy a megfelelő tanulási környezet megteremtése esetén a gyerekek eddigi tanulási sikerei és kudarcai nem determinálják a következőket, ezért az eddigi teljesítmények alapján történő elkülönítésnek semmi alapja nincs. Ha a jó tanulóknak nehéz feladatokat adok, a gyenge tanulóknak könnyebbeket, akkor a különbségeket csak növelhetem. Ezzel szemben minden gyerekhez meg kell találni a hozzá vezető utat. Tanulásfelfogás és tanuláselméletek, személyiségfejlesztés A továbbképzés pedagógiai koncepciójában a célcsoport tanulási folyamatáról való gondolkodásban meghatározó tényező a konstruktivista tanulásfelfogás. A pedagógusok kialakult pedagógiai felfogásának esetleges változtatásához és alakításához ideális, ha a meglévő nézeteikből és gyakorlati tapasztalataikból indulunk ki. Ezt követően az ezekben meglévő belső ellentmondások és az emellett megfogalmazott ideális, gyermekközpontú felfogásnak a meglévő nézetekkel való ellentmondásait kiemelve a célcsoport tagjai (megfelelő koordinálással) saját maguk fogalmazhatnak meg olyan elvi és gyakorlati megoldásokat, amelyek már közelítenek a differenciálás e képzésben preferált szemléletéhez. A konceptuális váltások természetesen nem minden esetben szükséges lépések, hiszen a heterogén célcsoportban jelen lehetnek olyan felfogások is, amelyeknél nem az alapvető megváltoztatás, hanem a gazdagítás, illetve a megerősítés a cél. A pedagógusok tanulásának jellemzői A képzésben részt vevő pedagógusok az oktatási folyamatot megelőzően már rendelkeznek tapasztalatokkal és e tapasztalatok értelmezési keretét biztosító valóságkonstrukciókkal. Abban az esetben, ha a képzési program által közvetített szemlélet ezzel ellentétes, akkor az új információkat elutasítják, ez az ismeret azonban eredeti prekoncepcióikat nem alakítja át, az adaptációs folyamat nem valósul meg. A differenciált oktatási folyamat megvalósításához szükséges pedagógiai kompetenciák fejlesztése tapasztalatszerzésen és konkrét pedagógiai szituációban történő tevékenységen alapuló oktatási folyamat során történik.

7 PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 7 A képzési folyamat során mindvégig szükséges a reflexió ösztönzése, mely segít a képzésben résztvevő pedagógusoknak egyéni tanulási céljaik megfogalmazásában és a tanulási folyamat saját kontrolljában. Ez a feltétele annak, hogy a képzés befejeztével munkájukhoz visszatérve saját gyakorlatukra is reflektálni tudjanak, és e reflexió révén fejlődjenek gyakorlati munkájuk során. tapasztalat, élmény kisérletezés, kipróbálás reflexió konceptualizáció A képzés tanegységei Kolb tanulás ciklusa elemeit felhasználva épülnek fel. A feldolgozandó egységekben ezért a következő elemek minden esetben helyet kapnak: az első lépés, a gyakorlati tapasztalatok felidézése; reflexió; ezt követően és ehhez kapcsolódva új elméleti ismeretek feldolgozása; saját tevékenység során történő kipróbálás, illetve a képzésen előkészítő egyéni és/vagy csoportos tervezés; ismételt reflexió az elmélet és gyakorlat összekapcsolására, az elméletben szerzett ismeretek alkalmazását kívánó elemzésére.

8 8 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN A fejlesztés módszertani orientációja A képzés módszertani orientációjának alapja a képzés tanulásfelfogása. Ebből következően a képzésen folyó tanulásnak két rétegét különböztetjük meg: (1) A fogalmi váltást előkészítő és segítő oktatási folyamatot, a résztvevők előzetes, differenciálásra vonatkozó elméleteinek, annak belső ellentmondásainak a hozzá kapcsolódó gyakorlatot feltáró rétegét. Ez minden esetben megelőzi az új témák, ismeretek feldolgozását, majd azt követően reflexiókkal egészíti ki azt. (2) A differenciáláshoz szükséges tanári kompetenciák fejlesztését célzó, gyakorlat- és tevékenységorientált réteg, amelynek érvényesülését a készségek fejlesztését célzó tréningjellegű módszerek alkalmazása során a saját élmény biztosításával a megtanulandó differenciált tanulásszervezés, illetve az ezt segítő tanulásszervezési formák és oktatási módszerek biztosítják.hiba! A hivatkozási forrás nem található. Fejlesztendő tanári képességek részletes listája: A) 1. A tanulók közötti különbségek és a tanulói személyiség egészének megismerésére, elfogadására, felhasználására és fejlesztésére való képesség. 2. A saját, tanulókról, és ezen belül a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulókról alkotott koncepciójának tudatos elemzésére való képesség. 3. A tanulók személyisége egészének vizsgálatában, megismerésében, értékelésében több szempont egyidejű figyelembevételére való képesség. 4. A tanulási zavar, a tanulási nehézség és a sajátos nevelési igény elkülönítésére való képesség, ezek elemzésekor az alapvető pszichológiai és pedagógiai szakkifejezések készségszinten való használata. 5. A tanulási nehézségek diagnosztikájára szolgáló egyszerű feladatlapok kiértékelése és alkalmazása. 6. A fejlesztésben részt vevő, külső segítőkkel (gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus) való együttműködés lehetőségeinek és formáinak ismerete. 7. Egyéni fejlesztési tervek, annak adekvát feladatsorok összeállítására való képesség. A képességek kialakulásának értékelési eszköze: a portfólióban esettanulmány, hozzá kapcsolódó diagnózis és fejlesztési program. B) 1. Széles módszertani repertoár ismerete, hogy egy adott pedagógiai helyzet esetében változatos módszertani megoldásokat, változatokat legyen képes megszervezni. 2. Komplex módon képes a tananyag, eszközök, szervezési módok és módszerek differenciálás céljára történő kiválasztására és alkalmazására.

9 PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 9 3. Képes differenciált pedagógiai folyamatok tervezésére és szervezésére. Az értékelés eszköze: a portfólióban tematikus terv készítése és elemzése, és/vagy megvalósított tematikus terv készítése (esetleg teamben), elemzése. C) 1. Kooperatív jellegű folyamatokban való részvétel és ezek alakításának képessége. 2. Ismeri és képes alkalmazni a csoportszervezés, a csoportok létrehozásának elveit és technikáit. 3. Ismeri és képes alkalmazni a kooperatív folyamatok szervezésének módszereit, technikáit. 4. Képes csoportban dolgozni, képes a szakmai kommunikációra, képes segíteni és vezetői feladatokat ellátni, részt tud venni a munka szervezését célzó tevékenységekben. Az értékelés eszköze: a portfólióban írásos reflexió a saját csoportban végzett munkára, valamint elemzés a megismert kooperatív módszerek saját gyakorlatban való alkalmazhatóságáról. D) A pedagógiai reflexió képessége, különös tekintettel az osztálytermi környezetben a differenciálás szempontjából alkalmas és a differenciálást szükségessé tevő helyzetek felismerésére, a konstruktív helyzetalakításra és konfliktusmegoldásra. Képes a tanulókkal, és ezen belül a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulókkal kapcsolatos differenciáló tevékenység során kialakuló pedagógiai helyzetek, és ezen belül konfliktushelyzetek értelmezésére, elemzésére és alakítására. A taneszközökről A differenciált tanulásszervezés hatékonyságának biztosításában fontos szerepet kapnak a taneszközök, amelyek az egyéni különbségekhez alkalmazkodó fejlesztésben nélkülözhetetlenek. A pedagógusok számára fontos, hogy a meglévő szemléltető- és taneszközöket legyenek képesek az egyéni és csoportos feladatokhoz megfelelően kiválasztani, használatukat a személyes közreműködésükkel és indirekt irányítással hatékonnyá tenni, illetve szükség esetén a tartalmukat és formájukat módosítani. Mivel az egyéni fejlesztés során meglévő különbségek igen változatosak lehetnek, ennek a meglévő szemléltetőés taneszközök bizonyosan nem tudnak teljes mértékben megfelelni, ezért kiemelt feladat, hogy a pedagógusok tetszőleges oktatási tartalomhoz legyenek képesek különböző formátumú és funkciójú szemléltető- és taneszközöket elkészíteni, illetve kifejleszteni.

10 10 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN Az értékelésről A pedagógusok értékelési szokásrendszerében a csoportok munkájának értékelése és az egyén saját magához viszonyított fejlődésének az értékelése az egyéni különbségek ellenére nem jellemző összetevő. A differenciálás nézet- és tevékenységrendszerében a csoportok munkájának értékelése fontos elem, és kiemelt szerepet kap az egyéni értékelés is. A pedagógus értékelő tevékenysége nem csak a teljesítményértékelést foglalja magába, illetve az értékelő tevékenység az oktatási folyamat különböző pontjain különböző formákban és különböző funkciókkal állandóan jelen van. A differenciált tanulásszervezés során az értékelési funkciók közül a fejlesztő értékelés, a viszszacsatolás a domináns. Fontos szerepet kapnak a diagnosztikus értékelő eljárások, amelyek a tanulói sajátosságok sokoldalú megismerésével a fejlesztési folyamat egyik alapját képezik. A formatív jellegű értékelés eredményei a tanulásszervezésre, illetve az oktatási tartalom további alakítására vannak jelentős hatással. A szummatív értékelés fontos sajátossága, hogy az oktatási folyamaton is túlmutató előrejelző funkcióval rendelkezik, és elsősorban az egyén számára kell informatívnak lennie. A fejlesztő foglalkozások értékelési rendszerében a portfólió jellegű értékelési forma a meghatározó. A pedagógus az egyes részfeladatok megoldásának dokumentációját és az azzal kapcsolatos reflexióit, egyéni feladatait olyan formában gyűjti össze, ami nemcsak a teljesítményének az igazolására alkalmas, hanem a képzések során kiemelt szerepet kapó önreflektív pedagógusi magatartás formálásában is fontos eszköz. A pedagógusok számára nemcsak az önreflexió, hanem a társak direkt és indirekt véleményezése, illetve a képzés zárásakor kapott egyéni visszajelzőlap is fejlesztő hatású lehet. Hiba! A hivatkozási forrás nem található.a differenciálás pedagógiai koncepciója A differenciálás a pedagógusi tevékenységek egy jól meghatározható rendszerén túl olyan szemlélet, amely természetesnek veszi a tanulók között meglévő különbségeket, illetve azt, hogy a különböző tanulók számára (a lehetőségek és korlátok figyelembevételével) megfelelő tanulásszervezéssel biztosítani kell az egyéni fejlődéshez szükséges optimális feltételeket. A differenciálás pedagógiai koncepciójában nem lehet definiálni két azonos tanulót, és ennek alapján a homogén csoport sem értelmezhető. A képzési program sajátossága, hogy a differenciálást nemcsak a pedagógiai folyamat általános alapelveként kezeli, hanem a program egészében kiemelt hangsúlyt kap a hátrányos helyzetű, és ezen belül a roma tanulók részvételével folyó oktatás során alkalmazott differenciálás elméleti és gyakorlati vonatkozásainak tárgyalása. A képzési programban a hátrányos helyzetű és ezen belül roma tanulók tehát kiemelt célcsoportként szerepelnek. MIT GONDOLUNK A GYEREKEKRŐL? A képzési csomag tehát a differenciálással kapcsolatban abból az alapelvből indul ki, hogy minden gyermek önálló, egyedi, megismételhetetlen entitás, nincsenek átlagos gyerekek, legfeljebb olyan tanulók vannak, akik adott élethelyzetüknek, családi körülményeiknek, temperamentumuknak stb. köszönhetően jobban tudnak alkalmazkodni az iskola elvárásaihoz.

11 PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 11 Mivel az iskolai követelményekhez történő alkalmazkodást a fentebb említett körülmények közül a szociokulturális háttér alapvetően meghatározza, ezért azok a gyerekek, akik hátrányos helyzetű és/vagy roma családból érkeznek az iskolába, sok esetben nehezen alkalmazkodnak az iskola elvárásaihoz hiszen az sem alkalmazkodik hozzájuk. Különösen igaz ez a magyar iskolarendszer esetében, mely erősen szelektív szemléletéből következően az e helyzetből adódó problémák esetében nem a tanulók sajátos nevelési vagy oktatási igényeihez alkalmazkodik, hanem szelekciót gyakorol: kisegítő iskolába, szegregált, csökkentett követelményekkel dolgozó osztályba sorolja őket. E gyerekek esetében azonban a problémák jelentős része vagy nem is létezik, tehát hibás pedagógiai tételezés eredménye, vagy csupán átmeneti, megfelelő segítségnyújtással, a hátrányok kompenzálását célzó fejlesztésekkel kiküszöbölhető. Kétségtelen, hogy a hátrányos helyzetből érkező gyermekeknek a mai magyar iskolában esetleg nagyobb arányban lehetnek tanulási nehézségei, ám ha az iskola jobban tudna alkalmazkodni a gyermekek eltérő sajátosságaihoz, szükségleteihez, akkor e problémák egy része talán nem is jelenne meg. MIT GONDOLUNK AZ ISKOLÁRÓL? A program a magyar iskolarendszer alapvetően szegregáló jellegének csökkentését tartja fontos feladatnak. A mai magyar iskolarendszerben a hátrányos helyzetű és/vagy roma tanulók szegregációja a társadalmi rétegek lakóhelyi elkülönülésén felüli mértékű, azaz az iskolák nem csökkentik, hanem növelik az elkülönülést. Az így megjelenő elkülönítés nem etnikai alapú, de etnikai színezetet is kap, mivel a roma gyerekek számára a magyar iskolarendszer szelektív jellege különösen nagy problémát jelent: ez a rendszer nem a cigányokat nem szereti, hanem a szegényeknek nem kedvez. A szelektív jelleg mint általános szemléletbeli sajátosság mellett számos olyan pedagógiai tényező figyelhető meg az iskolákban, mely a fentebbi problémákat tovább erősíti: mindenekelőtt a pedagógusi verbalitáson alapuló, zömében frontálisan szerveződő tanórák, a módszertani kultúra hiányosságai, a differenciált és kooperatív tanulásszervezés hiánya; a diagnosztikai eljárások kidolgozatlansága; a pedagógusok konfliktuskezelési és problémakezelési technikáinak hiányosságai.

12 12 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN I. Bevezető foglalkozás 1. A továbbképzés előkészítése, ismerkedés, bevezető beszélgetés 2. A munka megszervezése, közös szabályok alkotása Az egység leírása Hogyan lehet a résztvevők közötti együttműködés feltételeit pozitív hangulattal, kellemes élménnyel indítani, megalapozni a kölcsönös tiszteletet, az elfogadást stb.? A beszélgetőkör szervezésének, irányításának módszerei, moderálása Ismerkedés célja, eszközei, módszerei A csoportnorma szabályok kialakítása Részcélok A képző tudjon elfogadó, bensőséges hangulatot teremteni, találja meg a csoport összetételének megfelelő ismerkedés módszerét; adekvát, valamint mindenki által elfogadható szabályokat és azok alkotásának módját. Szükséges idő 45 perc Eszközök Nagy papírívek, filctoll, ragasztó vagy írásvetítő, fólia, filctoll. A bevezető szakasz feladatai 1. Az ismerkedés előkészítése Egymást ismerő, egymást nem ismerő résztvevők Bemutatkozás kérdései, módszere Névkártya Bemelegítő és névtanuló gyakorlatok 2. A beszélgetőkör előkészítése Fizikai Megbeszélendő kérdések listája A beszélgetés módszere 3. A közös szabályok kialakítása Minta a közös szabályokra Tegyél fel kérdéseket! (Lehet kérdezni, de nem kötelező válaszolni.) Passzolhatsz! Oszd meg a gondolataidat! Csak akkor vegyél részt a feladatokban, ha az számodra nem kellemetlen!

13 PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 13 Annyit vállalj, amennyi neked kellemes, és megfelel a tanulási szükségleteidnek! A csoportok munkájában aktívan vegyél részt! Légy pontos! Figyelj a folyamatra és a tartalomra! Nyugodtan vedd kölcsön az ötleteket! Nem minősítünk, nem ítélkezünk! Ami köztünk történik, köztünk marad! Emlékeztető A környezet, az eszközök előkészítése a beszélgetőkörhöz és a bemutatkozáshoz. Pontos kezdés. Teremtsd meg saját szavahihetőségedet, hitelességedet! Keresd meg a kulturális különbségeket, és alkalmazkodj! Teremtsd meg a működés kereteit megfelelő szabályokkal! A tudatosítás három lépése. Készülj fel sokszínű nyitó gyakorlattal, játékkal: bemelegítő, névtanuló gyakorlatok! A téma helyét változtathatod lehet előtte a differenciálással kapcsolatos ismeretek, nézetek feltárása. A helyzettől, a hangulattól függően dönts!

14 14 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN II. Elképzelések a roma származással és a hátrányos helyzettel kapcsolatban Az egység leírása Elképzelések a differenciálással, a roma származással és a hátrányos helyzettel kapcsolatban. Részcélok A hallgatók előzetes ismereteinek, attitűdjeinek feltárása; a képzés tartalma iránti érdeklődés, motiváció felkeltése. Eszközök Nagy papírívek, filctoll, ragasztó vagy írásvetítő, fólia, filctoll. Hallgatói segédlet o Szuhay Péter: A magyarországi cigány/roma kultúra a többségi sztereotípiák és a belső önmeghatározások kereszttüzében (részlet) o Cs. Czachesz Erzsébet Radó Péter: Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények (részlet) Módszer Szövegfeldolgozás mozaik módszerrel Szükséges idő 45 perc Háttér A Tanórai differenciálás programcsomag egyik legfontosabb célja, hogy a gyakorló pedagógusokat felkészítse a hátrányos helyzetű, és ezen belül roma származású tanulók differenciált fejlesztésére. Ehhez szükséges az is, hogy a pedagógusok a problémás, az iskola szempontjából nem kedvező szociokulturális háttérrel rendelkező diákokkal, ezen belül a romákkal kapcsolatos attitűdjeit az elfogadás és a problémák tudatos, szakmai jellegű kezelése jellemezze. Az egység a cél eléréséhez az ismeretek és a tudatos, reflektív viszonyulás kiépítésével kíván hozzájárulni. Mint azt a szakirodalomban jelzett vizsgálatok kimutatták, a gyakorló pedagógusok romákkal kapcsolatos beállítódását többségében jelenleg nem ez jellemzi, Az előítéletesség e foglalkozási csoportban éppen olyan jelentős mértékű, mint a mai magyar társadalom egészében. Az elutasító attitűd jellemző módon tévképzetek egész rendszerével kapcsolódik össze. Mivel az előítéletesség mértéke a személyiség szerveződéséből következő jellegzetesség, ezért nem feltételezzük azt, hogy pusztán ismeretek átadásával vagy akár egy 30 órás tréninggel változtathatunk e beállítódáson, azonban ez az egység és a program egésze azt célozza, hogy a szakmai kompetenciák fejlesztésével, a problémák kompetens kezelése igényének felébresztésével egy olyan pedagógusról szóló képet erősítsünk a résztvevőkben, aki szakmai felkészültségéből adódóan képes e problémák szakszerű, reflektív értelmezésére és kezelésére. Az egység feldolgozása során a résztvevők megismerik a hátrányos helyzet, a tanulási zavar, a tanulási nehézség alapfogalmai közti különbségeket, valamint megismerkednek egymással, egymás nézeteivel. Ezért kiemelten fontos, hogy a kurzus vezetője elfogadóan és egymás elfogadását ösztönözve, bátorítóan viszonyuljon a résztve-

15 PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 15 vőkhöz, ezzel is segítse a program egészének hatékony megvalósításához fontos aktív, a nyílt kommunikációra építő viszonyok kialakulását. A szövegfeldolgozás után szervezzünk reflektív beszélgetést! A várható, érzelmekkel teli megnyilvánulások, megbeszélések során erős előítéletről tanúskodó vélemények is megjelennek, ezek esetében a kurzus vezetője igyekezzen elkerülni a nyílt konfrontációkat, mivel ez a feszültségből adódóan éppen a személyiség belső feszültségének levezetését is szolgáló előítéletek felerősödéséhez vezet. Ehelyett arra törekedjen, hogy a felmerülő problémák során a résztvevőket a helyzetek távolságtartó, reflektív, szakmai értelmezésére ösztönözze! Irányítsa úgy a beszélgetést, hogy a helyi problémák, saját gyakorlatukban fellelhető nehézségek felszínre kerüljenek! Zárás A foglalkozás befejezéseképpen írjanak reflexiót a portfólióba a következő témákkal kapcsolatban: 1. Véleményük, érzéseik, problémáik a hátrányos helyzetű gyermekek integrációjával kapcsolatban 2. Elhatározásaik, feladataik a munkájukat illetően. Mi segíti, illetve gátolja saját munkájukban elhatározásaik megvalósulását?

16

17 PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 17 III. A differenciálással kapcsolatos előzetes ismeretek és attitűdök feltérképezése Szükséges idő Kb perc Tartalmi egység Módszer Eszköz Idő Megjegyzés A) Ráhangolódás Játék: Cseréljenek helyet, akik 5 perc A két játék közül lehet választani, a helyzetnek megfelelően Molekulák B) Feldolgozás 1. Saját élmény a személyes érintettség meg- Önálló átgondolás Rajzos algoritmus a táblán Kb. 25 perc tapasztalása Háromlépcsős interjú A/4-es lapok Kerekasztal-módszer 2. A napi tanítási gyakorlat során előforduló problémák összegyűjtése Csoportforgó Papírcsíkok (csoportszín) Kb. 20 perc 3. A jelenlegi tanítói/tanári attitűd feltérképezé- Megbeszélés Mindenkinek A/4-es lapon Kb. 5 perc se a differenciált tanulásszervezéssel kapcso- a mondatok latban Mindenkinek két kis öntapadós pötty

18 18 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN Tartalmi egység Módszer Eszköz Idő Megjegyzés Falra kitett mondatok 4. A résztvevők előzetes ismereteinek előhívá- Kerekasztal Saját jegyzetfüzet Kb. 20 perc sa, összegzése a differenciálásról Csoportforgó Papírcsíkok Csomagolópapír 3T táblázat Post-it C) Reflexiók Beszélgetés Kb. 20 perc Megbeszélés

19 PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI KÉZIKÖNYV 19 A) RÁHANGOLÓDÁS Játékok Cseréljenek helyet, akik Molekulák Részcél A tréner számára: a különbözőségeinkből fakadó eltérések észrevétetése megélt élményeken keresztül, a napi tapasztalatok alapján a differenciálással kapcsolatos nézetek, gyakorlatok, vélemények, előítéletek öszszegyűjtése, összegzése, fogalomtisztázás, rendszerező szemlélet erősítése, saját tanulási napló a közös gondolkodás és munka során bővíthető 3T táblázat alkalmazásával. A résztvevők számára: a személyes érintettségtől a napi problémák megfogalmazásán keresztül érezzék meg a differenciálás szükségességét, tapasztalják meg, hogy a tréning alkalmazkodik és épít a résztvevők előzetes ismereteire, gyakorlataira, fogalmazzanak meg ezzel a típusú tanulásszervezéssel kapcsolatos kérdéseket, éljék meg a motiváció, a tudatosítás és rendszerezés hatékonyságát a gyakorlatok (a tanulás) során. B) FELDOLGOZÁS 1. Saját élmény a személyes érintettség megtapasztalására Gondoljatok a saját vagy gyermekeitek életére, amikor bármilyen kudarc ért/érte az iskolában! (Többet is feleleveníthetsz!) Vagy: Milyen kudarcaid, nehézségeid adódtak neked vagy gyermekeidnek abból, hogy valamiben eltértél/eltértek az iskolában a többiektől? Idő: kb. 5 perc az önálló átgondolásra Most válassz ki egyet, amit a 3 lépcsős interjú módszerével megosztanál a többiekkel a csoportodban! (A módszer rajzos algoritmusa a táblán.) Idő: 15 perc Mik lehetettek az egyéni kudarcok okai? Gyűjtsétek össze, hogy az egyes problémák miből adódtak! Készítsetek csoportonként egy-egy listát! A listák kikerülnek a falra. Módszer: kerekasztal

20 20 TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS HETEROGÉN CSOPORTBAN Eszköz: A/4-es lap Idő: 5 perc A tréner összegzi: az egyes okok hátterében az egyéni különbözőségek és az eltérő szükségletek figyelmen kívül hagyása áll. 2. A napi tanítási gyakorlat során előforduló problémák összegyűjtése Melyek azok a napi problémák, amelyek pedagógusként visszatérően akadályoznak a tanórákon? Címszavakban gyűjtsétek össze papírcsíkokra! Eszköz: papírcsíkok, vastag filc (csoportszín) Idő: 10 perc Próbáljátok valamilyen szempont szerint rendezni a felírtakat! Elrendezés: az összes csoport egymás után a csoportlisták alatt elhelyezi a papírcsíkokat Idő: 10 perc A tréner összegi: a problémák arra figyelmeztetnek, hogy tanítványaink sokfélék, nehéz motiválni, nem könnyű érdekeltté tenni őket a tanulásban. 3. A jelenlegi tanítói/tanári attitűd feltérképezése a differenciált tanulásszervezéssel kapcsolatban Hogyan vélekedsz a differenciálásról? Az alábbi mondatok közül válaszd ki azt, amelyik leginkább kifejezi, amit most gondolsz ezzel a tanulásszervezéssel kapcsolatban! Eszköz: mindenki előtt A/4-es lapon a mondatok, amelyek kint, a falon, nagyban is szerepelnek. Mindenki kap két kis öntapadós pöttyöt, amit egyéni értelmezés után a falra kitett mondatok mellé tesz ki. Ez a képzés során végig maradjon fent. Idő: kb. 5 perc Mondatok Alapvetően a tanulók hozzáállásán múlik a differenciálás módszerének sikeressége, ezért tartok a bevezetésétől. Differenciálnék, ha az iskolában meglennének a tárgyi feltételek. Szükségét érzem a differenciálásnak, de keveset tudok róla. A gyerekek közötti különbségeket örökletes tényezők determinálják, a szociális helyzet befolyásolja, ezért nem tartom szükségesnek a differenciálást. Úgy gondolom, hogy a megnövekedett ismeretanyag feldolgozása nagyon sok időt vesz el az órából, ezért nincs időm a differenciálásra. Úgy érzem, a differenciálás most egy felkapott módszer, nem gondolom elég hatékonynak. A gyerekek között nagy a különbség, ezért differenciálok.

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin

Segítünk egymásnak. A matematika nem játék? 2. ÉVFOLYAM É N É S A M Á S I K. Készítette: Lissai Katalin SZKb_102_06 Segítünk egymásnak A matematika nem játék? É N É S A M Á S I K Készítette: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYAM tanári SEGÍTÜNK EGYMÁSNAK 53 MODULVÁZLAT

Részletesebben

Gyakornoki felkészítés programja

Gyakornoki felkészítés programja Gyakornoki felkészítés programja Intézmény: A program érvényessége: Készítette: Jóváhagyta: Bedőné Fatér Tímea mentor Készült a gyakornok pedagógussal egyeztetve.. gyakornok Különleges körülmény, melyhez

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam

TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat a 21. században elvárható

Részletesebben

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette

9. ÉVFOLYAM. Ki vagyok? Honnan jövök? Casládkutatás: SZKB209_06. A modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette Casládkutatás: Ki vagyok? Honnan jövök? hoztam neked piros rózsát modul szerzôi: Marsi Mónika és Págyor Henriette SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK209_06 SZK 9_01 tanári.indd

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA

TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA TÁMOP-3.3.13-13/1-2013-0001 Eötvös József Program Pedagógiai-szakmai szolgáltató intézet fejlesztése és Projektháló TEMATIKA 30 órás közösségi mezőgazdasági pedagógus-továbbképzéshez zöldségtermesztés,

Részletesebben

Alkossunk, játsszunk együtt!

Alkossunk, játsszunk együtt! SZKB_101_03 Gombamese II. lkossunk, játsszunk együtt! Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 30 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

Részletesebben

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat

2008.01.19. Fővárosi Diákönkormányzati. A Diákakadémia célja. A tanulási folyamat Fővárosi Diákönkormányzati Akadémia Hotel Római, 2008. január 18. A Diákakadémia célja hogy a hallgatók megszerezzék mindazokat az ismereteket, készségeket és attitűdöt, amelyek szükségesek ahhoz, hogy

Részletesebben

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

SZKB101_06 SZKB_101_06. Kippkopp és Tipptopp. Egyedül nem jó. A modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK Kippkopp és Tipptopp Egyedül nem jó SZKB101_06 SZKB_101_06 Kippkopp és Tipptopp Én és a MÁSIK modul szerzõje: Iván Márta SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYM 64 Szociális, életviteli

Részletesebben

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS

Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai. MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS Az utazó és a befogadó pedagógus feladatai MEIXNER ILDIKÓ EGYMI, Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Kollégium MOHÁCS SNI tanuló ellátása Osztályfőnök Osztályban tanító pedagógusok Gyógypedagógus

Részletesebben

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10.

Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése. Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. Egészségedre! Káros szenvedélyek és egészséges életmód megismerése Kompetenciaterület: Szociális és életviteli kompetencia 10. évfolyam Programcsomag: Felkészülés a felnőtt szerepekre A modul szerzője:

Részletesebben

Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással

Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással Geometria Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület fogalom kialakítása; síkidomok kerületének meghatározása méréssel, számítással Ismeretek, tananyagtartalmak Négyzet, téglalap tulajdonságai A kerület

Részletesebben

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK

AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK AKKREDITÁLT KÉPZÉSEINK 1. 2. 3. 4. 5. Képzés címe TÁMASZPONT Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben CSAPATTEST: Csapatépítő tréning megújuló közoktatási

Részletesebben

A kompetencia terület neve

A kompetencia terület neve Pomáz Város Önkormányzata TÁMOP 3.1.4/08-1-2008-0024 Kompetencia alapú oktatás bevezetése Pomáz Város Önkormányzata nevelési oktatási intézményeiben A kompetencia terület neve SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Empátia mások. mondanivalójának megértése 5. ÉVFOLYAM. A modul szerzõi: Andóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZKB_105_03

Empátia mások. mondanivalójának megértése 5. ÉVFOLYAM. A modul szerzõi: Andóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZKB_105_03 SZKB_105_03 Titkok a Titkok Kamrájából 1. Én és a MÁSIK mások helyzetének, érzelmeinek, rejtett mondanivalójának megértése modul szerzõi: ndóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS

TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS TANÓRAI DIFFERENCIÁLÁS OKTATÁSI PROGRAMCSOMAG A PEDAGÓGUSKÉPZÉS SZÁMÁRA ÍRTÁK: KOPP ERIKA OLLÉ JÁNOS ZÁGON BERTALANNÉ KÉSZÜLT A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM 2.1

Részletesebben

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető:

Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra. Továbbképzési emlékeztető: TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0524 Fekete István Iskola felkészül a referencia intézményi feladatokra Projekt kezdete: 2012 aug. 1 Projekt vége 2012. május 31. Továbbképzési emlékeztető: 1. Változásmenedzselés

Részletesebben

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben)

Eső esetén B program (ugyanaz dzsekiben) Csapatépítés * Kalandpedagógia Tevékenység-központú pedagógia Animátorképzés * Kisgyerekkori fejlesztés * Multikulturális pedagógia * Agressziómegelőzés * Vezetői tréning * Eső esetén B program (ugyanaz

Részletesebben

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához

Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához Helyi tanterv a Tanulásmódszertan oktatásához A Tanulásmódszertan az iskolai tantárgyak között sajátos helyet foglal el, hiszen nem hagyományos értelemben vett iskolai tantárgy. Inkább a képességeket felmérő

Részletesebben

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK

M5004 FELADATOK. f) elegendő előny esetén meg tudja kezdeni a program előkészítését, és a feltételek megteremtését ISMERETEK M5004 FELDTOK Felnőttoktatási és képzési tevékenysége során alkotó módon alkalmazza a felnőttek tanulásának lélektani 4 törvényszerűségeit a) a felnőtt tanuló motiválására formális tanulmányai 5 során

Részletesebben

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik.

Helyzetelemzés. Elengedhetetlené vált a pedagógusok szemléletváltása. gondolkodás és gyakorlat átalakítására és módosítására törekszik. 2008/2009. tanév Helyzetelemzés A 2004/2005-ös tanévvel kezdődően működik iskolánkban az integrációs rendszer, s ennek részeként követelmény lett a módszertani ismeretek frissítése, újítása és bővítése.

Részletesebben

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2.

SZKb_102_01. Bizalomjáték. Készítette: Lissai Katalin É N É S A M Á S I K SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. SZKb_102_01 segítség, amit adhatok Bizalomjáték É N É S M Á S I K Készítette: Lissai Katalin SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 2. ÉVFOLYM tanári SEGÍTSÉG, MIT DHTOK MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5

Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 TANULÁSMÓDSZERTAN 5 6. évfolyam Évfolyam 5. 6. Óraszám 1 0,5 A tanulás tanításának elsődleges célja, hogy az egyéni képességek, készségek figyelembe vételével és fejlesztésével képessé tegyük tanítványainkat

Részletesebben

a világ gyermekei 3. Tudod, hogy ki készítette?

a világ gyermekei 3. Tudod, hogy ki készítette? SZKC 208_10 T o l e r a n c i á r a n e v e l é s a világ gyermekei 3. Tudod, hogy ki készítette? modul szerzője: orbélyné Nagy Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM tanári VILÁG

Részletesebben

KOOPERATÍV MÓDSZERTANRA ÉPÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS

KOOPERATÍV MÓDSZERTANRA ÉPÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS KOOPERATÍV MÓDSZERTANRA ÉPÜLŐ EGYÜTTMŰKÖDÉS A kooperáció egyik alapfeltétele a pedagógusok szemléletváltozása, de szükségesek azok a pedagógus mesterségbeli tudások is, amelyek megalapozzák a szemléletváltást.

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz?

1. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz? SZKA_101_06_B Mikor tanulsz hogyan tanulsz? Én és a világ A modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM 76 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8.

A modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. SZKC 208_07 T o l e r a n c i á r a n e v e l é s szubkultúrák a divatban modul szerzője: págyor Henriett, Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 8. ÉVFOLYM 78 szociális, életviteli

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése!

Óravázlat. Az óra menete. 1. Előzetes kutatómunka alapján a lakóhelyük vallásainak áttekintése! Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 4. Tematikai egység: A mindenség és én Születés és elmúlás Az óra témája: A vallásokról Az óra célja és feladata: Találkozás a vallásokkal, sokszínűségük, jellemzőik,

Részletesebben

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba

A kompetencia alapú matematika oktatás. tanmenete a 9. osztályban. Készítette Maitz Csaba A kompetencia alapú matematika oktatás tanmenete a 9. osztályban Készítette Maitz Csaba Szerkesztési feladatok 1. Síkgeometriai alapfogalmak 2. Egyszerűbb rajzok, szerkesztések körző, vonalzó használata

Részletesebben

Gazdag szegények szegény gazdagok

Gazdag szegények szegény gazdagok T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Gazdag szegények szegény gazdagok modul szerzője: Borbélyné Nagy Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM SZKC_210_03 tanári Gazdag szegények

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben

Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben SZKB_105_06 Titkok a Titkok Kamrájából 3. Én és a MÁSIK Konfliktus I. Kimondott és ki nem mondott gondolatok konfliktushelyzetben modul szerzõi: ndóczi Balogh Éva Palánkainé Sebők Zsuzsanna SZOCIÁLIS,

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK

SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK POLGÁR A DEMOKRÁCIÁBAN SEGÍTŐ SZOLGÁLATOK, SEGÍTŐ SZAKEMBEREK Készítette: Sallai Éva SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA 8. ÉVFOLYAM SZKA208_48 612 SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről

Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Tájékoztató a Motiváció Oktatási Egyesület képzéseiről Képzés címe Olvasáskultúra- és szövegértés-fejlesztés Társadalmi integráció és méltányos oktatás az együttnevelés támogatásának lehetőségei Olvasáskultúra-

Részletesebben

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1.

SZKA_101_29 Barátaink az állatok. A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné. Én és a világ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. SZKA_101_29 Barátaink az állatok Én és a világ A modul szerzõje: Kurucz Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 1. ÉVFOLYAM 298 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika

Érted? Érted! 10. ÉVFOLYAM FELKÉSZÍTÉS A FELNŐ TT SZEREPEKRE. A modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZKB 210_03 FELKÉSZÍTÉS FELNŐ TT SZEREPEKRE Érted? Érted! modul szerzői: Págyor Henriett és Marsi Mónika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 10. ÉVFOLYM TNÁRI ÉRTED? ÉRTED! 27 MODULVÁZLT tevékenység

Részletesebben

Óravázlat. Az óra menete. 1. Együttműködés az állatvilágban című szöveg egyéni elolvasása, majd közös megbeszélése. Képek megtekintése. (Melléklet 2.

Óravázlat. Az óra menete. 1. Együttműködés az állatvilágban című szöveg egyéni elolvasása, majd közös megbeszélése. Képek megtekintése. (Melléklet 2. Óravázlat Tantárgy: Erkölcstan Évfolyam: 5. Tematikai egység: Kortársi csoportok Az óra témája: Az együttműködés Az óra célja és feladata: A közösséghez tartozás fontosságának megéreztetése. A csoporttagok

Részletesebben

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás

Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás Oktatók, stratégiák, motiváció tanulás 1 A felnőttképző oktatóval szemben támasztott követelmények 1.Tanácsadó szerep szakmai felkészültség oktatási módszerek ismerete és alkalmazása a tudás átadásának

Részletesebben

Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program Jó gyakorlata

Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program Jó gyakorlata Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program Jó gyakorlata Iskolánk Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Program 1991. óta, a Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium része. Önálló pedagógiai program.

Részletesebben

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE

FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE FEJLŐDÉSEM LÉPÉSEI MUNKAKÖZÖSSÉG ÉVES TERVE 2013/2014 Bevezetés Munkánk során hangsúlyozottan jelenik meg az egyéni haladási ütemet segítő differenciált egyéni fejlesztés. Óvodába lépéskor az első, legfontosabb

Részletesebben

Interkulturális kommunikáció kurzus

Interkulturális kommunikáció kurzus Interkulturális kommunikáció kurzus Dr. Malota Erzsébet A magyar felsőoktatás nemzetköziesítése konferencia, 2015. január. 14. TEMPUS KÖZALAPÍTVÁNY - CAMPUS HUNGARY TÁMOP 4.2.4B/1-11/1 PROJEKT Az interkulturális

Részletesebben

A kooperatív tanulás módszereinek alkalmazása a mindennapi ismeretek tanórákon

A kooperatív tanulás módszereinek alkalmazása a mindennapi ismeretek tanórákon Szász Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakiskola A kooperatív tanulás módszereinek alkalmazása a mindennapi ismeretek tanórákon Készítette: Hepka Judit Budapest, 2006 Tartalomjegyzék Bevezetés...2

Részletesebben

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_21 É N É S A V I L Á G Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_21 É N É S A V I L Á G Ismered Budapestet? Magyarország fővárosa Készítette: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM TANÁRI ÉN és a világ 2. évfolyam 221 MODULLEÍRÁS

Részletesebben

SZKC_105_06. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

SZKC_105_06. A modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin. a z é n d i m e n z i ó i SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5. EMEREK KÖZÖTTÜNK, SZK_105_06 MI EMEREK KÖZÖTT a z é n d i m e n z i ó i modul szerzõi: Kardos Ágnes, Korbai Katalin SZOIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENIÁK 5. ÉVFOLYM tanári emberek közöttünk, mi

Részletesebben

SZKB_106_04 A MODUL SZERZŐJE: N. SZABÓ ANIKÓ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM

SZKB_106_04 A MODUL SZERZŐJE: N. SZABÓ ANIKÓ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYAM É N É S M Á S I K százalék fogalma MODUL SZERZŐJE: N. SZBÓ NIKÓ SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 6. ÉVFOLYM SZKB_106_04 38 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák tanári MODULVÁZLT

Részletesebben

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA

IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR jó gyakorlatunk SOKORÓPÁTKA IPR gyakorlatunk: A 2003/2004-es tanévtől foglalkozunk tudatosan a HH és a HHH gyerekek fejlesztésével. Az intézményi dokumentumaink tartalmazzák az IPR elemeit. A napi

Részletesebben

Az én helyem, az én kuckóm III.

Az én helyem, az én kuckóm III. SZKC 103_12 a z é n d i m e n z i ó i z én helyem, az én kuckóm III. modul szerzője: Dallos Tamásné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYM 128 z én helyem, az én kuckóm III. Tanári

Részletesebben

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5.

szka105_22 É N É S A V I L Á G Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5. szka105_22 É N É S A V I L Á G Külföldi vendéggel Magyarországon Készítette: tóth Tamás Zágon Bertalanné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 5. ÉVFOLYAM tanári Külföldi vendéggel Magyarországon

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához

Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához Elfogadta a Pszichológia Intézet Intézeti Tanácsa 2011.02.15. Érvényes a 2011 tavaszán záróvizsgázókra Rövid összefoglaló a pszichológia BA szak zárásához (Részletesebb leíráshoz ld. A pszichológia BA

Részletesebben

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra

TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra TANULÁSMÓDSZERTAN 5. évfolyam 36 óra A tanulási folyamat születésünktől kezdve egész életünket végigkíséri, melynek környezete és körülményei életünk során gyakran változnak. A tanuláson a mindennapi életben

Részletesebben

SZKC_105_08. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5.

SZKC_105_08. a z é n d i m e n z i ó i. A modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 5. TÖRTÉNETEK II. SZK_105_08 a z é n d i m e n z i ó i nyúl vagy oroszlán? az én tudásom és mások tudása modul szerzõi: Makai Katalin, Schüttler Vera SZOIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENIÁK 5. ÉVFOLYM

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett

Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése Klasszikus balett SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA Projekt az Alapfokú Művészetoktatási Intézmények számára Klasszikus balett tanszak (9-12. életév) Bevezetés a táncfilm készítésbe kritikai érzék fejlesztése

Részletesebben

Report of Module IV. Seminar-design

Report of Module IV. Seminar-design Comenius 2.1 E:BOP Empowerment: Burn Out-Prevention Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézet Report of Module IV. Seminar-design (MAGYARORSZÁG) E-BOP Nemzetközi projekt Konstruktív magatartásváltoztatás

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője

Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Körkép oktatási fejlesztések jelene és jövője Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető SNI program EDUCATIO Kft. HEFOP 2.1.2 HEFOP 2.1.6 TÁMOP 3.1.6. Óvoda HEFOP 3.1.4 Iskola HEFOP 3.1.3 TÁMOP 3.4.2. TÁMOP

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

7. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 7. Óravázlat Cím: Információk feltöltése, biztonságos, jogszerű megosztása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN

A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN SZATMÁRINÉ DR. BALOGH MÁRIA: A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZEREPE A DUÁLIS KÉPZÉSRE VALÓ FELKÉSZÜLÉSBEN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019.

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel

Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel tanári A MI TAVUNK I. 35 SZKb_102_04 A mi tavunk I. É N É S A M Á S I K Az osztályban kialakított tó (kuckó) benépesítése élőlényekkel Készítette: Nagy Erika SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK

Részletesebben

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM

TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 612 TÁNC ÉS DRÁMA 5. ÉVFOLYAM TÁNC ÉS DRÁMA 613 CÉLOK ÉS FELADATOK A Tánc és dráma tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpontba, hanem a drámajáték eszköztárának

Részletesebben

SZKA_103_16. A modul szerzôje: Szebeni Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM

SZKA_103_16. A modul szerzôje: Szebeni Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYAM é n é s a v i l á g Lakóhelyünk felfedezése modul szerzôje: Szebeni Lászlóné SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 3. ÉVFOLYM SZK_103_16 212 Szociális, életviteli és környezeti KOMPETENCIÁK

Részletesebben

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez,

8. Óravázlat. frontális, irányított beszélgetés. projektor, vagy interaktív tábla az ismétléshez, 8. Óravázlat Cím: Letöltés, a letöltött anyagok felhasználása Műveltségi terület / tantárgy: Informatika Évfolyam: 7-8. évfolyam (vagy felette) Témakör: Az információs társadalom/ Az információkezelés

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak.

Tanítási gyakorlat. 2. A tanárok használják a vizuális segítséget - képeket adnak. 1. szakasz - tanítási módszerek 1. A tananyagrészek elején megkapják a diákok az összefoglalást, jól látható helyen kitéve vagy a füzetükbe másolva mindig elérhetően, hogy követni tudják. 2. A tanárok

Részletesebben

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA

Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Életpályaépítés AZ ÉLETPÁLYA-ÉPÍTÉS ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA Az életpálya-építés olyan tevékenység, amely arra szolgál, hogy az egyén ambícióinak és lehetőségeinek megfelelően, tudatosan, tervszerűen alakítsa

Részletesebben

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió

EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ. Inklúzió EGYÜTTNEVELÉS INTEGRÁCIÓ = Inklúzió Integráció (együttnevelés) Inklúzió I-I-I Innováció A saját pedagógiai gyakorlatunk optimalizálására irányuló folyamat Integráció Inklúzió Az integrációval be kívánják

Részletesebben

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM

szka102_27 É N É S A V I L Á G Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM szka102_27 É N É S A V I L Á G Séta a vízparton Készítette: Özvegy Judit SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK A 2. ÉVFOLYAM 300 Szociális, életviteli és környezeti kompetenciák Tanári MODULVÁZLAT

Részletesebben

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna

Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására. Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Pedagógusok felkészítése a tanulási képességek eredményes mozgósítására Balassagyarmat, 2014.szeptember Lerchné Forgács Marianna Továbbképzés célja A pedagógusok ismerjék meg (elevenítsék fel) : Bővítsék

Részletesebben

Gyerek, kamasz, felnőtt

Gyerek, kamasz, felnőtt szka105_06 É N É S A V I L Á G Gyerek, kamasz, felnőtt Mit üzennek a testünkből jövő kellemes és kellemetlen jelzések? Készítette: IFA Műhely Dr. Mihály Ottó, Dr. Falus Katalin, Jakab György, F. Kristóf

Részletesebben

a gyermek jogai és az unicef

a gyermek jogai és az unicef P o l g á r a d e m o k r á c i á b a n a gyermek jogai és az unicef Készítette: Tomory Ibolya SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 9. ÉVFOLYM SZK_209_37 tanári a gyermekek jogai és az unicef

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz

Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz Nemzeti tananyagfejlesztés és országos referenciaiskola hálózat kialakítása digitális kiegészítő oktatási anyagok létrehozása az új NAT hoz TARTALOMFEJLESZTŐK FELADATAI Koczor Margit Budapest, 2013. 09.

Részletesebben

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület

Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Budapest-hazánk fővárosa, Pécs Európa kulturális fővárosa projekt- idegen nyelvi kompetenciaterület Innovációnkban egy olyan projektet szeretnénk bemutatni, amely a nyelvi órákon modulként beiktatható

Részletesebben

A kooperatív csoportok kialakítása

A kooperatív csoportok kialakítása A TANULÁSSZERVEZÉS GYAKORLATA A A kooperatív csoportok kialakítása dr. Lénárd Sándor A múlt órán heterogén csoportokat alakítottam ki, és meglepve tapasztaltam, hogy a matematikában a jobbak növelik a

Részletesebben

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem

Jövőképformálás 4. ÉVFOLYAM. Én és a világ. A modul szerzõje: Nahalka István. SZKA_104_21 30 év múlva szerintem SZK_104_21 30 év múlva szerintem Jövőképformálás Én és a világ modul szerzõje: Nahalka István SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIÁK 4. ÉVFOLYM tanári 30 év múlva szerintem 4. évfolyam 355 MODUlVÁZLT

Részletesebben

ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA

ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA ÓRAVÁZLAT 8. OSZTÁLYOS KÖNYVTÁR HASZNÁLATI ÓRA Tantárgy: könyvtárhasználati Tanár: Molnár Eleonóra Évfolyam: 8. (2 osztály) Tanulói létszám: 26 fő (csoport- és pármunka) Készítette: Molnár Eleonóra szabadidő-szervező

Részletesebben

Europa entdecken. A moduláris program neve: Felfedezni Európát Idegennyelvi modul Országismeret

Europa entdecken. A moduláris program neve: Felfedezni Európát Idegennyelvi modul Országismeret Europa entdecken A moduláris program neve: Felfedezni Európát Idegennyelvi modul Országismeret A modul megvalósításának helye: Jókai Mór Általános Iskola Budapest A modul megvalósításának időpontja: 2010.

Részletesebben

Testi-lelki-szellemi. A teljesítményszo. és mások megértése 7. ÉVFOLYAM. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s

Testi-lelki-szellemi. A teljesítményszo. és mások megértése 7. ÉVFOLYAM. T o l e r a n c i á r a n e v e l é s T o l e r a n c i á r a n e v e l é s Testi-lelki-szellemi adottságok teljesítményszo rongás tudatosítása és mások megértése modul szerzői: N. Kollár Katalin, Somogyi Mónika Nagy Ilona SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI

Részletesebben

Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák

Visszajelző kérdőív Fogadd el, fogadj el! Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák Visszajelző kérdőív "Fogadd el, fogadj el!" Pedagógusok felkészítése az értelmi sérült emberek társadalmi integrációját elősegítő osztályfőnöki órák Kedves Hallgató! KÉPZÉS IDEJE 2014. október 9 december

Részletesebben

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A szaktanácsadói, tantárgygondozói próbaképzések tapasztalatai (pilot) A fejlesztő célú, támogató szaktanácsadói képzés Hunyadi Krisztina képzésfejlesztő, tréner Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet TÁMOP

Részletesebben

Hittan tanmenet 1. osztály

Hittan tanmenet 1. osztály Hittan tanmenet 1. osztály A Beszélgetés Istennel című hittankönyvhöz Iskolai hitoktatás céljára Heti óraszám: 2 Összes óra: 80 A gyakorlati órák, az azokat előkészítő és feldolgozó órák a tanmenetben

Részletesebben

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban

SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban SZENT ISTVÁN a szövegértés- szövegalkotás kompetencia területén a harmadik osztályban az intézmény saját innovációjaként TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0010 Kompetencia alapú oktatás bevezetése a Piarista Rend

Részletesebben

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A tanulmányi munka értékelése. 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulmányi munka értékelése 1.1. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel

Részletesebben

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre

Hallgatói tájékoztató. Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Hallgatói tájékoztató Szakértők felkészítése a pedagógusminősítésre Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. a TÁMOP 3.4.2.B Sajátos nevelési igényű gyerekek integrációja (Szakszolgálatok fejlesztése)

Részletesebben

Az oktatás stratégiái

Az oktatás stratégiái Az oktatás stratégiái Pedagógia I. Neveléselméleti és didaktikai alapok NBÁA-003 Falus Iván (2003): Az oktatás stratégiái és módszerei. In: Falus Iván (szerk.): Didaktika. Elméleti alapok a tanítás tanulásához.

Részletesebben

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés

A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés FÉLÚTON... SZAKMAI KONFERENCIA Szeged, 2014. december 16. A mentorpedagógus képzés átdolgozása, tanulási eredmény alapú képzésfejlesztés Dina Miletta SZTE JGYPK egyetemi tanársegéd KÖVI oktató, tréner

Részletesebben